PannErgy — Governance Information 2025

Aug 7, 2025

A

PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABALYA

amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban a Ptk.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra (a módosítások dőlt, vastagon szedett és aláhúzott befültek kiemelésre) (a továbbiakban az "Alapszabály"):

L

A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE

1.1	A társaság neve:	PannErgy Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
	A társaság rövidített neve:	PannErgy Nyrt.
1.2	A társaság idegen nyelvű neve:	PannErgy Public Company Limited by Shares
	A társaság idegen nyelvű rövidített neve:	PannErgy PLC
2.	A társaság székhelye:	1112 Budapest, Boldizsár utca 2.
3.	A társaság fióktelepe:	4031 Debrecen, Kishegyesi út 263.

A társaság telephelyeket, fióktelepeket, képviseleteket, illetve kirendeltségeket állíthat fel, illetve létesíthet mind belföldön, mind külföldön a közgyűlés, illetve az lgazgatótanács határozata szerint. Ezeknek cégbírósági bejelentéséről és közzétéléről az Igazgatótanács vagy az általa meghatározott személy köteles gondoskodni.

IL

A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA ÉS TARTAMA

1. A társaság határozatlan időre alakult.

A társaság a H-Pannonplast Műanyagipari Vállalat általános jogutódja, az átalakulás napja 1991. június 1.

III.

A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE

• 5.
• 6.
  • Üzletvezetés fő tevékenység 70.10 '25

3522 25	Gaze osztás
6220 25	Információtechnológiai szaktanácsadás és számitástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése
6310 '25	Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások
6392 '25	Egyéb információs szolgáltatás
6811 '25	Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
6820 '25	Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
6920 "25	Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
7020 '25	Uzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás
7112 '25	Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7210 '25	Természettudományi, műszaki kutatás, kisérleti fejlesztés
7499 '25	M.n.s. egyéb szakmai, tudományos műszaki tevékenység
7711 '25	Személygépjármű kölcsönzése
7740 '25	lmmateriális javak kölcsönzése, kivéve a szerzői jogdíjban részesülő javakat
8240 '25	Egyéb üzletmenetet támogató szolgáltatás közvetitése

IV.

ALAPTŐKE ÉS RÉSZVÉNYEK

• 7.
• 1. A társaság részvényei:

A társaság alaptőkéje 16.000.000 db, egyenként 20 Ft, azaz húsz forint névértékű, névre szóló, egyenlő és azonos tagsági jogokat megtestesítő dematerializált törzsrészvényből áll, amelyek egyetlen részvénysorozatot képeznek.

• 1. [törölve]
• 1. [törölve]
• 11.1. Amennyiben a Társaság a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbségével elhatározza, hogy zártkörűen működik tovább, a Társaságnak a működési forma megváltoztatására tekintettel gondoskodnia kell a részvényeinek a tözsdéről. A működési formaváltoztatás a tőzsdéről való kivezetéssel válik hatályossá.
• 11.2. A Társaság Igazgatótanácsa vagy a Társaság Igazgatótanácsának megbízása alapján a vonatkozó jogszabályok által a részvénykönyv vezetésére felhatalmazott szervezet (a továbbiakban: Egyéb Részvénykönyv-vezető) az ideiglenes vagy teljesen befizetett részvényel rendelkező részvényesről részvénykönyvet vezet, amely a következőket tartalmazza:
  • a részvényes neve (cége), a közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő neve a) (cége);
  • b) a részvényes lakóhelye (székhelye), a közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő lakóhelye (székhelye);
  • C) a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszáma, (tulajdoni részesedésének mértéke);
  • d) a fenti adatok törlése esetén azok törölt szövege;
  • a részvényes részvénykönyvi bejegyzésének dátuma; a további részvényszerzés, illetve e) részvénytulajdon teljes vagy részleges törlése bejegyzésének dátuma.

A Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető köteles az alakilag igazott részvényest annak kérelmére a részvénykönyvben nyilvántartott adatok értékpapírszámla-vezető által történő bejelentését követően haladéktalanul a Részvénykönyvbe bejegyezni.

Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki

• így rendelkezett, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot tevő részvényest a Társaság Igazgatótanácsa, a) illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni;
• b) a Társaság részvényét jogszabálynak vagy a jelen Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.
• 11.3. A Társaság részvényei minden megkötöttség nélkül, szabadon átruházhatók. A részvényesek tulajdonosi minőségét a Társaság részvénykönyvébe való bejegyzés igazolja, ennek megfelelően a részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték. Az értékpapír-számlavezető, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a Társasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a Társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a Társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor. A részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben részvényesi jogokat a Részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhatja.
• 11.3.1 A Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető a Társaság által a Közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódóan kezdeményezett tulajdonosi megfelettetés eredményének adatait úgy jegyzi be a részvénykönyvbe, hogy azzal egyidejűleg a részvénykönyvben szereplő minden korábban bejegyzett adatot töröl. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk. A tulajdonosi megfelettéssel kapcsolatos eljárási szabályokat a Központi Elszámolóház és Ertéktár (Budapest) Zrt. (a továbbiakban: KELER) (vagy jogutódja) mindenkor hatályos szabályzata tartalmazza.

Két Közgyűlés között a Társaság Igazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető a legutóbbi tulajdonosi megfeleltetés eredménye alapján a 11.2 pont szerint bejegyzett részvénykönyvi adatokat az értékpapírszámla-vezetők bejelentéseinek átvezetésével folyamatosan aktualizálja.

Amennyiben a részvénykönyvbe bejegyzett részvényesi meghatalmazott esetén az általa képviselt részvényei (vagy azok egy része) feletti tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszűnt,

• (i) a részvényes vagy
• (ii) az értékpapírszámla-vezető e tényt a számlaterheléstől számított két munkanapon belül

a Társaság Igazgatótanácsának, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezetőnek bejelenti. A Társaság lgazgatótanácsa, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető az értékpapírszámla-vezető / a részvényes bejelentése alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezeti.

11.4. Az Igazgatótanács a részvénykönyv vezetésével kapcsolatban felmerülő, az Alapszabályban nem rendezett eljárásjogi kérdésekről jogosult ügyrendjében rendelkezni, s e tekintetben köteles részvényesi kérésre ügyrendjének ide vonatkozó részérő! tájékoztátni a részvényest.

A részvényes és bármely harmadik személy - előzetes írásbeli megkeresés és időpont-egyeztetés alapján - munkaidőben a Társaság vagy az Egyéb Részvénykönyv-vezető székhelyén a részvénykönyvbe betekinthet. A részvényes a részvénykönyvnek rá vonatkozó részéről az Igazgatótanácstól, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezetőtől másolatot igényelhet, amelyet az Igazgatótanács, illetve az Egyéb Részvénykönyv-vezető öt napon belül ingyenesen köteles teljesíteni.

11.5. (törölve)

• 11.6. (törölve) 11.7. [törölve]
• 11.8. (törölve)
• 11.9. (törölve)
• 11.10. (törölve)
• 12.1. [törölve]
• 12.2. törölvel
• 13.1. (törölve)
• 13.2. törölve
• 1. [törölve]
• 1. A részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a Részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.
• 16.1 Az alaptőke új részvények forgalomba hozatálával történő felemelése esetén a részvényes köteles az alaptőke-emelés cégjegyzésétől számított egy éven belül a részvények teljes névértékének megfelelő pénzbeli és vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. E határidőn belül a részvényes ezen kötelezettségének teljesítésére akkor köteles, amikor az lgazgatótanács erre őt a Társaság hirdetnényi helyein megjelentetett hirdetményében felszólítja. A hirdetményben meg kell határozni a teljesítés pontos határidejét és helyét (pl. bankszámla megjelölése). A részvényes a teljesítési kötelezettségének a felszólítást megelőzően is eleget tehet. Ha az alaptőke-emelés során a részvények kibocsátási értéket meghaladja, a különbözetet a részvényjegyzéskor teljes egészében a Társaság rendelkezésére kell bocsátani.

A Társaságnak a nem pénzbeli hozzájárulás éről szóló könyvizsgálói vagy szakérői jelentést a Cégközlönyben közzé kell tennie.

• 16.2. [törölve]
• 17.1. A Társaság alaptőkéjének pénzbeli hozzájárulás útján történő (nyilvános vagy zártkörű) felemelése esetén a Társaság részvényeseit (ezen belül első helyen a forgalomba hozandó részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket) a közgyűlési határozatban – igazgatótanácsi hatáskörben történő alaptőke-emelés esetén az igazgatótanácsi határozatban meghatározott feltételek szerint -a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.
• 17.2 A Társaság Igazgatótanácsa az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló döntést követő 2 (kettő) munkanapon belül a Társaság hirdetményi helyein és a Cégközlönyben hirdetmény közzétételét kezdeményezi, amelyben tájékoztatja a részyényeseket az elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről, a jegyezhető részvények névétékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenőt) napos időszak kezdő és zárónapjáról. A kezdő nap nem lehet korábbi, mint a hirdetmény Cégközlönyben történő közzététét követő nap. A Társaság a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, az elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is tájékoztatást ad. Amennyiben a részvényesek a jegyezhető részvények számát meghaladó mennyiségű részvényre vonatkozóan kívánnak elsőbbségi jogot gyakorolni, úgy a részvényeik össznévértékének egymáshoz viszonyított arányában jogosultak a részvények jegyzésére, azzal, hogy azon részvények vonatkozásában, amelyek nem oszthatók ki a részvény tulajdon arányában történő elosztás során

anélkül, hogy töredék részvénytulajdon ne keletkezne, az elosztás úgy történik, hogy a Társaság részvényeseit részvényeik össznévértéke alapján sorba rendezik, oly módon, hogy a legkisebb részvénytulajdonnal rendelkező részvényesek kerülnek a sor elejére, míg a legnagyobb részvényesek kerülnek a sor végére, majd a részvényesek a sorrendnek megfelelően kapnak egy egész részvényt, mindaddig amig az újonnan kibocsátott részvények el nem fogynak.

• 17.3 A Közgyűlés az Igazgatótanács írásbeli előterjesztése alapján a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az előterjesztésben be kell mutatnia az elsőbbségi jog kizárására irányuló inditvány indokait. Az Igazgatótanácsnak indokolásában elő kell adnia az előnyöket, amelyek az elsőbbségi jog kizárása esetén a részvénytársaságnál jelentkeznek. Egyebekben az előterjesztés tárgyalásának szabályai megegyeznek a közgyűlési előterjesztések tárgyalásának általános szabályaival. Az előterjesztés elfogadásáról a Közgyűlés az elsőbbség kizárásáról szóló határozati javaslattal együtt szavaz. A Közgyűlés az alaptőke felemeléséről addig nem hozhat érvényesen határozatot, amíg az elsőbbségi jog gyakorlásának kizárása kérdésében nem döntött.
• 1. [törölve]

V.

KÖZGYŰLÉS, SZAVAZATOK

19.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• ha a Ptk., illetve annak felhatalmazása alapján jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az a) Alapszabály megállapítása és módosítása;
• b) döntés az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával, vagy az alaptökén felüli vagyon terhére történő felemeléséről - a közgyűlés által az Igazgatótanács részére adott felhatalmazáson alapuló, új részvények forgalomba-hozatalával vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés kivételével;
• az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, ত osztályok átalakitása,
• d) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
• az Igazgatótanács tagjainak és az állandó könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, e) valamint díjazásuk megállapítása, továbbá az Audit Bizottság tagjainak megválasztása, az állandó könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényegi elemeinek meghatározása;
• a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény f) felhasználására vonatkozó döntést is:
• g) a közgyűlés által az Igazgatótanács részére adott átváltoztatható kötvény kibocsátására vonatkozó felhatalmazás esetét kivéve döntés az átváltoztátható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
• h) (törölve)
• i } [törölve]
• döntés a dolgozói részvények kibocsátásáról a közgyűlés által az Igazgatótanács részére j) dolgozói részvények kibocsátásra adott felhatalmazás esetét kivéve;
• k) döntés a részvények típusainak átalakításáról;
• döntés a Társaság részvényeinek tözsdére történő bevezetésének, illetve a részvények a ﮯ tőzsdéről történő kivezetéséről (a közgyűlés csak abban az esetben hozhat a részvény tőzsdei kivezetését eredményező döntést, ha bármely befektető(k) előzetesen kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesznek a Budapesti Ertéktőzsde vonatkozó szabályzataiban foglalt előirásoknak megfelelően - azon részvények megvásárlására, melyek tulajdonosai a vételi ajánlat érvényességének ideje alatt a részvényeik eladása mellett döntenek);
• m)

• n) döntés osztalékelőleg fizetéséről;
• [törölve] 0)
• p) saját részvénynek a közgyűlés vagy a Ptk. által az Igazgatótanács részére adott felhatalmazás alapján történő megszerzése kivételével döntés saját részvény megszerzéséről, továbbá a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;
• ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, döntés az alaptőke leszállításáról; 0)
• döntés a jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog kizárásáról; r)
• kötelező erejű döntés (i) a vezetői részvény opciós program (és más a Társaság ട) lgazgatótanácsa tagjainak vagy a menedzsmentnek opció vagy részvényjuttatással járó program) elfogadásáról, módosításáról, megszüntetéséről; (ii) a Társaság által az lgazgatótanács és a menedzsment tagjainak történő hitelnyújtás keretfeltételeiről; illetve (ii), az lgazgatótanács, valamint a menedzsment tagjai hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről és kereteiről;
• t) [törölve];
• a Budapesti Ertéktőzsde számára benyújtandó felelős vállalatirányítási jelentés elfogadása; u)
• döntés a nyilvános vételi ajánlattételi eljárás megzavarására alkalmas esetleges lépések s megtételéről;
• döntés az lgazgatótanács tagjai előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről, és a Z) részükre megadható felmentvényről
• x) döntés a Társaság tulajdonában lévő társasági részesedés értékesítéséről vagy megszerzéséről, amennyiben (i) az érintett társaság 100% tulajdonának értékesítési- vagy vételára a Társaság Közgyűlése által utolsóként elfogadott, IFRS szerint elkészített konszolidált éves beszámoló szerinti saját tőke 50%-át (ötven százalékát) eléri és (ii) legalább 5% (öt százalékos) tulajdoni vagy szavazati hányadot érint;
• döntés minden olyan kérdésben, amelyet a törvény, illetve az Alapszabály a közgyűlés y) kizárólagos hatáskörébe utal.
• 1. Evi rendes közgyűlést minden évben egyszer a jogszabály által előírt határidőben kell tartani.

Az évi rendes közgyűlés napirendje mindenképpen felöleli az alábbiakat:

• a) az Igazgatótanács jelőző üzleti évben kifejtett tevékenységéről;
• az Igazgatótanács számviteli törvény szerinti beszámolója és indítványa a nyereség felosztására, b) valamint az osztalék megállapitására;
• az Igazgatótanács és az állandó könyvvizsgáló jelentése a számviteli törvény szerinti c) beszámolókról, valamint a véleménye az Igazgatótanács nyereség felosztására, valamint osztalék mértékére tett indítványáról;
• a számviteli törvény szerinti beszámoló megvitatása, a mérleg megállapítása, a d) nyereségfelosztás és az osztalék megállapítás kérdésében való határozathozatal;
• e) az Igazgatótanács tagjainak, valamint az állandó könyvizsgálónak járó tiszteletőij megállapítása;
• a Budapesti Ertéktőzsde számára benyújtandó felelős vállalatirányítási jelentés elfogadása; 1)
• g) döntés az lgazgatótanács tagjai előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről és a részükre megadható felmentvényről.
• 1. Rendkívűli közgyűlést hívhat össze az Igazgatótanács, ha azt a Társaság működése szempontjából szükségesnek tartja.

Rendkívüli közgyűlést hív össze az lgazgatótanács, amennyiben a korábbi Közgyűlés így határozott, valamint, ha a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően az állandó könyvvizsgáló, vagy a szavazatok legalább 1%-át együttesen képvisek - ez utóbbiak az ok és cél megjelölésével - az lgazgatótanácstól írásban kérik.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni akkor is, ha

• a) a Cégbíróság határozatávat;
• b) az Igazgatótanács, illetve az Audit Bizottság tagjainak száma a jelen Alapszabály által előírt legkisebb szám alá csökken, illetve nincs, aki az Igazgatótanács ülését összehívja;
• új állandó könyvvizsgáló kinevezése vált szükségessé; c)
• a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy a Társaság fizetéseit megszüntette, illetve d) vagyona a tartozásokat nem fedezi;
• e) a Társaság sövetkeztében az alaptőke kétharmadára csökkent, illetve saját tőkéje nem éri el az alaptőke jogszabály által meghatározott legkisebb összegét;
• f) f f f f f minden olyan, a Társaság érdekét érintő esetben, amelyben a döntés a jelen Alapszabály szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
• 22.1 nappal az Igazgatótanács teszi közzé. Az Igazgatótanács elnökét és a Társaság állandó könyvvizsgálóját a közgyűlés összehívásáról a fenti határidő figyelembevételével külön meghívóval is értesíteni kell.

Minden közgyűlési meghívóban és hirdetményben meg kell jelölni legalább:

• a Társaság cégnevét és székhelyét, a)
• b) a közgyűlés helyét, napját és időpontját,
• C) a közgyűlés megtartásának módját,
• a közgyűlés napirendjét, d)
• a szavazati jog gyakorlásának jelen Alapszabályban előírt feltételeit, e)
• a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés helyét, időpontját, 1)
• a Ptk. 3:273 § (1) bekezdése szerinti időpontot, valamint a Ptk. 3:273 § (2) bekezdésében ട്ട് ക foglaltakra vonatkozó tájékoztatást;
• a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog h) gyakorlásához a jelen Alapszabályban előírt feltételeket;
• a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések, határozati javaslatok, dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.

A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi részvényes jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárul.

A részvényesek Ptk.-ban szabályozott felvilágosításhoz való joga a Társaság üzleti könyveibe, illetve egyéb üzleti irataiba való betekintésre nem terjed ki.

• 22.2 A szavazatok legalább egy százalékát (1%) együttesen képviselő részvényesek írásban kérhetik az lgazgatótanácstól, hogy valamely kérdést tűzőn a közgyűlés napirendjére, vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet indítványozhatnak. A szavazatok legalább egy százalékát képviselő részvényesek e jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 napon belül gyakorolhatják. Az Igazgatótanács a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

• 22.3 A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló, illetve az lgazgatótanács jelentésének lényeges adatat, az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és szavazati jogok arányára vonatkozó összesítéseket, a közgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódó előterjesztéseket, felügyelőbizottsági jelentéseket és a határozati javaslatokat, továbbá a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat (kivéve, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek) legalább 21 (huszonegy) nappal a közgyűlést megelözően honlapján közzéteszi.

• A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények több mint felét képviselő részvényes személyesen, vagy meghatalmazott képviselője útján jelen van. Az ilyen képviseletre szóló meghatalmazást közökirába vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a közgyűlési meghívóban megjelölt helyen és időben, de legkésőbb a közgyűlést megelőző regisztráció során le kell adni. Amennyiben a részvényes kívánja, úgy a Társaság a részvényes által megadott posta- vagy e-mail címre meghatalmazási formanyomtatványt juttat el.

A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is.

Az Igazgatótanács tagjai, a cégvezető, a Társaság vezető állású munkavállalója, a Társaság állandó könyvvizsgálója részvényesi képviselőként nem járhatnak el.

• 24.1 azonos napirenddel tartandó megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjától számított legalább tíz és legfeljebb huszonegy napon belüli időpontra kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
• 24.2 Abban az esetben, ha a határozatképes közgyűlés nem tud határozatot hozni valamennyi napirendi pontja tárgyában, a közgyűlés – saját maga felfüggesztésével – folytatólagos közgyűlés megtartásáról határozhat. Az erről szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni a folytatólagos közgyűlés helyszínét és időpontját, amely az eredeti közgyűlés napját legfeljebb 30 (harminc) nappal haladhatja meg.

A folytatólagos közgyűlésre az általános szabályok (a határozatképességi szabályokat is ideértve) irányadóak, azzal, hogy a közgyűlés összehívására és a közgyűlési tisztségviselők megválasztására vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A folytatólagos közgyűlés csak az eredeti közgyűlésre meghirdetett azon napirendek tárgyában határozhat, amelyekben az eredeti közgyűlés nem határozott. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

1. A közgyűlésen a részvényesi jogainak gyakorlására az jogosult, aki a közgyűlést megelőző tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a részvény tulajdonosa, és akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18.00 órakor (a részvénykönyv lezárásának időpontja) a részvénykönyv tartalmazza.

A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja a közgyűlést megelőző 5. (ötödik) értéktőzsdei munkanap, illetve a KELER (vagy jogutódja) mindenkor hatályos vonatkozó szabályzatában megállapított fordulónap. A részvények közgyűlést megelőző tulajdonosi megfelettetés fordulónapját követő elidegenítése nem érinti az adott közgyűlésen gyakorolható tagsági jogokat.

A részvénykönyv adatai alapján a Társaság Igazgatótanácsa a részvényes vagy meghatalmazottja számára a közgyülés helyszínén - a személyazonosság igazolása és a jelenléti ív aláírása mellett biztosítja a részvényenkénti szavazás megfelelő gyakorlati lehetőségét.

Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg a Társasággal szembeni esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.

1. A közgyűlésen a szavazógépes (gépi) úton vagy szavazólapokkal, a szavazatok kézi számlálásával is történhet. Ez utóbbi esetben a közgyűlés elnökének javaslatára a közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság 3 (három) tagból áll. A szavazatszámláló bizottság a szavazás eredményéről írásbeli jelentést tesz, amit a közgyűlés elnöke ismertet és csatol a közgyűlési jegyzőkönyvhöz.

2. 27.1 A közgyűlés határozatait az V. 19. (a), (c), (d) (k), (m), (q) (r) pontjaiban felsorolt ügyekben, valamint jogszabály által előírt egyéb esetekben a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségével, más ügyekben pedig a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén nem lehet érvényes határozatot hozni.

3. 27.2 A közgyűlés szintén háromnegyedes többséggel dönthet a Társaság részvényeinek megszerzésére irányuló nyilvános vételi ajánlatról való tudomásszerzést követően annak megzavarásáról [V. 19 (v)]. A szavazati jog kizárására vagy korlátozására vonatkozó rendelkezések ebben az esetben nem alkalmazhatók, kivéve a saját részvény vonatkozó szavazati jog kizárását. A tartózkodás nem minősül leadott szavazatnak
4. 27.3 [törölve]
5. 1. Egy törzsrészvény egy szavazatra jogosít.
6. 1. esetén a közgyűlés levezető elnökét az Igazgatótanács javaslata alapján a jelenlévők közül a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel maga választja. Ellenjelölésnek helye van. A jelölt miden esetben a szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a tisztséget elvállalja-e. E rendelkezések megfelelően alkalmazandók a közgyűlés elnöke által javasolt szavazatszámlálók, illetve a jegyzőkönyvet hitelesítő részvényes (részvényesi képviselő) megválasztására is.
7. 1. A közgyűlés elnöke megnyitja a közgyűlést, megállapítja a határozatképességet, kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, vezeti a tanácskozást, megadja és megvonja a szót, szünetet rendelhet el, megfogalmazza a határozati javaslatokat, elrendeli a szavazást és ismerteti annak eredményét, kihirdeti a közgyűlés határozatait, gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és a jelenléti iv elkészti a közgyűlést.
8. 31.

VI.

IGAZGATÓTANÁCS

• 1. A Társaságnál igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányitási rendszert megvalósító lgazgatótanács működik, amely ellátja az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. Az Igazgatótanács az igazgatósági feladatok ellátása keretében meghatározza a Társaság stratégiai irányelveit, felügyeli a menedzsment működését.
• 1. másként nem rendelkezik - legfeljebb tizenegy, nagykorú, független, cselekvőképességében a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozott, a Ptk. kizáró és összeférhetetlenségi okai alá nem tartozó természetes személy tagból áll, akiket a Közgyűlés határozott vagy határozatlan időre választ meg. Az Igazgatótanács elnökét az igazgatótanácsi tagok maguk közül választják meg.
• 1. Az Igazgatótanács tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül az lgazgatótanács tagja, ha Társasággal az igazgatótanácsi tagságán és a Társaság szokásos tevékenységébe tartozó, az Igazgatótanácsi tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll. Nem minősül függetlennek az lgazgatótanács tagja különösen akkor, ha
  2. a) a Társaság munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;

• b) a Társaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat;
• c) a Társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § 1. 1.) pont] vagy élettársa;
• d) közeli hozzátartozója vagy élettársa a Társaság nem független vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának;
• a Társaság eredményes működése esetén Igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásra e) jogosult, vagy az Igazgatótanácsi taró díjon kívül bármilyen javadalmazásban részesül a Társaságtól, illetve a Társasághoz kapcsolt vállalkozástól;
• az Igazgatótanács nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban 1) áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenörzési joga van;
• g) a Társaság független állandó könyvvizsgálója, vagy az állandó könyvvizsgáló társaság tagja, alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig;
• h) vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló egy olyan gazdasági társaságban, amelynek független igazgatótanácsi tagja egyben a Társaság vezető tisztségviselője.
• 1. Valamennyi igazágra jelölt személy köteles legkésőbb a jelölése elfogadásakor írásban vagy a közgyűlési jegyzőkönyvben nyilatkoznia arról, hogy a fenti szabályok szerint függetlennek minősüle.
• 1. Az Igazgatótanács tagjai a következő személyek:

Gyimóthy Dénes Tamás (lakóhelye: 94501 Komárno, Medercská ul. 748/73, Szlovákia; anyja neve: Ruppert Antónia)

Juhász Attila (lakóhelye: 2251 Tápiószecső, Kossuth Lajos u. 4 .; anyja neve: Borsik Julianna) Gyimóthy Katalin (lakcíme: 8220 Balatonalmádi, Somfa u. 4 ; anyja neve: Koncz Katalin Ilona) Rencsár Kálmán (lakóhelye: 6320 Solt, Posta utca 51 .; anyja neve: Siling Gabriella) Briglovics Gábor (lakóhelye: 2483 Gárdony, Barabás Miklós utca 10 ; anyja neve: Juhász Gertrúd)

• 1. lgazgatótanács akkor határozatképes, ha a mindenkori tagjainak többsége jelen van.
• Az Igazgatótanács hatásköre: 38.
  • a) a jelen alapszabály V. 19. pontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó javaslat elkészítése, elfogadása és közgyűlés elé terjesztése;
  • b) gondoskodik a Társaság könyveinek vezetéséről, a pénzügyi és számviteli jelentések tisztaságának biztosításáról;
  • c) dönt és intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyeket az Alapszabály kifejezetten az Igazgatótanács feladatkörébe utal, a törvény vagy más jogszabály kötelezően előir;
  • d) dönt a Társaság éves és középtávú tervéről;
• e) a vezérigazgató kijelölése, hatáskörének és díjazásának meghatározása a közgyűlés vonatkozó hatáskörének tiszteletben tartása mellett:
• f) ha nem bizott meg a részvénykönyv vezetésével erre feljogosított szervezetet, dönt új részvényesnek a részvénykönyvbe történő bejegyzéséről;
• g) köteles a Társaság részvényére tett vételi ajánlat átvételére, véleményezésére és arra vonatkozóan a részvényesek számára javaslatót tenni, hogy az ilyen ajánlat méltányos és elfogadható-e, illetve a Társaság legjobb érdekeit szolgálja-e;
• h) a közgyűlés felhatalmazása alapján döntés az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával, vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésről;
• i) jogosult és köteles az Alapszabály módosítására az igazgatótanácsi jogkörben végrehajtott alaptőke-emelés esetén, illetve jogosult az Alapszabálynak a Társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelepeit, illetve (a főtevékenység kivételével) a Társaság tevékenységi köreit érintő módosítására;
• j) döntés saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján, valamint közgyűlési felhatalmazás nélkül is abban az esetben, hogyha (i) arra a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében van szükség, illetve (ii) hogyha a Ptk. igy rendelkezik;
• k) döntés osztalékelőleg fizetéséről;
• l) döntés közbenső mérleg elfogadásáról saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével vagy az alaptökének alaptökén telüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatosan;
• m) a közgyűlés felhatalmazása alapján döntés átváltoztatható kötvény, illetve dolgozói részvény kibocsátásáról;
• n) a stratégiai irányelvek meghatározása és részvétel a stratégia kialakításában, az üzleti és pénzügyi tervek, a nagyobb tőkebefektetések, tulajdonszerzés és tőkekivonás végrehajtásának ellenőrzése, a vezetői utódlás politika meghatározása;
• o) a vállalati célkitűzések megfogalmazása és ezek folyamatos teljesítésének felügyelete;
• p) a menedzsment javadalmazási elveinek meghatározása a közgyűlés vonatkozó hatáskörének tiszteletben tartása mellett [V. 19. s]], tevékenységének felügyelete és szükség esetén a megfelelő lépések megtétele, a Társaságnál működő részvény opciós program végrehajtása;
• q) az érdekkonfliktusok kezelése, a vállalati Etikai Kódex megfogalmazása;
• r) a kockázatkezelési irányelvek meghatározása, amelyek biztosítják a kockázati tényezők féltérképezését, a belső kontroll mechanizmusok, szabályozási és felügyeleti rendszer alkalmasságát ezek kezelésére, valamint a jogi megfelelést;
• s) az Igazgatótanácsi tagok jelölési mechanizmusának kidolgozása, javaslattétel a tagok díjazására;
• t) a társasági működés átláthatóságával és a fontos társasági információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos irányelvek megtogalmazása és betartásuk felügyelete;
• u) vállalatirányítási gyakorlat hatékonyságának folyamatos felügyelete;
• v) megfelelő szintű és megfelelő gyakoriságú kapcsolattartás a részvényesekkel;
• w) a Budapesti Ertéktőzsde számára benyújtandó felelős vállalatirányítási jelentés elkészítése, évi rendes közgyűlés elé terjesztése és annak, valamint az errő! szóló közgyűlési határozatnak a Társaság honlapján való közzététele;
• x) az állandó könyvvizsgálóval megkötendő az Audit Bizottság által előkészített [Alapszabály 46.3 c) pont] -szerződés megkötése, a számviteli törvény szerinti beszámolók, a nyereség-felosztásra és

osztalék megállapításra vonatkozó igazgatótanácsi indítvány megvizsgálása és arról írásbeli jelentés tétele a közgyűlésnek;

• y) rendkívüli közgyűlés összehívása és javaslattétel annak napirendjére, ha az lgazgatótanács megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság, illetve a részvényesek érdekeit;
• z)
• aa) az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés részére jelentést készít;
• bb) ellátja a törvényben előírt egyéb feladatait.
• 1. A Társaság munkaszervezetéje a vezérigazgató, aki az Igazgatótanács vezérigazgatói feladatok ellátására kijelölt tagja vagy az Igazgatótanács által vezérigazgatóvá kijelölt munkavállalója, aki gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalói felett. E jogkörét a jogszabályok keretei között esetileg vagy az ügyintézés meghatározott körében átruházhatja a Társaság vezető állású munkavállalóira. Ha a vezérigazgató e tisztségét munkaviszonyban látja el, felette a munkáltatói jogokat az Igazgatótanács gyakorolja.
• 1. szükséges bármely jogügylethez amely egyrészről (i) a Társaság vagy (ii) annak leányvállalata, másrészről (i) a Társaság igazgatótanácsi tagjai vagy (i) cégjegyzésre jogosult vezetői és azok közeli hozzátartozói (Ptk. 8:1. § 1. 1) pont), vagy (ii) olyan társaság között jön létre, amelytől az igazgatótanássi tag, a cégjegyzésre jogosult vezető vagy azok közeli hozzátartozója adózás vagy társadalombiztosítás körébe tartozó jövedelemben részesült vagy azoknak vezető tisztségviselője vagy amelyek e személyeknek a Ptk. 8:2. § többségi befolyása alatt állnak. Az Igazgatótanács érintett tagjának a szerződéskötés vagy az arra irányuló cselekmény tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatnia kell az Igazgatótanácsot az ügyben való érintettségéről. Az érintett igazgatótanácsi tag nem szavazhat ebben az ügyben.

VII.

AUDIT BIZOTTSAG

• 1. Az Audit Bizottság legalább egy tagjának számviteli vagy az állandó könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
• Az Audit Bizottság hatáskörébe tartozik: 42.
  • a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
  • b) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatának nyomon követése;
  • c) javaslattétel az állandó könyvvizsgáló személyére és díjazására;
  • d) az állandó könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
  • e) az állandó könyvvizsgálóval szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kisérése, felülvizsgálása, különös tékintettel a Társaság részére nyújtótt további szolgáltatásokra, az állandó könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint szükség esetén az Igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
• f) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése, ellenőrzése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;
• pénzügyi beszámolás folyamatának figyelemmel kísérése; a)
• h) az Igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.
• 1. Az Audit Bizottság tagjai a következő személyek:

Juhász Attila (lakóhelye: 2251 Tápiószecső, Kossuth Lajos u. 4 .; anyja neve: Borsik Julianna) Rencsár Kálmán (lakóhelye: 6320 Solt, Posta utca 51 ; anyja neve: Siling Gabriella) Briglovics Gábor (lakóhelye: 2483 Gárdony, Barabás Miklós utca 10 ; anyja neve: Juhász Gertrúd)

• 1. (törölve)
• 1. (törölve)
• 1. (törölve)

VIII.

ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

• 47.1 Az állandó könyvizsgálót a közgyűlés 1 (egy) évi időtartamra választja meg a Magyarországon engedélyel rendelkező és regisztrált könyvvizsgálók, vagy könyvvizsgáló szervezetek közül.
• 47.2 A Társaság állandó könyvvizsgálója:

cégnév:

székhely: cégjegyzékszám: kamarai azonosító: BLUE RIDGE AUDIT HUNGARY Korlátolt Felelősségű Társaság 1026 Budapest, Sodrás utca 5. 2. em. 1. ajtó 01-09-717568 004410

A könyvvizsgálatért személyében is felelős személy:

nev:	Merkel Gabor
születési név:	Merkel Gábor
anyja születési neve:	Nagy Erzsébet Mária
lakóhely:	1138 Budapest, Jakab József utca 21. 2. em. 7. ajtó
Kamarai azonosító sorszáma:	007363
jogviszony kezdete:	2025. április 26.
jogviszony vége:	2026. április 30.

• 1. Az állandó könyvvizsgáló személyére az Audit Bizottság írásban tesz javaslatot, amelyet az állandó könyvizsgálót megválasztó közgyűlés levezető elő. Amennyiben az Audit Bizottság jelöltjét a közgyűlés állandó könyvizsgálóként nem választja meg, úgy az Audit Bizottság köteles új személyi javaslatot tenni.
• 1. Az állandó könyvvizsgáló feladata:
  2. a) a társaság üzleti könyveinek ellenőrzése;
  3. b) a közgyűlés számára a társaság számviteli törvény szerinti beszámolói, a nyereség-felosztásra a és osztalék megállapításra vonatkozó igazgatótanácsi indítvány megvizsgálásáról szóló jelentés készítése;
  4. C) a törvényben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása és feladatok ellátása;

d) pénzügyi beszámolási folyamattal kapcsolatos jelentős hiányosságairól az Audit Bizottságnak történő kötelező jelentéstétel.

Ha az állandó könyvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a részvényesek döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, az állandó könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíteni.

IX.

A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

• 1. A társaság cégjegyzésére jogosultak
  2. az Igazgatótanács vezérigazgatói tisztséget betöltő tagja önállóan; a)
  3. az Igazgatótanács elnöke önállóan; b)
  4. bármely két (az Igazgatótanács elnökén és a vezérigazgatói tisztséget betöltő tagján kívüli) c) igazgatótanácsi tag együttesen;
  5. az lgazgatótanács (az lgazgatótanács elnökén és a vezérigazgatói tisztséget betöltő tagján d) kívüli) bármely tagja egy erre az Igazgatótanács által felhatalmazott társasági alkalmazottal együttesen; és
  6. e) két, az igazgatótanács által erre feljogosított társasági alkalmazott együttesen.
• 1. cégjegyzésre jogosult személy, illetve személyek, a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően saját nevüket írják.
• 1. [törölve]
• 1. képviselet ellátását, ezen belül az önálló aláírási jog gyakorlását.

×

A MÉRLEG JÓVÁHAGYÁSA, A NYERESÉG FELOSZTÁSA, ÜZLETI ÉV

• 54.
• 1. Minden pénzügyi év végén a Társaságra vonatkozó mérleget és a csoportra vonatkozó konszolidátt mérleget kell készíteni. A mérlegeket mind angol, mind magyar nyelven el kell készíteni.
• 56.1
• 56.2 rendelt eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg. A Közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az Igazgatótanács javaslatára határoz. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítésre kerülhet.

• 56.3 részvényesként kerül azonosításra. Az osztalékfizetéssel kapcsolátban lebonyolított tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja nem lehet körábbi, mint a Közgyűlés napját követő 5. (ötödik) munkanap (illetve a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mindenkori szabályzataiban e tekintetben maghatározott időpont).
• 57.
• 1. részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalék az évi rendes közgyűlés megtartásakor válik esedékessé oly módon, hogy az osztalék kifizetés kezdési időpontjáról rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 10 (tíz) munkanapnak kell eltelnie.
• 1. (közös képviselő) vagy az általa megjelölt személy(ek) részére teljesíti a részvényes által megjelölt bankszámlára vagy ügyfélszámlára.
• Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 60.1 -
• 60.2 A Társaság Közgyűlése az Igazgatótanács javaslatára két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - a Ptk.-ban foglalt feltételekkel - osztalékelőleg fizetéséről határozhat. A Közgyűlés helyett az Igazgatótanács is jogosult osztalékelőleg fizetéséről határozni. Az osztalékelőleg fizetésére az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályok - a Ptk. szerinti eltérésekkel megfelelően irányadók.

XI.

HIRDETMÈNYEK

1. teszi közzé. Jogszabályban vagy jelen Alapszabályban meghatározott esetekben a Társaság egyes hirdetményeit a Cégközlönyben is közzéteszi. A hirdetmények Társaság honlapján történő közzététele minden egyéb közzétételi kötelezettséget helyettesít azokban az esetekben a jogszabályok, illetve a vonatkozó egyéb szabályzatok

X.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

• 1. alávetik magukat a hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességének.
• 1. A jelen Alapszabályra Magyarország joga irányadó. Jelen Alapszabályban nem érintett vagy nem teljeskörűen szabályozott kérdések vonatkozásában a tökepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a Ptk. - ebben a sorrendben - alkalmazandó.

Budapest, 2025. július 14.

azt lehetővé teszik.

* * *

Ellenjegyzési záradék:

A cégnyilvánosságról, a birósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ("Ctv.") 51. § (3) bekezdése alapján igazolom, hogy a Társaság Alapszabályának jelen, általam egységes szerkezetbe foglalt és ellenjegyzett szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Jelen módosításokkal egységes szerkezetű Alapszabályt, amelyben a 12./2025. (1V.30.) számú közgyűlési határozat 1. pontja alapján az Alapszabály IV. 7. és 8. pontjának módosítására került sor (amely módosításokat aláhúzott, vastagon szedett, dőlt betűk jelzik), egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte Budapesten, 2025. július 14. napján:

dr. Gyönyörű Zoltán-ügyvéd. 18. Dr. Rövid Ügyvédi Troda Kamarai azonosító szám ("Kasz"): 36060969