AI assistant
eSense Human Resources — Governance Information 2026
Apr 8, 2026
2033_rns_2026-04-08_8c4041f8-8822-464a-9fa1-339def782a70.pdf
Governance Information
Open in viewerOpens in your device viewer
esense
ESENSE HUMAN RESOURCES SZOLGÁLTATÓ NYRT. FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉSE
a 2025. évi társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján
eSense Human Resources Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1138 Budapest, Madarász Viktor u. 47-49., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01 10 045747 cégjegyzékszámon, a továbbiakban: „Társaság”)
A Társaság fő tevékenysége a kezdetektől a munkaerő-kölcsönzés. Ezen belül teljeskörű CallCenter szolgáltatást nyújt kiszervezett értékesítési csapattal, pénzügyi, biztosítási és telekommunikációs szolgáltatások értékesítésével, valamint az értékesítés támogatásával. A munkaerő-kölcsönző tevékenységéhez kapcsolódóan lebonyolítja a teljes toborzási és kiválasztási folyamatot, személyes ügyfélmenedzsmentet biztosít, illetve elvégzi a teljeskörű adminisztrációt. Emellett komplex ügyfélszolgálati és adminisztrációs rendszereket tervez, kialakít, üzemeltet és fejleszt.
A Társaság elhivatott a felelős társaságirányítási ajánlások és irányelvek alkalmazása iránt, folyamatosan törekszik a működési és ellenőrzési gyakorlat fejlesztésére.
Az igazgatóság/igazgatótanács működésének rövid ismertetése, az igazgatóság/igazgatótanács és a menedzsment közti felelősség és feladatmegosztás bemutatása.
A Társaság ügyvezető szerve – az igazgatóság és a felügyelőbizottság helyett – az egységes irányítási rendszert megvalósító Igazgatótanács, amely legalább öt természetes személy tagból áll. Az Igazgatótanács tagjai többségének – a Ptk.-ban meghatározott kivétellel – a Ptk.-ban meghatározott független személynek kell lennie. Az Igazgatótanács tagjai maguk közül egyszerű többséggel elnököt választanak.
Az Igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a Társaság üzletpolitikai elveinek meghatározása,
- a Közgyűlés összehívása, a Ptk.-ban meghatározott eseteket kivéve,
- a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és a nyereség felosztására vonatkozó javaslatnak az elkészítése, és a Közgyűlés elé terjesztése,
- a Társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
- megalkotja működésének szabályait, elfogadja az ügyrendjét,
esense
- legalább évente egyszer a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról jelentés készítése a Közgyűlés részére a Társaság ügyvezetéséről, saját tőke állapotáról és üzleti politikájáról,
- a Társaság üzleti nyilvántartásai megfelelő vezetésének biztosítása,
- munkáltatói jogok gyakorlása a Társaság munkavállalói felett az Igazgatótanács ügyrendjében meghatározottak alapján,
- a Közgyűlésről készült jegyzőkönyv vagy kivonata cégbírósághoz való benyújtásának biztosítása, a vonatkozó jelenléti ívvel, az Alapszabály bármely módosításával, a társasági iratokban foglalt jogok, tények, adatok és a bennük beállt változásokkal együtt,
- a Társaság működésének és üzletvitelének ellenőrzése, döntés a Társaság üzleti és fejlesztési koncepcióiról, valamint stratégiai tervéről, továbbá döntés az éves üzleti terv elfogadásáról és ennek részeként az éves hitelkeret jóváhagyásáról
- intézkedés a Társaság mérlegének a közzétételre vonatkozó szabályoknak megfelelő közzétételé és letétbe helyezése iránt,
- a Társaság részvételével működő társaságokkal a jogszabályokban foglalt valamennyi feladat ellátása, beleértve a hivatkozott társaságok legfőbb szervének ülésére szóló felhatalmazásokkal kapcsolatos döntést,
- az osztalékfelleg fizetését megalapozó közbenes mérleg elfogadása,
- a Közgyűléstől kapott felhatalmazás esetében döntés a Társaság bármilyen formában vagy úton megszerzett saját részvényének elidegenítéséről,
- döntés - ha a Ptk. másként nem rendelkezik - az alaptőke felemeléséről,
- döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Igazgatótanács jogosult a Társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint a Társaság tevékenységi köréinek – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – módosítására és ezzel összefüggésben az Alapszabály közgyűlés tartásán kívüli módosítására. Továbbá az Igazgatótanács jogosult a Ptk. 3:250. § (2) bekezdés f) pontja alapján elfogadni a Társaság közbenes mérlegét a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, valamint az alaptőkén az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban.
A Társaság Közgyűlése az átalakulásról és ehhez kapcsolódóan az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról egy alkalommal határoz, tekintettel arra, hogy az Igazgatótanács az átalakuláshoz szükséges okiratokat előzetesen maradéktalanul előkészíti. A Közgyűlés ülésére el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, az Igazgatótanács által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó, Könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.
A Társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat az Igazgatótanács az ügyrendjében meghatározottak szerint gyakorolja. Az Igazgatótanács bármely tagja jogosult felvilágosítást vagy információt kérni bármely ügyben a Társaság munkavállalóitól, akik azt haladéktalanul kötelesek megadni.
Az Igazgatótanács szükség szerint az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal ülésezik. Az Igazgatótanácsot az elnök hívja össze. Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal – a napirend, a hely, az időpont megjelölésével – írásban kell összehívni, szükség esetén azonban az ülés 8 napon belülre is összehívható e-mail útján.
esense
Az Igazgatótanács bármely tagja írásban, az ok és a cél egyidejű megjelölése mellett kérheti az Igazgatótanács összehívását. Az Elnök ilyen esetben köteles az Igazgatótanács ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni. Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezésétől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést az Igazgatótanács bármely tagja közvetlenül hívhatja össze.
Az Igazgatótanács ülésének előkészítése és levezetése az Igazgatótanács Elnökének a feladata. Az Elnök akadályoztatása esetén az Igazgatótanács általa megbízott tagja látja el a jelen pontban leírt feladatokat.
Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az Igazgatótanács üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,
- a résztvevők nevét,
- a napirendi pontokat,
- a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,
- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.
A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.
Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető, továbbá egy, az ülésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott igazgatótanácsi tag írja alá. Az ülés jegyzőkönyvét az Igazgatótanács összes tagjának – függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e – meg kell küldeni az ülést követő 3 munkanapon belül.
Az Igazgatótanács bármely tagja jogosult arra, hogy az Igazgatótanács ülésén elektronikus hírközlő eszköz útján vegyen részt (a továbbiakban: „Konferenciaülés”). Konferenciaülésen bármely, az Igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdés tárgyalható. A tagok szabadon dönthetnek a részvételük módjáról. A Konferenciaülés megtartásának részletes szabályait az Igazgatótanács Ügyrendje tartalmazza.
Az Igazgatótanács ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az írásbeli szavazás részletes szabályait az Igazgatótanács Ügyrendje tartalmazza.
Az Igazgatótanács maga állapítja meg az ügyrendjét, ha azonban az ügyrendje és az Alapszabály közötti bármilyen eltérés van, akkor az Alapszabályban meghatározottak az irányadók.
Az Igazgatótanács tagja a tisztségéről bármikor lemondhat, azonban, ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Társaság Közgyűlése az Igazgatótanács új tagjának megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig az Igazgatótanács tagja a halaszt hatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
Az Igazgatótanács tagjainak részleges cseréje vagy az Igazgatótanács új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása az Igazgatótanács eredeti megbízatásának az időpontjáig szól.
3
esense
Az igazgatóság/igazgatótanács, a felügyelő bizottság és a menedzsment tagjainak bemutatása (a testületi tagok esetében kitérve az egyes tagok függetlenségi státuszának megadására), a bizottságok felépítésének ismertetése.
Az Igazgatótanács tagjai:
Varga Gábor – igazgatótanács elnöke
- anyja neve: Juhász Ilona
- lakcím: 2096 Üröm, Kárókatona u. 68.
- jogviszony kezdete: 2022. május 26.
Dr. Jakab Szabolcs – igazgatótanács tagja
- anyja neve: Kerekes Judit
- lakcím: 2000 Szentendre, Puskin u. 42.
- jogviszony kezdete: 2022. május 26.
Prutkay Zoltán – igazgatótanács tagja (független)
- anyja neve: Herczeg Judit
- lakcím: 1101 Budapest, Albertirsai út 6/B. fsz. 3/A.
- jogviszony kezdete: 2022. május 26.
Székely Gábor – igazgatótanács tagja (független)
- anyja neve: Szalai Katalin Eszter
- lakcím: 2750 Nagykőrös, Filó Lajos u. 20.
- jogviszony kezdete: 2022. május 26.
Matskási István – igazgatótanács tagja (független)
- anyja neve: Balogh Emőke Eszter
- lakcím: 1039 Budapest, Királyok útja 297. E. ép. 3. em. 534.
- jogviszony kezdete: 2024. február 28.
Az Auditbizottság tagjai:
Székely Gábor – auditbizottság elnöke (független)
- anyja neve: Szalai Katalin Eszter
- lakcím: 2750 Nagykőrös, Filó Lajos u. 20.
- jogviszony kezdete: 2022. május 26.
Prutkay Zoltán – auditbizottság tagja (független)
- anyja neve: Herczeg Judit
- lakcím: 1101 Budapest, Albertirsai út 6/B. fsz. 3/A.
- jogviszony kezdete: 2022. május 26.
esense
Matskási István – auditbizottság tagja (független)
anyja neve: Balogh Emőke Eszter
lakcím: 1039 Budapest, Királyok útja 297. E. ép. 3. em. 534.
jogviszony kezdete: 2024. február 28.
Az igazgatóság/igazgatótanács, felügyelő bizottság és bizottságok adott időszakban megtartott ülései számának ismertetése, a részvételi arány megadásával.
Az Igazgatótanács a 2025. évben 4 alkalommal tartott ülést, melyeken egy alkalommal 100%-os, két alkalommal 80%-os és egy alkalommal 60%-os volt a részvételi arány és mindegyik ülés határozatképes volt.
Az Auditbizottság a 2025. évben 4 alkalommal tartott ülést, melyekből minden alkalommal 100%-os volt a részvétel és mindegyik határozatképes volt.
Az igazgatóság/igazgatótanács, felügyelő bizottság, menedzsment munkájának, valamint az egyes tagok értékelésekor figyelembe vett szempontok bemutatása. Utalás arra, hogy az adott időszakban elvégzett értékelés eredményezett-e valamilyen változást.
A Társaság Igazgatótanácsa és Auditbizottsága a jogszabályok szerint ellátta az ügyrendjükben és a Társaság Alapszabályában előírt feladatokat. A Társaság az egyes tagok munkáját egyedileg nem értékeli.
Beszámoló az egyes bizottságok működéséről, kitérve a bizottsági tagok szakmai bemutatására, a megtartott ülések számára és a részvételi arány, valamint az üléseken tárgyalt fontosabb témák és a bizottság általános működésének ismertetésére. Az auditbizottság működésének bemutatásánál ki kell térni arra, ha az igazgatóság/igazgatótanács a bizottság javaslatával ellentétesen döntött valamilyen kérdésben (kitérve az igazgatóság/igazgatótanács indokaira). Célszerű utalni a társaság honlapjára, ahol nyilvánosságra kell hozni a bizottságokra delegált feladatokat, a tagok kinevezésének idejét. (Ha a társaság honlapján ezek az információk nem találhatóak meg, akkor szerepeltetni kell őket a Felelős Társaságirányítási Jelentésben.)
A Társaságnál legalább háromtagú Auditbizottság működik, amelynek tagjait a Közgyűlés választja az Igazgatótanács tagjai közül. Az Auditbizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Az Auditbizottság hatáskörébe tartozik:
- a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése és könyvvizsgálatának nyomon követése,
- javaslattétel a Könyvvizsgáló személyére és díjazására,
- a Könyvvizsgálóval kötendő szerződés előkészítése,
- a Könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi, függetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a Könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a Társaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint szükség esetén javaslattétel az Igazgatótanács számára intézkedések megtételére,
- a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére,
- Igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében,
- belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának figyelemmel kísérése.
Az Auditbizottság ülésére, működésére az Igazgatótanács ülésére és működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az alábbi kivételekkel:
- az Auditbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak;
- az Auditbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagjai közül legalább 2 fő jelen van.
Az Auditbizottság bármely tagja jogosult arra, hogy az Auditbizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz útján vegyen részt (a továbbiakban: „Konferenciaülés”). Konferenciaülésen bármely, az Auditbizottság hatáskörébe tartozó kérdés tárgyalható. A tagok szabadon dönthetnek a részvételük módjáról. A Konferenciaülés megtartásának részletes szabályait az Auditbizottság Ügyrendje tartalmazza.
Az Auditbizottság ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az írásbeli szavazás részletes szabályait az Auditbizottság Ügyrendje tartalmazza.
Az Igazgatótanács döntései maradéktalanul megegyeztek az Auditbizottság javaslataival a 2025-es évben.
A Társaság honlapjának elérhetősége, melyen elérhetőek az egyes bizottságokra delegált feladatokat, valamint a tagok kinevezésének ideje: https://esense.hu/befektetoknek/
A belső kontrollok rendszerének bemutatása, az adott időszaki tevékenység értékelése. Beszámoló a kockázatkezelési eljárások hatékonyságáról és eredményességéről. (Információ arról, hogy a részvényesek hol tekinthetik meg az igazgatóság/igazgatótanács belső kontrollok működéséről szóló jelentését.)
A belső ellenőrzési teendőket az Igazgatótanács látja el, amelynek tevékenységét az Auditbizottság ellenőrzi.
Tárgyidőszakban a Társaság ügyvitele nem indokolta a belső kontrollok önálló rendszerének kialakítását, így jelentések, eredményleírások nem készültek.
6
Információ arról, hogy a könyvvizsgáló végzett-e olyan tevékenységet, mely nem az auditálással kapcsolatos.
A 2000. évi C. Számviteliről szóló törvény alapján Társaságunknál kötelező a beszámoló könyvvizsgáló által auditálása. 2023. évben a könyvvizsgálatot az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. látta el (1092 Budapest, Fővám tér 8. III/317.3.; adószáma: 10491252-2-43; kamarai regisztrációs sz.: 001724).
Az UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. részéről a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért felelős személy Dr. Lakatos László Péter (könyvvizsgálói igazolvány száma: 007102).
A könyvvizsgálat éves díja a számviteli törvény alapján az Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint összeállított egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál 5.075.000,- Ft + ÁFA.
A könyvvizsgáló egyéb tevékenységet nem végzett a Társaság számára.
A Társaság közzétételi politikájának, bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikájának áttekintő ismertetése
A Társaság a tájékoztatási kötelezettségeinek a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet és a BÉT Általános üzletszabályzatának rendelkezései szerint tesz eleget.
A Társaság közzétételi politikájában, a jogszabályokban, BÉT Szabályzatokban és a Társaság Alapszabályában előírt nyilvánosságra hozatali szabályokat alkalmazza.
A Társaság közzétételét az alábbi helyeken teszi meg:
- a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu)
- az MNB által üzemeltetett honlap (www.kozzetetelek.hu)
- a Társaság honlapja (www.esense.hu)
A részvényesi jogok gyakorlása módjának áttekintő ismertetése
A részvényes a részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott az Igazgatótanács tagja, a Könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. A Tpt. előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A meghatalmazott tevékenysége kiterjed mindazon részvényesi jog gyakorlására, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult.
A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, a Társaság Alapszabályának V.8. pont szerint felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. A részvényhez fűződő szavazati jog mértékét a részvény névértéke
határozza meg. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatótanács köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásakor a szükséges általános felvilágosítást megadni.
Az Igazgatótanács a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az Igazgatótanács és az Auditbizottság jelentésének lényeges adatait, az összehívás időpontjában meglévő részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, továbbá a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványt a Társasági hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint a Közgyűlést legalább 21 nappal megelőzően nyilvánosságra hozza.
Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább 1%-ával rendelkeznek – az ok megjelölésével – írásban kérhetik az Igazgatótanácstól, hogy valamely kérdést tűzzön a Közgyűlés napirendjére, továbbá a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A részvényesek az előbbi jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló meghívó megjelenésétől számított 8 napon belül gyakorolhatják.
A Társaság a Közgyűlés, mint társasági esemény, időpontját megelőző 5. kereskedési napra (Közgyűlés előtti fordulónapra) vonatkozóan kiállított és a részvényesek által rendelkezésre bocsátott tulajdonosi igazolások alapján a részvényeseket a Közgyűlés előtti fordulónappal a részvénykönyvbe bejegyzi, ezzel egyidejűleg a Közgyűlés előtti fordulónap előtt hatályos valamennyi bejegyzést törli. A tulajdonosi igazolásokat legkésőbb az adott Közgyűlést megelőző 2. munkanapig lehet a Társasághoz benyújtani a részvénykönyvbe való bejegyzés érdekében, ennek hiányában a részvényes a közgyűlésen való részvételi és szavazati jogait nem gyakorolhatja. A Társaság a részvénykönyvet az adott Közgyűlést megelőző 2. munkanap végével lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes részvénytulajdonát érintő bejegyzést leghamarabb a Közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni.
Az adott részvény után járó, a Közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy
- a részvény tulajdonosa a Társaság Részvénykönyvebe a Közgyűlés előtti fordulónappal be legyen jegyezve, és
- a részvényes részvénytulajdona, illetve szavazati joga nem sérti a jogszabályok, illetve a jelen Alapszabály rendelkezéseit.
Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább 5%-ával rendelkeznek, írásban kérhetik az Igazgatótanácstól a Közgyűlés összehívását az ok és cél megjelölése mellett. Az Igazgatótanács a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül dönt a kérdésben.
A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatótanács köteles minden részvényesnek a Közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal benyújtott írásbeli kérelmére a szükséges felvilágosítást megadni, úgy, hogy a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 nappal megkapja. A részvényest a Társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 6:519. §-ának szabályai szerint megtéríteni.
A Társaságnak a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesei, valamint a Társaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke 10%-át, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig a költségek megelőlegezésével
8
egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából.
A részvényest a Társaságnak a Ptk. 3:261. § (1) bekezdése szerint felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra való jogosultságot a XI.5. pont, míg az osztalék kifizetésének részleteit a Társaság Alapszabályának XI.6. pontja szabályozza.
A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az Igazgatótanácstól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője 5 napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet.
Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az Igazgatótanácstól.
Bármely részvényes, továbbá az Igazgatótanács bármely tagja jogosult a Ptk. 3:35. §-a alapján a Közgyűlés, az Igazgatótanács, az Auditbizottság jogsértő határozatának bírósági felülvizsgálatát kérni a Ptk. 3:36. §-ának szabályai alapján.
Ha a Közgyűlés elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a Közgyűlés szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a Társaságnak a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező részvényesei kérelmére a cégbíróság elrendeli. Az előbbi kérelmet a Közgyűlés ülésének napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni.
Ha a Közgyűlés elvetette azt az indítványt, hogy a Társaságnak a részvényesek, az Igazgatótanács tagjai, illetve a Könyvvizsgáló ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá, ha a Közgyűlés szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte, a követelést a Társaságnak a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező részvényesei a Közgyűlés ülésének napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Társaság nevében keresettel maguk érvényesíthetik.
Befolyásszerzés esetén a Tpt. szabályai alkalmazandók.
A részvényes köteles az általa átvett részvények névértékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást a Ptk. 3:252. §-a szerint meghatározott időpontig a Társaságnak befizetni, illetve rendelkezésre bocsátani. A részvényes e kötelezettségek alól – az alaptőke-leszállítás esetét kivéve – nem mentesíthető; az általa már teljesített vagyoni hozzájárulást a Társaság fennállása alatt nem követelheti vissza.
A részvényes – a Ptk. 3:252. §-ában meghatározott határidőn belül – a részvény névértékének befizetésére akkor köteles, amikor az Igazgatótanács az alapszabályban meghatározott feltételek szerint erre felszólítja. A részvényes fizetési kötelezettségének a felszólítást megelőzően is eleget tehet.
A közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok rövid ismertetése
A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) döntés – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról, ide nem értve az Alapszabály VII.4. és XI.12. pontjaiban meghatározott eseteket;
b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról;
c) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
d) az egyes részvény sorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
e) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról;
f) a Társaság részvényeinek bevezetése szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe való regisztrációja, illetve az onnan való kivezetés elhatározása;
g) az Igazgatótanács, az Auditbizottság tagjainak és a Könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
h) kötelező döntés az Igazgatótanács tagjai, a vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről, kereteiről;
i) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról;
j) döntés a Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadásáról;
k) döntés – a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában – a saját részvény megszerzéséről, illetve az Igazgatótanács felhatalmazása saját részvény megszerzésére;
l) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről; döntés a Ptk. 3:294. § (1) bekezdés szerint az Igazgatótanács felhatalmazásáról az alaptőke felemelésére;
m) döntés a Közgyűlés felfüggesztéséről;
n) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, ideértve különösen, de nem kizárólagosan a Ptk. 3:264. §-a szerinti esetköröket,
o) a vezető tisztségviselők részére felmentvény megadása,
p) a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás,
q) az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésről véleménynyilvánító szavazás.
A Közgyűlésnek a fenti felsorolás a)-f) pontjaiban, ha Ptk. eltérően nem rendelkezik, a határozati javaslatot legalább háromnegyedes többséggel kell elfogadnia.
A részvényesek kifejezetten megállapodnak, hogy a Társaság tekintetében kizárják a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazását. Ennek értelmében a Közgyűlés határozatainak meghozatalakor szavazhatnak a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében felsorolt személyek is.
A Közgyűlés felhatalmazása alapján az Igazgatótanács – az Auditbizottsággal való együttműködés keretében, figyelembevéve az Auditbizottság VIII. 3. c) pontban meghatározott hatáskörét – jogosult arra, hogy a könyvvizsgáló Közgyűlés általi megválasztását követően a könyvvizsgálóval kötendő szerződés részletes feltételeit meghatározza a könyvvizsgálóval folytatott tárgyalások alapján.
A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni úgy, hogy a közgyűlés legkésőbb adott év április 30-án megtartásra kerüljön (rendes közgyűlés). A Közgyűlés évente napirendjére tűzi a vezető tisztségviselők előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenysége megfelelőségének értékelését, és – a beszámoló elfogadásával egyidejűleg – határoz a vezető tisztségviselők előző
10
üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenységének megfelelőségét megállapító felmentvény tárgyában.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha
- azt az előző Közgyűlés elrendelte,
- az Igazgatótanács, a Könyvvizsgáló, az Auditbizottság indítványozza,
- a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező részvényesek azt – az ok és a cél megjelölésével – az Igazgatótanácstól írásban kérik,
- a cégbíróság határozatával erre kötelezi a Társaságot,
- az Igazgatótanács tagjainak száma 5 fő, az Auditbizottság tagjainak száma 3 fő alá csökkent,
- új könyvvizsgáló megválasztása vált szükségessé,
- a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke 2/3-ára csökkent, vagy saját tőkéje 20 millió forint összeg alá csökkent,
- a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy a fizetéseit megszüntette, illetve, ha a vagyona a tartozásait nem fedezi,
- minden olyan esetben, ha valamely döntés a jelen alapszabály szerint a Közgyűlés hatáskörét képezi,
- a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt,
- a Ptk.-ban meghatározott egyéb esetekben.
A rendkívüli közgyűlés összehívásáról az Igazgatótanács köteles az összehívásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül intézkedni.
A számviteli törvény szerinti beszámolónak és az Igazgatótanács, az Auditbizottság jelentésének lényeges adatait, az összehívás időpontjában meglévő részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket, továbbá a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, továbbá a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványt a Közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal nyilvánosságra kell hozni a Társasági hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint.
A Közgyűlést – ha a Ptk. másképp nem rendelkezik – az Igazgatótanács hívja össze. A Közgyűlés a Társaság székhelyétől eltérő helyen is megtartható, az adott Közgyűlés helyét az Igazgatótanács határozza meg. A Közgyűlést, annak kezdőnapját legalább 30 nappal megelőzően, a Társaság hirdetményeire meghatározottak szerint meghívó útján kell összehívni.
A Társaság részvényeinek a szabályozott piacra való bevezetését követően a Társaság a Közgyűlésre meghívja a BÉT-et, és azon a BÉT képviselőjének szót ad.
A meghívó tartalmazza:
- a Társaság cégnevét és székhelyét;
- a Közgyűlés időpontját és helyét;
- a Közgyűlés megtartásának módját;
- a Közgyűlés napirendjét;
- a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;
- a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét;
11
- tájékoztatást arról, hogy Közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét Közgyűlés kezdő napját megelőző 2. munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni;
- tájékoztatást arról, hogy a Közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza;
- a részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában;
- a részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt, mint részvényest megillető jogokat gyakorolja;
- a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;
- a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a részvénytársaság honlapjának címét is), ideértve a határozattervezetek és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyére vonatkozó tájékoztatást.
A Közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a Közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető az aláírásával hitelesíti. A Közgyűlésről a Ptk. szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napján későbbi időpontra is összehívható.
A Közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással és a Közgyűlés döntése alapján az alábbi módokon történhet:
- az Igazgatótanács által előkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával, szavazógéppel,
- kézfelemelés útján,
- a helyszínen meghatározott módon.
Amennyiben a szavazás szavazójeggyel történik, akkor a nem egyértelműen kitöltött szavazójeggyel leadott szavazat érvénytelennek minősül. Kivételesen a szavazati joggal rendelkező részvényesek 10%-ának indítványára bármely kérdés vonatkozásában titkos vagy név szerinti szavazást kell elrendelni. A szavazás során az összes módosító és az eredeti határozati javaslatot fel kell tenni szavazásra, függetlenül attól, hogy a javaslat egy időközben elfogadott határozat miatt esetleg okafogyottá vált. A Közgyűlés elsőként benyújtásuk sorrendjében a módosító javaslatokról szavaz, majd az eredeti határozati javaslatot kell feltenni szavazásra.
12
A Közgyűlés jogosult az alábbi kérdéseket közgyűlési határozattal rendezni:
- a szavazás módjának és eredménye hiteles megállapításának meghatározása,
- a Közgyűlés tisztségviselőinek (Közgyűlés elnöke, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítő, szavazatszámláló) megválasztása,
- a részvényest megillető felszólalási és javaslattételi jog gyakorlásának feltételei.
A Közgyűlés elnökének tisztét az Igazgatótanács elnökének javaslatára választja a Közgyűlés az adott közgyűlésre. A Közgyűlés elnökének feladatai:
- ellenőrzi a részvényesek megjelent képviselőinek meghatalmazását,
- a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén az ülést elhalasztja a megismételt Közgyűlésre vonatkozó előírások szerint,
- javaslatot tesz a Közgyűlésnek a jegyzőkönyv hitelesítő részvényes, továbbá a szavazatszámlálók személyére,
- kinevezi a jegyzőkönyvvezetőt,
- a Közgyűlést összehívó meghívóban megjelölt tárgysorrendben vezeti a tanácskozást,
- szükség esetén mindenkire kiterjedő általános jelleggel korlátozhatja az egyes, és az ismételt felszólalások időtartamát,
- elrendeli a szavazást, ismerteti eredményét és kimondja a Közgyűlés határozatát,
- szünetet rendelhet el,
- gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív elkészítéséről,
- berekeszti a Közgyűlést, ha az összes napirendi téma megtárgyalásra került.
A rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az alábbi tárgyköröket:
- az Igazgatótanács jelentése az előző évi üzleti tevékenységről,
- az Igazgatótanács javaslata a Társaság éves beszámolójának elfogadására,
- az Igazgatótanács indítványa az adózott eredmény felhasználására, az osztalék megállapítására,
- a könyvvizsgáló jelentése,
- a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása,
- az adózott eredmény felhasználásáról való döntés és az osztalék megállapítása.
A Társaság részvényeinek a BÉT piacra való bevezetését követően az Igazgatótanács az éves rendes Közgyűlésen a számviteli törvény szerinti beszámolóval együtt terjeszti a Közgyűlés elé a Felelős Társaságirányítási Jelentést. A jelentésben az Igazgatótanács összefoglalja a Társaság által az előző üzleti évben követett felelős vállalatirányítási gyakorlatot és nyilatkozik arról, hogy milyen eltérésekkel alkalmazta a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásait. A jelentést a Társaság honlapján közzé kell tenni. A jelentés elfogadásáról a Közgyűlés külön határoz.
A Közgyűlésen az Igazgatótanács tagjai, az Auditbizottság tagjai és a Könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt, ott a napirendhez hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek.
Ha a Közgyűlés szabályszerű döntése folytán olyan határozat születik, amely ellentétes a Közgyűlés, az Igazgatótanács vagy a Társaság más szerve által hozott korábbi döntéssel, úgy a legutoljára hozott közgyűlési határozatot kell érvényesnek tekinteni, és bármely más korábbi határozat ezen döntéssel ellentétes része hatályát veszti. Ezen szabály alól kivétel az, hogy egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat nem módosíthatja az Alapszabályt, vagy olyan hatályos korábbi közgyűlési döntést, amelynek elfogadása törvény vagy jelen Alapszabály szerint minősített többséghez vagy egyhangúsághoz kötött.
13
A Közgyűlés közgyűlési határozattal felfüggeszthető. Ha a Közgyűlést felfüggesztik, azt 30 napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A Közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor.
A Közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az Igazgatótanács javaslatára határozhat.
A Társaság valamennyi közgyűlési határozatát az értékpapírokra vonatkozó, külön törvényben meghatározott módon és időben köteles nyilvánosságra hozni.
A részvényesek Közgyűlés tartása nélkül írásban nem határozhatnak.
A Közgyűlés olyan határozata, amely valamely részvény sorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvény sorozatok részvényesei az alábbiak szerint külön is hozzájárulnak.
A jelen pontban foglalt esetekben érintettnek minősülnek azok a részvény sorozatok, amelyekbe a részvények a tervezett közgyűlési döntést megelőzően vagy követően tartoznak, és amelyeket a közgyűlési döntéssel célzott hátrányos módosítás közvetlenül érint.
Amennyiben a Közgyűlés valamely határozata a mindenkor hatályos jogszabályok vagy az alapszabály rendelkezései szerint kizárólag a részvényesek, valamely részvény sorozat részvényesei vagy a szavazatok meghatározott százalékát képviselő részvényesek (együtt: „érintett részvényesek”) előzetes hozzájárulásával hozható meg, az érintett részvényesek a Közgyűlésen, az érintett közgyűlési határozat meghozatalát megelőzően szóban jogosultak nyilatkozatot tenni, amely nyilatkozattétel jegyzőkönyvezésre kerül. Az érintett részvényesek a nyilatkozataikat kizárólag az érintett napirendi pont keretében, a Közgyűlést levezető elnök e körben közölt külön felhívására jogosultak megtenni.
Ha az érintett részvényes a Közgyűlésen szóban, a fentiekben foglalt módon nem nyilatkozik, az az ellenvéleménye hiányának tekintendő és előzetes hozzájárulásnak minősül.
Részvényesenként egy nyilatkozattételi perióduson belül egy nyilatkozat tehető a részvényes érintett részvényeire vonatkozóan.
Az érintett részvényesek nyilatkozatait összesíteni és a Közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Amennyiben jogszabály más szavazati mérték nem ír elő, az érintett részvényesek hozzájárulása akkor tekinthető megadottnak, ha a vonatkozó határozattervezethez a Közgyűlésen jelenlevő érintett részvényesek egyszerű többsége a fentiek szerint hozzájárult vagy az ellen tiltakozó nyilatkozatot nem tett.
A részvény sorozatok részvényesei hozzájárulásának megadása során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Azon részvény sorozatok esetében, amelyeknél a részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik, a Ptk. 3:277 § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban a szavazati joggal nem rendelkező részvények tekintetében – névértékétől függetlenül – is biztosított részvényenként 1 (egy) db szavazat.
A részvény sorozat BÉT-ről való kivezetésével kapcsolatban a Tpt.-nek a szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartásának megszüntetésével kapcsolatos szabályait kell megfelelően alkalmazni, a Tpt.-ben ebben a körben szabályozott valamennyi kérdés vonatkozásában.
14
Kivezetés esetén a Társaság kifejezetten vállalja, hogy a Tpt. 63. § (7) bekezdésében a kivezetésről szóló közgyűlési döntést nem támogató részvényesek számára eladási jogot biztosítani fogja a Tpt.-ben írt feltételekkel azonos feltételek szerint.
E tekintetben a jelen pont rendelkezését a BÉT és a Társaság a Ptk. 6:136. § szerinti, a kibocsátó által harmadik személy javára szóló szerződéses kötelezettségvállalásnak tekintik.
A Társaság elfogadja, hogy az érintett részvényes – a BÉT-re vonatkozó Általános Üzletszabályzatra való hivatkozással – közvetlenül követelheti a Társaságtól, hogy a részvényeit a Tpt. 63. § (7) bekezdésének, illetőleg 63/A. §-ának megfelelően tőle vegye meg. A részvényes a javára kikötött fenti vételi kötelezettség teljesítését a Társaság kivezetéséről szóló közgyűlési határozatáról történt tudomásszerzését követően követelheti.
Annak bemutatása, hogy a kibocsátó miként felel meg a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény IV fejezetében foglaltaknak.
A Társaság Igazgatótanácsa 2022. május 31-én a 8/2022.(05.31.) számú igazgatótanácsi határozatával elfogadta a Társaság Javadalmazási Politikáját. Ezzel összhangban elkészült a Társaság 2025. évi Javadalmazási Jelentése, melyet a 2026. április hó 29. napján megtartott Éves Rendes Közgyűlés .../2026. (IV.29.) számú közgyűlési határozatával elfogadott/nem fogadott el.
Egyéb információk
A nyilvános közlemények nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségének a Társaság az alábbi kommunikációs eszközök útján tesz eleget:
- r) a Budapesti Értéktőzsde honlapján a KIBINFO kliens rendszeren keresztül (www.bet.hu),
- s) a Magyar Nemzeti Bank által működtetett információtárolási rendszeren (https://kozzetetelek.mnb.hu)
- t) legalább egy, a befektetők számára hozzáférhető, honlappal rendelkező média szerkesztősége révén,
- u) a Társaság honlapján (www.esense.hu).
FT Jelentés a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről
A Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentés részeként az alábbi táblázatok kitöltésével nyilatkozik arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (továbbiakban: FTA) meghatározott pontjaiban megfogalmazott ajánlásokat,
javaslatokat saját társaságirányítási gyakorlata során milyen mértékben alkalmazta. A táblázatok áttekintésével a piaci szereplők könnyen tájékozódhatnak arról, hogy az egyes társaságok felelős társaságirányítási gyakorlata milyen mértékben felel meg az FTA-ban foglalt bizonyos elvárásoknak, továbbá könnyen összehasonlíthatóvá teszi az egyes társaságok gyakorlatát.
A Társaság az ún. eseményalapú kérdéseknél az „igen” választ alkalmazza, ha az adott üzleti évben az eseményre nem került sor, azonban a Társaság alapszabályi rendelkezései, illetve gyakorlata alapján a Felelős Társaságirányítási Ajánlások szerint járt volna el az adott esemény bekövetkezésekor.
Az Ajánlásoknak való megfelelés szintje
A társaság megjelöli, hogy a vonatkozó ajánlást alkalmazza-e, avagy sem, illetve nemleges válasz esetén rövid tájékoztatást ad arról, hogy milyen okok miatt nem alkalmazta az adott ajánlást.
1.1.1 A társaságnál befektetői kapcsolattartással foglalkozó szervezeti egység működik, vagy erre kijelölt személy látja el ezen feladatokat.
Igen
Nem
Magyarázat: Erre kijelölt személy látja el a feladatot.
1.1.2 A társaság alapszabálya a társaság honlapján megtekinthető.
Igen
Nem
Magyarázat:
1.1.4 Amennyiben a társaság alapszabálya lehetővé teszi a részvényesek számára a távollétükben történő joggyakorlást, a társaság közzétette honlapján annak módjait és feltételeit, ideértve a szükséges dokumentumokat is.
Igen
Nem
Magyarázat:
1.2.1 A társaság összefoglaló dokumentumban a honlapján közzétette a közgyűlések lebonyolítására és a részvényes szavazati jogának gyakorlására vonatkozó szabályokat.
1.2.2 A társaság pontos dátum feltüntetésével közzétette, hogy mely napra vonatkozóan állapítják meg az adott társasági eseményen való részvételre jogosultak körét (fordulónap), továbbá azt a dátumot, amely napon utoljára kereskednek az adott társasági eseményre való jogosultságot biztosító részvényekkel.
1.2.3 A társaság közgyűléseit úgy tartotta meg, hogy azzal lehetővé tette a részvényesek minél nagyobb számban való megjelenését.
16
1.2.6 A társaság nem korlátozta, hogy a részvényes bármely közgyűlésre értékpapír-számlánként külön képviselőt jelölhessen ki.
Igen
Magyarázat:
1.2.7 A napirendi pontokhoz készített előterjesztések esetén az igazgatótanács határozati javaslatán túlmenően a felügyelőbizottság véleménye is megismerhető volt a részvényesek számára.
Igen
Magyarázat: A társaságnál auditbizottság működik.
1.3.3 A társaság nem korlátozta a közgyűlésen résztvevő részvényesek felvilágosítás iránti, észrevétel tételi és indítványozási jogát, és ahhoz semmilyen előfeltételt nem támasztott, kivéve a közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű lebonyolítása érdekében hozott intézkedéseket.
Igen
Magyarázat:
1.3.4 A társaság a közgyűlésen felmerült kérdésekre történő válaszadással biztosította a jogszabályi, valamint a tőzsdei előírásokban megfogalmazott tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali elvek betartását.
1.3.5 A társaság honlapján a közgyűlést követő három munkanapon belül közzétette azokra a kérdésekre vonatkozó válaszait, amelyeket a közgyűlésen a társaság testületeinek jelenlévő képviselői, vagy könyvvizsgálója nem tudtak kielégítően megválaszolni, vagy közzétette tájékoztatását a válaszadástól való tartózkodás indokairól.
Igen
Magyarázat: Ilyen nem történt.
1.3.7 A közgyűlés elnöke szünetet rendelt el, vagy javaslatot tett a közgyűlés felfüggesztésére, ha a közgyűlés napirendjére felvett kérdésekhez olyan indítvány, javaslat érkezett, amelyet a részvényesek nem tudtak a közgyűlést megelőzően megismerni.
Igen
Magyarázat: Nem zajlott le ilyen közgyűlés.
1.3.8.1 A közgyűlés elnöke nem alkalmazott összevont szavazási eljárást a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok megválasztásával és visszahívásával kapcsolatos döntésnél.
Igen
Magyarázat: Minden tisztségviselővel (igazgatótanácsi tagok és auditbizottsági tagok) kapcsolatos döntésről a közgyűlés külön szavazást és határozatot hozott.
1.3.8.2 A részvényesi támogatással jelölt vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok esetén a társaság tájékoztatást adott a támogató részvényes(ek) személyét illetően.
1.3.9 Az alapszabály módosítással kapcsolatos napirendi pontok megtárgyalását megelőzően a közgyűlés külön határozattal döntött arról, hogy az alapszabály módosítás egyes pontjairól külön-külön, vagy összevont, illetve bizonyos szempontok szerint összevont határozatokkal kíván-e dönteni.
Igen
New
Magyarázat:
1.3.10 A társaság a határozatokat, valamint a határozati javaslatok ismertetését, illetve a határozati javaslatokkal kapcsolatos lényeges kérdéseket és válaszokat is tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 30 napon belül közzétette.
Igen
New
Magyarázat: A közgyűlési határozatok kerültek közzétételre.
1.6.1.1 A társaság nyilvánosságra hozatali irányelveiben kitér az elektronikus, internetes közzététel eljárásaira.
Igen
New
Magyarázat: A Társaság a Budapesti Értéktőzsde szabályzatai és a jogszabályok rendelkezései, valamint a Közzétételi szabályzata szerint járt el a közzétételkor.
1.6.1.2 A társaság honlapját a nyilvánosságra hozatali szempontokat és a befektetők tájékoztatását szem előtt tartva alakítja ki.
Igen
New
Magyarázat:
1.6.2.1 A társaság rendelkezik a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó belső szabályozással, amely kiterjed az Ajánlások 1.6.2 pontjában felsorolt információk kezelésére.
Igen
New
1.6.2.2 A társaság belső szabályozása kitér a nyilvánosságra hozatal szempontjából jelentős események minősítésére.
1.6.2.3 Az igazgatóság / igazgatótanács felmérte a nyilvánosságra hozatali folyamatok hatékonyságát.
A 1.6.2.4 A társaság a nyilvánosságra hozatali folyamatok vizsgálatának eredményét közzétette.
Magyarázat: Nem volt ilyen vizsgálat.
18
1.6.3 A társaság közzétette éves társasági eseménynaptárát.
Igen
Nem
Magyarázat: A Társaság részvényei tőzsdei standard kategóriájában irányadó szabályok szerint járt el.
1.6.4 A társaság nyilvánosságra hozta a stratégiáját, üzleti etikáját és az egyéb érdekeltekkel kapcsolatos irányelveit.
Igen
Nem
Magyarázat: A társaság nem rendelkezik üzleti etikai kódexszel.
1.6.5 A társaság az éves jelentésben vagy a honlapján nyilvánosságra hozta az igazgatóság/igazgatótanács, a felügyelőbizottság és a menedzsment tagjainak szakmai pályafutásáról szóló információkat.
Igen
Nem
1.6.6 A társaság nyilvánosságra hozta a megfelelő információkat az igazgatóság/igazgatótanács, a felügyelőbizottság és a menedzsment munkájáról, ezek értékeléséről és a tárgyévi változásokról.
Igen
Nem
1.6.8 A társaság közzétette a kockázatkezelési irányelveit és a belső kontrollok rendszerére, továbbá a főbb kockázatokra és azok kezelési elveire vonatkozó tájékoztatását.
Igen
Nem
Magyarázat: A Társaság jelenleg nem rendelkezik ilyen irányelvekkel.
1.6.9.1 A társaság nyilvánosságra hozta a bennfentes személyeknek a társaság részvényei értékpapír kereskedelmével kapcsolatos irányelveit.
Magyarázat: A Társaság a vonatkozó jogszabályi előírások és a MAD/MAR szabályzata szerint járt el.
1.6.9.2 A társaság az igazgatóság / igazgatótanács, felügyelőbizottság, és a menedzsment tagjainak a társaság értékpapírjaiban fennálló részesedését, illetve a részvény-alapú ösztönzési rendszerben fennálló érdekeltségét az éves jelentésben vagy egyéb módon közzétette.
1.6.10 A társaság közzétette az igazgatóság/igazgatótanács, a felügyelőbizottság és a menedzsment tagjainak bármely harmadik féllel való kapcsolatát, amely a működését befolyásolhatja.
Magyarázat: Nem ismert ilyen kapcsolat.
19
2.1.1 A társaság alapszabálya egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a közgyűlés és az igazgatóság/igazgatótanács feladatairól és hatásköréről.
Igen
New
Magyarázat:
2.2.1 Az igazgatóság/igazgatótanács rendelkezik ügyrenddel, amely meghatározza az ülések előkészítésével, lebonyolításával és az elfogadott határozatokkal kapcsolatos teendőket, valamint az igazgatóság/igazgatótanács működését érintő egyéb kérdéseket.
Igen
New
Magyarázat:
2.2.2 Az igazgatóság / igazgatótanács tagjainak jelölésére vonatkozó eljárást, a díjazás kialakításának elveit a társaság nyilvánosságra hozza.
Igen
New
Magyarázat: Nincs jelölőbizottság. Az igazgatótanács tagok díjazásáról a Közgyűlés dönt.
2.3.1 A felügyelőbizottság ügyrendjében és munkatervében részletezi a bizottság működését, hatáskörét és feladatait, valamint azokat az ügyintézési szabályokat és folyamatokat is, amelyek szerint a felügyelőbizottság eljár.
Igen
New
Magyarázat: A társaságnál auditbizottság működik.
2.4.1.1 Az igazgatóság/igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság előre meghatározott rendszeres gyakorisággal ülést tartott.
2.4.1.2 Az igazgatóság / igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ügyrendje rendelkezik az előre nem tervezhető ülések lebonyolításáról, az elektronikus hírközlő eszközök útján történő döntéshozatalról.
2.4.2.1 A testületi tagok az adott testületi ülést legalább öt munkanappal megelőzően hozzáfértek az adott ülés előterjesztéseihez.
Igen
New
Magyarázat: Igen, kivételt képez, amikor öt munkanapnál rövidebb határidejű döntést igényel.
2.4.2.2 A társaság biztosította az ülések szabályszerű lefolyását és az ülésekről jegyzőkönyv készítését, az igazgatóság/igazgatótanács és a felügyelőbizottság dokumentációjának, határozatainak kezelését.
2.4.3 Az ügyrendben szabályozásra kerül a nem testületi tagok testületi ülésen való rendszeres, illetve eseti részvételé.
Igen
Nem
2.5.1 Az igazgatóság/igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság tagjainak jelölése és megválasztása átlátható módon történt, a jelöltekre vonatkozó információk megfelelő időben a közgyűlést megelőzően nyilvánosságra kerültek.
Igen
Nem
2.5.2 A testületek összetétele, létszáma megfelel az Ajánlások 2.5.2 pontjában meghatározott elveknek.
Igen
Nem
Magyarázat: A testületi tagok megválasztására előterjesztés alapján került sor, jelenleg nincs mindkét nem képviselve a testületekben.
2.5.3 A társaság gondoskodott arról, hogy az újonnan választott testületi tagok megismerhessék a társaság felépítését, működését, illetve a testületi tagként ellátandó feladataikat.
Igen
Nem
2.6.1 Az igazgatótanács/felügyelőbizottság rendszeres időközönként (az éves felelős társaságirányítási jelentés elkészítésével kapcsolatban) a függetlenség megerősítését kérte függetlennek tekintett tagjaitól.
Igen
Nem
2.6.2 A társaság tájékoztatást ad azokról az eszközökről, amelyek biztosítják, hogy az igazgatóság/ igazgatótanács objektíven értékeli a menedzsment tevékenységét.
2.6.3 A társaság honlapján nyilvánosságra hozta az igazgatótanács/felügyelőbizottság függetlenségével kapcsolatos irányelveit, az alkalmazott függetlenségi kritériumokat.
Magyarázat: A Társaság a törvényi kritériumoktól eltérő feltételeket nem támaszt.
2.6.4 A társaság felügyelőbizottságának nincs olyan tagja, aki a jelölését megelőző öt évben a társaság igazgatóságában, illetve menedzsmentjében tisztséget töltött be, ide nem értve a munkavállalói részvétel biztosításának eseteit.
2.7.1 Az igazgatóság/igazgatótanács tagja tájékoztatta az igazgatóságot/igazgatótanácsot (felügyelőbizottságot/auditbizottságot), ha a társaság (vagy bármely leányvállalata) valamely ügyletvel kapcsolatban neki (illetve vele üzleti kapcsolatban álló személyeknek vagy hozzátartozójának) olyan jelentős személyes érdekeltsége állt fenn, amely miatt nem független.
Magyarázat: Nem történt ilyen.
2.7.2 A testületi és menedzsment tagok (és a velük közeli kapcsolatban álló személyek), valamint a társaság (illetve leányvállalata) között létrejött ügyleteket, megbízásokat a társaság általános üzleti gyakorlata szerint, de az általános üzleti gyakorlathoz képest szigorúbb átláthatósági szabályok alapján bonyolították le, és kerültek jóváhagyásra.
A 2.7.3 A testületi tag tájékoztatta a felügyelőbizottságot/audit bizottságot (jelölőbizottságot), ha nem a cégcsoportba tartozó társaságnál kapott testületi tagságra, menedzsment tisztségre vonatkozó felkérést.
A 2.7.4 Az igazgatóság/igazgatótanács kialakította a társaságon belüli információáramlásra, a bennfentes információk kezelésére vonatkozó irányelveit, és felügyeli ezek betartását.
A 2.8.1 A társaság kialakított egy független belső ellenőrzési funkciót, mely az audit bizottságnak / felügyelőbizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Magyarázat: A Társaságnál nincs külön belső ellenőrzési testület. Ezt a funkciót a könyvelővel közösen az operatív működést biztosító igazgatók, és az igazgatótanács elnöke, valamint a munkavállalók látják el.
A 2.8.2 A belső ellenőrzés korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a vizsgálatokhoz szükséges minden információhoz.
2.8.3 A részvényesek tájékoztatást kaptak a belső kontrollok rendszerének működéséről.
2.8.4 A társaság rendelkezik megfelelőség biztosítási (compliance) funkcióval.
2.8.5.1 Az igazgatóság / igazgatótanács, vagy az általa működtetett bizottság felelős a társaság teljes kockázatkezelésének felügyeletéért és irányításáért.
2.8.5.2 A társaság megfelelő szerve és a közgyűlés tájékoztatást kapott a kockázatkezelési eljárások hatékonyságáról.
Magyarázat: A Társaságnál nincs kockázatkezelési irányelv.
2.8.6 Az igazgatóság/igazgatótanács az érintett területek bevonásával kidolgozta az ágazati és társasági sajátosságoknak megfelelő kockázatkezelési alapelveket.
Magyarázat: A Társaságnál nincs kockázatkezelési irányelv.
2.8.7 Az igazgatóság / igazgatótanács megfogalmazta a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos elveket, amelyek biztosítják a társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, ellenőrzését, valamint a társaság kitűzött teljesítmény- és nyereségcéljainak elérését.
2.8.8 A belső kontroll rendszerek funkciói legalább egyszer beszámoltak az arra jogosult testületnek a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről.
2.9.2 Az igazgatóság / igazgatótanács a pénzügyi beszámolót megtárgyaló üléseire tanácskozási joggal meghívta a társaság könyvvizsgálóját.
Javaslatoknak való megfelelés szintje
1.1.3 A társaság alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy a részvényes szavazati jogát távollétében is gyakorolhassa.
Igen
Nem
Magyarázat: Meghatalmazott útján.
1.2.4 A társaság a részvényesek által kezdeményezett közgyűlés helyszínét és időpontját a kezdeményező részvényesek indítványának figyelembevételével határozta meg.
Igen
Nem
(Magyarázat:)
1.2.5 A társaság által alkalmazott szavazati eljárás biztosítja a szavazás eredményének egyértelmű, világos és gyors megállapítását, elektronikus szavazás esetén annak hitelességét, megbízhatóságát.
Igen
Nem
(Magyarázat:)
1.3.1.1 Az igazgatóság/igazgatótanács és a felügyelőbizottság a közgyűlésen képviseltette magát.
1.3.1.2 Az igazgatóság/igazgatótanács és a felügyelőbizottság esetleges távolmaradásáról a közgyűlés elnöke még a napirendi pontok érdemi tárgyalása előtt megfelelő tájékoztatást adott.
Igen
Nem
Magyarázat: Nem, mert nem történt ilyen.
1.3.2.1 A társaság alapszabálya nem korlátozza, hogy a társaság közgyűlésén az igazgatóság/igazgatótanács elnökének kezdeményezésére bármely személy hozzászólási és véleményezési jogkörrel meghívást kaphasson, ha vélemézik, hogy e személy jelenléte és véleménye szükséges, illetve elősegíti a részvényesek tájékoztatását, a közgyűlési döntések meghozatalát.
1.3.2.2 A társaság alapszabálya nem korlátozza, hogy a társaság közgyűlésén a társaság napirendi pontok kiegészítését kérő részvényeseinek kezdeményezésére bármely személy hozzászólási és véleményezési jogkörrel meghívást kaphasson.
1.3.6 A társaság számviteli törvény szerinti éves beszámolója a részvényesek számára rövid, közérthető és szemléletes összefoglalót tartalmaz, amely magában foglalja a társaság éves működésével kapcsolatos lényeges információkat.
24
1.4.1 A társaság az 1.4.1. pontban foglaltak szerint 10 munkanapon belül kifizette azon részvényesei számára az osztalékot, akik ehhez minden szükséges információt, illetve dokumentumot megadtak.
Igen
Nem
Magyarázat:
1.6.11 A társaság a tájékoztatásait az 1.6.11 pont rendelkezéseinek megfelelően angol nyelven is közzétette.
Igen
Nem
Magyarázat: A Társaság meghatározó arányban magyar részvényesekkel rendelkezik és tőzsdei standard kategória irányadó szabályai szerint járt el.
1.6.12 A társaság rendszeresen, de legalább negyedévente tájékoztatta befektetőit működéséről, pénzügyi és vagyoni helyzetéről.
Igen
Nem
Magyarázat: A Társaság részvényei tőzsdei standard kategóriában irányadó szabályok szerint járt és jár el.
2.9.1 A társaság rendelkezik a külső tanácsadó(k), valamint ezek kiszervezett szolgáltatásainak az igénybevétele esetén követendő belső eljárásokról.
Igen
Nem
Magyarázat: