OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Interim / Quarterly Report • Sep 30, 2025

IV.1. A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése	77
IV.2. Vállalatirányítási Nyilatkozat	77

Megjegyzés:

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
II.1. Konszolidált Mérleg
II.2. Konszolidált Eredménykimutatás
II.3. Konszolidált Saját tőke változása	9 12
II.4. Konszolidált Cash Flow kimutatása	14
ÜZLETI JELENTÉS	16
III.1. A Vállalatcsoport aktuális portfóliójának bemutatása	17
III.2. A beszámolási időszak kiemelt eseményei	20
III.3. A Vállalatcsoport I. féléves gazdálkodásának bemutatása	22
III.4. Szegmensenkénti gazdálkodás bemutatása	30
• Építőipar szegmens	30
• Élelmiszeripar szegmens	41
• Turizmus szegmens	49
• Energetika szegmens	62
• Vagyonkezelés szegmens	73
III.5. Az OPUS Csoport 2025 I. féléves fenntarthatósági tevékenysége	75

A 2025. I. féléves konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott nemzetközi pénzügyi standardok szerint készült.

Az Igazgatóság a jelentésében az OPUS GLOBAL Nyrt., mint Anyacég megnevezését az alábbiak szerint jeleníti meg a továbbiakban: "Anyacég", "Társaság", "Holding", "OPUS GLOBAL Nyrt.".

Amennyiben a jelentés az OPUS GLOBAL Nyrt. által konszolidált leányvállalatok egységére utal, úgy az alábbi megnevezések használata a jellemző: "OPUS Csoport", "Cégcsoport", "Vállalatcsoport".

III.

TARTALOMJEGYZÉK

II.

A 2025. I. félév kiemelt mutatószámai

Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. I. féléves konszolidált jelentése

IV.

I.

I. VEZETŐI ÉRTÉKELÉS

A Vállalatcsoport 2025. I. féléves gazdálkodásának vezetői értékelése

Az OPUS Vállalatcsoport 2025. első félévében konszolidált szinten 1.024,4 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 377,5

milliárd forint saját tőkével zárta a tevékenységét, míg a teljes átfogó eredménye elérte a 19,4 milliárd forintot.

Az OPUS GLOBAL Nyrt. portfóliójában a vizsgált időszak során nem történt jelentős átrendeződés, így a konszolidált pénzügyi eredmények megbízhatóan összehasonlíthatók a megelőző időszakkal. 2025. első félévében a Mérlegfőöszszeg 3,8%-kal csökkent a 2024. év végi adatokhoz képest, valamint kevesebb mint 1%-os csökkenést mutatott az év első negyedévéhez viszonyítva. A konszolidált Saját tőke lényegében a 2024. év végi szinten stabilizálódott, mindössze 0,9%-os csökkenést mutatva, ami a Vállalatcsoport pénzügyi stabilitását és a kiegyensúlyozott tőkeszerkezetét jelzi.

A Cégcsoport 2025. első féléves teljesítménye eredményesen alakult. Az elmúlt években tapasztalható árkonszolidáció (energia- és alapanyagárak csökkenése és az infláció mérséklődése) hatására a félév Összes működési bevétele és a Működési költségek is egyaránt csökkentek, ám a költségek erőteljesebb mérséklődésének köszönhetően a Csoport közel 54,0 milliárd forint EBITDA-t realizált, amely 6,4 milliárd forinttal (13,5%) magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az elért EBITDA-növekedéshez a félévben leginkább az energetika szegmens járult hozzá.

A Vállalatcsoport pénzügyi műveletekből származó bevételei és ráfordításai is jelentősen emelkedtek az időszakban, ennek ellenére a 145 millió forint értékű Pénzügyi eredmény nem volt meghatározó az első félévben.

44 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 5 JELENTÉS

A Csoport 30,4 milliárd forint Adózás előtti eredményt ért el a félév során, ami jelentős, több mint 10%-os növekedést jelent 2024. első félévéhez képest. A Csoport bővülése a magyar gazdaság egészének teljesítményét jelentősen meghaladta. Míg a hazai GDP 2025 első félévében gyakorlatilag stagnált (naptárhatással kiigazított adatok szerint -0,1%-ot csökkent), addig az OPUS Csoport kétszámjegyű eredményjavulást tudott felmutatni. Ez jól mutatja a Vállalatcsoport ellenálló képességét és versenyképességét a nehéz makrogazdasági környezetben is.

Az adófizetési kötelezettség teljesítését követően a Csoport közel 3%-kal tudta növelni eredményét, így 21,2 milliárd forint Adózott eredményt ért el.

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Főbb eredményadatok	OPUS GLOBAL OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált Nyrt. Konszolidált 2025.01.01.-2025.06.30. 2024.01.01.-2024.06.30. nem auditált tényadatok nem auditált tényadatok		2024.06.30.-2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési bevétel	246 226 569	300 841 645	-54 615 076	-18,2%
Működési költségek	215 922 463	277 193 018	-61 270 555	-22,1%
Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT	30 304 106	23 648 627	6 655 479	28,1%
EBITDA	53 981 786	47 572 794	6 408 992	13,5%
Pénzügyi műveletek eredménye	145 426	3 819 856	-3 674 430	-96,2%
Adózás előtti eredmény	30 449 532	27 468 483	2 981 049	10,9%
Adózott eredmény	21 216 580	20 648 178	568 402	2,8%
Teljes átfogó jövedelem	19 433 470	21 349 397	-1 915 927	-9,0%
Foglalkoztatottak létszáma (fő)	4 247	4 505	-258	-5,7%

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
-----------------------------------------------------------	--	--	--	--	--

Főbb pénzügyi adatok	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.06.30. nem auditált tényadatok	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.12.31. auditált tényadatok	2024.12.31.-2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.12.31.- 2025.06.30. %-ban
Mérlegfőösszeg	1 024 438 941	1 064 679 151	-40 240 210	-3,8%
Saját tőke	377 517 812	380 971 430	-3 453 618	-0,9%

II. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

Általános információ a Pénzügyi Kimutatásokhoz kapcsolódóan

Az OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2025. I. féléves konszolidált adatai az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és Audit Bizottság által jóváhagyott beszámolón alapuló adatok (IV.1. fejezet), melyet a Társaság az alábbi tartalommal állított össze:

	2024.12.31
--	------------	--	--

696 275 896	696 532 955
8 829 918	7 542 176
1 197 500	1 197 700
20 243 952	20 243 952
1 617 915	1 648 858
11 316 657	11 182 212
4 707 824	4 761 607
621 000	621 000
88 636 530	88 636 529
6 307 095	9 968 896
7 383 155	10 369 807
545 414 350	540 360 218

Auditált:	Igen / Nem
Konszolidált:	Igen / Nem
Mérleg:	Igen / Nem
Eredménykimutatás:	Igen / Nem
Cash Flow:	Igen / Nem
Saját tőke változás:	Igen / Nem
Kiegészítő Melléklet:	Igen / Nem
Üzleti Jelentés és szegmens elemzés:	Igen / Nem

Számviteli Politika változás 2024. évi auditált Éves jelentéshez képest: Igen / Nem

Számviteli elvek: Magyar / IFRS (EU által elfogadott)

II.1. Konszolidált Mérleg

Megnevezés (adatok eFt-ban)	2025.06.30	2024.12.31
ESZKÖZÖK
Éven túli eszközök
Ingatlanok, gépek, berendezések	545 414 350	540 360 218
Egyéb immateriális javak	7 383 155	10 369 807
Szerződésállomány	6 307 095	9 968 896
Goodwill	88 636 530	88 636 529
Befektetési célú ingatlanok	621 000	621 000
Befektetett pénzügyi eszközök	4 707 824	4 761 607
Éven túli kapcsolt követelések	11 316 657	11 182 212
Halasztott adó követelések	1 617 915	1 648 858
Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből	20 243 952	20 243 952
Egyéb részesedések	1 197 500	1 197 700
Eszközhasználati jog	8 829 918	7 542 176
Éven túli eszközök összesen	696 275 896	696 532 955
Forgóeszközök
Készletek	22 516 507	30 904 892
Biológiai eszközök	-	-

Forgóeszközök összesen	328 163 045	368 146 196
Értékesítésre tartott eszközök	98 000	98 000
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	144 580 533	160 149 100
Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások	92 802 369	115 596 407
Rövid lejáratú kapcsolt követelések	11 931 090	12 252 020
Vevők	53 303 838	47 957 210
Tényleges nyereségadó követelés	2 930 708	1 188 567
Biológiai eszközök	-	-
Készletek	22 516 507	30 904 892

Eszközök összesen 1 024 438 941 1 064 679 151

II.2. Konszolidált Eredménykimutatás

	2025.01.01-2025.06.30	2024.01.01-2024.06.30
Árbevétel	229 329 433	283 950 010
Aktivált saját teljesítmények értéke	12 580 649	12 062 669
Egyéb működési bevétel	4 316 487	4 828 966
Összes működési bevétel	246 226 569	300 841 645
Anyagjellegű ráfordítások	159 883 980	217 660 402
Személyi jellegű ráfordítások	27 627 827	24 431 438
Értékcsökkenés	23 677 680	23 924 167
Értékvesztés	50 671	22 771
Goodwill értékvesztés	-	-
Egyéb működési költségek és ráfordítások	4 682 305	11 154 240
Összes működési költség	215 922 463	277 193 018
EBITDA	53 981 786	47 572 794
Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény (EBIT)	30 304 106	23 648 627
Pénzügyi műveletek bevételei	12 010 139	13 488 247
Badwill	-
Pénzügyi műveletek ráfordításai	11 864 713	9 668 391
Pénzügyi műveletek eredménye	145 426	3 819 856
Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből	-
Adózás előtti eredmény	30 449 532	- 27 468 483
Jövedelemadó ráfordítások	9 232 952	6 820 305
Nettó eredmény folytatódó tevékenységből	21 216 580	20 648 178

Megnevezés (adatok eFt-ban)	2025.01.01-2025.06.30	2024.01.01-2024.06.30
Árbevétel	229 329 433	283 950 010
Aktivált saját teljesítmények értéke	12 580 649	12 062 669
Egyéb működési bevétel	4 316 487	4 828 966
Összes működési bevétel	246 226 569	300 841 645
Anyagjellegű ráfordítások	159 883 980	217 660 402
Személyi jellegű ráfordítások	27 627 827	24 431 438
Értékcsökkenés	23 677 680	23 924 167
Értékvesztés	50 671	22 771
Goodwill értékvesztés	-	-
Egyéb működési költségek és ráfordítások	4 682 305	11 154 240
Összes működési költség	215 922 463	277 193 018
EBITDA	53 981 786	47 572 794
Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény (EBIT)	30 304 106	23 648 627
Pénzügyi műveletek bevételei	12 010 139	13 488 247
Badwill	-
Pénzügyi műveletek ráfordításai	11 864 713	9 668 391
Pénzügyi műveletek eredménye	145 426	3 819 856
Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből	-	-
Adózás előtti eredmény	30 449 532	27 468 483
Jövedelemadó ráfordítások	9 232 952	6 820 305
Nettó eredmény folytatódó tevékenységből	21 216 580	20 648 178
Nettó eredmény megszűnő tevékenységből	-	-
Adózott eredmény	21 216 580	20 648 178

FORRÁSOK (adatok eFt-ban)	2025.06.30	2024.06.30

Saját tőke
Jegyzett tőke	17 459 482	17 459 482
Visszavásárolt saját részvény	-50 954 129	-50 968 625
Tőketartalék	166 887 066	166 887 066
Tartalékok	-325 082	-274 182
Felhalmozott eredmény	84 266 680	59 427 935
Tárgyévi eredmény	10 033 305	32 371 462
Átértékelési különbség	940 724	1 921 821
Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke összesen	228 308 046	226 824 959
Nem ellenőrzésre jogosító részesedés	149 209 766	154 146 471
Saját tőke összesen	377 517 812	380 971 430

Hosszú lejáratú kötelezettségek
Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök	105 206 397	110 790 032
Állami támogatások	115 999 885	116 512 701
Tartozások kötvénykibocsátásból	111 702 996	113 213 777
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	2 772 055	2 720 627
Hosszú lejáratú céltartalék	19 893 722	19 880 029
Hosszú lejáratú kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek	1 635 133	1 635 134
Hosszú lejáratú lízing kötelezettségek	7 047 161	5 783 255
Halasztott adó kötelezettség	40 158 851	37 354 729
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen	404 416 200	407 890 284

Rövid lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök	8 852 778	10 454 646
Szállítók	29 599 603	42 754 112
Vevőtől kapott előlegek	29 654 071	37 497 043
Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások	128 448 851	118 334 164
Rövid lejáratú kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek	40 688 001	61 459 487
Rövid lejáratú lízing kötelezettségek	2 164 211	2 100 919
Rövid lejáratú céltartalék	823 711	1 128 200
Tárgyévi nyereségadó kötelezettség	2 273 703	2 088 866
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen	242 504 929	275 817 437
Kötelezettségek összesen	646 921 129	683 707 721
Kötelezettségek és saját tőke összesen	1 024 438 941	1 064 679 151

Megnevezés (adatok eFt-ban)	2025.01.01-2025.06.30	2024.01.01-2024.06.30
Valós értékelés hatása	-	-
Árfolyamváltozás hatása	-1 694 291	768 393
Halasztott adó hatás	-88 819	-67 174
Egyéb átfogó jövedelem	-1 783 110	701 219
Teljes átfogó jövedelem	19 433 470	21 349 397
Adózott eredményből
Anyavállalat tulajdonosaira jutó	10 033 305	18 524 460
Nem ellenőrző részesedésre jutó	11 183 275	2 123 719
Egyéb átfogó jövedelemből
Anyavállalat tulajdonosaira jutó	-1 031 997	591 258
Nem ellenőrző részesedésre jutó	-751 113	109 960
Teljes átfogó eredményből
Anyavállalat tulajdonosaira jutó	9 001 308	19 115 718
Nem ellenőrző részesedésre jutó	10 432 162	2 233 679
EPS (alap és higított)	2025.01.01-2025.06.30	2024.01.01-2024.06.30
Súlyozott részvény darabszám	536 852 979	649 715 371
Egy részvényre jutó anyavállalati adózott eredmény folyamatos tevékenységből (Ft)	18,7	28,51
Higított egy részvényre jutó anyavállalati eredmény folyamatos tevékenységből (Ft)	18,7	28,51
Egy részvényre jutó adózott eredmény folyamatos tevékenységből (Ft)	39,5	31,78

II.3. Konszolidált Saját Tőke változás

2023. december 31. 17 541 151 -5 279 843 166 887 066 -119 811 13 223 241 25 856 276 184 445 218 292 525 137 486 186 355 778 711 Tőkerendezés - - - - - - - - - - Eredmény átvezetése - - - - 25 856 276 -25 856 276 - - - - Tárgyévi eredmény - - - -56 188 - 18 524 460 647 445 19 115 717 2 233 679 21 349 396 Tőkeemelés - - - - - - - - - - Leányvállalat megszerzése - - - - - - - - - - Leányvállalatok kikerülése - - - - - - - - - - Leányvállalat értékesítése - - - - - - - - - - Tranzakciók NCI-jal * kontroll megtartása mellett - - - - - - - - - - Üzleti kombinációk változása - - - - - - - - - - Osztalék - - - - -6 733 439 - - -6 733 439 -13 084 597 -19 818 036 Visszavásárolt részvények növekedése/csökkenése - -2 084 239 - - 18 141 - - -2 066 098 - -2 066 098 2024. június 30. 17 541 151 -7 364 082 166 887 066 -175 999 32 364 219 18 524 460 831 890 228 608 705 126 635 268 355 243 973 Részesedésre elszámolt előző évi korrekció - - - - 10 462 587 - - 10 462 587 - 10 462 587 Eredmény átvezetése - - - - - - - - - - Tárgyévi eredmény - - - -98 183 - 13 847 002 1 089 931 14 838 750 14 686 880 29 525 630 Tőkecsökkentés -81 669 81 669 - - -1 172 741 - - -1 172 741 - -1 172 741 Leányvállalatok bekerülése - - - - - - - - - - Leányvállalat kikerülése - - - - - - - - 441 441 Leányvállalat értékesítése - - - - - - - - - - Tranzakciók NCI-jal * kontroll megtartása mellett - - - - 16 704 623 - - 16 704 623 18 822 351 35 526 974 Üzleti kombinációk változása - - - - - - - - - - Osztalék - - - - - - - - -5 998 469 -5 998 469 Visszavásárolt részvények növekedése/csökkenése - -43 686 212 - - 1 069 247 - - -42 616 965 - -42 616 965 2024. december 31. 17 459 482 -50 968 625 166 887 066 -274 182 59 427 935 32 371 462 1 921 821 226 824 959 154 146 471 380 971 430 Tőkerendezés - - - - - - - - - - Eredmény átvezetése - - - - 32 371 462 -32 371 462 - - - - Tárgyévi eredmény - - - -50 900 - 10 033 305 -981 097 9 001 308 10 432 162 19 433 470 Tőkeemelés - - - - - - - - - - Tőkecsökkenés - - - - - - - - - Leányvállalatok bekerülése - - - - - - - - - - Leányvállalatok kikerülése - - - - - - - - -16 638 -16 638 Leányvállalat értékesítése - - - - - - - - - - Tranzakciók NCI-jal * kontroll megtartása mellett - - - - 224 142 - - 224 142 -224 142 - Üzleti kombinációk változása - - - - - - - - - - Osztalék - - - - -8 048 304 - - -8 048 304 -15 128 087 -23 176 391 Visszavásárolt részvények növekedése/csökkenése - 14 496 - - 291 445 - - 305 941 - 305 941 2025. június 30. 17 459 482 -50 954 129 166 887 066 -325 082 84 266 680 10 033 305 940 724 228 308 046 149 209 766 377 517 812	adatok eFt-ban	Jegyzett tőke	Visszavásárolt saját részvény	Tőketartalék	Tartalékok	Felhalmozott eredmény	Tárgyévi eredmény	Átértékelési különbség	Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke	Nem ellenőrző részesedés	Saját tőke összesen

II.4. Konszolidált Cash Flow kimutatása

Konszolidált Cash Flow kimutatás (adatok eFt-ban)	2025.06.30.	2024.06.30.
Adatok eFt-ban
Működési tevékenységből származó cash flow
Adózás előtti eredmény	30 449 532	27 468 484
Eredményben elszámolt pénzmozgással nem járó tételek:
Értékcsökkenés és amortizáció	23 677 680	23 924 167
Elszámolt értékvesztés és visszaírása	50 671	22 771
Céltartalékok változása	-290 796	-225 597
Tárgyi és befektetett eszköz értékesítésén realizált veszteség/ (eredmény)	224 652	-830 804
Leányvállalati értékesítés eredménye		181 148
Kamat swap valós érték hatása	721 544	-80 304
Árfolyamváltozás hatása	-2 729 117	-618 583
Kamat ráfordítás	5 479 340	6 821 462
Kamat bevétel	-3 720 315	-6 872 762
Kapott osztalék	-3 778 505	-1 648 334
Működő tőke változásai:
Vevő és egyéb követelések változása	18 113 992	-5 814 350
Forgóeszközök változása	8 389 180	4 196 141
Szállítók és egyéb kötelezettségek változása	-37 104 886	-24 788 559
Nyereség adó	-8 044 392	-8 458 650
Működési tevékenységből származó nettó cash flow	31 438 580	13 276 230
Befektetési tevékenységből származó cash flow
Kapott osztalék	3 778 505	1 648 334
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése	- 27 971 336	- 30 131 282
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése	178 875	950 506
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök növekedése	- 80 663	1 181 359
Értékpapírok &részesedések	203	- 1 036 045
Leányvállalat értékesítése után kapott nettó pénzeszköz	-	741 203
Leányvállalat megszerzésére fordított nettó pénzeszköz	-	-
Állami támogatások	-	3 979 472
Kapott kamatok	2 617 181	6 725 209

Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow - 21 477 235 - 15 941 244

Saját részvény vásárlás	- 1 158 924	- 2 066 098
Saját részvény értékesítés	1 464 865	-
Hitelek és kölcsönök felvétele	697 349	244 998
Hitelek és kölcsönök törlesztése	- 3 618 743	- 7 071 928
Lízingtörlesztés	- 1 200 045	- 1 094 187
Osztalék fizetése	- 14 321 814	- 19 818 036
Fizetett kamatok	- 6 164 476	- 7 615 785
Kötvények kibocsátása (visszafizetése)	- 1 500 000	- 1 500 000
Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow	- 25 801 788	- 38 921 036
Árfolyamváltozás hatása	271 876	134 424
Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása	- 15 568 567	- 41 451 626
Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege	160 149 100	247 679 196
Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege	144 580 533	206 227 570

1 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 1 7

III. ÜZLETI JELENTÉS

III.1. A Vállalatcsoport aktuális portfóliójának bemutatása

Az OPUS GLOBAL Nyrt. tudatos, következetesen megvalósított stratégia mentén alakította ki portfolióját, mely portfolió kiemelt jelentőségű csoportjába a hosszú távú befektetések tartoznak. Ezek a vállalatok meghatározó piaci szereplők egy-egy stratégiai iparágban (turizmus, energetika, élelmiszeripar, ipar). A portfolió másik, kisebb jelentőségű részeként pedig a likvid befektetéseket kezeli a Vagyonkezelés területe.

Ennek eredményeképpen 2025. évben üzleti szempontból a Társaság tevékenységi köre 5 szegmensre bontható az alábbiak szerint:

• Építőipar
• Élelmiszeripar
• Energetika
• Turizmus

• Vagyonkezelés

• év végén az Ipari termelés szegmensből kikerült a Wamsler SE csoport, így ennek neve Építőipar szegmenssé változott. Hasonlóan, az Élelmiszeripar és Mezőgazdaság szegmensből kikerült a Csabatáj Zrt., ezért a szegmens neve Élelmiszeripar szegmenssé változott. A nevek változása tükrözi a szegmensekben lezajlott portfolió tisztítást. A szegmens jelentések értékei az adott szegmenshez közvetlenül hozzárendelhető tételeket tartalmazzák, ezen besorolás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A konszolidáció célja a Vállalatcsoport egészére vonatkozó adatok együttes bemutatása, mivel hatásuk a Csoport szempontjából eltérhet az egyedi beszámolók által közölt adatoktól.

A Csoport konszolidációs körébe az anyavállalattal együtt 2025. június 30-án 2 társaság tartozik. Ebből 20 vállalat leányvállalatként került bevonásra, 1 vállalat társult vállalkozásként és 1 cég pedig közös vezetésű vállalatként. Az Anyavállalat 10 leányvállalatot közvetlen részesedésen keresztül, 10 leányvállalatot pedig közvetett részesedésen keresztül von be a konszolidálásba. A Csoport szerkezeti felépítését és az anyavállalat tulajdonosi %-át az alábbi ábra és táblázat mutatja be összefoglalóan:

A konszolidációs körbe bevont társaságok felsorolása 2025.06.30. napjára vonatkozóan:

Név	Kapcsolt sági szint	Fő üzleti tevékenység	Bejegyzés országa	Közvetett / Közvetetlen részesedés	A Kibocsátó részesedése 2025.06.30.	A Kibocsátó részesedése 2024.12.31.
Építőipar
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.	L	Egyéb m.n.s. építés	Magyarország	Közvetlen	51,00%	51,00%
Mészáros Hrvatska d.o.o (1)	L	Mérnöki tevékenység és műszaki tanácsadás	Horvátország	Közvetett	-	51,00%
R-KORD Építőipari Kft.	L	Egyéb villamos berendezés gyártása	Magyarország	Közvetlen	51,00%	51,00%
RM International Zrt.	L	Vasút építése	Magyarország	Közvetett	51,00%	51,00%
Élelmiszeripar
KALL Ingredients Kereskedelmi Kft.	L	Keményítő, keményítő termék gyártása	Magyarország	Közvetlen	74,33%	74,33%
KALL Ingredients Trading Kereskedelmi Kft. v.a.	L	Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme	Magyarország	Közvetett	-	74,33%
TTKP Energiaszolgáltató Kft. (2)	L	Gőzellátás, légkondicionálás	Magyarország	Közvetett	-	74,33%
VIRESOL Kft. (4)	L	Keményítő, keményítő termék gyártása	Magyarország	Közvetlen	53,17%	53,17%
Energetika
MS Energy Holding AG	L	Vagyonkezelés (holding)	Svájc	Közvetlen	50,00%	50,00%
MS Energy Holding Zrt.	L	Vagyonkezelés (holding)	Magyarország	Közvetett	50,00%	50,00%
OPUS TIGÁZ Zrt. (3)	L	Gázelosztás	Magyarország	Közvetett	49,66%	49,66%
TURULGÁZ Zrt.	L	Bérbeadás	Magyarország	Közvetett	49,66%	49,66%
Gerecsegáz Zrt.	L	Bérbeadás	Magyarország	Közvetett	49,66%	49,66%
OPUS TITÁSZ Zrt. (3)	L	Villamosenergia elosztás	Magyarország	Közvetlen	50,00%	50,00%
OPUS E-LINE Kft. (4)	L	Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése	Magyarország	Közvetett	7,48%	7,48%
OPTESZ OPUS Zrt. (5)	K	Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás	Magyarország	Közvetett	49,99%	49,99%
Vagyonkezelés
OPUS GLOBAL Nyrt.	A	Vagyonkezelés	Magyarország	Anyav.	Anyav.	Anyav.
Addition OPUS Zrt.	T	Vagyonkezelés	Magyarország	Közvetlen	24,88%	24,88%
OPUS Management Kft.	L	Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás	Magyarország	Közvetlen	100,00%	100,00%
OPUS-SAT Tanácsadó Zrt.	L	Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás	Magyarország	Közvetlen	99,97 %	99,71%

Turizmus
Hunguest Szálláshelyszolgáltató Zrt.	L	Szállodai szolgáltatás	Magyarország	Közvetlen	99,99%	99,99%
Relax Gastro & Hotel GmbH	L	Szállodai szolgáltatás	Ausztria	Közvetett	99,99%	99,99%
Hunguest Hotels Montenegro d.o.o	L	Szállodai szolgáltatás	Montenegro	Közvetett	99,99%	99,99%
Heiligenblut Hotel GmbH	L	Szállodai szolgáltatás	Ausztria	Közvetett	99,99%	99,99%
Balatontourist Idegenforgal mi és Kereskedelmi Kft	L	Kempingszolgáltatás	Magyarország	Közvetett	99,99%	99,99%
BALATONTOURIST CAMPING Szolgáltató Kft.	L	Kempingszolgáltatás	Magyarország	Közvetett	99,99%	99,99%

Megjegyzések:

L: Leányvállalatként bevont- azaz az eszközök, források és az eredményszámlák teljes körűen bevonásra kerülnek akvizíciós módszerrel, de az Anyavállalatra jutó eredmény külön soron (is) kimutatásra kerül; T: Társult vállalkozásként és K: Közös vezetésű vállalatként bevont - azaz a vállalatok eredményének csak az Anyavállalatra jutó része kerül kimutatásra equity módszer alapján; A: Anyacég;

si és ellenőrzési jogokkal rendelkezik ezen két társaságban, mely alapján konszolidálásba bevont leányvállalatnak minősülnek

• (1) A Mészáros Hrvatska d.o.o végelszámolásra és cégbíróság által törlésre került 2025-ben.
• (2) A TTKP Energiaszolgáltató Kft. és KALL Ingredients Trading Kereskedelmi Kft. végelszámolásra és cégbíróság által törlésre került 2025-ben.
• (3) Az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. tulajdonosainak megállapodása szerint az OPUS GLOBAL Nyrt. olyan többlet irányítáaz IFRS irányelvek és a Számvitelről szóló 2000.évi. C törvény szerint.
• (4) Az OPUS TITÁSZ Zrt. 10%-os tulajdonosa az OPUS E-LINE Kft.-nek, és többségi (50% feletti) szavazati jogot gyakorol, mely alapján leányvállalatként került bevonásra.
• (5) Az OPTESZ OPUS Zrt. másik fő tulajdonosa a Status Energy Magántőkealap szintén 49,99%-ban tulajdonos a cégben, mely paritás megegyezik a szavazati arányokkal, így a Csoport közös vállalatként vonja be.

A Megjegyzésekhez lásd még a "III.2. A beszámolási időszak kiemelt eseményei" Fejezetet

III.2. A beszámolási időszak kiemelt eseményei

Közzétételi információk és Tőzsdei kapcsolattartás

A Társaság a Cégcsoportot és a Holdingot érintő eseményekről, intézkedésekről folyamatosan tájékoztatja a részvényeseket és az érdeklődőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján (a kibocsátók listája, OPUS GLOBAL Nyrt. Közzétételek cím alatt), a www.kozzetetelek.hu oldalon és a Társaság honlapján: www.opusglobal.hu. A Társaság Befektetői kapcsolattartójaként, dr. Németh Krisztián látja el a befektetési kapcsolattartásra vonatkozó feladatokat, valamint a tőkepiaci kommunikációt. Elérhetőség: + 36 1 433 0701, investorrelations@opusglobal.hu

Portfolió és üzleti kombináció változás

Az OPUS GLOBAL Nyrt. részvény adásvételi szerződéseket kötött a közvetlen tulajdonában álló OPUS-SAT Tanácsadó Zrt. által kibocsátott részvények megszerzésére. A megállapodás végrehajtásának eredményeként a Társaság részesedése az OPUS-SAT Tanácsadó Zrt.-ben 2025. március 31-ig 99,7109 %-ról, 99,8025%-ra, 2025. április 10-én pedig 99,9669 %-ra növekedett. https://www.bet.hu/newkibdata/129208421/OP_OPUS%20 SAT_HU_20250305.pdf https://bet.hu/newkibdata/129219312/OP_OPUS%20SAT_ HU_20250327.pdf

https://www.bet.hu/newkibdata/129234591/OP_OPUS%20 SAT_HU_20250410.pdf

Az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetlen tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 100%-os tulajdonában lévő társasága, a Mészáros Hrvatska d.o.o. törlésre került a horvátországi cégjegyzékből, aminek eredményeként a Társaság ezen közvetett részesedése megszűnt. https://www.bet.hu/newkibdata/129239963/ OPUS_M%C3%A9sz%C3%A1ros%20Hrvatska%20 doo_20250423_HU.pdf

Az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetlen tulajdonában lévő KALL Ingredients Kereskedelmi Kft. korábban elrendelte a 100%-os tulajdonában lévő TTKP Energiaszolgáltató Kft. végelszámolását. A Szolnoki Törvényszék Cégbírósága a végelszámolást követően törölte a TTKP Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékből, aminek eredményeként a Társaság ezen közvetett részesedése megszűnt. https://www.bet.hu/newkibdata/129255732/OPUS_ KALL%20Ingredients%20Trading_v%C3%A9gelsz%C3%A-1mol%C3%A1s_20250513_HU.pdf

Társasági Jogi változások és események

Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. március 17 -től dr. Németh Krisztiánt az OPUS GLOBAL Nyrt. Társaságirányításért felelős vezérigazgatóhelyettesévé nevezte ki. https://www.bet.hu/newkibdata/129213335/ T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s%20vezet%C5%91%20 %C3%A1ll%C3%A1s%C3%BA%20szem%C3%A9lyek_ NK_20250317_HU.pdf

A Társaság 2025. április 30-án tartott éves rendes Közgyűlése az alábbi döntéseket hozta:

• A Közgyűlés a könyvvizsgálói jelentés ismeréteben elfogadta a Társaság és a Vállalatcsoport 2024. évi, IFRS alapján elkészített egyedi és konszolidált éves beszámolóját és üzleti jelentését, annak valamennyi mellékletével, a Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság vonatkozó írásbeli jelentésére is figyelemmel.
• A Közgyűlés egyben döntött arról is, hogy a Társaság 2024. évi, 23.308.027 eFt adózott eredményéből 8.048.303.925 Ft osztalék kerüljön kifizetésre és az így fennmaradó összeg az eredménytartalékba kerüljön. Az osztalékfizetés kezdő időpontja: 2025. június 17.
• A Közgyűlés szintúgy elfogadta a Társaságnak a
• társaságirányítási gyakorlatát bemutató Felelős Társaságirányítási Jelentését,
• a 2024. évi önálló Fenntarthatósági Jelentését és a
• Javadalmazási Jelentését.
• A Közgyűlés megválasztotta a Társaság állandó könyvvizsgálójának a Quercus Audit Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-t (könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 002651; bejegyzett könyvvizsgáló Tölgyes András József - könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 005572) a 2025. év 12. hónap 31. nappal végződő üzleti évet lezáró Közgyűlés napjáig de legkésőbb 2026. év 04. hónap 30. napjáig tartó határozott időtartamra. A megbízás kiterjed a Társaság IFRS számviteli standardok szerint elkészített egyedi éves és konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálata mellett a fenntarthatósági jelentéseire vonatkozó bizonyosság nyújtására is a 2025. évi üzleti évre vonatkozóan.
• A Közgyűlés felhatalmazta az Igazgatóságot a Társaság által kibocsátott, legfeljebb a Társaság mindenkori alaptőkéje huszonöt százalékának (25%) megfelelő törzsrészvényeknek, mint saját részvényeknek a Társaság általi megszerzésére. A saját részvények megszerzésére visszterhesen vagy ellenérték nélkül, tőzsdei forgalomban, nyilvános ajánlat útján, vagy tőzsdén kívüli forgalomban is sor kerülhet, ideértve a

saját részvény megszerzésére jogosító pénzügyi eszköz által biztosított jog (pl. vételi jog, átcserélési jog stb.) gyakorlása útján történő megszerzést is. Visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összege a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által nyilvántartott, a megállapodás megkötésének napját megelőző napra vonatkozó záróárfolyam szerinti összegnek a húsz (20) százalékkal növelt összege lehet.

https://www.bet.hu/newkibdata/129247227/OG_KGY_hatarozatok_kozzetetel_HU_20250430.pdf

A Közgyűlésnek a Társaság Alapszabályát érintő változásait a Cégbíróság a Cg.01-10-042533/528. számú végzésével rendelte el.

https://www.bet.hu/site/newkib/hu/2025.05./OPUS_GLO-BAL_Nyrt._-_Alapszabaly_129257965

Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2024. október 18-án bejelentett részvényvisszavásárlási program keretében 2025. január 1. és 31-e között összesen 1.501.570 db saját részvényt vásárolt az MBH Befektetési Bank Zrt. közreműködésével, összesen 793.763.560 Ft értékben.

A Társaság OTC ügylet keretében 2.675.986 darab OPUS törzsrészvényt ruházott át 2025. június 19-én az OPUS Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet (MRP Szervezet) részére 1.464.865.778 Forint érték ellenében. https://www.bet.hu/newkibdata/129277205/OPUS_MR-P_r%C3%A9szv%C3%A9ny%C3%BCgylet_20250619_HU.pdf

2025-ben az OPUS GLOBAL Nyrt. további részvényvisszavásárlási programról döntött, melynek keretében a Társaság összességében legfeljebb 8.000.000.000 Ft ellenértékért vásárol saját részvényt azzal a kitétellel, hogy a megvásárlásra kerülő saját részvények össznévértéke nem haladhatja meg az OPUS GLOBAL Nyrt. mindenkori alaptőkéjének 25%-át.

Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. június 18-i tőzsdei kereskedési naptól kezdődően visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30. napjáig a Budapesti Értéktőzsdén napi kereskedés, illetve FIX ügyletek keretében aktuális piaci áron vásárol azzal, hogy a részvényenkénti ellenérték nem haladhatja meg a 2024. évi konszolidált beszámoló alapján számított saját részvények figyelembevétele nélküli egy részvényre jutó saját tőke értékét, azaz a 710 forintot.

Az OPUS GLOBAL Nyrt. a program keretében történő részvény vásárlások lebonyolítására befektetési szolgáltatót vesz igénybe. A Társaság Közgyűlése 2025. április 30. napján felhatalmazást adott az Igazgatóság részére a saját részvények Társaság általi megszerzésére.

A Közgyűlés felhatalmazása után a meghirdetett program keretében a Társaság 2025. június 18. és 31-e között 625.669 db saját részvényt vásárolt, összesen 365.160.605 Ft értékben.

A 2025. évi saját részvény tranzakciókat követően a Társaság közvetlen saját részvény állománya 40.797.832 db, míg csoport szinten összesen 159.680.372 db, mely a kibocsátott részvények 22,86%-át reprezentálja. https://www.bet.hu/newkibdata/129284115/ OPUS_r%C3%A9szv%C3%A9ny%20v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1s_20250701_HU.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129232390/ OPUS_r%C3%A9szv%C3%A9ny%20visszav%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1si%20program_k%C3%B-6zlem%C3%A9ny_20250408_HU.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129274693/ OPUS_r%C3%A9szv%C3%A9ny%20viszszav%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1si_k%C3%B-6zlem%C3%A9ny_HU_20250616.pdf

A KONZUM PE Magántőkealap tőzsdén kívüli ügylet keretében 42.642.994 darab OPUS törzsrészvényt adott el 205.05.06-án, ezáltal az Alap Társaságban fennálló szavazati jogának aránya 9,17%-ról 3,07%-ra csökkent, átlépve ezzel a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (3) bekezdése szerinti 5%-os határértéket.

A DANUBE Magántőkealap tőzsdén kívüli ügylet keretében 42.642.994 darab OPUS törzsrészvényt vásárolt a mai napon, ezáltal az Alap Társaságban fennálló szavazati jogának aránya 0%-ról 6,11%-ra növekedett, átlépve ezzel a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (3) bekezdése szerinti 5%-os határértéket.

https://www.bet.hu/newkibdata/129271854/OPUS_Konzum%20PE_savatlepes_HU_20250606.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129271996/OPUS_DA-NUBE%20Mag%C3%A1nt%C5%91kealap_savatlepes_ HU_20250606.pdf

Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. április 30-án megtartott Éves Rendes Közgyűlése a 2024-es üzleti év tekintetében 8.048.303.625 Ft osztalék kifizetéséről határozott. Mivel a Társaság osztalékfizetés előtt - konszolidált csoportszinten - 161.825.673 db "A" sorozatú saját részvénnyel rendelkezett és a saját részvényre eső osztalékot nem vette figyelembe, ezért a Társaság 15 Ft osztalékot fizetett részvényenként.

Osztalékra azok a természetes- és jogi személyek voltak jogosultak, akik a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján, 2025. június 5-én OPUS részvények tulajdonosai és számlavezetőik

Konszolidált eredménykimutatás kiemelt pénzügyi adatainak bemutatása

III.3. A Vállalatcsoport I. féléves gazdálkodásának bemutatása

A III.3 és III.4. pontokban foglalt Üzleti Jelentés a 2025. év I. félévének pénzügyi adatait hasonlítja össze az eredménykimutatásnál a bázisadatnak tekintendő 2024. év I. félévének adataival, míg mérlegoldalon a 2024. december 31-i IFRS auditált konszolidált pénzügyi kimutatással.

A Vállalatcsoport gazdálkodásának jelen III.3. pontban foglalt bemutatásában a pénzügyi adatokat a konszolidált kiszűrésekkel együtt állapította meg a Csoport, így azok megegyeznek a Csoport konszolidált mérleg és eredmény adataival.

A vizsgált időszak és a bázisidőszak összehasonlíthatósága szempontjából fontos megjegyezni, hogy lényeges méretű akvizíció, illetve cégértékesítés nem történt, így egy portfolió változás a szegmensek súlyát nem változtatta meg jelentősen a két év viszonylatában.

			adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Főbb eredményadatok	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.01.01.-2025.06.30. nem auditált tényadatok	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.01.01.-2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.-2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési bevétel	246 226 569	300 841 645	-54 615 076	-18,2%
Működési költségek	215 922 463	277 193 018	-61 270 555	-22,1%
Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT	30 304 106	23 648 627	6 655 479	28,1%
EBITDA	53 981 786	47 572 794	6 408 992	13,5%
Pénzügyi műveletek eredménye	145 426	3 819 856	-3 674 430	-96,2%
Adózás előtti eredmény	30 449 532	27 468 483	2 981 049	10,9%
Adózott eredmény	21 216 580	20 648 178	568 402	2,8%
Teljes átfogó jövedelem	19 433 470	21 349 397	-1 915 927	-9,0%
Foglalkoztatottak létszáma (fő)	4 247	4 505	-258	-5,7%

(A kimutatásban szereplő tényadatok a 2025.01.01.-2025.06.30. és a 2024.01.01.-2024.06.30. időszakra vonatkozó IFRS számviteli sztenderdek szerint készültek, a csoporton belüli teljes konszolidációs kiszűrést figyelembe véve.)

kérték részvénykönyvi bejegyzésüket. A Társaság megbízottjaként az osztalékfizetési feladatok ellátása tekintetében a KELER Zrt. járt el.

https://www.bet.hu/newkibdata/129268489/OG_Egy%20 r%C3%A9szv%C3%A9nyre%20jut%C3%B3%20osztal%C3%A9k_20250602_HUN.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129262663/OG_osztal%C3%A9kfizet%C3%A9s_rendje_20250526_HU.pdf

Befektetői elemzések

A Scope Ratings GmbH független hitelminősítő elvégezte a Társaság által konszolidációba bevont leányvállalata, az OPUS TIGÁZ Zrt. által kibocsátott Tigáz 2031/A elnevezésű kötvények hitelminősítésének felülvizsgálatát. A Scope Ratings GmbH, mint a Társaság hitelminősítője a BBB-/Positive kibocsátói besorolást megváltoztatta BBB/Stable besorolásra, illetve a kibocsátott kötvényeket BBB- besorolásról megváltoztatta BBB besorolásra.

https://www.bet.hu/newkibdata/129217383/OP_ TIG%C3%81Z%20min%C5%91s%C3%ADt%C3%A9se_ HU_20250325.pdf

A hitelminősítő angol nyelvű jelentése az alábbi linken érhető el: https://scoperatings.com/ratings-and-research/rating/ EN/178537 https://www.scoperatings.com/ratings-and-research/issuer/611468/documents

Beszámolási időszakot követő kiemelt utólagos események

A Társaság a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, a vállalati finanszírozást elősegítő Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) való részvétele okán szükséges független hitelminősítési eljárás felülvizsgálatán vett részt júliusban. Az elemzést az elismert független nemzetközi hitelminősítő, a Scope Ratings GmbH végezte. A felülvizsgálati eljárás eredményeképpen a már kiadott minősítés alapján a Társaság megtartotta a kibocsátott kötvényekre az MNB által elvárt befektetési szintnél négy fokozattal magasabb BBB- besorolást, a Társaságra vonatkozóan pedig a BB Stabil kibocsátói minősítését.

https://www.bet.hu/newkibdata/129297938/OPUS_SCOPE_ HU_20250730.pdf

Az eredeti angol nyelvű minősítés az alábbi honlapon érhető el: https://www.scopegroup.com/ScopeGroupApi/api/analysis?id=38674220-a8a7-4582-9dd4-a79b83c91511

1. I. félévben a Vállalatcsoport konszolidált szinten 53.981.786 ezer Ft EBITDA-t ért el, Üzemi eredmény szinten pedig 30.304.106 ezer Ft eredményt realizált. A Cégcsoport 2025. I. félévi Teljes átfogó eredménye 19.433.470 ezer Ft lett.

2. I. félévben a Vállalatcsoport konszolidált szinten 18,2% kal alacsonyabb Működési bevételt realizált, amely 54.615.076 ezer Ft-tal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt. A Működési bevételeken belül a Nettó árbevételt 229.329.433 ezer Ft, az Aktivált saját teljesítmények értéke 12.580.649 ezer Ft, az Egyéb működési bevételek 4.316.487ezer Ft értékben jelentkeztek.

Az egyes portfoliók eltérő volumene jól látható a konszolidált pénzügyi mutatókban, így az Összes működési bevételből 2025. I. félévben az Energetika szegmens birtokolja a legnagyobb részarányt 42%-ot (103,9 milliárd Ft), az Építőipar szegmens 26%-os részesedéssel (63,8 milliárd Ft), az Élelmiszeripar szegmens 23%-kal (56,2 milliárd Ft), a Turizmus pedig 9%-kal (22,8 mrd Ft) járult a bevételekhez. A Vagyonkezelés szegmens az összes működési bevételekhez továbbra is minimális értékkel járul hozzá.

1. első hat hónapjában a Cégcsoport összes Működési költsége a bevételekkel összhangban szintén csökkent, konszolidált szinten 61.270.555 ezer Ft értékben (-22,1%) a tavalyi bázisidőszakhoz képest.

			adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Működési költségek	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.01.01.-2025.06.30. nem auditált tényadatok	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.01.01.-2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.-2025.06.30. összehasonlítása		Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési költség	215 922 463	277 193 018	-	61 270 555	-22,1%
Anyagjellegű ráfordítások	159 883 980	217 660 402	-	57 776 422	-26,5%
Személyi jellegű ráfordítások	27 627 827	24 431 438		3 196 389	13,1%
Értékcsökkenés	23 677 680	23 924 167	-	246 487	-1,0%
Értékvesztés	50 671	22 771		27 900	122,5%
Goodwill értékvesztés	-	-		-
Egyéb működési költségek és ráfordítások	4 682 305	11 154 240	-	6 471 935	-58,0%

A működési költségek összetétele az alábbiak szerint alakult a két félév viszonylatában:

Működési költségek költségnemenkénti megoszlása 2025.06.30.

A működési költségek százalékos összetétele a két félév viszonylatában alapvetően nem változott meg:

Működési költségek költségnemenkénti megoszlása 2024.06.30.

Működési költségek szegmensenkénti megoszlása 2025.06.30.

Működési költségek szegmensenkénti megoszlása 2024.06.30.

A Működési költségeken belül a legnagyobb tétel az Anyagjellegű ráfordítások, melynek mértéke 26 %-kal csökkent 2024.06.30-hoz képest. A beszámolási időszakban konszolidált szinten e tétel 159.883.980 ezer Ft értéket mutat, mely magában foglalja az Eladott áruk beszerzési értékét is. Az Anyagjellegű ráfordítások legnagyobb részét, 35% át a vizsgált időszakban az Energetika szegmens adja. Az

Építőipar szegmensnél keletkezik további 28%, az Élelmiszeripar szegmensnél 30%, míg a Turizmus szegmens 7%-kal részesedik konszolidált szinten. A Vagyonkezelés szegmens részesedése itt is elhanyagolható, 1% alatti értéket képvisel. Az Anyagjellegű ráfordítások alakulásának legfőbb mozgatórugója az alapanyagárak és az energiaárak változása.

A költségstruktúrában 2025. I. félévben a Személyi jellegű ráfordítások értéke 13%-kal növekedett a bázisidőszakhoz képest, melynek értéke 27.627.827 ezer Ft, ebből 45% az Energetika szegmensnél, 29% a Turizmus, 7% az Építőipar, 17% a az Élelmiszeripar szegmensnél jelentkezett, míg a Vagyonkezelés szegmens részesedése ezen a költségtételen 2%. A személyi jellegű ráfordítások emelkedésének fő oka az infláció generált bérszínvonal növekedése.

A főbb működési költségnemek szegmensek szerinti megoszlása eltérő arányokat mutat az alábbi grafikon szerint:

A létszám szegmensenkénti megoszlása magyarázza, hogy a személyi jellegű ráfordítások eltérő arányokat mutat a többi költségnemhez képest.

A teljes foglalkoztatotti létszám a Vállalatcsoportnál 2025. június 30-ával 4.247 fő volt, a dolgozók megoszlása szinte azonos arányú, 55%-a fizikai, 45%-a szellemi dolgozó.

Létszám szegmensenkénti százalékos megoszlása 2025.06.30. 41%

Létszám szegmensenkénti megoszlása 2025.06.30. (fő)

Konszolidált mérleg kiemelt pénzügyi adatainak bemutatása

			adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Mérlegadatok (záró állomány)	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.06.30. nem auditált tényadatok	OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.12.31. auditált tényadatok	2024.12.31.-2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.12.31.- 2025.06.30. %-ban
Mérlegfőösszeg	1 024 438 941	1 064 679 151	-40 240 210	-3,8%
Pénzeszközök összesen	144 580 533	160 149 100	-15 568 567	-9,7%
Saját tőke	377 517 812	380 971 430	-3 453 618	-0,9%
Hosszú lejáratú kötelezettségek	404 416 200	407 890 284	-3 474 084	-0,9%
Rövid lejáratú kötelezettségek	242 504 929	275 817 437	-33 312 508	-12,1%
Hitelek és kölcsönök	114 059 175	121 244 678	-7 185 503	-5,9%
Hitel/Mérlegfőösszeg	0,11	0,11	0,00	n/a

(A kimutatásban szereplő tényadatok a 2025.06.30. nem auditált és 2024.12.31. napjára vonatkozó auditált IFRS számviteli sztenderdek szerint készültek, a csoporton belüli konszolidációs kiszűréseket figyelembe véve.)

A költségstruktúrát vizsgálva az Értékcsökkenés értéke konszolidált szinten a bázisidőszakhoz képest 1%-kal csökkent, amely a 2025. I. féléves Működési költségek közel 11%-át képviseli. Az értékcsökkenés szegmensenkénti megoszlásában az Energetika szegmens az értékcsökkenés 60%-át adta, addig az Építőipar szegmens 17%-ot, az Élelmiszeripar szegmens 15%-ot, a Turizmus szegmens része pedig 8%-ot tett ki.

Amíg a Cégcsoport 2025. első hat hónapjában realizált működési bevétele 18%-ot csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest, addig a működési költségei nagyobb mértékben 22 %-al csökkentek, ezért Üzemi eredmény (EBIT) szinten a Cégcsoport 30.304.106 ezer Ft konszolidált pozitív eredményt ért el, amely a tavalyi év hasonló időszakának üzemi eredményéhez képest jelentős 6.655.479 ezer Forint (28% -os) növekedést eredményezett.

Az EBIT változásához hasonlóan a Vállalatcsoport 2025. I. féléves konszolidált EBITDA-mutatója is nagyobb mértékben növekedett (14%) 53.981.786 ezer forintra.

A Cégcsoport nettó Pénzügyi műveletek eredményében csökkenés történt a tavalyi ugyanezen időszakhoz képest. Az idei évben a Csoportnak egyrészt jelentősen csökkentek a kamatbevételei, másrészt nettó árfolyamveszteség keletkezett a tavalyi árfolyamnyereséghez képest, ezért a pénzügyi műveletek tavalyi, I. félévi 3.819.856 ezer Ft nyeresége 145.426 ezer Ft eredményre csökkent , de a Vállalatcsoport 2025. I. féléves konszolidált adózás előtti eredménye az előző év hasonló időszakához képest még így is 2.981.049 ezer Ft-al növekedett, mely összesen 30.449.532 ezer Ft-ot ért el.

A magasabb eredményszint miatt a Jövedelemadó ráfordítás szintén 2.412.647 ezer Ft-tal emelkedett.

A Cégcsoport 2025. I. félévben az adófizetési kötelezettségek teljesítését követően 21.216.580 ezer Ft Adózott eredményt generált, mely az előző év hasonló időszakához képest közel 3% - al növekedett.

A Cégcsoport Teljes átfogó jövedelme 2025. első hat hónapjában 19.433.470. ezer Ft.

Létszám szegmensenkénti százalékos megoszlása 2024.06.30.

Az OPUS Csoport 2025.06.30-án konszolidált szinten 1.024.438.941ezer Ft Mérlegfőösszeggel zárt, amely 3,8 %-os csökkenést jelent a tavaly év végi bázisadatokhoz képest.

A Csoport 2025. június 30-i mérlegadatait tekintve az Eszközök legnagyobb értéke az Energetika szegmensnél jelentkezik 43%-ban, az Építőipar szegmens 18%-ban, az Élelmiszeripar szegmens 22%-ban részesedik. Ezt követi 13%-os aránnyal a Turizmus szegmens és a Vagyonkezelés zárja a sort 4%-os megoszlással.

Az Eszközökön belül az Éven túli eszközök értéke 696.275.896 ezer Ft volt a beszámolási időszak végén, amely kevesebb, mint 1%-kal csökkent tavaly év végéhez képest.

A Csoport az IFRS 3 standard által megkövetelt eljárást követve az építőipari leányvállalatok apportjakor beazonosított és felvett Szerződésállományokat, melyeket a szerződésállomány nettó pénzáramainak jövőbeni ütemezésével összhangban vezet ki az eszközök közül az eredmény terhére, értékcsökkenésként kimutatva. Ennek megfelelően közel 37%-os csökkenés (3.661.801 ezer Ft) került elszámolásra 2025. első hat hónapjában, így a nettó értéke az Éven túli eszközöknek már csak 0,9%-át teszik ki.

A Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetések értéke nem változott a bázisidőszakhoz képest.

Az Éven túli eszközök értéke az Eszközök értékén belül 68%-ot tesz ki, míg a Forgóeszközök értéke 32%.

A Forgóeszközök között a Készletek értéke 27%-kal csökkent, míg a Vevők értéke 11%-kal nőtt. A Pénzeszközök értéke 15.568.567 ezer Ft-os csökkenést mutat 2025 I. félévben, mely még a csökkenéssel együtt is az összes eszközök közel 14%-át teszik ki. A szabad pénzeszközök egy részét a társaságok a treasury tevékenységük során az elérhető legmagasabb kamatfelárat kihasználva lekötik.

Forrásoldalon a Saját tőke értéke gyakorlatilag változatlan szinten maradt (0,9%-os csökkenés), mely az I. féléves eredmény növelő, illetve a saját részvény vásárlás és az osztalék fizetés csökkentő hatásának eredőjeként alakult ki.

A Kötelezettségek értéke 2025.06.30-ig 5%-os csökkenést mutat a tavaly év végéhez képest.

A Kötelezettség mérlegsor legnagyobb részét, 46%-át az Energetika szegmens adja, az Építőipari szegmens 21%-kal, az Élelmiszeripar szegmens 13%-kal, a Turizmus 9 %-kal, míg a Vagyonkezelés 11%-kal részesedik.

A Cégcsoport kötelezettségei 2024. év végével 60%-ban hosszú, 40%-ban rövid lejáratúak voltak, addig az idei I. félév végével a hosszú lejáratú kötelezettségek 63%-ot, a rövid lejáratúak 37%-ot tettek ki.

A Cégcsoport kötvénykibocsátásból eredő kötelezettsége az Anyacég és az OPUS TIGÁZ Zrt. kötvénykibocsátásából ered és a hosszú lejáratú kötelezettségek 28%-át teszi ki, míg az összes forráson belül 11%-kal részesedik. Ezen mérlegsor a Tárgyidőszak végén a 2024.12.31-i értékéhez képest a csökkenést mutat, melynek oka az OPUS TIGÁZ Zrt. 2025. márciusban teljesített tőketörlesztése volt 1,5 mrd forint értékben.

A Kötelezettségek 18%-át a Hitelek és kölcsönök teszik ki (114.059.175 ezer Ft), melyek állománya a bázisidőszakhoz képest 6%-ban csökkent.

Minden társaság banki hitelszerződésének megfelelően törlesztette hiteleit és fizette a kamatokat 2025 folyamán.

Az OPUS GLOBAL Nyrt. alaptőkéje 698.379.268 db (azaz hatszázkilencvennyolcmillió-háromszázhetvenkilencezer-kétszázhatvannyolc), névre szóló, dematerializált módon előállított törzsrészvényből áll ("Részvények").

A Budapesti Értéktőzsde legutóbbi, 2024. március 8-i kosárfelülvizsgálata során az OPUS részvények súlya a BUX indexben 2,3774%-ről 2,2411%-ra változott. A BUMIX indexben az OPUS részvények 13,0070 %-os aránnyal szerepelnek. Részvénypiaci megítélés szempontjából szintén fontos, hogy az OPUS részvény tagja az MSCI, majd az MSCI Hungary Small Cap, MSCI Emerging Markets Small Cap,

valamint az MSCI ACWI Small Cap indexeknek is, valamint 2018-tól a Bécsi Értéktőzsde (Wiener Börse AG) határozata alapján a CECE index részévé is vált.

1. június 30. napi záró árfolyam 597 Ft volt (2024. december 31. napi záró árfolyam 505 Ft).

Összes hitel szegmensenkénti százalékos megoszlása 2025.06.30.

Minden társaság banki hitelszerződésének megfelelően törlesztette hiteleit és fizette a kamatokat 2025 folyamán.

Részvényinformációk és Részvénypiaci megítélés

Részvény információk	2025.06.30	2024.06.30	Változás 2025.06.30.- 2024.06.30. %-ban
Záróár (Ft)	597	434	37,72%
Tőzsdére bevezetett Részvényszám (db)	698 379 268	701 646 050	-0,47%
Súlyozott részvény szám (db)	536 852 979	649 715 371	-17,37%
Piaci kapitalizáció (Mrd Ft)	416,9	304,1	37,09%
EPS (Anyavállalatra jutó adózott eredmény/súlyozott részvényszám)	18,7	28,5	-57,39%
BVPS (teljes saját tőke/súlyozott részvényszám)	703	547	33,56%
Saját részvényszám (db)	159 680 372	53 893 516	196,29%
EPS folytatódó tevékenységre vonatkozó (adózott eredmény/súlyozott részvényszám)	39,5	31,8	-22,75%

Részvényforgalom és záróár 2025. június 30-ig

Összes kötelezettség szegmensenkénti százalékos megoszlása 2025.06.30.

III.4. Szegmensenkénti gazdálkodás bemutatása

Vállalatcsoport szegmenseinek jelen III.4. pontban bemutatott gazdálkodása, pénzügyi mutatói és adatai IFRS alapon, de konszolidációs kiszűrések nélkül kerültek megállapítás- ra, így azok nem egyeztethetők össze a Csoport konszolidált mérleg és eredmény adataival.

Építőipari szegmens

Az OPUS GLOBAL Nyrt. (továbbiakban: OPUS GLOBAL) 2023-ban stratégiai szinten átfogó egyszerűsítő és hatékonyságjavító intézkedések mellett döntött, amely keretében 2023 év végére az Ipari termelés szegmensen belül az építőipari ágazat szervezeti felépítésének egyszerűsítése valósult meg. Az Ipari termelés szegmens felépítését és összetételét érintő további lényeges változások 2024-ben is folytatódtak. Az OPUS GLOBAL a nehézipari ágazatot reprezentáló Wamsler Csoport értékesítését határozta el és a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt.-ben meglévő 99,93%-os részvénycsomagját 2024-ben értékesítette, aminek hatására a Wamsler Csoport kikerült az OPUS Csoport cégstruktúrájából, valamint az OPUS Csoport konszolidációs köréből.

Az OPUS GLOBAL 2024 év végére megvalósította a struktúra egyszerűsítésére vonatkozó stratégiai elképzeléseit, így egy egyszerűbb és transzparensebb szegmensstruktúra alakult ki. A nehézipari ágazat konszolidációs körből való kikerülésének következtében a szegmens tevékenységi köre letisztultabbá vált, valamint a szegmens elnevezése a korábbiakban használt Ipari termelés szegmensről Építőipar szegmens megnevezésre változott.

Az OPUS GLOBAL kiemelt jelentőségűnek tekinti az építőipari vállalkozásokat magába foglaló Építőipar szegmenst. Konszolidált szinten az árbevétel 27%-át, míg a mérlegfőösszeg 18%-át adja az Építőipar szegmens az OPUS Csoporton belül.

A. Szegmens cégei

Szegmensbe tartozó leányvállalatok 2025.06.30-án:

Név	Kapcsoltsági szint	Üzleti tevékenység	Bejegyzés országa	Közvetett / Közvetlen részesedés	Kibocsátó részesedése 2025.06.30.	Kibocsátó részesedése 2024.12.31.
Mészáros és Mészáros Ipari és Kereskedelmi Zrt.	L	M.n.s. egyéb építmény építése	Magyar ország	Közvetlen	51,00%	51,00%
Mészáros Hrvatska d.o.o*	L	Project management	Horvátország	Közvetett	-	51,00%
R-KORD Építőipari Kft.	L	Egyéb villamos berendezés gyártása	Magyar ország	Közvetett	51,00%	51,00%
RM International Zrt.	L	Vasút építése	Magyar ország	Közvetett	51,00%	51,00%

*A leányvállalat 2025 végelszámolásra és cégbíróság által törlésre került , ennek következtében a Társaság közvetett részesedése is megszűnt. L: Leányvállalat

A Mészáros és Mészáros Ipari és Kereskedelmi Zrt. (továbbiakban: Mészáros és Mészáros) kedvezményezett átalakulással jött létre 2021.10.01-jén a Mészáros és Mészáros Kft. teljeskörű jogutódjaként. A társaság tevékenysége elsősorban nagytömegű földmunka, híd-, út-, közmű-, vízépítési, épületépítési, és egyéb építőipari kivitelezési, valamint a környezetvédelemhez és az atomenergia területéhez kapcsolódó létesítmények kivitelezési munkáinak végzése. A társaságban az OPUS GLOBAL 51%-os közvetlen tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A Mészáros és Mészáros jelentős saját kapacitáson túl alvállalkozók bevonásával végzi tevékenységét, önmaga fővállalkozóként jellemzően anyagbeszerzés, műszaki előkészítés, projektirányítás, műszaki felügyelethez és ellenőrzéshez, projektmenedzsmenthez kapcsolódó feladatokat lát el.

Közműépítés

A közműépítés a Mészáros és Mészáros működésének alappillére. Az üzletág főként a szennyvízberuházásokkal, víztisztítókkal, vízi közmű és a gázellátási infrastruktúrával kapcsolatos munkákat foglalja magába. A projektek több-

sége Európai Uniós támogatással, azon belül is a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg.

Vízépítés

A klasszikus vízügyi, illetve mélyépítési munkák közé az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos kivitelezések, védképesség növeléséhez kapcsolódó fejlesztések, folyóvizek rehabilitációi tartoznak. A társaság az árvízvédelmi töltések, valamint egyéb az árvízvédelemhez és vízi közlekedéshez kapcsolódó műtárgyak kivitelezésében is részt vesz.

Közlekedés

A társaság több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik út-, vasúti híd- építés és rekonstrukciós munkák területén.

Környezetvédelem

A környezetvédelmi ágazat jelentős tapasztalatokkal bír uniós- és hazai jogszabályok által előírt komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésében, országos szinten korszerűsíti a települések hulladékgazdálkodási infrastruktúráját és technológiáját az EU egészség- és környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban.

Atomenergia

Magyarország villamosenergia igényének kielégítésében döntő jelentőségű termelő vállalat a Paksi Atomerőmű Zrt., amely üzemeltetési idejének hosszabbítása, valamint az új blokkok építése kapcsán számos, a társaság tevékeny-

ségéhez jól illeszkedő feladatot jelentett az elmúlt évben. A kivitelezési munkákhoz szükséges atomenergiai minősítésekkel, tanúsítványokkal rendelkezik a társaság.

A Mészáros Hrvatska d.o.o 2022. január 18-án került megalapításra, mint a Mészáros és Mészáros horvátországi leányvállalata. A horvátországi leányvállalat feladata elsősorban a horvátországi üzleti lehetőségek feltérképezése, valamint projektek önálló, illetve közös vállalkozás keretében történő megvalósítása volt. A váratlanul kitört orosz-ukrán háború hatására a horvát piacra is begyűrűző kedvezőtlenebb hatások negatív irányba mozgatták a remélt üzleti lehetőségeket, ennek következményeként a Mészáros és Mészáros a Mészáros Hrvatska d.o.o végelszámolás útján történő megszűntetése mellett döntött. A horvát leányvállalat végelszámolása 2024-ben megindult, és 2025 márciusban a cég megszűnésével lezárult.

Az RM International Zrt.-t (továbbiakban: RMI) 2017-ben alapította 50-50%-os részesedéssel a Mészáros és Mészáros jogelődje, valamint az R-KORD Építőipari Kft. A társaság fő tevékenysége - nemzetközi szerződés keretében - a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának (Soroksár – Kelebia szakasz) újjáépítése, fejlesztése, kivitelezése.

A MÁV Zrt. mint megrendelő képviseletében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., az RMI, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., valamint a China Railway Electrification Engineering Group, mint vállalkozó között 2020. május 25-én hatályba lépett a vállalkozói szerződés. A kivitelezést a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RMI alkotta konzorcium (CRE konzorcium) végzi.

A vállalkozási szerződés hatálybalépését követően elkezdődtek a projekt magyarországi szakaszával kapcsolatos tervezési és kivitelezési munkák. A projektköltségek pénzügyi fedezetét az államközi szerződés, valamint a támogatási szerződés biztosítja. A projekt vonatkozásában irányadó sajátos eljárási, területszerzési, elszámolási és vagyonkezelési szabályokat a BB Törvény (2020. évi XXIX. törvény a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról) állapítja meg. A projekt keretén belül a CRE Konzorcium vállalja többek között a létesítmények tervezését, építését, kivitelezését, teljesítési, jótállási biztosítékok nyújtását és az engedélyek beszerzését.

Az R-KORD Építőipari Kft. (továbbiakban: R-KORD) főtevékenysége vasút építése.

A vállalkozás projekt alapon, elsősorban fővállalkozóként, ese-

tenként alvállalkozók bevonásával végzi tevékenységét. A társaságba 2018-ban beolvadt a korábban 100%-os tulajdonában lévő Vasútautomatika Kft., mely a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. vonalain a telekommunikációs rendszerek, vasúti váltófűtő, biztosító berendezések és ezek áramellátásának tervezésével és támogatásával foglalkozott. A társaság rendszeres beszállítója a MÁV Zrt.-nek és a GYSEV Zrt.-nek, üzleti partnerei: az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), Swietelsky Vasúttechnika Kft., MÁV FKG Kft., STRABAG Rail Kft.

B. Szegmenst érintő gazdasági környezet

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint 2025 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok alapján 0,1%-kal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az előző negyedévhez viszonyítva a gazdaság teljesítménye 0,4%-os növekedést mutatott a kiigazított adatok alapján.

A termelési indikátorok alapján az ipari termelés 2025 első negyedévében 4,4%-kal csökkent. Ezen három hónap alatt az összes értékesítés 63%-át adó külpiaci eladások volumene stagnált, a 37%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,0%-kal mérséklődött. 2025 második negyedévében az ipari termelés területén folytatódott az előző időszakok lefelé ívelő trendje és 3,9%-kal csökkent a kibocsátás az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 1,6%-kal, valamint a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,4%-kal mérséklődött. A termelés volumene év/év alapon a negyedév első hónapjában 5,0%-kal, májusban 2,6%-kal, majd júniusban 4,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbi azonos időszak teljesítményétől.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben viszszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 14,7%-kal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a

járműgyártás kibocsátása 3,3%-kal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,1%-kal, és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,4%-kal.

Az építőipari termelés volumene 2025 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest 5,7%-kal csökkent. Ez a kedvezőtlen trend a második negyedév elején még jelen volt, majd a negyedév közepétől lassú trendfordulás következett. 2025 második negyedévének első hónapjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,5%-kal még elmaradt az egy évvel korábbitól. Májusban az építőipari termelés volumene már fellendülést mutatott, a növekedés év/év viszonylatában 3,6% volt, munkanaptényezővel kiigazítva 5,5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A negyedév utolsó hónapjában ugyan lassult a növekedési ütem, de a kedvező folyamatok fennmaradtak, 2,6% bővülést láthattuk júniusban, munkanaptényezővel kiigazítva az építőipar teljesítménye 0,9%-kal magasabb volt az előző évinél.

Forrás: KSH

Az ipari termelés volumenindexe

Az építőipar ágazatain belül 2025 első negyedévében az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben egyaránt 6,0%-kal, az épületek építése vonatkozásában 4,1%-kal emelkedtek az árak 2024 első negyedévéhez mérten. Az építőipar termelői árai 2,2%-kal magasabbak voltak a 2024 negyedik negyedévinél. 2025 második negyedévében az építőipar egyes ágazatai közül a legnagyobb mértékben, 6,5%-kal a speciális szaképítési munkák drágultak. Az egyéb építmények építésének költségei 5,6%-kal, míg az épületeké 4,6%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Összességében az építőipari termelői árak 1,3%-kal voltak magasabbak az év korábbi időszakához, és 5,7%-kal a tavalyi év azonos negyedévéhez viszonyítva.

Az építőipari termelés szezonálisan és munkanaphatással kiigazított volumenindexei (2021 havi átlaga = 100%)

Forrás: KSH

C. Szegmens 2025. első félévi tevékenysége

A szegmens bemutatásának bevezetőjében már esett szó az elmúlt évek során a szegmens átfogó egyszerűsítése érdekében tett intézkedésekről, továbbá a Wamsler Csoport 2024. évi értékesítéséről, ezáltal a nehézipari ágazat OPUS Csoportból történő teljes körű kiválásáról. A szegmensben végbement egyszerűsítésnek köszönhetően 2025. január 1-jétől az Építőipar szegmens gazdasági és pénzügyi adatainak, illetve folyamatainak áttekintésekor három cég, a Mészáros és Mészáros, az R-KORD és az RMI kerül bemutatásra.

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:

			adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Mérlegadatok (záró állomány)	Építőipar szegmens 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Építőipar szegmens 2024.12.31. auditált tényadatok	2024.12.31.- 2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.12.31.- 2025.06.30. %-ban
Mérlegfőösszeg	208 966 801	221 273 827	-12 307 026	-5,6%
Pénzeszközök összesen	42 054 655	53 679 750	-11 625 095	-21,7%
Saját tőke	40 134 085	57 839 373	-17 705 288	-30,6%
Hosszú lejáratú kötelezettségek	17 563 593	17 450 899	112 694	0,6%
Rövid lejáratú kötelezettségek	151 269 123	145 983 555	5 285 568	3,6%
Hitelek és kölcsönök	-	-	-	-
Idegen forrás/Mérlegfőösszeg	-	-	-	-

2025 első félévében az Építőipar szegmens aggregált mérlegfőösszege a 221,27 milliárd forint nyitóértékről 12,31 milliárd forintot, 5,6%-ot csökkenve 208,97 milliárd forinton zárta a félévet. Az összes eszközérték az év első három hónapjában 5,8% csökkent és 208,39 milliárd forinton zárta az első negyedévet, majd a második negyedév során az állomány zsugorodása megállt és egy enyhe, negyedév/negyedév alapon 0,2%-os bővülést láthattunk a szegmens aggregált eszközértékében. A szegmens három szereplője eltérő súlyt képvisel az aggregált eszközértékben, az R-KORD 39%-ot, a Mészáros és Mészáros 34%-ot, az RMI pedig 27%-ot tesz ki. A félév alatt a szegmens szereplői közül a Mészáros és Mészáros, valamint az R-KORD egyedi mérlegfőösszege emelkedést mutatott, az előbbi vállalat esetében 4%, 2,85 milliárd forint, az utóbbi cég esetében pedig 8%, 5,79 milliárd forint volt a növekedés. Az RMI 27%-kal alacsonyabb eszközértéken zárta 2025 második negyedévét.

Az Építőipar szegmens mérlegének szerkezetében a második negyedév alatt sem történt meghatározó változás, így már évek óta a szegmens aggregált eszközeinek jelentősebb részét, 89%-át továbbra is a forgóeszközök képzik. Ezzel az Építőipar szegmens mérlegének struktúrája jól illeszkedik az általános építőipari tevékenységi körhöz, és az iparágra jellemző mérlegszerkezetet láthatunk.

A szegmens aggregált mérlegfőösszeg-csökkenése alapvetően a forgóeszközökön belül végbement állományváltozásra vezethető vissza. 2025 első félévében - 4%-os, 8,69 milliárd forintos csökkenést követően - 194,72 milliárd forintról 186,03 milliárd forintra csökkent a szegmens aggregált fogóeszközállománya. A forgóeszközökön belüli folyamatokat tovább vizsgálva jól kirajzolódik, hogy az aggregált pénzeszközállománynak a csökkenése a kulcstényező, amely a félév során 53,68 milliárd forintról 42,05 milliárd forintra, 21,7%-ot csökkenve változott. Az év első három hónapjában még a pénzállomány emelkedését jegyezhettük fel, köszönhetően a korábban elvégzett munkák és lezárt projektütemek befolyt ellenértékének. Ezt követően a 2024. évi eredmények után a tulajdonosok részére fizetett osztalék miatt a pénzeszköz csökkent. A likviditás alakulására kisebb mértékben az is hatással volt, hogy - a második negyedév elejétől jelentkező kedvezőbb időjárásnak is köszönhetően - a szegmens szereplői a korábbi téli/kora tavaszi hónapokhoz képest nagyobb intenzitással végeztek építőipari kivitelezési munkákat. A forgóeszközökön belül a pénzeszközök állományának alakulásán túl a többi mérlegtétel között átrendeződést figyelhetünk meg. Az aggregált pénzállomány csökkenése mellett az aggregált követelések állományában kisértékű növekedés következett be, az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások 10,52 milliárd forinttal (-12%) csökkentek, ugyanakkor

A 2025. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 661 ezer fő volt, 49 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 29 ezer fővel, 2 millió 472 ezer főre, a nők esetében 20 ezer fővel, 2 millió 189 ezer főre mérséklődött. A csökkenésben meghatározó szerepe volt az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54) népesség fogyásának. Ugyanebben az időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 219 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5% volt.

a vevőállomány 24%-os (7,32 milliárd forint), a rövid lejáratú kapcsolt követelések pedig 38%-os (6,55 milliárd forint) emelkedést mutattak.

A forgóeszközöket a szegmens szereplőinél egyenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy az első félév alatt a Mészáros és Mészáros esetében 57,16 milliárd forintról 59,97 milliárd forintra történő, 5%-os emelkedés következett be. Ez alapvetően két mérlegtétel ellentétes irányú változására vezethető vissza. A félév során a vállalat vevőállománya – főleg a második negyedévben lezajlott folyamatok hatására - megugrott, ezzel szemben a második negyedévben megtörtént osztalékfizetés miatt a pénzeszközök 32,07 milliárd forint nyitóértékről 14,74 milliárd forinttal csökkentek. Mindezek mellett a Mészáros és Mészáros készleteinek alakulása 1,23 milliárd forinttal csökkentette a félév alatt a forgóeszközállományt.

Az RMI esetében 2025 első hat hónapja során csökkenő forgóeszközállományt láthatunk, a 2024. évi 67,82 milliárd forint nyitóértékről 17,95 milliárd forintot csökkenve a forgóeszközök állománya 49,88 milliárd forinton zárta a félévet. A projekt feladatok pénzügyi teljesítésének köszönhetően 21,06 milliárd forintról 12,08 milliárd forintra, 43%-ot csökkent a vevőállomány, továbbá az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások értéke 31%-kal lett alacsonyabb, 28,14 milliárd forintról 19,48 milliárd forintra csökkent. A pénzeszközállományban 1,39 milliárd forint, 9%-os növekedés következett be, így az 15,34 milliárd forintról 16,73 milliárd forintra emelkedett.

Az R-KORD-nál az RMI-hez képest eltérő irányú folyamatokat figyelhetünk meg. A forgóeszközállomány 6,44 milliárd forinttal emelkedett (9%). Ennek egyik tényezője, hogy a pénzeszközök értéke 6,26 milliárd forintról 28%-ot emelkedett, de a legnagyobb hatást a rövid lejáratú kapcsolt felekkel szembeni követelések megduplázódása gyakorolta, ami 7,69 milliárd forintos növekedést jelentett.

Az Építőipar szegmens aggregált befektetett eszközeinek értéke a szegmens teljes eszközállományának 11%-át adja, és a tárgyidőszakban 14%-os csökkenést követően 22,94 milliárd forinton zárta 2025. első félévét. Az első negyedévben a befektetett eszközök 3%-kal voltak alacsonyabb szinten a 2024. év végi 26,55 milliárd forint értékű záróállományhoz képest, így ezen mérlegtétel érdemi változása a második negyedévben jelentkezett, amikor a befektetett eszközök csökkenő trendje gyorsuló ütemben folytatódott.

Az IFRS standardnak megfelelően a befektetett eszközök között kerül kimutatásra a szegmens szereplőinek a konszolidációs körbe történő bekerülésük időpontjában meglévő szerződésállományaik együttes könyv szerinti értéke. A szerződésállomány értéke folyamatosan csökkenő trendet mutat, mivel az aktivált állományok készültségi fokának megfelelően értékcsökkenés elszámolására kerül sor (befejezett munkák és feladatok kivezetése a számviteli előírásoknak megfelelően a szerződésállomány csökkenését vonja maga után). 2025 június 30-án az Építőipar szegmens aggregált kimutatásaiban a szerződésállomány a befektetett eszközök közel egyharmadát (27%) tette ki, ami már csak az RMI szerződésállományát (projektjét) jelenti. Az építőiparnak kedvezőbb időjárás beálltával, a második negyedévben a kivitelezési munkák felgyorsulásával a szerződésállomány 37%-os csökkenése figyelhető meg. A szerződésállomány 2025. első félévi csökkenésének 82%-a az RMI-hez köthető, az R-KORD esetében ez az állományváltozás nem volt meghatározó és a Társaság IFRS alapú kimutatásaiban szereplő szerződésállomány a félév végére megszűnt.

A szegmens három szereplője közül a Mészáros és Mészáros esetében a befektetett eszközök értéke gyakorlatilag stagnált 2025 első és második negyedévében egyaránt. Az R-KORD-nál az első negyedévi stagnálást követően a második negyedévben 0,64 milliárd forintos (10%) csökkenés volt, ami a fentebb részletezett szerződésállomány kivezetésével áll kapcsolatban. Az RMI esetében mind a két negyedévben állományesés volt megfigyelhető a befektetett eszközöket tekintve, és az első félév alatt az Építőipar szegmens szereplői közül az RMI-nél jelentkezett a befektetett eszközökön belül érdemi - 3,00 milliárd forintos, 69%-os - állománycsökkenés.

Aggregált szinten a befektetett eszközökön belül a szerződésállomány mellett másik meghatározó – nagyobb súlyt képviselő - tétel a részesedések, amely értéke a félév végén 8,00 milliárd forint volt és az aggregált befektetett eszközök 35%-át teszi ki. A részesedések értéke a Mészáros és Mészáros, valamint az R-KORD közös leányvállalatukban meglévő tulajdonjoguk, illetve a befektetéseik könyv szerinti értékét fejezi ki, amely értékében 2025 első hat hónapja alatt nem volt változás.

Az Építőipar szegmens aggregált saját tőkéje az első negyedévben realizált szegmensszintű eredményeknek köszönhetően 6,2%-kal meghaladta a 2024. évi záróértéket. A második negyedévben ez a növekedési irány megtorpant és a 2025. év eleji nyitóértékhez képest a szegmens aggregált saját tőkéje 17,71 milliárd forinttal (-30,6%) alacsonyabb értéken, 40,13 milliárd forinton zárta a félévet. Az IFRS szerint készült kimutatásban látható aggregált saját tőke-csökkenés két egymáshoz szorosan kapcsolódó mérlegtételnek – a felhalmozott eredmény és a tárgyévi eredmény együttesére vezethető vissza. Az első félévben lezajlott folyamatokat követően a vállalatok súlya az aggregált saját tőkéhez való hozzájárulásukat tekintve kissé eltolódott. Az Építőipar szegmens saját tőkéjének a legnagyobb részét, 57%-át továbbra is a Mészáros és Mészáros adja, míg az R-KORD súlya 25%, az RMI-é pedig 18%. 2025 első félévének végén a Mészáros és Mészáros saját tőkéje 22,98 milliárd forint, az R-KORD-é 10,21 milliárd forint, az RMI-é pedig 6,94 milliárd forint volt.

Az Építőipar szegmens hosszú és rövid lejáratú kötelezettségének együttes állománya 2025 első negyedévében 11%-ot csökkent (146,97 milliárd forint volt 2025. március 31-én), majd a második negyedévben a kötelezettségek – alapvetően a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése miatt – negyedév/negyedév alapon 14,8%-ot emelkedtek. A félév végére az aggregált kötelezettségállománya a szegmensnek 168,83 milliárd forint volt, ami 3,3%-os, 5,40 milliárd forint emelkedést jelent a 2025. évi évnyitó értékhez képest.

Az Építőipar szegmens hosszú lejáratú kötelezettségeinek aránya alacsony a teljes kötelezettségállományon belül (10%). Az első félév alatt a hosszú lejáratú kötelezettségekben nem volt jelentős változás, 0,6% kal, 0,11 milliárd forinttal emelkedett. A hosszú lejáratú kötelezettségállomány a szegmens prudens és körültekintő működésével hozható kapcsolatba, gyakorlatilag az üzletmenet során esetlegesen felmerülő veszteségek kezelésére megképzett céltartalékállománnyal egyezik meg. A rövid lejáratú kötelezettségek 5,29 milliárd forinttal értek el magasabb értéket a nyitóállományhoz viszonyítva, ami – a forgóeszközök változásánál már bemutatott összefüggésekkel együttesen – elsősorban a szállítók aggregált állománynövekedésére vezethető vissza.

Az Építőipar szegmens mérlegszerkezete a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is stabil és egyensúlyt mutat. Az ágazati szereplők – a korábbi időszakokhoz képest változatlanul – idegen forrás, hitelek felhasználása nélkül gazdálkodnak. 2025 első félévében a szegmensszintű nyereségnek is köszönhetően az Építőipar szegmens pénzügyi stabilitása megfelelő, a pénzeszközök csökkenése ellenére továbbra is kiegyensúlyozott a szegmens likviditása. A szegmens eszközértékének 20%-a likvid pénzeszköz. A szegmens minden tagja a működéshez szükséges bankgaranciákkal, illetve bankgaranciakeretekkel rendelkezik.

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:

			adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Főbb eredményadatok	Építőipar szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Építőipar szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. ösz szehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési bevétel	79 646 028	120 921 373	-41 275 345	-34,1%
Működési költségek	67 401 752	110 371 860	-42 970 108	-38,9%
Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT	12 244 276	10 549 513	1 694 763	16,1%
EBITDA	16 159 757	16 535 972	-376 215	-2,3%
Pénzügyi műveletek eredménye	4 579 357	7 799 501	-3 220 144	-41,3%
Adózás előtti eredmény	16 823 633	18 349 014	-1 525 381	-8,3%
Adózott eredmény	15 532 614	16 404 576	-871 962	-5,3%
Teljes átfogó jövedelem	15 532 614	16 404 531	-871 917	-5,3%
Foglalkoztatottak létszáma (fő)	130	151	-21	-13,9%

A Mészáros és Mészáros árbevételének üzletágszintű megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

Az Építőipar szegmens 2025 első félévében 79,65 milliárd forint összes működési bevételt ért el, ami a 2024 első félévét jelentő bázishoz képest 34,1%-os visszaesést jelent. A szegmens vállalatai 2025 első két negyedévében hasonlóan teljesítettek, a múlt évben, nagyságrendileg azonos szintű működési bevételcsökkenést mutattak ki. A szegmens szereplői közül egyedül az R-KORD – az első negyedévi 5%-os árbevétel-visszaesés ellenére – tudott bevételnövekedést elérni 2025 első félévében. A társaság 19,98 milliárd forint összes működési bevételt realizált 2025 első félévében, ami 24%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában kimutatott bevételt. A Mészáros és Mészáros az első negyedévi 45%-os árbevétel elmaradását a második negyedévben részben ledolgozta, így a társaság a 2024. évi bázishoz képest 2025 második negyedévének a végére 28%-kal ért el kisebb árbevételt. Az RMI árbevétele mindkét negyedév során elmaradt a bázis negyedévekben realizált értéktől, 2025 első hat hónapjában 25,86 milliárd forint öszszes működési bevételt ért el a társaság, ami 55%-kal alacsonyabb, mint a 2024. első félévi adat.

HAS alapon, adatok ezer forintban

Üzletág megnevezése	2025.06.30	Megoszlás %	2024.06.30	Megoszlás %
Közmű	23 823 840	71,81	39 549 807	85,26
Vízügy, mélyépítés	2 109 391	6,36	3 394 846	7,32
Atomenergia	793 544	2,39	1 410 057	3,04
Környezetvédelem	537 853	1,62	1 923 263	4,15
Egyéb	5 910 030	17,81	108 283	0,23
Összesen	33 174 658	100,00	46 386 256	100,00

A Mészáros és Mészáros árbevételében a közmű ágazat súlya ugyan az első negyedévi 87,89%-ról 71,81%-ra lecsökkent a második negyedév végére, de az ágazat dominanciája és a teljes bevételen belüli magas részaránya változatlanul megmaradt. A közmű mellett a vízügy, mélyépítés, az atomenergia és a környezetvédelem árbevételének volumene és súlya is visszaesett, viszont az egyéb bevételek aránya és főleg volumene jelentősen növekedett, amelynek az oka az útépítési munkák 2025 második negyedévében történő megkezdése és felpörgése.

A Mészáros és Mészáros 2025 első félévében több projektet lezárt, és új projektekkel növelte a munkáinak számát, így ezen hónapok alatt összesen nagyságrendileg 20 projekten dolgozott. Néhány kiemelt, nagyobb projektet az alábbi táblázat mutat be:

adatok ezer forintban

Projekt megnevezése	Teljes projekt árbevétele	Eddig elszámolt árbe vétel	Várható
árbevétel	13 277 800	9 100 586	4 177 214
198 Tatabánya szennyvíztisztító telep	13 316 991	10 883 158	2 433 833
199 ÉMO-Göd ivóvíz	21 636 469	18 131 037	3 505 432
213 DMRV vízellátás	16 345 761	12 648 291	3 697 470
226 SzK 3/1 infrastruktúra fejlesztés	8 317 194	8 045 410	271 784
233 Ercsi vízbázis	12 810 500	5 822 997	6 987 503
234 Nyíregyháza Ipari Park (I.)	15 989 481	15 247 355	742 126
239 Tatabánya XIV/A Vízakna	22 894 754	622 981	22 271 773
242 Ács- szennyvízhálózat fejlesztés	10 094 290	951 104	9 143 186
Összesen	121 405 440	72 352 333	49 053 107

A Mészáros és Mészáros 2025-ben megkötött új szerződései közül több projekt már 2025. második negyedévét követően, a nyár végén lezárásra is került. Jelenleg a még folyamatban lévő, 2025-ben megkötött új megállapodás közül az egyik az "Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztésével összefüggő tervezési és kivitelezési feladatok megvalósítása (2. rész: szennyvízhálózat fejlesztése)", amely szerződéses értéke 10,10 milliárd forint, és várható befejezése 2026. december vége. További 2025 ben megkötött projektszerződés a "I-K3 vasbeton medence továbbépítése", amely konzorcium keretében kerül elvégzésre, ahol a Mészáros és Mészáros tölti be a konzorciumvezetői szerepkört. A projekt várhatóan 2027 első negyedévében zárul.

Az RMI által realizálható árbevétel várható megoszlása évenkénti bontásban:

VÁRHATÓ ÁRBEVÉTEL
Előzőekben	2023	2024	2025	Összesen
22,20%	25,36%	27,79%	24,65%	100%

Az ágazat harmadik meghatározó szereplője az R-KORD, amely cég által új projekt kivitelezése a vizsgált időszakban nem indult el. Az R-KORD tevékenységén belül a vasútépítéssel összefüggő biztosító- és távközlő berendezések ágazat dominanciája változatlanul megmaradt.

			adatok ezer forintban
Projekt megnevezése	Teljes projekt árbevétel	2024.12.31-ig elszámoltösszes árbevétel	Várható árbevétel
17034 BU-BE Soroksár-Kelebia	97 023 621	68 127 745	28 895 876
20015 Budapest-Hegyeshalom	25 857 805	25 559 414	298 391
21014 Békéscsaba-Lőkösháza	42 734 041	39 569 089	3 164 952
Összesen	165 615 467	133 256 248	32 359 219

Néhány kiemelt, nagyobb projektet az alábbi táblázat mutat be:

Az Építőipar szegmens költségei és ráfordításai az árbevételhez hasonlóan visszaesést mutattak 2025 első két negyedévében. A szegmens három szereplőjének aggregált működési költsége 110,37 milliárd forintról 67,40 milliárd forintra csökkent. A költségoldal csökkenése 38,9%, illetve 42,97 milliárd forint volt év/év alapon, ami a működési bevétel 2025 első féléves visszaesését 1,69 milliárd forinttal meghaladta. Ez a különbözet az aggregált eredményességre hatott jótékonyan, így az Építőipar szegmens aggregált üzemi szintű nyeresége a 2024 első félévi 10,55 milliárd forintról 12,24 milliárd forintra nőtt 2025. június végére.

A szegmens EBITDA-ja a 2025 első félévében 16,16 milliárd forint volt, ami kissé elmaradt a 2024. évi bázistól (-2,3%), de nagyságrendjét tekintve szinte az előző évvel megegyező értékű aggregált EBITDA-t tudott elérni együttesen a három vállalat 2025 első félévének a végére.

A Mészáros és Mészáros mellett az R-KORD tudott 2025 első félévében nyereségesen gazdálkodni. A Mészáros és Mészáros továbbra is stabilan nyereséges, az üzemi szintű nyereségességét kis mértékben javítani is tudta. A Mészáros és Mészáros bevételének visszaesése tehát nem a rossz vagy kevésbé hatékony gazdálkodás vagy üzletmenet következménye volt, hanem az iparági körülmények és a piaci feltételek a korábbi évekhez képest kevésbé alakultak kedvezően. Az Építőipar szegmens aggregált üzemi nyereségességének alapja a Mészáros és Mészáros eredményes gazdálkodása.

Az Építőipar szegmensben a pénzügyi műveletek eredménye a második negyedév végén is elmaradt a bázis időszaki értéktől, viszont az első negyedévi negatív tartományból már pozitív tartományba került a pénzügyi műveletek eredménye. A második negyedévben mindhárom szegmenstagnál egyaránt csökkent a pénzügyi műveletek eredménye, ami aggregált szinten 3,22 milliárd forinttal volt kedvezőtlenebb 2025 első félévében a 2024-es bázishoz képest. A kedvezőtlen folyamatok mind a pénzügyi műveletek bevételi oldalán, mind a ráfordításoknál megjelentek. A pénzügyi műveletek bevétele 1,51 milliárd forinttal elmaradt a korábbi évhez képest, a pénzügyi műveletek ráfordítása pedig 1,74 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzügyi műveletek bevételéinél a visszaesés hátterében leginkább a Mészáros és Mészárosnál látható bevételcsökkenés állt, aminek az oka elsősorban az, hogy a korábban rendelkezésre álló pénzeszközállomány lecsökkent, valamint 2025-ben a 2024. évi bázishoz képest alacsonyabb a betéti kamatkörnyezet. A pénzügyi műveletek bevételét a bázisidőszakhoz képest – hasonlóan az első negyedévhez – csak az R-KORD tudta növelni. A pénzügyi műveletek ráfordításai az R-KORD és az RMI esetében kedvezőtlenebb képet mutattak a tavalyi időszakhoz képest, a Mészáros és Mészáros esetében stagnált a 2024-es bázisidőszakhoz képest. 2025 első hat hónapjában a szegmens három tagja közül a Mészáros és Mészáros (3,09 milliárd forint) és az R-KORD (1,50 milliárd forint) pénzügyi műveleteiken nyereséget realizáltak.

	adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Működési költségek	Építőipar szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Építőipar szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. ösz szehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Anyagjellegű ráfordítások	60 231 322	100 526 172	-40 294 850	-40,1%
Személyi jellegű ráfordítások	1 899 998	1 721 869	178 129	10,3%
Értékcsökkenés	3 915 481	5 986 459	-2 070 978	-34,6%
Értékvesztés	-	-	-	-
Egyéb működési költségek és ráfordítások	1 354 951	2 137 360	-782 409	-36,6%
Összes működési költség	67 401 752	110 371 860	-42 970 108	-38,9%

Az Építőipar szegmens összes működési költsége a 2024 első félévi bázisához képest (110,37 milliárd forint) 42,97 milliárd forinttal visszaesett, a csökkenés mértéke 38,9% volt. Az Építőipar szegmens költségfelépítésében a legnagyobb részt – a korábbi időszakhoz képest változatlanul az anyagjellegű ráfordításokban megjelenő alapanyag- és energiaköltségek együttese jelenti. Az összes működési költség 89,4%-át az anyagjellegű ráfordítások teszik ki, tehát érdemben ennek a két tételnek az alakulása befolyásolja leginkább a szegmens vállalatainak együttes költségszerkezetét. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 60,23 milliárd forint volt, ami a 2024-es bázisidőszakhoz képest 40,29 milliárd forinttal, 40,1%-kal alacsonyabb. Az anyagjellegű ráfordítások alakulásában 2025 első féléve alatt az volt a meghatározó, hogy a bázisidőszakhoz képest eltérőek a különböző projektek státuszai, és az eltérő készültségi szintek befolyásolták az alapanyagok felhasználásának mennyiségét, és a felhasznált alapanyagok típusát, valamint a munkavégzéshez szükséges energiaköltség alakulását. Emellett az Építőipar szegmens a korábbi évekhez képest alacsonyabb értékű munkákat végez, ami szintén hatással volt az anyagjellegű ráfordítások csökkenésére. A szegmens tagjait egyenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy mind a három szegmenstag esetében a bevételi oldal alakulásának irányával és közel hasonló dinamikájával együtt mozogtak a költségek.

ÉLELMISZERIPAR SZEGMENS

Az OPUS Csoporthoz 2025. év elejétől nem köthető se mezőgazdasági tevékenységi kör, se ezen ágazatban jelen lévő ágazati szereplő, ezért 2025. január 1-jétől a szegmens elnevezése Élelmiszeripar szegmensre került megváltoztatásra.

A szegmens az elmúlt évekhez hasonlóan változatlanul meghatározó szereppel és részesedéssel bír a Vállalatcsoporton belül. 2025 második negyedévének végére a szegmens súlya változatlan maradt a Vállalatcsoport konszolidált kimutatásaiban, az IFRS konszolidált szintű mérlegfőösszeg 22%-át, az árbevétel 24%-át adták a szegmenshez tartozó vállalatok. Az OPUS GLOBAL Nyrt. továbbra is kiemelt szereplőként tekint az Élelmiszeripar szegmensre.

A. Szegmens cégei

Az OPUS GLOBAL Nyrt.-nek a mezőgazdasági ágazatban meglévő részedése 2024. év során megszűnt, 2025 májusára a KALL Ingredients Kft. két inaktív leányvállalatának a végelszámolása lezárult, így a szegmens felépítése az elmúlt időszakban két lépésben jelentősen leegyszerűsödött.

Szegmensbe tartozó leányvállalatok 2025.06.30-án:

Név	Kapcsolt sági szint	Üzleti tevékenység	Bejegyzés országa	Közvetett / Közvetetlen részesedés	Kibocsátó részesedése 2025.06.30.	Kibocsátó részesedése 2024.12.31.
KALL Ingredients Kereske delmi Kft.	L	Keményítő, keményítő termék gyártása	Magyarország	Közvetlen	74,33%	74,33%
KALL Ingredients Trading Kereskedelmi Kft.*	L	Gabona, dohány, vető mag, takarmány nagy kereskedelme	Magyarország	Közvetett	-	74,33%
TTKP Energiaszolgáltató Kft.*	L	Gőzellátás, légkondici onálás	Magyarország	Közvetett	-	74,33%
VIRESOL Kft.	L	Keményítő, keményítő termék gyártása	Magyarország	Közvetlen	53,17%	53,17%
L – leányvállalat

*A társaságok végelszámolással megszűntek 2025-ben.

Az Építőipar szegmens adózás előtti eredménye 16,82 milliárd forint, adózott eredménye 15,53 milliárd forint lett 2025 első félévében. Az R-KORD 2025-ben az előző év azonos időszaki bázisához képest 2,82 milliárd forinttal növelte adózott eredményét. Az RMI veszteséget mutatott ki a vizsgált időszakban.

A KALL Ingredients Kft. (továbbiakban: KALL) egy kukoricafeldolgozó vállalat, mely magas hozzáadott értékű élelmiszeripari alapanyagokat, főként különféle cukortermékeket és keményítő származékokat, magas minőségű gyógyászati- és étkezési alkoholt, valamint takarmány alapanyagokat állít elő. A vállalat a termékei jelentős hányadát hazánkon kívül értékesíti.

A gyár 67 hektár földterületen, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszapüspöki külterületén található és egy 160 millió EUR értékű zöldmezős beruházás keretében, az elérhető legjobb technológiával épült, aminek köszönhetően hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát. Termelő kapacitását tekintve Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb izocukorgyárának számít, mivel több mint 500.000 tonna GMO-mentes magyar kukoricát képes évente feldolgozni.

A KALL Ingredients Trading Kft. és TTKP Energiaszolgáltató Kft. hosszabb ideje nem folytatott érdemi tevékenységet, az elmúlt években mind a két vállalat inaktív volt. A Vállalatcsoporton belül zajló konszolidációs folyamatok keretében a KALL vezetősége ezen két cég végelszámolással történő megszűntetése mellett döntött. A végelszámolás a társaságok megszűntetésével 2025 májusában lezárult.

A 2015-ben alapított VIRESOL Kft. (továbbiakban: VIRESOL) Közép-Kelet-Európa legmodernebb és leginnovatívabb búzafeldolgozója. A VIRESOL, mely üzemszerű működése során mintegy 250.000 tonna búza feldolgozásával, több mint 250 fővel állítja elő keményítő, alkohol és takarmánytermékeit, 2019-ben kezdte meg működését. A gyár zöldmezős beruházással épült és búzakeményítő gyárként üzemel, emellett alkoholt, maltodextrint, vitális glutént és takarmányt állít elő.

Az üzem Heves vármegyében, Visontán, az ipari parkban található 14 hektáros területen. Az M3 autópálya, a közeli vasúti csatlakozási pont, a megfelelő infrastruktúra, a logisztikai adottságok, a villamos áram-, a gőz- és földgázvételezési pontok közelsége garantálja, hogy a telephely az optimális feltételeket biztosítja mind az üzemeltetés, mind pedig a búza és a végtermékek logisztikája szempontjából.

Az OPUS GLOBAL Nyrt. részesedése 2024-ben 53,17%-ra változott tekintettel arra, hogy a VIRESOL két tulajdonosa a korábbi megállapodásuk értelmében nem vagyoni hozzájárulással megvalósuló jelentős - a két tulajdonos által eltérő - összegű ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A tranzakció során a tulajdonosok által együttesen közel 98 millió EUR összegű tőkeemelés valósult meg, aminek hatására jelentősen javult a cég tőkeszerkezete.

B. Szegmenst érintő gazdasági környezet

2024-ben a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása 4 ezer milliárd forint felett alakult, ami az előző évitől 8,0%-kal maradt el. A visszaeséshez a teljes termelési volumen 4,4%-os és az árszínvonal 3,8%-os együttes csökkenése vezetett. A növénytermesztés volumene 11%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,9%-kal volt nagyobb. A termelés csökkenése szinte minden termékcsoportot érintett, kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a csapadékhiányos időjárás és a nyári aszály miatt lett gyengébb, ezek a tényezők hátráltatták a növénytermesztést, és indirekten hatottak az Élelmiszeripar szegmens alapanyagainak a költségére és az alapanyagok minőségére.

2025 első negyedévében és az év első felében a termelői árak átlagosan 18,5%-kal növekedtek a mezőgazdaság területén az előző év azonos időszakához képest, ami az Élelmiszeripar szegmens alapanyagát jelentő gabonafélék és ipari növények drágulását eredményezte.

A 2025/2026-os mezőgazdasági ciklus első időszakában jelentős drágulás tapasztalható az Élelmiszeripar szegmens két szereplője szempontjából meghatározó hazai gabonafélék és olajos növények piacán. Az Agrárgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere (AKI PÁIR) friss adatai szerint az étkezési búza termelői ára 2025 június harmadik hetében elérte a 80,7 ezer forintot tonnánként, ami 15%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Hasonló mértékben nőtt a takarmánybúza ára is, amely 77,3 ezer forintra emelkedett tonnánként. A belföldi piaci szereplőkre idén kedvezőtlenül hathat a kukorica vetésterületének nagysága, pontosabban fogalmazva a csökkenés várható mértéke. Míg a kukorica kereslete továbbra is stabil - hiszen hazánk az EU egyik legnagyobb feldolgozókapacitásával rendelkezik - az elmúlt évek viszontagságai (COVID, aszályos évjáratok, aflatoxinfertőzés, emelkedő költségek stb.) sokakat a vetésterület esetleges csökkentésének irányába terel, ami akár már középtávon is az Élelmiszeripar által feldolgozandó alapanyagok áraira hathat kedvezőtlenül.

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) előrejelzése szerint világszinten 808 millió tonna búzatermés várható a 2025/2026 os gazdálkodási időszakban, ami 9 millió tonnával haladja meg az előző szezon mennyiségét. Az uniós tagállamok közül Franciaország, Németország, Lengyelország és Románia kiemelkedő hozamokat jeleznek előre. Magyarországon a Stratégie Grains elemzése 5,6 millió tonnás búzatermésre számít. A vizsgált időszakban a párizsi (Euronext/MATIF) és chicagói (CME/CBOT) árutőzsdéken a búza ára 195–209 euró/tonna, illetve 191–211 dollár/tonna között mozgott. Az IGC 1.276 millió tonnára prognosztizálja a globális kukoricatermést a 2025/2026-os szezonban, ami 4%-os növekedés a korábbi időszakhoz képest. A termőterület ugyan több tagállamban csökkent, de az EU teljes kibocsátása így is 60,4 millió tonnára nőhet. A legnagyobb visszaesés Romániában és Bulgáriában várható, míg Franciaországban és Németországban nőhet a vetésterület.

Az Élelmiszeripar szegmens keresleti oldalát tekintve jól körvonalazódott az év elején, hogy az európai izocukorpiac kereslete visszaesett, a rendelkezésre álló termelői kapacitások kihasználtsága jelenleg tartósan 60-70% körül mozog, amelynek oka részben az egészséges, illetve "cukormentes" életmód előretörése. Emellett jelentős hatást vált ki az Európán kívülről érkező alternatív termékek növekvő volumene, valamint a cukorpótló termékek egyre nagyobb aránya is. A fehér cukor ára több mint 9%-os csökkenést mutat, mely termékkel a keményítőből származtatott édesítő piaca erősen korrelál.

A kukoricából készült feldolgozott termékek (etanol, cukor, keményítő stb.) versenyképessége a nyugat-európai piacon kihívásokkal küzd, ugyanis a szegmens szereplőinek az alapanyagárakban növekedéssel kell számolni, azonban a késztermékeik ára 2024 óta csökkent. Ez a hatás mérsékelte az Élelmiszeripar szereplőinek hozamszintjét, ugyanakkor a 2025/2026-os gazdálkodási szezon második felére pozitív a piaci szereplők várakozása, mivel a profitabilitásra a korábbi időszakban negatívan ható trend már lassulni és megtorpanni látszik.

Az Élelmiszeripar szegmens mindkét szereplője a korábbi években átállt az EUR alapú könyvvitelre, ezért a KALL és a VIRESOL esetében a forint alapon elkészített aggregált pénzügyi kimutatásoknál megjelenik az árfolyamhatás. 2025 első negyedévét tekintve az árfolyamhatás (forint erősödése) 2% körül alakult (elsősorban a kiugróan magas bázisérték miatt volt a negyedév során ilyen mértékű árfolyamhatás), ami a második negyedévben már mérséklődött a forint lassabb ütemű erősödése miatt, így negyedév/negyedév viszonylatában már csak 0,65% volt az árfolyamváltozás, azaz a forint euróhoz viszonyított erősödésének hatása pénzügyi adatokra. 2025 első félévének végére a 2024. év végi záró-, egyben bázisértékhez képest az Élelmiszeripar szegmens kimutatásait érintően 2,6% volt árfolyamhatás (forint erősödése az euróval szemben).

Az Élelmiszeripar szegmens aggregált mérlegfőösszege 2025 első félévében a 194,81 milliárd forint nyitóértékről - 5,4%-os, 10,45 milliárd forint csökkenést követően - 184,36 milliárd forinton zárta a félévet. A mérlegfőösszeg csökkenése a két negyedévben eltérő volt, az első negyedévben volt erősebb a visszaesés (3,1%). A szegmens eszközértékének 81%-át a befektetett eszközök teszik ki, ennek ellenére az első félév során az aggregált eszközérték csökkenése elsősorban a forgóeszközállomány csökkenésével magyarázható.

Az Élelmiszeripar szegmens aggregált forgóeszközállománya 42,97 milliárd forintról - 7,04 milliárd forint, 16% csökkenés mellett - 35,93 milliárd forintra változott a félév során. A készletek csökkenése determinálta a forgóeszközök állományváltozását. A szegmens aggregált készletértéke 2025 első hat hónapja alatt 7,57 milliárd forint csökkenést követően 11,97 milliárd forint volt 2025. június 30-án. A készletállomány-változás főleg a KALL-hoz köthető, a társaság készletei 13,42 milliárd forintról 9,95 milliárd forintra, 3,47 milliárd forintot csökkentek az első negyedévben, majd a második negyedévben - már kisebb volumenben (1,71 milliárd forint) – fennmaradt a csökkenő trend. A VIRESOL-nál is csökkenő készletállományt figyelhetünk meg, 6,12 milliárd forintról 3,73 milliárd forintra 2,38 milliárd forinttal csökkentek a cég készletei. Hasonlóan a korábbi évekhez az előző év utolsó negyedévében végrehajtott tudatos stratégiai alapanyag-készletezésnek köszönhetően magas készletszinten zárták az elmúlt évet a szegmens szereplői, akik az első félévben eltérő volumenben, de azonos 39%-39%-os aránnyal csökkentették készleteiket. 2025 első hat hónapjában elindult a készletek feldolgozása, illetve az értékesítés. A készletcsökkenéssel párhuzamosan – de kisebb mértékben - a KALL és a VI-RESOL vevőállománya együttesen 2,37 milliárd forinttal, 28%-kal emelkedett meg. A forgóeszközök csökkenésének másik meghatározó tényezője, hogy az Élelmiszeripar szegmens pénzeszközállománya 23,4%-kal, 2,65 milliárd forinttal lecsökkent, ez főleg az első két negyedévben jelentkező veszteséges gazdálkodás finanszírozásával áll kapcsolatban. Az aggregált forgóeszközöket csökkentő hatásokat részben ellentételezte a VIRESOL-nak a KALL-lal szemben fennálló 1,21 milliárd forint követelése, amely a rövid lejáratú kapcsolt követelések között kimutatott (előleg) az első negyedévet követőben fennálló követelés.

A befektetett eszközök értéke a félév végére a forgóeszközhöz hasonlóan csökkent, 2025. június 30-án 148,43 milliárd forint volt és 2025 első hat hónapjában 2,2%-kal, 3,41 milliárd forinttal mutatott alacsonyabb értéket a 2024. év végi

C. Szegmens 2025. I. féléves tevékenysége

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Élelmiszer ipar szegmens 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Élelmiszer ipar szegmens 2024.12.31. auditált tényada tok	2024.12.31.- 2025.06.30. ösz szehasonlítása	Változás 2024.12.31.- 2025.06.30. %-ban
184 356 037	194 805 126	-10 449 089	-5,4%
8 646 459	11 292 935	-2 646 476	-23,4%
52 879 182	58 126 369	-5 247 187	-9,0%
112 579 514	115 127 787	-2 548 273	-2,2%
18 897 341	21 550 970	-2 653 629	-12,3%
48 524 854	53 115 468	-4 590 614	-8,6%
26,3%	27,3%	-0,9%	-3,5%

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:

állapothoz képest. Az Élelmiszeripar szegmensben a magas befektetett eszközállomány - ami az alapinfrastruktúrát foglalja magában -indokolt, mivel az élelmiszeripari tevékenység folytatásának alapfeltétele a termelés biztosításához szükséges magasértékű gyártóegységek, épületek és gépek rendelkezésre állása. A szegmens aggregált befektetett eszközeinek 82%-át – és a teljes eszközérték kétharmadát képviselik az ingatlan, gépek, berendezések, aminek 59,4% át (72,34 milliárd forint) a KALL eszközei teszik ki. A VIRESOL infrastruktúrájának az értéke 49,37 milliárd forint volt 2025 első félévének végére. A szegmens két szereplőjének az ingatlan, gépek, berendezések értékváltozása a félév során ellentételes irányba mozgott. A KALL esetében az állomány - az árfolyamhatás és az elszámolt értékcsökkenés ellenére - 1,27 milliárd forint, 2%-os állománynövekedést realizált az elvégzett beruházások és fejlesztések hatására. Ezt az állományemelkedést az év első három hónapjában figyelhettük meg, a második negyedévben inkább stagnálás volt látható. A VIRESOL-nál az elszámolt negyedéves értékcsökkenéseket és az árfolyamhatást a félév során elvégzett karbantartási munkák, kisebb beruházások nem tudták érdemben kiegyenlíteni, így 1,90 milliárd forinttal, 4%-kal lett alacsonyabb a VIRESOL ingatlan, gépek, berendezéseinek értéke. A szegmens aggregált szintű befektetett eszközállományának a csökkenése nagyobb részben nem az infrastruktúrában bekövetkezett változásokkal hozható kapcsolatba (a féléves állományesés az ingatlan, gépek, berendezések esetében 0,64 milliárd forint volt aggregáltan), hanem az immateriális javaknál megfigyelhető állományesés állt a háttérben. A KALL immateriális javainak értéke – a kísérleti fejlesztések aktivált értékének csökkenése miatt - 6,08 milliárd forintról 3,73 milliárd forintra esett vissza az első negyedév végére, a második negyedév során a csökkenés üteme mérsékeltebb volt, így 3,42 milliárd forinton zárta a félévet. Összességében tehát a szegmens aggregált befektetett eszközértékének csökkenéséhez elsősorban a KALL-nál jelentkező immateriális javak változása járult hozzá, aminek a hátterét a K+F fejlesztésekkel kapcsolatos könyveléstechnikai átsorolás jelentette.

2025 második negyedévében lassabb ütemben, de folytatódott az Élelmiszeripari szegmensben a saját tőke alakulásának kedvezőtlen változása. 2025 első negyedévben a saját tőke 6%-kal csökkent, a második negyedévben negyedév/negyedév alapon már csak 3%-os volt a csökkenés. A két negyedévében realizált kedvezőtlen gazdálkodási eredmények hatására az Élelmiszeripar szegmens saját tőkéje 9,0%-os, 5,25 milliárd forint visszaesést mutatott, így a szegmens aggregált saját tőke értéke 52,88 milliárd forint volt 2025. június 30-án.

A saját tőkéhez hasonló irányú változásokat láthatunk a kötelezettségeknél is, 2025 mindkét negyedévében az aggregált éven túli és éven belüli együttese kötelezettségállománya csökkent, az első negyedév során 136,68 milliárd forintról (2025. évi nyitó érték) 134,07 milliárd forintra, majd a második negyedévben további 2,59 milliárd forinttal csökkent a teljes kötelezettségek volumene. Összességében a totál kötelezettségek 2025. első féléves állományváltozása (csökkenés) 5,20 milliárd forint, 3,8% volt. A rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek közel azonos volumenben csökkentek a félév alatt. A hosszú lejáratú kötelezettségek változását az első negyedév során figyelhettük meg, aminek háttere részben a két cég deviza alapú hiteleinek esetében kimutatott – a pénzügyi adatokra ezen negyedévben kedvezően ható – árfolyamhatás volt, de szerepet játszott az éven túli hitelek esetében a rendes negyedéves tőketörlesztések teljesítése is. A második negyedévben a hosszú lejáratú kötelezettség nem mutatott már érdemi változást, mivel negyedév/negyedév alapon kisebb mértékű volt a forint erősödése, így az első negyedévi záróértékhez képest alapvetően stagnált az állomány. A rövid lejáratú kötelezettségek negyedéves alakulása szinte ellentétes mozgást mutatott 2025 első félévében. Az év első három hónapjában az aggregált rövid lejáratú kötelezettségek állományában érdemi értékváltozást nem figyelhetünk meg, inkább átrendeződést láthatunk a különböző mérlegsorok között. A második negyedévben 2,65 milliárd forint csökkenést követően 18,90 milliárd forinton zárta 2025 első félévét az éven belüli kötelezettségek.

A KALL és a VIRESOL éven túli kötelezettségének változása minkét cég esetében azonos arányú 2-2% volt, ezzel szemben az éven belüli kötelezettségállomány változásához eltérő aránnyal járult hozzá a szegmens két vállalata. A VIRESOL rövid lejáratú kötelezettsége egyharmaddal, 1,87 milliárd forinttal zsugorodott az első félévben. A cégnek a teljes 1,46 milliárd forint összegű rövid lejáratú hitele megszűnt 2025-ben, továbbá a szállítók esetében 60%-os csökkenést figyelhettünk meg, ami 1,25 milliárd forinttal csökkentette az éven belüli kötelezettségeket. A KALL-nál az éven belüli kötelezettségek csökkenése – kisebb volumenben, mint a VIRESOL esetében - 5%, 0,79 milliárd forint volt, ami elsősorban a szállítóállomány csökkenéséhez köthető.

Az Élelmiszeripar szegmens tőkehelyzete – főleg a VIRESOL 2024. évi tőkeemelése okán - jóval kedvezőbb képet mutat a korábbi évekhez képest. A 2024-ben jelentősen erősödő aggregált ágazati sajáttőke-arány (29%) 2025 első két negyedévében is alapvetően fentmaradt, 2025 második negyedévének végén 28% volt az ágazati sajáttőke-arány. A szegmens mérlegstruktúrájának egyensúlya változatlanul stabilitást mutat.

Főbb eredményadatok	Élelmiszer ipar szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Élelmiszer ipar szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. ösz szehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési bevétel	56 698 340	57 566 678	-868 338	-1,5%
Működési költségek	57 289 635	51 769 397	5 520 238	10,7%
Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT	-591 295	5 797 281	-6 388 576	-110,2%
EBITDA	2 951 375	9 105 464	-6 154 089	-67,6%
Pénzügyi műveletek eredménye	-2 304 258	-713 751	-1 590 507	-222,8%
Adózás előtti eredmény	-2 895 553	5 083 530	-7 979 083	-157,0%
Adózott eredmény	-3 478 224	4 045 649	-7 523 873	-186,0%
Teljes átfogó jövedelem	-5 182 394	4 593 018	-9 775 412	-212,8%
Foglalkoztatottak létszáma (fő)	715	688	27	3,9%

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:

Az Élelmiszeripar szegmens aggregált összes működési bevétele 2025 első félévében 56,70 milliárd forint volt, ami 0,87 milliárd forinttal (-1,5%) alacsonyabb a 2024 első félévéhez képest. A szegmens árbevétele 2024 első hat hónapja során 54,71 milliárd forint volt, ami - a magasabb értékesítési volumen mellett - enyhén emelkedett és a két cég együttes árbevétele 2025 első félévében már meghaladta az 55 milliárd forintot. Az árbevételnövekedés oka a magasabb értékesítési volumenben keresendő a világpiacon tapasztalható árkonszolidáció megindulása ellenére, másik fontos tényező a tudatos termelésoptimalizálás volt. Az összes működési bevétel csökkenése az aktivált saját teljesítmények értékének visszaesésére vezethető vissza. 2024 első félévében az aktivált saját teljesítmények értéke még 1,90 milliárd forinttal emelte meg az összes működési bevételt, ezzel szemben 2025 első hat hónapja alatt - elsősorban a KALL-nál jelentkező hatások miatt - az aktivált saját teljesítmények értéke visszaesett 0,38 milliárd forintra, azaz az aktivált saját teljesítmények értéke év/év alapon 1,53 milliárd forinttal csökkentette az összes működési bevételt, ami megfelel az árbevétel nagyságrendileg 3%-ának.

A KALL 35,27 milliárd forint összes működési bevételt realizált 2025 első két negyedévében, ami 1,65 milliárd forinttal (-4%) marad el a 2024. évi bázisidőszaki adattól. A cég árbevétele 33,45 milliárd forint volt, ez csak 0,60 milliárd forinttal, 2%-kal alacsonyabb a 2024 első félévében elért árbevételhez képest. A VIRESOL 2025. első hat hónapja során 21,43 milliárd forint összes működési bevételt mutatott ki. A cég 2025 második negyedévében megőrizte az első negyedévben a 2024-es bázishoz viszonyított bevételtöbbletét, így a félév végére az összes működési bevétele 0,78 milliárd forinttal, 4%-kal haladta meg a korábbi év azonos időszakában elért bevételt. Az Élelmiszeripar szegmens árbevételének jelentős része EUR vagy EUR-ban denominált, ezért az árbevétel alakulására az árfolyamváltozás is hatással volt. Jelen esetben a bázishoz (2024 első féléve) viszonyított átlagos árfolyamhatás árbevétel-növekedést eredményezett, és a forintban kimutatott árbevételének a bázishoz képesti alakulását átlagosan 3,8%-kal segítette a negyedév folyamán.

Az Élelmiszeripar szegmens működési költsége az árbevétel/bevételi oldalhoz képest ellentétes irányt vett fel, a félév végére az aggregált költségek 57,29 milliárd forintot értek el, ami 5,52 milliárd forinttal, 10,7%-kal magasabb érték a 2024. első félévi költségértékénél. Mivel az aggregált költségek az árbevétel emelkedését meghaladták, ezért ennek következtében a szegmens működéséhez köthető nyereségesség visszaesett és 2025 első félévében negatív tartományba fordult. A szegmens aggregált üzemi eredménye (EBIT) mínusz 0,59 milliárd forint lett, ami 6,39 milliárd forinttal marad el a korábbi évben kimutatott nyereséghez képest. A VIRESOL ugyan elmaradt a 2024-ben elért eredményeitől, ennek ellenére 2025-ben továbbra is nyereségesen gazdálkodott, és 0,62 milliárd forint üzemi nyereséget realizált. Ezt a képet kissé árnyalja, hogy a cég nyereségessége zsugorodó tendenciát mutatott 2025 első két negyedévében. A KALL 1,21 milliárd üzemi veszteséget mutatott ki, ami 4,58 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a 2024 június 30-i adat.

Az Élelmiszeripar szegmens eredményességében bekövetkezett kedvezőtlen fordulat alapvető oka, hogy a költségnövekedés volumenét a szegmens szereplői nem tudták teljeskörűen beépíteni az első féléves értékesítési áraikba. Emellett az EBIT értékének bázishoz viszonyított elmaradása részben arra is visszavezethető, hogy az aktivált saját teljesítmények értéke a bázishoz képest 1,53 milliárd forinttal kisebb értékben tudta a bevételi oldalt emelni. A szegmens EBITDA-ja 2025 első félévében az üzemi szintű eredménnyel nagyságrendileg azonos mértékben volt alacsonyabb, mind 2024-ben, ugyanakkor a magas eszközállomány miatt elszámolt 3,54 milliárd forint értékcsökkenés hatására az EBITDA változatlanul pozitív tartományban maradt, és 2,95 milliárd forinton zárta a félévet.

Az árbevétel növekszik, a 2025-re kialakított üzleti stratégia szegmens szinten sikeres, azonban az Élelmiszeripar szegmens nyereségessége romlott, főleg a KALL-t érintő aflatoxin szennyezettségből származó árbevétel kiesés miatt, de a visszaesés oka többtényezős. A VIRESOL gazdálkodása nem kedvezőtlenebb az előző évinél. A cég 2024-ben - a szerződéses feltételrendszernek köszönhetően - kimagasló profitot ért el azzal, hogy az értékesített termékek árkonszolidációja csak időben elcsúszva és lassabb ütemben követte le az input árak változásait. A KALL esetében a nyereségesség romlásában egyedi negatív hatásként jelentkezik a kukorica magas aflatoxin szennyezettsége és az ebből fakadó közel 3 millió EUR-os árbevételkiesés. Ezek mellett mindkét cég esetében az alapanyagár-emelkedés is negatívan befolyásolta a nyereségességi mutatókat.

A pénzügyi műveletek eredményét vizsgálva - ugyan a második félév már kedvezőbben alakult, mint a tárgy év első három hónapja – mind a két negyedévben negatív eredményt láthatunk. 1,59 milliárd forintos elmaradás képződött a bázisértékhez képest, így az Élelmiszeripar szegmens aggregált pénzügyi műveleteinek 2,30 milliárd forintos veszteségét láthatjuk 2025 első félévében. A pénzügyi műveletek veszteségének nagyságrendjét tekintve ez technikai, illetve adminisztratív veszteséget jelent, és a szegmens szereplői részére érdemben negatív cashflow hatást nem okozott. A pénzügyi veszteség felépülésében meghatározó elem volt a VIRESOL és a KALL forint alapú tagi hitelállományainak az átértékelése és az elszámolt kamatok volumene.

Az aggregált negatív üzemi szintű eredmény, valamint a 2024 első negyedévéhez képest magasabb pénzügyi veszteség miatt az adózás előtti és az adózott eredmény is negatív tartományba került 2025. június 30-ra. Az Élelmiszeripar szegmens foglalkoztatotti létszáma 27 fővel, 3,9%-kal emelkedett, így a létszám újra meghaladta a 700 főt.

Működési költségek	Élelmiszer ipar szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Élelmiszer ipar szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. ösz szehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Anyagjellegű ráfordítások	48 331 979	43 699 861	4 632 118	10,6%
Személyi jellegű ráfordítások	4 671 222	3 974 329	696 893	17,5%
Értékcsökkenés	3 542 670	3 308 183	234 487	7,1%
Értékvesztés	0	-59 764	59 764	n/a
Egyéb működési költségek és ráfordítások	743 764	846 788	-103 024	-12,2%
Összes működési költség	57 289 635	51 769 397	5 520 238	10,7%

A múlt évhez hasonlóan idén is az összes működési költség 84%-át az anyagjellegű ráfordítások adják. A szegmens költségstruktúráját tehát alapjaiban az alapanyag- és az energiaköltség befolyásolja, ezek súlya az összköltségen belül folyamatosan 75% körül mozog. A korábbi évben az input- és energiaár-emelkedés hatására ezen tételegyüttes aránya a költségstruktúrában nőtt, ugyanakkor – szemben

az árszint alakulásával és konszolidálásával – az anyagjellegű ráfordítások összes működési költségen belüli szintjének visszakorrigálása egyelőre elmaradt. A személyi jellegű ráfordítások 17,5%-kal emelkedtek, aminek a háttere részben a 3,9%-os létszámbővülés, valamint a korábbi évek tudatos bérkorrekciós lépésének, és a 2025. évre vonatkozó rendes bér- és juttatási rendszernek köszönhető.

Az alapanyagok (búza és kukorica) beszerzési árai a tőzsdei árakkal (MATIF) arányosan változtak, melyek az alábbi ábrán láthatóak:

Az energia (gáz) beszerzési ára a holland gáztőzsdén (TTF), melyet az alábbi ábra mutat:

TURIZMUS SZEGMENS

A Hunguest s Zrt. továbbiakban: Hunguest) és leányvállalatai 2019. július 1-je óta, több mint hat éve szerepelnek leányvállalatként az OPUS GLOBAL Nyrt. (továbbiakban: OPUS GLOBAL) IFRS szerinti konszolidált beszámolójában. Ezen cégek együttesen reprezentálják az OPUS Csoport Turizmus szegmensét, amely 2025. második negyedévének végére a csoportszintű konszolidált mérlegfőösszeg közel 13%-át, és árbevételének 10%-át adja.

A Turizmus szegmens tevékenységi körébe a belföldi és külföldi wellness- és rendezvényturizmus tartozik.

A. Szegmens cégei

Szegmensbe tartozó leányvállalatok 2025.06.30-án:

Név	Kap csoltsági szint	Üzleti	Bejegyzés or szága	Közvetett / közvetlen részesedés	Kibocsátó részesedése 2024.12.31	Kibocsátó részesedése 2023.12.31
Hunguest Zrt.	L	Szállodai szolgáltatás	Magyarország	Közvetlen	99,99%	99,99%
Relax Gastro Hotel GmbH	L	Szállodai szolgáltatás	Ausztria	Közvetett	99,99%	99,99%
Heiligenblut GmbH	L	Szállodai szolgáltatás	Ausztria	Közvetett	99,99%	99,99%
Hunguest Hotels Montenegro d.o.o	L	Szállodai szolgáltatás	Montenegró	Közvetett	99,99%	99,99%
BALATONTOURIST CAMPING Kft.	L	Kemping szolgáltatás	Magyarország	Közvetett	99,99%	99,99%
BALATONTOURIST Idegenfor galmi és Kereskedelmi Kft	L	Kemping szolgáltatás	Magyarország	Közvetett	99,99%	99,99%

L: Leányvállalat

A Hunguest Magyarország vezető vidéki szállodalánca, a cégcsoport országos jelenléte 2025 első negyedévében két új lokációban új szállodák üzemeltetésének elindításával bővült, így az első félév végére már 20 szállodát és két fürdőt üzemeltet a Hunguest az országhatárokon belül. A belföldi szállodák összesen 3.511 szobával és 7.075 férőhellyel rendelkeznek. A szállodák a kiemelt turisztikai célpontokban (fürdő- és üdülőhelyeken: Balatonalmádi, Bük, Cegléd, Eger, Egerszalók, Hajdúszoboszló, Hévíz, Gyula, Kőszeg, Nyíregyháza, Szeged, Zalakaros, Tapolca és Tarcal) találhatók, továbbá külföldi szállodaüzemeltető társaságokon keresztül érdekeltségi körbe tartozik két ausztriai szálloda (a karintiai Heiligenblut am Großglockner-ben elhelyezkedő Sporthotel Heiligenblut és Landhotel Post), valamint a montenegrói Herceg Novi-ban található, közvetlen tengerparti fekvésű Hunguest Hotel Sun Resort.

A Balatontourist (BALATONTOURIST Camping Kft. és BALATONTOURIST Kft.) Magyarország piacvezető kempingüzemeltetője. 1.538 kempinghellyel, 76 üdülőházzal, 233 mobilházzal, valamint bérelhető lakókocsikkal és berendezett, komfortos sátrakkal várja a kempingezni vágyókat Balatonakaliban, Balatonberényben, Balatonfüreden és Révfülöpön.

A felhasznált alapanyag mennyisége év/év összehasonlításban:

	2025. I. félév	2024. I. félév	Eltérés
Felhasznált alapanyag (tonna)	322 406	302 314	6,6%

2025 első negyedévét követően a második negyedévben is az aggregált anyagjellegű ráfordítások emelkedését láthattuk. Az anyagjellegű ráfordítások szintje 2025. június 30-ra elérte a 48,33 milliárd forintot, ezzel 10,6%-kal, 4,63 milliárd forinttal meghaladva a 2024. év bázisadatot. Az alapanyagok és az energiahordozók ármozgása volt döntő az Élelmiszeripar szegmens gazdálkodásában, illetve a nyereségességi szint alakulásában. A 2024-es betakarítás, annak mennyisége és alacsony minősége erősen rányomta az árakra a bélyegét. Az alapanyagköltség növekedése az előző évihez képest 12,10% volt úgy, hogy a felhasznált (kidarált/őrölt) gabona mennyisége 6,6%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

A szegmens nyereségességi mutatói 2024-ben javuló trendet vettek fel, azonban ez visszaesett, mivel a 2025 első és második negyedévében az alapanyagár növekedett - a korábban már részletezett alapanyagnál megjelenő minőségi problémák miatt -, és az Élelmiszeripar szegmens szereplői által a napi működés során használt egyéb termékek (csomagolóanyag, segédanyagok) árainak kedvezőtlenebb alakulása is erősen befolyásolták, és negatív irányba lendítették a költségoldalt.

B. Szegmenst érintő gazdasági környezet

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel (továbbiakban: GKI) együttműködve havi rendszerességgel méri a turizmusban várható konjunktúra alakulását, és teszi közzé a Turizmus Konjunktúra Indexet (továbbiakban: TKI) -100 és +100 közötti skálán (ahol -100: jelentősen romlik, +100: jelentősen javul). 2025. második negyedévének első harmadában, április hónapban a TKI értéke -6 pontra esett a márciusi -1 pontról, de a mutató kedvezőtlen alakulása májusra megfordult és ismét emelkedő tendencia látszott, az index -3 pontra viszszaemelkedett. A májusi kedvező fordulat ellenére is a TKI mutató 7 ponttal alacsonyabb volt 2025-ben a tavalyi májusi értéknél. Júniusban az index újra visszaesést mutatott (-7 pontra), ami 2024 júniusához képest már 10 pontos elmaradás. A TKI második negyedévi hullámzása azt mutatja, hogy az ágazati szereplők helyzetüket 2025 második negyedévében romlónak értékelték, viszont ezt a kedvezőtlen képet árnyalja, hogy a TKI a második negyedév mindhárom hónapjában magasabb volt a szolgáltatási szektor konjunktúra indexénél, valamint a GKI nemzetgazdasági átlag üzleti bizalmi indexét is meghaladta ezen hónapokban.

2025-ben a teljes globális üzletágat, illetve a piacokat világviszonylatban értékelve az ENSZ Turisztikai Világszervezete (továbbiakban: UN Tourism) az ágazatban az előző évhez képest 3-5% közötti növekedést valószínűsít, ami az ázsiai és a csendes-óceáni piac további fellendülését prognosztizálja, és ezen várakozáson alapszik. Az említett két régión túl az egyéb régiók stabil növekedését tartja valószínűnek a szervezet, melyekhez elengedhetetlen az év során az infláció csökkenése mellett a geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának elkerülése. A fő kihívásokat a magas közlekedési és szállásköltségek jelentik, ugyanakkor a növekedés és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése is alapvető szempont.

Az UN Tourism tényadatai szerint a tárgyév első részében a nemzetközi turistaérkezések száma 5%-kal haladta meg a bázisértéket. A legtöbb külföldi turistát Európa fogadta. A nemzetközi utazási kereslet rugalmasan reagál a magas költségekre és a politikai bizonytalanságra, az ágazati prognózis szerint alakulva növekszik a rövidebb és lakhelyhez közeli utazások száma. Ugyanakkor a nyári főszezonra vonatkozó bizalmi index alapján a szakértői állásfoglalások közel fele jobb eredményre számít és mindössze mintegy egyötödük tart visszaeséstől.

Az Európai Utazási Bizottság (ETC) jelentése szerint az európai kontinensen a 2024. évi bázishoz képest az első negyedévben 2,2%-os vendégéjszaka-növekedés volt, majd a második negyedév enyhe, 0,7%-os csökkenést mutatott. Ugyanakkor a nemzetközi vendégérkezés az első negyedévben 4,9%-kal, a második negyedévben 3,3%-kal mutatott magasabb értéket, vagyis a turisták által eltöltött átlagos tartózkodási idő csökkent. Közép- és Kelet-Európa esetében 16,2%-kal nőtt a turistaérkezések száma, ezen mutatóban Magyarország az átlagot meghaladva 18,2%-os bővülést ért el. A költségérzékenység növekedését jelzi a jó ár-érték arányú elő- és utószezoni utak iránti kereslet jelentős megnövekedése.

A Boston Consulting Group előrejelzése alapján világviszonylatban az elkövetkező 15 évben várhatóan mintegy háromszorosára nő a szabadidős utazásra fordított költés. A növekedés legnagyobb része a belföldi utazásokból ered, a legnagyobb utazási szándékkal az Y- és a Z-generáció rendelkezik majd. Növekszik prognosztizálhatóan az üzleti és szabadidős utazások kombinációja is (főleg Kína, India és Szaúd-Arábia esetében). Az utazók fő elvárásai az utazás valamennyi részének digitális (mobiltelefon) intézhetősége, a személyre szabhatóság. Az úti cél kiválasztásánál egyre meghatározóbb a közösségi élmény alapú döntés: mások véleménye, közösségi média ajánlásai. Nő a mesterséges intelligencia szerepe. A klasszikus tengerparti/városlátogatós turizmus mellett erősödnek a kulturális-vallási-spirituális célú utak. A Europe Assistance felmérése alapján a globális problémák ellenére is töretlenül magas az európai utazási kedv. Fő akadályként a pénzügyi korlát, fő szempontként a biztonság szerepel az úti cél kiválasztásánál. Felértékelődik a természeti katasztrófáktól való félelem, ugyanakkor háttérbe szorul a környezetvédelem.

A főbb országos markerek (szállodák adatai):

(Vált. = előző év azonos időszakához képesti változás %-ban)

Mutató	Április	Vált.	Május	Vált.	Június	Vált.
Belföldi vendégéj, ezer	831	13,1%	875	3,3%	995	5,5%
Külföldi vendégéj, ezer	1.050	15,0%	1.169	4,1%	1.121	2,5%
Összes vendégéj, ezer	1.881	14,1%	2.044	3,8%	2.116	3,9%
Összes bruttó bevétel, mFt	68.556	24,5%	81.363	17,8%	80.099	10,4%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (Kereskedelmi szálláshelyek forgalma)

(Vált. = előző időszakhoz képesti változás %-ban)

Mutató	2025. II. negyedév	Vált.	2025. I. félév (kumulált)	Vált.
Belföldi vendégéj, ezer	2.701	7,0%	4.721	3,4%
Külföldi vendégéj, ezer	3.340	6,7%	5.752	7,0%
Összes vendégéj, ezer	6.041	6,8%	10.473	5,4%
Összes bruttó bevétel, mFt	230.018	16,9%	387.128	16,9%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Országos szinten a második negyedév alatt a vendégéjszakák száma 6,8%-kal, teljes féléves szintet nézve a vendégek által eltöltött éjszakák száma 5,4%-kal nőtt az előző időszakhoz képest. Féléves szinten a növekedés motorja a beutazó vendégforgalom volt.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének adatai alapján az év első félévében a szállodák országos szinten 52,8%-os kihasználtságot értek el:

• A tavaszi szünetben a nyárias időjárásnak köszönhetően 25%-kal magasabb volt a belföldi vendégéjszakák száma a szálláshelyeken, mint a tavalyi iskolai szünet alatt. A foglalások 53%-a szállodában - ezen belül 60% négycsillagos kategóriában - valósult meg. A szüneti vendégéjszakák bevétele 32%-kal volt magasabb a tavalyihoz képest.

• Az áprilisi forgalmat az erre a hónapra eső húsvét is erősítette, és a balatoni szállodákban realizálódott a legtöbb vendégéjszaka.

• Májusban a bázishoz képest Budapest és környéke turisztikai térségben nőtt legjobban a belföldi mellett a külföldi vendégek száma. A legnagyobb csökkenés a belföldi vendégek körében Gyula és térsége régióban, a külföldiek között pedig Tokaj és Nyíregyháza régióban mutatkozott. Az egész hónapot tekintve a Balaton volt a legkeresettebb vidéki célpont.

• A pünkösdi ünnepek alatt Siófok volt a legkedveltebb úti cél, amit Gyula, Szeged és Eger követett. A régiók közül az ünnepek alatt a Balaton, valamint a két alföldi régió fogadta a legtöbb vendéget.
• Júniusban a belföldi vendégforgalom Szegeden és térségében nőtt a leginkább, míg a Mátra-Bükk régióban volt érezhető a legnagyobb csökkenés. Erős külföldi forgalom volt tapasztalható a negyedév utolsó hónapjában, a legnagyobb növekedés Tokaj és Nyíregyháza téréségében, a legnagyobb csökkenés Gyula és térségében valósult meg.

A Turizmus szegmens pénzügyi hátterének bemutatásánál a korábbi évek során a szállodaipari ágazat, valamint a kemping üzletág elkülönülve is ismertetésre került. Az idei évtől kezdődően - tekintettel a szállodaipari ágazatnak a Turizmus szegmens aggregált pénzügyi adataiban 90%-ot is meghaladó súlyára - a Turizmus szegmensen belül nem kerül különálló részként bemutatásra a két ágazat. A pénzügyi folyamatok áttekintésekor döntően, de nem kizárólag a szegmens pénzügyi adataira érdemben befolyással bíró Hunguest gazdálkodásának áttekintése kerül fókuszba.

A Turizmus szegmens aggregált mérlegfőösszege 2025 első félévében 0,7%-kal, 1 milliárd forinthoz közeli értékkel emelkedett. A félév első részében lassabb dinamikájú volt a változás, és az első negyedév során az eszközállomány gyakorlatilag stagnált, 0,1%-ot emelkedett a 2024. évi záróállományhoz képest, viszont a második negyedév során már nagyobb állományemelkedést figyelhettünk meg. 2025 első félévének végére a 2025. évi 137,72 milliárd forint nyitóértékhez képest a szegmens eszköz- és forrásállománya 138,68 milliárd forinton zárta az első félévet.

Az aggregált mérlegadatokon belül a Hunguest jelenléte a meghatározó - a mérlegfőösszeget tekintve 92%-os, a saját tőke esetében 90%-os súlyt képvisel, és a bevételek 90% áért felel - így alapvetően a Turizmus szegmens operatív működésére, valamint a pénzügyi folyamatokra a szállodaipari ágazaton belül is a csoportvezető Hunguest működésének van kiemelt befolyása.

A Turizmus szegmens aggregált befektetett eszközállománya 2025 első hat hónapjában 129,79 milliárd forintról 132,33 milliárd forintra emelkedett, és elsősorban ez a mérlegtétel (több mint 90%-ban) a Hunguest szállodaegységeit foglalja magában. A Turizmus szegmens tevékenységi köréből adódó sajátosság, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések együttes állománya az aggregált mérlegfőösszeg 95%-át jelenti, ami a vizsgált időszakban 102,80 milliárd forintról 103,60 milliárd forintra változott. A szállodaipari piacra lépés alapvető feltétele a nagyértékű infrastruktúra rendelkezésre állása, ágazati jellemző, illetve a turizmushoz és a vendéglátáshoz köthető piaci sajátosságnak is tekinthetjük, hogy ezen tevékenységi kör(ök) ellátásához jelentős értékű tárgyi eszköz és egyéb infrastrukturális elemmel rendelkezésre állása szükséges. Ezt látjuk visszaköszönni a Turizmus szegmens eszközállományának összetételében. A szegmens aggregált eszközeinek 75%-át ingatlanok, gépek és berendezések teszik ki, ami koncentráltan a szállodaipari ágazathoz köthető, mivel 99%-a a szálloda és a kiszolgáló épületeik, valamint a vendéglátáshoz köthető gépek együttese. Az aggregált befektetett eszközökön belül másik meghatározó mérlegtétel a 23,65 milliárd forinton nyilvántartott - 2025. első félévében változatlan értékű - részesedések értéke, ami teljes egészében a Hunguest leányvállalataihoz kapcsolódik.

A Hunguest befektetett eszközei 2025 első hat hónapja alatt 120,02 milliárd forintról 122,62 milliárd frontra emelkedtek. A szegmens aggregált befektetett eszközértékében bekövetkezett változások 2025 első félévében a Hunguest befektetett eszközein belül, az ingatlanok, gépek és berendezésekben bekövetkezett 0,73 milliárd forintos, és az eszközhasználati jogban realizált 1,69 milliárd forint értékű növekedésre vezethető vissza. Az első félév mindkét negyedévében az infrastruktúrának a karbantartása, az elvégzett és aktivált kisebb fejlesztések eredményezték kisebb ütemben mint 2024-ben – részben a növekedést. Az IFRS könyvelési metódusban 2025 első félévében jelentkező eszközhasználati jog növekedés oka pedig, hogy a Hunguest 2025. márciusában egy szálloda (Andrássy Kúria & Spa) üzemeltetési feladatait átvette.

Szálloda/fürdő neve	Szobák száma	Település	Tulajdonos Üzemeltető		Kapcsolat jellege	Hatás a Hun guest Zrt.-re
Hunguest Hotel Aqua-Sol	142	Hajdúszoboszló		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Béke	224	Hajdúszoboszló		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Hotel Apollo	55	Hajdúszoboszló		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Sóstó	123	Nyíregyháza	Nyíregyháza MJV		Hunguest Zrt. üzemeltetés	teljes időszakban
Hunguest Szeged	199	Szeged		Hunguest Zrt	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Bük	360	Bükfürdő		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Hotel Pelion	228	Tapolca		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Bál Resort	210	Balatonalmádi		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Gyula	308	Gyula		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Saliris	204	Egerszalók		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Flóra	190	Eger		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Helios	212	Hévíz		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Panoráma	205	Hévíz		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hunguest Hotel Freya	162	Zalakaros		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hotel Millennium	122	Budapest		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hotel Platánus	182	Budapest		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hotel Eger & Park	214	Eger		Hunguest Zrt.	saját ingatlan üzemeltetése	teljes időszakban
Hotel Aquarell	90	Cegléd	MFB-Ingatlan fejlesztő Zrt.	Hunguest Zrt.	üzemeltetés	teljes időszakban
Andrássy Kúria & Spa	53	Tarcal	Témadesign Kft.	Hunguest Zrt.	üzemeltetés	2025.03.01-től
Hotel Benedict	35	Kőszeg	Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság	Hunguest Zrt.	üzemeltetés	2025.03.13-tól
Hunguest Hotel Sun Resort (CG)	229	Herceg Novi/ Montenegró		Hunguest Hotels Montenegro Doo.	100%-os tulajdonban lévő leányvállalat	teljes időszakban
Sporthotel Heiligenblut (A)	112	Heiligenblut/ Ausztria	Heiligenblut Hotel GmbH	Relax Gastro Hotel GmbH	100%-os tulajdonban lévő leányvállalat	teljes időszakban
Landhotel Post (A)	50	Heiligenblut/ Ausztria		Heiligenblut Hotel GmbH	100%-os tulajdonban lévő leányvállalat	teljes időszakban

C. Szegmens 2025. I. féléves tevékenysége

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve Mérlegadatok (záró állomány) Turizmus szegmens 2025.06.30. nem auditált tényadatok Turizmus szegmens 2024.12.31. auditált tényadatok 2024.12.31.- 2025.06.30. összehasonlítása Változás 2024.12.31.- 2025.06.30. %-ban Mérlegfőösszeg 138 676 456 137 724 615 951 841 0,7% Pénzeszközök összesen 2 352 945 4 183 094 -1 830 149 -43,8% Saját tőke 54 932 098 55 097 732 -165 634 -0,3% Hosszú lejáratú kötelezettségek 62 715 546 63 599 846 -884 300 -1,4% Rövid lejáratú kötelezettségek 21 028 812 19 027 037 2 001 775 10,5% Hitelek és kölcsönök 21 354 745 22 828 005 -1 473 260 -6,5% Idegen forrás/Mérlegfőösszeg 15,4% 16,6% -1,2% -7,1%

A Hunguest 2025. március 1-től az Andrássy Kúria & Spa, 2025. március 13-tól a kőszegi Hotel Benedict üzemeltetési feladatait vette át. A Hunguest az 53 szobás tarcali Andrássy Kúria & Spa és a 35 szobás kőszegi Hotel Benedict szállodák üzemeltetésével erősítette pozícióját a vidéki szabadidős turizmus piacán, fokozta jelenlétét a Tokaj-Nyíregyháza és a Bük-Sárvár turisztikai térségekben és tovább bővítette üzemeltetési szerződéseinek számát a saját tulajdonban lévő hotelek mellett.

BALATONTOURIST-hoz tartozó kempingek:

Szálláshely neve	Település neve	Terület nagysága	Üzemeltető	Tulajdonos	Megjegyzés
Berény Naturista Kemping	Balatonberény	5,5 ha	BALATONTOURIST Kft.	Balatonberény Község Önkormányzata	saját üzemeltetés
Füred Kemping és Üdülőfalu	Balatonfüred	18 ha	BALATONTOURIST CAMPING Kft.	Balatonfüred Város Önkormányzata	saját üzemeltetés
Napfény Kemping	Révfülöp	7,2 ha	BALATONTOURIST Kft.	Révfülöp Nagyközség Önkormányzata 60%; MNV Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 40%	saját üzemeltetés
Napfény-Garden Kemping	Révfülöp	1,5 ha	BALATONTOURIST Kft.	Révfülöp Nagyközség Önkormányzata	saját üzemeltetés
Strand-Holiday Kemping	Balatonakali	3,6 ha	BALATONTOURIST CAMPING Kft.	ZION Europe Ingatlanforg. és Hasznosító Kft.	saját üzemeltetés

A Hunguest által végrehajtott és 2024 végén lezárt szállodafejlesztéseinek hatására az ingatlanok értéknövekedése folyamatos volt az elmúlt évek során, és ez a növekedés 2025-ben sem állt meg teljesen, inkább lelassult. A közel négy éves fejlesztési folyamat lezárásával 2025 az első üzleti év, amely során a Hunguest szállodalánc teljes kapacitással üzemel.

Az első negyedév során a szezonális üzemelés következtében a kempingek zárva voltak és a működési trendnek megfelelően a szezonra való felkészülés történt meg. Ezen időszakban a karbantartások és beruházások megtörténtek, és kisebb eszközértéknövekedést is eredményeztek. A foglalások a korábbi évekkel egyezően a szezonhoz közeledve emelkedtek, majd a második negyedév során az előszezon beindulásával a férőhelyek kihasználtsága megugrott, ami a korábbi éveknek és a piac jellemzőinek megfelelően az árbevétel jelentősebb emelkedését. A kemping üzletág árbevétele 3,9%-os emelkedést mutat 2025-ben, míg az EBITDA és adózott eredmény tekintetében a bázis időszaknál kedvezőbb eredmények (+32,2% és +13,0%) láthatóak.

A Turizmus szegmens aggregált forgóeszközállománya 7,93 milliárd forintról 6,34 milliárd forintra, 1,59 milliárd forinttal csökkent 2025 első félévében. Ahogy a befektetett eszközök esetében is látható volt, a Hunguest meghatározó – forgóeszközökön belül 84% - súlya a szegmens aggregált forgóeszközei között megjelenik. A Turizmus szegmens forgóeszköz állománya a félév során 7,93 milliárd forintról 6,34 milliárd forintra 20%-kal csökkent, ez a Hunguest pénzállományában bekövetkezett csökkenéssel áll szoros kapcsolatban. A Hunguest pénzeszközállománya 3,58 milliárd forintról 2,04 milliárd forintra változott. Az állománycsökkenés, ami már az első negyedév során megjelent, nem váratlan, az ágazatban ez a tendencia az év elején kevésbé aktív hónapok alatt piaci szokványnak tekinthető. A pénzállomány esése a második negyedévben megállt és lassú ütemű, kis értékű emelkedéssel zárta a második negyedévet. A szegmens aggregált forgóeszközein belül a kapcsolt követelések, valamint az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások között láthatunk még nagyobb értékű – mind a két tétel esetében közel fél-fél milliárd forint értékű – de ellentétes irányú állományváltozást. A kapcsolt követelések esetében növekedésről, a második említett mérlegtétel esetben csökkenésről beszélhetünk, azaz összességében ezen két tétel hatása semleges a teljes eszközállomány változását tekintve.

A Turizmus szegmens saját tőkéjében a 2025 első félévét tekintve nem látunk jelentős változást a 2024. év végéhez képest, az aggregált saját tőke 55,10 milliárd forintról

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Főbb eredményadatok	Turizmus szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Turizmus szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési bevétel	22 878 751	20 188 030	2 690 721	13,3%
Működési költségek	22 494 617	18 612 645	3 881 972	20,9%
Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT	384 134	1 575 385	-1 191 251	-75,6%
EBITDA	2 316 350	3 084 295	-767 945	-24,9%
Pénzügyi műveletek eredménye	-306 731	-1 872 879	1 566 148	83,6%
Adózás előtti eredmény	77 403	-297 494	374 897	126,0%
Adózott eredmény	199 767	319 990	-120 223	-37,6%
Teljes átfogó jövedelem	143 472	375 028	-231 556	-61,7%
Foglalkoztatottak létszáma (fő)	1 732	1 539	193	12,5%

A Turizmus szegmens eredménykimutatásának alakulásában – hasonlóan az eszköz és forrás oldalnál hivatkozott tényekhez – szintén a szállodaipari ágazat, azon belül is a Hunguest a meghatározó szereplő. Ez a vállalat adja az aggregált szegmensszintű árbevétel 95%-át és a költségek 92%-át. A Turizmus szegmens aggregált bevétel- és költségadatainak az alakulásában az első negyedévben még csak alapvetően a szállodaipari ágazat jelent meg. A második negyedév számaiban – amikor már a kempingek az enyhébb időjárásnak köszönhetően meg tudták kezdeni működésüket - megjelent a kemping üzletág is, bár 3%-os súlya alacsony, az aggregált számokra való ráhatása ezen ágazati szereplőknek csekély.

A Turizmus szegmens aggregált összes működési bevétele 2025 második negyedévében jelentős emelkedést (25,4% és 2,6 milliárd forint volt) mutatott az első negyedévhez hasonlítva, valamint év/év alapon is bevételnövekedést lát-

54,93 milliárd forintra, 0,3%-kal csökkent. A saját tőke az év első két negyedévében ellentétes irányban változott, az első negyedév során – a kemping üzletág év eleji holtszezonjában jelentkező veszteség miatt - 1%-kal lecsökkent, viszont az április-június közötti három hónapban trendfordulót láthattunk, a kemping üzletág már jobban teljesített, és a Hunguest eredményes gazdálkodásának köszönhetően elkezdett visszarendeződni a saját tőke, amely így egyre inkább megközelítette a nyitóállapotot. A szegmens saját tőkéjének közel 90%-át biztosító Hunguest esetében a saját tőke 2025 első negyedévében még gyakorlatilag stagnált (az első negyedévi 103 millió forintos eredménnyel emelkedett), viszont a második negyedévben már jelentősebb volumenű növekedést ért el a vállalat. A Hunguest saját tőkéje az év elejei 48,77 milliárd forintról az első félévben 0,67 milliárd forintot emelkedett és 49,43 milliárd forinton zárta az első félévet.

A szegmens szereplői 2025 első negyedévében a 2024. évi bázishoz képest 1,2 százalékponttal alacsonyabb idegen forrás aránnyal gazdálkodtak. Az idegen források csökkenése mind a két negyedévben megjelenik, ennek oka egyrészt az esedékes hiteltörlesztések szerződésszerinti teljesítése, de jelentős a szerepe a devizahiteleknél a forint alapú kimutatásokban megjelenő kedvező árfolyamhatásnak is. Az aggregált összes kötelezettségállomány a második negyedévben – az első negyedévhez képest lassabb ütemben – tovább emelkedett, és 83,74 milliárd forinton zárta 2025 első félévét. Az aggregált hosszú lejáratú kötelezettségállomány 63,60 milliárd forintról 62,72 milliárd forintra csökkent, ezzel szemben az aggregált rövid lejáratú kötelezettségek 19,03 milliárd forintról 21,03 milliárd forintra növekedtek. Az éven túli kötelezettségek csökkenésében a kulcstényező a szállodaipari ágazat éven túli hiteleinek forintértékben megjelenő csökkenésére vezethető vissza, és ezt a kedvező hatást csak mérsékelni tudta a már az első negyedévben jelentkező 1,65 milliárd forint értékű lízing kötelezettségállományának az emelkedése. A szegmens aggregált éven belüli kötelezettségállományának növekedéséhez – nagyrészt a fejlesztések egyedi elszámolásának hatására - az egyéb éven belüli kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások állomány-emelkedése járult hozzá, valamint az ágazati jellemzők szerint hagyományosan a második negyedévben beinduló üzleti aktivitás hatásai is megjelentek már ebben a negyedévben, többek között nőtt a szállítóállomány és az igénybevett rövid lejáratú hitelek volumene.

hattunk. Az aggregált összes működési bevétel 2025 első félévében 22,88 milliárd forint volt, ez 13,3%-kal, 2,69 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának bevételét. A bevételnövekedéshez mind a két üzletág eltérő volumenben egyaránt hozzájárult, a növekedés főleg a szállodaipari ágazathoz kapcsolható, de a kemping ágazat is 3,9%-kal meg tudta emelni a 2024 első félévében elért bevételi adatait.

A Hunguest 2025 első hat hónapja alatt 21,77 milliárd forint összes működési bevételt realizált. A cég már az első negyedévben is árbevétel-növekedésről számolt be, 8,1%-kal, 0,76 milliárd forinttal haladta meg a 2024 első negyedévi bázisértéket. Hagyományosan a második negyedévben a növekedési ütem felgyorsul, így 2025 első félévének végére a Hunguest működési bevétele 2,61 milliárd forinttal, 13,6%-kal magasabb volument ért el. A Hunguest egységeiben a szobakihasználtság és a "vendégköltés" is megközelítette a tervezett szintet, a vendégek átlagos tartózkodási ideje pedig elérte a várt szintet. A kempingek esetében a foglalások a korábbi évekkel egyezően a szezonhoz közeledve emelkedtek, majd a második negyedév során az előszezon beindulásával a férőhelyek kihasználtsága megugrott, ami a korábbi éveknek és a piac jellemzőinek megfelelően az árbevétel jelentősebb emelkedését okozta. A kemping üzletág árbevétele 3,9%-os emelkedést mutat 2025 első félévében, míg az EBITDA és adózott eredmény tekintetében a bázis időszaknál kedvezőbb eredmények (+32,2% és +13,0%) láthatóak.

A Hunguest egy átfogó, az összköltségvetés kisebb részében a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretén belül elnyert forrásokból megvalósuló, 2000 szobát és 125 ezer négyzetméternyi alapterületet érintő fejlesztési programot zárt le az előző év végén. Az átlagos szállodai kapacitás 2025 első negyedévben az üzemeltetésre átvett új szállodákkal tovább bővült. A szállodai szobák férőhelyeinek emelkedése és a kapacitások növekedése, a magasabb szolgáltatási színvonalhoz igazodó árképzés, valamint a turisztikai piacon is megjelenő átlagár-emelkedés együttesen eredményezték a Hunguest által realizált árbevétel-növekedést.

A Turizmus szegmens aggregált működési költsége 2025 első félévében 22,49 milliárd forint volt, ami 3,88 milliárd forinttal, 20,9%-kal múlta felül a 2024 első félévi költségadatokat. A bevételekhez hasonlóan a Hunguest megemelkedett szállodai kapacitásának és a szolgáltatási színvonal emelésének hatására a szegmens összes működési költségében törvényszerűen növekedést láthattunk. A költségtöbblet okai egyrészt, hogy az energiaárak a bázisidőszakhoz képest magasabbak voltak, például az villamosenergia ára a bázis időszakhoz képest 60%-ot meghaladó mértékkel nőtt, valamint a 2024. decemberben újra megnyitott és felújított szállodák megnyitásához kapcsolódó költségek is hozzájárultak a költségek megugrásához. A Hotel Béke és Hotel Flóra az első félév végéig sikeresen kitermelte a nyitáshoz kapcsolódó egyszeri költségeket.

A Turizmus szegmens 2025 első félévében üzemi szinten 0,38 milliárd forint aggregált nyereséget ért el, viszont tekintettel arra, hogy a költségek emelkedésének üteme meghaladta a bevételi oldal növekedési ütemét, az üzemi szintű eredmény 1,19 milliárd forinttal elmaradt a bázisadathoz képest. A Turizmus szegmens nyereséges gazdálkodása a Hunguest működésére vezethető vissza. A vállalat az első negyedévben még "mínusz nulla" üzemi eredmény mutatott ki, a második negyedévben már eredményes gazdálkodást folytatott, és 2025 első félévének végére 1,00 milliárd forint üzemi eredményt ért el.

A Turizmus szegmens EBITDA-ja 2025 második negyedévének végére 2,32 milliárd forint volt, ez 24,9%-kal, 0,77 milliárd forinttal marad el a 2024. év azonos időszakához képest. Az EBITDA visszaesés volumene az EBIT-hez képest alacsonyabb 2025-ben, továbbá a korábbinál magasabb eszközérték után elszámolt értékcsökkenés hatására az első és a második negyedévében egyaránt pozitív tartományban volt.

A pénzügyi műveletek eredménye – főleg az első negyedév során - kedvezőbb képet mutattak 2025 első félévében az előző évi bázishoz képest. Az első negyedévben a pénzügyi műveletek eredménye pozitív tartományba került. A második negyedév – ugyan év/év alapon ez a negyedév is kedvezőbben alakult a 2024-es bázishoz viszonyítottan – pénzügyi eredménye negatív tartományba csúszott. Végül a Turizmus szegmens 0,31 milliárd forint aggregált pénzügyi veszteséget könyvelt el 2025 első félévének a végére. Ugyan a pénzügyi műveletek esetében veszteségről beszélünk, de pozitív eredményként lehet megemlíteni, hogy a pénzügyi műveletek veszteségének volumene 1,57 milliárd forinttal, 83,6%-kal alacsonyabb, illetve kedvezőbb az előző évben kimutatott 1,87 milliárd forint veszteséghez képest. A bázishoz képest ez a kedvező változás elsősorban a Hunguest esetében jelenik meg és többek között a kedvezőbb árfolyamhatásra vezethető vissza. A Hunguest pénzügyi műveleteinek bevétele 0,77 milliárd forinttal emelkedett, a pénzügyi műveletek ráfordításai pedig 0,81 milliárd forinttal csökkentek.

A Hunguest szállodáiban 2025 első negyedévében 6,2%-os, a második negyedévben már 11,5%-os, a teljes első félévet vizsgálva összesen 6,6%-os vendégéjszaka szám növekedés volt megfigyelhető. A második negyedév során a belföldi forgalom 15,5%-kal, a külföldi forgalom 3,7%-kal bővült, így az év első hat hónapjában a belföldi vendégéjszakák száma 6,7%-kal, a külföldi vendégéjszakák pedig összesen

Vendégéjszakák nemzetiségi megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q2

Beutazó turizmus országok szerinti megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q2

6,4%-kal haladták meg a 2024-es bázis időszak adatait. Az országos adatokhoz képest az első negyedév során a Hunguest vendégéjszakáinak a növekedése a belföldi vendégéjszakák alakulását tekintve még együtt mozgott a piaccal, viszont a második negyedévben már az országosnál nagyobb mértékű volt a belföldi vendégéjszakák növekedése. A külföldi vendégéjszakák esetében viszont ellentétes mozgást láthatunk, az első negyedévben a külföldi vendégéjszakák a piacon mért adatoknál kedvezőbben alakultak és növekedtek, majd a második félév végén már a piaci átlaghoz közeli mértékben nőttek.

A Hunguest szállodák vendégforgalmában változatlanul a belföldi turizmus a meghatározó, 2025 első félévében a vendégek 71,3%-a volt Magyarországról érkező vendég. A magyar vendégek részaránya 2024 negyedik negyedévében 73,4%, 2025 első negyedévében már 74,3% volt. A külföldi vendégek aránya 2025-ben növekvő tendenciát mutatott. A külföldi vendégek országainak sorrendjében az év első félévében jelentős változás nem történt, a korábbi években megfigyelhető sorrendet láthattunk újra, így féléves szinten újra a cseh és román utazók adták a legnagyobb számban jelentkező vendéget.

Vendégéjszakák nemzetiségi megoszlását és a beutazó turizmus országonkénti megbontását 2025 második negyedévében és 2025 első félévében az alábbi ábrák mutatják:

A Hunguest legjelentősebb hét vidéki turisztikai térségében található szállodái 2025. második negyedévének végére a mellékelt ábrán látható arányban realizáltak belföldi és külföldi vendégkört. A legmagasabb külföldi vendégkör-arány továbbra is a Bük-Sárvár régióban realizálódott a vizsgált időszakban. Átlagot elérő külföldi vendégéj-arány még a Debrecen és térsége régióban elhelyezkedő szállodákban keletkezett, átlag alatti külföldi vendégéj a Balaton, a Mátra-Bükk, Tokaj és Nyíregyháza, valamint Gyula-, illetve

Szeged és térsége turisztikai régióban elhelyezkedő szállodákban láthatunk.

A Hunguest kapacitása az elmúlt évek során folyamatosan nőtt az akvizíciók és a fejlesztési program eredményeképpen, amely szükségessé tette a foglalkoztatotti létszám bővítését is. A foglalkoztatotti létszám a második negyedévben tovább bővült, és már 12,5%-kal, 193 fővel haladta meg a 2024 első félévi létszámadatot.

Bel- és külföldi vendégéjszakák megoszlása a Hungest szállodákban a turisztikai térségekben - 2025 Q2

Beutazó turizmus országok szerinti megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q2 YTD

A Turizmus szegmens aggregált összes működési költsége 22,49 milliárd forint volt 2025 első hat hónapja során, ami 3,88 milliárd forinttal, 20,9%-kal magasabb a korábbi év bázisidőszakában realizált költségszinthez képest. A szegmens költségstruktúráját a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul két nagy tételegyüttes határozta meg. Az anyagjellegű ráfordítások a költségek 50%-át, a személyi jellegű ráfordítások pedig 35%-át teszik ki. Ezen két költségtételnél egyaránt 20% körüli aggregált növekedést mutattak ki a szegmens szereplői, vagyis a költségek 2025 első félévében bekövetkezett emelkedése döntően ezen két tételre vezethető vissza. A költségszint növekedéséhez – a Hunguestnél 2024-ben végbement tárgyi eszközállomány

emelkedés miatt – az értékcsökkenés bázishoz képest viszonyított 28,1%-kal magasabb értéke is hozzájárult.

A Turizmus szegmens összes működési költségének 96%-a 2025-ben is változatlanul a szállodaipari ágazat működéséhez köthető. A Hunguest súlya ezen költségelemeken belül is kiugró, 92% körüli. A Hunguestnél a költségek növekedése az energiaárak változására, a már korábban bemutatott kapacitásnövekedés és a szállodákban tapasztalható nagyobb forgalom hatására jelentkező anyagköltség-emelkedésre, valamint az ezzel összefüggésben álló alkalmazotti létszámemelkedésre vezethető vissza.

Számlázott ügyfél megoszlása (2025 H1)

Beszállítók száma (2025 H1)

Foglalkoztatottak megoszlása rész-teljes munkaidős foglalkozásuk szerint (2025 Q2)

Foglalkoztatottak megoszlása rész-teljes munkaidős foglalkozásuk szerint (2025 H1)

A Hunguest sikerének alappillérei az ügyfélközpontúság, a minőségi szolgáltatás és a biztonságos munkavégzés. Az ügyfelek igényeinek maximális kiszolgálásához a kínálat folyamatos fejlesztésével járul hozzá, melyet vevői elégedettségmérések keretében kapott visszajelzések alapján határoz meg. A Hunguest 2025 első három hónapja alatt összesen 101.363 számlázott ügyfelet szolgált ki, a második negyedévben egy kisebb mértékű csökkenést láthatunk a kiszámlázott ügyfélszámban (97.435 számlázott ügylet).

A Hunguest folyamatosan kiemelt figyelmet fordít költségszintjének optimalizálására, ebben fontos a beszállítói kapcsolatok folyamatos racionalizálása, aminek a következtében folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek az élő szerződések, és azok szükség esetén a piaci elvárások mentén kerülnek áttárgyalásra. A rendszeres beszállítói versenyeztetés és a magas minőség elvárása együttesen emeli a vendégélmény szintjét, illetve megerősíti a szállodalánchoz tartozó keresleti oldalt. Az így kialakított beszállítói kapcsolatrendszer hozzájárul a magas színvonalú szálláshelyszolgáltatáshoz. 2025 első negyedéve során 1.107 belföldi és 27 külföldi vállalkozással állt kapcsolatban a szállodalánc, a második negyedév végére a hazai partnerkör tovább bővült, és már 1.542 belföldi és 39 külföldi vállalkozással állt kapcsolatban a Hunguest. A Hunguest elhivatott a belföldi partnerekkel történő együttműködésben, ennek szellemében a szállodalánc teljes partnerhálózatának 98%-a hazai gazdaságot erősíti.

A Hunguest a foglalkoztatott munkavállalók 97%-át teljes munkaidőben, míg 3%-át részmunkaidőben alkalmazta. A munkavállalók 33%-a szellemi, 67%-a fizikai munkakört tölt be. Az ágazat személyi költségei a szállodai kapacitás és a növekvő ügyfélkörrel együttesen mozogva megemelkedtek. A humánerőpolitika továbbra is kiemelt szerepet játszik a stratégiai irányításban, figyelembe véve, hogy a megfelelő, szakképzett munkaerő egyre nehezebben elérhető a munkaerőpiacon, ezért a toborzás mellett kiemelten fontos a munkaerő megtartása és a munkavállalói elégedettség elősegítése is. A bérpolitika továbbra is a minőségi, szakképzett munkaerő megtartására irányul, mely egyben bázis is a fejlesztések után átadásra került új szállodák személyzetének kialakításakor.

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Működési költségek	Turizmus szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Turizmus szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Anyagjellegű ráfordítások	11 290 950	9 567 479	1 723 471	18,0%
Személyi jellegű ráfordítások	7 886 060	6 363 260	1 522 800	23,9%
Értékcsökkenés	1 932 216	1 508 910	423 306	28,1%
Értékvesztés	27 206	-	27 206	n/a
Egyéb működési költségek és ráfordítások	1 358 185	1 172 996	185 189	15,8%
Összes működési költség	22 494 617	18 612 645	3 881 972	20,9%

ENERGETIKA SZEGMENS

Az OPUS GLOBAL Nyrt. (továbbiakban: OPUS GLOBAL) megvalósította egyik korábban kitűzött stratégiai célját, a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált, és a szinergiák kihasználásával sikerült elérni az energetikai szolgáltatások közötti együttműködés optimalizálását.

Az OPUS GLOBAL a két legnagyobb, nagymúltú és megbízható szaktudással rendelkező kelet-magyarországi energetikai társaságnak - az OPUS TIGÁZ Zrt.-nek (továbbiakban: OPUS TIGÁZ) és az OPUS TITÁSZ Zrt.-nek (továbbiakban: OPUS TITÁSZ) - meghatározó tulajdonosa. Az OPUS Csoport energetikai portfóliója jelenleg hazánkban az egyik legnagyobb földrajzi lefedettséggel rendelkező energetikai szolgáltató. A szolgáltatási terület Magyarország nagyságrendileg 40%-át fedi le. Az OPUS TIGÁZ 1,28 millió felhasználót lát el gázzal, míg az OPUS TITÁSZ 786 ezer ügyfélnek szállít áramot.

2025 első félévének végén az Energetika szegmens adja az OPUS Csoport IFRS konszolidált szintű mérlegfőösszegének 43%-át, árbevételének 39%-át, ezzel a vagyonértékét és árbevételét tekintve egyaránt a legnagyobb súlyt képviselő szegmens az OPUS Csoporton belül.

A. Szegmens cégei

Szegmensbe tartozó vállalatok 2025.06.30-án:

Név	Kapcsoltsági szint	Üzleti tevékenység	Bejegyzés	Közvetett/ közvetlen részesedés	Kibocsátó részesedése 2025.06.30.	Kibocsátó részesedése 2024.12.31.
MS Energy Holding AG	L	Vagyonkezelés	Svájc	Közvetlen	50,00%	50,00%
MS Energy Holding Zrt.	L	Vagyonkezelés	Magyarország	Közvetett	50,00%	50,00%
OPUS TIGÁZ Zrt.	L	Gázelosztás	Magyarország	Közvetett	49,66%	49,66%
TURULGÁZ ZRT.	L	Vezetéktulajdonos - Bérbeadás	Magyarország	Közvetett	49,66%	49,66%
GERECSEGÁZ ZRT.	L	Vezetéktulajdonos - Bérbeadás	Magyarország	Közvetett	49,66%	49,66%
OPUS TITÁSZ Zrt.	L	Villamosener gia-elosztás	Magyarország	Közvetlen	50,00%	50,00%
OPTESZ OPUS Zrt.	KV	Szolgáltató központ	Magyarország	Közvetlen és közvetett együt tesen	49,99%	49,99%
OPUS E-LINE Kft.	L	Közmű építés	Magyarország	Közvetett	7,48%	7,48%

L: Leányvállalat; KV: Közös vezetésű vállalkozás

Energetika szegmens – Gázelosztó ágazat:

Az OPUS TIGÁZ elosztási engedélyes tevékenységet végez Magyarország észak-keleti régiójában.

Az OPUS GLOBAL Igazgatóságának 2021. március 11-i döntése szerint megvásárolta a MET Holding AG társaság tulajdonában lévő, az MS Energy Holding AG társaság által kibocsátott 100.000 darab egyenként 1, - CHF névértékű részvénycsomagot – amely közvetlenül az MS Energy Holding AG társaság feletti 50% mértékű tulajdonjogot testesíti meg, közvetetten pedig az MS Energy Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság feletti 50% mértékű, illetve az OPUS TIGÁZ Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság feletti 49,66% mértékű befolyást jelenti. Az MS Energy Holding AG másik 50%-át az OPUS GLOBAL mellett a STATUS ENERGY tulajdonolja.

A TIGÁZ Zrt. 2021. július 1-vel felvette az OPUS TIGÁZ Gázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság elnevezést, hogy ezzel is kifejezze az OPUS Csoporthoz való tartozását. A tulajdonosok megállapodtak, hogy az MS Energy Holding AG-nál a döntő befolyást az OPUS GLOBAL gyakorolja, ezáltal az MS ENERGY Holding AG és leányvállalatai leányvállalatként kerültek be a konszolidációba 2021. április 1-től. Az MS Energy Holding AG és az MS Energy Holding Zrt. kizárólag holding tevékenységet végeznek.

Az Energetika szegmens egyik zászlóshajója a gázelosztást végző OPUS TIGÁZ. A társaság földgázelosztási engedélyes tevékenységet végez Magyarország észak-keleti

A földgázelosztási tevékenység alapvető rendeltetése a vezetékes földgáz eljuttatása a gázhálózatok betáplálási (földgáz-fogadó állomás) pontjától a gázfelhasználók telekhatáráig. Ezt a tevékenységet az OPUS TIGÁZ területi elvek szerinti feladatmegosztással végzi, ahol az operatív munkákat a területi egységek végzik.

régiójában, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban MEKH) által kiadott engedélyben rögzített földrajzi területen. Szolgáltatási területét tekintve az ország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, több, mint 34 ezer kilométernyi vezetékhálózatot üzemeltet. Az OPUS TIGÁZ által ellátott települések száma meghaladja az 1.100 darabot. Tevékenysége szabályozott árakon (hatóság által meghatározott tarifákon) alapul, piaca a természetes monopólium jellemzőit viseli. A társaságnak működési területén valós versenytársa nincs. TIGAZ TITASZ Gázhálózati Zártkörűen Működő Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A földgázelosztási tevékenység valamennyi részfolyamatában korszerű gáztechnikai alkalmazásokat használ a társaság. A megfelelő minőséget független szakértő által auditált minőségbiztosítási rendszer garantálja.

A társaság a gázelosztó-vezetékek tervezését, kivitelezését, üzemeltetését és rekonstrukcióját a Szabályozott Tevékenységes Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által is elfogadott minőségbiztosítási rendszer keretein belül végzi.

A gázelosztó üzletág további két társaságból áll - ezek a TU-RULGÁZ Zrt. és a GERECSEGÁZ Zrt. - amely társaságok az OPUS TIGÁZ 100%-os leányvállalatai. Működésük azonos alapokon nyugszik, mindkét társaság Észak-Nyugat-Magyarországon tulajdonol összesen 374 km földgázvezetéket, amely vezetékeken az OPUS TIGÁZ végez földgázelosztói tevékenységet. Árbevételüket a földgázrendszerükön forgalmazott gázmennyiség után járó elosztási díj határozza meg, amelyet az OPUS TIGÁZ fizet részükre üzemeltetési szerződés alapján.

Energetika szegmens – Villamosenergia-elosztó ágazat:

Az OPUS TITÁSZ a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedélyek alapján elosztói tevékenységeket, valamint egyéb nem engedélyköteles tevékenységet végez. Az elosztói tevékenységi kör kiterjed a villamosenergia szállítására, elosztására, az erősáramú vezetékek, átalakító- és kapcsoló-berendezések tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartására, felújítására és fejlesztésére.

Az OPUS GLOBAL 2019. októberében jelentette be vételi szándékát a Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megvásárlására, majd 2021. március 30. napján sor került a végleges adásvételi szerződés megkötésére az E.ON Beteiligungen GmbH-val. A tranzakció zárása - a szükséges hatósági engedélyek beszerzését és a szerződésben meghatározott zárási feltételek teljesítését követően – 2021. augusztus 31-én történt, így az OPUS Csoport konszolidációjába való bevonása is ezen időponttól valósul meg. A társaság 2021. szeptember elsejétől vette fel az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevet, hogy ezzel is kifejezze az OPUS Csoporthoz való tartozását.

A villamosenergia-elosztó üzletág felvásárlását követő második, kiemelten fontos fázisa, az ún. "Integrációs Fázis" volt, mely magában foglalta azon informatikai és üzleti folyamat-fejlesztéseket, amelyek biztosítják a társaság saját informatikai rendszerén és saját humán erőforrásán alapuló, E.ON csoporttól független önálló működését. A projekt 2023. október 1-jével fontos mérföldkőhöz ért, hiszen az OPUS TITÁSZ átvette a teljes működési területén az áramhálózati- és műszaki ügyekkel kapcsolatos ügyfélszolgálatot az E.ON Ügyfélszolgálati Kft-től, beleértve a már folyamatban lévő műszaki, hálózati ügyeket is.

Az OPUS Csoport Energetika szegmensének villamosenergia-elosztó üzletága letisztult cégstruktúrát mutat, az egyetlen társaság az OPUS TITÁSZ. A vállalat több évtizedes múltra visszatekintő, megbízható, stabil, innovatív vállalat, amelynek legfőbb feladata a zavartalan áramellátás biztosítása, ezen belül üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése.

Az OPUS TITÁSZ a villamosenergia törvény (VET) hatálya alá tartozó, hatósági engedélyköteles tevékenységet végző társaság. Szolgáltatási területét a MEKH által kiadott engedély rögzíti és védi. Tevékenysége szabályozott árakon (hatóság által meghatározott tarifákon) alapul, piaca a természetes monopólium jellemzőit viseli, emiatt a működési területén valós versenytársa nincs.

Az OPUS TITÁSZ hat vármegyére kiterjedően látja el a villamosenergia-elosztói engedélyes tevékenységet. Ellátási területe lényegében Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékre, míg kisebb mértékben Bács-Kiskun, Békés, valamint Pest vármegyékre terjed ki. Több, mint 18 ezer négyzetkilométer területen, több, mint 26 ezer kilométer hosszúságú villamosenergia-elosztó hálózatot üzemeltet, közel 400 településen, közel 800 ezer otthonban és munkahelyen biztosítva ezzel a zavartalan villamosenergia ellátást.

2023 júniusában alakult az OPUS E-LINE Kft. (továbbiakban OPUS E-LINE), amelynek többségi irányítási jogait az OPUS TITÁSZ gyakorolja, ezért az OPUS GLOBAL leányvállalatként konszolidálja az újonnan létrejött társaságot. Az OPUS E-LINE elsődleges feladata, hogy az OPUS TITÁSZ megrendeléseit teljesítve aktívan kivegye a részét a hazai villamoshálózati beruházások lebonyolításában, tervezési, építési, szerelési tevekénységekben, amelyek az ország átfogó energetikai megújulása miatt szükségessé válnak a jövőben. A társaság a tényleges működését és első kivitelezési projektjét 2023. utolsó negyedévében kezdte meg.

A társaság 3%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Zánka Üdülői Egyesületben, mely részesedés könyv szerinti értéke marginális, így nem része az OPUS Csoport konszolidációs körének.

Részvénytársaság

Energetika szegmens - Szolgáltató központ:

Az OPTESZ OPUS Zrt. (továbbiakban: OPTESZ) megalapításának célja az alapítók közvetett tulajdonában lévő OPUS TIGÁZ és OPUS TITÁSZ közötti szinergiák kihasználása, a párhuzamosságok megszüntetése, összességében a racionális és költséghatékony működés elősegítése az érintett társaságok üzemi eredményességének növelése érdekében. Az OPTESZ az OPUS Csoport Energetika szegmens részére gazdasági, emberi erőforrás gazdálkodási, informatikai, jogi, beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, és üzleti támogatási feladatokat lát el, továbbá ügyfélszolgálati, számlázási és a vevői folyószámlakezelési szolgáltatásokat végzi, valamint leolvasási és kikapcsolási feladatokat is ellát.

Az OPTESZ -t az OPUS GLOBAL és a STATUS ENERGY Magántőkealap alapították 2022. május 26-án, az OPUS GLO-BAL közvetett és közvetlen részesedése együttesen 49,99%.

A szegmens meghatározó vállalatainak – az OPUS TITÁSZ, az OPUS TIGÁZ, valamint az OPTESZ – igazgatóságai 2022 szeptemberében a társaságok beolvadásos kiválással történő átalakítása mellett döntöttek. A beolvadásos kiválás során az OPUS TIGÁZ és az OPUS TITÁSZ fennmaradtak és a társaságok vagyonának egy részével az OPTESZ-hez, mint átvevő jogutód társasághoz csatlakoztak, ezáltal egyes támogató funkciók kiszervezésre kerültek az OP-TESZ -be, mint szolgáltató központba. A szolgáltató központ 2023. január 1-jével kezdte meg a működését, többek között a gazdasági, a HR, az IT, a jogi, a beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, valamint az üzleti támogatási (gépjármű-üzemeltetési, dokumentumkezelési és üzleti adminisztrációs) szolgáltatásokat végzi. 2023-ben egy második körös beolvadásos kiválási tranzakció keretében újabb támogató funkciók kiszervezése történt meg és ezzel kialakult az OPTESZ terveknek megfelelő, teljes kompetenciakészlete: a fentebb felsorolt funkciók kiegészültek ügyfélkapcsolati, számlázási, vevői folyószámla és kintlévőségkezelési, valamint leolvasási tevékenységgel és kikapcsoláskoordinációs feladatokkal. A második körös beolvadásos kiválásra 2023. augusztus 31-i fordulónappal került sor és ezzel az OPTESZ átalakulása befejeződött, átvette a működéséhez szükséges valamennyi vagyonelemet mind az OPUS TITÁSZ-tól, mind az OPUS TIGÁZ-tól.

Az OPTESZ az OPUS GLOBAL portfóliójának fontos eleme, amely az elosztó társaságok együttes támogatásával segíti az OPUS Csoport energetikai divíziójának hatékony működésétét.

B. Szegmenst érintő gazdasági környezet

2025 első negyedévét a Brent olaj ára a korábban gyakori 75 dolláros szinten indította, január első heteiben a 80 dolláros szintre emelkedett, majd a hónap utolsó harmadától az olaj ára csökkenő trendet mutatott a negyedév végéig. Ez a trend ugyan lassuló ütemmel, de a második negyedévre is alapvetően megmaradt. 2025 második negyedévének elején az olajpiacon 70 dollár feletti árszintről rövid idő alatt a 60 dollár közelébe zuhantak a jegyzési árak. A második negyedév első két hónapjában jellemzően a 60-65 dolláros szinten ragadtak a jegyzési árak és csak az utolsó hónapban – júniusban – érte el az árszint a 70 dollár körüli árat. A félévet végül a 68 dolláros hordónkénti áron zárta a Brent. Az áresés kapcsolatba hozható az OPEC+ által bejelentett termelésbővítéssel, valamint az év elején a nemzetközi kereskedelmi színtéren megjelenő "vámháborúval" is. Piaci elemzők a jegyzések alakulását főként a geopolitikai konfliktusoknak – (például az iráni kínálat körüli aggodalmak), az olajtermelők várakozásoktól elmaradó kínálatnövelésének és a dollár gyengülésének tudják be.

A villamosenergia piacán az első negyedévben emelkedtek az árak az előző év ugyanezen időszakához képest. A HUPX DAM első három hónapos átlagára 135 EUR/MWh körül alakult, mely jóval magasabb, mint a tavalyi első negyedéves

időszak 73 EUR/MWh átlagára. Az áremelkedést nagyban befolyásolta a korábbi években megszokottnál hidegebb időjárás is. Már az első negyedév második felében megindult az árszint visszakorrigálása, ami kitartott a második negyedév alatt is. A második negyedév első hónapjában a villamosenergia átlagára jóval alacsonyabb volt a korábbi hónapokhoz képest, áprilisban nagyjából 85 EUR/MWh körüli szinten alakult. Májusra tovább csökkent az átlagár 81 EUR/MWh szint köré. Majd a júniusban érkező hőmérséklet-emelkedés hatására enyhe növekedés látható, a 84 EUR/MWh árszintre. A második negyedév árai a 2025 első negyedévéhez képest már alacsonyabb árszínvonalon alakultak, és ezen időszak három hónapos átlagára 82 EUR/MWh körül alakult. Az árcsökkenés főleg az enyhe tavaszi időjárásnak és a kiemelkedő mértékű napenergia–termelésnek volt köszönhető. Különlegessége volt a második negyedévnek az április hónap vége és május eleje, amikor negatív piaci árak alakultak ki a felfutó naperőművi termelés és a hiányzó piaci kereslet okán. A rövid ideig tartó árampiaci egyensúlytalanság az ipari felhasználókat érinthette kedvezőtlenül.

A földgáz piacán a holland tőzsdén jegyzett TTF futures tőzsdei határidős megállapodás erős emelkedéssel indította a 2025-ös üzleti évet. Az évnyitó ár a 49 EUR/MWh szintről február elejére 57 EUR/MWh szintre emelkedett, majd március végére visszaesés volt, és az árszint a 40 EUR/MWh érték körülre csökkent. A magyar lakosság földgázfogyasztása az év első hónapjában még csökkenő tendenciát mutatott, majd februárban, a hidegebb időjárásnak köszönhetően, több mint 50%-kal megemelkedett, az elmúlt év azonos időszakához képest. A földgáz piacát 2025. második negyedévben az árak kismértékű csökkenése, és a relatív stabilitás jellemezte. Erre az időszakra alapvetően a kivárás volt a jellemző, aminek fő oka elsősorban a nemzetközi piacon zajló vámháború volt. A negyedév vége felé, az izraeli-iráni konfliktus átmenetileg áremelkedést okozott, majd a tűzszünet hírére mélypontra csökkentek az árak. A második negyedév elején megfigyelhető 40 EUR/MWh körüli árszintről – 20% körüli mértékben – a 32 EUR/MWh árszintre estek a jegyzések a negyedév végére.

Az Energetika szegmens környezetére az alaptermékek árának alakulása mellett nagy hatása van az EUR/HUF keresztárfolyamnak is. Az árfolyam az év elején, a tavalyi záró 410 körüli értékről az első két hónap végére folyamatos csökkenés mellett a 400-as határ alá süllyedt. Majd március folyamán ismét túllépte ezt a határt, és végül 401 körül zárta a negyedévet. 2025 második negyedévében az euró-forint árfolyam enyhén csökkenő tendenciát mutatott, ami a forint fokozatos erősödését, stabilizálódását jelezte az euróval szemben. Áprilisban az árfolyam még viszonylag magas, átlagosan 406,8 Ft/EUR körül mozgott. Májusban már a forint enyhe erősödése volt megfigyelhető, az átlagár 403,8 Ft/EUR szintre csökkent, és a mozgás is szűkebb sávban zajlott. Júniusban tovább folytatódott a forint erősödése, az árfolyam átlagosan 402,1 Ft/EUR volt, és a hónap végén 399 forint körül is járt, ami a negyedév legalacsonyabb értékét jelentette. Az árfolyam a teljes második negyedévben a 400-410 EUR/HUF sávban tartózkodott szélsőséges ingadozások nélkül.

Holland TTF földgáz árfolyam 2024 augusztus - 2025 augusztus

EUR/HUF árfolyam alakulása 2020-2025 között

Az Energetika szegmens szereplőinek két nagy társasága az OPUS TIGÁZ és az OPUS TITÁSZ 2025. I féléves piaci je-

lenlétét, ileltve az általuk losztott energia mennyiségét az alábbi táblázat mutatja:

Az elosztott mennyiségek növekedéséből látható, hogy mindkét társaság növekedést ért el a saját piacán és stabilan őrzi piaci pozícióját. A kisfogyasztói szegmensben az időjárás a legfontosabb kereslet befolyásoló tényező mindkét társaság vonatkozásában. A villamos energia esetében azonban kiemelést érdemelnek az elektrifikációs törekvések is (hőszivattyús rendszerek, elektromos járművek). A nagyfogyasztói szegmens alapvetően a két társaság által ellátott régió gazdasági teljesítményét tükrözi, amely alapvetően pozitív trendet mutat az előző év azonos időszakához képest.

C. Szegmens 2025. első félévi tevékenysége

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:

		adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
Mérlegadatok (záró állomány)	Energetika szegmens 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Energetika szegmens 2024.12.31. auditált tényadatok	2024.12.31.- 2025.06.30. össze hasonlítása	Változás 2024.12.31.- 2025.06.30. %-ban
Mérlegfőösszeg	525 337 257	536 226 655	-10 889 398	-2,0%
Pénzeszközök összesen	76 918 086	77 947 316	-1 029 230	-1,3%
Saját tőke	210 893 988	199 340 593	11 553 395	5,8%
Hosszú lejáratú kötelezettségek	223 770 722	223 614 105	156 617	0,1%
Rövid lejáratú kötelezettségek	90 672 547	113 271 957	-22 599 410	-20,0%
Hitelek és kölcsönök, tartozások kötvénykibocsátásból	88 196 430	90 819 577	-2 623 147	-2,9%
Idegen forrás/Mérlegfőösszeg	16,8%	16,9%	-0,1%	-0,9%

		2024. első félév	2025. első félév	Eltérés
OPUS TIGÁZ	földgázelosztás (Mm3)	1068	1259	191
	- ebből kisfogyasztók	689	827	138
	- ebből nagyfogyasztók	379	432	53
OPUS TITÁSZ	villamosenergia-elosztás (GWh)	2227	2411	184
	- ebből kisfogyasztók	797	895	98
	- ebből nagyfogyasztók	1430	1516	86

Az Energetika szegmens aggregált kimutatásait és pénzügyi beszámolóit tekintve két társaság, az OPUS TITÁSZ és az OPUS TIGÁZ a meghatározó, ezen két cégnél koncentrálódik a szegmens teljes eszközállományának, illetve vagyonértékének a 96%-a, valamint a szegmens aggregált működési bevételeinek szintén 96%-a. Ezen koncentráció miatt szegmensszinten a gazdasági folyamatokat és a szegmensben végbemenő főbb változásokat elsősorban a két előbbiekben említett vállalat gazdálkodása és napi működése befolyásolja, ugyanakkor a szegmens kisebb szereplőinek is jól meghatározott szerepük van az Energetika szegmens sikeres működésében.

Az Energetika szegmens aggregált eszközértéke (mérlegfőösszege) 2025 első félévét 525,34 milliárd forinton zárta, amely 2,0%-kal, 10,89 milliárd forinttal alacsonyabb a 2024. évi záróadatnál. A teljes eszközérték csökkenési trendje az első negyedévet követően a második negyedév során is folytatódott, de már kisebb ütemben és értékben. Az Energetika szegmens mérlegfőösszeg-csökkenése az aggregált forgóeszközállomány csökkenésére vezethető vissza. Az aggregált befektetett eszközöknél az első három hónapban még stagnálás volt megfigyelhető, viszont a második negyedévben már állományemelkedést láthatunk.

Az Energetika szegmens működési feltételei rendkívül komplexek és szabályozottak, az egyedi tevékenységi kör okán a piacra való belépési korlát kifejezetten magas, egyrészt a szabályozói környezet összetettsége, másrészt a tevékenység ellátásához szükséges infrastruktúra okán. Az eszközállomány megújítása, állagmegóvása az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt feladat, ezért állandóak az infrastruktúra esetében az amortizációt pótló állagmegőrző és állagjavító beruházások. 2024-ben a fejlesztések hatására a villamos- és földgázhálózat közel 40 milliárd forint állománynövekedést realizált, amely folyamat – már kisebb volumennel - 2025-ben is folytatódik. A szegmens aggregált befektetett eszközállományának értéke kiemelkedően magas, 412,40 milliárd forint, ami az aggregált eszközállomány 79%-át jelenti. A befektetett eszközök gerincét az Energetika szegmens működésének alapjait jelentő infrastruktúra teszi ki, amely a hozzávetőlegesen 60.000 kilométer hosszú vezetékhálózatot (villamos- és földgázhálózat együttesen) foglalja magában. Az ingatlanok, gépek és berendezések együttes értéke 319,53 milliárd forint, azaz a befektetett eszközök több mint háromnegyedét (77%) az infrastruktúra elemei képviselik. A befektetett eszközök 2025 első három hónapjaiban nem mutattak érdemi változást, az elszámolt értékcsökkenést ellensúlyozták az elvégzett karbantartások és fejlesztések. Gyakorlatilag a téli, a karbantartásra, fejlesztésekre kevésbé ideális hónapokban stagnálást láthattunk a 2024. évi záróállományhoz képest, ezen három hónap alatt a növekedés marginális volt. Az első félév során 4,93 milliárd forinttal, 2%-kal nőtt az ingatlanok, gépek és berendezések aggregált értéke.

Az Energetika szegmensen belül az ingatlan, gépek, berendezések együttes értékének 58%-át (184,73 milliárd forint) teszi ki a villamosenergia-elosztás ágazatot reprezentáló OPUS TITÁSZ eszközállománya. A félév során a társaság befektetett eszközállományának növekedése folytatódott, amihez a vállalat ellátási területén belül megvalósuló új ipari telephelyek villamoshálózati infrastruktújának kialakítása járul hozzá. Ennek hatására az OPUS TITÁSZ-nak az ingatlanok, gépek és berendezések értéke - elsősorban a második negyedévben megvalósult fejlesztések következtében - a félév alatt 4%-kal, 6,62 milliárd forinttal emelkedett és 184,73 milliárd forint volt 2025. június 30-án. Az OPUS TIGÁZ esetében az év mindkét negyedéve hasonlóan alakult, a negyedévek alatt az értékcsökkenés csak részben került visszapótlásra, aminek eredményeképpen 135,44 milliárd forintról - 1,66 milliárd forint, azaz 1%-os csökkenést követően - 133,78 milliárd forintra változott a vállalat infrastruktúrájának könyv szerinti értéke.

A forgóeszközök az Energetika szegmens teljes eszközértékének 21%-át képviselik, és a befektetett eszközökhöz hasonlóan a jelentős részét, 92%-át az OPUS TITÁSZ és az OPUS TIGÁZ együttesen adja. Az Energetika szegmens aggregált forgóeszközértéke 112,70 milliárd forint volt a második negyedév végén, ami 21%-kal, 15,49 milliárd forinttal alacsonyabb érték a 2024. év végi adatnál. Az OPUS TITÁSZ forgóeszközei csökkentek 16%-ot (12,58 milliárd forinttal), ennek hátterében a vevőállomány első negyedéves 50% körüli állományváltozása, valamint a második negyedévben - az elhatárolt bevételek csökkenése miatt - az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások 4,85 milliárd forintos állományesése állt. A pénzeszközök 4,45 milliárd forinttal alacsonyabb értéke is hozzájárult a forgóeszközök csökkenéséhez.

Az OPUS TITÁSZ magas 43,58 milliárd forint összegű pénzeszközzel rendelkezett 2025 első félévének végén. Az első negyedévben a pénzállomány a 2024. év végi magas szállítóállomány rendezésével összefüggésben csökkent le, majd ezt követően a második negyedév során részben a nyereséges gazdálkodás hatására 6,15 milliárd forinttal emelkedett. Az OPUS TIGÁZ 2,36 milliárd forinttal, az OPUS TITÁSZ-hoz képest kisebb mértékben járult hozzá az Energetika szegmens aggregált forgóeszköz-csökkenéséhez. Az elhatárolt bevételek értéke a gázelosztás ágazatban is alacsonyabb lett a 2024. évi bázisértékhez képest, ezért csökkent 60%-kal, 4,24 milliárd forinttal az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások értéke. Ugyanakkor az OPUS TIGÁZ esetében a féléves nyereséges gazdálkodás eredményeképpen 2,13 milliárd forintos pénzállomány-emelkedést láthattunk.

Az Energetika szegmens eszközoldalon látható változásai és átrendeződései mögött elsősorban a két ágazatban realizált tárgyévi nyereség, és az infrastruktúrát érintő fejlesztések és azzal kapcsolatos folyamatok hatásai húzódnak meg.

Az Energetika szegmens tevékenységének ellátásához szükséges magas értékű infrastruktúrához szorosan kapcsolódik a magas tőkeigény is. A szegmens saját tőkéje a nyereséges gazdálkodás hatására 5,8%-kal, 11,55 milliárd forint emelkedés mellett 210,89 milliárd forintot ért el 2025 első félévének végére. A szegmens két nagy szereplője közel azonos aránnyal tudta növelni saját tőkéjét 2025-ben. Az OPUS TIGÁZ saját tőkéje 5%-os, 4,15 milliárd forintos emelkedéssel 82,69 milliárd forinton zárta a második negyedévet. Az OPUS TITÁSZ esetében az tőkeemelkedés 6%, 5,94 milliárd forint volt, ezzel a vállalat saját tőkéje 2025. június 30-án 110,31 milliárd forintot ért el. Az Energetika szegmens kisebb szereplői is sikeresen tudták saját tőkéjüket növelni 2025 első hat hónapjában köszönhetően az eredményes gazdálkodásuknak. Az Energetika szegmens hosszú lejáratú kötelezettségei gyakorlatilag stagnáltak (0,1%-kal nőttek) annak ellenére, hogy a külső források ütemezett kötelezettségei a megállapodások alapján pontosan kerültek törlesztésre. Ennek az enyhe, 0,1%-os emelkedésnek az oka, hogy a 2024. évi bázishoz képest 6%-kal magasabb halasztott adófizetési kötelezettség növelte a hosszú lejáratú kötelezettségeket. Az OPUS TIGÁZ hosszú lejáratú kötelezettségei 74,41 milliárd forintról 73,24 milliárd forintra 2%-kal csökkentek. A gázelosztó ágazat éven túli kötelezettségállományán belül a meghatározó elem az OPUS TIGÁZ finanszírozásában legfontosabb tényezőhöz kapcsolható, ami a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében 2021-ben kibocsátott, 10 éves futamidejű, fix kamatozású 50 milliárd forint össznévértékű kötvény. A hoszszú lejáratú kötelezettségek a gázelosztás ágazaton belül csökkentek, mivel az NKP kötvénnyel kapcsolatosan megtörtént az ütemezett tőketörlesztés, aminek értéke meghaladta a halasztott adók értékében bekövetkezett az előző évihez viszonyított enyhe, 2%-os 0,33 milliárd forintos növekedését. A villamosenergia-elosztás ágazatot tekintve a halasztott adók értékének növekedése a hosszú lejáratú kölcsönök és hitelek csökkenését felülmúlta, így ebben az ágazatban az éven túli kötelezettségállomány közel 1%-kal, 1,33 milliárd forinttal növekedett, és 149,95 milliárd forinton zárta a 2025 első félévét.

Az Energetika szegmens rövid lejáratú kötelezettségeinek első negyedéves állománycsökkenése a második negyedévben – ugyan alacsonyabb értékkel – folytatódott, a 2024. év végi 113,27 milliárd forint 90,67 milliárd forintra csökkent. A 20%-os, 22,60 milliárd forintos állományváltozás nagyobb része (13,71 milliárd forint) az OPUS TITÁSZ-hoz köthető, és a forgóeszközök között említett folyamatokkal hozható kapcsolatba, azaz többek között a vállalat pénzállománya, valamint a vevőállománya lecsökkent és az így keletkezett szabad forrást a villamosenergia-elosztás ágazat szereplője – elsősorban a folyamatban lévő fejlesztések és beruházásokhoz köthető – nyitott szállítóállományának a csökkentésére fordította. A gázelosztás ágazat rövid lejáratú kötelezettségei is csökkenést mutattak az első hat hónap során. Az OPUS TIGÁZ rövid lejáratú kötelezettségei 26,50 milliárd forintról 19,19 milliárd forintra csökkentek.

A szegmens mérlegstruktúrája stabilitást és változatlanul egyensúlyt mutat. Az aggregált saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségállomány együttesen meghaladták a befektetett eszközök értékét. A szegmens nyereséges gazdálkodásának köszönhetően tovább emelte tőkeerejét, amit kiválóan példáz a saját tőke arány további - 37%-ról 40%-ra - erősödése.

Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:

adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Főbb eredményadatok	Energetika szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Energetika szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. össze hasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban
Összes működési bevétel	104 672 400	106 608 406	-1 936 006	-1,8%
Működési költségek	85 135 496	98 697 178	-13 561 682	-13,7%
Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT	19 536 904	7 911 228	11 625 676	147,0%
EBITDA	33 791 207	20 653 747	13 137 460	63,6%
Pénzügyi műveletek eredménye	1 052 457	1 635 066	-582 609	-35,6%
Adózás előtti eredmény	20 589 361	9 546 294	11 043 067	115,7%
Adózott eredmény	13 107 738	5 130 474	7 977 264	155,5%
Teljes átfogó jövedelem	13 085 093	5 130 751	7 954 342	155,0%
Foglalkoztatottak létszáma (fő)	1 655	1 644	11	0,7%

*tartalmazza a hálózati veszteség pótlására vásárolt energia költségét

Az Energetika szegmens 104,67 milliárd forint aggregált szintű összes működési bevételt ért el 2025 első félévében, ami 1,8%-kal, 1,94 milliárd forinttal elmaradt a 2024 azonos időszaki adathoz képest. A szegmens árbevételének csökkenése a szabályozási korrekcióból és a csökkenő tarifákból eredeztethető, és az Energetika szegmens mindkét meghatározó szereplője esetében jelentkezett. Az OPUS TIGÁZ 29,30 milliárd forint árbevételt ért el 2025 első félévében, ami 5%-kal, 1,42 milliárd forinttal alacsonyabb érték, mint a 2024-es bázis. Az OPUS TITÁSZ esetében a bázist jelentő 2024 első félévi 61,33 milliárd forinthoz képest 1%-os csökkenést követően a vállalat árbevétele 60,47 milliárd forint volt 2025 első hat hónapja alatt. A szegmens működési bevétele alacsonyabb a csökkenő tarifák miatt, melyet az időjárás miatt megnövekedett elosztott mennyiség részben tudott kompenzálni. A piac sajátossága, hogy a tarifaszabályozás utólag követi a piacon lezajló eseményeket, mely kiszámítható piaci körülmények között nem jelent addicionális kihívást a szereplők számára. A bevételi oldal áttekintésénél megemlítendő az OPUS E-LINE, amely ugyan az aggregált szintű kimutatásokban alacsony részarányt képvisel, de 3,73 milliárd forint árbevételt realizálva 1,67 milliárd forinttal, 81%-kal tudta növelni árbevételét.

A működést direkt módon elsősorban az energiahordozók világpiaci ára, az EUR/HUF keresztárfolyam és az infláció befolyásolja. Az energiahordozók tőzsdei árának alakulása:

A földgáz és villamos áram tőzsdei árváltozásain megfigyelhető, hogy alapvetően van kapcsolat a szegmens által alkalmazott árazással. Formálisan nincsenek összekötve, de egyértelmű a közvetett kapcsolat. A fenti ábrán is nyomon követhető, hogy az év második negyedévében ez az összefüggés kevésbé jelenik meg a piacon. Ennek oka, hogy az áramtermelő-kapacitásokban jelentős arányt képviselnek a fosszilis tüzelőanyagú, elsődlegesen a gázerőművek, így a földgáz ára beépül a villamosáram tőzsdei árába. Ennek köszönhetően a földgáz tőzsdei árváltozása mind a gázelosztás, mind az villamosenergia-elosztás ágazatot szinte azonos módon érinti. A szegmens aggregált szintű árbevételének első negyedévében elért növekedésében, majd a második negyedévi kisebb árbevétel-csökkenés alakulásában nagyobb részben az árszint játszott szerepet, kisebb részben az EUR/HUF árfolyam alakulása.

A szegmens aggregált működési költsége 2025 első és második negyedévében is kedvezőbben alakult, mint az előző év azonos időszakaiban, sőt a költségek csökkenése mind arányában, mind forintértékében jóval meghaladta a bevételi oldalnál látható csökkenést. Az aggregált összes működési költség 13,7%-os, 13,56 milliárd forint csökkenéssel, a 2024 első félévi bázist jelentő 98,70 milliárd forintról 85,14 milliárd forintra csökkent 2025 első hat hónapja alatt, amely visszaesés mögött elsősorban az OPUS TITÁSZ esetében a beszerzésre kerülő energia költségének csökkenése áll. Az Energetika szegmens aggregált üzemi szintű eredménye 2025 első félévében 19,54 milliárd forint volt, ezzel a szegmens szereplői a 2024 azonos időszakában realizált nyereségükhöz képest 11,63 milliárd forinttal értek el magasabb eredményt. A nyereségesség ilyen mértékű emelkedésének egyik oka, hogy a közművezeték adó a 2023. évi 83. törvény adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Energetika szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. összehasonlítása	Változás 2024.06.30.- 2025.06.30. %-ban

Működési költségek	Energetika szegmens 2025.01.01.- 2025.06.30. nem auditált tényadatok	Energetika szegmens 2024.01.01.- 2024.06.30. nem auditált tényadatok	2024.06.30.- 2025.06.30. összehasonlítása	Változás
Anyagjellegű ráfordítások	56 730 548	68 630 672	-11 900 124	-17,3%
Személyi jellegű ráfordítások	12 481 949	10 338 403	2 143 546	20,7%
Értékcsökkenés	14 254 303	12 742 519	1 511 784	11,9%
Értékvesztés	23 465	82 496	-59 031	-71,6%
Egyéb működési költségek és ráfordítások	1 645 231	6 903 089	-5 257 858	-76,2%
Összes működési költség	85 135 496	98 697 178	-13 561 682	-13,7%

Villamos áram (HUPIX DAM) és földgáz (TTF) tőzsdei árának alakulása ( EUR/ MWh) 2024-2025 között

1. §-a szerint 2025. január 1-i hatállyal eltörlésre került, ami 2025 első félévében az OPUS TIGÁZ-nál 2,79 milliárd forinttal, az OPUS TITÁSZ esetében 2,58 milliárd forinttal segítette az eredményesség alakulását.

Az Energetika szegmens pénzügyi eredményessége kedvezőbben alakult 2025 első félévének mind a két negyedévében, mint a megelőző bázisév azonos időszakában. A pénzügyi műveletek esetében mind a bevételi oldalon, mind a ráfordításoknál kedvezőbb a kép és ez a kettős hatás eredményjavulást idézett elő. Az Energetika szegmens aggregált szintű pénzügyi műveleteinek eredménye 2025 első félévében 1,05 milliárd forint volt, ami 0,58 milliárd forintos, 35,6%-os csökkenést jelent a bázisidőszakhoz képest. Az aggregált pénzügyi műveletek bevételeinél az egyik kulcstényező a kapott osztalék. A szegmens pénzügyi bevételei 0,94 milliárd forinttal csökkentek a 2024. évi bázisértékhez képest. A pénzügyi műveletek ráfordításait tekintve 0,36 milliárd forint csökkenést láthatunk. A pénzügyi műveletek eredményének alakulására kedvezően hatott az osztalék, ezzel szemben kedvezőtlenül hatott, hogy az OPUS TITÁSZ pénzeszközállományának csökkenése miatt 1,94 milliárd forinttal alacsonyabb pénzügyi bevételt realizált a társaság.

Az Energetika szegmens aggregált adózás előtti eredménye 20,59 milliárd forint, ezzel 11,04 milliárd forinttal (116%) haladta meg a szegmens a 2024 első félévi báziseredményt. A szegmens aggregált adózott eredménye 13,11 milliárd forint, ami 5,13 milliárd forinttal (156%) volt magasabb a korábbi évben kimutatott eredményhez képest.

Az Energetika szegmens foglalkoztatotti létszáma 2025 első félévében érdemi változást nem mutatott, igaz a két negyedévben a létszám ellentétes irányban mozgott. Az első negyedév végére 1.721 fő volt a létszám, ami 119 fővel (7,4%) haladta meg az egy évvel korábbi adatot, mivel a mérőórák (fogyasztás) leolvasását végző munkavállalók az OPUS TIGÁZ alkalmazotti körébe kerültek, majd második lépésként ez a munkavállalói kör 2025 második negyedévében átkerült az OPTESZ kötelékébe. A félév végén a munkavállalókból a gázelosztás ágazat foglalkoztatott 711 főt, és 944 fő volt sorolható a villamosenergia-elosztás ágazathoz. Az Energetika szegmens emberi erőforrás gazdálkodásában elsődleges prioritás a magas szintű kompetenciákkal rendelkező szakemberállomány, a szakmai képzések és a munkavállalói kompetenciafejlesztések folyamatos biztosítása, valamint az ösztönzési rendszerek folyamatos fejlesztése.

Összességében az Energetika szegmens 2025 első hat hónapjában is megőrizte pénzügyi egyensúlyát és stabilitását. Kiváló a szegmens likviditása, tovább erősödött az eredménytermelő képesség. A szegmens minden szereplője pozitív adózás előtti és adózás utáni nyereséget ért el. A korábbiakban megkezdett és folyamatban lévő jelentős értékű hálózatfejlesztési és állagmegőrző beruházások tovább emelik az ellátás biztonságát és az infrastruktúra értékét.

Az Energetika szegmens összes működési költsége 13,7% kal, 13,56 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a korábbi év azonos időszakában. A két negyedév során a szegmens szereplőinek a költségszerkezetében és annak felépülésében átrendeződés nem volt. A szegmensen belül a legjelentősebb költségelemet változatlanul az anyagjellegű ráfordítások jelentik, aminek a súlya az összes működési költségen belül - a második negyedév végére lezajlott kisebb arányeltolódás miatt – lecsökkent 70%-ról 67%-ra, de továbbra is a leginkább meghatározó szerepet tölti be a költségszerkezetben. Az Energetika szegmens által elért költségcsökkenésben is itt találjuk a kulcspontot, az OPUS TITÁSZ 2025 első hat hónapjában ugyanis anyagjellegű ráfordításait 23%-kal 12,32 milliárd forinttal tudta csökkenteni. Az OPUS TIGÁZ is költségcsökkenést ért el, és 4%-kal, 0,46 milliárd forinttal mérsékelte ezt a költségelemet.

Az anyagjellegű ráfordítások aggregált értéke a 2024 első félévi 68,63 milliárd forint értékről 56,73 millió forintra csökkent 2025 első félévében. Az anyagjellegű ráfordítások csökkenésében a beszerzett energia kedvezőbb költsége és a villamos energia átviteli díjának kedvezőbb alakulása játszott szerepet. Az anyagjellegű ráfordítás a bevételi oldalon bemutatott folyamatokkal együtt mozogva csökkenést mutat. Jelentős költségelem a szegmensen belül a hálózati veszteség pótlása céljából beszerzett energia költsége és az értékesítési célra beszerzett energia beszerzési és átviteli költsége, ami idén kedvezőbb képet mutatott. A hálózati veszteség költsége a MEKH által meghatározott mennyiségben és áron kerül elismerésre a társaságok hatóság által szabályozott tarifáiban. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a hatósági ármeghatározó mechanizmus szerint az elosztóhálózat-üzemeltetők működési költségeik változásait - beleértve a hálózati veszteség beszerzésével járó költségeket is – csak utólagosan tudják érvényesíteni az elosztói tarifák indexálásán keresztül. Az EUR/HUF keresztárfolyam alakulása a beszerzett energia költségére gyakorol hatást. Az euró erősödése, illetve a forint gyengülése direkt módon megemeli a beszerzés költségét. Az anyagjellegű ráfordítások között szolgáltatás típusú ráfordítások is kimutatásra kerülnek. Ezen a területen elsősorban a tevékenységek visszaszervezése, valamint bizonyos igénybe vett szolgáltatások kedvezőbb alakulása eredményezte az anyagjellegű ráfordítások csökkenését, amely leginkább a gázelosztási üzletágban volt jelentős.

A személyi jellegű ráfordítások értéke 20,7%-kal 2,14 milliárd forinttal emelkedett az első negyedéves nagyobb átlaglétszám és az éves rendes bérrendezést követő magasabb bérszint hatására, valamint egyes juttatásokkal összefüggő költségelemek az év folyamán időben korábban realizálódtak. A korábbi évek során elvégzett és aktivált beruházások hatására megemelkedett vagyonelemek után elszámolt értékcsökkenés 11,9%-kal magasabb, mint 2024 első félévében. A költségszintnek a félév során látható kedvező alakulása mögött az egyéb működési költségek és ráfordítások között a korábbi években kimutatott közművezeték adó eltörlése áll. A szegmens két meghatározó szereplője a bázist jelentő 2024-ben együttesen 5,4 milliárd forint közművezeték adót fizetett.

VAGYONKEZELÉS SZEGMENS

Az OPUS GLOBAL Nyrt. Magyarország egyik legszélesebb portfólióval rendelkező holdingtársasága, amely stratégiai jelentőségű, magas növekedési potenciállal bíró gazdasági szektorokban van jelen. A Vagyonkezelés szegmensben a Társaság elsősorban a likvid és/vagy kisebbségi tulajdonhányaddal rendelkező befektetéseit kezeli, optimalizálva azok értékét és növekedési lehetőségeit, legyen szó közvetlen vagy közvetett részesedésekről.

A Vagyonkezelési szegmens adatai – eltérően a többi üzletágtól – a konszolidációs hatások kiszűrésével kerültek kimutatásra, hogy pontosabb képet adjanak a szegmens önálló teljesítményéről. A szegmens eszközértéke 2024. december 31-én 42,84 milliárd forintot tett ki, míg 2025. első félévének végére 43,60 milliárd forintra emelkedett, ami az OPUS Csoport konszolidált eszközállományának 4,26% át képviseli.

A. Szegmens cégei

Szegmensbe tartozó vállalatok 2025.06.30-án:

Név	Kapcsoltsági szint	Üzleti tevékenység	Bejegyzés országa	Közvetett / Közvetetlen részesedés	A Kibocsátó részesedése 2025.03.31.	A Kibocsátó részesedése 2024.12.31.
OPUS GLOBAL Nyrt.	A	Vagyonkezelés	Magyarország	Anyavállalat	Anyavállalat	Anyavállalat
Addition OPUS Zrt.	T	Vagyonkezelés	Magyarország	Közvetlen	24,88%	24,88%
OPUS Management Kft.	L	Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás	Magyarország	Közvetlen	100%	100%
OPUS-SAT Tanácsadó Zrt.	L	Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás	Magyarország	Közvetlen	99,97%	99,71%

A: Anyavállalat; L: Leányvállalat; T: Társult vállalkozásnak minősített

Az OPUS GLOBAL Nyrt. (a továbbiakban: "Társaság" vagy "Anyavállalat") 1998 óta jelen van a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában, és 2017-től kezdődően jelentős átalakuláson ment keresztül. A stratégiai profilváltás és fejlesztések célja, hogy a Társaság hosszú távon Magyarország vezető ipari termelő és szolgáltató vállalatcsoportjává váljon. Ezt innovációközpontú, eredményorientált megközelítéssel és tapasztalt szakértői csapatának tudására alapozva kívánja elérni. Az elmúlt évek dinamikus portfólióbővülése után a Társaság kiemelt feladata a csoport stratégiai irányítása, működésének összehangolása és a központi adminisztráció biztosítása, miközben a teljes vállalatcsoport tőkepiaci megfeleléséről is gondoskodik.

A 2017 óta megvalósított stratégiai akvizíciók révén az OPUS GLOBAL Nyrt. egy aktív holdingvállalattá fejlődött, amely meghatározó szereplőként befolyásolja a magyar gazdaság több szektorának teljesítményét. Az irányítása alá tartozó leányvállalatok gazdasági eredményein keresztül a Társaság hozzájárul a fenntartható növekedéshez és az értékteremtéshez. Célja, hogy hosszú távon stabil és eredményes működést biztosítson, maximálisan kiaknázva portfóliójának erőforrásait és lehetőségeit. Az OPUS GLO-BAL Nyrt. aktív szerepet vállal leányvállalatainak irányításában, amely elősegíti a hatékony működést és a stratégiai célok elérését.

Az Anyavállalat a portfoliótisztítást, a párhuzamosságok megszűntetését, illetve egy letisztultabb cégstruktúra kialakítását a vagyonkezelési szegmensben is szem előtt tartotta, ennek eredményeképp számos stratégiai tranzakciót hajtott végre, amelyek hozzájárultak a hatékonyabb működéshez és a befektetések értékének optimalizálásához.

Az Addition OPUS Zrt. a társult vállalkozások között, a STA-TUS Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ből (továbbiakban: STATUS Capital Zrt.) 2020. július 31-ével megvalósult szétválással jött létre, mely alapján a STATUS Capital Zrt., mint szétváló társaság fennmaradt, vagyonának egy része pedig a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az újonnan alapított Addition OPUS Zrt.-re, mint kiválással létrejövő társaságra szállt át. A Társaság tulajdonrésze az átszervezés következtében a STATUS Capital Zrt.-ben megszűnt, az Addition OPUS Zrt.-ben 24,88% lett.

A társult vállalat OPUS részvényeket is birtokol, mindöszszesen 2,47%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik az OPUS GLOBAL Nyrt.-ben.

A KONZUM MANAGEMENT Kft.-t, amelyben a Társaság 30%-os, kisebbségi tulajdonosi részesedéssel bírt, és amely az OPUS GLOBAL Nyrt.-ben 7,10%-os tulajdonrésszel rendelkezett, az Anyavállalat társult vállalkozásként kezelte a tulajdonában lévő leányvállalataival (BLT Ingatlan Kft. és ZION Európa Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.) együtt. 2024. év második felében a KONZUM MANAGEMENT Kft. különválás útján történő szétválással megszűnt. Ezen átalakulás keretében a Társaság új leányvállalataként létrejött az OPUS Management Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: OPUS Management Kft.), amelyben a Társaság 100% részesedéssel rendelkezik. A különválás eredményeként az OPUS Management Kft. birtokába 16.227.762 darab OPUS GLOBAL Nyrt. törzsrészvény került. https://www.bet.hu/newkibdata/129147371/OP_OPUS_ MAN_HU_20241101.pdf

Az OPUS-SAT Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvény-

társaság (továbbiakban: OPUS-SAT Zrt.) az élelmiszeripar és mezőgazdasági divízió mezőgazdasági ágazatát reprezentáló Csabatáj Zrt. szétválásával, újonnan alapított társaságként jött létre. A Csabatáj Zrt. szétválásával a Társaság célja az volt, hogy a Csabatáj Zrt. mezőgazdasági alaptevékenységéhez nem illeszkedő pénzügyi eszközei kiválással külön társaságba kerüljenek. A tranzakciót követően az alaptevékenységet megtartó Csabatáj Zrt.-ben a Társaság részesedése megszűnt, ezzel párhuzamosan többségi részesedést szerzett az OPUS-SAT Zrt.-ben, amely a Társaság törzsrészvényeinek 1,79%-át birtokolja.

https://www.bet.hu/newkibdata/129165935/OP_Csabatáj_OPUS%20SAT_HU20241205.pdf https://bet.hu/newkibdata/129234591/OP_OPUS%20 SAT_HU_20250410.pdf

III.5. Az OPUS Csoport 2025 I. féléves fenntarthatósági tevékenysége

Az OPUS Csoport továbbra is kiemelt figyelemmel kezeli a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjét, a kapcsolódó jogszabályi előírásoknak való megfelelést és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási, tájékoztatási feladatokat.

1. első félévében sor került az első, CSRD szabályozásnak megfelelő Fenntarthatósági jelentés sikeres auditjára, valamint a hazai ESG törvény előírásainak megfelelő, első ESG beszámoló elkészítésére és elfogadására.

Az elmúlt félév során, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésén túl az OPUS Csoport több előrelépést is tett fenntartható működésének fejlesztése érdekében:

• Beszállítóértékelési rendszer fejlesztése: A fenntarthatósági jelentéstételbe közvetlenül bevont tagvállalatok körében ESG beszállítóértékelési rendszer került kialakításra, illetve továbbfejlesztésre, valamint lezajlott az első, egységes alapelvek mentén működő beszállítóértékelési időszak.

• Csoportszintű Panaszkezelési szabályzat: Elkészült és elfogadásra került a teljes csoportra kiterjedő Panaszkezelési szabályzat, mely minden olyan tagvállalat számára lefedettséget biztosít, melyek nem rendelkeznek önálló bejelentési rendszerrel.
• Csoportszintű ESG Stratégia: A fenntarthatósági jelentéstételbe közvetlenül bevonásra kerülő tagvállalatok közreműködésével az OPUS Csoport ESG stratégiát készít. Az ESG Stratégia és a hozzá kapcsolódó monitoring rendszer célja, hogy a Vállalatcsoport fenntarthatósági törekvéseinek egy fókuszált, átlátható keretrendszert biztosítson. Ez a keretrendszer nemcsak a fenntarthatósági szempontok működésbe való integrálását segíti elő, hanem a jelentéstételi kötelezettségek teljesítését is hatékonyabbá teszi.

IV. MELLÉKLETEK

IV.1. A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése

A pénzügyi kimutatásokat a Csoport anyavállalatának Igazgatósága 2025. szeptember 25-én az 40/2025 (09.25.) Igazgatósági határozatban, valamint a Társaság Audit Bizottsága a 3/2025 (09.25.) számú határozatában és a Társaság Felügyelőbizottsága a 3/2025 (09.25.) számú határozatában ebben a formában közzétételre engedélyezte.

IV.2. Vállalatirányítási Nyilatkozat

Az OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 59., a továbbiakban: "Társaság") kijelenti, hogy a Társaság által az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudása szerint elkészített 2025. I. féléves jelentés valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

AZ OPUS GLOBAL NYRT. 2025. I. FÉLÉVES KONSZOLIDÁLT JELENTÉSE KIADÁS DÁTUMA: 2025.09.25.

OPUS GLOBAL NYRT. 1062 BUDAPEST ANDRÁSSY ÚT 59. E-MAIL: INFO@OPUSGLOBAL.HU TEL.: +3614330700

7 8