M B H J e l z á l o g b a n k N y r t.

Éves jelentés a 2024. december 31.-vel zárult évről

Kelt: Budapest, 2025. március 28.

2024.december 31.

M B H J e l z á l o g b a n k N y r t.

Tartalomjegyzék

1. Különálló Pénzügyi Kimutatások és Különálló Vezetőségi Jelentés 2024.12.31.
2. a) Különálló Pénzügyi Kimutatások
3. b) Különálló Vezetőségi Jelentés
1. Kibocsátói nyilatkozat a Különálló Pénzügyi Kimutatásokhoz

M B H J e l z á l o g b a n k N y r t.

12321942 6492 114 01 Statisztikai számjel

Különálló pénzügyi kimutatások

készült az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján

Kelt: Budapest, 2025. március 28.

2024. december 31.

	Különálló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 4
	Különálló eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 5
	Különálló saját tőke változás kimutatás 7
	Különálló Cash Flow kimutatás 8
1.	Általános információk 9
1.1.	A Bank tulajdonosi szerkezete 10
1.2.	A pénzügyi kimutatások és üzleti jelentés elérhetősége 12
1.3.	A jogi környezet változásai és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra 12
1.4.	Fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenység (ESG) 13
1.5.	Szegmens riport 13
2.	LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK 13
2.1.	A beszámolókészítés alapja 14
2.2.	Külföldi pénznemek 14
2.3.	Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban 14
2.4.	Lényeges számviteli becslések és mögöttes feltételezések 14
2.5.	Becslésekben bekövetkezett változás 15
2.6.	Beszámítások 15
2.7.	Hibák 15
2.8.	Módosított és új IFRS/IAS standardok alkalmazása 15
	2.8.1. Az IFRS standardok 2024. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra 15
	2.8.2. Az IASB által kibocsátott még nem hatályos és/vagy az EU által még nem elfogadott új és módosított standardok és értelmezések 16
	2.8.3. Az IASB által kibocsátott új standardok és meglévő standardok módosításai, amelyek EU általi elfogadása elutasításra vagy elhalasztásra került 16
	2.8.4. Az IFRS számviteli standardok éves felülvizsgálata alapján keletkezett módosítások (2024 júliusában került kiadásra és 2026 január 1-jétől hatályos) 16
3.	KOCKÁZATKEZELÉS 18
3.1.	Bevezetés és áttekintés 18
3.2.	Kockázati faktorok 22
	3.2.1. Hitelezési kockázat 22
	3.2.2. Likviditási kockázat 35
	3.2.3. Piaci kockázatok 40
	3.2.4. Működési kockázatok 43
3.3.	Megterhelt eszközök 43
3.4.	Tőkemenedzsment 44
4.	MEGJEGYZÉSEK 45
4.1.	Nettó kamatjövedelem 45
4.2.	Nettó díj- és jutalékbevételek 46
4.3.	Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredménye 46

Különálló Pénzügyi Kimutatások 2024. december 31.

4.4.	Értékvesztés képzése a hitelezési veszteségekre, céltartalék képzése kötelezettségekre és költségekre és nem-pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés 47
4.5.	Adminisztratív és egyéb működési költségek 48
4.6.	Egyéb bevételek és ráfordítások 50
4.7.	Nyereségadó bevétel / ráfordítás (-) 50
4.8.	Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó általános megjegyzések 52
4.9.	Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 54
4.10.	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök 54
4.10.1.	Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni hitelek 54
4.10.2.	Származékos pénzügyi eszközök és kötelezettségek 55
4.10.3.	A pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettózása az IFRS7.13 A-F standard szerint 55
4.11.	Fedezetbe vont derivatív eszközök és kötelezettségek 57
4.12.	Egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt pénzügyi eszközök 58
4.12.1.	Hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok 58
4.13.	Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök 60
4.13.1.	Hitelintézetekkel szembeni követelések 61
4.13.2.	Ügyfelekkel szembeni hitel- és repó követelések 63
4.13.3.	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 65
4.13.4.	Egyéb pénzügyi eszközök 67
4.14.	Tárgyi eszközök és Immateriális javak 69
4.15.	Lízingek 71
4.16.	Halasztott nyereségadó-követelések és kötelezettségek 73
4.17.	Egyéb eszközök 74
4.18.	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek 74
4.19.	Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek 75
4.19.1.	Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és visszavásárlási megállapodások 75
4.19.2.	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 75
4.19.3.	Finanszírozási tevékenységből származó pénzügyi kötelezettségek 77
4.19.4.	Egyéb pénzügyi kötelezettségek 78
4.20.	Céltartalékok 78
4.21.	Függő kötelezettségek 78
4.22.	Egyéb kötelezettségek 79
4.23.	Saját tőke 79
4.24.	Pénzügyi instrumentumok valós értéke 82
4.25.	Tranzakciók kapcsolt felekkel 86
4.26.	Egy részvényre jutó eredmény 90
4.27.	Mérlegfordulónapot követő események 90

KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

	Megjegyzés	2024.12.31.	2023.12.31.
Eszközök
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	4.9	1 249	19 305
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök		6 860	7 875
Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel
szembeni hitelek	4.10.1	5 481	6 310
Származékos pénzügyi eszközök	4.10.2	1 379	1 565
Fedezetbe vont derivatív eszközök	4.11	1 431	640
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi		47 196	9 999
eszközök
Hitel és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok	4.12.1	47 196	9 999
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök		834 702	867 975
Hitelintézetekkel szembeni követelések	4.13.1	593 463	523 272
Ügyfelekkel szembeni követelések	4.13.2	16 468	20 540
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	4.13.3	224 418	323 975
Egyéb pénzügyi eszközök	4.13.4	353	188
Tárgyi eszközök	4.14, 4.15	104	143
Immateriális javak	4.14	150	247
Nyereségadó eszközök		363	337
Halasztott adó eszközök	4.16	363	337
Egyéb eszközök	4.17	256	66
Eszközök összesen		892 311	906 587
Kötelezettségek
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettsé
gek		159	1 372
Származékos pénzügyi kötelezettségek	4.10.2	159	1 372
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek		803 370	820 600
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	4.19.1	374 995	445 316
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	4.19.2	427 599	374 647
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4.19.4	776	637
Fedezetbe vont derivatív kötelezettségek	4.11	3 569	5 214
Céltartalék kötelezettségekre és költségekre	4.20	7	16
Nyereségadó kötelezettségek		200	264
Tényleges adókötelezettségek		200	264
Egyéb kötelezettségek	4.22	478	916
Kötelezettségek összesen		807 783	828 382
Saját tőke

Jegyzett tőke	4.23	10 849	10 849
Visszavásárolt saját részvények	4.23	(207)	(207)
Tőketartalék	4.23	27 926	27 926
Eredménytartalék	4.23	36 129	30 126
Egyéb tartalékok	4.23	2 946	2 286
Tárgyévi eredmény	4.23	6 597	6 663
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	4.23	288	562
Saját tőke összesen		84 528	78 205
Kötelezettségek és saját tőke összesen		892 311	906 587

Kibocsátásra jóváhagyva az Igazgatóság nevében Budapesten, 2025. március 28-án.

dr. Nagy Gyula László Tóth Illés

vezérigazgató vezérigazgató-helyettes

KÜLÖNÁLLÓ EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONAT-KOZÓ KIMUTATÁS

	Megjegyzés	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Kamat és kamatjellegű bevételek		61 507	61 348
Effektív kamatláb módszerrel számított kamatbevételek	4.1	53 422	51 645
Egyéb kamatjellegű bevételek	4.1	8 085	9 703
Kamat és kamatjellegű ráfordítások		(48 672)	(52 825)
Effektív kamatláb módszerrel számított kamatráfordítások	4.1	(40 665)	(43 369)
Egyéb kamatjellegű ráfordítások	4.1	(8 007)	(9 456)

Nettó kamatjövedelem		12 835	8 523

Díj- és jutalékbevételek	4.2	186	219
Díj- és jutalékráfordítások	4.2	(288)	(366)

Nettó díj- és jutalékbevételek		(102)	(147)

Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredmé	4.3	(2 206)	966
nye
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentu		884	2 193
mok átértékeléséből és kivezetéséből származó eredmény
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelvi		147	399
szonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből
származó eredmény
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és hitelviszonyt megtes		(3 874)	(162)
tesítő értékpapírok kivezetéséből származó eredmény
Fedezeti elszámolások eredménye		380	(1 254)
Árfolyam-különbözet eredmény		257	(210)
Értékvesztés képzése a hitelezése veszteségekre, céltartalék képzése	4.4	(535)	877
kötelezettségekre és költségekre és nem-pénzügyi eszközökre képzett
értékvesztés
Pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és adott kötelezettségvállalá		(137)	1 345
sok várható hitelezési vesztesége
Céltartalékok peres ügyekre, átszervezési- és egyéb költségekre		10	1
Pénzügyi instrumentumok módosítási eredményéhez kapcsolódó, kive		(357)	(469)
zetéssel nem járó veszteség (-) / nyereség
Egyéb pénzügyi és nem-pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesz		(51)	0
tés képzése (-) / visszaírása
Adminisztratív és egyéb működési költségek	4.5	(2 641)	(2 734)
Egyéb bevételek	4.6	9	36
Egyéb ráfordítások	4.6	(183)	(136)

Adózás előtti eredmény		7 177	7 385
Nyereségadó bevétel / (ráfordítás)	4.7	(580)	(722)
Tárgyévi eredmény		6 597	6 663

Eszközök összesen	Megjegyzés	0 2024.01.01- 2024.12.31.	409 876 2023.01.01- 2023.12.31.

Eredménybe átsorolható tételek		(274)	505
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinst rumentumok		(235)	495
Valós érték változások		(118)	877
Halmozott átértékelések eredménybe történő átsorolása kivezetéskor		(117)	(382)
Eredménybe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó		(39)	10

Eredménybe át nem sorolható tételek		0	0

Nyereségadóval nettósított egyéb átfogó időszaki jövedelem		(274)	505

Teljes átfogó jövedelem		6 323	7 168

Egy részvényre jutó eredmény (EPS, 100 forint névérték)
Alap	4.26	54,84	55,40

Higított	4.26	54,84	55,40
A részvények súlyozott átlaga (darab)		108 236 699	108 236 699

KÜLÖNÁLLÓ SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS

	Megjegyzés	Jegyzett tőke	Visszavásá rolt saját részvények	Tőketartalék	Eredmény tartalék	Egyéb tartalék	Tárgyévi eredmény	Halmozott egyéb átfogó jövedelem	Saját tőke összesen

2023.01.01		10 849	(207)	27 926	28 981	1 620	1 811	57	71 037

Tárgyévi eredmény		0	0	0	0	0	6 663	0	6 663
Nyereségadóval nettósított egyéb átfogó időszaki jövedelem		0	0	0	0	0	0	505	505

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem		0	0	0	0	0	6 663	505	7 168

Tárgyévi általános tartalék Előző évi eredmény átvezetése		0 0	0 0	0 0	(666) 1 811	666 0	0 (1 811)	0 0	0 0

Tulajdonosokkal szembeni tranzakciók	0	0	0	0	1 145	666	(1 811)	0	0

2024.01.01.		10 849	(207)	27 926	30 126	2 286	6 663	562	78 205
Tárgyévi eredmény		0	0	0	0	0	6 597	0	6 597
Nyereségadóval nettósított egyéb átfogó időszaki jövedelem		0	0	0	0	0	0	(274)	(274)

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem		0	0	0	0	0	6 597	(274)	6 323
Tárgyévi általános tartalék		0	0	0	(660)	660	0	0	0
Előző évi eredmény átvezetése		0	0	0	6 663	0	(6 663)	0	0
Tulajdonosokkal szembeni tranzakciók		0	0	0	6 003	660	(6 663)	0	0
2024.12.31.		10 849	(207)	27 926	36 129	2 946	6 597	288	84 528

KÜLÖNÁLLÓ CASH FLOW KIMUTATÁS

	Megjegyzés	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Működési cash flow
Adózás előtti eredmény		7 177	7 385
A pénzmozgással nem járó bevételekkel és kiadásokkal, kamatokkal, oszta	4.4, 4.5	160	88
lékokkal és adókkal kapcsolatos módosítások
Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés Hitelezési kockázat kezeléshez kapcsolódó pénzügyi instrumentumok	4.4	156	(1 745)
várható hitelezési vesztesége (-) / nyeresége	4.4	(47)	231
Értékpapírokra, társult és egyéb vállalkozásokban lévő részesedésekre	4.4	(10)	(1)
képzett értékvesztés Egyéb céltartalék képzés / (képzett céltartalék visszaírása)	4.3	6 867	312
Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel	4.1	(11 803)	(8 421)
szembeni hitelek átértékelése
Egyéb átértékelési különbözetek Nettó kamateredmény	4.1 4.7	(45 273) (670)	(55 831) (432)
Pénzeszközök árfolyamváltozása és értékvesztése	4.4	156	(1 745)
Kapott kamat	4.4	(47)	231
Fizetett kamat	4.4	(10)	(1)
Nyereségadó	4.3	6 867	312
Módosító tételekkel korrigált adózás előtti eredmény:		18 862	1 818
Hitelintézetekkel szembeni követelések változása	4.13.1	(70 680)	(89 806)
Ügyfelekkel szembeni követelések változása	4.13.2	5 150	10 819
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdonvi szonyt megtestesítő értékpapírok változása	4.12.1	(37 531)	8 690
Származékos pénzügyi eszközök változása	4.10.2	(605)	4 031
Egyéb eszközök változása	4.17	(175)	(114)
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek változása (rövid távú)	4.19.1	(198)	(124 402)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4.19.4	189	70
Egyéb kötelezettségek	4.22	(477)	105
Származékos pénzügyi kötelezettségek változása	4.10.2	(2 858)	(1 199)
Működési tevékenység eszközeinek és kötelezettségeinek nettó változása		(107 185)	(191 806)
Működésből (felhasznált) / származó nettó pénzáramlás		(88 323)	(189 988)
Befektetési cash flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése	4.14	(40)	(53)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése	4.14	1	23
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok beszerzése	4.13.3	(97 718)	(24 679)
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok értékesítése	4.13.3	191 328	25 670
Befektetésből (felhasznált) / származó nettó pénzáramlás
Finanszírozási cash flow
Kibocsátott kötvények állományának növekedése	4.19.2	130 306	70 967
Kibocsátott kötvények állományának csökkenése	4.19.2	(83 584)	(55 556)
Lízingek miatti pénzkiáramlás	4.15	(50)	(46)
Hitelintézetekkel szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenése (hosszú távú)	4.19.1	(210 000)	(17 375)
Hitelintézetekkel szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek növekedése	4.19.1	140 000	210 000
(hosszú távú)
Finanszírozásból (felhasznált) / származó nettó pénzáramlás		(23 328)	207 990
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése / (csökkenése)		(18 080)	18 963
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek január 1-jén		19 305	342
Pénzeszközök árfolyamváltozása és értékvesztése	4.9	24	0
Pénzeszközök nettó változása	4.9	(18 080)	18 963
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az időszak végén		1 249	19 305

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban a Bank, Társaság) 2024. december 31-i különálló pénzügyi kimutatását (továbbiakban különálló kimutatás, kimutatás) a Bank Igazgatósága 2025. március 28-án hagyta jóvá, véglegessé a Közgyűlés elfogadó határozatával válik.

Az MBH Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot (továbbiakban: Bank, Jelzálogbank) 1997. október 21-én alapították, FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság néven, későbbiekben Takarék Jelzálogbank Nyrt. néven működött.

A Bank működését alapvetően a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.), valamint az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (Jht.) szabályozza.

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kiadott működési engedély meghatározza a Bank által végezhető tevékenységeket, illetve e tevékenységek végzésének feltételeit.

A Bank alapvető tevékenységi köre, a szakosított hitelintézeti tevékenységből adódóan, a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok fedezete mellett, jelzáloghitelek refinanszírozása, illetve speciális, hosszú lejáratú értékpapírok (jelzáloglevél) kibocsátása.

szeptember 23-án a Bank belépett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjába, így az MNB H-N-I-654/2015. számú határozatában megállapította, hogy a Jelzálogbank korábbi bankcsoportjába tartozó, öszszevont felügyelete alá tartozó társaságok 2017. január 1-től az MTB csoport összevont felügyelete alá tartoznak.
szeptember 24. napjától a Jelzálogbankra és a Takarék Kereskedelmi Bankra (a továbbiakban Kereskedelmi Bank) az MTB Zrt. Igazgatóságának döntése alapján kiterjedt az Szhitv. 1.§ (4) bekezdése szerinti egyetemlegesség, a Bank és a Kereskedelmi Bank a Takarékszövetkezeti Garanciaközösség tagja lett.

2017 decemberében a Bank értékesítette a közvetlen és közvetett befektetései jelentős részét, a közvetlen részesedések közül a Kereskedelmi Bank maradt a részesedések között 2019. október 29. napjáig. A Bank ezen a napon lezáródott tranzakcióval a Kereskedelmi Bankban meglévő 51%-os részesedését teljes egészében értékesítette az MTB Zrt. (2023. május 1-ét követően MBH Befektetési Bank Zrt.) részére.

A Jelzálogbank 2018 áprilisától kezdődően saját hitelt nem nyújt, tisztán refinanszírozó jelzálogbankként működik, fő tevékenységi köre a jelzáloghitelek refinanszírozása az MBH Integrációs Csoport tagjai és csoporton kívüli partnerbankok számára, valamint a jelzáloglevél kibocsátás.

április 1. napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyének megfelelően, a Közgyűlési döntést követően a Budapest Bank és a Magyar Takarék Bankholding (MTBH) - a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. közvetlen anyavállalata - beolvadt az MKB Bankba. Az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ben 88,13%-os közvetlen tulajdoni részesedéssel, valamint közvetlenül a szavazati jogok 88,33%-ával rendelkezett ekkor. A beolvadás következtében az MKB Bank, mint az MTBH jogutódja a Takarék Jelzálogbank Nyrt. 88,13%-os közvetett tulajdonosává vált, valamint közvetve megszerezte az abban gyakorolható szavazati jogok 88,33%-át.

Az MKB Bank Nyrt. 2022. október 18. napján részvény adásvétel alapján megszerezte az MTB Zrt-nek a Takarék Jelzálogbankban lévő 43.076.417 darab, egyenként 100 forint névértékű "A" sorozatú dematerializált törzsrészvényét. Ezzel a tranzakcióval az MKB Bank a Takarék Jelzálogbankban 39,8 %-os (szavazati jog) közvetlen befolyásoló részesedést szerzett. Az MTB Zrt. tulajdoni részesedése 48,42%-ra csökkent. A Magyar Posta Zrt. 2022. december 2. napján részvénycsere alapján megszerezte az MKB Bank Nyrt.-től a Takarék Jelzálogbankban lévő teljes részesedését, ezzel a tranzakcióval a Magyar Posta a Takarék Jelzálogbankban 39,71%-os (szavazati jog) közvetlen befolyásoló részesedést szerzett.

december 9-én az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. legfőbb szervei - a Magyar Bankholding Zrt. fúziós menetrendje második lépése végrehajtásának keretében - elfogadták a két tagbank egyesülésére vonatkozó döntési javaslatokat. A közgyűlések döntése értelmében 2023. április 30. napjával egyesült a bankcsoport két tagbankja, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt., és ezt követően MBH Bank Nyrt. néven, egységes márkanévvel és arculattal folytatta működését.

A Bank rendkívüli közgyűlése 2023. március 10. napján az 1/2023. (03.10.) számú határozatában döntött a Jelzálogbank cégnevének 2023. május 1-jei hatállyal történő megváltoztatásáról: MBH Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság néven működik tovább.

A változatlanul komplex geopolitikai és makrogazdasági környezet ellenére az MBH Jelzálogbank fenntartotta aktív jelzáloglevél kibocsátói státuszát 2024-ben is. 2024-ben nyolc tranzakció keretében 59,6 milliárd forint névértékű jelzáloglevél kibocsátásra került sor, ebből a zöld jelzáloglevél két alkalommal öszszesen közel 14,5 milliárd forintot tett ki. Az aktív piaci jelenlét mögött a piaci hangulat javulása, a magasabb jelzáloglevél minősítés következtében elindult felárcsökkenés és a jelzáloghitelezés felfutása állt. 2024. augusztusban, 2018 márciusa óta először 70 milliárd forint fedezetlen kötvénykibocsátásra is sor került.

július 22. napjától ismét a Moody's Investor Service minősíti az MBH Jelzálogbankot (hosszú- és rövid lejáratú kibocsátói minősítése Ba3/NP, a hosszú- és rövid lejáratú Partnerkockázatainak a minősítése (Counterparty Risk Ratings, CRRs) Baa3/P-3, a hosszú- és rövid lejáratú Partnerkockázati Értékelése (Counterparty Risk (CR) Assessment) Baa3(cr)/P-3(cr), valamint az MBHJ által kibocsátott jelzálogleveleket, amelyekre hosszú lejáratú A1 minősítést adott (a Partnerkockázati (CR) Értékelés Baa3(cr)). A jelzáloglevelek minősítés 4 fokozattal magasabb, mint a magyar szuverén adósság besorolása.

Az MBH Jelzálogbank Igazgatósága döntése alapján az MBH Jelzálogbank felmondta a jelzálogleveleinek a Moody's hitelminősítésénél 4 fokozattal rosszabb Standard and Poor's ratingjét. Ezt követően az S&P Global Ratings 2024. november 5. napján közzétette, hogy az MBH Jelzálogbank Nyrt. jelzáloglevél kibocsátási programjára és az általa kibocsátott jelzáloglevelekre vonatkozó "BBB" minősítését (stabil kilátás) a Kibocsátó kérése alapján visszavonja.

2024-ben az MBH Jelzálogbank sikeresen folytatta zöld jelzáloglevéllel történő forrásszerzési tevékenységét, amelynek eredményeként 48,6 milliárd Ft-ra nőtt az általa forgalomba hozott zöld jelzáloglevél állománya. Az MBH Jelzálogbank ESG Stratégiájában a zöld jelzáloglevelek a teljes forgalomban lévő jelzáloglevél állományon belüli arányának növelésénél 15%-os célértéket tűzött ki 2025-re. A zöld jelzáloglevelek aránya 2024. Q3 végén 12,9 % volt

1.1. A Bank tulajdonosi szerkezete

	2024		2023
Tulajdonos	Tulajdoni arány (%)	Részvény (db)	Tulajdoni arány (%)	Részvény (db)
BÉT-re bevezetett "A" soro
zatú részvények
Belföldi intézményi befektetők	52,1	56 520 385	52,1	56 527 499
Külföldi intézményi befektetők	0,01	7 278	0,01	6 705
Belföldi magánszemélyek	2,82	3 056 794	2,83	3 052 987
Külföldi magánszemélyek	0,03	33 618	0,01	21 489
Visszavásárolt részvények	0,23	253 601	0,23	253 601
Államháztartás részét képező	44,79	48 597 602	44,8	48 597 602
tulajdonos
Egyéb	0,02	21 022	0,03	30 417
"A" révénysorozat összege	100	108 490 300	100	108 490 300

A Bank tulajdonosi struktúrája az alábbiak szerint alakult 2024. december 31-én:

Az MBH Banknak az MBH Jelzálogbankban meglévő befolyásoló részesedésének mértéke 52,0801%. Az MBH Bank tekintetében nincs legvégső ellenőrzést gyakorló fél.

Az 5%-nál nagyobb közvetlen Tulajdonosok bemutatása a bevezetett sorozatra vonatkozóan

	Letétkezelő	2024
A tulajdonosi szerkezet alakulása	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zrt.	nem	52 531 760	48,42
Magyar Posta Zrt.	nem	43 076 417	39,71
Összesen		95 608 177	88,13

	Letétkezelő	2023
A tulajdonosi szerkezet alakulása	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zrt.	nem	52 531 760	48,42
Magyar Posta Zrt.	nem	43 076 417	39,71
Összesen		95 608 177	88,13

Az 5%-nál nagyobb közvetlen Tulajdonosok bemutatása a teljes alaptőkére vonatkozóan

Letétkezelő		2024
A tulajdonosi szerkezet alakulása	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zrt.	nem	52 531 760	48,42
Magyar Posta Zrt.	nem	43 076 417	39,71
Összesen		95 608 177	88,13

	Letétkezelő	2023
A tulajdonosi szerkezet alakulása	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zrt.	nem	52 531 760	48,42
Magyar Posta Zrt.	nem	43 076 417	39,71
Összesen		95 608 177	88,13

Az Igazgatóság elnöke

Vida József

A Felügyelőbizottság elnöke

Dr. Láng Géza Károly

Az Igazgatóság tagjai

Dr. Nagy Gyula László Tóth Illés Ginzer Ildikó Dr. Török Ilona Brezina Szabolcs Károly

1.2. A pénzügyi kimutatások és üzleti jelentés elérhetősége

A Bank pénzügyi kimutatásainak nem része az üzleti jelentés, azt a Bank minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy a székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon.

Székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 9. G. ép. Weboldal: www.mbhjelzalogbank.hu

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. különálló pénzügyi kimutatásokat készít, melyek az alábbi helyen érhetők el: https://www.mbhjelzalogbank.hu/befektetoknek/penzugyi-informaciok#penzugyiinformaciok

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. nem készít konszolidált pénzügyi kimutatást. A Bank anyavállalata – az MBH Bank Nyrt. (felettes anyavállalat) – készíti el az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatást a számviteli konszolidációs körbe tartozó társaságok tekintetében.

Könyvvizsgálatot végző vállalkozás

PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.

Személyében felelős könyvvizsgáló

Mészáros Balázs Árpád

A könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetésért felelős személy: Tóthné Fodor Ildikó Brigitta (nyilvántartási szám: 007048)

**Könyvvizsgálati és egyéb, a könyvvizsgáló által nyújtott szolgáltatás díja*:**

	2024	2023
Éves könyvvizsgálati díj	36	31
Könyvvizsgáló által nyújtott szolgáltatások, díjak összesen	36	31

*A feltüntetett összegek az áfát nem tartalmazzák

Ezen tételen kívül egyéb könyvvizsgálati szolgáltatást a Bank nem vett igénybe 2024 év során.

1.3. A jogi környezet változásai és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra

Tárgyév során az alábbi kormányrendeletek és egyéb jogi szabályozó eszközök, módosítások gyakoroltak hatást a Csoport tevékenységére:

a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló Korm. rendeletek;
az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet módosításai (legutóbb 356/2024. (XI.21.), melyekkel változik a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat érintő különadó vonatkozó szabályozása;
522/2023. (XI.30.) Korm. rendelet a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII.24.) Korm. rendelet 130/2024 (VI.20.) módosításáról, mely keretében a lakossági jelzáloghitel szerződéseken alkalmazandó kamatstop intézkedés meghosszabbításra került 2024. december 31-ig, illetve a 374/2024 (XII.2.) módosításáról, mely keretében a lakossági jelzáloghitel szerződéseken alkalmazandó kamatstop intézkedés meghosszabbításra került 2025. június 30-ig.

2022-ben a jegybank ismételten felülvizsgálta a JMM-re vonatkozó szabályozást. A módosítás értelmében 2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálog alapú források is figyelembe vehetők a mutató számításakor, támogatva így a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését. A kereskedelmi ingatlannal fedezett vállalati hitelek fedezetével bevont források beszámítására csak korlátozott mértékben van lehetőség. Ezzel párhuzamosan a mutató nevezője kiterjesztésre kerül a deviza lakossági jelzáloghitelekre is.

A bizonytalan makrogazdasági és pénzügyi környezetre való tekintettel az MNB felülvizsgálta további szigorítási döntéseit és előbb egy évvel 2023. október 1-jére halasztotta, majd a mutatót szabályozó rendelet újabb módosításával határozatlan időre halasztotta el a JMM-mutató minimálisan elvárt szintjének 25 százalékról 30 százalékra emelését.

július 1-jétől a devizában denominált jelzálogalapú források is elfogadhatók a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) számítása során bizonyos korlátozások mellett. Ezen források esetén a környezeti fenntarthatósági célok érvényesítése és erősítése érdekében kizárólag zöld jelzáloglevelek elfogadhatóságának bevezetését tervezte az MNB 2024 őszétől.

A továbbra is bizonytalan piaci környezetre, a fedezetként bevonható, zöldnek tekinthető hitelállományok továbbra is alacsony arányára és lassú felépülésére, valamint a forrásbevonás és a deviza jelzáloglevélpiacokon való megjelenés adminisztratív nehézségeire tekintettel azonban a 2024. október 1-jétől hatályba lépő elvárás halasztása vált indokolttá. A módosítás támogatja a JMM szabályozásnak való banki megfelelést a korábbiakhoz képest eltérő gazdasági környezetben, valamint a denominációs és befektetői diverzifikáció pénzügyi stabilitási előnyeinek kiaknázását is elősegíti.

A bankcsoport tagjai a 2023. évi LXXXIV. törvény értelmében a globális minimadó alanyának minősülnek, azonban e törvény 47. §-a alapján átmenetileg mentesülnek az adófizetés alól.

1.4. Fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenység (ESG)

A Bank az ESG fejlesztési ütemtervnek megfelelően 2024. júliusában publikálta a 2023. évi önálló Fenntarthatósági jelentését. (https://www.mbhjelzalogbank.hu/sw/static/file/FIN\_MBH\_JZB\_ESG\_jelen tes\_2024\_HUN\_0711.pdf). Az MBH Jelzálogbank a korábbi évek gyakorlata alapján 2025-ben a 2024. évre vonatkozóan önálló Fenntarthatósági jelentést tesz közé.

1.5. Szegmens riport

Tekintetel arra, hogy a Jelzálogbank 2018 áprilisától kezdődően saját hitelt nem nyújt, tisztán refinanszírozó jelzálogbankként működik, emiatt külön szegmensek nála nem azonosíthatók. Az MBH Bank Nyrt., mint anyavállalat a konszolidált beszámolójában teszi közzé a szegmens riportot.

2. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

A számviteli politikák azon konkrét elvek, alapok, konvenciók, szabályok és gyakorlat, amelyeket a Bank a pénzügyi kimutatások összeállítása és bemutatása során következetesen alkalmaz. Ebben a fejezetben csupán az általános szinten értelmezhető főbb számviteli politikai elvek, míg a konkrét mérleg és eredménykategóriákhoz kapcsolódó részletes számviteli politikák a 4. fejezetben kerülnek bemutatásra.

2.1. A beszámolókészítés alapja

A Bank egyedi pénzügyi kimutatásai az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (továbbiakban: "IFRS"-ek) szerint készültek.

A Bank funkcionális pénzneme a magyar forint (Ft). Jelen beszámolóban az adatok millió Ft-ban értendők, az ettől eltérőt külön jelöljük.

2.2. Külföldi pénznemek

A Bankhoz tartozó egyes gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételek értékelése annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében történik, amelyben a gazdálkodó egység működik (funkcionális pénznem).

A külföldi pénznemben történő ügyleteket az ügyletek napján érvényes árfolyammal kerülnek átszámításra a Bank funkcionális pénznemére. A beszámolási időszak végén külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközök és kötelezettségek beszámolási időszak végi MNB által közzétett hivatalos árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. A monetáris tételek utáni árfolyamnyereség vagy -veszteség az effektív kamatlábbal és az időszaki kifizetésekkel módosított, időszak elején funkcionális pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték és az időszak végi árfolyamon átszámított, külföldi pénznemben fennálló amortizált bekerülési érték különbözete.

2.3. Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban

A Bank Egyedi pénzügyi kimutatásai a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. A vezetésnek nem áll szándékában megszüntetni a Bank üzletszerű tevékenységét. A vezetésnek a mérlegelés során nincs tudomása olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a Bank a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban. A Bank nyereséges működési múlttal rendelkezik, és megfelelő hozzáférése van pénzügyi forrásokhoz.

2.4. Lényeges számviteli becslések és mögöttes feltételezések

A pénzügyi kimutatások elkészítése szükségessé teszi, hogy a vezetőség olyan döntéseket, becsléseket és feltevéseket alkalmazzon, amelyek hatással vannak a számviteli politika alkalmazására, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások pénzügyi kimutatásban szereplő összegére.

A vezetőség egyezteti a Bank Felügyelő bizottságával a legfontosabb számviteli politikák és becslések kialakítását, kiválasztását és közzétételét, valamint alkalmazásukat. Ezek a közzétételek kiegészítik a pénzügyi kockázat kezeléséről leírtakat (lásd 3. megjegyzés).

A becslések és a mögöttes feltételezések felülvizsgálata folyamatos. A számviteli becslések módosításai a becslés módosításának időszakában, vagy a módosítás által érintett jövőbeli időszakokban kerülnek kimutatásra.

Értékvesztések hitelezési veszteségre

A hitelkockázat azonosítása és mérése a Bank értékvesztés- és céltartalékképzési politikájában előírtak szerint történik, így ezzel összefüggésben a várható hitelezési veszteség alapú értékvesztési modellek alkalmazása során a Bank minden rendelkezésre álló, észszerű és indokolható adatot és információt megvizsgál. Az adóst érintő és a hitelkockázat alakulására hatást gyakorló egyéb múltbeli és makroökonómiai tényezőket is magában foglaló, előre tekintő információ (például a nemteljesítési valószínűség (PD), a nemteljesítési veszteségráta (LGD), a kitettségérték, a fedezet múltbeli és várható változása) figyelembevételre kerül az várható hitelezési veszteség (továbbiakban: ECL) értékvesztési modellekben. Az ECL értékvesztés képzés és, annak visszaírása, valamint a céltartalékképzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál a Bank az IFRS elveinek megfelelően, a várható hitelezési veszteséget és a várható megtérülést veszi figyelembe. A várható hitelezési veszteség és a várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, továbbá a megtérülés valószínűségére és mértékére.

További részleteket a 3.2.1 fejezet tartalmaz.

A valós érték meghatározása

Az olyan pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó valós érték meghatározásához, amelyek tekintetében nincs megfigyelhető piaci ár, értékelési technikákat kell alkalmazni, amint az a számviteli politikában szerepel. Az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyekkel csak ritkán kereskednek és árfolyamuk nem nyilvános, a valós érték kevésbé objektív, és különböző mértékű megítéléseket tesz szükségessé a likviditástól, a koncentrációtól, a piaci tényezők bizonytalanságától, az árazási feltevésektől és a konkrét instrumentumot érintő egyéb kockázatoktól függően (4.24 megjegyzést).

Elhatárolt veszteségre képzett halasztott adó

A halasztott adókövetelések csak addig a mértékig kerülnek kimutatásra, amíg valószínű, hogy a Bank adóköteles nyereségével szemben felhasználhatóak. A Bank megítélése szükséges az elszámolható halasztott adókövetelések meghatározásakor, a jövőbeni adóköteles adózás előtti eredmény valószínűsíthető felmerülés vonatkozásában, a jövőbeni adó tervezési stratégiákkal együtt.

További információkat az elhatárolt veszteségre képzett halasztott adóval kapcsolatban a 4.16. megjegyzés tartalmaz.

2.5. Becslésekben bekövetkezett változás

Nem volt olyan terület, ahol a becslésekben szignifikáns változás történt volna.

2.6. Beszámítások

Az eszközök és kötelezettségek, a bevételek és ráfordítások egymással szemben nem beszámíthatók, kivéve, ha az összevonásukat valamelyik standard megengedi, vagy kötelezővé teszi (pl. év végi nem realizált árfolyam-különbözetek, vagy kivételes esetben pénzügyi instrumentumoknál, cash-flow kimutatásnál). Általánosságban akkor van lehetőség a nettósításra, amennyiben a gazdasági események azonosak, vagy hasonló jellegűek, és a belőlük származó nyereségek, veszteségek nem lényegesek, vagy azok elkülönítése nem lényeges, mert a gazdasági tartalmat a nettósítás jobban írja le.

2.7. Hibák

A 2023 évi különálló kimutatás mérlegfordulónapja után nem került azonosításra olyan hiba 2023 évre vonatkozóan, amely jelentősen befolyásolná a felhasználók kimutatás alapján meghozott döntéseit.

2.8. Módosított és új IFRS/IAS standardok alkalmazása

2.8.1. Az IFRS standardok 2024. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

IFRS 16 "Lízingek" standard módosítása Lízing kötelezettség visszlízing ügyletek esetén (kihirdetve 2022. szeptember 22-én, hatályos a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra).
IAS 1 "Pénzügyi kimutatások prezentálása" standard módosításai A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása (eredetileg kihirdetve 2020. január 23-án, majd módosítva 2020. július

15-én és 2022. október 31-én, hatályos a 2024. január 1-jével vagy azután kezdődő éves időszakokra).

• IAS 7 "Cash flow-kimutatás" és IFRS 7 "Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek" standardok módosításai – Szállítói finanszírozási megállapodások (kihirdetve 2023. május 25-én, hatályos a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra).

A Bank úgy véli, hogy a meglévő standardok fenti módosításainak alkalmazása nincs jelentős hatással a Bank pénzügyi kimutatásaira.

2.8.2. Az IASB által kibocsátott még nem hatályos és/vagy az EU által még nem elfogadott új és módosított standardok és értelmezések

IAS 21 "Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai" standard módosítása: Átváltási árfolyam hiánya (kibocsátva 2023. augusztus 15-én, hatályos a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra).
IFRS 9 és IFRS 7 módosításai (2024. május 30-án került kiadásra, hatályos a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra). A pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó módosítások.
IFRS 18 "Bemutatás és közzétételek a pénzügyi kimutatásokban" (kibocsátva 2024. április 9 én és hatályos a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra). Az IFRS 18 az IAS 1 standard helyébe lép.
IFRS 19 "Nyilvános közzétételre nem köteles leányvállalatok: Közzétételek" (kibocsátva 2024. május 9-én és hatályos a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra).

A Bank jelenleg vizsgálja a módosítások pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását.

2.8.3. Az IASB által kibocsátott új standardok és meglévő standardok módosításai, amelyek EU általi elfogadása elutasításra vagy elhalasztásra került

IFRS 14 "Hatósági árszabályozásból eredő elhatárolások" standard (kibocsátva 2014. január 30-án, hatályba lép 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban, csak az első alkalmazó első, IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban alkalmazandó) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyási folyamatot a jelenlegi átmeneti standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.
IFRS 10 "Konszolidált pénzügyi kimutatások" és IAS 28 "Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések" standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (kihirdetve 2014. szeptember 11-én, hatályba lépés napja: IASB döntésének függvénye /a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották.

A Bank jelenleg is értékeli a fent említett standardok hatását.

2.8.4. Az IFRS számviteli standardok éves felülvizsgálata alapján keletkezett módosítások (2024 júliusában került kiadásra és 2026 január 1-jétől hatályos)

Pontosításra került az IFRS 1 standardban a következő: Az IFRS számviteli standardokra való áttéréskor a fedezeti ügyletet meg kell szüntetni, ha az nem felel meg a "minősítési kritériumoknak", nem pedig a fedezeti elszámolás "feltételeinek", annak érdekében, hogy feloldják az IFRS 1 megfogalmazása és az IFRS 9 fedezeti elszámolásra vonatkozó követelményei közötti ellentmondásból eredő lehetséges zavart.
Az IFRS 7 előírja a pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség közzétételét olyan pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyekben a gazdálkodó egységnek folyamatos

érdekeltsége van, beleértve azt is, hogy a valós értéken történő értékelés tartalmazott-e "jelentős nem megfigyelhető inputokat". Ez az új kifejezés a "nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló jelentős inputokra" való hivatkozást váltotta fel. A módosítással a megfogalmazás összhangba kerül az IFRS 13 standarddal.

Az IFRS 16 standard módosításra került annak tisztázása érdekében, hogy amikor a lízingbevevő az IFRS 9 standardnak megfelelően megállapítja, hogy egy lízingkötelezettség megszűnt, a lízingbevevőnek az IFRS 9 útmutatást kell alkalmaznia az ebből eredő nyereség vagy veszteség eredményben történő elszámolására. Ez a pontosítás azokra a lízingkötelezettségekre vonatkozik, amelyek annak az éves beszámolási időszaknak a kezdetén vagy azt követően szűnnek meg, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza ezt a módosítást.
Az IFRS 9 és az IFRS 15 közötti ellentmondás feloldása érdekében az IFRS 9-ben pontosításra került a következő: A vevőkövetelések kezdeti megjelenítése "az IFRS 15 alkalmazásával meghatározott összegben" kell történjen, nem pedig "az IFRS 15-ben meghatározott ügyleti áron".
Az IFRS 10 standardot módosították annak érdekében, hogy a használt nyelvezet kevésbé legyen döntő arra vonatkozóan, hogy egy gazdálkodó egység mikor minősül "de facto ügynöknek", és hogy egyértelművé tegye, hogy az IFRS 10 B74 bekezdésében leírt kapcsolat csak egy példa arra a körülményre, amikor megítélésre van szükség annak meghatározásához, hogy egy fél de facto ügynökként jár-e el.
Az IAS 7 standardot korrigálták, hogy töröljék a "bekerülési érték módszerre" vonatkozó hivatkozásokat, amelyet 2008 májusában töröltek az IFRS számviteli standardokból, amikor az IASB kiadta a "Leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban vagy társult vállalkozásban lévő befektetés bekerülési értéke" című módosítást.

A fentiekben leírtak kivételével az új standardok és értelmezések várhatóan nem befolyásolják jelentősen a Bank konszolidált pénzügyi kimutatásait.

3. KOCKÁZATKEZELÉS

3.1. Bevezetés és áttekintés

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. (továbbiakban Bank) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (Szhitv.) szerinti Integrációs Szervezet tagja. Az Integrációs tagságból következően a Bankra kiterjednek az Integráció kockázatkezelési szabályzatai. A Bank kockázatmenedzsmentjének működését a hatályos magyar és uniós jogszabályok, valamint további felügyeleti előírások határozzák meg. A Bank az MBH Csoport tagja, így működése során az MBH Bank csoportszintű belső előírásainak is meg kell felelnie.

Az Szhitv. 5/A. § (1) bekezdése szerint az Integrációs Szervezet és annak tagjai egymás kötelezettségeiért a Ptk. szabályai szerinti egyetemlegesen kötelesek helytállni. Az egyetemleges felelősség az Integrációs Szervezettel és annak tagjaival szemben fennálló valamennyi követelésre kiterjed, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.

Az Szhitv. 1. § (5) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet, valamint annak tagjai a Hpt. szerinti öszszevont alapú felügyelet alatt állnak. A Bank az MBH Befektetési Bank által irányított MBH Integrációs Csoport tagja, amely az MBH Bank által irányított MBH Csoport része.

Az Szhitv. 1. § (5) bekezdése alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének (CRR) 10. cikke szerinti feltételek teljesülése esetén mentesül e rendelet második-nyolcadik részében meghatározott követelmények egyedi alkalmazása alól. A Magyar Nemzeti Bank a CRR 10. cikke szerinti egyedi mentességet az Integráció tagjai számára a 2014.03.03-ai keltezésű H-JÉ-I-209/2014. számú határozatában megadta.

Az Integráció, illetve tagintézményei törekednek olyan integrált és az Integráció egészére kiterjedő kockázati kultúrát megteremteni, amely a kockázati étvágyukkal, a kockázattűrés mértékével összhangban biztosítja a felmerülő kockázatok azonosítását, mérését és kezelését.

Az MBH Bank csoportszintű kockázati stratégiája meghatározza a Bank által vállalható kockázatok körét és az alkalmazandó kockázatkezelési- és mérési eszközöket, valamint meghatározza a Bank által követendő általános kockázatvállalási elveket és szabályokat. A Bank működése során olyan kockázati kultúra fenntartására törekszik, amely a kockázati étvággyal összhangban biztosítja a felmerülő kockázatok azonosítását, mérését és kezelését. Az ennek megfelelő kockázati kultúra elsődleges eszközeit a belső politikák, stratégiák, szabályozások és iránymutatások, a kommunikáció és az alkalmazottak képzése jelentik.

A Bank valamennyi tevékenységével együtt jár bizonyos mértékű kockázatvállalás, mely kockázatok felmérése, értékelése, limitálása, elfogadása és kezelése a Bank minden napi operatív tevékenységének szerves részét képezik.

A kockázatkezelés a Bank működésének elválaszthatatlan része és üzleti, valamint átfogó pénzügyi teljesítményének alapvető komponense. Az MBH Bank csoportszintű kockázatkezelési tevékenysége úgy került kialakításra, hogy elősegítse a kockázati környezet változásainak folyamatos nyomon követését. Ezt mind a stratégia, mind az operációs szinten egyaránt érvényesülő, a hagyományosan prudens kockázatkezelési kultúra iránti elkötelezettség biztosítja.

A legfontosabb kockázatkezelési elvek közé az Igazgatósági szinten érvényesülő végső kontroll (egyes külön nevesített és meghatározott kockázati döntésekhez a Felügyelő Bizottság jóváhagyása is szükséges), a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, limitálása, figyelése és jelentése tartozik. A fő kockázatkezelési elvekkel kapcsolatos döntések csoportszinten kerülnek elfogadásra, és azokat a Bank saját döntéshozó szervei egyedileg valósítják meg.

A Bank a "Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata" (ICAAP) felülvizsgálati folyamat keretében évente legalább egyszer elvégzi a kockázatainak önértékelését, melynek során azonosítja a jelentős mértékű (materiális) kockázatait.

A Bankot érintő legjelentősebb kockázatok az alábbiak:

Hitelkockázat

• Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat azt a potenciális kockázatot jelenti, hogy az üzleti partner nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, vagy nem időben teljesíti azokat, vagy csökken a követelések értéke az üzleti partner hitelminősítésének romlása miatt. A kapcsolódó vállalatoknak nyújtott hitelekből vagy más hiteljellegű kötelezettségvállalásokból származó kockázatok szintén szerepelnek a Bank hitelkockázat kezelő mechanizmusában.

• Partnerkockázat

A partnerkockázat az abból származó potenciális veszteség, hogy az adott ügylet partnere nem teljesíti szerződéses kötelezettségét az ügylet lezárása (a pénzáramlások végleges elszámolása) előtt. E kockázat, a hitelkockázat egy fajtájaként a származtatott, illetve repó és egyéb értékpapír-finanszírozási ügyleteket érinti. Szintén sajátos jellemzője a partnerkockázatnak a bilaterális jelleg, vagyis az, hogy az adott ügyletben résztvevő partnerek szempontjából az egyes pozíciók ellentétes irányú (piaci) kockázati profillal rendelkezhetnek, ami – többek között – megteremti a pozíciók és elszámolások nettósításának lehetőségét.

• Hitelértékelési korrekció (CVA)

Hitelértékelési korrekciós kockázat a partnerrel szemben fennálló ügyletek portfoliójának piaci középértékéhez képesti kiigazítását tartalmazza.

• Koncentrációs kockázat

A kockázatok koncentrációja azt a kockázati kitettséget jelenti, amely vagy képes olyan mértékű veszteséget okozni, amely veszélyezteti az intézmény üzletszerű működését; vagy lényegi változást okoz az intézmény kockázati profiljában. Alapvetően hitelkockázati eredetű, de más kockázatokkal szoros interakcióban közösen fejti ki hatását.

• Devizahitelezési kockázat

A kölcsönfelvevő lakóhelye/székhelye szerinti ország törvényes fizetőeszközétől eltérő pénznemben történő hitelezésből fakadó veszteség potenciális veszélye.

Likviditási kockázat

A likviditás az intézmény azon képessége, hogy az eszközei növekedését, lejáró kötelezettségeit anélkül tudja finanszírozni, illetve teljesíteni, hogy emiatt jelentős, nem tervezett veszteség érné. A rövid távú források hosszú távú kihelyezése, azaz a jövedelmezőség érdekében végrehajtott lejárati transzformáció, a lejárat előtti tömeges forráskivonás, a források koncentrációja és megújíthatósága, a forrás költségek változása, a környezeti hatások és más piaci szereplők magatartásának bizonytalansága jelentik a likviditási kockázatot.

Piaci kockázat

Piaci kockázat a mérlegen belüli és mérlegen kívüli pozíciókon a piaci árak változásából (kötvények, értékpapírok, áruk, devizák árfolyamának vagy a pozíciókat érintő kamatlábak megváltozásából) fakadó veszteségek jelenbeli és/vagy jövőbeli veszélye.

• Devizaárfolyam kockázat

A devizakockázat annak a kockázata, hogy a Bank nyeresége, tőkéje csökken, vagy teljes mértékben elvész a devizaárfolyamok szintjének, arányainak változásából eredően.

• Banki könyv kamatlábkockázata

A banki könyvi kamatlábkockázat annak lehetősége, hogy a banki könyvi pozíciókból származó jövedelem és/vagy a bank gazdasági tőkeértéke kedvezőtlenül változik a piaci kamatlábak változásának következtében.

• Credit spread kockázat

Nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő hitelfelár-kockázat. A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó hitelkockázat piaci árának változásából eredő kockázat, amely nincs fedezve más kockázat alatt, például az IRRBB vagy a hitelezési kockázat nemteljesítési kockázata alatt. Méri az eszköz változó felárának kockázatát, azonos hitelképességi szintet feltételezve, azaz azt, hogy a hitelkockázati felár hogyan mozog egy adott minősítési tartományon belül.

Működési kockázatok

Nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi hibából, rendszerhibákból, illetve külső eseményekből eredő veszteségek kockázata.

• Jogi és üzletviteli kockázat

A jogi kockázat a jogszabályi előírások be nem tartásából, helytelen jogalkalmazásból, vagy a jogszabályváltozások implementálásának hiányából fakadó kockázatok, valamint a jogszabályi környezet nem várt, vagy visszamenőleges hatályú változásának, vagy bíróságok – Bank és érdekeltségei álláspontjától eltérő – jogalkalmazása. A jogi kockázat magába foglalja az üzletviteli kockázatot (conduct risk), amely a pénzügyi szolgáltatások nyújtásában a szolgáltatások nem megfelelő kínálatából vagy szándékosan folytatott, meg nem engedhető magatartásból adódó kockázat. Ide sorolhatók a fogyasztók terhére elkövetett visszaélésekből, tisztességtelen és nem etikus kereskedelmi gyakorlatból, agresszív értékesítésből, eredő kockázatok.

• Reputációs kockázat

Reputációs kockázat a likviditást, tőkét vagy jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázatok, amelyek a Bankról és érdekeltségeiről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származnak és a Bank és érdekeltségei külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánulnak meg.

• Modellezési kockázat

A modellezési kockázat annak a kockázata, hogy a modellek hibáiból kifolyólag gazdasági veszteséget okozó döntéseket hoz a Bank. A modellhibák mögött nem feltétlenül, illetve nem elsősorban hanyagságot kell keresni, hanem a tudás korlátait, kevés adatot, vagy a múltbeli adatokból nem kiolvasható változásokat: egyszerűen azt a tényt, hogy a modellek sohasem tökéletesek.

• Információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázat

Az IKT kockázat, annak a kockázata, hogy az IKT rendszerek (ideértve az informatikai rendszereket, hálózatokat, kommunikációs csatornákat) teljesítményét és rendelkezésre állását káros hatás éri, azokhoz és az abban tárolt adatokhoz jogosulatlanul hozzáférnek, a bennük bekövetkezett változások inkonzisztensek vagy nem nyomon követhetők. Az IKT kockázat magában foglalja a IKT rendszerekhez kapcsolódó kiszervezés kockázatát is.

Egyéb jelentős mértékű kockázatok

• Stratégiai és üzleti kockázat

Stratégiai kockázat magába foglalja azokat a kockázatokat, amelyek olyan üzletpolitikai döntésekből származnak, amelyek negatív hatással vannak a tőkére és jövedelmezőségre, továbbá a hiányos, vagy nem megfelelő döntések végrehajtásából következnek, illetve a gazdasági környezet változásaihoz való lassú alkalmazkodásból erednek.

Az üzleti kockázat alatt a gazdasági környezet azon váratlan változásai értendőek, amelyek negatív hatással vannak az üzleti forgalomra vagy az árrésre, és nem róhatóak fel más típusú kockázatok terhére. A tervezett és a tényleges költségek és bevételek közötti különbség számszerűsíti.

Kockázatkezelési tevékenység

A Bank Kockázati Stratégiája az üzleti stratégiával és az MNB szabályaival összhangban kerül kialakításra. A Kockázati Stratégiában foglalt feladatok arra irányulnak, hogy kiegyensúlyozott kockázat / hozam arányt biztosítsanak, fegyelmezett és konstruktív ellenőrzési környezet alakuljon ki, meghatározásra kerüljön a Bank kockázatvállalási hajlandósága, kockázatviselő képessége és folyamatosan fennmaradjon a Bank kockázatkezelő képessége, és hosszútávon fenn tudja tartani kockázati fedezettségét. Ezáltal is biztosítva a Bank tőkemegóvását és a mindenkori fizetőképesség fenntartását.

Bizottságok	Fő felelősségek
Felügyelőbizottság	A Társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Irányítja a társaság belső ellenőrzési szervét; Megvizsgálja az Igazgatóság által elkészített rendszeres és eseti jelentéseket. Azokban a kérdésekben jogosult dönteni, amelyeket a Ptk., a Hpt. vagy az Alapszabály a Felügyelőbizottság hatáskörébe utal.
Audit Bizottság	Az Audit Bizottság a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, valamint a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti a Felügyelőbizottság munkáját.
Jelölő Bizottság	Feladata a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagságra jelöltek állítása és ajánlása, a vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, a vezető testület és a tagok összetételének és teljesítményének ér tékelése. A vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidol gozása. Feladata továbbá a Társaság ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása.
Igazgatóság	Az Igazgatóság a társaság operatív ügyvezető szerve, ellátja az ügyvezetéssel kapcsolatos feladatokat és gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. Hatáskörébe tartozik a részvényekkel, osztalékkal kapcsolatos feladatok, a társaság szervezetét és tevékenységi körét érintő feladatok, stratégiai tervezéssel kapcsolatos feladatok (üzletpolitikai és pénzügyi terv előkészítése, valamint a kockázati stratégia jóváhagyása) ellátása, rendszeres és eseti jelentések kiértékelése.
Jelzálogbank Eszköz-Forrás Bizottság	Az Eszköz-Forrás Bizottság a Bank eszköz-forrás gazdálkodásának elsődleges felelőse. Hatáskörébe tartozik az eszköz-forrás állományok hozamainak, kamatkiadásainak és ezek változásainak, valamint mindezek eredmény hatásainak és potenciális eredményhatásainak áttekintése és megvitatása. A Bank közép és hosszú távú likviditási és finanszírozási terveinek megvitatása, jóváhagyása. Jelzáloglevél kibocsátási program és azok paramétereinek előzetes jóváhagyása, adott jelzáloglevél-programon belüli egyedi kibocsátások paramétereinek jóváhagyása. Jegyzési jogot nem biztosító, illetve nem átváltoztatható saját kötvény-kibocsátási program és azok paramétereinek előzetes jóváhagyása. Dönt a Bank termékeinek, szolgáltatásainak árazásáról a sztenderd (publikus) kondíciók jóváhagyása a saját hitelál lományok tekintetében, valamint a refinanszírozási műveletek keretében alkalmazott kondíciók jóváhagyása tekinte tében. Dönt a piaci kockázatokra vonatkozóan limitek felállításáról, illetve javaslattétel az Igazgatóság felé a kockázati poli tikában/kockázati stratégiában foglaltaknak megfelelően, a limitek betartásának ellenőrzése.
Jelzálogbank Módszertani Bizottság	A JMB együttműködik az MBH Módszertani Bizottságával és végrehajtja ezen bizottság által számára elrendelt felada tokat. A JMB hatáskörét az MBH Bank Nyrt., az Integrációs Szervezet és az Integrációs Üzleti Irányító Szervezet által meghatározott keretek között gyakorolja. Hatáskörébe tartozik a Bank kockázati profiljának áttekintése, kockázati módszertanok jóváhagyása, egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kockázatvállalás jelzálogbanki belső limitének megállapítása. A treasury és ALM tevékenység vonatkozásában a hitel- és partnerkockázat figyelemmel kísérése, a szükséges intézke dések meghozatala, a hitel- és partnerkockázatokra vonatkozóan ügyfél -, illetve ügyfélcsoport- betartásának el lenőrzése. Országkockázatokra vonatkozó limitek felállítása, a limitek betartásának ellenőrzése. Működési kockázatkezelésre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos döntések meghozatala. NPL Bizottságként a hatáskörébe tartozó portfólió tekintetében az allokált kockázati limitek betartásának ellenőrzése, limitsértés esetén intézkedések meghozatala.Az NPL portfóliójának rendszeres áttekintése, a hatáskörébe tartozó kockázati módszertanok jóváhagyása.

Refinanszírozási Hitelezési Bizottság	A Refinanszírozási Hitelezési Bizottság működésének a célja a Bank refinanszírozási üzletmenetéhez kapcsolódó, adott
	partnerbankkal megkötésre kerülő együttműködési megállapodás (keretszerződés) egyes keretfeltételeinek kiala
	kításához szükséges döntések meghozatala.
Zöld Jelzáloglevél Bizottság	A Bank azzal a céllal hozta létre a Zöld Jelzáloglevél Bizottságot (továbbiakban: ZJB), hogy erősítse a fenntarthatósági tényezők szerepét a Bank vállalatirányításában, különös tekintettel az üzleti és kockázatkezelési területek vonat
	kozásában. A Bizottság a vezérigazgatóból, a kockázatkezeléssel megbízott vezérigazgató-helyettes, a tőkepiaci, a re finanszírozási, az ALM, a fedezet nyilvántartás, a fedezet management területek vezetőjéből áll, a Bizottság munkájáról
	közvetlenül az Igazgatóságnak tartozik jelentést tenni. A belső szabályozás értelmében a ZJB új fedezetek bevonása esetén, valamint a meglévő fedezetek tekintetében dönt azok zöld minőségéről és rendszeresen felülvizsgálja a ki
	bocsátott zöld jelzáloglevelek mögötti zöld fedezetek rendelkezésre állását.

3.2. Kockázati faktorok

3.2.1. Hitelezési kockázat

A hitelkockázat az abból származó pénzügyi veszteség kockázata, hogy a vevő vagy partner nem teljesíti valamely szerződéses kötelmet. Elsősorban a Bank hitelezésitevékenységéhez kapcsolódik, de bizonyos mérlegen kívüli tételek, például garanciák, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában tartott eszközök nyomán is felmerül.

A kockázatkezeléssel kapcsolatos jelentéskészítés szempontjából a Bank a hitelkockázati kitettség valamennyi elemét figyelembe veszi és konszolidálja (mint az egyéni kötelezetti nemteljesítési kockázatot, ország- és szektorkockázatot).

A hitelkockázat kezelése

A Bank rendelkezik a hitelezési tevékenységből (beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) származó kockázat nyomon követését és megfelelő kezelését szolgáló standardokkal, politikákkal és kapcsolódó szabályozásokkal. A Bank Kockázatkezelése a hitelkockázat központosított ellenőrzését és kezelését biztosítja. Feladatai közé tartoznak különösen az alábbiak:

A Bank hitelezési politikájának kialakítása az üzleti egységekkel egyeztetve, a hitelkockázatot meghatározó, számszerűsítő és nyomon követő hitel-jóváhagyási politikák, standardok, limitek és útmutatások kidolgozásával.
A hitellimitek jóváhagyására és megújítására vonatkozó engedélyezési struktúra felállítása. Az adekvát és megfelelő időben a hitelezési döntéshozatal rendszerének kialakítása érdekében a limit öszszege, az ügyfélszegmens és az ügyfélminőség, valamint az üzletág szerint is differenciáltan kerültek megállapításra a delegált hitelezési döntési hatáskörök az Üzleti és Kockázati Terület testületei és egyéni döntéshozói részére.
A lakossági és vállalati portfóliók teljesítményének és kezelésének nyomon követése.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó kitettségek kezelésének ellenőrzése a kereskedési céllal tartott értékpapírokra vonatkozó ellenőrzések kialakításával.
A koncentrációs kockázatkezelési politikájának kialakítása és fenntartása, biztosítva, hogy a kitettségek koncentrációja ne lépje túl a belső és szabályozói limitrendszerek biztosította kereteket, a koncentrációs kockázat megfelelő kezelése mellett, oly módon, hogy lehetőség szerint pótlólagos tőkekövetelmény képzése ne váljon szükségessé.
A kockázatminősítési rendszerének kidolgozása és fenntartása a kitettségeknek a felmerült pénzügyi veszteség mértéke által megtestesített kockázat szerinti kategorizálása, valamint a fellépő kockázatoknak megfelelő adekvát kockázatkezelés érdekében. A hitel (ügylet) minősítési rendszer célja annak meghatározása, mely esetekben lehet szükség várható hitelezési veszteség képzésére konkrét hitelkitettségekkel szemben. A kockázat-besorolási rendszer több fokozatú, amely megfelelően tükrözi a nemteljesítés kockázatának különböző mértékeit, valamint a biztosítékok vagy más hitelkockázat-mérséklési lehetőség rendelkezésre állását az adott expozíció tekintetében.

• Állásfoglalások, útmutatás és szakmai támogatás nyújtása a Bank üzleti egységei számára a hitelkockázat kezelése terén.

A prudenciális követelmények megvalósítása érdekében a Bank ügyfélcsoportképzési koncepciót vezetett be és működtet. Ennek keretében kiemelést érdemel az ügyfélcsoport szintű monitoring. Ez alapján a teljes kockázatvállalási folyamatot ügyfélcsoport szinten kell elvégezni: a limitelőterjesztési és monitoring folyamat az egyes csoportok vonatkozásában minden csoporttagnál azonos időben, a kockázatok együttes elemzése, figyelembevétele alapján történik.

A koncentrációs kockázatok kezelését illetően a Bank alkalmazza a koncentrációs kockázati limitek átfogó koncepcióját. A koncepció keretében a Bank banki és ágazati szintű KPI (Key Performance Indicator) szettet, illetve terméklimiteket állított fel, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó jellemzőkből / kockázatokból eredő további kockázatok felvállalásának korlátozása, valamint a magas vagy speciális kockázatot képviselő termékek kockázatainak limitálása érdekében. A portfólión belüli magas kockázati koncentráció elkerülését célozva, úgynevezett koncentrációs kockázati határérték került megállapításra a teljes banki portfólióra irányadóan azzal, hogy ezt a célértéket az egyes ügyfelek / ügyfélcsoportok limitei kivételes és indokolt esetben, kizárólag magas szinten, testületi döntéshozó által elfogadott stratégiai iránymutatások alapján, testületi döntés alapján haladhatják meg.

A beszámoló fordulónapjáig a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok nem kerültek figyelembevételre a Bank kockázatkezeléshez alkalmazott modelljeiben. Az ESG releváns információk gyűjtésének és tárolásának módja már kidolgozásra került, így azok későbbi elemzése és felhasználhatósága biztosított. Összeállításra került az ESG adattaxonómia is. Az ESG index összetételének elemzésével, valamint az MNB 2024. (IX.24.) számú ajánlásával összhangban 2025. július 1-től fokozatosan megvalósuló ESG adatgyűjtés által elérhetővé váló információk hosszabb távon beépíthetővé válnak az elvégzendő stressz tesztek, továbbá a life-time PD, illetve LGD paraméterek becslése során.

A legfrissebb elérhető makró előrejelzések az MNB elvárásainak megfelelően frissítésre kerültek a Bank által használt kockázati paraméterekben. A Bankban alkalmazott makró szcenáriókat az Elemzési Centrum szolgáltatta, ezzel is biztosítva, hogy az várható hitelezési veszteség számítás során használt makró előrejelzések és a pénzügyi tervezésben használt makró paraméterek közötti összhang még szorosabb legyen. Az új előrejelzések által frissítésre kerültek az éles makrogazdasági modellek alapján a banki szegmens szintű makrogazdasági kiigazításhoz szükséges (Macro overlay factor – MOF) paraméterek, amelyek alkalmazásra kerülnek a nyers (makro korrekció nélküli) IFRS PD értékeken. A makrogazdasági pályák súlyozása az MNB által megküldött belső használatú vezetői körlevél által javasoltaknak megfelelően kerül alkalmazásra, amely összhangban van az Elemzési Centrum által javasolt súlyozással is. 2024 fordulónapján alkalmazott súlyok az alábbiak voltak: 30% -stressz szcenárió (2023: 30%), 65% - alappálya szcenárió 2023: 65%), 5% - optimista szcenárió. (2023: 5%). Az így kapott új makrogazdasági környezetnek és várakozásoknak megfelelően kiigazított IFRS PD értékek a Módszertani Bizottság elfogadásával kerültek bevezetésre. Az éles makrogazdasági modellek minden paraméterfrissítés esetén statisztikailag és üzletileg is visszamérésre/ellenőrzésre kerülnek – így biztosítva a modell alkalmazhatóságát.

Negyedévente kerül bemutatásra a hitelkockázatokkal kapcsolatos várható hitelezési veszteség képzés részletes alakulásáról szóló beszámoló a Módszertani Bizottság részére, szintén negyedévente készül beszámoló az ágazati- és ügylettípus limitek alakulásáról, kihasználtságáról.

Várható hitelezési veszteség (ECL) meghatározása és elszámolása

A Bank a kintlévőségeit minősítésekor a kintlévőség elsődleges fedezete az ügyfél / partner fizetési képessége és készsége kerül figyelembevételre. Ez alól kivétel az olyan ügylet, amely mögött olyan, az ügyfél / partner vagyoni és jogi helyzetétől független biztosíték áll, amelyből a megtérülés egyértelműen biztosítható.

A Bank a kitettségeket minden minősítési időszakban, azaz havonta minősíti, ami során az IFRS elveinek megfelelő szegmensekbe illetve az IFRS 9 Stage 1, Stage 2, Stage 3, illetve POCI kategóriák valamelyikébe kerülnek besorolásra.

A Bank minden fordulónapon értékeli, hogy a pénzügyi eszköz hitelkockázata jelentősen növekedett-e a kezdeti megjelenítés óta.

A Bank a következő feltételek vizsgálata alapján határozza meg a hitelkockázat jelentős mértékének növekedését:

a kiinduló kezelési típushoz képest romlás következett be,
a mesterskála szerinti PD változás az indulási értékhez képest lényeges, eléri az 5 százalékpontos romlást
A life-time PD változásának abszolút határértéke eléri az 5 százalékpontos romlást
A life-time PD relatív romlásának mértéke eléri az alábbi rating kategóriákhoz meghatározott határértékeket
- o 1-9 rating kategória: 500%
- o 10-14 rating kategória: 400%
- o 15-18 rating kategória: 300%
- o 19-21B rating kategória: 200%
Átstrukturálással érintett ügylet, amelyeknek átstrukturálást követő nettó jelenértékének változása (NPV változás) 1 % feletti, defaultból már felépült, viszont a próbaidőszak feltételeit még nem teljesítette
Átstrukturálással érintett ügylet, amelyeknek átstrukturálást követő nettó jelenértékének változása (NPV változás) 1 % alatti és a próbaidőszak feltételeit még nem teljesítette
késedelem mértéke több, mint 30 nap,
az ügyfél Stage 2-be sorolt instrumentumai meghaladják a bruttó kitettségének jelentős arányát, amelyet a Bank 20%-ban határozott meg.

Bármely fenti feltétel meglétét a Bank a hitelkockázat jelentős mértékű növekedéseként értékeli. Amenynyiben nem állnak fent a Stage 2-es besorolás feltételei, az ügylet Stage 1-es besorolásba kerül vissza, ha egyéb óvatossági szabály (pl.: felgyógyulás) miatt nem tartja a Bank magasabb minősítési kategóriában az ügyfelet, ügyletet.

Amennyiben a fordulónapon történő értékelés során az egyes ügylet esetében a nemteljesítés objektív bizonyítékok alapján bizonyosnak tekinthető, az ügylet Stage 3-ba kerül és az élettartam alatt várható hitelezési veszteség (ECL) kalkulálása alapján várható hitelezési veszteség kerül megképzésre. A Bank materialitási küszöbértéket határoz meg, amely küszöbértéket el nem érő kitettségek kisösszegűnek (összeghatár alattinak) minősülnek. Az összeghatár feletti kitettségekre vonatkozóan egyedi értékelés alapján kerül sor várható hitelezési veszteség képzésre.

Az ügyfelek együttes várható hitelezési veszteségének meghatározásához az IFRS 9 elveinek megfelelő várható hitelezési veszteség (ECL) értékek kerülnek felhasználásra, amely alapján az együttes várható hitelezési veszteség havonta, automatikusan kerül megképzésre.

A várható hitelezési veszteség meghatározásánál figyelembe vett tényezők:

lejáratig hátralévő idő;
élettartam alatti nemteljesítéskori kitettség (EAD);
nemteljesítés esetén várható veszteség (LGD);
élettartam alatti nemteljesítés valószínűségi érték (PD);
élettartam alatti hitel egyenértékesítési konverziós tényező (CCF);
élettartam alatti hátralévő évek száma alapján számított effektív kamatláb (EIR).

Az értékvesztés és céltartalék értéke megegyezik a várható hitelezési veszteség értékével.

Stage 1 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12 havi várható hitelezési veszteség alapján történik.

Stage 2 és Stage 3 esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartamra vonatkozó várható hitelezési veszteség meghatározásával történik.

Az alkalmazott kockázati paraméterek homogén csoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek.

A Bank a várható hitelezési veszteséget a hátralévő futamidőre számítja, a következő pénzügyi instrumentumok kivételével, melyek esetében a veszteséget 12 hónapra számítja:

• a vevőkövetelések kivételével azoknál az egyéb pénzügyi instrumentumoknál, melyek hitelkockázata a kezdeti megjelenítéshez képest nem romlott jelentősen.

A Bank az alacsony hitelkockázatra vonatkozó mentességet nem alkalmazza.

A vevőköveteléseknél a Bank a várható veszteséget mindig hátralévő futamidőre számítja.

A várható hitelezési veszteségek a pénzügyi eszköz várható élettartama alatt felmerülő hitelezési veszteségek valószínűséggel súlyozott becslései. Ezeket a Bank a következők szerint értékeli:

fordulónapon nem értékvesztett pénzügyi eszközök: pénzáram-kiesések jelenértékén (a szerződés szerint a Banknak járó pénzáramok és a várható pénzáramok különbsége);
fordulónapon értékvesztett pénzügyi eszközök: a bruttó könyv szerinti érték és a becsült jövőbeni pénzáramok jelenértékének különbsége;
le nem hívott hitelnyújtási elkötelezettségek: a hitel lehívása esetén a Bankot illető szerződéses pénzáramok és a hitel lehívása esetén várt pénzáramok különbségének jelenértéke;
pénzügyi garanciaszerződések: a Bank várható kifizetései a birtokos részére, csökkentve azokkal az összegekkel, amelyek várhatóan megtérülnek.

A Bank elszámolt nyereséget vagy veszteséget jelenít meg a várható hitelezési veszteségre a következő nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokra:

hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök,
vevőkövetelések,
kibocsátott pénzügyi garanciák, és
kibocsátott hitelnyújtási elkötelezettségek.

A várható hitelezési veszteséget a Bank a következőképpen jeleníti meg:

amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a bruttó könyv szerinti értéket csökkentő összegként (értékvesztés),
a pénzügyi garanciaszerződések és hitelnyújtási elkötelezettségek esetén céltartalékként, amennyiben a pénzügyi instrumentum tartalmaz lehívott és le nem hívott komponenst, és a Bank nem tudja a le nem hívott komponensre számított várható hitelezési veszteséget a lehívottól elkülöníteni, ennek következtében a Bank a két komponensre összevontan határozza meg az értékvesztést. Amennyiben az így meghatározott értékvesztés meghaladja a lehívott komponens bruttó könyv szerinti értékét, a különbözetet céltartalékként jeleníti meg,
az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az elszámolt értékvesztés nem csökkenti a könyv szerinti értéket. Az elszámolt értékvesztés megjelenik az eredményben és az egyéb átfogó jövedelemben.

A Bank a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi kimutatás fordulónapján az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg.

A Bank a függő kötelezettségekre (szerződött, de le nem hívott hitelek, kibocsátott garanciák, akkreditívek) a céltartalékot a következőképpen képzi:

az egyedi értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében egyedileg határozza meg a Bank a megképzendő provízió mértékét,
az együttes értékelés hatálya alá tartozó ügyfelek / adósok esetében a Bank a a garantőr bedőlési valószínűségét a függő kötelezettségenkénti CCF faktorral korrigáltan határozza meg az EAD-t, és az alapján képez províziót.

A jövőbeni kötelezettségek között nyilvántartott ügyletek esetében a céltartalék képzés alapja az értékelési módszer szerint az értékelés napjára vonatkozóan veszteséget mutató ügyletek esetében a fordulónapi várható lehívott érték és a bruttó könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbség. A szükséges céltartalék megállapítása a fentiek szerint számított veszteség összege alapján történik.

3.2.1.1 Egyedi és csoportos értékelésű ügyletek

Elszámolt várható hitelezési veszteség az egyedileg és csoportosan értékelendő hitelekre

A mérlegkészítés fordulónapján, valamint a havi ügyletminősítés során meghatározásra kerül a várható hitelezési veszteség és a megképzendő várható hitelezési veszteség mértéke a minősítendő pénzügyi instrumentumok vonatkozásában. A minősítés fordulónapján Stage 3 kockázati besorolású, ügyfélszinten vagy ügyfélcsoport szinten a materialitási küszöbértéket elérő kitettséggel rendelkező default-ban lévő vállalati ügyfelek esetében az ügyletminősítés egyedi értékelés keretében kerül elvégzésre. Az egyedi értékelés során az ügyletre képzett várható hitelezési veszteség a bekövetkezési valószínűséggel súlyozott cash-flow szcenáriók effektív kamatlábbal diszkontált jelenértéke és a kitettség különbségeként kerül meghatározásra. 2024 évben nincs a Banknál egyedileg értékelendő hitelállomány.

A csoportosan értékelendő hitelek várható hitelezési vesztesége az IFRS 9 előírásainak megfelelően kerül megállapításra. A csoportos várható hitelezési veszteség számítása havi rendszerességgel, az alkalmazott kockázati paraméterek homogén csoportokra, ügyletcsoportokra kialakított statisztikai modellek alapján kerülnek meghatározásra. A modellek évente legalább egyszer validációra, szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek. Stage 1 besorolású hitelek esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása a 12-havi várható hitelezési veszteség alapján történik. Stage 2 és Stage 3 besorolású hitelek esetében a várható hitelezési veszteség meghatározása az élettartami várható hitelezési veszteséggel történik.

Az IFRS 9 szerinti hitelkockázati minősítő rendszerek célja, hogy PiT (point-in-time) PD-t rendeljen minden érintett ügyfélhez. A Pillér II. tőkeigény számításhoz alkalmazott minősítő rendszer módosításra került az IFRS 9 követelményeivel összhangban. Mindkét minősítő rendszer ugyanazt a default definíciót és modell felépítést alkalmazza, beleértve a kvalitatív és a kvantitatív rész-modelleket, valamint a magyarázó változókat is; ellenben a kalibrációs folyamat különbözik a két esetben, mert az IFRS9 standard alapján ez függ az adott ügyfél stage besorolásától. A Bank Stage 1 kategóriában egy éves időhorizontra, míg Stage 2 kategóriában élettartamra vonatkozó PD-t becsül. Stage 3 kategóriába a default-os ügyfelek kerülnek, ahol a PD értéke 1.

A Bank a Stage 2 kategóriában az egy éves PD-t transzformálja élettartam PD-re az átmenetvalószínűségek Markov láncon alapuló becslést felhasználva. Továbbá figyelembe vételre kerülnek a makrogazdasági előrejelzések, különösen az éves GDP változás az előrejelzések első három évében. A Bank a negyedik évtől a TTC (through-the-cycle) PD-t alkalmazza. A lakossági portfólióhoz tartozó ügyfelek kitettségei kockázati szempontból homogén csoportokba (poolokba) kerülnek besorolásra. Az egyes poolokban PD, LGD és CCF értékek kerülnek kiosztásra.

A belső minősítésen alapuló modellek által számított kockázati paraméterek határozzák meg a provízió mértékét.

A Csoportosan értékelt állományai a következőképpen alakultak a tárgyidőszak során:

2024.12.31	Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	Hitelintézetek kel szembeni követelések	Ügyfelekkel szembeni követelések	Értékpapírok	Repó és egyéb pénzügyi követelések	Mérlegen kívüli kitettségek
Csoportosan értékelt tételek
Teljesítő Nemteljesítő	1 249 0	594 023 0	16 848 927	271 817 0	353 3	31 1
Csoportosan értékelt tételek bruttó értéke	1 249	594 023	17 775	271 817	356	32
Csoportosan értékelt tételek után elszámolt várható hitelezési veszteség	0	(560)	(1 307)	(203)	(3)	(2)
Csoportosan értékelt tételek könyv szerinti értéke	1 249	593 463	16 468	271 614	353	30
Bruttó érték összesen	1 249	594 023	17 775	271 817	356	32
Elszámolt várható hitelezési veszteség összesen	0	(560)	(1 307)	(203)	(3)	(2)
Könyv szerinti érték összesen	1 249	593 463	16 468	271 614	353	30

2023.12.31	Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	Hitelintézetek kel szembeni követelések	Ügyfelekkel szembeni követelések	Értékpapírok	Repó és egyéb pénzügyi követelések	Mérlegen kívüli kitettségek
Csoportosan értékelt tételek
Teljesítő Nemteljesítő	19 311 0	523 285 0	19 674 1 594	334 213 0	188 3	35 1
Csoportosan értékelt tételek bruttó értéke	19 311	523 285	21 268	334 213	191	36
Csoportosan értékelt tételek után elszámolt várható hitelezési veszteség	(6)	(13)	(728)	(249)	(3)	(1)
Csoportosan értékelt tételek könyv szerinti értéke	19 305	523 272	20 540	333 964	188	35

Bruttó érték összesen	19 311	523 285	21 268	334 213	191	36

Elszámolt várható hitelezési veszteség összesen	(6)	(13)	(728)	(249)	(3)	(1)

Könyv szerinti érték összesen	19 305	523 272	20 540	333 964	188	35

3.2.1.2 Hitelkockázati besorolás

A Bank ügyfelekkel szembeni követeléseinek – a Bank által alkalmazott kockázat besorolás szerinti – megbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák:

	Bruttó érték
2024.12.31	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek
Alacsony hitelkockázat	561 022	0	0	0
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek összesen	561 022	0	0	0
Lakossági hitelek
Alacsony hitelkockázat	2	0	0	0
Közepes hitelkockázat	13 253	0	0	0
Magas hitelkockázat	402	2 901	0	0
Default	0	0	927	0
Lakossági hitelek összesen	13 657	2 901	927	0
Vállalati hitelek
Magas hitelkockázat	0	290	0	0
Vállalati hitelek összesen	0	290	0	0

Összesen 574 679 3 191 927 0

		Várható hitelezési veszteség
2024.12.31	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek
Alacsony hitelkockázat	(522)	0	0	0
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek összesen	(522)	0	0	0
Lakossági hitelek
Közepes hitelkockázat	(926)	0	0	0
Magas hitelkockázat	(47)	(98)	0	0
Default	0	0	(204)	0
Lakossági hitelek összesen	(973)	(98)	(204)	0
Vállalati hitelek
Magas hitelkockázat	0	(32)	0	0
Vállalati hitelek összesen	0	(32)	0	0
Összesen	(1 495)	(130)	(204)	0

	Bruttó érték
2023.12.31	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek
Alacsony hitelkockázat	502 274	0	0	0
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek összesen	502 274	0	0	0
Lakossági hitelek
Alacsony hitelkockázat	9	0	0	0
Közepes hitelkockázat	13 942	0	0	0
Magas hitelkockázat	481	4 671	0	0
Default	0	0	1 790	0
Lakossági hitelek összesen	14 432	4 671	1 790	0
Vállalati hitelek
Magas hitelkockázat	0	375	0	0
Vállalati hitelek összesen	0	375	0	0

Összesen	516 706	5 046	1 790	0

2023.12.31		Várható hitelezési veszteség
	Stage 1	Stage 2	Stage 3	POCI
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek
Alacsony hitelkockázat	(13)	0	0	0

Hitelintézeteknek nyújtott hitelek összesen	(13)	0	0	0
Lakossági hitelek
Alacsony hitelkockázat	0	0	0	0
Közepes hitelkockázat	(81)	0	0	0
Magas hitelkockázat	(21)	(193)	0	0
Default	0	0	(401)	0
Lakossági hitelek összesen	(102)	(193)	(401)	0
Vállalati hitelek
Magas hitelkockázat	0	(32)	0	0
Vállalati hitelek összesen	0	(32)	0	0
Összesen	(115)	(225)	(401)	0

3.2.1.3 Átstrukturált eszközök

A normál üzletmenet keretében a Bank átstrukturálási intézkedéseket kezdeményez annak érdekében, hogy csökkentse a lehetséges hitelezési veszteségét és maximalizálja a behajtási lehetőségeket azon ügyfeleknél, akiknek fizetési nehézségei vannak, de fizetési hajlandóságuk és képességük továbbra is fennáll.

Az átstrukturált kitettségek olyan újratárgyalt, átütemezett (prolongált) vagy más módon módosított hitelek és követelések (a vásárolt követeléseket is figyelembe véve), amelyek a Bank vagy a kötelezett kezdeményezésére egy korábbi megállapodás módosításából vagy megszüntetéséből erednek, abban az esetben, ha:

a szerződés azért kerül módosításra, hogy elkerüljük az ügyfél fizetésképtelenné válását, mert az adós képtelen az eredeti szerződés szerinti fizetési kötelezettségeit teljesíteni a pénzügyi helyzetének, fizetőképességének jelentős romlása következtében, és
a módosítások jelentős mértékben, az adós szempontjából lényegesen kedvezőbb módon megváltoztatják az érvényben lévő szerződés eredeti feltételeit, ahhoz képest, ami adott piaci helyzetben és feltételek mellett általánosan alkalmazandó lenne hasonló típusú szerződések esetén, illetve
egy kiegészítő megállapodás vagy új szerződés megkötésre kerül az adós és a Bank között, egy új hitel nyújtására, amely az eredeti, fel nem mondott szerződésből fakadó kötelezettségek (tőke és / vagy kamat), vagy további vállalt kötelezettség visszafizetésének elősegítésére irányul, annak érdekében, hogy a hitelezési kockázat növekedése elkerülhető legyen, illetve mérsékelje a Bank a további veszteséget.

Az átstrukturálási politika keretein belül a Bank átstrukturált hitelt nyújt egy szelektív bázisnak, azaz a már pénzügyi nehézséggel küzdő vagy fizetésképtelen ügyfeleknek, illetve azon ügyfeleknek, akik esetében nagy a kockázata a jövőbeli fizetésképtelenségnek, továbbá bizonyíték van arra, hogy az ügyfél szándékában állt, hogy az eredeti szerződés szerint teljesítsen, valamint várhatóan az ügyfél képes lesz a módosított feltételek betartására. Mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelek az átstrukturálási politika tárgyát képezik.

A Bank általánosan – többek között - az alábbi átstrukturálási intézkedéseket alkalmazza:

az utolsó részlet / hitellejárat meghosszabbítása;
az eredeti törlesztési ütemterv újratárgyalása, törlesztések átütemezése;
részletfizetési megállapodások megkötése;
a fedezeti arány csökkentése kitettség csökkentésével párhuzamosan;
hitelrefinanszírozás;
kamatcsökkentés, kondíciómérséklés;
kamattőkésítés.

Az ilyen jellegű kitettségeket és a hozzá kapcsolódó kockázatokat a Bankon belül elkülönített követeléskezelési szakterület (restrukturálás, illetve workout) kezeli, monitorozza és jelenti jogszabályok és a felügyeleti elvárások, ajánlások alapján készített belső szabályzatoknak megfelelően. Az átstrukturálás feltételeinek megszűnését követő felépülési periódus végén az érintett eszközök visszakerülnek normál / üzleti kezelés alá mind üzleti, mind kockázati szempontból.

A Bank kvalitatív és kvantitatív információk alapján szünteti meg az átstrukturált jelzőt a nem teljesítő hitelek esetében. Amennyiben egy nem teljesítő átstrukturált kitettség egy éven keresztül teljesíti a defaultból kikerülés feltételeit, majd további két évig a próbaidőszak feltételeit, a Bank nem kezeli az ügyletet átstrukturáltként.

Vállalati ügyfélkörben a normál / üzleti kezelésbe történő visszaadás feltétele továbbá, hogy az ügyfél a módosított szerződési feltételeinek megfelelően teljesítse kötelezettségeit egy meghatározott időszakon belül (90 vagy 365 nap), valamint, hogy kockázati szempontból is jelentősen javuljon. A szerződés módosított kondíció feltüntetésre kerülnek a nyilvántartásokban.

Ezen eszközök bekerülése, értékelése és kivezetése a releváns IFRS-ek által meghatározott általános számviteli szabályok alapján történik.

Az átstrukturált eszközök kockázati besorolásának és várható hitelezési veszteségének részletes követelményei megtalálhatóak a számviteli politikában és egyéb eszköz- és forrásértékeléssel kapcsolatos belső szabályzatokban, valamint az értékvesztés- és céltartalékképzési szabályzatban. Ezen belső iránymutatások szerint az átstrukturálási intézkedések várható hitelezési veszteségre utaló jelnek minősülnek, így ennek következtében ezen kitettségeknél értékvesztési tesztet kell elvégezni az értékelés általános alapelvei és módszerei alapján. Az ilyen kockázati értékelés eredményeképpen az várható hitelezési veszteség képzése és a korábban megképzett várható hitelezési veszteség visszaírása az IFRS 9 által meghatározott általános szabályok szerint kerülnek elszámolásra.

A korábbi üzleti évvel összehasonlítva nem történt változás a Bank átstrukturálási politikája és alkalmazott gyakorlata terén. Azon üzleti kezelésben lévő ügyfelek esetében, ahol átstrukturálásra (szerződésmódosításra) kerül sor, a döntéshozatal előtt minden esetben szükséges megvizsgálni, hogy adott döntésre javasolt konstrukciónak, szerződésmódosításnak mekkora lenne a nettó jelenértékre (NPV-re) gyakorolt hatása. Amennyiben az NPV változása nagyobb, mint 1%, úgy az ügykezelést a Követeléskezelési területre kell átadni.

A táblázat a Bank átsrukturált eszközeinek bruttó és könyv szerinti nyilvántartott értékeit tartalmazza:

Átstrukturált eszközök bruttó állománya	Teljesítő	Nem teljesítő	Összesen
2024.12.31
Háztartások	46	13	59
Összesen	46	13	59
2023.12.31
Nem pénzügyi vállalatok	375	0	375
Háztartások	2 190	653	2 843
Összesen	2 565	653	3 218

Átstrukturált eszközök könyv szerinti értéke	Bruttó érték	Várható hitelezési veszteség	Összesen
2024.12.31
Háztartások	59	(5)	54
Összesen	59	(5)	54
2023.12.31
Nem pénzügyi vállalatok	375	(32)	375
Háztartások	2 843	(246)	2 597

Nem teljesítés (default) fogalma

A Bank a belső hitelkockázat-kezelési célokkal összefüggésben az alábbiakat tekinti nem teljesítést kiváltó eseménynek (default), melyek megvalósulása esetén a múltbeli tapasztalatok alapján a pénzügyi eszköz valószínűsíthetően nem térül meg:

pénzügyi kovenánsok megsértése az adós által;
belső vagy külső forrásból származó információk alapján az adós valószínűsíthetően nem tesz eleget adósságszolgálatának (pl. az adós 90 napot meghaladó jelentős késedelemmel rendelkezik);
NPV 1% feletti veszteséggel restrukturált ügyletek.

A Bank a kockázatkezelési politikájában foglaltaknak megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelportfólió minőségének alakulását. Az üzleti terület és a menedzsment heti rendszerességgel kap információt a lejárt követelésekről és a követelések mögött lévő nyilvántartott kockázatcsökkentő eszközökről. A Bank a hitelkövetelések kockázati minősítését negyedévente, a kockázati monitoring keretében végzi. A monitoring keretében kerül sor a kitettségek egyedi várható hitelezési veszteségeivel kapcsolatos döntésekre is.

3.2.1.4 Fizetéskönnyítéssel érintett állományok

A vészhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben meghatározott első fizetési moratórium miatt 2020. március 19-től minden vállalati és lakossági hitel szerződés esetében felfüggesztésre került a tőke-, kamat-, díj fizetési kötelezettség teljesítése, nem szükséges törlesztőrészletet fizetni 2020. december 31-ig. A következő jogszabály az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó 637/2020 (XII.22.) Kormányrendelet (második fizetési moratórium) 2021.01.01-jén lépett hatályba, amely szerint a hiteltörlesztési moratórium 2021. június 30-ig vehető igénybe, ezen jogszabály került meghosszabbításra 2022. július 31-ig, majd további nyilatkozat szerint 2022. december 31-ig. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott meg nem fizetett kamatot és az esetleges díjat a hátralévő meghosszabbított futamidőben az esedékes törlesztő részlettel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletben kell megfizetni. A havi törlesztő részlet a meg nem fizetett kamat és tőke miatt nem növekedhet, kivéve a szerződésben meghatározott kamat/kamatfelár változást. A futamidő ennek megfelelően meghosszabbodik.

782/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló jogszabály (módosítása az 374/2024. (XII.2.) Korm. rendelet) szerint a jelzáloghitel-szerződés esetén 2025. június 30-ig a rendelet hatálybalépését követően a szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy annak mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.

A módosítás miatti veszteség ezen jogszabályok alapján becsült várható fizetési ütemtervek alapján került kiszámításra. Az intézmény a várható hitelezési veszteség módszertanát a veszélyhelyzet kezdetét követően a jogszabályoknak és ajánlásoknak megfelelően alakította át. A kezdeti megjelenés óta bekövetkezett jelentős hitelkockázat növekedés mérési módszertanának meghatározó eleme a hitelkockázati monitoring. A pandémiás időszakban az intézmény még nagyobb hangsúlyt helyezett ezen tevékenységre. Az egyedi monitoring folyamatokban szigorított eljárást alkalmazott, valamint új módszertanok kerültek bevezetésre a romló kockázati helyzetű cégek felismerésére. Emellett az intézmény újra kalkulálta a korábban alkalmazott IFRS paramétereit, figyelembe véve a várható makrogazdasági hatásokat. Ezzel biztosította a különböző hitelkockázati kategóriákban a megfelelő veszteségszintek megállapítását.

Kamatplafon programmal érintett ügyfelek 2024.

2024. december 31-ig tartó periódus során módosított pénzügyi eszközök kamatplafon meghosszabbítás 2025 1. félévre	12 havi ECL	Élethosszig tartó ECL	Összesen
Bruttó bekerülési érték módosítás előtt	5 491	3 238	8 729
Módosítás előtti veszteséghez várható hitelezési veszteség	(34)	(192)	(226)
Nettó amortizált bekerülési érték módosítás előtt	5 457	3 046	8 503
Nettó módosítási nyeresége vagy (-) vesztesége (könyv szerinti érték változása)	(114)	(63)	(177)
várható hitelezési veszteség nyeresége vagy (-) vesztesége	1	3	4
Nettó amortizált bekerülési érték módosítás után	5 344	2 986	8 330

Fizetési könnyítési programmal érintett ügyfelek / Hitelek jellemzői:

Kamatplafon meghosszabbítás 2024. 2. félévre	Hitelek száma	Kintlévőség	A portfolio %-os mértéke
Lakossági hitelek	4 421	8 330	51,39 %
Összesen (lakossági és vállalati)	4 421	8 330	51,39 %

Fizetési könnyítési programmal érintett ügyfelek / Hitelek könyv szerinti értéke:

2024.12.31	Stage 1 Stage 2		Stage 3	Összesen

Lakossági hitelek	5 378	2 682	492	8 552
Befektetési besorolás	5 378	0	0	5 378
Default besorolás	0	0	492	492
Nem befektetési besorolás	0	2 682	0	2 682
Bruttó könyv szerinti érték	5 378	2 682	492	8 552
várható hitelezési veszteség	(34)	(78)	(110)	(222)
Könyv szerinti érték	5 344	2 602	382	8 330

3.2.1.5 Biztosítékok és más hitelminőség javítási lehetőségek

A Bank – a fennálló kitettségei vonatkozásában, a kockázatvállalás során alkalmazott - hitelkockázati biztosítékai:

Ingatlan fedezetek

A Bank Magyarország területén lévő – hosszútávon értékálló – ingatlanon alapított jelzálogjogot (járulékos vagy önálló jelzálogjog, ill. különvált zálogjog) fogad el biztosítékként.

Az ingatlanok értékelését a hiteldöntéstől független ingatlan-értékelők végzik. A Fedezetmenedzsment a hitelbiztosítéki értéket konzervatív módon állapítja meg.

Állami, illetve GHG Zrt. készfizető kezesség

A fedezetként elfogadott állami és garantőri kezességvállalások mindegyike törvényben rögzített, illetve elsőrangú készfizető kezesség, az állami kezességre érvényes szabályokat jogszabályi rendelkezések tartalmazzák.

Óvadék

Az óvadék tárgya készpénz, betét és értékpapír lehet.

Egyéb

A fentieken túl a Bank a hitelkockázatát egyéb ingó zálogjoggal, engedményezéssel csökkenti.

Az alábbi táblázat tartalmazza a Bank fedezeteit:

	2024.12.31.	2023.12.31.
Jelzálogjog Óvadék Kapott kezességek	2 274 257 15 24 437	2 023 628 14 26 959
Összesen	2 298 708	2 050 601

Az alábbi táblázat a maximális hitelkockázati kitettséget mutatja be:

	2024.12.31.	2023.12.31.

Egyéb látra szóló betétek Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök	115 47 232	160 9 989
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	224 585	324 218
Lakossági hitelek	17 485	20 893
Vállalati hitelek	290	375
Bankközi betétek, hitelek	594 022	523 285
Előlegek	356	191
Mérlegen kívüli kötelezettségek	30 711	28 539

Összes bruttó hitelkockázati kitettség	914 796	907 650

3.2.2. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Bank cash flow-i nem elegendőek a működés fedezetére, vagy a kötelezettségeit nem tudja határidőre és költséghatékonyan teljesíteni. Ez a kockázat a cash flow-k időzítésének eltéréseiből fakad.

A likviditási kockázatok alapvetően két kategóriába, azon belül alkategóriákba sorolhatók:

finanszírozási likviditási kockázat (funding liquidity risk), ezen belül:
- o lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, amely abból fakad, hogy a követelések és kötelezettségek pénzáramai nincsenek megfelelően összehangolva, és a lejáró kötelezettségek bizonyos időszakokban meghaladják az esedékes követelések összegét. Annál jelentősebb a kockázat, minél közelebbi időszakban mutatkozik eltérés.
- o lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat a források a szerződés szerinti lejárat előtt visszavonásra kerülnek.
o strukturális likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a források nehezebben és csak magasabb költség mellett újíthatók meg;
piaci likviditási kockázat annak veszélye, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését/felvételét igényelheti.

A likviditási kockázat kezelése

A Bank likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között, anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Bank hírnevét.

Az MBH Integrációs Csoport figyelemmel kíséri a csoportba tartozó tagbankok vonatkozásában a napi likviditási helyzetet, és rendszeresen likviditási stressztesztet hajt végre különböző, mind szokásos, mind feszített piaci körülményekre vonatkozó forgatókönyvekkel csoportszinten. Minden likviditási politikát és szabályzatot az Igazgatóság hagy jóvá az Eszköz-Forrás Bizottság (továbbiakban: ALCO) előzetes ellenőrzését és jóváhagyását követően.

A likviditási kockázat azt jelenti, hogy az MBH Integrációs Csoport nem rendelkezik az esedékes és jogos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges elegendő mennyiségű pénzeszközzel vagy pénzeszköz egyenértékessel.

A likviditási kockázatokat az alábbi, MBH Integrációs Csoport szintű limitek korlátozzák:

Likviditásfedezeti ráta (LCR)
Nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR)
Likviditási stresszteszt
Korai figyelmeztető rendszerben meghatározott limitek

A Bank vezetőségének döntései azonban alapul veszik a szerződés szerinti be- és kiáramlások közötti likviditási rést (nettó pozíció) is, ezért mind a pénzügyi eszközöket, mind a pénzügyi kötelezettségeket likviditási kategóriákba csoportosítjuk.

Az alábbi tábla mutatja a pénzügyi eszközök szerződéses lejárat szerinti megbontását:

2024.12.31	Könyv szerinti érték	Tőke- és ka mat cash flow összesen	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	1 249	1 249	1 249	0	0	0	0
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és fedezetbe vont derivatív eszközök	8 291	33 612	495	4 435	4 517	14 816	9 348
Hitelek és előlegek	5 481	9 038	78	145	639	2 945	5 230
Származékos pénzügyi eszközök és fedezetbe vont derivatív eszközök	2 810	24 574	417	4 290	3 878	11 871	4 118
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	47 196	55 829	0	3 259	2 891	46 153	3 526
Hitel és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok	47 196	55 829	0	3 259	2 891	46 153	3 526
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	834 072	882 984	28 745	7 541	228 150	196 939	421 610
Hitelek és előlegek	609 931	614 349	28 367	5 512	168 726	24 647	387 098
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	224 418	268 281	24	2 029	59 424	172 292	34 512
Egyéb pénzügyi eszközök	353	353	353	0	0	0	0
Pénzügyi eszközök összesen	891 438	973 673	30 488	15 234	235 557	257 908	434 484

2023.12.31	Éven belüli	Éven túli	Összesen
Eszközök
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	19 305	0	19 305
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	88	7 787	7 875
Fedezetbe vont derivatív eszközök	0	640	640
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	6 757	3 242	9 999
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	224 043	643 932	867 975
Pénzügyi eszközök összesen	232 193	655 601	887 794

A következő táblázat a Bank pénzügyi kötelezettségeinek szerződéses cash flow-it mutatja be, azok lejárata szerint. A származékos termékekre vonatkozó közzététel a származékos termékekre (például: forward devizaszerződések és devizaswapok) vonatkozó bruttó beáramlási és kiáramlási összegeit mutatja.

2024.12.31	Könyv szerinti érték	Tőke- és ka mat cash flow összesen	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek és fedezetbe vont derivatív eszközök	(3 728)	(26 866)	0	(3 160)	(6 165)	(13 222)	(4 319)
Származékos pénzügyi kötelezettségek és fedezetbe vont derivatív eszközök	(3 728)	(26 866)	0	(3 160)	(6 165)	(13 222)	(4 319)
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	(803 370)	(914 776)	(16 598)	(4 085)	(236 368)	(452 925)	(204 882)
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	(374 995)	(374 995)	0	(2 000)	(210 219)	(162 776)	0
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	(427 599)	(539 005)	(15 822)	(2 085)	(26 142)	(290 074)	(204 882)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	(776)	(776)	(776)	0	(7)	(76)	0
ebből: Lízing kötelezettségek	(83)	(83)	0	0	(7)	(76)	0
Pénzügyi kötelezettségek összesen	(807 098)	(941 642)	(16 598)	(7 244)	(242 533)	(466 148)	(209 201)
Hitelkeretek	(30 711)	(30 711)	(30 711)	0	0	0	0
Mérlegen kívüli kötelezettségek	(30 711)	(30 711)	(30 711)	0	0	0	0

2023.12.31	Látra szóló	3 hónapon be lül	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5-10 év között	10-15 év között	Összesen
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi
kötelezettségek
Származékos pénzügyi kötelezettségek és fedezetbe	0	0	0	0	0	0	0
vont derivatív kötelezettségek
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötele
zettségek
Felvett hitelek	0	(2 185)	0	(443 131)	0	0	(445 316)
Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő	0	(20 843)	(62 340)	(147 797)	(141 780)	(1 887)	(374 647)
értékpapírok
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	(514)	0	(44)	(79)	0	0	(637)
ebből: Lízing kötelezettségek	0	0	0	(12)	(36)	(69)	(117)
Pénzügyi kötelezettségek összesen	(514)	(51 566)	(62 384)	(591 007)	(141 780)	887) (1	(849 139)
Hitelkeretek	0	(28 539)	0	0	0	0	(28 539)
Mérlegen kívüli kötelezettségek	0	(28 539)	0	0	0	0	(28 539)

Az alábbi táblázat mutatja a pénzügyi kötelezettségek várható lejárat szerinti megbontását:

2024.12.31	Könyv szerinti érték	Tőke- és ka mat cash flow összesen	1 hónapon belül	1-3 hónap között	3 hónap – 1 év között	1-5 év között	5 éven túl
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi	(3 728)	(26 866)	0	(3 160)	(6 165)	(13 222)	(4 319)
kötelezettségek és fedezetbe vont derivatív eszközök
Származékos pénzügyi kötelezettségek és fedezetbe vont derivatív kötelezettségek	(3 728)	(26 866)	0	(3 160)	(6 165)	(13 222)	(4 319)
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	(803 370)	(914 776)	(16 598)	(4 085)	(236 368)	(452 925)	(204 882)
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	(374 995)	(374 995)	0	(2 000)	(210 219)	(162 776)	0
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	(427 599)	(539 005)	(15 822)	(2 085)	(26 142)	(290 074)	(204 882)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	(776)	(776)	(776)	0	(7)	(76)	0
ebből: Lízing kötelezettségek	(83)	(83)	0	0	(7)	(76)	0
Pénzügyi kötelezettségek összesen	(807 098)	(941 642)	(16 598)	(7 244)	(242 533)	(466 148)	(209 201)
Hitelkeretek	(30 711)	(30 711)	(30 711)	0	0	0	0
Mérlegen kívüli kötelezettségek	(30 711)	(30 711)	(30 711)	0	0	0	0

A Bank megőrzi likviditását és minden esetben teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit.
A Bank elemzi a rendkívüli mértékű likviditási stressz esetleges előfordulásának következményeit.
A Bank likviditási stressz-helyzetnek tekinti a következőket:
- az ügyfélbetétek hirtelen és nagyarányú kivonását, és ezt likvid eszközök értékesítésével vagy elrepózásával kell fedezni.

A Bank által feltételezett stressz-hatás két részből tevődik össze:

likvidnek minősülő eszközök értékének csökkenése;
az ügyfélbetét-állomány meghatározott részét kivonják;
a le nem hívott hitelkeretek és garanciák bizonyos része lehívásra kerül;
hitelek meghatározott mértékű prolongációja;
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részleges visszavásárlása.

A stressz-helyzet kialakulhat a Bank hibájából (reputációs kockázat) és az önhibáján kívül (általános piaci hatás).

A Bank a likviditási stressz-helyzetekre már részben készül azzal, hogy:

likviditási tartalékot képez;
a devizarefinanszírozását szolgáló CCIRS-eket hosszú futamidőre köti.

A Bank rendelkezik a likviditási zavarok/válsághelyzetek következtében esetleg előálló kritikus helyzetekre vonatkozó tervvel, melynek betartásával az érintett üzletágak, szakterületek prudensen, az adott körülmények között kellő időben, optimális módon tudnak eljárni.

3.2.3. Piaci kockázatok

A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint a kamatláb (kamatlábkockázat), részvényárfolyamok (részvénykockázat) és devizaárfolyamok (devizakockázat) változása befolyásolni fogja a Bank eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét.

A piaci kockázatok kezelése

Az Igazgatóság a kockázati stratégia részeként meghatározza a Bank által vállalható piaci kockázatok felső értékét, terjedelmét, melyet portfólió szinten szabályozott limitrendszer biztosít. A fő piaci kockázati limitek az ICAAP követelményeken alapuló éves tőke allokációs folyamat keretén belül kerülnek meghatározásra.

Az ALCO felelős a Bank piacikockázat-kezelési politikáinak kidolgozásáért és figyelemmel kíséréséért. A Bank piaci kockázatait szabályozó politikák kialakítása és kezelése az ALCO felelősségi körébe tartozik, melynek kereteit az Igazgatóság által jóváhagyott belső politikák jelentik, amelyek tartalmazzák a kockázatkezelést, a kockázatok és a kapcsolódó limitek felmérését, a döntési folyamat kompetenciáinak ismertetését, valamint a limitek túllépéseire vonatkozó szabályozásokat. Az ALCO tagjai a Bank elsődleges üzleti döntési felelősséggel és hatáskörrel felruházott kulcsvezetői.

A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és elfogadható keretek között tartása, a haszon optimalizálása mellett.

Az Bank nem vezet kereskedési könyvet, ezért a piaci kockázatnak való kitettség a nem kereskedési portfóliókat érinti.

A nem kereskedési portfóliók a Bank retail és kereskedelmi banki tevékenységéből származó pozíciókat, valamint ezek piaci kockázatának kezelésére létrehozott pozíciókat tartalmazzák. A Bank nem kereskedési tevékenysége magába foglalja a hitelezést, betétek fogadását és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását.

3.2.3.1 Piaci kockázatoknak való kitettség – Devizakockázat

A devizakockázat annak a kockázata, hogy a Bank nyeresége, tőkéje csökken, vagy teljes mértékben elvész a devizaárfolyamok szintjének, arányainak változásából eredően. A Bank devizakockázatot különböző devizanemekben denominált betétek gyűjtésével, hitelek nyújtásával, értékpapírok és különböző származékos ügyletek adásvételével vállal. A Bank a devizakockázatot napi rendszerességgel méri.

A Bank külföldi pénznemben lévő pénzügyi pozíciója a beszámolási időszakok végén a következő volt:

Devizapozíció	HUF EUR CHF		Egyéb deviza	Összesen
Eszközök	892 379	(99)	35	(4)	892 311
Kötelezettségek	(807 722)	(45)	(5)	(11)	(807 783)
Mérlegen kívüli tételek	(12 155)	(18 556)	0	0	(30 711)

Összesen 72 502 (18 700) (30) (15) 53 817

Devizapozíció	HUF	EUR	CHF	Egyéb deviza	Összesen
Eszközök Kötelezettségek	902 320 (828 362)	3 917 (12)	350 (4)	0 (4)	906 587 (828 382)
Mérlegen kívüli tételek	(10 626)	(17 913)	0	0	(28 539)
Összesen	63 332	(14 008)	346	(4)	49 666

Az alábbi táblázat a Bank devizapozíciójának VaR állapotát mutatja be 99%-os konfidencia szinttel, egy napos tartási időszakkal:

VAR állapot	Átlag	Maximum	Minimum	15%-os stressz
2024.12.31
Devizakockázat	2	13	1	(14)
Összesen	2	13	1	(14)

A Bank historikus és parametrikus VaR-t használ az általános piaci kockázat mérésére

Historikus VaR: (1 nap tartási idő; 99% konfidencia intervallum, megfigyelések száma: 250 kereskedési nap)
Parametrikus VaR: Riskmetrics módszertan szerint (1 nap tartási idő; 99% konfidencia intervallum, 0,94 csillapítási faktor, megfigyelések száma: 100 kereskedési nap)

Érzékenység vizsgálat

Az árfolyamokat az érzékenység vizsgálat során 15 %-os leértékelődéssel mozgatva összességében 14 millió forint veszteséget okozna a nyitott devizapozíción az időszak végén, ennek devizánkénti megbontását a lenti táblázat tartalmazza:

2024.12.31	CHF	GBP	USD	Összesen
Veszteség devizanemenként	(2)	(8)	(4)	(14)

3.2.3.2 Piaci kockázatoknak való kitettség - Kamatkockázat

A nem kereskedési könyvben nyilvántartott kamatkockázat

A nem kereskedési portfóliók legfőképpen annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a piaci kamatlábak változása miatt a pénzügyi instrumentumok jövőbeli cash flow értékének fluktuációja nyomán veszteség keletkezik.

A kamatlábkockázat kezelését kiegészíti a pénzügyi eszközök és kötelezettségek különböző sztenderd és nem sztenderd kamatláb-forgatókönyvek szerinti érzékenység vizsgálata. A havonta figyelembe vett sztenderd forgatókönyvek 200 bázispontos egyidejű esést vagy emelkedést tartalmaznak valamennyi hozamgörbében.

A beszámolási időszak végén a Bank kamatozó pénzügyi instrumentumainak kamatlábszerkezete a következő volt:

Pénzügyi instrumentumok kamatlábszerkezete*	2024.12.31
	HUF	EUR	USD	Összesen
Fix kamatozású eszközök	182 236	18	0	182 254
Változó kamatozású eszközök	702 123	3 068	0	705 191
ebből kamatplafon programmal érintett ügyletek	8 330	0	0	8 330
Eszközök összesen	884 358	3 086	0	887 445
Fix kamatozású kötelezettségek	558 104	0	0	558 104
Változó kamatozású kötelezettségek	263 468	0	0	263 468
Kötelezettségek összesen	821 572	0	0	821 572

* a származtatott ügyleteket a táblázat nem tartalmazza

Érzékenységi vizsgálatok

Az alábbi táblázat a Bank érzékenységét mutatja devizánként a piaci kamatlábak növekedésével vagy csökkenésével szemben:

	2024.12.31
	Hatás a tőkére	Eredményhatás*
HUF
200 bp növekedés	939	1 198
200 bp csökkenés	1 743	1 198
EUR
200 bp növekedés	0	4
200 bp csökkenés	0	4
USD
200 bp növekedés	0	0
200 bp csökkenés	0	0

*A táblázat a piaci kamatlábak 200 bp-os változásának nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatását mutatja.

3.2.4. Működési kockázatok

A működési kockázat olyan veszteség kockázatát jelenti, amely nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi mulasztásból vagy a rendszerek nem megfelelő működéséből adódik, vagy külső események okozzák, és magában foglalja a jogi kockázatot, az üzletviteli kockázatot, a reputációs kockázatot, a modellezési kockázatot, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatot is. A működési kockázatba nem tartozik bele az üzleti és a stratégiai kockázat.

A működési kockázat megfelelő azonosítására, kezelésére és monitoringjára szolgáló elvek, szabályok és eljárások a Kockázati Stratégiában, valamint a Működési Kockázatkezelési Politikában kerülnek meghatározásra.

Az MBH Bank Nyrt. működési kockázati tőkekövetelményét 2023. szeptember 30-ig egyedi és csoport szinten a Standard módszerrel (Standardized Approach – TSA) kalkulálta, 2023. december 31-től a módszertani harmonizációs folyamat eredményeképpen áttért az Alapmutató módszertan BIA alkalmazására.

Kockázatkezelés és monitorozás

A működési kockázat értékelésére szolgáló rendszer teljes mértékben integrált a Bank kockázatkezelési folyamatába, valamint a munkafolyamatokba.

A Bank működési kockázatkezelésének centralizált egysége a Működési Kockázatkezelés, mely a működési kockázatkezelés banki szabályozásának, módszereinek és eszközeinek kialakításáért és koordinálásáért felelős, emellett feladata a veszteségadat-gyűjtés biztosítása és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

A Működési Kockázatkezelés mellett kialakításra kerültek a működési kockázatok azonosítását, bejelentését, és kezelését végző, egész szervezetre kiterjedő, feladat- és felelősségi körök, melyek szabályzatokban kerültek rögzítésre. A Működési Kockázatkezelés független kontrollt gyakorol a különböző területeken kijelölt, működési kockázatok kezeléséért, veszteségesemények bejelentéséért felelős személyek felett.

Bankcsoport szinten a Bank Működési Kockázatkezelése határozza meg a Bank leányvállalataitól elvárt, működési kockázattal kapcsolatos szabályzatokat és a csoport szintű működési kockázatkezelés kereteit, valamint e tekintetben irányítja és felügyeli a leányvállalatokat. A leányvállalatoknál is kialakításra kerültek a centralizált és decentralizált működési kockázati szervezeti egységek, melyek veszteség-esemény bejelentési és riporting kötelezettséggel tartoznak a Bank Működési Kockázatkezelése felé.

A Bank Működési Kockázatkezelése negyedéves gyakorisággal készít beszámolót az Igazgatóságnak a banki és leányvállalati működési kockázatkezelés aktuális státuszáról. A Bank féléves gyakorisággal teljesíti a működési kockázati COREP (Common Reporting Framework) adatszolgáltatást a Felügyelet felé.

Üzletmenet-folytonosság Tervezés

A Bank működési folyamatainak zavartalan fenntartásához szükség van a folyamatokat érintő releváns kockázatok feltérképezésére és a folyamatok kiseséséből származó potenciális károk számbavételére. Ezen elemzést és a banki szervezet funkcionalitásának fenntartásához szükséges eljárásokat tartalmazza az Üzletmenet-folytonossági szabályozás és a tervek (BCP). A BCP olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek végrehajtására abban az esetben van szükség, ha a Bank működése szempontjából kritikus folyamatok és a folyamatokat támogató (például: informatikai) erőforrások sérülnek, illetve fenntarthatatlanná válnak.

3.3. Megterhelt eszközök

A 680/2014. számú EU végrehajtási rendelet szerint a beszámolási időszak végén a megterhelt eszközök a következők voltak:

	2024.12.31.		2023.12.31.
Megterhelt eszközök	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	271 460	261 399	316 232	301 419
Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek	417 112	417 112	408 443	408 443
Összesen	688 572	678 511	724 675	709 862

Eszközök, kapott biztosítékok és kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok			Meg nem terhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír névértéke
2024.12.31
Egyéb kapott biztosítékok				416 107
Összesen				416 107
2023.12.31
Egyéb kapott biztosítékok				406 574
Összesen				406 574

3.4. Tőkemenedzsment

A Bank az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetének (IHKSZ) tagja.

Az IHKSZ tagjainak – konszolidált alapon kell vizsgálniuk a prudenciális követelményeknek való megfelelést, az egyedi megfelelés alól a vonatkozó jogszabályok és az MNB tárgybani határozata mentességet biztosít.

Az integráció tagjainak tőkemegfeleléséről az MBH Befektetési Bank Zrt. az üzleti év nyilvánosságra hozatali dokumentumában teszi közzé az auditált beszámoló szerinti adatokat.

4. MEGJEGYZÉSEK

lenik meg.

4.1. Nettó kamatjövedelem

A kamatbevételek és ráfordítások időarányosan kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer alapján. A kamatbevételek, illetve ráfordítások tartalmazzák az értékpapírokon realizált diszkont vagy prémium amortizált összegét.

A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értéke módosul, ha a Bank módosítja a pénzmozgásokra vonatkozó becsléseit. A módosított könyv szerinti érték az eredeti effektív kamatláb alapján kerül kiszámításra és a könyv szerinti érték változása bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A módosítási eredményből a Bank a Stage 1-es pénzügyi eszközök esetében a hatást "Kamat és kamatjellegű bevételek" soron jeleníti meg.

A Bank egyszerűsített megközelítést alkalmaz a fizetési ütemterv nélküli pénzügyi eszközökre és a rövid lejáratú pénzügyi eszközökre (legfeljebb 12 hónapos futamidejű) amennyiben a hatása nem jelentős.

Kamat és kamatjellegű bevételek	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamatbevétele	51 520	50 316
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kamat bevétele	1 902	1 329
Effektív kamatszámítással kalkulált kamatbevételek	53 422	51 645

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök kamatbevétele	836	2 574
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tar tott pénzügyi eszközök	541	438
Származtatott ügyletek kamatbevétele	5 676	6 589
Egyéb pénzügyi eszközök kamatbevétele	1 032	102
Egyéb kamatjellegű bevételek	8 085	9 703
Kamat és kamatjellegű bevételek összesen	61 507	61 348

Kamat és kamatjellegű ráfordítások	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kamatráfordítása*	(40 665)	(43 369)
Effektív kamatszámítással elszámolt kamatráfordítások	(40 665)	(43 369)
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek kamatráfordítása Származtatott ügyletek kamatráfordítása Egyéb kötelezettségek kamatráfordítása	(1 848) (6 149) (10)	(3 159) (6 297) 0
Egyéb kamatjellegű ráfordítások	(8 007)	(9 456)
Kamat és kamatjellegű ráfordítások összesen	(48 672)	(52 825)

Nettó kamatjövedelem 12 835 8 523 * 2020. évben az MNB új fix kamatozású fedezett hiteleszközt vezetett be a negatív pénzpiaci és reálgazdasági következmények tompítására (LTRO -Long Term Refinanicing Operations program). Az MNB-től bevont források állományának kamatráfordítása az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kamatráfordításában je-

4.2. Nettó díj- és jutalékbevételek

A Bank azon "Nettó díj- és jutalékbevételeket" számolja el IFRS 15 szerint, amelyek nem képezik részét az IFRS 9 standard szerint amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek effektív kamatlábának. Azon díjakat, jutalékokat, amelyek az amortizált bekerülési érték részét képezik, a kamateredményen keresztül kerülnek elszámolásra.

Azon díj- és jutalékbevételek- amelyek nem részei az effektív kamatszámításnak - elszámolása a következő:

a valamely jelentős művelet végrehajtásából származó bevételt a művelet befejezésekor jelenítjük meg (például részvények vagy más értékpapírok megszerzésének megszervezése),
a szolgáltatásnyújtásból származó bevételt a szolgáltatás nyújtásakor jelenítjük meg (például vagyonkezelés és szolgáltatási díjak).

A konkrét fizetési ütemtervvel nem rendelkező (pl. folyószámlahitelek, hitelkártya), és a rövid lejáratú (12 hónapot meg nem haladó) pénzügyi eszközök esetén a Társaság, amíg ennek hatása nem jelentős egyszerűsített módszert alkalmaz, miszerint nem emel be az effektív kamatozásba semmilyen kapott/fizetett díjat, jutalékot. Azok felmerüléskor kerülnek eredményként elszámolásra.

Díj- és jutalékbevételek	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.

Saját folyósítású jelzáloghitelek	47	73
Lebonyolítási jutalék	3	2
Értékbecslés	35	52
Refinanszírozott jelzáloghitelek	101	92

Díj- és jutalékbevételek összesen	186	219

Hitelintézeteknek és elszámolóháznak fizetett díjak	(11)	(15)
Ügynöki díj	(160)	(228)
Értékbecslés	(15)	(37)
Treasury tevékenység	(102)	(84)
Egyéb	0	(2)

Díj- és jutalékráfordítások összesen	(288)	(366)

4.3. Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredménye

A "Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredménye" tartalmazza a kereskedési és befektetési céllal tartott eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek összegét, és magában foglal minden realizált és nem realizált valósérték-változást és árfolyam-különbözetet.

Nettó díj- és jutalékbevételek (102) (147)

Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó eredmény	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Származtatott ügyleteken keletkezett nyereség / (veszteség) Kötelezően eredménnyel szemben értékelt FVTPL hitelek valós érték változása	869 15	1 150 1 043
FVTPL pénzügyi instrumentumok átértékeléséből és kivezetéséből származó ered mény	884	2 193
FVTOCI hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon keletkezett nyereség / (veszteség)	147	399
FVTOCI hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó eredmény	147	399
ABE hitelekből és előlegekből származó eredmény ABE értékpapírokból származó eredmény Kibocsátott jelzáloglevelekből származó eredmény	(16) (4 138) 280	(162) 0 0
ABE hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó ered mény	(3 874)	(162)
Fedezeti elszámolások eredménye	380	(1 254)
Árfolyam-különbözet eredménye	257	(210)
Összesen	(2 206)	966

4.4. Értékvesztés képzése a hitelezési veszteségekre, céltartalék képzése kötelezettségekre és költségekre és nem-pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés

	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések után Céltartalék hitelkeretekre, garanciákra Értékpapír befektetés után	(183) (1) 47	1 576 0 (231)
Pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és adott kötelezettségvállalások várható hite lezési vesztesége	(137)	1 345
Peres ügyekre képzett céltartalék Egyéb céltartalék	10 0	(11) 12
Céltartalékok peres ügyekre, átszervezési- és egyéb költségekre	10	1
Pénzügyi instrumentumok módosítási eredményéhez kapcsolódó, kivezetéssel nem járó veszteség (-) / nyereség	(357)	(469)
Egyéb vállalkozásokban lévő lévő befektetésekhez kapcsolódó várható hitelezési veszteségének képzése (-) / visszaírása	0	0
Egyéb pénzügyi és nem-pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó várható hitelezési veszte ség képzése (-) / visszaírása	(51)	0
Pénzügyi és nem pénzügyi instrumentumokhoz kap-csolódó várható hitelezési veszteség képzés (-) / visszaírás	(535)	877

4.5. Adminisztratív és egyéb működési költségek

Banküzemi költségek	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.

Bérek és bérjellegű kifizetések	(501)	(450)
Végkielégítés és munkaviszony megszűnésével kapcsolatos egyéb kifizetések	(5)	(1)
Kötelező társadalombiztosítási járulékok	(53)	(51)
Általános és adminisztrációs költségek	(29)	(28)
Ingatlanköltségek	(49)	(46)
Jogi és tanácsadói szolgáltatások, szakértői díjak	(367)	(104)
Informatikai költségek	(334)	(463)
Marketing és reprezentáció	(3)	(3)
Kommunikáció és adatfeldolgozás	(23)	(21)
Postaköltség	(16)	(14)
Biztosítási díjak	(1)	(3)
Tagsági- és tagdíjak	(456)	(245)
Egyéb igénybevett szolgáltatások	(64)	(137)
Pénzügyi szervezet különadója	(332)	(407)
Extraprofit adó	(194)	(576)
Egyéb adóval kapcsolatos költségek	(60)	(49)
Egyéb fizetett díjak, költségek	(45)	(48)
Adminisztratív költségek	(2 532)	(2 646)
Értékcsökkenési leírás	(109)	(88)

Banküzemi költségek összesen (2 641) (2 734)

Rövid távú alkalmazotti juttatások

A rövid távú munkavállalói juttatásokat, például a fizetéseket, a fizetett távolléteket, a teljesítményalapú készpénzdíjakat és a társadalombiztosítási költségeket azon időszak alatt számolja el a Bank, amelyben a munkavállalók a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtják. A Bank által folytatott gyakorlat szerint a Munkáltatónak a Munkavállalók részére a fizetett szabadságot a vonatkozási időszakban kell kiadnia, kivéve azokat a szabadságokat, melyek szülési szabadság alatt keletkeznek. A szabadság várható költsége a működési költségek között jelenik meg.

Hosszú távú alkalmazotti juttatások

A jubileumi juttatásokra vonatkozó előre meghatározott előnyökkel járó juttatási programot működtet. A jubileumi juttatások szolgálati időre adott juttatások, amelyek a munkatársak szolgálati idejének hosszához kötöttek. A jubileumi juttatásokra való jogosultságot, annak feltételeit és magát a juttatást a Bank belső előírása szabályozza.

A Bank a szokásos üzletmenet során állandó mértékű hozzájárulást teljesít a munkavállalóik után az állami nyugdíjpénztárakba, amelyet a társadalombiztosítási járulékok között számolnak el költségként, és amely nem vehető figyelembe hosszú távú alkalmazotti juttatásként. A Bank ezen kívül nem biztosít dolgozói részére egyéb nyugdíjazás utáni javadalmazást, következésképpen nincs semmilyen jogi, vagy szerződéses kötelezettség.

Végkielégítések

A Bank akkor mutatja ki kötelezettségként és ráfordításként a végkielégítést, amennyiben bizonyíthatóan elkötelezte magát egy munkavállaló vagy a munkavállalók csoportja munkaviszonyának a szokásos nyugdíjazási időpont előtti megszüntetésére, vagy a végkielégítést annak érdekében ajánlja fel, hogy ösztönözze a munkavállalókat az önkéntes felmondásra. Elbocsátás esetén lényegében akkor keletkezik kötelem, amikor felmondásra kerül a munkavállaló munkaszerződése.

Bankadó, extraprofit adó

A Magyarországon működő hitelintézetek bankadó fizetésére kötelezettek. A bankadó számítás alapja az adóévet kettővel megelőző év végi módosított magyar számviteli szabályok alapján készített beszámoló szerinti mérlegfőösszeg.

Mivel a bankadó a nem nettó bevételi értékeken alapszik, nem elégíti ki a társasági adó feltételeit IFRS szerint, ezért azt a Bank az "Adminisztratív és egyéb működési költségek" között jeleníti meg az eredménykimutatásban.

A 197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet szerint hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2024. évben is extraprofit adófizetésre kötelezettek. A 2024. évi adófizetési kötelezettség megállapítása során az adóalap a 2022. adóévi beszámoló szerinti korrigált adózás előtti eredmény. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 13%, az e feletti összegre 30%.

A 2024. évi extraprofitadó-fizetési kötelezettség maximum 50% -kal csökkenthető, ha a Bank tulajdonában lévő magyar állampapírok 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományhoz viszonyítva növekszik. A Bank 2024-ben igénybe tudta venni az extraprofit adó kedvezményt.

A tárgyévi extraprofit adó ráfordítás az "Adminisztratív és egyéb működési költségek" között kerül kimutatásra, a tárgyévi ráfordítás egy összegben, tárgyév elején kerül könyvelésre. A Bank az extraprofit adó és a bankadó teljes költségét az IFRIC 21 szerint mutatja be.

2024-ben a Bank munkavállalóinak átlagos statisztikai létszáma 15,6 fő volt (2023-ban 16,5 fő).

4.6. Egyéb bevételek és ráfordítások

Egyéb bevételek és ráfordítások	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.

Tárgyi eszközök értékesítése	0	9
Service-level agreement (SLA) szolgáltatások bevétele	0	21
Végrehajtások és behajtási tevékenység bevétele	7	3
Adóvisszatérítés bevétele	2	0
Egyéb bevétel	0	3

Egyéb bevételek összesen	9	36

Bankadó terhére adott támogatás*	(161)	(125)
Bírság, késedelmi pótlék	(4)	0
Kártérítés	0	(10)
Egyéb ráfordítás	(18)	(1)
Egyéb ráfordítások összesen	(183)	(136)

*A Bank az egyéb ráfordítások között mutatja ki a jogszabály alapján a bankadó terhére adott támogatást.

4.7. Nyereségadó bevétel / ráfordítás (-)

A nyereségadó tényleges és halasztott adót tartalmaz.

A nyereségadó a Bank mérlegében megjelenített eszközök és források könyv szerinti értékének jövőbeli realizálásának, valamint a pénzügyi kimutatásában megjelenített tárgyidőszaki ügyletek és más események elszámolásának tárgyidőszaki és a jövőbeli adókövetkezményeinek megjelenítésére szolgál.

A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után várhatóan fizetendő adó a beszámolási időszak végén hatályban lévő, vagy lényegileg hatályban lévő adókulcsokkal számítva, valamint a korábbi időszakokkal kapcsolatosan fizetendő adó bármely módosítása.

A halasztott adó értékelése azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre, amikor azok visszafordulnak, a beszámolási időszak végéig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján.

Magyarországon mind a beszámolási időszakban, mind az összehasonlító időszakban a társasági adó mértéke 9% volt. Ennek következtében a nyereségadó bemutatása során a Bank 9%-os nominális nyereségadó kulcsot, valamint a rendelkezésre álló üzleti tervek alapján számított halasztott adó bemutatása során is 9%-os mértékű adókulcsot alkalmazott. A Bank a helyi iparűzési adót, valamint az innovációs járulékot is nyereségadóként mutatja ki és számolja el.

Az Különálló Átfogó Eredménykimutatásban megjelenített nyereségadó ráfordítás

	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Tárgyévi társasági adó (ráfordítás)	(644)	(581)
Társasági adó ráfordítás a tárgyévi eredmény után Társasági adó ráfordítás a korábbi évek önellenőrzésének hatása miatt	(308) 3	(321) 0
Helyi iparűzési adó Innovációs járulék	(295) (44)	(226) (34)
Halasztott adó bevétel / (ráfordítás)	64	(141)
Levonható átmeneti különbözetek keletkezése és visszafordulása Fel nem használt negatív adóalapok keletkezése és visszafordulása	(1) 65	0 (141)
Nyereségadó bevétel / (ráfordítás)	(580)	(722)

A halasztott adókövetelésekről és -kötelezettségekről további információkat a 4.16. fejezet tartalmaz.

A bankcsoport tagjai a 2023. évi LXXXIV. törvény értelmében a globális minimadó alanyának minősülnek, azonban e törvény 47. §-a alapján átmenetileg mentesülnek az adófizetés alól.

Az adózás előtti eredményre alkalmazandó, a törvényben meghatározott adókulccsal számított fizetendő társasági adó és a Bank tényleges adókulcsával számított társasági adó egyeztetése a fordulónapra vonatkozóan a következő:

	2024.01.01-2024.12.31.		2023.01.01-2023.12.31.
Effektív adókulcs megállapítása	%	millió Forint	%	millió Forint
Adózás előtti eredmény		7 177		7 385
Adófizetési kötelezettség a hazai társasági adókulccsal	9,00%	(646)	9,00%	(665)
Helyi iparűzési adó	4,11%	(295)	3,05%	(225)
Innovációs járulék	0,61%	(44)	0,46%	(34)
Le nem vonható ráfordítás	0,01%	(1)	0,01%	(1)
Adómentes bevételek	(0,43%)	31	(0,31%)	23
El nem számolt adóveszteség újraértékelése*	(5,18%)	372	(2,44%)	180
Tao csoport miatti különbözet	0,00%	0	0,00%	0
Előző évi társasági adó helyesbítés	(0,04%)	3	0,00%	0

Nyereségadó bevétel / (ráfordítás)	8,08%	(580)	9,78%	(722)

*A Csoport a rendelkezésre álló üzleti terveire támaszkodik a jövőbeni adóalapokból beszámítható veszteségek öszszegének kiszámításához.

A Bank a halasztott adó bevétel elszámolása során az elérhető tervszámok alapján számított értéket számolta el.

A törvényi szabályozás szerint a jövőben a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb az adóalap 50%-áig számolható el.

december 31-én a Banknak 18.744 millió Ft fel nem használt negatív adóalapja volt (2023. évben 22.162 millió Ft) az alábbi lejárattal:

Fel nem használt negatív adóalap	2024.01.01- 2024.12.31.	2023.01.01- 2023.12.31.
Korlátlan ideig felhasználható	18 744	22 162
Összesen	18 744	22 162

A negatív adóalap felhasználására vonatkozó szabályozás alapján az elkövetkező 5 évben lehet felhasználni az adott években keletkezett negatív adóalapot, amennyiben adóráfordítás keletkezett az adóévben.

A Banknál az adóhatóság 2022. adóévre vonatkozóan teljes körű adóvizsgálatot folytatott le. Az adóhatóság a 2024. adóévet követő 6 éven belül bármikor vizsgálhatja a könyveket és nyilvántartásokat.

4.8. Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó általános megjegyzések

Pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése és értékelése

A Bank a pénzügyi eszközöket teljesítéskor jeleníti meg. Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése valós értéken történik.

A vevőköveteléseket, ha azok nem tartalmaznak lényeges finanszírozási komponenst, a Bank ügyleti áron jeleníti meg.

A Bank pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken értékeli, amennyiben az üzleti modell teszt eredménye ezt támasztja alá, és az SPPI (Solely Payments of Principal and Interest) teszt kritériumainak megfelelnek.

A kamatbevételek és a kamatráfordítások az effektív kamatláb módszerrel kerülnek meghatározásra, majd az eredményben elszámolásra.

Abban az esetben, ha nem lehet megbízhatóan megbecsülni a pénzügyi instrumentum cash flow-it vagy várható élettartamát, a Bank a pénzügyi instrumentum teljes szerződéses időtartama alatti szerződéses cash flow-kat alkalmazza.

Pénzügyi eszközök besorolása és követő értékelése

A Bank az IFRS 9 standard által meghatározott elvek szerint az alábbi három fő besorolási kategóriába sorolja pénzügyi eszközeit:

kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken való értékelés (FVTPL);
egyéb átfogó jövedelemmel szembeni valós értéken történő értékelés (FVTOCI);
amortizált bekerülési értéken (AC) való értékelés.

A Bank pénzügyi instrumainak kezelésére az IFRS 9 standard előírásainak megfelelően az alábbi üzleti modelleket alakította ki:

• Tartási szándék (HTC – Held to collect): szerződéses cash flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum. A szándék a lejáratig tartás, azonban az értékesítés megengedett, különösen akkor, ha az megnövekedett hitelkockázat miatt következik be, az értéke nem jelentős (még ha gyakori is), ritkán következik be (még ha jelentős is) – függetlenül az értékesítés indokától;

• Tartási és értékesítési szándék (HTCS - Both Held to Collect and for Sale): szerződéses cash flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések;

• Egyéb kereskedési üzleti modell (Trading): főként kereskedésre tartott pénzügyi instrumentumok, melyek vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik.

Az üzleti modellbe sorolás tükrözi a Bank várakozásait, nemcsak a szándékot, hanem a képességet is. Ha a Bank egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy 'stress case' szcenárió esetén elad, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését.

Egyes pénzügyi instrumentumok esetén – melyeket a Bank nem kereskedési céllal tart - a Bank kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul "egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt" kategóriát választja, minden más esetben a pénzügyi eszközt eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Minden más pénzügyi eszközt a Bank eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolja.

Pénzügyi kötelezettségek besorolása és követő értékelése

A Bank a pénzügyi kötelezettségeit a következő kategóriákba sorolja:

• kötelezően eredménnyel szemben értékelt (FVTPL kategória), amennyiben a kötelezettségek kereskedési célból tartottak;

• amortizált bekerülési értéken – minden egyéb pénzügyi kötelezettség esetén.

Pénzügyi instrumentumok kivezetése

Pénzügyi eszköz átadása

A Bank az IFRS 9 előírásai szerint adja át pénzügyi eszközeit.

A kockázatok és hasznok átadását a Bank úgy értékeli, hogy összehasonlítja az átadott eszköz nettó cash flow-i összegében és ütemezésében bekövetkező változásoknak való kitettségét az átadás előtt és után. A számítás és az összehasonlítás az adott időpontban érvényes piaci kamatláb diszkontrátaként történő felhasználásával kerül elvégzésre. A nettó cash flow-kban bekövetkező valamennyi lehetséges változás figyelembe vételre kerül, nagyobb súlyt adva a nagyobb valószínűséggel bekövetkező eredményeknek.

A Bank lényegileg az összes, a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatot és hasznot megtartotta, ha a pénzügyi eszközből származó jövőbeni nettó cash flow-k jelenértékében bekövetkező változásoknak való kitettsége nem változik meg jelentősen az átadás eredményeként.

Behajtási fázisban lévő pénzügyi eszközök leírása

A behajtási fázisban lévő felmondott, végrehajtás vagy felszámolási eljárással érintett hitelek, illetve biztosíték-érvényesítés keretében kezelt ügyletek esetében:

a Banknak a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó joga nem jár le;
nem ruházta át az eszközökből származó cash flow-k átvételére vonatkozó jogait;
illetve nem vállalt kötelmet az eszközökből származó cash flow-k megfizetésére.

ezért a Bank nem vezeti ki a könyveiből az ilyen tételeket teljes egészében, de alkalmazhatja azok részleges leírását.

A Bank részleges leírásnak tekinti, ha a jogi követelés érvényben maradása mellett a Bank ésszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egy részének megtérülését. Ilyen esetben a Bank közvetlenül leírja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét.

A Bank a követelés jogi elengedését követően írhatja le a pénzügyi eszköz bruttó értékének egészét, amennyiben az a releváns belső szabályzatai szerint behajthatatlannak, vagy elengedettnek minősül (ebben az esetben jogilag sem áll fenn a követelés).

Pénzügyi kötelezettség kivezetése

A Bank akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (vagy a pénzügyi kötelezettség egy részét), amikor az megszűnt – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy az lejár.

4.9. Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek tartalmazzák azokat a magas likviditású pénzügyi eszközöket, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál rövidebb időszak, piaci értékük változásának kockázata elhanyagolható, és amelyeket a Bank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel.

A pénzeszközök legnagyobb részét az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlák és a más bankoknál vezetett nostro számlák állománya teszi ki, a fennmaradó részt a készpénzállomány, illetve a pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számla állománya teszi ki.

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	2024.12.31.	2023.12.31.
Számlakövetelések központi bankkal szemben Egyéb látra szóló betétek	1 134 115	19 145 160
Összesen	1 249	19 305

4.10. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

4.10.1. Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni hitelek

Az ügyfelekkel szembeni követelések valós értéke megfigyelhető piaci ügyleteken alapul. Megfigyelhető piaci ügyletek hiányában a valós érték becslése diszkontált cash flow modellek alkalmazásával történik. A teljesítő hitelekből amennyire lehetséges homogén csoportokat képzünk kuponrátánként elkülönítve. Általánosságban a szerződéses cash flow-k egy olyan kamatlábbal kerülnek diszkontálásra, amely két komponens összege. Az egyik eleme az a kamatláb, amelyért az ügyfél hitelt kapna a jelentéskészítés időpontjában másik eleme az ügyfélhez kötődő felár. Az újradiszkontált cash flow-k azzal az értékvesztési százalékkal kerülnek csökkentésre, amelyet értékvesztés elszámolásához használtunk, és ezt tekintjük a hitelportfólió valós értékének.

A nemteljesítő egyedi értékelésű hitelek, olyan a teljesítő hitelek esetén alkalmazott diszkont faktorral kerültek diszkontálásra, azonban ezeknek a hiteleknek a becsült cash flow-ja értékvesztési célú számításoknál került felhasználásra. Olyan kihelyezett hitelek esetében, ahol a Bank arra számít, hogy pénzáram csak a fedezetek értékesítéséből származik, a hitel értéke a nettó jelenértékre kerül értékvesztésre, és a valós érték megegyezik a könyv szerinti értékkel.

A Bank elvégezte a kapcsolódó hitelekre vonatkozóan az SPPI tesztet, amely alapján megállapította, hogy a hitelek árazási módja nem kizárólag a pénz időértékét és a hitelezési kockázatát tükrözi, tekintettel a szabályozó által áttételt tartalmazó kamatkomponensre.

A kötelezően valós értéken értékelt hitelállományok kapcsán az alábbi tárgyidőszaki eredményhatásokat azonosította a Bank:

Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek	Összesen

Nyitó valós érték 2024.01.01.	6 310
Valós érték és egyéb változások	15
Az időszakban kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(844)
Záró valós érték 2024.12.31.	5 481
Nyitó valós érték 2023.01.01.	6 593
Valós érték és egyéb változások	1 043
Az időszakban kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(1 326)
Záró valós érték 2023.12.31.	6 310

4.10.2. Származékos pénzügyi eszközök és kötelezettségek

A Bank a tőzsdén forgalmazott származékos termékek valós értékét jegyzett piaci árfolyamok alapján állapítja meg. A tőzsdén kívül forgalmazott származékos termékek valós értékének meghatározása értékelési technikák, köztük diszkontált cash flow modellek és opcióárazási modellek alkalmazásával történik. A különböző ügyletekből származó származékos eszközök és kötelezettségek csak akkor kerülnek beszámításra, ha az ügyletek ugyanazzal a partnerrel kötöttek, a beszámítási jog fennáll, és a felek nettó alapon kívánják elszámolni a cash flow-kat.

A derivatívákhoz kapcsolódó kamateredmény az "Egyéb kamatjellegű bevételek" és "Egyéb kamatjellegű ráfordítások" sorokon jelenik meg. A derivatívákhoz kapcsolódó valós érték különbözet az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből és kivezetéséből származó eredmény" soron kerül megjelenítésre.

A Bank fedezeti kapcsolatba be nem vont származékos ügyletei a fordulónapon az alábbiak szerint alakultak:

		2024.12.31.	2024.12.31.
Származékos pénzügyi instrumentumok	Eszközök	Kötelezettségek	Eszközök	Kötelezettsé gek
Kamatswapok Devizaswapok	1 369 10	159 0	1 555 10	1 369 3
Összesen	1 379	159	1 565	1 372

4.10.3. A pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettózása az IFRS7.13 A-F standard szerint

Jelen közzététel azon megjelenített pénzügyi instrumentumokra vonatkozik, amelyek kikényszeríthető nettósítási megállapodás vagy hasonló megállapodás hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy nettósításuk megtörtént-e.

A Banknak a beszámoló fordulónapján nem volt olyan nettósításra vonatkozó kikényszeríthető nettósítási keret-megállapodása, vagy hasonló megállapodása érvényben, melyek alapján az IAS 32.42. bekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban beszámítást kellett volna végeznie.

Ennek oka, hogy a megállapodásban foglalt beszámítási jogok kizárólag valamelyik fél nemteljesítése vagy fizetésképtelenné válását követően válnak kikényszeríthetővé. Továbbá a Banknak, vagy a partnereknek nem áll szándékukban a nettó módon történő elszámolás, sem az egyidejű követelésrealizálás és kötelezettségrendezés.

A hasonló megállapodások magukban foglalják a derivatív klíring-megállapodásokat és GMRA (Global master repurchase agreements) megállapodásokat. A hasonló pénzügyi instrumentumok magukban foglalják a derivatív ügyleteket, repo és fordított repo ügyleteket. Az olyan pénzügyi instrumentumok, mint a hitelek vagy betétek nem szerepelnek az alábbi táblázatban, kivéve amennyiben beszámításra kerültek egymással szemben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

Az alábbi tranzakciókhoz kapcsolódóan a Bank kap és ad fedezeteket pénzeszköz, illetve értékesíthető értékpapírok formájában:

derivatívák;
repo és fordított repo ügyletek.

Ezen fedezetek megfelelnek az általános üzletági feltételeknek, beleértve az ISDA Credit Support Annexet.

Az alábbi táblázat bemutatja a nem alkalmazott beszámítás lehetséges hatásait is.

2024.12.31.	Nettózás előtti bruttó	Teljes beszá	Nettózást követő		A pénzügyi kimutatásokban nem nettó módon bemutatott nettósítási és beszámítási megálla podások tárgyát képező ügyletek esetleges nettósítási hatásai
Nettósítás és beszámítási megállapo dások	könyv sze rinti érték	mított összeg	könyv sze rinti érték	Pénzügyi instrum netum	Kapott készpénz	Egyéb nem pénzbeli pénzügyi biztosíték	Nettó kitettség
Kereskedési célú pénzügyi esz közök	1 379	0	1 379	159	0	0	1 220
Nettósítás tárgyát képező pénz ügyi eszközök	1 379	0	1 379	159	0	0	1 220
Kereskedési célú pénzügyi köte lezettségek	159	0	159	159	0	0	0
Nettósítás tárgyát képező pénz ügyi kötelezettségek	159	0	159	159	0	0	0

2023.12.31.	Nettózás előtti bruttó	Teljes beszá	A pénzügyi kimutatásokban nem nettó módon bemutatott nettósítási és beszámítási megálla podások tárgyát képező ügyletek esetleges Nettózást követő nettósítási hatásai			Nettó
Nettósítás és beszámítási megállapo dások	könyv sze rinti érték	mított összeg könyv sze rinti érték	Pénzügyi instrumen tum	Kapott készpénz	Egyéb nem pénzbeli pénzügyi biztosíték	kitettség
Kereskedési célú pénzügyi esz közök	2 205	0	2 205	2 205	0	0	0
Nettósítás tárgyát képező pénz ügyi eszközök	2 205	0	2 205	2 205	0	0	0
Kereskedési célú pénzügyi köte lezettségek	6 586	0	6 586	2 205	0	0	4 381
Nettósítás tárgyát képező pénz ügyi kötelezettségek	6 586	0	6 586	2 205	0	0	4 381

4.11. Fedezetbe vont derivatív eszközök és kötelezettségek

A Bank egyes pénzügyi instrumentumainak valós érték változásának, vagy pénzáram változásainak ingadozó eredményhatását fedezeti ügyletekkel és a hozzá tartozó fedezeti számvitellel ellentételezi. A Bankban a fedezeti számvitel módszertana alapján kétféle fedezeti kapcsolat van kialakítva: micro hedge.

A Bank fedezeti dokumentációt készít, amely tartalmazza a fedezeti kapcsolat célját a fedezett és a fedezeti ügylet azonosítóját és kondícióit, a fedezni kívánt kockázat beazonosítását és a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét. Fedezeti hatékonyságot a Bank a fedezeti pár összekapcsolása napjára és utána havonta, hó végére vonatkozóan vizsgálja. Alkalmazott vizsgálati módszerek az arányelemzés (dollar-offset) és a szcenárió elemzés (az ügyletek kondíció szerinti kamatlábainak párhuzamos +/-250 bázis pontos változtatása). Fedezeti kapcsolatot hatékonynak akkor tekint a Bank, ha a fedezett és a fedezeti tétel között gazdasági kapcsolat van (azaz a fedezeti és az alapügylet között azonos módon, ellentétes irányba változnak a kamatlábak) és a fedezeti arány egy előre meghatározott szinten van.

A fedező ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt eredményt (beleértve a nem hatékony részt is) a következő eredménykimutatás sorok tartalmazzák:

I. Kamat bevételek / ráfordítások

II. Fedezeti elszámolások eredménye (beleértve a fedezett instrumentumok valós érték változását)

A pénzügyi helyzet kimutatásban a fedező ügyletek valós érték változása a "Fedezetbe vont derivatív eszközök" és "Fedezetbe vont derivatív kötelezettségek" mérlegsorokon jelenik meg.

2024.12.31.
Fedezeti ügylet típusa	Fedezett ügylet típusa	Fedezeti ügylet valós értéke	Fedezett ügylet valós érteke	Fedezeti ügylet eredménye	Fedezett ügylet eredménye
IRS	Kibocsátott jelzáloglevelek	(615)	45 008	(591)	591
IRS	Vásárolt érték papírok	(1 522)	27 776	1 595	(1 640)
2023.12.31.
Fedezeti ügylet típusa	Fedezett ügylet típusa	Fedezeti ügylet valós értéke	Fedezett ügylet valós érteke	Fedezeti ügylet eredménye	Fedezett ügylet eredménye
IRS	Kibocsátott	892	25 113	1 131	(1 135)
IRS	jelzáloglevelek Vásárolt érték	3 644	37 157	3 996	(4 266)

4.12. Egyéb átfogó jövedelemmel szemben értékelt pénzügyi eszközök

4.12.1. Hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az értékpapírokat a Bank jellemzően a tartási és értékesítési üzleti modellbe sorolja. A pénzügyi befektetések megjelenítése a kötési időpontban történik, amikor a Bank értékpapír vásárlására szerződést köt a partnerekkel, és akkor kerülnek kivezetésre, amikor eladásra kerülnek az értékpapírok, vagy a hitelfelvevők visszafizetik kötelmeiket.

A likviditási célú értékpapírok kezdeti értékelése a közvetlen és egyedileg hozzákapcsolható tranzakciós költségekkel módosított valós értéken történik. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós értékének változása a későbbiekben az Egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra. Ezen értékpapírokra vonatkozó várható hitelezési veszteség, kamatbevétel és deviza átértékelési eredmény pedig az eredménykimutatásban jelenik meg. Az értékesíthető értékpapírok eladásakor a korábban a valós érték változásából adódó saját tőkében megjelenített halmozott nyereség vagy veszteség Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásba kerül átvezetésre a "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó eredmény" közé.

Az FVTOCI hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumok összetételét az alábbi táblázat mutatja be:

FVTOCI értékpapírok	2024.12.31.	2023.12.31.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	47 232	9 996
Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok	0	10
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok összesen	47 232	10 006
Értékpapírok típusai (Bruttó)
Államkötvények	44 043	3 006
Hitelintézeti kötvények	3 189	6 990
Nem tőzsdei részvények	0	10
Várható hitelezési veszteség miatti veszteségek	(36)	(7)
Összesen	47 196	9 999

A beszámolási időszak során a Bank nem jelenített meg osztalékot az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumokba történt befektetésekhez kapcsolódóan.

Az FVTOCI értékpapírok esetében az elszámolt várható hitelezési veszteség nem csökkenti azok könyv szerinti értékét. Az elszámolt várható hitelezési veszteség az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között kerül elszámolásra.

Az alábbi táblázat az FVTOCI hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok stagenkénti öszszetételét mutatja (az értékpapírok mindegyike alacsony hitelkockázattal rendelkezik):

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok stage beso rolása	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összsesen
2024.12.31.
Államkötvények Hitelintézeti kötvények	44 043 3 189	0 0	0 0	44 043 3 189
Várható hitelezési veszteség	(36)	0	0	(36)
Összesen	47 196	0	0	47 196

2023.12.31.

Államkötvények Hitelintézeti kötvények	3 006 6 990	0 0	0 0	3 006 6 990
Várható hitelezési veszteség	(7)	0	0	(7)
Összesen	9 989	0	0	9 989

Bruttó könyv szerinti érték - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1	Összesen
2024.01.01	9 996	9 996
Változás az EAD-ben	37 236	37 236
2024.12.31	47 232	47 232

A Bank értékpapír állománya a Eszköz-Forrás Bizottsági stratégiának megfelelően változott.

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2024.01.01	(7)	0	0	(7)
Változás az EAD-ben	(29)	0	0	(29)
2024.12.31	(36)	0	0	(36)
Bruttó könyv szerinti érték - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2023.01.01	18 164	0	0	18 164
Változás az EAD-ben	(8 168)	0	0	(8 168)

2023.12.31 9 996 0 0 9 996

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1 12 havi ECL	Összesen
2023.01.01	(2)	(2)
Változás az EAD-ben	(5)	(5)
2023.12.31	(7)	(7)

4.13. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek megjelenítésre a mérlegben, ha azokat olyan üzleti modellben tartják, amelynek célja a szerződéses cash flow-k beszedése. A mérlegben ezeket az eszközöket amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, ami a bruttó érték csökkentve a kapcsolódó értékcsökkenéssel. A fent említett eszközcsoportoknál a kamatbevétel effektív kamatlábmódszerrel kerül meghatározásra és az "Effektív kamatláb módszerrel számított kamatbevételek" soron kerülnek bemutatásra. Az pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó várható hitelezési veszteség a "Pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és adott kötelezettségvállalások várható hitelezési vesztesége" soron kerül bemutatásra. Ezen eszközök kivezetéséből származó nyereségek és veszteségek (például az értékesítés) az "Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó eredmény" soron kerülnek bemutatásra.

Állami kamattámogatás- saját hitelek

A kamattámogatás a jogszabályban megadott paraméterek szerinti ügyfelek részére meghatározott feltételekkel folyósított hitelállomány után vehető igénybe. A kamattámogatások két fő típusa a jelzáloglevél kamattámogatás és a kiegészítő kamattámogatás. Mindkét konstrukció az ügyfelek által fizetett kamatot mérsékeli. Az előző közvetetten a Bank forrásköltségeitől függően (jelzáloglevél kamattámogatás), míg utóbbi közvetlenül a támogatott hitel ügyfél által fizetendő kamat függvényében (eszközoldali támogatás) jelenti az ügyfél által fizetett kamatok támogatását (csökkentését). Mindkét támogatási forma megjelenik a Bank bevételeiben. A Bank csak közvetíti ezeket az ügyfelek felé úgy, hogy azok a támogatás mértékétől függően a piaci kamatoknál alacsonyabb kamatot fizetnek a Banknak. A kamattámogatás legfeljebb a hitel futamidejének első 20 évére vehető igénybe.

Jelzáloglevél kamattámogatás

A jelzáloglevél alapú kamattámogatás – a fenti rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén és mértékben vehető igénybe lakáscélú hitelekhez. Ezen túlmenően az ügyfél által fizetendő maximális kamatszázalék feltételének szintén teljesülnie kell. A jelzáloglevél kamat-támogatás a jelzáloglevél forrásból nyújtott, a rendeletben meghatározott lakáscélú hitelek után vehető igénybe:

a Bank által vagy konzorciális hitelezési körben nyújtott jelzáloghitelek, valamint
a Bank refinanszírozási tevékenysége körében a Bank által vásárolt és a belföldi hitelintézet által visszavásárolt önálló zálogjogok és különvált zálogjog, valamint a visszavásárolt zálogjog-csomagból eredő követelések.

A támogatást az adott hónap támogatott hitelállományára veszi igénybe a Bank, de maximum az adott havi jelzáloglevél állomány mértékéig. A számítás alapja a napi támogatott hitel- vagy jelzáloglevél állomány.

Kiegészítő kamattámogatás- saját hitelek

A Bank és az ügyfél között létrejött szerződésben rögzítésre kerül a kamattámogatás rendeletben meghatározott mértéke és számítási módja a maximális kamat mérték betartása mellett. A kamattámogatás havi mértéke az ügylet folyósításához viszonyított mindenkori forduló-napján fennálló támogatott tőketartozás részének 1/12-e. A kamattámogatás számítási alapja az ügyleti fordulónapon fennálló nem esedékes tőketartozás.

4.13.1. Hitelintézetekkel szembeni követelések

A Bank jelentős refinanszírozott követelés állománnyal rendelkezik. A jelzáloghitel refinanszírozás keretében a partner hitelintézet az általa nyújtott lakossági jelzáloghitelek fedezetéül szolgáló önálló jelzálogjogokat értékesíti a Bank részére, vagy – különvált jelzálogjog alkalmazása esetén – a zálogjogok átadása mellett refinanszírozási jelzáloghitelt vesz igénybe a Banktól.

Az önálló zálogjog visszavásárlása, illetőleg a refinanszírozási jelzáloghitel törlesztése a partner hitelintézet által a refinanszírozott kölcsönügyletek futamideje szerinti időszak alatt valósul meg oly módon, hogy a visszavásárlás, illetőleg törlesztés igazodik a partner bank ügyfele tőke törlesztésének ütemezéséhez, azonban a hiteladós törlesztésétől függetlenül bekövetkezik.

A partnerbankok refinanszírozott hitelei a törvényben szabályozott követelményeknek megfelelnek (ezért ezek a hitelek nem minősülnek nem teljesítőnek vagy átsruktúráltnak), a minősítés és várható hitelezési veszteség elszámolási kötelezettség, valamint az ügyféllel szembeni fennálló követelés az adott kereskedelmi banknál keletkezik.

A refinanszírozott jelzáloghitelek nem minősülnek nemteljesítőnek vagy átsruktúráltnak, mert az önálló zálogjog és a különvált zálogjog megvásárlásával a Bank hosszú lejáratú hitelt ad a partner kereskedelmi banknak és az ügyfél kockázatot teljes egészében a partner bank viseli, a Bank csak a partnerbank hitelkockázatának van kitéve. A refinanszírozott jelzáloghiteleket a Bank várható hitelezési veszteséggel (ha van) csökkentett amortizált bekerülési értéken mutatja be.

	2024.12.31.	2023.12.31.

Bankközi lekötött betétek	33 000	21 012
Bankközi nyújtott hitelek	561 022	502 273
Várható hitelezési veszteség	(559)	(13)

Összesen 593 463 523 272

Az alábbi táblázat az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelintézetekkel szembeni betét, hitel és repókövetelések stage szerinti besorolását mutatja:

Hitelintézetekkel szembeni követelések stage besorolása	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2024.12.31.
Bankközi lekötött betétek	33 000	0	0	33 000
Bankközi nyújtott hitelek	561 022	0	0	561 022
Várható hitelezési veszteség	(559)	0	0	(559)
Összesen	593 463	0	0	593 463
2023.12.31.
Bankközi lekötött betétek	21 012	0	0	21 012
Bankközi nyújtott hitelek	502 273	0	0	502 273
Várható hitelezési veszteség	(13)	0	0	(13)
Összesen	523 272	0	0	523 272

Bruttó könyv szerinti érték - Hitelintézetekkel szembeni követelések	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2024.01.01	523 285	0	0	523 285
Változás az EAD-ben Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	25 897 (17 188)	0 0	0 0	25 897 (17 188)
Újonnan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi esz közök	62 028	0	0	62 028
2024.12.31	594 022	0	0	594 022

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Hitelintéze tekkel szembeni követelések	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2024.01.01	(13)	0	0	(13)
Változás az EAD-ben* Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(510) 1	0 0	0 0	(510) 1
Újonnan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi esz közök*	(37)	0	0	(37)
2024.12.31	(559)	0	0	(559)

*A konszolidált leányvállalati kitettségekre a Bank 0% értékvesztés és céltartalék rátát alkalmazott 2023. december 31-én, mely szabály 2024 évben felülvizsgálatra és törlésre került. A partnertársaságoknál a hozzájuk kapcsolódó PD-k kerültek alkalmazásra, amelyek a hitelintézetekkel szembeni hitelekre képzett értékvesztés várható hitelezési veszteség állományának jelentős emelkedését okozták.

Bruttó könyv szerinti érték - Hitelintézetekkel szembeni követelések	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2023.01.01	437 041	0	0	437 041
Változás az EAD-ben Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(74 409) (19 229)	0 0	0 0	(74 409) (19 229)
Újonnan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi esz közök*	179 882	0	0	179 882
2023.12.31	523 285	0	0	523 285

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Hitelintéze tekkel szembeni követelések	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2023.01.01	(31)	0	0	(31)
Változás az EAD-ben Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	17 1	0 0	0 0	17 1
2023.12.31	(13)	0	0	(13)

4.13.2. Ügyfelekkel szembeni hitel- és repó követelések

Az amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értékének és várható hitelezési veszteségének Stage-ek szerinti bontását az alábbi táblák tartalmazzák:

Bruttó könyv szerinti érték - Lakossági hitelek	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2024.01.01	14 432	4 671	1 790	20 893
Átsorolások
Stage 1-ből stage 2-be	(167)	157	0	(10)
Stage 1-ből stage 3-ba	(131)	0	124	(7)
Stage 2-ből stage 1-be	1 569	(1 804)	0	(235)
Stage 2-ből stage 3-ba	0	(51)	44	(7)
Stage 3-ból stage 1-be	264	0	(344)	(80)
Stage 3-ból stage 2-be	0	267	(306)	(39)
Változás az EAD-ben	(1 246)	(171)	(81)	(1 498)
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(1 064)	(168)	(300)	(1 532)
2024.12.31	13 657	2 901	927	17 485

Várható hitelezési veszteség (ECL) – Lakossági hitelek	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2024.01.01	(102)	(193)	(401)	(696)

Átsorolások
Stage 1-ből stage 2-be	1	(8)	0	(7)
Stage 1-ből stage 3-ba	2	0	(24)	(22)
Stage 2-ből stage 1-be	(13)	75	0	62
Stage 2-ből stage 3-ba	0	4	(10)	(6)
Stage 3-ból stage 1-be	(4)	0	76	72
Stage 3-ból stage 2-be	0	(17)	69	52
Változás az EAD-ben	(865)	35	19	(811)
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	8	6	67	81
2024.12.31	(973)	(98)	(204)	(1 275)
Könyv szerinti nettó érték
2024.01.01.	14 330	4 478	1 389	20 197
2024.12.31.	12 684	2 803	723	16 210

A Bank lakossági állománya esetén üzleti döntés alapján került sor 2024-ben egy részportfólió módosítására, mely a várható hitelezési veszteség állomány jelentős változását eredményezte.

Bruttó könyv szerinti érték - Vállalati hitelek	Stage 2	Összesen
2024.01.01	375	375
Változás az EAD-ben	(85)	(85)
2024.12.31	290	290

Várható hitelezési veszteség (ECL) – Vállalati hi telek	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2024.01.01	0	(32)	0	(32)
2024.12.31	0	(32)	0	(32)
Könyv szerinti nettó érték
2024.01.01.	0	343	0	343
2024.12.31.	0	258	0	258

Bruttó könyv szerinti érték - Lakossági hitelek	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2023.01.01	10 137	13 223	2 437	25 797
Átsorolások
Stage 1-ből stage 2-be	(199)	158	0	(41)
Stage 1-ből stage 3-ba	(67)	0	58	(9)
Stage 2-ből stage 1-be	6 926	(6 986)	0	(60)
Stage 2-ből stage 3-ba	0	(412)	390	(22)
Stage 3-ból stage 1-be	178	0	(206)	(28)
Stage 3-ból stage 2-be	0	155	(182)	(27)
Üzleti kombinációból származó állománynövekedés	0	0	0	0
Változás az EAD-ben	(1 517)	(196)	(90)	(1 803)
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(1 026)	(1 271)	(617)	(2 914)
2023.12.31	14 432	4 671	1 790	20 893

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Lakossági hi telek	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2023.01.01	(8)	(758)	(584)	(1 350)
Átsorolások
Stage 1-ből stage 2-be	0	(14)	0	(14)
Stage 1-ből stage 3-ba	0	0	(12)	(12)
Stage 2-ből stage 1-be	(54)	688	0	634
Stage 2-ből stage 3-ba	0	8	(89)	(81)
Stage 3-ból stage 1-be	(2)	0	29	27
Stage 3-ból stage 2-be	0	(11)	26	15
Üzleti kombinációból származó állománynövekedés	0	0	0	0
Változás az EAD-ben	(38)	(134)	(4)	(176)
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	0	28	233	261
2023.12.31	(102)	(193)	(401)	(696)
Könyv szerinti nettó érték
2023.01.01.	10 129	12 465	1 853	24 447
2023.12.31.	14 330	4 478	1 389	20 197

Bruttó könyv szerinti érték - Vállalati hitelek	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2023.01.01	1	1	483	485
Átsorolások Stage 3-ból stage 1-be	0	0	(76)	(76)
Stage 3-ból stage 2-be Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	0 (1)	375 (1)	(407) 0	(32) (2)
2023.12.31	0	375	0	375

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Vállalati hi telek	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2023.01.01	0	0	(202)	(202)
Átsorolások Stage 3-ból stage 1-be Stage 3-ból stage 2-be	0 0	0 (32)	39 163	39 131
2023.12.31	0	(32)	0	(32)
Könyv szerinti nettó érték
2023.01.01.	1	1	281	283
2023.12.31.	0	343	0	343

4.13.3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok	2024.12.31.	2023.12.31.
Államkötvények Vállalati kötvények Hitelintézeti kötvények Jelzáloglevelek	196 325 2 759 19 687 5 814	285 667 3 996 29 619 4 936
Várható hitelezési veszteség miatti veszteségek	(167)	(243)
Összesen	224 418	323 975

Az alábbi táblázat az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok stage szerinti besorolását mutatja (az értékpapírok mindegyike alacsony hitelkockázattal rendelkezik):

Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok stage besorolása	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összsesen
2024.12.31.
Államkötvények	196 325	0	0	196 325
Vállalati kötvények	2 759	0	0	2 759
Hitelintézeti kötvények	19 687	0	0	19 687
Jelzáloglevelek	5 814	0	0	5 814
Várható hitelezési veszteség	(167)	0	0	(167)
Összesen	224 418	0	0	224 418

MBH Jelzálogank Nyrt. Adatok millió forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve

2023.12.31.

Államkötvények	285 667	285 667
Vállalati kötvények	3 996	3 996
Hitelintézeti kötvények	29 619	29 619
Jelzáloglevelek	4 936	4 936
Várható hitelezési veszteség	(243)	(243)
Összesen	323 975	323 975

Bruttó könyv szerinti érték - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1	Összesen
2024.01.01	324 218	324 218
Változás az EAD-ben	(6 023)	(6 023)
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(191 328)	(191 328)
Újonnan vásárolt pénzügyi eszközök	97 718	97 718
2024.12.31	224 585	224 585

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2024.01.01	(243)	0	0	(243)
Változás az EAD-ben	4	0	0	4
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök Újonnan vásárolt pénzügyi eszközök	144 (72)	0 0	0 0	144 (72)
2024.12.31	(167)	0	0	(167)

Bruttó könyv szerinti érték - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2023.01.01	319 743	0	0	319 743
Változás az EAD-ben	5 466	0	0	5 466
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök Újonnan vásárolt pénzügyi eszközök	(25 670) 24 679	0 0	0 0	(25 670) 24 679
2023.12.31	324 218	0	0	324 218

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2023.01.01	(17)	0	0	(17)
Változás az EAD-ben	(230)	0	0	(230)
Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök Újonnan vásárolt pénzügyi eszközök	21 (17)	0 0	0 0	21 (17)
2023.12.31	(243)	0	0	(243)

4.13.4. Egyéb pénzügyi eszközök

Egyéb pénzügyi eszközök	2024.12.31.	2023.12.31.
Hitelezési tevékenységgel kapcsolatos egyéb követelések Támogatott hitelkonstrukciókkal kapcsolatos elszámolások Vevőkövetelések Adott előlegek, kauciók MRP programmal kapcsolatos elszámolás Különféle egyéb pénzügyi követelés	235 35 8 1 77 0	60 123 5 1 0 2
Várható hitelezési veszteség miatti veszteségek	(3)	(3)
Összesen	353	188

Amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi eszközök	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2024.12.31.
Egyéb pénzügyi eszközök Várható hitelezési veszteség	353 0	0 0	3 (3)	356 (3)
Összesen	353	0	0	353
2023.12.31.
Egyéb pénzügyi eszközök Várható hitelezési veszteség	188 0	0 0	3 (3)	191 (3)
Összesen	188	0	0	188

Bruttó könyv szerinti érték - Egyéb pénzügyi eszközök	Stage 1	Stage 3	Összesen
2024.01.01	188	3	191
Változás az EAD-ben	165	0	165
2024.12.31	353	3	356

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Egyéb pénz ügyi eszközök	Stage 1 12 havi ECL	Stage 2 Élettartami ECL	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2024.01.01	0	0	(3)	(3)
2024.12.31	0	0	(3)	(3)

Bruttó könyv szerinti érték - Egyéb pénzügyi eszközök	Stage 1	Stage 2	Stage 3	Összesen
2023.01.01	266	0	4	270
Változás az EAD-ben Kivezetett, le nem írt pénzügyi eszközök	(78) 0	0 0	0 (1)	(78) (1)
2023.12.31	188	0	3	191

Várható hitelezési veszteség (ECL) - Egyéb pénz ügyi eszközök	Stage 3 Élettartami ECL	Összesen
2023.01.01	(4)	(4)
Változás az EAD-ben	1	1
2023.12.31	(3)	(3)

4.14. Tárgyi eszközök és Immateriális javak

A tárgyi eszközök (beleértve az idegen ingatlanon végzett beruházásokat is) és a határozott hasznos élettartalmú immateriális javak kezdeti értékelése bekerülési értéken, majd a későbbiekben értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik.

A Bank a következő lineáris leírási kulcsokat alkalmazza az értékcsökkenés számszerűsítéséhez:

Tárgyi eszközök:
Ingatlan	0 - 14%
Épület, egyéb építmény	2%
Arculati elemek	14%
Számítógépes hálózat kiépítés	12%
Ingatlanon végzett felújítás	6% - 14,7%
Irodai berendezések	9% - 33%
Számítástechnikai eszközök	33% - 50%
Gépjárművek	10% - 33%
Egyéb tárgyi eszközök	7% - 50%
Immateriális javak:
Számítástechnikai szoftverek	5% - 50%
Vagyoni értékű jogok	3,5% - 25%

Az immateriális javak leírására azok hasznos élettartama alatt, a használatbavétel napjától kezdődően, lineáris értékcsökkenési módszer alkalmazásával kerül sor. Az immateriális javakat a becsült hasznos élettartamuk alatt kerülnek amortizálásra, attól az időponttól számítva, amikor az eszköz használhatóvá válik, lineáris módszerrel. A hasznos élettartamokat évente felülvizsgálatra kerülnek.

A tárgyi eszközök és immateriális javak elszámolt értékvesztését és értékcsökkenési leírását Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás "Adminisztratív és egyéb működési költségek" sora tartalmazza.

A tárgyi eszközök és immateriális javak elidegenítése utáni nettó nyereség vagy veszteség a "Egyéb bevételek / Egyéb ráfordítások" sorokon kerül megjelenítésre az elidegenítés évében.

A saját fejlesztésű immateriális javak (szoftverek) ráfordításait eszközként jelenítjük meg, ha a Bank bizonyítani tudja arra vonatkozó szándékát és képességét, hogy befejezze a fejlesztést és a szoftvereket jövőbeli gazdasági hasznot eredményező módon használja, valamint megbízhatóan mérhető a fejlesztés befejezésének költsége.

Különálló Pénzügyi Kimutatások 2024. december 31.

MBH Jelzálogank Nyrt. Adatok millió forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve

Tárgyi eszközök és immateriális javak	Vagyoni értékű jogok	Immateriális javak beruházásai	Ingatlanok és ingatlanon végzett beruházások	Műszaki gépek, be rendezések	Használati jog eszközök	Összesen
Bekerülési érték
Nyitó egyenleg 2024.01.01.	1 261	30	36	76	153	1 556
Növekedés	39	40	0	1	3	83
Értékesítések és kivezetések	(229)	(70)	0	(4)	0	(303)
Egyéb módosítások	0	0	0	0	13	13
Záró egyenleg 2024.12.31.	1 071	0	36	73	169	1 349
Értékcsökkenés és értékvesztés miatti veszteségek
Nyitó egyenleg 2024.01.01.	(1 044)	0	(36)	(46)	(40)	(1 166)
Éves értékcsökkenési leírás	(54)	0	0	(2)	(53)	(109)
Értékvesztés miatti veszteség	(52)	0	0	0	0	(52)
Értékesítések és kivezetések	229	0	0	3	0	232
Záró egyenleg 2024.12.31.	(921)	0	(36)	(45)	(93)	(1 095)
Könyv szerinti érték
2024.01.01.	217	30	0	30	113	390
2024.12.31.	150	0	0	28	76	254


Tárgyi eszközök és immateriális javak	Vagyoni értékű jogok	Immateriális javak beruházásai	Ingatlanok és ingatlanon végzett beruházások	Műszaki gépek, be rendezések	Használati jog eszközök	Összesen
Bekerülési érték
Nyitó egyenleg 2023.01.01.	1 238	0	36	122	63	1 459

Növekedés Értékesítések és kivezetések	23 0	30 0	0 0	2 (48)	134 0	189 (48)
Egyéb módosítások	0	0	0	0	(44)	(44)
Záró egyenleg 2023.12.31.	1 261	30	36	76	153	1 556
Értékcsökkenés és értékvesztés miatti veszteségek
Nyitó egyenleg 2023.01.01.	(999)	0	(36)	(77)	(45)	(1 157)

Éves értékcsökkenési leírás Értékesítések és kivezetések	(45) 0	0 0	0 0	(2) 33	(41) 0	(88) 33
Egyéb módosítások	0	0	0	0	46	46
Záró egyenleg 2023.12.31.	(1 044)	0	(36)	(46)	(40)	(1 166)
Könyv szerinti érték
2023.01.01.	239	0	0	45	18	302

A táblázatok a Bank tárgyi eszközeit tartalmazzák a használati jog eszközök kivételével. Az egyedi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás tárgyi eszközök sora tartalmazza az IFRS 16 szerinti használati jog eszközöket is.

Az IFRS 16 standard szerinti használati jog eszközök a 4.15. Megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A Bank elvégezte a tárgyi eszközök megtérülő értékének becslését. Egy eszköz megtérülő értéke az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Amikor az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értékét, az eszközre értékvesztés kerül elszámolásra.

A Bank elvégezte az immateriális javak megtérülési értékének becslését. Ez alapján nem volt olyan eszköz a Banknál, ahol a megtérülő érték alacsonyabb lett volna az eszköz könyv szerinti értékénél. 2023. évben nem került elszámolásra értékvesztés az immateriális javakat illetően. 2024. évben a tárgyi eszközök után értékvesztés került elszámolásra 52 millió forint értékben.

4.15. Lízingek

Az IFRS 16 előírásai szerint a Bank, mint lízingbevevő számviteli elszámolásaira vonatkozóan egyetlen modellt alkalmaz, amely alapján a mögöttes eszköz használatának jogát megtestesítő használatijog-eszközt, valamint lízingfizetésekre vonatkozó kötelmet, vagyis lízingkötelezettséget jelenít meg, azaz elkülönítetten jeleníti meg a lízingkötelezettségre vonatkozó kamatráfordítást és a használatijog-eszközre vonatkozó értékcsökkenési leírást; és bizonyos események (például a lízing futamidejének változása, a lízingfizetéseket meghatározó indexek vagy kamatlábak változása miatt a jövőbeli lízingfizetések változása) bekövetkezése esetén újra értékeli a lízingkötelezettségét.

A Bank a kezdőnapon értékeli, hogy, mint lízingbevevő, ésszerűen biztos-e abban, hogy lehívja a lízinghosszabbítási opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót, és ehhez az értékeléshez minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe vesz, amely gazdasági ösztönzőt jelent számára a lízinghosszabbítási opció lehívásához vagy a lízingmegszüntetési opció le nem hívásához.

A Bank a lízing kezdőnapjával jeleníti meg a használatijog-eszközt és a lízing kötelezettséget az IFRS 16 által meghatározott értéken. A Bank a kezdőnap után a használatijog-eszközt bekerülési érték-modell alkalmazásával értékeli. A lízing kezdőnapja után a használatijog-eszközre a lineáris módszer szerint értékcsökkenést számol el. A kezdőnap után a lízing kötelezettséget a Bank amortizált bekerülési értéken értékeli az effektív kamatlábmódszer alkalmazásával.

A Bank, mint lízingbevevő pénzügyi vagy operatív lízingként sorolja be a lízingszerződéseit a standard követelményei szerint kialakított döntési fa alapján.

A pénzügyi kimutatásokban történő bemutatás

A lízing futamideje alatt a Bank a rövid futamidejű lízingekkel és a kisértékű lízingekkel (1.5 millió forint) kapcsolatos lízingfizetéseket a ráfordítások között, az eredményben jeleníti meg. A Bank a használatijogeszközöket a "Tárgyi eszközök" sorokon, míg a lízingkötelezettségeket az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" soron mutatja ki a pénzügyi helyzet kimutatásában. A Bank – kivéve, ha a költségeket a használatijog-eszköz könyv szerinti értéke tartalmazza – a kezdőnap után az eredményben jeleníti meg, illetve a lízingkötelezettség kamatát a "Kamat és kamatjellegű ráfordítások" soron. A Bank a használatijog-eszköz értékcsökkenését az eredményben a "Adminisztratív és egyéb működési költségek" soron jeleníti meg.

A Bank az operatív lízingek keretében lízingbe, illetve allízingbe adott használatijog-eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, tárgyi eszközként mutatja ki.

Használatijog-eszközök

Használatijog-eszközök	Ingatlanok	Járművek	Összesen
Bekerülési érték
Nyitó egyenleg 2024.01.01.	134	19	153
Növekedés Egyéb módosítás	0 6	3 7	3 13
Záró egyenleg 2024.12.31.	140	29	169
Értékcsökkenés és értékvesztés miatti veszteségek
Nyitó egyenleg 2024.01.01.	(29)	(11)	(40)
Éves értékcsökkenési leírás	(45)	(8)	(5)3
Záró egyenleg 2024.12.31.	(74)	(19)	(93)
Könyv szerinti érték
2024.01.01.	105	8	113
2024.12.31.	66	10	76

Használatijog-eszközök	Ingatlanok	Járművek	Összesen
Bekerülési érték
Nyitó egyenleg 2023.01.01.	44	19	63
Növekedés Egyéb módosítások	134 (44)	0 0	134 (44)
Záró egyenleg 2023.12.31.	134	19	153
Értékcsökkenés és értékvesztés miatti veszteségek
Nyitó egyenleg 2023.01.01.	(38)	(7)	(45)
Éves értékcsökkenési leírás Egyéb módosítások	(37) 46	(4) 0	(41) 46
Záró egyenleg 2023.12.31.	(29)	(11)	(40)
Könyv szerinti érték
2023.01.01.	6	12	18

Lízingkötelezettségek

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő lízingkötelezettségek

Lízingkötelezettségek	2024.12.31.	2023.12.31.
Rövid lejáratú Hosszú lejáratú	7 76	44 73
Összesen	83	117
Lejárat szerinti elemzés - diszkontálatlan szerződéses pénzáramok	2024.12.31.	2023.12.31.
1 éven belül 1-5 év között	61 28	54 79
Összesen	89	133
Lízingekkel kapcsolatos teljes pénzkiáramlás	2024	2023
Lízingkötelezettségekből eredő kamatráfordítások Lízingkötelezettség tőkerészéhez kötődő kifizetések	(10) (50)	(10) (46)
Cash-flow kimutatásban megjelenített tételek	(60)	(56)

Azon szerződések értéke, amelyek esetében a Bank várhatóan nem kíván élni a hosszabbítási és/ vagy lehívási opcióval nem minősülnek jelentősnek.

A Bank a standard által megengedett mentesítési kivételekkel összhangban úgy döntött, hogy a standard követelményeit nem alkalmazza a rövid (12 hónapnál rövidebb) futamidejű lízingek, valamint az olyan lízingek esetében, amelyeknél a mögöttes eszköz kisértékű (például: nyomtatók, számítástechnikai berendezések). A kisértékű, rövid futamidejű lízingekkel kapcsolatban felmerült költségek nem jelentősek.

4.16. Halasztott nyereségadó-követelések és kötelezettségek

A halasztott adó meghatározása a mérleg módszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek pénzügyi kimutatásban szereplő könyv szerinti értéke, valamint az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket.

A Bank halasztott adókövetelést jelenít meg a továbbvihető fel nem használt negatív adóalapjaira és a fel nem használt adójóváírásaira olyan mértékig, amennyiben valószínű, hogy elegendő jövőbeli adóköteles nyereség fog a rendelkezésére állni, amellyel szemben a fel nem használt negatív adóalapokat és a fel nem használt adójóváírásokat fel tudja használni.

Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha egyazon gazdálkodó egységnél merülnek fel, és ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóra vonatkoznak, valamint ha a gazdálkodó egységnél a nettósítás jogilag megengedett.

A Bank az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszközök valós értéken történő újraértékeléséhez kapcsolódó halasztott adót szintén közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben számolja el.

A korábbi adóévek elhatárolt veszteség halasztott adó hatásával kapcsolatos közzétételek részletesen a 4.7 fejezetben kerülnek bemutatásra.

Halasztott adókövetelések és kötelezettségek a következő jogcímeken merülnek fel::

Halasztott adó eszközök és kötelezettségek	2023.12.31.	Eredménnyel szemben ke letkeztetett	Egyéb átfogó jövedelemmel szemben ke letkeztetett	2024.12.31.
Immateriális javak és tárgyi eszközök Értékpapírok Halasztott adó követelés – elhatárolt veszteség	6 10 321	(1) 0 65	0 (38) 0	5 (28) 386
Halasztott adó eszközök és kötelezettségek	337	64	(38)	363

Halasztott adó eszközök és kötelezettségek	2022.12.31.	Eredménnyel szemben ke letkeztetett	Egyéb átfogó jövedelemmel szemben ke letkeztetett	2023.12.31.
Immateriális javak és tárgyi eszközök Értékpapírok Halasztott adó követelés – elhatárolt veszteség	6 0 462	0 0 (141)	0 10 0	6 10 321
Halasztott adó eszközök és kötelezettségek	468	(141)	10	337

4.17. Egyéb eszközök

Egyéb eszközök	2024.12.31.	2023.12.31.
Követelés fejében átvett ingatlan Készletek Bevételek és költségek aktív időbeli elhatárolása Visszaigényelhető adók Különféle egyéb követelések	2 4 171 2 77	2 4 39 2 19
Összesen	256	66

Az adók, illetékek és egyéb adójellegű tételek között kerül bemutatásra a járványügyi különadó, mivel a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló 108/2020. (IV.14.) Korm. rendelet alapján befizetett adó a következő 5 évben (2021-2025) a pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségéből levonható.

4.18. Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

	2024.12.31.	2023.12.31.
Származékos pénzügyi kötelezettségek	159	1 372
Összesen	159	1 372

4.19. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

4.19.1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és visszavásárlási megállapodások

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és repókötelezettségek	2024.12.31.	2023.12.31.
Betétek Felvett hitelek	373 392 1 603	443 516 1 800
Összesen	374 995	445 316

4.19.2. Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a Bank adósságfinanszírozási forrásai. A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kezdeti értékelése tranzakciós költségekkel növelt valós értéken történik, a későbbiekben pedig amortizált bekerülési értéken az effektív kamat módszer alkalmazásával, kivéve, ha a Bank a tételt a kezdeti megjelenítésekor eredménnyel szembeni valós értéken értékeltként sorolja be.

A Bank kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak fordulónapi állományát a következő táblázat mutatja:

Kibocsátott hitelviszonyt	2024.12.31.		2023.12.31.
megtestesítő értékpapírok	Nettó könyv szerinti érték	Névérték	Nettó könyv szerinti érték	Névérték
Kibocsátott kötvények
Változó kamatozású	70 348	70 000	0	0
Összesen	70 348	70 000	0	0
Kibocsátott jelzáloglevelek
Fix kamatozású	304 136	311 459	321 438	332 442
Változó kamatozású	53 115	53 468	53 209	54 776
Összesen	357 251	364 927	374 647	387 218
Kibocsátott értékpapírok össze sen	427 599	434 927	374 647	387 218
Kibocsátott értékpapírok	2024.12.31.		2023.12.31.

könyv szerinti értéke devizanem szerint	Nettó könyv szerinti érték	Névérték	Nettó könyv szerinti érték	Névérték
Forintban denominált	427 599	434 927	374 647	387 218
Összesen	427 599	434 927	374 647	387 218

Jelzáloglevelek

A jelzáloglevelek szigorúan szabályozott névre szóló, átruházható értékpapírok, melyeket az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (továbbiakban "a Jht") alapján kizárólag jelzálog hitelintézetek bocsáthatnak ki.

Különleges státusz felszámolás és szanálás esetén

A jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Bank mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Bank felszámolása, szanálása vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során egymással egyenrangúak (pari passu), a Jht. 20. § (5) bekezdés és 21. § (2) bekezdés alapján különleges státuszt élveznek, tekintettel arra, hogy ezen követelések nem képezik a felszámolási vagyon részét.

A jelzáloglevelek fedezete

A Jht. 14.§ (1) bekezdése szerint a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelekhez kapcsolódó valamennyi kötelezettségre kiterjedő fedezeti eszközökkel. A kötelezettségek (Jht, 14§, (1a) bekezdés) a következőket foglalják magukba:

a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek tőkeösszegének kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,
b) a forgalomban lévő jelzáloglevelek kamatainak kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,
c) a meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kötelezettségek és
d) a jelzáloglevél program felszámolásának várható fenntartási és igazgatási költségei.

A Jht. 14.§ (1b) bekezdése szerint a fedezeti követelmények teljesítését a következő fedezeti eszközök biztosítják:

a) rendes fedezet a Jht. 14.§ (3) bekezdés szerinti tőke- és kamatkövetelések, költségek. A rendes fedezet mértékének minden esetben el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány 80 százalékát. A tőkekövetelés a lakóingatlan által biztosított jelzáloghitelek esetében a hitelbiztosítéki érték 70%-áig, a kereskedelmi és más egyéb ingatlanok esetében 60%-áig vehető figyelembe rendes fedezetként.
b) pótfedezet, a rendes fedezet kiegészítésére szolgál, amely olyan eszközökből áll, amelyeknek a pótfedezeti állományba való bekerülését a Jht. 14. §. (11) bekezdése lehetővé teszi,
c) pótfedezetnek nem minősülő és a Jht.14/B.§-a szerinti követelményeinek megfelelő likvid eszközök, valamint
d) a Jht. 14.§.(6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések.

A Jht. 14/B.§ (1) szerint a jelzáloglevél program nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából a fedezeti halmaz likvid eszközökből álló likviditási puffert tartalmaz. A fedezeti halmaz likviditási pufferének a következő 180 napon keresztül kell fedezetet biztosítania a legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásra (Jht. 14/B.§ (2)). A likviditási pufferbe a Jht. 14/B. § (3) bekezdése szerinti eszközök kerülhetnek.

A Jht. 14.§. (4) bekezdése előírja, hogy a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét jelenértéken is vizsgálni és biztosítani kell.

A Jht. 14.§. (17) bekezdése szerint a jelzáloglevelekre legalább 2 százalékos túlfedezetet kell biztosítani.

A jelzáloglevél kibocsátásokat független vagyonellenőr ellenőrzi és igazolja a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezetének mindenkori rendelkezésre állását, valamint a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.

A Magyar Nemzeti Bank a 2022. szeptember 12. napján kelt H-KE-III-533/2022. számú határozata alapján az MBH Jelzálogbank Nyrt. által kibocsátott jelzáloglevelek jogosultak az "európai (prémium) fedezett kötvény" logó használatára.

A Jelzáloglevélen alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

Kötvények

Az értékpapírpiacon a Kibocsátó jelzáloglevél kibocsátás mellett fedezetlen kötvény kibocsátással is megjelenhet. A Bank 2019. óta először 2024-ben újra Szenior Kötvényeket is forgalomba hozott, amelyek biztosítják a jelzálogbanki működés strukturális, hosszú lejáratú fedezetlen forrásigényét.

A kötvények hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló átruházható értékpapírok, amelyeket a Bank a tőkepiacról szóló többször módosított 2001. évi CXX. törvény és a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet előírásai szerint hoz forgalomba.

A Kibocsátó (i) Szenior Kötvényeket, és (ii) Alárendelt Járulékos Tőkeinstrumentum Kötvényeket hozhat nyilvános forgalomba.

A Szenior kötvények a Bank - közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt - nem biztosított kötelezettségei, amelyek a Bank mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel egyenrangúak (pari passu), a felszámolás vagy végelszámolás, illetve a Bank vagyonára végzett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó, végelszámolás vagy egyéb vonatkozó jogszabályok alapján.

A fedezetlen Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

Az Alárendelt Járulékos Tőkeinstrumentum Kötvények a Kibocsátó járulékos tőkeinstrumentumainak minősülnek a CRR 63. cikkében foglaltak szerint és a Kibocsátó felszámolása esetén az Alárendelt Járulékos Tőkeinstrumentum Kötvényekből eredő tartozást a Hitelintézeti törvény 57.§ (2) bekezdése b.) pontja értelmében kizárólag a szavatoló tőke instrumentumnak nem minősülő alárendelt adósság instrumentumokból eredő tartozások kielégítését követően lehetséges kielégíteni.

4.19.3. Finanszírozási tevékenységből származó pénzügyi kötelezettségek

Az alábbi táblázat a Bank finanszírozási tevékenységéből származó kötelezettségeinek egyes időszakokban bekövetkezett változásait mutatja be. Ezen kötelezettségek a cash flow kimutatásban a finanszírozási tevékenységek soron szerepelnek.

	Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	Kibocsátott hitelvi szonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb pénzügyi kötelezettségek	Összesen
2022.12.31	377 771	355 799	613	734 183

Finanszírozási cash flow	192 625	15 411	(46)	207 990
Új lízing	0	0	135	135
Működési cash flow	(124 402)	0	0	(124 402)
Egyéb változások	(678)	3 437	(65)	(2 694)
2023.12.31	445 316	374 647	637	820 600
Finanszírozási cash flow	(70 000)	46 722	(50)	(23 328)
Új lízing	0	0	9	9
Egyéb változások	(321)	6 230	180	6 089
2024.12.31	374 995	427 599	776	803 370

4.19.4. Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Egyéb eszközök	2024.12.31.	2023.12.31.
IFRS 16 lízing kötelezettség Szállítói kötelezettségek Hitelezési tevékenységgel kapcsolatos egyéb kötelezettségek Egyéb költségek passzív elhatárolása	83 26 452 215	117 37 483 0
Összesen	776	637

További információkat a lízing kötelezettségekkel kapcsolatban a 4.15 fejezet tartalmaz.

4.20. Céltartalékok

Céltartalék kerül kimutatásra, ha múltbeli események következtében a Banknak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan megbecsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja eredményezni.

A kockázati céltartalékok főként a jelenlegi kötelezettségek és a szerződéses kötelezettségek után kerültek megképzésre.

A hitelkeretek szerződéses kötelmek, amelyeknek a keretében a Bank kötelezettséget vállal hitel nyújtására előre megadott feltételek mellett. A hitelkeretek a lehívást megelőzően jellemzően nem jelennek meg a mérlegben. A várható hitelezési veszteség alapján a hitelkeretekre céltartalékot szükséges képezni.

A peres ügyekre képzett céltartalék a Bank azon függő kötelezettségeire kerültek megképzésre, amelyekkel kapcsolatban az érintett külső felek a Bankkal szemben követeléssel léphetnek fel. A peres ügyek kimenetele és ütemezése bizonytalan.

Az alábbi táblázatok a Bank céltartalékainak mozgásnemenkénti változását mutatják be:

Céltartalékok	Nyitó	Céltartalék	Céltartalék	Céltartalék	Záró
	2024.01.01.	képzés	felhasználás	felszabadítás	2024.12.31.
Várható hitelezési veszteség (IFRS9)	1	2	0	(1)	2
Ki nem vett szabadságokkal kapcsolatos céltartalék	4	6	(5)	0	5
Peres ügyekre képzett céltartalék	11	6	0	(17)	0
Összesen	16	14	(5)	(18)	7

Céltartalékok	Nyitó 2023.01.01.	Céltartalék képzés	Céltartalék felhasználás	Céltartalék felszabadítás	Záró 2023.12.31.
Várható hitelezési veszteség (IFRS9) Ki nem vett szabadságokkal kapcsolatos céltartalék	1 4	11 0	0 0	(11) 0	1 4
Peres ügyekre képzett céltartalék	0	11	0	0	11
Egyéb céltartalék	12	0	(12)	0	0
Összesen	17	22	(12)	(11)	16

4.21. Függő kötelezettségek

Az IAS 37 szerint meghatározott függő kötelezettségek nem kerülnek megjelenítésre a pénzügyi kimutatásokban, csak a kiegészítő megjegyzésekben.

A hitelekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások közé tartoznak a hitelkeretek és garanciák meghosszabbítására vonatkozó kötelezettségvállalások, melyek célja a Bank ügyfelei elvárásainak teljesítése.

A hitelek meghosszabbítására vonatkozó kötelezettségvállalások a hitelkeretek és rulírozó kölcsönök nyújtására vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást jelentenek. A kötelezettségvállalások általában fix lejáratúak vagy egyéb kikötést tartalmaznak a megszűnésre vonatkozóan és jellemzően díjfizetési kötelezettséggel járnak az ügyfél számára. Mivel a hitelekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások többnyire érvényesítés nélkül járnak le vagy szűnnek meg, a teljes szerződéses összeg nem feltétlenül egyezik meg a tényleges kötelezettségvállalással.

A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi garanciaszerződés kibocsátójának azt az IFRS 9 vonatkozó előírásai szerint kell értékelni.

A Bank nem rendelkezik olyan jelentős nem-pénzügyi garanciaszerződéssel, melyet az IFRS 17 vonatkozó előírásai szerint értékelnie kellene.

Függő kötelezettségek	2024.12.31.	2023.12.31.
Hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg	30 711	28 539
Összesen	30 711	28 539

A Bank hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg vonatkozásában kizárólag Stage 1 és alacsony hitelkockázati besorolású függő kötelezettségekkel rendelkezik.

4.22. Egyéb kötelezettségek

Egyéb kötelezettségek	2024.12.31.	2023.12.31.
Adók, illetékek és egyéb adójellegű kötelezettségek Passzív elhatárolások Törzsgárda kötelezettségek Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek	53 401 2 22	49 865 2 0
Összesen	478	916

4.23. Saját tőke

Jegyzett tőke

A tőkeinstrumentumok akkor jeleníthetők meg jegyzett tőkeként, ha nincs szerződéses kötelem a tulajdonos részére készpénz vagy más pénzügyi eszköz átadására. A tőkeinstrumentumok kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségek a kapott ellenérték csökkenéseként a tőkében kerülnek kimutatásra, adó nélküli értéken.

Visszavásárolt saját részvény

A Bank által visszavásárolt saját részvények bekerülési értéke a saját tőkét csökkenti. Nyereség és veszteség nem keletkezik a saját részvények visszavásárlásán, eladásán, kibocsátásán vagy bevonásán. Saját részvényt a Bank visszavásárolhat. A fizetett vagy kapott ellenérték közvetlenül a tőkében jelenik meg.

Visszavásárolt saját részvény	2024.12.31.	2023.12.31.
Nyitó állomány Visszavásárlás	207 0	207 0
Záró állomány	207	207

Tőketartalék

A tőketartalék a részvénytőke-kibocsátások utáni felárakat (ázsiót) tartalmazza.

Általános tartalék

A 2013. évi CCXXXVII. Hitelintézeti törvény előírásai szerint a Banknak az adózott eredmény 10%-át általános tartalékba kell helyeznie. Osztalékot csak az általános tartalékképzést követően lehet fizetni. A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. A rendelkezésre álló eredménytartalékot a hitelintézet részben vagy egészben átsorolhatja az általános tartalékba. A felügyelet felmentést adhat az általános tartalék képzése alól.

A Bank az általános tartalékot az eredménytartalék részeként mutatja ki. 2024-ben a Bank 2.946 millió Ft általános tartalékot jelenített meg (2023-ban 2.286 millió Ft).

Általános tartalék	2024.12.31.	2023.12.31.
Általános tartalék	2 946	2 286
Záró állomány	2 946	2 286

Eredménytartalék

Az eredménytartalék egy gazdálkodó egység működése alatt felhalmozott adózás utáni eredményt tartalmazza csökkentve a kifizetett osztalékkal.

Értékelési tartalékok

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési tartaléka a pénzügyi eszközök valós értékének halmozott nettó változását foglalja magában, amíg a befektetés nem kerül kivezetésre. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a Bank az IFRS 9 előírásainak megfelelő értékvesztést képzett, amelyet az értékelési tartalékok között mutat ki.

A Számviteli törvény 114/B § alapján a Bank saját tőke megfeleltetési táblája 2024. december 31-re vonatkozóan a következő:

Egyedi saját tőke megfeleltetési tábla Magyar Számviteli törvény szerint	Jegyzett tőke	Tőketartalék	Általános tartalék	Eredmény tartalék és egyéb tartalékok	Értékelési tartalék	Lekötött tartalék	Saját részvények	Tárgyévi eredmény	Saját tőke összesen
2024.12.31.
Saját tőke elemek EU által befogadott IFRS szerint	10 849	27 926	0	39 363	0	0	(207)	6 597	84 528
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	0	0	0	(288)	288	0	0	0	0
Visszavásárolt saját részvények	0	0	0	(207)	0	207	0	0	0
Általános tartalék	0	0	2 946	(2 946)	0	0	0	0	0
Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B § szerint	10 849	27 926	2 946	35 922	288	207	(207)	6 597	84 528
2023.12.31.
Saját tőke elemek EU által befogadott IFRS szerint	10 849	27 926	0	32 974	0	0	(207)	6 663	78 205
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	0	0	0	(562)	562	0	0	0	0
Visszavásárolt saját részvények	0	0	0	(207)	0	207	0	0	0
Általános tartalék	0	0	2 286	(2 286)	0	0	0	0	0
Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B § szerint	10 849	27 926	2 286	29 919	562	207	(207)	6 663	78 205

A cégbíróságon bejegyzett tőke és az EU által befogadott IFRS szerinti jegyzett tőke egyeztetése:

A cégbíróságon bejegyzett tőke és az EU által befogadott IFRS szerinti jegyzett tőke egyeztetése	2024.12.31.	2023.12.31.
EU által befogadott IFRS szerinti jegyzett tőke Cégbíróságon bejegyzett tőke	10 849 10 849	10 849 10 849
Eltérés	0	0

Az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék levezetése	2024.12.31.	2023.12.31.

Eredmény tartalék és egyéb tartalékok	39 363	32 974
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	(288)	(562)
Visszavásárolt saját részvények	(207)	(207)
Általános tartalék	(2 946)	(2 286)
Tárgyidőszaki nyereség	6 597	6 663

Tárgyidőszak nettó eredménye	42 519	36 582

4.24. Pénzügyi instrumentumok valós értéke

Valamennyi pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A szokásos üzletmenet során egy pénzügyi instrumentum valós értéke a kezdeti megjelenítéskor a tranzakciós ár (vagyis az adott vagy kapott ellenérték valós értéke). Bizonyos körülmények között azonban a kezdeti valós érték az azonos instrumentummal (módosítás vagy átstrukturálás nélkül) folytatott egyéb megfigyelhető, aktuális piaci tranzakciókon, vagy olyan értékelési technikán alapul, amelynek változói között csak megfigyelhető piaci adatok vannak, például kamatláb-hozamgörbék, opció volatilitások és devizaárfolyamok. Ha van erre utaló jel, a Bank kereskedési nyereséget vagy veszteséget jelenít meg a pénzügyi instrumentum keletkezésekor. Ha meg nem figyelhető piaci adatok jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi instrumentumok értékelésére, nem jelenítjük meg azonnal. Az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az értékelési modell által a tranzakciós árhoz képest jelzett teljes kezdeti valósérték-különbözetet, hanem azt vagy megfelelő alapon az ügylet teljes tartamára mutatjuk ki, vagy amikor az inputok megfigyelhetővé válnak, esetleg amikor az ügylet lejár vagy azt lezárjuk, vagy amikor a Bank ellenügyletet köt.

A kezdeti megjelenítést követően az aktív piacokon jegyzett, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja eszközök esetében a vételi árfolyam, kötelezettségek esetében pedig az eladási árfolyam.

A közzétett becsült valós értékek egy megközelítő értéket jelölnek, amelyekért ezek az instrumentumok piaci feltételek melletti ügyletben elcserélhetők. Sok pénzügyi instrumentumnak azonban nincs aktív piaca, ezért a valós értékek nettó jelenérték vagy más értékelési technika alkalmazásával kialakított becsléseken alapulnak, amelyeket jelentősen befolyásolnak a becsült jövőbeli cash flow-k és diszkontráták összegére és időzítésére vonatkozó feltevések. Sok esetben az értékelt portfólió mérete miatt nem lenne lehetséges azonnal realizálni a becsült valós értékeket.

A valós értékek meghatározása során a Bank nem használja az ésszerűen lehetséges alternatív inputok átlagát, mivel az átlagok nem képviselnek olyan árat, amelyen az ügylet piaci szereplők között megtörténne az értékelés időpontjában. Ha alternatív feltevések széles köre áll rendelkezésre, a legmegfelelőbb kiválasztásában szerepet játszó megítélés többek között az inputforrások minőségének értékelése (például a bizonyos tartományon belüli különböző árjegyzéseket adó ügynökök tapasztalata és szakértelme, nagyobb súlyt adva az instrumentum eredeti ügynökétől származó jegyzésnek, aki a legtöbb információval rendelkezik az instrumentumról), valamint megerősítő bizonyítékok rendelkezésre állása a tartományon belüli egyes inputok tekintetében.

A következő táblázatok a Bank pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint az alkalmazott értékelési módszereket tartalmazza:

	2024.12.31.		2023.12.31.
	Könyv sze rinti érték összesen	Valós érték összesen	Könyv sze rinti érték összesen	Valós érték összesen
Pénzügyi eszközök
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	1 249 6 860	1 249 6 860	19 305 7 875	19 305 7 875
Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni hitelek	5 481	5 481	6 310	6 310
Származékos pénzügyi eszközök Fedezetbe vont derivatív eszközök	1 379 1 431	1 379 1 431	1 565 640	1 565 640
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	47 196	47 196	9 999	9 999
Hitel és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	47 196 834 702	47 196 828 921	9 999 867 975	9 999 844 903
Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések	593 463 16 468	593 463 14 408	523 272 20 540	523 272 15 797
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Egyéb pénzügyi eszközök	224 418 353	220 067 353	323 975 188	305 646 188

Pénzügyi eszközök összesen	891 438	885 027	905 794	882 722
Pénzügyi kötelezettségek
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettsé gek	159	159	1 372	1 372
Származékos pénzügyi kötelezettségek	159	159	1 372	1 372
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	803 370	765 963	820 600	788 722
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	374 995	374 995	445 316	445 316
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	427 599	390 192	374 647	342 769
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	776	776	637	637
Fedezetbe vont derivatív kötelezettségek	3 569	3 569	5 214	5 214
Pénzügyi kötelezettségek összesen	807 098	769 691	827 186	795 308

A Bank a valós értékek értékelését az alábbi értékelési hierarchia alkalmazásával végzi:

• 1. szint (aktív piacon elérhető jegyzett árak): az olyan pénzügyi instrumentumok valós értékei, amelyekkel aktív piacokon kereskednek, jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a kincstárjegyek, államkötvények, egyéb tőzsdén jegyzett, vagy aktív piaccal rendelkező kötvények, befektetési jegyek, tőkeinstrumentumok, és származékos deviza és részvény futures ügyletek.

• 2. szint (értékelési technikák - megfigyelhető paraméterekkel): ebbe a kategóriába a következők alkalmazásával értékelt instrumentumok tartoznak: hasonló instrumentumok aktív piaci jegyzett ára; hasonló instrumentumok jegyzett ára aktívnak nem tekintett piacon; vagy egyéb értékelési technikák, ahol minden jelentős input közvetlenül vagy közvetetten megfigyelhető piaci adatokból származik. Az értékelési technikák között vannak a nettó jelenérték és a diszkontált cash flow modellek, a megfigyelhető piaci árral rendelkező hasonló instrumentumokkal történő összehasonlítás, és más értékelési modellek. Az értékelési technikákban alkalmazott feltevések és inputok közé tartoznak a kockázatmentes és irányadó kamatlábak, hitelkockázati felárak és a diszkontráták becsléséhez használt más felárak, kötvény és részvényárfolyamok, devizaárfolyamok, részvényindexek, valamint várt árfolyam-volatilitások. A származékos ügyletek nagy része ebbe a kategóriába tartozik, például a deviza forwardok és swapok, deviza és kamatláb swapok, valamint azok a kötvények is, amelyeknek korlátozottan aktív a piacuk.

• 3. szint (értékelési technikák - lényeges nem megfigyelhető paraméterekkel): jelentős mértékű meg nem figyelhető inputot alkalmazó értékelési technikák. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan instrumentum, ahol az értékelési technika tartalmaz olyan inputokat, amelyek nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a meg nem figyelhető inputok jelentősen befolyásolhatják az instrumentum értékelését. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelünk, és jelentős meg nem figyelhető módosításokra vagy feltevésekre van szükség az instrumentumok közötti különbségek tükrözéséhez.

A valós érték hierarchia szintek meghatározása és a szintek közti átmozgások a Számviteli Politikával összhangban vannak. 2023. december 31-i beszámolási időszakra vonatkozóan valós érték hierarchia szintek közti átmozgások nem történtek.

A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása során alkalmazott módszerek, illetve értékelési technika esetén az alkalmazott feltevések a következők:

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

Rövid távú jellegük miatt a pénzeszközök könyv szerinti értéke ésszerű megközelítése piaci értéküknek.

Származékos pénzügyi instrumentumok

Az aktív piacokon kereskedésben szereplő eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és származékos pénzügyi instrumentumok valós értékei jegyzett piaci árakon vagy kereskedői árjegyzéseken alapulnak. Minden más pénzügyi instrumentum esetében a Bank értékelési technikákkal határozza meg a valós értéket.

Kereskedési tevékenysége részeként a Bank OTC strukturált származékos termékekre vonatkozó szerződéseket, elsősorban részvényárfolyamokhoz, devizaárfolyamokhoz és kamatlábakhoz indexált opciókat köt ügyfelekkel és más bankokkal. Az ilyen instrumentumok egy részét jelentős meg nem figyelhető inputokat, elsősorban várható hosszú távú volatilitásokat és különböző eszközárak vagy devizaárfolyamok közötti várható korrelációkat tartalmazó modellekkel értékeli. Ezeket az inputokat extrapolációval kerül becslésre megfigyelhető rövid távú volatilitásokból, utolsó rendelkezésre álló ügyleti árakból, más piaci szereplőktől származó árjegyzésekből és múltbeli adatokból.

Értékpapírok

Az értékpapírok közé sorolt instrumentumok valós értékei jegyzett piaci árakon alapulnak, ha azok rendelkezésre állnak. Ha nem állnak rendelkezésre jegyzett piaci árak, a valós értéket hasonló értékpapírok jegyzett piaci árainak használatával becsüljük meg. További információt a 4.11.2. megjegyzés tartalmaz.

A befektetési alapokban birtokolt befektetési jegyek értékének megállapítása azok nettó eszközértékéből levezetve történik.

A befektetési alapok nettó eszközértékét az Alapkezelő állapítja meg, a kalkulált nettó eszközértéket a Letétkezelő ellenőrzi. Az alapok nettó eszközértéke legalább negyedévente kerül megállapításra. Az alapok megállapított nettó eszközértéke a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel. A befektetéseket valós piaci értéken kell értékelni. Az Alapkezelő az Alap minden üzleti éve első három negyedévének nettó eszközérték számítása során úgy jár el, hogy folyamatosan nyomon követi a befektetések gazdálkodását, piaci kilátásainak alakulását, és a rendelkezésére álló információk birtokában – melynek részét képezik a befektetésekről rendelkezésre álló legutolsó előző negyedéves jelentések, pénzügyi információk – az értékelési modell alapján aktualizálja a befektetések értékelését, melyet a tárgynegyedévi nettó eszköz érték számítás során figyelembe vesz.

Az Alapkezelő az alapok év végi nettó eszközértékének számítása során a valós értéken történő értékelést alkalmazza. Az Alapkezelő év végét követően az értékelés időpontjában elérhető legfrissebb pénzügyi adatok, információk alapján üzletértékelést készít valamennyi, adott alapban lévő befektetéséről, melyben

meghatározza a befektetések valós értékét. Az értékelést az adott alap által erre a célra felkért független szakértő áttekinti, és az értékelésről megállapításokat tartalmazó jelentést bocsát ki. A befektetések értéke a konszolidált/egyedi pénzügyi kimutatásokban a fenti üzletértékelések alapján kerül meghatározásra.

A 3 hónapon belüli lejárattal rendelkező diszkont államkötvényekre nincs aktív jegyzés, ezekre a Csoport hozamgörbe értékelési technikát alkalmaz. A hozamgörbe bemenetei a releváns aktív piaci árak, ezért 2. szintű értékelésnek minősül.

Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések

Az ügyfelekkel szembeni követelések valós értéke megfigyelhető piaci ügyleteken alapul, ha rendelkezésre állnak ilyenek. Megfigyelhető piaci ügyletek hiányában a valós érték becslése diszkontált cash-flow modellek alkalmazásával történik További információkat az értékeléssel kapcsolatban a 4.21. megjegyzés tartalmaz.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

A valós érték becslése céljából a bankkal szembeni kötelezettségeket a lejáratig hátralévő idő szerint csoportosítjuk. A valós érték becslése diszkontált cash-flow-k használatával történt, a hasonló lejáratig hátralévő idejű betétekért kínált aktuális ráták alkalmazásával, megnövelve a termékenként meghatározott Bank saját hitelkockázatával. A Bank a termékek alapján határozza meg a saját hitelezési kockázatot, továbbá saját PD-t és LGD-t is használ a kockázati célra, amely összefüggésben van a DVA-val. A látra szóló betét valós értékének a pénzügyi kimutatáskor a látra szólóan fizetendő összeget tekinti a Bank.

Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és alárendelt kölcsönök

A valós érték a beszámolási időszak végi jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll, vagy a hasonló instrumentumok jegyzett piaci ára hitelkockázatával növelve.

2024.12.31.	Aktív piacon elérhető jegy zett árak	Értékelési technikák – megfigyelhető paraméterek kel	Értékelési technikák – lényeges nem megfigyelhető paraméterek kel
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	0	1 379	5 481
Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni	0	0	5 481
hitelek Származékos pénzügyi eszközök	0	1 379	0
Fedezetbe vont derivatív eszközök	0	1 431	0
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	44 009	3 187	0
Hitel és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok	44 009	3 187	0
Összesen	44 009	5 997	5 481
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	0	159	0
Származékos pénzügyi kötelezettségek	0	159	0
Összesen	0	159	0

2023.12.31.	Aktív piacon elérhető jegy zett árak	Értékelési technikák – megfigyelhető paraméterek kel	Értékelési technikák – lényeges nem megfigyelhető paraméterek kel
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	0	1 565	6 310
Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni hitelek	0	0	6 310
Származékos pénzügyi eszközök	0	1 565	0
Fedezetbe vont derivatív eszközök	0	640	0
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	9 999	0	0
Hitel és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok	9 999	0	0
Összesen	9 999	2 205	6 310
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	0	1 372	0
Származékos pénzügyi kötelezettségek	0	1 372	0
Összesen	0	1 372	0

4.25. Tranzakciók kapcsolt felekkel

A Bank az IAS 24 alapján határozza meg kapcsolt feleit, így kapcsolt félnek minősül minden olyan vállalkozás, melyet a beszámoló egység (ami az anyavállalatokat – MBH Bank Nyrt. mint felettes anyavállalat szempontjából jelenti) ellenőrzése alatt tart, közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül, valamint kulcspozícióban levő vezetők beleértve az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjait (az anyavállalat, és a felettes anyavállalat kulcspozícióban lévő vezetőit is beleértve).

Jelen kimutatás szempontjából kapcsolt félnek minősülnek azon részvényesek, melyek tulajdoni aránya a Bankra vonatkozóan meghaladja a 10%-ot. A kapcsolt vállalkozás más vállalkozás pénzügyeit és működését érintő döntések vonatkozásában irányítási jogkörrel, illetve jelentős befolyással rendelkezik. A kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók piaci alapúak.

A következő táblázat tartalmazza a Bank kapcsolt vállalkozásait az MBH Bank Nyrt. szempontjából 2024. december 31-én. A Bank leányvállalattal és társult vállalkozással nem rendelkezik.

Név	Besorolás	Részesedés%	Fő tevékenysége
MBH Bank Nyrt.	Fölérendelt anyavállalat	0%	Egyéb monetáris közvetítés
MBH Befektetési Bank Zrt.	Anyavállalat	0%	Egyéb monetáris közvetítés
MBH Blue Sky Kft.	Kapcsolt vállalat	0%	Vagyonkezelés
MBH Duna Bank Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Egyéb monetáris közvetítés
Mitra Informatikai Zrt	Kapcsolt vállalat	0%	Adatszolgáltatás, web-hoszting szolgáltatás
Euroleasing Ingatlan Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Egyéb hitelnyújtás
Takarék Ingatlan Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Ingatlanügynöki tevékenység
MBH Szolgáltatások Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
MBH Domo Kft.	Kapcsolt vállalat	0%	Saját tulajdonú ingatlan üzemeltetése
Takarék Faktorház Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Egyéb hitelnyújtás
Takarékszövetkezeti Informatikai Kft.	Kapcsolt vállalat	0%	Számítógép-üzemeltetés
Takarék Zártkörű Befektetési Alap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
Takarék Mezőgazdasági és Fejlesztési Magántőkealap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
Takarék Kockázati Tőkealap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
MBH High-Risk Származtatott Részvény Alap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
MBH Ingatlan Befektetési Alap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
MBH Magántőkealap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
OPUS TM1 Ingatlan Befektetési Alap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
MBH Vállalati Abszolút Hozamú Kötvény Befektetési Alap	Kapcsolt vállalat	0%	Befektetési alap
Magyar Strat-Alfa Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
MBH Ingatlanfejlesztő Kft.	Kapcsolt vállalat	0%	Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Euroleasing Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Pénzügyi lízing
MBH Bank MRP Szervezet	Kapcsolt vállalat	0%	Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
HUN Bankbiztosítás Kft.	Kapcsolt vállalat	0%	Bankbiztosítás
Budapest Eszközfinanszírozó Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
Budapest Lízing Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Pénzügyi lízing
MBH Befektetési Alapkezelő Zrt.	Kapcsolt vállalat	0%	Alapkezelés
Fundamenta csoport	Kapcsolt vállalat	0%	Lakástakarék-pénztár

A Bank vezető testületeinek tagjai részére folyósított hitelekkel 2024. december 31-én és 2023. december 31-én nem rendelkezett.

	Létszám (fő)	2024.12.31. Járandóságok összege	2023.12.31. Létszám (fő)	Járandóságok összege
Igazgatóság tagja Felügyelő bizottság tagjai	6 6	78 57	7 6	101 58
Összesen	12	135	13	159

A kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja csak rövid távú juttatásokat tartalmaz (társadalombiztosítási járulékok nélkül).

A Bank és a kapcsolt felek közötti tranzakciók részletei 2024-ben és 2023-ban az alábbi táblázatban találhatók.

2024.12.31.	Anyavállalat	Leány- és kapcsolt vállalatok	Kulcspozícióban lévő vezetők
Bankközi kihelyezések	33 045	0	0
Hitelek	549 095	3 655	0
Egyéb eszközök	2 167	136	0
Eszközök összesen	584 307	3 791	0
Bankközi felvétek	(140 000)	0	0
Egyéb kötelezettségek	(160 136)	(15 595)	0
Kötelezettségek összesen	(300 136)	(15 595)	0
Kamatbevétel	44 020	157	0
Kamatráfordítás	(28 666)	(1 075)	0
Nettó kamatjövedelem	15 354	(918)	0
Díj- és jutalékbevétel	126	1	0
Díj- és jutalékráfordítás	(162)	0	0
Nettó díj- és jutalékeredmény	(36)	1	0
Nettó egyéb működési bevételek	4 621	0	0
Nettó egyéb működési ráfordítás	(1 256)	(5)	0
Működési nyereség	3 365	(5)	0
Működési költségek	(183)	(347)	135
Éves eredmény kapcsolt felekkel szemben	18 500	(1 269)	135

A Magyar Posta az MBH Jelzálogbankban 39,71%-os (szavazati jog) közvetlen befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Nincs lényeges tranzakció a két vállalat között. A Bank a magyar államkötvényeket a megjegyzések 4.12.1, 4.13.3. pontjában, valamint a kapcsolódó eredményhatásokat a megjegyzések 4.3 pontjában mutatja be. A Bank az IAS 24 standard 25. bekezdése szerinti mentességet alkalmazza.

2023.12.31.	Anyavállalat	Leány- és kapcsolt	Kulcspozícióban lévő vezetők
		vállalatok

Bankközi kihelyezések	21 143	0	0
Hitelek	488 809	4 191	0
Egyéb eszközök	11	0	0
Eszközök összesen	509 963	4 191	0

Bankközi felvétek	(210 185)	0	0
Egyéb kötelezettségek	(82 876)	(9 475)	0
Kötelezettségek összesen	(293 061)	(9 475)	0

Kamatbevétel	39 867	4 647	0
Kamatráfordítás	(31 949)	(1 807)	0
Nettó kamatjövedelem	7 918	2 840	0

Díj- és jutalékbevétel	90	41	0
Díj- és jutalékráfordítás	(213)	(141)	0
Nettó díj- és jutalékeredmény	(123)	(100)	0
Nettó egyéb működési bevételek	4 844	618	0
Nettó egyéb működési ráfordítás	(5 123)	(3)	0

Működési nyereség	(279)	615	0
Működési költségek	(103)	(477)	(159)

Éves eredmény kapcsolt felekkel szemben	7 413	2 878	(159)

4.26. Egy részvényre jutó eredmény

A Bank az egy részvényre jutó eredmény (EPS) alap és hígított értékét mutatja be törzsrészvényeire vonatkozóan. Az egy részvényre jutó eredmény alapértéke a Bank törzsrészvényesei rendelkezésére álló eredmény osztva a forgalomban lévő törzsrészvények adott időszakra vonatkozó súlyozott átlagával. Az egy részvényre jutó eredmény hígított értékének kiszámításakor a törzsrészvényesek rendelkezésére álló eredményt és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagát módosítják valamennyi hígító hatású potenciális törzsrészvény hatásával. A bemutatott időszakokban nem volt hígítási tényező.

Jelenleg eredményként az éves eredmény általános tartalék képzéssel csökkentett összegét tekintjük, melyet a visszavásárolt saját részvényekkel csökkentett jegyzett tőke átlagos darabszámával osztva kapjuk a normál EPS hányadost. Hígító hatású potenciális törzsrészvénnyel a Bank nem rendelkezik. A normál EPS jelenleg megegyezik a hígított EPS hányadossal.

Az egy részvényre jutó eredmény 2024. december 31-i alapértékének kiszámítása a törzsrészvényesek rendelkezésére álló 5.937 millió Ft eredmény (2023. december 31-én: 5.997 millió Ft) és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagának 108.237 ezer darab (2023. december 31-én: 108.237 ezer darab) értéke alapján történt.

	31.12.2024	31.12.2023
Tárgyévi nyereség	6 597	6 663
Általános tartalék változása	(660)	(666)
Felosztható nyereség	5 937	5 997

Részvények súlyozott átlaga (db)	108 236 699	108 236 699

4.27. Mérlegfordulónapot követő események

A fordulónap utáni események azok a történések, amelyek a fordulónap és a pénzügyi kimutatások vezetés (igazgatóság, felügyelő bizottság) általi, közzétételre való engedélyezése között történnek.

A Bank a fordulónap utáni események esetében megkülönböztet módosító és nem módosító eseményeket. A módosító események olyan történések, amelyek bizonyítékot hordoznak arra vonatkozóan, hogy egy adott tény már a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján fennállt, csak a létezésről szóló információ érkezett meg később. A módosító eseménnyel a pénzügyi kimutatások számszaki részét is módosítja a Bank. A nem módosító események olyan események, amelyek arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy az adott tény a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján még nem állt fenn. A nem módosító események a pénzügyi kimutatások számszaki részét nem módosítják, de természetüket, várható hatásukat közzé kell tenni a Megjegyzésekben, amennyiben azok jelentősek lehetnek az egyedi pénzügyi kimutatások felhasználói számára.

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. 2025. első két hónapjában két nyilvános forgalomba hozatal keretében összesen 14,75 milliárd forint nominális értékben bocsátott ki jelzálogleveleket. Januárban az MJ31NF01 (új, 4,8 éves hátralévő futamidővel rendelkező, fix kamatozású) sorozat nyilvános aukció keretében 8,75 milliárd forint értékben, míg februárban az MJ28NF02 (új, 3,2 év hátralévő futamidővel rendelkező, fix kamatozású) sorozat került kibocsátásra nyilvános jegyzés formájában 6,0 milliárd forint értékben.

A Bank 2025 első negyedévében befejezte Zöld Jelzáloglevél Keretrendszerének felülvizsgálatát, mely során tovább fejlesztette a keretrendszerben alkalmazott, Elfogadható Zöld Jelzáloghitelek besorolásához szükséges elfogadhatósági feltételrendszert.

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. 150.000.000.000,- Ft keretösszegű 2025-2026. évi Kibocsátási Programjához készült Alaptájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az H-KE-III-122/2025. számú határozatával 2025.02.26. napján jóváhagyta.

_________________________________________________________________________ M B H J e l z á l o g b a n k N y r t.

12321942 6492 114 01 Statisztikai számjel

Különálló Vezetőségi Jelentés

2024. december 31.

1	AZ MBH JELZÁLOGBANK NYRT. BEMUTATÁSA 3
2	MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KÖRNYEZET 2024-BEN 5
	MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET 5
	Új jelzáloghitel-szerződések 6
	Jelzáloghitelek állományának alakulása 6
	Jelzáloglevelek piacának alakulása 7
3	AZ MBH JELZÁLOGBANK ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI EREDMÉNYEI 7
	FŐBB PÉNZÜGYI MUTATÓK (KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN) 7
	REFINANSZÍROZÁS 8
	ÜGYFÉLHITELEZÉS 8
	PORTFÓLIÓMINŐSÉG, ÉRTÉKVESZTÉS KÉPZÉS 8
	JELZÁLOGLEVÉL- ÉS KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS 9
	MÉRLEGSZERKEZET ALAKULÁSA (KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN) 10
	Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök 12
	Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök 12
	Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek 12
	Saját tőke, tőkehelyzet 12
	Mérlegen kívüli tételek 12
	EREDMÉNY ALAKULÁSA (KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN) 13
	Nettó kamatbevétel 14
	Nettó jutalék- és díjbevétel 14
	Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredménye 14 Adminisztratív és egyéb működési költségek 14
	Pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és adott kötelezettségvállalások várható hitelezési vesztesége 14
	Pénzügyi instrumentumok módosítási eredményéhez kapcsolódó, kivezetéssel nem járó veszteség (-) /
	nyereség 15
	Adózás előtti nyereség 15
4	LIKVIDITÁSKEZELÉS 15
5	AZ MBH JELZÁLOGBANK NYRT. KOCKÁZATI HELYZETE 16
	KOCKÁZATI STRATÉGIA 16
	HITELKOCKÁZAT 16
	PIACI KOCKÁZAT 17
	LIKVIDITÁSI ÉS LEJÁRATI KOCKÁZATOK 18
	MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 18
6	HUMÁNPOLITIKA 18
7	FENNTARTHATÓSÁG 21
8	SZAKMAI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 22
9	A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 95/A ÉS 95/B §-A SZERINTI INFORMÁCIÓK 22
10	MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁN TÖRTÉNT FONTOSABB ESEMÉNYEK34

1 AZ MBH JELZÁLOGBANK NYRT. BEMUTATÁSA

Az MBH Jelzálogbank Nyrt.-t mint Földhitel- és Jelzálogbank Nyrt.-t, illetve később, mint Takarék Jelzálogbank Nyrt.-t (a továbbiakban Jelzálogbank vagy Bank), 1997. október 21-én alapították zártkörű alapítású részvénytársaságként, 3 milliárd forintos részvénytőkével.

A Bank a működési engedélyét 1998. március 6-án, szakosított pénzintézetként kapta a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (előző Hpt.), valamint a jelzálogintézetekről és jelzáloglevelekről szóló 1997. évi XXX. számú törvénnyel (Jht.) összhangban. A Bank működését 1998. március 16-án kezdte meg.

A Bank a kereskedelmi bankok által az ügyfeleiknek nyújtott jelzáloghitelek refinanszírozásával és az ezek finanszírozási forrásául szolgáló jelzáloglevelek kibocsátásával foglalkozik.

október 31-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megadta az engedélyt a Jelzálogbank számára, hogy kibocsátási prospektust adjon ki és bevezesse részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére. A törzsrészvények jegyzésére 2003. november 24-én került sor a Budapesti Értéktőzsdén.

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. tulajdonosi szerkezete 2024. december 31-én, illetve 2023. december 31-én a következő:

	2024. december 31.		2023. december 31.
Tulajdonos	Tulajdoni arány %	Részvény (db)	Tulajdoni arány %	Részvény (db)
BÉT-re bevezetett "A" sorozatú részvények
Belföldi intézményi befektetők	52,1	56 520 385	52,1	56 527 499
Külföldi intézményi befektetők	0,01	7 278	0,01	6 705
Belföldi magánszemélyek	2,82	3 056 794	2,83	3 052 987
Külföldi magánszemélyek	0,03	33 618	0,01	21 489
Visszavásárolt részvények	0,23	253 601	0,23	253 601
Államháztartás részét képező tulajdonos	44,79	48 597 602	44,8	48 597 602
Egyéb	0,02	21 022	0,03	30 417
"A" Részvénysorozat részösszeg	100	108 490 300	100	108 490 300

szeptemberében a Jelzálogbank és a többségi tulajdonában álló egykori FHB Kereskedelmi Bank (továbbiakban: Kereskedelmi Bank) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (Szhitv.) szerinti Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének tagjává vált, s egyben a Szövetkezeti Hitelintézeti Garanciaközösség tagja lett.

A Jelzálogbank 2015. december végén névértéken 4.249 millió forint, kibocsátási értéken 30,5 milliárd forint összegű tőkeemelést hajtott végre, amely dematerializált elsőbbségi (osztalékelsőbbségi) "B" sorozatú, valamint dematerializált "C" sorozatú törzsrészvény zártkörű kibocsátásával valósult meg. A kibocsátásra kerülő új "B" és "C" részvénysorozatok tőzsdei bevezetése nem történt meg, lejegyzésére az egykori Takarék Csoporton belül került sor.

2017-ben lezárult a Jelzálogbank és a Kereskedelmi Bank 2015 őszén kezdődött beilleszkedése a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjába, mai nevén az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetébe (IHKSZ). Ennek keretében 2017-ben elkezdődött a szervezetek integrációs stratégiába illeszkedő átalakítása.

Egyik első lépésként a Jelzálogbank részéről tisztán refinanszírozó jelzálogbanki profil került kialakításra, amelynek részeként a jelzáloglevél kibocsátási és refinanszírozási tevékenységekhez szükséges erőforrásokon felüli létszám és kapcsolódó infrastruktúra átkerült az MTB Zrt.-hez (2023. május 1-ét követően MBH Befektetési Bank Zrt.) és a Kereskedelmi Bankhoz.

A Jelzálogbank 2018. áprilisától új lakossági jelzáloghiteleket nem folyósít. A Jelzálogbank saját hitelportfóliójában lejáratáig megtartja a korábban megkötött lakossági hiteleket, de aktív funkciói már tisztán jelzálogbanki refinanszírozáson alapuló tevékenységet tartalmaznak.

A Jelzálogbank 2018. április 27-i közgyűlésén döntött a cég nevének megváltoztatásáról. 2018. június 25-től kezdődően a Bank neve Takarék Jelzálogbank Nyrt. lett.

A Bank a 2019. augusztus 27-i Közgyűlés jóváhagyása után a 2018. áprilisától Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. néven működő Kereskedelmi Bank részesedését 2019. második felében értékesítette az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek, ezért konszolidált beszámolót már 2020 óta nem készít. A Bankot anyavállalata (végső anyavállalat) vonja be a konszolidációba, ezen konszolidált beszámolót a számviteli konszolidációs körbe tartozó társaságok tekintetében készíti el.

december 30-án az MTB Zrt. a hivatalos közzétételi helyeken publikálta nyilvános vételi ajánlatát a Takarék Jelzálogbank Nyrt. által kibocsátott valamennyi részvény vonatkozásában, egyben benyújtotta engedélykérelmét az MNB részére. Az MNB engedélye alapján a vételi ajánlati időszak 2021. január 19. napján kezdődött és 2021. február 17. napján zárult. Az MTB Zrt. a felajánlott részvényeket elfogadta és a kötelező nyilvános vételi ajánlattételt eredményesnek minősítette. Az ajánlatban meghatározott összes előfeltétel teljesülésével a felajánlott részvények átruházása után az MTB Zrt. részesedése a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ben 86,20%-ról 88,14%-ra, az MTB Zrt. és a vele összehangoltan eljáró személyek együttes részesedése pedig 94,82%-ról 96,76%-ra nőtt.

Az ajánlattételre azt követően került sor, hogy a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. (2023. május 1-ét követően MBH Bank Nyrt.) és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket december 15-én a Magyar Bankholding Zrt.-be apportálták.

december 15-én az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb szervei elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport fúziós menetrendjének első lépését. Ennek értelmében 2022. március 31-ével egyesült a Magyar Bankholding Zrt. két tagbankja, a Budapest Bank Zrt. és az MKB Bank Nyrt., valamint a Magyar Takarék Bankholding Zrt. Az egyesülés során az MKB Bankba olvadt be a Budapest Bank és az egyesült bank leánybankjaként folytatja a működését az MTB Bank Zrt. A Takarékbank 2023 második negyedévében csatlakozott a 2022. tavaszán egyesült bankhoz.

Az MNB a H-EN-I-119/2022. számú 2022. március 8. napján kelt határozatával a Magyar Bankholding kérelme alapján a 2020. június 12. napján kelt H-EN-I-358/2020. számú határozatában a Magyar Bankholding részére kiadott, pénzügyi holding társaságként történő működés végzésére jogosító engedélyét 2022. április 29. napjával visszavonta, és az új csoportmegállapító határozat alapján 2022. április 29. napját követően az MKB Bank vette át a bankcsoport feletti csoportirányítási funkciót.

április 1. napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyének megfelelően a Budapest Bank és a Magyar Takarék Bankholding (MTBH) beolvadt az MKB Bankba. Az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ben 88,13%-os közvetlen tulajdoni részesedéssel, valamint közvetlenül a szavazati jogok 88,33%-ával rendelkezett ekkor. Tekintettel arra, hogy az MTBH-nak az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankon keresztül a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ben 88,13%-os tulajdoni részesedése és 88,33%-os szavazati joga volt, a beolvadás következtében az MKB Bank, mint az MTBH jogutódja a Takarék Jelzálogbank Nyrt. 88,13%-os közvetett tulajdonosává vált, valamint közvetve megszerezte az abban gyakorolható szavazati jogok 88,33%-át.

A Takarék Jelzálogbank 2022. július 12. napján megtartott rendkívüli közgyűlése a Társaság által kibocsátott 14.163.430 db, egyenként 100,- Ft névértékű, összesen 1.416.343.000,- Ft, névértékű "B" sorozatú elsőbbségi (osztalékelsőbbségi) részvényét átalakította 14.163.430 db, egyenként 100,- Ft névértékű, összesen 1.416.343.000,- Ft névértékű "A" sorozatú törzsrészvénnyé, továbbá 2.832.686 db, darab, egyenként 1.000,- Ft, azaz egyezer forint névértékű, összesen 2.832.686.000,- Ft névértékű "C" sorozatú törzsrészvényét átalakította 28.326.860 db, egyenként 100,- Ft névértékű, összesen 2.832.686.000,- Ft névértékű "A" sorozatú törzsrészvénnyé. Az átalakított részvények Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) történő bevezetésére 2022. október 7-én került sor.

Az MKB Bank Nyrt. 2022. október 18. napján részvény adásvétel alapján megszerezte az MTB Zrt.-nek a Takarék Jelzálogbankban lévő 43.076.417 darab, egyenként 100 forint névértékű, "A" sorozatú dematerializált törzsrészvényét. Ezzel a tranzakcióval az MKB Bank a Takarék Jelzálogbankban 39,8 %-os (szavazati jog) közvetlen befolyásoló részesedést szerzett. Az MTB Zrt. tulajdoni részesedése 48,42%-ra csökkent. A Magyar Posta Zrt. 2022. december 2. napján részvénycsere alapján megszerezte az MKB Bank Nyrt.-től a Takarék Jelzálogbankban lévő teljes részesedését, ezzel a tranzakcióval a Magyar Posta a Takarék Jelzálogbankban 39,71%-os (szavazati jog) közvetlen befolyásoló részesedést szerzett.

május 1-től megalakult az MBH Csoport. A csoport tagjaként a Bank új cégneve 2023. május 1-jei hatállyal MBH Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság lett.

2 MAKROGAZDASÁGI ÉS PIACI KÖRNYEZET 2024-BEN

MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET

A fejlett gazdaságok többségében tovább mérséklődtek az inflációs mutatók 2024-ben, ugyanakkor az infláció még nem érte el stabilan a kívánt célértékeket. A 2024-es növekedési adatok pozitívak voltak, az Egyesült Államok gazdasága stabil 2,5% feletti ütemben bővült, az eurózóna növekedése inkább lemaradó volt az elmúlt évben. A fejlett piaci jegybankok 2024-ben megkezdték kamatcsökkentési ciklusukat, azonban más-más ütemben. Az Európai Központi Bank júniusban indította a kamatcsökkentési ciklust, amit a júliusi szünetet követően egészen 2024. év végéig fenntartott, ezzel a betéti ráta év végére 3,00%-ra csökkent. A Fed később, de nagyobb, 50 bázispontos mértékben vágta vissza először a kamatszintet 2024. szeptemberben, majd 2024. utolsó negyedévben két 25 bázispontos kamatcsökkentéssel 4,25-4,50%-ra csökkent az irányadó ráta sávja 2024. év végére a tengerentúlon.

Bár az euróövezet gazdasága elkerülte a technikai recessziót 2024-ben, a gyenge növekedési dinamika (illetve legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése), a magyar gazdaság számára is jelentős visszahúzó erő volt. 2024. második és harmadik negyedévében is csökkent a bruttó hazai össztermék negyedéves alapon, így a magyar gazdaság ismét technikai recesszióba került. Ezt követően azonban 2024. negyedik negyedévben a magyar gazdaság kilábalt a technikai recesszióból: a gazdaság teljesítménye 0,5% kal bővült 2024. negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest. Ezzel a növekedés üteme valamivel jobb lett a vártnál.

2024-ben átlagosan 3,7%-kal emelkedtek az árak az előző évhez képest, a várakozásoknak megfelelően. A jegybanki toleranciasávból májusban és júliusban lépett ki felfelé az inflációs mutató. Az infláció mérséklődését támogatta az üzemanyagárak csökkenése, a szolgáltatások áremelkedése viszont sokáig magasan alakult. A legalacsonyabb szintet 2024. szeptemberben érte el az infláció, amikor az éves átlagos áremelkedés a 3%-os célértékre csökkent, 2021. januárja után először. A decemberi infláció 4,6%-os volt, amely magasabb az éves átlagnál. Az év végi emelkedés fő oka a bázishatás volt. Emellett 2024 végére a forint gyengülése is láthatóvá vált a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedésében. A maginfláció 2024. decemberben 4,7%-os volt. A szolgáltatások árindexe egész évben magas, jóval 5% fölötti volt, ugyanakkor a háztartási energia ára csökkent a megelőző évhez képest, valamint a decemberi adat kivételével a tartós fogyasztási cikkekért is kevesebbet kellett fizetni 2024-ben.

Az MNB 2024-ben folytatta kamatcsökkentési ciklusát, egészen 6,50%-ig csökkent a jegybanki alapkamat szeptemberre a 2024. eleji 10,75%-ról. A negyedik negyedévben az MNB szüneteltette a kamatcsökkentéseket, így az irányadó ráta 6,50%-on maradt 2024 végéig. Az MNB mozgásterét szűkítette a Fed várható kamatpályájának fentebb kerülése, valamint a nagymértékben gyengülő forint is. Emellett az inflációs nyomás is emelkedett, amely szintén nem tette lehetővé a kamatcsökkentést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium januári tájékoztatása szerint 2024-ben az államháztartás központi alrendszere 4.095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a megemelt, 4.790 milliárd forintos hiánycél alatt van. A GDP arányos eredményszemléletű hiány az NGM tájékoztatása szerint a GDP 4,8%-a lehet (végleges adatközlés 2025. április 1-jén lesz). A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra, a babaváró támogatásokra, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbit. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7%-kal magasabban teljesültek. 2024-ben nem tudott csökkenni az államadósság aránya a gazdaság méretéhez képest. A 2023 év végén látott 73,4%-ról 73,6%.ra emelkedett tavaly év végére a GDP-arányos adósságráta.

A külső finanszírozási képesség 2024 egészében az előzetes adatok szerint 6,8 milliárd euró volt (ez a GDP 3,3%-ának felel meg), amely a folyó fizetési mérleg 6,1 milliárd eurós és a tőkemérleg 730 millió eurós többletéből tevődött össze. A termék-külkereskedelmi egyenleg a tavalyi évben 2,6 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest, a többlet 11,6 milliárd eurót tett ki.

A hitelintézeti szektor 2023-at követően 2024-ben is kimagasló évet zárt az adózott eredmény tekintetében: még nem auditált adatok alapján 1.632 milliárd forintos nyereséget értek el a hazai bankok, ami 153 milliárd forinttal haladja meg a 2023. évit, a saját tőke arányában pedig minimálisan 20% alatti megtérülést jelent. A 2023. évhez képest elért javulásban számszakilag az osztalékeredmény közel 140 milliárd forintot meghaladó emelkedése, valamint a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokon realizált nem-kamatjellegű eredmény több mint 90 milliárd forintos javulása játszott főszerepet. Ezek azonban volumenükben hosszú távon nem fenntartható folyamatok. A kamateredmény mintegy 100 milliárd forinttal elmaradt a 2023. évitől, ami a vártnál kedvezőbb, figyelembe véve, hogy az MNB-nél tartott betéti eszközein a jegybanki kamatok csökkenése következtében lényegesen kisebb kamatbevételt realizált a szektor, ráadásul a meghatározott jelzáloghitelekre korábban bevezetett kamatlimitek is nagyrészt effektívek maradtak 2024 folyamán. A kamateredmény említett romlását a díj- és jutalékeredmény nagyjából 55 milliárd forintos javulása ellensúlyozta, pedig a ráfordítások között a tranzakciós illeték több mint 100 milliárd forinttal emelkedett, és ennek az emelkedésnek egy részét nem is tudta tovább hárítani ügyfeleire a szektor. A működési költségek 2023-ról 2024-re 150 milliárd forinttal emelkedtek, ami ütemében jóval meghaladta az inflációs rátát, és kissé a bevételek növekedési ütemét is, így a költség-bevétel hányad minimálisan emelkedett a 2023. évi szintjéről, de 40% alatt maradt. A csaknem semleges 2023. évi eredményhatást követően 2024-ben a kockázati költségek 108 milliárd forintot tettek ki, leginkább az év második felében felgyorsuló nettó értékvesztés-képzés miatt. A szektor adóbefizetései ugyanakkor 2023-hoz képest mintegy 50 milliárd forinttal (a szanálási és betétbiztosítási alapokhoz való hozzájárulás alakulását is figyelembe véve 70 milliárd forinttal) csökkentek, leginkább az extraprofit-adó csökkentési lehetősége miatt. Összességében tehát a bankszektor 2024-ben is kimagasló eredményességet tudott felmutatni. Az ezt eredményező folyamatok azonban részben nem fenntarthatóak hosszabb távon, a mérsékelt ütemben folytatódó hozamcsökkenéssel párosulva ezért a sajáttőke-arányos eredménymutatóban érdemi korrekció várható.

Új jelzáloghitel-szerződések

A gazdasági kilátások javulása, a háztartások gyors jövedelemnövekedése (amit a bérnövekedés mellett a megtakarításokon elért magas hozamok is tápláltak), valamint a kamatok csökkenése (amit felgyorsítottak a bankok önkéntesen vállalat THM-limitjei) miatt 2024. elejétől kezdve rakétatempóban lőtt ki az új lakossági jelzáloghitel-szerződések volumene, és ez a lendület az egész év folyamán kitartott. Végül összesen 1 443 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket az ügyfelek a hitelintézetekkel, ami 110%-kal haladja meg a 2023. évi 686 milliárd forintot. Csak a lakáscélú hiteleket nézve a növekedés mértéke még ennél is magasabb volt (közelítette a 130%-ot), mivel a szabad felhasználású jelzáloghitelek körében lényegében csak a tavalyi volumen realizálódott, vagyis nem volt növekedés. A kimagasló növekedési ütem nem ismételhető meg, hiszen az 2023. évi kirívóan alacsony bázison keletkezett, ugyanakkor a 2024-ben elért lendület továbbra is megmaradhat a lakossági jelzáloghitel-piacon, mivel számos gazdaságpolitikai intézkedés mellett 2025-ben is erős jövedelemnövekedés segíti a családok otthonteremtési szándékait, ami a jelzáloghitelezés keresleti oldalát tovább erősíti.

Jelzáloghitelek állományának alakulása

A lakossági jelzáloghitelek állománya 2024. december 31-én 6 356 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Az éves állománynövekmény meghaladta a 615 milliárd forintot (ez mintegy 11%-os bővülést jelent) a 2023. év végi 5 739 milliárd forintos állományhoz képest. A növekedésben szerepet játszott, hogy az új CSOK Plusz konstrukció miatt az új lakáscélú hitelek átlagos ügyletmérete igen jelentősen (közel 62%-kal) emelkedett, míg az ügyletszámok 41%-ot meghaladóan bővültek 2023-hoz képest. Emellett továbbra is alacsony maradt az amortizációs hányad, mivel az előtörlesztések továbbra sem tértek vissza a 2023. előtti években jellemző arányukhoz.

Jelzáloglevelek piacának alakulása

Az öt magyarországi jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek névértéke 2024. végére az előző év végéhez képest kevesebb mint 1%-kal emelkedett; 2024. december 31-én a teljes forgalomban lévő állomány névértéke 2 107 milliárd forint volt. Az MBH Jelzálogbank Nyrt. forgalomban lévő jelzáloglevél-állományának névértéke 365 milliárd forint volt 2024. végén, ez csaknem 6%-os csökkenést jelent éves szinten, amivel a Bank több mint 1 százalékpontot vesztett piaci részesedéséből. A 17,3%-os piacrészével azonban továbbra is a második legjelentősebb szereplő ebben a piaci szegmensben.

3 AZ MBH JELZÁLOGBANK ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI EREDMÉNYEI

FŐBB PÉNZÜGYI MUTATÓK (KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN)

A Jelzálogbank mérlegfőösszege 1,6%-kal, azaz 14,3 milliárd forinttal csökkent egy év alatt, így 2024. év végén a mérlegfőösszeg 892,3 milliárd forintot tett ki. A Bank adózás előtti eredménye 7,2 milliárd forintot ért el, míg a tárgyévi nyereség 6,6 milliárd forint volt. 2024-ben a Bank teljes tárgyévi átfogó jövedelme 6,3 milliárd forintot tett ki (2023: 7,2 milliárd forint).

Főbb mutatók (millió forint; %)	2024.12.31	2023.12.31	változás (%)	változás
Eszközök összesen	892 311	906 587	-1,6%	-14 276
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök ebből,	834 702	867 975	-3,8%	-33 273
Hitelintézetekkel szembeni követelések	593 463	523 272	13,4%	70 191
Ügyfelekkel szembeni követelések	16 468	20 540	-19,8%	-4 072
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	224 418	323 975	-30,7%	-99 557
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
ebből,	803 370	820 600	-2,1%	-17 230
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	374 995	445 316	-15,8%	-70 321
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	427 599	374 647	14,1%	52 952
Tőke	84 528	78 205	8,1%	6 323
Adózás előtti eredmény	7 177	7 385	-2,8%	-208
Tárgyévi nettó eredmény	6 597	6 663	-1,0%	-66
Teljes tárgyévi átfogó nyereség	6 323	7 168	-11,8%	-845
ROAA (átlagos eszközarányos megtérülés), %	0,7%	0,8%	-	-0,04%-pt
ROAE (átlagos saját tőke arányos megtérülés), %	8,1%	8,9%	-	-0,8%-pt

Az előző évhez viszonyított +/- 300%-nál nagyobb változás nem értelmezhető, "-"al jelölve.

REFINANSZÍROZÁS

A Jelzálogbank 2018. óta kizárólag klasszikus jelzálogbanki üzleti funkciókat lát el, azaz jelzálogleveleket bocsát ki, az ebből származó forrásból pedig refinanszírozást nyújt az MBH Csoport tagbankjai és külső partnerek jelzálog-portfólióihoz. A MBH Jelzálogbank a Csoporton belül speciális banki szereplő, mivel a Csoporton belül egyedül a Jelzálogbank képes speciális jogállása miatt a finanszírozási igényekhez igazodó forrásokat bevonni jelzáloglevél kibocsátás formájában a belföldi és külföldi tőkepiacokon. A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek, illetve az ebből nyújtott refinanszírozási hitel meghatározó elem a partnerbankok számára JMM megfelelésük biztosítása szempontjából.

Az MBH Jelzálogbank jelenleg 8 refinanszírozási partnerrel rendelkezik, ezen belül a legnagyobb refinanszírozási hitelállománnyal az MBH Bank rendelkezik. Stratégiájában a MBH Jelzálogbank a külső partnerekkel történő együttműködést is fontosnak tartja, így igyekszik a refinanszírozásban érdekelt, saját jelzálogbankkal nem rendelkező hitelintézetek számára is vonzó piaci alternatívát nyújtani.

A refinanszírozási hitelek állománya 2024. december 31-re az egy évvel ezelőttihez képest 3,6%-kal, azaz 13,7 milliárd forinttal 395,0 milliárd forintra nőtt.

ÜGYFÉLHITELEZÉS

A Jelzálogbank 2018. második negyedévétől nem végez új ügyfélhitelezést – ezt a tevékenységet az MBH Bank látja el. A Jelzálogbank ettől az időponttól csak a refinanszírozási üzletágban aktív, ennek megfelelően ügyfélhitel állománya a természetes amortizáció hatására folyamatosan csökken.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között az ügyfelekkel szembeni követelések (lakosság és vállalat) bruttó állománya – a fentiekkel összhangban – tovább erodálódott, a 2023. végi 21,3 milliárd forintról 2024. végére 17,8 milliárd forintra, ami 16,4%-os csökkenésnek felel meg. Az év végi bruttó ügyfélhitel-állomány 98,4%-ban lakossági hitel, amelynek volumene 3,4 milliárd forinttal mérséklődött egy év alatt. A vállalati hitelek bruttó állománya az időszak végén 0,3 milliárd forintot tett ki.

PORTFÓLIÓMINŐSÉG, ÉRTÉKVESZTÉS KÉPZÉS

A Bank bruttó hitelállománya a vizsgált év végén 578,8 milliárd forintot tett ki. A függő kötelezettségek értéke 30,7 milliárd forint volt 2024. december 31-én, míg a bruttó hitel és függő kötelezettségek teljes expozíciója – értékpapírok nélkül – 609,5 milliárd forint.

Ügyfelekkel szembeni bruttó hitelkövetelés értéke 17,8 milliárd forint volt, továbbá a megkötött szerződések alapján 0,03 milliárd forint hitelfolyósítási kötelezettség állt fenn 2024. december 31-én. Ezen kinnlevőségekből 0,9 milliárd forint követelésállomány (892 db kölcsönszerződés) Stage 3 minősítési kategória besorolást kapott, amelyhez 0,2 milliárd forint értékvesztés került megképzésre. Stage1 és Stage 2 minősítési kategóriába 16,9 milliárd forint hitelkövetelés és 0,03 milliárd forint kötelezettségvállalás került besorolásra, melyhez összesen 1,1 milliárd forint értékvesztés és céltartalék állomány kapcsolódik.

A refinanszírozási hitelek teljes kitettsége 396 milliárd forint, melyre minimális (0,3Mrd Ft) értékvesztés került megképzésre.

A Banknak két társaságban - az MBH Befektetési Bank Zrt-ben, a Takarék Egyesült Szövetkezetben (TESZ) - van vagyoni érdekeltsége. A befektetések névértéke 0,02 millió forint volt 2024.12.31-én.

A Banknak látra szóló betét formájában 33 milliárd forint kihelyezése volt a bankközi pénzpiacon, melyre 0,04 milliárd forint értékvesztés került megképzésre.

A hitelportfólióban a teljesítő hitelek (Stage 1, valamint a Stage 2 besorolású) aránya 94,79%, a nem teljesítő hitelek (Stage 3 besorolású) aránya pedig 5,21% volt december 31-én.

Az átlagos értékvesztés szintnél az összportfólió és a hitelportfólió vonatkozásában is növekedés tapasztalható az előző év végéhez képest.

<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->

JELZÁLOGLEVÉL- ÉS KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS

2024-ben az MBH Jelzálogbank összesen 129,6 milliárd forint forrást vont be a hazai tőkepiacról, ebből 75 milliárd forint fedezetlen, változó kamatozású kötvény és 59,6 milliárd forint jelzáloglevél formájában került kibocsátásra. A 2024-ben kibocsátott jelzáloglevelek között a zöld jelzáloglevelek aránya 24,3% volt (14,5 milliárd forint). A vizsgált év során a kibocsátott jelzáloglevelek között 22 milliárd forint (36,6%) volt a változó és 37,7 milliárd forint (63,4%) a fix kamatozású értékpapír. A jelzáloglevelek forgalomba hozatalára minden esetben nyilvános aukció keretében került sor (8 aukció) a Jelzálogbank négytagú forgalmazói konzorciumának részvételével, a kötvények kibocsátása ezzel szemben jegyzéses eljárással történt (2 jegyzés).

A bizonytalan piaci környezet, a szűkülő belföldi kereslet ellenére a MBH Jelzálogbank Nyrt. folytatta meghirdetett kibocsátási stratégiáját és rendszeresen, negyedévente 1-3 alkalommal szervezett aukciókat: a 2029-es és a 2032-es lejáratú jelzálogleveleit ajánlotta fel a befektetőknek. Az aukciókon jellemzően 6 milliárd forint mennyiségek kerültek meghirdetésre. A hozamfelár a referenciának számító állampapír hozamokhoz képest 2024. második negyedévet követően csökkentek. A hozamesés, illetve a felárak csökkenő trendje azonban az utolsó negyedévben megállt. Az MBH Jelzálogbank esetében a nyáron megszerzett, új, kedvező Moody's jelzáloglevél minősítés (A1) hatása ellensúlyozta a felárak emelkedő trendjét, így végül sem az ÁKK-, sem az IRS-felár nem emelkedett vissza az első félév 100 bázispont feletti szintjeire.

A teljes jelzáloglevél piaci kibocsátás tekintetében az első félévben forgalomba hozott mindösszesen 117,3 milliárd forinthoz képest a második félévben további összesen 260,3 milliárd forint névértékű jelzáloglevél került forgalomba öt hazai jelzálogbank által, amiből a harmadik negyedév bizonyult kibocsátási szempontból a legaktívabbnak (233,2 milliárd forint). A zöld jelzáloglevelek forgalomba hozatala továbbra is visszafogott volt, az év egészében mindösszesen 34,4 milliárd forint került kibocsátásra, ebből az MBH Jelzálogbank zöld kibocsátása 14,5 milliárd forintot tett ki.

A jelzáloglevelek tekintetében az egyes negyedévekben rendre 5,9 milliárd forint, 27 milliárd forint, 25 milliárd forint és 7,2 milliárd forint névértékű jelzáloglevél került kibocsátásra a MBH Jelzálogbank által, az összesen 8 jelzáloglevél aukcióból három változó és öt fix kamatozású jelzáloglevél került forgalomba.

augusztusában, 2018. márciusa óta először, újabb kötvénykibocsátásról döntött a bank. Egy 3 éves lejáratú (MK27NV01) és egy 6 éves lejáratú (MK30NV01) változó kamatozású kötvényt hozott forgalomba jegyzéses eljárással. A kötvények össznévérték 35-35 milliárd forint volt. A kibocsátás célja az MBH Jelzálogbank fedezetlen forrásigényének biztosítása volt. Egyrészt a jelzálogbanki működésnek folyamatosan van bizonyos mértékű fedezetlen forrásigénye – a jelzáloghitelek fedezetbe nem vonható része és a túlfedezet a nem finanszírozható jelzáloglevélből –, míg a kibocsátott 3 és 5 éves kötvények formájában megjelenő hosszú lejáratú forráselemek lejárati szempontból a rövid-lejáratú bankközi forrásokhoz képest jobban igazodik a jelzálogbank eszköz-forrás szerkezetéhez, ezáltal a hitelminősítés szempontjából is kedvező megítélés alá esik.

A teljes év során összesen 56,5 milliárd forint névértékben járt le három jelzáloglevél sorozat, 2024-ben összesen 2 visszavásárlást szervezett a Bank: februárban a TJ24NF01 sorozatból vett vissza 20 milliárd forint névértékű állományt, majd júniusban a TJ24NV01 változó kamatozású sorozatból vásárolt vissza közel 5,4 milliárd forintot, méghozzá a magyar tőkepiacon újításnak számító jelzáloglevél-csereaukció során. A kibocsátásra felajánlott MJ32NV01 változó kamatozású jelzáloglevél vételárát a befektetők nem forintban teljesítették, hanem a visszavásárlásra meghirdetett másik, 2024. októberében lejáró, szintén változó kamatozású jelzáloglevél (TJ24NV01) előre meghatározott árfolyamon került beszámításra. A pionír tranzakció sikeres volt, az MJ32NV01 sorozatból 5,6 milliárd forint került forgalomba, így a cserepapírból 5,6 milliárd forintot sikerült visszavásárolni. A csereaukció meghonosítása hozzájárulhat a jelzáloglevél piacon a befektetői igények még magasabb szintű kiszolgálásához és ezáltal a piac fejlődéséhez.

A fenti tranzakciók következtében a 2024. december végén a Kibocsátó által kibocsátott, forgalomban lévő jelzálogleveleinek össznévértéke 364,927 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi (2023. IV. negyedév) 387,218 milliárd forinttal.

A Jelzálogbank a Jht. és a banki fedezet-nyilvántartási szabályzat előírásainak megfelelően folyamatosan figyelemmel kísérte a fedezettség helyzetét és az arányossági követelmények teljesülését, illetve a jelzáloglevelek fedezettségének biztosítása érdekében a hitelek folyósítását követően vizsgálta a rendes fedezetté nyilvánítás feltételeinek meglétét.

A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek fedezetéül szolgáló rendes fedezetek nettó értéke 2024. december 31-én 603,2 milliárd forint volt, amely 2023. december 31-hez (582,8 milliárd forint) képest 3,5% os növekedést jelent a refinanszírozási hitelállomány-bővülés eredményeként.

A fedezetül szolgáló eszközök és a jelzáloglevelek 2024. december 31-én fennálló értéke

	2024. december 31.	2023.december 31.	Változás
A forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett
Névértéke	364 927	387 218	-5,8%
Kamata	81 457	70 012	16,3%
Összesen	446 384	457 230	-2,4%
A rendes fedezet értéke
Tőke	403 892	396 276	1,9%
Kamata	199 353	186 554	6,9%
Összesen	603 245	582 830	3,5%
A bevont likvid eszközök értéke (tőke és kamatösszeg)	28 284	65 220	-57,7%
A pótfedezetként bevont eszköz értéke	-	-	-
A fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések összege	-	-	-
Összesen	28 284	65 220	-57,7%

december 31-én a fedezeti eszközök jelenértéke 410,1 milliárd forint, a fedezendő elemek jelenértéke pedig 344,5 milliárd forint volt, így a fedezeti eszközök jelenértéke a még nem törlesztett jelzáloglevelek jelenértékének 119,07%-át tette ki. A nettó fedezeti eszközök tőkeértékének és a fedezendő elemek tőkeértékének aránya 115,67%, a fedezeti eszközök kamatértékének és a fedezendő elemek kamatértékének aránya 256,56% volt 2024. december 31-én.

MÉRLEGSZERKEZET ALAKULÁSA (KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN)

A Bank mérlegfőösszege 2024. december 31-én 892,3 milliárd forint volt, mely a 2023. évinél 1,6%-kal alacsonyabb értéket jelent (2023. december 31.: 906,6 milliárd forint).

MÉRLEG (millió forint; %)	2024. december 31.	2023. december 31.	Változás (%)*	Változás
Eszközök
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	1 249	19 305	(93,5%)	(18 056)
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi	6 860	7 875	(12,9%)	(1 015)
eszközök Kötelezően eredménnyel szemben valós értéken értékelt
ügyfelekkel szembeni hitelek	5 481	6 310	(13,1%)	(829)
Származékos pénzügyi eszközök	1 379	1 565	(11,9%)	(186)
Fedezetbe vont derivatív eszközök	1 431	640	123,6%	791
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	47 196	9 999	-	37 197
Hitel és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok	47 196	9 999	-	37 197
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi	834 702	867 975	(3,8%)	(33 273)
eszközök
Hitelintézetekkel szembeni követelések	593 463	523 272	13,4%	70 191
Ügyfelekkel szembeni követelések	16 468	20 540	(19,8%)	(4 072)
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	224 418 353	323 975 188	(30,7%) 87,8%	(99 557) 165
Egyéb pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök	104	143	(27,3%)	(39)
Immateriális javak	150	247	(39,3%)	(97)
Nyereségadó eszközök	363	337	7,7%	26
Halasztott adó eszközök	363	337	7,7%	26
Egyéb eszközök	256	66	287,9%	190
Eszközök összesen	892 311	906 587	(1,6%)	(14 276)
Kötelezettségek
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi	159	1 372	(88,4%)	(1 213)
kötelezettségek Származékos pénzügyi kötelezettségek	159	1 372	(88,4%)	(1 213)
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi
kötelezettségek	803 370	820 600	(2,1%)	(17 230)
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	374 995	445 316	(15,8%)	(70 321)
Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	427 599	374 647	14,1%	52 952
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	776	637	21,8%	139
Fedezetbe vont derivatív kötelezettségek	3 569	5 214	(31,5%)	(1 645)
Céltartalék kötelezettségekre és költségekre Nyereségadó kötelezettségek	7 200	16 264	(56,3%) (24,2%)	(9) (64)
Tényleges adókötelezettségek	200	264	(24,2%)	(64)
Egyéb kötelezettségek	478	916	(47,8%)	(438)
Kötelezettségek összesen	807 783	828 382	(2,5%)	(20 599)

Tőke
Jegyzett tőke	10 849	10 849	-	-
Visszavásárolt saját részvények	(207)	(207)	-	-
Tőketartalék	27 926	27 926	-	-
Eredménytartalék	36 129	30 126	19,9%	6 003
Egyéb tartalékok	2 946	2 286	28,9%	660
Tárgyévi eredmény	6 597	6 663	(1,0%)	(66)
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	288	562	(48,8%)	(274)
Saját tőke összesen	84 528	78 205	8,1%	6 323

Kötelezettségek és saját tőke összesen	892 311	906 587	(1,6%)	(14 276)

Az előző évhez viszonyított +/- 300%-nál nagyobb változás nem értelmezhető, "-"al jelölve.

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

A Bank egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközeinek értéke 2024. év végén 47,2 milliárd forintot tett ki, ez szignifikánsan magasabb szintet jelent az előző évhez képest. Az állományon belül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya 2024. végére 100%-ra emelkedett, míg a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok aránya 0%-ra csökkent.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön belül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának 93,2%-át teszik ki az államkötvények. Állományuk 2023. év végéhez képest 41,0 milliárd forinttal emelkedett, így év végén 44,0 milliárd forintot ért el. A 6,8%-os részarányt kitevő hitelintézeti kötvények állománya az előző évhez képest 54,4%-kal csökkent (7,0 milliárd forintról 3,2 milliárd forintra).

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök értéke 2024. év során 3,8%-kal mérséklődött, így az időszak végére elérte a 834,7 milliárd forintot. A teljes állományon belül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó állománya 30,7%-kal csökkenve 224,4 milliárd forintot tett ki. A teljes bruttó értékpapír állomány 87,4%-át államkötvények alkotják, melyek állománya 2024. végén 196,3 milliárd forint volt.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök másik nagy csoportját a hitelek alkotják, melyek bruttó állománya 13,4%-kal bővült az év során, így 2024. végére elérte az 593,5 milliárd forintot.

A jegybanki és bankközi betétek bruttó állománya az előző évi 21,0 milliárd forintról 33,0 milliárd forintra nőtt 2024. végére, mely szignifikánsan magasabb szintet (+57,1%) jelent.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Jelzálogbank forrásainak 90,0%-át jelentik az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Értékük a tárgyévet megelőző év végéhez képest 2,1%-kal mérséklődött, így 2024. végére 803,4 milliárd forintot ért el. Ezen kötelezettségeken belül a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a Bank által kibocsátott, a jelzáloghitelek hosszú távú finanszírozását biztosító jelzáloglevél állomány 53,2%-os részarányt képvisel. A kibocsátott jelzáloglevelek értéke 2024. év végén 357,3 milliárd forint volt, mely 4,6%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. 2024. során 15,8%-kal csökkent a felvett hitelek állománya, értéke az időszak végén 375,0 milliárd forintot ért el.

Saját tőke, tőkehelyzet

A Bank saját tőkéjének 2024. december 31-i összege 84,5 milliárd forint volt, amely az egy évvel korábbi értékhez képest 6,3 milliárd forinttal magasabb szintet jelent (8,1%-os emelkedés).

A Bank az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetének (IHKSZ) tagja. Az IHKSZ tagjainak konszolidált alapon kell vizsgálniuk a prudenciális követelményeknek való megfelelést, az egyedi megfelelés alól a vonatkozó jogszabályok és az MNB tárgybani határozata mentességet biztosít.

Az integráció tagjainak tőkemegfeleléséről az MBH Bank Nyrt. az üzleti év nyilvánosságra hozatali dokumentumában teszi közzé az auditált beszámoló szerinti adatokat.

Mérlegen kívüli tételek

A Bank mérlegen kívüli függő kötelezettségeinek értéke a tárgyidőszak végén 30,7 milliárd forintot tett ki, ami 7,6%-kal volt magasabb az előző évihez képest. 2024-ben a mérlegen kívüli függő kötelezettségek teljes egészében az ügyfelek, valamint a refinanszírozási partnerek által még fel nem használt, le nem hívott hitelkeretek és ígérvények állományát jelentette.

EREDMÉNY ALAKULÁSA (KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN)

Eredménykimutatás (milliárd Ft, %)	2024.	2023.	Változás (%)	Változás
Kamat és kamatjellegű bevétel Effektív kamatszámítással kalkulált kamatbevétel Egyéb kamatjellegű bevételek Kamat és kamatjellegű ráfordítás Effektív kamatszámítással kalkulált kamatráfordítás Egyéb kamatjellegű ráfordítások	61 507 53 422 8 085 (48 672) (40 665) (8 007)	61 348 51 645 9 703 (52 825) (43 369) (9 456)	0,3% 3,4% (16,7%) (7,9%) (6,2%) (15,3%)	159 1 777 (1 618) 4 153 2 704 1 449
Nettó kamatjövedelem	12 835	8 523	50,6%	4 312
Díj- és jutalékbevételek	186	219	(15,1%)	(33)
Díj- és jutalékráfordítások	(288)	(366)	(21,3%)	78
Nettó jutalék- és díjbevétel	(102)	(147)	(30,6%)	45
Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredménye	(2 206)	966	-	(3 172)
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből és kivezetéséből származó eredmény	884	2 193	(59,7%)	(1 309)
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó eredmény	147	399	(63,2%)	(252)
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó eredmény	(3 874)	(162)	-	(3 712)
Fedezeti elszámolások eredménye	380	(1 254)	(130,3%)	1 634
Árfolyam-különbözet eredmény	257	(210)	(222,4%)	467
Értékvesztés képzése a hitelezése veszteségekre, céltartalék képzése kötelezettségekre és költségekre és nem-pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés	(535)	877	(161,0%)	(1 412)
Pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és adott kötelezettségvállalások várható hitelezési vesztesége	(137)	1 345	(110,2%)	(1 482)
Céltartalékok peres ügyekre, átszervezési- és egyéb költségekre	10	1	-	9
Pénzügyi instrumentumok módosítási eredményéhez kapcsolódó, kivezetéssel nem járó veszteség (-) / nyereség Egyéb pénzügyi és nem-pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó	(357)	(469)	(23,9%)	112
értékvesztés képzése (-) / visszaírása	(51)	-	-	(51)
Adminisztratív és egyéb működési költségek	(2 641)	(2 734)	(3,4%)	93
Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások	9 (183)	36 (136)	(75,0%) 34,6%	(27) (47)

Adózás előtti eredmény Jövedelemadó (bevétel) / ráfordítás	7 177 (580)	7 385 (722)	(2,8%) (19,7%)	(208) 142
Tárgyévi nettó eredmény	6 597	6 663	(1,0%)	(66)
EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEM
Eredménybe átsorolható tételek	(274)	505	(154,3%)	(779)
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	(235)	495	(147,5%)	(730)
Valós érték változások	(118)	877	(113,5%)	(995)
Halmozott átértékelések eredménybe történő átsorolása	(117)	(382)	(69,4%)	265
kivezetéskor Eredménybe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó	(39)	10	-	(49)
Eredménybe át nem sorolható tételek	0	0	-	-
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós érték
változásai	0	0	-	-
Nyereségadóval nettósított egyéb átfogó időszaki jövedelem	(274)	505	(154,3%)	(779)
Teljes átfogó eredmény	6 323	7 168	(11,8%)	(845)

Az előző évhez viszonyított +/- 300%-nál nagyobb változás nem értelmezhető, "-"al jelölve.

A Jelzálogbank adózás előtti eredménye 2024-ben 7,2 milliárd forint nyereség volt, amely a 2023. évi eredményhez képest 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb szintet (2023: 7,4 milliárd forint) jelent. A tárgyévi adózott eredmény 6,6 milliárd forint volt (2023-ban 6,7 milliárd forint). A teljes átfogó jövedelem is a tárgyévet megelőző év teljesítménye alatt alakult, 2024-ben 6,3 milliárd forintot ért el (2023-ban 7,2 milliárd forint).

Nettó kamatbevétel

A Bank 2024. évi 12,8 milliárd forintot kitevő nettó kamatjövedelme (2023-ben 8,5 milliárd forint) a 61,5 milliárd forintos kamatbevétel (2023-hoz képest 0,3%-os növekedés) és a 48,7 milliárd forintos kamatráfordítás (2023-hoz képest 7,9%-os csökkenés) egyenlegeként alakult ki. Összességében a nettó kamatbevétel az előző évhez képest 50,6%-kal, 4,3 milliárd forinttal volt magasabb.

A kamatbevételek tekintetében 2024-ben az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamatbevétele volt meghatározó, értéke 51,5 milliárd forint volt az időszak végén. (2023: 50,3 milliárd forint).

A kamatráfordítások az előző évhez képest 4,2 milliárd forinttal alacsonyabb szintet értek el, összesen 48,7 milliárd forintot tettek ki (2023: 52,8 milliárd forint). A kamatráfordítások között az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kamatráfordításai jelentik a legjelentősebb tételt, ennek értéke 2024 ben 40,7 milliárd forint volt, mely az előző évhez képest 2,7 milliárd forinttal alacsonyabb értéket jelentett (2023-ban 43,4 milliárd forint).

Nettó jutalék- és díjbevétel

A Jelzálogbank nettó jutalék eredménye 102 millió forintos veszteség volt 2024-ben (2023: 147 millió forint veszteség).

A díj- és jutalékbevétel 186 millió forintos eredménye 15,1%-kal alacsonyabb volt az előző évi eredményhez képest. Az alacsonyabb bevételeket egyfelől a saját folyósítású jelzáloghitelekkel kapcsolatos egyéb díj bevételek csökkenése, másfelől az értékbecsléshez köthető díj- és jutalékbevételek csökkenése okozta.

A ráfordítások értéke 2024-ben 288 millió forint volt (2023-ban 366 millió forint). A díj- és jutalékráfordítás alacsonyabb szintje alapvetően az alacsonyabb ügynöki díj ráfordításaival magyarázható.

Pénzügyi instrumentumok átértékelésének és kivezetésének eredménye

A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó eredmény 2,2 milliárd forint veszteséget tett ki, szemben a tavalyi év 966 millió forintos nyereségéhez képest. A veszteség alapvetően az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetéséből származó veszteséggel magyarázható.

Adminisztratív és egyéb működési költségek

2024-ben a Jelzálogbank működési költségei 3,4%-kal, 93 millió forinttal csökkentek, így összességében 2,6 milliárd forintot tettek ki (2023.: 2,7 milliárd forint). A működési költségek mérséklődésében meghatározó volt az informatikai költségek, valamint a megfizetett extraprofit különadó mérséklődése. A megfizetett extraprofit különadó 194 millió forintot jelentett 2024-ben (2023: 576 millió forint).

2024-ben ugyanakkor a jogi és tanácsadói szolgáltatások, szakértői díjak 263 millió forinttal, míg a tagsági díjak között található szanálási alapba befizetett összegek 211 millió forinttal emelkedtek.

A bérek és bérjellegű költségek 51 millió forinttal növekedtek, így összesen 501 millió forintot tettek ki 2024-ben.

Pénzügyi eszközök, pénzügyi garanciák és adott kötelezettségvállalások várható hitelezési vesztesége

Az értékvesztés és céltartalék képzés nettó egyenlege 2024-ben 137 millió forint volt.

Pénzügyi instrumentumok módosítási eredményéhez kapcsolódó, kivezetéssel nem járó veszteség (-) / nyereség

március 18-án hatályba lépett hitelmoratórium költsége a be nem folyt és így elhatárolt hitel pénzáramlások nettó jelenértékének veszteséghatásából származik, ez a Jelzálogbanknál 2024-ben 357 millió forintot tett ki. (2023: 469 millió forint)

Adózás előtti nyereség

A Jelzálogbank 2024-es adózás előtti nyeresége 7,2 milliárd forintot ért el (2023-ban 7,4 milliárd forint).

4 LIKVIDITÁSKEZELÉS

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. forrásszerkezetét meghatározza speciális jelzálogbanki jogállása – nem gyűjthet betétet –, így forrásszerkezetén belül meghatározóak a jelzáloglevél kibocsátásából, valamint a bankközi hitelfelvételből eredő forráselemek.

A 2018. óta tisztán refinanszírozó jelzálogbanki stratégia alapján működő Jelzálogbank forrás-szerkezetének alakulását szokásos üzleti és piaci működési környezetben elsősorban a refinanszírozott hitelállomány alakulása, valamint az MBH Csoport JMM megfeleléséhez szükséges jelzáloglevél állomány biztosítását célzó kibocsátói aktivitás határozzák meg.

A forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány 2024-ben éves viszonylatban 5,8%-kal (-22,3 milliárd forint) 387,2 milliárd forint névértékről 364,9 milliárd forintra csökkent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2022. szeptember 12. napján kelt H-KE-III-533/2022. számú határozata alapján a MBH Jelzálogbank Nyrt. minden jelzáloglevele "európai (prémium) fedezett kötvény"-nek tekintendő.

A jelzáloglevelek mellett a Jelzálogbank forrásszerkezetében 2024-ben változatlanul meghatározó súllyal szerepelt az MNB hosszú lejáratú fedezett hiteleszközének igénybevételével bevont hosszú lejáratú (3 és 5 éves) jegybanki forrás (2021. július végén az eszköz a jegybank részéről kivezetésre került, a meglévő állományok érintettsége mellett új ügylet már nem köthető).

A Jht. 2022. július 8-án hatályba lépő módosítása alapján a fedezeti eszközök (a rendes és pótfedezetek mellett) a likvid eszközcsoporttal bővültek, illetve ezzel összhangban a likviditási pufferre vonatkozó részletszabályok is kidolgozásra kerültek. Ennek megfelelően a Bank jelzáloglevél programja nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából a fedezeti halmaz 2022. július 8-ától likvid eszközökből álló likviditási puffert tartalmaz. Ugyancsak a módosított Jht. alapján a Bank legalább 2%-os túlfedezettséget tart fenn.

A likviditási puffer mértéke 2024. december 31-én:

180 napon belüli legmagasabb napi nettó likviditáskiáramlás értéke (millió forint)	-12 895
Fedezeti halmaz likviditási pufferének (piaci) értéke (millió forint)	18 832

A Bank a jelzálogleveleinek hitelminősítése céljából 2019-ben az S&P Global Rating-gel kötött szerződését 2024. folyamán felmondta, ezáltal a felmondás időpontjában fennálló BBB minősítés az MBH Jelzálogbank saját döntése alapján visszavonásra került.

Az MBH Jelzálogbank jelzálogleveleit jelenleg a Moody's Investor Service minősíti, amely 2024. július 22. napján közzétette, hogy hosszú lejáratú A1 minősítést adott az MBH Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogleveleknek (a Partnerkockázati (CR) Értékelés Baa3(cr). Ezzel egy időben a Moody's azt is közzétette, hogy az MBH Jelzálogbank hosszú- és rövid lejáratú kibocsátói minősítése Ba3/NP, a hosszú- és rövid lejáratú Partnerkockázatainak a minősítése (Counterparty Risk Ratings, CRRs) Baa3/P-3, a hosszú és rövid lejáratú Partnerkockázati Értékelése (Counterparty Risk (CR) Assessment) Baa3(cr)/P-3(cr) lett. A minősítésekhez kapcsolódó kilátásokat a Moody's stabilnak értékelte.

5 AZ MBH JELZÁLOGBANK NYRT. KOCKÁZATI HELYZETE

A Bank kockázatmenedzsmentjének működését a hatályos magyar és uniós jogszabályok, valamint további felügyeleti előírások határozzák meg. Az MBH Bank Nyrt. ellátja az MBH bankcsoport irányítási funkcióit, valamint annak tagjai számára meghatározza a prudens kockázatvállaláshoz és kockázatkezeléshez kapcsolódó kötelező belső előírásokat, irányelveket.

A Bank a prudens kockázatvállalást alapvető értéknek tekinti, kockázatkezelési- és kockázati kontroll tevékenységét a Kockázati Stratégiában lefektetett alapelvek mentén végzi. A Bank kockázatmenedzsmentje felett többszintű kontroll érvényesül, melyek közül a legfontosabbak az Igazgatóság szintjén érvényesülő végső kontroll (egyes külön nevesített és meghatározott kockázati döntésekhez a Felügyelő Bizottság jóváhagyása is szükséges), a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, figyelése és jelentése. A Bank a jogszabályi előírásoknak 2024. év során is folyamatosan megfelelt.

KOCKÁZATI STRATÉGIA

Az MBH csoportszintű Kockázati Stratégiája meghatározza a Bank által vállalható kockázatok körét és az alkalmazandó kockázatkezelési- és mérési eszközöket, valamint meghatározza a Bank által követendő általános kockázatvállalási elveket és szabályokat.

A Bank működése során olyan kockázati kultúra fenntartására törekszik, amely a kockázati étvággyal összhangban biztosítja a felmerülő kockázatok azonosítását, mérését és kezelését. Az ennek megfelelő kockázati kultúra elsődleges eszközeit a belső politikák, stratégiák, szabályozások és iránymutatások, a kommunikáció és az alkalmazottak képzése jelentik.

A Bank kockázatkezelési tevékenységének elsődleges célja a Bank és a Bankcsoport pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, valamint hozzájárulás a tőke olyan versenyképes üzleti tevékenységekhez való felhasználásához, amellyel a részvényesi érték növekszik.

A Bank kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek biztosítása érdekében a Bank a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkeszükségletet.

A Bank elsősorban hitel-, likviditási-, piaci- és működési kockázatoknak van kitéve.

HITELKOCKÁZAT

évben a hitelkockázat változásának legfőbb befolyásoló tényezője az Orosz-Ukrán háború, a kialakult geopolitikai és gazdasági helyzet, valamint a jogszabályi moratóriumok lezárását követő módszertanok alkalmazása volt, mind a vállalati, mind a lakossági portfólió esetében.

A moratóriumok és a kamatstop hatása a hitelkockázat kezelésére:

Az MNB elvárásainak megfelelően az általános hiteltörlesztési moratóriumban, illetve az agrármoratóriumban részt vett ügyfelek staging logikája MBH Csoport szinten egységesítésre került oly módon, hogy a normál folyamatok kiegészítésre kerültek. A fizetési és agrármoratóriumok végét követően 2024. január 1-jétől a korábban megállapított stage kockázati kategóriákból történő felépülési, valamint türelmi idő feltételek teljesítésének figyelése az alábbiak szerint történik:

• az általános hiteltörlesztési moratóriumban részt vett és átstrukturáltnak minősített ügyletekre az érvényes default státusz alapján a default felgyógyulási, valamint lakossági ügyfelek esetén 6 hónap, vállalati ügyfelek esetében 24 hónap próbaidőszakban tartásának szabályai érvényesek. A próbaidőszak alatt az átstrukturált ügyletek nem kerülhetnek Stage 2-nél jobb besorolásba.

• főszabályként az agrármoratóriumba lépett ügyfelek legalább Stage 2 kategóriába kerültek, azonban amennyiben az ügyfél korábban legalább 9 hónapot töltött moratóriumban és az agrár moratóriumba belépése előtt stage 2-es besorolással rendelkezett, úgy Stage 3-ba sorolandók. Stage 1 kategóriába csak a nyilatkozat megtételét és a figyelembevételét követően készített egyedi monitoring alapján kerülhettek. Stage 3 és Stage 2 besorolás alkalmazásától egyedi eltérítésekre lehetőség van, melyet minden esetben részletes, objektív evidenciákkal szükséges alátámasztani.

A lakossági kamatstoppal érintett ügyfelek esetében a Bank megvizsgálta a kamatstop nélkül számított havi törlesztőrészlet növekedéseket és jelentősnek minősített változás esetén legalább Stage 2-es besorolást alkalmazott.

A Bank frissítette a makro paramétereket a teljes portfolióra vonatkozóan, a frissített kockázati paraméterek implementálásra kerültek a lifetime ECL kalkulációban is.

A beszámoló fordulónapjáig a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok nem kerültek figyelembevételre a Bank kockázatkezeléshez alkalmazott modelljeiben. Az ESG releváns információk gyűjtésének és tárolásának módja már kidolgozásra került, így azok későbbi elemzése és felhasználhatósága biztosított. Összeállításra került az ESG adattaxonómia is. Az ESG index összetételének elemzésével, valamint az MNB 9/2024. (IX.24.) számú ajánlásával összhangban 2025. július 1-től fokozatosan megvalósuló ESG adatgyűjtés által elérhetővé váló információk hosszabb távon beépíthetővé válnak az elvégzendő stressz tesztek, továbbá a life-time PD, illetve LGD paraméterek becslése során.

Rendkívüli gazdasági helyzetekben a Banknak lehetősége van a modellek szakértői alapon történő kiigazítására. Az ezzel összefüggésben számított portfoliószintű management korrekció egy olyan egyösszegű várható veszteség érték, amelyet a Bank által alkalmazott modelljei nem, vagy nem teljesen képesek lefedni, de a kockázat mértéke szignifikánsnak feltételezhető (pl. a moratórium vége után keletkező nemteljesítési eseményekből adódó hitelezési veszteség növekedések).

A Bank a vizsgálati szempontok alapján meghatározott management overlay értékeket rendszeresen felülvizsgálja és elszámolását fenntartja. A management overlay összetevői a Módszertani Bizottság döntése alapján változhatnak, biztosítva a mindenkori MNB által kiadott Vezetői Körlevélben foglaltak teljesülését.

Összefoglalva a Bank jelenlegi modellezési és értékvesztési módszertana a fentebb részletezett hitelkockázatkezelési módszerek, folyamati kiegészítések felhasználásával lehetőséget biztosít arra, hogy ügyfélkezelés szempontjából jól elhatárolható kockázati profilok kerüljenek kialakításra és a jövőbeni várható hitelezési veszteségek fedezetére megfelelő mértékű kockázati tartalék kerüljön megképzésre.

PIACI KOCKÁZAT

A piaci kockázatok alá tartozik a teljes banki tevékenységből származó kamatkockázat, részvényárfolyam kockázat és devizaárfolyam kockázat. A Bank a piaci kockázatait megfelelő limitrendszer és folyamatba épített kontrollok segítségével alacsony szinten tartja.

Kamatláb kockázat:

A kamatlábkockázat abból ered, hogy a kamatokban bekövetkező változás érinti a pénzügyi instrumentum értékét. Egy hitelintézet akkor is ki van téve kamatkockázatnak, ha az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközeinek, kötelezettségeinek és mérlegen kívüli instrumentumainak az összege nincs összhangban egymással. A Bank a kamatlábkockázatot érzékenység vizsgálatok elvégzésével folyamatosan méri. Emellett stressz tesztek alkalmazásával folyamatosan mérve és limitálva van a kedvezőtlen kamatláb szcenáriók hatása. A kamatláb kockázatok kezelése az értékpapír és derivatív portfólió megfelelő összetételén és az egyéb banki könyvi eszközök és források összhangján keresztül valósul meg.

Részvényárfolyam kockázat:

A részvényárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a Csoport nyeresége, tőkéje csökken, vagy teljes mértékben elvész a piaci részvény árfolyamok szintjének, arányainak változásából eredően

Devizakockázat kezelése:

A Bank alacsony szinten kívánja tartani az eltérő devizanemből eredő kockázatot, a banki könyvben meghatározott limit erejéig tarthat nyitott devizapozíciót.

Az alapvető banki tevékenység során keletkező devizaárfolyam-kockázatot a piaci körülmények függvényében a Bank folyamatában kezeli. A Bank a devizakockázatok mérésére VAR számításokat és stressz teszteket is végez.

LIKVIDITÁSI ÉS LEJÁRATI KOCKÁZATOK

A Bank a likviditási kockázatokat több mutatószámmal elemzi és limitekkel mérsékeli, melyek közül a legfontosabbak a jogszabályi mutatókra (LCR, NSFR, kötelező tartalék ráta), valamint a likviditásra releváns stressz tesztekre épülnek. Emellett a Bank korai figyelmeztető rendszert működtet a likviditási zavarok időben történő észlelésére, amelyet jelzés esetén késedelem nélkül, normál működés mellett pedig rendszeresen bemutat az Eszköz-Forrás Bizottság és a menedzsment számára.

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

A Bank a működési kockázatok kezelését továbbra is elsősorban a belső szabályzatokkal, eljárásrendekkel, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok működtetésével végzi a meghatározott felügyeleti elvárásoknak megfelelve. Az MBH csoportszintű Működési Kockázatkezelési Politikája és Működési Kockázatkezelési szabályzata meghatározza a Bank által alkalmazott működési kockázatkezelési keretrendszeri eszközök módszertanát.

A működési kockázati veszteség adatgyűjtés egységes definíciók és limitértékek mellett valósul meg. A működési kockázatok felismerését, azonosítását a Bank belső oktatással segíti elő.

A legfontosabb kockázati mutatók (KRI-k) megfelelőségét a Bank minden évben felülvizsgálja, 2024-ben is több KRI módosult és új, az MBH által meghatározott csoportszintű KRI-k is bevezetésre kerültek.

A Bank a kulcstevékenységeire végez működési kockázati önértékelést, valamint a ritkán előforduló, de bekövetkezésük esetén súlyos veszteséggel járó eseményeket és hatásukat forgatókönyv elemzéssel méri fel.

A Bank működési kockázati eseményeiről és a működési kockázati monitoring eredményéről negyedéves rendszerességgel történik beszámolás.

A működési kockázatok tekintetében a Bank vezetősége rendkívül fontos szerepet szán a visszacsatolásnak. Lényeges szempont a működési kockázatok kiküszöbölésére tett intézkedések megvalósítása és hatékonyságának ellenőrzése.

6 HUMÁNPOLITIKA

Az MBH Jelzálogbank munkavállalóinak teljes munkaidőre átszámított létszáma 16 fő volt a tárgyév végén.

Tehetségmenedzsment az MBH Csoportnál:

A munkatársak képzésére, a tehetségek gondozására nagy hangsúlyt fektet az MBH Csoport, széleskörű edukációs programokkal támogatva a szakmai tudás bővítését és képességek fejlesztését. Munkatársak számára a következő programok érhetőek el:

Digitalizált és játékosított pre-boarding program:

A program fókuszában azok a kollégák állnak, akik az MBH Csoport ajánlatát elfogadva a belépésüket megelőző időszakban vannak. Az online térben elérhető megoldás az új talentek elköteleződését támogatja már a belépést megelőző időszakban; a belépés napjáig a leendő munkavállalók útját végigkíséri és fenntartja a pozitív élményt is, miközben folyamatos kapcsolódást biztosít számukra.

Start program:

A Generációs Diverzitási program első eleme, az MBH Csoport tehetségmegtartó aktivitásainak mérföldköve a díjnyertes Start program volt. A Start az ország egyik legnagyobb gyakornoki programja, jelenleg több mint 400, 19-25 év közötti tehetséges felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató dolgozik az MBH Csoportnál, szerte az országból. A gyakornokok számára a Bankcsoport jelenti az első mérföldkövet munkaerőpiaci pályafutásuk kezdetén. A program alatt releváns szakmai tapasztalattal gazdagodnak, ami stabil utánpótlásbázist jelent a Bank számára. A gyakornoki program célja, hogy az MBH Csoport többet adjon a szakmai tapasztalat mellett: saját onboarding folyamatokon keresztül, dedikált HR-es kollégák kísérik végig az egyetemisták szakmai munkáját és fejlődésüket. 2024-ben 100 Startos kolléga került fő állásba az MBH Csoportnál.

Start+ program:

A Generációs Diverzitási program következő eleme, az MBH Csoport pályakezdőkre fókuszáló programja a szintén díjakkal kitüntetett Start+ program volt. A Bank a Start+ program második évfolyamát indította el 2024-ben amelynek keretében 12 tehetséges fiatal kezdte meg szakmai pályafutását a bankszektorban. Az egy éves program során a kollégák egy-egy szakmai területen belül rotálva ismerik meg a bankszakma szépségeit és végeznek szakmai munkát. A program egyik kulcs eleme az utolsó negyedévben a bank felsővezetői előtt tett prezentáció, amikor a bank egy kritikus stratégiai problémájára hoznak megoldást a kollégák. A 2023-as első évfolyam tagjainak 92%-a az egy évet követően is a bank alkalmazásában maradt.

Bébi+ program:

A Generációs Diverzitási program a családalapítás előtt álló kollégákra fókuszáló eleme, a Bébi+ program volt. A program keretében a bank leendő szülők megváltozó élethelyzetére kínál anyagi, szakmai és személyes támogatást is. Fontos tényező, hogy a Bank nem csak a kismamákra, hanem a leendő apukákra is gondol és nekik is kínál egyedi megoldásokat. A program nagyon népszerű 340 esetben történt kifizetés és több mint 500 kollégának válaszoltuk meg a kérdését.

MMM+ program:

A Generációs Diverzitási program legfrissebb eleme, az MBH Csoport megváltozott munkaképességűekre fókuszáló programja. A Bank 2024-ben 62 főt azonosított és segítette élethelyzetüket: adókedvezményre jogosultak, illetve a program elemei is számos támogatást nyújtanak a részükre.

Nagyköveti Program:

Az MBH Csoport Nagyköveti Programja az új értékek és a hozzá kapcsolódó viselkedésminták és vezetői eszköztár, az új kultúra útiterv bevezetése és a tehetségek megtartása, az elköteleződés fenntartásának innovatív eszköze mintegy 100 fő részvételével. Ez egy változáskezelési kezdeményezés, tagjai együtt dolgoznak, hogy biztosítsák a különböző tehetségek, csapatok közötti elkötelezettséget és az információk eljuttatását az összes kollégához. A nagy érdeklődésre számot tartó online és offline üléseken más-más változással kapcsolatos témára összpontosítanak, a kezdeményezés fogadtatása nagyon lelkes. Közös workshopokon dolgoznak együtt a kultúra program egyes elemein, így például ők készítették el a teljes szervezetet érintő pulzus mérés kérdéseit, mely relevanciát és testreszabást jelentett, így igazán a kollégákról szólt.

Vezetői Akadémia:

A Vezetői Akadémia szerves részét képezi a vezetők felkészítésének az új banki működéshez szükséges átállásra. A vezetőképző program moduláris, különböző megoldásokkal és témákban (inspiráló vezetés, heterogén generációs csapatok, transzparens vezető működés, motiváló vezetés, stb.) támogatja a tehetséges vezetők folyamatos fejlődését. Külön program segíti az újonnan kinevezett vezetők képzését.

Széleskörű béren kívüli juttatások:

Az MBH Banknak, mint Magyarország egyik legnagyobb bankjának kiemelt célja, hogy piacvezetővé váljon a szektorban. Ennek megvalósításában kiemelt szerepe van minden munkatársunknak. Munkáltatóként a teljesítmény alapú kultúra fenntartása a fő célunk, mindamellett kiemelkedő juttatási rendszerünkkel is munkatársaink elkötelezettségét erősítjük.

Béren kívüli juttatási rendszerünk elemei között megtalálható a Cafeterián túl az iskolakezdési és táborozási támogatás, valamint szociális segélyezés.

Generációs diverzitási programunk támogatást nyújt munkavállalóink különleges élethelyzeteire. A program keretein belül, pályakezdőknek (Start+), kisgyermekes szülőknek (Bébi+), megváltozott munkaképességű munkatársainknak (MMM+) és nyugdíjas korra készülő (Aktív+) kollégáinknak kínálunk színes programokat, változatos juttatásokat.

Az MBH Csoport és az egészség:

Az egészségfejlesztés és az egészségmegőrzés fontos terület az MBH Csoport számára, amelyet különböző sport és egészség témájú kampányokban is hangsúlyoz. A munkavállalók számára számos módon biztosított sportolási lehetőség, az egészséges életmód támogatása több fronton valósul meg.

A dolgozók számára elérhető kiterjesztett üzemorvosi rendelés a bankon belül a hét minden napján.

Az MBH Csoport épületeiben hobbi- és rekreációs szobák szolgáltatásainak igénybevételére is van lehetőség. A munkahelyi étkezdékben fitnesz menü és más speciális étrendnek megfelelő ételek is elérhetők.

Az MBH Csoport és a sport:

Az MBH Csoport jelentős támogatást biztosít Sportegyesületének, ahol eredményes szakmai és szabadidősport munka folyik. Az egyesület 2024-ben 600-650 fő közötti taglétszámmal, ezen belül 900-950 szakosztályi tagsággal rendelkezik /egy SE tag több szakosztályban is sportol/, ami jelentős, több mint 40%-os növekedést mutat az előző évhez képest.

A Sportegyesület szakosztályai: aerobic, fallabda, röplabda, horgász, gokart, sárkányhajó, kerékpár, futás, asztalitenisz, férfi és női labdarúgás, túra, bowling, teke, ökölvívás, kosárlabda, ügyességi sportok, úszás, falmászás, spartan/crossfit, kajak-kenu és SUP, sportlövészet, trapplövészet, triatlon, thai boksz. 2024-ben 20 sportágban több alkalommal szerveztünk sportegyesületi házi bajnokságokat. 300 oklevél került kiosztásra.

Az SE immáron 11 sportágban készíti fel versenyzőit az évente megrendezésre kerülő Magyar Bankok Sporttalálkozójára, ahol 2024-ben Győrben III. helyezést ért el az MBH Csoport csapata. /13 bank indult/ A Sportegyesület futói rendszeresen, jelentős számban vesznek részt az olyan versenyeken, mint például a Wizzair Félmaraton vagy a SPAR Maraton. Csapatsportokban az Üzleti Ligákban top helyezéseket érnek el férfi labdarúgók, kosárlabdások és bowlingosok. Sárkányhajósok több hazai, nemzetközi versenyen szereztek érmet, horgászok is rendszeresen helytállnak, az asztalitenisz csapatot két kiváló NB/1-es kolléga edzésmódszere segíti, a gokartosok havi találkozói mindig sikeresek.

A vidéki fiókhálózatban dolgozó SE tagok rekreációs sporttámogatásban részesülnek, amelyet a munkahelyük vagy lakhelyük közelében működő sportszolgáltatásokra tudtak fordítani. 2024-ben 40 városban 250 kolléga sporttámogatása valósult meg.

Az SE fontosnak tartja, hogy minden munkahelyi bázis közelében az SE tagok rendszeresen tudjanak sportolni, ezért kiemelt telephelyeink mellett használható konditerem. /Kassák Lajos u. Székház, Tüskecsarnok/ A Kassák kondiban 13 edző vezetésével számos csoportos órán vehettek részt tagjaink. / zumba, jóga, TRX, spinning, crossfit, pilates, alakformáló/

Kommunikációban is fejlődött az SE. 2024-ben többhónapos kampány keretében hívta fel a kollégák figyelmét a szabadidősport fontosságára, a preventív mozgásgazdag életmód prioritására. (plakátok, lockscreen oldal, Horizont, az MBH SE arcai videók, sportos hírek, saját aloldal a Horizont főoldalán) A FaceBook csoport /MBHSE/ immáron 677 tagot számlál.

Biztonságos munkakörnyezet:

Az MBH Csoport eleget tesz törvényi kötelezettségeinek, melynek keretében elkészítette a bank székházának és telephelyeinek munkahelyi kockázatértékelését, beleértve az összes bankfiókot. Mivel irodai munkakörnyezetről van szó, ezért szerencsére a balesetek előfordulásának alacsony a kockázata. A munkabalesetek előfordulása így csekély, és csökkenő tendenciát mutat.

A dolgozók kötelező jelleggel minden évben részt vesznek munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson. A bankfióki dolgozók számára külön oktatási anyag készült arra az esetre, hogy mi a teendő, ha a bankfiókot támadás érné. A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a Munkavédelmi szabályzatban határozták meg a bankra vonatkozóan a törvényi előírásoknak megfelelően.

A bankban az Üzemi Tanács megbízásából munkavédelmi képviselő is dolgozik, aki jogosult meggyőződni a munkahelyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről. Az Üzemi Tanácsi és munkavédelmi képviselő választások jelenleg folynak.

7 FENNTARTHATÓSÁG

Az MBH Bankcsoport elkötelezett a fenntarthatóság iránt, ezért az ESG mindhárom – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási – pillérét integrálta működésébe és törekszik a folyamatos fejlődésre. A részletek a Bankcsoport konszolidált Fenntarthatósági Jelentésében olvashatóak, melyet az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve 29a. cikke szerint készítenek.

ESG stratégia és jelentéstétel

A Bank kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozás miatt felmerülő, a saját működését és a társadalmat érintő kockázatokra. Ezzel összhangban az MBH Jelzálogbank azonosította saját üzleti tevékenységének és profiljának azon sajátosságait (jelzálogalapú refinanszírozási és jelzáloglevél kibocsátói funkciók), amelyek tudatos kiaknázásával és alakításával közép- és hosszú távon hatással tud lenni a klímakockázat csökkentésére, a társadalmi jólét javítására. A Bank 2022-ben publikálta ESG stratégiáját, amely tartalmazza azonosított értékeit, küldetését és vízióját, valamint témakörönként fenntarthatósági célkitűzéseket fogalmazott meg.

Az MBH Jelzálogbank, mint tőzsdei társaság, a Budapesti Értéktőzsde fenntarthatósági ajánlásával összhangban először 2022-ben, majd 2023-ban és 2024-ben éves Fenntarthatósági jelentést tett közzé. A publikus önálló fenntarthatósági jelentések a nemzetközi (Global Reporting Initiative-GRI) szabvány szerint készülnek, lefedve a Bank egyedi környezeti, társadalmi és vállalatirányítási területeken elért eredményeit.

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló uniós irányelv (CSRD) értelmében az MBH Jelzálogbanknak tőzsdei státuszából adódóan először a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan, 2026-ban kell elkészítenie fenntarthatósági jelentését az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok (ESRS) szerint. A CSRD a fenntarthatósági adatszolgáltatást a pénzügyi jelentésbe építi be, egységes képet ad a Bank működéséről, így mind a hazai, mind az uniós piac számára biztosítani fogja a fenntarthatósági jelentéstétel megnövekedett átláthatóságát és hitelességét.

Az MBH Jelzálogbankja 2022-ben csatlakozott az Energy Efficient Mortgage Label-hez (EEML), amely keretében a zöld jelzáloglevelek fedezetének számító zöld jelzáloghitelek és zöld ingatlanbiztosítékok összetételéről, azok energetikai profiljáról és környezeti hatásairól azóta negyedévente transzparencia jelentést ad ki, amelyet az EEML és saját honlapján publikál.

Zöld Jelzáloglevél Keretrendszer

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. fenntarthatósági tevékenysége alappilléreként tekint a zöld jelzálogalapú refinanszírozásra és zöld jelzáloglevelek kibocsátására. A fentiek érdekében az MBH Jelzálogbank Nyrt. GBP (Green Bond Principles 2021) nemzetközi sztenderden alapuló Zöld Jelzáloglevél Keretrendszert hozott létre 2021-ben, majd 2023. decemberében felülvizsgálta és 2024. februárjában minősítési szakvéleménnyel együtt publikálta frissített Zöld Jelzáloglevél Keretrendszerét. A 2024-ben kiadott Keretrendszer az alkalmazott alapelvek tekintetében nem változott, csupán kiegészült a vállalatirányításban és transzparenciában történt, fenntartható működést erősítő fejlesztésekkel, valamint bővült az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló szabályozási rendszer változásait is figyelembe vevő zöld elfogadhatósági kritériumokkal. Az MBH Jelzálogbank Nyrt. a keretrendszerhez kapcsolódó transzparencia követelmények alapján negyedévente zöld jelzáloglevél allokációs jelentést, évente pedig a zöld jelzáloglevél kibocsátási tevékenysége és a keretrendszer összhangját vizsgáló felülvizsgálati jelentést, valamint hatásvizsgálati riportot tesz közzé. A 2024 december 31-én érvényes Zöld Jelzáloglevél Keretrendszer külső minősítési szakvéleményét a Sustainalytics állította ki.

Vállalatirányítás

Zöld Jelzáloglevél Bizottság

A Bank azzal a céllal hozta létre a Zöld Jelzáloglevél Bizottságot (továbbiakban: ZJB), hogy erősítse a fenntarthatósági tényezők szerepét a Bank vállalatirányításában, különös tekintettel az üzleti és kockázatkezelési területek vonatkozásában. A Bizottság a vezérigazgatóból, a vezérigazgató-helyettesből, a tőkepiaci, a refinanszírozási, az ALM, a fedezet nyilvántartás, a fedezet management területek vezetőiből áll, a Bizottság munkájáról közvetlenül az Igazgatóságnak tartozik jelentést tenni. A belső szabályozás értelmében a ZJB új fedezetek bevonása esetén, valamint a meglévő fedezetek tekintetében dönt azok zöld minőségéről és rendszeresen felülvizsgálja a kibocsátott zöld jelzáloglevelek mögötti zöld fedezetek rendelkezésre állását.

Fenntarthatóság és szervezet

A Bank Szervezeti Működési Szabályzata (SZMSZ) az egyes munkakörökhöz ESG felelősségi köröket rendel, az ügyvezetés pedig negyedévente beszámol az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság számára az MBH Jelzálogbank zöld jelzáloglevél-kibocsátási és egyéb fenntarthatósági tevékenységeiről, valamint a Fenntarthatósági jelentésekben és az ESG Stratégiában definiált vállalásokról, teljesítménymutatókról. A Bank változatlanul nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók és a legmagasabb irányító testületek ESG tudásának és tudatosságának fejlesztésére is, így célzott képzéseket szervezett annak érdekében, hogy az ESG stratégiát minél tudatosabban megvalósíthassa.

8 SZAKMAI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

A Bank aktívan részt vesz a Magyar Bankszövetség és az Európai Jelzálogszövetség/Európai Jelzáloglevél Tanács (EMF - ECBC) statisztikai, jogi- és tőkepiaci csoportjainak munkájában.

9 A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 95/A ÉS 95/B §-A SZERINTI INFORMÁCIÓK

RÉSZVÉNYEKKEL, TULAJDONOSOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

A Bank tulajdonosi struktúrája az alábbiak szerint alakult 2024. december 31-én:

	2024		2023
Tulajdonos	Tulajdoni arány (%)	Részvény (db)	Tulajdoni arány (%)	Részvény (db)
BET-re bevezetett "A" soro-
zatú részvények
Belföldi intézményi befektetők	52,1	56 520 385	52.1	56 527 499
Külföldi intézményi befektetők	0.01	7 278	0.01	6 705
Belföldi magánszemélyek	2,82	3 056 794	2.83	3 052 987
Külföldi magánszemélyek	0,03	33 618	0,01	21 489
Visszavásárolt részvények	0.23	253 601	0.23	253 601
Allamháztartás részét képező	44.79	48 597 602	44.8	48 597 602
tulajdonos
Egyéb	0.02	21 022	0.03	30 417
"A" révénysorozat összege	100	108 490 300	100	108 490 300

Az MBH Banknak az MBH Jelzálogbankban meglévő befolyásoló részesedésének mértéke 52,0801%. Az MBH Bank tekintetében nincs legvégső ellenőrzést gyakorló fél.

	Letétkezelő 2024
A tulajdonosi szerkezet alakulása	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zıt.	nem	52 531 760	48.42
Magyar Posta Zıt.	mem	43 076 417	39.71
Összesen		95 608 177	88,13


	Letétkezelő	2023
A tulajdonosi szerkezet alakulása	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zıt.	nem	52 531 760	48.42
Magyar Posta Zrt.	nem	43 076 417	39.71

Az 5%-nál nagyobb közvetlen Tulajdonosok bemutatása a bevezetett sorozatra vonatkozóan

Az 5%-nál nagyobb közvetlen Tulajdonosok bemutatása a teljes alaptőkére vonatkozóan

A tulajdonosi szerkezet alakulása	Letétkezelő	2024
	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zıt.	nem	52 531 760	48.42
Magyar Posta Zıt.	nem	43 076 417	39.71
Osszesen		95 608 177	88,13

A tulajdonosi szerkezet alakulása	Letétkezelő	2023
	(igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)
MBH Befektetési Bank Zıt.	mem	52 531 760	48.42
Magyar Posta Zıt.	mem	43 076 417	39.71
Összesen		95 608 177	88,13

A részvényesi jogok gyakorlásának módja, szabályai

A részvényes a részvényesi jogai gyakorlására a részvény, az értékpapírokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott tulajdonosi igazolás birtokában jogosult. A részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség a tulajdonosi igazolásra, ha a jogosultság megállapítására az Alapszabály rendelkezése alapján – a Tpt. szerinti – tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor. A részvényes közgyűléshez kapcsolódó jogainak gyakorlásához az előbbieken túlmenően a részvénykönyvbe való bejegyzés is szükséges.

A részvényes részvényesi jogait személyesen, meghatalmazottja (képviselője), vagy a Tpt. szerinti részvényesi meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A részvényes a közgyűlési jogai gyakorlására a Társaság vezető állású munkavállalójának is meghatalmazást adhat. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy Közgyűlésre, vagy a meghatalmazásban meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét (12) hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett Közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell kiállítani, és a Társasághoz a közgyűlési hirdetményben megjelölt helyen és időben benyújtani. A részvényesi meghatalmazott által adott meghatalmazásban fel kell tüntetni, hogy a képviselő részvényesi meghatalmazottként jár el.

A Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg.

A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részvényes jogosult a végelszámolás eredményeként felosztható vagyon részvényeivel arányos részére.

A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni. A részvényesnek a Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan tájékoztatáshoz való joga van. Ennek megfelelően a részvényesnek a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére az Igazgatóság legkésőbb a Közgyűlés napja előtt három nappal megadja a közgyűlési napirendi pont tárgyalásához szükséges tájékoztatást. Az előzőek szerinti tájékoztatáshoz való jog teljesítését az Igazgatóság a felvilágosítást kérő részvényes által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az igazgatóság megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való

betekintést, ha ez a Társaság üzleti, bank-, értékpapír, vagy egyéb hasonló titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a cégbíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására. A Társaság biztosítja valamennyi, a Közgyűlésen résztvevő részvényes számára a Közgyűlésen való felvilágosítás iránti, észrevételezési és indítványozási jog gyakorlását, feltéve, hogy ezen jogok gyakorlása nem vezet a Közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének akadályozásához. A Közgyűlés elnöke a jelen pontban meghatározott részvényesi jogok gyakorlásának biztosítása érdekében köteles a részvényes számára a Közgyűlésen szót adni azzal, hogy a Közgyűlés elnöke a Közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében a felszólalás időtartamát megszabhatja, különösen a tárgytól való eltérés esetén a szót megvonhatja, továbbá – több egyidejű felszólalás esetén – a felszólalások sorrendjét meghatározhatja. A Közgyűlésen felmerült és annak keretében a részvényes által elfogadottan meg nem válaszolt kérdések megválaszolására a Társaságnak a Közgyűlés napjától számított három (3) munkanap áll rendelkezésére.

A részvényest megilletik mindazok a kisebbségi jogok, amelyeket a Ptk. biztosít.

A közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok összefoglalása

A Társaság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést az Igazgatóságnak a közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően, az Alapszabályban meghatározott közzétételi helyeken közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Azon részvényeseket, akik erre vonatkozó igényüket írásban megküldik a Társaság részére, a közzétételi helyeken történt közzététel mellett elektronikus úton is értesíteni kell a közgyűlés összehívásáról.

A közgyűlésről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet előzetesen, a meghívó közzétételével egyidejűleg értesíteni kell.

A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat a Társaság közzétételi helyein a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza.

Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlést az elnök legfeljebb egy alkalommal felfüggesztheti. Ebben az esetben a közgyűlést harminc napon belül folytatni kell. A közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat ilyen esetben nem kell alkalmazni.

A közgyűlésen minden 100,- Ft, azaz Egyszáz forint névértékű "A" sorozatú törzsrészvény egy szavazatra jogosít. A Társaság a közgyűléshez kapcsolódóan a Tpt.-ben, a tőzsdei szabályokban és a KELER Zrt. szabályzataiban meghatározott tulajdonosi megfeleltetést hajt végre. A tulajdonosi megfeleltetés időpontja (fordulónap) a Közgyűlést megelőző 7. (hetedik) és 5. (ötödik) tőzsdei kereskedési napok (e napokat is beleértve) közötti időszakra eshet. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, aki a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a részvény tulajdonosa, és akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18.00 órakor (a részvénykönyv lezárásának időpontja) a részvénykönyv tartalmazza.

A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt, mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.

A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek kapcsán a jogszabályok ettől eltérő szavazati többséget írnak elő. Amennyiben a jogszabályok valamely kérdésben egyhangú határozathozatalt írnak elő, úgy az adott kérdésben a közgyűlés egyhangú döntéssel határoz.

A közgyűlés lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokat az Alapszabály 3.1-3.1.23 pontjai tartalmazzák.

A TÁRSASÁG LEGFŐBB IRÁNYÍTÓ ÉS ÜGYVEZETŐ SZERVEI, FELÜGYELŐ TESTÜLETE, A TESTÜLETEK ÖSSZETÉTELE ÉS MŰKÖDÉSE

Az Igazgatóság működésének ismertetése, az Igazgatóság és a menedzsment közti felelősség és feladatmegosztás bemutatása

Az Igazgatóság a Társaság törvényes képviselője és ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, vezeti és irányítja a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását és gondoskodik az eredményes működés feltételeiről.

Az Igazgatóság szervezetét és működését az Alapszabály, valamint az Igazgatóság Ügyrendje szabályozza. Az Igazgatóság Ügyrendjének megállapítása az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Az Alapszabály elérhető a Társaság hivatalos honlapján (www.mbhjelzalogbank.hu).

Az Igazgatóság legalább három, legfeljebb kilenc tagból áll. Az Igazgatóság tagjait határozott időre, legfeljebb öt évre a Közgyűlés választja. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), valamint az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a 2024. évben az Igazgatóság tagjai közül a Társaság vezérigazgatója, valamint a vezérigazgató-helyettes(ek) a Társasággal folyamatosan munkaviszonyban álltak (belső igazgatósági tagok).

Az igazgatósági tagok a jogszabályok, az Alapszabály, illetve a Közgyűlés által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. A testület ily módon okozott kárért való felelőssége egyetemleges. Ha a kárt az Igazgatóság határozata okozta, mentesül a felelősség alól azon igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a Felügyelőbizottság tudomására hozta.

Az Igazgatóság döntéseit objektíven, az összes részvényes érdekeit szem előtt tartva hozza meg, törekedve a menedzsment, illetve az egyes részvényesek befolyásától való függetlenségre. Az Igazgatóság tagja e minőségében a Társaság részvényese, illetve munkáltatója által nem utasítható.

Az Igazgatóság 2024-ben éves munkaterv alapján végezte tevékenységét. Az Igazgatóság az üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább háromhavonta tartja. A hatáskörébe utalt ügyeket írásos előterjesztések alapján tárgyalja. Döntéseit írásban – az előterjesztő által benyújtott határozati javaslat alapul vételével – határozat formájában hozza meg. Az előterjesztéseket és a kapcsolódó határozati javaslatokat az ügyvezetés készíti el az Igazgatóság számára. Az előterjesztések tartalmi megalapozottságáért az előterjesztést készítő szervezet vezetője, valamint a szakmai felügyeletet gyakorló vezérigazgató-helyettes, ennek hiányában a szakmai felügyeletet gyakorló vezérigazgató a felelős. Az igazgatósági ülések időpontjáról és napirendjéről az Igazgatóság tagjai az ülést megelőzően az ügyrenddel összhangban írásbeli meghívót kapnak az írásos előterjesztésekkel együtt.

Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az igazgatósági tagok legalább fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait – az Igazgatóság Ügyrendjében meghatározott esetek kivételével – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. A tárgyalt ügyben bármilyen módon személyében érintett igazgatósági tag a határozathozatalban nem vehet részt. Az Igazgatóság elnöke bármely tag kérésére titkos szavazást rendel el.

Az Igazgatóság sürgős esetekben telefonon, elektronikus eszközön és más hasonló módon is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatósági tagok részére a döntést igénylő kérdésről – legalább elektronikus úton – az írásos előterjesztést a Társaság eljuttatja és a tagok több mint fele szavazatát írásban a megadott határidőn belül megküldi a Társaság részére.

Az Igazgatóság ülésén a Felügyelőbizottság elnöke, vagy az általa kijelölt felügyelőbizottsági tag állandó meghívottként vesz részt. Az Igazgatóság elnöke az ülésre – tanácskozási joggal – a Társaság könyvvizsgálóját, vagyonellenőrét és más személyt is meghívhat. Az Igazgatóság üléseire minden esetben meghívást kapott a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak (a felügyeleti szervre való utalás a továbbiakban: "Felügyelet") a Társaság felügyeletéért felelős felügyelője, az MBH Befektetési Bank Zrt. és az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezete képviselője.

Az Igazgatóság elnökét a közgyűlés választja. Az Igazgatóság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladatait akadályoztatása esetén az általa kijelölt igazgatósági tag látja el.

Az Igazgatóság feladat- és hatáskörét részletesen az Alapszabály, illetve az Igazgatóság Ügyrendje határozza meg. Az Igazgatóság hatásköre kiterjed a Társaság stratégiájával, üzleti és pénzügyi tevékenységével kapcsolatos jogkörökre, a Társaság működésével és szervezetével összefüggő feladat- és hatáskörökre, tőkeemeléssel, valamint saját részvénnyel kapcsolatos jogkörökre, a Társaság képviseletével kapcsolatos jogokra, valamint az Igazgatóság saját működésével összefüggő jogkörökre.

A Társaság menedzsmentje, a Társaság felső vezetése 2024. évben az alábbi összetételben végezte tevékenységét: vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes. A menedzsment tagjai felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság – az Igazgatóság elnöke útján – gyakorolja.

A vezérigazgató a Társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, a Társaság első számú vezető állású munkavállalója. A vezérigazgató a Társaság napi, operatív tevékenységének irányítását és ellenőrzését munkaviszony, míg az igazgatósági tagsági megbízatásával kapcsolatos feladatait társasági jogi jogviszony keretében látja el. Ennek megfelelően munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve, igazgatósági taggá választására és igazgatósági tagságára a Hpt. és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései az irányadók.

Az Igazgatóság és a vezérigazgató között a feladatok akként oszlanak meg, hogy a Társaság napi munkáját a vezérigazgató irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és az Alapszabály keretei között, illetve a közgyűlés és az Igazgatóság határozatainak megfelelően. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a közgyűlés, vagy az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva. A vezérigazgató rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot, illetve az egyes ülések között az Igazgatóság elnökét a Társaság működésével kapcsolatos kérdésekről. Ez a feladatmegoszlás nem érinti az Igazgatóságnak, illetve az igazgatósági tagoknak a jogszabályban meghatározott felelősségét.

A vezérigazgató gyakorolja a Társaság alkalmazottaival – ide nem értve a vezérigazgató-helyettest – kapcsolatos munkáltatói jogokat. A vezérigazgató, valamint a vezérigazgató-helyettes szervezeten belüli feladatmegosztását és hatásköreit a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melynek jelentősebb szervezeti változásokkal járó módosításának jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és a menedzsment tagjai

Igazgatóság

A Társaság Igazgatóságát a 2024. évben az alábbi személyek alkották:

Külső – független, a Társasággal a tagsági jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem álló – tagok: Vida József – 2016. november 30. napjától igazgatósági tag, 2016. december 5. napjától az Igazgatóság elnöke. Ginzer Ildikó – 2021. december 3. napjától igazgatósági tag Dr. Török Ilona – 2022. november 14. napjától igazgatósági tag Brezina Szabolcs Károly – 2022. december 9. napjától igazgatósági tag Belső – a Társasággal munkaviszonyban álló – igazgatósági tagok: Dr. Nagy Gyula László vezérigazgató - 2017. április 26. napjától igazgatósági tag

Tóth Illés vezérigazgató-helyettes – 2022. december 1. napjától igazgatósági tag

Az Igazgatóság összetételében 2024-ben nem történt változás.

Felügyelőbizottság

A Társaság Felügyelőbizottságát 2024. évben az alábbi személyek alkották:

Dr. Láng Géza Károly – a Felügyelőbizottság elnöke 2022. augusztus 5. napjától Dr. Gödör Éva Szilvia – a Felügyelőbizottság tagja 2018. augusztus 1. napjától Dr. Lélfai Koppány Tibor - a Felügyelőbizottság tagja 2022. január 3. napjától Dr. Tisza-Papp Ákos Ferenc – a Felügyelőbizottság tagja 2022. november 29. napjától Krizsanovich Péter – a Felügyelőbizottság tagja 2023. június 29. napjától Bakonyi András – a Felügyelőbizottság tagja 2024. április 24. napjától

A Felügyelőbizottság valamennyi fenti tagja független – a Társasággal a tagsági jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem álló – tag.

A Felügyelőbizottságban 2024-ben történt változások: 2024-ben a Felügyelőbizottság tagjai sorába került megválasztásra Bakonyi András (a Felügyelőbizottság tagja 2024. április 24. napjától)

A Társaság menedzsmentje

A Társaság menedzsmentjét 2024-ben az alábbi személyek alkották:

Vezérigazgató:

Dr. Nagy Gyula László 2017. április 26. napjától Az Igazgatóság belső tagja.

Vezérigazgató-helyettes:

Tóth Illés – 2022. december 1. napjától Az Igazgatóság belső tagja.

Az Igazgatóság együttműködése más szervezetekkel

Az Igazgatóság továbbra is együttműködő, korrekt kapcsolatot tartott fenn mind a Felügyelőbizottsággal, mind pedig a menedzsmenttel. A Társaság vezérigazgatója minden igazgatósági ülésen jelen volt, ahol a Társaság működését érintő aktuális kérdésekről részletesen beszámolt, valamint a napirend tárgyalásakor felmerülő kérdésekre válaszokat adott. A Felügyelőbizottság elnöke minden esetben meghívást kapott az Igazgatóság üléseire, ahol véleményét, javaslatait minden esetben kifejthette, így a tulajdonosi képviselet a Társaság irányítása során mindvégig biztosított volt. A két testület elnöke, a vezérigazgató és helyettese közötti konzultációk és véleménycsere egyébként az egyes ülések között is rendszeres volt.

A Felügyelőbizottság működése

Az ülések napirendjére döntően írásos formában kerültek beszámolók és előterjesztések. A testületi tagok között formális munkamegosztás nem volt. A tagok – az egymástól eltérő szakmai kompetenciájuk és tapasztalatuk szerint – különböző szempontokat érvényesítettek az egyes vizsgálatok eredményének értékelésekor.

A Felügyelőbizottság együttműködése más szervezetekkel

Az FB munkakapcsolata az Igazgatósággal, a menedzsmenttel és a Társaság könyvvizsgálójával 2024-ben is folyamatos, tárgyszerű és eredményes volt. Az FB elnöke állandó meghívottként vett részt az igazgatósági üléseken, ahol az FB képviseletében lehetősége volt kifejteni az álláspontját.

A vezérigazgató minden ülésen részt vett, megfelelő tájékoztatást adott a testület tagjai részére, a feltett kérdéseket kimerítően megválaszolta.

Az Igazgatóság és az FB elnöke, valamint a vezérigazgató közötti konzultációk és véleménycsere az egyes ülések között is biztosított volt.

A könyvvizsgálónak állandó meghívottként volt lehetősége részt venni az FB ülésein, ahol szükség szerint szakmai észrevételeivel segítette a testület munkáját.

Az Auditbizottság

Tagjai – 2024. december 31-i állapot szerint:

Krizsanovich Péter dr. Láng Géza Károly dr. Gödör Éva Szilvia

Az Auditbizottság működése

Az Auditbizottság ügyrendjét saját maga fogadja el. Az Auditbizottság a feladatainak zavartalan ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik, üléseit az általa elfogadott munkaterv szerint tartja. Az Auditbizottság ügyrendje tartalmazza az Auditbizottság összetételét, az Auditbizottság tagjainak kötelezettségeire és felelősségére vonatkozó szabályokat, a testület jog- és hatásköreit, az ülések előkészítésére, összehívására, megtartására, továbbá az ülés keretében történő illetve azon kívüli írásbeli határozathozatalra vonatkozó szabályokat, valamint a döntésekről készülő jegyzőkönyvek illetve határozatok dokumentálásáról szóló rendelkezéseket.

Felügyelőbizottsági tagok részvételével működő, Hpt. szerinti bizottság

Jelölő Bizottság

Feladata a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagságra jelöltek állítása és ajánlása, a vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, a vezető testület és a tagok összetételének és teljesítményének értékelése. A vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása. Feladata továbbá a Társaság ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása.

A Jelölő Bizottság a 2024. évi rendes közgyűlés előtt elvégezte az MBH Jelzálogbank vezető testületei 2023. évi munkájának értékelését, mely során megállapította a tagok ismereteinek, készségeinek és tapasztalatainak megfelelőségét, valamint a vezető testületek vonatkozásában megállapította azok méretének, összetételének és teljesítményének megfelelőségét.

A Jelölő Bizottság tagjai-2024. december 31-i állapot szerint:

dr. Láng Géza Károly Krizsanovich Péter dr. Lélfai Koppány Tibor

A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában és Állandó Bizottságok ügyrendjében meghatározott állandó bizottságok

Eszköz-Forrás Bizottság (J-EFB)

A J-EFB hatáskörét az MBH Jelzálogbank Nyrt. vonatkozásában egyedi szinten az MBH Bank Nyrt., mint csoportirányító, az Integrációs Szervezet és az Integrációs Üzleti Irányító Szervezet által meghatározott keretek között gyakorolja.

Az Eszköz-Forrás Bizottság a Bank eszköz-forrás gazdálkodásának elsődleges felelőse. Hatáskörébe tartozik az eszköz-forrás állományok hozamainak, kamatkiadásainak és ezek változásainak, valamint mindezek eredményhatásainak és potenciális eredményhatásainak áttekintése és megvitatása. A Bank közép és hosszú távú likviditási és finanszírozási terveinek megvitatása, jóváhagyása. Jelzáloglevél kibocsátási program és azok paramétereinek előzetes jóváhagyása, adott jelzáloglevél-programon belüli egyedi kibocsátások paramétereinek jóváhagyása. Jegyzési jogot nem biztosító, illetve nem átváltoztatható saját kötvénykibocsátási program és azok paramétereinek előzetes jóváhagyása.

Dönt a Bank termékeinek, szolgáltatásainak árazásáról a sztenderd (publikus) kondíciók jóváhagyása a saját hitelállományok tekintetében, valamint a refinanszírozási műveletek keretében alkalmazott kondíciók jóváhagyása tekintetében.

Dönt a piaci kockázatokra vonatkozóan limitek felállításáról, illetve javaslattétel az Igazgatóság felé a kockázati politikában/kockázati stratégiában foglaltaknak megfelelően, a limitek betartásának ellenőrzése.

Módszertani Bizottság (JMB)

A JMB együttműködik az MBH Módszertani Bizottságával és végrehajtja ezen bizottság által számára elrendelt feladatokat. A JMB hatáskörét az MBH Bank Nyrt., az Integrációs Szervezet és az Integrációs Üzleti Irányító Szervezet által meghatározott keretek között gyakorolja.

Hatáskörébe tartozik a Bank kockázati profiljának áttekintése, kockázati módszertanok jóváhagyása, egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kockázatvállalás jelzálogbanki belső limitének megállapítása.

A treasury és ALM tevékenység vonatkozásában a hitel- és partnerkockázat figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések meghozatala, a hitel- és partnerkockázatokra vonatkozóan ügyfél -, illetve ügyfélcsoportbetartásának ellenőrzése. Országkockázatokra vonatkozó limitek felállítása, a limitek betartásának ellenőrzése. Működési kockázatkezelésre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos döntések meghozatala.

NPL Bizottságként a hatáskörébe tartozó portfólió tekintetében az allokált kockázati limitek betartásának ellenőrzése, limitsértés esetén intézkedések meghozatala.Az NPL portfóliójának rendszeres áttekintése, a hatáskörébe tartozó kockázati módszertanok jóváhagyása.

Refinanszírozási Hitel Bizottság (RHB)

A Refinanszírozási Hitel Bizottság működésének célja a JZB refinanszírozási üzletmenetéhez kapcsolódó, adott partnerbankkal megkötésre kerülő együttműködési megállapodás (keretszerződés) egyes keretfeltételeinek kialakításához szükséges refinanszírozási célú kockázatvállalásokkal kapcsolatos döntések meghozatala.

Zöld Jelzáloglevél Bizottság (ZJB)

A Bizottság hatáskörébe tartozik a Zöld Jelzáloglevél Keretrendszer létrehozása és annak fenntartása, határoz a Zöld Jelzáloghitelek megfelelőségéről, ellenőrzi a Zöld Jelzáloglevelek kibocsátásából származó források felhasználását. Meghatározza a forgalomba hozható zöld jelzáloglevelek maximális mennyiségét, amiről informálja az EFB-t. Éves rendszerességgel felülvizsgálja a kibocsátott Zöld Jelzáloglevelek mögötti fedezetek megfelelését a Zöld Jelzáloglevél Keretrendszerben foglaltaknak. Jóváhagyja a Zöld Jelzáloglevél Keretrendszerben meghatározott környezeti hatás és allokációs riportokat. Támogatja az MBH Csoport zöld stratégiájának létrehozását és megvalósítását.

A TÁRSASÁG BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERÉNEK FŐBB JELLEMZŐI

A 2024. év során bankcsoporti szinten a belső kontrollok rendszere a vonatkozó jogszabályok, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások és az MNB 12/2022. (VIII.11.) számú a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló ajánlás figyelembevételével valósult meg. A belső kontrollok rendszere tartalmazza a felelős belső irányítás elemeit, a kockázatkezelést, a megfelelőség biztosítási funkciót, a belső ellenőrzési rendszer elemét képező munkafolyamatba épített ellenőrzést, a vezetői ellenőrzést, valamint a független belső ellenőrzési funkciót.

A Társaság ügyvezetése a felelős társaságirányítás keretében összehangolja a kontrollfunkciók elemeit megtestesítő szervezeti egységek tevékenységét, tájékozódik az alapelvek betartásáról, beszámoltatja és döntéseiben visszacsatolja az egyes kontroll funkciók megállapításait, tapasztalatait.

A Csoportiányító MBH Bank Compliance és pénzmosásmegelőzés szakterülete az alábbi szakmai területekre tagozódik:

Tőkepiaci, DDC és szankciós compliance Általános compliance Pénzmosás megelőzési monitoring Pénzmosás megelőzési vizsgálat és véleményezés

A TÁRSASÁG KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZERÉNEK, ILLETVE A KOCKÁZATKEZELÉS SORÁN ALKALMAZOTT ALAPELVEK RÖVID BEMUTATÁSA

Az MBH Jelzálogbank Nyrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (Szhitv.) szerinti Integrációs Szervezet tagja. Az Integrációs tagságból következően a Bankra kiterjednek az Integráció kockázatkezelési szabályzatai. A Bank kockázatmenedzsmentjének működését a hatályos magyar és uniós jogszabályok, valamint további felügyeleti előírások határozzák meg. A Bank az MBH Csoport tagja, így működése során az MBH Bank csoportszintű belső előírásainak is meg kell felelnie.

Az Szhitv. 1. § (5) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet, valamint annak tagjai a Hpt. szerinti összevont alapú felügyelet alatt állnak. A Bank az MBH Befektetési Bank által irányított MBH Integrációs Csoport tagja, amely az MBH Bank által irányított MBH Csoport része.

A Bank kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkekövetelményt.

A Bank alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást. Ennek érdekében a kockázatkezelési szervezet méri és elemzi a kockázati kitettségeket, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet.

A csoportszintű Kockázati Stratégia az alábbi fő pilléreken nyugszik:

a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása
üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja
a kockázatok figyelembevétele az üzleti döntéseknél
a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől
a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága
a kockázatkezelési folyamat az átfogó irányítási rendszer része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe.

A Jelzálogbank testületei és bizottságai rendszeres időközönként megtárgyalják a kockázatmérési és kezelési módszerek, eljárások felülvizsgálatáról és javasolt módosításairól szóló előterjesztéseket, valamint a kockázatok alakulását bemutató jelentéseket.

Kockázatkezelési szervezet

A Jelzálogbank kockázatkezelési szervezete elkülönül az üzletviteli szervezeti egységektől.

A Jelzálogbank kockázatmenedzsmentje felett többszintű kontroll érvényesül, melyek közül a legfontosabbak az Igazgatóság szintjén érvényesülő végső kontroll, a kockázatvállaló területektől elkülönült független ellenőrzés, valamint a kockázatok megfelelő mérése, diverzifikálása, figyelése és jelentése.

Ellenőrzés, visszacsatolás

A Társaság a kockázatok minimalizálása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a kockázatkezelési szervezet működtetésén túl az MBH Bank Nyrt. Compliance és pénzmosásmegelőzés területe (a továbbiakban "Compliance és pénzmosásmegelőzés") útján biztosítja a Társaságnál a jogszabályokban, a jogszabálynak nem minősülő egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások, belső szabályzatok (a továbbiakban: "megfelelőségi szabályok") betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, ellenőrzését, valamint

b) működteti a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a Társaság minden szervezetére, tevékenységére kiterjednek, a napi tevékenységbe beépülnek és nyomon követhetőek, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési, irányítási szintre.

A compliance funkciót szolgáltatási szerződés (SLA) alapján 2024. március 01. napjától az MBH Befektetési Bank helyett az MBH Bank Compliance és pénzmosásmegelőzés területe látja el. A terület koordinálja és biztosítja a megfelelőségi szabályok érvényesülését.

A Compliance és pénzmosásmegelőzés terület a munkáját a vezető testület által jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi. Tevékenységének célja, hogy elősegítse a szervezet prudens, megbízható és hatékony, a jogszabályoknak megfelelő működését, és mindezekkel a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, továbbá, hogy a Társaság elkerülje a jogi szankciókat (felügyeleti, versenyjogi, kártérítési stb.), a jelentős pénzügyi veszteséget, valamint a hírnévromlást.

Általános compliance

Az Általános compliance működésének célja, hogy a megfelelőségi kockázatok azonosításával, értékelésével és kezelésével hozzájáruljon a MBH Jelzálogbank zavartalan és prudens működéséhez.

A Hpt.-ben és a csoportszintű Összeférhetetlenségi szabályzatban foglaltakkal összhangban az alkalmazottak jogviszonyuk fennállása alatt nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amellyel a MBH Jelzálogbank jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. A szakterület összeférhetetlenségi vizsgálatokat végez a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése iránti eljárás során a szerződéskötést megelőző eljárásban résztvevő, a jelentkezők közül a szerződéskötésre kiválasztott jelöltek esetében, a már szerződéses jogviszonnyal rendelkező alkalmazottakra, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan is.

Az alkalmazottakra kiterjedő összeférhetetlenségi esetek feltárásán és kezelésén túl, az esetleges összeférhetetlenségek, érdekkonfliktusok elkerülése, megakadályozása érdekében a szakterület dokumentált vizsgálatot végez a követelés- és eszközértékesítések során többek között arra vonatkozóan is, hogy a vevőt a megvásárolandó követelés kötelezettjeihez fűzi-e bármiféle érdekeltség, feladatai közé tartozik a közvetítők és a kiszervezett tevékenységet végzők (szerződéskötést megelőző) összeférhetetlenségi vizsgálata is.

Az Általános compliance részt vesz az új és változó termékek és szolgáltatások feltételeinek kidolgozásában, megvizsgálja az új és változó termékek és szolgáltatások jogszabályoknak és felügyeleti szabályozó eszközökben foglalt elvárásoknak történő megfelelőségét, véleményezi a panaszkezelési gyakorlat monitoring rendszerének kialakítását, és ellenőrzi a panaszkezelési tevékenység megfelelőségét, kivéve a befektetési szolgáltatási tevékenységet érintő panaszok vonatkozásában.

Tőkepiaci, DDC és szankciós compliance

A Compliance és pénzmosásmegelőzés területen belül működő Tőkepiaci, DDC és szankciós compliance tevékenysége keretében az MBH Jelzálogbank részére vezeti a bennfentesek jegyzékét, valamint tájékoztatja a bennfentes információhoz hozzáférő személyeket a bennfentes jegyzékbe történő felvételről. Emellett a Pénz- és Tőkepiaci Compliance jegyzéket vezet a vezetői feladatokat ellátó és velük szoros kapcsolatban álló személyekről az MBH Jelzálogbank részére.

Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése és megakadályozása

A Compliance és pénzmosásmegelőzés területen belül működő Pénzmosás megelőzési vizsgálat és véleményezés és a Pénzmosás megelőzési monitoring szakterületek az ügyfélnyilvántartó rendszerek és külső szoftverek segítségével szűrő-elemző tevékenységet folytatnak, mely az ügyfelek és ügyletek kockázati alapon történő szűrésével és vizsgálatával támogatja a korszerű és hatékony pénzmosás-megelőzési rendszer működtetését. A szakterületek elemző-értékelő tevékenysége révén feltárják, és csökkenti a meglévő és jövőben felmerülő ügyfél-, ügylet- és földrajzi kockázatokat, ezzel támogatják a kockázatkezelési, valamint üzleti folyamatokat is.

Beszámolás, jelentés

A Compliance és pénzmosásmegelőzés terület az SLA szerződésben foglalt kötelezettségét teljesítve a negyedéves beszámolóin keresztül tájékoztatta a Társaság Igazgatóságát és Felügyelőbizottságát a Társaság megfelelőségi működéséről.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés és a vezetői ellenőrzési rendszer elemei a munkaköri leírásokba és eljárási rendekbe kerültek beépítésre, az alkalmazási elveket pedig az ellenőrzési rendszerekről szóló belső utasítások, szervezeti és működési szabályzatok tartalmazzák. Az alkalmazási elvek arra tekintettel kerültek kialakításra, hogy elősegítsék a Társaság hatékony működését, a Társaság céljainak elérését, jogszabályoknak való megfelelő működését és a felmerülő kockázatok feltárását az azokra adandó megfelelő válaszok biztosításával.

Csalásmegelőzés

A Bankbiztonsági Igazgatóság Csalásmegelőzési Osztály feladatkörébe tartozik a belső és külső visszaélések, illetve bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása, valamint a megelőzést szolgáló monitoring rendszerek működtetése. A szakterület a munkavállalók vonatkozásában ellátja a humánbiztonsági tevékenységet, továbbá részt vesz többek között a minősített hatósági megkeresésekkel kapcsolatos tevékenységeknek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő teljesítésében is.

A szakterület nyilvántartása szerint 2024. évben nem történt az MBH Jelzálogbank vonatkozásában csalás, vagy csalás-gyanús esemény.

Adat- és titokvédelem

A Jog és Governance területen belül működő Adat- és titokvédelemi szakterület látja el a személyes adatok védelmével és a titokvédelemmel összefüggő feladatokat az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezete által integrációs szinten kiadott szabályzatok alapján. A szakterület a 2024-es évben a rendszeres évenkénti oktatást írta előa HR Master-ban az érintett munkavállalók részére és egyéb speciális oktatást nem tartott.

2024-benmegvalósult az adatvédelmi támogatás nyújtása esetlegesen felmerülő új adatkezelési tájékoztatók miatt, a jelzálogbanki szabályzatok adatvédelmi véleményezése valamint az egyes jelzálogbanki termékek és szolgáltatásokkal kapcsolatos dokumentumok adatvédelmi véleményezése által.

A belső monitoring rendszer elválaszthatatlan részét képezi a belső kontroll rendszertől (első és második védelmi vonaltól) függetlenített Belső ellenőrzési szervezet.

A Banknál működő belső ellenőrzési szervezet függetlenségét biztosítja, hogy a vonatkozó szabályzatok szerint belső ellenőrzés/ellenőr az ellenőrzésen kívül más feladatkörrel nem bízható meg, operatív módon a banki folyamatokban, döntésekben nem vesz részt. A Belső Ellenőrzés éves munkatervét az FB hagyja jóvá, ahhoz képest további ellenőrzési feladatot az FB és a Belső Ellenőrzés vezetője határozhat meg, valamint az FB egyetértésével a Társaság vezérigazgatója. A belső ellenőrzési szervezet irányítását a Felügyelőbizottság látja el. A Társaság Belső Ellenőrzés vezetője közvetlenül az FB-nek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A Belső Ellenőrzés 2024-ben a Hpt. előírásainak megfelelő tartalommal és rendszerességgel beszámolt tevékenységéről a Felügyelőbizottság, valamint a Társaság ügyvezetése részére, beszámolója tartalmazta a lefolytatott vizsgálatok eredményeinek bemutatását, melyet a Felügyelőbizottság részletesen megtárgyalt, a vizsgálatok során előírt intézkedési feladatok teljesítésének áttekintését, a külső vizsgálatok, és az ezek lezárásakor előírt feladatok teljesítésének aktuális státuszát és a kiszabott bírságokról készített összefoglalót.

A Belső Ellenőrzés tevékenységének tervezése és végrehajtása kockázatelemzésen alapul. A vizsgálatok tárgyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére, – beleértve a belső kontroll funkciókat ellátó és a speciális kontroll funkciókkal, feladatokkal is rendelkező területeket is – a Társaság valamennyi üzleti területére és tevékenységére, folyamatára, termékére és szolgáltatására, – beleértve a kiszervezett tevékenységeket, és az általa megbízott függő közvetítők tevékenységét is, – továbbá a Társaság valamennyi nyilvántartására, dokumentumára, és az üzleti-, vagy háttérfolyamatokat támogató valamennyi informatikai rendszerére, adatbázisára, azaz a Belső Ellenőrzés hatáskörét tekintve korlátlan hozzáféréssel rendelkezik minden, a vizsgálatok lefolytatásához szükséges információhoz és dokumentumhoz. A Belső Ellenőrzés a 2024-es évben is rendelkezett a Csoportirányító Belső Ellenőrzés által elvárt módszertan szerint készített, valamennyi tervezési dokumentummal (Audituniverzum, hosszútávú ellenőrzési terv, éves munkaterv, kapacitásterv), melyeket az IHKSZ előzetesen véleményezett, a Csoportirányító MBH Bank Belső Ellenőrzése előzetesen elfogadott, és ezt követően a Társaság Felügyelőbizottsága jóváhagyott. A Társaság Belső Ellenőrzésére is érvényes Csoportszintű Belső Ellenőrzési Politikát és Belső Ellenőrzési Szabályzatot a Felügyelőbizottság megtárgyalta és a Társaság Igazgatósága részére elfogadásra javasolta. A Belső Ellenőrzés 2024-ben is rendelkezett a belső ellenőrzési tevékenység lefolytatását elősegítő kézikönyvvel, mely többek között tartalmazza a vizsgálatok lefolytatásának szabályait, a jelentések és beszámolók elkészítésének rendjét, a riportolás útvonalait.

A Belső Ellenőrzés 2024. évi alapvető feladata volt, hogy módszeres és szabályozott eljárásaival értékelje és javítsa a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segítse a szervezeti célok megvalósítását.

10 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁN TÖRTÉNT FONTOSABB ESEMÉNYEK

Budapest, 2025. március 28.

dr. Nagy Gyula László Tóth Illés

vezérigazgató vezérigazgató-helyettes

Kibocsátói nyilatkozat a Különálló Pénzügyi Kimutatásokhoz

Az MBH Jelzálogbank Nyrt., mint kibocsátó (képviseli: dr. Nagy Gyula László vezérigazgató és Tóth Illés vezérigazgató-helyettes) nyilatkozik, hogy az MBH Jelzálogbank Nyrt. 2024. évi Éves jelentése az alkalmazható számviteli előírások alapján, a kibocsátó legjobb tudása szerint készült az Európai Unió által befogadott IFRS sztenderdekkel összhangban és az abban szereplő Különálló Pénzügyi Kimutatások valós és megbízható képet mutatnak az MBH Jelzálogbank Nyrt. eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről, továbbá a Különálló Vezetőségi Jelentés megbízható képet ad az MBH Jelzálogbank Nyrt. helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

Budapest, 2025. március 28.

MBH Jelzálogbank Nyrt.

dr. Nagy Gyula László Tóth Illés

vezérigazgató vezérigazgató-helyettes

AI Terminal

GRÁNIT Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

14864_rns_2025-09-01_7f7a34dc-4d7f-4bb3-9bf5-5fae520ccbad.pdf

Tartalomjegyzék

KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

KÜLÖNÁLLÓ EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONAT-KOZÓ KIMUTATÁS

KÜLÖNÁLLÓ SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS

KÜLÖNÁLLÓ CASH FLOW KIMUTATÁS

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.1. A Bank tulajdonosi szerkezete

Az 5%-nál nagyobb közvetlen Tulajdonosok bemutatása a bevezetett sorozatra vonatkozóan

Az 5%-nál nagyobb közvetlen Tulajdonosok bemutatása a teljes alaptőkére vonatkozóan

Az Igazgatóság elnöke

A Felügyelőbizottság elnöke

Az Igazgatóság tagjai

1.2. A pénzügyi kimutatások és üzleti jelentés elérhetősége

Könyvvizsgálatot végző vállalkozás

Személyében felelős könyvvizsgáló

Könyvvizsgálati és egyéb, a könyvvizsgáló által nyújtott szolgáltatás díja*:

1.3. A jogi környezet változásai és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra

1.4. Fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenység (ESG)

1.5. Szegmens riport

2. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

2.1. A beszámolókészítés alapja

2.2. Külföldi pénznemek

2.3. Bemutatás a pénzügyi kimutatásokban

2.4. Lényeges számviteli becslések és mögöttes feltételezések

Értékvesztések hitelezési veszteségre

A valós érték meghatározása

Elhatárolt veszteségre képzett halasztott adó

2.5. Becslésekben bekövetkezett változás

2.6. Beszámítások

2.7. Hibák

2.8. Módosított és új IFRS/IAS standardok alkalmazása

2.8.1. Az IFRS standardok 2024. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

2.8.2. Az IASB által kibocsátott még nem hatályos és/vagy az EU által még nem elfogadott új és módosított standardok és értelmezések

2.8.3. Az IASB által kibocsátott új standardok és meglévő standardok módosításai, amelyek EU általi elfogadása elutasításra vagy elhalasztásra került

2.8.4. Az IFRS számviteli standardok éves felülvizsgálata alapján keletkezett módosítások (2024 júliusában került kiadásra és 2026 január 1-jétől hatályos)

3. KOCKÁZATKEZELÉS

3.1. Bevezetés és áttekintés

Hitelkockázat

• Hitelezési kockázat

• Partnerkockázat

• Hitelértékelési korrekció (CVA)

• Koncentrációs kockázat

• Devizahitelezési kockázat

Likviditási kockázat

Piaci kockázat

• Devizaárfolyam kockázat

• Banki könyv kamatlábkockázata

• Credit spread kockázat

Működési kockázatok

• Jogi és üzletviteli kockázat

• Reputációs kockázat

• Modellezési kockázat

• Információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázat

Egyéb jelentős mértékű kockázatok

• Stratégiai és üzleti kockázat

Kockázatkezelési tevékenység

3.2. Kockázati faktorok

3.2.1. Hitelezési kockázat

A hitelkockázat kezelése

Várható hitelezési veszteség (ECL) meghatározása és elszámolása

3.2.1.1 Egyedi és csoportos értékelésű ügyletek

Elszámolt várható hitelezési veszteség az egyedileg és csoportosan értékelendő hitelekre

3.2.1.2 Hitelkockázati besorolás

3.2.1.3 Átstrukturált eszközök

Nem teljesítés (default) fogalma

3.2.1.4 Fizetéskönnyítéssel érintett állományok

Kamatplafon programmal érintett ügyfelek 2024.

3.2.1.5 Biztosítékok és más hitelminőség javítási lehetőségek

Ingatlan fedezetek

Állami, illetve GHG Zrt. készfizető kezesség

Óvadék

Egyéb

Az alábbi táblázat tartalmazza a Bank fedezeteit:

Az alábbi táblázat a maximális hitelkockázati kitettséget mutatja be:

3.2.2. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat kezelése

3.2.3. Piaci kockázatok

**Könyvvizsgálati és egyéb, a könyvvizsgáló által nyújtott szolgáltatás díja*:**