Delta Technologies Plc — Governance Information 2026

Apr 24, 2026

1

A DELTA GROUP

NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
ALAPSZABÁLYA

amely készült a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint.

I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE

1. A Társaság cégneve:
   Delta Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2. A cég megjelölésére, annak elnevezése helyett használt (rövidített) címszó:
   Delta Group Nyrt.

3. A Társaság idegen nyelvű cégneve angolul:
   Delta Group Public Limited Company
   A Társaság idegen nyelvű rövidített cégneve angolul:
   Delta Group Plc.

4. A Társaság székhelye:
   1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74.

II. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA ÉS IDŐTARTAMA

A Társaság alapítója a Magyar Kárpótlási Jegy Hasznosító Részvénytársaság (1054 Budapest, Hercegprímás u. 2.).

A Társaság határozatlan időre alakult, működését a Társaság az alapítása napján kezdte meg.

III. A TÁRSASÁG JOGI MINŐSÉGE

A Társaság a Ptk. 3:211. § (1) bekezdése alapján nyilvánosan működő részvénytársaság.

IV. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE

6421 '25 Vagyonkezelés (holding) (Főtevékenység)
1811 '25 Napilapnyomás
1813 '25 Nyomdai előkészítő tevékenység
1814 '25 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
1820 '25 Egyéb sokszorosítás
4618 '25 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme
4649 '25 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme
4650 '25 Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme

Elektronikusan aláírta: Dr. Kapolyi József 2026-04-14 15:59:17 +0200

---

2

5811 '25 Könyvkiadás
5812 '25 Napilapkiadás
5813 '25 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 '25 Egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)
5829 '25 Egyéb szoftverkiadás
5911 '25 Film, videó, televízióműsor készítése
5912 '25 Film, videó, televízióműsor készítésének utómunkálatai
5913 '25 Film-, videóterjesztés
5914 '25 Filmvetítés
5920 '25 Hangfelvétel-készítés, -kiadás
6010 '25 Rádióműsor-szolgáltatás, audiotartalom-terjesztés
6110 '25 Vezetékes, vezeték nélküli és műholdas távközlés
6210 '25 Számítógépes programozás
6220 '25 Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése
6290 '25 Egyéb információtechnológiai szolgáltatás
6392 '25 Egyéb információs szolgáltatás
7010 '25 Üzletvezetés
7020 '25 Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás
7210 '25 Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés
7311 '25 Reklámügynöki tevékenység
7312 '25 Médiareklám
7320 '25 Piac-, közvélemény-kutatás
7330 '25 PR-tevékenység
8552 '25 Kulturális képzés
8559 '25 M.n.s. egyéb oktatás
9020 '25 Előadó-művészet
9039 '25 Egyéb alkotó-, előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
9510 '25 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása
9699 '25 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás

V. A TÁRSASÁG VAGYONI VISZONYAI

1. A Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 338.740.000 forint, azaz háromszázharmincnyolcmillió-hétszáznegyvenezer forint, amely 201.240.000 forint, azaz kétszázegymillió-kétszáznegyvenezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, valamint 137.500.000 forint, azaz százharminchétmillió-ötszázezer forint pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll. A Társaság Részvényesei a Társaság

---

3

jegyzett tőkéjét (a részvények névértékét és kibocsátási értékét) teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátották az „I” sorozatú kamatozó részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének kivételével, amely legkésőbb 2026. április 30. napjáig kerül a Társaság rendelkezésére bocsátásra.

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a 2022. október 28-i keltű egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály melléklete tartalmazza, amely az illetékes cégbíróságon megtekinthető.

1. Az alaptőke (a jegyzett tőke) az alábbi részvényekből áll:

I. Törzsrészvények:

383.000.000 (azaz háromszáznyolcvanhárommillió) darab, egyenként 0,78 Ft (azaz nulla egész hetvennyolc század forint), azaz összesen 298.740.000 Ft (azaz kétszázkilencvennyolcmillió-hétszáznegyvenezer forint) névértékű, „A” sorozatú, névre szóló dematerializált törzsrészvény.

II. „H” sorozatú kamatozó részvények:

2.400 (azaz kétezer-négyszáz) darab, részvényenként 10.000 Ft (azaz tízezer forint) névértékű és 833.333 Ft (azaz nyolcszázharmincháromezer-háromszázharminchárom forint) kibocsátási értékű, „H” sorozatú dematerializált kamatozó részvény.

Részvények fajtája	Új részvény sorozatba tartozó, a Ptk. 3:238.§ szerinti kamatozó részvény
Részvények névértéke	10.000,- Ft
Részvények darabszáma	2.400 db
Részvények kibocsátási értéke	833.333,- Ft / részvény (külső szakértő által megállapított ársávon belül)
Részvények összkibocsátási értéke	1.999.999.200,- Ft
Részvényhez kapcsolódó szavazati jog	1 db szavazat / részvény
Részvényhez kapcsolódó kamat mértéke	Kamat = Részvény névértéke * Kamatlab * Korrekciós Tényező 1 * Korrekciós Tényező 2
Kamatláb	A Kamatmegállapítási Napon irányadó 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben) + 2% / év.
Amennyiben a Kamatmegállapítási Napon nincs forgalomban 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény, úgy a kamat mértéke az 5 éves magyar állampapír futamidejéhez legközelebb eső, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben) + 2%

---

4

Korrekción Tényező 1	Részvény kibocsátási értéke / Részvény névértéke (azaz: 833.333- Ft/10.000,- Ft)
Korrekción Tényező 2	A kibocsátás évében = Kibocsátás napja (ezt a napot is beleértve) és 2024.06.30. (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365
A kibocsátást követő években = 1
Kamatfizetési Időszak	Az az időszak, amelyre kamatot kell fizetni. A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja (ezt a napot is beleértve) és az első Kamatmegállapítási Nap, azaz 2024.06.30. (ezt a napot is beleértve) közötti időszak, azt követően az adott Kamatmegállapítási nap (ezt a napot nem beleértve) és a soron következő Kamatmegállapítási nap (ezt a napot is beleértve) közötti időszak.
Kamatmegállapítási Nap	A Társaság ezen a napon állapítja meg a soron következő Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét ("Kamatösszeg"). A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja, azt követően minden év 06.30. napja.
Kamatfizetési Nap	Minden év 10.30. napja (első alkalommal 2024.10.30.), vagy amennyiben az munkaszüneti nap, úgy az azt megelőző munkanap.
Kamatfizetési korlát	Kamatfizetésre a Ptk. 3:238. § (2) bekezdés szerinti esetben kerül sor. A Társaság az éves rendes közgyűlésén köteles megállapítani, hogy az adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozó Kamatösszeg kifizetésére sor kerülhet-e, illetve milyen mértékben kerülhet sor. Amennyiben adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan a Kamatösszeg kifizetésére nem, vagy csak részben kerül sor, úgy a ki nem fizetett kamat összege – késedelmi kamatfizetési kötelezettség nélkül – továbbgörgetésre kerül a soron következő Kamatfizetési Időszakra, vagy Kamatfizetési Időszakokra mindaddig, amíg a Kamatösszeg teljes egészének ténylegesen kifizetésre nem kerül.
Kamatösszegre jogosult személy	A Kamatösszegre az a személy jogosult, aki a Társaság Kamatmegállapítási Napot követő éves rendes közgyűlésére készített tulajdonosi megfeleltetés időpontjában ("Fordulónap") a részvény tulajdonosa volt.
Kibocsátás módja	Zárt körben akként, hogy az Új Részvények csak az MBH Alapkezelő Zrt. által kezelt MBH Egyensúly Nyíltvégű Befektetési Alap részére kerül felajánlásra, a jegyzési elsőbbség kizárása mellett. Az értékesítésre a tőkepiaci törvény szerinti tájékoztató, illetve befektetési szolgáltató megbízása nélkül kerül sor.
Egyéb rendelkezések	• Az Új Részvényeket a Társaság a kibocsátást követő 12 hónapon belül köteles bevezetni a Budapesti Értéktőzsde szabályozott piacára, vagy egyéb piacára.

---

5

• Nem kell kamatot fizetni arra a részvényre, amely a Fordulónapon a Társaság tulajdonában áll.
• A kamatozó részvény után a részvény névértékével arányos mértékű osztalék jár.

III. „I” sorozatú kamatozó részvények:

1.600 (azaz ezerhatszáz) darab, részvényenként 10.000 Ft (azaz tízezer forint) névértékű és 1.250.000 Ft (azaz egymillió-kétszázötvenezer forint) kibocsátási értékű, „I” sorozatú dematerializált kamatozó részvény.

Részvények fajtája	Új részvény sorozatba tartozó, a Ptk. 3:238.§ szerinti kamatozó részvény
Részvény sorozat megnevezése	„I” sorozatú kamatozó részvény
„I” sorozatú kamatozó részvények névértéke	10.000,- Ft
„I” sorozatú kamatozó részvények darabszáma	1.600 db
„I” sorozatú kamatozó részvények kibocsátási értéke	1.250.000,- Ft / részvény
„I” sorozatú kamatozó részvények összkibocsátási értéke	2.000.000.000,- Ft
„I” sorozatú kamatozó részvényhez kapcsolódó szavazati jog	1 db szavazat / részvény
„I” sorozatú kamatozó részvényhez kapcsolódó kamat mértéke	Kamat = „I” sorozatú kamatozó részvény névértéke * Kamatlab * Korrekciós Tényező 1 * Korrekciós Tényező 2
Kamatláb	Fix 10,44% (a 2026.03.10-i 10 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény fix hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben), azaz fix évi 6,94% + 3,50 % / év kamatfelár).
Korrekciós Tényező 1	„I” sorozatú kamatozó részvény kibocsátási értéke / „I” sorozatú kamatozó részvény névértéke (azaz: 1.250.000,- Ft / 10.000,- Ft)
Korrekciós Tényező 2	A kibocsátás évében = Az „I” sorozatú kamatozó részvények összkibocsátási értékének, azaz a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a Társaság részére való rendelkezésre bocsátásának napja (ezt a napot is beleértve) és 2026.06.30. (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365 A kibocsátást követő években = 1
Kamatfizetési Időszak	Az az időszak, amelyre kamatot kell fizetni. Az első kamatfizetési időszak az „I” sorozatú kamatozó

---

6

	részvények összkibocsátási értékének, azaz a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a Társaság részére való rendelkezésre bocsátásának napja (ezt a napot is beleértve) és 2026.06.30. (ezt a napot is beleértve) közötti időszak, azt követően az adott év 06.30. napja (ezt a napot nem beleértve) és a soron következő év 06.30 napja (ezt a napot is beleértve) közötti időszak.
Kamatösszeg	A soron következő Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összege.
Kamatfizetési Nap	Első alkalommal 2026. október 31. napja, ezt követően minden évben a Társaság rendes közgyűlését követő 5. munkanap, de nem később, mint az adott év október 31. napja.
Kamatfizetési korlát	Kamatfizetésre a Ptk. 3:238. § (2) bekezdés, valamint a Számviteli törvény 39. § (3) bekezdés szerinti esetben kerül sor. A Társaság az éves rendes közgyűlésén köteles megállapítani, hogy az adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozó Kamatösszeg kifizetésére sor kerülhet-e, illetve milyen mértékben kerülhet sor. Amennyiben adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan a Kamatösszeg kifizetésére nem, vagy csak részben kerül sor, úgy a ki nem fizetett kamat összege továbbgörgetésre kerül a soron következő Kamatfizetési Időszakra, vagy Kamatfizetési Időszakokra mindaddig, amíg a – kamatos kamatként számított – Kamatösszeg teljes egészének ténylegesen kifizetésre nem kerül. A ki nem fizetett kamat összege a vonatkozó Kamatfizetési Időszak utolsó napjával kerül tőkésítésre.
Kamatösszegre jogosult személy	A Kamatösszegre az a személy jogosult, aki a vonatkozó Kamatfizetési Időszak utolsó napját követő éves rendes közgyűlésére készített tulajdonosi megfeleltetés időpontjában ("Fordulónap") az „I” sorozatú kamatozó részvény tulajdonosa volt.
Kibocsátás módja	Az értékesítésre az (EU) 2017/1129 rendelet és a tőkepiaci törvény szerinti tájékoztató közzététele nélkül kerül sor, figyelemmel arra, hogy az új „I” sorozatú kamatozó részvények, a jegyzési elsőbbség kizárása mellett csak minősített befektetők részére kerül felajánlásra.
Társaságot megillető vételi jog	A Társaság az alábbi napokra vonatkozóan jogosult a vételi joggal érintett összes „I” sorozatú kamatozó részvényt megvásárolni az „I” sorozatú kamatozó részvény mindenkori tulajdonosától (vételi jog), a vételi jogot megállapító szerződés szerint azzal, hogy a vételi jog gyakorlására harmadik személyt is kijelölhet, továbbá azzal, hogy a lehívási ár („Vételi Lehívási Ár”) az alábbiak szerint kerül megállapításra:

Vételi Lehívási Ár „I” sorozatú kamatozó részvényenként = kibocsátási érték + az alábbi táblázat szerint az adott lehívási napra irányadó, „I” sorozatú kamatozó |

---

7

	részvényenkénti opciós felár + (amennyiben irányadó) a korábban tőkésített és a lehívás napjáig meg nem fizetett kamat.
	Lehívás napja	Opciós felár / „I“ sorozatú kamatozó részvény	Opciós felár az összes „I“ sorozatú kamatozó részvényre
	2030.06.30.	98.750,- Ft	158.000.000,- Ft
	2031.06.30.	113.125,- Ft	181.000.000,- Ft
	2032.06.30.	127.500,- Ft	204.000.000,- Ft
	2033.06.30.	141.875,- Ft	227.000.000,- Ft
	A lehívási nyilatkozatot a Lehívás napját megelőző év 07.01. és 12.31. napja között (ezeket a napokat is beleértve) lehet érvényesen megtenni, a fenti táblázat adott napjára.
„I“ sorozatú kamatozó részvény részvényesét megillető eladási jog (i)	Az „I“ sorozatú kamatozó részvények mindenkoritulajdonosa 2034.06.30. napjára jogosult a tulajdonában lévő összes eladási joggal érintett „I“ sorozatú kamatozó részvényt értékesíteni a Társaság részére (eladási jog), az eladási jogot megállapító szerződés szerint azzal, hogy az eladási jog teljesítésére a Társaság harmadik személyt is kijelölhet, továbbá azzal, hogy a lehívási ár („Eladási Lehívási Ár“) az alábbiak szerint kerül megállapításra:

Eladási Lehívási Ár „I“ sorozatú kamatozó részvényenként = kibocsátási érték + 156.250,- Ft opciós felár + (amennyiben irányadó) a korábban tőkésített és a lehívás napjáig meg nem fizetett kamat.

A lehívási nyilatkozatot 2033.07.01. és 2034.04.30. napja között (ezeket a napokat is beleértve) lehet érvényesen megtenni. | | |
| „I“ sorozatú kamatozó részvény részvényesét megillető eladási jog (ii) | A Társaság és az „I“ sorozatú kamatozó részvények átvételére kötelezettséget vállaló személy között létrejött, külön szerződésben megjelölt szerződésszegés esetén, az „I“ sorozatú kamatozó részvények átvételére kötelezettséget vállaló személy a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságától kezdődően bármikor jogosult a tulajdonában lévő összes eladási joggal érintett „I“ sorozatú kamatozó részvényt értékesíteni a Társaság részére (eladási jog), az eladási jogot megállapító szerződés szerint azzal, hogy az eladási jog teljesítésére a Társaság harmadik személyt is kijelölhet, továbbá azzal, hogy a lehívási ár („Szakkciós Eladási Lehívási Ár“) az alábbiak szerint kerül megállapításra: | | |

---

8

	Szankciós Eladási Lehívási Ár „I” sorozatú kamatozó részvényenként = kibocsátási érték + az alábbi táblázat szerint az adott lehívási napra irányadó, „I” sorozatú kamatozó részvényenkénti opciós felár + (amennyiben irányadó) a korábban tőkésített és a lehívás napjáig meg nem fizetett kamat.
	Lehívás napja	Opciós felár / „I” sorozatú kamatozó részvény	Opciós felár az összes „I” sorozatú kamatozó részvényre
	2030.06.30. napját megelőzően	98.750,- Ft + a szerződésszegés évében járó éves kamat	158.000.000,- Ft + a szerződésszegés évében járó éves kamat
	2030.06.30. (ezt a napot is beleértve) és 2031.06.30. (ezt a napot nem beleértve) napja között	113.125,- Ft	181.000.000,-Ft
	2031.06.30. (ezt a napot is beleértve) és 2032.06.30. (ezt a napot nem beleértve) napja között	127.500,- Ft	204.000.000,- Ft
	2033.06.30. napján, vagy azt követően	141.875,- Ft	227.000.000,- Ft
Kiegészítő szabályok eladási jog gyakorlásához	Amennyiben az „I” sorozatú kamatozó részvények mindenkori tulajdonosa érvényesen megtette az eladási jog gyakorlásához szükséges lehívási nyilatkozatát, de a jogszabályi (így különösen a Ptk. 3:238. § (2), továbbá a Számviteli tv. 39.§ (3) bekezdése szerinti) feltételek hiányában a Társaság nem tudja teljesíteni a Eladási Lehívási Ár, illetve a Szankciós Eladási Lehívási Ár megfizetésére vonatkozó kötelezettséget és az eladási jog vonatkozásában nem jelöl ki olyan harmadik személyt maga helyett, amely ezen kötelezettséget teljesíteni tudja, úgy az „I” sorozatú kamatozó részvények mindenkori tulajdonosa az Eladási Lehívási Áron – illetve adott esetben a Szankciós Eladási Lehívási Áron – felül, minden további megkezdett üzleti évre vonatkozó teljes évi kamatösszegre is jogosult.

---

9

Részvénykibocsátás célja	A Társaság akvizíciós stratégiájának finanszírozása, a Társasággal jelenleg is megbízási szerződéses viszonyban álló IT cégek earn-out típusú, kezdetben 51-60%-os részesedésének vállalatfelvásárlása.
Biztosíték	Az „I” sorozatú kamatozó részvény kibocsátásából származó forrásból megvalósított tranzakciók során a Társaság zálogjogot alapít a Társaság tulajdonába kerülő üzletrészeken, illetve részvényeken azzal, hogy ezen zálogjog hátrasorolódik a tranzakció lebonyolításához szükséges banki hitelszerződésben meghatározott zálogkövetelésekkel szemben.
Egyéb rendelkezések	• A szerződő felek kötelesek közokiratba foglalni az eladási, illetve a vételi jogot alapító szerződést, illetve a biztosítéki szerződéseket.
• A Társaságot terhelő adatszolgáltatási kötelezettséget a Társaság és az „I” sorozatú kamatozó részvények átvételére kötelezettséget vállaló személy között létrejött, külön szerződésben kerül meghatározásra.
• Nem kell kamatot fizetni arra az „I” sorozatú kamatozó részvényre, amely a Fordulónapon a Társaság tulajdonában áll.
• Az „I” sorozatú kamatozó részvény nem jogsít osztalékra.
• A Társaság nem köteles az „I” sorozatú kamatozó részvényeket bevezetni szabályozott piacra, vagy regisztrálni egyéb kereskedési helyszínre.

1. Az „A” sorozatú törzsrészvényeket tulajdonló Részvényeseket megilleti valamennyi, a Ptk. és az Alapszabály értelemében a törzsrészvényeseket megillető jog.

2. A „H” sorozatú kamatozó részvényeket tulajdonló Részvényeseket megilleti valamennyi, a Ptk. és az Alapszabály értelemében a „H” sorozatú kamatozó részvényeseket megillető jog.

3. Az „I” sorozatú kamatozó részvényeket tulajdonló Részvényeseket megilleti valamennyi, a Ptk. és az Alapszabály értelemében az „I” sorozatú kamatozó részvényeseket megillető jog.

VI. RÉSZVÉNYEK

1. A részvény a Társaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A Társaság jogosult törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény és visszaváltható részvény kibocsátására. A Társaság más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az Alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét.

2. A Társaság az elsőbbségi részvényfajtán belül

---

10

a) osztalékelsőbbséget;

b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség); valamint

c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget

biztosító részvényosztályt bocsáthat ki, azzal, hogy a Társaság jogosult olyan elsőbbségi részvényt is kibocsátani, amely a fentiekben meghatározott elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet is megtestesít. A Társaság jogosult olyan elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvény sorozat kibocsátására, amelynek részvényeit a Részvényes kérésére az Alapszabály rendelkezései szerint a Társaság más elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre köteles átcserélni, vagy amelynek részvényeit a Társaság saját döntése alapján cserélheti át más elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre. Amennyiben a Társaság a törzsrészvénytől eltérő részvényfajtákat bocsát ki, az azokra vonatkozó részletes szabályokat a kibocsátásról szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozattal módosított Alapszabályban állapítja meg.

1. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvény sorozat bocsátható ki.

2. A részvényt az Igazgatóság köteles az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával dematerializált részvényként előállítani.

3. A Társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése után az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a Részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről dematerializált formában ideiglenes részvényt kell előállítani.

4. Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben a részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történő bejegyzésével válik hatályossá.

5. A Részvényes a Társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése és az alaptőke, illetve – ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő – a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó dematerializált részvények értékpapírszámlán történő jóváírását.

6. A részvény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – szabadon átruházható. A részvény átruházása az átruházásra irányuló szerződéssel vagy más jogcímmel, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelésével, illetve a szerző értékpapírszámláján történő jóváírással történik.

7. A Társaság a Részvényesekről – ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is –, illetve a részvényesi meghatalmazottakról (nominee) (a továbbiakban együtt: Részvényes) részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a Részvényes, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), részvény sorozatonként a Részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét).

8. Az alakilag igazolt Részvényes a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A kérelemhez mellékelni kell a részvény tulajdonlását igazoló, a számlavezető befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által a jogszabályoknak megfelelő tartalommal kiállított tulajdonosi igazolást. A

---

11

részvénykönyv vezetője akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt Részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a Részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

1. A bejegyzett részvényest kérelme alapján törölni kell a részvénykönyvből. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.

A Társaság által kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi. A Részvényes nevét a részvénykönyv vezetője, ha a tulajdonosi megfeleltetés a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódik, a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatok alapján jegyzi be a részvénykönyvbe. A közgyűlésen (megismételt közgyűlésen) az a Részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdőnapját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.

A Részvényes a Társasággal szemben a részvényesi jogainak gyakorlására akkor jogosult, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség tulajdonosi igazolásra, ha a jogosultság megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor.

A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a Társaság – konkrét, ezirányú előzetes írásbeli megkeresés esetén, előre egyeztetett időpontban – a Társaság székhelyén munkaidőben biztosítja. Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, a részvénykönyv rá vonatkozó részéről a részvénykönyv vezetőjétől másolatot igényelhet. A másolatot öt napon belül, ingyenesen kell kiadni a jogosultnak.

1. Ha az Igazgatóság a részvénykönyv vezetésére megbízást ad, a megbízás tényét és a megbízott személyi adatait közzéteszi.

2. A Társaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (saját részvény). A Társaság a saját részvény alapítás vagy az alaptőke felemelése során történő megszerzésére nem jogosult. A Társaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés – a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása mellett – az Igazgatóságot arra előzetesen felhatalmazza.

3. Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor (ez a rendelkezés nem alkalmazható a Társaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén), valamint ha a Társaság a saját részvényeket a Társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg. Az Igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a

---

12

megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint ezen részvényeknek a Társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékéről.

VII. A RÉSZVÉNYESEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

1. A Részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Ezen kötelezettségének nemteljesítése esetén az Igazgatóság harmincnapos határidő kitűzésével teljesítésre hívja fel a Részvényeset, azzal, hogy a felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a Részvényes részvényesi jogviszonyának megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a Részvényes részvényesi jogviszonya a határidő lejárát követő napon megszűnik. Erről az Igazgatóság a volt Részvényeset írásban értesíti. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt Részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

2. A Társaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből – az „I” sorozatú kamatozó részvények kivételével – a Részvényes részvényei névértékével arányos osztalék illeti meg.

3. A közgyűlés által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet, erre figyelemmel osztalékra az a Részvényes jogosult, aki a közgyűlés által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. Az osztalékfizetésre vonatkozóan elkészített tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja legkorábban az osztalékfizetésről döntő (és az osztalék mértékét megállapító) közgyűlést követő ötödik munkanap lehet (amely nem eshet az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő harmadik tőzsdenapnál korábbi időpontra). A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja előtt legkésőbb két tőzsdenappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét.

4. A Részvényes osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A Részvényeset megillető osztalék nem pénzbeli juttatás keretében is teljesíthető.

A Társaság az osztalékra jogosult Részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe.

Az adózott eredmény felhasználásánál biztosítani kell mindazt a fejlesztési keretet, amely a Társaságnak a versenytársakkal való lépéstartásához és jövőbeni eredményes működéséhez szükséges.

1. A Társaság saját tőkéjéből a Részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a Társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a jelen bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a Társaság felszólítására a Társaság részére vissza kell fizetni.

2. Két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a Társaság közgyűlése vagy Igazgatósága osztalékfelleg fizetéséről akkor határozhat, ha

---

13

a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét;
c) a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

1. Osztalékelőleg fizetéséről az Igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Az Igazgatóság javaslatához a Felügyelő Bizottság jóváhagyása szükséges.
2. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani.
3. Ha a Társaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a Társaság alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni, és azok teljesítését a Részvényesektől követelni, ha arra a Társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.
4. A Részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni.
5. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság köteles minden Részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadni, olyan módon, hogy a Részvényes – a közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére – a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt három nappal megkapja.
6. A Részvényest a Társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 6:519 §-ának szabályai szerint megtéríteni.

A Társaság működéséről, üzletmenetéről a közgyűléseken, illetve a közgyűlési dokumentációk, továbbá a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. szabályzataiban előírt közzétételük útján tájékoztatja a Részvényeseket és a tőkepiacot. A Társaság üzleti könyvei, egyéb üzleti iratai a Ptk. szabályainak alkalmazásában üzleti titoknak minősülnek, ezekbe a Részvényes nem tekinthet be.

1. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a Részvényes, amíg az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
2. A Részvényes a részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet részvényesi képviselő az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló.
3. Ha a Részvényest több képviselő képviseli, és ezek egymástól eltérően szavaznak vagy nyilatkoznak, valamennyiük által leadott szavazat, illetve megtett nyilatkozat semmis.

---

14

1. A Részvényes jogainak a Társasággal szemben való gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg, aki a Társasággal szemben a részvénykönyvbe meghatalmazottként való bejegyzést követően a részvényesi jogokat saját nevében, a Részvényes javára gyakorolja. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

2. Ha a szavazatok legalább egy százalékát képviselő Részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletességére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

VIII. A KÖZGYŰLÉS

1. A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve.

2. A közgyűlést a Ptk. által meghatározott esetekben a Ptk.-ban megjelölt személyek hívhatják össze, azzal, hogy évi egy rendes közgyűlés tartása minden év július 1. és október 31. között kötelező.

3. A közgyűlésre szóló meghívót – amennyiben a Ptk. eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a közgyűlés kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően az Alapszabály XIX.1. pontja szerinti rendben kell közzétenni.

4. Az Igazgatóság a beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket és az azokra vonatkozó felügyelő bizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat a Társaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó rendelkezések szerint a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza.

5. A közgyűlésre szóló hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a Társaság cégnevét és székhelyét;

b) a közgyűlés időpontját és helyét;

c) a közgyűlés megtartásának módját;

d) konferencia-közgyűlés esetén a szavazási meghatalmazott nevét, elérhetőségét;

e) a közgyűlés napirendjét és a napirend kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit;

f) a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;

g) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét;

h) a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;

i) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.

A közgyűlés a Társaság székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyre is összehívható.

---

15

1. A Részvényesek indítványtételi jogára a Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Amennyiben azonos napirendi ponthoz tartozó, egymásnak ellentmondó határozattervezetek közül a közgyűlés valamelyik határozattervezetet elfogadta, akkor az ennek ellentmondó határozattervezetet nem kell szavazásra bocsátani.

2. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok legalább harminc százalékát képviselő Részvényes jelen van.

A közgyűlés határozatképtelensége miatt a megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok legalább tíz százalékát képviselő Részvényes jelen van.

A megismételt közgyűlés kizárólag a meghirdetett eredeti napirendi pontokban határozatképes. A megismételt közgyűlést a nem határozatképes közgyűlést legfeljebb huszonegy nappal követő időpontra kell összehívni.

1. A szavazati jog gyakorlásának feltételei és módja:

Az A sorozatú névre szóló törzsrészvények közül minden egyes részvény egy szavazatot jelent.

A „H” sorozatú kamatozó részvények közül minden egyes részvény egy szavazatot jelent.

Az „I” sorozatú kamatozó részvények közül minden egyes részvény egy szavazatot jelent.

A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a Részvényes (ideértve a részvényesi meghatalmazottat is) nevét az Alapszabály VI. 10. és VI.11. pontja szerint a részvénykönyvbe bejegyezzék.

A Részvényes számára az Igazgatóság a részvények számának megfelelő szavazati jogot igazoló szavazójegyet ad ki, amely szavazójegy egyben igazolás a közgyűlésen való részvételre.

1. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb harminc napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlés esetén a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

2. A szavazás nyíltan – az adott közgyűlés döntésétől függően –, a szavazólapok felmutatásával vagy gépi szavazórendszer alkalmazásával történik.

3. A közgyűlés vagy a Társaság más szerve által hozott jogsértő határozat bírósági felülvizsgálatát bármely Részvényes, továbbá az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság bármely tagja kérheti a Ptk. 3:35-37. §-ok szerinti rendben.

IX. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról;
c) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

---

16

d) az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és az audit bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása;

e) az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és az audit bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak visszahívása;

f) döntés az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről;

g) a beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;

h) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása, továbbá az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

j) az alaptőke felemelése – kivéve az Alapszabály XV.10. pontjában szabályozottakat;

k) az alaptőke leszállítása;

l) döntés a részvények esetleges értéktőzsdei kivezetése iránti kérelemről;

m) az Igazgatóság által készített és a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott, a Budapesti Értéktőzsde számára benyújtásra kerülő felelős társaságirányítási jelentés jóváhagyása;

n) a Társaság által kibocsátott részvények megszerzéséhez harmadik személynek pénzügyi segítség nyújtása;

o) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, a Ptk. vagy más törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

1. A közgyűlés a határozatait szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A szavazatok háromnegyedes többsége (minősített többség) szükségeltetik a fenti IX.1. a), b), c), h), k), l) és n) pontokban szereplő, valamint a Ptk.-ban vagy más törvényben meghatározott egyéb kérdésekben.

A közgyűlés olyan határozata, amely a fenti IX.1. h) pont szerint valamely részvény sorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvény sorozatok Részvényesei külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. A jelen pontban foglalt esetekben érintettnek minősülnek azok a részvény sorozatok, amelyekbe a részvények a tervezett közgyűlési/igazgatósági döntést megelőzően vagy követően tartoznak és amelyeket a közgyűlési/igazgatósági döntéssel célzott hátrányos módosítás közvetlenül érint akként, hogy olyan új részvények forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelésről szóló döntés meghozatalához, amely során kizárólag új „A” sorozatú törzsrészvények kerülnek kibocsátásra, nem szükséges a „H” sorozatú kamatozó Részvényesek és az „I” sorozatú kamatozó Részvényesek hozzájárulása, figyelembe véve azt, hogy a Társaság mindenkor Részvényesei úgy tekintik, hogy az „A” sorozatú törzsrészvények darabszámának változása nem érinti közvetlenül, illetve hátrányosan a „H” és „I” részvény sorozatot.

---

17

Az Igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő, fenti tartalmú határozati javaslatot a Társaság hirdetményi helyein köteles közzétenni. Az érintett részvény sorozatnak a nyilatkozattételi határidő kezdőnapján a részvénykönyvben szereplő Részvényesei a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül postai úton továbbított levélben, írásban jogosultak nyilatkozni olyan módon, hogy a nyilatkozat a határidő utolsó napján 17.00 óráig a hirdetményben szereplő címre megérkezzék. Egy részvényel egy nyilatkozattételi perióduson belül csak egyszer lehet nyilatkozni. Előzetes hozzájárulásnak minősül, ha a Részvényes ezen időtartamon belül nem nyilatkozik.

A közgyűlés az Alapszabály-módosítás javaslatairól – a Részvényesek egyszerű többséggel hozott határozatának függvényében – külön-külön vagy összevontan határoz.

A közgyűlés döntéshozatalánál a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt szabály nem irányadó, tehát egy határozat meghozatalakor a döntésben egyébként személyesen érdekeltek is szavazhatnak.

1. A közgyűlésnek az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszerének irányelveiről hozott döntése nem kötelező erejű, az mindössze a részvényesi véleménynyilvánítás lehetőségét biztosítja.

2. A közgyűlést az Igazgatóság elnöke, illetve az általa erre felkért igazgatósági tag nyitja meg, megállapítja a közgyűlés határozatképességét, és javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítő, a további esetleges tisztségeket betöltők és a szavazatszámlálók személyére, akiknek a megválasztására a közgyűlés jogosult egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés elnöke:

a) vezeti a tanácskozást a napirend alapján;
b) elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét, kimondja a közgyűlés határozatát;
c) gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv szabályszerű vezetéséről;
d) aláírásával hitelesíti a közgyűlési okmányokat.

X. IGAZGATÓSÁG

1. Az Igazgatóság a Társaság általános hatáskörű ügyvezető szerve. Az Igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület.

2. Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság elnöke, alelnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az Igazgatóság az elnökét és alelnökét az Igazgatóság választja a saját tagjai közül.

3. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság feladata a Társaság beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése és előterjesztése. Az Igazgatóság az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít. Az Igazgatóság gondoskodik részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.

---

18

A Társaság nyilvánosan kibocsátott részvényei vonatkozásában a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítése az Igazgatóság feladata.

1. Az Igazgatóság köteles összehívni a közgyűlést mindazon esetekben, amelyekben ezen Alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli.

2. Az Igazgatóság üléseit az Igazgatóság elnöke vagy az Igazgatóság bármely két tagja együtt jogosult összehívni.

3. Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülést szabályszerűen összehívták és legalább tagjainak többsége jelen van. Az Igazgatóság tagja az igazgatósági ülésen a tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Ennek feltételeit az igazgatóság ügyrendje határozza meg.

4. Az Igazgatóság akkor is határozatképes, ha az összehívása nem volt szabályszerű, de valamennyi igazgatósági tag megjelent és az ülés megtartása ellen egyik sem tiltakozik.

5. Az Igazgatóság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a jelen levő tagok egyszerű többségével megválasztott igazgatósági tag vezeti. Az ülés vezetése keretében a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, vezeti a napirendi pontok vitáit, megállapítja az egyes határozatokat és gondoskodik a jegyzőkönyvvezetésről.

6. Az Igazgatóság a határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.

A kisebbségben maradt igazgatósági tag a véleményét – amennyiben azt igényli – jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyelő Bizottság elnökének.

1. Az Igazgatóság ülés megtartása nélkül, írásban is hozhat határozatot erre vonatkozó indítvány, illetve az elnök döntése alapján. Ebben az esetben a határozati javaslatokat meg kell küldeni az igazgatósági tagoknak, és határidőt kell kitűzni a nyilatkozat megtételére. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az Igazgatóság elnöke állapítja meg a határozatot, melyet a tagokkal írásban közöl. A nyilatkozat megtételére kitűzött határidőn túl érkezett szavazatot (tartalmára tekintet nélkül) nemlegesnek kell tekinteni.

Amennyiben bármelyik igazgatósági tag igényli, a határozati javaslat megvitatása érdekében igazgatósági ülést kell tartani.

1. A Társaság alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az Igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az Igazgatóság a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni.

2. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az Igazgatóság által a jelen Alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezik.

3. Az Igazgatóság jogosult a Társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint a Társaság tevékenységi körének – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – módosítására vonatkozó döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az Alapszabály alapján szükséges – az Alapszabály módosítására.

---

19

1. A Társaság Igazgatóságának tagjai a vonatkozó közgyűlési határozatokban megjelölt időtartamra:

Pércsi Levente Gábor (1149 Budapest, Róna köz 16.)

Bártfai Zsolt (1029 Budapest, Toldi Miklós utca 1.)

Csontos Zoltán (2120 Dunakeszi, Lehár Ferenc utca 57.)

Bodzási Gergely (1149 Budapest, Kővér Lajos utca 6. fszt. 1.)

Bakos Róbert (2000 Szentendre, Diófa utca 13.)

1. Az Igazgatóság jogosult közbenes mérleg elfogadására.

X/A. VEZÉRIGAZGATÓ

1. A Társaság munkaszervezetének élén a Vezérigazgató áll, aki feladatait munkaviszonyban látja el. A Vezérigazgatói tisztséghez tartozó hatásköröket az Igazgatóság írásbeli határozatával állapítja meg.

2. A Vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag gyakorolja.

3. A Vezérigazgató cégjegyzési jogára a lenti XVIII. pont rendelkezései irányadók.

XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. A Társaság Felügyelő Bizottsága legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Részvényesek vagy mások közül a közgyűlés jogosult megválasztani, a közgyűlési határozatban meghatározott időtartamra.

2. A Felügyelő Bizottság tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a Felügyelő Bizottság tagja, ha a Társasággal a felügyelő bizottsági tagságán és a társaság szokásos tevékenységébe tartozó, a felügyelő bizottsági tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll, valamint vele szemben nem áll fenn a Ptk. 3:287. § (2) bekezdésében írt valamely kizáró ok.

3. A Felügyelő Bizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

1. A Felügyelő Bizottság a határozatait szavazással állapítja meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.

2. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagja a felügyelő bizottsági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Ennek feltételeit a felügyelő bizottság ügyrendje határozza meg.

3. A Felügyelő Bizottság elnöke a Ptk. és az Alapszabály rendelkezései keretében:

---

20

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit;
b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről;
c) részt vehet az Igazgatóság ülésein;
d) kezdeményezi a közgyűlés összehívását, illetve összehívja azt;
e) az évi rendes közgyűlésen jelentést terjeszt elő a Társaság beszámolójáról.

1. A Társaság Felügyelő Bizottságának tagjai a vonatkozó közgyűlési határozatokban megjelölt időtartamra:

Kövesdi Péter (1134 Budapest, Apály utca 5. B. lház. 7. em. 8. ajtó)
Horváth Zsolt (1125 Budapest, Virányos út 27.)
Keresztyénne Deák Katalin (1161 Budapest, Pálya utca 49.)
dr. Krezinger Viktor (8600 Siófok, Kele utca 4.)
Kállay András István (1121 Budapest, Normafa út 19.)
Czegle János (1221 Budapest, Honfoglalás út 89.)
Szalai Sándor (1037 Budapest, Kocsis Sándor út 6/a. II/1.)

XII. AZ AUDIT BIZOTTSÁG

1. A Társaságnál legalább három-, legfeljebb öttagú audit bizottság működik, amelynek tagjait a közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választja. Az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.

2. Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;
c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint – szükség esetén – a Felügyelő Bizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;
f) a Felügyelő Bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében;
g) valamint minden további feladat, amit jogszabály a hatáskörébe utal.

1. A Társaság audit bizottságának tagjai a vonatkozó közgyűlési határozatokban megjelölt időtartamra:

Horváth Zsolt (1125 Budapest, Virányos út 27.)

---

21

Keresztyénne Deák Katalin (1161 Budapest, Pálya utca 49.)
dr. Krezinger Viktor (8600 Siófok, Kele utca 4.)
Kállay András István (1121 Budapest, Normafa út 19.)
Szalai Sándor (1037 Budapest, Kocsis Sándor út 6/a. II/1.)

1. Az Audit Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Audit Bizottság tagja az audit bizottsági ülésen tagsági jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja. Ennek feltételeit az audit bizottság ügyrendje határozza meg.

XIII. A KÖNYVVIZSGÁLÓ

1. A Társaságnál könyvvizsgáló működik.

A Társaság állandó könyvvizsgálója 2025. október 31. napjától 2026. október 30. napjáig tartó időtartamra:

a K-E-S AUDIT Könyvvizsgáló, Könyvvezető és Adószakértő Korlátolt Felelősségű Társaság (1054 Budapest, Báthori utca 20. 3. em. 1/a., Cg. 01-09-681313, MKVK nyilvántartási szám: 001587), a könyvvizsgálatért személyében is felelős személy: Váradiné Jassó Mariann kamarai tag könyvvizsgáló (anyja születési neve: Taizs Vilma, lakcím: 1121 Budapest, Lidérc utca 27., MKVK tagsági szám: 04193) látja el.

Közgyűlési felhatalmazás alapján az Igazgatóság jogosult arra, hogy a személyében felelős könyvvizsgáló változása esetén döntsön az új személyében felelős könyvvizsgáló elfogadásáról, az alapszabály kapcsolódó módosításáról és a kapcsolódó cégeljárás lefolytatásáról.

1. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a Felügyelő Bizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a Társaság közgyűlése elé terjesztett éves beszámolót megvizsgálja abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályok előírásainak, és véleményét ismerteti. Enélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható.

2. A könyvvizsgáló köteles az éves rendes közgyűlésen részt venni. Részt vehet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein.

3. A könyvvizsgáló köteles a közgyűlés összehívását kérni a Felügyelő Bizottság egyidejű tájékoztatása mellett abban az esetben, ha tudomást szerez a társasági vagyon olyan mértékű változásáról, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, továbbá, ha olyan tényről szerez tudomást, amely az Igazgatóság tagjai, vagy a Felügyelő Bizottság tagjai ezen minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonják maguk után.

4. Ha a Társaság közgyűlését nem hívják össze, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

XIV. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA

1. A Társaság első üzleti éve a Társaság alapításának napjától ugyanazon év december 31-ig tartott.

---

22

1. A Társaság további üzleti évei 2019. december 31-ig megegyeztek a naptári évvel.
   Az ezt követő üzleti év 2020. január 1. napjától 2020. június 30. napjáig tartott, majd azt követően a Társaság minden üzleti éve a naptári év július 1. napjától a következő naptári év június 30. napjáig tart.

XV. ALAPTÓKE-EMELÉS

1. Alaptőke-emelésről az Igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés vagy az Alapszabály XV.9. pontja szerinti felhatalmazás esetén az Igazgatóság határoz.
2. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények zártkörű, illetve nyilvános forgalomba hozatalával, a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkéve alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetőleg feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.
3. A Társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban kibocsátott valamennyi részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke teljes mértékben befizetésre került, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották.
4. Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály Részvényesei az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta, illetve a részvényosztály, ha az alaptőke-emelés következtében a meglévőhöz képest új részvényfajta vagy részvényosztály kerül kibocsátásra. Az Igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot a Társaság hirdetményi helyein köteles közzétenni. Az érintett részvény sorozatnak a nyilatkozattételi határidő kezdőnapján a részvénykönyvben szereplő Részvényesei a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül postai úton továbbított levélben írásban jogosultak nyilatkozni olyan módon, hogy a nyilatkozat a határidő utolsó napján 17.00 óráig a hirdetményben szereplő címre számra megérkezzék. Egy részvénnyel egy nyilatkozattételi perióduson belül csak egyszer lehet nyilatkozni. Előzetes hozzájárulásnak minősül, ha a Részvényes ezen időtartamon belül nem nyilatkozik. A jelen pontban írtak megfelelően irányadók az Igazgatóságot alaptőke-emelésre felhatalmazó közgyűlési határozat esetén is.
5. Az alaptőkén új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni a Ptk. 3:296. § (1) bekezdésében írtakat, és meg kell jelölni a Ptk. 3:296 (2) bekezdésében hivatkozott személyeket.
6. Az alaptőke-emelés végrehajtása az Igazgatóság feladata.
7. A részvénytársaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon mértékét a beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a Társaság Részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

---

23

1. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvények – az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában – első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosítanak.

2. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság Részvényeseit, ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvény sorozatba tartozó részvényel rendelkező Részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.

Amennyiben a Társaság Részvényeseit vagy kötvénytulajdonosait a Ptk. rendelkezése értelmében jegyzési elsőbbségi jog vagy részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog (a továbbiakban együttesen elsőbbségi jog) illeti meg, és annak gyakorlását nem zárják ki, az Igazgatóság az Alapszabály XIX.1. pontja szerinti rendben közzétett hirdetményben köteles felhívni a Részvényeseket vagy kötvénytulajdonosokat elsőbbségi joguk gyakorlására. A Részvényesek vagy kötvénytulajdonosok elsőbbségi jogukat a hirdetményben meghatározott módon, határidőn belül és címre eljuttatott nyilatkozatban gyakorolhatják. A nyilatkozatoknak tartalmaznia kell a lejegyezni vagy átvenni kívánt részvények fajtáját, osztályát, sorozatát, névértékét, darabszámát és kibocsátási értékét, valamint a Részvényes vagy kötvénytulajdonos visszavonhatatlan kötelezettségvállalását a nyilatkozatban meghatározott részvények jegyzésére vagy átvételére, illetve kibocsátási értéküknek a közgyűlés határozatban foglaltak szerinti megfizetésére. A nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban foglalt fizetési kötelezettséget a Részvényes vagy kötvénytulajdonos határidőn belül megfelelően teljesítse. Ha egy Részvényes vagy kötvénytulajdonos a hirdetményben meghatározott határidőn belül érvényesen nem nyilatkozik elsőbbségi jogának gyakorlásáról, azt úgy kell tekinteni, hogy e jogával nem kíván élni. A közgyűlés eltérő tartalmú határozatának hiányában, amennyiben az elsőbbségi jogra egy sorban jogosultak több részvényt kívánnak lejegyezni vagy átvenni, mint amennyi részvény a tőkeemeléssel összefüggésben kibocsátásra kerül, úgy az elsőbbségi jogukat részvényeik vagy kötvényeik névértékének arányában gyakorolhatják.

A közgyűlés az elsőbbségi jogot – az Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján – kizárhatja. Az elsőbbségi jog kizárására vonatkozó előterjesztést a közgyűlés az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslattal együttesen köteles megtárgyalni, de arról külön köteles határozatot hozni. Az elsőbbségi jog kizárására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az alaptőke felemelésének indokát, zártkörű alaptőke-emelés esetén a részvények átvételére jogosított személyek bemutatását és az alaptőke felemelését követően az alaptőke felemelést megelőző Részvényesek szavazati arányának módosulását.

1. A Társaság Közgyűlése határozatában felhatalmazhatja az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére. A felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget (jóváhagyott alaptőke), amellyel az Igazgatóság a Társaság alaptőkéjét a közgyűlési határozatban megszabott, legfeljebb ötéves időtartam alatt összesen felemelheti. Az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az Igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is. Az alaptőke-emelés Igazgatóság általi végrehajtására az Alapszabály és a Ptk. rendelkezései irányadóak.

---

24

XVI. AZ ALAPTÓKE LESZÁLLÍTÁSA

1. Az alaptőke leszállítását elrendelő közgyűlési határozatban meg kell jelölni a Ptk. 3:309. § (3) bekezdésében felsoroltakat.

2. Az alaptőke legkisebb összegére vonatkozó szabályokat az alaptőke leszállításánál is meg kell tartani. A társaság akkor határozhat az alaptőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik, és így az alaptőke legalább az alaptőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.

3. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül az Igazgatóság köteles a Ptk. 3:312. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú hirdetményt a Cégközlönyben – kétszer egymás után, legalább harminc napos időközzel – közzétenni.

4. A Társasággal szemben az alaptőke leszállításáról szóló hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelés jogosultja megfelelő biztosítékot igényelhet a társaságtól, kivéve, ha

a) már rendelkezik az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal;

b) a Társaság alaptőke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan;

c) az alaptőke leszállítására a Társaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor, és az alaptőke-leszállításról hozott határozatot megelőző öt évben a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal alaptőke-leszállítást; vagy

d) az alaptőke leszállítása kötelező.

A fenti c) pont szerinti esetben az alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a Társaság alaptőkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a Társaság alaptőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a részvényesek javára kifizetést teljesíteni.

1. A Részvényesnek kifizetést teljesíteni – vagy a részvényére vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni – csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad.

2. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptőke-leszállítással érintettnek minősített részvényfajta, részvényosztály Részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta vagy részvényosztály, amennyiben azt az alaptőke leszállítása másik részvényfajtához vagy részvényosztályhoz képest nagyobb arányban érint. Az Igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot a Társaság hirdetményi helyein köteles közzétenni. Az érintett részvény sorozatnak a nyilatkozattételi határidő kezdőnapján a részvénykönyvben szereplő Részvényesei a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül postai úton továbbított levélben vagy telefax útján írásban jogosultak nyilatkozni oly módon, hogy a nyilatkozat a határidő utolsó napján 17.00 óráig a

---

25

hirdetményben szereplő címre megérkezzék. Egy részvényel egy nyilatkozattételi perióduson belül csak egyszer lehet nyilatkozni. Előzetes hozzájárulásnak minősül, ha a Részvényes ezen időtartamon belül nem nyilatkozik.

XVII. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

1. A Társaság megszűnik, ha
   a) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
   b) a közgyűlés vagy – az Alapszabály X.15. pontja alapján – az Igazgatóság elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
   c) a Cégbíróság a 2006. évi V. törvényben meghatározott okok miatt megszünteti.

2. A fenti XVII.1. a) és c) pontok esetén a megszűnés további feltétele, hogy a Társaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Társaságot a nyilvántartásból törölje.

XVIII. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégneve (rövidített cégneve) alá az Igazgatóság bármely tagja az Igazgatóság másik tagjai közül legalább Csontos Zoltán, Bártfai Zsolt vagy Percsi Levente Gábor igazgatósági tagok valamelyikével együttesen, vagy az Igazgatóság által képviseletre feljogosított társasági munkavállalóval együttesen, vagy az Igazgatóság által cégjegyzésre feljogosított két munkavállaló együttesen írják alá nevüket a hiteles aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellejegyzett aláírás-minta szerint.

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Társaság a hirdetményeit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszeri alkalommal, a Társaság honlapján (www.deltatechnologies.hu), a Budapesti Értéktőzsde honlapján, a https://kozzetelek.mnb.hu/ weboldalon, jogszabály által meghatározott esetekben a Cégközlönyben teszi közzé.

2. A Társaság honlapjának címe: www.deltatechnologies.hu
   A Társaság e-mail címe: tozsde@delta.hu

3. A Társaság alapításával és a változások bejegyeztetéséből járó, igazolt költségeket a Társaság viseli.

4. Ha az Alapszabály valamely rendelkezése semmis vagy érvénytelen, úgy ezen körülmény nem hat ki az Alapszabály egészére, azt nem teszi teljes egészében semmissé vagy érvénytelené. Az érvénytelen (semmis) rész helyett a Részvényesek a következő Alapszabály-módosításkor a jelen Alapszabály megállapításánál irányadó szerződéses akaratuknak megfelelően a hibás részt orvosolják, mindaddig a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók.

5. A jelen Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai az irányadóak.

---

---

26

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 51. § (3) bekezdése alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály 2026. április 10-től hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű alapszabály elkészítése a 3/2023. (VII.28.) számú közgyűlési határozaton és a 2/2026. (04.08.) számú igazgatósági határozaton alapul. A változások félkövér, dőlt betűvel kerültek feltüntetésre az alapszabályban.

Egységes szerkezetbe foglaltam és az elektronikus okiratot minősített ügyvédi elektronikus aláírás elhelyezésével ellenjegyzem Budapesten, 2026. április 14. napján:

[elektronikusan aláírva]
Dr. Kapolyi József ügyvéd
Kapolyi Ügyvédi Iroda
1051 Budapest, József nádor tér 5-6. III. emelet
KASZ: 36062586