ViVeTech PLC

Registration Form • Aug 14, 2025

Alapszabály

• a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva -

a Társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) rendelkezéseivel, a következők szerint állapítja meg az alábbi nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát:

1.

• 1.1
• 1.2
• 1.3
• 1.4
• 1.5 A Társaság székhelye: 1118 Budapest, Szüret utca 15.
• 1.6 A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.
• 1.7 Zrt. (BÉT) Xtend piacára (BÉT Xtend) bevezették.
• 1.8 tesz eleget: https://www.vivetech.com/

A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖREI 2.

2.1 – Főtevékenység: 6220 – '25 – Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése

A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA 3.

3.1

A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE 4.

4.1 A Társaság alaptőkéje 123.551.920 Ft, azaz százhuszonhárommillióötszázötvenegyezer-kilencszázhúsz forint, amely 122.281.920 Ft, azaz százhuszonkétmillió-kétszáznyolcvanegyezer-kilencszázhúsz forint készpénzből

1

(alaptőke 98,97 százaléka), valamint 1.270.000,- forint, azaz Egymilliókétszázhetvenezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll (alaptőke 1,03 százaléka). A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését tartalmazó könyvvizsgálói jelentés jelen alapszabály melléklete. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás előzetes felülvizsgálatát Guttmann György Vilmos (lakcím: 1046 Budapest, Klapka utca 6., könyvvizsgálói nyilvántartási száma: 003734) független könyvvizsgáló végezte.

4.2 százkilencvenkettő darab, egyenként 10 Ft, azaz Tíz forint névértékű névre szóló törzsrészvényből áll.

• 4.3
• 4.4 emelés során kibocsátott összesen 11.240.000 db részvény névértéke és kibocsátási értéke 10 Ft/db, azaz Tíz forint/darab. A 2020.08.27/1. számú - közgyűlési felhatalmazáson alapuló - vezérigazgatói határozattal alaptőke-emelés során kibocsátásra került 127.000 db részvény névértéke 10 Ft/db, azaz Tíz forint/per darab, kibocsátási értéke pedig 200 Ft/db, azaz Kettőszáz forint/darab. A 2020.09.24/2. számú közgyűlési határozattal elhatározott alaptőke emelés során kibocsátott 220.000 db részvény névértéke és kibocsátási értéke 10 Ft/db, azaz Tiz forint/darab. A közgyűlés felhatalmazása alapján az 2022.04.11/1. számú vezérigazgatói határozattal elhatározott alaptőkeemelés (melynek eredményét a 2022.04.19/1. számú vezérigazgatói határozat állapította meg) során kibocsátott összesen 542.500 db részvény névértéke 10 Ft, azaz Tíz forint volt, kibocsátási értéke 260 Ft, azaz kettőszázhatvan forint volt. Az 1/2025.(05.05.) számú – közgyűlési felhatalmazáson alapuló – igazgatósági határozattal elhatározott alaptőke-emelés (melynek eredményét az 1/2025.(06.02.) számú igazgatósági határozat állapította meg) során kibocsátott összesen 225.692 db részvény névértéke 10 Ft/db, azaz Tíz forint/darab volt, kibocsátási értéke 270 Ft/db, azaz kettőszázhetven forint/darab volt.

A RÉSZVÉNYEK ÉS A RÉSZVÉNYKÖNYV 5.

• 5.1 A részvények szabadon átruházhatók. A részvények átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik.
• 5.2 A Társaság a részvényesekről ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is valamint részvényesi meghatalmazottakról részvényfajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes

részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét és - amennyiben ezt bejelentik a részvénykönyv vezetőjének - a Ptk. 3:256. §-a szerinti meghatalmazott adatait. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk.

• 5.3 A részvénykönyv vezetésére az Igazgatóság megbízást adhat befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, elszámolóháznak, központi értéktárnak, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak. A megbízás tényét, a megbízott adatait, valamint a betekintésre vonatkozó információkat a Társaság a honlapján közzéteszi.
• 5.4 A Társaság a részvénykönyvet a KELER Központi Értéktár Zártkörűen működő részvénytársaság (KELER Zrt.) által elvégzett tulajdonosi megfeleltetés alapján vezeti. A Társaság kezdeményezésére történő tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi.

A RÉSZVÉNYESEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 6.

• 6.1 A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a Ptk. és az Alapszabály rendelkezései alapján a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.
• 6.2 A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, ott felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény alapján pedig szavazni.
• 6.3 kifizetést a Társaság fennállása alatt a Ptk.-ban meghatározott esetekben és az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet.
• 6.4 A felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az Igazgatóság által meghatározott és osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az Igazgatóság által az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghatározott fordulónap eltérhet az osztalékfizetésről döntő közgyűlés napjától.
• 6.5 A Társaság az osztalékfizetés megkezdésének napjára mint társasági esemény időpontjára - a KELER Zrt.-től tulajdonosi megfeleltetést kér. Az osztalék kifizetéséről rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés megkezdésének időpontja között legalább 15 (tizenöt) munkanapnak kell eltelnie.

6.6 Üzletszabályzatában meghatározott "Ex-Kupon Nap" előtt 2 (kettő) kereskedési nappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét. Az Ex-Kupon Nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) kereskedési nap lehet

A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE 7.

• 7.1 A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve.
• 7.2
  • (a) döntés ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik az Alapszabály megállapításáról és módosításáról, ide nem értve a cégnevet, a székhelyet, a telephelyeket, fióktelepeket és - a főtevékenységet nem érintve - a tevékenységi kör módosítását és a 7.2. (m). pont szerinti alaptőke felemelést,
  • (b)
  • (c)
  • (d) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve egyes részvényfajták, osztályok kialakítása,
  • (e) döntés ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,
  • a Társaság részvényeinek bevezetése szabályozott piacra, illetve az onnan való (f) kivezetés elhatározása,
  • az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjainak, az Audit Bizottság tagjainak, (g) valamint a Társaság Állandó Könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása, díjazása,
  • (h)
  • döntés az Igazgatóság tagjai, a Felügyelőbizottság tagjai, valamint a (i) vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes - ha nem tagjai a Társaság ügyvezető vagy felügyeleti testületének - hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszere irányelveinek megállapításáról,
  • a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása, (1)
  • (k) hatályos jogszabályok szerinti beszámoló jóváhagyása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról,
  • (l)
  • (m)
• döntés a Közgyűlés felfüggesztéséről, (n)
• döntés a Felügyelőbizottság beszámolóról szóló jelentésének elfogadásáról, (0)
• (p) az Igazgatóság részére megadható felmentvényről,
• (q)
• (r) változása esetén, de legalább négyévente,
• véleménynyilvánító szavazás az előző üzleti évre vonatkozó Javadalmazási (s) Jelentésről,
• döntés minden olyan kérdésben, amit a jogszabály vagy az Alapszabály a (t) Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
• 7.3 Évente legalább egy rendes közgyűlést kell tartani. Az éves rendes közgyűlést az lgazgatóság hívja össze.
• 7.4 Az éves rendes közgyűlés napirendjében szerepel az Igazgatóság előző üzleti évben végzett munkájának értékelése és a közgyűlés határoz az Igazgatóság részére megadható felmentvény tárgyában.
• 7.5 Az éves rendes közgyűlésen kívül minden más közgyűlés rendkívüli közgyűlés. A rendkívüli közgyűlést az Igazgatóság hívja össze, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A rendkívüli közgyűlés összehívásáról az Igazgatóság köteles az összehívásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 8 (nyolc) napon belül intézkedni. Rendkívüli közqyűlést kell tartani, ha:
  • (a) azt az előző Közgyűlés elrendelte,
  • (b) az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság, az Audit Bizottság vagy az Állandó Könyvvizsgáló indítványozza,
  • (c) a szavazatok legalább 1 (egy) %-ával rendelkező részvényes azt az ok és cél megjelölésével - az Igazgatóságtól írásban kéri,
  • (d)
  • (e) az Igazgatóság taqjainak száma 3 (három) fő alá csökkent,
  • (f) a Felügyelőbizottság tagjainak száma 3 (három) fő alá csökkent,
  • (q)
  • (h) új Állandó Könyvvizsgáló megválasztása vált szükségessé,
  • (i) a Társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent,
• (i) a Társaság saját tőkéje a törvényi követelmény szerinti minimális összeg alá csökkent,
• (k) ha vagyona tartozásait nem fedezi,
• (l) állásfoglalás miatt szükséges,
• (m) a döntés az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörét képezi,
• a jogszabály előírja. (n)

A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA ÉS HATÁROZATKÉPESSÉG 8.

• 8.1 a Társaság székhelyétől eltérő helyen is megtartható, az adott közgyűlés helyét az lgazgatóság határozza meg.
• 8.2 Az Igazgatóság határozata esetén a közgyűlésen a részvényes személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehet, a közgyűlés konferencia-közgyűlés keretében is megtartható.
• 8.3 A közgyűlést annak kezdő időpontját legalább 30 (harminc) nappal megelőzően a Társaság hirdetményeire vonatkozó szabályok szerint hirdetmény útján kell összehívni. Ha a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően kell összehívni.
  • 8.4 A hirdetmény tartalmazza:
    • a Társaság cégnevét és székhelyét, (a)
    • a közgyűlés időpontját és helyét, (b)
    • (c) a közgyűlés megtartásának módját, konferencia-közgyűlés esetén a közgyűlés lebonyolításához használt elektronikus hírközlő eszköz hozzáférésének adatait (alkalmazás megjelölése, ahhoz való hozzáférés, telefonszám, betárcsázási vagy belépési kód),
    • a közgyűlés napirendjét, (d)
    • a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket, (e)
    • (f) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét,
• (g) tájékoztatást arról, hogy a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő időpontját megelőző 2. (második) munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni,
• (h) tájékoztatást arról, hogy

(i) akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza,

(ii) személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában,

(iii) ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és a részvényest megillető jogokat gyakorolja,

• a felvilágosítás kérése és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó (i) jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket,
• a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozattervezetek és a (i) közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást,
• (k) konferencia-közgyűlés esetén a tájékoztatást arról, hogy azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a Társaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt.
• 8.5 A Társaság a honlapján, a közgyűlést megelőzően legalább 21 (huszonegy) nappal nyilvánosságra hozza, és azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a nyilvánosságra hozatallal egy időben elektronikus úton is megküldi
  • (a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket,
  • (b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat,
  • (c) közvetlenül nem küldte meg a részvényeseknek.
• 8.6 (harminc) nappal megelőzően meg kell küldeni az Igazqatóság tagjainak, a Felügyelőbizottság tagjainak, az Audit Bizottság tagjainak, a Társaság által a részvények

BÉT Xtenden való regisztrációjához igénybe vett kijelölt tanácsadónak (Kijelölt Tanácsadó), valamint a BÉT-nek.

• 8.7 Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább 1 %-ával (egy százalékával) rendelkeznek, írásban, az ok megjelölésével kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére, továbbá a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A részvényesek az előbbi jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően - gyakorolhatják akként, hogy azt közlik az lgazgatósággal. Az lgazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.
• 8.8
• 8.9 A részvényesek személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A konferencia-közgyűlés olyan telekommunikációs eszköz (pl. MS Teams, Zoom vagy Webex meeting) igénybevételével történhet, amely lehetővé teszi a közgyűlésen résztevő személyek egyidejű, korlátozástól mentes részvételét, a kép és a hang valós idejű, kétirányű, korlátozástól mentes közvetítését, valamint a kép és a hang folyamatos rögzítését. Konferencia-közgyűlés esetén a Társaság - a közgyűlés elnöke útján - a szavazást követően közvetlenül elektronikus visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére a szavazat leadásáról.
• 8.10 Konferencia-közgyűlés esetén a részvényesek szabadon dönthetnek a saját részvételük módjáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legkésőbb a közgyűlés napja előtt öt (5) nappal be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a Társaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben a Társaságnál felmerülő költségeket a Társaság viseli, azok a részvényesekre nem háríthatók át.
• 8.11 Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább egy (1) százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlési meghívó kézhezvételétől vagy a hirdetmény közzététélétől számított 5 (öt) napon belül - az ok megjelölésével - írásban tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés személyes megjelenéssel történő megtartását.
• 8.12 A közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző 2. (második) munkanapon a részvénykönyvbe bejegyeztek.
• 8.13 A törzsrészvény a névértékével arányos mértékű szavazatra jogosít, a közgyűlésen minden 10 Ft, azaz Tíz forint névértű törzsrészvény 1, azaz Egy szavazatot biztosít. A részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja, amíg az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
• 8.14 A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét az Igazgatóság tagja, a Felügyelőbizottság tagja, az Audit Bizottság tagja és az Állandó Könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényes azonban csak egy képviselőt bízhat meg. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a közgyűlés megnyitása, illetve - ha a meghatalmazás egy adott napirendi pontra való szavazásra szól - a napirend tárgyalásának megkezdése előtt a közgyűlés elnökének benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó szabályt kell alkalmazni.
• 8.15 A Ptk. és a Tpt. előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára a részvénykönyvbe való bejegyzést követően gyakorolhatja. A részvényesi meghatalmazott köteles a Társaság felhívására megjelölni az általa képviselt részvényesek személyét és igazolni a vonatkozó megbízása fennállását, ellenkező esetben a szavazati jog gyakorlására nem jogosult.
• 8.16 A Társaság a közgyűlés, mint társasági esemény időpontjára a KELER Zrt.-től tulajdonosi megfeleltetést kér. A tulajdonosi megfeleltetés időpontja kizárólag a közgyűlést megelőző 10. (tizedik) és 5. (ötödik) kereskedési napok közötti időszakra eshet. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. szabályzata tartalmazza. A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi, s azt a közgyűlés kezdőnapját megelőző 2. (második) munkanapon 18 (tizennyolc) órakor a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvény jogosultját érintő bejegyzést leghamarabb a közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni.
• 8.17 A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül

határozatképes. A nem határozatképes és a megismételt közgyűlés között legalább 3 (három) napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint 21 (huszonegy) nap.

• 8.18 A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor.
• 8.19 A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei darabszámát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
• 8.20 Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésre belépő részvényes, illetve meghatalmazott a belépéskor köteles a kép és a hang egyidejű közvetítését lehetővé tenni, a nevét, illetve a meghatalmazott a képviselt részvényes nevét (cégnevét) közölni. Amennyiben a részvényes, illetve a képviselő a személyazonosságát nem tudja igazolni, a részvényes, illetve a meghatalmazott a konferencia-közgyűlésen nem vehet részt.
• 8.21 A konferencia-közgyűlésen részt venni kívánó részvényes köteles a részvételéhez szükséges technikai feltételekről (így különösen: Internet kapcsolat) maga gondoskodni, akként, hogy a konferencia-közgyűlés teljes időtartama alatt a részvényesről a kép-, illetve hang közvetítése és rögzítése folyamatos és akadálytalan legyen. Amennyiben a részvényesről a kép, vagy a hang közvetítése akadályozott, úgy kell tekinteni, hogy a részvényes a konferencia-közgyűlésről, vagy annak adott részéről távozott.
• 8.22 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza:
  • a Társaság cégnevét és székhelyét; (a)
  • (b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét;
  • (c) és a szavazatszámlálóknak a nevét;
  • (d)
  • (e) a határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
• 8.23 A konferencia-közgyűlésről a jegyzőkönyvet az arról készült felvétel alapján az lgazgatóság készíti el és az Igazgatóság hitelesíti.
• 8.24 A jegyzőkönyvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, a közgyűlésen jelen lévő részvényes hitelesíti.
• 8.25 Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés a teljes időtartama alatt folyamatos rögzítésre kerül.
• 8.26 Az Igazgatóság köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésről készült felvételt adathordozón a saját dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
• 8.27 Az Igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő 30 (harminc) napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.

a közgyűlés menete 9.

• 9.1 A közgyűlés határozatait a jelenlévő szavazatok egyszerű többségével hozza, amennyiben a Ptk. vagy a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik.
• 9.2 A közgyűlés legalább 3/4-edes (háromnegyedes) szótöbbséggel határoz az alábbi kérdésekről:
  • az Alapszabály módosításáról, (a)
  • (b)
  • a Társaság részvényeinek bevezetéséről szabályozott piacra, illetve az onnan (c) való kivezetésről,
  • (d)
  • (e) a Társaság alaptőkéjének leszállításáról.
• 9.3 A közgyűlésen a határozatal nyílt szavazással és a közgyűlés döntése alapján az alábbi módokon történhet:
  • (a) az Igazgatóság által előkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával,
  • (b) kézfelemelés útján,
  • szavazógéppel, (c)
  • (d) (i) a képi megjelenítés biztosításával egyidejűleg, kézfelemeléssel megerősített, szóbeli igen/nem/tartózkodom kijelentéssel adja meg, vagy (ii) a konferenciaközgyűlés határozhat arról, hogy a konferencia-közgyűlésen a szavazás a

konferencia-közgyűlés megtartására szolgáló alkalmazás szavazást lehetővé tevő funkciója használatával történjen. A Társaság - a közgyűlés elnöke útján a konferencia-közgyűlésen a részvényes vagy a meghatalmazott által az előző (i)-(ii) pontok szerint leadott szavazatról közvetlenül a szavazat leadását követően visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére,

• (e) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon.
• 9.4 A közgyűlés olyan határozatot, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, vagy az alaptőke felemeléséről, vagy leszállításáról dönt, az Alapszabályban az adott kérdésben a közgyűlési szótöbbségre vonatkozó szabályok betartásával és az érintett részvénysorozat megjelent részvényesei által leadott szavazatoknak az adott kérdésben a közgyűlési szótöbbségre vonatkozó szabályai szerint (részvénysorozatonkénti hozzájárulás) hozhat.
• 9.5 A közgyűlés a jelenlévő szavazatok egyszerű többségével választja meg a közgyűlés tisztségviselőit, azaz a közgyűlés levezető elnökét (a közgyűlés elnöke), a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv-hitelesítőt, és a szavazatszámlálókat. A közgyűlés elnökét az Igazgatóság elnökének javaslatára választja a közgyűlés. Konferenciaközgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés a fenti 9.3(d) pontban rögzített módon választja meg a közgyűlés tisztségviselőit, azzal, hogy jegyzőkönyv-hitelesítőt nem kell választani.
• 9.6 A közgyűlés elnöke dönt a szavazás módjáról az Alapszabályban foglaltakkal összhangban, megállapítja a szavazás eredményét, valamint dönt a részvényest megillető felszólalási és javaslattételi jog gyakorlásának feltételeiről. Konferenciaközgyűlés esetén a közgyűlés elnöke a 9.3(d) pontban rögzített módon leadott és a szavazatszámlálók által megszámolt szavazatok alapján állapítja meg a szavazás eredményét és egyúttal közli azt a résztvevőkkel. Konferencia-közgyűlés esetén a részvényes a közgyűlés elnöke felé jelzi, hogy élni kíván a felszólalási, illetve javaslattételi jogával, aki köteles azt biztosítani.
• 9.7 A közgyűlés elnökének feladatai:
  • (a) ellenőrzi a részvényesek megjelent képviselőinek képviseleti jogosultságát, konferencia-közgyűlés esetén megállapítja a részvényesek, illetve a részvényesek képviselőinek, valamint egyéb megjelent személyeknek a személyazonosságát,
  • (b) a jelenléti ív alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén a közgyűlést elhalasztja a megismételt közgyűlésre vonatkozó előírások szerint,
  • (c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a jegyzőkönyv-hitelesítő részvényes, továbbá a szavazatszámlálók és a jegyzőkönyvvezető személyére,
• (d)
• (e) szükség esetén mindenkire kiterjedő általános jelleggel korlátozhatja az egyes, és az ismételt felszólalások időtartamát,
• (f) elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét és kimondja a közgyűlés határozatát,
• (g) konferencia-közgyűlés esetén gondoskodik a szavazásról szóló visszaigazolás részvényesek, illetve meghatalmazottak részére történő megküldéséről,
• (h) szünetet rendelhet el,
• (i) gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív elkészítéséről, a konferencia-közgyűlésről a kép-, és hangfelvétel folyamatos rögzítéséről,
• (j) berekeszti a közgyűlést, ha az összes napirendi pont szerinti téma megtárqyalásra került.
• 9.8 A közgyűlésen az Igazgatóság tagjai, a Felügyelőbizottság tagjai, az Audit Bizottság tagjai és az Allandó Könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt, ott a napirendhez hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek. A Kijelölt Tanácsadó és a BÉT képviselője a közgyűlésen felszólalhat. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésen való részvételre, a személyazonosság ellenőrzésére, valamint a hozzászólási, indítványtételi jog gyakorlására vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandóak az előzőekben felsorolt személyekre is.
• 9.9 A Társaság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni
  • (a) a közgyűlésen hozott határozatokat,
  • a javadalmazási politikáját, (b)
  • (c) a javadalmazási jelentést, és
  • (d) a Felelős Társaságirányítási Jelentést.

10. AZ IGAZGATÓSÁG, KÉPVISELET

• 10.1 (három-öt) fő.
• 10.2 Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés választja 3 (három) év határozott időre.
• 10.3 Az Igazgatóság az elnökét maga választja a tagjai közül. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztását részletesen az Igazqatóság ügyrendje határozza meg.
• 10.4
• 10.5 Az Igazgatóság feladat- és hatásköre:
  • (a) a hatályos jogszabályok szerinti éves beszámolónak, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak a közgyűlés elé terjesztése,
  • (b)
    • saját részvény megszerzéséről, (i)
    • osztalékelőleg fizetéséről, valamint (ii)
    • (iii) az alaptőke felemeléséről,
  • (c) megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatosan,
  • a Társaság képviselete harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más (d) hatóságok előtt,
  • a Ptk. 3:284. §-a szerinti jelentés készítése az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni (e) helyzetéről, üzletpolitikájáról évente legalább egyszer a közgyűlés, mig negyedévente a Felügyelőbizottság részére,
  • (f) a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetése,
  • (g) az lgazgatóság ügyrendjének megállapítása,
  • (h)
  • (i) jelölőbizottság és/vagy javadalmazási bizottság felállítása (akár önálló bizottságok, akár közös bizottság formájában), a bizottság(ok) tagjainak megválasztása, és tiszteletdíjuk megállapítása,
  • leányvállalat alapításának, átalakulásának, szétválásának, egyesülésének, (i) jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról szóló döntés meghozatala,
  • (k) más gazdasági társaságban való társasági részesedés megszerzéséhez, átruházásához kapcsolódó döntés meghozatala,
  • (l) létrejövő szerződés megkötése,
  • (m) a Társaság részvényeinek külföldi tőzsdére való bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala,
  • (n) Felelős Társaságirányítási Jelentés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,
  • (o)
  • (p) a közgyűlésről készült jegyzőkönyv cégbírósághoz való benyújtása, intézkedés a Társaság mérlegének közzététele és letétbe helyezése iránt,
  • a részvényesnek a Társaság irataiba történő betekintése engedélyezése, (q)
• a Társaságot terhelő közzétételi kötelezettségek teljesítése, (r)
• (S) a Társaság fő célkitűzéseinek és stratégiájának meghatározása,
• (t) a Társaság középtávú és éves üzleti tervének kidolgozása,
• (u) új üzleti tevékenység megkezdésének elhatározása,
• a vezető állású munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása, (v)
• (w) a Társaságot érintő valamennyi kérdésben és ügyben történő döntéshozatal (ideértve cégnév, székhely, a telephelyek, fióktelepek, és - a főtevékenységet nem érintve - a tevékenységi kör módosítását, valamint a 7.2 (m). pont szerinti alaptőke felemelését is), ha az nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Azon kérdésekben, ahol a döntéshozatal a jogszabály rendelkezésnél fogva a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, az lgazgatóságnak javaslatot kell tennie a közgyűlési döntésre,
• (x) távú díjazásának és ösztönzési rendszere irányelveinek megállapításáról.
• 10.6 Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az igazgatósági tagok több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az Igazgatóság ülései megtartására, és a határozathozatalra vonatkozó további szabályokat az Igazgatóság ügyrendje tartalmazza.
• 10.7 Az Igazqatóság tagja az Igazgatóság hozzájárulása esetén lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely ugyanolyan gazdasági tevékenységet is folytat, mint a Társaság.

CÉGJEGYZÉS 11.

• 11.1 A Társaság cégjegyzésére jogosult:
  • (a)
  • (b) a Társaság Igazgatósága által cégjegyzésre felhatalmazott két társasági munkavállaló együttesen.
• 11.2 A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégnevénél a jogosult aláír.

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG 12.

12.1 A Felügyelőbizottság 3-5 (három-öt) tagból áll. A Felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja 3 (három) éves határozott időtartamra. A Felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt.

• 12.2 A Felügyelőbizottság mindenkor megválasztott tagjai többségének független személynek kell lennie.
• 12.3 A Felügyelőbizottság a Társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A Felügyelőbizottság jelentést készít a Társaság éves beszámolójáról a közgyűlés részére.
• 12.4 A Felügyelőbizottság ülésén az Állandó Könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet.
• 12.5 A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a (kétharmada) jelen van, határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
• 12.6 A Felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni az Állandó Könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. A Felügyelőbizottság hagyja jóvá az Audit Bizottság ügyrendjét.
• A Felügyelőbizottság elnöke: 12.7
  • (a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
  • gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről, (b)
  • részt vehet az Igazgatóság ülésein, (C)
  • (d) kezdeményezheti a közgyűlés összehívását,
  • (e) évente jelentést terjeszt elő a közgyűlés részére a Felügyelőbizottság és a Társaság munkájáról.
• 12.8

AUDIT BIZOTTSÁG 13.

• 13.1 A Felügyelőbizottság függetlennek minősülő tagjaiból a közgyűlés 3 (három) fős Audit Bizottságot választ. Az Auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
• 13.2 Az Audit Bizottság segíti a Felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, az Állandó Könyvvizsgáló kiválasztásában és az Állandó Könyvvizsgálóval való együttműködésben. Az Audit Bizottság a Ptk. szerinti feladatokon kívül elvégzi a Tpt. szerint a feladatkörébe tartozó feladatokat is:
  • (a) figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg,
• (b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket,
• (c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülésére.
• 13.3 Az Audit Bizottság elnökét az Audit Bizottság taqjai választják meg maguk közül. Az Audit Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Felügyelőbizottság hagy jóvá.
• 13.4 Ha az Audit Bizottság tagjainak létszáma 3 (három) fő alá csökken, úgy az Igazgatóság köteles összehívni a közgyűlést az Audit Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében.
• 13.5 Az Audit Bizottság tevékenységéről az ügyrendjében foglaltak szerint tájékoztatja a Felügyelőbizottságot.
• 13.6 Az Audit Bizottság a feladatai ellátásához szükség szerint a Társaság költségére külső tanácsadó(k) igénybevételére jogosult.

ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ 14.

• 14.1 Az Allandó Könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
• 14.2 Az Állandó Könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb 5 (öt) évre lehet megválasztani. Az Állandó Könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak.

17

• 14.3 Az Állandó Könyvvizsgáló kérheti, hogy a Felügyelőbizottság az általa javasolt témát tűzze napirendjére. Az Állandó Könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelőbizottság felhívása esetén az Állandó Könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni.
• 14.4 Az Állandó Könyvvizsgáló köteles a Társaság ügyeivel kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.

üzleti év 15.

15.1 A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

16. A TÁRSASÁG VAGYONA

• 16.1 Az éves rendes közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt a Társaság adózott eredménye felhasználásáról, illetve osztalék fizetéséről.
• 16.2 Amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, a közgyűlés, vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján az Igazgatóság dönthet 2 (kettő) egymást követő, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről.
• 16.3 A Társaság az alaptőke 25%-át (huszonöt százalékát) meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (saját részvény). A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés - a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének meghatározása mellett - előzetesen felhatalmazza az Igazgatóságot a saját részvény megszerzésére. A felhatalmazás legfeljebb 18 (tizennyolc) hónapos időtartamra szól.
  • 16.4
    • új részvények forgalomba hozatalával, (a)
    • az alaptőkén felüli vagyon terhére, (b)
    • (c) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.
• 16.5 A közgyűlés határozatában felhatalmazhatja az lgazgatóságot az alaptőke felemelésére. A felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelyre az Igazgatóság a Társaság alaptőkéjét felemelheti, és azt a legfeljebb 5 (öt) éves időtartamot, amely alaptőke-emelésre sor kerülhet. Eltérő közgyűlési

határozat hiányában az alaptőke felemelésére szóló, megújítható felhatalmazás az előző pont szerint valamennyi alaptőke-emelési esetre vonatkozik.

• 16.6 Az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása egyben feljogosítja és kötelezi az Igazgatóságot az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. illetve az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára, ideértve az Alapszabálynak az alaptőke felemelése miatt szükséges módosítását is.
• 16.7 Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság részvényeseit jegyzési, azaz a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog) nem illeti meg.
• 16.8 Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait jegyzési, azaz a részvények átvételére vonatkozó elsőbbség illeti meg.
• 16.9 Az elsőbbségi jog oly módon gyakorolható, hogy az alaptőke-emelésről és az elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről közzétett hirdetmény megjelenésétől számított 15 (tizenöt) napon belül az a jogosult, aki elsőbbségi jogával élni kíván, az általa megszerezni kívánt részvénymennyiség megvásárlására (átvételére) vonatkozó kötelezettségvállalást tesz. A kötelezettségvállalás akkor hatályos, ha azzal egyidejűleg a joqosult az alaptőke-emelésről szóló határozatban előírt valamennyi feltételt teljesíti. Amennyiben a jogosultak elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó kötelezettségvállalása alapján az átvenni vállalt részvények mennyisége a közgyűlési vagy igazgatósági határozatban meghatározott részvénymennyiséget vagy annak felső határát meghaladja, a jogosultak a részvényeket kötvény tulajdoni hányaduk (illetve átváltoztatás esetén megszerezhető tulajdoni hányaduk) arányában szerezhetik meg. Az ily módon a jogosult által megszerzett részvények mennyiségéről - ha a jogosult részéről befizetés történt, a többletfizetés visszatérítésével - a Társaság az érintett jogosultakat a 15 (tizenöt) napos határidő leteltét követő 7 (hét) napon belül értesíti.
• 16.10 A kötvényesek elsőbbségi jogukat az alaptőke-emelésről szóló határozat meghozatalának napján kötvényeik arányában, az alaptőke-emelésről szóló határozatban megjelöltek szerint gyakorolhatják.
• 16.11 Ha az alaptőke-emelés új részvények tájékoztató nélküli ("zártkörű") forgalomba hozatalával történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési vagy igazgatósági határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket a közgyűlés vagy az lgazgatóság - az általuk tett előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatra figyelemmel feljogosít a részvények átvételére, azzal a feltétellel, hogy - amennyiben ilyen személyek vannak - az arra jogosultak jegyzési elsőbbségükkel nem élnek. A határozatban meg kell jelölni az egyes személyek által átvehető részvények számát.

16.12 Amennyiben a Társaság a BÉT Xtend Értékpapírlistáján szerepelő részvényével megegyező jogosultságú részvényeket bocsát ki alaptőke-emelés keretében, illetve a BÉT Xtendre bevezetett részvényeket bevonja, vagy azok mennyiségét más módon csökkenti, úgy a BET Xtend Üzletszabályzat előírásai szerint kérelmezi a sorozaton belül az új részvények regisztrációját, illetve a BÉT Xtend Értékpapírlista módosítását.

HIRDETMÉNYEK 17.

• 17.1 A Társaság rendszeres, rendkívüli, illetve az egyéb információ szolgáltatási kötelezettsége körébe tartozó tájékoztatás keretében az információkat magyar nyelven a vonatkozó jogszabályok és a BET Közzétételi Szabályai szerint teszi közzé.
• 17.2 A Társaság biztosítja, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a Társaság helyzetének és helyzete várható alakulásának a BET Xtendre bevezetett értékpapírjai megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja.
• 17.3 A Társaság a hirdetményeit a Társaság honlapján, a BET honlapján (www.bet.hu), és az MNB által üzemeltett információtárolási rendszeren (www.kozzetetelek.mnb.hu) teszi közzé.

A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 18.

18.1 A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a részvényeseket illeti meg.

19. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

• 19.1 Amennyiben a Társaság közgyűlése a Társaság részvényeinek a BÉT Xtendről vagy szabályozott piacról történő kivezetéséről dönt, a Társaság a Tpt. 63. § (7) bekezdésében a kivezetésről szóló közgyűlési döntést nem támogató részvényesek számára biztosított eladási jogot biztosítja a Tpt.-ben írt feltételekkel azonos feltételekkel. A Társaság elfogadja, hogy a BÉT Xtend Üzletszabályzatra hivatkozással az érintett részvényes közvetlenül követelheti a Társaságtól, hogy a Társaság a részvényeit a Tpt. 63. § (7) bekezdésének, illetőleg 63/A. §-ának megfelelően tőle vegye meg. A részvényes a javára kikötött eladási jog (vételi kötelezettség) teljesítését a Társaságnak a kivezetésről szóló közgyűlési határozatáról történt tudomásszerzését követően követelheti.
• 19.2 A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

19.3 A jelen Alapszabály a Társaság részvényeinek a BÉT Xtend platformjára való regisztrációja napjával lép hatályba.

Budapest, 2025. június 2.

Ellenjegyzési záradék:

lgazolom, hogy a Társaság Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának.

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt - amelyben az Igazgatóság 1/2025.(05.05.) és 3/2025.(06.02.) számú igazgatósági határozatában foglaltakra (a Társaság alaptőkéjének felemelése) tekintettel - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ("Ctv.") 51.§ (2) bekezdésének megfelelően - az Alapszabály 4.1, 4.2 és 4.4 pontjainak módosítására, valamint annak 2.1 pontjában a 2025. január 1. napján hatályba lépett TEÁOR '25 nómenklatúra alapján a Társaság főtevékenységének hatályosítására került sor, amely változásokat aláhúzott, vastagon szedett, dőlt betűk jeleznek - szerkesztette és ellenjegyezte:

Budapesten, 2025. június 2. napján

Dr. Szita Zsolt, ügyvéd

Kamarai azonosító szám ("Kasz"): 36069670

Dr. Szita Zsolt Ügyvédi Iroda

1011 Budapest, Markovits Iván u. 4. mfszt. 3.