Interim / Quarterly Report • Sep 29, 2025
Interim / Quarterly Report
Open in ViewerOpens in native device viewer
AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZTENDERDEK (IFRS) ALAPJÁN KÖNYVVIZSGÁLATTAL NINCS ALÁTÁMASZTVA
2025. JÚNIUS 30.
| 1. | Általános rész | 8 |
|---|---|---|
| 1.1 | 8 A vállalkozás bemutatása |
|
| 1.2 | 8 A mérlegkészítés alapja |
|
| 2. | Számviteli politika | 9 |
| 2.1 | A számviteli politika lényeges elemei 9 |
|
| Tőkebefektetések értékelése9 | ||
| 10 Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek |
||
| Árbevétel11 | ||
| Ingatlanok, gépek, berendezések11 | ||
| Nem pénzügyi eszközök értékvesztése12 | ||
| 13 Immateriális javak |
||
| 13 Goodwill |
||
| 13 Követelések |
||
| Pénzügyi eszközök14 | ||
| Pénzügyi eszközök értékvesztése15 | ||
| Pénzügyi kötelezettségek16 | ||
| 16 Céltartalékok |
||
| Társasági adó17 | ||
| Lízing18 | ||
| Egy részvényre jutó eredmény (EPS)18 | ||
| Készletek19 | ||
| Mérlegen kívüli tételek19 | ||
| Fordulónap utáni események19 | ||
| 2.2 | A számviteli politika változásai 19 |
|
| 2.3 | 21 Jelentős számviteli becslések és feltételezések |
|
| Követelésekre elszámolt értékvesztés21 | ||
| Értékcsökkenés22 | ||
| 3. | Ingatlanok, gépek és berendezések |
22 |
| 4. | Immateriális javak |
23 |
| 5. | Részesedések | 23 |
| 6. | Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
24 |
| 7. | Vevő- és egyéb követelések |
25 |
| 8. | Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | 25 |
| 9. | Jegyzett tőke és tőketartalék |
26 |
| 10. | Szállítói kötelezettségek |
28 |
| 11. | Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek | 29 |
| 12. | Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások |
29 |
| 29 | ||
| 13. | Árbevétel | 30 |
| 14. | Anyagjellegű ráfordítások |
30 |
| 15. | Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások |
30 |
| 16. | 31 | |
| 17. 18. |
Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások |
31 |
| 19. | Pénzügyi műveletek bevételei | 32 |
|---|---|---|
| 20. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 32 |
| 21. | Jövedelemadók | 32 |
| 22. | Egy részvényre jutó eredmény |
33 |
| 23. | Kockázatkezelés | 34 |
| 24. | Kapcsolt felekkel szembeni tranzakció | 36 |
| 25. | Pénzügyi instrumentumok |
36 |
| 26. | Beszámoló összeállításával kapcsolatos információ |
37 |
| 27. | Egyedi beszámoló könyvvizsgálattal történő ellenőrzése, könyvvizsgáló díjazása | 37 |
| 28. | Igazgatóság és Felügyelő Bizottság javadalmazása | 37 |
| 29. | Mérlegfordulónap utáni események | 37 |
| 30. | A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése | 38 |
|---|---|---|
***
Pénzügyi helyzet kimutatás
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Melléklet | 2025.06.30. | 2024.12.31. | 2024.06.30 | |
|---|---|---|---|---|
| ESZKÖZÖK | ||||
| Éven túli eszközök | ||||
| Ingatlanok, gépek és berendezések | 3 | 633 | 684 | 0 |
| Immateriális eszközök | 4 | 0 | 0 | 0 |
| Részesedések | 5 | 0 | 0 | 0 |
| Bérleti jog lízing | 0 | 0 | 0 | |
| Éven túli eszközök összesen | 633 | 684 | 0 | |
| Forgóeszközök | ||||
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek | 6 | 17.744 | 25.328 | 16.675 |
| Vevő- és egyéb követelések, aktív időbeli | 7 | 7.255 | 8.691 | 7.438 |
| Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | 8 | 0 | 0 | 0 |
| Készletek | - | - | - | |
| Forgóeszközök összesen | 24.999 | 34.019 | 24.113 | |
| Eszközök összesen | 25.632 | 34.703 | 24.113 | |
| FORRÁSOK | ||||
| Saját tőke | ||||
| Jegyzett tőke | 9 | 26.086 | 26.086 | 25.786 |
| Tőketartalék | 9 | 14.700 | 14.700 | 0 |
| Eredménytartalék | 9 | (19.211) | (13.451) | (6.064) |
| Saját tőke összesen | 21.575 | 27.335 | 19.722 | |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek | ||||
| Egyéb hosszú kötelezettség | 0 | 0 | 0 | |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen | 0 | 0 | 0 | |
| Rövid lejáratú kötelezettségek | ||||
| Szállítói kötelezettségek | 10 | 2.467 | 5.958 | 2.982 |
| Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben | 11 | - | - | - |
| Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások |
12 | 1.590 | 1.410 | 1.409 |
| Pénzügyi lízing kötelezettség | 0 | 0 | 0 | |
| Rövid lejáratú kötelezettségek összesen | 4.057 | 7.368 | 4.391 | |
| Források összesen | 25.632 | 34.703 | 24.113 |
A 8-41. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Melléklet | 2025.06.30 | 2024.06.30 | |
|---|---|---|---|
| Értékesítés nettó árbevétele | 13 | 0 | 0 |
| Anyagköltségek | 14 | -8 | -16 |
| Személyi jellegű ráfordítások | 15 | -678 | -678 |
| Igénybevett szolgáltatások | 16 | -5.035 | -5.381 |
| Egyéb bevételek | 17 | 18 | 1.200 |
| Egyéb ráfordítások | 18 | -5 | 0 |
| Értékcsökkenés és amortizáció | 3,4 | -52 | -2 |
| Működési költségek | -5.760 | -4.877 | |
| Működési eredmény | -5.760 | -4.877 | |
| Pénzügyi bevételek | 19 | 0 | 0 |
| Pénzügyi ráfordítások | 20 | 0 | 0 |
| Adózás előtti eredmény | -5.760 | 0 -4.877 |
|
| Jövedelemadók | 21 | - | - |
| Adózott eredmény | -5.760 | -4.877 | |
| Egyéb átfogó jövedelem | - | - | |
| Teljes átfogó jövedelem | -5.760 | -4.877 | |
| Egy részvényre jutó eredmény (Ft) | |||
| Alap | -8.83 | -7.56 | |
| Hígított | -8.83 | -7,56 |
A 9-41. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei
| Mellék-let | Jegyzett tőke | Tőketartalék | Eredménytartalék | Saját tőke összesen | |
|---|---|---|---|---|---|
| Egyenleg 2022. december 31-én | 128.933 | 0 | (98.125) | 30.808 | |
| Tőkeleszállítás | (103.147) | 103.147 | |||
| Teljes átfogó jövedelem | (6.208) | (6.208) | |||
| Egyenleg 2023. december 31-én | 25.786 | 0 | (1.186) | 24.600 | |
| Tőkeemelés | 300 | 14.700 | 15.000 | ||
| Teljes átfogó jövedelem | (12.265) | (12.265) | |||
| Egyenleg 2024. december 31-én | 26.086 | 14.700 | (13.451) | 27.335 | |
| Tőkeemelés | |||||
| Teljes átfogó jövedelem | (5.760) | (5.760) | |||
| Egyenleg 2025. június 30-án | 26.086 | 14.700 | (19.211) | 21.575 |
A 9-41. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| 2025 | 2024 | ||
|---|---|---|---|
| Működési tevékenységből származó cash flow | |||
| Adózás előtti eredmény | (5.760) | (4.877) | |
| Korrekciók: | |||
| Tárgyévi értékcsökkenés | 3,4 | 52 | 2 |
| Részesedés értékesítésének vesztesége | 20 | - | - |
| Részesedés értékvesztése | 20 | - | - |
| Működő tőke változásai | |||
| Vevő és egyéb követelések változása | 6,7 | 7.584 | (1.027) |
| Szállítók változása | 10 | 3.490 | 12.672 |
| Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és elhatárolások | 11,12 | 12.378 | 10.296 |
| Fizetett nyereségadó | - | - | |
| Működési tevékenységből származó nettó cash flow | 17.744 | 16.685 | |
| Befektetési tevékenységből származó cash flow | |||
| Tárgyi eszközök és immateriális javak (beszerzése) | 3,4 | 0 | 0 |
| Részesedések értékesítéséből származó bevétel | 0 | 0 | |
| Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow | 0 | 0 | |
| Finanszírozási tevékenységből származó cash flow | |||
| tőke csökkentés | 9 | 0 | 0 |
| visszaírás ET javára | 9 | 0 | 0 |
| Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash | (0) | (0) | |
| flow | |||
| Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása | -7.584 | 16.271 | |
| Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege | 6 | 25.328 | 414 |
| Készpénz és készpénzjellegű tételek félév végi egyenlege |
6 | 17.744 | 16.685 |
A 9-41. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei
A Nordtelekom Nyrt. 2023.11.07-én nevet változtatott Nord General Nyrt.-re (továbbiakban: "Társaság") jogelődjét a Keystone Internet Services Kft. (korábbi nevén Nextra) alapította 2005. december 13-án. A Társaságot a 2006. június 22.-én a Beltáv vásárolta meg és a Társaság nevét Nordtelekom-ra változtatta. Nordtelekom távközlési tevékenységet és ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket végzett. A 2023-as évben a maradék távközlési ületágát is felszámolta, hogy a jövőben más tevékenységbe kezdjen.
A Nord General Nyrt. tulajdonosi szerkezete a teljes alaptőkére vetítve – 2025. június 30-i állapot szerint – az alábbi:
| Tulajdonos neve | Tulajdoni hányad 2025 |
Tulajdoni hányad 2024 |
Szavazati hányad 2025 |
Szavazati hányad 2024 |
|---|---|---|---|---|
| BELTÁV Kft. | 26,71% | 26,71% | 26,71% | 26,71% |
| Zombori | 15,33% | 15,33% | 15,33% | 15,33% |
| Közkézhányad | 57,96% | 57,96% | 57,96% | 57,96% |
| 100.00% | 100.00% | 100.00% | 100.00% |
A vállalkozás székhelye: 1072 Budapest, Rákóczi út 8. A-B. 3. emelet 20.
A Társaság operatív irányítását az Igazgatóság végzi. A Társaság működésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat – az Alapszabályban rögzített módon – Felügyelő Bizottság látja el.
i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről
A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2025. szeptember 29-án fogadta el. A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Sztenderdek szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készültek. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják.
A pénzügyi kimutatások magyar forintban, ezer forintra kerekítve kerültek bemutatásra, ha nincs ettől eltérő jelzés.
A pénzügyi kimutatások a 2025. január 1-jén hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készültek.
A pénzügyi fél év megegyezik a naptári fél évvel.
A pénzügyi kimutatások a Társaság menedzsmentjének megítélése szerint a vállalkozás folytatásának elvével összhangban készültek. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között észszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől.
A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti.
Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők:
A gazdálkodónak az egyedi pénzügyi kimutatásokban a befektetések értékelése és bemutatására három lehetőség közül van választási lehetősége.
A Társaságnak az egyes befektetési kategóriákra azonos elszámolást kell alkalmaznia.
A Társaság a bekerülési érték modellt alkalmazza.
Az értékvesztés számítása során meg kell becsülni a pénztermelő egységek megtérülő értékét. A használati érték általában a várható, diszkontált jövőbeni cash-flow-k alapján kerül meghatározásra.
A leányvállalatban lévő részesedésre vonatkozóan értékvesztés tesztet kell elvégezni, ha potenciális értékvesztésre utaló jelek merülnek fel. Amennyiben az értékvesztés jele felmerül, meg kell állapítani a részesedés megtérülő értékét és össze kell hasonlítani a részesedés nettó értékével. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke jelentősen vagy tartósan alacsonyabb a nettó értékénél, értékvesztést kell elszámolni.
Az egyedi pénzügyi kimutatásait az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó a leányvállalatok (befektetések) értékét a befektetések tőke értékéhez mérve teszteli. Amennyiben a befektetések tőke értéke a gazdálkodónál nyilvántartott értéket nem éri el, akkor a Társaság az érintett befektetésre értékvesztést számol el. Amennyiben a jövőbeni várakozások szerinti és a múltbeli tőkeértékek eltérése válik megbízhatóan becsülhetővé a menedzsment jövőbeni tervezett szerződései miatt, akkor a befektetésekre vonatkozó befektetés értékelési modell szerinti értékbecslés készítésére kerül sor, amely a befektetés értékelési alapját képezi.
Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a Társaság funkcionális pénzneme a magyar forint.
A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételek, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra.
A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Társaság prezentálási pénzneme.
A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és
kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítjuk át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítjuk át.
Az árfolyamkülönbözetek a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra.
Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra.
A szerződés megkötésekor a Társaságnak be kell azonosítania, hogy mely áruk vagy szolgáltatások nyújtását ígérte a vevő részére, azaz milyen teljesítési kötelezettséget vállalt. A Társaság akkor számolhatja el a bevételt, amikor a teljesítési kötelezettségeinek eleget tett azzal, hogy leszállította az ígért árut, vagy elvégezte az ígért szolgáltatást. Teljesítésről akkor beszélhetünk, ha a vevő megszerezte az eszköz (szolgáltatás) felett az ellenőrzést, melynek jelei:
Amikor a szerződés teljesítése megtörténik, akkor a Társaságnak el kell számolnia a teljesítéshez kapcsolódó bevételt, amely nem más, mint a teljesítési kötelezettséghez rendelt tranzakciós ár. A tranzakciós ár az az összeg, amelyet a Társaság várhatóan megkap az áruk és szolgáltatások értékesítéséért cserébe. A tranzakciós ár meghatározásánál figyelembe vételre kerültek a változó ellenérték elemei (rabattok, engedmények) összegei is.
A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt értékvesztés elszámolt költségeit.
A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig.
A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz megtérülő értékét, mivel ez esetben értékvesztés elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz megtérülő értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg.
A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalék-alkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek.
A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő:
Gépek, berendezések 3-7 év
A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A Társaság minden beszámolási időszak végén felméri, hogy bármely eszköz esetében történt-e értékvesztésre utaló változás. Amennyiben ilyen változás történt, a Társaság megbecsüli az eszköz várható megtérülési értékét. Egy eszköz, vagy pénztermelő egység várható megtérülési értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb. A Társaság az eredmény terhére értékvesztést számol el, ha az eszköz várható megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke. A Társaság szükséges kalkulációkat a hosszú távú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti.
Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható.
A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén.
A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt:
Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-6 év
A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve közös vezetésű vállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Társaság minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra.
A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan az elvárt veszteség modell alkalmazásával.
Az IFRS 9 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL).
A Társaság pénzügyi eszközei a kezdeti értékeléskor kerülnek besorolásra azok jellegének és céljának megfelelően. A pénzügyi eszköz kategóriájának meghatározásához először azt kell tisztázni, hogy a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum vagy tőkebefektetés-e. Tőkebefektetéseket eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, mindazonáltal a gazdálkodó bekerüléskor dönthet úgy, hogy a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetéseket az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékeli valósan. Amennyiben a pénzügyi eszköz adósságinstrumentum, a besorolás meghatározásakor az alábbi pontokat kell figyelembe venni.
Azokat a pénzügyi eszközöket kell amortizált bekerülési értéken értékelni, amelyeket olyan üzleti modell alapján tartják, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása és a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt eszközök azok a pénzügyi eszközök, amelyeket olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját és a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
Eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök kategóriájába azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek nem tartoznak a fenti két pénzügyi eszköz kategória egyikébe sem, vagy kezdeti megjelenítéskor eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek lettek megjelölve.
Az SPPI követelmény teljesülésekor a Társaság a pénzügyi eszköz denominált pénznemében azt vizsgálja, hogy a szerződésből eredő pénzáramok konzisztensek-e az alapvető kölcsönmegállapodásokkal.
Annak megítéléséhez, hogy a szerződéses pénzáramok kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, a Társaság megvizsgálja a pénzügyi instrumentum szerződéses feltételeit. A vizsgálat arra is kitér, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételeket, melyek hatására a szerződéses pénzáramok összege vagy időzítése úgy változzon, hogy a pénzügyi eszköz már nem felel meg az SPPI követelménynek.
Minden egyéb adósságinstrumentumot eredményen keresztül valós értéken kell értékelni (FVTPL).
Minden tőkeinstrumentumot valós értéken kell értékelni a mérlegben és a valós érték változás hatását közvetlenül az eredmény kimutatásban kell elszámolni, kivéve azon tőkeinstrumentumok esetén, ahol a gazdálkodó az Egyéb átfogó jövedelem opciót (FVOCI) választotta.
A pénzügyi eszközöket és a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság akkor és csak akkor számolja el egymással szemben és jeleníti meg ezek nettó összegét a mérlegben, ha a Társaságnak törvényesen érvényesíthető joga van az összegek beszámítására és szándéka, hogy nettósítva érvényesíti, vagy egy időben realizálja az eszközt és teljesítse a kötelezettséget.
Az IFRS 9 értékvesztés modellje a várható veszteség elvén alapul. Az értékvesztést az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre kell alkalmazni. Az értékvesztés mérésénél a Társaság az alábbi két módszert alkalmazza:
Teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteséggel akkor kell számolni, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata a fordulónapon jelentősen megemelkedett az eszköz bekerülése óta. A 12 hónapra várható hitelezési veszteséggel akkor számol a Társaság, ha ilyen nem történt. A pénzügyi eszközök hitelkockázatának változása nem jelentősnek értékelhető, ha az eszköz hitelminősége alacsony besorolású a fordulónapon.
A Társaság vevőkövetelésekből származó követeléseinek értékvesztését egyedi módon értékeli és vizsgálja. Az értékelés során figyelembe veszi és megbecsüli a követelésből várható jövőbeni pénzáramok összegét, időzítését és valószínűségét, valamint a potenciálisan várható egyéb megtérüléseket. Amennyiben az információk alapján a követelésből származó jövőbeni pénzáramok alacsonyabbak, mint a fennálló követelés értéke, értékvesztés kerül elszámolásra az eredmény terhére.
A Társaság pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása a következő pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza: szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, kölcsönök, hitelek, banki folyószámlahitelek. Ezek megjelenítését és értékelését a beszámolóban a kiegészítő melléklet ide vonatkozó részei tartalmazzák az alábbiak szerint:
A Társaság minden pénzügyi kötelezettséget kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékel. Hitelek esetén azokat a tranzakciós költségeket is figyelembe veszi, amelyek közvetlenül a pénzügyi kötelezettség megszerzésének tulajdoníthatók.
Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi kötelezettségek két értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). Az egyes pénzügyi kötelezettségek besorolását a Társaság azok megszerzésekor határozza meg.
A kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A kölcsönökhöz és hitelekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer segítségével számított amortizáció során, valamint a pénzügyi kötelezettség kivezetésekor. Az amortizáció a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra pénzügyi ráfordításként.
A Társaság céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Társaságnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető.
A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke.
Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető.
A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Társaság akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat.
A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz.
A folyó évi adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Társaság folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra.
Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését.
Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a tovább vihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető.
Minden mérleg fordulónapon a Társaság számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Társaság halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni.
A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el.
A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Társaságnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása.
Az IFRS 16 lízing standard szerint a lízingbevevőnek párhuzamosan meg kell jelenítenie és számszerűsítenie mérleg oldalon egy eszközhasználati jogot és forrás oldalon egy ahhoz kapcsolódó kötelezettséget. Az eszközhasználati jog kezelése az egyéb nem pénzügyi eszközökhöz hasonlóan történik, és aszerint kerül elszámolásra értékcsökkenésük is. A lízing kötelezettség kezdeti értékelése a lízingfizetések jelenértékén történik a lízing futamideje alatt, mely jelenértéket az implicit kamatláb segítségével kell kiszámolni, ha ez a kamatláb pontosan meghatározható. Ha ez a kamatláb nem, vagy nehezen meghatározható, a lízingbevevő ez esetben használhatja a járulékos hitelfelvételi kamatlábat a diszkontáláshoz.
A Társaság nem mutatja ki a használati jog-eszközöket és a lízingkötelezettségeket a kisértékű eszközök és rövid futamidejű lízingek esetében. A Társaság az e lízinghez kapcsolódó lízingdíjakat költségként számolja el lineáris módon a lízing futamideje alatt. A Társaság a lízingből származó használati jog-eszközöket az Ingatlanok, gépek, berendezések mérlegsoron mutatja be, ugyanabban a sorban, ahol az ugyanilyen természetű, birtokában lévő eszközöket is prezentálja.
Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Társaság eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik.
Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne.
Sem a 2025. I félévében, sem pedig a 2024. december 31-ére végződő évben nem volt olyan tranzakció, amely ezt az EPS ráta értékét hígítaná.
A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a FIFO módszerrel határozzák meg.
A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek az éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték.
A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az éves beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek.
Azok a beszámolási időszak vége után bekövetkezett események, amelyek pótlólagos információt biztosítanak a Társaság beszámolási időszakának végén fennálló körülményekről (módosító tételek), bemutatásra kerültek a beszámolóban. Azon beszámolási időszak utáni események, amelyek nem módosítják a beszámoló adatait, a kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, amennyiben lényegesek.
A Társaság a 2025. január 1-éig hatályba lépett összes standard és értelmezés rendelkezésével összhangban állította össze a beszámolóját.
A Társaság az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. Az alább leírtakon túl ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Társaság pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett.
(Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, hatályos új és módosított standardok és értelmezések)
A lenti módosítások alkalmazása nem volt jelentős hatással a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira.
• Az IAS 7 standard módosítása (kibocsátva 2023. május 25-én, 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti évre hatályos, az EU befogadta a módosításokat) - Közzétételek: Szállítói finanszírozási megállapodások
További közzétételi követelményeket fogalmaz meg kvalitatív és kvantitatív információk bemutatásáról a szállítói finanszírozási megállapodások vonatkozásában.
• Az IAS 1 standard módosítása (kibocsátva 2020. január 23-án, 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti évre hatályos, az EU befogadta a módosításokat) - A kötelezettségek besorolása rövid távú vagy hosszú táv
Az IAS 1 standard módosítása (kibocsátva 2022. október 31-én, 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti évre hatályos, az EU befogadta a módosításokat) - Hosszú távú kötelezettségek szerződéses kikötésekkel
Pontosításokat tartalmaz, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a fordulónapot követő 12 hónapon belül hosszú távú kötelezettségek szerződéses kikötések esetében.
Hosszú lejáratú kötelezettségek hitel kovenánsokkal – A módosítások célja az IAS 1 standardban szereplő elvek tisztázása a kötelezettségek rövid és hosszú lejáratúként való besorolására vonatkozóan. A módosítások főként az elszámolás fogalmát tisztázzák, meghatározzák, hogy a gazdálkodó egység hogyan minősítse rövid vagy hosszú lejáratúnak a kölcsönmegállapodásból eredő kötelezettséget, és szabályozza a közzétételi kötelezettséget, ha a gazdálkodó egységnek olyan kölcsönmegállapodása van, amely olyan kovenánsokkal rendelkezik, melyek miatt követelhetik, hogy a kölcsön a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül esedékessé válik.
• Az IFRS 16 standard módosítása (kibocsátva 2022. szeptember 22-én, 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti évre hatályos, az EU befogadta a módosításokat – Lízing kötelezettség visszlízing esetében
A módosítások célja annak pontosítása, hogy az eladó-lízingbevevő a későbbiekben hogyan méri azokat a visszlízing-ügyleteket, amelyek megfelelnek az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard követelményeinek, és hogyan kell értékesítésként elszámolni. A módosítások csak az eladó-lízingbe vevő olyan visszlízing ügylet elszámolását érintik, amely megfelel az IFRS 15 standardban foglalt azon követelményeknek, hogy eladásként kell elszámolni.
Az IASB által kibocsátott és az EU által befogadott, 2025-től hatályos standardok és értelmezések
A lenti módosítások kapcsán nem várható jelentős hatás a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira.
• Az IAS 21 standard módosítása (kibocsátva 2023. augusztus 15-én, 2025. január 01-jétől kezdődő üzleti évre hatályos, az EU befogadta a módosításokat) - A devizaárfolyam-változások hatásai: Az átválthatóság hiánya
Pontosítás, hogy mikor váltható egy valuta más valutára, és mikor nem. Meghatározza, hogyan kell egy entitásnak árfolyamot választani, amikor egy valuta nem váltható. További közzétételi követelményeket ír elő.
Az EU által még be nem fogadott módosítások:
• Az IFRS 7 és az IFRS 9 standardok módosítása (kibocsátva 2024. december 18-án, 2026. január 1-jétől kezdődő üzleti évekre hatályos) - Szerződések, amelyek természetfüggő villamos energiára vonatkoznak
• Az IFRS 7 és az IFRS 9 standardok módosítása (kibocsátva 2024. május 30-án, 2026. január 1-jétől kezdődő üzleti évekre hatályos) - Módosítások a pénzügyi eszközök besorolásában és mérésében
• IFRS 18 Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban (2027. január 1-től vagy azután kezdőd üzleti évekre hatályos)
• IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek (2027. január 1-től vagy azután kezdőd üzleti évekre hatályos)
Egyéb új/módosított standard vagy értelmezés várhatóan jelentős hatással nem lesz a Társaság pénzügyi beszámolóira.
A 2.1. pontban ismertetett számviteli politika alkalmazásakor becsléseket és feltételezéseket szükséges alkalmazni egyes eszközök és kötelezettségek adott időpontra vonatkozó értékének meghatározásakor, melyek más forrásból egyértelműen nem meghatározhatók. A becslési folyamat a legutolsó rendelkezésre álló információn alapuló döntéseket és releváns tényezőket tartalmazza. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól.
A becslések folyamatosan aktualizálásra kerülnek. A számviteli becslésekben bekövetkező változás időszakában veendő figyelembe, ha a változás csak az adott időszakot érinti, illetve a változás időszakában és a jövőbeni időszakokban, amennyiben mindkét időszakot érintő változásokról van szó.
A becslési bizonytalanság és a számviteli politika terén hozott kritikus döntések fő területei, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, az alábbiak:
A Társaság értékvesztést számol el a követelések esetén az abból adódó veszteségek fedezetére, hogy a vevők nem tudnak fizetni. A követelésekre elszámolt értékvesztés 2025. I. félévében 0 e Ft a mérlegben 2024. december 31-én 0 eFt volt. A csökkenés oka, hogy az értékvesztett állomány jelentős részét a Társaság értékesített 2023 év során. A követelésekre képzett értékvesztés megfelelőségének értékeléséhez használt becslések alapja a követelések korosítása, a vevő hitelképessége és a vevői fizetési szokások változása.
Az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális eszközök nyilvántartása bekerülési értéken történik, leírásukra pedig lineárisan, hasznos élettartamuk alatt kerül sor. A Társaság a 2025. június 30-ával végződő évre 52 eFt, a 2024. december 31-ével végződő évre 2 eFt értékcsökkenési és amortizációs ráfordítást mutatott ki. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökre vonatkozó korábbi tapasztalatok, valamint a várható technológiai fejlődés és tágabb gazdasági vagy iparági tényezőkben bekövetkező változások alapján történik. A becsült hasznos élettartamok felülvizsgálatára évente kerül sor.
| adatok eFt-ban | Használati jog eszköz |
Gépek. | Befejezetlen beruházások és |
Összesen |
|---|---|---|---|---|
| berendezések | előlegek | |||
| Bruttó érték | ||||
| 2021. december 31-én | 8.736 | 1.451 | - | 10.187 |
| Növekedés és átsorolás | ||||
| Csökkenés és átsorolás | (8.736) | (1.036) | (9.772) | |
| 2022. december 31-én | 415 | - | 415 | |
| Növekedés és átsorolás | ||||
| Csökkenés és átsorolás | ||||
| 2023. december 31-én | 415 | - | 415 | |
| Növekedés és átsorolás | 720 | 720 | ||
| Csökkenés és átsorolás | ||||
| 2024. december 31-én | 1.135 | - | 1.135 | |
| Növekedés és átsorolás | 1 | 1 | ||
| Csökkenés és átsorolás | ||||
| 2025. június 30-án | 1.136 | - | 1.136 | |
| Halmozott értékcsökkenés | ||||
| 2021. december 31-én | 485 | 927 | - | 1.412 |
| Éves leírás | 490 | 490 | ||
| Csökkenés | (485) | -78 | (563) | |
| 2022. december 31-én | 359 | - | 359 | |
| Éves leírás | 54 | 54 | ||
| Csökkenés | ||||
| 2023. december 31-én | 413 | - | 413 | |
| Éves leírás | 38 | 38 | ||
| Csökkenés |
| 2024. december 31-én | 451 | - | 451 | |
|---|---|---|---|---|
| Éves leírás | 52 | 52 | ||
| Csökkenés | ||||
| 2025. június 30-án | 503 | - | 503 | |
| Nettó könyv szerinti érték | ||||
| 2021. december 31-én | 8.251 | 525 | - | 8.776 |
| 2022. december 31-én | 0 | 56 | - | 56 |
| 2023. december 31-én | 0 | 2 | - | 2 |
| 2024. december 31-én | 0 | 684 | 684 | |
| 2025. június 30-án | 0 | 633 | 633 |
Használati eszköz jogként ingatlanbérlet került kimutatásra 2021-ben. A társaság ezt 2022 évben felmondta így ezek kivezetésre kerültek.
| adatok eFt-ban | Összesen |
|---|---|
| Bruttó érték | |
| 2021. december 31-én | 3.920 |
| Növekedés és átsorolás | 408 |
| Csökkenés és átsorolás | |
| 2022. december 31-én | 4.328 |
| Növekedés és átsorolás | |
| Csökkenés és átsorolás | |
| 2023. december 31-én | 4.328 |
| Növekedés és átsorolás | |
| Csökkenés és átsorolás | |
| 2024 december 31-én | 4.328 |
| Növekedés és átsorolás | |
| Csökkenés és átsorolás | |
| 2025 június 30-án | 4.328 |
| Halmozott értékcsökkenés | |
| 2021. december 31-én | 3.710 |
| Konszolidációs kör változása | |
| Éves leírás | 618 |
| Csökkenés | |
| 2022. december 31-én | 4.328 |
| Konszolidációs kör változása | |
|---|---|
| Éves leírás | |
| Csökkenés | |
| 2023. december 31-én | 4.328 |
| Konszolidációs kör változása | |
| Éves leírás | |
| Csökkenés | |
| 2024 december 31-én | 4.328 |
| Konszolidációs kör változása | |
| Éves leírás | |
| Csökkenés | |
| 2025 június 30-án | 4.328 |
| Nettó könyv szerinti érték | |
| 2021. december 31-én | 210 |
|---|---|
| 2022. december 31-én | 0 |
| 2023. december 31-én | 0 |
| 2024 december 31-én | 0 |
| 2025 június 30-án | 0 |
A társaság 2025. évben nem rendelkezett részesedéssel.
| 2025. június 30. |
2024. december 31. |
2024. június 30. | |
|---|---|---|---|
| Pénztárak | 1.565 | 9 | 30 |
| Bankszámla | 16.179 | 25.319 | 16.645 |
| Összesen | 17.744 | 25.328 | 16.675 |
A növekedés oka, hogy 2024 során a Társaságban tőkeemelés történt. A befolyt összegből a Társaság jelen és jövőbeni működését finanszírozza.
| 2025. június 30. |
2024. december 31. |
2024.június 30. | |
|---|---|---|---|
| Vevőkövetelések Értékesítésből származó követelés |
0 | 1.566 - |
0 |
| Egyéb követelés Értékvesztés |
7.255 | 7.125 - |
7.438 |
| Összesen | 7.255 | 8 691 | 7.438 |
| 2025. | 2024. | ||
|---|---|---|---|
| június 30. | december 31. | 2024. június 30. | |
| Kaució, letét | 0 | 0 | 0 |
| Vásárolt követelések | 0 | 0 | 0 |
| Adókövetelések | 7.255 | 7.125 | 7.438 |
| Egyéb követelések értékvesztése | 0 | 0 | 0 |
| Aktív időbeli kamat elhatárolás | 0 | 0 | 0 |
| Összesen | 7.255 | 7.125 | 7.438 |
Az adókövetelések jelentős része áfa követelés, melyből 7,2 MFt.
| 2025. június 30. |
2024. december 31. |
2024. június 30. | |
|---|---|---|---|
| Beltávval szembeni kölcsön követelés | 0 | 0 | 0 |
| Beltávval szembeni letét | 0 | 0 | 0 |
| Kapcsolt féllel szembeni követelés | 0 | 0 | 0 |
| Értékvesztés | 0 | 0 | 0 |
| Összesen | 0 | 0 | 0 |
A társaság létesítő okirata szerinti jegyzett tőkéje: 26.086.450 Ft, mely 65.216.125 darab egyenként 0,4 HUF névértékű részvényből áll.
Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ("Szt.") 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőke összetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Az egyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll.
| IFRS-ek szerinti saját tőke (Szt. 114/B. (4) § szerint) | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| Jegyzett tőke | 26 086 | 26 086 |
| Visszavásárolt saját részvény | 0 | 0 |
| Tartalékok | 1 247 | 13 511 |
| Adózott eredmény | -5 760 | -12 265 |
| IFRS-es szerinti saját tőke (ami az IFRS-ek szerint eszk. és köt. különbözete) 114/B. (4) a. |
21 575 | 27 335 |
| Saját tőke (Szt. 114/B. (4) a.) | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| IFRS-ek szerinti saját tőke | 21 575 | 27 335 |
| + kapott pótbefizetés IFRS-es szerint kötelezettségként kimutatott összege | 0 | 0 |
| adott pótbefizetés IFRS-es szerint eszközként kimutatott összege | 0 | 0 |
| tőketartalékba helyezendő átvett pénzeszközök, ha az halasztott bevétel (IFRS) | 0 | 0 |
| átvett eszközök értéke, ha az halasztott bevételként kerül megjelenítésre (IFRS) | 0 | 0 |
| tőkeinst. eredményező tőkeemelés, ha azt a tulaj SZ.köv. kellett kimutatni (IFRS) | 0 | 0 |
| Saját tőke Összesen (egyeztetett) | 21 575 | 27 335 |
| IFRS szerinti jegyzett tőke 114/B. (4) b. | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| Létesítő okiratban kimutatott jegyzett tőke | 26 086 | 26 086 |
| Visszavásárolt részvény névértéke | ||
| IFRS szerinti jegyzett tőke (egyeztetett) | 26 086 | 26 086 |
| Jegyzett, de be nem fizetett tőke 114/B. (4) c. | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| Jegyzett, de be nem fizetett tőke | 0 | 0 |
| Jegyzett, de be nem fizetett tőke Összesen (egyeztetett) | 0 | 0 |
| Tőketartalék 114/B. (4) d. | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| A saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának |
14 700 | 14 700 |
| Tőketartalék (egyeztetett) | 14 700 | 14 700 |
| Eredménytartalék - 114/B. (4) e. | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
| IFRS-ek sz. adózott és ki nem osztott halm. eredmény a korábbi évekről (tárgyévi nélkül) |
-13 452 | -1 187 |
| IFRS-es szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek | 0 | 0 |
| kapott pótbefizetés azon összege, amely esetében a pótbefizetésből származó követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemondott |
0 | 0 |
| Adott pótbefizetés eszközként kimutatott összege | 0 | 0 |
| a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, |
0 | 0 |
| az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik |
0 | 0 |
| Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcs. halasztott adóval csökk. összege (lekötött tartalék) |
0 | 0 |
| Eredménytartalék (egyeztetett)- 114/B. (4) e. | -13 452 | -1 187 |
| Értékelési tartalék 114/B. § (4) f) | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
| Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő egyéb átfogó jövedelem halmozott összege (±) |
0 | 0 |
| Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő egyéb átfogó jövedelem tárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege (±) |
0 | 0 |
| Értékelési tartalék (egyeztetett) | 0 | 0 |
| Adózott eredmény 114/B. (4) g. | 2025.06.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség (-) |
-5 760 | -12 265 |
|---|---|---|
| Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő megszűnt tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség |
||
| Sztv szerint eredménnyel szemben, de az IFRS-ek szerint saját tőkével szemben elszámolt tételek, különösen: támogatások, a véglegesen átadott vagy kapott pénzeszközök; |
||
| Adózott eredmény, Szt. 114/A.§ 9. pontja, 114/B. (4) g. | -5 760 | -12 265 |
| 114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése |
2025.06.30 | 2024.12.31 |
| Cégbíróságon bejegyzett tőke | 26 086 | 26 086 |
| IFRS-ek szerinti jegyzett tőke | 26 086 | 26 086 |
| Eltérés (tőkeleszállítás) | 0 | 0 |
| Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék (Szt. 114/B (5) b. pontja sz.) |
2025.06.30 | 2024.12.31 |
| Eredménytartalék előző évek (egyeztetett) | -13 451 | -1.186 |
| Tárgyévi adózott eredmény | -5 760 | -12 265 |
| Befektetési célú ingatlanok halmozott értéknövekedése (adóhatással korrigálva) |
0 | 0 |
| Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék | 0 | 0 |
| a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék |
0 | 0 |
| Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék +tárgyév utáni kapott, járó osztalék |
0 | 0 |
| 2025. június 30. |
2024. december 31. |
2024.június 30. | |
|---|---|---|---|
| Szállítói kötelezettségek | 2.467 | 5.958 | 2.982 |
| Összesen | 2.467 | 5.958 | 2.982 |
| 2025. június 30. |
2024. december 31. |
2024. június 30. | |
|---|---|---|---|
| Reenger Zrt. | - | - | - |
| Összesen | - | - | - |
| 2025. június 30. |
2024. december 31. |
2024. június 30. | |
|---|---|---|---|
| Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások |
1 590 0 |
1.410 0 |
1 409 0 |
| Összesen | 1 590 | 1.410 | 1 409 |
| 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Belföldi értékesítés | 0 | 0 |
| Összesen | 0 | 0 |
A Társaság az árbevételét belföldi internetszolgáltatás és a távközlési szolgáltatások: bérletvonal, ADSL, IPTV, vezetékes telefon (VOIP) nyújtásából szerezte, valamint szerver elhelyezésből, tárhely biztosításból és domain név bejegyzésből.
| 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Eladott, közvetített szolgáltatások | 0 | 0 |
| Egyéb anyagköltségek | 8 | 16 |
| Összesen | 8 | 16 |
| 2025. június 30. | 2024. június 30 | |
|---|---|---|
| Bérköltség Egyéb személyi jellegű juttatások |
600 - |
600 - |
| Járulékok | 78 | 78 |
| Összesen | 678 | 678 |
| Dolgozói létszám | 1 | 1 |
2025-ben és 2024-ban az igénybevett szolgáltatások az alábbi tételekből álltak össze:
| 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Bérleti díjak | 0 | 0 |
| Karbantartási költségek | 0 | 0 |
|---|---|---|
| Hirdetés, reklám | - | - |
| Audit | - | - |
| Ügyvédi költségek | 2.100 | 2.451 |
| Üzemeltetési költségek | - | - |
| Bankköltségek | 265 | 260 |
| Hatósági díj | 2.670 | 2.670 |
| Összesen | 5 035 | 5 381 |
2025-ben és 2024-ban az egyéb bevételek az alábbi tételekből álltak össze:
| 2025. június 30. |
2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Követelések értékvesztésének visszaírása Behajthatatlannak minősített követelésre befolyt összeg |
0 18 |
0 1.200 |
| Kötelezettség kivezetéséből származó bevétel |
0 | 0 |
| Kapott késedelmi kamat Egyéb bevétel (költség ellentételezésére kapott) |
0 0 |
0 0 |
| Összesen | 18 | 1 200 |
2025-ben és 2024-ban az egyéb ráfordítások az alábbi tételekből álltak össze:
| 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Követelések elszámolt értékvesztése Bírságok |
- - |
- - |
| Helyi adók | - | - |
| Egyéb ráfordítások | 5 | - |
| Összesen | 5 | - |
| 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Kapott kamatok Árfolyamnyereség |
0 - |
0 - |
| Összesen | 0 | 0 |
| 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|
| Árfolyamveszteség | 0 | 0 |
| Összesen | 0 | 0 |
A jövedelemadókhoz kapcsolódó ráfordítások a következőkből tevődnek össze:
| 2025.06.30. | 2024.06.30. | |
|---|---|---|
| Társasági adó | - | - |
| Összesen | - | - |
Az adó levezetése a következő volt: 2023-as évben nem a jövedelem minimum alapján állapította meg a társaság a társasági adóját, az üzleti évben realizált veszteség miatt adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
2024-as évben nem a jövedelem minimum alapján állapította meg a társaság a társasági adóját, az üzleti évben realizált veszteség ellenére 0 e Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett félévben.
2025-ös évben a jövedelem minimum alapján állapította meg a társaság a társasági adóját, az üzleti évben realizált veszteség ellenére 0 e Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett félévben.
Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket.
| 2025 | 2024 | |
|---|---|---|
| Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eFt) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer |
(5 760) | (4 877) |
| db) | 65.216.125 | 64.466.125 |
| Egy részvényre jutó eredmény (alap) (Ft) | (8,83) | (7,56) |
A Társaságnál nincsen olyan tényező sem 2025-ben, sem 2024-ban, amely hígítaná az egy részvényre jutó eredményt.
A Társaság eszközei közé tartoznak a pénzeszközök, értékpapírok, vevői és egyéb követelések, valamint egyéb eszközök – kivéve az adókat. A Társaság forrásai közé tartoznak a hitelek és kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek, kivéve az adókat és pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget.
A Társaság a következő pénzügyi kockázatoknak van kitéve:
Ez a fejezet bemutatja a Társaság fenti kockázatait, a Társaság célkitűzéseit, politikáit, folyamatok mérését és kockázat kezelését, valamint a Társaság menedzsment tőkéjét. Az Igazgatóság általános felelősséget visel a Társaság létrehozása, felügyelete és kockázatkezelése terén.
A Társaság kockázat menedzsment politikájának célja, hogy kiszűrje és kivizsgálja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembesül a Társaság, valamint, hogy beállítsa a megfelelő kontrolokat, és hogy felügyelje a kockázatokat. A kockázat menedzsment politika és rendszer felülvizsgálatra kerül, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Társaság tevékenységeit.
A Társaság politikája, hogy megőrizze az alaptőkét, amely elegendő ahhoz, hogy a befektetői és hitelezői bizalom a jövőben fenntartsa a jövőbeni fejlődését a Társaságnak. Az Igazgatóság igyekszik fenntartani azt a politikát, hogy kölcsönadásokból eredő magasabb kitettséget csak magasabb hozam mellett vállal, az erős tőkepozíció által nyújtott előnyök és a biztonság alapján.
A Társaság tőke kockázata 2025-ben és 2024-ban is jelentős. Az idegen tőke a beszámolási időszak végén az alábbiak szerint alakult:
| Melléklet | 2025. június 30. | 2024. június 30. | |
|---|---|---|---|
| Hitelek, kölcsönök | 22,24 | - | - |
| Le: Pénzeszközök | 12 | (17.744) | (16.675) |
| Nettó adósságállomány | (17.744) | (16.675) | |
| Saját tőke | 21.575 | 25.786 | |
| Nettó saját tőke | 3.831 | 9.111 |
A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós vagy a partner nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Társaság számára. Pénzügyi eszközök, amelyek hitelezési kockázatoknak vannak kitéve, lehetnek hosszú vagy rövid távú kihelyezések, pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, vevők és egyéb követelések.
A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke a maximális kockázati kitettséget mutatják. Az alábbi táblázat a Társaság maximális hitelkockázati kitettségét mutatja 2025. június 30-án és 2024. december 31-én.
| 2025. június 30. | 2024. december 31. |
|---|---|
| 7.255 | 8.691 |
| 17.744 | 25.328 |
| 24.999 | 34.019 |
A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Társaság likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Társaság hírnevét.
A Társaság likviditási terve a következő 2025. június 30-án:
| 1 éven belül esedékes |
2-5 éven belül esedékes |
5 éven túl esedékes |
Összesen | |
|---|---|---|---|---|
| Vevő és egyéb követelések Követelések kapcsolt vállalkozással |
7.255 | 7.255 | ||
| szemben | 0 | 0 | ||
| Pénzügyi eszközök | 7.255 | - | - | 7.255 |
| Szállítói kötelezettségek | 2.467 | 2.467 | ||
| Egyéb kötelezettségek | 1.590 | 1.590 | ||
| Pénzügyi kötelezettségek | 4.057 | - | - | 4.057 |
A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, kamatlábak és a befektetési alapokba történő befektetések árai, változása befolyásolni fogja a Társaság eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett.
A Társaság kapcsolt felekkel szembeni tranzakciói elsősorban a régi anyavállalat most kapcsolt vállalkozás (Beltáv Kft.) szembeni kölcsön volt.
Pénzügyi instrumentumnak minősülnek az adott kölcsönök, a befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök közül a vevőkövetelések, a pénzeszközök és a szállítói kötelezettségek.
| 2025. június 30. | Könyv szerinti érték | Valós érték |
|---|---|---|
| Pénzügyi eszközök Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönök és követelések |
||
| Vevők és egyéb követelések Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek Pénzügyi kötelezettségek Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott |
7.255 17.744 |
7.255 17.744 |
| kötelezettségek Szállítói kötelezettségek |
2.467 | 2.467 |
A valós érték meghatározása mindkét évben a 3. szintnek megfelelő valós értéken történt.
A Társaság könyvvizsgálatát ellátó társaság és személyében felelős könyvvizsgálót a Társaság Közgyűlése választja meg. A Társaság közgyűlése által a 2025. évi gazdálkodási adatok ellenőrzésével megbízott könyvvizsgáló megválasztás előtt áll. Időpontja 2025 október:
Interauditor Neuner, Henzl, Honti Tanácsadó Kft. (Cg. 01-09-063211; 1074 Budapest, Vörösmarty u. 16-18. A. ép. fsz. 1/F)) által kijelölt személyében felelős könyvvizsgáló Freiszberger Zsuzsanna (regisztrációs száma: 007229). A könyvvizsgáló díjazása az egyedi beszámoló könyvvizsgálatára 2.800 eFt + ÁFA az előzetes ajánlat szerint.
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat, adótanácsadói szolgáltatásokat, valamint nem a könyvvizsgálat körébe tartozó szolgáltatásokat a Társaság számára a könyvvizsgálók nem végeztek.
Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 2024-ban és 2025-ben sem részesült díjazásban.
A Nord General Nyrt., valamint leányvállalatai működésére a korábbi járvány okozta intézkedések és az orosz-ukrán háború, a palesztin-izraeli konfliktus jelenlegi tudomásunk nincsenek jelentős hatással.
A Társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, ennek kiküszöbölésére a Társaság következő éves közgyűlési előterjesztésében javaslatot fog tenni a tőkehelyzet rendezésére. A társaság a közeljövőben új tevékenység elindítására fog koncentrálni.
A vállalat menedzsmentje folyamatosan monitorozza, hogy milyen piacokon vannak kimagasló eredményességű üzleti lehetőségek. Több magas hozzáadott értékű tevékenység körét vizsgálta az ingatlan hasznosítástól a natúr kozmetikai üzletágakig a vezetőség, és bízik abban, hogy hamarosan be tud jelenteni érdemben valamit e körben.
A társaság felmérte és elkészítette az arra vonatkozó becsléseket, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, és arra jutott, hogy léteznek lényeges bizonytalanságok, melyek kétségeket vethetnek fel a Társaságnak a vállalkozás folytatására való képessége kapcsán:
A Társaság a 2024-as évet a pénzügyi kimutatásokban részletezett okok miatt 12 millió Ft veszteséggel zárta.
A Társaság a 2024-as évben a jelentős tartozásait rendezte. A vezetés cashflow terve szerint a Társaság a következő 12 hónapot finanszírozni tudja, de esetleges váratlan kiadásokra a Társaság jelenlegi vagyona lehetséges, hogy nem nyújt fedezetet. A társaság tőkehelyzete 2024.12.31-én megfelelő, de a következő évi veszteséges gazdálkodás miatt 2025. év után további tőkepótlásra van szükség, hogy a saját tőke a törvényben meghatározott feltételeknek megfeleljen és a Társaság likviditása stabil maradjon.
A fenti lényeges bizonytalanságok ellenére a Társaság úgy ítélte meg, hogy helytálló a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben.
A pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatósága 2025. szeptember 29. napján tartott ülésén megvitatta és ebben a formában közzétételre engedélyezte.
Budapest, 2025. szeptember 29.
1072 Budapest, Rákóczi út 8. A-B. 3 emelet 20.
Egyedi Üzleti jelentés 2025. I. félévi
Budapest, 2025. szeptember 29.
A Nord General Nyrt. Társaság 2025. I. félével némileg racionalizálódott a működése, de a félévet 5 760 e forintos negatíc adózott eredménnyel zárta.
(Adatok ezer forintban)
| Megnevezés | 2025 | 2024 |
|---|---|---|
| Nettó árbevétel | 0 | 0 |
| Működési eredmény | (5.760) | (4.877) |
| Teljes átfogó eredmény | (5.760) | (4.877) |
Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az elemzés jövőre vonatkozó kijelentéseket, számításokat is tartalmazhat. Azok a megállapítások, amelyek nem múltbeli eseményekre vonatkoznak a mostani terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, ezért nem helyes ezen kijelentésekre a kellőnél nagyobb mértéket meghaladóan támaszkodni, mivel a jövőre vonatkozó kijelentések kockázatokkal és bizonytalanságokkal járnak. Ezért nem vállalunk kötelezettséget arra, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban nyilvánosan nem módosítjuk.
A Nord General Nyrt. 2025. június 30.-án 65.216.125 db 0,4 Ft-os névértékű "A" sorozatú dematerializált törzsrészvényből állt. Az "A" sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 7. pontja tartalmazza.
A Nord General Nyrt. tulajdonosi szerkezete a teljes alaptőkére vetítve – 2025. június 30-i állapot szerint – az alábbi:
| Tulajdonos neve | Tulajdoni hányad 2025 |
Tulajdoni hányad 2024 |
Szavazati hányad 2025 |
Szavazati hányad 2024 |
|---|---|---|---|---|
| BELTÁV Kft. | 26,71% | 26,71% | 26,71% | 26,71% |
| Zombori | 15,33% | 15,33% | 15,33% | 15,33% |
| Közkézhányad | 57,96% | 57,96% | 57,96% | 57,96% |
| 100.00% | 100.00% | 100.00% | 100.00% |
Minden "A" sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést
a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti.
Közgyűlés
3.1. A közgyűlés a társaság legfőbb szerve, mely a részvényesek összességéből áll.
3.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) döntés – ha a Ptk. vagy jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról
b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról
c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása
d) az igazgatótanács tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása
e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó döntést is
f) döntés – ha a Ptk. vagy jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik – osztalékelőleg fizetéséről g) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, az ezekhez fűződő jogok megváltoztatása
h) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásról
i) döntés a felelős vállalatirányítási jelentés elfogadásáról
j) döntés – ha jelen alapszabály másként nem rendelkezik – a saját részvény megszerzéséről, ideértve az igazgatótanács saját részvény megszerzésére való felhatalmazását is.
Törölve
k) a társaság cégbejegyzését megelőzően a társaság nevében kötött ügyletek jóváhagyása,
l) azok az ügyek, melyeket a társaság igazgatótanácsa a közgyűlés elé terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala az alapszabály szerint más szerv hatáskörébe tartozik
m) döntés – ha a jelen alapszabály 15.1. pontja másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről; döntés az igazgatótanács felhatalmazásáról az alaptőke felemelésére; döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, illetve az igazgatóság felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;
n) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról
o) kötelező döntés a vezető tisztségviselők, vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről, kereteiről
p) az audit bizottság tagjainak megválasztásáról
q) döntés mindazokban a kérdésekben, melyeket a jelen alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
3.3. A közgyűlés rendes közgyűlés vagy rendkívüli közgyűlés.
3.4. A társaságnál igazgatóság és felügyelő bizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító, 5 tagú Igazgatótanács működik. Az Igazgatótanácsi tagok határozatlan időtartamra is megválaszthatóak.
Az Igazgatótanács tagjai:
Az Igazgatótanács elnöke:
2011. augusztus 2. napjától terjedő határozatlan időtartamra
Az Igazgatótanács elnökhelyettesei:
2021. október 25. napjától terjedő határozatlan időtartamra
2021. október 25. napjától terjedő határozatlan időtartamra
Az Igazgatótanács további tagjai:
2021. április 30. napjától terjedő határozatlan időtartamra
2011. augusztus 2. napjától terjedő határozatlan időtartamra
Az Igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:
A társaságnál 3 tagú Audit Bizottság működik, melynek tagjait a közgyűlés választotta az Igazgatótanács tagjai közül. Az Audit Bizottság tagjai határozatlan időtartamra is megválaszthatóak.
3.5 Az Audit Bizottság tagjai – 2021. október 25-től határozatlan időtartamra:
Pfeifer Vivien
3.6. Az Audit Bizottság hatáskörébe tartozik:
A Nord General Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság. A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben, 2008-ban, 2012-ben, valamint 2018-ban az
Ajánlások módosításra kerültek. A mindenkor hatályos Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján:
https://www.bet.hu/Befektetok/Szabalyozas/Tozsdei-szabalyzatok
A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Nord General Nyrt. Igazgatósága jóváhagyta és a Közgyűlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését.
Az Ajánlások alapján a tőzsdei társaságoknak kétféle módon kell nyilatkozniuk a felelős társaságirányítási gyakorlatukról. A jelentés első részében be kell számolniuk az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatukról, kitérve a társaságirányítási
politikára, az esetleges különleges körülmények ismertetésére. A jelentés második részében a kibocsátók a "comply or explain" elvnek megfelelően az Ajánlások egyes meghatározott pontjaiban foglaltaknak való megfelelésről számolnak be, az egyes ajánlásoktól, illetve javaslatoktól való eltérések indokaival együtt. Ha a kibocsátó valamely ajánlást nem, vagy eltérő módon alkalmaz, akkor azt kell megmagyaráznia, hogy miben tér el és ennek mi az oka ("comply or explain" elv). Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kibocsátó a rá jellemző
egyedi, ágazati stb. sajátosságokra tekintettel tájékoztassa a részvényeseket és a piaci szereplőket, hogy miben és miért tér el az általános felelős társaságirányítási elvektől. Ugyanezen elvből kiindulva a javaslatok esetén is lehetőség van az eltérés megindokolására. A jelentésben megtalálható a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről, valamint egyes kérdések esetében az esetleges eltérések és azok indoklása.
A Társaság minden évben közzéteszi a Felelős Társaságirányítási Jelentését.
A fenntarthatósági stratégia egyik kihívása az emberierőforrás-menedzsment területe, ezért a Nord General Nyrt. emberi erőforrás stratégiájának is fontos szerep jut a fenntarthatósági célok elérésében.
Ez megerősíti munkavállalóink elkötelezettségét, elégedettségét, és vonzó a munkaerőpiacon is.
5.1 Emberi erőforrás stratégia
A Nord General Nyrt. szempontjából fontos:
Munkáltatói márka erősítése Kultúrafejlesztés,visszajelzés alapú vállalati kultúra Home office folyamatok növelése Agilis elveken alapuló működés
5.2 Emberi erőforrás stratégia a munkatársak szempontjából
A Nord General Nyrt. üzleti stratégiájának központi célja egy olyan digitális üzleti modell megvalósítása, amelynek lényege az új technológiák kiaknázása az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, a bizalom növelése és végső soron az értékteremtés.
Emberi erőforrás terület fő fókuszai 2025-ban:
Átalakuló munkaerő állomány hatékony támogatása
Sokszínű, látványos és vonzó munkahely
Jövőt álló, a vállalat működéséhez kapcsolódó és valódi hatással szervezet
Életképes és szerethető munkahelyet hozunk létre, amely megfelel a munkavállalóknak, és vonzó
perspektívát kínál a munkaerőpiacon a jövőorientált munkamódszerei révén. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a közösségi média megoldásokra a márkaépítés során. A munkavállalók otthon érezzék magukat a vállalatnál.
Javadalmazás: Átlátható, egyszerű és következetes munkaköri modellt működtetünk, amely a hierarchia helyett a munkakörök valódi értékét tükrözi, és alkalmas a piaci összehasonlításra, megteremtve ezzel a versenyképes javadalmazási rendszer alapját.
Képzés-fejlesztés: Versenyképességünket képzett munkatársainknak köszönhetjük.
Felhívjuk a munkavállalók figyelmét az egészséges életmód, az önkéntes munka, a fenntarthatóság, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának.
Létszám adatok:
2024 évben 1 fő
A távközlési iparág világszerte jelentős változáson megy keresztül. A nemzetközi trendek az integrált távközlési, információs, média és szórakoztató piac irányába mutatnak. A Társaság a távközlési piacon itthon jelenleg nem talál olyan piaci rést, amely rövid vagy középtávon jelentős sikerrel kecsegtetne nekünk. A Nord General új területeket, más iparágakat kezdett megvizsgálni, hogy esetlegesen egy teljesen másik üzletág elindításával vagy akvizíciójával új pályára állítsa a vállalatot.
Társaságunk kontroll rendszere a belső kontroll-integrált rendszeren alapul. Az ellenőrzések megállapításairól az Audit Bizottság és a Felügyelő Bizottság rendszeres tájékoztatást kap.
Kockázati tényezők, amelyek befolyásolják a működési eredményt a pénzügyi helyzetünket valamint az értékpapírunk kereskedési árát:
A társaság elkötelezett a környezet és a klíma védelem mellett. Bevezettük a elektronikus számlázást, a home-office munkalehetőséget, a részlegek közötti elektronikus adat átadásátvételt a papír és festékfogyasztás csökkentérésre. Ügyfeleink általában a szerződéseiket és számláikat is elektronikusan kapják.
A Társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, ennek kiküszöbölésére a Társaság következő éves közgyűlési előterjesztésében javaslatot fog tenni a tőkehelyzet rendezésére. A társaság a közeljövőben új tevékenység elindítására fog koncentrálni.
Budapest, 2025. szeptember 29.
Adószám: 14921359-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Cégbíróság
Cégjegyzékszám: 01-10-046480
1072 Budapest, Rákóczi út 8. 3. em. 20.
Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített Egyedi Féléves Beszámoló
Fordulónap: 2025.június 30.
Beszámolási időszak: 2025. január 1. - 2025. június 30.
Az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásai szerint készítve (EU IFRS)
Alulírott Dr. Gácsi Mihály Medárd mint a Nord General Nyrt. igazgatótanácsának tagja és elnöke akként nyilatkozok, hogy az alkalmazahtó számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített - a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 2. mellékletének 2.1. pontjában foglaltak szerinti - féléves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a pénzügyi év hátralevő hat hónapját érintő főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
A beszámoló könyvvizsgálattal nincs alátámasztva.
Budapest, 2025. szeptember 29.
A gazdálkodó képviselője Dr. Gácsi Mihály Medárd igazgatótanács elnöke
Building tools?
Free accounts include 100 API calls/year for testing.
Have a question? We'll get back to you promptly.