GOPD Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Registration Form • Nov 18, 2025

BIGGEORGE PROPERTY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

A Társaság Alapszabálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ("Ctv.") rendelkezéseinek megfelelően elkészített, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege a következő:

1. A Társaság cégneve, székhelye

1.1. A Társaság cégneve:

ς,

Biggeorge

Property .

Nvilvánosan

Működő

Részvénytársaság

A Társaság rövidített cégneve:

Biggeorge Property Nyrt.

1.2. A Társaság idegen nyelvű cégneve:

Biggeorge Property Publicly Traded Company

1.3. A Társaság idegen nyelvű rövidített cégneve: Biggeorge Property Plc.

1.4. A Társaság székhelye:

1023 Budapest, Lajos utca 28-32.

A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

1.5. A Társaság honlapjának címe: http://www.biggeorgeproperty.hu/

2. A Társaság tevékenységi köre

2.1. Főtevékenység:

6811'25 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

2.2. Egyéb tevékenységi körök:

5811 '25 Könyvkiadás

5812 '25 Napilapkiadás

5813 '25 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

5819 '25 Egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)

5829 '25 Egyéb szoftverkiadás

5920 '25 Hangfelvétel-készítés, -kiadás

6220 '25 Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök,

rendszerek üzemeltetése

6392 '25 Egyéb információs szolgáltatás

6622 '25 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

6812 '25 Ingatlanfejlesztés

6832 '25 Egyéb ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás

7020 '25 Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás

7311 '25 Reklámügynöki tevékenység

7312 '25 Médiareklám

7320 '25 Piac-, közvélemény-kutatás

7330 '25 PR-tevékenység

7721 '25 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése

7722 '25 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése

7733 '25 Irodai gép, berendezés, számítógép kölcsönzése

8110 '25 Építményüzemeltetés

8532 '25 Szakmai középfokú oktatás

8533 '25 Középfok utáni, nem felsőfokú oktatás

8559 '25 M.n.s. egyéb oktatás 8569 '25 M.n.s. oktatást kiegészítő tevékenység

3. A Társaság működésének időtartama

A Társaság határozatlan időre jön létre.

4. A Társaság működése

A Társaság működési formája a Ptk. 3:211. § (1) bekezdése alapján nyilvánosan működő részvénytársaság, figyelemmel arra, hogy részvényeit a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacára (tőzsdére) bevezették.

5. A Társaság alaptőkéje

• 5.1. A Társaság alaptőkéje 258.350.000 Ft, azaz Kétszázötvennyolcmillió-háromszázötvenezer forint, amely 223.349.000 Ft, azaz Kétszázhuszonhárommillió-háromszáznegyvenkilencezer forint pénzbeli és 35.001.000 Ft, azaz Harmincötmillió-egyezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.
• 5.2. A Társaság alaptőkéje 25.835.000 darab, egyenként 10,- Ft, azaz tíz forint névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényből áll.
• 5.3. A részvények előállításának módja dematerializált módon történik.
• 5.4. A részvények kibocsátási értéke alapításkor megegyezett a névértékkel.
• 5.5. A Társaság részvényesei a részvények kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásukat teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátották.

6. Részvénykönyv és a részvényesi jogok, kötelezettségek

• 6.1. A Társaság részvényei szabadon átruházhatók. A részvény átruházása az átruházásra irányuló szerződéssel vagy más jogcímmel, valamint a befektetési vállalkozás által vezetett értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik.
• Az ellenkező bizonyításáig azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják.
• 6.2. A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség tulajdonosi igazolásra, ha a jogosultság megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A részvénykönyvet a Társaság igazgatósága vezeti azzal, hogy az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak megbízást adhat. A megbízás tényét és a megbízott személyi adatait, valamint a betekintésre vonatkozó információkat a Társaság a honlapján is közzéteszi.

Az igazgatóság a részvénykönyvben tartja nyilván a részvényes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének

mértékét, szükség esetén a részvényesi meghatalmazott adatait, továbbá közös tulajdonú részvény esetén a közös képviselő adatait is. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk

×5.

A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a Társaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, a részvénykönyv rá vonatkozó részéről a részvénykönyv vezetőjétől másolatot igényelhet.

• 6.3. A Társaság kezdeményezésére történő tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. szabályzata tartalmazza.
• 6.4. A részvényes jogosult a Társaság közgyűlésén részt venni, ott felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. A Társaság közgyűlésén (megismételt közgyűlésén) az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor bejegyeztek a részvénykönyvbe. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét lezárásának időpontjában a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.
• 6.5. A Társaság törzsrészvényei a névértékükkel arányos mértékű szavazati jogot biztosítanak. A részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
• 6.6. A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényes azonban csak egy képviselőt bízhat meg. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség. miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a közgyűlés megnyitása, illetve ha a meghatalmazás egy adott napirendi pontra való szavazásra szól a napirend tárgyalásának megkezdése előtt a közgyűlés elnökének benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó szabályt kell alkalmazni.
• 6.7. A Ptk. és a Tpt. előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára a részvénykönyvbe való bejegyzést követően gyakorolhatja. A részvényesi meghatalmazott köteles a Társaság felhívására megjelölni az általa képviselt részvényest és igazolni vonatkozó megbízása fennállását, ellenkező esetben a szavazati jog gyakorlására nem jogosult.

• 6.8. Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább 1 (egy) százalékával rendelkeznek, írásban, az ok megjelölésével kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére, továbbá a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A részvényesek az előbbi jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelően

• gyakorolhatják akként, hogy azt kellő részletezettséggel közlik az igazgatósággal. Az igazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

• 6.9. A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Ezen kötelezettségének nem teljesítése esetén az igazgatóság harmincnapos határidő kitűzésével teljesítésre hívja fel a részvényest, azzal, hogy a felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a részvényes részvényesi jogviszonyának megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a részvényes részvényesi jogviszonya a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről az igazgatóság a volt részvényest írásban értesíti. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

7. A nyereség felosztása

• 7.1. A Társaság saját tőkéjéből a részvényesek javára kifizetést a Társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott esetekben és a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a jelen bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a Társaság felszólítására a Társaság részére vissza kell fizetni.
• 7.2. A felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényest a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az igazgatóság által meghatározott és osztalékfizetésre vonatkozó közleményében meghirdetett fordulónapon lefolytatott osztalékfizetés miatt elrendelt tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvben szerepel. A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A közgyűlés az osztalék fizetéséről az igazgatóság javaslatára a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli juttatás keretében is teljesíthető. Az igazgatóság által az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghatározott fordulónap eltérhet az osztalékfizetésről döntő közgyűlés napjától.
• 7.3. A Társaság az osztalékfizetés megkezdésének napjára mint társasági esemény időpontjára a KELER Zrt.-től tulajdonosi megfeleltetést kér. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. szabályzata tartalmazza. A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi, és azt a közgyűlés kezdőnapját megelőző 2. (második) munkanapon 18 (tizennyolc) órakor a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvény jogosultját érintő bejegyzést leghamarabb a közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni. Az osztalék kifizetéséről rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés megkezdésének időpontja között legalább 15 (tizenöt) munkanapnak kell eltelnie.
• 7.4. Az osztalék kifizetéséről az igazgatóság köteles gondoskodni. A Társaság a BÉT szabályzatában meghatározott "Ex-Kupon Nap" előtt 2 (kettő) Kereskedési Nappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét. Az Ex-Kupon Nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) Kereskedési Nap lehet.
• 7.5. Az igazgatóság jogosult osztalékelőleg fizetéséről határozni, ha

a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel

kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

8. A közgyűlés

• 8.1. A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve.
• 8.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
• a. döntés ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik az Alapszabály megállapításáról és módosításáról, ide nem értve a cégnevet, a székhelyet, a telephelyeket, fióktelepeket és a főtevékenységet nem érintve a tevékenységi kör módosítását, és a 9.7. c) pont szerinti alaptőke felemelést;
• b. döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról, illetőleg a részvények értéktőzsdéről való esetleges kivezetéséről;
• c. a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
• d. az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, részvénysorozatokhoz fűződő jogok meghatározása, módosítása, továbbá az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
• e. döntés ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik az alaptőke felemeléséről;
• f. döntés az alaptőke leszállításáról;
• g. az igazgatóság felhatalmazása az alaptőke felemelésére;
• h. az igazgatóság hatáskörébe tartozó feltételes alaptőke-emeléssel összefüggő átváltoztatható kötvény kibocsátása kivételével átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátása;
• i. pénzügyi segítség megadása a Társaság által kibocsátott részvények megszerzéséhez harmadik személy részére;
• j. az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjainak és elnökeinek, az auditbizottság tagjainak, valamint a Társaság állandó könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása, továbbá díjazásuk megállapítása;
• k. a felügyelőbizottság és az auditbizottság ügyrendjének jóváhagyása;
• I. döntés az igazgatóság Ptk. 3:284. §-a szerinti jelentésének elfogadásáról;
• m. véleménynyilvánító szavazás a Ptk. 3:268. § (2) és (3) bekezdése szerinti javadalmazási politikáról és javadalmazási jelentésről;
• n. hatályos jogszabályok szerinti éves beszámoló jóváhagyása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról;
• o. az igazgatóság felhatalmazása saját részvény megszerzésére;
• p. döntés a közgyűlés felfüggesztéséről;
• q. döntés a felügyelőbizottság éves beszámolóról szóló jelentésének elfogadásáról;
• r. döntés az igazgatóság felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;
• s. döntés az igazgatóság előző üzleti évben végzett munkájának értékeléséről és az igazgatóság részére megadható felmentvényről;
• t. döntés a Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadásáról;

• u. döntés minden olyan kérdésben, amit a jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos határkörébe utal.

• 8.3. A közgyűlés határozatait szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A szavazatok háromnegyedes többsége (minősített többség) szükségeltetik a fenti 8.2. a), b), c), d), f) pontokban szereplő, valamint a Ptk.-ban vagy más törvényben meghatározott egyéb kérdésekben.

• 8.4. A közgyűlést legalább évente egyszer, a vonatkozó jogszabályokban (különösen, de nem kizárólag a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a nemzetközi beszámolókészítési standardok) és a BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatában meghatározottak szerint_össze kell hívni (rendes közgyűlés).
• 8.5. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha
• a. azt az előző közgyűlés elrendelte;
• b. az igazgatóság, felügyelőbizottság, auditbizottság, a könyvvizsgáló indítványozza;
• c. a szavazatok legalább 1 (egy) százalékával rendelkező részvényes azt az ok, cél és napirend megjelölésével az igazgatóságtól írásban kéri;
• d. a cégbíróság határozatával erre kötelezi a Társaságot;
• e. az igazgatóság tagjainak száma 3 (három) fő alá csökkent;
• f. a felügyelőbizottság tagjainak száma 3 (három) fő alá csökkent;
• g. az auditbizottság tagjainak száma 3 (három) fő alá csökkent;
• h. új könyvvizsgáló megválasztása vált szükségessé;
• i. a Társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
• j. a Társaság saját tőkéje a törvényi követelmény szerinti minimális összeg alá csökkent;
• k. a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi;
• l. a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt;
• m. minden olyan esetben, ha a döntés az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörét képezi;
• n. a jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.
• 8.6. A rendkívüli közgyűlés összehívásáról az igazgatóság köteles az összehívásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított nyolc (8) napon belül intézkedni a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett.
• 8.7. A közgyűlést ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik az igazgatóság hívja össze. A közgyűlés a Társaság székhelyétől eltérő helyen is megtartható, az adott közgyűlés helyét az igazgatóság határozza meg. A közgyűlést, annak kezdő időpontját legalább 30 (harminc) nappal megelőzően, a Társaság hirdetményeire meghatározottak szerint hirdetmény útján kell összehívni.

A hirdetmény tartalmazza:

• a. a Társaság cégnevét és székhelyét;
• b. a közgyűlés időpontját és helyét;
• c. a közgyűlés megtartásának módját;
• d. a közgyűlés napirendjét;
• e. a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
• f. a közgyűlés határozatképtelensége esetére megismételt közgyűlés helyét és idejét;
• g. tájékoztatást arról, hogy közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi/meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő időpontját megelőző 2. (második) munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni;
• h. tájékoztatást a Ptk. 3:273. § (3) bekezdése szerint arról, hogy

i. a közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza,

ii. a részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában,

iii. a részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és a részvényest megillető jogokat gyakorolja;

i. a felvilágosítás kérése és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog

gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;

j. a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást.

A Társaság a hirdetményeinek közzétételére vonatkozó rendelkezések szerint a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:

a. az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;

b. a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;

c. a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.

• 8.8. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei darabszámát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvezető aláírásával hitelesíti. A közgyűlésről a Ptk. szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.
• 8.9. A közgyűlésen egy törzsrészvény egy szavazatot jelent. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok több, mint ötven százalékát képviselő részvényes jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a részvényes valamely ügyben nem szavazhat, a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A nem határozatképes és a megismételt közgyűlés között legalább 10 (tíz) napnak el kell telnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb 21 (huszonegy) napnál.
• 8.10. A közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással és a közgyűlés döntése alapján az alábbi módokon történhet:
• a. az igazgatóság által előkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával;

b. kézfelemelés útján;

• c. a közgyűlés által meghatározott egyéb módon.
• 8.11. A szavazati joggal rendelkező részvényesek 10 (tíz) százalékának indítványára, kivételes esetben, bármely kérdés vonatkozásában titkos vagy név szerinti szavazást kell elrendelni. A szavazás során

az összes módosító és az eredeti határozati javaslatot fel kell tenni szavazásra, függetlenül attól, hogy a javaslat egy időközben elfogadott határozat miatt esetleg okafogyottá vált.

• 8.12. A közgyűlés jogosult az alábbi kérdéseket közgyűlési határozattal rendezni:
• a. a szavazás módjának és eredménye hiteles megállapításának meghatározása;
• b. a közgyűlés tisztségviselőinek, nevezetesen a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítő, szavazatszámlálók megválasztása;
• c. a részvényest megillető felszólalási és javaslattételi jog gyakorlásának feltételei.
• 8.13. A közgyűlés elnökének feladatai:
• a. ellenőrzi a részvényesek megjelent képviselőinek képviseleti jogosultságát;
• b. a jelenléti ív alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén a közgyűlést elhalasztja a megismételt közgyűlésre vonatkozó előírások szerint;
• c. javaslatot tesz a közgyűlésnek a jegyzőkönyv-hitelesítő részvényes, továbbá a szavazatszámlálók és a jegyzőkönyvvezető személyére;
• d. vezeti a tanácskozást:
• e. szükség esetén mindenkire kiterjedő általános jelleggel korlátozhatja az egyes, és az ismételt felszólalások időtartamát;
• f. elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét és kimondja a közgyűlés határozatát;
• g. szünetet rendelhet el;
• h. gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív elkészítéséről;
• i. berekeszti a közgyűlést, ha az összes napirendi pont szerinti téma megtárgyalásra került.
• 8.14. A rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az alábbi tárgyköröket:
• a. az igazgatóság jelentését az előző üzleti év üzleti tevékenységéről;
• b. az igazgatóság javaslatát a Társaság éves beszámolójának elfogadására;
• c. az igazgatóság indítványát az adózott eredmény felhasználására, az osztalék megállapítására;
• d. a felügyelő bizottság jelentését;
• e. a könyvvizsgáló jelentését;
• f. a hatályos jogszabályok szerinti beszámoló elfogadását;
• g. az adózott eredmény felhasználásáról való döntést és az osztalék megállapítását.
• 8.15. A közgyűlésen bármely részvényes jogosult a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztésekhez hozzászólni, kérdéseket feltenni, módosító indítványt tenni.
• 8.16. A közgyűlésen az igazgatóság tagjai, a felügyelőbizottság tagjai, az auditbizottság tagjai és a könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt, ott a napirendhez hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek. A Kijelölt Tanácsadó és a BÉT képviselője a közgyűlésen felszólalhat. A közgyűlésen segítő jelleggel részt vehetnek a Társaság munkavállalói.

• 8.17. A közgyűlés közgyűlési határozattal felfüggeszthető. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt 30 (harminc) napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

• 8.18. A Társaság valamennyi közgyűlési határozatát a törvényben meghatározott módon és időben köteles nyilvánosságra hozni.

• 8.19. A közgyűlés által hozott jogsértő határozat bírósági felülvizsgálatát bármely részvényes, továbbá az igazgatóság és felügyelőbizottság bármely tagja kérheti a Ptk. 3:35-37. §-ok szerint.

9. Az igazgatóság

• 9.1. A Társaság ügyvezetéseként legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóság működik, akiket a közgyűlés határozatlan időtartamra választ meg. Az igazgatóság tagjai képviselik a Társaságot.
• 9.2. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatósági tagok. Az igazgatóság az elnökét maga választja a tagjai közül. Az igazgatóság tagjait az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.
• 9.3. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatainak feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személlyel szemben nem hatályos.
• 9.4. Az igazgatóság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
• 9.5. Az igazgatóság az ügyrendjét maga állapítja meg.

5

• 9.6. Az igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozik a Társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ideértve nem kizárólagosan:
• a) a hatályos jogszabályok szerinti beszámoló és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztése,
• b) közbenső mérleg jóváhagyása, osztalékelőleg-fizetésről való határozat meghozatala,
• c) döntés az alaptőke felemeléséről és az ahhoz kapcsolódó Alapszabály-módosításról a közgyűlés erre vonatkozó felhatalmazásának birtokában az abban meghatározottak szerint,
• d) a Ptk. 3:284. §-a szerinti jelentés készítése az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról évente legalább egyszer a közgyűlés, míg negyedévente a felügyelőbizottság részére,
• e) Felelős Társaságirányítási Jelentés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,
• f) részvénykönyv vezetése,
• g) javadalmazási politika és javadalmazási jelentés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,
• h) döntés ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik az Alapszabály módosításáról a cégnevet, a székhelyet, a telephelyeket, fióktelepeket és a főtevékenységet nem érintve a tevékenységi kör módosítását érintően, továbbá a c) pontban részletezett tőkeemelés esetén.
• i) a Társaság szabályzatainak elkészítése és jóváhagyása,
• j) a Társaság működésének és üzletvitelének ellenőrzése, döntés a Társaság üzleti és fejlesztési koncepcióiról, valamint a stratégiai tervéről,
• k) döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
• l) döntés az igazgatóság, felügyelőbizottság, auditbizottság tagjain kívüli munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszere irányelveinek megállapításáról.

10.1. A Társaságnál cégvezető kinevezésére sor kerülhet.

11. Felügyelőbizottság

• 11.1. A Társaságnál legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelőbizottság működik, akiket a közgyűlés legfeljebb öt éves határozott időtartamra választ meg. A felügyelőbizottság tagjait az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.
• 11.2. A felügyelőbizottság tagjai többségének a Társaságtól független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a felügyelőbizottság tagja, ha a Társasággal a felügyelőbizottsági tagságán és a Társaság szokásos tevékenységébe tartozó, az igazgatósági tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll, valamint vele szemben nem áll fenn a Ptk. 3:287. § (2) bekezdésében írt valamely kizáró ok.
• 11.3. A felügyelőbizottság a Társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A felügyelőbizottság jelentést készít a Társaság éves beszámolójáról a közgyűlés részére. A felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
• 11.4. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
• 11.5. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
• 11.6. A felügyelőbizottság elnöke:
• a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit;
• b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről;
• c) részt vehet az igazgatóság ülésein;
• d) kezdeményezheti a közgyűlés összehívását;
• e) évente jelentést terjeszt elő a közgyűlés részére a felügyelőbizottság és a Társaság munkájáról.
• 11.7. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

12. Auditbizottság

• 12.1. A felügyelőbizottság függetlennek minősülő tagjaiból a közgyűlés legalább három-, legfeljebb öttagú auditbizottságot választ, valamint kijelöli az auditbizottság elnökét. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság tagjait az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza. Az auditbizottság elnökét az auditbizottság tagjai választják maguk közül. Az auditbizottság tagjainak mandátuma maximum ötéves időtartamra szól.
• 12.2. Az auditbizottság segíti a felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben, így hatáskörébe tartozik:

• a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;

• b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;

• c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
• d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint szükség esetén a felügvelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
• e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;
• f) a felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében;
• g) minden, amit a Ptk. és a tőkepiacról szóló törvény a hatás- és feladatkörébe utal.
• 12.3. Az auditbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

S.

13. Könyvvizsgáló

• 13.1. A Társaságnál egy állandó könyvvizsgáló működik, akinek feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a Társaság hatályos jogszabályok szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A könyvvizsgáló választása határozott időre, legfeljebb azonban öt évre szól. A könyvvizsgáló újraválasztható. A könyvvizsgáló személyét az Alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.
• 13.2. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a Társaság közgyűlése elé terjesztett éves beszámolót megvizsgálja abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályok előírásainak, és véleményét ismerteti. Enélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható.
• 13.3. A könyvvizsgáló köteles az éves rendes közgyűlésen részt venni, továbbá részt vehet az igazgatóság és a felügyelőbizottság ülésein.
• 13.4. A könyvvizsgáló kérheti, hogy a felügyelőbizottság az általa javasolt témát tűzze napirendjére.

14. Cégjegyzés

14.1. A Társaság cégjegyzésére jogosultak az igazgatósági tagok és a cégvezetők. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság géppel vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve nyomtatott cégneve alá vagy fölé az igazgatóság elnöke önállóan, a többi cégjegyzésre jogosult igazgatósági tag és cégvezetők együttesen írják nevüket a címpéldánynak, illetve az aláírás-mintának megfelelően.

15. A Társaság vagyonát érintő rendelkezések

15.1. A Társaság az alaptőke 25%-át meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (saját részvény). A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés - a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés

esetén az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének meghatározása mellett - előzetesen felhatalmazza az igazgatóságot a saját részvény megszerzésére, mely felhatalmazás 18 (tizennyolc) hónapos időtartamra szólhat.

• 15.2. Alaptőke-emelésről a közgyűlés határoz. A közgyűlés a Ptk. 3:294. § szerint felhatalmazhatja az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Ebben az esetben a felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelyre az igazgatóság a Társaság alaptőkéjét felemelheti, és azt a legfeljebb ötéves időtartamot, amely alatt az alaptőke-emelésre sor kerülhet. Az igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is.
• 15.3. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények forgalomba hozatalával, a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetőleg átváltoztatható kötvények részvényekké történő átváltoztatásával. A Társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban kibocsátott valamennyi részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke teljes mértékben befizetésre került, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották. Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni a Ptk. 3:296 § (1) bekezdésében írtakat, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés esetén pedig meg kell jelölni a Ptk. 3:296 § (2) bekezdésében hivatkozott személyeket.
• 15.4. Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta, illetve a részvényosztály, ha az alaptőke-emelés következtében a meglévőhöz képest új részvényfajta vagy részvényosztály kerül kibocsátásra.
• 15.5. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság részvényeseit, ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait ebben a sorrendben a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog ("Elsőbbségi Jog") illeti meg.

Amennyiben a Társaság részvényeseit vagy kötvénytulajdonosait Elsőbbségi Jog illeti meg, és annak gyakorlását nem zárják ki, az igazgatóság az Alapszabály szerinti rendben közzétett hirdetményben köteles felhívni a részvényeseket vagy kötvénytulajdonosokat az Elsőbbségi Jog gyakorlására. A részvényesek vagy kötvénytulajdonosok Elsőbbségi Jogukat a hirdetményben meghatározott módon, határidőn belül és címre eljuttatott nyilatkozatban gyakorolhatják. Az Elsőbbségi Jog gyakorlására a Társaság legalább tizenöt napos határidőt biztosít. Az Elsőbbségi Jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lejegyezni vagy átvenni kívánt részvények fajtáját, osztályát, sorozatát, névértékét, darabszámát és kibocsátási értékét, valamint a részvényes vagy kötvénytulajdonos visszavonhatatlan kötelezettségvállalását a nyilatkozatban meghatározott részvények jegyzésére vagy átvételére, illetve kibocsátási értéküknek a közgyűlés határozatban foglaltak szerinti megfizetésére. A nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az abban foglalt fizetési kötelezettséget a részvényes vagy kötvénytulajdonos határidőn belül megfelelően teljesítse.

Ha egy részvényes vagy kötvénytulajdonos a hirdetményben meghatározott határidőn belül érvényesen nem nyilatkozik Elsőbbségi Jogának gyakorlásáról, azt úgy kell tekinteni, hogy ezen jogával nem kíván élni. A közgyűlés eltérő tartalmú határozatának hiányában, amennyiben az Elsőbbségi Jogra egy sorban jogosultak több részvényt kívánnak lejegyezni vagy átvenni, mint amennyi részvény az alaptőke-emeléssel összefüggésben kibocsátásra kerül, úgy az Elsőbbségi Jogukat részvényeik vagy kötvényeik névértékének arányában gyakorolhatják.

5

A közgyűlés az Elsőbbségi Jogot – az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján – kizárhatja. Az Elsőbbségi Jog kizárására vonatkozó előterjesztést a közgyűlés az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslattal együttesen köteles megtárgyalni, de arról külön köteles határozatot hozni. Az Elsőbbségi Jog kizárására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az alaptőke felemelésének indokát, zártkörű alaptőke-emelés esetén a részvények átvételére jogosított személyek bemutatását és az alaptőke felemelését követően az alaptőke felemelést megelőző részvényesek szavazati arányának módosulását.

• 15.6. Amennyiben a Társaság a BÉT Xtend Értékpapírlistáján szerepelő értékpapírjával megegyező jogosultságú értékpapírt bocsát ki, vagy a BÉT-re bevezetett értékpapírokat bevonja, vagy azok mennyiségét más módon csökkenti, úgy a BÉT Xtend Üzletszabályzat előírásai szerint kérelmezi a sorozaton belül az új értékpapírok tőzsdei bevezetését, illetve a BÉT Xtend Értékpapírlistáján módosítását.
• 15.7. A Társaság kifejezetten vállalja, hogy amennyiben a Társaság közgyűlése a Társaság részvényeinek a BÉT Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési platformjáról vagy szabályozott piacról történő kivezetéséről dönt, a Társaság a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény ("Tpt.") 63. § (7) bekezdésében a kivezetésről szóló közgyűlési döntést nem támogató Részvényesek számára biztosított eladási jogot biztosítja a Tpt.-ben írt feltételekkel azonos feltételekkel. E tekintetben a jelen pont rendelkezését a BÉT mint piacműködtető és a Társaság a Ptk. 6:136. § szerinti, a Társaság által harmadik személy javára szóló szerződéses kötelezettségvállalásnak tekintik, amelynek során a Társaság elfogadja, hogy a mindenkor hatályos BÉT Xtend Általános Üzletszabályzatára hivatkozással az érintett részvényes közvetlenül követelheti a Társaságtól, hogy a részvényes a javára kikötött fenti vételi kötelezettség teljesítését a Társaság kivezetésről szóló közgyűlési határozatáról történt tudomásszerzését követően követelheti, tekintettel arra, hogy a Részvényes javára szóló jelen pont szerinti kötelezettségvállalásról történt értesítésének egyrészt a mindenkor hatályos BÉT Xtend Általános Üzletszabályzata bárki számára elérhető módon történt közzététele, másrészt a Részvényesnek a Társaság kivezetési döntéséről való tudomásszerzése minősül.

16. A Társaság megszűnése

• 16.1. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a részvényest illeti meg.
• 16.2. A Társaság megszűnik, ha
• a) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
• b) a közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
• c) a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
• d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

17. Egyéb rendelkezések

• 17.1. A Társaság hirdetményeit a Társaság jelen Alapszabályban megnevezett honlapján, a BÉT honlapján (www.bet.hu), az MNB által üzemeltett információtárolási rendszeren (www.kozzetetelek.mnb.hu) teszi közzé. A Társaság rendszeres, rendkívüli, illetve az egyéb információszolgáltatási kötelezettsége körébe tartozó tájékoztatás keretében az információkat magyar nyelven a vonatkozó jogszabályok és a BÉT szabályzatai szerint teszi közzé.
• 17.2. A Társaság alapításával és a változások bejegyeztetéséből járó, igazolt költségeket a Társaság viseli.
• 17.3. A részvényest a Társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles megtéríteni. A Társaság működéséről, üzletmenetéről a közgyűléseken, illetve a közgyűlési dokumentációk, továbbá a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben és a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. szabályzataiban előírt közzétételek útján tájékoztatja a részvényeseket és a tőkepiacot. A Társaság üzleti könyvei, egyéb üzleti iratai a Ptk. szabályainak alkalmazásában üzleti titoknak minősülnek, ezekbe a részvényes nem tekinthet be.
• 17.4. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mellékletek:

• 1. sz. melléklet: Az igazgatóság tagjai
• 1. sz. melléklet: A felügyelőbizottság tagjai
• 1. sz. melléklet: Az auditbizottság tagjai
• 1. sz. melléklet: A Társaság könyvvizsgálója

A 2006. évi V. törvény 51. § (3) bek. alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalásra okot adó módosításokra a 2/2025. (XI.12.) számú igazgatósági határozat alapján került sor. A módosítások félkövér, dőlt, aláhúzott betűtípussal kerültek feltüntetésre a 2.2. pontban. Változások hatálya: 2025. november 12. A jelen alapszabályt szerkesztettem és ellenjegyzem Budapesten, 2025. november 12. napján:

Dr. Simon Stella ügyvéd (KASZ: 36073551) AegisLegal - Dr. Simon Stella Ügyvédi Iroda

Spest Corvinter

1. sz. melléklet: Az igazgatóság tagjai

Az igazgatóság elnöke:

Nagygyörgy Tibor János

Születési hely, idő:

Budapest, 1972. szeptember 5.

Anyja neve:

Dr. Moskovits Katalin

Lakóhely:

5

1025 Budapest, Verecke út 140.

A megbízatás 2015. június 03. napjától határozatlan időre szól.

Az igazgatóság további tagjai:

Farkas Dávid

Születési hely, idő:

Budapest, 1989. június 10.

Anyja neve:

Ligeti Ágnes Marianna

Lakóhely:

1124 Budapest, Tamási Áron utca 54. 9. em. 39.

A megbízatás 2022. május 13. napjától határozatlan időre szól.

Bozsovics Zsolt

Születési hely, idő:

Budapest, 1971. január 16.

Anyja neve:

Mészáros Margit

Lakóhely:

1029 Budapest, Rézsü utca 75/B

A megbízatás 2017. január 30. napjától határozatlan időre szól.

Nagygyörgy Tamás László

Születési hely, idő:

Budapest, 1974. augusztus 25.

Anyja neve:

Dr. Moskovits Katalin

Lakóhely:

1037 Budapest, Haránt köz 9.

A megbízatás a Részvényeknek a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által működtetett Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési platformra történő regisztrációjától számított határozatlan időre szól.

2. sz. melléklet: A felügyelőbizottság tagjai

dr. Gyulánszki Edit

Születési hely, idő:

Baja, 1958. szeptember 26.

Anyja neve:

Fischer Mária

Lakóhely:

1011 Budapest, Vám u. 2.

A megbízatás 2024. május 1. napjától 2026. április 30. napjáig tartó határozott időre szól.

Nagy Kálmán

Születési hely, idő:

Budapest, 1969. május 19.

Anyja neve:

Miskolczi Orsolya

Lakóhely:

1121 Budapest, Mártonhegyi út 11/A

A megbízatás 2024. május 1. napjától 2026. április 30. napjáig tartó határozott időre szól.

Mészáros Katalin

Születési hely, idő:

Marosvásárhely, 1987. szeptember 14.

Anyja neve:

Balogh Lídia

Lakóhely:

2030 Érd, Luc utca 3.

A megbízatás 2024. május 1. napjától 2026. április 30. napjáig tartó határozott időre szól.

3. sz. melléklet: Az auditbizottság tagjai

dr. Gyulánszki Edit

Születési hely, idő:

Baja, 1958. szeptember 26.

Anyja neve:

Fischer Mária

Lakóhely:

5

1011 Budapest, Vám u. 2.

A megbízatás 2024. május 1. napjától 2026. április 30. napjáig tartó határozott időre szól.

Nagy Kálmán

Születési hely, idő:

Budapest, 1969. május 19.

Anyja neve:

Miskolczi Orsolya

Lakóhely:

1121 Budapest, Mártonhegyi út 11/A

A megbízatás 2024. május 1. napjától 2026. április 30. napjáig tartó határozott időre szól.

Mészáros Katalin

Születési hely, idő:

Marosvásárhely, 1987. szeptember 14.

Anyja neve:

Balogh Lídia

Lakóhely:

2030 Érd, Luc utca 3.

A megbízatás 2024. május 1. napjától 2026. április 30. napjáig tartó határozott időre szól.

4. sz. melléklet: A Társaság könyvvizsgálója

RSM Hungary Könyvvizsgáló Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Cégjegyzékszáma: 01-10-142128

Székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99-105. BalanceHall, ép. 4. em.

Kamarai nyilvántartási szám: 004443

A könywizsgálat elvégzéséért személyében is felelős természetes személy:

Mosonyi Ádám

Lakcíme: 1182 Budapest, Csőszkunyhó utca 45.

Kamarai nyilvántartási száma: 007424

A Társaság állandó könyvvizsgálójának megbízatása 2025. november 1. napjától 2027. május 31. napjáig tart.