A GLIA NOVA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A Glia Nova Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban „Társaság”) alapszabályának („Alapszabály”) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) rendelkezéseinek megfelelően elkészített, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, amely a 2026. május 22. napján meghozott, []/2026. (V. 22.) számú közgyűlési határozattal került elfogadásra és lépett hatályba. A módosított rendelkezések félkövér és dőlt* betűvel szedve.

1. A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA, JOGI JELLEGE ÉS MŰKÖDÉSI FORMÁJA

1.1. A Társaság részvénytársaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és amelynél a tag (a továbbiakban „Részvényes”) kötelezettsége a Társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A Társaság kötelezettségeiért a Részvényes – a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában – nem köteles helytállni. A Társaság 2023. június 4. napján került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

1.2. A Társaság működési formája a Ptk. 3:211. § (1) bekezdése alapján nyilvánosan működő részvénytársaság, figyelemmel arra, hogy részvényeit a BÉT Xtend piacára bevezették.

1.3. A jelenlegi működési forma megváltoztatásához a Ptk. 3:211. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség. Ezen határozat a részvények BÉT-ről történő kivezetésével válik hatályossá.

2. A TÁRSASÁG ALAPVETŐ ADATAI

2.1. A Társaság teljes cégneve: Glia Nova Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2.2. A Társaság rövidített cégneve: Glia Nova Nyrt.

2.3. A Társaság székhelye: 1045 Budapest, Berlini utca 47-49. A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

2.4. A Társaság időtartama: a Társaság határozatlan időtartamra jött létre.

3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE

3.1. A Társaság főtevékenysége: 6421'25 Vagyonkezelés (holding).

3.2. A Társaság első üzleti éve a Társaság alapításának napjától ugyanazon év december 31-ig tart. Minden további üzleti év megegyezik a naptári évvel.

4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

4.1. A Társaság alaptőkéje 1.029.460.400 Ft, azaz egymilliárd-huszonkilencmillió-négyszázhatvanezer-négyszáz forint, amely 5.000.000 Ft, azaz ötmillió forint pénzbeli vagyoni

hozzájárulásból és 1.024.460.400 Ft, azaz egymilliárd-huszonnégymillió-négyszázhatvanezer-négyszáz forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.

4.2. A Társaság Részvényesei a részvények kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásukat teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátották.

4.3. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyait az Alapszabály 5. számú mellékletét képező apportlista tartalmazza.

4.4. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékelését tartalmazó szakértői jelentéseket készítő szakértők megnevezését és adatait az Alapszabály 5. számú mellékletét képező apportlista tartalmazza.

4.5. A Részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Ezen kötelezettségének nemteljesítése esetén az igazgatóság harmincnapos határidő kitűzésével teljesítésre hívja fel a Részvényeset, azzal, hogy a felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a Részvényes részvényesi jogviszonyának megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a Részvényes részvényesi jogviszonya a határidő lejárát követő napon megszűnik. Erről az igazgatóság a volt Részvényeset írásban értesíti. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt Részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

4.6. Alaptőke-emelésről a közgyűlés határoz. A közgyűlés a Ptk. 3:294. § szerint felhatalmazhatja az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Ebben az esetben a felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelyre az igazgatóság a Társaság alaptőkéjét felemelheti, és azt a legfeljebb ötéves időtartamot, amely alatt az alaptőke-emelésre sor kerülhet. Az igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is.

4.7. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények forgalomba hozatalával, a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetőleg átváltoztatható kötvények részvényekké történő átváltoztatásával. A Társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban kibocsátott valamennyi részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke teljes mértékben befizetésre került, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották. Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni a Ptk. 3:296 § (1) bekezdésében írtakat, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés esetén pedig meg kell jelölni a Ptk. 3:296 § (2) bekezdésében hivatkozott személyeket.

4.8. Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály Részvényesei az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók.

Érintettnek minősül a részvényfajta, illetve a részvényosztály, ha az alaptőke-emelés következtében a meglévőhöz képest új részvényfajta vagy részvényosztály kerül kibocsátásra.

4.9. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság Részvényeseit nem illeti meg elsőbbségi jog.

4.10. A Társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a Társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a Társaság Részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

4.11. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvények – az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában – első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosítanak.

4.12. A Társaság az alaptőkét leszállíthatja, a Ptk.-ban meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. A Társaság alaptőkéje nem szállítható le az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá, kivéve, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik, és így az alaptőke legalább az alaptőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri.

4.13. Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak az általánosan kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét. Az alaptőke leszállítását elrendelő közgyűlési határozatban meg kell jelölni a Ptk. 3:309. § (3) bekezdésében felsoroltakat. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptőke-leszállítással érintettnek minősített részvényfajta, részvényosztály Részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta vagy részvényosztály, amennyiben azt az alaptőke leszállítása másik részvényfajtához vagy részvényosztályhoz képest nagyobb arányban érint.

4.14. Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a Társaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Az alaptőke leszállításának végrehajtására a részvények darabszámának vagy névértékének csökkentésével, illetve a két módszer együttes alkalmazásával kerülhet sor.

4.15. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül az igazgatóság köteles a Ptk. 3:312. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú hirdetményt közzétenni a Cégközlönyben két alkalommal. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.

4.16. A Részvényesnek kifizetést teljesíteni – vagy a részvényére vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni – csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad.

4.17. Az igazgatóság az alaptőke leszállításának bejegyzését követő tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a Részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke leszállítása következtében a Részvényes részvénytulajdonában beállt változásról.

5. A RÉSZVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEKHEZ TARTOZÓ JOGOSULTSÁGOK

5.1. A Társaság alaptőkeje (a jegyzett tőke) 10.294.604, azaz tízmillió-kétszázkilencvennégyezer-hatszáznégy darab, egyenként 100 Ft, azaz egyszáz forint névértékű, névre szóló dematerializált „A” sorozatú törzsrészvényből áll

5.2. Mindegyik „A” sorozatú törzsrészvény a tulajdonosát a Társaság közgyűlésén 1 (egy) szavazatra jogosítja. A Társaság felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a törzsrészvények tulajdonosát a részvényei névértékével arányos osztalék illeti meg a közgyűlés által meghatározott módon és időben.

5.3. A részvényeket az igazgatóság köteles az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával dematerializált részvényként előállítani.

5.4. A Társaság alapításának, illetve alaptőkeje felemelésének cégjegyzékbe történő bejegyzését követően az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a Részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről a Ptk.-ban meghatározottaknak megfelelően ideiglenes részvényt kell előállítani.

5.5. A Társaság törzsrészvényei szabadon átruházhatók. A részvény átruházása az átruházásra irányuló szerződéssel vagy más jogcímmel, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelésével, illetve a szerző értékpapírszámláján történő jóváírással történik. Az átruházás a Társasággal szemben akkor hatályos, ha a Részvényes vagy részvényes meghatalmazottat a Társaság részvénykönyvébe bejegyezték. A Ptk. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban „Tpt.”) előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára a részvénykönyvbe való bejegyzést követően gyakorolhatja. A részvényesi meghatalmazott köteles a Társaság felhívására megjelölni az általa képviselt részvényest és igazolni vonatkozó megbízása fennállását, ellenkező esetben a szavazati jog gyakorlására nem jogosult.

5.6. A Társaság a Részvényesekről – ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is – illetve részvényesi meghatalmazottakról részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő – nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), részvény sorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét, valamint minden további olyan adatot, amelynek nyilvántartása jogszabály vagy ezen Alapszabály rendelkezése alapján szükséges. Ha a kibocsátott részvényben rögzített olyan adat változik meg, amelyet a részvénykönyvben is nyilvántartanak, a részvénykönyv adatait a Társaság módosítja. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk. A részvénykönyvet a Társaság igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak megbízást adhat, a megbízás tényét és a

megbízott személyi adadatait, valamint a betekintésre vonatkozó információkat a Társaság a honlapján is közzéteszi

5.7. Az alakilag – közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban – igazolt Részvényes a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A kérelemhez mellékelni kell a részvény tulajdonlását igazoló, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban „KELER”) vagy értékpapírszámlavezetésre feljogosított befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy egyéb szervezet által a jogszabályoknak megfelelő tartalommal kiállított tulajdonosi igazolást. A részvénykönyv vezetője akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt Részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a Részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. Részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapír számlán nyilvántartott, vagy nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.

5.8. A Részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogainak gyakorlására akkor jogosult, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség tulajdonosi igazolásra, ha a jogosultság megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.

5.9. A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a Társaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet.

5.10. A Társaság által kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. szabályzata tartalmazza. A részvényes nevét a részvénykönyv vezetője, ha a tulajdonosi megfeleltetés a közgyűlés (megismételt közgyűlés) megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódik, a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatok alapján a közgyűlés megelőző második munkanapon 18 órakor jegyzi be a részvénykönyvbe. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes részvénytulajdonát érintő bejegyzést leghamarabb a közgyűlés (megismételt közgyűlés) bezárását, vagy a határozatképtelen közgyűlés napját követő munkanapon lehet tenni. A közgyűlésen (megismételt közgyűlésen) az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor bejegyeztek a részvénykönyvbe. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és az őt részvényesként megillető jogokat gyakorolja. A részvényes a részvényesi jogokat képviselő útján is képviselő útján is 7 gyakorolhatja. Nem láthatja el részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényes azonban csak egy képviselőt bízhat meg. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is. A

meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a közgyűlés megnyitása, illetve – ha a meghatalmazás egy adott napirendi pontra való szavazásra szól – a napirend tárgyalásának megkezdése előtt a közgyűlés elnökének benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5.11. A Társaság a saját részvény alapítás vagy az alaptőke felemelése során történő megszerzésére nem jogosult. Tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történő megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg. A Társaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés – a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása mellett – arra az igazgatóságot előzetesen felhatalmazza. Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor (ez a rendelkezés nem alkalmazható a Társaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén), valamint, ha a Társaság a saját részvényeket a Társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg.

5.12. Az Igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról és jellegéről, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint ezen részvényeknek a Társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről.

6. OSZTALÉKFIZETÉS, KIFIZETÉSEK A SAJÁT TŐKÉBŐL

6.1. Az évi rendes közgyűlés az igazgatóságnak a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt abban a kérdésben, hogy az adózott eredmény mely része legyen a vállalkozásba visszaforgatandó, és mely része osztalékként kifizetendő.

6.2. A közgyűlés által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet, erre figyelemmel osztalékra az a részvényes jogosult, aki az igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott, osztalékfizetés miatt elrendelt tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. A részvényes osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli juttatás keretében is teljesíthető. Az igazgatóság által az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghatározott fordulónap eltérhet az osztalékfizetésről döntő közgyűlés napjától. A Társaság az osztalékfizetés megkezdésének napjára – mint társasági esemény időpontjára – a KELER-től tulajdonosi megfeleltetést kér. A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi és azt a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon 18 órakor a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvény jogosultját érintő bejegyzést leghamarabb a közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni. Az osztalék kifizetéséről rendelkező közgyűlési határozat kelte és

az osztalékfizetés megkezdésének időpontja között legalább tizenöt munkanapnak kell eltelnie.

6.3. A Társaság a BÉT szabályzatában meghatározott „Ex-Kupon Nap" előtt 2 (kettő) Kereskedési Nappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét. Az Ex-Kupon Nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) Kereskedési Nap lehet.

6.4. A Társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a Társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. A Társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a jelen bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a Társaság felszólítására a Társaság részére vissza kell fizetni.

6.5. Két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a Társaság közgyűlése vagy igazgatósága osztalékfelleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a közbenes mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg a közbenes mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
c) a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

6.6. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha a Társaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a Társaság alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni, és azok teljesítését a Részvényesektől követelni, ha arra a Társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.

7. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

7.1. A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a Részvényesek összességéből áll.

7.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi kérdések eldöntése:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, kivéve, ha a módosítás a Társaság székhelyét, telephelyét, fióktelepét, tevékenységi körét érinti, illetőleg, ha az alaptőke-

emelést a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság határozta el, tekintettel arra, hogy ezen kérdések eldöntését az Alapszabály az igazgatóság hatáskörébe utalja;

b) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, valamint a Társaság működési formájának megváltoztatása, illetőleg a részvények értéktőzsderől való esetleges kivezetésének kérelmezése;

c) az alaptőke felemelése, valamint az ehhez kapcsolódó további döntések meghozatala, ide nem értve az Alapszabály 4.6. pontjában írt azon esetet, amikor a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság jogosult dönteni az alaptőke felemeléséről;

d) az igazgatóság felhatalmazása az alaptőke felemelésére;

e) az igazgatóság hatáskörébe tartozó feltételes alaptőke-emeléssel összefüggő átváltoztatható kötvény kibocsátása kivételével átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátása;

f) az alaptőke leszállítása;

g) az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján saját részvény megszerzésére vonatkozó döntés kivételével döntés a saját részvény megszerzéséről;

h) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, részvény sorozatokhoz fűződő jogok meghatározása, módosítása, továbbá az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) a Ptk. 3:227. § (3) bekezdése szerinti ügyletek kivételével pénzügyi segítség megadása a Társaság által kibocsátott részvények megszerzéséhez harmadik személy részére;

j) az olyan szerződés megkötésének előzetes jóváhagyása, amelyet a Társaság az állandó könyvvizsgálójával köt;

k) a Társaság főtevékenységének megváltoztatása;

l) az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjainak, valamint az állandó könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, továbbá díjazásuk megállapítása;

m) a felügyelőbizottság és az auditbizottság ügyrendjének jóváhagyása;

n) a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg – a jelen Alapszabályban az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján közbenső mérleg igazgatóság általi elfogadása kivételével –, valamint az éves beszámoló (anyavállalati és összevont [konszolidált] beszámoló) elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására (osztalék megállapítása) vonatkozó döntést is;

o) a jelen Alapszabályban az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján osztalékfelleg fizetéséről való döntés kivételével döntés osztalékfelleg fizetéséről;

p) döntés az igazgatóság Ptk. 3:284. § szerinti jelentésének elfogadásáról;

q) döntés a felügyelőbizottság éves beszámolóról szóló jelentésének elfogadásáról;

r) az igazgatóság által készített és a felügyelőbizottság által jóváhagyott, a BÉT számára benyújtásra kerülő felelős társaságirányítási jelentés jóváhagyása;

s) véleménynyilvánító szavazás a Ptk. 3:268. § (2) és (3) bekezdése szerinti javadalmazási politikáról és javadalmazási jelentésről;

t) döntés az igazgatóság előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről és az igazgatóság részére megadható felmentvényről;

u) döntés a közgyűlés felfüggesztéséről;

v) a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és az állandó könyvvizsgálóval szembeni kárterítési igény érvényesítése, valamint az ügyvezetés eljárásának, gazdálkodásának könyvvizsgáló általi megvizsgálásának elrendelése

w) előzetes jóváhagyás megadása a Ptk. 3:264. §-ban meghatározott szerződések megkötéséhez, ide nem értve a Társaság tevékenységi körébe tartozó, szokásos nagyságrendű fizetési kötelezettséget keletkeztető szerződéseket, hatósági

határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzést, valamint a tőzsdei ügyleteket;

x) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, a Ptk. vagy más törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

7.3. A közgyűlés az Alapszabály-módosítás javaslatairól – a Részvényesek egyszerű többséggel hozott határozatának függvényében – külön-külön vagy összevontan határoz.

7.4. A közgyűlés határozatait szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A szavazatok háromnegyedes többsége (minősített többség) szükségeltetik a fenti 7.2. a), b), f) és h) pontokban szereplő, továbbá az igazgatóság bármely tagjának a visszahívásához, valamint a Ptk.-ban vagy más törvényben meghatározott egyéb kérdésekben.

7.5. A közgyűlés olyan határozata, amely a fenti 7.2. h) pont szerint valamely részvény sorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvény sorozatok részvényesei külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók.

7.6. Amennyiben a közgyűlés valamely határozata a mindenkor hatályos jogszabályok vagy az Alapszabály rendelkezései szerint kizárólag a részvényesek, valamely részvény sorozat részvényesei vagy a szavazatok meghatározott százalékát képviselő részvényesek előzetes hozzájárulásával hozható meg, a részvényeseket az Alapszabály 13. pontja szerint közzétett hirdetményben kell nyilatkozattételre felhívni. Amennyiben jogszabály más szavazati mértéket nem ír elő, ha az érintett részvényesek egyszerű többsége a hirdetmény megjelenését követő harminc napon belül írásban nem nyilatkozik hozzájárulásának megtagadásáról, a részvényesek hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Az írásbeli nyilatkozat időpontjának ajánlott levél esetében annak postára adásának időpontját, minden más esetben az írásos nyilatkozat hirdetményben megadott címre történő megérkezésének időpontját kell tekinteni.

7.7. Ha a közgyűlés valamely határozatának érvényességéhez jogszabály alapján az egyes részvényfajták, részvényosztályok, részvény sorozatok Részvényeseinek külön hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás megadásáról az érintett részvény sorozatok jelenlévő Részvényesei a közgyűlés határozatának meghozatala előtt, részvény sorozatonként külön-külön, az adott részvény sorozatba tartozó részvényeik által megtestesített szavazatok egyszerű többségével határoznak. Jogszabály a részvény sorozatok Részvényesei hozzájárulásának megadása során a részvényekhez fűződő szavazati jog korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések alkalmazását megtilthatja.

8. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA, LEBONYOLÍTÁSA

8.1. Minden évben egy rendes közgyűlés tartása kötelező, a vonatkozó jogszabályokban (különösen, de nem kizárólag a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a nemzetközi beszámolókészítési standardok) és a BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatában meghatározottak szerint. Az évi rendes közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét az igazgatóság határozza meg. A közgyűlés a Társaság székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyre is összehívható. Az évi rendes közgyűlésen kívül

minden más közgyűlés rendkívüli közgyűlésnek minősül. Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható az Alapszabály szerinti rendben, ha azt jogszabály előírja vagy egyébként az szükséges. A rendkívüli közgyűlést az igazgatóság hívja össze kivéve, ha a Ptk. vagy a jelen Alapszabály másként rendelkezik. Az igazgatóság határozata alapján a közgyűlésen a részvényes személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehet, a közgyűlés konferencia-közgyűlés keretében is megtartható.

8.2. A közgyűlésre szóló meghívót – amennyiben a Ptk. eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a közgyűlés kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően az Alapszabály 13. pontja szerinti rendben kell közzétenni.

8.3. A közgyűlésre szóló hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a Társaság cégnevét és székhelyét;
b) a közgyűlés időpontját és helyét;
c) a közgyűlés megtartásának módját, konferencia-közgyűlés esetén a közgyűlés lebonyolításához használt elektronikus hírközlő eszköz hozzáférésének adatait (alkalmazás megjelölése, ahhoz való hozzáférés, telefonszám, betárcsázási vagy belépési kód);
d) a közgyűlés napirendjét és a napirend kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit;
e) a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
f) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét;
g) tájékoztatást arról, hogy a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő időpontját megelőző második munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni;
h) a Ptk. 3:273. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást arról, hogy

i. a közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza,
ii. a részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában,
iii. a részvényeknek a közgyűlés kezdő időpontját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és a részvényest megillető jogokat gyakorolja;

i) a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
j) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást;
k) konferencia-közgyűlés esetén a tájékoztatást arról, hogy azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról határidőn belül nem tájékoztatják a Társaságot, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt.

8.4. A Társaság a hirdetményeinek közzétételére vonatkozó rendelkezések szerint a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:

a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;
b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;
c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a Részvényeseknek.

8.5. Tekintettel arra, hogy a Társaság a közgyűlési anyagokat a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapszabály rendelkezései szerint a megfelelő közzétételi helyeken nyilvánosságra hozza, a közgyűlési anyagok elektronikus úton történő, Ptk. 3:272. § (4) bekezdés szerinti megküldésének kérelmezésére nincs lehetőség.

8.6. Ha a szavazatok legalább egy százalékát képviselő Részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletességére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

8.7. A részvényesek személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A konferencia-közgyűlés olyan telekommunikációs eszköz (különösen, de nem kizárólagosan Google Meet, Microsoft Teams vagy Zoom Meeting) igénybevételével történhet, amely lehetővé teszi a közgyűlésen résztvevő személyek egyidejű, korlátozástól mentes részvételét, a kép és hang valós idejű, kétirányú, korlátozástól mentes közvetítését, valamint a kép és hang folyamatos rögzítését. Konferencia-közgyűlés esetén a Társaság – a közgyűlés elnöke útján – a szavazást követően közvetlenül elektronikus visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére a szavazat leadásáról. A konferencia-közgyűlés esetén a részvényesek szabadon dönthetnek a részvételük módjáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a Társaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben a Társaságnál felmerülő költségeket a Társaság viseli, azok a részvényesekre nem háríthatók át.

8.8. Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább 1 (egy) százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlési meghívó kézhezvételétől vagy a hirdetmény közzétételétől számított 5 (öt) napon belül – az ok megjelölésével – írásban tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés személyes megjelenéssel történő megtartását.

8.9. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok több, mint 50 (ötven) százalékát képviselő részvényes jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a részvényes valamely ügyben nem szavazhat, a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

8.10. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés a megjelent részvényesek által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül a meghirdetett eredeti napirendi pontokban és csakis azokban határozatképes. A megismételt közgyűlés a nem határozatképes közgyűlést követően legfeljebb 21 (huszonegy) napra hívható össze.

8.11. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a Részvényes nevét a közgyűlés (megismételt közgyűlés) kezdőnapját megelőző ötödik munkanapra – mint fordulónapra – elkészített tulajdonosi megfeleltetés alapján az Alapszabály 5.10. pontja szerint a részvénykönyvbe bejegyezzék.

8.12. A Részvényes számára az igazgatóság a részvények számának megfelelő szavazati jogot igazoló szavazójegyet ad ki, amely szavazójegy egyben igazolás a közgyűlésen való részvételre. Az igazgatóság elnöke bármely személyt meghívhat a Társaság közgyűlésére, és számára véleményezési, hozzászólási jogot biztosíthat, ha véleménye szerint ezen személy jelenléte és véleménye szükséges, illetve elősegíti a Részvényesek tájékoztatását és a közgyűlési döntések meghozatalát.

8.13. A közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással és a közgyűlés döntése alapján az alábbi módokon történhet:

a) az igazgatóság által előkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával;
b) kézfelemelés útján;
c) szavazógéppel;
d) konferencia-közgyűlés esetén a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott szavazatát (i) képi megjelenítés biztosításával egyidejűleg, kézfelemeléssel megerősített, szóbeli igen/nem/tartózkodom kijelentéssel adja meg vagy (ii) a konferencia-közgyűlés határozhat arról, hogy a konferencia-közgyűlés a konferencia közgyűlés megtartására szolgáló alkalmazás szavazást lehetővé tevő funkciója használatával történjen. A Társaság a – közgyűlés elnöke útján – a konferencia közgyűlésen a részvényes vagy a meghatalmazott által az előző (i)-(ii) pontok szerint leadott szavazatról közvetlenül a szavazat leadását követően visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére;
e) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon.

8.14. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb harminc napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlés esetén a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

8.15. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei darabszámát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

8.16. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésre belépő részvényes, illetve meghatalmazott a belépéskor köteles a kép és hang közvetítését lehetővé tenni, a nevét, illetve a meghatalmazott a képviselt részvényes nevét (cégnevét) közölni. Amennyiben a

részvényes, illetve a képviselő személyazonosságát nem tudja igazolni, a részvényes, illetve a meghatalmazott a konferencia-kögyülésen nem vehet részt. A konferencia-kögyülésen részt venni kívánó részvényes köteles a részvételéhez szükséges technikai feltételekről (különösen, de nem kizárólagosan internetkapcsolat) maga gondoskodni akként, hogy a konferencia-kögyülés teljes időtartama alatt a részvényesről a kép-, illetve hang közvetítése és rögzítése folyamatos és akadálytalan legyen. Amennyiben a részvényesről a kép vagy a hang közvetítése akadályozott, úgy kell tekinteni, hogy a részvényes a konferencia-kögyülésről vagy annak adott részéről távozott.

8.17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a Társaság cégnevét és székhelyét;
b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét;
c) a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

8.18. A konferencia-kögyülésről a jegyzőkönyvet az arról készült felvétel alapján az igazgatóság készíti és hitelesíti. Konferencia-kögyülés esetén a konferencia-kögyülés a teljes időtartama alatt folyamatosan rögzítésre kerül.

8.19. Az igazgatóság köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a konferencia közgyűlés esetén a konferencia-kögyülésről készült felvételt adathordozón a saját dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

8.20. A közgyűlés határozatait a jogszabályban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.

8.21. A közgyűlést az igazgatóság elnöke, illetve az általa erre felkért igazgatósági tag nyitja meg, megállapítja a közgyűlés határozatképességét, és javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítő, a további esetleges tisztségeket betöltők és a szavazatszámláló személyére, akiknek a megválasztására a közgyűlés jogosult egyszerű szótöbbséggel. Konferencia-kögyülés esetén a konferencia-kögyülés a 8.13. pont d) bekezdésben rögzített módon választja meg a közgyűlés tisztségviselőit, azzal, hogy jegyzőkönyv-hitelesítőt nem kell választani.

8.22. A közgyűlés elnöke:

a) ellenőrzi a részvényesek megjelent képviselőinek képviseleti jogosultságát, konferencia-kögyülés esetén megállapítja a részvényesek, illetve a részvényesek képviselőinek, valamint az egyéb megjelent személyeknek a személyazonosságát;
b) a jelenléti ív alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén a közgyűlést elhalasztja a megismételt közgyűlésre vonatkozó előírások szerint;
c) vezeti a tanácskozást a napirend alapján;
d) elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét, kimondja a közgyűlés határozatát;

e) konferencia-közgyűlés esetén gondoskodik a szavazásról szóló visszaigazolás részvényesek, illetve meghatalmazottak részére történő megküldéséről;
f) szükség esetén korlátozza a felszólalások időtartamát, megvonja a szót a hozzászólótól;
g) konferencia-közgyűlés esetén a 8.13. pont d) bekezdésében rögzített módon leadott és a szavazatszámlálók által megszámolt szavazatok alapján állapítja meg a szavazás eredményét és azt egyúttal közli a résztvevőkkel;
h) gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív szabályszerű vezetéséről és a konferencia-közgyűlés esetén a kép-, és hangfelvétel folyamatos rögzítéséről;
i) szükség esetén szünetet rendel el;
j) berekeszti a közgyűlést a napirendi pontok megtárgyalását követően;
k) aláírásával hitelesíti a közgyűlési dokumentumokat.

8.23. A rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az alábbi tárgyköröket:

a) az igazgatóság jelentését az előző üzleti év üzleti tevékenységéről;
b) az igazgatóság javaslatát a Társaság éves beszámolójának elfogadására;
c) az igazgatóság indítványát az adózott eredmény felhasználására, az osztalék megállapítására;
d) a felügyelőbizottság jelentését;
e) az állandó könyvvizsgáló jelentését;
f) az igazgatósági tagok részére adandó felmentvényeket;
g) a hatályos jogszabályok szerinti beszámoló elfogadását;
h) a Ptk. 3:268. § (3) bekezdése szerinti javadalmazási jelentést;
i) a Ptk. 3:289. § szerinti, a Társaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató jelentést.

8.24. A közgyűlésen a Részvényesek jogosultak az előterjesztésekhez kapcsolódóan kérdést feltenni, hozzászólni, módosító indítvánnyal élni.
8.25. A közgyűlésen az igazgatóság tagjai, a felügyelőbizottság tagjai, az auditbizottság tagjai és az állandó könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt, a napirendhez hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek. A Társaság BÉT Xtend Általános Üzletszabályzat szerinti kijelölt tanácsadója és a BÉT képviselője a közgyűlésen felszólalhat. A közgyűlésen - segítő jelleggel - részt vehetnek a Társaság munkavállalói, ügyvédei.
8.26. A közgyűlés által hozott jogszabálysértő vagy a jelen Alapszabályba ütköző határozat bírósági felülvizsgálatát bármely részvényes, az igazgatóság és a felügyelőbizottság bármely tagja kérheti a Ptk. 3:35-3:37. §-ok rendelkezései szerint.

9. AZ IGAZGATÓSÁG

9.1. Az igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja határozatlan időtartamra. Az igazgatóság képviseli a Társaságot.
9.2. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az igazgatóság elnökét a Társaság közgyűlése választja. Az igazgatóság tagjainak felsorolását az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

9.3. Az igazgatóság megállapítja a működési szabályait tartalmazó ügyrendet.

9.4. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság

a) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Társaság beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot;
b) az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít;
c) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a felelős társaságirányítási jelentést;
d) elkészíti a Társaság féléves jelentését;
e) elkészíti a Társaság javadalmazási politikáját és javadalmazási jelentését, azokat a közgyűlés elé terjeszti;
f) gondoskodik Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről;
g) eleget tesz a BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatában foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek;
h) dönt osztalékfelleg kifizetéséről és ehhez kapcsolódóan közbeneső mérleg elfogadásáról;
i) elkészíti és elfogadja a Társaság szabályzatait, beleértve a számviteli törvény szerinti szabályzatokat, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a bennfentes szabályzatot;
j) összehívja a Társaság közgyűlését mindazon esetekben, amelyekben ezen Alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli;
k) dönt a Társaság alaptőkéjének felemeléséről és az ehhez kapcsolódó Alapszabály-módosításról az erre vonatkozó közgyűlési határozat birtokában;
l) dönt a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosításáról, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az Alapszabály alapján szükséges – az Alapszabály módosításáról;
m) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján;
n) képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt;
o) vezeti a részvénykönyvet;
p) meghatározza a Társaság stratégiáját és üzleti tervét;
q) gyakorolja a leányvállalatok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat;
r) kijelöli a cégjegyzésre jogosult munkavállalókat;
s) engedélyezi a Részvényesnek az iratokba történő betekintést;
t) dönt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet létrehozása, fenntartása vonatkozásában, továbbá eljár a működéshez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtétele tekintetében;
u) dönt a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény által hatáskörébe utalt ügyekben;
v) dönt valamennyi olyan, a Társaságot érintő kérdésben, melyet sem az Alapszabály, sem jogszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

9.5. Az igazgatóság háromhavonta legalább egy ülést tart. Az igazgatóság elnökének kötelessége az igazgatóság ülését késedelem nélkül összehívni, ha az igazgatósági tagok közül 2 (kettő) vagy több tag azt kéri. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és ülésen legalább tagjainak többsége, köztük az elnök jelen van. Az igazgatóság

elnökének 30 (harminc) napot meghaladó akadályoztatása esetén az igazgatóság határozatképességéhez az igazgatósági tagok többségének, köztük Bencsikné Tarina Krisztina igazgatósági tagnak a jelenléte szükséges. Az igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Az igazgatóság ülése akkor is határozatképes, ha összehívása nem volt szabályszerű, de valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik igazgatósági tag sem tiltakozik. Az igazgatóság ülésein a tagokon kívül az elnök által meghívott személyek vesznek részt.

9.6. Az igazgatóság határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségben maradt igazgatósági tag véleményét – amennyiben ezt igényli – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyelőbizottságnak.

9.7. Az igazgatóság ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot, erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, amelyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni. Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani.

9.8. Az igazgatóság ülései közötti időszakban az ügyvezetést kizárólag az elnök gyakorolhatja az igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint.

9.9. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által a jelen Alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezik.

9.10. Az igazgatóság tagja az igazgatóság hozzájárulása esetén lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság.

10. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

10.1. A Társaság felügyelőbizottsága legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés jogosult megválasztani, legfeljebb öt éves határozott időtartamra.

10.2. A felügyelőbizottság tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a felügyelőbizottság tagja, ha a Társasággal a felügyelő bizottsági tagságán és a Társaság szokásos tevékenységébe tartozó, a felügyelőbizottsági tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll, valamint vele szemben nem áll fenn a Ptk. 3:287. § (2) bekezdésében írt valamely kizáró ok.

10.3. A felügyelőbizottság kötelezettségei a következők:

a) a Társaság ügyvezetésének (igazgatóságának) ellenőrzése;

b) a közgyűlés elé kerülő valamennyi igazgatósági előterjesztés megvizsgálása, ezekre vonatkozó álláspont ismertetése a közgyűlésen;

c) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, az adózott eredmény felhasználásának vizsgálata és erről jelentéstétel a közgyűlés számára.

10.4. Ha a felügyelőbizottság megítélése szerint az igazgatóság tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a Részvényesek érdekeit, összehívja a közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére.

10.5. A felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgálhatja.

10.6. A felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

10.7. A felügyelőbizottság köteles a napirendjére tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

10.8. A felügyelőbizottság határozatait szavazással állapítja meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.

10.9. A felügyelőbizottság tagja a felügyelőbizottsági ülésen jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja.

10.10. A felügyelőbizottság tagjainak felsorolását az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

11. AZ AUDITBIZOTTSÁG

11.1. A Társaságnál legalább három-, legfeljebb öttagú auditbizottság működik, amely a felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti.

11.2. Az auditbizottság tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.

11.3. Az auditbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

11.4. Az auditbizottság tagjainak felsorolását az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.

12. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

12.1. A Társaságnál állandó könyvvizsgáló működik. Az állandó könyvvizsgálót a közgyűlés választja. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Részvényese, vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottság tagja, ezek hozzátartozója, továbbá a Társaság munkavállalója, ezen jogviszonya fennállása idején és annak megszűnésétől számított három évig.

12.2. A konyvvizsgaló választása határozott időre, legfeljebb azonban öt évre szól. A konyvvizsgaló újra választható. Megbízása a közgyűlés döntése alapján visszahívással, a konyvvizsgalóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a konyvvizsgaló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.

12.3. A konyvvizsgaló betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit megvizsgálhatja. A konyvvizsgaló a Társaság közgyűlése elé terjesztett éves beszámolót megvizsgálja abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályok előírásainak, és véleményét ismerteti. Enélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható.

12.4. A konyvvizsgaló a közgyűlésen és a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a konyvvizsgaló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a konyvvizsgaló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

12.5. A konyvvizsgaló köteles a közgyűlés összehívását kérni a felügyelőbizottság egyidejű tájékoztatása mellett abban az esetben, ha tudomást szerez a társasági vagyon olyan mértékű változásáról, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, továbbá, ha olyan tényről szerez tudomást, amely az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai ezen minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonják maguk után. Ha a Társaság közgyűlését nem hívják össze, a konyvvizsgaló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

12.6. A Társaság állandó konyvvizsgálójának adatait az Alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.

13. HIRDETMÉNYEK

13.1. A Társaság hirdetményeit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszeri alkalommal, a Társaság honlapján, a BÉT honlapján (www.bet.hu), a Magyar Nemzeti Bank által működtetett információtárolási rendszerben (www.kozzetetelek.mnb.hu), jogszabály által meghatározott esetekben a Cégközlönyben teszi közzé.

14. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

14.1. A Társaság megszűnik, ha

a) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
b) a közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
c) az illetékes cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

15.1. A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégneve (rövidített cégneve) alá az igazgatóság elnöke vagy Bencsikné

Tarina Krisztina igazgatósági tag önállóan írja alá. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Társaság kérelmére a cégjegyzék tartalmazhatja a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.1. A Társaság kifejezetten vállalja, hogy amennyiben a Társaság közgyűlése a Társaság részvényeinek a BÉT Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési platformjáról vagy szabályozott piacról történő kivezetéséről dönt, a Társaság a Tpt. 63. § (7) bekezdésében a kivezetésről szóló közgyűlési döntést nem támogató Részvényesek számára biztosított eladási jogot biztosítja a Tpt.-ben írt feltételekkel azonos feltételekkel. E tekintetben a jelen pont rendelkezését a BÉT mint piacműködtető és a Társaság a Ptk. 6:136. § szerinti, a Társaság által harmadik személy javára szóló szerződéses kötelezettségvállalásnak tekintik, amelynek során a Társaság elfogadja, hogy a mindenkor hatályos BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatára hivatkozással az érintett részvényes közvetlenül követelheti a Társaságtól, hogy a részvényeit a Tpt. 63. § (7) bekezdésének, illetőleg 63/A. §-ának megfelelően tőle vegye meg. A Részvényes a javára kikötött fenti vételi kötelezettség teljesítését a Társaság kivezetésről szóló közgyűlési határozatáról történt tudomásszerzését követően követelheti, tekintettel arra, hogy a Részvényes javára szóló jelen pont szerinti kötelezettségvállalásról történt értesítésének egyrészt a mindenkor hatályos BÉT Xtend Általános Üzletszabályzata bárki számára elérhető módon történt közzététele, másrészt a Részvényesnek a Társaság kivezetési döntéséről való tudomásszerzése minősül.

16.2. A Társaság alapításával és a változások bejegyezéséből járó, igazolt költségeket a Társaság viseli.

16.3. A Részvényest a Társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles megtéríteni. A Társaság működéséről, üzletmenetéről a közgyűléseken, illetve a közgyűlési dokumentációk, továbbá Tpt.-ben és a BÉT szabályzataiban előírt közzétételek útján tájékoztatja a Részvényeseket és a tőkepiacot. A Társaság üzleti könyvei, egyéb üzleti iratai az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályainak alkalmazásában üzleti titoknak minősülnek, ezekbe a Részvényes nem tekinthet be.

16.4. Ha az Alapszabály valamely rendelkezése semmis vagy érvénytelen, úgy ezen körülmény nem hat ki az Alapszabály egészére, azt nem teszi teljes egészében semmissé vagy érvénytelené. Az érvénytelen (semmis) rész helyett a Részvényesek a következő Alapszabály-módosításkor a jelen Alapszabály megállapításánál irányadó szerződéses akaratuknak megfelelően a hibás részt orvosolják, mindaddig a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók.

16.5. A jelen Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai az irányadóak.

A Ctv. 51. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ellenjegyző ügyvéd igazolja, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű Alapszabály elkészítésére az 1-3. mellékletek módosítása adott okot.

Ellenjegyzem Budapesten, 2026. május 22. napján:

Dr. Simon Stella Ügyvédi Iroda
Dr. Simon Stella ügyvéd
KASZ: 36073551

Mellékletek:

számú melléklet: Az igazgatóság tagjai
számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai
számú melléklet: Az auditbizottság tagjai
számú melléklet: A Társaság könyvvizsgálója
számú melléklet: Apportlista

1. számú melléklet: Az igazgatóság tagjai

Az igazgatóság elnöke:

Bencsik Attila Kálmán (anyja neve: Szomor Margit, születési idő: 1966. április 29., lakcím: 2132 Göd, Erzsébet utca 8.)

Az igazgatóság további tagjai:

Bencsikné Tarina Krisztina (anyja neve: Kondér Edit, születési idő: 1970. január 25., lakcím: 2132 Göd, Erzsébet utca 8.)

Márton Balázs (anyja neve: Molnár Katalin, születési ideje: 1976. október 31., lakcím: 9700 Szombathely, Hollán Ernő utca 21.)

Balásdi-Szabó István (anyja neve: Papp Zsuzsanna, születési ideje: 1965. július 15., lakcím: 1114 Budapest, Bartók Béla út 61.)

Dr. Balázs Csaba László (anyja neve: Muczina Mária, születési ideje: 1964. április 2., lakcím: 1028 Budapest, Rend u. 7.)

Az igazgatóság elnökének, valamint Bencsikné Tarina Krisztina, Márton Balázs és Balásdi-Szabó István igazgatóság tagok megbízatása a Társaság törzsrészvényeinek a BÉT által működtetett, Xtend multilaterális kereskedési platformra történő regisztrációjától kezdődően határozatlan időtartamra szól. Dr. Balázs Csaba László igazgatósági tag megbízatása a 2026. május 22. napjától kezdődő határozatlan időtartamra szól.

2. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai

A felügyelőbizottság tagjai:

Csányi Franciska (anyja neve: Hajdú Erzsébet Csilla, születési ideje: 1980. január 29., lakcím: 1037 Budapest, Királylaki út 62/a, Fsz.1.)

Daoda Zoltán (anyja neve: Balla Ilona, születési ideje: 1964. július 6., lakcím: 2151 Fót, Németh Kálmán út 21.)

Lozsádi Dániel (anyja neve: Dr. Schultheisz Judit, születési ideje: 1982. november 25., lakcím: 1025 Budapest, Zuhany utca 2.)

A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása a Társaság törzsrészvényeinek a BÉT által működtetett, Xtend multilaterális kereskedési platformra történő regisztrációjától kezdődik. Csányi Franciska és Lozsádi Dániel felügyelőbizottsági tagok megbízatás 2028. május 31. napjáig. Daoda Zoltán felügyelőbizottsági tag megbízatása pedig 2030. január 30. napjáig tart.

3. számú melléklet: Az auditbizottság tagjai

Az auditbizottság tagjai:

Csányi Franciska (anyja neve: Hajdú Erzsébet Csilla, születési ideje: 1980. január 29., lakcím: 1037 Budapest, Királylaki út 62/a, Fsz.1.)

Daoda Zoltán (anyja neve: Balla Ilona, születési ideje: 1964. július 6., lakcím: 2151 Fót, Németh Kálmán út 21.)

Lozsádi Dániel (anyja neve: Dr. Schultheisz Judit, születési ideje: 1982. november 25., lakcím: 1025 Budapest, Zuhany utca 2.)

Az auditbizottság tagjainak megbízatása a Társaság törzsrészvényeinek a BÉT által működtetett, Xtend multilaterális kereskedési platformra történő regisztrációjától kezdődik. Csányi Franciska és Lozsádi Dániel auditbizottsági tagok megbízatás 2028. május 31. napjáig. Daoda Zoltán auditbizottsági tag megbízatása pedig 2030. január 30. napjáig tart.

4. számú melléklet: Azt állandó könyvvizsgáló

A Társaság állandó könyvvizsgálója:

Cégnév: CMT Audit Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhely: 1074 Budapest, Vörösmarty utca 16-18. A. ép. fszt. 1/F.
Cégjegyzékszám: 01-09-063211
Kamarai tagsági száma: 000171

A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében is felelős személy:

Név: Móri Ferencné
Lakcím: 1163 Budapest, Somoskő utca 10.
Kamarai nyilvántartási szám: 003356

A Társaság állandó könyvvizsgálójának megbízatása a Társaság törzsrészvényeinek a BÉT által működtetett, Xtend multilaterális kereskedési platformra történő regisztrációjától 2027. május 31. napjáig tart.

5. számú melléklet: Apportlista

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgya	A nem pénzbeli hozzájárulás értéke	A nem pénzbeli hozzájárulás ellenében adott részvények	Apportáló	Apportértékelést végző szakértő
Glia Kutatás - Fejlesztési Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1045 Budapest, Berlini utca 47-49., cégjegyzékszám: 01-09-203004) 3.000.000 forint névértékű üzletrésze	2.193.881.000 forint	9.300.000 darab, egyenként 100 forint névértékű, azaz 930.000.000 forint össznévértékű „A” sorozatú törzsrészvény.	Propriété Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24., cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Tarnabod belterület, 36/5/C helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan 1/1 tulajdoni illetősége	32.799.771,9 forint	139.041 darab, egyenként 100 forint névértékű, azaz 13.904.100 forint össznévértékű „A” sorozatú törzsrészvény.	Infodrops Consulting Tanácsadói és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság	KOMFORT 2005 Ingatlanközvetítő, Értékbecslő és Tanácsadó Betéti Társaság (székhely: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 45/A 2/12, cégjegyzékszám: 10-06-026166)
A Tarnabod belterület, 36/5/D helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan 1/1 tulajdoni illetősége	53.199.932,1 forint	225.519 darab, egyenként 100 forint névértékű, azaz 22.551.900 forint össznévértékű „A” sorozatú törzsrészvény.	Infodrops Consulting Tanácsadói és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság	KOMFORT 2005 Ingatlanközvetítő, Értékbecslő és Tanácsadó Betéti Társaság (székhely: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 45/A 2/12, cégjegyzékszám: 10-06-026166)
ALBITECH Biotechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1045 Budapest, Berlini utca 47-49., cégjegyzékszám: 01-09-203004)	26.829.850,6 forint	113.734 darab, egyenként 100 forint névértékű, azaz 11.373.400 forint össznévértékű „A” sorozatú törzsrészvény.	Bencsik Attila Kálmán	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)

300.000 forint névértékű üzletrésze
ALBITECH Biotechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1045 Budapest, Berlini utca 47-49., cégjegyzékszám: 01-09-203004) 615.000 forint névértékű üzletrésze	55.001.264,5 forint	233.155 darab, egyenként 100 forint névértékű, azaz 23.315.500 forint össznévértékű „A” sorozatú törzsrészvény.	Daoda Zoltán	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977))
ALBITECH Biotechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1045 Budapest, Berlini utca 47-49., cégjegyzékszám: 01-09-203004) 615.000 forint névértékű üzletrésze	55.001.264,5 forint	233.155 darab, egyenként 100 forint névértékű, azaz 23.315.500 forint össznévértékű „A” sorozatú törzsrészvény.	Márton Balázs	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)

AI assistant

Glia Nova PLC Governance Information 2026

14875_rns_2026-04-30_3afeca4b-3c79-492c-a523-cc647149f1d8.pdf

A GLIA NOVA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

1. A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA, JOGI JELLEGE ÉS MŰKÖDÉSI FORMÁJA

2. A TÁRSASÁG ALAPVETŐ ADATAI

3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE

4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

5. A RÉSZVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEKHEZ TARTOZÓ JOGOSULTSÁGOK

6. OSZTALÉKFIZETÉS, KIFIZETÉSEK A SAJÁT TŐKÉBŐL

7. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

8. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA, LEBONYOLÍTÁSA

9. AZ IGAZGATÓSÁG

10. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

11. AZ AUDITBIZOTTSÁG

12. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

13. HIRDETMÉNYEK

14. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. számú melléklet: Az igazgatóság tagjai

2. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai

3. számú melléklet: Az auditbizottság tagjai

4. számú melléklet: Azt állandó könyvvizsgáló

5. számú melléklet: Apportlista

AI assistant

Glia Nova PLC — Governance Information 2026

14875_rns_2026-04-30_3afeca4b-3c79-492c-a523-cc647149f1d8.pdf

A GLIA NOVA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

1. A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA, JOGI JELLEGE ÉS MŰKÖDÉSI FORMÁJA

2. A TÁRSASÁG ALAPVETŐ ADATAI

3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE

4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

5. A RÉSZVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEKHEZ TARTOZÓ JOGOSULTSÁGOK

6. OSZTALÉKFIZETÉS, KIFIZETÉSEK A SAJÁT TŐKÉBŐL

7. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

8. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA, LEBONYOLÍTÁSA

9. AZ IGAZGATÓSÁG

10. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

11. AZ AUDITBIZOTTSÁG

12. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

13. HIRDETMÉNYEK

14. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. számú melléklet: Az igazgatóság tagjai

2. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai

3. számú melléklet: Az auditbizottság tagjai

4. számú melléklet: Azt állandó könyvvizsgáló

5. számú melléklet: Apportlista

More from Glia Nova PLC

Glia Nova PLC Governance Information 2026