MBH Befektetési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Fund Information / Factsheet • Nov 26, 2025

Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja

Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat a közzététel napján, azaz 2025. november 26. napján lép hatályba azzal, hogy a Kezelési Szabályzat 36.3. pontjába foglalt könyvvizsgáló díjazására vonatkozó módosítása a közzétételt követő 30. napon, azaz 2025. december 26 -án lép hatályba.

Alapkezelő:

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

Letétkezelő: OTP Bank Nyrt.

Könyvvizsgáló: Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.

Vezető forgalmazó: OTP Bank Nyrt.

Tartalom

		TÁJÉKOZTATÓ 1
I.		FEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK1
	1.	A befektetési alap alapadatai 1
		1.1. A befektetési alap neve 1
		1.2. A befektetési alap rövid neve 1
		1.3. A befektetési alap székhelye 1
		1.4. A befektetési alapkezelő neve 1
		1.5. A letétkezelő neve 1
		1.6. A forgalmazó neve 1
		1.7. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános) 1
		1.8. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű) 1
		1.9. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő
		lejáratának feltüntetése 1
		1.10. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap 1
		1.11. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes
		sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól 1
		1.12. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa1
		1.13. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet
		hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja 1
		1.14. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ 2
	2.	A befektetési alappal kapcsolatos határozatok 2
		2.1. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a
		kiemelt befektetői információ és a hirdetmény alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az
		alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként) 2
		2.2. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a
		kiemelt befektetői információ és a hirdetmény jóváhagyásáról, valamint a nyilvános forgalombahozatal
		engedélyezéséről hozott felügyeleti határozat száma, kelte (sorozatonként) 2
		2.3. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte 2
		2.4. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban 2
		2.5. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató és a
		kiemelt befektetői információ módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte 2
		2.6. A kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozatok száma és kelte 2
		2.7. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ 2
	3.	A befektetési alap kockázati profilja 2
		3.1. A befektetési alap célja 2
		3.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit szánják 3
		3.3. Azon eszközkategóriák, amelyekbe a befektetési alap fektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy
		a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása 3
		3.4. Figyelemfelhívás a befektetési alap kezelési szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, amely a
		befektetési alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza 3
		3.5. A származtatott ügylet alkalmazásának célja (fedezeti vagy a befektetési célok megvalósítása)
		lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására 3
		3.6. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott
		intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésből, az adott
		intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből
		eredő összevont kockázati kitettség meghaladja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az
		ebből fakadó kockázatokra 4
		3.7. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé
		tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap
		befektetési politikájának ezen elemére 4
		3.8. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfólió lehetséges összetételénél vagy az
		alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás 4
		3.9. Amennyiben a befektetési alap – a Felügyelet engedélye alapján – eszközeinek akár 100 százalékát
		fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT
		állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsát ki, amelynek egy vagy
		több EGT-állam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás 4
		3.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ 4
	4.	A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége 5
		4.1. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, a kiemelt
		befektetői információ, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás
		célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek
		visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek 5
		4.2. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ 5
	5.	Adózási információk 7

	5.1.	A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek
		összefoglalása 7
	5.2.	A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra
		vonatkozó információ 7
II.		RGALOMBA HOZATALLAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 10
6.		A befektetési jegyek forgalomba hozatala 10
	6.1.	A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei10
	6.2.	A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke10
	6.3.	Az allokáció feltételei 10
	6.4. 6.5.	A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára 10 A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek 10
III.		REMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK 10
7.		A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk 10
	7.1.	A befektetési alapkezelő neve, cégformája 10
	7.2.	A befektetési alapkezelő székhelye 10
	7.3.	A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma 10
	7.4.	A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az
		időtartam feltüntetése 10
	7.5.	Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása 11
	7.6.	Egyéb kezelt vagyon nagysága 11
	7.7.	A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyeleti
		szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli egyéb tevékenységeik megjelölése, ahol ezek az adott
		társaságra nézve jelentőséggel bírnak 11
	7.8.	A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt 11
	7.9.	A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege 11
	7.10.	A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma 12
	7.11.	Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt
		vehet igénybe 12
	7.12.	A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése 12
8.		A letétkezelőre vonatkozó információk 12
	8.1.	A letétkezelő neve, cégformája 12
	8.2.	A letétkezelő székhelye 12
	8.3.	A letétkezelő cégjegyzékszáma 12
	8.4.	A letétkezelő fő tevékenysége 12
	8.5. 8.6.	A letétkezelő tevékenységi köre 12 A letétkezelő alapításának időpontja 13
	8.7.	A letétkezelő jegyzett tőkéje 13
	8.8.	A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját
		tőkéje	13
	8.9.	A letétkezelő alkalmazottainak száma 13
9.		A könyvvizsgálóra vonatkozó információk 13
	9.1.	A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája 13
	9.2.	A könyvvizsgáló társaság székhelye 13
	9.3.	A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma 13
	9.4.	Természetes személy könyvvizsgáló neve 13
	9.5.	Természetes személy könyvvizsgáló címe 13
	9.6.	Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma 13
	10.	Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap
		eszközeiből történik 13
	10.1.	A tanácsadó neve, cégformája 13
	10.2.	A tanácsadó székhelye 13
	10.3.	A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve 13
	10.4.	A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók
		kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve 13
	10.5.	A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei 14
	11.	A forgalmazóra vonatkozó információk 14
	11.1.	A forgalmazó neve, cégformája 14
	11.2.	A forgalmazó székhelye 14
	11.3.	A forgalmazó cégjegyzékszáma 14
	11.4.	A forgalmazó fő tevékenysége 14
	11.5.	A forgalmazó alapításának időpontja 14
	11.6.	A forgalmazó jegyzett tőkéje 14
	11.7.	A forgalmazó utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját
	tőkéje	14
	11.8.	A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési
		alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége 14
12.		Ingatlanértékelőre vonatkozó információk 14

	13.		Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 14
			KEZELÉSI SZABÁLYZAT 16
I.			A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 16
	1.		A befektetési alap alapadatai 16
		1.1. 1.2.	A befektetési alap neve 16 A befektetési alap rövid neve 16
		1.3.	A befektetési alap székhelye 16
		1.4.	A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja 16
		1.5.	A befektetési alapkezelő neve 16
		1.6.	A letétkezelő neve 16
		1.7.	A forgalmazó neve 16
		1.8.	A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános), a lehetséges befektetők köre (szakmai
			vagy lakossági) 16
		1.9.	A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű) 16
		1.10.	A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő
			lejártának feltüntetése 16
		1.11.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv vagy az ABAK-irányelv alapján
			harmonizált alap 16
		1.12.	A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes
			sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól 16
		1.13.	A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa 17
		1.14.	Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet
			hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a
			befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke– illetve hozamvédelem); ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése 17
	2.		A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk 17
	3.		A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és
			forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó
			jogszabályok felsorolása 18
	4.		A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az
			alkalmazandó jogra és bármilyen jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó
			információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről
			és végrehajtásáról rendelkezik 18
II.			ABEFEKTETÉSIJEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) 18
	5.		A befektetési jegy ISIN azonosítója 18
	6.		A befektetési jegy névértéke 19
	7.		A befektetési jegy devizaneme 19
	8.		A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
			19
	9.		A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja 19
	10.		A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan
			biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető
			kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a
			kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben
			ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása, az adott
			tárgykörre vonatkozó egyéb információ 20
III.			A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI 20
	11.		A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi
			célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) 20
	12.		Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei 21
	13.		Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással
			arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek
			alkalmazása 21
	14.		Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya 21
	15.		A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz
			vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a
			tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és estközök újbóli felhasználására
			vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazandó tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva
			arra, hogy az ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet XI.
			pontjának megfelelő információkat 22
	16.		A portfolió devizális kitettsége 23
	17.		Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva,
			akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása 23

18.	Hitelfelvételi szabályok (78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 27. illetve 15. §-a szerint) 23
19.	Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi
	szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát
	fekteti 23
20.	A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének
	maximális nagysága 23
21.	Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési
	alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni 24
22.	A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése,
	letelepedésére vonatkozó információk 24
23.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 24
24.	Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk 25
24.1.	Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek
	alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség 25
24.2.	A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre 25
24.3.	Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt 25
24.4.	A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok 25
24.5.	Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai 25
24.6.	Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése 26
24.7.	Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása 26
24.8.	Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a
	jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó
	figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát 26
24.9.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 26
25.	Ingatlanalapra vonatkozó speciálisrendelkezések 26
IV.	A KOCKÁZATOK 26
26.	A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel
	meg a Kbftv. 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek 26
26.1.	Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási
	megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X.
	pontjának megfelelő információkat 29
V.	AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 29
27.	A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték
	számítás esetén követendő eljárás 29
28.	A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során
	használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése
	során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket 30
29.	A származtatott ügyletek értékelése 33
30.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 33
	A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 34
31.	A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása 34
32.	Hozamfizetési napok 34
33.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 34
	ABEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS
	TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 34
34.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret 34
34.1.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt
	garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia) 34
34.2.	A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve
	hozamvédelem) 34
35.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 34
	VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 34
36.	A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja 34
36.1.	A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege,
	kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 34
VI. VII. 36.2.	Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére
	fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 34
36.3.	Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik
	személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és
	kiegyenlítésük módja 35
37.	A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket 35

	fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési
	díjak legmagasabb mértéke 36
39.	A részalapok közötti váltás feltételei és költségei 36
40.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 36
IX.	A BEFEKTETÉSIJEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA 36
41.	A befektetési jegyek vétele 36
41.1.	A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje 36
41.2.	A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 36
41.3.	A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 37
42.	A befektetési jegyek visszaváltása 37
42.1.	Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje 37
42.2.	A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 38
42.3.	A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 38
43.	A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai 38
43.1.	A forgalmazási maximum mértéke 38
43.2.	A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei 38
44.	A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása 39
44.1.	A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága 39
44.2.	A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok
	maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a
	forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg 39
45.	Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve
	forgalmazzák 39 Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési
46.	jegyeket forgalmazzák 39
47.	Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 39
	A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ 39
48.	Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési
	szabályzatban vagy ahhoz csatolható 39
49.	Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
	40
50.	A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők
	jogaira 40
51.	Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak
	határozni a felkínált befektetési lehetőségről 40
	KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 41
52.	A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)41
53.	A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 41
54.	A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
	42
55.	Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám),
	amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik 43
56.	A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 43 Azingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 43
	A prime brókerre vonatkozó információk 43
58.1.	A prime bróker neve 43
58.2.	Az ABA prime brókerrel kötött megállapodás lényegi elemei, a felmerülő összeférhetetlenségek
	kezelésének leírása 43
58.3.	A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközeinek
	átruházásának és újrahasznosításának lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott
	felelősségre vonatkozó információk leírása 43
	Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek
	bemutatása 44
	MELLÉKLETEK 46
	1/B. SZ. MELLÉKLET: AZ OTP BANK NYRT. ÁLTAL NYÚJTOTT AZON ELEKTRONIKUS
57. 58. 59.	SZOLGÁLTATÁSOK, MELYEK ELÉRÉSI PONTJAI JEGYZÉSI HELYNEK MINŐSÜLNEK:

TÁJÉKOZTATÓ

I. A befektetési alapra vonatkozó információk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja

1.2. A befektetési alap rövid neve

OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja

1.3. A befektetési alap székhelye

1026 Budapest, Riadó u. 1-3.

1.4. A befektetési alapkezelő neve

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

1.5. A letétkezelő neve

OTP Bank Nyrt.

1.6. A forgalmazó neve

Vezető forgalmazó: OTP Bank Nyrt.

1.7. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

Az Alap nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott alap.

1.8. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)

Az Alap nyíltvégű befektetési alap.

1.9. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

Az Alap futamideje határozatlan, az Alap nyilvántartásba vételétől (2016. év február hó 16. nap) határozatlan ideig terjed.

1.10. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap

Az Alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap. Az Alap az ABAK-irányelv alapján harmonizált befektetési alap.

1.11. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma: 1 db,

jelölése: "A" sorozat

(Az Alap létrehozatalakor egy, az "A" sorozatot alkotó befektetési jegyeket bocsátott ki. Amíg az Alap további sorozatokat nem bocsát ki, az Alap befektetési jegyei alatt az "A" sorozatú, névre szóló befektetési jegyeket kell érteni a sorozat megjelölésének feltüntetése nélkül is.)

1.12. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa

Az Alap értékpapíralap, típusa alapok alapja.

1.13. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia)

vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke- illetve hozamvédelem), az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Nem alkalmazható.

1.14. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

2. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

• 2.1. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)
• Az Alapkezelő 2015.10.26-án kelt Felügyelőbizottsági határozattal döntött az Alap létrehozásáról.
• 2.2. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény jóváhagyásáról, valamint a nyilvános forgalombahozatal engedélyezéséről hozott felügyeleti határozat száma, kelte (sorozatonként)

A Felügyelet a H-KE-III-48/2016. sz. határozatával, 2016. január 21-én engedélyezte a befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalát.

2.3. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

A Felügyelet a H-KE-III-167/2016. sz. határozatával, 2016. február 16-án vette nyilvántartásba az Alapot.

• 2.4. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban Az Alap nyilvántartási száma (lajstromszáma): 1111-672
• 2.5. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte

6/2019.(IV.30.) sz. Igazgatósági határozat (kelte: 2019. április 30.)

5/2021.(II.16.) sz. Vezérigazgatói határozat (kelte: 2021. február 16.)

3/2022. (XII.21) sz. Vezérigazgatói határozat (kelte: 2022. december 21.)

Az Alapkezelő Igazgatósága 2024. június 21. napján hozott 5/2024.(VI.21.) sz. határozata

5/2024.VI.24. számú vezérigazgatói határozat (kelte: 2024. június 24.)

5/2024.(X.03.) számú vezérigazgatói határozat (kelte: 2024. október 03.)

1/2025.I.16. sz. Igazgatósági határozat (kelte: 2025. január 16.)

1/2025.(01. 27.) számú vezérigazgatói határozat (kelte: 2025. január 27.)

2/2025.(X. 29.) számú vezérigazgatói határozat (kelte: 2025. október 29.)

2.6. A kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozatok száma és kelte

MNB Pénzügyi Stabilitási Tanács H-KE-III-478/2017. számú határozat,

kelte: 2017. július hó 24.

MNB Pénzügyi Stabilitási Tanács H-KE-III-356/2019.számú határozat,

kelte: 2019. június 07.

Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-171/2021. számú határozat,

kelte: 2021. április 22.

Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-51/2022. számú határozat,

kelte: 2022. január 24.

Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-36/2023. számú határozat,

kelte: 2023. január 16.

Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-607/2024. számú határozat,

kelte: 2024. szeptember 3.

Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-742/2024. számú határozat,

kelte: 2024. október 22.

Magyar Nemzeti Bank H-KE-III-777/2025. számú határozat,

kelte: 2025. november 24.

2.7. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

3. A befektetési alap kockázati profilja

3.1. A befektetési alap célja

Az Alap elsődleges célja, hogy fejlett, illetve fejlődő ingatlanpiacokat is lefedő kollektív befektetési formák által kibocsátott befektetési jegyekbe történő befektetésen keresztül lehetőséget nyújtson a globális ingatlanpiac hozamaiból való részesedésre. Az Alap célja a lehetséges portfólióelemekkel elérhető tőkenövekmény és jövedelem (osztalék és/vagy hozam) elérése egyaránt. Az Alap a befektetési eszközök által kifizetett osztalékokat/hozamokat, illetve a tőkenövekményt újra befekteti.

3.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit szánják

A befektetési jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével – devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amelyek/akik a forgalombahozatal helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek, és eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak.

Az Alap elsősorban lakossági befektetők részére került kidolgozásra, de nincs olyan tény vagy körülmény, amely miatt indokolt lenne annak korlátozása, hogy az Alap befektetési jegyeit a Kbftv. szerinti szakmai befektetők szerezhessék meg.

Az Alapot közepes kockázatvállalási hajlandóságú ügyfeleinknek ajánljuk, hosszú távú pénzügyi célok megvalósításához, több elemű befektetési portfólió részeként.

3.3. Azon eszközkategóriák, amelyekbe a befektetési alap fektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

Az Alap elsősorban kollektív befektetési formák által kibocsátott értékpapírokba, ezen felül tulajdonviszonyt, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és bankbetétekbe tervez fektetni. Az Alap számára származtatott ügylet kötése is megengedett azzal, hogy az Alap származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köthet. A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1/B. § (6) bekezdésével összhangban, a származtatott ügyletek Alap nettó eszközérték számításában megjelenő piaci értéke nem érheti el az Alap számításkori nettó eszközértékének 5%-át.

Az Alap az eszközeit a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján kizárólag a Bszt. 6. §-a szerinti, következő pénzügyi eszközbe vagy pénzeszközbe fektethet be:

• a) átruházható értékpapír,
• b) pénzpiaci eszköz,
• c) kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,d) értékpapírhoz, devizához kapcsolódó tőzsdei határidős ügylet amely pénzben kiegyenlíthető.

Az Alap a befektetési politikájából fakadóan eszközeinek legalább 85 százalékát fekteti befektetési jegyekbe vagy egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokba. Az ebből fakadó jogszabályi kötelezettségeinek a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 21. § szerint kíván eleget tenni.

3.4. Figyelemfelhívás a befektetési alap kezelési szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, amely a befektetési alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza

Az Alap kockázati tényezőinek bemutatását a Kezelési szabályzat IV. fejezet 26. és 26.1. pontjai tartalmazzák.

3.5. A származtatott ügylet alkalmazásának célja (fedezeti vagy a befektetési célok megvalósítása) lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására

Az Alap kizárólag fedezeti céllal alkalmaz származtatott ügyleteket. A fedezeti célú ügyletek csökkentik az Alap kamat, deviza vagy egyéb eszközökben fennálló kockázatát.

A pénz- és tőkepiacok ingadozásaiból fakadó kockázatok egy része, (pl. a forint-idegen devizaárfolyamok változása, valamint a kamatszintek változása) mind pozitív, mind negatív irányban érinthetik az Alap eredményességét. Azokban az esetekben, amikor az Alap eszközei és a keletkező bevételek (különösen, de nem kizárólag hozam, ill. tőkenövekmény) idegen devizában denomináltak, illetve azokban az esetekben, amikor az Alapkezelő az egyes eszközök kamatkockázatának csökkentésére törekszik, a kockázati hatások mérséklésére az Alapkezelő ún. fedezeti (kockázat csökkentési) stratégiát alkalmazhat. A stratégia megvalósításának eszközei a tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott ügyletek: határidős és/vagy opciós ügyletek, csereügyletek. A fedezeti célú származtatott ügyletek jellemzően az Alap devizaárfolyam és kamat kockázatainak mérséklését szolgálják.

3.6. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó kockázatokra

Az Alap alábbi intézményekkel szembeni, intézményenként az adott intézmény által kibocsátott, átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• a) OTP Bank Nyrt.
• b) MBH Bank Nyrt.
• c) ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe
• d) A Kezelési Szabályzat 21. pontjában bemutatott befektetési alap(ok)

A felsorolt intézmények valamelyikének nem teljesítése az Alap nettó eszközértékének jelentős csökkentését okozhatja.

A fenti intézmények körének változásáról az Alapkezelő közleményben értesíti a befektetőket és ezzel egyidejűleg a Felügyeletet.

Az Alap származtatott ügyleteihez jogosult óvadékot nyújtani, amennyiben az Alap számára – az adott partner és az Alap között létrejött szerződésben – megállapított limitet meghaladó pozíciót nyit.

3.7. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére

Nem alkalmazható.

3.8. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfólió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

Az alapok befektetései szerinti országok gazdasági- és politikai környezetében, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és a bankbetét elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetét elfogadó hitelintézetek fizetőképességben és annak megítélésében, a piaci kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változás hatására az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti.

3.9. Amennyiben a befektetési alap – a Felügyelet engedélye alapján – eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsát ki, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

Nem alkalmazható.

3.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Fenntarthatósági kockázatok

Az Alap által végrehajtott befektetések környezeti és társadalmi hatásából, valamint a befektetéssel érintett gazdasági társaság vállalatirányítási rendszeréből és gyakorlatából fenntarthatósági kockázatok származhatnak. A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például a klímaváltozás kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabályok érvényesítése vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetése, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok tiszteletben tartása és az adatvédelmi követelmények megtartása merülhet fel.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de emellett más kockázati tényezőkre is lényeges hatással bírhatnak, és emelhetik pl. a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, vagy a működési kockázat mértékét. Felmerülésük esetén a fenntarthatósági kockázatok hátrányosan befolyásolhatják az Alap befektetéseinek értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatok megjelenhetnek társaság-specifikus módon, amikor a fenntarthatósági követelményeknek meg nem felelő társaságok által kibocsátott pénzügyi eszközök piaci értéke a fenntarthatósági kockázatok eredményeként csökkenhet, amit okozhatnak a társaság jó hírnevét érintő események, a társaságot érintő szankciók, de akár például a klímaváltozás által előidézett fizikai jellegű kockázatok is.

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. Ez a mérlegelés megjelenik a befektetési döntési folyamat teljes egészében, azaz a fundamentális elemzési folyamatban és a döntéshozatali folyamatban egyaránt. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen fejezetben felsorolt, az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat.

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

4. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

4.1. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, a kiemelt befektetői információ, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek

Az Alap Tájékoztatója és Kezelési szabályzata, a Kiemelt Befektetői Információk, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, a rendkívüli közlemények, illetve az Alap hirdetményei, valamint a befektetők részére történő kifizetésekkel kapcsolatos információk a közzétételi helyeken, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján [(](http://(/) https://www.otpingatlanalapkezelo.hu), a Vezető Forgalmazóként eljáró OTP BankNyrt. honlapján (www.otpbank.hu) valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen (https://kozzetetelek.mnb.hu) jelennek meg. A Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a Kiemelt Befektetői Információk nyomtatott formában a befektető kérésére a Forgalmazási Helyeken érhetőek el.

4.2. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Rendszerestájékoztatási kötelezettség

Az Alapkezelő az Alapra vonatkozó rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

• a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés
• b) a pénzügyi év első 6 (hat) hónapjáról féléves jelentés
• c) havi portfóliójelentés

formájában, a Kbftv-ben meghatározott tartalommal történő közzététellel teljesíti.

Az éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontig kell közzétenni:

• a) éves jelentést négy hónapon belül,
• b) féléves jelentést két hónapon belül,
• c) havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig.

Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

Az Alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az Alap működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:

• a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt;
• b) a kezelésiszabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetésiszabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
• c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
• d) a kezelésiszabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek befektetőkre nézve hátrányos változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási vagy teljesítési időtartam növekedésével járó változásaitjelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;
• e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségénekkorlátozását jelenti – ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit –, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására;
• f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;
• g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
• h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;
• i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
• j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;
• k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
• l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;
• m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül;
• n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal;
• o) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül, legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;
• p) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg;
• q) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül.

5. Adózási információk

5.1. A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek összefoglalása

Jelen pont az adózással kapcsolatos általános szabályokat bemutató jelleggel foglalja össze, a tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A Befektető felelőssége, hogy a tényállás pontos ismeretében a vonatkozó szabályokról részletesen tájékozódjék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyi következmények csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint, hogy a jövőben változhatnak.

Az Alapot a jogszabályi előírások szerint Magyarországon nem terheli adókötelezettség a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrás országban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország belső jogszabályai és – ha ilyen létezik – az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

A befektetési alap különadója

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó alapja a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka. A fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és - a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót - fizeti meg (adóbeszedés). A fizetendő adót az Alapkezelőnek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bevallani és ugyanezen időpontig kell megfizetni.

5.2. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ

5.2.1. A belföldi magánszemély befektetők adózása

Kamatjövedelem

A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény ("Szja tv.") 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül

• "b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott kollektív befektetési értékpapír esetében
• ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
• bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában mûködő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;"
• A jogszabályi előírásból következően kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan fogalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírra kamat és/vagy hozam címen kifizetett összeg, továbbá a (tőzsdén kívül átruházott) befektetési jegy révén szerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésre fordított értékének és a járulékos
• költségnek az összegét. Amennyiben nem nyilvános független felek által alkalmazott árképzéssel teljesül az ügylet, akkor a szokásos piac ártól eltérő árazás alkalmazása miatt a

jövedelemszerzés jogcíme eltérhet a kamatjövedelem jogcímtől (különösen az Szja tv. 7. § (1) bek. b) pont és 28. § (14) bek. előírásaira).

Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés előírásai alapján az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe.

Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés előírásai alapján nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni.

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelmet terhelő Szja kötelezettséget az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

• "A kamatjövedelem után az Szja-t - amennyiben a kamatjövedelem
• a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet, befektetési szolgáltató is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja
• b) meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltáskor, valamint átruházáskor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe,
• aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki, ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont Szja-t az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),
• b) nem kifizetőtől származik a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

A kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerint az Szja-t a kifizetőnek kell levonni, megfizetni és bevallani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, a magánszemély – a kifizető által ilyen céllal kiadott igazolása alapján, amelyről a kifizető adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé – önadózás keretében is megállapíthatja. A Kezelési Szabályzat jóváhagyásakor a kamatjövedelem után fizetendő Szja mértéke 15%.

Kamatjövedelemtől eltérő jogcímen szerezhető jövedelmek

A hatályos Szja tv. alapján lehetőség van olyan konstrukciók keretei között nyilvántartani befektetési jegyeket, amelyeken adómegtakarítás érhető el.

Ilyen a

• tartós befektetésből származó jövedelem ahol a konstrukció adómentességet biztosít az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, míg a hároméves lekötési időszak utolsó napjára (valamint az ezt követő időszakra) 10% mértékű kedvezményes adókulcsot – valamint
• nyugdíj-előtakarékossági számla, amely meghatározott feltételek esetén a nyugdíjelőtakarékossági támogatás lehetőségét nyújtja, valamint adómentes nyugdíjjellegű kifizetést nyugdíjra való jogosultság és a szerződéskötés évét követő 10. vagy azt követő adóévben

történő szerződés megszüntetése esetére. A feltételek nem teljesítése esetén a keletkezett jövedelmet - összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem jogcímen - Szja- és szociális hozzájárulási adókötelezettség terheli.

Tartós befektetési szerződés esetében nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül.

Nyugdíj-előtakarékossági szerződés esetében akkor jogfolytonos az értékpapír átalakítása – nem kapcsolódik hozzá a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (adóköteles egyéb jövedelem megállapítása és a nyugdíj-előtakarékossági támogatás visszafizetésének kötelezettsége) –, ha az átalakításban, átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte a jogutód értékpapírokat.

Kollektív befektetési értékpapír visszaváltáskor, átruházáskor a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege alapján. A 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet alapján a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazása miatt 2023. július 1-jétől a 2023. június 30-át követően vásárolt/megszerzett kollektív befektetési értékpapír visszaváltáskor, átruházáskor a természetes személy által megszerzett és személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett kamatjövedelmet (ide nem értve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet) 13 %-os mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli, amely – a kamatadóval összhangban – a kifizetés során a kifizető által kerül megállapításra, levonásra és megfizetésre az állami adóhatóság részére. Személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül kamatjövedelemnek a tartós befektetési szerződés keretében, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott állomány tekintetében szerzett jövedelem, továbbá a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából származó jövedelem, ezért ezek az állományok nincsenek a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet hatálya alatt.

5.2.2. A külföldi magánszemély befektetők adózása

A külföldi magánszemély adókötelezettsége a magánszemély adóügyi illetősége szerinti ország belső jogszabályai szerint, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembevételével határozható meg.

A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte. A magyar adóhatóság (NAV) a nyilatkozattétel megtételére a magyar-angol nyelvű évNYK – tehát 2022. évre a 22NYK – jelű nyomtatványt rendszeresítette, mely a magyar adóhatóság honlapján elérhető.

Abban az esetben, ha a magánszemély biztosítja az egyezmény alkalmazáshoz szükséges igazolás(oka)t a kifizető a kettős egyezményben leírtak figyelembevételével állapítja meg a külföldi magánszemély adóját.

Külföldi illetőség igazolása, megállapítása:

• Külföldi adóhatóság az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet által kiállított angol nyelvű illetőségigazolás, annak magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat alapján,
• Amennyiben a kifizető az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) alapján Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minősül, akkor a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv.-ben meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi figyelembe, az Aktv-ben meghatározott, érintett államok esetében.

Ha a magánszemély illetősége szerinti ország és Magyarország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ezt előírja, akkor az egyezményben foglaltak alkalmazásához haszonhúzói nyilatkozat megtétel is szükséges.).

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az állami adóhatóságtól van lehetősége a külföldi magánszemélynek a kifizető által a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratoknak (a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolás, annak magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat és – szükség szerint – haszonhúzói nyilatkozat) a bemutatásával.

5.2.3. Szociális hozzájárulási adó

A belföldi természetes személyek tőkejövedelmeit terhelő szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség került bevezetésre:

• 1. június 30. után megszerzett értékpapírból származó kamatjövedelemre vonatkozóan, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével. A kamatjövedelmet terhelő Szocho-t a kifizető a kamatjövedelem megszerzésének időpontjára állapítja meg és vonja le (számolja el), majd a levont Szocho-t bevallja és megfizeti az adóhatóság felé.
• 1. december 31-ét követően kötött tartós befektetési szerződésből származó jövedelem Szja-köteles lekötési hozamára vonatkozóan (az 5 éves lekötési időszakon belüli megszakítás esetén keletkezett jövedelemre), amelyet a természetes személy önadózás keretében teljesít.

A szociális hozzájárulási adó mértéke, tekintet nélkül az adófizetési felső határra:

• Kamatjövedelem esetén 13%.
• Tartós befektetési szerződésből származó jövedelem esetén:
• o lekötési időszak 3 éven belül megszakításkor 13%,
• o lekötési időszak 3-5 éven belüli megszakításkor 8%,
• o a lekötési időszak utolsó napjára 0%.

5.2.4. A belföldi nem magánszemély befektetők adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó befektetők esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/veszteség – amennyiben a vállalkozás érdekét szolgálja – az adózás előtti eredmény része, így az adó alapját képezi.

5.2.5. A külföldi nem magánszemély befektetők adózása

A külföldi intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg.

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

6. A befektetési jegyek forgalomba hozatala

6.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

Nem alkalmazandó.

6.2. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke

Nem alkalmazandó.

6.3. Az allokáció feltételei

6.3.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja

Nem alkalmazható.

6.3.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja

Nem alkalmazható.

6.3.3. Az allokációról való értesítés módja

Nem alkalmazható.

6.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára

A befektetési jegyek jegyzési (kibocsátási) ára megegyezik a befektetési jegyek névértékével.

6.4.1. A fenti ár közzétételének módja

Nem alkalmazandó.

6.4.2. A fenti ár közzétételének helye

Nem alkalmazandó.

6.5. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

Nem alkalmazandó.

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

7. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

7.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság

7.2. A befektetési alapkezelő székhelye

1026 Budapest, Riadó u. 1-3.

7.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma

Cg. 01-10-044185, nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

7.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése

Az Alapkezelő, a jogelőd Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával, Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Rt. néven 1999. augusztus 3-án jött létre. A társaság névváltoztatásáról a tulajdonosok a 2002. május 29-i 12/2002. sz. közgyűlési határozattal döntöttek. 2006. augusztus 3-tól az Alapkezelő neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Az Alapkezelő működési ideje határozatlan.

7.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása

Az Alapkezelő által kezelt egyéb zártkörű alapok: Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alap; OTP IKON Származtatott Alap

Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok: OTP Ingatlanbefektetési Alap; OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap, OTP Euró Ingatlanpiaci Alapok Alapja, OTP Dollár Ingatlanpiaci Alapok Alapja, OTP PRIME Euró Ingatlanpiaci Alapok Alapja.

7.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága

Az alapon kívül kezelt további nyilvános alapok vagyonának nagysága 2024. december 31. napján összesen: 686 910 552 477 - forint.

7.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli egyéb tevékenységeik megjelölése, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

Az Alapkezelő Igazgatóságának tagjai:

Az Alapkezelő ügyvezető szerve a héttagú Igazgatóság, melynek elnöki tisztét Dr. Németh Miklós tölti be, tagjai pedig az alábbi személyek:

Ardó Zsolt, igazgatósági tag Révész Éva igazgatósági tag, vezérigazgató Farkas László igazgatósági tag Hirt László, igazgatósági tag Kenéz Dóra, igazgatósági tag Srankó Árpád, igazgatósági tag

Révész Éva, mint az Alapkezelő vezérigazgatója az Alapkezelő munkaszervezetének vezetője, az Alapkezelő Kbftv. szerinti ügyvezetője.

A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek:

Dr. Németh Miklós: Ügyvezető Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke, az OTP Ingatlan Zrt. Igazgatóságának tagja, a NAGISZ Zrt. Igazgatóságának tagja, az Air-Invest Vagyonkezelő Kft. Ügyvezetője

Ardó Zsolt: Ügyvezető Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban, továbbá az OTP bank d.d. Felügyelőbizottságának tagja

Farkas László Kabinet ügyvezető igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban, a KKM Magyar Diplomácia Akadémia Kft. Felügyelőbizottságának tagja, a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. Felügyelőbizottságának elnöke, a BANK Center No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft. ügyvezetője, a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke, a CIL Babér Kft. ügyvezetője, az OTP Ingatlan Zrt. igazgatótanácsi tagja, OTP Ingatlanpont Kft. Felügyelőbizottságának tagja

Hirt László: Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban

Kenéz Dóra: a Mendota Invest d.o.o., Ügyvezetője, a Zelena Nekretnina d.o.o. Ügyvezetője, OTP Ingatlan Zrt. igazgatótanácsi tagja

Srankó Árpád a Banka OTP Albania sh.a. Igazgatóságának tagja, a Banka OTP Albania sh.a. Audit bizottságának elnöke, a Merkantil Bank Zrt. Felügyelőbizottságának tagja, a Joint Stock Company OTP Bank (Russia) Igazgatóságának tagja, továbbá az OTP banka d.d. Felügyelőbizottságának tagja.

Az Alapkezelő Felügyelőbizottságának tagjai:

Fabriczki Rita Barbara: Senior Chapter Lead pozíciót tölt be az OTP Bank Nyrt. társaságban, Dr. Berkes Patrícia: Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban,

Windheim József: Ügyvezető Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban, az OTP Ingatlan Zrt. Felügyelőbizottságának tagja, az OTP Lakástakarék Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke, az OTP Bankcsoport Munkavállalóinak Tulajdonosi Egyesülete Felügyelőbizottságának tagja,

Zagyi László: Főosztályvezető az OTP Bank Nyrt. társaságnál, az OTP Egészségpénztár Igazgatóságának tagja.

Mind a vezérigazgató és helyettesei, mind az igazgatóság tagjai, mind a felügyelőbizottsági tagok megfelelnek a Kbftv. és az ABAK-rendelet, valamint az annak alapján elkészített belső szabályzatok szerinti, vezető állású személyekre vonatkozó követelményeknek, amelyek az összeférhetetlenséget és kizárási okokat kívánják elkerülni.

7.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt

Az Alapkezelő jegyzett tőkéje 100.000.000,-Ft, pénzbeli hozzájárulás, teljes mértékben befizetett.

7.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege

Az alapkezelő független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott 2024. évi számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje 12.234.794 eFt (tízenkétmilliárd-kétszázharmincnégymilló-hétszázkilencvennégyezer forint volt.

7.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

Az alapkezelő 2024. december hó 31-én 47 fő főállású munkatársat foglalkoztatott.

7.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe. Az Alapkezelő a kiszervezéssorán a Kbftv. 41. §-ban, továbbá az ABAK-rendelet 75. cikkében foglaltak figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatályba lépése előtt a Felügyeletet értesíteni kell.

Az Alapkezelő az egyes eszközök értékének megállapítására továbbá a nettó eszközérték kiszámítására külső értékelőt vesz igénybe (kiszervezés), figyelemmel a Kbftv. 38. § (4) bekezdés a) pontjában és az (5) bekezdésben foglaltakra.

A külső értékelő:

OTP Bank Nyrt.

cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-041585

A külső értékelő megfelel a Kbftv-ben és kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételeknek, továbbá vele szemben olyan összeférhetetlenségre alapot adó ok, amely a tevékenység jogszerű hátrányosan befolyásolná vagy akadályozná, nem áll fenn.

7.12. A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

Nem alkalmazható.

8. A letétkezelőre vonatkozó információk

8.1. A letétkezelő neve, cégformája

OTP Bank Nyrt., cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

8.2. A letétkezelő székhelye

1051 Budapest, Nádor utca 16.

8.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma

Cg. 01-10-041585, nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

8.4. A letétkezelő fő tevékenysége

Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet.

Fő tevékenység: 6419'25 Egyéb monetáris közvetítés

8.5. A letétkezelő tevékenységi köre

1723'25 Irodai papíráru gyártása

1812'25 Nyomás (kivéve: napilap)

1813'25 Nyomdai előkészítő tevékenység

1814'25 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

1820'25 Egyéb sokszorosítás

4941'25 Közúti áruszállítás

4942'25 Költöztetés

5210'25 Raktározás, tárolás

• 5221'25 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás
• 5224'25 Rakománykezelés
• 5225'25 Logisztikai szolgáltatás
• 5226'25 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás
• 5320'25 Egyéb postai, futárpostai tevékenység
• 5520'25 Üdülési célú és egyéb rövid távú szálláshely-szolgáltatás
• 5811'25 Könyvkiadás
• 5813'25 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
• 5819'25 Egyéb kiadói tevékenység (kivéve szoftverkiadás)
• 6020'25 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása, videótartalom-terjesztés
• 6039'25 Egyéb tartalomterjesztési tevékenység
• 6220'25 Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai rendszerek üzemeltetése
• 6290'25 Egyéb információtechnológiai szolgáltatás
• 6310'25 Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások
• 6492'25 Egyéb hitelnyújtás
• 6499'25 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés
• 6612'25 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység
• 6619'25 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
• 6622'25 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
• 6630'25 Alapkezelés
• 6820'25 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
• 6920'25 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
• 7491'25 Szabadalmi ügynöki tevékenység, marketingszolgáltatás
• 7499'25 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
• 8009'25 M. n. s. biztonsági tevékenység
• 8292'25 Csomagolás
• 8559'25 M.n.s. egyéb oktatás

9510'25 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása 8.6. A letétkezelő alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben alapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg.

8.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra alakult. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,- Ft-ra emelkedett.

8.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2024. december 31-én 5.120.013 millió forint volt.

8.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma

Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2024. december 31-én 10.679 fő volt.

9. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk

9.1. A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság korlátolt felelősségű társaság

9.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye

1132 Budapest, Váci út 20.

9.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

MKVK nyilvántartási száma: 001165

9.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve

Szépfalvi Zsuzsanna

9.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe

1022 Budapest, Lóczy Lajos utca 15., fszt. 2.

9.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

005313

10. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

10.1. A tanácsadó neve, cégformája

Nem alkalmazható.

10.2. A tanácsadó székhelye

Nem alkalmazható.

10.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve

Nem alkalmazható.

10.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve

Nem alkalmazható.

10.5. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei

Nem alkalmazható.

11. A forgalmazóra vonatkozó információk

11.1. A forgalmazó neve, cégformája

OTP Bank Nyrt., cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

11.2. A forgalmazó székhelye

1051 Budapest, Nádor utca 16.

11.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma

Cg. 01-10-041585, nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

11.4. A forgalmazó fő tevékenysége

Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet.

Fő tevékenység: 6419'25 Egyéb monetáris közvetítés

11.5. A forgalmazó alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben alapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg.

11.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra alakult. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,- Ft-ra emelkedett.

11.7. A forgalmazó utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2024. december 31-én 5.120.013 millió forint volt.

11.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

A Kbftv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Forgalmazó köteles tájékoztatni az Alapkezelőt és a Letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról.

A Forgalmazó és az Alapkezelő nem kötött olyan megállapodást, amely alapján a Forgalmazó köteles tájékoztatni az Alapkezelőt a befektetők és képviselőik Forgalmazó által felvett adatairól, így a Forgalmazó ilyen adattovábbításra nem jogosult.

12. Ingatlanértékelőre vonatkozó információk

Nem alkalmazható.

13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem értelmezhető

14. NYILATKOZAT

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 1-3., cégjegyzékszáma: 01-10-044185, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja képviseletében eljáró Alapkezelő és az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. cégjegyzékszáma: 01-10-041585, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Budapest, 2025. november 26.

Garamvölgyi Erika Szécsi László OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja mint Kibocsátó képviseletében eljárva

Garamvö Digitálisan aláírta: Garamvölgyi Erika Igyi Erika Dátum: 2025.11.26 13:37:15 +01'00' Szécsi László Zoltán

Digitálisan aláírta: Szécsi László Zoltán Dátum: 2025.11.26 13:45:38 +01'00' Máriás Digitálisan aláírta:
Máriás Endre
Dátum:
Endre
2025.11.26
Tabriczki
Rita Barbara
Pátum: 2025.11.26
16:34:07.+01/00'
Rita Barbara
14:36:27 +01'00'

Máriás Endre Fabriczki Rita OTP Bank Nyrt. az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja Vezető Forgalmazójának képviseletében eljárva

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. A befektetési alapra vonatkozó információk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja

1.2. A befektetési alap rövid neve

OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja

1.3. A befektetési alap székhelye

1026 Budapest, Riadó u. 1-3.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja

1. február 16.; nyilvántartási száma: 1111-672

1.5. A befektetési alapkezelő neve

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

1.6. A letétkezelő neve

OTP Bank Nyrt.

1.7. A forgalmazó neve

Vezető forgalmazó: OTP Bank Nyrt.

1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

Az Alap nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott alap (működési forma: nyilvános).

Lehetséges befektetők köre: elsősorban lakossági, de nincs olyan tény vagy körülmény, amely miatt indokolt lenne annak korlátozása, hogy az Alap befektetési jegyeit szakmai befektetők (Szakmai befektető: Kbftv. 4. § (1) bekezdés 89. pont szerinti szakmai befektető) szerezhessék meg.

1.9. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)

Az Alap nyílt végű befektetési alap.

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése

Az Alap futamideje határozatlan, az Alap nyilvántartásba vételétől (2016. év február hó 16. nap) határozatlan ideig terjed.

1.11. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv vagy az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap

Az Alap az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma nyilvántartásba vételekor: 1 db, jelölése: "A" sorozat

(Az Alap létrehozatalakor egy, az "A" sorozatot alkotó befektetési jegyeket bocsátott ki. Amíg az alap további sorozatokat nem bocsát ki, az alap befektetési jegyei alatt az "A" sorozatú, névre szóló befektetési jegyeket kell érteni a sorozat megjelölésének feltüntetése nélkül is.)

1.13. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa

Az Alap értékpapíralap, típusa: alapok alapja.

1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke– illetve hozamvédelem); ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Nem alkalmazható.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Az Alap befektetési jegyeit Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak.

Az Alapot közepes kockázatvállalási hajlandóságú ügyfeleinknek ajánljuk, hosszú távú pénzügyi célok megvalósításához, több elemű befektetési portfólió részeként.

Az Alap célpiacát az Alapkezelő az alábbiak szerint határozza meg:

Potenciális befektető típusa	Lakossági befektetők, a Kbftv. 4.§ (1) bekezdés 89. pontja szerinti szakmai befektetők, valamint a Bszt. szerinti Elfogadható partner kategóriába tartozó ügyfelek
Potenciális befektető tapasztalata ismerete	Tájékozott befektető, akinek közepes kockázatú termékekről és azok kockázatáról rendelkezik ismeretekkel (pl.: külföldi blue chip vállalatok kötvényei, részvényei, BÉT Prémium részvények, Deutsche Börse megbízások, ingatlan alapok, vegyes alapok, stb.)
Potenciális befektető veszteségviselő képessége	Az ügyfél befektetői időhorizontját figyelembe véve a nagyobb hozam reményében több kockázatot is vállal. Időszakosan a befektetett tőkéje 0-10%-os csökkenését is tolerálja.
Potenciális befektető kockázattűrése	Közepes kockázat mellett, akár időszakos veszteséget is vállal az ügyfél. Kedvezőtlen piaci környezetben a várható hozammal egyező csökkenés, kedvező esetben a várható hozammal egyező érték érhető el
Potenciális befektető célja/igénye	A befektető célja ezen befektetések által az általa preferált befektetési időtávon a hozam maximalizálása, vagyonnövekedés elérése, akár időszakosan elszenvedett veszteség mellett is
Minimum javasolt tartási időszak	3-5 év
Személyek amely számára a termék nem megfelelő (negatív célpiac)	Az Alapkezelő nem határoz meg negatív célpiacot
Forgalmazási csatorna	Fióki/ elektronikus értékesítés

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

A befektetési alapkezelési tevékenységre, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az alap és a befektetők közötti jogviszonyra a magyar jog szabályai – azon keresztül az a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós normák – vonatkoznak.

1. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.),

A Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (ABAK-rendelet),

A Bizottság 583/2010/EU rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek végrehajtásáról

1. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.),

2. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.),

3. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról,

4. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.),

5. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

1. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

2. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),

3. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.),

4. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv.),

78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól

284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapír-számla, központi értékpapír-számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól

44/2013. (XII.29) MNB rendelet a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyiszolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (SFDR rendelet)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 Rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.

A hivatkozott jogszabályok szövege elektronikusan elérhető egyebek között az alábbi címen: https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/jogszabalyok

A magyarországi jogszabályok teljes és hatályos szövege megtalálható az alábbi webhelyen: Jogszabálykereső (Magyarország.hu)

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkezik

A befektetők jogait részletesen a Kezelési szabályzat 10. pontja tartalmazza.

A befektetési jegyek megszerzésével a befektető elfogadja, hogy az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra a magyar jog szabályai – és azon keresztül a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések – az irányadók (ide nem értve a magyar jog nemzetközi kollíziós magánjogi normáinak alkalmazását). Az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Felek alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok – így különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet szabályai az irányadók.

<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója

("A" sorozat) ISIN HU0000716378

6. A befektetési jegy névértéke

("A" sorozat) 1 (egy) forint

7. A befektetési jegy devizaneme

("A" sorozat) magyar forint

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk

A dematerializált értékpapír:

A dematerializált értékpapír fogalmát a Ptk. 6:565. § (1) bekezdése akként határozza meg, hogy értékpapírnak minősül – a meghatározott okirati formában kiállított nyilatkozaton felül – azon nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat is, amellyel a kibocsátó elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, illetve az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti.

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a Tpt. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában dematerializált értékpapír: a Tpt-ban és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

A Ptk. 6:566. § (6) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának – ellenkező bizonyítás hiányában – annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják.

A Ptk. 6:569. § (7) bekezdései értelmében a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváhagyása szükséges. Ha a dematerializált értékpapír új jogosultjának értékpapírszámláját nem az átruházó számlavezetője vezeti, akkor az átruházó számlavezetője az értékpapírszámla megterhelésével egyidejűleg köteles közölni a központi értéktárral, hogy melyik értékpapírszámlavezető által vezetett értékpapírszámlán kell jóváírni az átruházásra kerülő dematerializált értékpapírt. A központi értéktár az átruházó számlavezetőjének központi értékpapírszámláját az átruházandó mennyiséggel megterheli és az új jogosult értékpapírszámláját vezető számlavezető központi értékpapírszámláján az átruházandó mennyiséget jóváírja. A jóváírásról a központi értéktár értesíti az új jogosult számlavezetőjét, aki ezt követően az új jogosult értékpapírszámláján az átruházandó dematerializált értékpapírt jóváírja. A dematerializált értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal. A befektetési jegyek előállításának módja: dematerializált értékpapír.

Az Alapkezelő a befektetési jegyeket Magyarországon hozza forgalomba. A befektetési jegy forgalomba hozatala nyilvánosan, jegyzési eljárás lefolytatásával történik.

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják. Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon forgalmazza. A forgalmazással az Alapkezelő forgalmazót bíz meg.

A befektetési jegyek megszerzésére vonatkozó vételi megbízások kezelésének részletes szabályait a Kezelési szabályzat 41. pontja tartalmazza.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A Tpt. 138.§ (2) bek. rendelkezése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának annak az

értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonattal vagy jogosultság igazolással igazolhatja a számlakivonat vagy a jogosulti igazolás kiállításának időpontjában.

Ha a dematerializált értékpapír jogosultjának személye nem átruházás útján változik meg, az új jogosult a jogszerzés igazolása mellett kérheti, hogy a dematerializált értékpapírt értékpapír-számláján írják jóvá. A korábbi jogosult számlájának megterhelését és dematerializált értékpapírnak az új jogosult számláján való jóváírását a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.

Értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést a befektető a forgalmazóval köti. Az alap futamideje alatt a befektetési jegyek– a transzfer megbízást fogadó szolgáltató szerződési feltételei szerint – transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára.

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása, az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai:

	forgalmazási napon, a forgalmazási órák alatt a befektetési jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltásra a forgalmazási helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak;
	a befektetési jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről;
	a befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Tájékoztatója és Kezelési szabályzatának valamint Kiemelt Befektetői Információ részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentés térítésmentesen rendelkezésre bocsássák;
	a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a Kiemelt Befektetői Információt, a Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat;
	az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 50. pontjában meghatározottak szerint;
	a Kbftv-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatás a Kezelési Szabályzatban megjelölt közzétételi helyeken és a jegyzési helyeken;
	forgalmazó üzletszabályzatának megtekintése;
	az Alap megszűnése után a megszűnési jelentés megismerése a közzétételi helyként megjelölt internetes oldalakon; továbbá
	a jogszabályokban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogok gyakorlása.

Az Alapkezelő a hatályos jogszabályi előírásokat figyelembe véve biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot. Ennek érdekében az Alapkezelő a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő Végrehajtási politikát működtet, továbbá Összeférhetetlenségi politikájának megfelelő végrehajtásával különös figyelmet fordít az érdek-összeütközések megelőzésére, esetleges kialakulásuk esetén feltárásukra és negatív következményeinek kiküszöbölésére.

Az Alapkezelő jogosult arra, hogy az alapkezelési díjból egy részt a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedjen (díjvisszatérítés), a Kbftv. 26. § (3) bekezdése alapján. Az Alapkezelő a díjvisszatérítés mértékét a befektetés összegének és időtávjának, valamint az Alapra terhelt alapkezelési díj mértékének figyelembevételével állapítja meg.

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

Az Alap elsődleges célja, hogy fejlett, illetve fejlődő ingatlanpiacokat is lefedő kollektív befektetési formák

által kibocsátott befektetési jegyekbe történő befektetésen keresztül lehetőséget nyújtson a globális ingatlanpiac hozamaiból való részesedésre. Az Alap célja a lehetséges portfólióelemekkel elérhető tőkenövekmény és jövedelem (osztalék és/vagy hozam) elérése egyaránt. Az Alap a befektetési eszközök által kifizetett osztalékokat/hozamokat, illetve a tőkenövekményt újra befekteti.

Iparági specifikáció: ingatlanpiac. Földrajzi specifikáció: globális.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alap befektetései – az alapok alapja struktúrának megfelelően – elsősorban hazai és külföldi alapkezelők által kezelt, elsődlegesen ingatlanpiacokon befektető alapok befektetési jegyeiből kerülnek ki. Ezzel kívánja az Alap befektetőiszámára biztosítani a lehetőséget, hogy a globálisingatlanpiac jövedelmeiből részesedhessenek.

Az Alap befektetési politikája szerint eszközeit az OTP Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeibe, az OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeibe, valamint külföldi alapkezelők által kezelt elsődlegesen ingatlanpiaci befektetési alapok, ETF-ek befektetési jegyeibe, illetve likvid eszközökbe (bankbetét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, stb.) tervezi fektetni. Az Alap eszközeinek 10%-át tervezi likvid instrumentumokban elhelyezni, úgymint bankbetétek és rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Ezen eszközökön kívül az Alap ingatlanpiacon tevékenykedő vállalatok nyilvánosan kibocsátott részvényeit, kötvényeit, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, jelzálogleveleket, állampapírokat is tarthat a portfóliójában.

Az Alap befektetései között az OTP Ingatlanbefektetési Alap, valamint az OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap által kibocsátott befektetési jegyek aránya meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 %-át (elérheti akár a 92 %-ot is). Az OTP Ingatlanbefektetési Alap, és az OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap befektetési politikáját, valamint azok díjait és költségeit részletesen bemutatja a Kezelési Szabályzat 21. és 38. pontja.

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

Az Alap elsősorban kollektív befektetési formák által kibocsátott értékpapírokba, ezen felül tulajdonviszonyt, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és bankbetétekbe tervez fektetni. Az Alap számára származtatott ügylet kötése is megengedett azzal, hogy az Alap származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köthet. A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1/B. § (6) bekezdésével összhangban, a származtatott ügyletek Alap nettó eszközérték számításában megjelenő piaci értéke nem érheti el az Alap számításkori nettó eszközértékének 5%-át.

Az Alap az eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti:

a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján kizárólag a Bszt. 6. §-a szerinti, következő pénzügyi eszközbe vagy pénzeszközbe fektethet be:

• a) átruházható értékpapír,
• b) pénzpiaci eszköz,
• c) kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
• d) az értékpapírhoz, devizához kapcsolódó tőzsdei határidős ügylet amely pénzben kiegyenlíthető.

Az Alap a befektetési politikájából fakadóan eszközeinek legalább 85 százalékát fekteti befektetési jegyekbe vagy egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokba. Az ebből fakadó jogszabályi kötelezettségeinek a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 21. § szerint kíván eleget tenni.

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alapkezelő az Alap eszközeit az alábbi alsó és felső korlátok szem előtt tartása mellett fektetheti be (az Alap nettó eszközértékének százalékában):

Eszköz típusa	Minimum	Tervezett	Maximum
Kollektív befektetési forma által
kibocsátott befektetési jegyek	85 %	85 %	92 %
Állampapírok	8%	8%	15%
Amelyből legfeljebb egyéves futamidejű
vagy egyéves hátralévő futamidejű	3%	3%	15%
állampapír

.

Egyéb eszköz,
összesen legfeljebb	0%	7%
Ezen belül
átruházható	0%	7%
értékpapír,
pénzpiaci eszköz	0%	7%
bankbetét	0%	7%
Származtatott
devizaügyletek	0 %	4,99 %

Az Alapkezelő az előzőekben részletezett minimális és maximális limiteket akként alkalmazza, hogy azokkal nem alakíthat ki vagy érhet el olyan eszközportfoliót, amely a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1/C. §-ában meghatározott befektetési alap típusokra vonatkozik és amely az Alap típusának, illetve altípusának megváltoztatását és az Alap elnevezésének módosítását tenné szükségessé.

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és estközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazandó tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy az ABA esetében az éves ésfélévesjelentéstartalmazza a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő az Alap nevében a portfólió lehetséges elemeire vonatkozóan olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alábbi meghatározott korlátozásokat.

Az Alap köteles betartani az alábbi, az Alap eszközeire vetített befektetési előírásokat és korlátokat a 14. pont szerinti maximális és minimális arányok figyelembevétele mellett.

	Eszközre vetített limit	OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja nettó eszközértékén belüli maximális arány
1.	Egy kibocsátó maximálás aránya alapesetben	10 %
2.	Olyan átruházható értékpapír maximális aránya, amelyet szabályozott piacon vagy multilateriális kereskedési rendszeren forgalmaznak, és az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot (megfelelően likvid tőzsdei értékpapír)	15 %
3.	Egy kibocsátó által kibocsátott jelzáloglevelek maximális aránya	7 %
4.	1. pont szerinti limitet meghaladó mértékű jelzáloglevelek
	összesített maximális aránya	7 %
5.	Egy kibocsátó maximális aránya, amennyiben az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország vagy olyan nemzetközi közjogiszerv, amelynek egy-vagy több EGT-állam is tagja	15 %
6.	Egy adott sorozatú, EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok maximális aránya	15 %
7.	EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok maximális aránya, a 7. pont figyelembevételével	15 %

8.	Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya	7 %
9.	Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya	92 %
10.	Kollektív befektetési értékpapírok összesített maximális aránya	92 %
11.	Tőkeáttétel maximális mértéke (egyes eszközökben meglévő
	nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összege)	kétszeres
	 Az Alapkezelő az Alap kezelése során kizárólag fedezeti ügyleteket. A fedezeti célú származtatott ügyletek csökkentik az árfolyamkockázatát. A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1/B. § (6) bekezdésével összhangban, a származtatott ügyletek Alap nettó eszközérték számításában megjelenő piaci értéke nem érheti el az Alap számításkori nettó eszközértékének 5 %-át. figyelembevételével számított – alap nettó eszközértékének a kétszeresét. Az Alap egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát.	céllal alkalmazhat származtatott Alap eszközeinek kamat- és/vagy Az Alap – származtatott ügyletek teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési által kibocsátott átruházható az adott intézménynél elhelyezett ügyletekből eredő összevont kockázati
	Az Alap nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési  átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó illetve a korlátoknak az Alapon kívül álló okból történő túllépése az eladási ügylet során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak.	korlátokat a tulajdonában lévő jegyzési jogok gyakorlása során, esetén. Az Alap ilyen túllépése esetén – a lehető leghamarabb, de
	Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt három  Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, értékpapírt nem bocsát ki. nem minősül hitelfelvételnek az vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított legfeljebb 15 napos	hónapnál rövidebb futamidőre. Az más hitelviszonyt megtestesítő Alapot terhelő fizetési kötelezettségre halasztott pénzügyi teljesítés.
	Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által 	kibocsátott befektetési jegybe.
	Az Alapkezelő mindenkor köteles megfelelni a hatályos  korlátoknak is.	jogszabályokban meghatározott befektetési

Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza – amennyiben annak feltételei fennállnak – a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat, így az alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogát, és az adott ABA által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét.

16. A portfolió devizális kitettsége

Az Alap nem kíván direkt módon devizapozíciót felvállalni. Az Alap adott sorozatának devizanemétől eltérő devizában denominált befektetett eszközeinek, likvid eszközeinek értékéhez, az Alap bevételeihez, kiadásaihoz továbbá minden olyan tényezőhöz/ügylethez kapcsolódóan, mely az Alap kezelése során felmerül és devizakockázatot hordoz, a kockázatok csökkentése érdekében az Alapkezelő fedezeti célú tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős vagy opciós ügyletet, csereügyletet köthet.

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Nem alkalmazható.

18. Hitelfelvételi szabályok (78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 27. illetve 15. §-a szerint)

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani.

Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

Az Alap eszközeinek akár 100 %-át fektetheti valamely EGT-állam vagy az OECD tagállam által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, azzal a korlátozással, hogy eszközeinek legfeljebb 35 %-át fektetheti egy adott sorozatba tartozó értékpapírokba.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazható.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

OTP Ingatlanbefektetési Alap

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap Magyarországon bejegyzett nyilvános nyíltvégű közvetlenül ingatlanokba fektető befektetési alap.

Az alap közvetlen ingatlanbefektetéseinek területe elsősorban Magyarország, illetve az európai országok, nem kizárva egyéb Európán kívüli piacokat sem. Nem kizárt, hogy az alap a portfóliójában tartható eszközökön keresztül közvetve – így különösen, de nem kizárólag kollektív befektetési formák által kibocsátott értékpapírok – a globális ingatlanpiacon is jelen legyen.

Az Alapkezelő az alapba kerülő ingatlanok kiválasztásánál egyaránt törekszik a hozam termelésére és az értéknövekedés elérésére. Az alap ingatlanállományából a legjelentősebb részt az irodaházak képviselik, de megtalálhatóak továbbá a logisztikai-raktározási célú, valamint a kereskedelmi ingatlanok is. Az alap ingatlanállományából a legjelentősebb részt az irodaház ingatlanok képviselik. Ezen irodaházak mind kisebb, mind nagyobb létszámú irodák elhelyezésére alkalmasak, ugyanakkor rugalmasan alakítható belső tereik miatt igazodhatnak a változó kereslethez Az alap irodaház ingatlanai többségükben jelenleg Budapest belső kerületeiben helyezkednek el, jó infrastrukturális ellátottsággal bírnak. Az alap ingatlan portfoliójában megtalálhatók továbbá a logisztikai-raktározási célú ingatlanok, valamint kereskedelmi (élelmiszer, drogéria, ruházat, iparcikk stb.) célra kialakított ingatlanok is. A földrajzi elhelyezkedést tekintve jelenleg az ingatlanállomány jelentős része Budapesten összpontosul. A kereskedelmi ingatlanok egy része több évre bérbeadásra került nemzetközileg ismert, több országban tevékenykedő bérlők részére.

Annak érdekében, hogy az esetlegesen szűk, vagy az Alapkezelő megítélése szerint az alap számára nem megfelelő ingatlanpiaci kínálat ne legyen az alap megfelelő hozamtermelésének gátja, az Alap - nettó eszközértéke maximum 20%-ának mértékéig - befektethet olyan kollektív befektetési formák értékpapírjaiba, melyek befektetési politikája szerint közvetlenül, vagy közvetve valósítanak meg ingatlanpiaci befektetéseket, regionális specifikációtól függetlenül.

Az OTP Ingatlanbefektetési Alapra vonatkozóan a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyiségére felső korlát került megállapításra, amelynek elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken, így a felső korlát elérése esetén az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja a befektetési politikája alapján hivatkozott OTP Ingatlanbefektetési Alapba nem tud további befektetéseket eszközölni.

OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap

Az OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap Magyarországon bejegyzett nyilvános nyíltvégű közvetlenül ingatlanokba fektető befektetési alap.

Az Alap közvetlen ingatlanbefektetéseinek területe elsősorban Magyarország, illetve az európai országok. Nem kizárt, hogy az alap a portfóliójában tartható eszközökön keresztül közvetve – így különösen, de nem kizárólag kollektív befektetési formák által kibocsátott értékpapírok – a globálisingatlanpiacon isjelen legyen.

Az OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alapra vonatkozóan a forgalomban lévő befektetési jegyek mennyiségére felső korlát került megállapításra, amelynek elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken, így a felső korlát elérése esetén az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja a befektetési politikája alapján hivatkozott OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alapba nem tud további befektetéseket eszközölni.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk

Nem alkalmazható.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap alábbi intézményekkel szembeni, intézményenként az adott intézmény által kibocsátott, átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

	OTP Bank Nyrt.
	MBH Bank Nyrt.
	ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe
	A Kezelési Szabályzat 21. pontjában felsorolt befektetési alap(ok)

A felsorolt intézmények közül azon intézmény nem vagy nem szerződésszerű teljesítése, amely által forgalmazott befektetési eszköz az Alap portfóliójába kerül, az Alap nettó eszközértékének jelentős csökkenését okozhatja.

A fenti intézmények körének változásáról az Alapkezelő közleményben értesíti a befektetőket és ezzel egyidejűleg a Felügyeletet.

Az Alap származtatott ügyleteihez jogosult óvadékot nyújtani, amennyiben az Alap számára – az adott partner és az Alap között létrejött szerződésben – megállapított limitet meghaladó pozíciót nyit.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alapkezelő az Alap kezelése során kizárólag fedezeti céllal alkalmazhat származtatott ügyleteket. A fedezeti célú származtatott ügyletek csökkentik az Alap eszközeinek kamat- és/vagy árfolyamkockázatát. A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1/B. § (6) bekezdésével összhangban, a származtatott ügyletek Alap nettó eszközérték számításában megjelenő piaci értéke nem érheti el az Alap számításkori nettó eszközértékének 5 %-át.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz elszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek) feltéve hogy:

• a) ezen OTC származtatott ügyletek alapulszolgáló eszközei olyan kamatlábak, devizaárfolyamok amelyekre az Alap a Kezelési szabályzata szerint fedezeti céllal ügyletet köthet,
• b) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá
• c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

Jelen szabályzat értelmében nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzése, aukciós kibocsátás keretében létrejött értékpapír adásvétel, értékpapír visszavásárlási aukciója, felvásárlási ajánlat elfogadása következtében megvalósult értékesítés.

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazható.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Tekintve, hogy az Alap kizárólag fedezeti (kockázat csökkentési) célú származtatott ügyleteket kíván kötni, így azok ügyletenkénti mértéke a fedezni kívánt eszköz, illetve az eszköz jövőbeni pénzáramlásainak, várt értéknövekedésének mértékéig köthető, legfeljebb a fedezni kívánt eszköz – a fedezeti ügylet megkötésének időpontjában – értékének 200 %-áig.

Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A Kezelési	Szabályzatban meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó
pozíciójára	kell vonatkoztatni:
	azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;
	az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;
	az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;
	nyitott deviza pozíció a az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó következő elemek együttes összege:
	a) nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,
	b) nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is)
	c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,
	d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata);
	e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke;

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Nem alkalmazható.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

a hitelfelvétel óvadékáulszolgáló értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazható.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazható.

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a Kbftv.16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek

Az Alapkezelő a következő, a befektetési jegyek tulajdonosait terhelő főbb kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét. Az Alapkezelő felhívja a figyelmet, hogy a kockázatok teljes körű felsorolására nincs mód, ebből következően előfordulhatnak a befektetőket érintő további kockázati helyzetek.

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági-

és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését is eredményezheti. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta maradhat a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke. Az Alap a benne lévő befektetési alapokon keresztül közvetetten fektet ingatlanokba, így az ezen alapokban lévő ingatlanok gyors értékesíthetőségének korlátozott volta befolyásolhatja az Alap likviditását, visszaváltási és kifizetési kötelezettségeinek teljesítését.

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyletekből az alapnak járó összegek kifizetését.

Devizakockázat: Az Alap befektetései az egyes sorozatok kibocsátási pénznemétől eltérő pénzneműek lehetnek. Az Alapkezelő az idegen devizában denominált eszközök devizaárfolyam kockázatát fedezeti ügyletekkel kísérli meg csökkenteni, illetve lehetőség szerint megszüntetni, így az egyes devizaárfolyamok megváltozásának kockázata csak korlátozott mértékben befolyásolja az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének alakulását.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása az Alapkezelő, illetve a Felügyelet által a Kbftv. vonatkozó rendelkezéseiben írtak szerint felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a befektetési jegyeit. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy amennyiben az Alap az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fekteti, a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatában elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

Az Alap saját tőkéjének csökkentése: A befektetési jegyek nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben csökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését.

A közvetetten megvásárolt befektetési eszközökhöz kapcsolódó kockázatok: Az Alap portfóliója közvetve (az Alapban levő befektetési alapokon keresztül) tartalmaz értékpapírokat és ingatlanokat. Az Alap portfóliójában közvetetten lévő értékpapírok kibocsátói rossz eredményeket produkálhatnak, csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, vagy piaci megítélésük egyéb tényezők miatt jelentősen romolhat, ami az Alap portfólióját és a befektetési jegyek tulajdonosait hátrányosan érintheti, valamint az Alap által vásárolt mögöttes befektetési alapok folyamatos forgalmazásának alakulása kihatással lehet az Alap likviditására. Az Alap portfóliójában közvetetten lévő ingatlanok értéke akár nagy mértékben ingadozhat, jövedelemtermelő képessége jelentősen csökkenhet, ami az Alap portfólióját és a befektetési jegyek tulajdonosait érintheti. Az ingatlanok korlátozott értékesíthetősége, illetve ha az értékesítésük nem kellően rövid időn belül, esetleg jelentős költségek vagy veszteségek árán valósul meg, jelentősen befolyásolhatja az Alap visszaváltási és kifizetési kötelezettségeinek teljesítését.

A kamatszint változása miatti kockázat: Az Alap portfóliójában szerepelhetnek állampapírok és banki betétek. A piaci hozamok mértékében bekövetkező változások ellentétes irányban befolyásolják az értékpapír árfolyamát, ami az értékelési eljárásokon keresztül érezteti hatását az Alap nettó eszközértékében, ezáltal a befektetési jegyek eladási és visszavásárlási árában is.

Az egy jegyre jutó eszközérték ismeretlenségéből eredő kockázat: A befektetők a befektetési jegyek megvásárlására, ill. visszaváltására adott megbízásukkor még nem ismerik előre azt az árfolyamot, amelyen megbízásuk teljesülni fog. A teljesítési árfolyam mindkét irányban eltérhet a megbízás adásakor ismert utolsó árfolyamtól.

Értékelésből eredő kockázat: Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékét. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak, melyek az Alap nettó eszközértékére is hatással vannak.

Működési kockázat: Az Alapkezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások ésfelügyeleti ajánlásoknak megfelelően végzi. Az ügyletmenet különböző területein, az adott jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű és gyakorlattal rendelkező munkatársakat alkalmaz. Mindezektől függetlenül a külső ráhatás, belső személyi illetve rendszerszintű problémák következménye kihat a kezelt alap eredményességére.

Fenntarthatósági kockázatok: Az Alap által végrehajtott befektetések környezeti és társadalmi hatásából, valamint a befektetéssel érintett gazdasági társaság vállalatirányítási rendszeréből és gyakorlatából fenntarthatósági kockázatok származhatnak. A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például a klímaváltozás kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabályok érvényesítése vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetése, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok tiszteletben tartása és az adatvédelmi követelmények megtartása merülhet fel.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de emellett más kockázati tényezőkre is lényeges hatással bírhatnak, és emelhetik pl. a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, vagy a működési kockázat mértékét. Felmerülésük esetén a fenntarthatósági kockázatok hátrányosan befolyásolhatják az Alap befektetéseinek értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatok megjelenhetnek társaság-specifikus módon, amikor a fenntarthatósági követelményeknek meg nem felelő társaságok által kibocsátott pénzügyi eszközök piaci értéke a fenntarthatósági kockázatok eredményeként csökkenhet, amit okozhatnak a társaság jó hírnevét érintő események, a társaságot érintő szankciók, de akár például a klímaváltozás által előidézett fizikai jellegű kockázatok is.

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. Ez a mérlegelés megjelenik a befektetési döntési folyamat teljes egészében, azaz a fundamentális elemzési folyamatban és a döntéshozatali folyamatban egyaránt. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen pontban felsorolt, az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat.

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

A Kbftv. 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek való megfelelés bemutatása

Az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az Alapkezelő által végzett tevékenységekből származó - az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az Alapkezelő olyan további szavatolótőkével rendelkezik, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a K b f t v . 6.melléklet X. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő a likviditási kockázat kezelésére megfelelő üzleti folyamatot működtet, amelyet hatályos belső szabályozói tartalmaznak. Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és értékeli Alap likviditási kockázatát, és biztosítja, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő biztosítja, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika az Alap tekintetében összhangban álljon egymással.

Az Alap éves jelentése tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, így tartalmazza az Alapkezelő által kezelt minden uniós ABA-nak minősülő Alap és minden, általa az EGT-államokban forgalmazott Alap tekintetében

• a) az ABA-nak minősülő Alap olyan eszközeinek arányát, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak,
• b) az ABA-nak minősülő Alap likviditáskezelésével kapcsolatos minden, az adott időszakban kötött új megállapodást,
• c) az ABA-nak minősülő Alap aktuális kockázati profilja és az Alapkezelő által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszereket.

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

A Kbftv. 124. § (1)-(2) bekezdései értelmében a befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg.

Az Alapkezelő, az Alap összesített és egy kollektív befektetési jegyre jutó nettó eszközérték kiszámítását a Kbftv. és az ABAK-rendelet rendelkezéseivel összhangban maga látja el.

Az Alapkezelőaz Alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra megállapítja a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, és a megállapítást követő két munkanapon belül a közzétételi helyeken közzéteszi.

A nettó eszközérték adatok az Alapkezelő honlapján ( https://www.otpingatlanalapkezelo.hu ), és a forgalmazó OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu) érhetők el.

Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, az Alapkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. Az értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök T-1 napi nyitó állománya módosítva a 28. és 29. pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, 28. pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő befektetési jegyek T napi nyitó darabszámának hányadosával.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy a nettó eszközérték számítás felfüggesztésének időtartama alatt az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó okok közlésével együtt.

T napon meghatározott nettó eszközérték számításához felhasznált piaci árfolyamok napja	Nettó eszközérték meghatározásának időszaka (T nap, számítás napja)	T napon meghatározott nettó eszközérték és árfolyam vonatkozási napja
T-1 nap	T-1 nap 17 óra és T nap 16 óra közötti időszak	T+1 nap

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Bank a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.

Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

• a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét,
• b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, vagy
• c) az Alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az Alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelő vagy a Letétkezelő pótolja az Alap számára.

28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. § nak megfelelően alkalmazott módszereket

Az Alapkezelő az eszközök értékelését maga végzi el a Kbftv. és az ABAK-rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

Az Alap eszközeinek értékét a nettó eszközértékének számításakor az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

• a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla T-1 napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.
• b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.
• c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek a T-1 napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkontkincstárjegyre T-1 napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények a T-1 napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T-1 napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre.

Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre.

• e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető T-1 napi záró ár hiányában, az ÁKK T-1 napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.
• f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK T-1 napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

g)	Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T 1 nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin közzétett árfolyamadatok, ahol a délutáni árjegyzés legfrissebb piaci árfolyam információja az eszköz záró árfolyamát jelenti) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik.
	Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés:
	a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó  értéken,
	tőzsdére bevezetett értékpapír esetén – amennyiben a nettó eszközérték számításának  időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés a legutolsó árjegyzésnél frissebb -, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik.
	Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre,
	akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó  árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon,
	tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított  bruttó értéken történik.
h)	Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T-1 nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin közzétett árfolyamadatok, ahol a délutáni árjegyzés legfrissebb piaci árfolyam információja az eszköz záró árfolyamát jelenti) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik.
	Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés:
	a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó  értéken,
	tőzsdére bevezetett értékpapír esetén – amennyiben a nettó eszközérték számításának  időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés a legutolsó árjegyzésnél frissebb -, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik.
	Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre,
	akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó  árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon,
	tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig  felhalmozott kamat összesített értéken (bruttó érték) történik.
i)	Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T-1 napi (ahol az árjegyzés legfrissebb piaci árfolyam információja az eszköz záró árfolyamát jelenti) legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.
j)	Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T-1 napi (ahol az árjegyzés legfrissebb piaci árfolyam információja az eszköz záró árfolyamát jelenti) legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre.
k)	Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által forgalomba hozott – egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értékének meghatározása a T-1 nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin közzétett árfolyamadatok, ahol a délutáni árjegyzés legfrissebb piaci árfolyam információja az eszköz záró árfolyamát jelenti) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik.
	Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés
	a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó  értéken,
	tőzsdére bevezetett értékpapír esetén – amennyiben a nettó eszközérték számításának  időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés a legutolsó árjegyzésnél frissebb -, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik.

akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon,

Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott értékpapírra,

• tőzsdére be nem vezetett értékpapír esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik.
• l) A külföldi devizában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése a c)-k) pontok szerinti értékelési elvek alapján történik, Bloomberg, illetve Reuters képernyőin megjelentetett árfolyamok alapján. Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záró áruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján, a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló, Bloomberg, illetve Reuters adatbázisába bekerülő T-1 napi nettó árfolyam T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók

m)	Nyíltvégű	Zártvégű	befektetési
	és	alapok	jegyeit

	ha van T-1 napi árjegyzés, (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin közzétett árfolyamadatok)
	a befektetési jegyek vételi és eladási árjegyzése középértékén kell értékelni,

ha nincs árjegyzés, a befektetési jegyek értékelése a T-1 napi, egy jegyre jutó nettó eszközértéken történik.

Amennyiben a T-1 napi árjegyzés, vagy az egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni.

• n) A Budapesti Értéktőzsdére valamint külföldi szabályozott piacokra bevezetett részvények és ETF-ek értékelése a T-1 napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre. Ha az adott részvényre vagy ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre. Abban az esetben, ha egy ETF-re a T-1 napi tőzsdei záróárfolyam nem áll rendelkezésre, a legutóbbi tőzsdei záróárfolyam és az ETF legutolsó rendelkezésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéke (Bloomberg: Net Asset Value) közül a későbbit kell figyelembe venni.
• o) Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-n) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a BLOOMBERG/REUTERS képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.
• p) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az alap valamely követelését a letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket.

A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj, felügyeleti díj, letétkezelési díj, értékelési díj, könyvvizsgálati díj, különadó időarányos részét).

A devizában denominált eszközöket, kötelezettségeket forintban az MNB által közzétett legutolsó deviza középértéken kerülnek értékelésre.

Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró (Bloomberg, USD/adott deviza devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

Az Alapkezelő által megalkotott értékelési politika megkülönböztetett figyelmet fordít az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak tekinti az ABAK-rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

29. A származtatott ügyletek értékelése

• a) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció T-1 napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni.
• b) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső T-1 napi két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett T-1 napi kamatswap görbe, illetve az ÁKK által T-1 napon közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

Egyéb csereügylet esetén a csereügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értékelést kell alkalmazni.

• c) A tőzsdei határidős ügyletek T-1 napi eredménye a T-1 napi és T-2 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben a T-1 napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló T-1 napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.
• d) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek

a T-1 napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyam, valamint a kötési árfolyam felhasználásával kerülnek értékelésre.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

Amennyiben az Alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő Befektetési Jegyeknek a Befektetési Jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az Alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő Befektetési Jegyeket "IL" sorozatjellel kell ellátni.

Az "IL" sorozatjellel ellátott Befektetési Jegyek nem visszaválthatóak.

Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről az Alapkezelő dönt, amelynek során az "IL" sorozatjelű Befektetési Jegyeket az Alap Befektetési Jegyeire cseréli, a Befektetési Jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. Az Alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Az Alap a tőkenövekmény terhére nem fizet hozamot, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálják.

32. Hozamfizetési napok

Nem alkalmazható.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Nem alkalmazható.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Nem alkalmazható.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő a tevékenységéért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékére vetítve alapkezelési díjat számol fel, amelynek éves mértéke maximum 2 (két) %. Az Alapkezelő nem számol fel alapkezelési díjat az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt kezelésében álló befektetési alapokba történt befektetések után.

Az alapkezelési díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az alapra:

az Alap, illetve az Alap által kibocsátott befektetési jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása; a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, folyamatos forgalmazással kapcsolatban a forgalmazó által felszámított díj.

Az alapkezelési díj - melynek vetítési alapja az előző napi nettó eszközérték csökkentve az Alapkezelő kezelésében álló befektetési alapokba történt befektetések előző napi eszközértékben szereplő értékével -, időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a naptári tárgynegyedévet követő tizedik munkanapon esedékes.

Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra.

Az Alapkezelő jogosult arra, hogy az alapkezelési díjból egy részt a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedjen (díjvisszatérítés), a Kbftv. 26. § (3) bekezdése alapján. Az Alapkezelő a díjvisszatérítés mértékét a befektetés összegének és időtávjának, valamint az Alapra terhelt alapkezelési díj mértékének figyelembevételével állapítja meg.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

A Letétkezelő az Alap nettó eszközérték évente legfeljebb 0,05 %-át számolja fel az Alappal szemben, letétkezelői díj címen. A letétkezelői díj – utolsó nettó eszközértékre vetített – időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése a tárgynegyedévet követő első naptól esedékes.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Felügyeleti díj

Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles megfizetni. A folyamatos felügyeleti díj ezen Kezelési Szabályzat készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,35 ezreléke, amely a tárgy negyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára.

A befektetési alap különadója

Az Alapot az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/D. § a alapján a befektetési alap különadója terheli. A befektetési alap különadójának alapját a 2006. évi LIX. törvény a 4/D. § (3) bekezdés b) pontja határozza meg. Az adó mértékét a 2006. évi LIX. törvény 4/D. § (4) bekezdése tartalmazza. Az adó megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket a 2006. évi LIX. törvény 4/D. § (6)- (7) bekezdése határozza meg.

A fizetendő adót az Alapkezelő negyedévente, a tárgynegyedévet követőhónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.

Könyvvizsgálói díj

A könyvvizsgálói díj megállapítása évente történik a könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján. A Könyvvizsgáló évente maximum 10.000,- EUR +ÁFA könyvvizsgálói díjat számol fel az Alappal szemben.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket

Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek

Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak, LEI kód kibocsátók és értéktárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek és díjak az Alapot terhelik. Ezen díjak mértékét minden esetben az adott befektetési szolgáltató, ügynök, letétkezelő mindenkor hatályos díjszabása vagy az adott ügylet kapcsán létrejött egyedi megállapodás határozza meg. Ezen díjak jellemzően az Alap teljes költségstruktúrájához viszonyítva elhanyagolható mértékű, nem rendszeresen visszatérő, vagy előre nem kalkulálható mértékű díjak. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek.

Ezen díjak mértékét minden esetben az hitelintézet mindenkor hatályos díjszabása vagy az adott ügylet kapcsán létrejött egyedi megállapodás határozza meg. Ezen díjak jellemzően az Alap teljes költségstruktúrájához viszonyítva elhanyagolható mértékű, nem rendszeresen visszatérő, vagy előre nem kalkulálható mértékű díjak.

Az Alapkezelő számításai szerint a befektetési alapot terhelő egyéb, az Alap saját tőkéjének befektetéséhez kapcsolódó lehetséges költségek vagy díjak mértéke – a jelen piaci viszonyokat alapul véve – az Alap teljes költségstruktúrájához viszonyítva elhanyagolható mértékű, az Alap teljes futamideje alatt felmerülő, a jelen pont hatálya alá tartozó egyéb lehetséges költségek vagy díjak összege az Alap nettó eszközértékének 1 %-át nem haladják meg.

Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások

Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a Kezelési Szabályzat 36.1. pontjában felsorolt, az Alapra a közvetítettszolgáltatás ellenértékét is magában foglaló alapkezelési díj részeként áthárított tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az Alappalszembeni vagy az Alap általi esetlegesigényérvényesítés költségeit is. Ezen díjak jellemzően az Alap teljes költségstruktúrájához viszonyítva elhanyagolható mértékű, nem rendszeresen visszatérő, a rendes működés során előre nem kalkulálható mértékű díjak.

A befektetőt terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során, vételi, visszaváltási és visszaforgatási jutalék kerül felszámításra. A Vezető Forgalmazó a befektetési jegyek visszaforgatására vonatkozó szolgáltatását 2025 április 1-jével kivezeti, így a visszaforgatási jutalék is megszüntetésre kerül. A Befektetési Jegyek vételéhez és visszaváltásához kapcsolódó jutalékok maximális mértékét a Kezelési Szabályzat 44.2 pontja szabályozza. A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért és a befektető által igénybe vett egyéb szolgáltatásokért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel (pl. értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj).

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

OTP Ingatlanbefektetési Alap "A" és "B" sorozatok: az alap maximális alapkezelési díja évi 2,00 %

OTP Ingatlanbefektetési Alap "I" sorozat: az alap maximális alapkezelési díja évi 0,60 %

OTP PRIME Ingatlanbefektetési Alap: az "A" sorozat maximális alapkezelési díja évi 1,75%, az "I" sorozat maximális alapkezelési díja évi 1,2%

OTP Ikon Származtatott Befektetési Alap "I" sorozat: maximális alapkezelési díja évi 0,60%

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

Nem alkalmazható.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

A befektetési jegyek személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatók meg a forgalmazási helyeken, az ellenérték kibocsátási pénznemben történő teljesítése mellett.

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Vásárláskor az ellenérték megfizetése a befektető kibocsátási pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik.

A befektető részére jóváírandó befektetési jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és a forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével.

A megbízási szerződésben a befektetési jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A befektetési jegy vásárlásakor a forgalmazás-elszámolási nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap. A forgalmazó a forgalmazás-elszámolási nappal megyegyező forgalmazási napon (forgalmazás-teljesítési nap) jóváír a befektető számláján annyi darab befektetési jegyet, amennyi a vételár és a forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve hogy a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege a befektetők kibocsátási pénznemében vezetett bankszámláján rendelkezésre áll.

Forgalmazási helyek és órák:

Forgalmazási Helyek az OTP Bank Nyrt. https://www.otpbank.hu/portal/hu/Kapcsolat/Fiokkereso oldalon található, Értékpapír szolgáltatásokat nyújtó fiókjai.

Az OTP Bank Nyrt. telefonos és internetes szolgáltatásai, valamint az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása: A Befektetési Jegyek vételére és visszaváltására szolgáló egyes szolgáltatásokat, valamint a szolgáltatásokon keresztül megadható megbízások felsorolását és azok igénybevételének a feltételeit a Vezető Forgalmazó külön hirdetményben – "Kiegészítő Hirdetmény az általános értékpapír forgalmazási információkról és egyes ügyletek teljesítési rendjéről a Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzathoz" - teszi közzé.

A vételi megbízások felvétele a forgalmazási helyek nyitvatartási idejében, a forgalmazási órák alatt történik. Az egyes forgalmazási helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott forgalmazási helyen tájékozódhatnak.

A forgalmazási hely a befektetési jegyek megvásárlásakor a forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A befektetési jegy vásárlásakor a forgalmazás-elszámolási nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A befektetési jegy vásárlásakor a forgalmazás-teljesítési nap a forgalmazás-elszámolási nappal megegyező forgalmazási nap.

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A befektetési jegyek személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatók meg a forgalmazási helyeken, az értékpapírszámla terhelés mellett.

A befektetési jegy visszaváltásakor a forgalmazás-elszámolási nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap. A teljesítésről a forgalmazási hely a szerződéskötés napját követő negyedik forgalmazási napon (forgalmazás-teljesítési nap) számol el a befektetővel.

A visszaváltási megbízások felvétele a forgalmazási helyek nyitvatartási idejében, a forgalmazási órák alatt történik. Az egyes forgalmazási helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott forgalmazási helyen tájékozódhatnak.

A forgalmazási hely a befektetési jegyek visszaváltásakor a forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

Amennyiben a visszaváltási megbízás megadása és a vétel között kevesebb, mint 274 nap telt el, a befektető többlet visszaváltási jutalékot fizet, ami az Alapot illeti.

Megbízások típusai az Alap által kibocsátott befektetési jegyek eladására (visszaváltására) a vezető forgalmazó részére adott megbízások esetében

Visszaváltás a tervezett visszaváltási ár megjelölésével

A megbízási szerződésben a tervezett visszaváltási ár kerül rögzítésre. A megbízás napján a vezető forgalmazó előlegként kifizeti a tervezett visszaváltási ár visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügyletsorán kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett összeget a befektető részére és zárolja a befektető értékpapírszámláján az alábbi mennyiségű befektetési jegyet: a tervezett visszaváltási ár osztva a megbízás napján ismert utolsó érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték 70%-ával.

A forgalmazás-elszámolási nappal megegyező forgalmazási napon (forgalmazási-teljesítési nap) a vezető forgalmazó a zárolást feloldja és a befektető értékpapírszámláját megterheli a tervezett visszaváltási ár és a forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa egész részének megfelelő mennyiségű befektetési jeggyel. Ha az előbb meghatározott mennyiségű befektetési jegy a befektető értékpapírszámláján nem áll rendelkezésre, akkor a vezető forgalmazó a megbízást az értékpapírszámlán levő szabad mennyiség erejéig teljesíti és a befektető köteles a részére kifizetett előlegnek a teljesített mennyiség forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított ellenértékével csökkentett és a visszaváltási jutalékkal megnövelt összegét (a továbbiakban visszajáró előleg) visszafizetni a forgalmazási hely részére. A megbízást a vezető forgalmazó csak akkora összeg erejéig fogadja el, amekkora összeghez megkívánt zárolandó mennyiség a befektető értékpapírszámláján szabadon rendelkezésre áll az Alapra kibocsátott befektetési jegyből, azaz legfeljebb az értékpapírszámlán szabadon rendelkezésre álló befektetési jegyek megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított értékének 70 %-a erejéig.

A forgalmazási-elszámolási nappal megegyező forgalmazási napon (forgalmazás-teljesítési nap) a befektető bankszámláján elszámolásra kerül a megfizetett kamatadó előleg és a forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és a forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet.

Visszaváltás a darabszám megjelölésével

A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A vezető forgalmazó a megbízás napján zárolja a befektető értékpapírszámláján a visszaváltandó befektetési jegyek mennyiségét, majd a forgalmazás-elszámolási nappal megegyező forgalmazási napon (forgalmazás-teljesítési nap), a zárolást feloldva megterheli a befektető értékpapírszámláját a visszaváltott befektetési jegyek mennyiségével. A bankszámla javára történő jóváírással teljesíti a befektető részére azok forgalmazáselszámolási napra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét.

Visszaforgatás (a szolgáltatás a Vezető Forgalmazó által 2025. április 1-jével kivezetésre kerül, ezen időpontot követően nem vehető igénybe.)

Ha a befektető a számláján lévő befektetési jegyek visszaforgatását (visszaváltás és ugyanazon mennyiség azonnali visszavásárlása) kívánja végrehajtani, akkor nincs szükség előzetes megbízásra, hanem a vezető forgalmazó a megbízáskor ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken azonnal teljesíti a visszaváltást és a vételt. A befektetési jegyek visszaváltási jutaléka és - amennyiben a visszaváltási ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a kamatadó fizetési kötelezettség összege a megbízáskor terhelésre kerül a befektető kibocsátási pénznemben vezetett bankszámláján.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A befektetési jegy visszaváltásakor a forgalmazás-elszámolási nap a szerződéskötés napját követő negyedik forgalmazási nap.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A befektetési jegy visszaváltásakor a forgalmazás-teljesítési nap a forgalmazás-elszámolási nappal megegyező forgalmazási nap.

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során való értékesítésével az Alapkezelő vezető forgalmazót bízta meg. Amennyiben a forgalmazásba további forgalmazók is bevonásra kerülnek, azok társforgalmazóként vesznek részt a befektetési jegyek forgalmazásában, a vezető forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján, a vezető forgalmazóval forgalmazási konzorciumot alkotva. A Tájékoztató és a Kezelési

szabályzat azon rendelkezései, melyek a "Forgalmazó"-ra vonatkoznak, mind a vezető forgalmazóra, mind társforgalmazóra értelmezendők, az esettől függően.

A befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték.

A Forgalmazó az Alap által kibocsátott befektetési jegyekre - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá a Forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a forgalmazási napokon, a Jegybefektetési jegy forgalmazására meghatározott forgalmazási hely forgalmazási órái alatt köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízást.

A befektetők által az előbbiek szerint leadott és az adott forgalmazási hely forgalmazási órái alatt beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a megbízás megadását követő negyedik Forgalmazási Napra, mint forgalmazás elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a megbízás megadását követő negyedik Forgalmazási Napon, mint forgalmazás-teljesítési napon kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely részben vagy egészben - az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti (lsd. közelebbről az alábbi 44.2 pontban foglaltakat). A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha az Alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

A Jegybefektetési jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Jegybefektetési jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Vezető Forgalmazó feladata. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a Vezető Forgalmazó felel. A Vezető Forgalmazó az értékesítés azon kérdéseit illetően, amelyek az Alapkezelővel kötött Vezető Forgalmazói Szerződés alapján a felelősségi körébe tartoznak, az esetben is felelősséggel tartozik, ha nem a Vezető Forgalmazó az eljáró Forgalmazó az adott forgalmazás tekintetében.

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazható.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei Nem alkalmazható.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

A befektetési jegyek vétele és visszaváltása az Alap forgalmazás-elszámolási napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik a kibocsátási pénznem ellenében.

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a letétkezelő a kibocsátási pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb T napot követő második forgalmazási napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani.

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

A vezető forgalmazóhoz kapcsolódó értékesítési pontokon (bankfiók, OTPdirekt telefonos ügyintézői és internetes szolgáltatás, OTP direkt Bróker internetes szolgáltatás, OTP Bank Nyrt. Privát Banki híváskezelő szolgáltatása) keresztül megadott vételi megbízás díja maximum 5%, de maximum 100.000,- Ft a vezető forgalmazót illeti meg.

A vezető forgalmazóhoz kapcsolódó értékesítési pontokon (bankfiókok, OTP direkt telefonos ügyintézői és internetes szolgáltatás, OTP direkt Bróker internetes szolgáltatás, OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása) keresztül megadott visszaváltási, átcsoportosítása és visszaforgatási megbízás díja maximum 5%, de maximum 100.000,- Ft a vezető forgalmazót illeti meg, A Vezető Forgalmazó az átcsoportosítás és visszaforgatás szolgáltatásait 2025 április 1-jével kivezeti, ezen időpont után az említett szolgáltatások nem elérhetőek

Többlet jutalék számítandó fel a vásárlás napjától számított 274 napon belül adott visszaváltási megbízás esetén, melynek mértéke 1,75 %, mely az alapot illeti meg.

A feltüntetett vételi és visszaváltási jutalékok a felszámítható maximum értékek, bizonyos esetekben a befektető ezeknél kevesebbet fizethet. A felszámított forgalmazási jutalékokra vonatkozó részletes információkat a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetménye tartalmazza.

Értékpapírszámla-vezetés

A megvásárolt befektetési jegyeket a forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A folyamatos forgalmazás során a forgalmazó csak a befektetőtől nála vezetett értékpapírszámláján lévő befektetési jegyet váltja vissza. A forgalmazási hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményeiben meghatározott díjakat számítja fel.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Nem alkalmazható.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

Az Alap naptári éves hozamai az elmúlt években:

	Év	Hozam
2017		7,32%
2018		-0,17%
2019		5,03%
2020		4,15%
2021		3,48%
2022		6,21%
2023		14,93%
2024		6,19%

Az Alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Nem alkalmazható.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján az Alap hitelezőit.

Kötelező megindítani az eljárást

• a) ha az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot,
• b) ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá válik,
• c) ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,
• d) ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
• e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.

Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás, amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le.

Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdésekor rendkívüli közleményt kell közzétenni.

Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányban illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.

Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

Az Alap portfóliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Az Alap nem alkalmaz értékpapír-finanszírozási ügyleteket és teljeshozam- csereügyleteket, így az Alap vonatkozásában az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében részletezett előírások nem értelmezhetőek.

Az Alapkezelő a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló AZ EURÓPAI I (EU) 2019/2088 RENDELET (2019. november 27.) 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehet a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását.

A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor ami során az Alapkezelő befektetési korlátot állít fel a dohánytermékek, a alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módonaz befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi PAI-kat figyeli:

		PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
		PAI 7 - A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek
		PAI 9 - A veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék aránya
		PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség
		PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
		PAI 18 - Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség
Az Alapkezelő kötelező alakulásáról	mutató	– a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túlmenően az összes a alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:
		Ingatlaneszközökbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók; Energiafogyasztás, hulladékok
		A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó további mutatók; társadalmi és munkavállalói kérdések

A fenntarthatósági káros hatás figyelembevételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiról részletes tájékoztatást az alábbi helyen található nyilatkozatban van (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról) érhető el: https://www.otpbank.hu/otpingatlanalapkezelo/hu/Fenntarthatosag

A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el. https://www.otpbank.hu/otpingatlanalapkezelo/hu/Fooldal

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET (2020. június 18.) 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-044185

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

OTP Bank Nyrt.

cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-041585

A befektetési alap letétkezelési tevékenység a Bszt. 5. § (2) bekezdésének (b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, amely során a letétkezelő a Bszt. hivatkozott rendelkezése értelmében a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését végzi, mely feladatok Kbftv. 64. § alapján kiegészülnek az ott tételesen meghatározott, a befektetési jegyek eladásával, az Alap esetében kivételes esetben visszavásárlásával és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységgel és az alapkezelő sajátos ellenőrzésével.

A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az Alap valamint az Alap befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységet az Alap részére, amelyek az Alap, annak befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja és az esetleges összeférhetetlenséget feltárja, kezeli, nyomon követi és az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A letétkezelő a letétkezeléssel érintett eszközöket – Kbftv. 64. § (10) bekezdés – az Alap előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra.

Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével Kbftv. 64. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján letétkezelőt köteles megbízni, aki a Kbftv. 64. § (3) bekezdés szerint a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet.

A letétkezelő feladatait a Kbftv. illetve az annak alapján a felek között kötött letétkezelői megbízási szerződés határozza meg. A letétkezelő gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az Alap készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az Alap, vagy az Alap nevében eljáró Alapkezelő nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve.

A letétkezelés során a letétkezelő az alábbi feladatokat végzi:

a) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az Alap tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az Alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;

b) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az Alap tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az Alap tulajdonát képezik.

A letétkezelő feladata továbbá:

• a) ellenőrzi, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak kibocsátása, értékesítése visszaváltása és érvénytelenítése a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelően történik-e;
• b) biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának, valamint a 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki;
• c) végrehajtja az Alapkezelő utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az Alap Kezelési Szabályzatával;
• d) gondoskodik arról, hogy az Alap az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;
• e) biztosítja, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Kezelési Szabályzatával összhangban használja fel.

A letétkezelő az ABAK-rendelet 86. cikkével összhangban az Alap pénzmozgásainak eredményes és megfelelő nyomon követése érdekében biztosítja, hogy:

• a) az Alap pénzeszközeit az Alap műveletei céljából folyószámlanyitást előíró érintett piacokon a 2006/73/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett jogalanyoknál nyitott számlákon tartsák nyilván, amely jogalanyokra olyan prudenciális szabályok és felügyelet vonatkozik, amelynek hatálya megegyezik az uniós jog hatályával, amelyet ténylegesen végrehajtanak és amely összhangban van a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvekkel,
• b) a pénzmozgások egyeztetésére vonatkozóan eredményes és megfelelő eljárásokat alkalmaz, és ezeket az egyeztetéseket naponta, vagy ritka pénzmozgások esetén a pénzmozgások bekövetkezésekor végzi;
• c) megfelelő eljárásokat alkalmaz a jelentős pénzmozgásoknak és különösen azon pénzmozgásoknak a munkanap végén történő azonosítására, amelyek esetleg nem egyeztethetők össze az Alap műveleteivel,
• d) rendszeresen felülvizsgálja ezeknek az eljárásoknak a megfelelőségét, beleértve az egyeztetési folyamat legalább évente egyszeri teljes felülvizsgálatát, és biztosítja, hogy az egyeztetési folyamat kiterjedjen az Alap nevében, az Alap nevében eljáró Alapkezelő nevében vagy az Alap nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott folyószámlákra,
• e) folyamatosan nyomon követi az egyeztetések eredményeit és az egyeztetési eljárások során azonosított eltérések nyomán hozott intézkedéseket, és haladéktalanul értesíti az Alapot, ha valamely szabálytalanságot nem orvosoltak, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságokat is, ha a helyzet nem tisztázható, illetve adott esetben nem korrigálható,
• f) ellenőrzi, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban áll-e az Alapkezelő nyilvántartásával. Az Alapkezelő biztosítja, hogy a letétkezelő a harmadik félnél nyitott folyószámlával kapcsolatos minden utasítást és információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját egyeztetési eljárását.

Az Alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben vagy az Alap befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén világos és átfogó eszkalációs eljárást hoz létre.

A letétkezelő felelősséggel tartozik az Alapnak illetve az Alap befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget a Kbftv-ben előírt kötelezettségeinek. A letétkezelőnek az Alap befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az Alapkezelőn keresztül közvetve is érvényesíthető.

A letétkezelő tevékenysége végzése során a Kbftv. 64. § (11) bekezdése figyelembevételével feladatait harmadik személyre kiszervezheti. A harmadik fél a rá kiszervezett feladatokat a Kbftv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével szervezheti ki.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Cégnév: Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság Cégforma: korlátolt felelősségű társaság

Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-267553A

könyvvizsgálatért felelős személy: Szépfalvi Zsuzsanna

MKVK tagsági igazolvány száma: 005313A könyvvizsgáló feladatai:

a) a könyvvizsgálóval kötött szerződésben részletezett feladatok ellátása, így különösen

	az éves beszámolót – ideértve a megszűnés, egyesülés, szétválás esetén készítendő beszámolókat is – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá az egyéb kapcsolódó jogszabályok alapján megvizsgálja és véleményezi,
	az éves beszámolót az előző alpontban írt vizsgálatra alapozva könyvvizsgálati jelentéssel látja el,
	annak megítélése, hogy a kormányrendelet által előírt üzleti jelentésben közölt információk összhangban vannak-e az éves beszámolóban foglaltakkal;
	a könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződésben meghatározott jelentések elkészítése,

• b) a Kbftv.-ben így különösen annak XXVI. fejezetében részletezett feladatok ellátása,
• c) minden, jogszabályban meghatározott feladat ellátása.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazható.

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

OTP Bank Nyrt.

cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-041585

A Vezető Forgalmazó feladatai:

Az Alapkezelő a Kbftv. 107. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyeknek a befektetők részére való értékesítésével, mint az Alapkezelő által az Alap részére közvetített szolgáltatással forgalmazót köteles megbízni, amely forgalmazó az Alap által kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatos valamennyi, jogszabályban és a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazói feladatokat ellátni köteles. E forgalmazói feladatok - a Kbftv. 108. § (1)-(2) bekezdésének és 127. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően – magukban foglalják a befektetési jegy eladását és visszaváltását, továbbá a felosztott hozam és/vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére teljesített kifizetések teljesítését is. A Vezető Forgalmazó az előbbi feladatok teljesítéséhez kapcsolódóan a jogszabályban előírt módon elérhetővé teszi a befektetők részére az Alap befektetők tájékoztatására szolgáló, mindenkor hatályos dokumentumait, továbbá az Alap nevében közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat.

Az előbbieken felül a Vezető Forgalmazó az Alap Tájékoztatója 14. pontját képező nyilatkozatában nyilatkozott arról, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó (azaz az Alap) helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja képviseletében eljáró Alapkezelővel egyetemleges felelősséget vállal a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató esetlegesen félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Nem alkalmazható.

58. A prime brókerre vonatkozó információk

58.1. A prime bróker neve

Nem alkalmazható.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodás lényegi elemei, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazható.

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközeinek átruházásának és újrahasznosításának lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információk leírása

Nem alkalmazható.

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe. Az Alapkezelő a kiszervezés során a Kbftv. 41. §-ban, továbbá az ABAK-rendelet 75. cikkében

<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->

foglaltak figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatályba lépése előtt a Felügyeletet értesíteni kell.

Az Alapkezelő a Kbftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kockázatkezelési tevékenység ellátását, az üzleti tevékenység funkcióinak és folyamatainak optimalizálását – elsősorban költségszempontok figyelembe vételével – akként valósítja meg, hogy a Kbftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok egy részének helyettesítés keretében történő ellátását harmadik személy részére kiszervezi.

Kiszervezett tevékenységet végző megbízott:

OTP Alapkezelő Zrt.

cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01 10 043959

Az OTP Alapkezelő Zrt. megfelel a Kbftv-ben és kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételeknek, továbbá vele szemben olyan összeférhetetlenségre alapot adó ok, amely a jogszerű tevékenységet hátrányosan befolyásolná, vagy akadályozná, nem áll fenn.

Budapest, 2025 november 26.

Garamvölg yi Erika Digitálisan aláírta: Garamvölgyi Erika Dátum: 2025.11.26 13:36:07 +01'00'

Szécsi László Zoltán Digitálisan aláírta: Szécsi László Zoltán Dátum: 2025.11.26 13:43:45 +01'00'

Garamvölgyi Erika Szécsi László más munkavállaló más munkavállaló az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt és az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja mint kibocsátó képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja – Tájékoztató és kezelési szabályzat

Mellékletek

1/A. SZ. MELLÉKLET: [Törölve] 1/B. SZ. MELLÉKLET: [Törölve]

2. SZ. MELLÉKLET: FOGALMAK

ABA:	Alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve (az Alap)
ABAK:	Alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő (az Alapkezelő az Alap vonatkozásában)
ABAK-rendelet	A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletét a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet)
Alap:	OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja
Alapkezelő:	OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (1026 Budapest, Riadó u. 1-3.)
Alap saját tőkéje:	Az Alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az alap összesített nettó eszközértékével azonos
ÁÉKBV:	Olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre.
ÁÉKBV-alapkezelő:	Rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő.
Banki nap:	Minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartás időtartamát)
Befektetési jegy:	Az alap által kibocsátott befektetési jegy
Befektető:	a befektetési jegy tulajdonosa
Bszt.:	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
BÉT vagy Budapesti Értéktőzsde:	A Budapesti Értéktőzsde Zrt., mint a Tpt. 5.§ (1) bekezdése 122. pontjának megfelelő gazdálkodó szervezet által szervezett és működtetett piac
Felügyelet vagy MNB:	A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, illetve "Felügyelet" megnevezés alatt a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény hatályba lépését kiadott engedélyek tekintetében a határozatot kibocsátó jogelőd.
Forgalmazás-elszámolási nap:	Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőnek járó ellenértéket.
Forgalmazási hely:	a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 1/a. és 1/b. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok)
Forgalmazási nap:	Az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a- forgalmazás és – a visszaváltás tekintetében a visszaváltás - felfüggesztésének [Kbftv. 114-116. §§] és a forgalmazás szünetelésének [Kbftv. 113. §], továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadása szünetelésének időtartamát

Forgalmazási órák:	A Forgalmazási Napon belül azon időszak, amelyen belül az adott Forgalmazó az adott Forgalmazási Helyen aznapi értéknappal vesz fel vételi vagy visszaváltási megbízást
Forgalmazás-teljesítési nap:	Az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják
Forgalmazó:	A kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában és folyamatos forgalmazásában közreműködő, a Tpt. 23.§ (1) bekezdésében meghatározott szervezet (amely az OTP Bank Nyrt)
Hpt.:	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
Jegyzési időszak:	A jegyzésre a Tájékoztatóban és a nyilvános ajánlattételről szóló hirdetményben a kezdőnap és a zárónap megjelölésével előre meghatározott időszak, jelen esetben a 2016. február 1. napjától 2016. február 3. napjáig terjedő időszak
Kbftv.:	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
KELER szabályok:	A KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei
Kezelési szabályzat:	Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási Pénznem:	Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú befektetési jegyek névértéke meghatározásra kerül; az "A sorozat" esetében a magyar forint
Kibocsátó:	Az Alap
Letétkezelő:	A Kbftv. 64. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
Nettó eszközérték (NEÉ):	A befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
Prospektus Rendelet:	A Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról, amely jelen kibocsátásra közvetlenül alkalmazandó
Ptk.:	a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Szakmai befektető:	Olyan befektető, aki
	a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető, vagy
	b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;
T nap:	Az a Forgalmazási nap, amelyre vonatkozóan az Alap nettó eszközértéke megállapításra kerül az adott napi piaci árfolyamok felhasználásával
Tájékoztató:	A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési szabályzat is mellékletét (részét) képezi
Tőzsdenap:	Olyan banki nap, amelyen a Budapesti Értéktőzsdén kereskedés folyt
Tpt.:	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény