PannErgy Nyrt. Éves beszámoló és Üzleti jelentés (EU IFRS-ek szerint összeállítva) 2025.

A mellékelt pdf formátumú jelentés nem a Társaság hivatalos egyedi beszámolója, az a vonatkozó jogszabályok alapján ZIP (azon belül XHTML-XBRL) formátumban elkészített és közzétett Konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz kerül csatolásra. A mellékelt pdf jelentés tartalmilag teljesen megegyezik a ZIP (azon belül XHTML-XBRL) formátumban publikált Konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz csatolt egyedi beszámoló tartalmával.

TARTALOMJEGYZÉK

I.	Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített
	éves beszámoló	3
	Pénzügyi helyzet kimutatás	4
	Eredménykimutatás	5
	Egyéb átfogó jövedelemkimutatás	6
	Kimutatás a saját tőke változásáról	7
	Cash flow kimutatás	8
	Kiegészítő melléklet	9
II.	A PannErgyNyrt.üzletijelentése	73
III.	A Társaság nyilatkozata a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 1. sz.
	mellékletének 2.4. és 3.4. pontja alapján	90

Budapest, 2026. március 26.

PannErgy Nyrt.

Éves beszámoló a 2025-ös üzleti évre vonatkozóan EU IFRS-ek szerint összeállítva

2025. december 31.

PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁS

	Jegyzet	2025.	2024.
	száma	dec. 31.	dec. 31.
		eFt	eFt
Immateriális javak	15	49	426
Használati jog eszközök	16	45.624	32.947
Ingatlanok, gépek és berendezések	16	665	991
Befektetési célú ingatlanok	16	76.501	77.235
Értékesítési célú ingatlanok	16	-	-
Tartós befektetések	17	4.604.949	4.604.949
Halasztott adó követelés	31	54	-
Hosszú lejáratú követelések	18	3.813.594	4.811.191
Befektetett eszközök összesen		8.541.436	9.527.739
Készletek	20	-	-
Vevők	21	17.474	17.765
Adott kölcsönök	22	-	-
Egyéb követelések	23	777.890	434.954
Értékpapírok	24	-	22
Pénzeszközök	25	11.545	29.116
Forgóeszközök összesen		806.909	481.857
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		9.348.345	10.009.596
Jegyzett tőke	26	320.000	360.000
Tartalékok	28	9.325.479	11.994.740
Tárgyévi nettó eredmény		3.860	148.041
Visszavásárolt saját részvények
miatti tartalék	27	-1.303.416	-3.092.571
Saját tőke összesen		8.345.923	9.410.210
Hosszú lejáratú hitelek, lízingek	29	861.763	487.919
Halasztott adó kötelezettség	31	-	618
Céltartalék	30	-	10.000
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen		861.763	498.537
Szállítók	33	24.537	36.814
Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök	32	294	-
Hosszú lejáratú hitelek, lízingek
éven belüli része	32	14.607	11.621
Fizetendő nyereségadók	34	-	-
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek	34	101.221	52.414
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen		140.659	100.849
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKEÖSSZESEN		9.348.345	10.009.596

EREDMÉNYKIMUTATÁS

	Jegyzetszáma	2025.	2024.
		eFt	eFt
Értékesítés árbevétele	6	81.302	77.617
Értékesítés költsége	8	-54.757	-64.735
Bruttó fedezet		26.545	12.882
Bruttó fedezet hányad %		32,6%	16,6%
Bruttó cash-flow		26.545	24.851
Bruttó cash-flow hányad %		32,6%	32,0%
Igazgatási és általános költségek	7	-318.167	-269.894
Egyéb bevételek	11	10.491	605
Egyéb ráfordítások	10	-28.738	-21.680
Működési eredmény		-309.869	-278.087
Működési eredmény hányad %		-381,1%	-358,3%
EBITDA		-278.989	-243.667
EBITDA hányad %		-343,2%	-313,9%
Pénzügyi műveletek eredménye	12-14	313.944	442.192
Adózás előtti eredmény		4.075	164.105
Nyereségadó	35	-215	-16.064
Tárgyévi nettó eredmény		3.860	148.041
Egyéb átfogó jövedelem		-	-
A tárgyidőszaki teljes átfogó jövedelem		3.860	148.041
Egy törzsrészvényre jutó eredmény (Ft)
Alap	36	0,24	9,23
Higított	36	0,24	9,23

EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS

	2025.	2024.
	eFt	eFt
Tárgyévi nettó eredmény	3.860	148.041
Egyéb átfogó jövedelem
Időszaki egyéb átfogó jövedelem adóhatással együtt	-	-
Tárgyévi teljes átfogó jövedelem	3.860	148.041
ebből: A Társaság részvényeseire jutó teljes átfogó jövedelem	3.860	148.041

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. ° +36 1 323-2383 ° e-mail: [email protected] Befektetői kapcsolattartó: Gyimóthy Dénes ° +36 1 323-2383

KIMUTATÁS A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSÁRÓL

adatok ezer forintban

			Visszavásárolt
Megnevezés	Jegyzett tőke	Tartalékok	saját	Saját tőke
			részvények
Egyenleg 2024.január 1-én	400.000	13.873.508	-4.711.161	9.562.347
2024. évi eredmény	-	148.041	-	148.041
Részvénykibocsátásmiatti növekedés	-	-	-	-
Osztalékfizetés	-	-	-	-
Saját részvénybevonás	-40.000	-2.760.000	2.800.000	-
Visszavásárolt sajátrészvények	-	-	-300.178	-300.178
Saját részvénycsökkenés, értékelés	-	881.232	-881.232	-
Számviteli Politikaváltozásai	-	-	-	-
Egyenleg 2024.december 31-én	360.000	12.142.781	-3.092.571	9.410.210
2025. évi eredmény	-	3.860	-	3.860
Részvénykibocsátásmiatti növekedés	-	-	-	-
Osztalékfizetés	-	-	-	-
Saját részvénybevonás	-40.000	-3.020.000	3.060.000	-
Visszavásárolt sajátrészvények	-	-	-1.068.147	-1.068.147
Saját részvénycsökkenés, értékelés	-	202.698	-202.698	-
Számviteli Politikaváltozásai	-	-	-	-
Egyenleg 2025.december 31-én	320.000	9.329.339	-1.303.416	8.345.923

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. ° +36 1 323-2383 ° e-mail: [email protected] Befektetői kapcsolattartó: Gyimóthy Dénes ° +36 1 323-2383

CASH-FLOW KIMUTATÁS

	Jegyzetszáma	2025.	2024.
Működésből származó pénzeszközök		eFt	eFt
Adózás előtti eredmény		4.075	164.105
	Kiigazítások az adózás előtti eredmény és az üzleti tevékenység pénzforgalma érdekében
Tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenése	15-16.	30.880	34.420
Halasztott adó hatása	31	-672	-123
Nyereségadó ráfordítás	35	-215	-16.064
Hitelek árfolyamvesztesége/nyeresége	14	-	-
Tárgyi eszközök, goodwill terven felüli leírása	10, 16	-	-
Ingatlanok valós érték változás	16	-	-
Tárgyi eszközök értékelésébőlszármazó eredmény	16	-1.331	-1.891
Céltartalékképzés és felhasználás különbözete		-10.000	10.000
Részvényopciós program ráfordítás	38	-	-
Változás a működő tőke elemekben
Fizetett osztalék	28	-	-
Készletek csökkenése / növekedése	20	-	-
Követelések csökkenése/növekedése	21-23	-328.972	-186.615
Kötelezettségek csökkenése/növekedése	32,33,34	42.866	-31.268
Előre fizetett nyereségadók csökkenése/növekedése	23	-13.673	-35.346
Működési tevékenységből származó/ felhasznált		-277.042	-62.782
nettó pénzeszközök
Befektetésből származó pénzeszközök
Befektetések vásárlása nem nyilvános társaságban	17	-	-
Meglévő befektetések növelése/ csökkenése	17	-	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése	15,16	-40.789	-1.209
Tárgyi eszközök és immateriális javak eladása	15,16	-	-
Kapcsolt feleknek adott kölcsönök	44.3	-425.432	-186.000
Kapcsolt felek kölcsön törlesztései	44.3	1.423.029	340.000
Kapcsolt felektől kölcsön folyósítások	44.3	-	-
Kapcsolt felek felé kölcsön törlesztések	44.3	-	-
Befektetési tevékenységből származó pénzeszközök		956.808	152.791
Pénzügyi tevékenység
Hosszú lejáratú hitelek csökkenése/ növekedése	29	-	-
Kapcsolt felektől felvett kölcsönök	44.3	370.494	105.174
Hitelekfelvétele / törlesztése	44.3	294	-6.388
Saját részvény beszerzése	27	-1.068.147	-300.178
Értékpapír beszerzés	24	-	-
Értékpapír értékesítés	24	22	-
Pénzügyi tevékenységre felhasznált pénzeszközök		-697.337	-201.392
Pénz és pénzegyenértékesek nettó csökkenés/növekedés		-17.571	-111.383
Pénz és pénzegyenértékesek január 1-én		29.116	140.499
Pénz és pénzegyenértékesek december 31-én		11.545	29.116

	Tartalomjegyzék
1.	ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEGE	12
2.	A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJA	12
3.	ESEF BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK	13
4.	A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA	13
	Általános ismertetés	13
	Az IFRS standardok 2025. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok
	bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra	14
	Funkcionális pénznem, prezentálási pénznem (LÉNYEGES POLITIKA)	15
	Külföldi pénznemek átváltása, deviza tranzakciók és egyenlegek (LÉNYEGES POLITIKA)	15
	Valós értékelés (LÉNYEGES POLITIKA)	15
	Immateriális javak (LÉNYEGES POLITIKA)	16
	Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (IAS 36) (LÉNYEGES POLITIKA)	16
	Kutatás Fejlesztés elszámolása	18
	Ingatlanok, gépek és berendezések (LÉNYEGES POLITIKA)	18
	Befektetések	22
	Goodwill	23
	Készletek	23
	Pénzügyi instrumentumok (LÉNYEGES POLITIKA)	23
	Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek (LÉNYEGES POLITIKA)	29
	Saját tőke, jegyzett tőke (LÉNYEGES POLITIKA)	29
	Visszavásárolt saját részvény (LÉNYEGES POLITIKA)	30
	Az egy részvényre jutó nyereség (LÉNYEGES POLITIKA)	30
	Tényleges és halasztott nyereségadó (LÉNYEGES POLITIKA)	31
	Céltartalék képzés (LÉNYEGES POLITIKA)	33
	Részvényopciós program, részvényalapú kifizetések	34
	Árbevétel elszámolása (LÉNYEGES POLITIKA)	35
	Kamatbevétel és osztalékbevétel	37
	Lízingek (LÉNYEGES POLITIKA)	37
	Osztalékfizetés (LÉNYEGES POLITIKA)	38
	Állami támogatások	38
	Összehasonlító időszaki információk (LÉNYEGES POLITIKA)	38
	Szegmens jelentések	38
	Bruttó cash-flow és EBITDA definíció (LÉNYEGES POLITIKA)	39
5.	LÉNYEGES/KRITIKUS SZÁMVITELI FELTÉTELEZÉSEK ÉS BECSLÉSEK A SZÁMVITELI POLITIKA ALKALMAZÁSAKOR (LÉNYEGES POLITIKA)
	39
	Pénzügyi kimutatások fordulónap utáni események	40
	Lényeges hiba	40
	Kritikus számviteli becslések és feltételezések	40
6.	ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELEAz árbevétel megoszlása fő tevékenységenként	4242
	Az árbevétel földrajzi megoszlása	42
	Az árbevétel tevékenységek-szolgáltatások szerinti részletezése	42
	Az árbevételhez kapcsolódó befektetett eszközök földrajzi megoszlása	42
	Az árbevétel koncentrációja, a főbb vevőkre vonatkozó információk	43
7.	IGAZGATÁSI ÉS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK (KÖZVETETT KÖLTSÉGEK)	43
8.	ÉRTÉKESÍTÉSI KÖLTSÉGEK (KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK)	44
9.	LÉTSZÁM ÉS BÉRKÖLTSÉG ALAKULÁSA	44
10.	EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK	45
11.	EGYÉB BEVÉTELEK	45
12.	PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELE	46
13.	PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI	46
14.	PÉNZÜGYI MŰVELETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK	46
15.	IMMATERIÁLIS JAVAK	47
16.	TÁRGYI ESZKÖZÖK	48
17.	BEFEKTETÉSEK	49
18.	HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK	49
19.	LÍZINGKÖVETELÉSEK	49

Éves beszámoló 2025.12.31. kiegészítő melléklete EU IFRS-ek szerint

20.	KÉSZLETEK	50
21.	VEVŐKÖVETELÉSEK	50
22.	ADOTT KÖLCSÖNÖK	51
23.	EGYÉB KÖVETELÉSEK	51
24.	ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ÉRTÉKPAPÍROK	51
25.	PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZ EGYENÉRTÉKESEK	51
26.	JEGYZETT TŐKE	51
27.	VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY	52
28.	TARTALÉKOK	53
29.	HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK, LÍZINGEK	55
30.	CÉLTARTALÉKOK	55
31.	HALASZTOTT ADÓ KÖTELEZETTSÉGEK	56
32.	RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK, HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK ÉVEN BELÜLI RÉSZEI	56
33.	SZÁLLÍTÓK	57
34.	EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK	57
35.	ADÓZÁS, NYERESÉGADÓ	58
	Tárgyévet érintő jövedelemadó	58
	Effektív nyereségadó levezetés	58
36.	AZ EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ NYERESÉG	59
37.	PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK	59
38.	RÉSZVÉNY ALAPÚ JUTTATÁSOK	60
39.	MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK	61
	Szerződéses és beruházási kötelezettségek	61
	Vagyonkezelői tranzakciókkal kapcsolatos kötelezettségvállalások	61
	Egyéb függő kötelezettségek	61
40.	PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS	62
	Pénzügyi kockázati tényezők	62
	Piaci kockázat	62
	Hitelezési kockázat	62
	Likviditási kockázat	63
	A tőke kezelése	63
	Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása	64
	Háborús konfliktusok és egyéb veszélyhelyzetek kockázatai	64
	Klímaváltozás negatív hatásainak kockázata	65
41.	RÉSZESEDÉSEK (KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT)	67
	A társaság konszolidációba bevont leányvállalatai	67
	A befektetéseket, részesedéseket érintő tárgyévi mozgások	67
42.	SZEGMENS BESZÁMOLÓ	67
43.	BÁZIS IDŐSZAKI BESZÁMOLÓHOZ KÉPEST ÁTSOROLÁSOK MAGYARÁZATA	68
44.	TRANZAKCIÓK KAPCSOLT FELEKKEL	68
	A Társaság vezetésének tagjaival történt tranzakciók	68
	Kapcsolt felekkel bonyolított tranzakciók	68
	Kapcsolt feleknek adott kölcsönök, kapcsolt féltől kapott kölcsönök	69
	Kulcsfontosságú vezetők díjazása	69
45.	EGYÉB INFORMÁCIÓK	70
	Tárgyévi eredmény felhasználásra, osztalék jóváhagyásra vonatkozó javaslat	70
	Könyvvizsgálatra vonatkozó adatok	70
	A beszámoló készítéséért felelős személy	71
	A Társaság többségi befolyással rendelkezői tagjai	71
	A Társaságban cégjogi képviseletét ellátó személyek	71
	A Társaság egyéb jelentéstételi kötelezettségei	71
	A Társaság székhelye, internetes honlapjának címe, elérhetősége	72
46.	A BESZÁMOLÓ FORDULÓNAPJA UTÁNI ESEMÉNYEK	72
47.	A KÖZZÉTÉTELRE TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉS NAPJA	72
1.	Vezetői összefoglaló (PannErgy Csoportra vonatkozóan)	74
2.	A PannErgy Nyrt., mint egyedi társaság 2025. évi eredménye, gazdálkodásának legfőbb mutatói	79
3.	A társaság bemutatása	81
	A PannErgy Nyrt. főtevékenysége	81

Éves beszámoló 2025.12.31. kiegészítő melléklete EU IFRS-ek szerint

	Ingatlanok hasznosítása	81
4.	A PannErgy Nyrt. 2025. évi fő céljainak teljesítése és kockázatok	81
5.	A Társaság stratégiája, környezetvédelmi célok	82
	ESG Menedzsment, ESG jelentés	82
	PannErgy a klímaváltozás megakadályozásának szolgálatában, karbonmegtakarítás jellegű működés	83
6.	A PannErgy Nyrt. Leányvállalatai	84
	A PannErgy Nyrt. leányvállalatai, részesedés, konszolidációba történő bevonás arányai	84
	Konszolidációba bevont leányvállalatok tárgyidőszaki adatai (millió forintban)	84
7.	A Társaság tulajdonosi struktúrája, Vezetői állású személyei	85
	A Társaság tulajdonosi struktúrája 2025. december 31-i állapotnak megfelelően	85
	A Társaságban 5% feletti tulajdonosai 2025. december 31-i állapot szerint	85
	A Társaság saját tulajdonban lévő részvény mennyiségeinek alakulása tárgyévben	85
	A Társaság vezető állású személyei	86
8.	Létszámra vonatkozó információk	87
9.	Osztalékfizetés, Saját részvény vásárlás	87
10.	A Társaság főbb kockázatai, ezekkel kapcsolatos bizonytalanságok	89
11.	Nyilvánosság	89
12.	A beszámoló fordulónapja után bekövetkezett főbb események	89
13.	A közzétételre történő engedélyezés napja	89

1. ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEGE

A PannErgy Nyrt. (a továbbiakban PannErgy Nyrt., PannErgy vagy a Társaság) a több, mint 100 évvel ezelőtt alapított Pannonplast Nyrt. jogutódjaként egy olyan, évszázados múlttal rendelkező, de a modern kor követelményeinek megfelelően hatékonyan és fenntarthatóan működő Társaság, amely tiszta és megújuló energetikai megoldásaival a jövőt építi, lehetőséget biztosítva a geotermikus energia – mint megújuló energia – hasznosítással a fenntartható fejlődésre, értékteremtésre.

A Társaság 1991. május 31-én nyilvános részvénytársasággá alakult a gazdasági szervezetek átalakulásáról szóló 1989. évi XII. törvény előírásai szerint. A PannErgy Nyrt. 2007-től úttörőként kezdett el tevékenykedni Magyországon a geotermikus energia hasznosítás területén, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a régóta ismert magyar geotermikus források felhasználásával jelentős mennyiségű hő- és akár elektromos energiát állítson elő, értéket teremtve Magyarország lakossága és intézményi szereplői, továbbá a PannErgy részvényesei számára. A Társaság az azóta eltelt időszakban több fázisban, fokozatosan növelte kapacitásait, élen járva a magyarországi geotermikus energia hasznosításában.

A geotermikus hő jelentős mennyiségű kitermelése és hasznosítása egy olyan niche szegmense az energetikának, amely magas kockázattűrő képességet, innovatív gondolkodást és összetett kompetenciát igényel. Tekintettel arra, hogy maga a geotermikus hő energetikai célú hasznosítása is innovatív megoldás, ezért a PannErgy Csoport törekszik arra, hogy a technológia adta lehetőségekhez mérten a legmodernebb megoldásokkal támogassa működését, professzionális tudásának fejlődését pedig folyamatos kutatássokkal erősítse. A PannErgy az innovatív fejlesztéseinek köszönhetően képes alacsonyabb erőforrás ráfordítással, nagy hatékonysággal, magas szolgáltatási biztonságot nyújtani partnerei számára.

A PannErgy Nyrt. leányvállalatai 2025. december 31-i állapot szerint Miskolcon, Győrben, Szentlőrincen és Berekfürdőn üzemeltetnek geotermikus forrásokat hasznosító projektet.

A leányvállalatok felsorolása a 41. fejezetben található.

A PannErgy Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Társaság, Prémium kategóriába tartozó részvény kibocsátó. 2025. december 31-i állapot szerint a PannErgy Nyrt, mint egyedi társaság vonatkozásában a közkézhányad 52%, amely úgy került meghatározásra, hogy az 5% feletti tulajdonosok, illetve a Társaság tulajdonában lévő saját részvények darabszáma a részvényállománynál csökkentő tételként lett figyelembevéve.

A PannErgy Nyrt. - mint egyedi társaság – fő tevékenysége a PannErgy Csoport holding irányítása, ehhez kapcsolódó vagyonkezelés, illetve ezen túlmenően a stratégiaváltás előtti időszakból származó, a műanyagipari gyártáshoz kapcsolódó ingatlanjait hasznosítja, elsősorban értékesítési céllal, illetve az értékesítés megvalósulásáig bérbeadás jellegű hasznosítással.

A Társaság székhelye Magyarországon, a 1112 Budapest, Boldizsár u 2. címen található.

2. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJA

A PannErgy Nyrt. tagvállalatainak számviteli és egyéb nyilvántartásainak vezetése a mindenkor hatályos magyarországi törvényeknek és számviteli jogszabályoknak megfelelően történik.

A PannErgy Nyrt. számára, mint az Európai Gazdasági Térség bármely szabályozott piacán jegyzett társaság 2017. január 1-től kötelező jelleggel elő van írva az Európai Unió által befogadott nemzetközi számviteli standard-ok, azaz az EU IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása. Ez alapján a PannErgy Nyrt., mint egyedi társaság az EU IFRS-ek szerint összeállított konszolidált beszámolója mellett az egyedi beszámolóját is IFRS-ek szerint állítja össze 2017. január 1-től.

A PannErgy Nyrt. éves beszámolója a bekerülési érték elv alapján készült, a pénzügyi instrumentumokat, bizonyos pénzügyi eszközöket, forrásokat, valamint értékesítésre tartott eszközöket kivéve, amelyek valós értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban. A PannErgy Nyrt. az éves beszámolójában szereplő adatokat magyar forintban, ezer forintra kerekítette, a kivételek a kimutatásokban külön jelzésre kerülnek.

A PannErgy Nyrt. éves beszámolója a Társaság pénzügyi helyzetét és tevékenységének, valamint pénzforgalmának eredményét, illetve a saját tőke változását mutatja be.

3. ESEF BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) beszámolási célokra új Európai Egységes Elektronikus Formátumot (ESEF) vezetett be a 2020. január 1-től kezdődő pénzügyi évre az Európai Unió által szabályozott tőzsdén jegyzett társaságok számára, így a PannErgy Nyrt-re vonatkozóan is. A konszolidált jelentés új, hivatalos elkészítési formátuma ettől kezdve az XHTML, amely lehetővé teszi az "inline" XBRL (iXBRL) használatát, melyben az IFRS szabályai szerint konszolidált adatokat rögzíteni kell. A PannErgy a vonatkozó szabályozással összhangban, az előző évhez hasonlóan a 2025. évi hivatalos konszolidált pénzügyi kimutatásait is az előírt helyeken iXBRL-eket tartalmazó XHTML formátumban készíti el és juttatja el a szabályozó hatóságoknak az előírásoknak megfelelő ZIP formátumban.

A Társaság a vonatkozó jogszabállyal, az (EU) 2019/815 bizottsági rendelet előírásaival összhangban egyedi beszámolóját nem készíti el ESEF formátumban. A Társaság hivatalos egyedi beszámolója a vonatkozó jogszabályok alapján ZIP (azon belül XHTML-XBRL) formátumban elkészített és közzétett Konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz kerül csatolásra. Ettől függetlenül a Társaság pdf formátumban is közzéteszi jelen egyedi beszámolóját, mely tartalmilag teljesen megegyezik a ZIP (azon belül XHTML-XBRL) formátumban publikált Konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz csatolt egyedi beszámoló tartalmával.

4. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Általános ismertetés

Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli politikák az alábbiakban kerülnek bemutatásra. A PannErgy Nyrt. az itt bemutatott és részletezett számviteli elveket valamennyi bemutatott üzleti évre vonatkozóan következetesen alkalmazza, azaz a 2025. január 1-i alkalmazással egyidejűleg az összehasonlítás érdekében az éves beszámolóban szereplő előző évi adatokat is IFRS-ek szerint szerepelteti.

Ezek a számviteli politikák összhangban vannak a 2025. évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli politikákkal.

A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek.

Az IFRS standardok 2025. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

A Társaság/Csoport úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság/Csoport pénzügyi kimutatásaira.

A pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó módosítások – az IFRS 9 és IFRS 7 módosításai (2024. május 30-án kibocsátva, 2026. január 1-jétől hatályos)

A természettől függő villamos energiára hivatkozó szerződések– az IFRS 9 és IFRS 7 módosításai (2024. december 18-án kibocsátva, 2026. január 1-jétől hatályos)

Az IFRS számviteli standardok éves javításai – 11. Kötet: Az IFRS 1, IFRS 7, IFRS 9, IFRS 10 és IAS 7 módosításai (2024. július 18-án kibocsátva, 2026. január 1-jétől hatályos)

Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések

A pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában a Társaság/Csoport még nem alkalmazta az alábbi, az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még hatályba nem lépett IFRS számviteli standard módosításokat:

Jelenleg a 2026. évre vonatkozóan nincs új vagy módosított IASB-standard és értelmezés, amely az EU által elfogadott és még nem hatályos.

Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva: 2024.április 9-én, hatályos: 2027. január 1-én, EU jóváhagyás folyamatban)

IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek (kibocsátva: 2025.augusztus 21-én, hatályos: 2027. január 1-én, EU jóváhagyás folyamatban)

IFRS 14 Hatósági árszabályozásból eredő elhatárolások (kibocsátva: 2014.január 30-án, hatályos: 2016. január 1-én, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem indítja el az ideiglenes standard jóváhagyási folyamatát, és megvárja a végleges standardot)

IAS 21 A külföldi pénznemekkel kapcsolatos árfolyamváltozások hatásai módosításai: Átvezetés egy hiperinflációs bemutatási pénznembe (Kibocsájtva: 2025.november 13-én, hatályos: 2027. január 1-jén – EU jóváhagyás folyamatban)

IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások és az IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standardok módosításai – Eszközök értékesítése vagy hozzájárulásként való teljesítése a befektető és a társult vállalkozása vagy közös vállalkozása között (az IASB a hatálybalépés időpontját határozatlan időre elhalasztotta, de a korábbi alkalmazás megengedett)

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Társaság egyedi illetve konszolidált pénzügyi kimutatásait.

Jelentősebb számviteli politikák kiemelése:

Az IAS 1 "Pénzügyi kimutatások prezentálása" standard előírásaival összhangban a Társaság működése szempontjából nem lényeges számviteli politikákat nem szükséges közzétenni. Ha a Társaság mégis közzétesz ilyet, akkor egyértelműen utalni kell arra, hogy ez a számviteli politika nem lényeges.

Lényeges számviteli politikának a Társaság azokat tekinti, amelyek a tárgyidőszakban jelentős hatással voltak tranzakciókra, összegszerűségük materiális, illetve vezetői döntéseket befolyásolt.

Nem lényeges számviteli politikának a Társaság azokat tekinti, amelyek a tárgyidőszakban nem materiális összegekhez, tranzakciókhoz kapcsolódnak, vagy standardizált politikák, a Társaságra jellemző kevés sajátossággal.

A fentiekkel összhangban Társaság a lényeges számviteli politikáknál a fejezet címében feltünteti a "Lényeges politika" megjegyzést.

Funkcionális pénznem, prezentálási pénznem (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság funkcionális pénzneme a magyar forint, ami az elsődleges működési környezet pénzneme. Ez összhangban van az IAS 21 Átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard funkcionális pénznemre vonatkozó előírásával, amely szerint a funkcionális pénznem az a pénznem, amely annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénzneme, amelyben a gazdálkodó működik, és amely eltérhet a prezentálás pénznemétől.

A Társaság nem folytat gazdasági tevékenységet olyan környezetben, ami alapján indokolt lenne a magyar forinttól eltérő funkcionális pénznem használata, ez alapján prezentálási pénzneme is a magyar forint. A Társaság bevételeinek és ráfordításainak egy része a funkcionális pénznemtől eltérő devizában (elsősorban euró, néhány esetben amerikai dollár) merül fel, azonban ezek aránya a magyar forintban folytatott tranzakciókhoz képest jelentősen alacsonyabb, így ilyen szempontból sem indokolt a magyar forinttól eltérő funkcionális pénznem használata. Ennek megfelelően az átváltási árfolyamok változásának hatása a konszolidált pénzügyi kimutatásokban nem kerül kifejtésre.

Külföldi pénznemek átváltása, deviza tranzakciók és egyenlegek (LÉNYEGES POLITIKA)

A devizaműveletek a tranzakció, illetve átértékelés esetén az értékelés napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra magyar forintra. Az ilyen tranzakciók rendezéséből származó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamnyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre. Az árfolyamnyereségek és veszteségek az eredménykimutatás "Pénzügyi tevékenység bevétele" vagy "Pénzügyi tevékenység ráfordítása" sorában kerülnek bemutatásra.

A Társaság a devizatételeket MNB árfolyamon váltja át és azon is értékeli az időszak végén.

Valós értékelés (LÉNYEGES POLITIKA)

Valós értékelést az "Held to collect" esetében alkalmaz a Társaság. A valós érték megállapításához az alábbi hierarchiát kell alkalmazni:

level 1: szabályozott piacion jegyzett árfolyam,
level 2: számított árfolyam lényegében szabályozott piacon elérhető input adatok alapján,
level 3: számított árfolyam jelentős szabályozott piacon nem elérhető input adatok felhasználásával

A Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásaiban csak "level 1" jellegű értékpapír szerepel.

A Társaság a valós érték változását az eredménnyel szemben értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi ráfordítások/bevételek között, azértékesíthető (AFS) pénzügyi eszközök esetében az egyéb átfogó jövedelemben mutatja ki.

Immateriális javak (LÉNYEGES POLITIKA)

A pénzügyi beszámolás koncepcionális keretelvei szerinti eszköz fogalom, illetve az IAS 38 Immateriális javak standard alapján a Társaság immateriális eszközként mutatja ki azokat a múltbeli események eredményeképpen a Társaság ellenőrzése alatt álló erőforrásokat, amelyek révén a Társaság várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra tesz szert, továbbá a bekerülési értékük megbízhatóan mérhető, azonosítható forrásból származnak (szerződéses vagy egyéb jogon alapul, vagy elkülöníthető), és fizikai megjelenését tekintve nem létező, nem monetáris eszközök.

Az immateriális javakat a goodwill kivételével a beszámolóban bekerülési értéken tartja nyilván a Társaság, mivel ezeknek az eszközöknek a speciális jellege miatt az aktív piac nem értelmezhető. Ez a bekerülési érték kerül csökkentésre a halmozott, hasznos élettartamnak megfelelően elszámolt amortizációval és esetleges értékvesztéssel.

A Társaságnál az immateriális javak között a működéshez használt szoftverek, valamint a geotermikus tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok találhatóak.

A szoftverek alapvetően külső, harmadik fél által fejlesztett szoftverek, a Társaság saját szoftverfejlesztési tevékenységet nem folytat.

A vásárolt számítógépes szoftverek a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján számított bekerülési értéken kerülnek aktiválásra. A bekerülési érték 3-5 éves becsült hasznos élettartam alatt kerül leírásra, a szoftver jellegének megfelelően.

A védjegyek, licencek, vásárolt vagy saját előállítású know-how-k határozott hasznos élettartammal rendelkeznek és halmozott amortizációval csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A védjegyek és licencek bekerülési értéke lineáris módszerrel kerül amortizálásra 15-25 éves becsült hasznos élettartam alatt.

A Társaságnál előfordulhat, hogy egy adott immateriális eszköz a hasznos élettartam végén nulla értéken szerepel a Társaság kimutatásaiban és kivezetésre kellene kerüljön, ugyanakkor a hasznos élettartam becslés alapfelvetéseiben bekövetkezett változások miatt továbbra is használja a Társaság. Ennek az elkerülésére a hasznos élettartam és értékcsökkenés újrabecslését végzi el a Társaság évente, minden fordulónapon. Az újrabecslést követő esetleges hasznos élettartam módosításkor a fordulónapig elszámolt amortizáció és az újrakalkulált hasznos élettartamnak megfelelő amortizáció közötti különbözet az eredményben vagy tőkében kerül elszámolásra, annak függvényében, hogy az újrabecslés hatása tárgyidőszakot vagy azt megelőző értékcsökkenést érint.

Ez a hasznos élettartam újrabecslés nem vonatkozik a 100 ezer forint alatti bekerülési értékkel rendelkező immateriális eszköz beszerzésekre, az ilyen összeghatár alatti beszerzéseket a Társaság nem tekinti materiálisnak, ezen összeghatár alatti beszerzések nem kerülnek aktiválásra. Az ilyen beszerzések értéke értékcsökkenésként jelenik meg a tárgyévi eredménykimutatásban, asset management szempontokat figyelembevéve külön nyilvántartást vezet róluk a Társaság.

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (IAS 36) (LÉNYEGES POLITIKA)

A határozatlan hasznos élettartamú vagy a használatra még nem alkalmas immateriális eszközökre a Társaság nem számol el amortizációt, de azokat értékvesztés szempontjából évente felülvizsgálja. Azok az eszközök, amelyekre a Társaság amortizációt számolt el, szintén felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából minden olyan esetben, amikor az események, megváltozott körülmények, külső vagy belső információforrások azt jelzik, hogy egy eszköz értékvesztett, azaz annak könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét.

Ilyen külső információforrásként a Társaság a következőket definiálja:

- megfigyelhető jelzések vannak arra vonatkozóan, hogy az időszak folyamán az eszköz értéke jelentősen nagyobb mértékben lecsökken, mint ami az idő múlásának okán és a rendeltetésszerű használat mellett várható lett volna;
- a gazdálkodó egységre nézve kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek be az időszak folyamán vagy fognak bekövetkezni a közeljövőben a gazdálkodó egység működésének technológiai, piaci, közgazdasági vagy jogi környezetében, vagy azon a piacon, amelyre az eszközt szánták;
- a piaci kamatlábak vagy más piaci befektetési hozamráták az időszak folyamán növekedtek, és a növekedések valószínűleg kihatással lesznek az eszköz használati értékének kiszámításához használt diszkontrátára, és lényegesen csökkenteni fogják az eszköz megtérülő értékét;
- a gazdálkodó egység nettó eszközeinek könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci kapitalizációja.

Belső információforrások:

- bizonyíték van arra, hogy egy eszköz elavult vagy fizikai károsodást szenvedett;
- a gazdálkodó egységre nézve kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek be az időszak folyamán, vagy fognak bekövetkezni a közeljövőben az eszköz használatának vagy várható használatának mértékében vagy módjában. E változások magukban foglalják az eszköz használaton kívül helyezését, olyan terveket, amelyek annak a tevékenységnek a megszüntetésére vagy átszervezésére irányulnak, amelynek körében az eszköz működik, vagy arra, hogy az eszközt a korábban várt időpont előtt elidegenítik; továbbá az eszköz hasznos élettartamának a korábbi határozatlanról határozott időtartamra történő változtatását;
- belső jelentések arra utaló bizonyítékot szolgáltatnak, hogy az eszköz gazdasági teljesítménye a vártnál gyengébb, vagy a vártnál gyengébb lesz.

Ha ezeknek a jelzéseknek bármelyike fennáll, a Társaság ilyen jellegű jeleket tapasztal, el kell készítenie a megtérülő érték formális becslését (impairment test), az értékvesztés felülvizsgálatára kerül sor.

Amennyiben a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci értéke közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatból és hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A PannErgy Csoport geotermikus projektjeihez kapcsolódó egyedileg nem, csak geotermikus rendszer szintén értelmezhető eszközeinek az IAS 36 standard fogalmi meghatározása között szereplő aktív piaca nincsen, így piaci érték hiányában a realizálható érték ezeknél az eszközöknél az eszközök folyamatos használatból eredő, a pénztermelő egységnél keletkező jövőbeni cash flow-k nettó jelenértéke.

A realizálható érték meghatározása – mivel az eszközönként egyedileg nem lehetséges pénztermelő egységenként történik. A PannErgy Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírására akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírási lehetőségre korlátok vonatkoznak. Egyrészt az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülési értékét, vagy az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ez utóbbinál az értékvesztés elszámolás hatását nem figyelembevéve.

A megtérülő érték formális becslésénél (impairment test) a Társaság a 4.13.11. Effektív kamatláb fejezetben részletesen meghatározott diszkontrátát, effektív kamatlábat alkalmazza.

A PannErgy a fenti elvek mentén állapítja meg az eszközök esetleges értékvesztését (értékvesztési tesztelését). A tárgyidőszakban nem került azonosításra olyan körülmény, ami arra utalna, hogy az értékvesztések elszámolása ne lenne megfelelő. A korábbi időszakokban elszámolt értékvesztések kapcsán nem került azonosításra olyan körülmény, ami arra utalna, hogy a korábbi időszakokban elszámolt értékvesztések elszámolása ne lenne megfelelő, vagy azok a tervek, amik megalapozták az értékvesztési teszteléseket ne lennének megfelelőek.

Kutatás Fejlesztés elszámolása

A saját előállítású immateriális eszközök megjelenítésének vizsgálata során a Társaság az eszköz előállításának folyamatát felosztja kutatási és fejlesztési szakaszra. Amennyiben az immateriális eszköz saját előállítására irányuló projekten belül a Társaság nem tudja a kutatási szakaszt megkülönböztetni a fejlesztési szakasztól, a projekthez kapcsolódó ráfordítást úgy kezeli, mintha az kizárólag a kutatási szakaszban keletkezett volna. A kutatásból (vagy egy belső projekt kutatási szakaszából) származó immateriális eszközt nem lehet kimutatni, így a kutatáshoz felmerülő ráfordítást a Társaság annak felmerülésekor ráfordításként számolja el.

A fejlesztésből vagy belső projekt fejlesztési szakaszából származó immateriális eszközt a Társaság a befektetett eszközök között mutatja ki, amennyiben bizonyítani tudja a következőket:

az immateriális eszköz előállításának olyan műszaki kivitelezhetőségét, hogy az felhasználásra vagy értékesítésre alkalmas lesz;
az egység szándékát az immateriális eszköz befejezésére, és felhasználására vagy értékesítésére;
az egység képességét az immateriális eszköz felhasználására vagy értékesítésére;
azt, hogy hogyan fog az immateriális eszköz jövőbeni gazdasági hasznokat keletkeztetni;
egyebek mellett, az egységnek bizonyítania kell az immateriális eszközből származó terméknek, vagy magának az immateriális eszköz piacának a létezését, vagy amennyiben az belsőleg kerül felhasználásra, az immateriális eszköz hasznosságát;
megfelelő műszaki, pénzügyi és egyéb források elérhetőségét a fejlesztés befejezéséhez, és az immateriális eszköz felhasználásához vagy értékesítéséhez;
az egység képességét az immateriális eszköz fejlesztése során az eszköznek tulajdonítható ráfordítás megbízható mérésére.

Ingatlanok, gépek és berendezések (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság a beszámolójában nem rendelkezik olyan ingatlannal, amelyet az IAS 16 standard előírásai alapján kell bemutatnia, ugyanakkor a főtevékenységhez nem kapcsolódóan, értékesítési célú (és az értékesítésig befektetési jelleggel hasznosított) iroda épületekkel és termelésre, szolgáltatásra alkalmas ipari/kereskedelmi létesítményekkel rendelkezik.

A Társaság a tárgyi eszközök minősítése kapcsán élesen elkülöníti az értékesítésre szánt, tartott befektetett eszközöket, a befektetési célú ingatlanokat és az ezeknek a speciális minősítési kategóriáknak nem megfelelő, IAS 16 standard alá tartozó ingatlanokat, gépeket, berendezéseket.

4.9.1 Befektetési célú ingatlanok (LÉNYEGES POLITIKA)

Az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok standard alapján ingatlanoknak számítanak a telkek, épületek (épületrészek), építmények. A Társaság befektetési célú ingatlanként kezel és tart nyilván minden olyan ingatlant, amelyet bérbeadás céljából vagy értéknövekedésre spekulálva tartanak és amelyet nem áruk/szolgáltatások előállításával vagy nyújtásával kapcsolatos felhasználásra vagy igazgatási célokra, illetve a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítés céljaira tartanak.

A Társaság tulajdonában álló befektetési célú ingatlanok mindegyike vásárolt befektetési célú ingatlan, ahol a bekerülési érték részei a bekerülési ár, az ingatlan vételnek tulajdonítható, ahhoz kapcsolódó ráfordítás.

A Társaság a befektetési célú ingatlanokat az IAS 16 standard szerinti bekerülési érték modell alapján értékeli, ez alapján az IAS 16 standard előírásai szerint kerül sor a Társaság hasznos élettartamának megfelelő értékcsökkentés elszámolására és az értékvesztésre utaló jelek esetén az értékvesztés elszámolására. A bekerülési érték modell választásától függetlenül is szükséges valós értékének közzététele.

A befektetési célú ingatlanok az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi helyzet kimutatásban külön soron szerepelnek. Az ilyen jellegű ingatlanok értékesítésekor vagy a végleges használatból kivonáskor a befektetési célú ingatlan kivezetésre kerül az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatásból, azzal összhangban, hogy már nem várhatóak jövőbeni hasznok. A kivezetéskor a könyv szerinti érték és az értékesítés nettó árbevételének különbözetét nettó elszámolással vagy bevételként az értékesítés árbevétele, vagy ráfordításként az értékesítés költsége eredménykimutatás soron kell megjeleníteni.

4.9.2 Értékesítésre tartott befektetett eszközök

A Társaság abban az esetben minősít egy befektetett eszközt értékesítésre tartottnak, amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke annak értékesítése során fog megtérülni, nem pedig folyamatos használata során. Az eszköznek az IFRS 5 standard előírásaival összhangban olyan állapotban kell lennie, amely alapján kijelenthető, hogy készen áll az értékesítésre, illetve az értékesítés valószínűségének nagynak kell lennie. A Társaság az értékesítés valószínűségét nagynak minősíti, és ezáltal értékesítési célú eszközként történő nyilvántartás alapfeltételének tekinti:

ha a Társaság legfőbb szerve, vezetősége igazoltan elkötelezett az értékesítés terve mellett, és az elkötelezettség alapján igazolt a konkrét vevő megtalálására vonatkozó terv;
ha a Társaság a dokumentált elköteleződést követően aktív marketing tevékenységet folytat reális, az eszköz értékével összhangban lévő áron, a minél rövidebb időtávon és minél kedvezőbb feltételekkel történő értékesítés céljából;
ha nem valószínű, hogy az értékesítési terven jelentős változtatásokat hajtanak végre, vagy annak visszavonására valószínűleg nem kerül sor;
ha az értékesítés a tervek alapján a minősítés időpontját követő egy éven belül várható. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az értékesítés egy évnél hosszabb időszakra kerül kiterjesztésre. Ilyen eset, amikor a Társaság ellenőrzési körén kívül eső események vagy körülmények késedelmet okoznak az értékesítés befejezésében és elegendő bizonyíték áll

rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó egység továbbra is elkötelezett az eszköz eladásának terve mellett.

A Társaság abban az esetben, ha a fentiek alapján értékesítésre tartott, értékesítési célú befektetési eszközzé minősít egy eszközt, az átminősítés pillanatával leállítja az eszköz értékcsökkenését, a minősítéskori értékelés alapján az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken történik az átértékelés, ez az elv a későbbi értékelésekre is vonatkozik.

A Társaság az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközöket a többi eszköztől elkülönítetten mutatja be az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatásaiban. Az átminősítéshez, későbbi értékelésekhez kapcsolódó, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben elszámolt halmozott bevételek vagy ráfordítások összegét elkülönítetten mutatja be a Társaság.

4.9.3 Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések alá tartozó tárgyi eszközök (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard előírásaival összhangban kezel minden olyan tartós eszközt, amely nem tartozik a befektetési célú ingatlanok, vagy az értékesítésre tartott befektetett eszközök kategóriába. Ezek olyan tartós (több, mint egy üzleti perióduson át használt) tárgyiasult eszközök, amelyek a múltbeli események eredményeképpen a Társaság ellenőrzése alatt álló erőforrások, amelyek révén a Társaság várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra tesz szert, a bekerülési értékük megbízhatóan mérhető, és amelyeket a termelés vagy szolgáltatás nyújtása érdekében, vagy adminisztratív célokra használ a Társaság.

Az ingatlanok, gépek és berendezések az értékcsökkenéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A tárgyi eszközök bekerülési értéke az előállítás, bekerülés módjától függ. Egyedi beszerzés esetén a beszerzési költség a bekerülési érték, üzleti kombináció során történő akvizíció esetén a valós érték, saját előállítású eszköznél a fejlesztési szakaszban felmerült ráfordítások.

Az eredeti bekerülési érték a tételek megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket foglalja magában. A kezdeti aktiválás után a későbbi költségek csak akkor kerülnek az eszköz könyv szerinti értékét növelő vagy külön eszközként megjelenítésre, ha a Társaság valószínűleg részesül a tételből származó jövőbeni gazdasági hasznokból és a tétel költsége megbízhatóan mérhető. Az eszközök kicserélt komponenseinek könyv szerinti értéke kivezetésre kerül. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után felmerült költségeket, mint például a javítási és karbantartási költségeket az eredmény terhére számolja el a Társaság, abban az időszakban, amelyikben felmerültek.

A bekerülési érték modell segítségével értékelt tárgyi eszközöknél a bekerülési érték és a hasznos élettartam alapján megállapításra kerül az értékcsökkenés és a maradványérték, ez alapján maradványértékkel csökkentett bekerülési érték értékcsökkenése történik a hasznos élettartam alatt, amely a tárgyévi IFRS-ek szerint összeállított eredménykimutatásban kerül kimutatásra. A Társaság maradványértékként veszi figyelembe azt az összeget, amelyet az eszköz hasznos élettartamának a végén, a várható elidegenítési költségek levonása után várhatóan realizál.

Minden tárgyi eszköz esetén a maradványérték és a hasznos élettartam (ezáltal az alkalmazott értékcsökkenési kulcs) évenkénti felülvizsgálata, szükség esetén újrabecslése szükséges.

A Társaságnál előfordulhat, hogy egy adott tárgyi eszköz a hasznos élettartam végén nulla értéken szerepel a Társaság kimutatásaiban és kivezetésre kellene kerüljön, ugyanakkor a hasznos élettartam becslés alapfelvetéseiben bekövetkezett változások miatt továbbra is használja a Társaság. Ennek az elkerülésére a hasznos élettartam és értékcsökkenés újrabecslését végzi el a

Társaság évente, minden fordulónapon. Az újrabecslést követő esetleges hasznos élettartam módosításkor a fordulónapig elszámolt értékcsökkenés és az újrakalkulált hasznos élettartamnak megfelelő értékcsökkenés közötti különbözet az eredményben vagy tőkében kerül elszámolásra, annak függvényében, hogy az újrabecslés hatása tárgyidőszakot vagy azt megelőző értékcsökkenést érint.

Ez a hasznos élettartam újrabecslés nem vonatkozik a 100 ezer forint alatti bekerülési értékkel rendelkező tárgyi eszköz beszerzésekre, az ilyen összeghatár alatti beszerzéseket a Társaság nem tekinti materiálisnak, ezen összeghatár alatti beszerzések nem kerülnek aktiválásra. Az ilyen beszerzések értéke értékcsökkenésként jelenik meg a tárgyévi eredménykimutatásban, asset management szempontokat figyelembevéve külön nyilvántartást vezet róluk a Társaság.

A Társaság a telkekre értékcsökkenést nem számol el.

A Társaság az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenését lineáris módszerrel számítja ki, melynek során az eszközök bekerülési értékét vagy átértékelt összegeit az alábbi becsült hasznos élettartamok alatt a maradványértékig csökkenti:

Ingatlanok	20 –50 év
Termelő gépek	3 -25 év
Egyéb berendezések	2 –8 év
Járművek	5 év

Egy eszköz könyv szerinti értéke azonnal leírásra kerül a megtérülő értékre, ha a könyv szerinti értéke meghaladja a becsült megtérülő értékét.

A pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszközöket a saját tulajdonú tárgyi eszközökkel azonos módon a várható hasznos élettartam alatt értékcsökkenti a Társaság, de csak abban az esetben, ha ésszerű bizonyosság van a tulajdonjog átszállására a futamidő végén.

Az eszközök értékesítésekor keletkező nyereség vagy veszteség, amely a könyv szerinti érték és az értékesítési ár figyelembevételével kerül megállapításra, az egyéb ráfordítások és bevételek között kerül elszámolásra.

A határozatlan hasznos élettartamú vagy a használatra még nem alkalmas tárgyi eszközökre a Társaság nem számol el amortizációt, de azokat értékvesztés szempontjából évente felülvizsgálja. Azok a tárgyi eszközök, amelyekre a Társaság értékcsökkenést számolt el, szintén felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából minden olyan esetben, amikor az események vagy a megváltozott körülmények azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték teljes megtérülése nem biztos, hogy bekövetkezik.

Amennyiben a megtérülő érték a könyv szerinti érték alá kerül, a bekerülési értéken kezelt eszközök vonatkozásában értékvesztést kell az eredmény terhére elszámolni. A megtérülő érték az eszköz használati értéke és értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül a magasabb. Az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, csökkentve az elidegenítés költségeivel, míg a használati érték az eszköz folyamatos használatából és hasznos élettartamának végén történő értékesítésből származó cash flow-k nettó jelenértéke. A megtérülő érték meghatározása eszközönként egyedileg, illetve amennyiben ez nem lehetséges, pénztermelő egységenként történik.

A Társaság a beszámoló fordulónapján megvizsgálja, hogy a korábban elszámolt értékvesztés okai fennállnak-e még. Az értékvesztés visszaírására csak akkor van lehetőség, ha az utolsó értékvesztés megállapítása során figyelembe vett körülményekben változás következett be. Az értékvesztés visszaírására csak olyan szintig van lehetőség, hogy az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak megtérülő értékét, vagy – amennyiben ez kisebb – az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékét, ami akkor lett volna, ha az értékvesztés elszámolására nem kerül sor.

4.9.4 Beruházások

A beszámolóban a tárgyi eszközök értéke tartalmazza a beruházások értékét is, ezek a folyamatban lévő beruházások, felújítások aktuális bekerülési értékei, az értékcsökkenés elszámolása a beruházás üzembehelyezését követően történik.

Az IAS 11 Beruházási standard előírásait figyelembe veszi a Társaság a több beszámolási időszakot érintő projekteknél, a szerződéses ütemezések úgy kerülnek megállapításra, hogy az összhangban legyen a megvalósítás költségeinek felmerülésével és a számlázás ütemezésével.

4.9.5 Komponens számvitel alkalmazása

A Társaság általában nem alkalmazza az IAS 16 standard komponens számvitelre vonatkozó elemeit, azonban a vagyonkezeléshez kapcsolódó ingatlanok felújítása esetében előfordulhat ilyen konstrukció. A standard előírásai szerint a jelentős értékű eszközöknél, ha főbb összetevői, gazdasági jellemzői nagyon eltérők, akkor a fő komponensek külön kerülnek nyilvántartásba vételre, külön amortizációs időtartamokkal.

Befektetések

A Társaság az IAS 27 standard által a befektetések értékelésére vonatkozóan meghatározott módszerek közül a bekerülési érték módszert alkalmazza valamennyi részesedésére vonatkozóan.

A részesedések értékelésének fontos eleme a meghatározott időszakonként történő értékvesztés vizsgálat, a Társaság az IAS 36 standard előírásai alapján évente elvégzi az IFRS-ek szerinti éves beszámoló összeállításakor a részesedések értékvesztésének vizsgálatát. Amennyiben arra utaló jel mutatkozik, hogy az adott részesedés értékvesztett, meg kell határozni a részesedés megtérülő értékét. A megtérülő érték a használati érték (jellemzően a Társaság jövőre vonatkozó, részletes pénzügyi tervei alapján diszkontált cash-flow módszerrel meghatározott érték), illetve az elidegenítés költségeivel csökkentett valós érték (ha ez egzakt módon meghatározható piaci benchmark információk alapján) közül a magasabb érték. Amennyiben a megtérülő érték alacsonyabb, mint az eszköz bekerülési értéke, értékvesztést kell elszámolni, a tárgyévi eredménykimutatás egyéb ráfordítások sorában kerül bemutatásra.

A részesedéseknél értékvesztést akkor kell elszámolni a fentiekkel összhangban, ha az IFRS-ek szerint összeállított beszámoló fordulónapján a könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő értéket meghaladja. A Társaság értékvesztésre utaló jelként definiálja, ha birtokába kerül olyan információ, amely a leányvállalat pénzügyi nehézségeiről, bevételszerző képességének bázisául szolgáló vevői szerződések megszűnéséről, a leányvállalat számára előnytelen átalakításáról, a külső finanszírozási struktúra a leányvállalat számára előnytelen átalakításáról, egyéb csőd veszélyről szól.

Goodwill

A Társaság goodwillként tartja nyilván az olyan immateriális eszközöket, amelyek valamilyen eszköz vásárláshoz kapcsolódnak, oly módon, hogy a goodwillt a megvásárolt eszközből származó jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásai miatt fizetett meg, és amelyek egyedileg nem azonosíthatók, azaz nem köthetőek egyértelműen, közvetlenül a meglévő, eszköz vásárlással érintett tárgyi eszközök, immateriális eszközök közül egyre sem.

A goodwill bekerülési értéke az az összeg, amennyivel az üzleti kombinációért fizetett összeg meghaladja az azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek valós értékéből a Társaságra, mint felvásárlóra jutó részt.

A goodwill értékét évente értékvesztés tesztnek kell alávetni, amely során a Társaság megvizsgálja a goodwill értékének megtérülését, amely során a Csoport goodwill-lal érintett, a goodwill biztosította kombinációkból eredő szinergiákból részesedő pénztermelő egységeinek jövőbeni diszkontált pénzáramainak a pénztermelő egységekhez kapcsolódó eszközökön felüli része és a goodwill értéke kerül összehasonlításra.

Készletek

A készletek bekerülési értéken, vagy nettó realizálható értéken kerülnek bemutatásra, a kettő közül az alacsonyabb értéken. A készletek bekerülési értéke a beszerzés költségeit, a konverzió költségeit és azokat a költségeket foglalja magában, amelyek a készletek jelenlegi helyükre és állapotukba kerüléséhez szükségesek. A bekerülési értéknek nem lehet része a raktározási költség, reklám és marketing költség, értékesítés költségei. A beszerzés költségei azok a költségek, amelyek a készlet beszerzőjénél annak érdekében merültek fel, hogy a készletet megszerezze. A Társaság ide érti magát a készletért fizetett ellenértéket, az importhoz kapcsolódó terheket, a vissza nem igényelhető adókat, a szállítási és kezelési költségeket, minden egyéb kifizetést, amely közvetlenül az adott készlet beszerzéséhez köthető. A beszerzési költséget csökkentik a kapott engedmények és rabattok. A nettó realizálható érték alatt a várható – normál üzleti körülmények közötti – eladási árat definiálja a Társaság, csökkentve az értékesítésig még felmerülő befejezési és értékesítési költségekkel. A nettó realizálható értéket minden fordulónapon újra kell becsülni és a leírást évente újra meg kell határozni. Ha a készlet nettó realizálható értékében olyan változás áll be, amely alapján a korábban elszámolt készlet értékvesztés visszaírása szükséges, az a Társaságnál megvalósítható, de csak a korábban elszámolt értékvesztés mértékéig. A leírást és visszaírást is az egyéb ráfordítások között kell megjeleníteni. A készlet leírását (visszaírását) abban az időszakban kell elszámolni, amelyben azt megállapították.

A Társaság a készletek értékeléséhez az IAS 2 Készletek standard előírásai által felsorolt értékelési módszerek közül a súlyozott átlagos bekerülési értéket alkalmazza.

Pénzügyi instrumentumok (LÉNYEGES POLITIKA)

Az IFRS 9 "Pénzügyi instrumentumok" standard a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolásával, értékelésével és megjelenítésével foglalkozik, a korábbi IAS 39 standard pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó részeit váltotta fel. Az IFRS 9 standard a pénzügyi eszközök valós értéken értékelt és amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriákba történő besorolását írja elő. A pénzügyi eszközöket a kezdeti megjelenítéskor kell ezekbe a kategóriákba besorolni.

Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a Társaság IFRS-ek szerint összeállított egyedi pénzügyi kimutatásaiban kimutatott adott kölcsönök, kapott kölcsönök, vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések más Társaságban, vevők, szállítók, határidős ügyletek és swap ügyletek.

A pénzügyi instrumentumok (beleértve az összetett pénzügyi instrumentumokat) az alapul szolgáló szerződéses kötelezettségek valós tartalma alapján válnak eszköz-, forrás- vagy tőkeelemmé, kezdetben valós értéken értékeli az ilyen eszközöket a Társaság. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet az eszköz értékesítésekor kapna a Társaság, illetve a kötelezettség átruházásakor kifizetne a Társaság normál piaci szereplői viszonyokat, normál üzletmenetben létrejött ügyletet feltételezve az értékelés időpontjában.

A valós érték meghatározása történhet egzakt piaci árak alapján vagy, ennek hiányában, értékelési modellekkel. A modellek kiválasztása és kialakítása során az instrumentum jellemzőinek megfelelő modellt kell alkalmazni és a valós érték meghatározásának általános alapelveit kell figyelembe venni.

4.13.1. Kezdeti megjelenítés valós értéken (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság az IFRS 9 standard alapján minden pénzügyi instrumentumot valós értéken jelenít meg kezdetben, az ügyletkötés időpontjában, vagyis azon a napon, amikor a Társaság kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. Ebbe az értékbe a Társaság beleveszi azokat a tranzakciós költségeket is, amelyek közvetlenül a pénzügyi instrumentum megszerzéséhez vagy kibocsátásához kapcsolódnak. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi instrumentumok besorolását a pénzügyi eszközök beszerzésének célja, a pénzügyi instrumentumok jellemzői és az IFRS 9 pénzügyi instrumentum kategóriákra vonatkozó definíciói határozzák meg. A pénzügyi eszközök besorolását a Társaság a kezdeti megjelenítéskor határozza meg. A későbbi megjelenítés szempontjából a pénzügyi instrumentumokat a következő kategóriákba lehet sorolni:

4.13.2. Követelések (LÉNYEGES POLITIKA)

A PannErgy Nyrt., mint egyedi társaság az értékvesztés elszámolására az IFRS 9 standard konform, várható hitelezési veszteségeken alapuló modelljét alkalmazza.

A vevőkövetelések a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó összegeket tartalmazzák. Ha az összegek várhatóan egy éven belül befolynak, akkor a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra, egyéb esetben a befektetetett eszközök között kerülnek bemutatásra a lejárattal összhangban.

A Társaság vevőkövetelései szinte kizárólag belföldi vállalkozásokkal állnak fenn, hosszú távú szerződéses kapcsolat alapján. A 2025-ös üzleti évre vonatkozó minősítésnél megállapításra került, hogy a Társaság vevői követeléseivel kapcsolatban nincs szükség standard beszedési folyamatra, mivel a vevő partnerek a fizetési határidőt figyelembe véve, minden esetben határidőben, fizetési késedelem nélkül utalnak. Ettől függetlenül, a Társaság a "várható hitelezési veszteség" modell alapján határozza meg a tárgyidőszakban a várható értékvesztést, azaz a jövőbe tekintő információkat is figyelembe vevő múltbeli adatok alapján felépített értékvesztés mátrixot alkalmaz, külön vevő típusonként, a vevő partnerrel meglévő kapcsolat jellege (szerződés hossza, szerződés stratégiai jellege) alapján. A Társaság által választott értékvesztés módszertan a Staging

módszertan, amely során egyértelműen meghatározásra kerülnek a stage minősítések (1-3) portfolió értékvesztési szempontok figyelembevételével, a minősítés mögötti egzakt indokok. Ezen túlmenően a Társaság mérete, kis számú vevő partnere lehetővé teszi az egyedi minősítés szabályrendszerének alkalmazását.

Az értékvesztési mátrix PD (nemfizetés valószínűsége) X LGD (nemfizetés esetén kár nagysága) alapú, és tekintettel arra, hogy az utóbbi öt évben az LGD (nemfizetés esetén kár nagysága) nulla volt, így az értékvesztési mátrix szorzata is nulla.

A Társaság nem folytat retail tevékenységet, amely indokolná a szegmensenkénti SPPI tesztek alkalmazását. A Társaság a gyakorlatban nem alkalmazza a faktorálás intézményét, ha előfordulna ilyen, akkor valós értékeléssel történne az ilyen követelések bemutatása.

4.13.3. Adott kölcsönök (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság csak eseti jelleggel nyújt kölcsönt más vállalkozásnak, amelyek szinte minden esetben kapcsolt konszolidációs körbe bevont vállalkozások. A kapcsolt jelleg miatt, és mivel ezeknek a kölcsönöknek a visszafizetése a csoport szintű cash-flow tervezéstől függ, a Társaság ezekre az adott kölcsönökre nem számolt el értékvesztést. Ezeket a lejáratig tartandó pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken értékeli a beszámolóban. A Társaság elvégezte és dokumentálta az ún. SPPI besorolási teszteket/ benchmark teszteket a nem kapcsolt, konszolidációs körbe nem bevont félnek nyújtott kölcsönökre, figyelembe véve a hitelek változó kamatozását. A tesztek során a kölcsönök amortizált bekerülési értéke megfelelő volt.

A Társaság az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott adott kölcsönöket, hiteleket a várható hitelezési veszteség modell alapján 1-től 3-ig terjedő kategóriákba sorolja, és ennek megfelelően kerül megállapításra az értékvesztés. A Társaság az értékvesztés vizsgálat során nem veszi figyelembe egyedi minősítésként az egyes kitettségeket, egyben kezeli, mivel a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöknél a kitettségek külön kezelésének értékelésre gyakorolt hatása nem releváns. A teljeskörű dokumentálási kötelezettség miatt a kapcsolt, konszolidációs körbe bevont társaságra is elvégzésre kerültek az SPPI tesztek, ezekben azonban a kapcsolt jelleg miatt a további vizsgálat és hatáselemzés nélkül is 1-es kategória kerül meghatározásra, azaz értékvesztéssel nem érintett kategória.

A hitelkeret rendelkezésre tartási díjai tranzakciós költségként kerülnek megjelenítésre (és így a hitel amortizált bekerülési értékének és effektív kamatlábának számításakor figyelembe kell őket venni), amennyiben valószínűsíthető, hogy a rendelkezésre álló hitel adott része lehívásra kerül. Ebben az esetben a már kifizetett díj a lehívásig elhatárolásra kerül. Ezzel szemben, amennyiben nem valószínű, hogy a hitel adott része lehívásra kerül, a díj a hitelkeret rendelkezésre tartásának időszaka alatt kerül elszámolásra, a tárgyévi eredmények terhére.

Az olyan általános és egyedi hitelfelvételi költségek aktiválásra kerülnek, melyek közvetlenül olyan minősített eszköz beszerzéséhez, megépítéséhez vagy előállításához kapcsolódnak, amely eszköz esetében jelentős idő szükséges ahhoz, hogy az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető legyen. Az ilyen hitelfelvételi költségek mindaddig növelik az adott eszköz bekerülési értékét, amíg az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető nem lesz. A minősített eszközhöz kapcsolódóan még fel nem használt egyedi hitelek átmeneti befektetéséből származó bevétel levonásra kerül az aktiválható hitelfelvételi költségek összegéből.

Minden egyéb hitelfelvételi költség a felmerülés időszakában az eredményben kerül megjelenítésre.

A hitelfelvételhez, illetve meglévő hitel refinanszírozásához kapcsolódó költségek az új hitel szerződéses futamidejére vonatkozóan elhatárolásra kerülhetnek, abban az esetben, ha a refinanszírozás esetében a szerződéses és egyéb alátámasztó dokumentumok igazolni tudják, hogy a Társaság számára a refinanszírozás milyen pénzügyi és egyéb előnyökkel jár.

4.13.4. Fedezeti- és származékos ügyletek (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság alkalmazza az IFRS 9 standard által a fedezeti ügyletekre és származékos ügyletekre vonatkozó szabályokat, valós értéken szerepelteti az ilyen jellegű ügyleteket, külön dokumentálva és adminisztrálva.

A Társaság az IFRS-ek szerint összeállított beszámoló összeállítása során alkalmazza a fedezeti számvitelt. A Társaság eseti jelleggel köt olyan határidős deviza ügyletet, amely fedezeti jellegűnek minősíthető, mivel direkt kapcsolat van a határidős ügylet és a társaságok jövőbeni deviza vásárlása között. Ezeket az eseti jellegű ügyleteket a Társaság a jelentős értékű, egyedi devizás beszerzései esetén alkalmazza az eszközbeszerzésre vonatkozó szerződésben szereplő konkrét fizetési határidőre, mint határidőre vonatkozóan. Nem fedezeti jellegű határidős devizaügyleteket nem köt a Társaság. A Társaság alkalmazza az ilyen ügyletekre az IFRS 9 fedezeti elszámolását, azaz december 31-én, a beszámoló fordulónapján a nyitott határidős ügylet várható nyeresége/vesztesége a valós értékelésnek megfelelően meghatározásra kerül és a pénzügyi instrumentumokkal (eszközökkel) szemben egyéb pénzügyi bevételként/veszteségként elszámolásra kerül. Az ügylet következő évi zárásakor ennek a fordulónapi értéknek a figyelembevételével történik a tényleges realizált eredmény és a december 31-én elszámolt eredmény különbözetének könyvelése.

4.13.5. Pénzeszközök (LÉNYEGES POLITIKA)

Mivel a pénzeszközök megfelelnek az amortizált bekerülési értéken való megjelenítés kritériumainak, ezért a "várható hitelezési veszteség" modell alapján a Társaság nem alkalmazza az értékvesztés elszámolását, mivel alap kritérium, hogy csak magas hitelminősítű, azaz kockázatmentes pénzintézetnél tartja pénzeszközeit.

4.13.6. "Held to collect" pénzügyi eszközök (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság "Held to collect" pénzügyi eszközként tartja nyilván a tőzsdén és tőzsdén nem jegyzett társaságban fennálló, értékesítési célú részesedéseit, értékpapírokat, ezeket valós értéken értékeli a pénzügyi kimutatásokban. A tőzsdén nem jegyzett társaságban fennálló részesedések értékelésénél a valós érték meghatározásához független szakértőt von be a Társaság.

A Társaság a valós érték változásából eredő különbözeteket az eredménykimutatásban jeleníti meg.

4.13.7. Hitelek (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság csak finanszírozó pénzintézet által folyósított forgóeszköz hitelekkel rendelkezik. A hitelek a rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek besorolásra, ha törlesztésük egy éven belül esedékes. Egyéb esetben a hosszú lejáratú kötelezettségek közé kerülnek bemutatásra. A hitelek kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbiekben pedig az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

4.13.8. Szállítói kötelezettségek (LÉNYEGES POLITIKA)

A szállítói kötelezettségek a szokásos üzletmenet során a szállítóktól kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő összegeket foglalják magukban. A szállítói kötelezettségek a rövid lejáratú kötelezettségek közé kerülnek besorolásra, ha teljesítésük egy éven belül esedékes. Egyéb esetben a hosszú lejáratú kötelezettségek közé kerülnek bemutatásra. A hosszú lejáratú szállítói kötelezettségek kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbiekben pedig az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

4.13.9. Egyéb pénzügyi kötelezettségek (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság egyéb pénzügyi kötelezettségként tart nyilván minden más, nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettséget. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek értékét a Társaság amortizált bekerülési értéken mutatja be az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi kimutatásokban. A valós érték változását csak a beszámoló jegyzeteiben kell bemutatni. Az egyéb pénzügyi kötelezettségek jellegű pénzügyi instrumentumoknál a Társaság alkalmazza az effektív kamatlábbal történő értékmeghatározást.

A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra a pénzügyi műveletek ráfordítása soron. Az összetett pénzügyi instrumentumok esetében először azok kötelezettség része kerül értékelésre, a tőkerész maradványértékként kerül meghatározásra.

4.13.10. Halasztott bevételek

Az eszköz beszerzéshez kapcsolódó állami támogatásokat halasztott bevételként mutatja ki a Társaság, és az eszköz hasznos élettartama alatt egyenlő részletekben számolja el az eredménnyel szemben.

Egy visszafizetendővé váló állami támogatást a számviteli becslés módosításaként kell elszámolni. Ez alapján a Társaság konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásában külön soron szereplő hosszú lejáratú halasztott bevételek a geotermikus projektekhez pályázat útján elnyert vissza nem térítendő támogatások éven túli részét tartalmazzák Társaság szinten. A halasztott bevételek rövid lejáratú, éven belül felmerülő része a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel, szintén külön soron megjelenítve.

Az egyes pályázati projekthez, az ennek keretében kapott támogatásokhoz kapcsolódó fenntartási időszak lejárata nem befolyásolja a halasztott bevételként nyilvántartott támogatás visszaírások ütemét, mert azok a támogatott eszközök hasznos élettartamához kapcsolódnak, a hasznos élettartam alatt a támogatott eszközök tárgyidőszakot érintő értékcsökkenése és a támogatás intenzitása alapján kerül meghatározásra a halasztott bevétel tárgyidőszaki, a konszolidált eredménykimutatásban az egyéb bevételek között elszámolt visszaírása.

4.13.11. Effektív kamatláb meghatározása (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság a tárgyidőszakban – a bázisidőszakhoz hasonlóan – effektív kamatlábként 4,5%-ot határozott meg, a jövőbeli, várható cash-flow-k jelenérték számításánál, diszkontálásánál ez került alkalmazásra.

Ennek az effektív kamatláb definiálásnak az alapját a következők jelentik:

A PannErgy Csoport esetében az összes eszköz használatban van, ezek az eszközök megfelelő karbantartás mellett minimális ráfordítással nagyon hosszú ideig használhatóak és a kiépített rendszer működtetése jelentősen költséghatékonyabb más ismert hőenergia előállításhoz képest, amellett, hogy környezetbarát, megújuló energia. Ezért az egyetlen racionális döntés a Társaság részéről az eszközök továbbműködtetése. A hatósági hőár meghatározásra vonatkozó jogszabály (50/2011 (IX.30.) NFM rendelet 5.§) szerint a hatósági hőárak meghatározása úgy történik, hogy a távhőtermelői társaságok adózás előtti eredménye nem haladhatja meg a bruttó eszközérték 4,5% át. Azaz a jövedelmezőség hosszú távon jogszabályi oldalról felülről korlátozott, ezért alapvetően nem tud olyan változás történni a külső körülményekben, ami bevételi, jövedelmezőségi oldalról az effektív kamatlábakat befolyásolná. Ezek figyelembevételével az egyetlen változó, ami releváns a PannErgy Csoportnál az effektív kamatláb meghatározásnál az, hogy a piaci kamatlábak vagy más piaci befektetési hozamráták az időszak folyamán növekedtek-e, és ezek a növekedések valószínűleg kihatással lesznek-e az eszköz használati értékének kiszámításához használt diszkontrátára.

A diszkontrátának olyan adózás előtti diszkontrátának kell lennie, amely a piac aktuális értékelését tükrözi a pénz időértékére vonatkozóan, az eszközspecifikus kockázatokra vonatkozóan, amelyekre vonatkozóan a jövőbeni cashflow-becsléseket nem módosították.

A diszkontráta becslése elvégzésének kiindulópontjaként a Társaság az alábbi rátákat veheti figyelembe:

- a gazdálkodó egység súlyozott átlagos tőkeköltsége, amelynek meghatározása olyan eljárásokkal lehetséges, mint például a tőkeeszközök árazási modellje
- a gazdálkodó egység járulékos hitelfelvételi kamatlábai; továbbá
- egyéb piaci hitelfelvételi kamatlábak.

A diszkontráta független a Társaság tőkeszerkezetétől és az eszköz beszerzésének a gazdálkodó egység általi finanszírozási módjától, mert az eszköz által várhatóan generált jövőbeni cash flow-k nem függenek attól, hogy milyen módon finanszírozta a gazdálkodó egység az eszköz beszerzését.

Mivel a fent említett, hatósági hőárak meghatározására vonatkozó jogszabály (50/2011 (IX.30.) NFM rendelet 5.§) előírásai alapján a Társaság projekttársaságainál, mint távhőtermelői társaságoknál a hatósági hőárként meghatározott értékesítési árak úgy vannak meghatározva, hogy az adózás előtti eredmény 4,5%-át tartósan nem haladhatják meg, ezért a PannErgy Csoport átlagos adózás előtti tőkeköltsége 4,5%-nak tekinthető.

Ezt a 4,5% adózás előtti tőkeköltséget a tárgyidőszakban a Társaság számára potenciálisan rendelkezésre álló új, hosszú távú fix finanszírozási lehetőségek is alátámasztják, a gyakorlatnak megfelelő 75%-25% forint-euró aránnyal kalkulálva a jövőbeni bevételek finanszírozására vonatkozóan.

A PannErgy a tárgyidőszakban a fenti elvek és jogszabályi háttér mentén megállapított 4,5% effektív kamatlábat állapítja meg diszkontrátaként, mint a legjobb becslése a vonatkozó diszkontrátának. Ezt használja többek között az eszközök értékvesztés vizsgálatánál az IFRS 16 Lízing standard szerinti használati jog eszközök megjelenítési érték és kapcsolódó lízing kötelezettség meghatározásánál, illetve minden egyéb releváns helyen.

Az effektív kamatláb változása a Társaság lízingelt eszközeinél az eredeti bekerülési érték változását eredményezte, ez az IFRS 16 Lízing standard szerint értékelt és tárgyi eszközök között bemutatott eszközöknél és kapcsolódó lízing kötelezettségeknél jelentett változást, az érintett

jegyzetekben a változás hatása részletesen bemutatásra kerül. Más helyen nem okozott változást a módosítás.

A Társaságnál nincs olyan eszköz, amely esetében az érték pénzügyi helyzet kimutatásban történő bemutatásakor diszkontálásra van szükség. A hosszú hitelek esetében az effektív kamatláb megegyezik a szerződés szerinti kamatlábbal, ezért nem szükséges a diszkontálás. A támogatáshoz kapcsolódó, hosszú lejáratú halasztott bevételeket azért nem szükséges diszkontálni, mert ezekhez minden esetben már megtörtént pénzügyi rendezés kapcsolódik és csak a támogatással érintett eszközök hasznos élettartamára való szétterítés miatt szerepelnek kötelezettségként előírva.

4.13.12. Pénzügyi instrumentumok nettósítása

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek akkor kerülnek kötelezően nettósításra és a konszolidált pénzügyi kimutatásban nettó összegként szerepeltetésre, ha a megjelenített összegek nettó elszámolása jogilag megengedett és a Társaság az összegeket nettó módon kívánja rendezni, vagy egyidejűleg kívánja az eszközt realizálni és a kötelezettséget rendezni.

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság IFRS-ek szerint összeállított beszámolójában a pénz és pénzeszköz-egyenértékesek a Társaság forint és valuta pénztáraiban fordulónapon található pénzeszköz állományt, a Társaság által pénzintézeteknél vezetett elektronikus számlákon található szabadon felhasználható bankszámla egyenlegeket, a Társaság által pénzintézeteknél elkülönített számlákon vezetett, korlátozottan felhasználható bankszámla egyenlegeket, a pénzintézeteknél lekötött betétszámlán található egyenlegeket, valamint a látra szóló bankbetéteket jelentik. Az IFRS-ek szerint összeállított beszámolóban a pénzintézeteknél vezetett folyószámlákon található negatív egyenlegek, azaz folyószámlahitelek a rövid lejáratú kötelezettségek között, a rövid lejáratú hitelek soron jelennek meg, ha kapcsolódik hozzájuk folyószámla hitelszerződés. Ennek hiányában, a szerződéses tartalommal összhangban a pénzeszközök között kerülnek bemutatásra.

Saját tőke, jegyzett tőke (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság IFRS-ek szerinti beszámolójának saját tőkéje az eszközök és kötelezettségek különbözete.

Az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül. A Társaság cégjogi formája nyilvános részvénytársaság, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett PannErgy törzsrészvényeket IFRS-ek szerinti jegyzett tőkeként tartja nyilván. Az új törzsrészvények kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségek a saját tőkét csökkentő tételként jelennek meg.

A tőketartalék a saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, az adózott eredmény vagy a lekötött tartalék fogalmának.

Az eredménytartalék az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott eredmény, ideértve az IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet - az átsorolási módosítások kivételével - nem tartalmazhat. Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével.

Az értékelési tartalék az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard szerinti egyéb átfogó jövedelem kimutatásban szereplő egyéb átfogó jövedelem halmozott és tárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege.

Az adózott eredmény az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard szerinti egyéb átfogó jövedelemkimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló eredménykimutatásban szereplő, a folytatódó és a megszűnt tevékenységekre bemutatott adózás utáni nettó eredmény együttes összege.

A lekötött tartalék a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege, növelve a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével.

Visszavásárolt saját részvény (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság visszavásárolt saját részvényeket a tőzsdén vásárolhat az aktuális közgyűlési felhatalmazással összhangban és az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolóban saját tőkét csökkentő tételként, elkülönítetten mutatja be.

Saját részvény visszavásárlásnál a pénzmozgással, a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék soron – a saját tőke csökkentő hatást tükröző ellentétes előjel miatt – növekedés történik.

A saját részvénnyel kapcsolatos tranzakciókhoz (saját részvény vásárlás, bevonás, stb..) közvetlenül kapcsolódó, annak előkészítésére, lebonyolítására vonatkozó szakértői, jogi, banki és egyéb jellegű költségek a saját részvények bekerülési részét képezik, így a saját tőkében kerülnek elszámolásra.

Saját részvény bevonásnál, tőkeleszállításnál a bevont részvények névértékének megfelelő összeg a jegyzett tőkét csökkenti, a névérték feletti, a névérték és a bevonás napján érvényes tőzsdei záró árfolyam közötti érték a tartalékokat csökkenti. Ezzel párhuzamosan a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék soron – a saját tőke csökkentő hatást tükröző ellentétes előjel miatt – csökkenés történik.

A visszavásárolt saját részvények értékesítésének eredménye, illetve valós értékre történő fordulónapi értékelésének hatása is közvetlenül a saját tőkében, a Tartalékok között eredménytartalék soron, illetve a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék soron kerül elszámolásra. A részvény árfolyam növekedés miatti felértelés esetén az eredménytartalék soron növekedés, a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék soron – a már említett saját tőke csökkentő hatást tükröző ellentétes előjel miatt – növekedés történik. A részvény árfolyam csökkenés okozta leértékelés esetén ellentétes a hatás.

A fentiek biztosítják, hogy a saját részvényekkel kapcsolatban nem kerül megjelenítésre sem nyereség, sem veszteség a Társaság eredményében, a saját részvények bármilyen változása (vásárlása, értékesítése, kibocsátása vagy törlése vagy fordulónapi átértékelése) esetén.

Az egy részvényre jutó nyereség (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság az egy részvényre jutó nyereség meghatározásához az adott időszakra vonatkozó eredményt és az adott időszakra vonatkozó, a Társaság tulajdonát képező visszavásárolt saját részvénnyel csökkentett részvény időtényezővel súlyozott darabszám hányadosát használta.

A hígított egy részvényre jutó nyereség meghatározásánál minden hígító tényezőt figyelembe vesz. A Társaság hígított részvényszámként a Társaság kibocsátott részvényeinek számát jelenti, kibővítve a warrantokkal (a Társaság által kibocsátott opciókkal), menedzsmentopciókkal és átváltoztatható kötvényekkel, az azokban foglalt, érintett részvény darabszámmal.

Ezen túlmenően a Társaság a hígított, egy részvényre jutó nyereség meghatározásánál a tárgyidőszakban aktuális részvényopciós programban szereplő részvények darabszámát is figyelembe veszi, mint saját részvényt csökkentő tétel, abban az esetben, ha részvényopciós programban meghatározott opció lehívási feltételrendszer a beszámoló készítésének időpontjában teljesül, és az adott saját részvények még nem kerültek lehívásra.

A hígított egy részvényre jutó nyereség a fent említett korrekcióknak köszönhetően figyelembe veszi a részvényszám dokumentumokon alapuló, prognosztizálható felhígulását, ezáltal csökkenti az egy részvényre jutó részvényesi vagyon mértékét.

Tényleges és halasztott nyereségadó (LÉNYEGES POLITIKA)

Az IAS 12 Halasztott adó standard előírásai alapján a jövedelemadók tényleges és halasztott adókból állnak. A beszámolóban szereplő nyereségadó ráfordítás a tényleges adófizetési kötelezettség és a halasztott adó ráfordítás összege. Ennek megfelelően a Társaság IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolójában az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyarországi jogszabályok alapján meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely korrigálásra kerül a halasztott adó ráfordítás összegével.

A tényleges adó, az adott időszakra vonatkozó adóköteles nyereséggel (negatív adóalappal) kapcsolatban fizetendő (realizálható) nyereségadó összege. A jövedelemadók közé minden olyan hazai és külföldi adó beletartozik, amely az adóköteles nyereségen alapul. A tárgyidőszakra és korábbi időszakokra vonatkozóan a Társaság a tényleges adókötelezettségeket (adóköveteléseket) az adóhatóság felé várhatóan fizetendő (vagy az adóhatóságtól várhatóan visszatérülő) mértékben értékeli, azon adókulcsok és adójogszabályok felhasználásával, amelyeket a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglaltak.

A tényleges adó (kötelezettség/eszköz) a fizetendő/levonható adó összegével egyezik meg. A ténylegesen fizetendő/levonható adóösszegek különbözhetnek a tényleges adók között kimutatott összegektől. Ezek a módosítások a becsült fizetendő/levonható adóösszegek változásait tükrözik. Hacsak nincs arra utaló jel, hogy a módosítás hibából fakad, ezek a tényleges adó változtatások számviteli becslésben bekövetkezett változásként kezelendők. Ezek a módosítások az adóráfordítások/bevételek között kerülnek kimutatásra, abban az időszakban, amikor a módosítás történik.

A tényleges adó megjelenítése annak megfelelően történik az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben (saját tőkében), hogy a mögöttes ügylet, esemény megjelenítése hol történik.

A Társaság a vonatkozó adójogszabályok szerint helyi iparűzési adó és innovációs járulék fizetésére is kötelezett, amely jelentős hatással van a Társaság eredményére.

A Társaság az IAS 12 standard adóköteles nyereség definíciójának értelmezése alapján a helyi iparűzési adó és innovációs járulék adónemek kapcsán fizetendő adókat nem nyereségadóként kezeli, hanem működési ráfordításként, az egyéb ráfordítások között kimutatva. A PannErgy esetében az iparűzési adó és innovációs járulék adóalapjának meghatározásakor kevés az árbevételt csökkentő tétel, emiatt ezek az adók inkább árbevétel típusú adók, tehát nem vonatkozik rájuk az IAS 12 standard, a bemutatásuk működési ráfordítás.

A Társaság fenti döntése összhangban van azzal, hogy a Társaság nem alanya a GloBe, globális minimumadónak, mivel a kötelező alanyiságra előírt 750 millió euró csoportszintű konszolidált árbevételt nem éri el a konszolidált árbevétele, függetlenül attól, hogy a globális minimumadóra vonatkozó magyar és EU jogszabály a helyi iparűzési adókat és innovációs járulékokat is lefedett adóként nevesíti, azaz globális minimumadó számításnál figyelembe vehető tételként veszi számításba. A Társaság a következő időszakban is, a globális jövedelemadóra vonatkozó szabályozás fejlődésével, a részletszabályok megjelenésével párhuzamosan megvizsgálja az iparűzési adók és innovációs járulékok nyereségadóként való kezelésére, minősítésére vonatkozó témakört, továbbá szükség szerint lefolytatja a számviteli politika esetleges megalapozott megváltoztatásához indokolt hatósági egyeztetéseket.

A Társaság halasztott adóként az IAS 12 standard előírásaival összhangban a jövőbeni időszakok vonatkozásában fizetendő/megtérülő nyereségadókat mutatja ki, melyek megtérülése biztosított és felmerülésük múltbeli ügyletekhez és eseményekhez kapcsolódik. Egy adott eszköz adóalapja az eszközhöz adó szempontjából hozzárendelt összeg, amely az eszköz megtérülésekor levonható. Amennyiben a gazdasági hasznok nem adókötelesek, az adóalap megegyezik a könyv szerinti értékkel.

Egy adott kötelezettség adóalapja a kötelezettséghez adó szempontjából hozzárendelt összeg, azaz a kötelezettség könyv szerinti értéke csökkentve az adó szempontjából a későbbiekben levont bármilyen összeggel. A halasztott bevétel adóalapja annak könyv szerinti értéke csökkentve a jövőbeni nem adóköteles bevétellel. Az IAS 12 standard alapján az átmeneti különbözet a számviteli könyv szerinti érték és az adóalap különbsége, mely vagy adóköteles vagy levonható összeg a megtérülést, rendezést követően. Amennyiben adóköteles az átmeneti különbözet halasztott adókötelezettségről, míg levonható átmeneti különbözet esetén halasztott adókövetelésről beszélünk.

A halasztott adókövetelés forrásai a levonható átmeneti különbözetek, a fel nem használt negatív adóalapok és fel nem használt adójóváírások lehetnek. A halasztott adó megtérülésének forrásai a jövőbeni adóköteles nyereség és az adóköteles átmeneti különbözetek.

Halasztott adókötelezettség esetében teljes egészében szükséges a halasztott adót megjeleníteni. Ezzel szemben halasztott adókövetelések esetében a megjelenítés csak abban az esetben lehetséges, ha rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a levonható átmeneti különbözetek felhasználhatók. A halasztott adó megjelenítése ugyanott történik, ahol a mögöttes ügylet vagy esemény (vagyis tételé), amelyre vonatkozik.

A halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség egymással szembeni beszámítása kötelező, ha kikényszeríthető joga van a Társaságnak a tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámítására és ugyanarra az adóhatóságra vonatkozó nyereségadókról van szó.

A fentiek alapján halasztott adó azokban az esetekben jelentkezik, amikor egy tétel számviteli- és adótörvény szerinti elszámolása között időbeli különbség jelentkezik. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan visszafordulnak. A halasztott adó követelés és kötelezettség tükrözi a Társaság által megállapított, az eszközök és kötelezettségek a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján fennálló adóvonzatát. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget produkál, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítést fog nyerni.

A beszámoló fordulónapján a Társaság számba veszi a meg nem térült halasztott adó követelését és kötelezettségét, valamint ezek megtérülését jövőbeni nyereségeire vonatkozó diszkontált cashflow számítással ellenőrzi.

A halasztott adók számításánál a Társaság az IAS 12 standard előírásaival összhangban nem alkalmaz diszkontálást.

Céltartalék képzés (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság céltartalékként azokat a bizonytalan ütemezésű, vagy összegű kötelezettséget mutatja ki, amelyeknél:

a kapcsolódó kötelem múltbeli eseményből ered;
a pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján fennáll;
jogi vagy vélelmezett kötelem;
várhatóan gazdasági hasznossággal bíró javak kiáramlásával jár a rendezése és;
a kötelem nagysága megbízhatóan becsülhető.

A Társaság függő kötelezettséget mutat ki abban az esetben, amennyiben:

olyan kötelem létezik, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Társaság ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni vagy;
olyan kötelem létezik, amely múltbeli eseményekből származik, de amelyet nem jelenítenek meg, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását fogja igényelni; vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

A pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapján történő fennállás és múltbeli eseményhez kapcsolódás fontos szempont, céltartalék nem képezhető olyan költségekre, amelyek a jövőbeni működés érdekében merülnek fel.

Egy múltbeli esemény akkor keletkeztet kötelmet a Társaság számára, ha az esemény rendezésére vonatkozóan nincs más reális alternatíva, mint teljesíteni azt. Ez jogi kötelem esetén azt feltételezi, hogy a kötelem egy szerződésből, jogszabályból vagy egyéb jogi műveletből származik. Vélelmezett kötelem esetén pedig a Társaság cselekedeteiből ered a kötelem, amikor egy bevett múltbeli gyakorlat, nyilvánosságra hozott politikák vagy egy megfelelően részletezett tárgyidőszaki bejelentés által a Társaság jelezte más felek felé, hogy bizonyos felelősségeket vállalni fog és ily módon olyan jogos várakozásokat ébreszt harmadik félben, amelyek alapján a Társaság rendezi kötelmét.

Annak eldöntésére, hogy a céltartalék potenciális alapját képező esemény, kötelem teljesítése járhat-e gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlásával a Társaság a bekövetkezés valószínűségét vizsgálja. Valószínűnek a Társaság azt az eseményt tekinti, ahol a bekövetkezés valószínűsége nagyobb, mint a be nem következésé, azaz meghaladja az 50%-ot. Amennyiben nem valószínű, hogy az esemény bekövetkezik, akkor a Társaság függő kötelezettségként tartja nyilván az adott kötelmet és függő kötelezettségként teszi közé a jegyzetekben, de a pénzügyi helyzet kimutatásban nem szerepelteti.

A Társaság a céltartalékokat a kapcsolódó összes kötelem rendezéséhez szükséges összegben mutatja ki, ez az összeg a szükséges összes ráfordítás fordulónapi információk alapján megállapított legjobb becslése, figyelembe véve minden kockázatot, illetve bizonytalanságot, ami a kötelemmel kapcsolatban felmerülhet.

Amennyiben a pénz időértéke jelentősen befolyásolja a kapcsolódó kötelem rendezéséhez szükséges összeget, akkor a céltartalékot a kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadások jelenértékének összegében mutatja ki a Társaság. Az idő múlását jelentő diszkontfeloldással a céltartalék értéke évről évre nő a diszkonthatással, a növekmény pedig a tárgyévi eredmény terhére, kamatráfordításként kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások soron.

Előfordulhat, hogy a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítás vagy annak egy része megtérül. Ezt figyelembe véve kizárólag akkor lehet megjeleníteni a megtérülést, ha lényegileg biztos, hogy megkapja a Társaság a térítést, amennyiben rendezte a céltartalékkal érintett kötelmet. A megtérülésként kapott összeg nem haladhatja meg a céltartalék összegét. A megtérülést elkülönített eszközként kell megjeleníteni, a céltartalékkal kapcsolatos ráfordítás az eredménykimutatásban a megtérülés összegével nettósítva is kimutatható.

A Társaságot nem terheli rekultivációs, környezetvédelmi kötelezettség, ezzel kapcsolatban céltartalék képzésére nem kerül sor.

Részvényopciós program, részvényalapú kifizetések

A Társaságnál a tárgyidőszakra vonatkozóan nincs érvényben lévő részvényopciós program.

A jövőben lehetséges részvényopciós programok értékelése során történt tényleges részvényalap kifizetések elszámolására vonatkozóan a Társaság az IFRS 2 Részvény alapú kifizetések standard előírásait alkalmazza. Abban az esetben, ha a részvényalapú kifizetések tőkeinstrumentumban történnek, akkor a kifizetésekkel kapcsolatban felmerült költségek a saját tőkével szemben, míg pénzeszközben történő teljesítés esetén, a pénzügyi kötelezettségekkel szemben kerülnek elszámolásra, személyi jellegű ráfordításként.

A részvényopciós programon túli egyéb részvényalapú kifizetésekre is az IFRS 2 Részvény alapú kifizetések standard előírásait alkalmazza a Társaság, bár ezek sem jellemzők a Társaság gyakorlatában, nem fordult elő jelen konszolidált pénzügyi kimutatások időszakában ilyen jellegű részvényalapú kifizetés. Ez alapján amennyiben választási lehetőség biztosított a teljesítés módjáról a Társaság részéről, akkor, ha a szerződés megkötésekor keletkezik kötelem pénzeszközben történő rendezésre, akkor pénzeszközben teljesítendő tranzakcióként kezelendő. Ha a szerződés megkötésekor nem keletkezik kötelem pénzeszközben történő rendezésre, akkor a megállapodás tőkeinstrumentumban rendezendő tranzakcióként kezelendő.

Ha a választási lehetőség a másik fél (jellemzően a Társaság munkavállalója lehet) részére biztosított, akkor a Társaság részéről összetett pénzügyi instrumentum kerül kibocsátásra, amely szétválasztandó tőkeinstrumentumban teljesítendő, illetve pénzeszközben teljesítendő részre, és ennek megfelelően jelenítendő meg a konszolidált eredménykimutatásban és pénzügyi helyzet kimutatásban. A munkavállalók számára nyújtott részvényalapú juttatások nem azonnal keletkeztetnek kötelmet a Társaság számára, hanem a juttatások követeléséhez kapcsolódó jog egy meghatározott időszak (ún. megszolgálási időszak) alatt teljesített megszolgálási és esetleges nem megszolgálási feltételek teljesítése után lép életbe. A megszolgálási időszak általában több éves periódus, ennek megfelelően a várhatóan felmerülő költségeket időarányosan kell elszámolni a megszolgálási időszak alatt.

A részvényalapú kifizetések értékének meghatározása direkt és indirekt módszerrel történhet. A direkt módszer esetén a Társaság által beszerzett termék/igénybe vett szolgáltatás valós értéke alapján kerül meghatározásra a részvényalapú kifizetés összege. Az indirekt módszer használata esetén a nyújtott tőkeinstrumentum valós értéke szolgálhat alapul a kifizetés összegének meghatározásához. A tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetéseknél a részvényalapú juttatás nyújtásának időpontjában érvényes tőkeinstrumentum valós értékének használata a teljes megszolgálási időszak alatt, a valós érték változások elszámolása a saját tőkével szemben történik. A pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetések a részvényalapú juttatás nyújtásának időpontjában érvényes tőkeinstrumentum valós értékének újraértékelése minden fordulónapon, a valós érték változások elszámolása az eredménnyel szemben történik.

A részvény alapú kifizetésekhez kapcsolódó költségek minden esetben annak a Társaságnak az eredményében kerülnek elszámolásra, amely Társaság a juttatásra jogosult munkavállalókkal munkáltatói jogviszonyban áll. A Társaság olyan partnerekkel is köthet részvényalapú juttatásról szóló szerződést, amely partnerek nem a Társaság munkavállalói. A megjelenítési és értékelési elvek ebben az esetben is megegyeznek a munkavállalói, részvényalapú juttatások esetében alkalmazott elvekkel.

Árbevétel elszámolása (LÉNYEGES POLITIKA)

A pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására vonatkozó keretelvek alapján a bevétel a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök befolyása, növekedése vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedése, amely azt eredményezi, hogy a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból nő, a gazdálkodó egység szokásos üzletmenetéből (áru értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából, egyéb eszköz használatból) származik, a jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása valószínű, a bevétel megbízhatóan mérhető, a (felmerült és várható) költségek megbízhatóan azonosíthatók és mérhetők.

Az IFRS 15 Ügyfelektől származó bevételek standard szerint az árbevétel akkor jeleníthető meg, ha a javak vagy szolgáltatások feletti kontroll átszáll a vevőre, azaz a vevő képes a felhasználás irányítására, illetve jogosult a javakból vagy szolgáltatásokból eredő hasznokra.

A standard alapján a Társaság öt lépéses modellt alakított ki a bevételek megjelenítésére vonatkozóan:

Értékesítési szerződés azonosítása
A teljesítési kötelezettségek azonosítása
Tranzakciós ár meghatározása
Tranzakciós ár allokációja
Bevétel megjelenítése

Az IFRS 15 standard fokozottabb iránymutatást ad a termékek vagy szolgáltatások elkülönítésére vonatkozóan, egy termék vagy szolgáltatás akkor tekinthető elkülöníthetőnek, ha az önmagában hasznot hajt, illetve, ha nem elválasztható más tételektől. Valós értékelés helyett az ellenérték úgy kerül meghatározásra, mint az az összeg, amelyre a Társaság várakozásai szerint jogosult lesz. A változó ellenérték hatását a Társaság számításba veszi a tranzakciós ár meghatározásakor. Emellett amennyiben jelentős finanszírozása komponense van a bevételnek, a pénz időértéke is figyelembevételre kerül. A kockázat és haszon alapú bevétel megjelenítési modell helyett a bevétel akkor jelenik meg a Társaságnál, amikor a vevő megszerzi az ellenőrzés jogát, kontrollt a szolgáltatás/eszköz felett. A kontroll időarányosan, a feltételek teljesülésével, illetve egy időpontban kerül át, ha a feltételek nem teljesültek.

A Társaság azokat a tárgyi eszköz eladásait és egyéb bevételeit, amelyek nem a szokásos üzletmenet során realizálódnak, nem mutatja ki árbevételként.

A Társaság nem rendelkezik olyan vevői szerződésekkel a jelen beszámoló vonatkozó időszakában, amire az IFRS 15 standard elszámolását kellene alkalmazni, az alábbi indokok mentén:

1. nincsenek olyan vevői szerződések, amelyek megkötésével kapcsolatban olyan jelentős összegű költségek merülnének fel, ami ezen költségek önálló eszközként történő aktiválását és későbbi amortizálását indokolná;
1. minden vevői szerződés megfelel annak a standard előírásnak, hogy az eladó az árbevételt csak akkor számolhatja el, amikor az árut vagy szolgáltatást átadja a vevőnek és olyan összegben, amennyit az adott áruért vagy szolgáltatásnyújtásért jogosnak tart. A Társaság vevői számlázásai hosszútávú szerződéseken alapulnak, amelyekben az átadott termék/szolgáltatás ára, jellege, átvételi pontja is egyértelműen definiálásra kerül. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban az elmúlt öt évben jelentős késedelem nem merült fel, egyetlen, elhanyagolható árbevételt generáló üzleti kapcsolattól eltekintve értékvesztés képzése nem volt indokolt;
1. az árbevételek elszámolása megfelel az 5 lépéses modellnek, azaz a vevői szerződések minden esetben írásbeliek, üzleti tartalommal bírnak, azaz gazdasági hasznot tartalmaznak a Társaság számára, érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak egyértelműen, a felek elfogadták a szerződést és elkötelezettek a teljesítésre, nagy a valószínűsége, hogy a Társaság megkapja az átadott áru/teljesített szolgáltatás ellenértékét;
1. a Társaság a szerződés teljesítésével kapcsolatos kötelmeket külön kezeli, az esetleges kedvezményeket (előre vagy utólag meghatározott) külön kötelemként kezeli. A teljesítési kötelem minden esetben megállapítható egyértelműen a szerződésben, az így számlázott árbevétel elszámolható;
1. az ügylet ára a Társaság vevői szerződéseiben egyértelműen definiált, konkrét teljesítési időszakhoz/időponthoz rendelt, a bevétel elszámolás így egyenletes. A Társaság teljesítményi ösztönzőt alkalmaz egyes hőszállítási szerződéseinél a vevő partner hőátvétel növelési vállalásához kapcsolódóan, itt a kedvezménnyel érintett időszak árbevétele kerül csökkentésre minden esetben az adott időszakra vonatkozó kedvezménnyel. Az ügyletek árbevétele minden esetben megegyezik a számlázott összeggel, nincs eltérés. Az említett kedvezménynél egyértelműen meghatározásra kerül a felek között szerződésben rögzített számítási formula alapján az adott időszak árbevételét csökkentő, így ott elszámolt (helyesbítő számlával a tárgyidőszakot követően elszámolt) kedvezmény összege, becslésekre, valószínűségszámításokra nincs szükség;
1. a Társaság vevői szerződéseiben egyértelmű hozzárendelés van az ügylet ára és az ügylet között, nincsenek olyan részteljesítések az ügyleten belül, ahol az árak megosztására lenne szükség. Ha a Társaság esetleg utólagosan általános kedvezményt adna, akkor az IFRS 15 előírásaival összhangban, szétallokálná a kedvezménnyel érintett időszak teljesítéseire, ügyleteire;
1. az árbevételt akkor számolják el a Társaság társaságai, amikor az eladott eszköz vagy nyújtott szolgáltatás feletti kontroll átszáll a vevőre, és a vevő partner képes irányítani az eszköz használatát, jogosult hasznai szedésére;
1. a Társaság nem értékesít visszavásárlási joggal eladott termékeket, nem nyújt ezekhez kapcsolódóan garanciákat, nem alkalmaz vevői opciókat, ügynöki díjazásokat.

Kamatbevétel és osztalékbevétel

A Társaság a holding működéséhez, irányításához kapcsolódóan nyújtott kölcsönei után kamatbevételt is realizálhat, illetve a tulajdonosi befektetései után osztalék bevételt is szerezhet, ezek azonban konszolidáció során kiszűrésre kerülnek. A Társaság a nem kapcsolt féltől származó kamat és osztalék bevételeit nem a szokásos üzletmenetből származó bevételnek minősíti, nem árbevételként kezeli, a pénzügyi műveletek bevételei között kerülnek kimutatásra.

A kamatbevétel az effektív kamatláb módszerrel kerül megjelenítésre. A kölcsönök és követelések értékvesztése esetén a Társaság a könyv szerinti értéket a megtérülő értékre csökkenti, ami az instrumentum eredeti effektív kamatlábával diszkontált, becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke. A továbbiakban a diszkont visszafordulásából adódó különbözet kamatbevételként jelenik meg.

Az értékvesztett kölcsönökből és követelésekből származó kamatbevétel az értékvesztés számításához használt effektív kamatláb alkalmazásával kerül megjelenítésre, a pénzügyi eszköz nettó értékére számítva.

Az osztalékbevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor a Társaság jogosulttá válik az osztalékra.

Lízingek (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság nem végez az IFRS 16 standard szerint lízingbeadásnak minősülő tevékenységet, mivel lízingbeadóként kizárólag operatív lízingnek minősülő tevékenységet végez, az érintett eszközök a könyveiben maradnak és árbevételként történik a bérleti díjak elszámolása.

Ez alapján az IFRS 16 standard rendelkezéseit kizárólag, mint lízingbevevő kell alkalmaznia. Az IFRS 16 standard alkalmazásával, az operatív és pénzügyi lízingek közötti különbségtétel a Társaság, mint lízingbevevő esetén megszűnik, ehelyett minden esetben egy a lízinghez kapcsolódó, az eszköz használati jogát megtestesítő eszközt és egy lízingdíjak fizetésére vonatkozó kötelmet megtestesítő lízingkötelezettséget kell megjeleníteni a pénzügyi helyzet kimutatásban. Az IFRS 16 standard rendelkezései alapján egy szerződés lízingnek minősül, vagy lízinget tartalmaz, ha egy időszak tekintetében ellenérték fejében átadja a jogot egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése felett.

Az eszköz használatához kapcsolódó költségek IFRS 16 Lízingek standard alkalmazását alapján a használati jog eszköz értékcsökkenéseként és a lízingkötelezettség kamat jellegű ráfordításaként kerülnek kimutatásra. A lízingbevevőnek emellett bizonyos események (például a lízing futamidejének változása, a lízingfizetéseket meghatározó indexek vagy kamatlábak változása miatt a jövőbeli lízingfizetések változása) bekövetkezése esetén újra kell értékelnie a lízingkötelezettséget. A lízingbevevő a lízingkötelezettség átértékelésének összegét a használati jog eszköz módosításaként jeleníti meg. A standard megjelenítési kivételeket fogalmaz meg a rövid futamidejű lízingekre és olyan lízingekre vonatkozóan, amelyek esetében a mögöttes eszköz kisértékű.

A lízingdíjak jelenértéke a járulékos kamatláb segítségével kerül meghatározásra, amely az a kamatláb, amelyet eszközök finanszírozására felvett hitelért kellene fizetni és amelynek mértéke a 4.13.11 jegyzetben került bemutatásra.

A Társaság 2024. január 1-től a gépjárművek operatív bérleti szerződéseihez kapcsolódó, az IFRS 16 standard előírásai alapján lízingnek minősítendő eszközöket használati jog eszközként elkülönítve mutatja be a pénzügyi kimutatásaiban.

A Társaság nem rendelkezik allízing, visszlízing ügyletekkel, és nem rendelkezik beruházási célú ingatlannak minősülő használati jog eszközökkel.

Osztalékfizetés (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság részvényeseinek fizetendő osztalék a beszámolóban kötelezettségként kerül bemutatásra abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták. A fizetendő osztalék a saját tőke közvetlen csökkentéseként kerül elszámolásra.

Állami támogatások

Az állami támogatások valós értéken kerülnek elszámolásra, ha ésszerűen biztos, hogy a Társaság megkapja a támogatást, mivel teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket. A jövedelemmegközelítés elszámolási módszer alapján a Társaság a támogatást bevételként azokra az időszakokra számolja el az összemérés elve alapján, amelyben a kapcsolódó ráfordítások is felmerültek. Ez alól egyetlen kivétel van, ha a támogatás utólagos elszámoláson alapul, azaz a támogatás célja a már felmerült ráfordítások vagy veszteségek kompenzálása, illetve a jövőbeli, kapcsolódó költség nélkül adott azonnali pénzügyi támogatások. Ezeket a támogatásokat a Társaság akkor számolja el bevételként, amikor lehívhatóvá válnak.

Egy visszafizetendővé váló állami támogatást a számviteli becslés módosításaként kell elszámolni.

Összehasonlító időszaki információk (LÉNYEGES POLITIKA)

A bázis és tárgyévi adatok a beszámolóban azonos értékeléssel történtek. Annak érdekében, hogy a Társaság IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolója megfeleljen az IAS 1 standardnak, a Társaság pénzügyi kimutatásai minden esetben tartalmaznak egy összehasonlító időszakot.

Összehasonlító időszak alatt a Társaság az adott üzleti év beszámolójához kapcsolódóan az üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozóan készített éves beszámoló tárgyidőszaki adatait érti.

Ezeket az összehasonlításokat kellő részletezettséggel kell közölni, hogy az éves beszámoló felhasználói képesek legyenek értelmezni a pénzügyi helyzet kimutatást és eredménykimutatást érintő fontosabb módosításokat.

Szegmens jelentések

A Társaságnak az IFRS-ekkel összhangban működési szegmenseket kell bemutatnia, azonban a vizsgálat során nem kerültek beazonosításra szegmensek. A társaság fő tevékenysége a vagyonkezelés és holding irányítás, ehhez kapcsolódóan a PannErgy Nyrt. a Pannonplast Nyrt. jogutódjaként, a korábban Pannonplast Nyrt. által műanyag gyártási célt szolgáló, Debrecenben található ipari létesítmény és kapcsolódó irodahelyiség jellegű ingatlanokat hasznosította, amely ingatlan hasznosítás elsősorban villamos energia és egyéb közmű díjak tovább számlázását és kisebb mértékben irodabérleti díjak beszedését jelentette, illetve ezen túlmenően a vállalatcsoport pénzügyi holding jellegű és tőzsdei kibocsátóként való kezelésére és vezetésére irányuló költségek merültek fel.

A működési szegmentálás szükségtelenségén túl megállapítható, hogy a Társaság tevékenységét kizárólag Magyarországon végzi, hasonló jogszabályi, technikai, gazdasági és demográfiai környezetben, ezért területi szegmentálás sem indokolt.

Bruttó cash-flow és EBITDA definíció (LÉNYEGES POLITIKA)

A Társaság a korábbi időszakokhoz hasonlóan a működési teljesítmény mérésére az alábbi főbb mennyiségi és minőségi mutatókat, alternatív teljesítmény-mérőszámokat definiálja:

Értékesített konszolidált hőmennyiség (GJ), Bruttó cash-flow, EBITDA.

Ezen mutatószámok közül az értékesített konszolidált hőmennyiséget a Társaság mennyiségi és legfőbb minőségi mutatóként is beazonosítja, mivel a geotermikus hőtermelés, majd az ezt követő, az értékesítést előkészítő működési folyamatok minőségét a hőértékesítés mennyisége megfelelően reprezentálja. A Társaság más teljesítmény minőségi mutatót nem prezentál.

A konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő bruttó cash-flow és EBITDA kategóriákat a Társaság a következők szerint definiálja:

A bruttó cash-flow az értékesítés árbevételének és értékesítés közvetlen költségeinek különbségeként számolt bruttó fedezet és a pénzmozgással nem járó, értékesítés közvetlen költségei között kimutatott értékcsökkenés összege. Ezt az alternatív teljesítmény-mérőszámot azért alkalmazza a Társaság, mert megfelelően kifejezi a közvetlenül az árbevétel termelőtevékenységhez kapcsolódóan keletkezett pénzáramot és így reprezentatív a Társaság működésére vonatkozóan, hasznos információként szolgál a befektetők számára.

Az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) a működési eredmény, a közvetett értékcsökkenés összege (Igazgatási és általános költségek között), a közvetlen értékcsökkenés összege (Értékesítés közvetlen költségei között) és a tárgyi eszközök, immateriális javak terven felüli selejtezése, értékvesztése összege (Egyéb ráfordítások között).

Ezt az alternatív teljesítmény-mérőszámot azért alkalmazza a Társaság, mert az eltérő adózásból, finanszírozási háttérből (kamatfizetésből) és beruházásokból származó különbségek kiszűrésével megfelelő képet ad a Társaság pénztermelő képességéről, cégértékéről, illetve összehasonlítóvá teszi a működést az Energetika szektor más vállalkozásaival. Az EBITDA ez alapján kiemelten reprezentatív mérőszám a Társaság működésére vonatkozóan a nyilvánosság számára.

Mind a bruttó cash flow, mind az EBITDA, mint alternatív teljesítmény-mérőszám számítása során hipotézisek, feltételezések alkalmazására nem kerül sor, a mérőszámok egyik eleme sem kapcsolódik múltbeli vagy jövőbeli beszámolási időszak (várt) teljesítményéhez, nem tartalmaz jövőre vonatkozó becsléseket, extrapolációkat.

A fent említett alternatív teljesítmény-mérőszámok (APM) alkalmazása során a Társaság maradéktalanul figyelembe veszi a Magyar Nemzeti Bank 5/2017. (V.24.) vonatkozó ajánlását, amely biztosítja az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) által az APM-ekről szóló iránymutatásnak (ESMA/2015/1415) történő megfelelést.

5. LÉNYEGES/KRITIKUS SZÁMVITELI FELTÉTELEZÉSEK ÉS BECSLÉSEK A SZÁMVITELI POLITIKA ALKALMAZÁSAKOR (LÉNYEGES POLITIKA)

Az IFRS követelményeinek megfelelően a Társaság IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolójának készítése megköveteli adott becslések és feltételezések alkalmazását, melyek befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegeket. A Társaság a becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így az adott körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeli.

A Társaság az IAS 8 Számviteli Politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard, valamint az IAS 10 Mérlegfordulónap utáni események standard előírásainak megfelelően alkalmazza a korábbi időszaki lényeges hibákra, a számviteli becslések módosítására, illetve a mérlegfordulónap utáni események kezelésére vonatkozóan.

Pénzügyi kimutatások fordulónap utáni események

A pénzügyi helyzet kimutatás fordulónapja és a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontja közötti események kapcsán a Társaság megvizsgálja, hogy az érintett esemény a beszámoló fordulónapján fennállt körülményeket igazol-e, ebben az esetben az éves beszámoló módosítására van szükség. Ha az esemény a beszámoló fordulónapja után felmerült követelményekre utal, akkor csak közzétételre van szükség, de csak lényeges esetekben.

Lényeges hiba

Az éves beszámoló készítése során hiba a számviteli politika alkalmazása során elkövetett matematikai hibákból, tények figyelmen kívül hagyásából vagy helytelen értelmezéséből adódhat. A Társaság fő elvként ezen hibák javítására vonatkozóan azt vallja, hogy amennyiben lehetséges, technikailag nem kivitelezhetetlen, akkor a korábbi időszaki lényeges hibákat visszamenőleg kell helyesbíteni a hiba feltárását követő első, közzétételre jóváhagyott pénzügyi kimutatásban, éves beszámolóban. A Társaság a kivitelezhetetlen fogalmán azt érti, ha akkor sem tudja alkalmazni, ha minden tőle ésszerűen elvárhatót megtesz az alkalmazás érdekében.

A Társaság a lényeges hiba fogalmát a következők szerint definiálja: a tételek kihagyásai vagy téves bemutatásai akkor lényegesek, ha azok egyenként vagy együttesen képesek a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott döntéseit befolyásolni. A lényegesség a kihagyás vagy téves bemutatás mértékének és jellegének adott körülmények közötti megítélésétől függ. A megítélésnél az adott tétel nagysága és jellege, vagy a kettő kombinációja a döntő tényező, általános elvként az IFRS-ek szerint összeállított pénzügyi helyzet kimutatás főösszegének 1%-át meghaladó összegű hibákat definiálja a Társaság lényeges hibaként.

Kritikus számviteli becslések és feltételezések

Az IFRS-ek szerint összeállított számviteli politika alkalmazása során a Társaság a jövőre vonatkozóan bizonyos becslésekkel és feltételezésekkel él. Az ebből eredő számviteli becslések, bár a Társaság jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, – a definícióból adódóan – csak ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel, a tényleges eredmények eltérhetnek azoktól. Azok a becslések és feltételezések, amelyek miatt jelentős mértékben módosulhat az eszközök és források beszámolóban szereplő értéke a következő pénzügy év során, az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Ezen feltételezések a megfelelő megjegyzésekben részletesen kifejtésre kerülnek, de a leglényegesebbek az alábbiakra vonatkoznak:

Adókedvezmények a jövőben, illetve megfelelő mértékű adóalapot képző jövőbeni nyereség realizálása, amellyel szemben a halasztott adóeszközök érvényesíthetőek;
Bizonyos függő kötelezettségek kimenetele,
Pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása;
Tárgyi eszközök hasznos élettartamának és értékvesztésének, goodwill értékvesztésének megállapítása;

- A céltartalék értékének a meghatározása.

A számviteli becslések módszertanában változás állhat be, a Társaság a számviteli becslések változása alatt azt érti, amikor valamely eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értékének, vagy az eszköz időszaki felhasználása összegének módosítása szükséges. A számviteli becslés megváltoztatása az eszközök és kötelezettségek jelenlegi helyzetének értékelése, valamint az azokhoz kapcsolódó várható jövőbeni hasznok és kötelmek mérlegelése alapján történik. A számviteli becslések változtatásait valamely új információ vagy új fejlemény okozza, így ennek megfelelően ezek nem minősülnek hibajavításnak.

6. ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE

Az árbevétel megoszlása fő tevékenységenként

	2025.eFt	2024.eFt
Vagyonkezelés	32.341	31.091
Ingatlankezelés	48.961	46.526
Összesen	81.302	77.617

Az árbevétel földrajzi megoszlása

	2025.eFt	2024.eFt
Belföldi értékesítés árbevétele	79.706	76.102
EU-n belüli értékesítés árbevétele	1.596	1.515
Összesen	81.302	77.617

Az árbevétel tevékenységek-szolgáltatások szerinti részletezése

	2025.eFt	2024.eFt
Kapcsolt félnek nyújtott szolgáltatások	30.746	29.576
Közvetített és egyébszolgáltatás	18.640	17.852
Épületek és tárgyi eszközök bérleti díja	30.708	29.047
Termék, árú értékesítés	1.208	1.142
Összesen	81.302	77.617

Az árbevétel 5 %-os növekedését a közvetített és továbbszámlázott szolgáltatások magasabb szintje, illetve a euróban számlázott bérleti díjak árfolyamhoz köthető változása okozza.

Az árbevételhez kapcsolódó befektetett eszközök földrajzi megoszlása

	2025.eFt	2024.eFt
Belföldi termelésben használt eszközök	122.839	111.599
EU-n belüli termelésben használt eszközök	-	-
EU-n kívüli termelésben használt eszközök	-	-
Összesen	122.839	111.599

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. ° +36 1 323-2383 ° e-mail: [email protected] Befektetői kapcsolattartó: Gyimóthy Dénes ° +36 1 323-2383

A Társaság az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és befektetési célú ingatlanokat belföldi termelésben használt eszközként definiálja.

Az árbevétel koncentrációja, a főbb vevőkre vonatkozó információk

A Társaság két olyan partnerrel rendelkezik, amelyektől a Társaság összes árbevételének legalább 10%-a származik:

	2025.	Összesárbevételhezviszonyítva	2024.	Összesárbevételhezviszonyítva
Jelentős vevőktől származóárbevétel összesen	48.961	60,22%	47.134	60,73%
Értékesítés árbevétele	81.302	100,00 %	77.617	100,00 %

A Társaság árbevételének döntő része a debreceni telephellyel kapcsolatos közvetített szolgáltatásokból és bérleti szolgáltatásokból ered.

7. IGAZGATÁSI ÉS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK (KÖZVETETT KÖLTSÉGEK)

	2025.eFt	2024.eFt
Szakértői, könyvvizsgálati díjak	163.420	149.687
Közvetett személyi jellegű ráfordítások	46.983	31.514
Biztosítási díjak	32.626	29.568
Közvetett értékcsökkenés	30.880	22.451
Nyilvános és tőzsdei jelenléti költségek	18.592	17.128
Irodai és üzemeltetési költségek	15.219	10.734
Bankköltségek	10.242	8.692
Egyéb hatósági díjak, illetékek	205	120
Összesen	318.167	269.894

A PannErgy Nyrt. közvetett működési költségeinél a tárgyidőszakban az előző évihez képest 18% os növekedés mutatkozik, A közvetett költségek részleteit tekintve elmondható, hogy minden költség kategóriában növekedés történt, összhangban a Társaság által irányított Csoport organikus növekedésével.

A személyi jellegű ráfordítások növekedése a tárgyidőszaki, 9. Létszám és bérköltség alakulása fejezetben részletezett létszám változásnak köszönhető, az értékcsökkenés növekedés a tárgyidőszakban IFRS 16 Lízingek standard előírásai szerint használati jog eszközként kezelt gépjárművekhez köthető.

8. ÉRTÉKESÍTÉSI KÖLTSÉGEK (KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK)

	2025.eFt	2024.eFt
Eladott áruk beszerzési értéke, közvetítettszolgáltatás	50.607	48.547
Közvetlen értékcsökkenés (ingatlanok)	-	11.969
Létesítmény fenntartási, bérlési költségek	3.417	3.118
Fenntartási anyag költségek	306	390
Villamos energia költségek	118	172
Egyéb közvetett költségek	309	539
Összesen	54.757	64.735

A PannErgy Nyrt. értékesítési, közvetlen költségei elsősorban a debreceni ingatlanok hasznosításával kapcsolatos, továbbszámlázásra kerülő költségeket, valamint a holding tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások továbbszámlázását tartalmazzák. A tárgyidőszaki csökkenést a közvetített és továbbszámlázott költségek alacsonyabb szintje okozta, a Társaság ezeket az "átfolyó tétel" jellegű tételeket okozó ingatlanhasznosítási tevékenységét fokozatosan szűkíti.

A Társaság a tárgyidőszakban valamennyi eszközére vonatkozóan az értékcsökkenést közvetettnek minősítette, így a debreceni ingatlanokhoz kapcsolódó tárgyidőszaki terv szerinti amortizáció is az Igazgatási és általános költségek (Közvetett költségek) között kerül bemutatásra.

9. LÉTSZÁM ÉS BÉRKÖLTSÉG ALAKULÁSA

	2025.	2024.
Átlagos statisztikai létszám (fő)	2	1
Bérköltség (eFt)	37.963	25.129
Személyi jellegű egyéb kifizetés (eFt)	3.631	2.829
Bérjárulékok (eFt)	5.389	3.556
Összesen	46.983	31.514

A PannErgy Nyrt. a tárgyidőszakban az átlagos statisztikai állományi létszámot tekintve 2 fővel rendelkezett, a Társaság alkalmazottjainak száma a bázis időszakhoz képest 1 fővel bővült.

A személyi jellegű ráfordítások a vezérigazgató és az igazgatótanács tagjai számára számfejtett munkabért és tiszteletdíjakat, valamint kapcsolódó járulékokat tartalmazzák.

10. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

	2025.eFt	2024.eFt
Költségek ellentételezésére adott támogatás	14.000	8.000
Káreseménnyel kapcsolatos költség	1.902	2.008
Helyi adók, illetékek, bírságok	2.422	1.669
Tulajdonosi kölcsönhöz kapcsolódó követeléselengedése leányvállalatnak	-	-
Fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés	10.309	-
Céltartalék képzés	-	10.000
Egyébkülönféle ráfordítás	105	3
Összesen	28.738	21.680

A Társaság az ESG stratégiájával összhangban 14.000 ezer forint értékben nyújtott különböző támogatásokat alapítványok részére. Az egyéb ráfordítások tárgyévi 28.738 ezer forintos értékén belül a legjelentősebb tétel a Magyar Nemzeti Bank által kiszabott, a tárgyidőszakban megfizetett 10.000 ezer forint piacfelügyeleti bírság. Korábbi évek káreseményeihez kapcsolódóan 1.902 ezer forint baleseti járadék kifizetésre került sor.

11. EGYÉB BEVÉTELEK

	2025.eFt	2024.eFt
Céltartalék felhasználás	10.000	-
Káreseményekkel kapcsolatos bevételek	202	-
Egyébjellegű bevétel	289	605
Összesen	10.491	605

A tárgyidőszakban történt 10.000 ezer forint céltartalék felhasználás az egyéb ráfordításoknál említett MNB piacfelügyeleti bírsághoz, az előző évben képzett céltartalék tárgyidőszaki felszabadításához kapcsolódik. A Társaság tárgyidőszaki egyéb bevételei közül előző években történt látványsport támogatásokhoz kapcsolódó társasági adó jóváíráshoz kapcsolódnak.

12. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELE

	2025.eFt	2024.eFt
Kapcsolt féltől származó kamatbevétel	392.204	463.564
Realizált és nem realizált árfolyamnyereség	8.596	2.364
Származékos ügyletek nyeresége	-	37.019
Forgatási célú értékpapírok árfolyamnyeresége	2	2
Egyéb pénzügyi bevételek	-	-
Összesen	400.802	502.949

A kapcsolt féltől származó kamatbevétel döntően a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt-vel szemben fennálló tulajdonosi kölcsönökhöz kapcsolódóan merült fel.

13. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

	2025.eFt	2024.eFt
Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások	73.842	55.995
Származékos ügyletek vesztesége	9.752	2.133
Realizált és nem realizált árfolyamveszteség	3.264	2.628
Egyéb pénzügyi ráfordítások	-	1
Összesen	86.858	60.757

A Társaság kamat ráfordításai egy rövid lejáratú forgóeszköz hitelhez kapcsolódóan merültek fel a tárgyidőszakban. Ez a hitel a tárgyidőszakban törlesztésre került, az időszak végén már nem volt tőketartozás.

14. PÉNZÜGYI MŰVELETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

	2025.	2024.
EUR/HUFárfolyam előző év végén	410,09	382,78
EUR/HUFárfolyam tárgyidőszak végén	385,40	410,09
EUR/HUFéves árfolyam változás	-24,69	27,31

Az év végi devizás átértékelésekhez kapcsolódóan elszámolt, ténylegesen pénzügyileg nem realizált árfolyameltérés összesen 6.611 ezer forint nyereséget jelentett, ez a Társaság euró alapú követeléseihez, kötelezettségeihez kapcsolódik.

15. IMMATERIÁLIS JAVAK

					adatok ezer forintban
Bruttó érték	Goodwill	Vagyoniértékű jog	Szellemitermék	Egyéb	Összesen
2024. január 1.	-	523	1.885	-	2.408
Beszerzés	-	-	-	-	-
Értékesítés	-	-	-	-	-
Értékvesztés, selejtezés	-	-	-	-	-
Átsorolás	-	-	-	-	-
2024.december 31.	-	523	1.885	-	2.408
Beszerzés	-	-	-	-	-
Értékesítés	-	-	-	-	-
Értékvesztés, selejtezés	-	-	-	-	-
Átsorolás	-	-	-	-	-
2025. december 31.	-	523	1.885	-	2.408

Halmozott értékcsökkenés	Goodwill	Vagyoniértékű jog	Szellemitermék	Egyéb	Összesen
2024. január 1.	-	523	1.082	-	1.605
Növekedés	-	-	377	-	377
Értékesítés	-	-	-	-	-
Értékvesztés, selejtezés	-	-	-	-	-
Átsorolás	-	-	-	-	-
2024. december 31.	-	523	1.459	-	1.982
Növekedés	-	-	377	-	377
Értékesítés	-	-	-	-	-
Értékvesztés, selejtezés	-	-	-	-	-
Átsorolás	-	-	-	-	-
2025. december 31.	-	523	1.836	-	2.359
Nettó érték
2025. január 1.	-	-	426	-	426
2025. december 31.	-	-	49	-	49

Éves beszámoló 2025.12.31. kiegészítő melléklete EU IFRS-ek szerint

16. TÁRGYI ESZKÖZÖK

			Adatok ezer forintban
Bruttó érték	Ért. célúingatlanok	Befekt. célúIngatlanok	Ingatlanok,gépek ésberendezések	Használatijog eszközök	Összesen
2024. január 1.	-	159.309	1.542	62.670	223.521
Beszerzés	-	-	-	-	-
Aktiválás	-	-	1.209	-	1.209
Értékesítés, apport	-	-	-	-	-
Átsorolás, selejtezés	-	-	-	-	-
IFRS 16 lízingújraértékelés	-	-	-	1.892	1.892
Átsorolás	-	-	-	-	-
2024. december 31.	-	159.309	2.751	64.562	226.622
Beszerzés	-	-	-	40.789	40.789
Aktiválás	-	-	-	-	-
Értékesítés, apport	-	-	-	-	-
Kivezetés, selejtezés	-	-	-395	-	-395
IFRS 16 lízingújraértékelés	-	-	-	1.331	1.331
Átsorolás	-	-	-	-	-
2025. december 31.	-	159.309	2.356	106.682	268.347

Halmozottértékcsökkenés	Ért. célúingatlanok	Befekt. célúIngatlanok	Ingatlanok,gépek ésberendezések	Használatijog eszközök	Összesen
2024. január 1.	-	70.105	1.542	9.758	81.405
Növekedés	-	11.969	218	21.857	34.044
Értékesítés	-	-	-	-	-
Átsorolás, selejtezés	-	-	-	-	-
2024. december 31.	-	82.074	1.760	31.615	115.449
Növekedés	-	734	326	29.443	30.503
Értékesítés	-	-	-	-	-
Átsorolás, selejtezés	-	-	-395	-	-395
2025. december 31.	-	82.808	1.691	61.058	145.557
Nettó érték
2025. január 1.	-	77.235	991	32.947	111.173
2025. december 31.	-	76.501	665	45.624	122.790

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. ° +36 1 323-2383 ° e-mail: [email protected] Befektetői kapcsolattartó: Gyimóthy Dénes ° +36 1 323-2383

A PannErgy Nyrt. Debrecenben található ipari ingatlanjait a befektetési célú ingatlanok között tartja nyilván, aktív értékesítési tevékenységet nem folytat ezekkel kapcsolatban, alapvetően bérbeadással kerülnek hasznosításra. A tárgyidőszaki 734 ezer forintos csökkenést a terv szerinti amortizáció okozta.

A használati jog eszközök tárgyidőszak végi 45.624 ezer forintos értéke olyan gépjárművekre vonatkozó tartós bérleti szerződésekhez kapcsolódik, amelyeknél a Társaság az IFRS 16 standard előírásaira épülő számviteli politikája alapján a beszámolóban megjelenő lízingtételek (eszköz és kötelezettség) elszámolására vonatkozó szabályokat alkalmazza. Az előző időszakhoz képest megváltozott effektív kamat miatt a lízingkötelezettségek újraértékelésére került sor, ehhez kapcsolódóan az eszközök bekerülési értéke 1.330 ezer forinttal nőtt. A használati jog eszközökre vonatkozó adatok külön oszlopban kerültek kimutatásra, mind a bázis időszakra, mind a tárgyidőszakra vonatkozóan, eltérően az előző évtől, ahol ezek együttesen szerepeltek a gépek és járművek megjelölésű oszlopban.

A tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan nincsenek jogcímkorlátozások és elzálogosítások, továbbá év végén nem került sor értékvesztés elszámolására.

17. BEFEKTETÉSEK

	2025.	2024.
	eFt	eFt
PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt.	4.604.949	4.604.949
Összesen	4.604.949	4.604.949

A befektetésekkel kapcsolatban a tárgyidőszakban nem történt változás. A Társaság a tárgyidőszakot követően, 2026. február 10-i hatállyal megszerezte a Csoport egyik leányvállalatának, a Szentlőrinci Geotermia Kft-nek a 100%-os üzletrészét a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt-től.

18. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

A PannErgy Nyrt. 2025. december 31-én az alábbi hosszú lejáratú követeléseket tartja nyilván az éves beszámolóban.

	2025.	2024.
	eFt	eFt
Leányvállalatnak nyújtott tulajdonosi kölcsönök	3.813.594	4.811.191
Összesen	3.813.594	4.811.191

A PannErgy Nyrt. a Csoport szakmai, műszaki irányítását ellátó, a geotermikus projekttársaságok közvetlen tulajdonosi felügyeletét ellátó PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt-nek, illetve ezenkívül a miskolci harmadik termelő kút lemélyítéséhez kapcsolódóan a Kuala Kft-nek nyújtott az előző időszakban hosszú lejáratú tulajdonosi kölcsönt, 2030-as lejárattal.

19. LÍZINGKÖVETELÉSEK

A tárgyidőszakban és a bázis időszakban a PannErgy Nyrt-nek lízing követelése nem áll fenn.

20. KÉSZLETEK

A tárgyidőszakban és a bázis időszakban a PannErgy Nyrt. nem rendelkezett készletekkel.

21. VEVŐKÖVETELÉSEK

	2025.eFt	2024.eFt
Vevőkövetelések	17.474	17.765
Összesen	17.474	17.765

A PannErgy Nyrt. kisszámú vevő partner felé végez értékesítési tevékenységet, általában hosszú távú szerződéses háttéren alapulva. A vevőkövetelések nem kamatozóak és általában 30 napos futamidejűek. A vevőkövetelések az előző időszakhoz képest 2%-kal csökkentek.

A Társaság 2025. évre vonatkozó értékvesztés-mátrix kimutatása, amelynek adatai a tárgyidőszaki értékvesztés elszámolásának alapját képezik:

adatok ezer forintban

Értékvesztés-mátrix	Visszanemfizetettösszeg2025elején	Visszanemfizetettösszeg2025végén	Nemvisszafizetésbőleredőveszteség2025	Nemfizetésiarány2025	Várhatónemfizetésiarány2025	Várhatóhitelezésiveszteség2025	Stage 1értékvesztés 1	Stage 2értékvesztés 1	Stage 3értékvesztés 1
Értékesíthető pénzügyieszközök(Available for Sale, AFS)	-	-	-			-	-	-	-
Értékesíthetőbefektetések	-	-	-	0%	0%	-	-	-	-
Tartós befektetések	-	-	-	0%	0%	-	-	-	-
Egyéb befektetettpénzügyi eszközök(hosszú lejáratúértékpapír)	-	-	-	0%	0%	-	-	-	-
Értékpapírok(rövid lejárat)	-	-	-	0%	0%	-	-	-	-
Kölcsönök éskövetelések(Loans and Receivables,LAR)	-	-	-			-	-	-	-
Adott kölcsönök	-	-	-	0%	0%	-	-	-	-
Vevőkövetelések		-	-	0%	0%	-	-	-	-
Egyéb rövid lejáratúkövetelések	-	-	-	0%	0%	-	-	-	-
Lejáratig tartandópénzügyi eszközök(HTM)	-	-	-			-	-	-	-
Hosszú lejáratúpénzügyi követelések	-	-	-	0%0	0%	-	-	-	-
Pénzesközök	-	-	--	0%	0%	-	-	-	-
Összesen	-	-	-			-	-	-	-

1 Alkalmazott veszteségráták: Stage 1: 0%, Stage 2: 25%, Stage 3: 100%

22. ADOTT KÖLCSÖNÖK

A Társaság a tárgyidőszak végén nem rendelkezett forgóeszközök között nyilvántartott kölcsön követelésekkel, sem külső félnek, sem leányvállalatnak nem történt kölcsönnyújtás.

23. EGYÉB KÖVETELÉSEK

	2025.eFt	2024.eFt
Következő időszak tételei	741.848	360.738
Egyéb adó követelések	36.042	44.257
Származékos ügylettel kapcsolatos követelés	-	24.751
Adott előleg, letét, óvadék	-	5.203
Egyéb követelések	-	5
Összesen	777.890	434.954

A következő időszak tételeinek összegéből 726.178 ezer forint kamat bevétel elhatárolás, csoporton belül, leányvállalatoknak nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódóan, a tárgyidőszaki növekmény a kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök aktuális tartozásához kapcsolódik. A következő időszak tételein belül 15.670 ezer forint költségekhez kapcsolódik. Az egyéb adó követelések közül az ÁFA követelés 9.369 ezer forintos, a társasági adó követelés 25.651 ezer forintos értéke a legjelentősebb tételek.

24. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ÉRTÉKPAPÍROK

	2025.eFt	2024.eFt
Értékesítésre tartottértékpapírok	-	22

A Társaság a tárgyidőszakban értékesítette az értékesítésre tartott értékpapír állományát.

25. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZ EGYENÉRTÉKESEK

	2025.eFt	2024.eFt
Bankszámla és pénztár	11.545	29.116
Pénz és pénzegyenértékes	11.545	29.116

26. JEGYZETT TŐKE

	2025.eFt	2024.eFt
Jegyzett tőke	320.000	360.000

A Társaság jegyzett tőkéje 2025. december 31-én 320.000 ezer forint, összhangban a tárgyidőszakban, 2025. július 27-én történt tőkeleszállítással, 2.000.000 db részvény bevonásával.

A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő, IFRS-ek szerinti jegyzett tőke és az illetékes cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke megegyezik, nincs eltérés közöttük.

A pénzügyi beszámolókban a jegyzett tőke a teljes kibocsátásnak megfelelően, míg a részvény darabszám a visszavásárolt saját részvények mennyiségével csökkentve kerül kimutatásra.

A jegyzett tőke a tárgy időszaki tőkeleszállítást követően 16.000.000 darab, egyenként 20 forint névértékű szavazati jogot biztosító részvényből áll, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények ISIN azonosítója: HU0000089867.

november 21. előtt a Társaság (akkor még Pannonplast Műanyagipari Nyrt.) HU0000073440 ISIN azonosítójú, 100 forint névértékű törzsrészvényekkel rendelkezett, ezt követően történt névérték darabolási eljárás.

27. VISSZAVÁSÁROLT SAJÁT RÉSZVÉNY

	2025.	2024.
Visszavásárolt saját részvény (db)	682.417	1.982.417
Névérték (eFt)	13.648	39.648
Valós érték (eFt)	1.303.416	3.092.571

december 31-én 682.417 darab PannErgy Nyrt. saját részvény volt a Társaság tulajdonában, amely 1.300.000 darabbal kevesebb, mint a 2024. december 31-én birtokolt saját részvény állomány.

A tárgyidőszaki csökkenést a 2.000.000 darab saját részvény bevonása, illetve 700.000 db saját részvény vásárlása okozta együttesen.

A Társaság 2025. március 31-én közzétette a PannErgy Nyrt. és 100%-os leányvállalata a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt., valamint az MVM Energetika Zrt. által megkötött részvény adásvételi szerződés főbb feltételeit, amely ügylet keretében a PannErgy Csoport részvényenként 1.512 forintos áron megvásárolta az MVM Energetika Zrt. PannErgy-ben fennálló részesedését, összesen 1.675.745 darab törzsrészvényt. Az ügylet első szakasza – 975.745 darab PannErgy törzsrészvény megvásárlásával – 2025. március 31-én valósult meg, ezeket a részvényeket a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. vásárolta meg. Az ügylet második szakaszára, a fennmaradó 700.000 darab részvény PannErgy Nyrt. által történtő megvásárlására – a szerződő felek által meghatározott előfeltételek teljesülését követően – a 2025. szeptember 4-én került sor.

A Társaság közgyűlése 2025. április 25-én, a 8./2025. (IV.25.) számú közgyűlési határozatával elfogadta, hogy a Társaság 360.000.000 forint összegű alaptőkéje – a Társaság saját tőkéje más elemének növelése céljából – 40.000.000 forinttal, 320.000.000 forintra leszállításra kerüljön. Az alaptőke 320 millió forintra történő leszállítása során 2.000.000 darab saját részvény került bevonásra. A tőkeszállítást az illetékes cégbíróság 2025. július 27-én jegyezte be. A részvény bevonásra 2025. július 27-én került sor, 1.530 forintos záró árfolyamnak megfelelően, így összesen 3.060 millió forint összegben került sor részvény kivezetésre.

A PannErgy részvény tőzsdei záró árfolyama a tárgyidőszak végén 1.910 forint volt, szemben a bázisidőszak utolsó napjára vonatkozó 1.560 forintos tőzsdei záró árfolyammal, azaz a tárgyidőszak utolsó napján az árfolyam 22,4%-kal meghaladta az előző év végi záró árfolyamot

A tárgyidőszakban hatályos saját részvény visszavásárlási programok részletei az Üzleti jelentés 9. Osztalékfizetés, saját részvény vásárlás fejezetben kerülnek kifejtésre.

A saját részvény tranzakciók tekintetében a nyilvános közzétételek adnak bővebb információt.

28. TARTALÉKOK

A PannErgy Nyrt. pénzügyi helyzet kimutatásaiban a Tartalékok részletei a következők:

	2025.	2024.
	eFt	eFt
Tőketartalék	1.918.262	4.735.564
Eredménytartalék	7.407.217	7.259.176
Összesen	9.325.479	11.994.740

A PannErgy Nyrt. EU IFRS-ek szerint készített vagyoni kimutatásában külön soron szerepel a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék és az általános tartalékok összevont összege. Az elszámolás és a bemutatás módja az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standard és IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard előírásoknak felel meg.

A tőketartalék két múltbeli eseményhez köthető, egyrészt a részvénytársasági formává történő átalakulásnál történt jegyzett tőke leszállításhoz, másrészt a részvénykibocsátásból származó árfolyam nyereséghez. Az eredménytartalék soron kimutatott összeg a PannErgy Csoport korábbi évek felhalmozott eredményeinek a tulajdonosoknak kifizetett osztalékkal csökkentett értékét tartalmazza.

A tárgyidőszakban a 2024-es évre vonatkozóan a Társaság közgyűlése úgy határozott, hogy osztalék kifizetésre nem kerül sor.

A Társaság tárgyévi adózott eredmény felhasználására, osztalék jóváhagyására vonatkozó, Igazgatótanács által elfogadott, Közgyűlés elé terjesztett javaslata az osztalékkal kapcsolatban a következő:

"A Közgyűlés elfogadja az Igazgatótanács előterjesztését, miszerint a Társaság adózott eredményét teljes egészében eredménytartalékba helyezi, így a Társaság osztalékot nem fizet."

Az osztalék tekintetében a nyilvános közzétételek adnak bővebb információt, illetve jelen konszolidált pénzügyi kimutatások alapján készített Üzleti jelentés 9. Osztalékfizetés, saját részvény mozgások fejezetében kerülnek bemutatásra a tárgyidőszakban történt osztalékfizetés részletei.

A 2000. évi C. törvény a Számvitelről 114/B. § rendelkezéseivel összhangban a Társaság összeállította a PannErgy Nyrt., mint egyedi vállalat 2025. december 31-i állapotú Saját tőke megfeleltetési tábláját, amely alapul szolgál a 2025-ös évre vonatkozóan meghatározott osztalék számításánál, mint osztalékfizetési korlát.

IFRS Pénzügyi kimutatás alapján Saját tőke adatok	2025.12.31. (eFt)
Jegyzett tőke	320.000
Tartalékok	9.325.479
-ezen belül Tőketartalék	1.918.262
-ezen belül Eredménytartalék	7.407.217
Visszavásárolt saját részvények miatti tartalék	-1.303.416
Tárgyévi nettó eredmény	3.860
Saját tőke összesen	8.345.923

2000. évi C. törvény 114/B. §. alapján osztalékfizetési korlát	2025.12.31. (eFt)
Cégbíróságon bejegyzett tőke	320.000
Jegyzett, de be nem fizetett tőke	-
Tőketartalék	1.918.262
Lekötött tartalék (Visszavásárolt saját részvények)	-1.303.416
Lekötött tartalék (Egyéb lekötött tartalék / fejlesztési tartalék)	-
Értékelési tartalék	-
Eredménytartalék	7.407.217
Tárgyévi nettó eredmény / Adózott eredmény	3.860
Saját tőke összesen	8.345.923
Ebből Cégbíróságon bejegyzett tőke (= IFRS-ek szerinti jegyzett tőke)	320.000
Osztalékfizetési korlát, rendelkezésre álló szabad eredménytartalék	6.107.661

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. ° +36 1 323-2383 ° e-mail: [email protected] Befektetői kapcsolattartó: Gyimóthy Dénes ° +36 1 323-2383

29. HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK, LÍZINGEK

A Társaság a tárgyidőszak végén a következő hosszú lejáratú kötelezettségeket mutatja ki:

	2025.eFt	2024.eFt
Hosszú lejáratú tagvállalati kölcsön	851.026	480.532
Hosszú lejáratú lízing kötelezettség	10.737	7.387
Összesen	861.763	487.919

A Társaság a tárgyidőszak végén 851.026 ezer forint értékben tart nyilván a PannErgy Csoport tagvállalataival szemben álló hosszú lejáratú hitel, kölcsön kötelezettségeket. Ezek az előző évben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltek, a beszámolóban eltérő helyen történ szerepeltetést a szerződéses futamidőkre vonatkozó változások okozták.

A Társaság a tárgyidőszak végén 10.737 ezer forint hosszú lejáratú kötelezettséget tart nyilván a használati jogi eszközökhöz kapcsolódóan. Ezek a kötelezettségek gépjárművek tartós bérleti szerződéseiből erednek, amely szerződéseket a Társaság az IFRS 16 standarddal összhangban lévő számviteli politikája alapján kötelezettségként mutat ki. A Bérleti szerződések szerinti lízingkötelezettségek egy éven belüli részét rövid lejáratú kötelezettségek között mutatja ki.

30. CÉLTARTALÉKOK

A Társaságnak tárgyidőszak végén a következő céltartalékokat mutatja ki:

	2025.eFt	2024.eFt
Nyitó egyenleg január 1-én	10.000	-
Céltartalék képzés	-	10.000
Céltartalék feloldás	10.000	-
Összesen	-	10.000

A bázis időszakban 10 millió forint céltartalék képzésére került sor a Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti bírságra vonatkozó határozata alapján, a Társaság 2025. január 20-i rendkívüli tájékoztatásával összhangban. Ez a bírság a tárgyidőszakban megfizetésre került, ezzel összhangban a korábban képzett céltartalék felszabadítása, egyébe bevételként történő elszámolására került sor.

A PannErgy Nyrt. tárgyévi és megelőző évi konszolidált beszámolójában nem szerepeltet céltartalékot környezetvédelmi, rekultivációs jellegű kötelezettségekre, továbbá nem képez fedezetet a létszámleépítéshez kapcsolódó költségekre, a munkavállalók nyugdíjára és nincs ilyen kötelezettsége az állami nyugdíjrendszerbe befizetett járulékon felül.

31. HALASZTOTT ADÓ KÖTELEZETTSÉGEK

A PannErgy Nyrt. a tárgyidőszak végén 54 ezer forint halasztott adó követelésttart nyilván, amelyek számviteli törvény és adótörvény szerinti értékcsökkentési leírások különbözetéhez kapcsolódnak.

A halasztott adó eszközök és kötelezettségek értékelése során vagy a befektetett eszközök vagy a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott halasztott adó az előző évhez képest nem változott:

	2025.	2024.
	eFt	eFt
Elhatárolt veszteségek miatti megtérülés	-	-
Számviteli törvény és adótörvény eltérésértékcsökkenés különbözet	54	806
Halasztott adó követelés (bruttó)	54	806
Fejlesztési tartalék képzés	-	1.424
Halasztott adó kötelezettség (bruttó)	-	1.424
Elszámolandó halasztott adó (nettó)	54	-618
Előző évben elszámolt halasztott adó	-618	-741
Halasztott adó elszámolás/visszaírás	672	123
Halasztott adó követelés december 31-én	54	-
Halasztott adó kötelezettség december 31-én	-	618

32. RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK, HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK ÉVEN BELÜLI RÉSZEI

A Társaság az alábbi rövid lejáratú hitelek kötelezettséget tartja nyilván 2025. december 31-én:

	2025.	2024.
	eFt	eFt
Rövid lejáratú banki hitel	294	-
Rövid lejáratú leányvállalati kölcsön	-	-
Hosszú lejáratú hitelek, lízingek éven belüli része	14.607	11.621
Záró egyenleg december 31-én	14.901	11.621

A Társaság a tárgyidőszak végén nem rendelkezett banki hitellel. Az itt kimutatott összeg az időszak végén negatív egyenlegű folyószámlákhoz kapcsolódik.

A Társaság a kapcsolt féllel, leányvállalattal szemben felvett tulajdoni kölcsönei a bázis időszakban a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltek. Ezek a tárgyidőszakban – összhangban a vonatkozó szerződések futamidő előírásaival – a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek.

A Társaság az IFRS 16 standard előírásaival összhangban lévő számviteli politikája alapján gépjármű tartós bérletéhez kapcsolódóan kimutatott használati jog eszközöknél a kapcsolódó lízingkötelezettségek esetében az éven belüli részt - ami az éves beszámoló fordulónapjától számított egy éven belül felmerülő fizetendő bérleti díjak összegét jelenti 14.607 ezer forint értékben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelteti 2025. december 31-én.

33. SZÁLLÍTÓK

	2025.eFt	2024.eFt
Belföldi és külföldi szállítói kötelezettségek	24.537	36.814
Összesen	24.537	36.814

A tárgyidőszakban szállítói kötelezettségek kis mértékben csökkentek.

34. EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

	2025.eFt	2024.eFt
Következő időszak tételei	92.176	45.152
Részvényekhez kapcsolódó kötelezettség	4.419	4.419
Bérek és társadalombiztosítás	3.598	2.078
Adó-és járulék kötelezettségek	707	462
Származékos ügylettel kapcsolatos kötelezettség	195	177
Osztalékhoz kapcsolódó kötelezettség	126	126
Rövid lejáratú kötelezettség összesen	101.221	52.414
Fizetendő nyereségadók(kivonva, külön sorban feltüntetve)	-	-
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség összesen	101.221	52.414

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között a legjelentősebb tételként a következő időszak elhatárolás jellegű tételei jelentkeznek 92.176 ezer forint értékben, amiből 83.181 ezer forint kapcsolt vállalattól kapott kölcsön kamataihoz kapcsolódik, a többi tárgyévet érintő egyéb nem kamat jellegű költségek.

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között 4.419 ezer forint összegben a Társaság törzsrészvényeinek korábbi, dematerializált értékpapírrá történő átalakításakor keletkező kötelezettséget tart nyilván a Társaság.

A tárgyidőszak végén a Társaság 126 ezer forint osztalékhoz kapcsolódó kötelezettséget tart nyilván, amely a tárgyidőszakban nem változott. Ennek összetevői a 2020-as évre vonatkozó osztalékfizetésnél 96 ezer forint, a 2021 évi osztalékfizetésnél 30 ezer forint a még ki nem fizetett osztalék összege.

35. ADÓZÁS, NYERESÉGADÓ

Tárgyévet érintő jövedelemadó

	2025.eFt	2024.eFt
Tárgyévi adókötelezettség	887	16.187
Halasztott adó hatása	-672	-123
Összesen	215	16.064

A tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség a magyarországi, társasági adóra vonatkozó szabályok szerint megállapított adózandó nyereség alapján került meghatározásra. Az alkalmazott társasági nyereségadó kulcs a tárgyidőszakban 9%, azonos az előző évi társasági adó mértékkel.

A Társaság az önkormányzatok felé fizetendő helyi iparűzési adót és az iparűzési adó alapjára épülő innovációs járulékot a számviteli politikájával összhangban nem a nyereségadók között, hanem az egyéb ráfordítások között mutatja ki.

Effektív nyereségadó levezetés

A PannErgy Nyrt. átfogó jövedelemkimutatásában szereplő egyedi adózás előtti eredmény és a Társaságra vonatkozó érvényes nyereségadókulcsok szorzataként számított elvárt nyereségadó, valamint az átfogó jövedelemkimutatásban ténylegesen kimutatott társasági nyereségadó közötti különbség levezetése a következő:

	2025.eFt	2024.eFt
Adózás előtti eredmény	4.075	164.105
Eredményre jutó, adókulcs (9%) alapján számított adó	367	14.769
Eltérő adókulcsok hatása (nyereségminimum adó)	863	-
Nem levonható ráfordítások adóhatása, adóalap módosítótételek hatása	-343	1.418
Korábban évek negatív adóalapjának tárgyévi felhasználása	-	-
Tárgyévi adó kötelezettség	887	16.187
Korábban képzett halasztott adókövetelés leírása	-672	-123
Nyereségadó (eredménykimutatás szerint)	215	16.064

36. AZ EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ NYERESÉG

	2025.	2024.
Adózott eredmény (eFt)	3.860	148.041
A kibocsátott, saját részvények darabszámávalcsökkentett részvények darabszáma	15.317.583	16.017.583
Az egy részvényre jutó nyereség/veszteség (Ft)	0,24	9,23
Hígított egy részvényre jutó nyereség/veszteség (Ft)	0,24	9,23

Az egy részvényre jutó nyereség/veszteség és a hígított egy részvényre jutó nyereség/veszteség között a tárgyidőszak végén nincs eltérés, mivel a Társaság a hígított, egy részvényre jutó nyereség meghatározásánál a bázis időszakhoz hasonlóan nem vesz figyelembe korrekciós tényezőt. Ennek oka, hogy a Társaságnál nincs hatályban lévő részvényopciós program.

A Társaság az egy részvényre jutó nyereség meghatározásához az adott időszakra vonatkozó eredményt és az adott időszakra vonatkozó, a PannErgy Nyrt., mint egyedi társaság tulajdonát képező visszavásárolt saját részvénnyel csökkentett részvény időtényezővel súlyozott darabszám hányadosát használta.

37. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A PannErgy Nyrt. pénzügyi instrumentumai a következő kategóriákba sorolhatók:

	2025.eFt	2024.eFt
Pénzügyi eszközök	9.213.907	9.868.881
Értékesíthető pénzügyi eszközök (Available for Sale, AFS)	4.604.949	4.604.949
Tartós befektetések	4.604.949	4.604.949
Kölcsönök és követelések (Loans and Receivables, LAR)	795.364	427.968
Adott kölcsönök	-	-
Vevőkövetelések	17.474	17.765
Egyéb rövidlejáratú követelések,előre fizetett nyereségadók	777.890	410.203
Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök (Held to Collect)	3.813.594	4.811.191
Hosszú lejáratú pénzügyi követelések	3.813.594	4.811.191
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyiinstrumentumok (Fair Value to Profit and Loss, FVTPL)	-	24.773
Értékpapírok	-	22
Származékos ügyletek	-	24.751

	2025.eFt	2024.eFt
Pénzügyi kötelezettségek	1.002.422	588.768
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	1.002.422	588.591
Szállítói kötelezettségek	24.537	36.814
Hosszú lejáratú hitelek, lízingek	861.763	487.919
Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök	294	-
Hosszú lejáratú hitelek, lízingek éven belüli része	14.607	11.621
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	101.221	52.237
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyikötelezettségek (Fair Value to Profit and Loss, FVTPL)	-	177
Származékos ügyletek –kötelezettségek	-	177

A Társaság az értékesíthető pénzügyi eszközök között szerepelteti elsődleges jelleggel a vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és más Társaságban lévő részesedéseket.

A Társaság a kölcsönök és követelések között szerepelteti a vásárolt és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és jellegének megfelelően itt szerepeltetheti a vevő követeléseket, valamint az adott kölcsönöket. A kölcsönöket a forgóeszközök között tartja nyilván a Társaság. A kölcsönök és követelések értékét kezdetben valós értéken, majd ezt követően amortizált bekerülési értéken mutatja be az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolóban a Társaság, effektív kamatláb módszerrel.

A Társaság lejáratig tartandó pénzügyi instrumentumként (Hold to Collect) tartja nyilván a fix vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal bíró, nem származékos pénzügyi eszközöket, amelyeket a Társaság pozitív szándéka és képessége alapján a lejáratig tervez megtartani.

A Társaság eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként tartja nyilván a határidős ügyletekhez, swap ügyletekhez kapcsolódó követeléseket, míg a hasonló ügyletekhez kapcsolódó kötelezettségeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként tartja nyilván.

A Társaság egyéb pénzügyi kötelezettségként tart nyilván minden más, nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettséget, alapvetően szállítói kötelezettségeket, kölcsön és hitel kötelezettségeket, egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket. A szállítói kötelezettségek kezdetben valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbiekben pedig az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

38. RÉSZVÉNY ALAPÚ JUTTATÁSOK

A Társaságnál a tárgyidőszakban nincs hatályban lévő részvényopciós program és egyéb részvény alapú juttatásra sem került sor. Ezzel összhangban a Társaság pénzügyi kimutatásai sem tartalmaznak kötelezettséget részvény alapú juttatásokkal kapcsolatban.

39. MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Szerződéses és beruházási kötelezettségek

A Társaság nem rendelkezik beruházási elköteleződéssel.

Vagyonkezelői tranzakciókkal kapcsolatos kötelezettségvállalások

A Társaság, a vagyonkezelői jellegű tranzakciók (részesedés-, egyéb eszköz adásvétele) során ésszerű garanciákat vállal a tranzakció gazdasági tartalmának biztosítására. A vállalt garanciákból eredően a Társaság vezetése, legjobb tudása szerint várható jelentős teljesítési kötelezettséget nem valószínűsít.

Egyéb függő kötelezettségek

38.3.1. Pénzintézeti finanszírozás eszköz jogcímkorlátozásai

A PannErgy Nyrt., mint egyedi vállalat a tárgyidőszak végén nem rendelkezett banki hitellel, így ehhez kapcsolódó biztosítékokkal sem.

38.3.2. Pályázathoz kapcsolódó függő kötelezettségvállalások

A 358/2014 (XII. 29) Kormányrendelet és kapcsolódó jogszabályok alapján az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatásoknál 2015. január 1-től nem köteles biztosítékot nyújtani az a kedvezményezett, aki rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel és szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. Ez alapján a PannErgy Csoport mentesül az ilyen, pályázathoz kapcsolódó biztosítéknyújtásoktól valamennyi, projekt fenntartási időszak szakaszában lévő pályázatánál.

38.3.3. Operatív lízingek

A fel nem mondható operatív lízingek alapján jövőben minimálisan fizetendő összesített lízing kötelezettség összegét az alábbi táblázat mutatja be lejárat szerinti kategóriánként:

	2025.eFt	2024.eFt
1 éven belül	14.607	11.621
1 éven túl, de 5 éven belül	10.738	7.387
5 éven túl	-	-
Összesen	25.345	19.008

A Társaság a tárgyidőszak során a gépjárművek operatív lízing/tartós bérleti szerződéseiből eredő jövőbeni díjfizetési kötelezettségeit az IFRS 16 standarddal összhangban lévő lízingek elszámolására vonatkozó számviteli politikája alapján a pénzügyi helyzet kimutatásban, mint kötelezettség mutatja ki, a bérleti szerződés tárgyául szolgáló gépjármű használati jog eszközként történő bemutatásával párhuzamosan.

A Társaság nem ad bérbe olyan eszközt, amely lízing jellegű, és ez alapján az IFRS 16 standard rendelkezéseit kellene alkalmazni rá.

40. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Pénzügyi kockázati tényezők

A PannErgy Nyrt. tevékenységei által az alábbi pénzügyi kockázatoknak van kitéve: piaci kockázat, ezen belül árfolyamkockázat, árkockázat, valós érték kamatkockázat, cash flow kamatkockázat, továbbá a hitelezési kockázat, valamint a likviditási kockázat.

Piaci kockázat

39.2.1. Árfolyam kockázat

A Társaság külföldi devizában is folytat tevékenységet, vannak olyan szerződéses vevő partnerei, akik felé euróban történik a számlázás a vonatkozó megállapodások alapján. Kötelezettség oldalon szintén rendelkezik euró alapú kötelezettségekkel. Ezek a külföldi devizanemmel érintett eszközök és kötelezettségek magukban hordozzák a devizaárfolyamok, ezen belül az euró árfolyamának változásából adódó kockázatát, amelyet a lehető legnagyobb mértékben próbál a PannErgy Nyrt. lecsökkenteni, elsősorban azzal, hogy az említett euró alapú bevételek minél nagyobb hányadban fedezzék az euróban felmerülő hitel kötelezettségeket. A Társaság a tárgyidőszakban eseti jelleggel kötött határidős deviza ügyletet, amellyel mérsékelte a jövőben devizában felmerülő kötelezettségeire vonatkozó pénzügyi teljesítésénél keletkező árfolyamveszteség kockázatát. Ezek az ügyletek nem cash-flow fedezeti ügyletek voltak, a tárgyévben ezeken az ügyleteken keletkezett nyereségek és veszteségek az éves beszámoló pénzügyi bevételeiben, illetve pénzügyi ráfordításaiban kerülnek bemutatásra, külön részletezve.

39.2.2. Árkockázat

A Társaságnak nincs tőzsdei árukkal, illetve pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos árkockázata.

39.2.3. Cash flow és valós érték kamatkockázat

A Társaságnál elhanyagolható mértékben merül fel kamatkockázat, mivel külső finanszírozótól nem vesz igénybe olyan hosszú lejáratú hitelt, így nincs a futamidő hossza miatti kamatkockázat. A Társaság csak rövid lejáratú, kapcsolt féltől származó hitelekkel rendelkezik.

Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat az abból származó pénzügyi veszteség kockázata, hogy a Társaság vevő partnere nem teljesít valamilyen szerződéses kötelmet, ez elsősorban a vevők esetleges nem fizetéséből eredő kockázatot jelent. Kiemelendő, hogy a Társaság koncentrált, kisszámú ügyfél részére végzi értékesítési tevékenységét, ami alacsony diverzifikációt jelent.

A vevők minősítésénél a Társaság a vevő hitelképességét, hitelkeretét a pénzügyi helyzete, pénzügyi adatai, a múltbéli tapasztalatok és az egyéb tényezők figyelembevételével a PannErgy Nyrt. Pénzügy és Treasury csoportja határozza meg. A Társaság a hitelkeretek felhasználását rendszeresen figyelemmel kíséri, a vevők minden esetben átutalással fizetnek vásárlásaikért. A beszámolási időszak alatt hitelkeret-túllépés nem történt és a vezetés szerint ezen felek nem teljesítéséből nem várható veszteség. A vevői tartozások (kinnlevőségek) év végi értékelése, intézkedések megtétele egyenként, vevőnként történik.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság a pénzügyi kötelezettségeit nem tudja esedékességkor kiegyenlíteni. A likviditás kezelés célja, hogy elegendő erőforrást biztosítson a kötelezettségek kiegyenlítésére akkor, amikor azok esedékessé válnak. A Társaság likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Társaság hírnevét. A megfelelő likviditást a finanszírozási források futamidejének a projekt életciklusához igazodó alakítása lévén valósítja meg. A cash flow előrejelzést a PannErgy Nyrt. Pénzügy és Treasury csoportja végzi, emellett figyelemmel kísérik a Csoport likviditási követelményeinek teljesítésére vonatkozó gördülő előrejelzéseket a működéshez szükséges megfelelő pénzeszköz állomány biztosítása érdekében, miközben a le nem hívott hitelkeretek vonatkozásában mindenkor elegendő mozgásteret tart fenn annak érdekében, hogy a Társaság ne lépje túl hitelkereteit, illetve teljesíteni tudja a pénzintézetek felé vállalt adósságszolgálati mutatószámokat. Ezek a szállítói tartozások pénzügyi rendezésére, hitel törlesztésekre és szerződéses és egyéb bevételek tervezésére épülő cash flow előrejelzések figyelembe veszik a PannErgy Nyrt. pénzügyi terveit, a szerződésben rögzített mutatószámok betartását, a külső szabályozói vagy jogi előírásokat.

A szállítói tartozásokon túl az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek a jellegüknek megfelelő esedékességgel szerepelnek a cash flow előrejelzésekben, azaz adó- és járulékterhek, jövedelem elszámolással kapcsolatos kötelezettségek 30 napon belül, az egyéb jellegű kötelezettségek a mögöttes szerződéses, dokumentációs tartalomnak megfelelő időpontban, de legkésőbb egy éven belül kerülnek pénzügyileg rendezésre.

A tőke kezelése

A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, annak érdekében, hogy részvényeseinek hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság a tőkeszerkezet fenntartása vagy korrigálása érdekében dönt a tulajdonosoknak kifizetett osztalék összegéről, a tulajdonosoknak történő tőke visszafizetéséről, illetve szintén a tőkeszerkezethez kapcsolódóan dönthet új részvények kibocsátásáról vagy eszközök értékesítéséről. A vezetés megerősíti, hogy a Társaság megfelel a rá érvényes jogszabályi tőkekövetelményeknek. A Társaság ennek értékelése során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásait követi figyelemmel. A saját tőkét, illetve annak jegyzett tőkéhez viszonyított arányát az alábbi táblázat mutatja. A saját tőke pozitív, a tárgyidőszakban és az azt megelőző évben is jelentősen meghaladja a jegyzett tőkét.

	2025.eFt	2024.eFt
Jegyzett tőke	320.000	360.000
Saját tőke összesen	8.345.923	9.410.210
Saját tőke / Jegyzett tőke aránya	26,08	26,14

Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

A kötelező érvényű nettó elszámolású megállapodás vagy hasonló megállapodás tárgyát képező pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében a Társaság és a másik fél között létrejött megállapodások az adott pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettó elszámolását abban az esetben teszik lehetővé, ha mindkét fél a nettó elszámolás mellett dönt. A PannErgy Nyrt-nél ilyen jellegű megállapodás és döntés nem született, ennek hiányában a pénzügyi eszközök és kötelezettségek elszámolása bruttó alapon történik.

Háborús konfliktusok és egyéb veszélyhelyzetek kockázatai

A tárgyidőszakra jellemző geopolitikai helyzetben a háborús konfliktusok és egyéb veszélyhelyzetek humán és gazdasági várható hatásai a társadalom és gazdasági élet különböző területeire és részvevőire következményekkel járhatnak. A korábbi években tapasztalt pandémiás eseményekhez, a Társaság működési régiójához közeli és távolabbi háborús eseményekhez hasonló esetekben azok hatása teljes mértékben nem megbecsülhető, így az ilyen jellegű helyzetek továbbra is kockázatot hordoznak magukban. A Társaság tevékenységét - annak jellegéből adódóan várhatóan korlátozottan befolyásolják az ilyen jellegű vészhelyzetek jövőben várható esetleges negatív következményei.

A tárgyidőszakot megelőzően és azt követően történt háborús konfliktusok közvetett gazdasági hatásai (elsősorban az energia piacokon okozott jelentős kilengések által) a bázis időszakban és tárgyidőszakban is érintették a Társaságot, azonban csak korlátozott mértékben.

Az orosz-ukrán háborús konfliktusok kapcsán meg kell említeni, hogy az Európai Unió és egyéb nemzetközi felek a háború kapcsán különböző területeken széleskörű, átfogó gazdasági és egyéb jogi szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben az elmúlt években és várhatóan a jövőben is. Mind a háborúnak, mind az életbe léptetett és a jövőben elrendelt szankcióknak érezhető közvetlen és közvetett gazdasági következményei vannak és lehetnek a PannErgy működési környezetére. A jövőbeli következmények, hatások meghatározása a jelen konszolidált pénzügyi kimutatások készítésekor nem megbecsülhető. A Társaság működését – a rendelkezésre álló információk alapján – várhatóan csupán korlátozottan befolyásolják a háború esetleges jövőbeni negatív következményei, mivel

a Társaság orosz vagy ukrán vevői, szállítói, finanszírozói kitettséggel nem rendelkezik;
az orosz-ukrán háborúnak a Társaság tárgyidőszaki bevételeire, az eszközök értékelésére, beruházásaira nincs közvetlen, szignifikáns hatása;
a Társaság által használt geotermikus energiaforrások rendelkezésre állása, független a háborúval érintett felektől.

Ehhez a háborús konfliktushoz és a tárgyidőszakot követően történt közel-keleti háborús eseményekhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a Társaság geotermikus hőtermelő tevékenysége közvetlenül hozzájárul Magyarország külső piaci szereplőknek és körülményeknek kitett energiafüggősége csökkentéséhez.

A PannErgy Nyrt. az előző időszakhoz hasonlóan a tárgyidőszakban is az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) ajánlásainak megfelelően járt el a rendkívüli események (háború, járvány, egyéb veszélyhelyzetek) okozta, a Társaság pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásainak bemutatására vonatkozóan. Az ajánlásoknak megfelelően a Társaság nagy hangsúlyt fektetett és fektet az üzleti

folytonosság tervezésére, minden kritikus működési területen rendelkezik vészhelyzeti tervvel, amely alkalmas a szükséges üzletmenet-folytonossági intézkedések meghozatalára.

Az ESMA nyilvánosságra hozatalra vonatkozó ajánlásaival összhangban a Társaság, mint nyilvános értékpapír-piaci kibocsátó a piaci visszaélésről szóló rendeletek szerinti átláthatósági kötelezettségekkel összhangban a lehető leghamarabb közzétesz minden olyan lényeges információt, amely az orosz-ukrán háborús helyzet, pandémia vagy egyéb nem várt esemény okozott, a Társaság vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetére, működési tevékenységére és kilátásaira, terveire vonatkozik.

A PannErgy Nyrt. az ESMA ajánlásának megfelelve az alábbi információkat publikálja a 2024. évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásában a világban jelenleg zajló háborús események kapcsán:

A Társaság 2025. évi konszolidált pénzügyi kimutatásában szereplő adatokat materiálisan nem befolyásolják sem a jelenleg is tartó ukrán-orosz háborús események, sem a 2026. márciusában kiújult közel-keleti fegyveres konfliktusok. A Társaság a tárgyidőszakban is magas üzembiztonsággal, folyamatosan szolgáltatott a hőátvevő partnerei felé, ezenkívül az operatív működés egyik legfőbb mérőszámának tekintett EBITDA szintjét sikerült megőrizni, továbbá a 2026-os évre a Társaság EBITDA bővülést prognosztizál.

Klímaváltozás negatív hatásainak kockázata

A Társaság tevékenységét a klímaváltozás negatív hatásai közvetlenül nem befolyásolják számottevően, nem gyakorolnak jelentős hatást a bevételekre, kockáztatva azok jelenlegi pénzügyi kimutatásokban kimutatott szintjén. Ezenkívül elmondható, hogy a Társaság tevékenysége klímaváltozás semleges abból a szempontból, hogy a főtevékenységet jelentő geotermikus hőtermeléshez és értékesítéshez szükséges eszközök használhatóságát, értékét a klímaváltozás potenciális negatív hatásai semmilyen szempontból nem befolyásolják. A Társaságnál nem szükségesek többlet beruházások a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésére, ezzel kapcsolatban többlet (pl. karbantartási) költségek sem merülnek fel.

Mindezen túl fontos megemlíteni, hogy a PannErgy Csoport – mint a térség meghatározó, geotermikus hőt hasznosító társasága - stratégiájának középpontjában szerepel, hogy környezetbarát, magas üzembiztonságú szolgáltatásaival jelentős szerepet vállaljon a klímaváltozás megakadályozásában, környezetkímélő beruházásaival jelentősen csökkenthetővé válhatnak az energetikai jellegű kiadások. A PannErgy Nyrt. tiszta és megújuló energetikai megoldásokkal a jövőt építi, generációknak ad lehetőséget az értékteremtésre a környezetvédelem és fenntarthatóság elveinek érvényesítése mentén. A Társaság célként tűzte ki, hogy a geotermikus energia hasznosításával olyan piacvezető szerepet töltsön be a közép-kelet-európai régióban, amellyel gazdasági és fenntarthatósági szempontból is jelentős ökológiai értéket képvisel most és a jövőben egyaránt. A PannErgy klímaváltozás negatív hatásait enyhítő, megakadályozó környezetvédelmi stratégiája az Üzleti Jelentés 5*. A PannErgy Csoport stratégiája, környezetvédelmi célok* fejezetében kerül kifejtésre.

A Társaság a klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban az ESMA ajánlása a következő információkat teszi közzé konszolidált pénzügyi kimutatásai részeként:

megújuló energiatermelőként karbonmegtakarító tevékenységet folytat;
a tőzsdei társaságokra vonatkozó előírásokkal összhangban önálló ESG/Fenntarthatósági jelentést készít a GRI Global Reporting Initiative, GRI Universal Standards 2021 előírásaival összhangban;
a 2025. évre vonatkozó ESG jelentés jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokkal egyidejűleg kerül közzétételre, ebben a karbonmegtakarításra, károsanyag kibocsátásra vonatkozó információk részletesen kifejtésre kerülnek, a feltételezések kiértékelésével és közzétételével;
a 2025. évre vonatkozó ESG jelentésben szereplő nem pénzügyi információk összhangban vannak jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő információkkal;
jelen beszámoló nem tartalmaz környezetvédelemhez, klímaváltozáshoz kapcsolódóan képzett céltartalékra, függő (contingent) követelésekre, kötelezettségekre, környezetvédelmi célú eszközökre, azok értékvesztésére, környezetvédelmi célú beruházások-befektetések ütemezésére, pénzügyi hatásaira vonatkozó információkat;
A Társaság nem érintett zöld finanszírozási programban, nem rendelkezik hosszú távú zöldáram vásárlási megállapodásokkal (Power Purchase Agreement);
A Társaság megújuló energia termelő, karbonmegtakarító jellegű tevékenysége alapján a beszámolóban nem szerepelnek karbonkreditre, megújuló energia tanúsítványra vonatkozó információk, ilyen jellegű károsanyag kibocsátási kompenzációkra a Társaság esetében nincs szükség.

A 2000. évi C. Törvény a Számvitelről jogszabály fenntarthatósági jelentés készítésére vonatkozó előírásait a PannErgy Nyrt. a 177. § (100) előírásával összhangban először a 2026. évben induló üzleti évre vonatkozóan fogja alkalmazni, mint mikrogazdálkodónak nem minősülő olyan vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.

A Társaság a fenntarthatósági jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségek kapcsán figyelembe fogja venni az erre vonatkozó várható, uniós irányelveken alapuló jogszabályváltozásokat is.

41. RÉSZESEDÉSEK (KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT)

A társaság konszolidációba bevont leányvállalatai

A Társaság, mint anyavállalat konszolidációba bevont leányvállalatai és az azokban fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni arányok a következők 2025. december 31-én:

	Törzstőke(mFt)	Tulajdonihányad (%)Közvetlen	Tulajdonihányad (%)Közvetett	Szavazatijog(%)	Konszolidációbabevonás aránya
PannErgy GeotermikusErőművek Zrt.	2.072,70	100,00	-	100,00	100,00
DoverDrill Mélyfúró Kft.	86,00	-	100,00	100,00	100,00
Arrabona Koncessziós Kft.	6,10	-	100,00	100,00	100,00
Szentlőrinci Geotermia Kft.	5,00	-	100,00	100,00	100,00
Miskolci Geotermia Kft.	5,00	-	100,00	100,00	100,00
DD Energy Kft.	3,10	-	100,00	100,00	100,00
Kuala Kft.	3,00	-	100,00	100,00	100,00
Berekfürdő Energia Kft.	3,00	-	100,00	100,00	100,00
Geo2Business Kft.	3,00	-	100,00	100,00	100,00

A tulajdonosi és szavazati jog arányok a PannErgy Nyrt. és PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. leányvállalatokban fennálló közvetlen tulajdonosi és szavazati jog arányát mutatják. A konszolidációba bevonás aránya és a tulajdonosi arány között nincs eltérés. Az anyavállalat PannErgy Nyrt. 100%-os részesedéssel rendelkezik a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt-ben, a Csoport szakmai irányító társaságában, amely a közvetlen, 100%-os tulajdonosa valamennyi PannErgy projekttársaságnak, tagvállalatnak. A Társaság a fenti, konszolidációba bevont leányvállalatokon túl nem rendelkezik más gazdasági társaságban a Polgári törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással, minősített többségi befolyással.

A befektetéseket, részesedéseket érintő tárgyévi mozgások

A tárgyidőszakban nem történt befektetéseket és részesedéseket érintő tranzakciók. A tárgyidőszakot követően a Társaság tájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy a PannErgy 100% os tulajdonában álló PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. értékesítette a PannErgy Nyrt. részére 100%-os tulajdonában álló leányvállalatát, a Szentlőrinci Geotermia Kft. üzletrészének 100%-át. A tranzakcióra a PannErgy Csoport szervezeti folyamatainak egyszerűsítésével, átalakításával összhangban kerül sor. Az illetékes cégbíróság által 2026. február 10-i hatállyal bejegyzett tranzakció a Társaság konszolidált pénzügyi kimutatásaira érdemi hatással nem bír.

42. SZEGMENS BESZÁMOLÓ

A Társaságnak az IFRS-ekkel összhangban működési szegmenseket kell bemutatnia. A PannErgy Nyrt. egyedi, EU IFRS-ek szerint készített pénzügyi kimutatásában egy működési szegmens (Vagyonkezelés) azonosítható, ebből kifolyólag a Társaságnak a gazdálkodó egység egészére vonatkozó közzétételi követelményeknek szükséges megfelelnie. A Társaság esetében ez azt jelenti, hogy a Vagyonkezelés szegmens tárgyévi és bázis adatai megegyeznek a gazdálkodó egység

egészére vonatkozó pénzügyi információkkal, amelyek jelen egyedi pénzügyi kimutatásaiban megfelelően bemutatásra kerülnek.

43. BÁZIS IDŐSZAKI BESZÁMOLÓHOZ KÉPEST ÁTSOROLÁSOK MAGYARÁZATA

A PannErgy Nyrt. a 2025. évre vonatkozó egyedi pénzügyi kimutatásaiban, beszámolójában szereplő bázis adatok megegyeznek a 2024. évre vonatkozó egyedi pénzügyi kimutatásokban, éves beszámolóban szereplő adatokkal.

44. TRANZAKCIÓK KAPCSOLT FELEKKEL

A Társaság vezetésének tagjaival történt tranzakciók

A PannErgy Nyrt. menedzsmentje tulajdonosi kapcsolatban áll olyan társaságokkal, amelyek folyamatos, üzletviteli tanácsadás jellegű, illetve gépjármű tartós bérlet jellegű szolgáltatásokat nyújtanak a PannErgy Nyrt-nek. Ezeknek a szolgáltatásoknak a 2025. évi értéke 159.355 ezer forint volt, ebből az üzletviteli tanácsadás szolgáltatások 98.818 ezer forint összegben, míg a gépjármű tartós bérleti szolgáltatások 60.537 ezer forint értékben merültek fel.

Kapcsolt felekkel bonyolított tranzakciók

A Társaságnál a következő kapcsolt felekkel lebonyolított tranzakcióik jelentkeztek a 2025. évben:

Kapcsolt féllel folytatott tranzakciók adatai	2025.eFt	2024.eFt
Értékesítés kapcsolt félnek 1	424.031	490.169
- Kapcsolt leányvállalatnak	422.436	488.655
- Csoport menedzsmentjével tulajdonosi kapcsolatban álló társaságnak	1.595	1.514
Beszerzés kapcsolt féltől 2	229.580	179.842
Kapcsolt leányvállalattól	91.785	73.801
Csoport menedzsmentjével tulajdonosi kapcsolatban álló társaságtól	137.795	106.041
Követelés kapcsolt féltől	4.556.282	5.171953
Kapcsolt leányvállalattól	4.556.125	5.171.953
Csoport menedzsmentjével tulajdonosi kapcsolatban álló társaságtól	157	-
Kötelezettség kapcsolt féllel szemben	953.071	545.012
Kapcsolt leányvállalat felé	953.071	536.933
Csoport menedzsmentjével tulajdonosi kapcsolatban álló társaság felé	-	8.079

1Ebből 391.691 ezer forint pénzügyi bevételként kimutatott, kapcsolt féltől származó kamat. 2Ebből 56.290 ezer forint pénzügyi ráfordításként kimutatott, kapcsolt fél felé számított kamat.

Kapcsolt feleknek adott kölcsönök, kapcsolt féltől kapott kölcsönök

A PannErgy Nyrt. 2025-ben és 2024-ban az alábbi, kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönt. A vezetőség részére nem történt kölcsön folyósítás.

	2025.eFt	2024.eFt
Adott kölcsön nyitó állomány	4.811.191	4.965.191
Kölcsön folyósítás kapcsolt félnek	425.432	186.000
Kapcsolt fél törlesztése	1.423.029	340.000
Kapcsolt félnek kölcsön elengedés	-	-
Adott kölcsön záró állomány	3.813.594	4.811.191

A Társaság kapcsolt félnek nyújtott kölcsön állománya a tárgyidőszak során 997.597 ezer forint értékben csökkent.

A tárgyidőszak végén kapcsolt féltől származó, a Társaságnak nyújtott kölcsönök nyilvántartása:

	2025.eFt	2024.eFt
Kapott kölcsön nyitó állomány	480.533	375.358
Kölcsön folyósítás kapcsolt féltól	1.770.593	117.990
Kapcsolt fél felé törlesztés	1.400.100	12.815
Kapcsolt fél kölcsön elengedése	-	-
Kapott kölcsön záró állomány	851.026	480.533

A Társaság kapcsolt féltől igénybevett kölcsön állománya a tárgyidőszak során 370.493 ezer forint értékben növekedett, a csoport szintű cash-flow folyamatokkal összhangban.

Kulcsfontosságú vezetők díjazása

A kulcspozícióban lévő vezetők, a Társaság Igazgatótanácsának tagjai, valamint a Társaság és a jelentősebb leányvállalatok stratégiai döntéshozatalában részvevő alkalmazottainak kompenzációja az IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek standardban foglalt kompenzációkategóriáknak megfelelően az alábbiak szerint alakult (a táblázat az adott évben kifizetett összegeket tartalmazza):

	2025.eFt	2024.eFt
Rövid távú munkavállalói juttatások	27.247	25.129
Végkielégítések	-	-
Részvényalapú juttatások	-	-
Összesen	27.247	25.129

A rövid távú vezetői juttatásokon belül 10 millió forint volt az Igazgatótanács tagjainak tárgyidőszakban járó tiszteletdíj. Ez az összeg megegyezik a megelőző év adatával. A Társaság 2025. április 25-i közgyűlésén a 7./2025. (IV.25) számú Igazgatótanácsi határozatával az Igazgatótanács elnökének tiszteletdíját 195.000 forint/hó összegben, a többi igazgatótanácsi tag díjazását 155.000 forint/hó összegben állapította meg 2025. április 26. napjától kezdődően, azaz nem történt változás az előző évi vezetőségi díjazáshoz képest.

A Társaság a működését befolyásoló (stratégiai) alkalmazottal rendelkezik a vezérigazgató személyében, aki munkavállalóként látja el a feladatait.

A tiszteletdíjon kívül egyéb hosszú távú juttatás, részvény alapú kifizetés a vezetőség felé nem történt a tárgyidőszakban és az azt megelőző bázis időszakban sem. A Társaság nem tart nyilván nyugdíjazáshoz kapcsolódóan vállalt kötelezettségeket sem a jelenleg, sem a múltban vezetőségi pozíciót betöltött személyek felé.

45. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Tárgyévi eredmény felhasználásra, osztalék jóváhagyásra vonatkozó javaslat

A Társaság tárgyévi adózott eredmény felhasználására, osztalék jóváhagyására vonatkozó, Igazgatótanács által elfogadott, Közgyűlés elé terjesztett javaslata a következő:

"A Közgyűlés – figyelembe véve az Igazgatótanács jelentését, az Audit Bizottság és a könyvvizsgáló véleményét – a Társaság Igazgatótanácsának 2025. évi jelentését elfogadja.

A Közgyűlés – figyelembe véve az Igazgatótanács beszámolóját, az Audit Bizottság jelentését és a könyvvizsgálói jelentést – elfogadja a Társaság EU IFRS-ek szerinti egyedi (anyavállalati) nem konszolidált 2025. évi mérlegét, eredmény-kimutatását, az előterjesztéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel egyezően 9.345.923 ezer forintos egymással egyező eszköz- és forrásértékkel, valamint 3.860 ezer forintos adózott eredménnyel, azaz nyereséggel.

A Közgyűlés - figyelembe véve az Igazgatótanács beszámolóját, az Audit Bizottság jelentését és a könyvvizsgálói jelentést - tudomásul veszi és elfogadja a PannErgy Nyrt. csoport 2025. évi gazdálkodásáról szóló, EU IFRS-ek szerinti konszolidált beszámolóját 27.257 millió forintos eszköz- és forrásértékkel (mérleg-főösszeggel) és 1.936 millió forintos nettó eredménnyel, azaz nyereséggel.

A Közgyűlés elfogadja az Igazgatótanács előterjesztését, miszerint a Társaság adózott eredményét teljes egészében eredménytartalékba helyezi, így a Társaság osztalékot nem fizet."

Könyvvizsgálatra vonatkozó adatok

A 2000. évi C. törvény a Számvitelről vonatkozó rendelkezései alapján a PannErgy Nyrt. könyvvizsgálatra kötelezett, a Társaság EU IFRS-ek szerint elkészített egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásait (beszámolóját) is független könyvvizsgáló ellenőrzi.

A könyvvizsgálatot a tárgyidőszakban a BLUE RIDGE AUDIT HUNGARY Kft. (címe: 1026 Budapest, Sodrás utca 5. 2. emelet 1., adószáma: 13076858-2-41, cégjegyzékszám: 01-09-717568, MKVK: 004410) végzi, az aláíró könyvvizsgáló Merkel Gábor (kamarai tagsági száma: 007363, címe: 1138 Budapest, Jakab József utca 21. 2. emelet 7.).

A könyvvizsgáló a tárgyévi üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatáért 8.400 eFt díjat számított fel.

A beszámoló készítéséért felelős személy

A PannErgy Nyrt. könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért, a beszámoló elkészítéséért a PannErgy Nyrt. / PannErgy Csoport számviteli vezetőjeként Ivánka József, IFRS és Vállalkozási szakterületen regisztrált mérlegképes könyvelő a felelős (igazolványszáma: 168953, lakcíme: 1163 Budapest, Bronz utca 31/A).

A Társaság többségi befolyással rendelkezői tagjai

A PannErgy Nyrt. nyilvánosan működő részvénytársaság. Összhangban az Üzleti jelentés 7.2. A Társaság 5% feletti tulajdonosai 2025. december 31-i állapot szerint fejezetének tartalmával a Társaságnak nincs többségi befolyással, ezen belül minősített többségi befolyással rendelkező tagja, így ilyen tag nevére, székhelyére, szavazatainak arányára vonatkozó információk közzététele nem szükséges.

A Társaságban cégjogi képviseletét ellátó személyek

A Társaság felett a cégjogi képviseletet az Igazgatótanács tagjai gyakorolják az alábbiak szerint, ők jogosultak az éves beszámoló aláírására:

Név	Beosztás	Lakcím	Megbízáskezdete	Aláírásijog
Gyimóthy Dénes	IT tag, Elnök	94501 Komárno, Medercská ul. 748/73.	2007.08.31.	önálló
Gyimóthy Katalin	IT tag	8220 Balatonalmádi, Somfa utca 4.	2016.04.28.	együttes
Juhász Attila	IT tag	2251 Tápiószecső, Rákóczi út 6.	2007.08.31.	együttes
Rencsár Kálmán	IT tag	6320 Solt, Posta utca 51.	2020.04.30.	együttes
Briglovics Gábor	IT tag	2483 Gárdony, Barabás Miklós utca 10.	2021.04.16.	együttes
Jaksa István	Munkavállaló,vezérigazgató	1222 Budapest, Nap utca 28-30. 2. ajtó	2024.02.13.	együttes

A Társaság egyéb jelentéstételi kötelezettségei

A PannErgy Nyrt., mint éves beszámolóját IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó a 2000. évi C. törvény a Számvitelről jogszabály 114/I. § (3) fejezetében szereplő "Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés" készítésére nem kötelezett, mivel tevékenysége nem tartozik bele a jogszabályban hivatkozott Európai Unió parlamenti és tanácsi irányelvekben (1893/2006/EK és 2013/34/EU) definiált nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás kategóriába.

A Társaság a fent hivatkozott számviteli törvény 114/I. § (3) fejezete és az abban hivatkozott VI/B. fejezete alapján társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére kötelezett. Ezt a jelentését a PannErgy Nyrt., mint a PannErgy Csoport legfelsőbb szintű, a csoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait készítő társaság elkészíti és az összevont (konszolidált) éves beszámolóval közzétételével és letétbe helyezésével egyidejűleg nyilvánosságra hozza.

A Társaság székhelye, internetes honlapjának címe, elérhetősége

A PannErgy Nyrt. székhelye Magyarországon, 1112 Budapest, Boldizsár utca 2. (Budapest One Irodaház D. torony. 8. emelet) alatt található. A Társaság egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásai, beszámolója a székhelyen megtekinthető, illetve a Társaság honlapján is elérhető (https://www.pannergy.com).

46. A BESZÁMOLÓ FORDULÓNAPJA UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló fordulónapja után nem történtek olyan lényeges események, jelentős folyamatok, amelyek hatást gyakorolnának a Társaság 2025-ös üzleti évére, az erre az időszakra vonatkozó beszámolóban szereplő eredmény és mérleg adatokra.

Az éves beszámoló fordulónapja után történt események hivatkozását tartalmazza a táblázat, a teljes információ hozzáférhető a Társaság hivatalos közzétételi helyein.

Dátum	Hír típusa	Tárgy, rövid tartalom
2026. március 17.	Rendkívüli tájékoztatás	Közgyűlési meghívó
2026. március 1.	Rendkívüli tájékoztatás	Szavazati jogok, alaptőke
2026. február 10.	Rendkívüli tájékoztatás	Vállalatcsoporton belüli részesedés adás-vétel
2026. február 1.	Rendkívüli tájékoztatás	Szavazati jogok, alaptőke
2026. január 15.	Rendkívüli tájékoztatás	Negyedéves termelési jelentés
2026. január 1.	Rendkívüli tájékoztatás	Szavazati jogok, alaptőke

47. A KÖZZÉTÉTELRE TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉS NAPJA

A pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatótanácsa 2026. március 26-án hagyta jóvá és engedélyezte a közzétételüket.

Gyimóthy Dénes Igazgatótanács képviseletében

PannErgy Nyrt. Üzleti jelentés 2025.

A PannErgy Nyrt. EU IFRS szerint készített éves beszámolója alapján

Budapest, 2026. március 26.

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. ° +36 1 323-2383 ° e-mail: [email protected] Befektetői kapcsolattartó: Gyimóthy Dénes ° +36 1 323-2383

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (PANNERGY CSOPORTRA VONATKOZÓAN)

Tervet teljesítő, organikusan növekvő pályát mutató konszolidált EBITDA

A PannErgy Csoport konszolidált EBITDA teljesítményként 4.182 millió forintot tudott elérni a tárgyidőszakban, enyhén felülteljesítve a 2025-re meghatározott EBITDA terv tartomány 4.000 – 4.150 millió forintos célkitűzését. A 2025-re megfogalmazott terv középértéke a 2024-es üzleti év 3.921 millió forintos EBITDA értékhez képest organikus növekedést képviselt, melyhez képest 3% növekedést sikerült elérni elsősorban a hatékony működésnek és a harmadik miskolci termelőkút tárgyidőszaki üzembehelyezésének köszönhetően.

A Társaság 2026. január 15-én közzétett, 2025. IV. negyedéves termelési jelentésében jelezte, hogy az EBITDA terv tartományához képest, 4.150 – 4.200 millió forintos tartományba eső mérsékelt tervtúlteljesítést vár. A tárgyidőszak konszolidált EBITDA teljesítménye ezt igazolta.

A Társaság következő évre (2026) vonatkozó EBITDA előrejelzése

A Társaság vezetése a 2026. üzleti évre vonatkozóan 4.300 – 4.450 millió forintos konszolidált IFRS szerinti EBITDA terv tartományt határoz meg, melynek középértéke a 2025-ös üzleti év 4.182 millió forintos eredményéhez képest 5% növekedést mutat. Ez a növekedés összhangban van a Társaság utóbbi években végrehajtott, a meglévő projektek hatékonyság- és kapacitásnövelő, valamint magasabb üzembiztonsági szintet biztosító beruházásaival. Ezeknek köszönhetően a PannErgy növekedését a meglévő üzleti tevékenység fejlesztése, bővítése hajtja, az EBITDA javulás egyértelműen a működési hatékonyság és a belső növekedés eredménye.

Terveket és bázist meghaladó konszolidált hőértékesítés

A Társaság 2025. első hónapjaiban mindenekelőtt a Miskolci Geotermikus Projekt 2024-ben lemélyített harmadik termelő kútjának sikeres rendszerbe állítására fókuszált. A műszaki integráció komplikációktól mentesen zajlott le, ennek és egyéb, a hőértékesítést pozitívan befolyásoló műszaki és hőpiaci körülményeknek köszönhetően, a PannErgy 2025-ben a bázisidőszakot és a terveket is meghaladó hőbeadást ért el.

A tárgyidőszakra jellemző időjárási és kapacitási feltételrendszer alapján a PannErgy Csoport 2025. évi működésében elért konszolidált hőértékesítése 1.865 TJ, amely mennyiség mintegy 6%-kal felülmúlja az előző év 1.767 TJ konszolidált hőértékesítési adatát, valamint 5%-kal a tervekben szereplő 1.771 TJ értéket.

Értékesített konszolidált hőmennyiség GJ-ban A grafikon a miskolci, győri, szentlőrinci és berekfürdői projektek összesített értékesített hőmennyiségét tartalmazza havi bontásban

	2021	2022	2023	2024	2025	2025 TERV
Január	221966	197923	232 696	225 521	241 489
Február	194 173	199 600	193 989	206 080	196 147
Március	211762	209 267	211 365	214 659	233 192
1. negyedév	627 901	606 790	638 050	646 259	670828	653 982
Aprilis	192 053	207861	192 834	159 116	154 333
Május	96 333	78 637	92 1 25	68 687	104 216
Június	38 5 95	58 955	56 645	52745	52522
2. negyedév	326 981	345 453	341 604	280 548	311071	287 272
Július	42919	56 299	50 385	47662	52 654
Augusztus	48 0 23	54838	50 659	47099	53 336
Szeptember	53 870	90 033	53 905	68 343	71 946
3. negyedév	144812	201 170	154 949	163 104	177 937	163 099
Október	180 427	179 453	133 450	209 679	231498
November	197872	224 871	208 031	224 674	234 939
December	221 198	226 770	229 190	242 321	238 689
4. negyedév	599 497	631 094	570 671	676 675	705 126	666 246
ÉV ÖSSZESEN	1699190	1784507	1705274	1766586	1864962	1770598

Értékesített tény és terv konszolidált hőmennyiség GJ-ban

Közel 9 milliárd forint konszolidált árbevétel, 1,5 milliárd forintot meghaladó tárgyévi nettó eredmény

A tárgyidőszak gazdálkodásának legfőbb adatai:

Főbb eredményadatok (millió forint)	2025.	2024.
Értékesítés árbevétele	8.748	8.140
Értékesítés közvetlen költségei	-6.162	-6.137
Bruttó fedezet	2.586	2.003
Bruttó cash-flow	4.848	4.081
Bruttó cash-flow hányad	55%	51%
Igazgatási és általános költségek	-798	-702
Egyéb bevételek és ráfordítások	71	542
Működési eredmény (EBIT)	1.859	1.843
EBITDA	4.182	3.921
EBITDA hányad	48%	49%
Pénzügyi műveletek eredménye	-134	-356
Adózás előtti eredmény	1.725	1.487
Konszolidált, tárgyidőszaki nettó eredmény	1.707	1.405
1 törzsrészvényre jutó eredmény (Higított EPS) (forint)	121	93

A Társaság tárgyidőszaki konszolidált árbevétele 8.748 millió forint, amely 608 millió forinttal, 7%-kal meghaladja a bázis időszaki értéket.

A konszolidált árbevétel növekedés részben a magasabb energiakibocsátáshoz és részben az értékesítési egységárak növekedéséhez kapcsolódik.

A konszolidált bruttó fedezet jelentős, 29%-os növekedése összhangban van egyrészt az előbbiekben részletezett tárgyévi hőértékesítési teljesítmény árbevételnövelő hatásával, másrészt azzal, hogy az értékesítés közvetlen költségei csak mérsékelten követték le az árbevétel változását. A hőtermeléshez és hőszállításhoz szükséges villamosenergia-költségek a bázisidőszakhoz képest 18%-kal csökkentek.

A bázisidőszakot 767 millió forinttal meghaladó 4.848 millió forintos bruttó cash-flow értéket 55% bruttó cash-flow hányaddal sikerült teljesíteni.

Az igazgatási és általános költségek 13%-kal 798 millió forintra növekedtek, összhangban a Társaság organikus növekedésével és a tárgyidőszakra jellemző inflációs és szektorális árindex környezettel.

Az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege 71 millió forint nyereség, szemben az előző év 542 millió forintos nyereségével.

Az előző időszakban jelentős értékét képviseltek azok az egyéb bevételt növelő elhatárolások, amelyek a különböző időszakok távhőtermeléshez kapcsolódó hatósági hőértékesítési árazásának időszaki hozzárendeléséhez kapcsolódtak. A tárgyidőszak végén ilyen jellegű tételek elszámolására az egyéb bevételek között már nem került sor, mert az egyes elszámolási időszakok között nem

történtek olyan jelentős változások az árampiacon, az inflációs környezetben vagy egyéb feltételekben, amelyek ilyen korrekciós tételek alkalmazását indokolták volna.

A Társaság a fentiek alapján 1.859 millió forint összegű működési eredményt ért el a tárgyidőszakban. A folyamatos hatékonyság-, kapacitás- és biztonságnövelő beruházási igényeknek köszönhetően a Társaság folyamatosan fejleszti tárgyi eszköz parkját, melyekhez (elsősorban) kapcsolódó tárgyidőszaki terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírások jellegű elszámolások 2.323 millió forint összegben merültek fel non-cash jellegű ráfordításként.

Ezzel korrigálva a működési eredményt a PannErgy Csoport konszolidált EBITDA-ja 4.182 millió forint lett 2025-ben, mely teljesítményt 48%-os EBITDA hányad mellett sikerült elérni. Ez a bázisévi konszolidált EBITDA teljesítményt 7%-kal múlja felül.

A Társaság 134 millió forint pénzügyi veszteséget szenvedett el a tárgyidőszakban, ami jelentősen kedvezőbb a bázisidőszak 356 millió forintos pénzügyi veszteségénél. A pozitív változás oka egyrészt a tárgyidőszaki banki finanszírozási tranzakciók során realizált árfolyamnyereséghez, másrészt az időszak végi átértékelések nem realizált nyereségéhez köthető. A Társaság a tárgyidőszak során 228 millió forint árfolyamnyereséget realizált, illetve az időszak végi, nem realizált átértékelésekhez kapcsolódóan 31 millió forint – nem végleges – pénzügyi veszteséget számolt el. Összességében a realizált és nem realizált árfolyamváltozások 197 millió forint pénzügyi eredményt okoztak.

A fenti operatív és pénzügyi folyamatok következményeként a Társaság 1.707 millió forint konszolidált nettó nyereséget, mint adózott eredményt ért el 2025-ben, ami közel 21%-kal meghaladja a bázisidőszak 1.405 millió forintos konszolidált nyereségét.

PannErgy hatósági távhőtermelői hődíjai

A Társaság 2025. október 1-től érvényes hatósági távhőtermelői hődíj megállapításai követték a 2024. október 1-től első alkalommal bevezetett gyakorlatot. A korábbi, 2024. október 1. előtti gyakorlattól eltérően a hatályos miniszteri rendelet nem csupán hőmennyiségre vonatkozó értékesítési hődíjban, hanem megbontva értékesített hőmennyiségre vonatkozó értékesítői hődíjban és havonta érvényesítendő értékesítői alapdíjban, azaz úgy nevezett kételemű árazást alkalmazva állapította meg.

A kételemű hatósági árképzés pozitív hatással van a Társaság eredményességének kiszámíthatóságára, továbbá a hatósági árral érintett hőkereslet változásának hatása (így pl. az időjárásé, így a klímaváltozásé is) a Társaság eredményességére minimálisra csökkent a távhőszolgáltató partnerek esetében.

A PannErgy Csoport távhőtermelői társaságaira a tárgyidőszakban és bázis időszakban megállapított hatósági hőárak részletei a Konszolidált pénzügyi kimutatások Üzleti és Vezetőségi jelentésének 2.2. Hatósági távhő értékesítési árak fejezetben szerepelnek részletesen.

A tárgyidőszakban üzembehelyezett, lezárt jelentős projektek

Miskolci Geotermikus Projekt bővítése harmadik termelő kúttal

A Miskolci Geotermikus Projektnél sor került a harmadik geotermikus termelő kút – engedélyezési folyamattal összhangban lévő – üzembehelyezésére 2025. januárjában. A 3 milliárd forintot meghaladó CAPEX szintű kapacitásbővítő beruházásnak köszönhetően a miskolci rendszer elvi hasznosítható kapacitása 15%-20%-kal növekedhet, továbbá a működési folytonossága jelentősen javul a termelő kutak számának növekedésével. Ennek oka, hogy a harmadik termelő kúttal a győri rendszerhez hasonlóan megvalósul a tartalék kapacitás rendelkezésre állás is, ezért meghibásodás esetén 7-12 napos időigényű kútszivattyú csere helyett, pár órás átkapcsolással újra induló – az eredetit jelentősen megközelítő kapacitású – hőtermelés jön létre a meghibásodás kijavításának időszakára.

Ezek a pozitív változások a 2025. évi konszolidált hőértékesítési és EBITDA teljesítményben már szinte teljes egészében jelentkeztek.

A Társaság eredményességére gyakorolt pozitív hatáson túl fontos kiemelni, hogy a kialakult zöld tartalékrendszer független a fosszilis energiaforrásoktól, amely a magyarországi geotermikus rendszerek esetében, ez idáig csak a szintén PannErgy tulajdonban lévő Győri Geotermikus rendszerben valósult meg.

Budapest környéki projekt

A Budapest közelében létesítendő geotermikus projekthez kapcsolódóan a Társaság korábban szerzett kutatási engedélye a tárgyidőszakban visszavonásra került a kutatási időszak lejárta miatt. Emellett egyes bányászati tárgyú rendeletek módosítása történt, amellyel a teljes budapesti geotermikus termálforrás környezet zárolás alá került, így a Társaság geotermikus projektjének célzónáját zárt területnek minősülő térrészként jelölte ki. A Társaság az engedély visszavonása ellenére, mérlegelni fogja a jogszabályi, szakmai és üzleti lehetőségeket, melyek eredményét figyelembevéve fog tudni dönteni egy Budapest közelében létesítendő esetleges geotermikus projekt kezdeményezéséről.

A projekt engedélyeinek visszavonásával összhangban, a vonatkozó számviteli irányelvekre tekintettel a Budapest környéki projekt eddig felmerült, előkészületekhez, engedélyezésekhez kapcsolódó, 57 millió forint értékű befejezetlen beruházás a tárgyidőszakban terven felüli értékcsökkenésként leírásra került. A kapcsolódó ráfordítás az egyéb ráfordítások között kerül bemutatásra.

Saját részvény visszavásárlási programok, alaptőke leszállítás

2025. december 31-én 2.593.365 darab PannErgy Nyrt. saját részvény volt a Társaság birtokában, amely 324.255 darabbal kevesebb, mint a 2024. december 31-i saját részvény állomány. A tárgyidőszaki csökkenést 2.000.000 darab saját részvény bevonása, illetve a tárgyidőszakban történt 1.675.745 darab saját részvény visszavásárlás együttes következménye. Ez utóbbira az Üzleti jelentés 9. Osztalék fizetés, saját részvény vásárlás fejezetében részletezett, MVM Energetika Zrt-vel kötött részvény adásvételi szerződések keretében került sor.

A PannErgy részvények tárgyidőszak végi záró árfolyama 1.910 forint volt, amely 22%-kal meghaladta a 2024. december 31-i záró árfolyamot.

A Budapesti Értéktőzsde megbízásából a PannErgy Nyrt. elemzését az OTP Bank Nyrt. elemzője végzi. Minden egyes bejelentéskor frissíti a modelljét és ezzel együtt a 12 hónapos célárfolyamát.

A legfrissebb, 2026. január 20-án publikált elemzésében az OTP a PannErgy részvényre vonatkozó célárát a korábbi, 2025. október 16-i elemzésében szereplő 2.322 forintról 2.521 forintra emelte, 29%-os felértékelési potenciált jelezve.

2. A PANNERGY NYRT., MINT EGYEDI TÁRSASÁG 2025. ÉVI EREDMÉNYE, GAZDÁLKODÁSÁNAK LEGFŐBB MUTATÓI

Főbb eredményadatok (adatok ezer forintban)	2025. év	2024. év
Értékesítés árbevétele	81.302	77.617
Értékesítés közvetlen költségei	-54.757	-64.735
Bruttó fedezet	26.545	12.882
Bruttó cash-flow	26.545	24.851
Igazgatási és általános költségek	-318.167	-269.894
Egyéb bevételek	10.491	605
Egyéb ráfordítások	-28.738	-21.680
Működési eredmény (EBIT)	-309.869	-278.087
EBITDA	-278.989	-243.667
Pénzügyi műveletek eredménye	313.944	442.192
Adózás előtti eredmény	4.075	164.105
Tárgyévi nettó eredmény (adózott eredmény)	3.860	148.041
Saját tőke arányos nyereség, % (ROE)	0,05	1,57
Árbevétel arányos nyereség, % (ROS)	4,74	190,73
1 részvényre jutó eredmény (EPS) Ft	0,24	9,23

A hígított, egy részvényre jutó nyereség 0,24 forint, az előző időszakhoz hasonlóan nincs eltérés a hígított, egy részvényre jutó nyereség meghatározásánál, mivel a tárgyidőszak végén nincs nyitott részvényopciós program, le nem hívott részvényekkel.

A PannErgy Nyrt., mint egyedi társaság 2025. évi gazdálkodásának részletes ismertetése:

A PannErgy Nyrt. 81.302 ezer forint árbevételt ért el 2025. évben, amely a 2024. év 77.617 ezer forintos értékéhez képest 5 %-os növekedést jelent.

Az árbevétel döntő része a debreceni ingatlanok kapcsán elmerülő bérlői energiafogyasztások és egyéb, "közvetített szolgáltatás" jellegű költségek továbbszámlázásának bevétele, míg kisebb hányada bérleti díj.

A tárgyidőszakban a bérleti díj bevétel 30.708 ezer forint, amely 6%-kal több, mint az előző évben kimutatott 29.047 ezer forintos bevétel adat. Ezek a bérleti díj bevételek a debreceni ingatlanokra vonatkozóan kötött bérleti szerződésekből származnak.

A Társaság holding irányításhoz kapcsolódó költségei 18%-kal emelkedtek az előző évhez képest, tárgyidőszaki értékük 318.167 ezer forint. Ez a növekedés összhangban van a Társaság által

irányított Csoport organikus növekedésével. A közvetett költségeken belül minden költség kategóriában növekedés történt.

A fentiek alapján a Társaság a tárgyidőszakban -309.869 ezer forint működési eredményt, valamint -278.989 ezer forint EBITDA-t mutat ki, mivel a főtevékenységét jelentő vagyonkezeléshez, holding irányításhoz kapcsolódó, kapcsolt félnek nyújtott kölcsönökből eredő kamat bevételek a pénzügyi műveletek bevételei között kerülnek kimutatásra.

A tárgyidőszakban a Társaság 392.204 ezer forint kamatbevételt realizált a vagyonkezelés, holding irányítási tevékenysége során, szemben az előző évi 463.564 ezer forint kamatbevétellel szemben. Ez a kamatbevétel döntően a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt-vel szemben fennálló tulajdonosi kölcsönökhöz kapcsolódóan merült fel.

A jelentős kamatbevételnek köszönhetően a pénzügyi műveletek eredménye 313.944 ezer forint lett a tárgyidőszakban.

A fentiekben részletezett indokok mentén, 215 ezer forint nyereség adó ráfordítást követően a Társaság a tárgyidőszakban 3.860 ezer forint tárgyévi nettó eredményt realizált.

Vagyoni helyzet főbb adatai (adatok ezer forintban)	2025. év	2024. év
Befektetett eszközök	8.541.436	9.527.739
Forgóeszközök összesen	806.909	481.857
Ezen belül Pénzeszközök	11.545	29.116
Eszközök összesen	9.348.345	10.009.596
Saját tőke összesen	8.345.923	9.410.210

A tárgyidőszakban a befektetett eszközök csökkenését a kapcsolt félnek nyújtott kölcsönök törlesztése okozta, míg a forgóeszközök állományának jelentős növekedése szintén ezekkel a kapcsolt félnek nyújtott kölcsönökkel érintett. A kölcsönökhöz kapcsolódó kamatkövetelés elhatárolások növelték a Társaság egyéb követeléseit az időszak végén.

A tárgyidőszak végén a PannErgy Nyrt. halasztott adó megtérülés számításai alapján 54 ezer forint halasztott adókövetelés kerül bemutatásra. A tárgyidőszakban -672 eFt, azaz eredményt növelő adóráfordítás elszámolását követően fordult át az előző évi 618 ezer forint halasztott adókötelezettségből adókövetelésbe a Társaság halasztott adó pozíciója.

A Társaság saját tőkéje a bázishoz képest 11%-kal csökkent, ez elsősorban a tárgyidőszaki részvény bevonásnak, tőkeleszállításnak, illetve a tárgyidőszakban történt saját részvények saját tőkét csökkentő hatásának tulajdonítható.

A Társaság a tárgyidőszak végén nem rendelkezett banki hitellel. A rövid lejáratú hitelként kimutatott 294 ezer forint összeg az időszak végén negatív egyenlegű folyószámlákhoz kapcsolódik.

Főbb mutatók	2025.év	2024. év
Jövedelmezőségi mutatók
Eszközarányos nyereség, % (ROA)	0,04	1,48

PannErgy Nyrt. 1112 Budapest, Boldizsár u. 2.°	+36 1 323-2383 °e-mail: [email protected]

PannErgyNyrt.	Üzleti jelentés

Saját tőke arányos nyereség, % (ROE)	0,05	1,57
Árbevétel arányos nyereség, % (ROS)	4,75	190,73
Vagyoni helyzet mutatói
Befektetett eszközök aránya, %	91,37	95,19
Saját tőke aránya, %	89,28	94,01
Eladósodottság mértéke, %	12,01	6,37
Pénzügyi mutatók
Likviditási mutató	573,7	477,80
Likviditási gyorsráta	573,7	477,80
1 részvényre jutó eredmény (EPS) Ft	0,24	9,23

3. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA

A PannErgy Nyrt. főtevékenysége

A PannErgy Nyrt. ("Társaság" vagy "PannErgy") a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Társaság, Prémium kategóriába tartozó részvény kibocsátó, a PannErgy Csoport irányítása, amely csoport fő tevékenysége Európa egyik legjelentősebb hévízi aktivitásának, azon belül is a megújuló geotermikus energiának az energetikai célú hasznosítása, kitermelése és értékesítése. A geotermikus energetikai tevékenységéhez kapcsolódóan a Társaság Miskolcon, Győrben, Szentlőrincen és Berekfürdőn folytat termelőtevékenységet.

A PannErgy Nyrt. 2025. december 31-én 2 fő munkavállalóval rendelkezik, a vezérigazgató munkaviszonyban látja el feladatait. A vezérigazgatón kívüli vezetői tisztségviselői, az igazgatótanács tagjai nem munkaviszony keretében végzik tevékenységüket.

A PannErgy Nyrt. székhelye Magyarországon, a 1112 Budapest, Boldizsár u. 2. alatt található.

Ingatlanok hasznosítása

A tárgyidőszak végén a főtevékenységet jelentő geotermikus hőtermelésen és értékesítésen (Energetika) kívül a Társaság Debrecen területén rendelkezik a "Pannonplast - PannErgy" stratégiaváltás előtti időkből származó ipari/kereskedelmi ingatlanokkal, irodákkal. A PannErgy Nyrt. Debrecenben található, a Csoport fő tevékenységéhez, a geotermikus hőtermeléshez és értékesítéshez közvetlenül és közvetve sem kapcsolódó ipari ingatlanokat a befektetési célú ingatlanok között szerepelteti, melyeket bérbeadással szándékozik hasznosítani. Ezek az ingatlanok a tárgyidőszak végén 76.501 ezer forint értékben, mint amortizációval csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a Társaság konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásában. Valós értékük 117.000 ezer forint az időszak végén.

4. A PANNERGY NYRT. 2025. ÉVI FŐ CÉLJAINAK TELJESÍTÉSE ÉS KOCKÁZATOK

A Társaság, mint a PannErgy Csoport anyavállalata 2025. évi fő célja a holding irányítási tevékenységéhez, mint fő tevékenységéhez kapcsolódóan a hőtermelés növekedés elérése és ehhez kapcsolódóan, az előzetesen megfogalmazott csoport szintű bruttó fedezet, cash-flow és EBITDA javulás elérése volt. A PannErgy Csoport a 2025-ös üzleti évében is sikerrel teljesítette a geotermikus energiatermelő és hasznosító stratégiájában megfogalmazott célkitűzését, amely az egyes projekthelyszíneken a kapacitások időjárási viszonyokhoz illeszkedő hatékony kihasználására és az ezt legjobban támogató üzemállapot dinamikus kiválasztására irányul.

A PannErgy Csoport 2025 éves működésében elért konszolidált hőértékesítés 1.865 TJ, amely mennyiség 6%-kal felülmúlja a bázis időszak 1.767 TJ teljesítményét és 5%-kal meghaladja a tárgyidőszakra megfogalmazott 1.771 TJ tervet.

A PannErgy Csoport konszolidált EBITDA-ja 4.182 millió forintot ért el, összhangban a 2026. január 15-án közzétett 2025. IV. negyedévi termelési jelentésben szereplő 2025-ös EBITDA tartomány várakozással, amely az EBITDA terv tartományhoz képest, 4.150 – 4.200 millió forintos tartományba eső mérsékelt túlteljesítést vár a korábbiakban prognosztizált 4.000 – 4.150 millió forintos terv tartományhoz képest. Ez a tárgyévi konszolidált EBITDA érték 7%-kal meghaladja a bázisidőszak 3.921 millió forintos EBITDA értékét, 48%-os EBITDA hányad mellett.

A PannErgy Nyrt., mint egyedi társaság 2025. évi fő célja a csoportszintű, fent részletezett célokon túl a nyereséges gazdálkodás volt. Ehhez a Társaságnál a feltételek az előző évhez hasonlóan ezúttal is adottak voltak, a tárgyévi nettó eredmény 3.860 ezer forint, amely elmarad a bázisidőszak 148.041 ezer forintos eredményétől. ugyanakkor biztosítja a stabil, pénzügyileg eredményes működést.

5. A TÁRSASÁG STRATÉGIÁJA, KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK

A PannErgy Csoport – mint a térség meghatározó, geotermikus hőt hasznosító társasága stratégiájának középpontjában szerepel, hogy környezetbarát, magas üzembiztonságú szolgáltatásaival jelentős szerepet vállaljon a klímaváltozás megakadályozásában, környezetkímélő beruházásaival jelentősen csökkenthetővé válhatnak az energetikai jellegű kiadások. A PannErgy Nyrt. tiszta és megújuló energetikai megoldásokkal a jövőt építi, generációknak ad lehetőséget az értékteremtésre a környezetvédelem és fenntarthatóság elveinek érvényesítése mentén. A Társaság célként tűzte ki, hogy a geotermikus energia hasznosításával olyan piacvezető szerepet töltsön be a közép-kelet-európai régióban, amellyel gazdasági és fenntarthatósági szempontból is jelentős ökológiai értéket képvisel most és a jövőben egyaránt.

ESG Menedzsment, ESG jelentés

A PannErgy Csoport szerint rendkívül fontos információ, hogy tevékenysége milyen befolyással, hatással van a környezetre, a társadalom egészére. Ennek figyelembevételével a vonatkozó jogszabályi előírásokban szereplő határidőket megelőzve, 2021-ben kibocsátotta első ESG jelentését. Ezt követően a 2022-es ESG jelentés és jelen konszolidált pénzügyi kimutatások közzétételével egyidejűleg a 2023-as évre vonatkozó ESG jelentés ("Fenntarthatóság menedzsment és Környezetvédelmi, Társadalmi és Társaságirányítási (ESG) Teljesítmény-összefoglaló jelentés") is kibocsátásra kerül.

Ezeket a nem pénzügyi jelentéseket a PannErgy a világszinten egyik legismertebb ESG szabvány, a GRI Global Reporting Initiative előírásainak, ezen belül is a GRI Universal Standards 2021 standardoknak megfelelően készíti el. Az elkészült ESG jelentéseket, így a 2025-re, mint tárgyidőszakra vonatkozó ESG jelentés szabványok szerinti teljeskörűség vizsgálatát a GRI Global Reporting Initiative elvégzi, visszaigazolja.

Az ESG jelentésekben a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő adatokon túl, a PannErgy Csoport tárgyidőszaki működésének környezeti, társadalmi hatásai is részletesen bemutatásra kerül, a Társaság fenntarthatóságra és környezetvédelemre vonatkozó stratégiájának és cselekvéseinek bemutatása mellett. Jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokkal egy időben kibocsátásra kerülő ESG jelentés azt a célt szolgálja, hogy a befektetők, piaci szereplők ezeket az

információkat részletesebben megismerhessék, ennek érdekében a Társaság mélyebb, informatívabb közzétételeket eszközöl, a klímaváltozást, klímakockázatot, a fenntartható fejlődést fókuszba állítva.

A Társaság megújuló energia termelőként, jelentős karbon megtakarítóként komoly lehetőségként tekint az ESG-re, mint egy olyan keretrendszerre, amely olyan nem pénzügyi szempontokat is azonosít, amelyek lényeges hatással lehetnek egy adott befektetés teljesítményére, új, nem pénzügyi jellegű kockázatokat is felmérve és bemutatva.

A 2000. évi C. Törvény a Számvitelről jogszabály fenntarthatósági jelentés készítésére vonatkozó előírásait a PannErgy Nyrt. a 177. § előírásaival összhangban először a 2026. évben induló üzleti évre vonatkozóan fogja alkalmazni, mint mikrogazdálkodónak nem minősülő olyan vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. A Társaság a fenntarthatósági jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségek kapcsán figyelembe fogja venni az erre vonatkozó várható, uniós irányelveken alapuló jogszabályváltozásokat is.

PannErgy a klímaváltozás megakadályozásának szolgálatában, karbonmegtakarítás jellegű működés

Az 5.1. pontban hivatkozott ESG jelentésben többek között a PannErgy Csoport üvegházhatású gázok kibocsátásának megtakarítási egyenlege is szerepel.

A PannErgy alaptevékenysége a minimális kibocsátású geotermia alapú megújuló energiatermelés, ezért a Társaság esetében károsanyag kibocsátás helyett károsanyag kibocsátási megtakarítás van jelen.

A Társaság általános, környezetvédelmi stratégiai céljai szempontjából kulcsfontosságú mutatóként a károsanyag éves megtakarítás mennyiségét és a megtakarítási rátát definiálta: A károsanyag éves megtakarítás mennyisége az a tonnában kifejezett mennyiség, amely károsanyag kibocsátás a Társaság az adott üzleti időszakban a zöldenergia termelési főtevékenységének köszönhetően a Társaság közvetlen és közvetett hőátvevő partnereinél megtakarításra került. A károsanyag megtakarítási ráta az az arányszám, amely kifejezi, hogy a megtermelt geotermikus energia előállítása és értékesítése során felhasznált energia üvegházhatású gáz kibocsátása hogyan aránylik ahhoz a kibocsátáshoz, ha ezt a megtermelt energiamennyiség a régióra jellemző alternatív fosszilis energiaforrásból került volna előállításra.

A PannErgy konszolidált üvegházhatású gáz károsanyag megtakarítási rátája 2025-ben 64% volt, azaz a fosszilis energiával történő károsanyag kibocsátáshoz képest továbbra is megközelítőleg 2/3 egységet megtakarított környezetvédelmi szempontból a tárgyidőszakban.

A Társaság becslése szerint 2025-ben 69 ezer tonna CO2 egyenértékes ÜHG kibocsátást váltott ki (takarított meg) összességében. A projektek működésének kezdete óta, a kumulált megtakarítás már 700.000 tonna felett járhat. A károsanyag megtakarítási ráta számításakor a Csoport károsanyag kibocsátásaként a geotermikus hőtermelés elektromos áramigényéhez kapcsolódó CO2 terhelést (Scope 2), valamint az adminisztratív központi és projektszintű, telephelyi működéshez kapcsolódó károsanyag kibocsátást (Scope 1) vette figyelembe.

6. A PANNERGY NYRT. LEÁNYVÁLLALATAI

A PannErgy Nyrt. leányvállalatai, részesedés, konszolidációba történő bevonás arányai

PannErgy leányvállalatok	Törzstőke(MFt)	Tulajdonihányad (%)	Szavazatijog (%)	Konszolidációbabevonás aránya
PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt.	2.072,70	100,00	-	100,00
DoverDrill Mélyfúró Kft.	86,00	-	100,00	100,00
Arrabona Koncessziós Kft.	6,10	-	100,00	100,00
Szentlőrinci Geotermia Kft.	5,00	-	100,00	100,00
Miskolci Geotermia Kft.	5,00	-	100,00	100,00
DD Energy Kft.	3,10	-	100,00	100,00
Kuala Kft.	3,00	-	100,00	100,00
Berekfürdő Energia Kft.	3,00	-	100,00	100,00
Geo2Business Kft.	3,00	-	100,00	100,00

Konszolidációba bevont leányvállalatok tárgyidőszaki adatai (millió forintban)

PannErgy leányvállalatok	Sajáttőke	Jegyzetttőke	Árbevétel	Üzletieredmény	Adózotteredmény	Létszám
PannErgy Nyrt.	8.346	320	81	-310	4	1
PannErgy GeotermikusErőművek Zrt.	3.260	2.073	92	182	14	6
Arrabona Koncessziós Kft.	3.708	6	3.630	433	414	2
DD Energy Kft.	3.122	3	3.132	689	651	2
DoverDrill Kft.	985	86	172	-26	5	1
Miskolc Geotermia Kft.	737	5	2.112	494	292	5
Kuala Kft.	1.089	3	2.420	601	482	1
Szentlőrinci Geotermia Kft.	48	5	97	34	18	-
Berekfürdő Energia Kft.	689	3	119	50	89	-
Geo2Business Kft.	9	3	52	35	1	-

7. A TÁRSASÁG TULAJDONOSI STRUKTÚRÁJA, VEZETŐI ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEI

	Teljes alaptőke = Bevezetett sorozat
Tulajdonosi kör megnevezése	2025.01.01.			2025.12.31.
	%	%	db	%	%	db
Belföldi intézményi	34,08	40,67	6.133.935	41,28	49,27	6.605.089
Külföldi intézményi	9,39	11,21	1.690.867	9,96	11,88	1.593.506
Belföldi magánszemély	28,94	34,55	5.209.879	30,22	36,07	4.835.158
Külföldi magánszemély	0,33	0,39	58.885	0,38	0,45	60.256
Munkavállalók,vezető tisztségviselők	1,72	2,05	309.505	1,93	2,31	309.505
Saját tulajdon	16,21	0,00	2.917.620	16,21	0,0	2.593.365
Államháztartáshoztartozó tulajdonos	9,31	11,11	1.675.745	0,0	0,0	0
Nemzetközi	-	-	-
fejlesztési intézmények
Egyéb	0,02	0,02	3.564	0,02	0,02	3.121
Összesen	100,00	100,00	18.000.000	100,00	100,00	16.000.000

A Társaság tulajdonosi struktúrája 2025. december 31-i állapotnak megfelelően

A Társaságban 5% feletti tulajdonosai 2025. december 31-i állapot szerint

Név	Befektetői besorolás		Mennyiség(db)	Részesedés(%)	Befolyás(%)
Juhász Bertalan – Juhász Attila(Benji Invest Kft. /FCI Kompozit Kft.)	Belföldi	GazdaságiTársaság	3.186.010	19,91	23,76
Rencsár Kálmán (Soltút Kft.)	Belföldi	GazdaságiTársaság	1.903.741	11,9	14,2

A Társaság saját tulajdonban lévő részvény mennyiségeinek alakulása tárgyévben

A PannErgy Nyrt. saját tulajdonban lévő részvény (db) mennyiségének alakulása tárgyévben:

	2025.01.01.	2025.06.30.	2025.12.31.
Saját részvények	1.982.417	2.002.417	682.417

A Társaság vezető állású személyei

A Társaság vezető állású személyeit a Vezérigazgató és az Igazgatótanács tagjai alkotják. Az Igazgatótanács tagjai és a tulajdonukban lévő részvények adatai 2025. december 31-i állapot szerint:

Név	Beosztás	Megbízáskezdete	Megbízásvége/megszűnése	Részvénytulajdon (db)
Gyimóthy Dénes	Tag, Elnök	2007.08.31.	határozatlan ideig	-
Jaksa István	Vezérigazgató	2022.12.13.	határozatlan ideig	2.505
Gyimóthy Katalin	Tag	2016.04.28.	határozatlan ideig	-
Juhász Attila	Tag	2007.08.31.	határozatlan ideig	-
Rencsár Kálmán	Tag	2020.04.30.	határozatlan ideig	307.000
Briglovics Gábor	Tag	2021.04.16.	határozatlan ideig

Részvénytulajdon (db) összesen 309.505

A Társaság a működését befolyásoló (stratégiai) alkalmazottja a vezérigazgató, aki munkavállalóként látja el a feladatait.

A PannErgy Nyrt. EU IFRS-ek szerint készített éves beszámolóját és üzleti jelentését Gyimóthy Dénes az Igazgatótanács elnőke írja alá.

A számviteli törvény 95/A. § és 95/B. § paragrafusaiban előírt információk, szabályok a PannErgy Nyrt. Alapszabályában szerepelnek. A Társaság Alapszabálya határozza meg a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokat. Az Alapszabály alapján a Társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik többek között – ha a Ptk., illetve annak felhatalmazása alapján az Alapszabály ettől eltérően nem rendelkezik –

- az alapszabály megállapítása és módosítása,
- a Társaság Igazgatótanácsának tagjainak megválasztása, visszahívása, valamint díjazásuk megállapítása,
- döntés az Igazgatótanács tagjai előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről, és a részükre megadható felmentvényről,
- döntés az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával, vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemeléséről – a közgyűlés által az Igazgatótanács részére adott felhatalmazáson alapuló, új részvények forgalomba-hozatalával vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés kivételével,
- döntés a saját részvények a közgyűlés vagy a Ptk. által az Igazgatótanács részére adott felhatalmazás alapján történő megszerzése kivételével – megszerzéséről, továbbá a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról,
- az alaptőke leszállításáról, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik.

A Társaságnál igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító Igazgatótanács működik, amely ellátja az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. Az Igazgatótanács az igazgatósági feladatok ellátása keretében meghatározza a Társaság stratégiai irányelveit, felügyeli a menedzsment működését. Az Igazgatótanács részletes feladatairól a konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatásokkal egyidejűleg kibocsátott Felelős Társaságirányítási jelentés tartalmaz bővebb információkat.

A Társaság az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében törekszik az életkori, nemi, tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokat figyelembe venni a testületek tagjainak kialakításánál, a sokszínűség elvének megfelelően.

8. LÉTSZÁMRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A Társaság 2025-ben az átlagos statisztikai állományi létszámot tekintve 2 fő munkavállalóval rendelkezett, szemben az előző évvel, ahol 1 fő munkavállalóval rendelkezett. Mindkét időszakban a munkavállalók (köztük a pozícióját munkaviszonyban ellátó vezérigazgató) munkabére, valamint az igazgatótanácsi tagok részére fizetett tiszteletdíjak és kapcsolódó járulékok alapján szerepelnek személyi jellegű költségként a Társaság beszámolójában.

9. OSZTALÉKFIZETÉS, SAJÁT RÉSZVÉNY VÁSÁRLÁS

A Társaság Közgyűlése 2025. április 25-én 2/2025. (IV.25.) számú határozatával – figyelembe véve az Igazgatótanács jelentését, az Audit Bizottság és a könyvvizsgáló véleményét – elfogadta a Társaság EU IFRS-ek szerinti egyedi (anyavállalati) nem konszolidált 2024. évi mérlegét, eredmény-kimutatását, az előterjesztéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel egyezően 10.009.596 ezer forintos egymással egyező eszköz- és forrásértékkel, valamint 148.041 ezer forintos adózott eredménnyel, azaz nyereséggel. Ezt követően szintén elfogadásra került a PannErgy Nyrt. csoport 2024. évi gazdálkodásáról szóló, EU IFRS-ek szerinti konszolidált beszámolója 28.683 millió forintos eszköz és forrásértékkel (mérleg-főösszeggel) és 1.405 millió forintos nettó eredménnyel, azaz nyereséggel.

A Közgyűlés a konszolidált és egyedi beszámolók elfogadását követően a 3/2025. (IV.25.) számú közgyűlési határozatával elfogadta az Igazgatótanács arra vonatkozó előterjesztését, amely szerint osztalékfizetésre nem került sor 2024-es év vonatkozásában.

A döntést megelőzően az Igazgatótanács mérlegelte a 2025-ös év várható beruházási lehetőségeit és igényeit, a biztonságos és prudens működéshez szükséges szabad készpénz és egyenértékes eszközszint szükségességét. A vizsgálat alapján a pénzügyi és működési stabilitás fenntartása érdekében osztalékfizetésre vonatkozó döntés helyett az adózott eredmény teljes egészében eredménytartalékba történő átvezetésére vonatkozó döntés született.

Saját részvény visszavásárlási programok:

december 31-én 682.417 darab PannErgy saját részvény volt a Társaság birtokában, amely 1.300.000 darabbal kevesebb, mint a 2024. december 31-i 1.982.417 saját részvény állomány. A csökkenés a tárgyidőszakban történt tőkeleszállítás során végrehajtott saját részvény bevonások és a tárgyidőszakban megvalósult saját részvény beszerzések együttes hatását mutatja.

Társaság 2025. március 31-én közzétette a PannErgy Nyrt. és 100%-os leányvállalata a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt., valamint az MVM Energetika Zrt. által megkötött részvény adásvételi szerződés főbb feltételeit, amely ügylet keretében a Társaság részvényenként 1.512 forintos áron megvásárolta az MVM Energetika Zrt. PannErgy-ben fennálló részesedését, összesen 1.675.745 darab törzsrészvényt. Az ügylet első szakasza – 975.745 darab PannErgy törzsrészvény megvásárlásával – 2025. március 31-én valósult meg, ahol a vevő a Társaság leányvállalata a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. volt. Az ügylet második szakaszára, a fennmaradó 700.000 darab részvény megvásárlására – a szerződő felek által meghatározott előfeltételek teljesülését követően – a 2025. szeptember 4-én került sor, itt a PannErgy Nyrt. volt a vásárló.

A tárgyidőszakban befejezett saját részvény visszavásárlási program

A PannErgy Nyrt. 2024. április 30. napján megtartott, a 2023. üzleti évet lezáró éves rendes Közgyűlésén, a 9./2024. (IV.30.) sz. közgyűlési határozatával a Közgyűlés felhatalmazta az Igazgatótanácsot legfeljebb 1 500 millió forint értékben saját részvény vásárlására, részvényenként legalább 1 forintos és legfeljebb 1 997 forintos részvényenkénti árfolyamon, figyelembevéve azt, hogy a saját részvények állománya a teljes kibocsátott részvényállományra vetítve a 25%-ot a felhatalmazás hatálya alatt egy időpontban se haladja meg. A felhatalmazás 2024. május 2-val kezdődő és 2025. április 17-ig terjedő időszakra szól, kizárólag tőzsdei forgalomban vonatkozó részvényszerzésre. A vásárlási ár a mindenkori tőzsdei kereskedési ajánlatok szerinti aktuális piaci árral egyezik meg és a közgyűlési határozat értelmében részvényenként nem haladhatja meg az 1 997 forintot.

Ennek a saját részvény visszavásárlási programnak a keretében a PannErgy Nyrt. nem szerzett be saját részvényt, ugyanakkor a Társaság 100%-os leányvállalata, a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. 2025. március 31. napján 975.745 darab saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén fix (LIS) ügylet keretében.

A tárgyidőszakban indított saját részvény visszavásárlási program

A PannErgy Nyrt. 2025. április 25. napján megtartott, a 2024. üzleti évet lezáró éves rendes Közgyűlésén, a 9./2025. (IV.25.) sz. közgyűlési határozatával a Közgyűlés felhatalmazta az Igazgatótanácsot legfeljebb 1 500 millió forint értékben saját részvény vásárlására, részvényenként legalább 1 forintos és legfeljebb 2 072 forintos részvényenkénti árfolyamon, figyelembevéve azt, hogy a saját részvények állománya a teljes kibocsátott részvényállományra vetítve a 25%-ot a felhatalmazás hatálya alatt egy időpontban se haladja meg. A felhatalmazás 2025. április 28-val kezdődő és 2026. április 10-ig terjedő időszakra szól. A részvényeket tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyleg keretében is meg lehet szerezni. A vásárlási ár a mindenkori tőzsdei kereskedési ajánlatok szerinti aktuális piaci árral egyezik meg és a közgyűlési határozat értelmében részvényenként nem haladhatja meg az 2 072 forintot.

Ennek az aktuális saját részvény visszavásárlási programnak a keretében, a Társaság 2025. szeptember 4. napján 700.000 darab saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén fix (LIS) ügylet keretében.

A fent részletezett programok keretében 2025. évben összesen 1.675.745 darab saját részvény visszavásárlására került sor.

10. A TÁRSASÁG FŐBB KOCKÁZATAI, EZEKKEL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁGOK

A PannErgy Nyrt. főbb kockázatai az alábbiakban a kiegészítő melléklet 40. Pénzügyi kockázatkezelés fejezetében kerülnek kifejtésre.

A Társaság várható fejlődésére vonatkozó információk az Üzleti jelentés 1. Vezetői összefoglaló, illetve 5. A Társaság stratégiája, környezetvédelmi célok fejezetekben kerülnek részletezésre, a következő időszakok várható pénzügyi eredményeire, beruházási aktivitására és fenntarthatósági tevékenységére, fejlődésére vonatkozóan. Az ezeket befolyásoló gazdasági környezeti hatásokat a Konszolidált pénzügyi kimutatások 42.11. A tárgyidőszak makroökonómiai környezetének bemutatása fejezetében részletezett, következő időszakokra prognosztizált GDP, inflációs környezet és kamatkörnyezet alakulás fogja befolyásolni.

11. NYILVÁNOSSÁG

A Társaság honlapján (www.pannergy.com) többek között rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat tesz közzé. A PannErgy Nyrt. által nyújtott publikációk, nyilvános információk jelentősen segíthetik a Társaság működésének és gazdasági helyzetének megértését és megítélését, így azok a jelen beszámolóban közzétett információk lényeges kiegészítései.

12. A BESZÁMOLÓ FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT FŐBB ESEMÉNYEK

A beszámoló fordulónapja után bekövetkezett, a Társaság hivatalos közzétételi helyein publikált és hozzáférhető események a kiegészítő melléklet 46. A beszámoló fordulónapja utáni események jegyzetében kerülnek részletesen felsorolásra.

13. A KÖZZÉTÉTELRE TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉS NAPJA

A pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatótanácsa 2026. március 26-án hagyta jóvá és engedélyezte a közzétételüket.

Gyimóthy Dénes Igazgatótanács képviseletében

PannErgy Nyrt. Kibocsátói nyilatkozat 2025.

A 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 1. sz. mellékletének 2.4. és 3.4. pontja alapján

Budapest, 2026. március 26.

A mellékelt pdf formátumú jelentés nem a Társaság hivatalos egyedi beszámolója, azt a vonatkozó jogszabályok alapján ZIP (azon belül XHTML-XBRL) formátumban készíti el és teszi közzé a Társaság. A mellékelt pdf jelentés tartalmilag teljesen megegyezik a ZIP (azon belül XHTML-XBRL) formátumban publikált egyedi beszámoló tartalmával.

NYILATKOZAT

A PannErgy Nyrt. 2024. évi EU IFRS-ek szerint készített éves beszámolóhoz és üzleti jelentéshez kapcsolódóan, a 24/2008. (VII.15.) PM rendelet 1. sz. mellékletének 2.4. pontjában szereplő jogszabályi előírással összhangban Gyimóthy Dénes elnök, az Igazgatótanács képviseletében nyilatkozom az alábbiakról:

- az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített és a 2025. évi EU IFRS-ek szerint készített egyedi éves beszámoló valós és megbízható képet ad a PannErgy Nyrt., mint nyilvános értékpapírt kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá;
- az EU IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolóhoz kapcsolódó üzleti jelentés megbízható képet ad a PannErgy Nyrt., mint nyilvános értékpapírt kibocsátó társaság helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

Gyimóthy Dénes Igazgatótanács képviseletében

AI assistant

PannErgy — Annual Report 2026

2018_rns_2026-04-30_b7990fe7-869e-4ad0-a7de-d910be0f1748.pdf

TARTALOMJEGYZÉK

PannErgy Nyrt.

PÉNZÜGYI HELYZET KIMUTATÁS

EREDMÉNYKIMUTATÁS

EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS

KIMUTATÁS A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSÁRÓL

adatok ezer forintban

CASH-FLOW KIMUTATÁS

Éves beszámoló 2025.12.31. kiegészítő melléklete EU IFRS-ek szerint

Éves beszámoló 2025.12.31. kiegészítő melléklete EU IFRS-ek szerint

1. ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEGE

A PannErgy Nyrt. leányvállalatai 2025. december 31-i állapot szerint Miskolcon, Győrben, Szentlőrincen és Berekfürdőn üzemeltetnek geotermikus forrásokat hasznosító projektet.

2. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJA

3. ESEF BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

4. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Általános ismertetés

Az IFRS standardok 2025. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

Funkcionális pénznem, prezentálási pénznem (LÉNYEGES POLITIKA)

Külföldi pénznemek átváltása, deviza tranzakciók és egyenlegek (LÉNYEGES POLITIKA)

Valós értékelés (LÉNYEGES POLITIKA)

Immateriális javak (LÉNYEGES POLITIKA)

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (IAS 36) (LÉNYEGES POLITIKA)

Kutatás Fejlesztés elszámolása

Ingatlanok, gépek és berendezések (LÉNYEGES POLITIKA)

4.9.1 Befektetési célú ingatlanok (LÉNYEGES POLITIKA)

4.9.2 Értékesítésre tartott befektetett eszközök

4.9.3 Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések alá tartozó tárgyi eszközök (LÉNYEGES POLITIKA)

4.9.4 Beruházások

4.9.5 Komponens számvitel alkalmazása

Befektetések

Goodwill

Készletek

Pénzügyi instrumentumok (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.1. Kezdeti megjelenítés valós értéken (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.2. Követelések (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.3. Adott kölcsönök (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.4. Fedezeti- és származékos ügyletek (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.5. Pénzeszközök (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.6. "Held to collect" pénzügyi eszközök (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.7. Hitelek (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.8. Szállítói kötelezettségek (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.9. Egyéb pénzügyi kötelezettségek (LÉNYEGES POLITIKA)

4.13.10. Halasztott bevételek

4.13.11. Effektív kamatláb meghatározása (LÉNYEGES POLITIKA)

Ennek az effektív kamatláb definiálásnak az alapját a következők jelentik:

4.13.12. Pénzügyi instrumentumok nettósítása

Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek (LÉNYEGES POLITIKA)

Saját tőke, jegyzett tőke (LÉNYEGES POLITIKA)

Visszavásárolt saját részvény (LÉNYEGES POLITIKA)

Az egy részvényre jutó nyereség (LÉNYEGES POLITIKA)

Tényleges és halasztott nyereségadó (LÉNYEGES POLITIKA)

Céltartalék képzés (LÉNYEGES POLITIKA)

Részvényopciós program, részvényalapú kifizetések

Árbevétel elszámolása (LÉNYEGES POLITIKA)

Kamatbevétel és osztalékbevétel

Lízingek (LÉNYEGES POLITIKA)

Osztalékfizetés (LÉNYEGES POLITIKA)

Állami támogatások

Összehasonlító időszaki információk (LÉNYEGES POLITIKA)

Szegmens jelentések

Bruttó cash-flow és EBITDA definíció (LÉNYEGES POLITIKA)

Értékesített konszolidált hőmennyiség (GJ), Bruttó cash-flow, EBITDA.

5. LÉNYEGES/KRITIKUS SZÁMVITELI FELTÉTELEZÉSEK ÉS BECSLÉSEK A SZÁMVITELI POLITIKA ALKALMAZÁSAKOR (LÉNYEGES POLITIKA)

Pénzügyi kimutatások fordulónap utáni események

Lényeges hiba

Kritikus számviteli becslések és feltételezések

- A céltartalék értékének a meghatározása.

6. ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE

Az árbevétel megoszlása fő tevékenységenként

Az árbevétel földrajzi megoszlása

Az árbevétel tevékenységek-szolgáltatások szerinti részletezése

Az árbevételhez kapcsolódó befektetett eszközök földrajzi megoszlása

Az árbevétel koncentrációja, a főbb vevőkre vonatkozó információk

7. IGAZGATÁSI ÉS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK (KÖZVETETT KÖLTSÉGEK)

8. ÉRTÉKESÍTÉSI KÖLTSÉGEK (KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK)

9. LÉTSZÁM ÉS BÉRKÖLTSÉG ALAKULÁSA

10. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

PannErgy Annual Report 2026