A STRT HOLDING NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁI YA

Jelen alapszabály (a továbbiakban "Alapszabály"), amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban "Ptk.") szerint készült és a STRT Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban "Társaság") igazgatósága által, írásbeli határozathozatallal 2025. december 9. napján meghozott 2/2025. (XII. 9.) számú igazgatósági határozattal került elfogadásra és egységes szerkezetbe foglalásra. Az egységes szerkezetű alapszabály elkészítésére a 4.1. és az 5.1. pontok módosítása adott okot (a módosított rendelkezések dőlten és félkövéren jelölve).

1. A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA, JOGI JELLEGE ÉS MŰKÖDÉSI FORMÁJA

1.1. A Társaság részvénytársaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és amelynél a részvényes kötelezettsége a Társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A Társaság kötelezettségeiért a részvényes a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában nem köteles helytállni. A Társaság 2022. október 5. napján került bejegyzésre a cégjegyzékbe.
1.2. A Társaság működési formája a Ptk. 3:211. § (1) bekezdése alapján nyilvánosan működő részvénytársaság, figyelemmel arra, hogy törzsrészvényeit a BÉT Xtend piacára bevezették.
1.3. A jelenlegi működési forma megváltoztatásához a Ptk. 3:211. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára, valamint az alapszabály megfelelő módosítására van szükség. Ezen határozat a részvények Budapesti Értéktőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá.

2. A TÁRSASÁG ALAPVETŐ ADATAI

2.1. A Társaság teljes cégneve:

STRT Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2.2. A Társaság rövidített cégneve:

STRT Holding Nyrt.

2.3. A Társaság idegennyelvű teljes cégneve angolul:

STRT Holding Public Limited Company

2.4. A Társaság idegennyelvű rövidített cégneve angolul:

STRT Holding Plc.

2.5. A Társaság székhelye:

1024 Budapest, Lövőház utca 39. 2. emelet

A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

2.6. A Társaság időtartama: a Társaság határozatlan időtartamra jött létre.
2.7. A Társaság honlapja: https://strt.hu/

3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE

3.1. A Társaság főtevékenysége: 6421'25 Vagyonkezelés (holding).
3.2. A Társaság további tevékenységi körei:

4761'25 Könyv-kiskereskedelem

4778'25 Egyéb új áru kiskereskedelme

5811'25 Könyvkiadás

5829'25 Egyéb szoftverkiadás

5911'25 Film-, video-, televízióműsor-gyártás

5912'25 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai

6210'25 Számítógépes programozás

7010'25 Üzletvezetés

7330'25 PR-tevékenység

7020'25 Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás

7311'25 Reklámügynöki tevékenység

8230'25 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

8559'25 M.n.s. egyéb oktatás

3.3. A Társaság első üzleti éve a Társaság alapításának napjától ugyanazon év december 31-ig tart. Minden további üzleti év megegyezik a naptári évvel.

4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

4.1. A Társaság alaptőkéje 721.424.100 Ft, azaz hétszázhuszonegymillió-négyszázhuszonnégyezer-egyszáz forint, amely 358.723.600 Ft, azaz háromszázötvennyolcmillió-hétszázhuszonháromezer-hatszáz forint pénzbeli vagyoni hozzájárulásból és 362.700.500 Ft, azaz háromszázhatvankétmillió-hétszázezer-ötszáz forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.".
4.2. A Társaság részvényesei a részvények kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátották.
4.3. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyait az Alapszabály 5. számú mellékletét képező apportlista tartalmazza.
4.4. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékelését tartalmazó szakértői jelentéseket készítő szakértők megnevezését és adatait az Alapszabály 5. számú mellékletét képező apportlista tartalmazza.
4.5. A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Ezen kötelezettsége teljesítésének elmulasztása esetén az igazgatóság harmincnapos határidő kitűzésével teljesítésre hívja fel a részvényest, azzal, hogy a felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a részvényes részvényesi jogviszonyának megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a részvényes részvényesi jogviszonya a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről az igazgatóság a volt részvényest írásban értesíti. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
4.6. Alaptőke-emelésről a közgyűlés határoz. A közgyűlés a Ptk. 3:294. § szerint felhatalmazhatja az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Ebben az esetben a felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelyre az igazgatóság a Társaság alaptőkéjét felemelheti, és azt a legfeljebb ötéves időtartamot, amely alatt az alaptőke-emelésre sor kerülhet. Az igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is.
4.7. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények forgalomba hozatalával, a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetőleg átváltoztatható kötvények részvényekké történő átváltoztatásával. A Társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban kibocsátott valamennyi részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke teljes mértékben befizetésre került, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották. Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni a Ptk. 3:296 § (1) bekezdésében írtakat, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történő alaptőkeemelés esetén pedig meg kell jelölni a Ptk. 3:296 § (2) bekezdésében hivatkozott személyeket.
4.8. Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta, illetve a részvényosztály, ha az alaptőke-emelés következtében a meglévőhöz képest új részvényfajta vagy részvényosztály kerül kibocsátásra.
4.9. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság részvényeseit nem illeti meg a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog.
4.10. A Társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a Társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a Társaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.
4.11. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvények az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosítanak.
4.12. A Társaság az alaptőkét leszállíthatja, a Ptk.-ban meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. A Társaság alaptőkéje nem szállítható le az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá, kivéve, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik, és így az alaptőke legalább az alaptőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri.
4.13. Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak az általánosan kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét. Az alaptőke leszállítását elrendelő közgyűlési határozatban meg kell jelölni a Ptk. 3:309. § (3) bekezdésében felsoroltakat. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptőkeleszállítással érintettnek minősített részvényfajta, részvényosztály részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta vagy részvényosztály, amennyiben azt az alaptőke leszállítása másik részvényfajtához vagy részvényosztályhoz képest nagyobb arányban érint.
4.14. Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a Társaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Az alaptőke leszállításának végrehajtására a részvények darabszámának vagy névértékének csökkentésével, illetve a két módszer együttes alkalmazásával kerülhet sor.
4.15. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül az igazgatóság köteles a Ptk. 3:312. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú hirdetményt közzétenni a Cégközlönyben két alkalommal. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
4.16. A részvényesnek kifizetést teljesíteni vagy a részvényére vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad.
4.17. Az igazgatóság az alaptőke leszállításának bejegyzését követő tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke leszállítása következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról.

5. A RÉSZVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEKHEZ TARTOZÓ JOGOSULTSÁGOK

5.1. A Társaság alaptőkéje (a jegyzett tőke) 6.665.665, azaz hatmillió-hatszázhatvanötezer-hatszázhatvanöt darab, egyenként 100, azaz egyszáz forint névértékű "A" sorozatú, névre szóló, dematerializált törzsrészvényből, valamint 548.576, azaz ötszáznegyvennyolcezer-ötszázhetvenhat darab 100, azaz száz forint névértékű "C" sorozatú, névre szóló, szavazatelsőbbségi részvényből (a továbbiakban: "Szavazatelsőbbségi Részvény") áll. Az egyes

részvénysorozatokba tartozó részvények az azonos részvénysorozatokba tartozó részvényekkel azonos tagsági jogokat biztosítanak.
5.2. Mindegyik "A" sorozatú törzsrészvény a tulajdonosát a Társaság közgyűlésén 1 (egy) szavazatra jogosítja. A Társaság felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a törzsrészvények tulajdonosát a részvényei névértékével arányos osztalék illeti meg a közgyűlés által meghatározott módon és időben.
5.3. Az Alapszabály 7.5. pontjában felsorolt tárgykörökben történő közgyűlési határozathozatal során mindegyik "C" sorozatú Szavazatelsőbbségi Részvény a tulajdonosát 10 (tíz) szavazatra jogosítja. Egyéb tárgykörökben a Szavazatelsőbbségi Részvény a tulajdonosát a Társaság közgyűlésén 1 (egy) szavazatra jogosítja. A Társaság felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a Szavazatelsőbbségi Részvény tulajdonosát a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg.
5.4. A részvényeket az igazgatóság köteles az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával dematerializált részvényként előállítani.
5.5. A Társaság alapításának, illetve alaptőkéje felemelésének cégjegyzékbe történő bejegyzését követően az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről a Ptk.-ban meghatározottaknak megfelelően ideiglenes részvényt kell előállítani.
5.6. A Társaság részvényei szabadon átruházhatók. A részvény átruházása az átruházásra irányuló szerződéssel vagy más jogcímmel, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelésével, illetve a részvény megszerzőjének értékpapírszámláján történő jóváírással történik. Az ellenkező bizonyításig azt a személyt kell részvény tulajdonosának tekinteni, akinek az értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják.
5.7. Az átruházás a Társasággal szemben akkor hatályos, ha a részvényest vagy részvényesi meghatalmazottat a Társaság részvénykönyvébe bejegyezték. A Ptk. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban "Tpt.") előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára a részvénykönyvbe való bejegyzést követően gyakorolhatja. A részvényesi meghatalmazott köteles a Társaság felhívására megjelölni az általa képviselt részvényest és igazolni vonatkozó megbízása fennállását, ellenkező esetben a szavazati jog gyakorlására nem jogosult.
5.8. A Társaság a részvényesekről ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is illetve részvényesi meghatalmazottakról részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét, valamint minden további olyan adatot, amelynek nyilvántartása jogszabály vagy ezen Alapszabály rendelkezése alapján szükséges. Ha a kibocsátott részvényben rögzített olyan adat változik meg, amelyet a részvénykönyvben is nyilvántartanak, a részvénykönyv adatait a Társaság módosítja. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.
A részvénykönyvet a Társaság igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak megbízást adhat, a megbízás tényét és a megbízott személyi adatait, valamint a betekintésre vonatkozó információkat a Társaság a honlapján is közzéteszi.
5.9. Az alakilag közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban igazolt részvényest a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A kérelemhez mellékelni kell a részvény tulajdonlását igazoló, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (a továbbiakban "KELER") vagy értékpapír-számlavezetésre feljogosított befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy egyéb szervezet által a jogszabályoknak megfelelő tartalommal kiállított tulajdonosi igazolást. A részvénykönyv vezetője akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. Részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott, vagy nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
5.10. A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogainak gyakorlására akkor jogosult, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség tulajdonosi igazolásra, ha a jogosultság megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.
5.11. A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a Társaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet.
5.12. A Társaság által kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. szabályzata tartalmazza. A részvényes nevét a részvénykönyv vezetője, ha a tulajdonosi megfeleltetés a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőző részvénykönyvlezáráshoz kapcsolódik, a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatok alapján a közgyűlést megelőző második munkanapon 18 órakor jegyzi be a részvénykönyvbe. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes részvénytulajdonát érintő bejegyzést leghamarabb a közgyűlés (megismételt közgyűlés) bezárását, vagy a határozatképtelen közgyűlés napját követő munkanapon lehet tenni. A közgyűlésen (megismételt közgyűlésen) az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor bejegyeztek a részvénykönyvbe. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és az őt részvényesként megillető jogokat gyakorolja. A részvényes a részvényesi jogokat képviselő útján is képviselő útján is gyakorolhatja. Nem

láthatja el részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényes azonban csak egy képviselőt bízhat meg. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a közgyűlés megnyitása, illetve – ha a meghatalmazás egy adott napirendi pontra való szavazásra szól – a napirend tárgyalásának megkezdése előtt a közgyűlés elnökének benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5.13. A Társaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (saját részvény). A saját részvények mértékének megállapításánál a Társaság tulajdonaként kell figyelembe venni a Társaság többségi befolyása alatt álló jogi személy ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság tulajdonában álló részvényeket is. A Társaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a Társaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a Társaság követelés biztosítékául fogad el.
5.14. A Társaság a saját részvény alapítás vagy az alaptőke felemelése során történő megszerzésére nem jogosult. Tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történő megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg. A Társaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása mellett arra az igazgatóságot előzetesen felhatalmazza. Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor (ez a rendelkezés nem alkalmazható a Társaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén), valamint, ha a Társaság a saját részvényeket a Társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg.
5.15. Az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról és jellegéről, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint ezen részvényeknek a Társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről.

6. OSZTALÉKFIZETÉS, KIFIZETÉSEK A SAJÁT TŐKÉBŐL

6.1. Az évi rendes közgyűlés az igazgatóságnak a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt abban a kérdésben, hogy az adózott eredmény mely része legyen a vállalkozásba visszaforgatandó, és mely része osztalékként kifizetendő.

6.2. A közgyűlés által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától eltérhet, erre figyelemmel osztalékra az a részvényes jogosult, aki az igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott, osztalékfizetés miatt elrendelt tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. A részvényes osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli juttatás keretében is teljesíthető. Az igazgatóság által az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghatározott fordulónap eltérhet az osztalékfizetésről döntő közgyűlés napjától. A Társaság az osztalékfizetés megkezdésének napjára – mint társasági esemény időpontjára – a KELER-től tulaidonosi megfeleltetést kér. A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi és azt a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon 18 órakor a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvény jogosultját érintő bejegyzést leghamarabb a közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni. Az osztalék kifizetéséről rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés megkezdésének időpontia között legalább tizenöt munkanapnak kell eltelnie.
6.3. A Társaság a BÉT szabályzatában meghatározott "Ex-Kupon Nap" előtt 2 (kettő) Kereskedési Nappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét. Az Ex-Kupon Nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) Kereskedési Nap lehet.
6.4. A Társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a Társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és az alaptőke leszállításának esetét kivéve a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. A Társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a jelen bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a Társaság felszólítására a Társaság részére vissza kell fizetni.
6.5. Két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a Társaság közgyűlése vagy igazgatósága osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
c) a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.
6.6. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont törvény eltérő rendelkezése hiányában a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha a Társaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a tartozások kiegyenlítése

után fennmaradó vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a Társaság alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni, és azok teljesítését a részvényesektől követelni, ha arra a Társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.

7. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

7.1. A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll.
7.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi kérdések eldöntése:
az Alapszabály megállapítása és módosítása, kivéve, ha a módosítás a Társaság székhelyét, telephelyét, fióktelepét, tevékenységi körét érinti, illetőleg, ha az alaptőkeemelést a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság határozta el, tekintettel arra, hogy ezen kérdések eldöntését az Alapszabály az igazgatóság hatáskörébe utalja;
b) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, valamint a Társaság működési formájának megváltoztatása, illetőleg a részvények értéktőzsdéről való esetleges kivezetésének kérelmezése;
c) az alaptőke felemelése, valamint az ehhez kapcsolódó további döntések meghozatala, ide nem értve az Alapszabály 4.6. pontjában írt azon esetet, amikor a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság jogosult dönteni az alaptőke felemeléséről;
d) az igazgatóság felhatalmazása az alaptőke felemelésére;
e) az igazgatóság hatáskörébe tartozó feltételes alaptőke-emeléssel összefüggő átváltoztatható kötvény kibocsátása kivételével átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátása;
f) az alaptőke leszállítása;
g) az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján saját részvény megszerzésére vonatkozó döntés kivételével döntés a saját részvény megszerzéséről;
h) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, részvénysorozatokhoz fűződő jogok meghatározása, módosítása, továbbá az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
i) a Ptk. 3:227. § (3) bekezdése szerinti ügyletek kivételével pénzügyi segítség megadása a Társaság által kibocsátott részvények megszerzéséhez harmadik személy részére;
j) az olyan szerződés megkötésének előzetes jóváhagyása, amelyet a Társaság az állandó könyvvizsgálójával köt;
k) a Társaság fő tevékenységi körének megváltoztatása;
l) az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjainak, valamint az állandó könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, továbbá díjazásuk megállapítása;
m) a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg a jelen Alapszabályban az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján közbenső mérleg igazgatóság általi elfogadása kivételével –, valamint az éves beszámoló (anyavállalati és összevont [konszolidált] beszámoló) elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására (osztalék megállapítása) vonatkozó döntést is;
n) a jelen Alapszabályban az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján osztalékelőleg fizetéséről való döntés kivételével döntés osztalékelőleg fizetéséről;
o) döntés az igazgatóság Ptk. 3:284. § szerinti jelentésének elfogadásáról;
p) döntés a felügyelőbizottság éves beszámolóról szóló jelentésének elfogadásáról;
q) az igazgatóság által készített és a felügyelőbizottság által jóváhagyott, a BÉT számára benyújtásra kerülő felelős társaságirányítási jelentés jóváhagyása;
r) véleménynyilvánító szavazás a Ptk. 3:268. § (2) és (3) bekezdése szerinti javadalmazási politikáról és javadalmazási jelentésről;
s) döntés az igazgatóság előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről és az igazgatóság részére megadható felmentvényről;
t) döntés a közgyűlés felfüggesztéséről;
u) a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és az állandó könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítése, valamint az ügyvezetés eljárásának, gazdálkodásának könyvvizsgáló általi megvizsgálásának elrendelése;
v) előzetes jóváhagyás megadása a Ptk. 3:264. §-ban meghatározott szerződések megkötéséhez, ide nem értve a Társaság tevékenységi körébe tartozó, szokásos nagyságrendű fizetési kötelezettséget keletkeztető szerződéseket, hatósági határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzést, valamint a tőzsdei ügyleteket;
w) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, a Ptk. vagy más törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
7.3. A közgyűlés az Alapszabály-módosítás javaslatairól a részvényesek egyszerű többséggel hozott határozatának függvényében külön-külön vagy összevontan határoz.
7.4. A közgyűlés határozatait szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A szavazatok háromnegyedes többsége (minősített többség) szükségeltetik a fenti 7.2. a), b), f) és h) pontokban szereplő, valamint a Ptk.-ban vagy más törvényben meghatározott egyéb kérdésekben.
7.5. A közgyűlésen az alábbi kérdésekben történő határozathozatal során mindegyik "C" sorozatú Szavazatelsőbbségi Részvény a tulajdonosát 10 (tíz) szavazatra jogosítja:
a) az Alapszabály 7.2. c), d) és e) pontokban meghatározott tárgykörök;
b) az Alapszabály 7.2. h) pontja szerinti döntés, amennyiben az a Szavazatelsőbbségi Részvényekhez fűződő többletjogosítványokat hátrányosan módosítaná;
c) az Alapszabály 7.2. l) pontjában meghatározott tárgykörből az igazgatóság tagjainak megválasztása és visszahívása;
d) az igazgatóság Alapszabály 9.4. pontjában meghatározott hatásköreinek módosítása;
e) az Alapszabály módosításának elfogadása abban az esetben, ha az bármilyen módon hátrányosan módosítaná a Szavazatelsőbbségi Részvényekhez fűződő többletjogosítványokat.
7.6. A közgyűlés olyan határozata, amely a fenti 7.2. h) pont szerint valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozatok részvényesei külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát nem alkalmazhatók.
7.7. Amennyiben a közgyűlés valamely határozata a mindenkor hatályos jogszabályok vagy az Alapszabály rendelkezései szerint kizárólag a részvényesek, valamely részvénysorozat részvényesei vagy a szavazatok meghatározott százalékát képviselő részvényesek előzetes hozzájárulásával hozható meg, a részvényeseket az Alapszabály 13. pontja szerint közzétett hirdetményben kell nyilatkozattételre felhívni. Amennyiben jogszabály más szavazati mértéket nem ír elő, ha az érintett részvényesek egyszerű többsége a hirdetmény megjelenését követő harminc napon belül írásban nem nyilatkozik hozzájárulásának megtagadásáról, a részvényesek hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Az írásbeli nyilatkozát időpontjának ajánlott levél esetében annak postára adásának időpontját, minden más esetben az írásos nyilatkozat hirdetményben megadott címre történő megérkezésének időpontját kell tekinteni.
7.8. Ha a közgyűlés valamely határozatának érvényességéhez jogszabály alapján az egyes részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok részvényeseinek külön hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás megadásáról az érintett részvénysorozatok jelenlévő részvényesei a közgyűlés határozatának meghozatala előtt, részvénysorozatonként külön-külön, az adott részvénysorozatba tartozó részvényeik által megtestesített szavazatok egyszerű többségével határoznak. Jogszabály a részvénysorozatok részvényesei hozzájárulásának megadása során a részvényekhez fűződő szavazati jog korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések alkalmazását megtilthatja.

8. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA, LEBONYOLÍTÁSA

8.1. Minden évben egy rendes közgyűlés tartása kötelező, a vonatkozó jogszabályokban (különösen, de nem kizárólag a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a nemzetközi beszámolókészítési standardok) és a BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatában meghatározottak szerint. Az évi rendes közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét az igazgatóság határozza meg. A közgyűlés a Társaság székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyre is összehívható. Az évi rendes közgyűlésen kívül minden más közgyűlés rendkívüli közgyűlésnek minősül. Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható az Alapszabály szerinti rendben, ha azt jogszabály előírja vagy egyébként az szükséges. A rendkívüli közgyűlést az igazgatóság hívja össze kivéve, ha a Ptk. vagy a jelen Alapszabály másként rendelkezik. Az igazgatóság határozata alapján a közgyűlésen a részvényes személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehet, a közgyűlés konferencia-közgyűlés keretében is megtartható.
8.2. A közgyűlésre szóló meghívót amennyiben a Ptk. eltérő rendelkezést nem tartalmaz a közgyűlés kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően az Alapszabály 13. pontja szerinti rendben kell közzétenni.
8.3. A közgyűlésre szóló hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a Társaság cégnevét és székhelyét;
b) a közgyűlés időpontját és helyét;
c) a közgyűlés megtartásának módját, konferencia-közgyűlés esetén a közgyűlés lebonyolításához használt elektronikus hírközlő eszköz hozzáférésének adatait
(alkalmazás megjelölése, ahhoz való hozzáférés, telefonszám, betárcsázási vagy belépési kód);
d) a közgyűlés napirendjét és a napirend kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit:
e) a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
f) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét;
g) tájékoztatást arról, hogy a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő időpontját megelőző második munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni;
h) a Ptk. 3:273. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást arról, hogy
i. a közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza,
ii. a részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában,
iii. a részvényeknek a közgyűlés kezdő időpontját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és a részvényest megillető jogokat gyakorolja;
i) a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
j) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást;
k) konferencia-közgyűlés esetén a tájékoztatást arról, hogy azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról határidőn belül nem tájékoztatják a Társaságot, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt.
8.4. A Társaság a hirdetményeinek közzétételére vonatkozó rendelkezések szerint a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:
a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;
b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;
c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.
8.5. Tekintettel arra, hogy a Társaság a közgyűlési anyagokat a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapszabály rendelkezései szerint a megfelelő közzétételi helyeken nyilvánosságra hozza, a közgyűlési anyagok elektronikus úton történő, Ptk. 3:272. § (4) bekezdés szerinti megküldésének kérelmezésére nincs lehetőség.
8.6. Ha a szavazatok legalább egy százalékát képviselő részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül

közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

8.7. A részvényesek személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A konferencia-közgyűlés olyan telekommunikációs eszköz (különösen, de nem kizárólagosan Google Meet, Microsoft Teams vagy Zoom Meeting) igénybevételével történhet, amely lehetővé teszi a közgyűlésen résztvevő személyek egyidejű, korlátozástól mentes részvételét, a kép és hang valós idejű, kétirányú, korlátozástól mentes közvetítését, valamint a kép és hang folyamatos rögzítését. Konferencia-közgyűlés esetén a Társaság – a közgyűlés elnöke útján – a szavazást követően közvetlenül elektronikus visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére a szavazat leadásáról. A konferencia-közgyűlés esetén a részvényesek szabadon dönthetnek a részvételük módiáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a Társaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben a Társaságnál felmerülő költségeket a Társaság viseli, azok a részvényesekre nem háríthatók át.
8.8. Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább 1 (egy) százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlési meghívó kézhezvételétől vagy a hirdetmény közzétételétől számított 5 (öt) napon belül az ok megjelölésével írásban tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés személyes megjelenéssel történő megtartását.
8.9. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok több, mint ötven százalékát képviselő részvényes jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a részvényes valamely ügyben nem szavazhat, a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
8.10. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés a megjelent részvényesek által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül a meghirdetett eredeti napirendi pontokban és csakis azokban határozatképes. A megismételt közgyűlés a nem határozatképes közgyűlést követően legfeljebb huszonegy napra hívható össze.
8.11. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes nevét a közgyűlés (megismételt közgyűlés) kezdőnapját megelőző ötödik munkanapra mint fordulónapra elkészített tulajdonosi megfeleltetés alapján az Alapszabály 5.10. pontja szerint a részvénykönyvbe bejegyezzék.
8.12. A részvényes számára az igazgatóság a részvények számának megfelelő szavazati jogot igazoló szavazójegyet adhat ki, amely szavazójegy egyben igazolás a közgyűlésen való részvételre. Az igazgatóság elnöke bármely személyt meghívhat a Társaság közgyűlésére, és számára véleményezési, hozzászólási jogot biztosíthat, ha véleménye szerint ezen személy jelenléte és véleménye szükséges, illetve elősegíti a részvényesek tájékoztatását és a közgyűlési döntések meghozatalát.
8.13. A közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással és a közgyűlés döntése alapján az alábbi módokon történhet:
a) az igazgatóság által előkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával;
b) kézfelemelés útján;
c) szavazógéppel;
d) konferencia-közgyűlés esetén a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott szavazatát (i) képi megjelenítés biztosításával egyidejűleg, kézfelemeléssel megerősített, szóbeli igen/nem/tartózkodom kijelentéssel adja meg vagy (ii) a konferencia-közgyűlés határozhat arról, hogy a konferencia-közgyűlés a konferencia-közgyűlés megtartására szolgáló alkalmazás szavazást lehetővé tevő funkciója használatával történjen. A Társaság a közgyűlés elnöke útján a konferencia-közgyűlésen a részvényes vagy a meghatalmazott által az előző (i)-(ii) pontok szerint leadott szavazatról közvetlenül a szavazat leadását követően visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére;
e) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon.
8.14. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb harminc napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlés esetén a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
8.15. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei darabszámát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
8.16. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésre belépő részvényes, illetve meghatalmazott a belépéskor köteles a kép és hang közvetítését lehetővé tenni, a nevét, illetve a meghatalmazott a képviselt részvényes nevét (cégnevét) közölni. Amennyiben a részvényes, illetve a képviselő személyazonosságát nem tudja igazolni, a részvényes, illetve a meghatalmazott a konferencia-közgyűlésen nem vehet részt. A konferencia-közgyűlésen részt venni kívánó részvényes köteles a részvételéhez szükséges technikai feltételekről (különösen, de nem kizárólagosan internetkapcsolat) maga gondoskodni akként, hogy a konferencia-közgyűlés teljes időtartama alatt a részvényesről a kép-, illetve hang közvetítése és rögzítése folyamatos és akadálytalan legyen. Amennyiben a részvényesről a kép vagy a hang közvetítése akadályozott, úgy kell tekinteni, hogy a részvényes a konferencia-közgyűlésről vagy annak adott részéről távozott.
8.17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a Társaság cégnevét és székhelyét;
b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét;
c) a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
8.18. A konferencia-közgyűlésről a jegyzőkönyvet az arról készült felvétel alapján az igazgatóság készíti és hitelesíti. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés a teljes időtartama alatt folyamatosan rögzítésre kerül.
8.19. Az igazgatóság köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésről készült felvételt adathordozón a saját dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
8.20. A közgyűlés határozatait a jogszabályban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.
8.21. A közgyűlést az igazgatóság elnöke, illetve az általa erre felkért igazgatósági tag nyitja meg, megállapítja a közgyűlés határozatképességét, és javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítő, a további esetleges tisztségeket betöltők és a szavazatszámláló személyére, akiknek a megválasztására a közgyűlés jogosult egyszerű szótöbbséggel. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés a 8.13. pont d) bekezdésben rögzített módon választja meg a közgyűlés tisztségviselőit, azzal, hogy jegyzőkönyv-hitelesítőt nem kell választani.

8.22. A közgyűlés elnöke:

a) ellenőrzi a részvényesek megjelent képviselőinek képviseleti jogosultságát, konferencia-közgyűlés esetén megállapítja a részvényesek, illetve a részvényesek képviselőinek, valamint az egyéb megjelent személyeknek a személyazonosságát;
b) a jelenléti ív alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén a közgyűlést elhalasztja a megismételt közgyűlésre vonatkozó előírások szerint;
c) vezeti a tanácskozást a napirend alapján;
d) elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét, kimondja a közgyűlés határozatát;
e) konferencia-közgyűlés esetén gondoskodik a szavazásról szóló visszaigazolás részvényesek, illetve meghatalmazottak részére történő megküldéséről;
f) szükség esetén korlátozza a felszólalások időtartamát, megvonja a szót a hozzászólótól;
g) konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés 8.13. pont d) bekezdésében rögzített módon leadott és a szavazatszámlálók által megszámolt szavazatok alapján állapítja meg a szavazás eredményét és azt egyúttal közli a résztvevőkkel;
h) gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív szabályszerű vezetéséről és a konferencia-közgyűlés esetén a kép-, és hangfelvétel folyamatos rögzítéséről;
i) szükség esetén szünetet rendel el;
j) berekeszti a közgyűlést a napirendi pontok megtárgyalását követően;
k) aláírásával hitelesíti a közgyűlési dokumentumokat.
8.23. A rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az alábbi tárgyköröket:
a) az igazgatóság jelentését az előző üzleti év üzleti tevékenységéről;
b) az igazgatóság javaslatát a Társaság éves beszámolójának elfogadására;
c) az igazgatóság indítványát az adózott eredmény felhasználására, az osztalék megállapítására;
d) a felügyelőbizottság jelentését;
e) az állandó könyvvizsgáló jelentését;
f) az igazgatósági tagok részére adandó felmentvény;
g) a hatályos jogszabályok szerinti beszámoló elfogadását;
h) az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést és az osztalék megállapítását;
i) a Ptk. 3:289. § szerinti, a Társaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató jelentést;
j) a Ptk. 3:268. § (3) bekezdése szerinti javadalmazási jelentést.
8.24. A közgyűlésen bármely részvényes jogosult a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztésekhez hozzászólni, kérdéseket feltenni, módosító indítványt tenni.
8.25. A közgyűlésen a részvényesek jogosultak az előterjesztésekhez kapcsolódóan kérdést feltenni, hozzászólni, módosító indítvánnyal élni.
8.26. A közgyűlésen az igazgatóság tagjai, a felügyelőbizottság tagjai, az auditbizottság tagjai és az állandó könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt, a napirendhez hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek. A Társaság BÉT Xtend Általános Üzletszabályzat szerinti kijelölt tanácsadója és a BÉT képviselője a közgyűlésen felszólalhat. A közgyűlésen segítő jelleggel részt vehetnek a Társaság munkavállalói, ügyvédjei.
8.27. A közgyűlés által hozott jogszabálysértő vagy a jelen Alapszabályba ütköző határozat bírósági felülvizsgálatát bármely részvényes, az igazgatóság és a felügyelőbizottság bármely tagja kérheti a Ptk. 3:35-3:37. §-ok rendelkezései szerint.

9. AZ IGAZGATÓSÁG

9.1. Az igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja határozatlan időtartamra. Az igazgatóság képviseli a Társaságot.
9.2. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az igazgatóság elnökét a Társaság közgyűlése választja. Az igazgatóság tagjainak felsorolását az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.
9.3. Az igazgatóság ügyrendjét saját maga állapítja meg.
9.4. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság
a) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a Társaság beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot;
b) az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít;
c) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a felelős társaságirányítási jelentést;
d) elkészíti a Társaság féléves jelentését;
e) elkészíti a Társaság javadalmazási politikáját és javadalmazási jelentését, azokat a közgyűlés elé terjeszti;
f) gondoskodik Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről;
g) eleget tesz a BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatában foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek;
h) dönt osztalékelőleg kifizetéséről és ehhez kapcsolódóan közbenső mérleg elfogadásáról;
i) elkészíti és elfogadja a Társaság szabályzatait, beleértve a számviteli törvény szerinti szabályzatokat, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint a bennfentes szabályzatot;
j) összehívja a Társaság közgyűlését mindazon esetekben, amelyekben ezen Alapszabály, illetve a Ptk. így rendeli;
k) dönt a Társaság alaptőkéjének felemeléséről és az ehhez kapcsolódó Alapszabálymódosításról az erre vonatkozó közgyűlési határozat birtokában;
dönt a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosításáról, és ezzel összefüggésben – amennyiben a Ptk. vagy az Alapszabály alapján szükséges – az Alapszabály módosításáról;
m) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazása alapján;
n) képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, hatóságok és bíróságok előtt;
o) vezeti a részvénykönyvet;
p) meghatározza a Társaság stratégiáját és üzleti tervét;
q) gyakorolja a leányvállalatok vonatkozásában a tulajdonosi jogokat;
r) kijelöli a cégjegyzésre jogosult munkavállalókat:
s) engedélyezi a részvényesnek az iratokba történő betekintést;
t) dönt a munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszere irányelveinek megállapításáról;
u) dönt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet létrehozása, fenntartása vonatkozásában, továbbá eljár a működéshez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtétele tekintetében;
v) dönt a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény által hatáskörébe utalt ügyekben;
w) dönt valamennyi olyan, a Társaságot érintő kérdésben, melyet sem az Alapszabály, sem jogszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
9.5. Az igazgatóság háromhavonta legalább egy ülést tart. Az igazgatóság elnökének kötelessége az Igazgatóság ülését késedelem nélkül összehívni, ha az igazgatósági tagok közül kettő vagy több azt kéri. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább tagjainak többsége köztük az elnök jelen van. Az igazgatóság elnökének 30 (harminc) napot meghaladó akadályoztatása esetén az igazgatóság határozatképességéhez az igazgatósági tagok többségének, köztük Balogh-Mázi Mária igazgatósági tagnak a jelenléte szükséges. Amennyiben Balogh-Mázi Mária igazgatósági tag is 30 (harminc) napot meghaladóan
akadályoztatva van az igazgatóság ülésén történő részvételben, az igazgatóság határozatképességéhez az igazgatósági tagok többségének, köztük Nagy István igazgatósági tagnak a jelenléte szükséges.
9.6. Az igazgatóság határozatait szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségben maradt igazgatósági tag véleményét amennyiben ezt igényli jegyzőkönyvbe kell foglalni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyelőbizottságnak.
9.7. A Társaság alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az igazgatóság a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni.
9.8. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által a jelen Alapszabály keretei között elfogadott ügyrend rendelkezik.
9.9. Az igazgatóság tagja kizárólag az igazgatóság hozzájárulása esetén lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság és leányvállalatai.

10. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

10.1. A Társaság felügyelőbizottsága legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés jogosult megválasztani, legfeljebb öt éves, határozott időtartamra.
10.2. A felügyelőbizottság tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a felügyelőbizottság tagja, ha a Társasággal a felügyelő bizottsági tagságán és a Társaság szokásos tevékenységébe tartozó, a felügyelőbizottsági tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll, valamint vele szemben nem áll fenn a Ptk. 3:287. § (2) bekezdésében írt valamely kizáró ok.
10.3. A felügyelőbizottság kötelezettségei a következők:
a) a Társaság ügyvezetésének (igazgatóságának) ellenőrzése:
b) a közgyűlés elé kerülő valamennyi igazgatósági előterjesztés megvizsgálása, ezekre vonatkozó álláspont ismertetése a közgyűlésen;
c) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, az adózott eredmény felhasználásának vizsgálata és erről jelentéstétel a közgyűlés számára.
10.4. Ha a felügyelőbizottság megítélése szerint az igazgatóság tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a részvényesek érdekeit, összehívja a közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére.
10.5. A felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság
fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
10.6. A felügyelőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
10.7. A felügyelőbizottság köteles a napirendjére tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
10.8. A felügyelőbizottság határozatait szavazással állapítja meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.
10.9. A felügyelőbizottság tagja a felügyelőbizottsági ülésen jogait személyes részvétel helyett a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja.
10.10. A felügyelőbizottság tagjainak felsorolását az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

11. AZ AUDITBIZOTTSÁG

11.1. A Társaságnál legalább három-, legfeljebb öttagú auditbizottság működik.
11.2. Az auditbizottság tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja, legfeljebb öt éves, határozott időtartamra. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság elnökét az auditbizottság tagjai saját maguk közül választják.
11.3. Az auditbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
11.4. Az auditbizottság segíti a felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben.
11.5. Az auditbizottság tagjainak felsorolását az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.

12. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

12.1. A Társaságnál állandó könyvvizsgáló működik. Az állandó könyvvizsgálót a közgyűlés választja. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság részvényese, vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottság tagja, ezek hozzátartozója, továbbá a Társaság munkavállalója, ezen jogviszonya fennállása idején és annak megszűnésétől számított három évig.
12.2. A könywizsgáló megbízatása határozott időre, legfeljebb azonban öt évre szól. A könywizsgáló újraválasztható. Megbízása a közgyűlés döntése alapján visszahívással, a könywizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könywizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.
12.3. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a Társaság közgyűlése elé terjesztett éves beszámolót megvizsgálja abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályok előírásainak, és véleményét ismerteti. Enélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható.
12.4. A könywizsgáló köteles az éves rendes közgyűlésen részt venni. A könywizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könywizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könywizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
12.5. A könywizsgáló köteles a közgyűlés összehívását kérni a felügyelőbizottság egyidejű tájékoztatása mellett abban az esetben, ha tudomást szerez a társasági vagyon olyan mértékű változásáról, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, továbbá, ha olyan tényről szerez tudomást, amely az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai ezen minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonják maguk után. Ha a Társaság közgyűlését nem hívják össze, a könywizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
12.6. A Társaság állandó könyvvizsgálójának adatait az Alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.

13. HIRDETMÉNYEK

13.1. A Társaság hirdetményeit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszeri alkalommal, a Társaság honlapján (https://strt.hu/), a BÉT honlapján (https://bet.hu/), a Magyar Nemzeti Bank által működtetett információtárolási rendszerben (https://kozzetetelek.mnb.hu/), jogszabály által meghatározott esetekben a Cégközlönyben teszi közzé.

14. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

14.1. A Társaság megszűnik, ha
a) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
b) a közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
c) az illetékes cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

15.1. A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégneve (rövidített cégneve) alá az igazgatóság elnöke önállóan, vagy az igazgatóság két tagja együttesen, írják alá nevüket azzal, hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláírónak minden esetben Nagy István igazgatósági tagnak kell lennie. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Társaság kérelmére a cégjegyzék

tartalmazhatja a cégjegyzésre jogosult -külön jogszabály szerinti- elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.1. A Társaság kifejezetten vállalja, hogy amennyiben a Társaság közgyűlése a Társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési platformjáról vagy szabályozott piacról történő kivezetéséről dönt, a Társaság a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény ("Tpt.") 63. § (7) bekezdésében a kivezetésről szóló közgyűlési döntést nem támogató részvényesek számára biztosított eladási jogot biztosítja a Tpt.-ben írt feltételekkel azonos feltételekkel. É tekintetben a jelen pont rendelkezését a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mint piacműködtető és a Társaság a Ptk. 6:136. § szerinti, a Társaság által harmadik személy javára szóló szerződéses kötelezettségvállalásnak tekintik, amelynek során a Társaság elfogadja, hogy a mindenkor hatályos Budapesti Értéktőzsde Zrt. Xtend Általános Üzletszabályzatára hivatkozással az érintett részvényes közvetlenül követelheti a Társaságtól, hogy a részvényeit a Tpt. 63. § (7) bekezdésének, illetőleg 63/A. §-ának megfelelően tőle vegye meg. A részvényes a javára kikötött fenti vételi kötelezettség teljesítését a Társaság kivezetésről szóló közgyűlési határozatáról történt tudomásszerzését követően követelheti, tekintettel arra, hogy a részvényes javára szóló jelen pont szerinti kötelezettségvállalásról történt értesítésének egyrészt a mindenkor hatályos Budapesti Értéktőzsde Zrt. Xtend Általános Üzletszabályzata bárki számára elérhető módon történt közzététele, másrészt a részvényesnek a Társaság kivezetési döntéséről való tudomásszerzése minősül.
16.2. A Társaság alapításával és a változások bejegyeztetéséből járó, igazolt költségeket a Társaság viseli.
16.3. A részvényest a Társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles megtéríteni. A Társaság működéséről, üzletmenetéről a közgyűléseken, illetve a közgyűlési dokumentációk, továbbá Tpt.-ben és a BÉT szabályzataiban előírt közzétételek útján tájékoztatja a részvényeseket és a tőkepiacot. A Társaság üzleti könyvei, egyéb üzleti iratai, üzleti terve, stratégiája az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályainak alkalmazásában üzleti titoknak minősülnek, ezekbe a részvényes nem tekinthet be.
16.4. Ha az Alapszabály valamely rendelkezése semmis vagy érvénytelen, úgy ezen körülmény nem hat ki az Alapszabály egészére, azt nem teszi teljes egészében semmissé vagy érvénytelenné. Az érvénytelen (semmis) rész helyett a részvényesek a következő Alapszabály-módosításkor a jelen Alapszabály megállapításánál irányadó szerződéses akaratuknak megfelelően a hibás részt orvosolják, mindaddig a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók.

A jelen Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai az irányadóak.

Mellékletek:

1. számú melléklet: Az igazgatóság tagja
1. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai
1. számú melléklet: Az auditbizottság tágjai
számú melléklet: A Társaság könyvvizsgálója
számú melléklet: Apportlista

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 51. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának, ennek megfelelően ellenjegyzem Budapesten, 2025. december 9. napján:

dr. Perger Gábor ügyvéd KASZ: 36072471 Perger Ügyvédi Iroda

1. számú melléklet: Az igazgatóság tagjai

Az igazgatóság elnöke:

Balogh Péter Zoltán (anyja neve: Füleki Éva, lakcíme: 2092 Budakeszi, Erkel utca 96.)

Az igazgatóság további tagjai:

Balogh-Mázi Mária (anyja neve: Véninger Mária, lakcíme: 2092 Budakeszi, Erkel utca 96.)

Nagy István (anyja neve: Pethes Zsuzsanna, lakcíme: 1125 Budapest, Varázs utca 1. 1. em. 1.)

Langmár Péter Bálint (anyja neve: Feszler Mónika Anna, lakcíme: 1122 Budapest, Ráth György utca 21. MF. 3.)

P. Tóth András (anyja neve: Bodonhelyi Zsuzsanna Mária, lakcím: 1119 Budapest, Fehérvári út 149. 2.em. 8.)

dr. Budai Judit (anyja neve: Szántó Erzsébet, lakcíme: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 16-17. 3. em. 1.)

Az igazgatóság elnökének és Balogh-Mázi Mária, Nagy István, Langmár Péter Bálint és P. Tóth András igazgatósági tagok megbízatása a 2023. április 15. napjától kezdődő határozatlan időtartamra szól, dr. Budai Judit igazgatósági tag megbízatása a 2025. június 27. napjától kezdődő határozatlan időtartamra szól.

2. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai

A felügyelőbizottság tagjai:

dr. Hümpfner Viktória (anyja neve: Berényi Katalin, lakcíme: 1011 Budapest, Ponty utca 6.)

Köcse István Attila (anyja neve: Bucsics Erzsébet, lakcíme: 2096 Üröm, Kert utca 79/B.)

Seres Béla (anyja neve: Bagi Judit Éva, lakcíme: 1125 Budapest, Virányos út 18.)

Palainé Fekete Zsuzsanna (anyja neve: Földházi Ágnes, lakcíme: 2090 Remeteszőlős, Sirály utca 23.)

Dr. Hümpfner Viktória és Köcse István Attila felügyelőbizottsági tagok megbízatása 2025. június 1. napjától 2026. május 31. napjáig tart, Seres Béla és Palainé Fekete Zsuzsanna felügyelőbizottsági tagok megbízatása 2025. június 27. napjától 2026. május 31. napjáig tart.

3. számú melléklet: Az auditbizottság tagjai

Az auditbizottság tagjai:

dr. Hümpfner Viktória (anyja neve: Berényi Katalin, lakcíme: 1011 Budapest, Ponty utca 6.)

Köcse István Attila (anyja neve: Bucsics Erzsébet, lakcíme: 2096 Üröm, Kert utca 79/B.)

Seres Béla (anyja neve: Bagi Judit Éva, lakcíme: 1125 Budapest, Virányos út 18.)

Palainé Fekete Zsuzsanna (anyja neve: Földházi Ágnes, lakcíme: 2090 Remeteszőlős, Sirály utca 23.)

Dr. Hümpfner Viktória és Köcse István Attila auditbizottsági tagok megbízatása 2025. június 1. napjától 2026. május 31. napjáig tart, Seres Béla és Palainé Fekete Zsuzsanna auditbizottsági tagok megbízatása 2025. június 27. napjától 2026. május 31. napjáig tart.

<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->

4. számú melléklet: Az állandó könyvvizsgáló

A Társaság állandó könyvvizsgálója:

UNIKONTO Számvitelkutatási Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: 01-09-073167

Székhely: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III. em. 317/3.

Kamarai nyilvántartási szám: 001724

A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében is felelős természetes személy:

Dr. Lakatos László Péter

Kamarai nyilvántartási száma: 007102 Lakcím: 1022 Budapest, Szpáhi utca 31.

A Társaság állandó könywizsgálójának megbízatása 2025. június 1. napjától 2026. május 31. napjáig tart.

5. számú melléklet: Apportlista

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgya	A nem pénzbeli hozzájárulás értéke	A nem pénzbeli hozzájárulás ellenében adott részvények	Apportáló	Apportértékelést végző szakértő
BaConsult Kft. 100%-os üzletrésze	1.303.293.306,21 forint	2.566.599 db, egyenként 100 forint névértékű, azaz 256.659.900 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Balogh Péter Zoltán	UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. (székhely: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III. em. 317/3. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-073167)
Baconne Ful Kft. 100%-os üzletrésze	194.687.193,79 forint	383.401 db, egyenként 100 forint névértékű, azaz 38.340.100 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Balogh-Mázi Mária	UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. (székhely: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III. em. 317/3. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-073167)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Alenis Hungary Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Balint Bene Holding Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni,	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű,	Bar2 Technologies Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű

[
elismert követelés		701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.		Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Be Bright Digital Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Beyond Visual Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	19.263.440 forint	23.492 db, egyenként 100 forint névértékű, 2.349.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	BIGSTAR CONSULTING Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Cloudbreak Ventures Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József

				utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám:
A Társasággal szembeni, elismert követelés	22.999.360 forint	28.048 db, egyenként 100 forint névértékű, 2.804.800 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	GRW Invest Kft.	01-09-399977) Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	iMind Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	ITL Real Eastate Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Lakógép Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)

A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	LET'S CODE Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	45.999.540 forint	56.097 db, egyenként 100 forint névértékű, 5.609.700 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Lilium Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Meduse Group Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Metal Trading Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	22.999.360 forint	28.048 db, egyenként 100 forint névértékű,	Multicom Holding Zrt.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság

		2.804.800 forint össznévértékű		(székhely: 1137 Budapest,
		"A" sorozatú törzsrészvény.		Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	13.799.780 forint	16.829 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.682.900 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Őrhegyi Consulting Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	PBR96 Solution Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
Az STRT Invest Kftvel szembeni, elismert követelés	44.311.980 forint	54.039 db, egyenként 100 forint névértékű, 5.403.900 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	dr. Perger Gábor	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
Az STRT Invest Kftvel szembeni, elismert követelés	18.990.380 forint	23.159 db, egyenként 100 forint névértékű, 2.315.900 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Stradamus Zrt.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24.

				ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	22.999.360 forint	28.048 db, egyenként 100 forint névértékű, 2.804.800 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Szakacsits Ventures Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Szekeres Viktor Vagyonkezelő Alapítvány	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	VICTORINET- INTERNET Kft	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Water Bear Consulting Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)

A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	WMR Szoftverfejlesztő Kft.	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó,
A Társasággal szembeni, elismert követelés	13.799.780 forint	16.829 db, egyenként 100 forint névértékű, 1.682.900 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Ács Zoltán	cégjegyzékszám: 01-09-399977) Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	1.149.640 forint	1.402 db, egyenként 100 forint névértékű, 140.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Dr. Fehér Gyula	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	22.999.360 forint	28.048 db, egyenként 100 forint névértékű, 2.804.800 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Dr. Pipei Csaba	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	11.499.680 forint	14.024 db, egyenként 100 forint névértékű,	Forray Nikolett	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság

		4 400 100 5		1
		1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.		(székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Pereczes János	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Steve Ruszina	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	17.249.520 forint	21.036 db, egyenként 100 forint névértékű, 2.103.600 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Tallós Ákos	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A Társasággal szembeni, elismert követelés	5.749.840 forint	7.012 db, egyenként 100 forint névértékű, 701.200 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Török József	Noaa Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24.

A Társasággal	11.499.680 forint	14.024 db,	Vitvera Gábor	ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977) Noaa Consulting
szembeni, elismert követelés		egyenként 100 forint névértékű, 1.402.400 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.		Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1137 Budapest, Katona József utca 6. 2. em. 24. ajtó, cégjegyzékszám: 01-09-399977)
A STRT Management Korlátolt Felelősségű Társasággal szembeni, elismert követelés	34.650.000 forint	39.231 db, egyenként 100 forint névértékű, 883,22 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	KÜRT AKADÉMIA Zrt.	Janconsulting and Invest Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2093 Budajenő, Kápolna út 23. A. ép., cégjegyzékszám: 13-09-227842)
A STRT Invest Zártkörűen Működő Részvénytársasá g-gal szembeni, elismert követelés	60.749.136 forint	60.267 db, egyenként 100 forint névértékű, 6.026.700 forint össznévértékű "A" sorozatú törzsrészvény.	Nemes András Tamás	Janconsulting and Invest Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2093 Budajenő, Kápolna út 23. A. ép., cégjegyzékszám: 13-09-227842)

AI Terminal