Delta Technologies Plc

Registration Form • Aug 5, 2025

A DELTA GROUP NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TÁJÉKOZTATÓJA A NÉVVÁLTOZÁS ÉS AZ ALAPSZABÁLY VÁLTOZTATÁS CÉGBÍRÓSÁGI BEJEGYZÉSÉRŐL,

A Delta Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 70-74.; cégjegyzékszáma: Cg.01-10-043483) ("Társaság") a Tpt. 55. §-ában és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. mellékletében foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a tisztelt Befektetőket, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága - a Cg.01-10-043483/444 számú, 2025. augusztus 04. napján kelt, 2025.augusztus 05. napján kézhezvett végzésével, a Társaság 2025. július 16. napi rendkívüli közgyűlésén elfogadott 14/2025. (VII.16.) számú Közgyűlési Határozat¹ szerint a Társaság Alapszabályát érintő változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte, továbbá a 13/2025. (VII.16.) számú Közgyűlési Határozatban foglaltaknak megfelelően a Társaság neve

Delta Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság-ra változott

A Társaság a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabályát ezúton teszi közzé, amely tartalmazza a Társaság új cégnevét, valamint új rövidített elnevezését, idegen nyelvű elnevezését és idegen nyelvű rövidített elnevezését..

Budapest, 2025. augusztus 05.

Delta Group Nyrt.

melléklet: A Delta Technologies Nyrt. egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

¹https://bet.hu/newkibdata/129291805/Delta_KGY_Hat%C3%A1rozatok_20250716.pdf

A DELTA TECHNOLOGIES NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABALYA

amely készült a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint.

I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE

1. A Társaság cégneve:

Delta Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

• 1. A cég megjelölésére, annak elnevezése helyett használt (rövidített) címszó: Delta Group Nyrt.
• 1. A Társaság idegen nyelvű cégneve angolul:

Delta Group Public Limited Company

A Társaság idegen nyelvű rövidített cégneve angolul:

Delta Group Plc.

1. A Társaság székhelye:

1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74.

II. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA ÉS IDŐTARTAMA

A Társaság alapítója a Magyar Kárpótlási Jegy Hasznosító Részvénytársaság (1054 Budapest, Hercegprímás u. 2.).

A Társaság határozatlan időre alakult, működését a Társaság az alapítása napján kezdte meg.

III. A TÁRSASÁG JOGI MINŐSÉGE

A Társaság a Ptk. 3:211. § (1) bekezdése alapján nyilvánosan működő részvénytársaság.

IV. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE

• 6421 '25 Vagyonkezelés (holding) (Főtevékenység)
• 1812 '08 Nyomás (kivéve: napilap)
• 4643 '08 Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme
• 4741 '08 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme
• 4742 '08 Telekommunikációs termék kiskereskedelme
• 4743 '08 Audio-, videoberendezés kiskereskedelme
• 4763 '08 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme
• 6120 '08 Vezeték nélküli távközlés

6190 088	Egyéb távközlés
6311 08	Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
6312 08	Világháló-portál szolgáltatás
6420 '08	Vagyonkezelés (holding)
6820 '08	Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7490 '08	M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
7990 '08	Egyéb foglalás
8551 08	Sport, szabadidős képzés
9003 08	Alkotóművészet
9329 '08	M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
1811 25	Napilapnyomás
1813 25	Nyomdai előkészítő tevékenység
1814 25	Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
1820 25	Egyéb sokszorosítás
4618 '25	Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme
4649 25	Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme
4650 25	Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme
5811 '25	Könyvkiadás
5812 225	Napilapkiadás
5813 25	Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 25	Egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)
5829 125	Egyéb szoftverkiadás
5911 '25	Film, videó, televízióműsor készítése
5912 25	Film, videó, televízióműsor készítésének utómunkálatai
5913 '25	Film-, videóterjesztés
5914 '25	Filmvetités
5920 '25	Hangfelvétel-készítés, -kiadás
6010 25	Rádióműsor-szolgáltatás, audiotartalom-terjesztés
6110 25	Vezetékes, vezeték nélküli és műholdas távközlés
6210 25	Számítógépes programozás
6220 25	Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése
6290 25	Egyéb információtechnológiai szolgáltatás
6392 25	Egyéb információs szolgáltatás
7010 25	Uzletvezetés

2

• 7020 '25 Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás
• 7210 '25 Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés

ನ

• 7311 '25 Reklámügynöki tevékenység
• 7312 '25 Médiareklám
• 7320 '25 Piac-, közvélemény-kutatás
• 7330 '25 PR-tevékenység
• 8552 '25 Kulturális képzés
• 8559 '25 M.n.s. egyéb oktatás
• 9020 '25 Előadó-művészet
• 9039 '25 Egyéb alkotó-, előadó-művészetet kiegészítő tevékenység é
  Szimét kelőadó-művészetet kiegészítő tevékenység és
• 9510 '25 -Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása
  Marantartása
• 9699 '25 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás

A TÁRSASÁG VAGYONI VISZONYAI

A Társaság 1. háromszázh – azapeskéje – (tegyzett – 1022.740.000 – forint, azaz
kétszázegymszonkétmilió-hétszáznegyvenezer forint, amely 201.240.000 forint, azaz kétszázegymillió-kétszáznegyvenezer forint, amely 201.240.000
kétszázegymillió-kétszáznegyvenezer forint nem pénzbeli vagyoni 1002.2ájárulásból, valamint (121.500.000 forint, azaz százhuszonegymillió-ötszágezer forint pénzbeli,
valamit 121.500.000 forint, azaz százhuszonegymillió-ötszázezer forint pénzbeli vágyoni hozzásoló Tomli, Záz százhuszonegymillió-ötszázezer form polszóolj
vészvények névértékét és kibocsátási készvényesei Társaság jegyzett tőkéjét (a a és el melletájá anasoor an. A Társáság Részvényesei a Társaság jegyzett tölyétt és a
részvények névértékét és kibocsátási értékét) teljes egészében a Társaság rendelk

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a 2022. október 28-i keltű egységes szerkezetbe
foglalt Alapszabály melléklete tartalmazza amely amely rogra pinason nözzájárálas targyait a 2022. október 28-i keltű egységes szerkezetbe
foglalt Alapszabály melléklete tartalmazza, amely az illetékes cégbírósá

• 1. Az alaptőke (a jegyzett tőke) az alábbi részvényekből áll: 1
  2. Törzsrészvények: l.

383.000.000 (azaz háromszáznyolcvanhárommillió) darab, egyenként 0,78 Ft (azaz
kéres (szeres nulla egész készések közészésen százás 100mf, azaz összesen 298.740.000 Ft (azaz
kétszázkilencvennyolcmillió-hétszáznegyvenezer forint) névértékű, "A" sorozatú, névre szóló dematerializált törzsrészáznegy
Tematerializált törzsrészvény.

II. Kamatozó részvények:

2.400 (azaz kétezer-négyszáz) darab, részvényenként 10.000 Ft (azaz tízezer forint) névértékű

Részvények fajtája	, Uj részvénysorozatba tartozó, a Ptk. 3:238.§ szerinti v
Részvények névértéke	kamatozó részvény 10.000 .- Ft
Részvények	2.400 db
darabszáma

Részvények	833.333,- Ft / részvény (külső szakértő altal
kibocsátási értéke	megállapított ársávon belül)
Részvények	1.999.999.200,- Ft
összkibocsátási értéke
Részvényhez	1 db szavazat / részvény
kapcsolódó szavazati
Jog
Részvényhez	Kamat = Részvény névértéke * Kamatláb * Korrekciós
kapcsolódó kamat	l ényező 1 * Korrekciós Tényező 2
mértéke
Kamatláh	A Kamatmegállapítási Napon irányadó 5 éves forintban denominált, intézmény1 futamidejű, befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (AKK honlapon közzétett mértékben) + 2% / év. Amennyiben a Kamatmegállapítási Napon nincs forgalomban 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény, úgy a kamat mértéke az 5 éves magyar állampapír futamidejéhez legközelebb eső, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (AKK honlapon közzétett mértékben) + 2%
Korrekciós Tényező 1	Részvény kibocsátási értéke / Részvény névértéke (azaz: 833.333- Ft/10.000,- Ft)
Korrekciós Tényező 2	A kibocsátás évében = Kibocsátás napja (ezt a napot is beleértve) és 2024.06.30. (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365 A kibocsátást követő években = 1
Kamatfizetési Időszak	Az az időszak, amelyre kamatot kell fizetni. A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja (ezt a napot is beleértve) és az első Kamatmegállapítási Nap, azaz 2024.06.30. (ezt a napot is beleértve) közötti időszak, azt követően az adott Kamatmegállapítási nap (ezt a napot nem beleértve) és a soron következő Kamatmegállapítási nap (ezt a napot is beleértve) közötti időszak.
Kamatmegállapítási Nap	A Társaság ezen a napon állapítja meg a soron következő Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét ("Kamatösszeg"). A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja, azt követően minden év 06.30. napja.
Kamatfizetési Nap	Minden év 10.30. napja (első alkalommal 2024.10.30.), vagy amennyiben az munkaszüneti nap, úgy az azt megelőző munkanap.
Kamatfizetési korlát	Kamatfizetésre a Ptk. 3:238. § (2) bekezdés szerinti esetben kerül sor. A Társaság az éves rendes közgyűlésén köteles megállapítani, hogy az adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozó Kamatösszeg kifizetésére sor kerülhet-e, illetve milyen mértékben

	kerülhet sor. Amennyiben adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan a Kamatösszeg kifizetésére nem, vagy csak részben kerül sor, úgy a ki nem fizetett kamat összege – késedelmi kamatfizetési kötelezettség nélkül – továbbgörgetésre kerül a soron következő Kamatfizetési Időszakokra mindaddig, amíg a Kamatösszeg teljes egésze ténylegesen kifizetésre nem kerül.
Kamatösszegre jogosult személy	A Kamatösszegre az a személy jogosult, aki a Társaság Kamatmegállapítási Napot követő éves rendes közgyűlésére készített tulajdonosi megfeleltetés időpontjában ("Fordulónap") a részvény tulajdonosa
Kibocsátás módja	Zárt körben akként, hogy az Uj Részvények csak az MBH Alapkezelő Zrt. által kezelt MBH Egyensúly Nyíltvégű Befektetési Alap részére kerül felajánlásra, a jegyzési elsőbbség kizárása mellett. Az értékesítésre a tőkepiaci
Egyéb rendelkezések	befektetési szolgáltató megbízása nélkül kerül sor. • Az Új Részvényeket a Társaság a kibocsátást követő 12 hónapon belül köteles bevezetni a Budapesti Ertéktőzsde szabályozott piacára, vagy egyéb piacára. • Nem kell kamatot fizetni arra a részvényre, amely a Fordulónapon a Társaság tulajdonában all.
	• A kamatozó részvény után a részvény a részvény névértékével arányos mértékű osztalék jár.

5

• 1. "AZ "A" sorozatú törzsrészvényeket tulajdonló Részvényeseket megilleti valametik jár.
     Ptk. és az Alapszabály értelemében a törzsrészvényeseket megilletí valamennyi, a Ptk. és az Alapszabályeket tülajdonló Részvényeseket megilleti
     Ptk. és az Alapszabály értelemében a törzsrészvényeseket megillető jog.
• A "H" sorrozatú kapcsásosára totzszleszvenyeseket megillető jog.
  észet, meg érőzáta – kalhalózó – részvényeket – tulajdonló – Részvényeseket – megilleti
  jog.

RÉSZVÉNYEK VI.

• 1. A részvény a Társaságban gyakorolható tagtestesítő, névre szóló,
     a névértékkel rendelkező, forgalomképes értéknapír, A. Tároság jogoság jagyar között néve szóló, a Fatsaságóai gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló,
     névet kező, forgalomképes érékpapí. A Társaság jogosult törzszészvény,
     kiloszászv elsőber szelettező, fogalómképes érékpapír. A Társaság jogosult tözstörségeny,
     elsőbesegi részvény, dolgozói részvény, kamatozó tészvény és jógosult tözstöszvény,
     ket között – 1 – 105g: reszvény, kamatozó tészvény és – Sast közöttszerény észvény, kibocsátászvény,
     kibocsátására. A Társaság más részvényfáta vagy részvényos vibraborsátaskor – Szászár. 1 1 ár sásug mas részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátást észtety
     határozhatja el, ha az Alapszabályban meghatározza a kibocsátanál részvények által
     megt megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét
• 2.
• osztalékelsőbbséget; a)
• b) a reszvelytársábagjógásoa idés elsőbbségét (likvidációs hányadhoz füződő elsőbbség); valamint
• a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget c)

biztosító részvényosztályt bocsáthat ki, azzal, hogy a Társaság jogosult olyan elsőbbségi ozztostó rozt ozzázani, amely a fentiekben meghatározott elsőbbségi jogosultságok leszvelyt is krocsátáti, a is megtestesít. A Társaság jogosult olyan elsőbbségi kozar egyazjarog vozó részvénysorozat kibocsátására, amelynek részvényeit a reszvényes kérésére az Alapszabály rendelkezései szerint a Társaság más elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre köteles átcserélni, vagy roszvelyoztarjoa tarva Társaság saját döntése alapján cserélheti át más elsőbbségi amerynek rosztveryen a vározógyre vagy törzsrészvényre. Amennyiben a Társaság a törzsrészvénytől eltérő részvényfajtákat bocsát ki, az azokra vonatkozó részletes szabályokat a kibocsátásról szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozattal módosított Alapszabályban állapítja meg.

• Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. 3.
• A részvényt az Igazgatóság köteles az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával বঁ dematerializált részvényként előállítani.
• 1. illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a metvő a reszvenyer mreválalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni Kcszvélyes anar arvenni væzterializált formában ideiglenes részvényt kell előállítani.
• 1. Az luelgiones részvery erespel, es részvény átruházása a Társasággal szemben a alkalinázin, azzat, 1153, 1153, a részvénykönyvbe történő bejegyzésével válik hatályossá.
• 1. A Keszvenyek névértéke és kibocsátási értéke eltérő – a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó dematerializált részvények értékpapírszámlán történő jóváírását.
• 1. átruházása az átruházásra irányuló szerződéssel vagy más jogcímmel, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelésével, illetve a szerző értékpapírszámláján történő jóváírással történik.
• 1. A runsaság a reszvényesi meghatalmazottakról (nominee) (a továbbiakban együtt: metve a reszvényen meget, amelyben nyilvántartja a Részvényes, közös rcszvelyos) Teszvényköző von a közös képviselő nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), tulajdonban alló rebereny osszvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét).
• 1. Az alakhag igazont Reszvényes a volt a kérelemhez mellékelni kell a részvény be ken jegyezin a reszámlavezető befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által a tulajdomásat igazotó, a szállítótt tértalommal kiállított tulajdonosi igazolást. A

részvénykönyv vezetője akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt Részvényes bejegyzési kérelmének teljesítéset, ha a Keszvényes az alakniag gazolt Részvényes
Alapszabálynak a részvény, átruhózására szeretik jogszabálynak vagy az meg.

1. részvénykönyvből törölt adatoknak - alapján - töröm - kell - a - részvé
   részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.

A Társaság által kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvényközség ezetettetetetetetetetetetet eseten a részvényközyv hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetes adőpontjában
eredményének megfelelő adatokat a résznámikör a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a tészvénykönyvbe a tullájdonosi megfeleltetés
részvénykönyv vezetője ha a tuleidenesi a vegyezi. A Részvényes nevét a részvényközése a közöttetes a között vegéleltetés a közgyűl. A Keszvényes nevét az
közgyűlést) – megelőző – részvásuközetes a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megfeleltetés eredményének megfelelő adatok alapjás jegyzi be a részvényködik, a a tulajdonosi
közgyűlésen (megismételt , közerűlósse) a azpján jegyzi be a részvénykönyvbe. közeyűlésen (megismételt közgyűlés adapjáli jegyzi be a reszvénykönyvbe. A teszvénykönyvbe. A jelyesi
meghatalmazott vehet részt akit koskésől kelet az a Részvényesi meghatalmazott vehet megyarosön munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A közgyűlés kezdőnápjat megelőző második
gyakorlására az a személy, iogosult. elvir el a közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza. A részvények a közgyűlés kezdőnak időpontjában – a
átruházása nem zária ki a részvénykörad a közgyűlés kezdőnapját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvet bejegyzett személynek azt a jogálóző
közevűlésen részt vegyen és az őt mint vír a k közgyűlésen részt és és és észékelykölty voc ocjogyzett személynek azt a jogát, hogát, hogát, hogát, hogát, hogyt

A Részvényes a Társasággal szemben a részvényesi jogainak gyakorlósára akkor jogosult, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényesi jogok gyakorlására akkor
nincs szükség tulaidonosi jazzológre, ha nincs szükség tulajdonosi igazólásza, ha a jogosultság megállapításáloz
megfeleltetés útján kerül sor megfeleltetés útján kerül sor.

A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a Társaság – konkrét,
ezirányú előzetes írásheli megkereség esotán alős ezirányú előzetes írásbeli megkeresés esetén, előtetett idősegét a arsaság – konkrét,
székhelyén munkaidőben hiztosítia. Alim szeretti időpontban – a Társaság székhelyén munkaidőben biztosítja. Akire vonatkozóan a részvénykönyv femályan a a Tássaság
törölt adatot tartalmaz a részvárul községen a részvénykönyv femálló vagy törölt adatot tartalmaz, a részvényköny vezetőjétől másolatot és 1002-01-215 voltálkozó részeről a részvényközyv
iogosultnak. jogosultnak.

• 1. Ha az Igazgatóság a részvénykönyv vezetésére megbízást ad, a megbízás tényét és a
     megbízott személyi adatait közzéteszi megbízott személyi adatait közzéteszi.
• 1. az általa kibocsátott részvényeket (saját részvény). A Társaság a saját részvény az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az az vagy az alaptőke felemelése során történő megszerzésére nem jogosult. A Társaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti izen jogosut. A Társaság saját femállnak. A saját részvény megszerzének feltétele, hogy a közölettizetés feltételei
     megszerezhető részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés – a megszerezhető részerező intégszerzősetek lehetet, alogy a közgyűlés – a
     visszterhes megszerzés fajtájának, osztályának, számának, névérékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározásak
     mellett – az Igazgatóságot az ellenterték legmagasabb összegének meghatározása mellett – az Igazgatóságot arra előzetesen felhatalmazza.
• 1. Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaka ador ülőztes tematálmazása, ha a részvények
     érdekében kerül sor (ez a rendakozás nem ellet a kérőlése érdekében kerül sor (ez a rendelkezés nem alkalmazható a Társaság élkerülése
     felvására irányaló nyilyánas vételi nél mit alkalmazható a Társaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén), valamint ha a Társaság a
     saját részvényeket a Társaságot mocilloső közöttéset ésetén), valamint ha a Társaság a saját részvényeket a Társak a vegillető követelés között, valamint ha a Társaság az és a
     keretében, vagy átalakulás, szerős szerek követelés kiegyenlítését célzó bírósági el keretében vagy átalakulás-során szerzi meg. Az Igazgatóság a soron közéségéseljárásági eljárásági eljárásági eljárás közésen égyek közések közése berár bezér integ. Az igázgatóság a soron következő
     közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a

megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint ezen részvényeknek a mceszerzőtt 10521-en jer szonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről.

VII.

• 1. A Keszvelyes kötetes az aztalaló pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Kibőcsálási ertekenek megteres p. Ezen kötelezettségének nemteljesítése esetén az Talsaság Tendelközésere occatáin kitűzésével teljesítésre hívja fel a Részvényest,
     Igazgatóság harmincnapos határidő kitűzésével teljesítése a Részvényest, rgazgatoság harmintellepni utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a Részvényes azzal, hogy a rennyaboak megszűnését eredményezi. A harminchapos határidő reszvelyesi jóg viszonyanak isszgényesi jogviszonya a határidő lejátát erőmelytelen eteke vök. Erről az Igazgatóság a volt Részvényest írásban értesíti. A volt koveto napon mogozáiliki 21.000 m az az az az az az az az az okozott kárér a volt vágyoni hozzajárátás téljesetel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
• 1. Részvényest részvényei névértékével arányos osztalék illeti meg.
• 1. A Közgyütes antar meghatárózói, tésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet, errett rcicvalis foopoit az oszaarteészvényes jogosult, aki a közgyűlés által meghatározott ngycicinner osztalóira az a resik az a res-közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatótt es az osztálekizéserő vás a részvénykönyvben szerepel. Az osztalékfizetésre
     tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az olszálékben az tulajdonosi inegteleltetes alapjar a siszeretes fordulónapja legkorábban az vonalkozoan – enteszített – tálajsottók megállapító) közgyűlést követő ötödik osztálék izétesrői aonto (es az osztalék mértékét megállapító közgyűlést körető harmadik tőzsdenapnál korábbi időpontra). A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés flarmadik tözsücháphai ét tőzsdenappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét.
• 1. A KCS2Velyes 652katólia a mar veget el juttatás keretében is teljesíthető.

A Társaság az osztalékra jogosult Részvényeseket megillető részesedés 1 – Fursabag – az aját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe.

Az adózott eredmény felhasználásánál biztosítani kell mindazt a fejlesztési keretet, Az adozott eredméry Tenasztássakkal való lépéstartásához és jövőbeni eredményes működéséhez szükséges.

• 1. A Tarsaság Sagar tökejősőt ság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott ngyelemmer kinbetest az alaptőke lesetét kivéve – az előző üzleti évi adózott esetekben és – az az ataptökt 1002al eredménytartalékból teljesíthet. Nem ketülhet sor ereuménnyer kegesszere saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem Kinzetesre, ná a Társaság sajat töltöltés veszélyeztetté a Társaság
     érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztettés rondólkozósá eme er a Társaság anapcökéreket, amelyeket a jelen bekezdés rendelkezései
     fizetőképességét. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a jelen bekezdései az kellett az kellett az kel nzetokoposséget. Azonak a fársaság felszólítására a Társaság részére vissza kell fizetni.
• 1. Két, egymást követő elfogadása közötti időszakban a Társaság közgyűlése vagy Igazgatósága osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
• a) fizetéséhez szükséges fedezettel;
• b) eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét;
• c) alaptőke összege alá.
• Osztalékelőleg fizetéséről az Igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Az
  Igazgatóság javaslatához a Felügyelő Bizottség jórvásszároszág az az tört 7. Igazgatóság jóvás a körött az - reazgatóság jáváslata alapján lehet
  A - Távaslatához a Felügyelő Bizottság jóváhagyása szükséges.
• 1. fenmaradó vagyon - törvény eltérő rendelkezése hiámozások kiegyenlítése után
     fennmaradó vagyont - törvény eltérő rendelkezése hiámyában - a Részvényesek között az általuk a részvényekre tényiere teljesítet befizetesek, illet és észvényesek között
     hozzájárulások alapján részvényeik névétékések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján száro tenyrőgésen teljesített öltések, illetve nem
     Hozzájárulások alapján tészvényeik névértékének arányában kell felosztani.
• 1. ki, a tartozások kiegyenlítése után femmaradó vagyon felosztásakor az elettettészvényt bocsátott.
     részvény biztosította figyelembe figyelembe - koll részvény megindításakor, illet - Jögök: " ifejételibe" kell - vemi. Ha a végelszámolás
     teljes egészében befizetésre, a végelszámolás elrendelésekor a Társaság alaptökéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogszált a még nem került.
     teljesített pénzbeli és nem pénzheli szolnáltatásaka az az az az az az az még n teljesített pénzbeli szolgáliábó, metve a felszámoló jogosult a még nem
     esedékessé tenni, és azok teliesítését a Régükuszákötélezettséget azonnal esettséget a meg elem szok szok szók szók főtelezettséget azomal
     esedékessé tenni, és azok teljesítését a Részvényesektől követelni, ha arra a Társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.
• 1. észrevételt és indítványt tenni, felvilágosítást kérni, valamint és ini, valamint
     észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig
• 1. Részvényes meg rendőre tázótt uzyit Völálközött az legzettéség köteles minden
     Részvesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadi, olyan módon, hogy a Részványott tállózásátóz a szükséges tájókoztatást megadni, olyan,
     módon, hogy a Részvényes – a közgyűlés napja előtt legalább nyolo nappal benyújtott írásbel i a szákséges és a közgyűtes napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott
     írásbeli kérelmére – a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt három
     na nappal megkapja.
• 1. ettség és a társabe az az az az az az az az az az az az az az az az az az egyereset terheli,
     ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 6:519 szabályai szerint megtéríteni.

A Társaság működéséről, üzletmenetéről a közgyűléseken, illetve a közgyűlési dokumentációk, továbba a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben és a közgyűlési
Értéktőzsde Zrt, szabályataihan előítt között is között menyben és a Budapesti Értéktőzséget és az és az az az ért közétételek útját térvényben és a Budapesti
Értéktőzsde Zrt. szabályzataiban előírt közzététek útján tájékoztatja a Részvényeseket és a tőkepiacot. A Társaároni bióti közzetelek ütján tájékoztatja a Részvényeseket.
alkalmazásában üzleti titoknak minősülnek azoleti iratai a Ptk. szabályainak alkalmazásában üzleti tátokaság üzleti könyvel, egyeb üzleti iratái a Ptk. szabályai.
Nem - szákas H

• 1. hozzájárulását nem teljesítette.
• 1. A Részvényes a részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet
     részvényesi képviselő az Igazgatóság és a Felüsz dő Di részvények képviselő ez fogát kepviselő ürjan is gyakorolhatja. Nem lehet
     könyvvizsgáló. könyvvizsgáló.
• 1. Ha a Részvényest több képviseli, és ezek egymástól eltérően szavaznak vagy és és és és és és és riselő képviseit, és ézek égymástól eltérően szavaznak vagyarak vagyar
     nyilatkoznak, valamennyüik által leadott szavazat, illetve megtett nyilatkozat se
• 1. A Részvényes jogainak a Társasággal szemben való gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg, aki a Társasággal szemben a részvénykönyvbe meghatalmazottként való bejegyzést követően a részvényesi jogokat saját nevében, a Részvényes javára gyakorolja. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.
• 1. Ha a szavazatok legalább egy százalékát képviselő Részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

A KÖZGYÜLÉS VIII.

• A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve. 1.
• A közgyűlést a Ptk. által meghatározott esetekben a Ptk.-ban megjelölt személyek 2. hívhatják össze, azzal, hogy évi egy rendes közgyűlés tartása minden év július 1. és október 31. között kötelező.
• 1. – a közgyűlés kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően az Alapszabály XIX.1. pontja szerinti rendben kell közzétenni.
• 1. jelentésének lényeges adatait, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket és az azokra vonatkozó felügyelő bizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat a Társaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó rendelkezések szerint a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza.
• A közgyűlésre szóló hirdetménynek tartalmaznia kell: 5.
  • a Társaság cégnevét és székhelyét; a)
  • a közgyűlés időpontját és helyét; b)
  • a közgyűlés megtartásának módját; c)
  • konferencia-közgyűlés esetén a szavazási meghatalmazott nevét, elérhetőségét; d)
  • e) a közgyűlés napirendjét és a napirend kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit;
  • a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket; f)
  • a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és e g) idejét;
  • h) jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
  • i) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.

A közgyűlés a Társaság székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyre is összehívható.

• A Részvényesek indítványtételi jogára a Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Amennyiben 6. azonos napirendi ponthoz tartozó, egymásnak ellentmondó határozattervezetek közül a közeyűlés valamelyik határozattervezetet elfogadta, akkor az ennek ellentmondó határozattervezetet nem kell szavazásra bocsátani.
• A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság 7. szavazatra jogosító részvényei által megtesterrek szavazatok legalább harmine százalékát képviselő Részvényes jelen van.

A közgyűlés határozatképtelensége miatt a megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok legalább tíz százalékát képviselő Részvényes jelen ver.

A megismételt közgyűlés kizárólag a meghirdetett eredeti napirendi pontokban határozatképes. A megismételt közgyűlést a nem határozatképes közgyűlést legfeljebb huszonegy nappal követő időpontra kell összehívni.

8.

Az A sorozatú névre szóló törzsrészvények közül minden egyes részvény egy szavazatot
iolont jelent.

A "H" sorozatú kamatozó részvények közül minden egyes részvény egy szavazatot jelent.

A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a Részvényes (ideértve a részvényesi meghatalmazottat is) nevét az Alapszabály VI. 10. és VI.11. pontja szerint a részvénykönyvbe bejegyezzék.

A Részvényes számára az Igazgatóság a részvények számának megfelelő szavazati jogot igazoló szavazójegyet ad ki, amely szavazájegy egyben igazolás a közgyűlésen való részvételre.

• 1. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb harminc napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor. A felfüggeszett ülés folytatásaként megtartott közgyűlés esetén a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szábályokat nem kell alkalmazi.
• 1. felmutatásával vagy gépi szavazórendszer alkalmazásával történik.
• 1. felülvizsgálatát bármely Részvényes, továbbá az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság bármely tagja kérheti a Ptk. 3:35-37. §-ok szerinti rendben.

IX. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

• 1.
  • az Alapszabály megállapítása és módosítása, a) a
  • döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról; b)
  • a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; c)
  • az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és az audit bizottság tagjainak és a d) könyvvizsgálónak a megválasztása;
• e) az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és az audit bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak visszahívása;
• f) döntés az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről;
• g) a beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;
• az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása, továbbá az egyes h) részvényfajták, osztályok átalakítása;
• döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; 1) =
• az alaptőke felemelése kivéve az Alapszabály XV.10. pontjában = szabályozottakat;
• az alaptőke leszállítása; k)
• döntés a részvények esetleges értéktőzsdei kivezetése iránti kérelemről; 1)
• m) az Igazgatóság által készített és a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott, a Budapesti Értéktőzsde számára benyújtásra kerülő felelős társaságirányítási jelentés jóváhagyása;
• n) pénzügyi segítség nyújtása;
• o) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, a Ptk. vagy más törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
• A közgyűlés a határozatait szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. 2. A szavazatok háromnegyedes többsége (minősített többség) szükségeltetik a fenti IX.1. a), b), c), h), k), l) és n) pontokban szereplő, valamint a Ptk.-ban vagy más törvényben meghatározott egyéb kérdésekben.

A közgyűlés olyan határozata, amely a fenti IX.1. h) pont szerint valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha abhoz az érintett részvénysorozatok Részvényesei külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát - nem alkalmazhatók. A jelen pontban foglalt esetekben érintettnek minősülnek azok a részvénysorozatok, amelyekbe a részvények a tervezett közgyűlési/igazgatósági döntést megelőzően vagy követően tartoznak és amelyeket a közgyűlési/igazgatósági döntéssel célzott hátrányos módosítás közvetlenül érint akként, hogy olyan új részvények forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelésről szóló zögy meghozatalához, amely során kizárólag új "A" sorozatú törzsrészvények kerülnek kibocsátásra, nem szükséges a "H" sorozatú kamatozó Részvényesek hozzájárulása, figyelembe véve azt, hogy a Társaság mindenkori Részvényesei úgy tekintik, hogy az "A" sorozatú törzsrészvények darabszámának változása nem érinti közvetlenül, illetve hátrányosan a "H" részvénysorozatot.

Az Igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő, fenti tartalmú határozati javaslatot a Társaság hirdetményi helyein köteles közzétenni. Az érintett részvénysorozatnak a nyilatkozattételi határidő kezdőnapján a részvénykönyvben szereplő Részvényesei a ny namény megjelenésétől számított tizenöt napon belül postai úton továbbított levélben, írásban jogosultak nyilatkozni olyan módon, hogy a nyilatkozat a határidő utolsó napján 17.00 óráig a hirdetményben szereplő címre megérkezzék. Egy részvénnyel egy nyilatkozattételi perióduson belül csak egyszer lehet nyilatkozni. Előzetes hozzájárulásnak minősül, ha a Részvényes ezen időtartamon belül nem nyilatkozik.

A közgyűlés az Alapszabály-módosítás javaslatairól – a Részvényesek egyszerű többséggel hozott határozatának függvényében – külön-külön vagy összevontan határoz.

A közgyűlés döntéshozatalánál a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt szabály nem irányadó, tehát egy határozat meghozatalakor a döntésben egyebként személyesen érdekeltek is szavazhatnak.

• 1. A közgatósági és felügyelő bizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről hozatt döntése nem kötelező erejű, az mindössze a részvényesi véleménynyivi írózóti lehetőségét biztosítja.
• 1. meg, megállapítja a közgyűlés határozatképességét, és javaslatot tez az közgyűlős levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítő, a további esetleges tisztségeket betöltők és a szavazatszámlálók személyére, akiknek a megválasztására a közgyűlés jogosult egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés elnöke:

• a)
• b) elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét, kimondja a közgyűlés határozatát:
• gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv szabályszerű vezetéséről; c)
• aláírásával hitelesíti a közgyűlési okmányokat. d)

IGAZGATÓSÁG X.

• 1. Az Igazgatóság a Társaság általános hatáskörű ügyvezető szerve. Az Igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület.
• 1. Az Igazgatóság az elnökét és alelnökét az Igazgatóság választja a saját tagját tözjil.
• 1. Társaság beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése és előterjesztése. Az Igazgatóság az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít. Az legalour gondoskodik részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.

A Társaság nyilvánosan kibocsátott részvényei vonatkozásában a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítése az Igazgatóság feladata.

1. Alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli.

2. 1. együtt jogosult összehívni.
3. 1. Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és legalább tagjainak többsége jelen van. Az Igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen a tagsági jogait személyes részvétel helyett - a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas - elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Ennek feltételeit az igazgatóság ügyrendje határozza meg.
4. 1. valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik sem tiltakozik.
5. 1. többségével megválasztott igazgatósági tag vezeti. Az ülés vezetése keretében a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, vezeti a napirendi pontok vitáit, megállapítja az egyes határozatokat és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről.
6. 1. Az Igazgatóság a határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.

A kisebbségben maradt igazgatósági tag a véleményét - amennyiben azt igényli jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyelő Bizottság elnökének.

1. Az Igazgatóság ülés megtartása nélkül, írásban is hozhat határozatot erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az Igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, melyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni.

Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani.

• 1. A Társaság alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az Igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az Igazgatóság a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni.
• 1. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az Igazgatóság által a jelen Alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezik.
• 1. Az Igazgatóság jogosult a Társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint a Társaság tevékenységi köreinek – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – módosítására vonatkozó döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az Alapszabály alapján szükséges – az Alapszabály módosítására.
• 1. A Társaság Igazgatóságának tagjai a vonatkozó közgyűlési határozatokban megjelölt időtartamra:

Pércsi Levente Gábor (1149 Budapest, Róna köz 16.)

Bártfai Zsolt (1029 Budapest, Toldi Miklós utca 1.)

Csontos Zoltán (2120 Dunakeszi, Lehár Ferenc utca 57.)

Bodzási Gergely (1149 Budapest, Kövér Lajos utca 6. fszt. 1.)

Bakos Róbert (2000 Szentendre, Diófa utca 13.)

15.

X/A. VEZÉRIGAZGATÓ

• 1. munkaviszonyban látja el. A Vezérigazgatói tisztségbez tartozó hatásköröket az Igazgatóság írásbeli határozatával állapítja meg.
• A Vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság által erre kijelölt 2. igazgatósági tag gyakorolja.
• A Vezérigazgató cégjegyzési jogára a lenti XVIII. pont rendelkezései irányadók. 3.

XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

• 1. A Társaság Felügyelő Bizottsága legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Részvényesek vagy mások közül a közgyűlés jogosul megválasztani, a közgyűlési határozatban meghatározott időtatamra.
• 1. Függetlennek minősül a Felügyelő Bizottság tagja, ha a Társasággal a felügyelő bizottsági tagságán és a társaság szokásos tevékenységébe tartozó, a felügyelő bizottsági tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyon nem áll, valamint vele szemben és jeg iszen jeg iszen, on királ mas jóg nszónyváli felin jóló filizáró ok kizáró ok.
• 1. A Felügyelő Bizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjestést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

• 1. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.
• 1. A Felügyelőjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagja a felügyelő bizottsági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Ennek feltételeit a felügyelő bizottság ügyrendje határozza neg.
• 6.
  • összehívja és vezeti a bizottság üléseit; a)
  • gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről; b)
  • c) c részt vehet az Igazgatóság ülésein;
  • d) kezdeményezi a közgyűlés összehívását, illetve összehívja azt;
• e)
• 1. megjelölt időtartamra:

Kövesdi Péter (1134 Budapest, Apály utca 5. B. lház. 7. em. 8. ajtó)

Horváth Zsolt (1125 Budapest, Virányos út 27.)

Keresztyénné Deák Katalin (1161 Budapest, Pálya utca 49.)

dr. Krezinger Viktor (8600 Siófok, Kele utca 4.)

Kállay András István (1121 Budapest, Normafa út 19.)

Czegle János (1221 Budapest, Honfoglalás út 89.)

Szalai Sándor (1037 Budapest, Kocsis Sándor út 6/a. II/1.)

AZ AUDIT BIZOTTSAG XII.

• 1. tagjait a közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választja. Az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
• 1. Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:
  2. a)
  3. javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; b)
  4. c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
  5. d) a könyvvizsgálóval szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint - szükség esetén - a Felügyelő Bizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
  6. e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;
  7. f) a Felügyelő Bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében;

g) valamint minden további feladat, amit jogszabály a hatáskörébe utal.

1. időtartamra:

Horváth Zsolt (1125 Budapest, Virányos út 27.) Keresztyénné Deák Katalin (1161 Budapest, Pálya utca 49.) dr. Krezinger Viktor (8600 Siófok, Kele utca 4.) Kállay András István (1121 Budapest, Normafa út 19.)

Szalai Sándor (1037 Budapest, Kocsis Sándor út 6/a. II/1.)

1. bizottsági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Ennek feltételeit az audit bizottság ügyrendje határozza meg.

XIII. A KÖNYVVIZSGÁLÓ

1. A Társaságnál könyvvizsgáló működik.

A Társaság állandó könyvvizsgálója 2024. október 31. napjától 2025. október 30. napjáig tartó időtartamra:

a K-E-S AUDIT Könyvvizsgáló, Könyvvezető és Adószakértő Korlátolt Felelősségű Társaság (1054 Budapest, Báthori utca 20. 3. em. 1/a., Cg. 01-09-681313, MKVK nyilvántartási szám: 001587), a könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Váradiné Jassó Mariann kamarai tag könyvvizsgáló (anyja születési neve: Taizs Vilma, lakcím: 1121 Budapest, Lidérc utca 27., MKVK tagsági szám: 04193) látja el.

Közgyűlési felhatalmazás alapján az Igazgatóság jogosult arra, hogy a személyében felelős könyvvizsgáló változása esetén döntsön az új személyében felelős könyvvizsgáló elfogadásáról, az alapszabály kapcsolódó módosításáról és a kapcsolódó cégeljárás lefolytatásáról.

• 1. könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a Felügyelő Bizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a Társaság közgyűlése elé terjesztett éves beszámolót megvizsgálja abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályok előírásainak, és véleményét ismerteti. Enélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható.
• 1. A könyvvizsgáló köteles az éves rendes közgyűlésen részt venni. Részt vehet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein.
• 1. tájékoztatása mellett abban az esetben, ha tudomást szerez a társasági vagyon olyan mértékű változásáról, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, továbbá, ha olyan tényről szerez tudomást, amely az Igazgatóság tagjai, vagy a Felügyelő Bizottság tagjai ezen minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonják maguk után.
• 1. Ha a Társaság közgyűlését nem hívják össze, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

XIV. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA

• 1. ig tartott.
• 2.

Az ezt követő üzleti év 2020. január 1. napjától 2020. június 30. napjáig tartott, majd azt követően a Társaság minden üzleti éve a naptári év július 1. napjától a következő naptári év június 30. napjáig tart.

ALAPTÖKE-EMELES XV.

• 1. Alaptőke-emelésről az Igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés vagy az Alapszabály XV.9. pontja szerinti felhatalmazás esetén az Igazgatóság határoz.
• 1. forgalomba hozatalával, a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetőleg feltételes alaptőkeemelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.
• 1. korábban kibocsátott valamennyi részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke teljes mértékben befizetésre került, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktálanul a Társaság rendelkezésére bocsátották.
• 1. Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály Részvényesei az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát - nem alkalmazhatók. Erintettnek minősül a részvényfájta, illetve a részvényosztály, ha az alaptőke-emelés következtében a meglévőhöz képest új részvényfajta vagy részvényosztály kerül kibocsátásra. Az Igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot a Társaság hirdetményi helyein köteles közzétenni. Az érintett részvénysorozatnak a nyilatkozattételi határidő kezdőnapján a részvénykönyvben szereplő Részvényesei a közlemény megjelenésétől számított tizenőt napon belül postai úton továbbított levélben írásban jogosultak nyilatkozni olyan módon, hogy a nyilatkozat a határidő utolsó napján 17.00 óráig a hirdetményben szereplő címre számra megérkezzék. Egy részvénnyel egy nyilatkozattételi perióduson belül csak egyszer lehet nyilatkozni. Előzetes hozzájárulásnak minősül, ha a Részvényes ezen időtartamon belül nem nyilatkozik. A jelen pontban írtak megfelelően irányadók az Igazgatóságot alaptőke-emelésre felhatalmazó közgyűlési határozat esetén is.
• 1. Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni a Ptk. 3:296. § (1) bekezdésében írtakat, és meg kell jelölni a Ptk. 3:296 (2) bekezdésében hivatkozott személyeket.
• Az alaptőke-emelés végrehajtása az Igazgatóság feladata. 6.
• 1. felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon mértékét a beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a Társaság Részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.
• 1. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvények az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában - első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosítanak.
• 1. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság Részvényeseit, ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező Részvényeseket, majd az

átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait ebben a sorrendben - a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.

Amennyiben a Társaság Részvényeseit vagy kötvénytulajdonosait a Ptk. rendelkezése értelmében jegyzési elsőbbségi jog vagy részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog (a továbbiakban együttesen elsőbbségi jog) illeti meg, és annak gyakorlását nem zárják ki, az Igazgatóság az Alapszabály XIX.1. pontja szerinti rendben közzétett hirdetményben köteles felhívni a Részvényeseket vagy kötvénytulajdonosokat elsőbbségi joguk gyakorlására. A Részvényesek vagy kötvénytulajdonosok elsőbbségi jogukat a hirdetményben meghatározott módon, határidőn belül és címre eljuttatott nyilatkozatban gyakorolhatják. A nyilatkozatoknak tartalmaznia kell a lejegyezni vagy átvenni kívánt részvények fajtáját, osztályát, sorozatát, névértékét, darabszámát és kibocsátási értékét, valamint a Részvényes vagy kötvénytulajdonos visszavonhatatlan kötelezettségvállalását a nyilatkozatban meghatározott részvények jegyzésére vagy átvételére, illetve kibocsátási értéküknek a közgyűlés határozatban foglaltak szerinti megfizetésére. A nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban foglalt fizetési kötelezettséget a Részvényes vagy kötvénytulajdonos határidőn belül megfelelően teljesítse. Ha egy Részvényes vagy kötvénytulajdonos a hirdetményben meghatározott határidőn belül érvényesen nem nyilatkozik elsőbbségi jogának gyakorlásáról, azt úgy kell tekinteni, hogy e jogával nem kíván élni. A közgyűlés eltérő tartalmú határozatának hiányában, amennyiben az elsőbbségi jogra egy sorban jogosultak több részvényt kívánnak lejegyezni vagy átvenni, mint amennyi részvény a tőkeemeléssel összefüggésben kibocsátásra kerül, úgy az elsőbbségi jogukat részvényeik vagy kötvényeik névértékének arányában gyakorolhatják.

A közgyűlés az elsőbbségi jogot - az Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján kizárhatja. Az elsőbbségi jog kizárására vonatkozó előterjesztést a közgyűlés az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslattal együttesen köteles megtárgyalni, de arról külön köteles határozatot hozmi. Az elsőbbségi jog kizárására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az alaptőke felemelésének indokát, zártkörű alaptőkeemelés esetén a részvények átvételére jogosított személyek bemutatását és az alaptőke felemelését követően az alaptőke felemelést megelőző Részvényesek szavazati arányának módosulását.

1. felemelésére. A felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget (jóváhagyott alaptőke), amellyel az Igazgatóság a Társaság alaptőkéjét a közgyűlési határozatban megszabott, legfeljebb ötéves időtartam alatt összesen felemelheti. Az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az Igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is. Az alaptőke-emelés Igazgatóság általi végrehajtására az Alapszabály és a Ptk. rendelkezései irányadóak.

XVI. AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA

• 1. Az alaptőke leszállítását elrendelő közgyűlési határozatban meg kell jelölni a Ptk. 3:309. § (3) bekezdésében felsoroltakat.
• 1. meg kell tartani. A társaság akkor határozhat az alaptőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik, és így az alaptőke legalább az alaptőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.
• 1. napon belül az Igazgatóság köteles a Ptk. 3:312. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú hirdetményt a Cégközlönyben – kétszer egymás után, legalább harminc napos időközzel - közzétenni.
• 1. megelőzően keletkezett követelés jogosultja megfelelő biztosítékot igényelhet a társaságtól, kivéve, ha
  2. a) már rendelkezik az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal;
  3. a Társaság alaptőke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel b) a biztosítékadás indokolatlan;
  4. c) az alaptőkéjén a Társaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor, és az alaptőke-leszállításról hozott határozatot megelőző öt évben a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal alaptőke-leszállítást; vagy
  5. az alaptőke leszállítása kötelező. d)

A fenti c) pont szerinti esetben az alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a Társaság alaptőkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a Társaság alaptőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a részvényesek javára kifizetést teljesíteni.

• 1. fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni - csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad.
• 1. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptőke-leszállítással érintettnek minősített részvényfajta, részvényosztály Részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta vagy részvényosztály, amennyiben az alaptőke leszállítása másik részvényfajtához vagy részvényosztályhoz képest nagyobb arányban érint. Az Igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot a Társaság hirdetményi helyein köteles közzétenni. Az érintett részvénysorozatnak a a nyilatkozattételi határidő kezdőnapján részvénykönyvben szereplő Részvényesei a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül postai úton továbbított levélben vagy telefax útján írásban jogosultak nyilatkozni oly módon, hogy a nyilatkozat a határidő utolsó napján 17.00 óráig a hirdetményben szereplő címre megérkezzék. Egy részvénnyel egy nyilatkozattételi perióduson belül csak egyszer lehet nyilatkozni. Előzetes hozzájárulásnak minősül, ha a Részvényes ezen időtartamon belül nem nyilatkozik.

A TÁRSASÁG MEGSZÜNÉSE XVII.

• 1. A Társaság megszűnik, ha
  2. a) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
• b) a közgyűlés vagy az Alapszabály X.15. pontja alapján az Igazgatóság elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
• c) a Cégbíróság a 2006. évi V. törvényben meghatározott okok miatt megszünteti.
• 1. vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Társaságot a nyilvántartásból törölje.

XVIII. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előszere el egye (rövidített) á rarasag közzer vagy gopper előmi, előhydnött.
Igazotáság másik területett egyere (rövidített) alá az Igazgatóság bármely tagja az Igazgatóság másik tagjai közül legalább Csontos Zoltán, Bártfai Zsolt vagy Pércsi Levente Gábor igazgatósági tagok valamelyikével együttesen, vagy az Igazgatóság által képviseletre feljogosított társasági munkavállalóval együttesen, vagy az Igazgatóság által cépysségete feljogosított két munkavállaló együttesen írják alá nevüket a hiteles aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellejegyzett aláírás-minta szerint.

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

• 1. A Társaság a hirdetményeit ha jogszabály eltérően nem rendelkezik egyszeri alkalommal, a Társaság honlapján (www.deltatechnologies.hu), a Budapesti Értéktőzsde honlapján, a https://kozzetetelek.mnb.hu/ weboldalon, jogszabály által meghatározott esetekben a Cégközlönyben teszi közzé.
• A Társaság honlapjának címe: www.deltatechnologies.hu 2.
  N

A Társaság e-mail címe: tozsde@delta.hu

• 1. A Társaság alapításával és a változások bejegyeztetéséből járó, igazolt költségeket a Társaság viseli.
• 1. Ha az Alapszabály valamely rendelkezése semmis vagy érvénytelen, úgy ezen körülmény nem hat ki az Alapszabály egészére, azt nem teszi teljes egészében semmissé vagy érvénytelenné. Az érvénytelen (semmis) az item tezer töljős égeszőott iseminissém
     A lenszokékezétés étésétét (ész helyett a Részvényesek a következő Alapszabály-módosításkor a jelen Alapszabály megállapításánál irányadó szerződéses akaratuknak megfelelően a hibás részt orvosolják, mindaddig a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók.
• 1. A jelen Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai az irányadóak.

***

[Ügyvédi ellenjegyzés a következő oldalon]

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ("Ctv.") 51. § (3) bekezdése alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály 2025. július 16-tól hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű alapszabály elkészítése a 14/2025. (VII. 16.) számú közgyűlési határozatokon alapul. A változások félkövér, dőlt betűvel kerültek feltüntetésre az alapszabályban.

Egységes szerkezetbe foglaltam és ellenjegyzem Budapesten, 2025. július 28. napján:

dr. Kapolyi József
ugyvéd Kapolyi Ügyvédi Iroda
Iózsef nádor tér 5-6. III. en

Dr. Kapolyi József ügyvéd Kapolyi Ügyvédi Iroda 1051 Budapest, József nádor tér 5-6. III. emelet KASZ: 36062586

Rapolyi Jozser

or têr 5-6. III en