DM-KER NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉPÍTŐIPARI GÉPEK

ALAPSZABÁLY

amely készült a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) rendelkezéseivel összhangban az alábbiak szerint:

1. A TÁRSASÁG NEVE

1.1 A Társaság cégneve: DM-KER Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

1.2 A Társaság rövidített cégneve: DM-KER Nyrt.

1.3 A Társaság idegen nyelvű cégneve:

angolul: DM-KER Public Company Limited by Shares
németül: DM-KER Öffentliche Aktiengesellschaft

2. A TÁRSASÁG SZÉKHELYE, TELEPHELYEI

2.1 A Társaság székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Csepeli út 52.

A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye.

2.2 A Társaság telephelye: 2310 Szigetszentmiklós, Csepeli út 42.

A Társaság fióktelepe(i):

HU-5350 Tiszafüred, Húszőles út 21.
HU-7140 Bátaszék, Gauser telep 1/6.
HU-9061 Vámosszabadi, külterület hrsz. 059/94.

3. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA ÉS ÜZLETI ÉVE

3.1 A Társaság határozatlan időre alakult.

3.2 A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

4. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖREI

A Társaság tevékenységi köre a KSH által meghatározott statisztikai nomenklatúra szerinti besorolás alapján:

4.1 A Társaság főtevékenysége:

4663 '25 - Bányászati, építőipari gép nagykereskedelme (Főtevékenység)

4.2 A Társaság további tevékenységei:

3312 '25 - Ipari gép, berendezés javítása, karbantartása
3320 '25 - Ipari gép, berendezés üzembe helyezése
4299 '25 - M.n.s. egyéb építmény építése

4311 '25 - Bontás
4312 '25 - Építési terület előkészítése
4399 '25 - M.n.s. egyéb speciális szaképítés
4614 '25 - Gép, ipari berendezés, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme
4661 '25 - Mezőgazdasági gép, berendezés, tartozék nagykereskedelme
4664 '25 - Egyéb gép, berendezés nagykereskedelme
4672 '25 - Gépjárműalkatrész és -tartozék nagykereskedelme
5210 '25 - Raktározás, tárolás
6622 '25 - Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
6820 '25 - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7112 '25 - Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7499 '25 - M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
7731 '25 - Mezőgazdasági gép kölcsönzése
7732 '25 - Építőipari gép kölcsönzése
7739 '25 - Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
9531 '25 - Gépjármű javítása, karbantartása

5. A TÁRSASÁG ALAPTÓKÉJE ÉS RÉSZVÉNYEI

5.1 Alaptőke

A Társaság alaptőkeje 712.975.000,- Ft, azaz hétszáztizenkétmillió-kilencszázhetvenötezer forint), amelyből pénzbeli hozzájárulás 230.328.167,- Ft (kétszázharmincmillió-háromszázhuszonnyolcezer-százhatvanhét forint), amely az alaptőke 32,31 százaléka, és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás 482.646.833,- Ft (négyszáznyolcvankétmillió-hatszáznegyvenhatezer-nyolcszázharmincharom forint), amely az alaptőke 67,69 százaléka.

5.2 Részvények

A Társaság alaptőkeje 126.231.000 db (százhuszonhatmillió-kétszázharmincegyezer darab), egyenként 5,- Ft (öt forint) névértékű, névre szóló, „A” sorozatú törzsrészvényből, valamint 8.182 db (nyolcezer-száznyolcvankettő darab), egyenként 10.000,- Ft (tízezer forint) névértékű, azonos tartalmú és mértékű jogokat megtestesítő, névre szóló, „H” sorozatú kamatozó részvényből áll.

A Társaság részvényei dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra.

Semmis az a részvény, amelyet a Társaságnak a nyilvántartásba történő bejegyzése és az alaptőke vagy a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése előtt állítanak ki.

Az egy részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó, egymással megegyező névértékű részvények azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat testesítenek meg.

Az egyes részvények más részvényfajtába, illetve részvényosztályba vagy részvény sorozatba tartozó részvényre történő átalakításáról a Közgyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel – beleértve az érintett részvényfajtába, illetve részvényosztályba vagy részvény sorozatba tartozó szavazásra jogosító részvények utáni szavazatokat – hozott határozatával dönthet. Előbbieken felül a határozat meghozatalához az

átalakítással hátrányosan érintett részvényfajta, illetve részvényosztály vagy részvény sorozat részvényesei egyszerű többségének hozzájárulása is szükséges.

A Társaság részvényei közül 126.231.000 db (százhuszonhatmillió-kétszázharmincegyezer darab) törzsrészvény részvényenként 5,- Ft (öt forint) kibocsátási értéken, 8.182 db (nyolcezer-száznyolcvankettő darab) kamatozó részvény 2024. december 10. napjával részvényenként 110.000,- Ft (száztízezer forint) kibocsátási értéken került forgalomba hozatalra.

A kamatozó részvényekhez kapcsolódó jogok:

Részvényhez kapcsolódó szavazati jog	1 db szavazat / részvény
Részvényhez kapcsolódó kamat mértéke	Kamat = Részvény névértéke * Kamatlab * Korrekciós Tényező 1 * Korrekciós Tényező 2
Kamatláb	A Kamatmegállapítási Napon irányadó 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben) + 3,5% / év.
Amennyiben a Kamatmegállapítási Napon nincs forgalomban 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény, úgy a kamat mértéke a 5 éves magyar állampapír futamidejéhez legközelebb eső, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben) + 3,5% / év.
Korrekciós Tényező 1	Részvény kibocsátási értéke / Részvény névértéke (azaz: 110.000,- Ft/10.000,- Ft)
Korrekciós Tényező 2	A kibocsátás évében = Kibocsátás napja (ezt a napot is beleértve) és 2024.12.31. (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365
A kibocsátást követő években = 1
A részvények átalakítása, illetve bevonása évében = Átalakítás, illetve bevonás napja (ezt a napot is beleértve) és a tárgyév utolsó napja (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365
Kamatfizetési Időszak	Az az időszak, amelyre kamatot kell fizetni. A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja (ezt a napot is beleértve) és az első Kamatmegállapítási Nap, azaz 2024.12.31. (ezt a napot is beleértve) közötti időszak, azt követően az adott Kamatmegállapítási nap (ezt a napot nem beleértve) és a soron következő Kamatmegállapítási nap (ezt a napot is beleértve) közötti időszak.
Kamatmegállapítási Nap	A Társaság ezen a napon állapítja meg a soron következő Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét ("Kamatösszeg"). A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja, azt követően minden év december 31. napja.
Kamatfizetési Nap	Minden évben a Társaság rendes közgyűlését követő 5. munkanap.
Kamatfizetési korlát	Kamatfizetésre a Ptk. 3:238. § (2) bekezdés szerinti esetben kerül sor. A Társaság az éves rendes közgyűlésén köteles megállapítani, hogy az adott Kamatfizetési Időszakra

	vonatkozó Kamatösszeg kifizetésére sor kerülhet-e, illetve milyen mértékben kerülhet sor. Amennyiben adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan a Kamatösszeg kifizetésére nem, vagy csak részben kerül sor, úgy a ki nem fizetett kamat összege továbbgörgetésre kerül a soron következő Kamatfizetési Időszakra, vagy Kamatfizetési Időszakokra mindaddig, amíg a – kamatos kamatként számított – Kamatösszeg teljes egészének ténylegesen kifizetésre nem kerül.
Kamatösszegre jogosult személy	A Kamatösszegre az a személy jogosult, aki a Társaság Kamatmegállapítási Napot követő éves rendes közgyűlésére készített tulajdonosi megfeleltetés időpontjában ("Fordulónap") a részvény tulajdonosa volt.
Kibocsátás módja	Az értékesítésre az (EU) 2017/1129 rendelet és a tőkepiaci törvény szerinti tájékoztató közzététele nélkül kerül sor, figyelemmel arra, hogy az új részvények, a jegyzési elsőbbség kizárása mellett csak minősített befektetők részére kerül felajánlásra.
Egyéb rendelkezések	- Nem kell kamatot fizetni arra a részvényre, amely a Fordulónapon a Társaság tulajdonában áll.
- A kamatozó részvény után a részvény névértékével arányos mértékű osztalék jár.
- A Társaság 2027.12.05. napjától bármikor jogosult a kamatozó részvényeket a kibocsátási értéken – minden vételi joggal érintett részvényére kiterjedően egy ügylet keretében – megvásárolni a részvény mindenkori tulajdonosától (vételi jog), a vételi jogot megállapító szerződés szerint azzal, hogy a vételi jog gyakorlására harmadik személyt is kijelölhet.
- A kamatozó részvények mindenkori tulajdonosa 2029.12.05. napjától bármikor jogosult a jelen határozat szerinti alaptőke-emelés keretében lejegyzett és a vételi jog gyakorlásával nem érintett részvényeit 125.000 Ft részvényenkénti áron (azaz a kibocsátási érték 113,636%-án) – minden eladási joggal érintett részvényére kiterjedően egy ügylet keretében – értékesíteni a Társaság részére (eladási jog), az eladási jogot megállapító szerződés szerint. A Társaság 2029.12.05. napjáig jogosult egyoldalúan és indoklás nélkül úgy határozni, hogy a kamatozó részvények mindenkori tulajdonosa 2029.12.05. napja helyett csak 2032.12.05. napjától jogosult bármikor a jelen határozat szerinti alaptőke-emelés keretében lejegyzett és a vételi jog gyakorlásával nem érintett részvényeit értékesíteni (a fent meghatározott ugyanazon eladási áron) a Társaság részére (eladási jog), az eladási jogot megállapító szerződés szerint.
- A Társaság jogosult bevezetni a kamatozó részvényeket a Budapesti Értéktőzsde szabályozott piacára, vagy egyéb piacára.

[törölve]

7. AZ ALAPTÓKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

7.1 Az alaptőke felemelése

A Társaság alaptőkéjének felemelésére, leszállítására a vonatkozó jogszabályok szerint kerülhet sor.

A Társaság alaptőkéjét közgyűlési határozattal, illetve az Alapszabályban vagy közgyűlési határozatban adott felhatalmazás esetében az Igazgatóság határozatával bármikor felemelheti.

Az alaptőke felemelése történhet:

a) új részvények forgalomba hozatalával,
b) az alaptőkén felüli vagyon terhére,
c) dolgozói részvény forgalomba hozatalával,
d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával.

A Társaság által kibocsátható részvényfajták:

a) törzsrészvény;
b) elsőbbségi részvény;
c) dolgozói részvény;
d) kamatozó részvény;
e) visszaváltható részvény.

Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények az elsőbbséggel érintett részvényesi jogok szerint különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. Egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több részvény sorozat bocsátható ki. A Társaság jogosult előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény, valamint visszaváltható részvény kibocsátására. Az elsőbbségi részvényfajtán belül kizárólag osztalékelsőbbséget, illetve szavazatelsőbbséget biztosító részvények bocsáthatók ki.

A Társaság különböző részvényfajtákkal, részvényosztályokkal, részvény sorozatokkal rendelkezhet. Ez esetben az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési vagy igazgatósági határozat érvényességének feltétele, hogy az alaptőke-emeléssel érintett részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak, melynek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősülnek azok a részvényfajták, részvényosztályok, illetve részvény sorozatok, amelyekbe az alaptőke-emeléssel kibocsátandó új részvények tartozni fognak. Az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő, vagy átruházott hatáskörében meghozni szándékozott, az alaptőke felemelésére vonatkozó határozat tervezetével kapcsolatos határozati javaslatát köteles a tervezett közgyűlési vagy igazgatósági döntést legalább 21 nappal megelőzően elektronikus úton közzétenni a Társaság honlapján, valamint további közzétételi felületein. Az érintett részvényesek a közlemény megjelenésétől számított 15 napon belül írásban, postai úton továbbított levélben jogosultak nyilatkozni úgy, hogy a nyilatkozat legkésőbb a határidő utolsó napján 17:00 óráig a Társaság székhelyére beérkezzék. Részvényenként egy nyilatkozattételi perióduson belül egy nyilatkozat tehető. Ha a részvényes a fenti

nyilatkozattételi határidőn belül nem nyilatkozik, az ellenvéleménye hiányának tekintendő és előzetes hozzájárulásnak minősül. Az érintett részvényfajta, részvényosztály, illetve részvény sorozat hozzájárulása megadottnak tekinthető, ha a vonatkozó határozattervezethez az érintett részvényesek háromnegyedes többsége előzetesen a fentiek szerint hozzájárult vagy az ellen tiltakozó nyilatkozatot nem tett.

Az átváltoztatható, az átváltozó és jegyzési jogot biztosító kötvényből fakadó jogok gyakorlásának szabályait az azok forgalomba hozataláról rendelkező határozat állapítja meg.

7.2 Igazgatóság felhatalmazása

Az Alapszabály vagy a Közgyűlés felhatalmazhatja az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére.

Az Igazgatóság felhatalmazása valamennyi alaptőke-emelési esetre és módra vonatkozhat.

A felhatalmazásban meg kell határozni:

a) a legmagasabb összeget, amelyre az Igazgatóság a részvénytársaság alaptőkéjét felemelheti,
b) a vonatkozó alaptőke-emelés módját (pl.: új részvények forgalomba hozatalával, alaptőkén felüli vagyon terhére stb.) és a forgalomba hozatali módot (zártkörűen vagy nyilvánosan), és
c) azt a legfeljebb ötéves időtartamot, amely alatt az alaptőke-emelésre sor kerülhet.

Az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az Igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is, ideértve különösen a jegyzési elsőbbségi jog kizárását, illetve korlátozását, közbeneső mérleg elfogadását.

7.3 Elsőbbségi jog

Az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében, új törzsrészvények kibocsátásával történő felemelése esetén a részvényeseket (azaz mind a törzsrészvények, mind a dolgozói részvények tulajdonosait) az újonnan kibocsátandó részvények átvételére legfeljebb a határozatban megjelölt időpontban a részvénykönyvbe bejegyzett részvényeik össznévértékének a Társaság által kibocsátott valamennyi részvény össznévértékéhez viszonyított részesedésük arányában megillető darabszámú részvény tekintetében elsőbbségi jog illeti meg.

Amennyiben a részvényes részvénykönyvbe bejegyzett részvényei darabszámának a Társaság által kibocsátott valamennyi részvény darabszámához viszonyított aránya alapján a részvényest nem egész számú részvény illetné meg, úgy a részvényes által az elsőbbségi jog gyakorlása nyomán átvehető részvények darabszámát a legközelebbi egész számra lefelé kerekítve kell meghatározni.

Az Igazgatóság az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló közgyűlési döntést követő 3 (három) munkanapon belül honlapján és az alkalmazandó jogszabályok által előírt közzétételi helyeken tájékoztatja a

részvényeseket az elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről és módjáról, így a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenöt) napos időszak kezdő és zárónapjáról.

Az elsőbbségi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatnak legkésőbb a 15 (tizenöt) napos időszak zárónapján meg kell érkeznie a Társaság Igazgatóságához.

Az elsőbbségi jog a 15 (tizenöt) napos határidőn túl érvényesen nem gyakorolható. Amennyiben a részvényes a fenti határidőn belül nem gyakorolja elsőbbségi jogát (azaz az elsőbbségi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozata legkésőbb a 15 (tizenöt) napos időszak zárónapján nem érkezik meg a Társaság Igazgatóságához), úgy kell tekinteni, mint aki erről a jogáról lemondott.

Az elsőbbségi jog a Társaság Igazgatóságához címzett írásbeli jognyilatkozattal gyakorolható. A jognyilatkozat a Társaság Igazgatóságához történt megérkezését követően nem módosítható és ahhoz mellékelni kell a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot is. A részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat nélkül megtett jognyilatkozat hatálytalan.

Amennyiben a részvényes több részvényre kívánja gyakorolni az elsőbbségi jogát, mint ahány részvényre a jelen Alapszabály szerint az elsőbbségi jog gyakorolható lenne, úgy a részvényes elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó jognyilatkozata hatálytalan azon részvények vonatkozásában, amelyek tekintetében a részvényes nem volt jogosult elsőbbségi jog gyakorlására.

A Közgyűlés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja a Közgyűlésen jelen lévő részvényesek által leadható szavazatok egyszerű többségével.

8. A RÉSZVÉNYEKHEZ TAPADÓ RÉSZVÉNYESI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 A részvényesek jogai

8.1.1 A részvényesi jogok gyakorlásának általános feltételei, a részvénykönyv:

A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogai gyakorlására tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. A bejegyzés elmaradása a részvény feletti tulajdonjogot nem érinti.

A részvénykönyvi bejegyzés akkor tagadható meg, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházásra vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

A részvényes részvénykönyvi bejegyzését kérelmére törölni kell.

A Társaság részvénykönyvét az Igazgatóság vezeti, illetve annak vezetésére megbízást adhat. Utóbbi esetben a megbízás tényét és a részvénykönyv vezetőjének adatait a Társaság honlapján közzéteszi.

A részvénykönyvben fel kell tüntetni:

a) a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő – nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint az erre való kapcsolattartás igénye esetén e-mail címét,

b) részvény sorozatonként a részvényes részvényeinek darabszámát,
c) a részvényes tulajdoni részesedésének mértékét.

Dematerializált részvény esetében az értékpapír-számlavezető a részvénykönyvbe történő bejegyzés iránti kérelmet az értékpapír-számlán történő jóváírást követő két munkanapon belül nyújtja be. Az értékpapír-számlavezető e kötelezettsége nem áll fenn, ha a részvényes a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról kifejezetten rendelkezik, vagy ha a részvényes a bejelentésre nem jogosítja fel az értékpapír-számlavezetőt.

A részvénykönyvbe való bejegyzéskor az Igazgatóság a kérelem, az értékpapír-számlavezető igazolása és az átruházás valódiságát nem köteles vizsgálni.

A Társaság nem vállal felelősséget az értékpapír-számlavezetők mulasztásának következményeiért.

A részvényesi jogok gyakorlása esetén a Társaság jogosult esetenként az aktuális részvénytulajdon igazolását kérni a részvényestől.

A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.

A részvényes részvényesi jogosultságait képviselő útján is gyakorolhatja. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. Nem lehet képviselő a Társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és a könyvvizsgálója.

A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A részvényes a részvényesi jogainak Társasággal szemben történő gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg. A részvényesi meghatalmazott a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja. A részvényesi meghatalmazottat a részvénykönyvbe be kell jegyezni.

A Társaság a saját részvényel részvényesi jogokat nem gyakorolhat. A Közgyűlésen a határozatképesség megállapításánál, valamint a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásánál a saját részvényt figyelmen kívül kell hagyni. A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell számításba venni.

8.1.2 A részvényest megillető vagyoni jogok:

Osztalékhoz való jog

A részvényest a Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg, feltéve, hogy az Igazgatóság által meghatározott és osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel.

A Közgyűlés a számviteli szabályok szerint elkészített beszámoló elfogadásával egyidejűleg az Igazgatóságnak, a Felügyelőbizottság által előzetesen jóváhagyott javaslatára dönt az osztalékfizetésről A KELER Általános Üzletszabályzata

értelmében a Közgyűlés napja és az osztalékfizetés kezdőnapja között legalább 10 (tíz) munkanapnak kell eltelnie. Az osztalék fizetés pontos napját az Igazgatóság határozza meg és erről közleményben tájékoztatja a részvényeseket. Az osztalék teljesítésére nem pénzbeli juttatás formájában nincs lehetőség.

A Társaság köteles a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Általános Üzletszabályzata szerinti Ex-kupon Nap előtt legkésőbb 2 (Kettő) Tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon Nap legkorábban a kupon mértékét megállapító Közgyűlést követő harmadik Tőzsdenap lehet.

Osztalékelőleg

A Közgyűlés két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.

Osztalékelőleg fizetéséről az Igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Az Igazgatóság javaslatához a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a Társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

Likvidációs hányadhoz való jog

A jogutód nélkül megszűnt Társaságnak a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a Társaság részvényeseit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a Társaság javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek, figyelembe véve a Ptk. 3:322. §-ában foglaltakat is.

8.1.3 A részvényest megillető közgyűlési jogok:

Közgyűlésen való részvétel joga

A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni.

Tájékoztatáshoz való jog

A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadni, úgy, hogy a részvényes – a Közgyűlés napja előtt legalább 8 (nyolc) nappal benyújtott írásbeli kérelmére – a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 (három) nappal megkapja.

A beszámoló, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatai vonatkozásában a tájékoztatás határideje a Közgyűlést megelőző 15 (tizenöt) nap.

Szavazáshoz való jog

A Társaság a részvénykönyvben jelöli, ha szavazati jog nem gyakorolható részvényekhez kapcsolódóan.

8.1.4 A részvényeseket megillető kisebbségi jogok:

Közgyűlés összehívásának joga

A Társaság azon részvényese vagy részvényesei, akik együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a Társaság Közgyűlésének összehívását. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül nem intézkedik a Közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására.

Napirend kiegészítéséhez való jog

Ha a Társaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletességére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezésének joga

Ha a Társaság Közgyűlése elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkező részvényesnek vagy részvényeseknek a Közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a Társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.

A Társaságnak együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesei a részvényesek javára a Társaság saját tőkéjéből, a részvényesek tagsági jogviszonyára figyelemmel teljesített kifizetés jogszerűségének vizsgálata céljából a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül könyvvizsgáló kirendelését kérhetik a nyilvántartó bíróságtól, ha a kifizetés következtében a Társaság saját tőkéje nem éri vagy érné el a Társaság alaptőkéjét vagy veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét.

Igényérvényesítés kezdeményezéséhez való jog

Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Társaságnak valamely részvényes, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok egy százalékával rendelkező részvényesek a Közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül a Társaság képviseletében a Társaság javára maguk is érvényesíthetik.

8.2 A részvényesek kötelezettségei és felelőssége

Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának kötelezettsége

A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani.

Ha a részvényes a vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az Igazgatóság 30 (harminc) napos határidő kitűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a részvényest a teljesítésre. A határidő eredménytelen elteltével a részvényes részvényesi jogviszonya megszűnik. A teljesítés elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

9. A KÖZGYŰLÉS

9.1 Általános rendelkezések, részvétel a Közgyűlésen

A részvényesek a jogszabály vagy az alapszabály alapján az őket megillető döntési jogköröket a részvényesek összességéből álló Közgyűlésen gyakorolják. A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve.

A Közgyűlésen való részvényesi részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényest, illetve a részvényesi meghatalmazottat a Társaság részvénykönyvébe bejegyezzék legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon.

A részvényesi joggyakorláshoz az értékpapír-számlavezető által kiállított tulajdonosi igazolás szükséges. A Közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a Közgyűlés illetve a megismételt Közgyűlés napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámla-vezető az értékpapírszámlán a részvényre vonatkozó változást csak a tulajdonosi igazolás egyidejű visszavonása mellett vezethet át.

A részvényes a részvényhez fűződő jogait személyesen vagy képviselője útján gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviseleti meghatalmazás hatálya kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésre és a felfüggesztett Közgyűlés folytatására is. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a Közgyűlés megnyitása, illetve – ha a meghatalmazás egy adott napirenden történő szavazásra vonatkozik – a napirend tárgyalásának megkezdése előtt az Igazgatóságnak benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A meghatalmazások és tulajdonosi igazolások benyújtásának határideje és a részvénykönyv lezárásának napja a Közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanap 18 órája. A részvényes a bejegyzés keltének feltüntetésével kerül bejegyzésre a részvénykönyvbe.

Tulajdonosi megfeleltetés esetén tulajdonosi igazolásra nincs szükség, ez esetben a közgyűlési részvételhez a részvényesnek neve/cégneve, lakcíme/székhelye valamint telefonszáma vagy e-mail címe megadásával részvételi szándékát kell írásban bejelentenie a Közgyűlést megelőző munkanapon 12 óráig.

A Közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi, és azt a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes részvénytulajdonát érintő bejegyzést leghamarabb a Közgyűlés berekesztését követő munkanapon lehet tenni.

A részvénykönyvbe bejegyzett személy Közgyűlésen történő részvételi és a Közgyűlésen gyakorolható részvényesi jogait nem érinti a részvénynek a Közgyűlés napját megelőző átruházása.

9.2 A Közgyűlés összehívásának szabályai

A Közgyűlést az Igazgatóság meghívó közzétételével hívja össze, illetve gondoskodik a Közgyűlésre szóló meghívónak a Közgyűlés kezdő napját legalább 30 (harminc) nappal megelőző közzétételéről a Társaság honlapján, valamint az alkalmazandó jogszabályok által előírt közzétételi helyeken a részvényesek 100%-ának hozzájárulása esetén a Közgyűlés korábbi időpontra is összehívható.

A Közgyűlést évente legalább egyszer – a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása érdekében – össze kell hívni.

A Közgyűlés helye a Társaság székhelye, de az Igazgatóság jogosult más helyet meghatározni.

Az Igazgatóság bármely személyt meghívhat a Közgyűlésre, számára véleményezési, hozzászólási jogot biztosíthat, ha vélemézi, hogy e személy jelenléte és véleménye elősegíti a részvényesek tájékoztatását, illetőleg segíti a közgyűlési döntések meghozatalát.

A meghívó tartalmazza:

a) a társaság nevét és székhelyét,
b) a Közgyűlés idejét és belföldi helyszínét,
c) a Közgyűlés napirendjét,
d) a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit,
e) a Közgyűlés megtartásának módját,
f) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket,
g) a határozattervezetek és a Közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyét,
h) a Közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt Közgyűlés helyét és idejét.

Ha a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli Közgyűlés összehívására kerül sor, a Közgyűlést annak kezdőnapját legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell összehívni.

A Társaság honlapján, a Közgyűlést megelőzően legalább 21 (huszonegy) nappal nyilvánosságra hozza:

a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;
b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;
c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.

Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.

9.3 Jelenlétív

A Közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenlétívet kell készíteni.

A jelenlétív tartalmazza:

a) a részvényes, illetve képviselője nevét;
b) a részvényes, illetve képviselője lakóhelyét vagy székhelyét;
c) a részvényes részvényeinek számát;
d) a részvényest megillető szavazatok számát;
e) a Közgyűlés tartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat.

A jelenlétívet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

9.4 A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amit jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A Közgyűlés hatáskörébe különösen az alábbi kérdések tartoznak:

i. az alapszabály megállapítása és módosítása;
ii. döntés a Kibocsátó működési formájának megváltoztatásáról,
iii. döntés a Kibocsátó részvényeinek szabályozott piacról vagy multilaterális kereskedési rendszerből történő kivezetéséről, részvényeinek más piacra való átvezetéséről;
iv. a Kibocsátó átalakulásának, egyesülésének és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
v. döntés az alaptőke leszállításáról;
vi. a Ptk. 3:227. § (3) bekezdése szerinti ügyletek kivételével döntés a Társaság által kibocsátott részvények harmadik személy általi megszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi segítség nyújtásáról;
vii. döntés az alaptőke felemeléséről, az Igazgatóság alaptőke felemelésére vonatkozó felhatalmazásáról;
viii. az Igazgatóság tagjának és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
ix. a Felügyelőbizottság tagjának, az Auditbizottság tagjainak a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
x. Könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása;
xi. a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;

xii. a javadalmazási politikáról való (a javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni), illetve az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésről szóló véleménynyilvánító szavazás;
xiii. döntés a felelős társaságirányítási jelentés elfogadásáról;
xiv. döntés a vonatkozó jogszabályok, illetve tőzsdei szabályok által meghatározott éves beszámoló elfogadásáról,
xv. döntés az adózott eredmény felhasználásáról;
xvi. döntés saját részvény megszerzéséről, továbbá az Igazgatóság saját részvény megszerzésére való felhatalmazásáról 18 (tizennyolc) hónapos időtartamig;
xvii. döntés átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvények kibocsátásáról, továbbá az Igazgatóság felhatalmazásáról átváltoztatható kötvény kibocsátására;
xviii. döntés az Igazgatóság tagjaival, a felügyelőbizottsági tagokkal és az állandó könyvvizsgálóval szembeni kárterítési igény érvényesítéséről;
xix. döntés az egyes részvény sorozatokhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásáról;
xx. döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlés a fenti i.-vii., xvii., valamint a xix. pontokban foglalt kérdésekben a közgyűlésen képviselt szavazatok háromnegyedes többségével dönt. Egyebekben a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A vii. és xix. pontok szerinti döntésekhez az érintett részvény sorozatok részvényeseinek háromnegyedes többséggel meghozott hozzájárulása szükséges.

A xiii. pont szerinti elfogadott jelentést a Társaság a honlapján közzéteszi.

9.5 Határozatképesség, a szavazati jog gyakorlásának általános szabályai

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részvényes részt vesz. Minden 5 Ft (öt forint) névértékű törzsrészvény egy, illetve minden 10.000 Ft (tizezer forint) névértékű kamatozó részvény egy szavazatra jogosít.

A határozatképességet minden határozat meghozatalánál vizsgálni kell.

Ha egy részvényes valamely kérdésben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Társaság terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem részvényese;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A részvényes szavazati jogát a Közgyűlést megelőzően postai úton nem gyakorolhatja, a Közgyűlésen csak személyes megjelenéssel lehet részt venni.

Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 10 (tíz) nappal és legfeljebb 21 (huszonegy) nappal követő időpontra hívják össze.

A Közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott Közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a Közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott Közgyűlés esetén a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

9.6 A Közgyűlés lebonyolítása, a jegyzőkönyv

A Közgyűlésen az Igazgatóság elnöke vagy az Igazgatóság által ezzel a feladattal megbízott személy elnököl.

A Közgyűlés elnöke:
- megnyitja a Közgyűlést;
- megvizsgálja a Közgyűlés összehívásának szabályszerűségét;
- ellenőrzi a részvényesek képviselőinek meghatalmazását, képviseleti jogosultságát;
- megállapítja a Közgyűlés határozatképességét és a leadható szavazatok számát, illetve határozatképtelenség esetén a Közgyűlést elnapolja;
- javaslatot tesz a Közgyűlésnek a jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámláló személyére és a jegyzőkönyv-hitelesítő részvényes személyére;
- a meghívóban megjelölt tárgysorrendben vezeti a tanácskozást, ismerteti a határozati javaslatokat;
- elrendeli a szavazást, ismerteti eredményét és közli a Közgyűlés határozatát;
- szünetet rendel el, megállapítja a Közgyűlés felfüggesztését, illetve berekeszti;
- gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és a jelenléti ív elkészítéséről.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a Társaság nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét;
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a szavazatszámlálónak és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a Közgyűlésen lezajlott legfontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, minden határozathozatal vonatkozásában az érvényesen leadható és leadott szavazatok számát, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok, ellenszavazatok és a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a hitelesítőnek megválasztott részvényes hitelesíti.

Az Igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a Közgyűlés befejezését követő 30 (harminc) napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.

Bármely részvényes kérheti a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását az Igazgatóságtól, melyet az Igazgatóság köteles kiadni.

A Társaság a Közgyűlésen hozott határozatokat honlapján és a jogszabályban meghatározott közzétételi helyeken közzéteszi.

10. AZ IGAZGATÓSÁG

10.1 Az Igazgatóság jogállása

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve.

Az Igazgatóság tagjai feladataikat a Társaság érdekeinek megfelelően kötelesek ellátni.

Az Igazgatóság tagjai az ügyvezetési tevékenység során a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

Az Igazgatóság tagjai e jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért a Társaság felel. Az Igazgatóság tagja a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

10.2 Az Igazgatóság tagjai

Az Igazgatóság legalább három, legfeljebb öt tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés nevezi ki. Az Igazgatóság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az Igazgatóság tagjai a Közgyűlés által bármikor visszahívhatóak, azonban a Közgyűlés legfeljebb egy igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen, azzal, hogy az egy igazgatósági tag visszahívásáról döntő Közgyűlést követő 6 (hat) hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor.

Az Igazgatóság tagja 2019. augusztus 31. napjától határozatlan időtartamra:

Név:	Bátor Ferenc
Lakóhelye:	8220 Balatonalmádi, Török Bálint u. 9.
Születési idő:	1973. szeptember 7.
Anyja neve:	Ivády Marianna

Az Igazgatóság tagja 2020. március 16. napjától határozatlan időtartamra:

Név:	Dr. Hajnal Tamás
Lakóhelye:	1016 Budapest, Tigris u. 43. I. em. 9.a.
Születési idő:	1977. május 2.
Anyja neve:	Spak Ágnes Rózsa

Az Igazgatóság tagja 2024. április 30. napjától határozatlan időtartamra:

Név:	Vitkovics Péter
Lakóhelye:	8900 Zalaegerszeg, Kis utca 1. 3/64.
Születési idő:	1973. május 22.
Anyja neve:	Zajos Gizella

10.3 Az Igazgatóság tagjai megbízatásának megszűnése

Az Igazgatóság tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:

a) az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés visszahívhatja;
b) amennyiben megbízatásukat határozott időre kapják, úgy a határozott idejű megbízás időtartamának lejártával;
c) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
d) lemondással;
e) az Igazgatóság tagjának halálával;
f) az Igazgatóság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az Igazgatóság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az igazgatósági tag megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik igazgatósági tagjához vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új igazgatósági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Ha az Igazgatóság tagjainak száma három fő alá csökkenne, vagy a működés egyébként ellehetetlenül, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Igazgatóság köteles tájékoztatni a Társaság Közgyűlését.

10.4 Igazgatóság tagjainak jogai és kötelezettségei

Az Igazgatóság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, kivéve, ha a Közgyűlés határozatával jóváhagyja.

Ha az Igazgatóság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.

Az Igazgatóság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni időbeli korlátozás nélkül.

10.5 Az Igazgatóság hatásköre, feladatai

Az Igazgatóság feladata mindaz, amit jogszabály vagy jelen Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így különösen, de nem kizárólag feladata:

a) vezérigazgatói és vezérigazgató-helyettesi pozíció létrehozása és megszüntetése, vezérigazgató kinevezése és felette a munkáltatói jogok gyakorlása;
b) az ügyvezetés ellátása, vezérigazgató tevékenységének ellenőrzése;
c) a Társaság részvénykönyvének vezetése vagy annak céljából megbízás adása;
d) ügyek meghatározott csoportjaira nézve a Társaság munkavállalói részére cégjegyzési jogosultság adása, megvonása;
e) a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozása és a Társaság munkaszervezetének kialakítása;
f) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatának az elkészítése, előterjesztése;
g) a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetése;
h) a közgyűlési döntést igénylő kérdésekben előzetes állásfoglalás kialakítása, javaslat előterjesztése; a Társaság éves és hosszú távú szakmai programjainak, az éves pénzügyi, fejlesztési és üzleti terveknek és üzletpolitikai koncepcióknak az előkészítése, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzése;
i) a Társaság könyvvizsgálójának megválasztására vonatkozó határozati javaslat előterjesztése;
j) a Társaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató, a Budapesti Értéktőzsde szereplői számára előírt módon elkészített jelentés előterjesztése az éves rendes Közgyűlés elé;
k) a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente egyszer a Közgyűlés és háromhavonta a Felügyelőbizottság részére jelentés készítése;
l) hatóságok és egyéb szervek felé előírt kötelező jelentések teljesítése;
m) saját részvény megszerzése a Közgyűlése felhatalmazása alapján vagy a Társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során;
n) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyet a jogszabály, a Közgyűlés vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe.

Az Igazgatóság köteles 8 (nyolc) napon belül - a Felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a Közgyűlést értesíteni és határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a Társaság saját tőkéje az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy
b) a Társaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, vagy
c) a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy
d) a Társaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

Az Igazgatóság tagjai kérhetik a bíróságtól a Közgyűlés és a Társaság egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

Az Igazgatóság működésének részletes szabályait az Igazgatóság által készített ügyrend tartalmazza.

11. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE, CÉGJEGYZÉSE

11.1 A Társaság képviselete

A Társaság törvényes képviseletét

az Igazgatóság elnöke önállóan,
a munkavállalók közül ketten együttesen látják el.

Az Igazgatóság 2020. március 16. és 2024. április 29. napján megválasztott tagjai cégjegyzési és képviseleti jogot nem gyakorolnak.

Az Igazgatóság az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a Társaság képviseletére jogosíthatja fel. Az ügyek meghatározott csoportjára képviseleti joggal felruházott munkavállaló képviseleti jogát minden esetben csak együttesen gyakorolhatja.

A Társaság a cégjegyzékbe bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy annak szükségességéről és elmaradásáról tudott vagy tudnia kellett.

11.2 A Társaság cégjegyzése

A Társaságot a képviseleti joggal felruházott személyek írásban cégjegyzés útján képviselik.

A Társaság cégjegyzésére jogosultnak a Társaság nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozata tartalmazza.

A Társaság cégjegyzésére jogosult:

a) Bátor Ferenc önállóan;
b) az ügyek meghatározott csoportjára képviseleti joggal felruházott munkavállalók közül ketten együttesen jogosultak a cégjegyzésre.

Dr. Hajnal Tamás és Vitkovics Péter igazgatósági tag cégjegyzési és képviseleti jogot nem gyakorol.

11.3 Vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes(ek)

Az Igazgatóság döntése alapján a Társaságnál vezérigazgató és egy vagy több vezérigazgató-helyettes is tevékenykedhet, akik a Társasággal munkaviszonyban állnak. A vezérigazgatót az Igazgatóság választja meg. A munkáltatói jogokat a vezérigazgató felett az Igazgatóság, a vezérigazgató-helyettesek felett a vezérigazgató gyakorolja. A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettes(ek) együttes cégjegyzési és képviseleti joggal rendelkeznek.

12. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

12.1 A Felügyelőbizottság jogállása

A Felügyelőbizottság a Társaság ellenőrző testülete. Ha a Felügyelőbizottság szerint a Társaság ügyvezetésének tevékenysége jogszabályba vagy az Alapszabály valamely rendelkezésébe ütközik, ellentétes a Közgyűlés határozataival vagy egyébként sérti a Társaság vagy a Közgyűlés érdekeit, erről a Közgyűlést haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz annak intézkedésére.

A Felügyelőbizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Közgyűlés hagyja jóvá.

A Felügyelőbizottság testületként jár el. Ellenőrzési feladatait állandó jelleggel vagy eseti döntések alapján tagjai között megoszthatja.

A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

12.2 A Felügyelőbizottság tagjai

A Felügyelőbizottság legfeljebb négy természetes személy tagból áll. A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat.

A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja, elnökét a tagok maguk közül választják.

A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásának hatályának napjától 2028. április 30. napjáig:

Név:	Dr. Sükösd Tamás
Lakóhelye:	7000 Sárbogárd, Kossuth út 45
Anyja neve:	Varga Margit

Név:	Petőházi Tamás
Lakóhelye:	3400 Mezőkövesd, Deák Ferenc utca 36
Anyja neve:	Tóth Magdolna Mária

A Felügyelőbizottság tagja 2020. március 16. napjától 2028. április 30. napjáig:

Név:	Gayer Attila
Lakóhelye:	2481 Velence, Sirály u. 15.
Anyja neve:	Hende Elvira

A Felügyelőbizottság tagja 2024. április 30. napjától 2028. április 30. napjáig:

Név:	Révész Miklós László
Lakóhelye:	2045 Törökbálint, Józsefhegyi u. 8.
Anyja neve:	Parrag Erzsébet

12.3 Felügyelőbizottsági tag megválasztásának feltételei

Az Igazgatóság tagja és hozzátartozója nem választható meg a Társaság Felügyelőbizottságába.

12.4 A Felügyelőbizottság tagjai megbízatásának megszűnése

A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:

a) a Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés visszahívhatja;
b) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
c) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
d) lemondással;
e) a Felügyelőbizottság tagjának halálával;
f) a Felügyelőbizottság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a Felügyelőbizottság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnése esetén a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Igazgatósághoz intézi.

Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma – bármely ok miatt – három fő alá csökken, a Társaság ügyvezetése a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles erről tájékoztatni a Társaság Közgyűlését.

12.5 Felügyelőbizottság tagjainak jogai és kötelezettségei

A Felügyelőbizottság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, továbbá nem lehetnek vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban.

Ha a Felügyelőbizottság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.

A Felügyelőbizottság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni időbeli korlátozás nélkül.

12.6 A Felügyelőbizottság hatásköre, feladata

A Felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a Közgyűlés és a Társaság egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

Amennyiben a Közgyűlés, vagy a Társaság egyéb szervei által hozott határozatot a Társaság valamely vezető tisztségviselője támadná meg, és nem lenne a Társaságnak más olyan vezető tisztségviselője, aki a Társaság képviseletét elláthatná, a perben a Társaságot a Felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli.

A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés vagy az Igazgatóság elé kerülő valamennyi fontosabb előterjesztést megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés vagy Igazgatóság ülésén ismertetni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

Osztalékelőlegre vonatkozó igazgatósági javaslathoz a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

A Felügyelőbizottság az elrendelt ellenőrzéseket tagjai közreműködésével vagy külső szakértők bevonásával végzi.

A Felügyelőbizottság a Közgyűlés részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését.

A Felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgálhatja.

13. AUDITBIZOTTSÁG

13.1 Az Auditbizottság jogállása

Az Auditbizottság a Társaság ellenőrző testülete. Az Auditbizottság a Felügyelőbizottságot, illetve az Igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti.

Az Auditbizottság testületként jár el. Ellenőrzési feladatait állandó jelleggel vagy eseti döntések alapján tagjai között megoszthatja.

Az Auditbizottság tagjai az Auditbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Auditbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az Auditbizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét.

13.2 Az Auditbizottság tagjai

Az Auditbizottság legfeljebb négy természetes személy tagból áll, tagjainak megbízatása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat.

Az Auditbizottság tagjait a Közgyűlés választja a Felügyelőbizottság tagjai közül.

Az Auditbizottság legalább egyik tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.

Az Auditbizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a Társaság tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.

Az Auditbizottság elnökét az Auditbizottság tagjai választják meg maguk közül.

Az Auditbizottság tagjai a Társaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásának hatályának napjától 2028. április 30. napjáig:

Név:	Dr. Sükösd Tamás
Lakóhelye:	7000 Sárbogárd, Kossuth út 45
Anyja neve:	Varga Margit

Név:	Petöházi Tamás
Lakóhelye:	3400 Mezőkövesd, Deák Ferenc utca 36
Anyja neve:	Tóth Magdolna Mária

Az Auditbizottság tagja 2020. március 16. napjától 2028. április 30. napjáig:

Név:	Gayer Attila
Lakóhelye:	2481 Velence, Sirály u. 15.
Anyja neve:	Hende Elvira

Az Auditbizottság tagja 2024. április 30. napjától 2028. április 30. napjáig:

Név:	Révész Miklós László
Lakóhelye:	2045 Törökbálint, Józsefhegyi u. 8.
Anyja neve:	Parrag Erzsébet

13.3 Auditbizottsági tag megválasztásának feltételei

Az Igazgatóság tagja és hozzátartozója nem választható meg a Társaság Auditbizottságába.

13.4 Az Auditbizottság tagjai megbízatásának megszűnése

Az Auditbizottság tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnhet meg:

a) az Auditbizottság tagjait a Közgyűlés visszahívhatja;
b) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
c) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
d) lemondással;
e) az Auditbizottság tagjának halálával;
f) az Auditbizottság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) az Auditbizottság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

13.5 Az Auditbizottság tagjainak jogai és kötelezettségei

Az Auditbizottság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban.

Ha az Auditbizottság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.

Az Auditbizottság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni időbeli korlátozás nélkül.

13.6 Auditbizottság hatásköre, feladata

Az Auditbizottság a Felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. E körben:

figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
figyelemmel kíséri az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.

Az Auditbizottság az éves rendes Közgyűlést megelőző legalább 21 (huszonegy) nappal a feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos megállapításairól írásos jelentést készít a Közgyűlés részére.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak az Auditbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

Az Auditbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgálhatja.

14. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

14.1 A könyvvizsgáló feladata és felelőssége

A Társaság állandó könyvvizsgálójának feladata, hogy a Társaság könyvvizsgálatának elvégzését követően független jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

A könyvvizsgáló a feladatai ellátása érdekében betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az Igazgatóság, illetve a Felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

Ha az állandó könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Tárassággal szembeni követelések kielégítését, vagy olyan

körülmenyt észlel, amely az igazgatósági tagok vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az Igazgatóságnál kezdeményezni a Közgyűlés döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét.

Az állandó könyvvizsgáló a Társaság részére nem nyújthat olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az Igazgatósággal, amely feladatának tárgyilagos és független ellátását veszélyeztetné.

Az állandó könyvvizsgálót a Közgyűlés beszámolót tárgyaló ülésére meg kell hívni, melyen köteles részt venni. Távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

A Felügyelőbizottság ülésén a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet, illetve arra a felügyelőbizottsági tagok meghívhatják, mely esetben az ülésen köteles részt venni.

A könyvvizsgáló által javasolt ügyeket a Felügyelőbizottság köteles napirendjére tűzni.

14.2 A könyvvizsgáló megválasztása

A Társaság állandó könyvvizsgálóját a közgyűlés választja legfeljebb 5 (öt) éves határozott időtartamra.

A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést az Igazgatóság köti meg a Közgyűlés által előírt feltételekkel és díjazás mellett a megválasztásától számított 90 (kilencven) napon belül.

Ha az előírt határidőn belül a szerződés megkötése nem történik meg, a Közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.

A választott könyvvizsgáló megbízatása nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő cég vagy egyéni könyvvizsgáló lehet. Ha a könyvvizsgálatot cég látja el, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.

Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság részvényese, igazgatósági tagja, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.

A Társaság könyvvizsgálója 2025. május 1. napjától 2027. április 30. napjáig:

UNIKONTO Számvitelkutatási Korlátolt Felelősségű Társaság

Székhely: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III. em. 317/3. ajtó
Cégjegyzékszám: 01-09-073167
Kamarai nyilvántartási szám: 001724
Személyében felelős könyvvizsgáló: Dr. Lakatos László Péter
Anyja neve: Gubi Mária Terézia
Lakóhelye: 1022 Budapest, Szpáhi utca 31. 1. ajtó
Kamarai nyilvántartási száma: 007102

15. TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

A Társaság megszűnik, ha

a) a Közgyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését;
b) a Közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
c) a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

Ha a Társaság jogutód nélkül megszűnik – a tartós fizetésképtelenség miatt indított felszámolási eljárás esetét kivéve – végelszámolásnak van helye.

16. VEGYES RENDELKEZÉSEK

16.1 Értesítések

Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény vagy a tőkepiacról szóló 2011.évi CXX. törvény („Tpt.”) vagy egyéb jogszabály a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Társaság honlapján (www.dmker.hu), a BÉT honlapján (bet.hu) és a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (https://kozzetetelek.mnb.hu) tesz eleget.

16.2

A részvényesek Társaság felé tett jognyilatkozatai akkor érvényesek, ha azokat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.

16.3

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Tpt. rendelkezései irányadóak.

Igazolom, hogy az Alapszabály jelen, egységes szerkezetbe foglalt szövege a 25/2026. (04.07.) sz. közgyűlési határozat szerinti hatályos tartalomnak megfelel. Az Alapszabályt a 23/2026. (04.07.) sz. közgyűlési határozat szerint a 12. (A Felügyelőbizottság) fejezet 12.2. pontját, valamint a 24/2026. (04.07.) sz. közgyűlési határozat szerint a 13. (Auditbizottság) fejezet 13.2. pontját érintő, félkövér dőlt betűszedéssel jelölt módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltam és ellenjegyzem:

Budapest, 2026. április 7.

Dr. Papócsi Katalin

ügyvéd

1125 Budapest, Óra út 18/C

Kamarai Azonosító Szám: 36066797

DR. PAPÓCSI KATALIN