Registration Form • Oct 1, 2025
Registration Form
Open in ViewerOpens in native device viewer
ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES -SZERKEZETBEN
amely készült a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ("Ptk.") rendelkezéseivel összhangban az alábbiak szerint:
angolul: MEGAKRAN Public Company Limited by Shares németül: MEGAKRAN Offentliche Aktiengesellschaft
2.1 A Társaság székhelye: 8060 Mór, Nemes utca 23.
A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye.
2.2 A Társaság fióktelepe (i):
8043 Iszkaszentgyörgy, 601/4 hrsz. 7000 Sárbogárd, hrsz. 0545/21.
3.1 A Társaság határozatlan időre alakult.
3.2 A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.
A Társaság tevékenységi köre a KSH által meghatározott statisztikai nomenklatúra szerinti besorolás alapján:
4.1 A Társaság főtevékenysége:
· 4399'25 M.n.s. egyéb speciális szaképítés
4.2 A Társaság további tevékenységei:1
· 2433'25 Hidegen hajlított acélidom gyártása
1 Módosította a 2/2025.(09.24.) számú Igazgatósági Határozat
3
A Társaság alaptőkéje 970.263.000 HUF (kilencszázhetvenmillió-kettőszázhatvanháromezer forint) pénzbeli hozzájárulás.
A Társaság alaptőkéje 970.263.000 db (kilencszázhetvenmillió-kettőszázhatvanháromezer darab), egyenként 1 HUF (egy forint) névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll.
A Társaság részvényei dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra.
Semmis az a részvény, amelyet a Társaságnak a nyilvántartásba történő bejegyzése és az alaptőke vagy a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése előtt állítanak ki.
Az egy részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó, egymással megegyező névértékű részvények azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat testesítenek meg.
Az egyes részvények más részvényfajtába, illetve részvényosztályba vagy részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításáról a Közgyűlés legalább 34-es szótöbbséggel - beleértve az érintett részvényfajtába, illetve részvényosztályba vagy részvénysorozatba tartozó szavazásra jogosító részvények utáni szavazatokat - hozott határozatával dönthet. Előbbieken felül a határozat meghozatalához az átalakítással hátrányosan érintett részvényfajta, illetve részvényosztály vagy részvénysorozat részvényesei egyszerű többségének hozzájárulása is szükséges.
A Társaság alapító részvényese: Langmáhr Tamás
A részvényeseket a Társaság részvénykönyve tartalmazza.
A Társaság alaptőkéjének felemelésére, leszállítására a vonatkozó jogszabályok szerint kerülhet sor.
A Társaság alaptőkéjét közgyűlési határozattal, illetve az Alapszabályban vagy közgyűlési határozatban adott felhatalmazás esetében az Igazgatóság határozatával bármikor felemelheti.
Az alaptőke felemelése történhet:
Az Alapszabály vagy a Közgyűlés felhatalmazhatja az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére.
Az Igazgatóság felhatalmazása valamennyi alaptőke-emelési esetre és módra vonatkozhat.
A felhatalmazásban meg kell határozni:
Az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az Igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is, ideértve különösen a jegyzési elsőbbségi i g kizárását, illetve korlátozását, közbenső mérleg elfogadását.
Az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében, új törzsrészvények kibocsátásával történő felemelése esetén a részvényeseket, majd az átváltoztatható kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben - az újonnan kibocsátandó részvények jegyzésére illetve átvételére elsőbbségi jog illeti meg, az alaptőke felemeléséről rendelkező határozatban megjelölt feltételek szerint,
5
Amennyiben a részvényes részvénykönyvbe bejegyzett részvényei darabszámának a Társaság által kibocsátott valamennyi részvény darabszámához viszonyított aránya alapján a részvényest nem egész számú részvény illetné meg, úgy a részvényes által az elsőbbségi jog gyakorlása nyomán átvehető részvények darabszámát a legközelebbi egész számra lefelé kerekítve kell meghatározni.
Az Igazgatóság az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló közgyűlési döntést követő 3 (három) munkanapon belül honlapján és az alkalmazandó jogszabályok által előírt közzétételi helyeken tájékoztatja a részvényeseket valamint az átváltoztatható kötvények tulajdonosait az elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről és módjáról, így a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenöt) napos időszak kezdő és zárónapjáról.
Az elsőbbségi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatnak legkésőbb a 15 (tizenöt) napos időszak zárónapján meg kell érkeznie a Társaság Igazgatóságához.
Az elsőbbségi jog a 15 (tizenöt) napos határidőr. túl érvényesen nem gyakorolható. Amennyiben a részvényes valamint az átváltoztatható kötvények tulajdonosa a fenti határidőn belül nem gyakorolja elsőbbségi jogát (azaz az elsőbbségi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozata legkésőbb a 15 (tizenöt) napos időszak zárónapján nem érkezik meg a Társaság Igazgatóságához), úgy kell tekinteni, mint aki erről a jogáról lemondott.
Az elsőbbségi jog a Társaság Igazgatóságához címzett írásbeli jognyilatkozattal gyakorolható. A jognyilatkozat a Társaság Igazgatóságához történt megérkezését követően nem módosítható és ahhoz mellékelni kell a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségyállaló nyilatkozatot is. A részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat nélkül megtett jognyilatkozat hatálytalan.
Amennyiben a részvényes valamint az átváltoztatható kötvények tulajdonosa több részvényre kívánja gyakorolni az elsőbbségi jogát, mint ahány részvényre a jelen Alapszabály szerint az elsőbbségi jog gyakorolható lenne, úgy a részvényes valamint az átváltoztatható kötvények tulajdonosa elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó jognyilatkozata hatálytalan azon részvények vonatkozásában, amelyek tekintetében a részvényes nem volt jogosult elsőbbségi jog gyakorlására.
A Közgyűlés az elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja a Közgyűlésen jelenlévő részvényesek által leadható szavazatok egyszerű többségével.
8.1.1 A részvényesi jogok gyakorlásának általános feltételei, a részvénykönyv:
A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogai gyakorlására tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. A bejegyzés elmaradása a részvény feletti tulajdonjogot nem érinti.
6
A részvénykönyvi bejegyzés akkor tagadható meg, ha a részvényes a részvényet jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházásra vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.
A részvényes részvénykönyvi bejegyzését kérelmére törölni kell.
A Társaság részvénykönyvét az Igazgatóság vezeti, illetve annak vezetésére megbízást adhat. Utóbbi esetben a megbízás tényét és a részvénykönyv vezetőjének adatat a Társaság honlapján közzéteszi.
A részvénykönyvben fel kell tüntetni:
Dematerializált részvény esetében az értékpapír-számlavezető a részvénykönyvbe történő bejegyzés iránti kérelmet az értékpapír-számlán történő jóváírást követő két munkanapon belül nyújtja be. Az értékpapír-számlavezető e kötelezettsége akkor áll fenn, ha a részvényes a kérelem benyújtására feljogosítja az értékpapírszámlasok az itemi, ha a reszvenyes a mint ella a mesztő a részvénykönyvből törtésre irányuló kérelmet a vézetőjet. Az ellekbapit-számlávezető az
a dematerializált részvény, je szellette itt ellet a Társaság részére az értékpapírszá a dematerializált részvény jogosultváltozásával járó terhelését, valamint az értékpapít törlését követő két munkanapon belül nyújtja be. Ez a köteleset, válmint az ertékpapír-számlavezetőnek akkor áll fenn, ha a Részvényes a részvénykönyvbe történő bejegpűr-száművézetőnek
henvítására feljogosította az észületek a körténő bejegyzés iránti kérelem benyújtására feljogosította az értékpapírszámla vezetőjét.
A részvénykönyvbe való bejegyzéskor az Igazgatóság a kérelem, az értékpapír-számlavezető igazolása és az átruházás valódiságát nem köteles vizsgálni.
A Társaság nem vállal felelősséget az értékpapír-számlavezetők mulasztásának következményeiért.
A részvényesi jogok gyakorlása esetén a Társaság jogosult esetenként az aktuális részvénytulajdon igazolását kérni a részvényestől.
A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.
A részvényes részvényesi jogosultságait képviselő útján is gyakorolhatja. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. Nem lehet képviselő a Társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és a könyvvisszálója.
A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A részvényes a részvényesi jogainak Társasággal szemben történő gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg. A részvényesi meghatalmazott a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja. A részvényesi feszvényesi Jógókát saját be kell jegyezni.
A Társaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat. A Közgyűlésen a határozatképesség megállapításánál, valamint a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásánál a saját részvényt figyelmen kívül kell hagyni. A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell számításba venni.
8.1 .2 A részvényest megillető vagyoni jogok:
A részvényest a Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg, feltéve, hogy az Igazgatóság által meghatározott és osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel.
A Közgyűlés a számviteli szabályok szerint elkészített beszámoló elfogadásával egyidejűleg az Igazgatóságnak, a Felügyelőbizottság által előzetesen jóváhagyott javaslatára dönt az osztalékfizetésről, a KELER Általános Üzletszabályzata illetve egyéb szabályzata rendelkezéseinek figyelembevételével. Az osztalék fizetés pontos napját az Igazgatóság határozza meg és erről közleményben tájékoztatja a részvényeseket. Az osztalék teljesítésére nem pénzbeli juttatás formájában nincs lehetőség.
A Társaság köteles a rá irányadó mindenkor hetályos Budapesii Értéktőzsde Általános Uzletszabályzatában meghatározott ex-kupon nap előtt 2 (kettő) Tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az ex-kupon nap legkorábban a kupon mértékét megállapító közgyűlést követő második Tőzsdenap lehet.
A Közgyűlés két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.
Osztalékelőleg fizetéséről az Igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Az Igazgatóság javaslatához a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.
Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a Társaság felhívására kötelesek visszafizetni.
A jogutód nélkül megszűnt Társaságnak a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a Társaság részvényeseit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a Társaság javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek, figyelembe véve a Ptk. 3:322. §-ában foglaltakat is.
A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szav, mi.
A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadni, úgy, hogy a részvényes - a Közgyűlés napja előtt legalább 8 (nyolc) nappal benyújtott írásbeli kérelmére a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 (három) nappar közin.
A beszámoló, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatai vonatkozásában a tájékoztatás határideje a Közgyűlést megelőző 15 (tizenőt) közés
A Társaság a részvénykönyvben jelöli, ha szavazati jog nem gyakorolható részvényekhez kapcsolódóan.
8.1 .4 A részvényeseket megillető kisebbségi jogok:
A Társaság azon részvényese vagy részvényesei, akik együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a Társaság Közeyűlésének összehívását. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül nem intézkedik a Közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő öszánlióit ő főjóló érdekében az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja összenyasa nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására.
Ha a Társaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szábályoknak megfelelő - javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendő napirendő napirendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendet tűzöttnek kell tekinteni.
Ha a Társaság Közgyűlése elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább egy százalékával
rendelkező részvényesnek vagy részvényeseknek a Közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a Társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.
A Társaságnak együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesei a részvényesek javára a Társaság saját tökéjéből, a részvényesek tagsági jogviszonyára figyelemmel teljesített kifizetés jogszerűségének vizsgálata céljából, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül könyvvizsgáló kirendelését kérhetik a nyilvántartó bíróságtól, ha a kifizetés következtében a Társaság saját tőkéje nem éri vagy érné el a Társaság alaptőkéjét vagy veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét.
Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Társaságnak valamely részvényes, vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok egy százalékával rendelkező részvényesek a Közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül a Társaság javára maguk is érvényesíthetik.
A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani.
Ha a részvényes a vállalt vagyoni hozzájáru!ását az előítt időpontig nem szolgáltatja, az Igazgatóság 30 (harminc) napos határidő kitűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a részvényest a teljesítésre. A határidő eredménytelen elteltével a részvényes részvényesi jogviszonya megszűnik. A teljesítés elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
A részvényesek a jogszabály vagy az alapszabály alapján az őket megillető döntési jogköröket a részvényesek összességéből álló Közgyűlésen gyakorolják. A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve.
A Közgyülésen való részvényesi részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényest, illetve a részvényesi meghatalmazottat a Társaság részvénykönyvébe bejegyezzék legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon.
A részvényesi joggyakorláshoz az értékpapír-számlavezető által kiállított tulajdonosi igazolás szükséges. A Közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a Közgyűlés, illetve a megismételt Közgyűlés napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámla-vezető az értékpapírszámlán a részvényre vonatkozó változást csak a tulajdonosi igazolás egyidejű visszavonása mellett vezethet át.
10
A részvényes a részvényhez fűződő jogait személyesen vagy képviselője útján gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviseleti meghatalmazás hatálya kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésre és a felfüggesztett Közgyűlés folytatására is. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a Közgyűlés megnyitása, illetve - ha a meghatalmazás egy adott napirenden történő szavazásra vonatkozik - a napirend tárgyalásának megkezdése előtt az Igazgatóságnak benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A Társaság nem vállal felelősséget a meghatalmazás visszavonása Társaság felé történő bejelentésének elmaradásából eredő károkért.
A meghatalmazások és tulajdonosi igazolások benyújtásának határideje és a részvénykönyv lezárásának napja a Közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanap 18 óra.
Tulajdonosi megfeleltetés esetén tulajdonosi igazolásra nincs szükség, ez esetben a közgyűlési részvételhez a részvényesnek neve/cégneve, lakcíme/székhelye továbbá telefonszáma/e-mail címe megadásával részvételi szándékát kell írásban bejelentenie a Közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanap 18 óráig.
A Közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi, és azt a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes részvénytulajdonát érintő bejegyzést leghamarabb a Közgyűlés berekesztését követő munkanapon lehet tenni.
A részvénykönyvbe bejegyzett személy Közgyűlésen történő részvételi és a Közgyűlésen gyakorolható részvényesi jogait nem érinti a részvénynek a Közgyűlés napját megelőző átruházása.
A Közgyűlést az Igazgatóság meghívó közzétételével hívja össze, illetve gondoskodik a Közgyűlésre szóló meghívónak a Közgyűlés kezdő napját legalább 30 (harminc) bappal megelőző közzételéről a Társaság honlapján, valamint az alkalmazandó jogszabályok által előítt közzétételi helyeken. A részvényesek 100%-ának hozzájárulása eseten a Közgyűlés korábbi időpontra is összehívható.
A Közgyűlést évente legalább egyszer - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása érdekében - össze kell hívni.
A Közgyűlés helye a Társaság székhelye, de az Igazgatóság jogosult más helyet meghatározni.
Az Igazgatóság bármely személyt meghívhat a Közgyűlésre, számára véleményezési, hozzászólási jogot biztosíthat, ha vélelmezi, hogy e személy jelenléte és véleménye elősegíti a részvényesek tájékoztatását, illetőleg segíti a közgyűlési döntések meghozatalát.
A meghívó tartalmazza:
Ha a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli Közgyűlés összehívására kerül sor, a Közgyűlést annak kezdőnapját legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell összehívni.
A Társaság honlapján, a Közgyűlést megelőzően legalább 21 (huszonegy) nappal nyilvánosságra hozza:
Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.
A Közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni.
A jelenléti ív tartalmazza:
A jelenléti ívet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A Közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amit jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A Közgyűlés hatáskörébe különösen az alábbi kérdések tartoznak:
A Közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat az a)-h) és p)-q) pontokban
foglalt kérdéskörökben. foglalt kérdéskörökben.
Az s) pontot érintő döntés tekintetében - vagyis az Igazgatóság felhatalmazásáról alaptőke emelésre a Ptk. 3:294.§-bar foglaltak szerint – háromegyedes szótöbbségel hozott hatott határozat szükséges akkor, ha az Igazgatóságot zártkörben történő töketetetet hatalmazzat fel az telefozat
Közgyűlési A közevűlési határozatnák tertolmasia Közgyűlés. A közgyűlési határozatosak tartalmaznia kökemelésre hatalmazza fel a
alatt az alaptőke felemelésre kerülhet és annok servel jelekes időtartamot, amely alatt az alaptőke és kerülhet tartanináziúa kéli a legfeljebb ötéves időtartamot, amely
hogy az Igazgatóság döntéséhen a tészvények áttátálásákat am alatt, valamint, hogy az Igazgatóság körület körület és amikk összeget a megjelőt úőtartam alatt, valamint,
e vagy nem.
Az s) pontot érintő döntés tekintetében - vagyis az Igazgatóság felhatalmazásáról alaptőkeemelésre a Ptk. 3:294.5-ban foglaltak szerint - egyszerű szótöbbséggel alaptőkeszükséges akkor. ha az Jogzgatóságot milyárasszerű szótöbbséggel hozott határozat szükséges akkor, ha az Igatimi - egyszetű szötőbbségel hozott hatarozat
Közgyűlés. A közevűlési határozatnak tertolmosan történő tökkemelésre hatalmazza fel Közgyűlés. A közgyűlési határozatnak tartalmaznia köre hatálmazza fel a
alatt az alaptőke felemelésre kerülbet puilyánossa és a legfeljebb ötéves időtartamot, amely alatt az alaptöke felemelészettak tártálmazina kéti a régteljebb otéves időtartamot, amely
valamint, hogy az Igazgatóság a részvények útvételére vonatkozó elsőbbségi jogot kizárhatja-e vagy nem.
Egyebekben a Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
A q)-s) pontok szerinti döntésekhez az érintett részvénysor.ozatok részvényeseinek egyszerű többséggel meghozott hozzájárulása szükséges.
A t) pont szerinti elfogadott jelentést a Társaság a honlapján közzéteszi.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részvényes részt vesz. Minden 1 HUF (egy forint) névértékű részvény egy szavazatra jogosít.
A határozatképességet minden határozat meghozatalánál vizsgálni kell.
Ha egy részvényes valamely kérdésben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
A Ptk. 3:19. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjaiban szereplő korlátozások - vagyis, hogy nem szavazhat, akivel a határozat szerződést kell kötni; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben - nem alkalmazandók a határozat meghozatalakor, kivéve a 9.4 g), v) és w) pontok szerinti határozatokat, amely esetben a Ptk. fenti korlátozásait figyelembe kell venni.
A részvényes szavazati jogát a Közgyűlést megelőzően postai úton nem gyakorolhatja, a Közgyűlésen csak személyes megjelenéssel iehet részt venni.
Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a Ptk. 3:275. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő időpontra is összehívható (ákár a Közgyűléssel azonos kezdőnappal is) azzal, hogy a megismételt Közgyűlést legkésőbb a nem határozatképes Közgyülés napját legfeljebb huszonegy nappal követő időpontra össze kell hívni.
A Közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott Közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a Közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott Közgyülés esetén a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
A Közgyűlésen az Igazgatóság elnöke vagy az Igazgatóság által ezzel a feladattal megbízott személy elnököl.
A Közgyűlés elnöke:
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a hitelesítőnek megválasztott részvényes hitelesíti.
Az Igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvet (kivonatát) és a jelenléti ívet a Közgyűlés befejezését követő 30 (harminc) napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani. Bármely részvényes kérheti a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását az Igazgatóságtól, melyet az Igazgatóság köteles kiadni.
A Társaság a Közgyűlésen hozott határozatokat honlapján és a jogszabályban meghatározott közzétételi helyeken közzéteszi.
Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve.
Az Igazgatóság tagjai feladataikat a Társaság érdekeinek megfelelően kötelesek ellátni.
Az Igazgatóság tagjai az ügyvezetési tevékenység során a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.
Az Igazgatóság tagjai e jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért a Társaság felel. Az Igazgatóság tagja a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.
Az Igazgatóság legfeljebb 5 (öt) tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés nevezi ki. Az Igazgatóság elnöke Langmáhr Tamás. Az Igazgatóság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az Igazgatóság tagjai a Közgyűlés által bármikor visszahívhatóak, azonban a Közgyűlés legfeljebb egy igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen, azzal, hogy az egy igazgatósági tag visszahívásáról döntő Közgyűlést követő 6 (hat) hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor.
Az Ígazgatóság tagjai határozatlan időtartamra:
| Név: | Langmáhr Tamás |
|---|---|
| Lakóhelye: | 8000 Székesfehérvár, Csóri/Régi/ út 46. |
| Születési hely és idő: | 1973.08.26. |
| Anyja neve: | Szücs Eva |
| Név: | Lehmann Henriett |
|---|---|
| Lakóhelye: | 8000 Székesfehérvár, Csóri/Régi/ út 46. |
| Születési hely és idő: | 1975.01.19. |
| Anyja neve: | Gölöncsér Eva |
| Név: | Lobogós János |
|---|---|
| Lakóhelye: | 1094 Budapest, Tompa u. 14. 1. em. 4. ajtó |
| Születési hely és idő: | 1949.05.17. |
| Anyja neve: | Beke Lenke |
| Név: | Takács Marianna | |
|---|---|---|
| Lakóhelye: | 8060 Mór, Cserhát utca 28. | |
| Születési hely és idő: | 1970.06.02 | |
| Anyja neve: | Kornsee Maria |
| Név: | Varga Mihálv | |
|---|---|---|
| Lakóhelye: | 6720 Szeged, Kárász utca 6. 1. em. 1 | |
| Születési idő: | 1959.12.15. | |
| Anyja neve: | Vincze Teréz |
Az Igazgatóság tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:
Az igazgatósági tag megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik igazgatósági tagjához vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új igazgatósági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Ha az Igazgatóság tagjainak száma három fő alá csökkenne, vagy a működés egyébként ellehetetlenül, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Igazgatóság köteles tájékoztatni a Társaság Közgyűlését.
Az Igazgatóság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, kivéve, ha a Közgyűlés határozatával jóváhagyja.
Ha az Igazgatóság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.
Az Igazgatóság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni időbeli korlátozás nélkül.
Az Igazgatóság feladata mindaz, amit jogszabály vagy jelen Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így különösen, de nem kizárólag feladata:
17
Az Ígazgatóság köteles 8 (nyolc) napon belül - a Felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a Közgyűlést értesíteni és határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy
Az Igazgatóság tagjai kérhetik a bíróságtól a Közgyűlés és a Társaság egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik
Az Igazgatóság működésének részletes szabályait az Igazgatóság által készített ügyrend tartalmazza.
Az Igazgatóság jogosult a Társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és - fő tevékenységnek nem minősülő - tevékenységi köreinek módosításával kapcsolatos döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására.
Az Igazgatóság döntése alapján a Társaságnál egy Vezérigazgató és egy vagy több Vezérigazgató-helyettes tevékenykedik, akiket az Igazgatóság választ meg.
A Vezérigazgató és Vezérigazgató-helyettes(ek) a Társasággal munkaviszonyban állnak és felettük a munkáltatói jogokat az Ígazgatóság gyakorolja.
A Társaság munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Vezérigazgató és a Vezérigazgatóhelyettesek önállóan gyakorolják.
11.1 -
11.2 A Társaság vezérigazgató-helyettese 2022. szeptember 15. napjától határozatlan időtartamra:
| Név: | Tóth Gabor |
|---|---|
| Lakóhelye: | 8000 Székesfehérvár, Lugosi u. 2/O |
| Születési idő: | 1982.08.08. |
| Anyja neve: | Bene Erika |
11.3 Továbbá, a Társaság Vezérigazgató-helyettese a Társaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásának hatályának napjától határozatlan időtartamra:
| Név: | Viola Csilla | |
|---|---|---|
| Lakóhelye: | 8053 Bodajk, Arany J. u. 10/c | |
| Születési idő: | 1974.06.01. | |
| Anyja neve: | Malits Veronika |
A Társaság törvényes képviseletét
Az Igazgatóság az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a Társaság képviseletére jogosíthatja fel. Az ügyek meghatározott csoportjára képviseleti joggal felruházott munkavállaló képviseleti jogát minden esetben csak együttesen gyakorolhatja.
A Társaság a cégjegyzékbe bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy annak szükségességéről és elmaradásáról tudott vagy tudnia kellett.
A Társaságot a képviseleti joggal felruházott személyek írásban cégjegyzés útján képviselik. A Társaság cégjegyzésére jogosultnak a Társaság nevében olyan módon, illetve formában k:ll aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozata tartalmazza.
A Társaság cégjegyzésére jogosult:
a) Langmáhr Tamás önállóan:
b) Az Igazgatóság tagjai - kivéve az Igazgatóság elnökét, Langmáhr Tamást - ketten együttesen együttes cégjegyzési joggal rendelkeznek.
c-d) A Társaság Vezérigazgatója és Vezérigazgató-helyettese együttes cégjegyzési joggal rendelkeznek az alábbiak szerint:
e) Az ügyek meghatározott csoportjára képviseleti joggal felruházott munkavállalók ketten együttesen jogosultak a cégjegyzésre.
A Felügyelőbizottság a Társaság ellenőrző testülete. Ha a Felügyelőbizottság szerint a Társaság ügyvezetésének tevékenysége jogszabályba vagy az Alapszabály valamely rendelkezésébe ütközik, ellentétes a Közgyűlés határozataival vagy egyébként sérti a Társaság vagy a Közgyűlés érdekeit, erről a Közgyűlést haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz annak intézkedésére.
A Felügyelőbizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Közgyűlés hagyja jóvá.
A Felügyelőbizottság testületként jár el. Ellenőrzési feladatait állandó jelleggel vagy eseti döntések alapján tagjai között megoszthatja.
A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.
A Felügyelőbizottság legfeljebb öt természetes személy tagból áll. A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja, elnökét a tagok maguk közül választják.
| Név: | Vitkovics Péter |
|---|---|
| Lakóhelye: | 8900 Zalaegerszeg, Kis utca 1. 3. em. 64. |
| Anyja neve: | Zajos Gizella |
| Név: | Dr. Szabó Gyula |
| Lakóhelye: | 1067 Budapest, Podmaniczky u. 39. 2a |
| Anyja neve: | Szabó Mária |
A Felügyelőbizottság tagjai 2027. április 30. napjáig:
| Név: | Tarabiah Adam |
|---|---|
| Lakóhelye: | 9011 Győr, Vajda J. u. 32. |
| Anyja neve: | Kovács Etelka |
| Név: | Vida Tamás |
| Lakóhelye: | 1161 Budapest, Pálya utca 10. B. ép. 1. em. |
| Anyja neve: | Szarvas Anna |
Az Igazgatóság tagja és hozzátartozója nem választható meg a Társaság Felügyelőbizottságába.
A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:
a) a Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés visszahívhatja;
b) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
c) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
d) lemondással;
e) a Felügyelőbizottság tagjának halálával;
f) a Felügyelőbizottság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a Felügyelőbizottság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnése esetén a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Igazgatósághoz intézi.
Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma - bármely ok miatt - három fő alá csökken a Társaság ügyvezetése a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles erről tájékoztatni a Társaság Közgyűlését.
A Felügyelőbizottság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, továbbá nem lehetnek vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban.
Ha a Felügyelőbizottság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.
A Felügyelőbizottság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni időbeli korlátozás nélkül.
A Felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a Közgyűlés és a Társaság egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.
21
Amennyiben a Közgyűlés, vagy a Társaság egyéb szervei által hozott határozatot a Társaság valamely vezető tisztségviselője támadná meg, és nem lenne a Társaságnak más olyan vezető tisztségviselője, aki a Társaság képviseletét elláthatná, a perben a Társaságot a Felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli.
A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés vagy az Igazgatóság elé kerülő valamennyi fontosabb előterjesztést megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés vagy Igazgatóság ülésén ismertetni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
Osztalékelőlegre vonatkozó igazgatósági javaslathoz a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.
A Felügyelőbizottság az elrendett ellenőrzéseket tagjai közreműködésével, vagy külső szakértők bevonásával végzi.
A Felügyelőbizottság a Közgyűlés részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését.
A Felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárat, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
Az Auditbizottság a Társaság ellenőrző testülete. Az Auditbizottság a Felügyelőbizottságot, illetve az Igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti.
Az Auditbizottság testületként jár el. Ellenőrzési feladatait állandó jelleggel vagy eseti döntések alapján tagjai között megoszthatja.
Az Auditbizottság tagjai az Auditbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Auditbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
Az Auditbizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét.
Az Auditbizottság legfeljebb öt természetes személy tagból áll, tagjainak megbízatása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat.
Az Auditbizottság tagjait a Közgyűlés választja a Felügyelőbizottság tagjai közül.
Az Auditbizottság legalább egyik tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Az Auditbizottság tagjainak együttesen rendelkeznüük kell a Társaság tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.
Az Auditbizottság elnökét az Auditbizottság tagjai választják meg maguk közül.
Az Auditbizottság tagjai 2027. április 30. napjáig:
| Név: | Vitkovics Péter |
|---|---|
| Lakóhelye: | 8900 Zalaegerszeg, Kis utca 1. 3. em. 64. |
| Anyja neve: | Lajos Gizella |
| Név: | Dr. Szabó Gyula |
| Lakóhelye: | 1067 Budapest, Podmaniczky u. 39. 2a |
| Anyja neve: | Szabó Mária |
| Név: | Tarabiah Adám |
| Lakóhelye: | 9011 Győr, Vajda J. u. 32. |
| Anyja neve: | Kovács Etelka |
| Név: | Vida Tamás |
| Lakóhelye: | 1161 Budapest, Pálya utca 10. B. ép. 1. em. |
| Anyja neve: | Szarvas Anna |
Az Igazgatóság tagja és hozzátartozója nem választható meg a Társaság Auditbizottságába.
Az Auditbizottság tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:
a) az Auditbizottság tagjait a Közgyűlés visszahívhatja;
b) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
c) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével:
d) lemondással;
e) az Auditbizottság tagjának halálával;
f) az Auditbizottság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az Auditbizottság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az Auditbizottság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő. felügyelőbizottsági tag a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban.
Ha az Auditbizottság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.
Az Auditbizottság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni időbeli korlátozás nélkül.
Az Auditbizottság a Felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. E körben:
Az Auditbizottság az éves rendes Közgyűlést megelőző legalább 21 (huszonegy) nappal a feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos megállapításairól írásos jelentést készít a Közgyűlés részére.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak az Auditbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
Az Auditbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A Társaság állandó könyvvizsgálójának feladata, hogy a Társaság könyvvizsgálatának elvégzését követően független jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
A könyvvizsgáló a feladatai ellátása érdekében betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az Igazgatóság, illetve a Felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
Ha az állandó könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Tárassággal szembeni követelések kielégítését, vagy olyan körülményt észlel, amely az igazgatósági tagok vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles azt lgazgatóságnál kezdeményezni a Közgyűlés döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét.
Az állandó könyvvizsgáló a Társaság részére nem nyújthat olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az Igazgatósággal, amely feladatának tárgyilagos és független ellátását veszélyeztetné.
Az állandó könyvvizsgálót a Közgyűlés beszámolót tárgyaló ülésére meg kell hívni, melyen köteles részt venni. Távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.
A Felügyelőbizottság ülésén a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet, illetve arra a felügyelőbizottsági tagok meghívhatják, mely esetben az ülésen köteles részt venni.
A könyvvizsgáló által javasolt ügyeket a Felügyelőbizottság köteles napirendjére tűzni.
A Társaság állandó könyvvizsgálóját a közgyűlés választja legfeljebb 5 (öt) éves határozott időtartamra.
A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést az Igazgatóság köti meg a Közgyűlés által előírt feltételekkel és díjazás mellett a megválasztásától számított 90 (kilencven) napon belül.
Ha az előírt határidőn belül a szerződés megkötése nem történik meg, a Közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.
A választott könyvvizsgáló megbízatása nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak.
Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő cég vagy egyéni könyvvizsgáló lehet. Ha a könyvvizsgálatot cég látja el, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.
Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság részvényese, igazgatósági tagja, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idějén, és annak megszűnése után három évig.
A Társaság könyvvizsgálója a 2028. december 31. napjával végződő üzleti évről készített éves beszámolót elfogadó közgyűlés időpontjáig, de legkésőbb 2029. április 30. napjáig:
CMT Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság székhely: 1095 Budapest, Ipar u. 5. 1. em.2 cégjegyzékszám: 01-09-388885 kamarai nyilvántartási szám: 004408 személyében felelős könyvvizsgáló:
Móri Ferencné (szül .: Tiszóczi Anna Valéria) anyja neve: Kovács Anna lakóhely: 1163 Budapest, Somoskő u. 10. kamarai nyilvántartási szám: 003356
A Társaság megszűnik, ha
c) a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja:
d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
Ha a Társaság jogutód nélkül megszűnik - a tartós fizetésképtelenség miatt indított felszámolási eljárás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye.
Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény vagy a tőkepiacról szóló 2001.évi CXX. törvény ("Tpt.") vagy egyéb jogszabály a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Társaság honlapján (www.megakran.hu), a BÉT honlapján (www.bet.hu) és amennyiben jogszabály kifejezetten így rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (www.kozzetetelek.hu) tesz eleget.
26
2 A könyvvizsgáló cég székhelye módosult 2025.08.05. hatállyal, amely a cégjegyzéken átvezetésre került 2025.08.06. napján. Ezen pont a hatályos cégjegyzéki adatokkal egyezően került aktualizálásra.
A részvényesek Társaság felé tett jognyilatkozatai akkor érvényesek, ha azokat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Tpt. rendelkezései irányadóak.
Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okiratmódosítások alapján hatályos tartalmának 2025. szeptember 24. napjával.
Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat 4.2. pontjának változása, valamint 15.2. pontjának (könyvvizsgáló cég székhelyváltozása) aktualizálása adott okot.
Jelen egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat a 2025. szeptember 24. napján hatályos tartalmat tükrözi.
Összeállítottam és ellenjegyzem Móron, 2025. szeptember 24. napján
dr. Várszegi Sarolta Várszegi Ügyvédi Iroda ügyvéd kamarai azonosító szám: 36071169
arsz - 3607 1169
ASZ: 3600 11169
dapest, Olyrany Koz 1-43
dapest, 18031694-2-43
Have a question? We'll get back to you promptly.