UBM Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

UBM Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 529900ACAB9KE7RVYT92 2022-07-01 2023-06-30 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:IssuedCapitalMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:ReserveOfSharebasedPaymentsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:TreasurySharesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:CapitalReserveMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:ReserveOfCashFlowHedgesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:RetainedEarningsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:ReserveOfExchangeDifferencesOnTranslationMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:EquityAttributableToOwnersOfParentMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-06-30 ifrs-full:NoncontrollingInterestsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:RetainedEarningsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:EquityAttributableToOwnersOfParentMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:NoncontrollingInterestsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:TreasurySharesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:ReserveOfCashFlowHedgesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:ReserveOfExchangeDifferencesOnTranslationMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2023-07-01 2024-06-30 ifrs-full:ReserveOfSharebasedPaymentsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:IssuedCapitalMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:ReserveOfSharebasedPaymentsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:TreasurySharesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:CapitalReserveMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:ReserveOfCashFlowHedgesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:RetainedEarningsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:ReserveOfExchangeDifferencesOnTranslationMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:EquityAttributableToOwnersOfParentMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-06-30 ifrs-full:NoncontrollingInterestsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:RetainedEarningsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:EquityAttributableToOwnersOfParentMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:NoncontrollingInterestsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:TreasurySharesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:ReserveOfCashFlowHedgesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:ReserveOfExchangeDifferencesOnTranslationMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2024-07-01 2025-06-30 ifrs-full:ReserveOfSharebasedPaymentsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:IssuedCapitalMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:ReserveOfSharebasedPaymentsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:TreasurySharesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:CapitalReserveMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:ReserveOfCashFlowHedgesMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:RetainedEarningsMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:ReserveOfExchangeDifferencesOnTranslationMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:EquityAttributableToOwnersOfParentMember 529900ACAB9KE7RVYT92 2025-06-30 ifrs-full:NoncontrollingInterestsMember iso4217:HUF iso4217:HUF xbrli:shares 1 UBM Holding Nyrt. Éves jelentés 2025. június 30. 2 3 4 Tartalom Konszolidált Vezetőségi (üzleti) jelentés ........................................................ 6 Az éves jelentéssel érintett időszak tevékenységének, eredményének bemutatása ......................................... 6 Az UBM Holding Nyrt. általános bemutatása, telephelyek bemutatása ............................................................. 9 A vállalkozás piaci környezete ........................................................................................................................... 15 A vállalkozás céljai és stratégiája ....................................................................................................................... 17 Szegmens információk Takarmány gyártás ....................................................................................................... 19 Szegmens információk Commodity kereskedelem ........................................................................................... 20 Szegmens információk Livestock ....................................................................................................................... 24 Tárgyidőszaki beruházások, befektetések ......................................................................................................... 26 Foglalkoztatáspolitika, esélyegyenlőség, CSR .................................................................................................... 27 Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás ...................................................................................................... 30 Kutatás-fejlesztés............................................................................................................................................... 31 Szakmai elismerések és díjak ............................................................................................................................. 33 A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői ....................................................... 34 Részvény információk ........................................................................................................................................ 35 Számviteli törvény által előírt egyéb bemutatási kötelezettségek ................................................................... 35 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások .............................................................. 37 1. Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás ............................. 37 1. Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás ............................. 38 2. Konszolidált eredménykimutatás ............................................................. 39 3. Konszolidált átfogó jövedelemkimutatás ................................................. 40 4. Konszolidált saját tőke változás kimutatása ............................................. 41 5. Konszolidált Cash Flow kimutatás ............................................................ 42 6. Kiegészítő megjegyzések .......................................................................... 43 6.1 Általános bemutatás ............................................................................................................................. 43 6.2 Társaságirányítás ................................................................................................................................... 44 6.3 A mérlegkészítés alapja ......................................................................................................................... 45 6.4 Számviteli politika ................................................................................................................................. 46 6.5 A konszolidációval kapcsolatos közzétételek ........................................................................................ 63 6.6 Ingatlanok, gépek és berendezések ...................................................................................................... 64 6.7 Immateriális javak ................................................................................................................................. 65 6.8 Befektetési célú ingatlan ....................................................................................................................... 66 6.9 Egyéb hosszú lejáratú követelések ........................................................................................................ 67 6.10 Részesedések társult és közös vezetésű vállalatban ............................................................................. 68 6.11 Egyéb részesedések ............................................................................................................................... 68 6.12 Eszköz használati jog ............................................................................................................................. 69 6.13 Halasztott adó ....................................................................................................................................... 71 5 6.14 Készletek ............................................................................................................................................... 71 6.15 Vevők ..................................................................................................................................................... 72 6.16 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások ................................................................................. 72 6.17 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek ...................................................................................... 73 6.18 Értékesítésre tartott eszközök .............................................................................................................. 73 6.19 Saját tőke ............................................................................................................................................... 74 6.20 Hosszú rövid lejáratú hitelek és kölcsönök ........................................................................................... 77 6.21 Állami támogatások ............................................................................................................................... 78 6.22 Lízing kötelezettségek ........................................................................................................................... 79 6.23 Szállítók ................................................................................................................................................. 79 6.24 Céltartalékok ......................................................................................................................................... 80 6.25 Nyereségadó követelések és kötelezettségek ...................................................................................... 80 6.26 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások ....................................................................... 81 6.27 Árbevétel ............................................................................................................................................... 82 6.28 Egyéb működési bevétel ....................................................................................................................... 83 6.29 Aktivált saját teljesítmények ................................................................................................................. 83 6.30 Eladott áruk és szolgáltatások önköltsége ............................................................................................ 83 6.31 Anyagjellegű ráfordítások ..................................................................................................................... 84 6.32 Személyi jellegű ráfordítások ................................................................................................................ 84 6.33 Egyéb működési költségek és ráfordítások ........................................................................................... 85 6.34 Pénzügyi műveletek bevételei .............................................................................................................. 85 6.35 Pénzügyi műveletek ráfordításai ........................................................................................................... 85 6.36 Kamatráfordítás .................................................................................................................................... 86 6.37 Adóráfordítás ........................................................................................................................................ 86 6.38 Egy részvényre jutó eredmény .............................................................................................................. 86 6.39 Szegmens jelentés ................................................................................................................................. 87 6.40 EBITDA ................................................................................................................................................... 89 6.41 Mérlegen kívüli tételek ......................................................................................................................... 89 6.42 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók ................................................................................................ 90 6.43 Kockázatkezelés .................................................................................................................................... 92 6.44 Érzékenység elemzés ............................................................................................................................. 94 6.45 Pénzügyi instrumentumok .................................................................................................................... 97 6.46 Fedezeti ügyletek .................................................................................................................................. 99 6.47 Mérleg fordulónap utáni események .................................................................................................... 99 6.48 Igazgatóság javadalmazása ................................................................................................................. 100 6.49 Vállalkozás folytatása .......................................................................................................................... 100 6.50 Felelős vállalatirányítás ....................................................................................................................... 100 6.51 A beszámoló aláírására jogosultak ...................................................................................................... 100 6.52 A konszolidált éves beszámoló jóváhagyása ....................................................................................... 100 6 Konszolidált Vezetőségi (üzleti) jelentés Az éves jelentéssel érintett időszak tevékenységének, eredményének bemutatása A 2025-ös üzleti év értékelése A 2024/2025-ös üzleti évben az UBM Csoport tovább erősítette pozícióját a hazai és nemzetközi piacokon. A vállalat összességében volumen- és árbevétel-növekedést ért el, különösen a commodity szegmensben, de a növekedés minden üzletágban érzékelhető volt. A cégcsoport 2024. július 1. és 2025. június 30. között 239,9 milliárd forint árbevételt, 5,383 milliárd forint EBITDA-t és -45 millió forint adózás előtti eredményt ért el. Ez árbevétel tekintetében jelentős, 20,1%-os bővülés, azonban EBITDA vonatkozásában messze elmarad mind a tavalyi év azonos időszakában elért, mind az üzleti tervben szereplő számoktól. A tavalyi évhez képest az EBITDA 34,2%-os visszaesést mutat, miközben a cégcsoport szokásos eredménye negatív, ami konszolidált szinten eddig még nem fordult elő. A negatív adózás előtti eredmény és a visszaesett EBITDA több, egymást sajnálatos módon erősítő okra vezethető vissza: • Egyszeri tételek is befolyásolták a vállalat eredményességét, például az olasz és a szerb irodák vártnál gyengébb teljesítménye. • Egy jelentős vevőnk fizetésképtelensége miatt jelentős mértékű értékvesztést kellett elszámolnunk. • Az állattartási szegmens – amely jelentős volatilitást mutatott – a tavalyi kedvező év után idén gyengébben teljesített, ami szintén negatívan hatott az eredményre. • A működőtőke-növekedés meghaladta az árbevétel-növekedést, elsősorban a szállítói finanszírozás elégtelen bővülése és a szokásosnál nagyobb készletszint miatt. Ez negatív hatással van a hitelállományra, valamint a nettó adósságállomány/EBITDA mutatóra. A commodity szegmens tevékenysége a kereskedett volumen és az abból származó árbevétel tekintetében jelentősen növekedett. A számokat tekintve: • a gabona kereskedelem az előző évben forgalmazott 723,6 ezer tonnához képest 683,7 ezer tonna árut kereskedett, ami 94,4%-os teljesítmény, • a magyar fehérjeüzletág a tavalyi 215,3 ezer tonnához képest az idei üzleti évben 256,5 ezer tonnát kereskedett, ami 119,1%-os teljesítmény, • a külföldi irodák (román, szerb, osztrák, olasz) a tavalyi 545,7 ezer tonnás forgalomhoz képest 809,4 ezer tonnát kereskedtek, ami 148,3%-os teljesítmény. A kiemelkedő mennyiségi növekedés mellett azonban meg kell említeni, hogy az eredményesség tekintetében az egyes üzletágak nagyon eltérő képet mutatnak a commodity szegmensben: • a gabonaüzletág adózás előtti eredménye a tavalyi 365,0 millió forinthoz képest idén 53,6 millió forint lett, ami 14,7%-os teljesítmény, • a magyar fehérje kereskedelem a tavalyi 218 millió forintos eredményéhez képest az idei üzleti évben 842,8 millió forint adózás előtti eredményt ért el, ami 386,6%-os teljesítmény, • a nemzetközi irodák tavalyi 218,2 millió forintos eredményéhez képest az idei eredmény –805,5 millió forint, ami –369,3%-os teljesítmény változás. Itt egyértelműen megállapítható, hogy a román, a szerb és az olasz iroda negatív eredménye miatt sürgős és alapvető üzleti és irányítási átalakításra volt szükség, amelyet az elmúlt félév folyamán végig is vittünk. Ennek eredményeképpen az összességében sokkal nagyobb negatív számot mutató féléves adózás előtti eredmény és EBITDA a második félév során jelentősen javult, azonban ez a javulás még nem volt elegendő ahhoz, hogy a pozitív tartományba kerüljünk. 7 A takarmány szegmens gyártott és kereskedett mennyisége a tavalyi 454 ezer tonnához képest az idei üzleti évben 481 ezer tonna lett, ami 6%-os növekedést jelent, miközben az árbevétel az előző évi 74 milliárd forintról 79 milliárd forintra emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy a fenti gyártott és kereskedett mennyiség konszolidált adat, amely csak az UBM Csoport kontrollja alá tartozó leányvállalatok volumenét veszi figyelembe; az equity mószerrel bevont vállalatok által gyártott mennyiséget figyelembe véve a teljes volumen 819 ezer tonna, amellyel az UBM Csoport Magyarország első számú takarmánygyártója. Az állattenyésztés szegmens 289 millió forintos negatív eredményének oka elsősorban az élősertés-felvásárlási árak jelentős csökkenése és volatilis jellege, amely a szegmens eredményességét — más tényezők mellett — a legerőteljesebben befolyásolta. Fontos megjegyezni, hogy a negatív eredmény ellenére a Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. termelési kapacitása jelentősen 150 ezer tonnáról 240 ezer tonnára növekedett. Az EBITDA és az adózás előtti eredmény elmaradása több kedvezőtlen esemény együttes és egyidejű hatásának tudható be. Az okokat egyenként megvizsgálva látható, hogy vannak negatív piaci hatások (az állattenyésztés szegmens árhatása), egyszeri, az operációhoz közvetlenül nem kapcsolódó kiadások (projektköltségek), valamint egy új leányvállalat (az olasz kereskedelmi iroda) indításának költségei. A fentieket figyelembe véve a menedzsment minden üzletágban felülvizsgálja a középtávú stratégiai tervben foglaltakat, és a jelenlegi piaci körülményeket, valamint a cégcsoport fejlődési és terjeszkedési lehetőségeit elemezve aktualizálja azt. Az aktualizált stratégiai tervet az UBM Csoport a 2025. naptári év során hozza nyilvánosságra. A 2023. január 25-én közzétett, Környe telephelyen történt környezetszennyezési eset aktuális állapota szerint jelenleg megismételt hatósági eljárás folyik (miután az ügyben korábban született, a szennyezéssel kapcsolatos kármentesítési feladatok elvégzésére az UBM Feed Zrt.-t is kötelező határozatot a Győri Törvényszék hatályon kívül helyezte). Ismételten fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az UBM Feed Zrt. sem az Ingatlan tulajdonjogának megszerzését megelőzően, sem azt követően nem folytatott olyan tevékenységet az Ingatlan területén, amelyből a fentiek szerinti szennyezés származhatna; az UBM Csoportnak nem is volt tudomása az Ingatlanon található tartályokról. A szennyezés pontos mértékének megállapítására, valamint a szennyezésért felelős személyek beazonosítására a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya előtti eljárás keretében fog sor kerülni. Stratégiai fejlesztések és beruházások • 2025 szeptemberében lezárult az Agrifirm Magyarország Zrt. akvizíciója, amelynek eredményeként a korábban holland tulajdonú leányvállalat 100%-ban az UBM Csoport tulajdonába került. Ez új lehetőségeket nyitott meg az integrált agrárszolgáltatások terén, hiszen három magyarországi takarmánykeverővel (Győr, Környe, Kaba) és közel 130 munkavállalóval bővült az UBM. A leányvállalat az akvizíciót követően UBM Nutrition Zrt. néven működik tovább. • Az idei üzleti évben technikailag üzembe helyeztük a 4000 kW teljesítményű napelemparkot is, amelyet sikeresen integráltunk az UBM energetikai rendszerébe. Exportorientáció és nemzetközi terjeszkedés • Az exportárbevétel aránya elérte az 56%-ot, ami jól mutatja az UBM nemzetközi jelenlétének erősödését. A stratégiai célországok köre tovább bővült Kazahsztánnal és Görögországgal, amelyek a dél-európai régió új, ígéretes piacait jelentik számunkra. • A vállalat piaci helyzetét és lehetőségeit tekintve a vezetés egységes abban, hogy a Csoport a magyar és a regionális mezőgazdaság megkerülhetetlen szereplője mind a nagykereskedelemben, mind a takarmánygyártásban, mind pedig az állattenyésztésben. Stratégiájának egyik alappillére a régiós terjeszkedés és az exportorientált működés. A vállalat jelenleg 20 országba exportál, a stratégiai célországok köre pedig folyamatosan bővül. • Kazahsztánban egy többlépcsős beruházási projekt indul 2025-ben. Görögországban az UBM akvizíciós lehetőséget azonosított, amelynek sikeres lezárása lehetőséget teremtene az azonnali belépésre a balkáni és dél-európai piacokra. Továbbra is regionális szinten gondolkodunk a fejlődési és terjeszkedési lehetőségeket illetően, ugyanakkor Magyarországon az egyes szegmensekben betöltött vezető szerepünket folyamatosan meg kell tartanunk és erősítenünk. • A regionális stratégia legfontosabb célországai változatlanok: Románia, Szlovákia, valamint a Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Horvátország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia) továbbra is potenciális jövőbeni piacainknak számítanak a takarmánygyártás és -kereskedelem területén. • Az UBM Csoport stratégiai tervében kiemelt helyen szerepel exporttevékenységünk erősítése és nemzetközi piaci jelenlétünk új piacokra való kiterjesztése. A magyar piaci részesedés behatárolt lehetőségei és a regionális terjeszkedés középtávú korlátai egyaránt megerősítették bennünk a távolabbi, de jelentős fejlesztési és profitlehetőséget kínáló piacok feltárásának szükségességét. 8 ESG tevékenység Az UBM Csoport elkötelezett a fenntartható működés mellett, és az ESG szemléletet stratégiai szinten integrálta vállalati működésébe. A cégcsoport 2023-ban publikálta első ESG jelentését, majd 2024-ben elkészült az első GRI (Global Reporting Initiative) szabvány szerinti beszámoló is. Környezetvédelem (E-Environment) • Kibocsátáscsökkentés: 2030-ig célul tűztük ki a Scope 1 és 2 üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, valamint a Scope 3 kibocsátás 15%-os fajlagos csökkentését. • Megújuló energia: A nyírmeggyesi naperőmű integrálása az energetikai rendszerbe jelentős lépést jelent a zöldenergia-használat felé. • Hulladékkezelés és energiahatékonyság: Folyamatos fejlesztések zajlanak a hulladékcsökkentés és az energiahatékony működés előmozdítása érdekében. Társadalmi felelősségvállalás (S – Social) • Humántőke-fejlesztés: Kiemelt figyelmet kap a munkatársak képzése, munkahelyi jóllétük biztosítása és a közösségi ügyek támogatása. Ezt jól példázza, hogy az UBM 2025. szeptember 9-én átvehette a Felelős Foglalkoztató díj arany fokozatú minősítését. • ESG-szemléletformálás: Az ESG-fenntarthatósági felelős, Baksa Bettina aktív szerepet vállal a munkavállalók tudatosságának növelésében és a külső partnerekkel folytatott fenntarthatósági kommunikációban. A 2025/26-os tanévben Bettina vendégelőadóként vesz részt a Soproni Egyetem ESG-képzésében. Vállalatirányítás (G – Governance) • Etikus működés: Az Etikai Kódex bevezetése és a beszerzési politika kialakítása biztosítja a jogszabályoknak megfelelő, átlátható működést. • ESG-bizottság: 2023 szeptembere óta működik az ESG bizottság, amely a fenntarthatósági célok kialakításáért és nyomon követéséért felelős. • Az UBM célja, hogy az ESG szemlélet ne csupán megfelelési kötelezettség legyen, hanem versenyelőnyt biztosítson partnerei számára, és hogy a vállalat az iparág zászlóshajójává váljon a fenntarthatóság terén. A lezárt üzleti év eredményei alapján az UBM Nyrt. és leányvállalatai piaci helyzete továbbra is stabil, ugyanakkor az üzleti évben jelentkező negatív hatások összessége a Csoport eredménytermelő képességét számottevően csökkentette. Ennek következtében a menedzsment operatív és stratégiai szinten is újratervezi működését, figyelembe véve a negatív hatásokat, azok elkerülésének és korrekciójának lehetőségeit, valamint az üzleti év során bekövetkezett új fejleményeket a terjeszkedési és befektetési stratégia tekintetében. 9 Az UBM Holding Nyrt. általános bemutatása, telephelyek bemutatása Az UBM Csoport tevékenysége Az 1996-ban alapított UBM Csoport 2,1 millió tonnás forgalmával hazánk egyik legnagyobb takarmányalapanyag- kereskedője és 454 ezer tonnás saját termelési volumennel piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja. A vállalatcsoport jelen van a takarmánygyártás, a takarmánykiegészítők gyártása, a premix-előállítás területén és mindezen termékek értékesítésében. Az állatfajokra specializált takarmányszállítás és szaktanácsadás fontos hátteret biztosít partnereinknek. Fő tevékenységünk a takarmánygyártás, amely négy magyarországi üzemünkben (Szeleste, Környe, Szentes, Mátészalka), illetve Romániában (Kerelőszentpál) és Szlovákiában (Hernádcsány) történik. Üzemeink nemcsak technológiában, de üzemméretben is hatékonyak. A második fő szegmens a commodity kereskedelem, amely a gabonafélék, olajos magvak és fehérjenövények felvásárlását és értékesítését fogja át, mind a magyar, mind a közép- európai regionális piacon, a Fekete-tengertől Olaszországig. Kereskedelmi irodánk működik Bukarestben, Belgrádban, Pilisvörösváron, Milánóban és Linzben. A harmadik működési szegmensünk a livestock (állattenyésztés), amelynek keretében az UBM Csoport tevékenysége sertéshízlalással bővült, melyet társult vállalkozásunk, a Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. végez. 10 Az UBM Csoport export területei Cégcsoportunk hosszú évek óta regionális piacvezető szerepet tölt be a fehérjehordozók, a gabona és az olajosmagvak kereskedelmében, valamint a takarmányalapanyag- és késztápkereskedelemben. Alapvető feladatunk az ellátási lánc részeként, hogy a termelők által megtermelt alapanyagot a mai kor kritériumainak megfelelően, minél hatékonyabban, minél kisebb környezeti lábnyommal, a fenntarthatóság, a nyomonkövethetőség és az ESG-irányelvek szabályozásaival összhangban, szárazföldi (közúti és vasúti) és vízi (hajó) utakon eljuttassuk a feldolgozóipar számára. Tevékenységünk kiterjed a cégcsoport takarmánykeverőinek ellátásán túl a hazai és külföldi piacok feldolgozói felé történő kereskedelemre, mindezt hatékonyan, a nemzetközi irodáinkkal való szoros együttműködéssel, az irodáink közötti szinergiák kihasználásával. 11 Cégtörténet - megbízható, stabil háttér A cégcsoport 1996-os indulásától kezdve dinamikusan növekszik, tevékenysége mind földrajzi mind összetettségét tekintve jelentősen bővült amit az „életútját" bemutató idővonallal kívánunk bemutatni: 12 A cégcsoport szerteágazó hazai és nemzetközi tevékenysége révén mára 16 teljeskörűen konszolidált és 4 társult vállalat működését integrálja három fő tevékenységi területen. Az UBM Holdingba tartozó vállalatok áttekintő ábrája Az UBM Nutrition Central Asia LLP bejegyzése és az Agrifirm Magyarország Zrt akvizíciója mérlegfordulónap után történt Az üzletágak vezető vállalkozásai UBM Grain Zrt. (commodity): Fő tevékenysége a szemes termények, fehérje hordozók és olajos magvak kereskedelme. UBM Feed Zrt. (Takarmány gyártás): Az UBM cégcsoporton belül a Takarmány üzletág tevékenységét – többedmagával – az UBM Feed Zrt. képviseli. Piaci aktivitása késztakarmányok, koncentrátumok, premixek, takarmánykiegészítők gyártását és takarmány alapanyagok, takarmánykiegészítők, koncentrátumok kereskedelmét öleli fel. Az UBM Feed Zrt. üzemelteti a környei telephelyen található takarmánykeverő üzemet 40.000 tonna, a premixüzemet 18.000 tonna, valamint a soypreme üzemet 48.000 tonna kapacitással. 2025-ben a társaság kizárólagos tulajdonába került az UBM Agro Slovakia s.r.o., amely 2018-ban megvásárolta a Hernádcsány településen található, évi 30.000 tonna kapacitású takarmánykeverő üzemet. Az elvégzett felújításokat követően a gyár éves termelési kapacitása 80.000 tonnára növekedett. A fő tevékenységet támogató egyéb vállalatok UBM Trade Zrt.: Elsősorban cégcsoporton belüli back office szolgáltatásokat biztosítja, de övé az UBM brand és a csoport egységes vállalatirányítási rendszerének (IFS) a licensze, továbbá menedzsmentszolgáltatást végez. 13 Egyéb leányvállalatokban végzett üzleti tevékenység UBM Agro Zrt.: Fő profilja a takarmány alapanyag kereskedelem, bel- és külföldön egyaránt. E jogi személyhez tartoznak még a külföldi commodity kereskedő cégek, az UBM Agrar GmbH (AT), az UBM Agri Trade Srl (RO), az UBM Italy Srl, valamint az UBM d.o.o. (SRB). UBM Agro Slovakia s.r.o.: Az UBM Feed Zrt. leányvállalata, a Cégcsoport profiljába tartozó tevékenységek tekintetében a Cégcsoport képviselete Szlovákiában. A cég tulajdonában van a szlovákiai Hernádcsányban található takarmánykeverő. A társaság 75%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik az UBM Invest Slovakia s.r.o.-ban (a fennmaradó 25% a szintén a cégcsoporthoz tartozó ”AGROMIX” Kft. tulajdona), ami a Hernádcsányi takarmánykeverő üzem eszközeinek tulajdonosa és működtetője. UBM Agri Trade Srl: Az UBM cégcsoport romániai leányvállalata, gabonakereskedelemmel foglalkozik, és Budeşti városában egy 30–50 ezer tonnás kapacitású logisztikai központot üzemeltet, amely közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezik a konstancai kikötő felé. UBM d.o.o.: Belgrádi székhelyű kereskedelmi iroda, elsősorban gabona és szójabab kereskedelmet folytat, illetve a Cégcsoport szerb jelenlétét támogatja. UBM Feed d.o.o: Belgrádi székhelyű iroda, amely az UBM Csoport szerbiai, takarmány alapanyag és premix értékesítésre szakosodott vállalata. UBM Agrar GmbH: Az UBM Csoport profiljába tartozó tevékenységek tekintetében a Cégcsoport képviselete és az értékesítés támogatása Ausztriában. UBM Protein Srl.: Bukaresti székhelyű kereskedelmi iroda, amely szójafélék kereskedelmével foglalkozik Romániában. UBM Szeleste Zrt.: A társaság tulajdonában áll a 2015-ben teljesen átépített, majd 2023-ban kibővített, 223.000 tonna kapacitású szelestei takarmánykeverő üzem. ”AGROMIX” Kft.: A társaság tulajdonában áll a 2019-ben megszerzett, 80.000 tonna kapacitású mátészalkai takarmánykeverő üzem. UBM Italy Srl.: Milánói székhelyű kereskedelmi iroda, mely gabona és szójadara kereskedelmet folytat, illetve az UBM Csoport olaszországi képviseletét látja el. UBM Feed Kazakhstan Zrt.: Az UBM Csoport kazahsztáni terjeszkedésével kapcsolatos vagyonkezelési tevékenységet látja el. 14 Társult vállalatokban végzett tevékenység MA-KA Kft.: A Családi Négyes Kft.-vel közösen tulajdonolt cég, mely egy 200.000 tonnás takarmánykeverővel rendelkezik Szentesen. UBM Feed Romania Srl: A Maros megyei Kerelőszentpálon létesített 200.000 tonna kapacitású takarmánygyártó üzem beruházója, üzemeltetője. Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.: Az UBM Csoport első, állattenyésztés területén működő vállalata, amely Kapoly telephelyén végez sertéshízlalást, valamint egy évi 240 ezer sertés kibocsátására képes integrációt üzemeltet. UBM Consulting Zrt.: A Társaság az UBM Csoport és a MICROMIR Hungary Kft. közös vállalkozása, mely biotechnológiai fejlesztéseket támogat az állattenyésztés területén. Telephelyek bemutatása Az UBM Csoport az alábbi gyártói telephelyekkel rendelkezik: Cím Tevékenység 2851 Környe, Tópart utca 1. Környei takarmánykeverő, Premix üzem és Soypreme üzem 9622 Szeleste, Kossuth Lajos u. 24/B Szelestei takarmánykeverő üzem 4700 Mátészalka , Meggyesi út 0119/24 Mátészalkai takarmánykeverő üzem 044 14 Čaňa, Železničná 2., Szlovákia Hernádcsányi takarmánykeverő üzem 547550 SAT SANPAUL COM. SANPAUL, NR.6/A, Romania Kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem 6600 Szentes Bese László utca 5-7 Szentesi takarmánykeverő üzem Az UBM Csoport kereskedelmi tevékenységét az alábbi irodákból irányítja Cím Tevékenység 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. Magyarországi kereskedelmi központ és back-office iroda 014126 - Bucuresti, 1st district, 4th Tablitei street, Floor 1-2, Románia Romániai kereskedelmi iroda és back-office iroda 4020 Linz, Bismarckstrasse 02, Ausztria Ausztriai kereskedelmi iroda 11070 NOVI BEOGRAD, Bulevar Mihaila Pupina 10I/223, Szerbia Szerbiai kereskedelmi iroda 20135 Milano Viale Monte Nero N 66. Olaszországi kereskedelmi iroda 15 A vállalkozás piaci környezete Az UBM csoport tevékenységét és piaci környezetét a következő ábrán szemléltetjük: A cégcsoport konszolidált árbevételének továbbra is megközelítőleg fele a magyar piacról származik (44,1%), míg a másik fele exporttevékenységből (55,9%) ered. Legjelentősebb piacaink a régió országai (21,2%), valamint Nyugat-Európa (34,7%). 16 Évek óta meghatározó piaci trend, hogy a hagyományos szántóföldi haszonnövényeket nemcsak élelmiszeripari, hanem ipari alapanyagként is felhasználják. A bioetanol-, keményítő- és izocukor-gyártó kapacitások olyan meghatározóak a hazai és regionális piacokon, hogy fontos áralakító tényezőkké váltak. Az UBM commodity elsősorban hagyományos mezőgazdasági partnerek számára értékesít, ugyanakkor az ipari felhasználásra történő értékesítés Magyarországon folyamatosan növekszik, amelynek egyik oka, hogy a kukorica esetében egyre gyakoribb és nagyobb mennyiségű aflatoxinnal szennyezett terményeket elsősorban az ipari felhasználók tudják hasznosítani. A környező országokban az UBM által kereskedett mennyiségen belül elenyésző az ipari felhasználás aránya. Az elmúlt üzleti évben a logisztikai kapacitások elegendő mennyiségben álltak rendelkezésre, amit részben a magyar és a környező országok építőiparában tapasztalható visszafogott kereslet is elősegített. Az UBM Csoport számára az ukrán import aránya fontos szerepet játszik a commodity-kereskedelemben: Magyarországon az ukrán beszerzések aránya az előző évi csökkenést követően megélénkült, és 35%-ra nőtt. Az UBM Cégcsoport működésére jelentős hatással van a finanszírozási költségek alakulása, amelyek az adott évben csökkentek. Ezzel párhuzamosan az inputanyagok árai is kedvezően alakultak, ami szintén mérsékelte a Cégcsoport finanszírozási igényét. A forgótőke-szükséglet ugyanakkor mind a commodity-, mind a takarmányüzletág esetében emelkedett: a készletek számottevő növekedése a korai aratásnak, valamint a commodity üzletág külföldi entitásainak tevékenységében bekövetkezett változásoknak volt köszönhető. A vevőkövetelések növekedése a commodity üzletágban a forgalom bővülésével és az olasz iroda működésének felfutásával, míg a takarmányüzletágban a stratégiai vevők számára biztosított hosszabb fizetési határidőkkel magyarázható. Az európai kontinentális állattenyésztésben tovább folytatódik az a már évek óta tartó trend, amely a termelési kapacitások Közép-Kelet-Európába történő áthelyezését eredményezi. Környezetvédelmi és politikai nyomás, valamint támogatások hatására a német, holland, dán és belga állattenyésztők egyre nagyobb arányban szüntetik meg tevékenységüket, miközben Magyarországon, Romániában, Szerbiában és más közép-kelet-európai országokban új beruházások, illetve termelési kapacitásvásárlások zajlanak. Ez a trendszerű mozgás kedvező helyzetet teremt az UBM számára, mivel stratégiájában a regionális jelenlét és működés megerősítését tűzte ki célul. Az így bővülő partneri kör jó minőségű, fizetőképes, magas technológiai szintű takarmányt igényel, ami az UBM Csoport növekedéséhez erős támaszt nyújthat. Az agrártermékek árában a beszámolási időszakban az eddigieknél kisebb volatilitás és csökkenő árkörnyezet volt megfigyelhető, ami mérsékeltebb jövedelmezőséget eredményezett az UBM Csoport gabona- és fehérje-kereskedelmi tevékenységében. A továbbra is bizonytalan piacon a takarmányellátásban felértékelődnek a hosszú távú, stabil üzleti kapcsolatok. Az alacsonyabb árszint kedvezően hatott az állattenyésztésben elérhető árrésekre, azonban a sertéspiacon tapasztalható félsertés-eladási árak csökkenése erodálta az elérhető nyereséget. 17 A vállalkozás céljai és stratégiája 2023 márciusában az UBM csoport meghirdette a „Növekedésre hangolva – 2025” 3 éves vállalati stratégiáját. A főbb célkitűzéseket az alábbi ábrán foglaljuk össze: 1 millió tonnás éves takarmánygyártás A cégcsoport termelési kapacitása és a megtermelt takarmánymennyiség alapján Magyarország legnagyobb gyártójának számít, annak ellenére, hogy nem tagja vertikális integrációnak. A stratégiai célját minőségi takarmányok gyártásával, folyamatos innovációval, magasan képzett tanácsadói csapattal, valamint a takarmánygyártáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, például laboratóriumi háttér biztosításával kívánja elérni. Ezt kiegészítik a Kelet-Közép-Európában tervezett akvizíciók. Fontos továbbá, hogy mind a beszállítói, mind a vevői körben stratégiai szövetségeket alakítson ki és tartson fenn, amelyek a résztvevő felek számára további előnyöket és stabilitást biztosíthatnak. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok gyártási teljesítménye 481.167 tonna volt, amelyhez hozzáadódik a társult vállalkozás MA-KA Kft. (159.653 tonna) és UBM Feed Romania Srl. (178.110 tonna) volumene is, így a tárgyév összes termelési mennyisége elérte a 819 ezer tonnát. Az éves, 1 millió tonnás takarmánygyártási cél elérése ezen számítás alapján történik. 2025-ben a cégcsoport jelentős átrendezést hajtott végre termelőkapacitásai terén: júniusban megvásárolta a Royal Agrifirm Group magyar leányvállalatát, az Agrifirm Magyarország Zrt.-t, amely mintegy 250 ezer tonnás termelési kapacitással rendelkezik, míg augusztusban értékesítette 45%-os tulajdoni hányadát az UBM Feed Romania SRL-ben a társaság jelenlegi tulajdonosi körének tagjai részére. 2 millió tonnás éves kereskedett commodity volumen A takarmánygyártáshoz kapcsolódó regionális commodity kereskedelmi struktúrát a magyar iroda mellett a román, szerb, osztrák és olasz irodáinkon keresztül fejlesztjük tovább. Regionális stratégiánk részeként hoztuk létre olasz kereskedő vállalatunkat, amellyel az eddig közvetítőkön keresztül bonyolított olasz kereskedelmi tevékenységet ma már közvetlen ügyfélkapcsolatok révén végezzük. A regionális szintű takarmánygyártás szorosan összefügg a regionális szintű kereskedelemmel, amely egyrészt az alapanyag-ellátás biztosításához nyújt inputot az üzemi gyártáshoz, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy a helyi piacok sajátosságait jobban kihasználjuk. Ilyen sajátosságok közé tartozhatnak az időjárási viszonyok, a várható termésátlagok és készletek, az adott piac devizájának árfolyammozgásai, a logisztikai lehetőségek, valamint egyéb tényezők, amelyek révén a kereskedelem profitot termelhet. Ennek érdekében kiemelten fontos a kereskedelmi üzletágak regionális struktúrájának kialakítása és hatékony működtetése. Kelet-közép európai és közép ázsiai terjeszkedés a Takarmány szegmensben A regionális jelenlét erősítése a cégcsoport legfontosabb célja, mivel hosszú távú eredményes működését és további növekedésének forrását ebben látja. Az állattenyésztés Nyugat-Európából Kelet-Közép-Európába történő áthelyezésére irányuló trendszerű piaci mozgás jó alapot biztosít ehhez a célkitűzéshez. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a külföldi zöld- vagy barnamezős beruházások megvalósítási kockázata jelentősen megnövekedett. Ennek következtében a cél eléréséhez más eszközök, például akvizíciók vagy vegyes vállalatok létesítése is mérlegelendő. Legfontosabb célpiacaink Románia, Szerbia és Kazahsztán. 18 Működési vertikum növelése Az UBM működési vertikumát mind "lefelé" (inputanyag-előállítás), mind "felfelé" (állattartás, élelmiszeripar) képes bővíteni. Tekintettel az állattartás, különösen a sertéságazat töredezettségére és viszonylagos technológiai fejletlenségére, cégcsoportunk stratégiai célja, hogy jelentős állattartó potenciált építsen ki, ezzel növelve az ágazat hatékonyságát és kibocsátásának minőségét. A volumen növelése mellett intenzív fejlődést irányoztunk elő mind állattartó partnereink, mind az UBM saját kapacitásai számára, amelyeket jelentős informatikai beruházásokkal támogatunk. További kereskedelmi irodák megnyitása Az UBM csoport commodity hálózatának bővítése jelentős potenciállal bír a hagyományos kelet-közép-európai termelési területek és a nyugat-európai importigények összekapcsolása révén. Ezzel a céllal nyitottuk meg 2023-ban az UBM Italy irodánkat, Milánó székhellyel, amely három éven belül képes lehet az olasz importpiac 2-3%-ának megszerzésére. Jelenleg további kelet-közép-európai országok piacának vizsgálata van folyamatban, hogy ezeket is a már meglévő hálózatba illesszük. Növekedési stratégiánk pillérei: • A nyugat-európai állattenyésztés és takarmánygyártás trendje egyre inkább Kelet-Közép-Európába, különösen Magyarországra tolódik át, amit a túlszabályozott nyugat-európai gazdasági környezet, valamint a Magyarországon még fellelhető, sertéstenyésztésben jártas munkaerő is elősegít. Az UBM ebben a folyamatban és átalakulásban több szerepet is betölthet, kiaknázva a további növekedési lehetőségeket. • Romániában, Szerbiában és a balkáni országokban az elkövetkező 5-15 évben várható az intenzív állattartás felfutása, miközben az egyre csökkenő háztáji állattartás visszaszorul. Ezt a folyamatot a legjobb minőségű takarmányok gyártásával tudjuk támogatni, így erre a területre kiemelt figyelmet fordítunk. • Az UBM takarmányok és takarmánykiegészítők gyártástechnológiája az európai élvonalban van, és célunk, hogy ezt a színvonalat további országokban is megalapozzuk és képviseljük. Tárgyévben az UBM Igazgatósága jelentős beruházási program elindításáról döntött Kazahsztánban, amelynek keretében egy premixüzemet építünk, a megfelelő laborháttérrel kiegészítve, a Kazah Köztársaság déli részén. • Kereskedelmi tevékenységünk további bővítése szintén célunk, új irodák nyitásával Kelet- és Nyugat-Európában 2025-ig. Ennek eredményeként a cégcsoport két éven belül képes lesz kiszolgálni valamennyi piacot Magyarország nagyságrendileg 2.000 km-es körzetében. A kutatás-fejlesztés a termékeink hatékonyságának motorja, amit partnereink elvárnak a jobb teljesítmény érdekében, és ez a kulcsa üzleti sikereinknek is. Laboratóriumunk, amely partnereink számára is elérhető, évente 25.500 vizsgálatot végez, ezzel is elősegítve partnereink szakmai tájékozottságát és az adattudatosság növelését. Szaktanácsadói hálózatunk kulcsszerepet játszik az állattenyésztés termékpályáján, a takarmányok hasznosulásának követésében, valamint az állatjóléti szempontokat figyelembe vevő állattartási gyakorlat kialakításában. Stratégiai kapcsolatokat ápolunk hazai és külföldi egyetemekkel, kutatóhelyekkel, hogy a legújabb fejlesztéseket és technológiákat beépíthessük takarmányelőállítási gyakorlatunkba. Fenntarthatóság Az UBM Csoport elkötelezett a fenntarthatóság növelése, a takarmányhasznosulás javítása mellett, amely lehetővé teszi, hogy jelentős növénytermesztési területeket más célokra szabadítsunk fel, valamint a környezettudatos teljesítmény fokozása érdekében. A fenntarthatósági szempontokat kiemelten kezeljük, és tevékenységünkbe már beépült a GRI standard szerinti ESG-jelentés elkészítése, valamint a vonatkozó kritériumok teljesítése. ESG-jelentésünket a 2024-es üzleti évre vonatkozóan az Éves Jelentés kiadásával párhuzamosan fogjuk közzétenni. Az UBM cégcsoport tevékenysége megköveteli minden vállalatának integrált felügyeletét. Ennek megfelelően az ESG- szempontok érvényesítése, az elszámoltathatóság és a riporting egységesen kiterjed a teljes cégcsoportra. Az UBM Csoport a klímakockázatokat az Éves jelentéssel egyidejűleg megjelenő ESG jelentésben mutatja be részletesen. 19 Szegmens információk Takarmány gyártás A Takarmány szegmens értékesítési adatai a következőképpen alakultak: KONSZOLIDÁLT (tonna) 2024-2025 2023-2024 Változás Összesen 481 167 453 555 6% keverék takarmány 344 694 338 085 2% premix 13 156 13 419 -2% soypreme 24 202 16 849 44% takarmány alapanyag értékesítés 99 115 85 203 16% A Takarmány szegmens pénzügyi teljesítménye a tárgyidőszakban: KONSZOLIDÁLT (ezer forint) 2024-2025 2023-2024 Változás Árbevétel 79 253 297 74 057 360 7% ELÁBÉ és anyagköltség (71 948 507) (66 146 811) 9% Adózás előtti eredmény 334 533 1 228 416 -64% A Takarmány szegmens kereskedelmi és gyártói teljesítményét a lezárt üzleti évben az alábbi főbb tényezők befolyásolták: • A kis takarmánykeverők (20–40 ezer tonna/év kibocsátás) versenyképessége tovább csökkent, és célpiacainkon folyamatos a piaci szereplők koncentrációja. A jelenlegi alapanyagárak, a technológiai lemaradás és a szakképzett munkaerő növekvő költségei miatt nem várunk változást a piaci koncentráció folyamatában. • A keveréktakarmány-késztermékek ártrendje kismértékű csökkenést mutatott 2024 júliusát követően. Ennek hátterében a makroelemek (szemes termények, fehérjehordozók) és a mikroelemek árcsökkenése áll. • Az energiapiacok stabilizálódásával jelentősen csökkentek az egy tonna késztermékre jutó energiaköltségek az előző évhez képest. Az UBM csoport hosszú távú szolgáltatási szerződésekkel szerzi be a gyártáshoz szükséges elektromos energiát és gázt, melyek árát fedezeti ügyletekkel vagy éves ármegállapodásokkal biztosítja. 2025 februárjában helyezte üzembe az UBM csoport a nyírmeggyesi naperőművét, amely fontos lépés a piaci volatilitás csökkentése és fenntarthatósági céljaink elérése irányában. • A 2024/25-ben a sertéságazat jövedelmezősége csökkent az előző évhez képest, ami elsősorban keresleti okokra volt visszavezethető (globális kereslet és ragadós száj- és körömfájás kitörés). • A nyugat-európai telepbezárások miatt a sertéshízlalás egyre inkább Kelet-Európa felé tolódik, amit az ágazatban az elmúlt időszakban megvalósult beruházások is jól tükröznek (például vágóhíd-fejlesztés, kocatelep-átadás). • A brojler tápok iránti kereslet folyamatos, és évről évre dinamikusan növekszik, a brojlerágazat keresleti piacon tud értékesíteni. A tárgyévben a vízi szárnyas tenyésztők is a takarmányárakat kielégítő haszonnal megfizető kereslettel dolgozhattak, azonban 2025 január–júliusban jelentős volt a madárinfluenza hatása a termelésre. • A kérődző takarmányok tekintetében a tejágazatban a kereslet folyamatos volt, míg a húsmarha-tenyésztést a 2025 márciusában kitört ragadós száj- és körömfájás jelentősen veszélyeztette, de sikerült megfékezni a járvány eszkalálódását. • A sertéspestis és a madárinfluenza után új, rég nem látott vírus jelent meg a hazai állattenyésztést veszélyeztető fertőzések között: a ragadós száj- és körömfájás (RSZK). Magyarországon 4 telepen mutatták ki, míg Szlovákiában további 3 telep fertőződött meg, kivétel nélkül szarvasmarha-telepek. Az új vírus a párosujjú patásokat veszélyezteti, rendkívül virulens – akár a széllel is terjed –, fertőzőképessége a sertésállományokban tízszerese a szarvasmarháknál tapasztaltakhoz képest. A fertőzött telepek között volt UBM által ellátott telephely is, a fertőzéssel szembeni védekezés részeként az UBM aktívan együttműködik a hatóságokkal a kitörés okainak feltárásában és a pandémiás területen lévő, de nem fertőzött állományok szakszerű takarmányellátásában. A hatósági vizsgálatok megállapították, hogy az RSZK-fertőzés során kizárható az UBM tevékenysége, mint pandémiás ok. • A takarmánygyártás egyik fontos alapanyaga a kukorica, amelynek betakarítása során 2024-ben is jelentős, aflatoxinnal szennyezett mennyiségek keletkeztek. Az állati takarmányozás során az UBM nem használ aflatoxinnal szennyezett kukoricát, így a takarmányokban jelentősen megnőtt a felhasznált kalászosok aránya, olyan növényekkel kiegészülve, mint a cirok. • A takarmány szegmens számára fontos inputköltség a gyártott és kereskedett termékek logisztikai költsége, amely a 2024/25-ös évben kedvezően alakult az UBM gyárai számára. • Takarmány üzletágunk több fontos stratégiai együttműködést írt alá az év során: nemzetközi szakmai együttműködési szerződést kötöttünk a Bilafoss és Alltech vállalatokkal, míg hazánkban a Gallus csoport választotta az UBM-et takarmányozásban stratégiai partnerének. 20 Szegmens információk Commodity kereskedelem A commodity szegmens konszolidált volumen adatai a beszámolási időszakban a következőképpen alakultak: KONSZOLIDÁLT (tonna) 2024-2025 2023-2024 Változás Szemes takarmány 1 246 726 1 048 642 19% Búza 388 678 339 535 14% Kukorica 506 092 376 823 34% Árpa 85 201 180 559 -53% Egyéb 266 755 151 725 76% Fehérje hordozók 356 054 239 544 49% Szójadara 267 704 194 870 37% Szójabab 88 350 44 674 98% A commodity szegmens főbb pénzügyi mutatói: KONSZOLIDÁLT (ezer forint) 2024-2025 2023-2024 Változás Árbevétel 176 500 530 144 885 535 22% ELÁBÉ és anyagköltség (173 321 970) (141 456 199) -23% Adózás előtti eredmény 246 969 734 783 -66% A commodity termékek többsége esetében csökkenő ártrend és szűkülő árrés jellemezte a kereskedelmi környezetet. Szezonális búza ár tartomány mértéke (EUR/tonna) 21 Szezonális kukorica ár tartomány mértéke (EUR/tonna) A szemes termények globális piacán továbbra is csökkenő ártrend figyelhető meg, elsősorban a mögöttes élelmiszeripari kereslet és az általánosan tapasztalható fogyasztáscsökkenés következményeként. Az árcsökkenést tovább erősítette a kiváló globális búza- és árpatermés, valamint az európai takarmánygyártás csökkenő trendje. Az alacsony árak jelentősen rontották a termelők jövedelmezőségét, amire sok esetben késleltetett eladással reagáltak, és csak végső esetben adják el az árualapot. A szójadara piacán is egyértelmű csökkenő trend volt megfigyelhető a tárgyévben: történelmi mélypontot jelentő árakat láthattunk a tőzsdei jegyzésekben, mely kiegyensúlyozott keresleti és kínálati piacon, alacsony volatilitás mellett volt kereskedhető. Szezonális szójadara ár tartomány mértéke (USD/tonna) 22 A magyar piacon a kereskedhető árualap csökkenése mellett a kukorica vetésterületének csökkenése és a kalászosok vetésterületének növekedése figyelhető meg, ami a klimatikus viszonyok változása miatt nem meglepő. A 2024-es betakarítást követően sem a commodity-kereskedelemben, sem a takarmánygyártásban nem tapasztaltunk beszállítói minőségi problémákat. A 2024-es betakarítás a várakozások alatti termést hozott: a búza és az árpa összesített árualapja csak Magyarországon közel 2 millió tonnával maradt el a várakozásoktól (15%-os csökkenés). Az üzleti év elején a búza és az árpa ártrendje csökkenő volt, majd a kukorica betakarítás körüli problémák felértékelték a búza- és árpakészleteket az év hátralévő időszakában. A búzakereskedelemben a malmi minőségű búza prémiuma az évre jellemző csapadékeloszlás egyenetlensége miatt a szokottnál lényegesen magasabb volt. A kukorica betakarítása során az általunk kereskedett régió minden országában jelentős problémák léptek fel, mivel nagy mennyiségű aflatoxinnal szennyezett áru jelent meg a piacon. A toxinos kukoricát szinte kizárólag az ipari kereslet tudta felszívni. Az ipari felhasználásban is elsősorban a toxinmentes kukoricát keresik, de a 2024-es szezonban elkezdték gyártásba vonni a szennyezett árut is, így kialakult a különböző mértékben szennyezett kukoricák piaca. Az UBM sikeresen alkalmazkodott a piaci igényekhez: kukoricaforgalmának jelentős része közepesen szennyezett (5–20 ppb/tonna) vagy szennyezett (20+ ppb/tonna) kukorica volt, amelyet kizárólag ipari felhasználók részére értékesített. Az UBM mátészalkai vasúti átrakópontja kulcsszerepet játszott a kukoricaprogram végrehajtásában; a következő üzleti évben új átrakóponttal tervezzük bővíteni a rendelkezésre álló kapacitásainkat. A volatilis árkörnyezet mellett jelentős csökkenés volt megfigyelhető a gabonakereskedelemhez kapcsolódó transzformációs költségek (fuvar, minőségellenőrzés, tárolás stb.) árában. Ennek következtében ezek a költségek az eladási árhoz viszonyított részarányukat tekintve jelentősen csökkentek az elmúlt évhez képest. Átlagos éves búza ár volatilitás (%) 23 Átlagos éves kukorica ár volatilitás (%) A fehérjehordozók piacán egyre fontosabb szerepet töltenek be az európai eredetű beszerzési források, amit a fenntarthatósági törekvések, valamint az Európában engedélyezett GMO-mentes fajok iránti növekvő kereslet támaszt alá. A magyarországi termelést tovább segíti a pillangósvirágú növények termesztéséhez igénybe vehető állami támogatás is. Átlagos éves szójadara ár volatilitás (%) 24 Az import szójadara tekintetében a korábban kiegyensúlyozott, 50–50%-os ukrán és brazil import a tárgyévben az ukrán beszerzés felé tolódott el (60%). Az árak egész évben folyamatosan csökkenő trendet mutattak, amely évtizedes mélypontot ért el a tárgyév végén, és együtt járt a szójabab- és szójadara-felhasználás növekedésével. A keresleti oldalon a hazai felhasználás csökkent a pandémiás helyzetre visszavezethetően, amelyet az UBM sikeres exportstratégiájával tudott pótolni, főként non-GMO szójadara exportjával a német nyelvterületre. Az alacsony ár mellett a hazai takarmánygyártás is előszeretettel használja a szójatermékeket, az UBM szójabab-kereskedelme idén elérte a 100 ezer tonnát, míg a szójadaráé 150 ezer tonnát. Az Európai Unió erdőirtás elleni, úgynevezett EUDR-rendeletére való felkészülés továbbra is napirenden van; ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba. Ezzel párhuzamosan az ukrán szójadaraimport további felértékelődésére számítunk, mivel az nem esik az EUDR rendelet hatálya alá. Fontos lépés volt a tárgyévben az ukrán beszállítói kör diverzifikálása is: ma már 10 partnerrel bonyolítunk le tranzakciókat, a szójabab és szójadara mellett repcedara, napraforgódara, szójahéj, cukorrépa-pellet és szójaolaj képezi a teljes termékskálát. Várakozásaink szerint a következő üzleti évben nyomott árkörnyezetben, alacsony volatilitás mellett tudunk majd kereskedni, mivel a globális termésátlagok és eredmények bíztatóak. Szegmens információk Livestock Az UBM Livestock üzletága jelenleg elsősorban a sertéstenyésztésben érdekelt. A sertéshús termelés egyik legfontosabb inputköltsége a tenyésztésre szánt malacok ára, míg a legfontosabb eladási ármutató az élő sertés átvételi ára. Ezek németországi, tárgyidőszaki irányadó árjegyzéseit az alábbi grafikonok szemléltetik. 25 A 2024-es év során a sertéstenyésztéshez felhasznált takarmány ára folyamatosan csökkent, párhuzamosan a commodity-árak mérséklődésével. A 2024. naptári év első felében megkezdődött kereslet- és félsertés-eladási ár csökkenés az egész üzleti évre jellemző volt, így a tárgyévben romló, sok esetben negatív megtérülés jellemezte az eladási árak és az inputköltségek viszonyát. Ezt tetézte a 2025 márciusában kitört ragadós száj- és körömfájás, amely a lezárt körzetek értékesítési stopja mellett a legnagyobb kárt az exportpiacok elvesztése révén okozta. A ragadós száj- és körömfájás hatása a mai napig tart. A határzárak megjelenése a hazai sertéságazat külföldi partnereit arra késztette, hogy más beszállítók után nézzenek. Ezeket az exportpartnereket igen nehéz visszaszerezni, a napok alatt bekövetkező határzár hatásai a mai napig érezhetők az exportvolumenben. Az UBM 70 000 bennálló sertéséből 6 000 esett a lezárt körzetekbe. A lezárt körzetekben lévő sertésállomány megtérülését nemcsak az eladási stop miatti hosszabb tartás takarmányigénye erodálta, hanem a nagyobbra nevelt állatok pluszsúlyát is büntetik a vágóhidak, amelyek megadott átvételi súlytartományban tudják ideálisan feldolgozni az átvett élőállat-állományt. Az UBM állományából nem kellett állatot kivágni a ragadós száj- és körömfájással összefüggésben. Az élőállat-export mellett a feldolgozott termékek is korlátozás alá estek, így a romló vágóhídi megtérülés szintén nyomás alá helyezte az átvételi árakat. Számításaink szerint az elkövetkező években hozzávetőleg 1 millió sertés feldolgozására képes új kapacitás létesülhet hazánkban. Ez számunkra kiemelt fontosságú, mivel növekszik a stabil, minőségi vágóhídi ellátás iránti igény. Nem elhanyagolható tényező, hogy a nagy integrációk – mint az UBM is – képesek kielégíteni az egyedi vágóhídi igényeket (például meghatározott régiókból származó szállítási igények, különböző testzsírarányok stb.). Szabályozói oldalon láthatók törekvések a jelenleg importfüggő, főként német és dán eredetű malacellátás hazai színvonalának emelésére, ami hosszú távon csökkenti a pandémiás kockázatokat, és jótékony hatással van a malacok telepítéskori stressz-szintjére is a rövidebb szállítás miatt. Az UBM Csoport is elsősorban hazai előállítású malacokkal telepíti a hízlalt állományát, amelynek aránya ma már 85%. Az EU szintjén is jelentős szabályozói törekvések figyelhetők meg az állattenyésztés új etikai normáinak kialakítására. Bár ezek jelenleg még nem gyakorolnak jelentős hatást az ágazatra, rövid távon is komoly kihívásokat jelenthetnek a kevésbé rugalmas, tőkeszegény termelők számára. A takarmányellátásban általánosságban megfigyelhető volt a tárgyévben a kalászosok és a szója térnyerése a kukorica csökkenése mellett, amire hosszú távon fel kell készülnie az ágazatnak. Az inputanyagok és az eladási árak arányának átalakulási folyamata jelenleg is zajlik a hazai piacon, az új egyensúlyi pont eléréséig hektikus ármozgásokra számítunk a hazai sertéstenyésztésben. A tárgyév utolsó hónapjaiban a szinte egész évben veszteséges termelés ismét profitábilissá vált. • Saját integrációnk fejlesztése továbbra is a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás jegyében zajlik: Az integráció mennyiségi növelése érdekében az új telepeket digitális eszközökkel látjuk el. • Az elérhető funkciók és támogató folyamatok folyamatos fejlesztésén dolgozunk. Az elkövetkező években a magyar vágóhídi fejlesztések és a növekvő exportkereslet alapján növekvő piacra számítunk az UBM Livestock üzletágában, és célunk, hogy ezen a piacon megtartsuk meghatározó piaci részesedésünket. 26 Tárgyidőszaki beruházások, befektetések Az UBM Csoport tárgyidőszaki beruházásai, befektetései az alábbiak voltak: Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. kapacitás növekedés Az UBM Csoport korábbi évekbeli érdekeltség szerzése révén tulajdonrészt szerzett a Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-ben, amelynek fejlesztése azóta folyamatosan zajlik. Az újabb bérhizlaló telepek bevonásának eredményeként a társaság éves kibocsátási kapacitása a tulajdonszerzés időpontjában fennálló mintegy 150 ezer sertésről közel 240 ezer sertésre emelkedett, ezzel jelentősen erősítve az UBM élőállat-termelési vertikumát és a kapcsolódó integrációs tevékenységeket. Agrifirm Magyarország Zrt. akvizíciója 2025 szeptemberében lezárult az Agrifirm Magyarország Zrt. megvásárlása, amellyel a társaság az UBM Csoport tagjává vált. Az akvizíció révén a holland világcég három hazai takarmánygyár (Környe, Győr, Kaba) összesen mintegy 250 ezer tonna éves kapacitással, valamint a kapcsolódó értékesítési és logisztikai infrastruktúra integrálódik a csoport működésébe. A tranzakció erősíti az UBM baromfitakarmány-piaci jelenlétét, és várhatóan mintegy 40%-kal, közel 850 ezer tonnára növeli a csoport teljes hazai gyártókapacitását, tovább bővítve a fejlesztési és ügyfélkiszolgálási lehetőségeket. Kazahsztáni beruházás 2025. július 1-jén az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. megalapította az UBM Nutrition Central Asia LLP társaságot Almatiban, amely a Kazahsztánban megvalósuló premixüzem működtetését fogja ellátni. Röviddel ezután, 2025. augusztus 5-én az UBM és a KazFoodProducts-csoporthoz tartozó AsiaAgroFood JSC beruházási megállapodást kötött az Almati régióban felépülő, évi 48 ezer tonna kapacitású, az országban elsőként ipari léptékű premixgyárról, amelynek célja a kazah premiximport-függőség mérséklése. A projekt hozzájárul a helyi állattenyésztés versenyképességének növeléséhez, valamint lehetőséget teremt a közép- ázsiai piacok hatékonyabb elérésére a helyben rendelkezésre álló alapanyagokra támaszkodva. Napelempark építése Az UBM Feed Zrt. 2025 márciusában üzembe helyezte a 4 000 kW-os napelemes kiserőművét Nyírmeggyesen. A nagyságrendileg 1,8 milliárd forint értékű beruházást 20% önerő, a Gyármentő Program keretében nyújtott 45% állami támogatás, valamint Eximbank és MBH Bank által biztosított zöldhitel finanszírozta. A létesítmény várható éves termelése 5 880 MWh, amely az UBM Feed gyárainak és egyéb üzemeinek villamosenergia-igényének nagyságrendileg 64%-át fedezheti, emellett a CO₂-kibocsátás évente akár 2 400 tonnával csökkenhet. 27 Foglalkoztatáspolitika, esélyegyenlőség, CSR a. Munkavállalói állomány szerkezetének bemutatása a.1. Az UBM Csoport cégeinek 2025. június 30-ai aktív munkavállalói létszáma 422 fő volt, az átlagos statisztikai állományi létszám pedig a 2024/2025-es üzleti évben 423,2 fő. A vizsgált időszakban a munkavállalói állomány 62%-a szellemi dolgozó, míg a fizikai dolgozók aránya 38%. A fizikai dolgozók elsősorban az UBM telephelyein működő takarmánygyártó üzemekben dolgoznak. a.2. A cégcsoporton belül a nemek aránya: a személyi állomány 69%-a férfi. A fizikai munkakörökben dolgozók között a férfiak aránya 96%. a.3. A munkavállalói állomány átlagéletkora 44 év. a.4. Az UBM a hosszú távú, kölcsönös megelégedésen alapuló együttműködésben hisz, ezért kizárólag saját munkavállalókkal dolgozik. 29 éves fennállása alatt még soha nem alkalmazott kölcsönzött vagy közvetített, ideiglenes munkavállalókat. b. Fluktuáció, cégnél eltöltött évek b.1. A fluktuáció a tárgyévben cégcsoport szinten alig változott az előző üzleti évhez képest. A korábbi 15,5%-os fluktuáció a most zárt üzleti évben 15,6% lett, ebből az önkéntes elvándorlás aránya csupán 7,09%, ami a jelen piaci környezetben kedvezőnek mondható. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a cégcsoport továbbra is „állta a sarat”, és sikeresen meg tudta tartani munkavállalóit. b.2. Az alacsony fluktuáció jellemző az UBM cégcsoportra, mivel hagyományosan kiemelt figyelmet fordít a munkavállalói elköteleződésre. A dolgozók cégnél eltöltött idejét tekintve a cégcsoport munkavállalóinak 59%-a legalább 5 éve dolgozik az UBM-nél, míg 27,7%-uk több mint 10 éve. Azok, akik több mint 20 éve az UBM-nél vannak, a teljes állomány 6,4%-át teszik ki, tehát elmondható, hogy a munkavállalók nagy arányban, hosszú éveken át hűségesek maradnak a céghez. Az átlagos, UBM-nél eltöltött szolgálati idő 7 év. Ezek az adatok is megerősítik, hogy az UBM vállalati kultúrájának és munkavállalókkal szembeni családbarát szemléletének erős megtartó ereje van. c. Bérek, javadalmazás c.1. A cégcsoport a 2024 szeptemberében végrehajtott általános béremeléssel reagált a gazdasági környezet kihívásaira. c.2. Emellett a cégcsoport egy cafetéria-rendszert is biztosít a béren kívüli juttatások keretében, amelyben fizikai és szellemi dolgozók egyaránt részesülnek. Sőt, a passzív állományban lévő munkatársak (pl. táppénzen, szülési szabadságon lévők) is jogosultak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásra, havi bruttó 30 ezer forint értékben, az UBM családbarát szemléletének megfelelően. c.3. Az UBM Csoport Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) tart fenn. Az MRP program célja kettős, egyrészt az MRP javadalmazási politikájában meghatározott gazdasági célkitűzések elérése, másrészt a programban részt vevő munkavállalók hosszú távú elköteleződésének erősítése. 28 d. Családbarát intézkedések és elismerések, munkavállalói jóllét Az UBM hagyományosan erős, családias vállalati kultúrával rendelkezik, és célunk, hogy továbbra is fenntartsuk munkatársaink pozitív elköteleződését. Folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyek segítik munkavállalóinkat abban, hogy saját céljaikat is megvalósíthassák, miközben erősen kapcsolódnak a szervezeti célokhoz. Az UBM vezetése kezdetektől fogva a kiegyensúlyozott, jó partneri kapcsolatokban hitt és hisz, így munkatársainkra is „üzleti partnerekként” tekint. Ezért különös hangsúlyt fektetünk számos kisebb, a munkatársi közérzetet javító intézkedés megvalósítására és fenntartására, amelyek a munkavállalók jól-létét segítik. d.1. Az UBM 2018 óta számos díjjal, elismeréssel rendelkezik (pl. Családbarát Hely 2022, Családbarát Vállalat 2022, Felelős Foglalkoztató Arany minősítés 2023, BeneFit Prize 2023). d.2. A beszámolási időszakban az UBM elnyerte a Családbarát Vállalat 2024 védjegyet és a Családbarát Munkahely 2024 címet. d.3. Az UBM fontosnak tartja, hogy a családbarát szemlélet mind több teret nyerjen, ezért számos olyan juttatást és intézkedést vezetett be, amelyek ezt a célt szolgálják. A testi és lelki egészség megőrzése, valamint a munka– magánélet egyensúlyának támogatása egyaránt HR-stratégiánk része, amikor programjainkon dolgozunk. d.4. 2025 májusában indítottuk el új, vállalati környezetben egyedülálló fenntarthatósági programunkat, az „UBM Gardróbot”. A kezdeményezés keretében a kollégák egy erre a célra kialakított helyiségben használtruha-cserét szervezhetnek – ingyenesen (zöld címke) vagy kedvezményes áron (piros címke) –, a negyedév végén megmaradt darabokat pedig önkéntes munkatársaink juttatják el a rászorulóknak. Az UBM Gardrób csökkenti a textilhulladékot, ösztönzi a tudatos fogyasztást és közösségépítő, jótékony célt szolgál. d.5. Az UBM Csoport kiemelt figyelmet fordít arra, hogy munkavállalóit ne csupán dolgozóként, hanem magánemberként is támogassa, és ennek érdekében élethelyzet-alapú, differenciált juttatási rendszert alakított ki. A programcsomag a különböző életszakaszokban lévő munkatársakat célozza: a fiatal munkavállalókat és első lakáshoz jutókat (pl. extra szabadság, kamatmentes lakáskölcsön), a családosokat (pl. iskolakezdési támogatás, nyári tábor, apaszabadság, részmunkaidő), valamint a testi-lelki egészség megőrzését támogató szolgáltatásokat (pl. jóga, szauna, szűrővizsgálatok, magánegészségügyi ellátás, mentális egészségprogramok). Emellett rugalmas munkavégzési lehetőségeket, biztosítási és pénzügyi támogatásokat, valamint közösségépítő céges programokat is kínálunk. A kezdeményezések célja, hogy a munkatársak saját életcéljaik elérését össze tudják hangolni a vállalati célokkal, miközben erősödik a szervezeti kohézió és a családbarát vállalati kultúra. 29 e. Esélyegyenlőség, CSR e.1. Az UBM cégcsoport nyitott a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, ha az adott munkakör ezt lehetővé teszi. Jelenleg 7 megváltozott munkaképességű munkavállalónk van, ami a teljes állomány 1,68%-át teszi ki. e.2. CSR-tevékenységünket több irányban igyekszünk működtetni. Ebben – dedikált CSR-koordinátorunk mellett – Társadalmi Felelősségvállalási Csoportunk a fő hajtóerő, amelyet szándékosan különböző beosztású és szakterületű kollégák alkotnak. Egyik irány a karitatív szervezetek, ezen belül is főként a beteg és/vagy hátrányos helyzetű gyerekeket segítő alapítványok anyagi támogatása. Kollégáink is javasolnak támogatandó szervezeteket és célokat (pl. helyi iskola vizesblokk-felújítása, farsangi rendezvény támogatása tombolaajándékkal stb.). Emellett decemberben kollégáink szavazással választják ki a támogatandó szervezetek egy részét. e.3. Mindemellett fókuszban van a telephelyeink közvetlen környezetében élők és a helyi szervezetek támogatása is (pl. a szelestei gyereknap megszervezésének támogatása). Egy helyi iskola pályaorientációs napját is koordináljuk vállalatunknál, bemutatva a diákoknak sokszínű munkafolyamatainkat és munkaköreinket. e.4. A fentiek értelmében munkatársaink jóllétének – lehetőségeink szerinti – elősegítését is társadalmi felelősségvállalásunk részének tekintjük. Felelős munkáltatóként szem előtt tartjuk testi-lelki jóllétüket, és igyekszünk minél több olyan lehetőséget biztosítani számukra, amely elősegíti a munka–magánélet egyensúlyának fenntartását (pl. pszichoszociális kockázatfelmérés a teljes munkavállalói állomány körében, az eredményekre épülő akcióterv megvalósítása; egészségnapok, egészségügyi szűrővizsgálatok az irodában; visszajelzési hónap és visszajelzési tréningek tartása stb.). e.5. Az UBM hisz abban, hogy egy vállalat nem csupán az üzleti világ és a piac szereplője, amelynek üzleti célokat és stratégiákat kell megfogalmaznia és megvalósítania, hanem egyben társadalmi szereplő is, amelynek pozitív szellemiséggel szerepet kell vállalnia a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésében, és erőforrásaival, energiáival a környezetét, valamint a környezetében élőket is szolgálnia kell. 30 Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Környezetvédelem Az agrárszektor globális jelentősége nemcsak az élelmezés biztosításában, hanem a környezeti terhelésben is megmutatkozik. A mezőgazdaság, beleértve a talaj- és erdőgazdálkodást is, 18,4%-át adja az emberiség teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának, így elkerülhetetlenné teszi a fenntarthatóság iránti fokozott elkötelezettséget. Az ágazat számára ezért kulcsfontosságú, hogy lépéseket tegyen a környezeti lábnyom csökkentése érdekében, különösen az energiahatékonyság növelésére és a károsanyag-kibocsátás mérséklésére. Vállalatunk, mint a hazai agrárszektor egyik meghatározó szereplője, különösen fontosnak tartja, hogy a gyártási és kereskedelmi tevékenységek során használt energiát tudatosan csökkentse, és egyre inkább megújuló forrásokra támaszkodjon. Az egyik legjelentősebb lépésünk ebben az irányban a naperőműprojektünk megvalósítása, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni a megújuló energiára való áttéréshez, lehetővé téve a vállalat villamosenergia szükséglete egy részének zöld forrásokból történő kielégítését. Ezen túlmenően az EKR keretében megvalósuló energiahatékonysági beruházások révén is jelentős előrelépést tettünk a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Prioritásként kezeljük az ESG Scope 1 és Scope 2 kibocsátásunk mérséklését, amit a gyártástechnológiánk fejlesztésével, energiahatékony berendezések alkalmazásával, valamint a logisztikai folyamataink optimalizálásával érünk el. A logisztika területén célul tűztük ki nemcsak a saját flottánk, hanem az ellátási lánc egészére kiterjedő külső fuvarozó cégek általi kibocsátás mérésének szisztematikus fejlesztését. A rendelkezésre álló, pontosabb adatok segítségével további intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy minél inkább lefaragjunk az ágazati tevékenységeink környezeti hatásaiból. Innovatív takarmányreceptúráinkkal és termékpalettánkkal segítjük állattenyésztő partnereinket, hogy ők is hozzájárulhassanak a fenntarthatósági célok eléréséhez. Ezen fejlesztéseink révén nemcsak a fehérje-, nitrogén- és foszfortartalom csökken, hanem az állatok vízfelvétele és a károsanyag-kibocsátás is mérséklődik, ezáltal hozzájárulunk a Scope 3 szintű kibocsátások csökkentéséhez is. K+F csapatunk folyamatosan azon dolgozik, hogy ezek a fejlesztések minél szélesebb körben alkalmazhatóak legyenek, és a teljes termékéletciklusra pozitív környezeti hatást érjünk el. Hulladékgazdálkodás A Csoport tevékenységéből származó hulladékok kezelése kiemelt környezetvédelmi szempont. Telephelyeinken a hulladékgazdálkodás szigorú belső szabályozás alapján, a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően történik. Gondoskodunk a hulladékok szelektív gyűjtéséről, nyilvántartásáról és engedéllyel rendelkező partnerekkel való elszállíttatásáról, ezzel biztosítva a környezetterhelés minimalizálását és a megfelelőségi kötelezettségek teljesítését. Az újonnan bevezetett Általános Hulladékkezelési Szabályzat részletes iránymutatást ad az irodai hulladékkezelésre. Célja, hogy egységes alapelvek mentén valósuljon meg a szelektív gyűjtés, csökkenjen a keletkező hulladék mennyisége, és a körforgásos gazdaság elvei a gyakorlatban is érvényesüljenek a munkatársak aktív bevonásával. 31 Kutatás-fejlesztés Az UBM Csoport jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet végez az egyre magasabb minőségű állati takarmányok és egyéb termékek, eljárások fejlesztése érdekében. Az innovációs tevékenység szerepe és célja a következőkben foglalható össze: • termék, szolgáltatás vagy gyártási folyamat újdonsága, hatékonysága révén az elérhető haszon növelése • a cégcsoport üzleti stratégiájába illeszkedve • válaszokat ad a jövőbeni kihívásokra, változásokra • az innováció esetleges beruházási igénye reális • biztosítja vagy gyorsítsa beruházásaink, gyártói kapacitásaink megtérülését • kereskedelmi tevékenység szakmai támogatása, illetve kontrollja • utánpótlás nevelés A K+F csoportnak jelenleg 3 PhD, 3 PhD jelölt és 10 MSc végzettségű tagja van. A cég saját laboratóriummal rendelkezik a környei telephelyen, ahol minden, a takarmányok minőségvizsgálatához szükséges elemzés elvégezhető. A K+F csoportba integráltan működtetjük a minőségirányítás és minőségbiztosítási rendszereinket. A telepi szaktanácsadás szakmai támogatása szintén a K+F csoport feladata. Az UBM Csoport hazai és nemzetközi együttműködéseket folytat az alábbi szervezetekkel: • MATE Egyetem Georgikon Kar • Debreceni Egyetem • Pécsi Tudományegyetem • Állatorvostudományi Egyetem • MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont • Schothorst Feed Research • Feed Design Lab • Cumberland Valley Analytical Services • Alltech • Ohio State University • University of Wisconsin • Micromir Kutatási és Fejlesztési Központ 32 Ezen együttműködések keretében saját, illetve szerződéses kísérleti telepeket működtet, valamint hozzáfér más intézetek egyetemek kutatási eredményeihez. A K+F csoport eredményei közül az alábbiakat érdemes kiemelni: • Brojler tápsor (1,6 takarmányfajlag, 30 millió brojler/év takarmányozása); • Pecsenye kacsa tápsor (1,9-1,95 takarmány fajlag 42.életnapra, 700 ezer kacsa/év takarmányozása); • Tejelő tehén takarmányozási koncepció felhasználásával elértük, hogy szaktanácsadóink több mint 40 000 tehén takarmányozását végzik, amely 30%-os piaci részesedést jelent. (Éves szinten 380 millió liter tej); • SoyPreme® - bendővédett fullfat szója; • Toxinok elleni hatékony védekezés (kutatási eredményeinket megvette a brazil ICC takarmánykiegészítő gyártó cég); • Rost értékelési koncepció (nyersfehérje csökkentési koncepció, ammónia kibocsájtás csökkentése érdekében) • Split feeding (160 Ft/tojó megtakarítás); • Karbonlábnyom kimutatás termékenként • Precíziós receptgazdálkodás (0,2-1,6 Ft/kg árelőny); • Tej beltartalmának módosítása (Fit-Fat milk, tejzsír modifikáció). • Mikrobiológiai termékcsalád kutatás-fejlesztése a baromfiállományok salmonellózis mentesítésének elősegítése céljából 33 Szakmai elismerések és díjak Szakmai díjak • Termék Nagydíj a Magyar Állattenyésztésért - Alföldi Állattenyésztési Napok – 2024 – „A naposkori gél és a brojler prestarter takarmány együttes hatása a brojlercsirkék teljesítményére” • Termék Nagydíj a Magyar Állattenyésztésért - Alföldi Állattenyésztési Napok – 2023 - „A tejelő tehenek pálmaolajmentes takarmányozásának kidolgozásáért és az ezt tanúsító védjegy megszerzéséért”, • Agrár-informatika, tartástechnológia kategóriában elnyert I. Díj - Alföldi Állattenyésztési Napok – 2023 - „Komplex, non invazív ivarzásmegfigyelés és erre alapozott omega-3 zsírokban gazdag takarmányozás”. • Termék Nagydíj a Magyar Állattenyésztésért - Alföldi Állattenyésztési Napok – 2019 – „Pecsenye- és hízott kacsa tápsorok fejlesztése fajspecifikus táplálóanyag szükségleti értékek- és emésztési együtthatók meghatározásával” • Termék Nagydíj a Magyar Állattenyésztésért - Alföldi Állattenyésztési Napok – 2014 - „Az egész szemű búzakiegészítés technológiájának a megteremtése a baromfitakarmányozás szolgálatában” • SoyPreme termékdíj I. helyezés – Alföldi Állattenyésztési Napok – 2013 Egyéb díjak, elismerések • Mentális Egészség Tanúsítvány „Advanced” minősítés és „Kreatív megoldások” különdíj – 2024.06. • Családbarát munkahely – 2024.05. • BeneFit Prize különdíj Családbarát kategóriában és BeneFit Prize Közönségdíj – 2023.11. • Felelős Foglalkoztató Arany minősítés – 2023.05. • Családbarát Vállalat – 2022.11 34 A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői Az UBM Csoport teljesítményének mérésére alapvetően pénzügyi mutatókat használunk, amelyek közül az alábbi három kiemelhető: EBITDA: Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció EBITDA számítása Értékcsökkenés 1 821 233 Kamatráfordítás 3 607 163 Adózás előtti eredmény (44 899) Számított EBITDA 5 383 497 Nettó adósság/EBITDA: (Hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön és lízing kötelezettségek – Pénzeszközök) / (Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció) Nettó adósság/EBITDA számítása Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök 2 728 148 Hosszú lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek 925 614 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 28 580 162 Rövid lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek 615 088 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek (1 798 546) Nettó adósság 31 050 466 EBITDA 5 383 497 Nettó adósság/EBITDA: 5,77 Adósságszolgálati (DSCR) mutató: (Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció) / (Hitelek, kölcsönök és lízingek következő évben esedékes törlesztőrészlete + tárgyévi kamatráfordítás) Adósságszolgálati (DSCR) mutató számítása Beruházási hitel rövid lejáratú része 1 479 983 Általános célú hitel rövid lejáratú része 791 342 Kamatráfordítás 3 607 163 Adósságszolgálat 5 878 488 EBITDA 5 383 497 Adósságszolgálati (DSCR) mutató 0,92 35 Részvény információk A Társaság alaptőkéje 118 518 500 Ft, amely 23 703 700 darab, 5 Ft névértékű, azonos jogokat biztosító, névre szóló, dematerializált törzsrészvényből áll. A részvények szabadon átruházhatóak, és a kibocsátott részesedések átruházása nincs korlátozva. Különleges irányítási jogokat megtestesítő részesedések nincsenek, és a szavazati jogok sincsenek korlátozva. Az UBM Holding Nyrt. 9 magánszemély tulajdonosa és az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap között megállapodás született arról, hogy a 2022.06.30-i meghatározó tulajdonosi kör részesedése megmarad a Befektető tulajdonosi részvételének fennállásáig. A Magánszemély Tulajdonosok „lock-up” kötelezettséget vállalnak, hogy tulajdoni arányuk együttesen nem csökken 75% alá a Kibocsátóban. Az alaptőke-emelést követően a Kibocsátóban a tulajdoni részesedés megváltoztatása csak a Befektető előzetes jóváhagyásával lehetséges, amit az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap nem tagadhat meg észszerűtlenül. Kivételt jelent, ha a Magánszemély Tulajdonosok tulajdoni aránya együttesen nem csökken 75% alá. A Társaság részvényei 2017. március 3-án kerültek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére. Nincs tudomásunk az irányítási jogokkal kapcsolatos részvényesi megállapodásról, és nincs olyan megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlat következtében a vállalkozás irányításában bekövetkező változás miatt lépne hatályba, módosulna vagy szűnne meg. Továbbá nincs olyan megállapodás a Társaság és vezető tisztségviselője vagy munkavállalója között, amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, a munkavállaló felmond, vagy a jogviszony jogellenes megszüntetése, illetve nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg. Számviteli törvény által előírt egyéb bemutatási kötelezettségek Az UBM Csoport a pénzügyi instrumentumokra valamint kockázatkezelésre vonatkozó információkat a Konszolidált Pénzügyi Kimutatásokban teszi közzé. A befektetők adatait is, akik jelentős közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek az UBM Holding Nyrt. saját tőkéjében: Tulajdonos Tulajdoni hányad (%) Botos Andor Ágoston 13,47% Varga Ákos 12,63% Varga Imre 11,57% Horváth Péter 8,72% Varga Gábor 8,77% Bustyaházai László 8,76% UBM Agro Zrt. 3,92% UBM Feed Zrt. 1,82% UBM Trade Zrt. 1,00% UBM Szeleste Zrt. 0,49% UBM Grain Zrt. 0,36% MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap 15,41% Közkézhányad 13,08% Összesen 100,00% 36 A jelentősebb mérlegfordulónap utáni események: • 2025. június 30-án az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. közösen megalapította az UBM Nutrition Central Asia LLP nevű leányvállalatot Almatiban (Kazahsztán), 51 716 000 KZT jegyzett tőkével, amelyet a hatóságok 2025. július 9-én jegyeztek be. Az új társaság a Csoport által Kazahsztánban létesíteni tervezett premixüzem üzemeltetésére jön létre, a tervek szerint egy, a helyi piacot jól ismerő, többéves állattenyésztési tapasztalattal rendelkező kisebbségi tulajdonos bevonásával. • 2025. augusztus 5-én az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. együttműködési megállapodást kötött a KazFoodProducts-csoporthoz tartozó AsiaAgroFood JSC társasággal. A felek közösen valósítják meg és üzemeltetik a Kazahsztán Almati régiójában létesülő, évi 48 000 tonna tervezett kapacitású premixüzemet, amely az UBM Csoport helyi beruházási programjának első eleme. A beruházást az UBM Nutrition Central Asia LLP valósítja meg, amelyben az UBM Csoport 70%-os, a KazFoodProducts-csoport pedig 30%-os tulajdonrésszel fog rendelkezni. • 2025. augusztus 14-én az UBM Trade Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést kötött, amelynek keretében értékesítette az UBM Feed Romania Srl törzstőkéjének 45%-át megtestesítő, 1.233.900 RON névértékű üzletrészét. A szerződés alapján a tranzakció zárására legkésőbb 2025. november 30-ig kerül sor. • 2025. szeptember 3-án sikeresen lezárult az UBM Grain Zrt. által 2025. június 4-én megkötött részvény-adásvételi szerződés teljesítése, amelynek eredményeként az Agrifirm Magyarország Zrt. alaptőkéjének 100%-át megtestesítő 2.303 darab, egyenként 100.000 forint névértékű törzsrészvény az UBM Grain Zrt. tulajdonába került. • 2025. szeptember 8-án az UBM Csoporton belül belső részvény-átruházások történtek: az UBM Feed Zrt. összesen 106.223 darab, míg az UBM Szeleste Zrt. összesen 115.860 darab, egyenként 5 forint névértékű, a Kibocsátó által HU0000207543 ISIN azonosítóval kibocsátott névre szóló dematerializált törzsrészvényt ruházott át tőzsdén kívüli ügylet keretében az UBM Trade Zrt.-re • 2025. szeptember 9-én az UBM Trade Zrt. 224.803 darab, az UBM Feed Zrt. 63.289 darab, míg az UBM Grain Zrt. 12.000 darab, egyenként 5 forint névértékű, a Kibocsátó által HU0000207543 ISIN azonosítóval kibocsátott névre szóló dematerializált törzsrészvényt értékesített az UBM Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet részére. Az ügyleteket követően a Kibocsátó leányvállalatai által tulajdonolt saját részvények száma 1.496.779 darabra, az alaptőkéhez viszonyított arányuk pedig 6,31%-ra csökkent. • 2025. szeptember 18-án az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. új leányvállalatot alapított Kazahsztánban UBM Kazakh Investment LLP néven, 51 716 000 KZT jegyzett tőkével. A társaság székhelye Almatiban található. A részvénykibocsátással és visszavásárlással kapcsolatos döntések az igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Az UBM Holding Nyrt.-ben nincs olyan munkavállalói részvényesi rendszer által előírt irányítási mechanizmus, amelyben az irányítási jogokat nem közvetlenül a munkavállalók gyakorolják. A közgyűlés hatásköre az igazgatóság tagjának megválasztása, visszahívása valamint az alapszabály módosítása is. A vállalatirányítási szabályokat a felelős társaságirányítási szabályzatban tesszük közzé. 37 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások 1. Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás (adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve) ESZKÖZÖK Mellékletek 2025.06.30 2024.06.30 Éven túli eszközök Ingatlanok, gépek, berendezések 6.6 13 807 405 12 783 103 Immateriális javak 6.7 839 315 993 507 Befektetési célú ingatlan 6.8 568 691 - Egyéb hosszú lejáratú követelések 6.9 908 060 1 401 733 Részesedések társult és közös vezetésű vállalatban 6.10 2 073 795 3 285 176 Egyéb részesedések 6.11 153 959 153 959 Eszköz használati jog 6.12 1 588 534 1 597 561 Halasztott adó követelések 6.13 635 230 396 107 Éven túli eszközök összesen 20 574 989 20 611 146 Forgóeszközök Készletek 6.14 14 560 928 12 407 874 Vevők 6.15 27 793 488 22 362 884 Jövedelemadó követelés 6.25 127 849 457 407 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások 6.16 4 506 279 5 119 103 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 6.17 1 798 546 1 151 233 Értékesítésre tartott eszközök 6.18 1 707 398 - Forgóeszközök összesen 50 494 488 41 498 501 Eszközök összesen 71 069 477 62 109 647 38 1. Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás (adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve) FORRÁSOK Mellékletek 2025.06.30 2024.06.30 Saját tőke Jegyzett tőke 6.19 118 519 118 519 Részvény alapú kifizetések tartaléka 6.19 119 329 55 774 Visszavásárolt saját részvény 6.19 (2 488 510) (2 353 915) Tőketartalék 6.19 25 671 447 25 671 447 Cash-flow fedezeti tartalék 6.19 (1 410 232) (717 066) Átváltási különbözet 6.19 (5 112) 41 045 Eredménytartalék 6.19 (12 068 259) (11 161 693) Anyavállalatra jutó saját tőke 9 937 182 11 654 111 Nem ellenőrző részesedések 38 659 215 781 Saját tőke összesen 9 975 841 11 869 892 Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök 6.20 2 728 148 4 435 338 Állami támogatások 6.21 1 121 254 1 050 406 Hosszú lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek 6.22 925 614 953 621 Halasztott adó kötelezettség 6.13 140 066 169 329 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 4 915 082 6 608 694 Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 6.20 28 580 162 20 195 287 Szállítók 6.23 16 749 783 14 577 692 Céltartalékok 6.24 396 000 326 000 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 6.26 9 754 979 7 919 005 Rövid lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek 6.22 615 088 564 983 Jövedelemadó kötelezettség 6.25 82 542 48 094 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 56 178 554 43 631 061 Kötelezettségek és saját tőke összesen 71 069 477 62 109 647 39 2. Konszolidált eredménykimutatás (adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve) Mellékletek 2025.06.30 2024.06.30 Árbevétel 6.27 239 933 732 198 667 178 Egyéb működési bevétel 6.28 1 520 533 1 078 792 Összes működési bevétel 241 454 265 199 745 970 Aktivált saját teljesítmények 6.29 311 388 95 511 Eladott áruk és szolgáltatások önköltsége 6.30 167 704 735 129 729 207 Anyagjellegű ráfordítások 6.31 61 810 755 57 676 671 Személyi jellegű ráfordítások 6.32 5 792 281 5 399 860 Értékcsökkenés 6.6, 6.7, 6.12 1 821 233 1 701 289 Értékvesztés 6.15, 6.16 590 173 70 548 Egyéb működési költségek és ráfordítások 6.33 1 235 901 612 002 Összes működési költség 238 955 078 195 189 577 Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény (EBIT) 2 810 575 4 651 904 Pénzügyi műveletek bevételei 6.34 3 330 047 3 111 326 Pénzügyi műveletek ráfordításai 6.35 3 095 515 2 410 582 Kamatráfordítás 6.36 3 607 163 4 550 907 Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből 6.10 517 157 1 133 683 Pénzügyi műveletek eredménye (2 855 474) (2 716 480) Adózás előtti eredmény (44 899) 1 935 424 Halasztott adó 6.37 (157 173) (40 667) Nyereségadó ráfordítás 6.37 723 435 543 752 Adózott eredmény (611 161) 1 432 339 Adózott eredményből Anyavállalatra jutó rész (501 930) 1 364 618 Külső tulajdonosra jutó rész (109 231) 67 721 Egy részvényre jutó eredmény (Ft) Alap 6.38 (22,9) 61,45 Hígított 6.38 (22,48) 61,45 EBITDA 6.40 5 383 497 8 187 620 40 3. Konszolidált átfogó jövedelemkimutatás (adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve) Mellékletek 2025.06.30 2024.06.30 Adózott eredmény (611 161) 1 432 339 Cash-flow hedge valós érték változás hatása 6.19 (821 186) (1 434 888) Árfolyamváltozás hatása 6.19 (45 601) 63 074 Halasztott adó hatás 6.13 109 690 136 282 Egyéb átfogó jövedelem (757 097) (1 235 532) Egyéb átfogó jövedelemből Anyavállalatra jutó rész (739 324) (1 225 959) Külső tulajdonosra jutó rész (17 773) (9 573) Teljes átfogó jövedelem (1 368 258) 196 807 Teljes átfogó jövedelemből Anyavállalatra jutó rész (1 241 253) 138 658 Külső tulajdonosra jutó rész (127 005) 58 149 Megjegyzések az átfogó jövedelem kimutatáshoz * A cash-flow hedge valós értékelésének hatása a jövőben az eredménykimutatásba visszaforduló tétel. ** Az átváltásból adó különbözetek hatása a jövőben az eredménykimutatásba visszaforduló tétel. 41 4. Konszolidált saját tőke változás kimutatása (adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve) Mellékletek Jegyzett tőke Részvényalapú kifizetések tartaléka Visszavásárolt saját részvény Tőketartalék Cash-flow fedezeti tartalék Eredmény-tartalék Átváltási különbözet Anyavállalatra jutó saját tőke Nem ellenőrző részesedések Saját tőke összesen Egyenleg 2023.06.30-án 118 519 - (1 942 303) 25 671 447 562 206 (12 164 120) (12 267) 12 233 482 188 203 12 421 685 Osztalékfizetés 6.19 (362 191) (362 191) (34 457) (396 648) Saját részvény vásárlás 6.19 (411 612) (411 612) (411 612) Teljes átfogó jövedelem 6.19 (1 279 272) 1 364 618 53 312 138 658 58 149 196 807 Leányvállalat alapítása során keletkező NCI 6.19 3 886 3 886 Részvényalapú kifizetések 6.19 55 774 55 774 55 774 Egyenleg 2024.06.30-án 118 519 55 774 (2 353 915) 25 671 447 (717 066) (11 161 693) 41 045 11 654 111 215 781 11 869 892 Osztalékfizetés 6.19 (404 636) (404 636) (50 117) (454 753) Saját részvény vásárlás 6.19 (134 595) (134 595) (134 595) Teljes átfogó jövedelem 6.19 (693 166) (501 930) (46 157) (1 241 253) (127 005) (1 368 258) Részvényalapú kifizetések 6.19 63 555 63 555 63 555 Egyenleg 2025.06.30-án 118 519 119 329 (2 488 510) 25 671 447 (1 410 232) (12 068 259) (5 112) 9 937 182 38 659 9 975 841 42 5. Konszolidált Cash Flow kimutatás (adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve) Mellékletek 2025.06.30 2024.06.30 Működési tevékenységből származó cash-flow Adózott eredmény 6.19 (611 161) 1 432 339 Korrekciók: Fizetett kamat 6.36 3 607 163 4 550 907 Részesedések tőke-módszerrel való értékelésének eredménye 6.10 (496 017) (1 155 132) Árfolyamváltozás 6.34, 6.35 (44 964) 62 065 Tárgyévi értékcsökkenés és eszköz használati jog értékcsökkenése 6.6, 6.7, 6.12 1 821 233 1 701 289 Tárgyi eszköz értékesítés eredménye 6.28, 6.33 (23 903) (34 353) Tárgyi eszköz selejtezés 6.33 210 55 Követelés értékvesztés 6.15, 6.16 590 173 70 548 Halasztott adó 6.37 (268 386) (192 880) Jövedelemadó 6.37 364 006 (524 592) Származékos ügyletek változása 6.19 (127 758) (2 035 100) Céltartalékok változása 6.24 70 000 0 Készletek változása 6.14 (2 153 054) (4 254 409) Vevő változása 6.15 (6 345 777) 7 885 772 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások változása 6.16 851 439 (100 223) Szállítók változása 6.26 2 172 091 (118 709) Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások változása 6.26 1 013 621 4 863 687 Működési tevékenységből származó nettó cash-flow 418 916 12 151 264 Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése 6.6, 6.7 (2 183 474) (2 086 267) Tárgyi eszköz értékesítéséből bevétel 6.6, 6.7 23 903 34 353 Befektetési célú ingatlan beszerzése 6.8 (96 000) - Pénzügyi eszközök változása 6.9 493 673 (218 426) Befektetés (társult vállalkozásban) 6.10 - (622 500) Nem kontrolláló érdekeltségtől kapott pénzeszköz 6.19 - 3 886 Kapott osztalék 6.19 - 150 000 Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow (1 761 898) (2 738 954) Finanszírozási tevékenységből származó cash-flow Hitelek és kölcsönök felvétele 6.10 10 395 786 3 331 107 Hitelek és kölcsönök törlesztése 6.10 (3 718 101) (8 031 636) Lízingkötelezettség változása 6.22 (624 645) (628 004) Részvény alapú kifizetés tartalék változása 6.19 63 555 55 774 Állami támogatások változása 6.21 70 848 (299 497) Saját részvény vásárlás 6.19 (134 595) (411 612) Fizetett osztalék 6.19 (454 753) (396 648) Fizetett kamat 6.36 (3 607 163) (4 550 907) Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash-flow 1 990 932 (10 931 423) Pénzeszközök változása 647 950 (1 519 113) Pénzeszközök év eleji egyenlege 6.17 1 151 233 2 669 337 Árfolyamváltozás hatása a külföldi pénznemben tartott egyenlegekre (637) 1 009 Pénzeszközök év végi egyenlege 1 798 546 1 151 233 43 6. Kiegészítő megjegyzések 6.1 Általános bemutatás Az UBM Csoport anyavállalata az UBM Holding Nyrt. (továbbiakban: „Társaság”), 2016. február 8-án alakult, fő tevékenysége vagyonkezelés valamint belső ellenőrzési és kontrolling tevékenység. A beszámolót készítő gazdálkodó egység nevében vagy egyéb azonosító adataiban az előző beszámoló időszakhoz képest nem volt változás. A Társaság székhelye 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. A Társaság jogi formája Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Társaság Magyarországon bejegyzett, takarmánygyártással és kereskedelemmel valamint gabona és fehérjehordozó nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gazdálkodó egység bejegyzett székhelyének címe 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. A Társaság, valamint leány és equity módszerrel bevont vállalatai alkotják az UBM Csoportot. Az UBM Holding Nyrt. alapítása után a BÉT technikai kategóriájában szerepelt, majd 2022. május 2-ai hatállyal a BÉT Standard kategóriájába került. A tárgyévi beszámoló szabályszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát könyvvizsgáló ellenőrizte: CMT Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság A független könyvvizsgálói jelentés aláírója Freiszberger Zsuzsanna bejegyzett könyvvizsgáló, kamarai nyilvántartási száma 007229. A 2025. évi beszámolók egyedi és konszolidált könyvvizsgálatáért fizetendő díj 18 700eFt. Az IFRS könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Bagosi Dávid, regisztrációs száma 205339. A társaság internetes elérhetősége: www.ubm.hu Az UBM HOLDING Nyrt. tulajdonosai 2025. június 30-án: Tulajdonos Tulajdoni hányad (%) Botos Andor Ágoston 13,47% Varga Ákos 12,63% Varga Imre 11,57% Horváth Péter 8,72% Varga Gábor 8,77% Bustyaházai László 8,76% UBM Agro Zrt. 3,92% UBM Feed Zrt. 1,82% UBM Trade Zrt. 1,00% UBM Szeleste Zrt. 0,49% UBM Grain Zrt. 0,36% MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap 15,41% Közkézhányad 13,08% Összesen 100,00% Szavazati arányok Szavazati arány (%) Botos Andor Ágoston 14,58% Varga Ákos 13,67% Varga Imre 12,51% Horváth Péter 9,44% Varga Gábor 9,49% Bustyaházai László 9,48% MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap 16,67% Közkézhányad 14,16% Összesen 100,00% 44 6.2 Társaságirányítás A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett társaságként kiemelten fontos az UBM számára, hogy egyértelműen meghatározott, nyilvánosság felé transzparens vállalat irányítási modell alapján működjön, valamint megfeleljen a törvényi és értéktőzsdei követelményeknek. Az UBM Holding Nyrt. alapszabálya szerint a társaság irányítótestülete az Igazgatóság, az Igazgatóság tagjai jogosultak a Társaságot képviselni harmadik felekkel folytatott ügyletekben. Név Beosztás Jogviszony kezdete Jogviszony vége Varga Ákos elnök 2016. február 15. határozatlan Bustyaházai László tag 2016. február 15. határozatlan Horváth Péter tag 2016. február 15. határozatlan Varga Gábor tag 2016. február 15. határozatlan Botos Andor Ágoston tag 2022.október 28. határozatlan Fekete Mihály tag 2022.október 28. határozatlan Janositz Balázs Ferenc tag 2022.október 28. határozatlan Szalontai Szabolcs tag 2022.október 28. határozatlan Az igazgatóság elnökét a tagok maguk közül választják, akinek megbízatása az igazgatóság által meghatározott időtartamra szól. Az igazgatóság e megbízást bármikor visszavonhatja. Az igazgatóság elnökének igazgatósági tagsága megszűnésével igazgatósági elnöki tisztsége is megszűnik. Varga Ákos, az igazgatóság elnöke és Horváth Péter igazgatósági tag önálló cégjegyzési joggal rendelkezik. Uzsoki András 2024. július 2-ai, Varga Imre 2024. szeptember 23-ai, míg Tóth József 2024. december 5-i hatállyal lemondott az UBM Holding Nyrt. igazgatósági tagságáról. Az igazgatóság működése I. Az igazgatóság szükség szerint, illetőleg ügyrendjében meghatározott gyakorisággal, de évente legalább 4 (négy) rendes ülést tart. Az igazgatóság ülésének előkészítése, összehívása és levezetése az igazgatóság elnökének, akadályoztatása esetén az igazgatóság erre kijelölt tagjának a feladata. Az igazgatóság ülését bármely két igazgatósági tag kérelmére össze kell hívni. II. Ügyrendjében meghatározott szabályok szerint összehívott ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. III. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármelyik igazgatósági tag kérésére az elnök titkos szavazást köteles elrendelni. IV. Az igazgatóság feladatainak ellátása során szükség esetén külső szakértőket vonhat be, illetve meghatározott feladatok elvégzésére bizottságot, munkacsoportot hozhat létre. A Felügyelőbizottság és az Auditbizottság tagjai megegyeznek és mindannyian függetlenek a társaságtól. Név Beosztás Függetlenség Tóth József elnök független Fekete Ildikó tag független Fazekas Attila tag független 2024. október 28-án Buda Sándor felügyelőbizottsági és auditbizottsági tagsága megszűnt, helyére pedig határozatlan időre Fekete Ildikó került megválasztásra. A felügyelőbizottsági tagok megbízatása határozatlan időre szól. 45 A felügyelőbizottság működése I. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. II. A felügyelőbizottság saját ügyrendjében meghatározott szabályok szerint összehívott ülése akkor határozatképes, ha tagjai legalább kétharmada, de legalább három fő az ülésen jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. III. A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. IV. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A társaság legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. 6.3 A mérlegkészítés alapja i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőséről. A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2025. október 10-én fogadta el. A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Sztenderdek szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készültek. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. A pénzügyi kimutatások magyar forintban, ezer forintra kerekítve kerültek bemutatásra, ha nincs ettől eltérő jelzés. ii) A beszámoló készítésének alapja A pénzügyi kimutatások a 2024. július 1-ig kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készültek. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A Társaság 2021 évtől kezdődően december 31-ről június 30-ra változtatta üzleti évét. iii) Az értékelés alapja A pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek bemutatásra, melyek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között észszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti. 46 6.4 Számviteli politika A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a UBM Holding Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy befektetést befogadó felett, ha a befektetést befogadóban való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokra vonatkozó jogokkal rendelkezik, és a befektetést befogadó felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Ennek megfelelően a Csoport akkor és csak akkor gyakorol ellenőrzést a befektetést befogadó felett, ha a befektető az alábbiak mindegyikével rendelkezik: a) hatalom a befektetést befogadó felett; b) a befektetést befogadóban való részvételéből származó változó hozamoknak való kitettség vagy azokra vonatkozó jogok; és c) az a képesség, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát a befektetőt illető hozamok összegének befolyásolására használja. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem ellenőrzésre jogosító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerülnek meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosok részesedése kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem ellenőrzésre jogosító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. Közös vállalkozások és társult vállalkozások A közös vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. 47 A Csoport közös és társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a közös és a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó nettó eszközérték változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai nem egyeznek meg a Csoportéval, de június 30-ai fordulónapra konszolidációs jelentéscsomagot készítenek. A közös vezetésű vállalkozások és leányvállalatok mérlegfordulónapja 06.30. A vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A közös és a társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy közös vagy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a Csoport funkcionális pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételek, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra. A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A külföldi érdekeltségek beszámolóinak átváltása az IAS 21 standard alapján történik, az eszközök és források átváltása fordulónapi árfolyamon, az átfogó jövedelem kimutatás átváltása időszaki átlag árfolyamon történik, kivéve, ha az átváltási árfolyamok jelentősen ingadoznak az időszak alatt. Jelentős ingadozásnak minősítjük az időszak alatti napi deviza árfolyamokból számolt alsó és felső kvartilis értékek közti 15%-nál magasabb ingadozást. Ilyen esetben az időszak eredményét rövidebb intervallumok átlagos árfolyamán számítjuk át. A tőke tételek bekerülési árfolyamon kerülnek kimutatásra. A keletkező különbözetek az átváltási tartalék soron kerülnek kimutatásra. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra. 48 Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. Az IFRS 15 standard alapelve, hogy a társaságok a vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. A standard egy új modellt alakított ki, az úgynevezett 5 lépcsőfok modellt, melyben fontos elem a szerződés(ek) azonosítása, az egyes teljesítési kötelezettségek azonosítása, a tranzakciós ár meghatározása, a tranzakciós ár felosztása az egyes elemek között, valamint az egyes kötelezettségekhez rendelt árbevétel elszámolása. Teljesítési kötelezettségek A szerződés megkötésekor a Társaságnak be kell azonosítania, hogy mely áruk vagy szolgáltatások nyújtását ígérte a vevő részére, azaz milyen teljesítési kötelezettséget vállalt. A Társaság akkor számolhatja el a bevétel, amikor a teljesítési kötelezettségeinek eleget tett, azzal, hogy leszállította az ígért árut, vagy elvégezte az ígért szolgáltatást. Teljesítésről akkor beszélhetünk, ha a vevő megszerezte az eszköz (szolgáltatás) felett az ellenőrzést, melynek jelei: • A Társaságnak már meglévő joga van megkapni az eszköz ellenértékét, • A vevőre átszállt a tulajdonosi jogcím, • A Társaság átadta az eszközt fizikailag, • A vevőnek jelentős kockázata és haszonhúzó képessége van az eszköz birtoklásából, • A vevő elfogadta az eszközt. Tranzakciós ár meghatározása Amikor a szerződés teljesítése megtörténik, akkor a Társaságnak el kell számolnia a teljesítéshez kapcsolódó bevételt, amely nem más, mint a teljesítési kötelezettséghez rendelt tranzakciós ár. A tranzakciós ár az az összeg, amelyet a Társaság várhatóan megkap az áruk és szolgáltatások értékesítéséért cserébe. A tranzakciós ár meghatározásánál figyelembe vételre kerültek a változó ellenérték elemei (rabattok, engedmények) összegei is. A változó ellenérték becslésére várható érték került számításra, amelyet a Társaság valószínűségi tényezőkkel súlyozott. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalék-alkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. 49 A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Eszköz Leírási kulcs Ingatlanok 2,00 % - 8,00 % Műszaki Gépek berendezések 4 % - 14,50 % Irodai eszközök 14,50 %; 33,00 % Számítástechnikai eszközök 33,00% Egyéb berendezések 14,50% Járművek 20,00% A 200.000 Ft egyedi beszerzési ár alatti eszközök beszerzéskor azonnal egy összegben elszámolásra kerülnek értékcsökkenésként. A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Befektetési célú ingatlanok Befektetési célú ingatlanként kell kimutatni azokat az ingatlanokat, amelyeket a Csoport elsődlegesen bérleti díjból vagy értéknövekedésből származó jövedelem – illetve mindkettő – elérése érdekében tart, és nem értékesítési, termelési, szolgáltatásnyújtási vagy saját ügyviteli célból. A vegyes használatú ingatlanokat – amelyek részben saját használatban vannak, részben pedig bérbeadás vagy tőkenövelés célját szolgálják – fel kell osztani, és az egyes részeket külön kell elszámolni, amennyiben azok önállóan is értékesíthetők. A befektetési célú ingatlanokat kezdetben tranzakciós költségekkel növelt bekerülési értéken kell kimutatni. A Csoport a befektetési célú ingatlanok nyilvántartására a bekerülési érték modellt alkalmazza. Az ingatlan kivezetésére értékesítéskor, illetve akkor kerül sor, ha használatból kivonják, és további gazdasági haszon már nem várható. A kivezetésből származó nyereség vagy veszteség – vagyis a nettó értékesítési ár és a könyv szerinti érték különbözete – az adott időszak eredményében kerül elszámolásra. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése A Társaság minden beszámolási időszak végén felméri, hogy bármely eszköz esetében történt-e értékvesztésre utaló változás. Amennyiben ilyen változás történt, a Társaság megbecsüli az eszköz várható megtérülési értékét. Egy eszköz, vagy pénztermelő egység várható megtérülési értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb. A Társaság az eredmény terhére értékvesztést számol el, ha az eszköz várható megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke. A Társaság szükséges kalkulációkat a hosszú távú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható. A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt: 50 Immateriális jószág Értékcsökkenési kulcs Software-ek 33,00% UBM Csoport számára fejlesztett software 10,00% Vevői szerződések várható lemorzsolódási idő alatt lineárisan Kizárólagos szállítási szerződések szerződés ideje alatt lineárisan Kutatás-fejlesztés A kutatási költségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra, mivel ebben a szakaszban a jövőbeli gazdasági haszon még nem merhető. A fejlesztési költségeket attól az időponttól lehet aktiválni, hogy a megtérülésük bizonyítható. Amortizáció a fejlesztési szakaszban nem számolható el, csak az után, hogy az eszköz használatba került. A fejlesztési költségek könyv szerinti értékét évente felül kell vizsgálni értékvesztés szempontjából, különösen, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyek a projekt jövőbeli gazdasági megtérülését veszélyeztetik. Az aktivált fejlesztési költségek bekerülési, esetleges értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek aktiválásra. Az amortizáció az eszköz hasznos élettartam alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra. A menedzsment rendszeres felülvizsgálatot végez a projekt gazdasági hasznosulására vonatkozóan, figyelembe véve a piaci keresletet és a technikai megvalósíthatóságot, annak érdekében, hogy az eszköz jövőbeli megtérülése biztosított legyen. Biológiai eszközök Társaságunk állattenyésztési tevékenysége sertéshízlalásra irányul, amelynek keretében a biológiai eszközöket – a hízlalás alatt álló sertéseket - az IAS 41 standardnak megfelelően az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken mutatjuk ki. A biológiai eszközök kezdeti elszámolása és minden mérlegfordulónap szerinti értékelése is ezen a valós értéken történik, kivéve, ha a valós érték nem mérhető megbízhatóan. Ilyen esetben az eszközöket a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megbízható piaci árak vagy más releváns becslési módszerek, a biológiai eszközök bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra mindaddig, amíg a valós érték mérhetővé válik. Ekkor az eszközt a piaci árak alapján, az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékre kell átértékelni. A biológiai eszközök értékében az időszak során bekövetkező változásokat az eredménykimutatásban kell elszámolni mindaddig, míg az eszköz ki nem kerül a könyvekből. A biológiai eszközöket nem osztjuk fel éven belüli és éven túli kategóriákra, azok egy egységként kerülnek kezelésre. Az UBM Csoport állattenyésztési tevékenysége társult vállalkozásban valósul meg, ezért a konszolidált mérlegben sem biológiai eszközök, sem azok értékváltozásai közvetlenül nem kerülnek elszámolásra. A társult vállalkozás eredményeit az UBM Csoport a részesedés arányában a „Részesedés tőkemódszerrel értékelt vállalatok eredményéből" soron számolja el, ezáltal a biológiai eszközök hatása közvetett módon jelenik meg a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A hízósertések valós értékének megállapítása érdekében a sertésállományt három csoportra osztjuk, az alábbiak szerint: 1. 40 kg alatti sertések: Ezek a sertések jellemzően nemrég kerültek be a társaság könyveibe, mivel a malacokat általában 25 kg körüli súllyal vásároljuk. Ezen állatokat a bekerülési értéken tartjuk nyilván, mert ez megbízhatóan tükrözi a valós értéküket a rövid tartási idő miatt. 2. 40 kg és 120 kg közötti sertések: Ezen állomány valós értékét úgy számoljuk ki, hogy a várható eladási árból levonjuk a könyv szerinti értéket és az eladásig várható költségeket. A kalkulált értékkülönbözetet a hízlalási folyamat aktuális állapotának megfelelően, a hízlalási periódus és az elért súlyarány arányában számoljuk el. 3. 120 kg fölötti sertések: Ezeket az állatokat a várható eladási árukon értékeljük. A valós érték meghatározásához alkalmazott kilogrammonkénti ár a mérlegfordulónapot megelőző három hónap átlagos ZMP (Zentrale Markt- und Preisberichtstelle) ára alapján kerül kalkulálásra, mivel ez a piaci mutató gyakorolja a legnagyobb hatást a hazai sertésárakra, és az élőállatok értékesítése során is ez az irányadó árképzés (level 3 szintű valós érték). 51 Készletek A készletek olyan eszközök, amelyeket a vállalatcsoport - a szokásos üzleti tevékenység keretében történő értékesítési céllal szerzett be, - amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy az elkészült állapotban értékesítésre várnak, - amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A Csoport a készletek értékelésére a FIFO módszert alkalmazza. A készlet bekerülési értéke a beszerzés költségeit, a konverzió költségeit és azokat a költségeket foglalja magában, amelyek a készletek jelenlegi helyükre és állapotukba kerüléséhez szükségesek. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a nem szokásos mértékű anyag, munka és egyéb termelési költség veszteségeket, raktározási költségeket, kivéve, ha az a termelési folyamat része, az adminisztratív igazgatási költségeket, amelyek nem a készletek jelenlegi állapotba és helyre hozásához merültek fel, valamint az értékesítési költségeket. A beszerzés költségei azok a költségek, amelyeket a készlet beszerzőjénél felmerült más feleknek azért, hogy a készletet megszerezze. Ide tartoznak: • magáért a készletért fizetett ellenérték; • az importhoz kapcsolódó terhek; • a vissza nem igényelhető adók; • szállítási és kezelési költségek; • minden egyéb kifizetés, ami közvetlenül az adott készlet beszerzéséhez köthető. A beszerzési költséget csökkentik a kapott engedmények és rabattok. A konverzió (átalakítás) költségei a termelési folyamattal – azaz a saját termelésű készletekkel – hozhatóak kapcsolatba. A standard szerint ezek a költségek azok, amelyek a termelés egyes egységeivel kapcsolatosak. A vállalatcsoportnál tipikus példa erre a közvetlen munkaerő költsége (bére és a bér terhei), valamint a közvetlen anyagköltségek. A konverzió költségei között vesszük számításba a felosztható közvetett költségeket is. Más egyéb költségeket akkor szabad a készlet értékében figyelembe venni, ha azok azért merültek fel, hogy a készletet a jelenlegi helyükre és állapotukba hozzák. (például azok a tárolási költségek, amelyek közvetlenül a technológiából fakadnak (a technológia indokolja őket), vagy a szokásos (elkerülhetetlen) selejt költsége). A készleteket a beszerzési költség (bekerülési érték) és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbik értéken kell értékelni. A nettó realizálható érték a szokásos üzleti körülmények alapján becsült értékesítési ár, levonva abból az értékesítéshez kapcsolódó változó költségeket. A mérlegben a vásárolt készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt átlagos beszerzési értéken, a saját termelésű készleteket értékvesztéssel csökkentett, illetve elszámolt értékvesztés visszaírásával növelt tényleges előállítási költségen mutatja ki. A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. Az értékvesztés megállapítása a commodity termékek estében nem szerződés szinten egyedileg, hanem termékcsoportonként összevonva történik. Az értékvesztés meghatározásánál figyelembe kell venni a termékek értékesítési költséggel csökkentett eladási ára mellett a fordulónap után várható, a készlet értékesítéssel kapcsolatos fedezeti ügyletek hatását is. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. Pénzügyi eszközök Az IFRS 9 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). Az értékelési csoportba történő besorolás a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó pénzáramok karakterisztikájának a függvénye. Azoknál a hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöknél, melyeket a Társaság amortizált bekerülési értéken 52 vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kíván értékelni, a pénzügyi eszköz pénzáramai tekintetében vizsgálni kell, hogy azok megfelelnek-e az IFRS 9 szerinti kizárólag tőke és kamat (SPPI) követelménynek. A tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke. A kamat elsősorban a kint lévő tőkeösszeg időértékének ellenértékét, illetve a hitelkockázatot fejezi ki egy adott időszakban, de más alapvető hitelezési kockázatokat és költségeket, továbbá nyereséghányadot is tartalmaz. Az SPPI követelmény teljesülésekor a Társaság a pénzügyi eszköz denominált pénznemében azt vizsgálja, hogy a szerződésből eredő pénzáramok konzisztensek-e az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Annak megítéléséhez, hogy a szerződéses pénzáramok kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, a Társaság megvizsgálja a pénzügyi instrumentum szerződéses feltételeit. A vizsgálat arra is kitér, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételeket, melyek hatására a szerződéses pénzáramok összege vagy időzítése úgy változzon, hogy a pénzügyi eszköz már nem felel meg az SPPI követelménynek. Minden egyéb adósságinstrumentumot eredményen keresztül valós értéken kell értékelni (FVTPL). Minden tőkeinstrumentumot valós értéken kell értékelni a mérlegben és a valós érték változás hatását közvetlenül az eredmény kimutatásban kell elszámolni, kivéve azon tőkeinstrumentumok esetén, ahol a gazdálkodó az Egyéb átfogó jövedelem opciót (FVOCI) választotta. A társaság nem él a FVTOCI opcióval. A pénzügyi eszközöket és a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság akkor és csak akkor számolja el egymással szemben és jeleníti meg ezek nettó összegét a mérlegben, ha a Társaságnak törvényesen érvényesíthető joga van az összegek beszámítására és szándéka, hogy ezeket nettósítva, vagy egyidőben realizálja az eszközt és teljesítse a kötelezettséget. Pénzügyi eszközök hitelezési vesztesége A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni. Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók. 1. Egyszerűsített megközelítés Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök esetében alkalmazzuk. 2. Általános megközelítés A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három csoportba kerülnek besorolásra. A három csoportba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg. A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három csoportba sorolhatjuk: a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kalkulált /élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kalkulált / az effektív kamatláb módszer alkalmazásával számolt értékvesztés. Az általános megközelítést az egyéb pénzügyi követelések és adott kölcsönök esetében alkalmazzuk. A gazdálkodó egyszerűsített (simplified) gyakorlati megközelítést alkalmazza a várható hitelveszteségek becslésére, ha azok követik a standard elveit. A vevőkövetelések értékelésre tapasztalati úton – figyelembe véve a jövőre vonatkozó várakozásokat – korosító táblázatok alkalmazása megfelelő lehet, ahol megadott százalékokban határozzák meg a veszteségek mértékét a lejárati csoportoktól függően. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában meghatározott. Várható hitelezési veszteség csoport szintű adatok alapján Nem lejárt 0,03% 1-30 nap között 0,05% 31-60 nap között 0,48% 61-180 nap között 1,60% 181-360 nap között 14,00% 361 napon túl 51,47% 53 A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az eredménykimutatásban kell elszámolni. A pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash flow-bevételre való jogosultság lejárt vagy átruházásra került, és a vállalat egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is. A kapcsolt követelésekre várható hitelezési veszteségével kapcsolatos várakozásaink a múltbeli tapasztalatokon alapulnak. A cégcsoport kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsön és egyéb finanszírozásból (pl. vevői finanszírozás) eredő követelésekből eredően az elmúlt 25 év alatt vesztesége minimális összegben keletkezett az UBM RUS, orosz leányválallat végelszámolása során történő követelés elengedésből. Ezen tények azt a várakozást támasztják alá, hogy a kapcsolt követelésekre értékvesztés elszámolása nem indokolt. A cégcsoport vállalkozásait jelentős pozitív saját tőke és / vagy jelentős pozitív cash-flow teremtő képesség jellemzi, a veszteséggel működő cégekben a törvényi megfelelés miatt tőkeemelést vagy pótbefizetést hajt végre az anyavállalat. Ezen okokból kifolyólag nem merül fel kétség a kapcsolt követelések realizálhatóságával kapcsolatban. Pénzügyi kötelezettségek A Társaság pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása a következő pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza: szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, kölcsönök, hitelek, banki folyószámlahitelek. Ezek megjelenítését és értékelését a beszámolóban a kiegészítő melléklet ide vonatkozó részei tartalmazzák az alábbiak szerint: A Társaság minden pénzügyi kötelezettséget kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékel. Hitelek esetén még azokat a tranzakciós költségeket is figyelembe veszi, amelyek közvetlenül a pénzügyi kötelezettség megszerzésének tulajdoníthatók. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi kötelezettségek két értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). Az egyes pénzügyi kötelezettségek besorolását a Társaság azok megszerzésekor határozza meg. A kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A kölcsönökhöz és hitelekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer segítségével számított amortizáció során, valamint a pénzügyi kötelezettség kivezetésekor. Az amortizáció a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra pénzügyi ráfordításként. Céltartalékok A Társaság céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Társaságnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelés eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Társaság akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Társaság elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. Jövedelemadók A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A Társaság a látványsportra fizetett támogatás összegét is a társasági adó sorra sorolja be, mivel ezt tartalmában jövedelemadónak ítéli meg. 54 A folyó évi adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Társaság folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Társaság számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Társaság halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Társaságnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. Lízing Az IFRS 16 lízing standard szerint a lízingbevevőnek párhuzamosan meg kell jelenítenie és számszerűsítenie mérleg oldalon egy eszközhasználati jogot és forrás oldalon egy ahhoz kapcsolódó kötelezettséget. Az eszközhasználati jog kezelése az egyéb nem pénzügyi eszközökhöz hasonlóan történik, és aszerint kerül elszámolásra értékcsökkenésük is. A lízing kötelezettség kezdeti értékelése a lízingfizetések jelenértékén történik a lízing futamideje alatt, mely jelenértéket az implicit kamatláb segítségével kell kiszámolni, ha ez a kamatláb pontosan meghatározható. Ha ez a kamatláb nem, vagy nehezen meghatározható, a lízingbevevő ez esetben használhatja a járulékos hitelfelvételi kamatlábat a diszkontáláshoz. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek az éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az éves beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. Függő követelések Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard értelmében a függő követelés olyan lehetséges eszköz, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, a Csoport ellenőrzésén kívül álló jövőbeni esemény bekövetkezése vagy elmaradása erősítheti meg. A Csoport a függő követeléseket nem mutatja ki a pénzügyi kimutatásában, mivel azok nem felelnek meg az eszközök megjelenítésének kritériumainak. Kimutatás kizárólag akkor történik, ha a gazdasági haszon beáramlása gyakorlatilag bizonyos. Ebben az esetben a követelés már nem minősül függőnek, és a vonatkozó IFRS megfelelő előírásai szerint kerül elszámolásra. Amennyiben a gazdasági haszon beáramlása valószínű, a Csoport a függő követelést a kiegészítő mellékletben ismerteti, mint mérlegen kívüli tételt, annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói számára megfelelő tájékoztatást nyújtson a potenciális jövőbeni pénzügyi hatásokról. 55 Visszavásárolt saját részvények A Csoport által visszavásárolt UBM Holding Nyrt. részvényeket a saját tőke csökkentéseként számoljuk el a vásárláskori érték összegében. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi eredmény a kamat és osztalékbevételeket, kamat és egyéb pénzügyi ráfordításokat, pénzügyi instrumentumok valós értékelésének nyereségét és veszteségét, továbbá a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözeteket tartalmazza. Állami támogatások Állami támogatások akkor kerülnek elszámolásra, amikor valószínűsíthető, hogy a támogatás be fog folyni és a támogatás folyósításához kötött feltételek teljesülnek. Amikor a támogatás költség ellentételezésére szolgál, akkor a jövedelemre vonatkozó kimutatás javára abban az időszakban kell elszámolni, amikor az ellentételezésre kerülő költség felmerül (egyéb bevételek között). Amikor a támogatás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor halasztott bevételként kerül elszámolásra és a kapcsolódó eszköz hasznos élettartama alatt évi egyenlő összegekben kerül az eredmény javára elszámolásra. Fordulónap utáni események Azok a beszámolási időszak vége után bekövetkezett események, amelyek pótlólagos információt biztosítanak a Társaság beszámolási időszakának végén fennálló körülményekről (módosító tételek), bemutatásra kerültek a beszámolóban. Azon beszámolási időszak utáni események, amelyek nem módosítják a beszámoló adatait, a kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, amennyiben lényegesek. A számviteli politika változásai A Csoport a 2025. június 30-án végződő éves időszakra vonatkozóan hatályban lévő összes standard és értelmezés rendelkezésével összhangban állította össze a beszámolóját. Meglévő, a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásának összeállítása szempontjából releváns standardok értelmezései és új standardok, amelyeket a Csoport alkalmaz: IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása: A kötelezettségek rövid- vagy hosszú lejáratúként való besorolása (Módosítások) A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni, a korai alkalmazás megengedett, illetve az IAS 8 standarddal összhangban visszamenőlegesen szükséges alkalmazni. A módosítások célja az IAS 1 standardban szereplő, a kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolási alapelveinek tisztázása. A módosítások tisztázzák a teljesítés elhalasztására vonatkozó jog jelentését, azt a követelményt, hogy ennek a jognak a beszámolási időszak végén fenn kell állnia, hogy a vezetés szándéka nem befolyásolja a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást, hogy a partner olyan opciói, amelyek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumainak átruházásával történő teljesítést eredményezhetnek, nem befolyásolják a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást. A módosítások azt is meghatározzák, hogy csak azok a kovenánsok befolyásolják a kötelezettség besorolását, amelyeknek a gazdálkodó egységnek a beszámolási fordulónapon vagy azt megelőzően meg kell felelnie. További közzétételek szükségesek az olyan hitelszerződésekből eredő hosszú lejáratú kötelezettségek esetében is, amelyek a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül teljesítendő kovenánsnak vannak alárendelve. A standard alkalmazásának nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. IFRS 16 Lízingek: Lízingkötelezettség a Visszlízing ügyletekben (Módosítások) A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évtől kell alkalmazni, a módosítás korai alkalmazása megengedett. A módosítások célja, hogy fejlessze azokat a követelményeket, amelyeket az eladó-lízingbevevő alkalmaz a lízingkötelezettség értékelésekor egy visszlízing ügylet során az IFRS 16 szerint, ugyanakkor nem változtatja meg a visszlízing ügyletekhez nem kapcsolódó lízingek elszámolását. Az eladó-lízingbevevő úgy határozza meg a „lízingdíjakat” vagy a 56 „felülvizsgált lízingdíjakat”, hogy az eladó-lízingbevevő ne számolja el a nyereség vagy veszteség azon részét, amely az általa megtartott használati joghoz kapcsolódik. Ezeknek a követelményeknek az alkalmazása nem akadályozza meg az eladó- lízingbevevőt abban, hogy a lízingszerződés részleges vagy teljes megszűnésével kapcsolatos nyereséget vagy veszteséget az eredményben számolja el. Az eladó-lízingbevevő az IAS 8 standarddal összhangban visszamenőlegesen alkalmazza a módosítást a kezdeti alkalmazás időpontja után kötött visszlízing ügyletekre, ami annak a beszámolási időszaknak a kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazta az IFRS 16 standardot. A standard alkalmazásának nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. IAS 7 Cash-flow kimutatás és IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzététele – Szállítói finanszírozási megállapodások (Módosítások) A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évtől kell alkalmazni, a módosítás korai alkalmazása megengedett. A módosítások kiegészítik az IFRS-ben már szereplő követelményeket, és előírják a gazdálkodó egységnek a szállítói finanszírozási megállapodások feltételeinek közzétételét. Ezen túlmenően, a gazdálkodó egységeknek a beszámolási időszak elején és végén közzé kell tenniük a szállítói finanszírozási megállapodás pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és azokat a sorokat, amelyeken ezek a kötelezettségek bemutatásra kerülnek, valamint azon pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és sorait, amelyekre vonatkozóan a finanszírozók már kiegyenlítették a megfelelő szállítói tartozásokat. A gazdálkodó egységeknek szintén közzé kell tenniük a szállítói finanszírozási megállapodások pénzügyi kötelezettségei könyv szerinti értékében bekövetkezett nem pénzbeli változás típusát és hatását is, amelyek megakadályozzák a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékének összehasonlíthatóságát. A módosítások továbbá előírják, hogy a gazdálkodó egység a beszámolási időszak elején és végén közzétegye a finanszírozókkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségek és az e megállapodások részét nem képező hasonló szállítói kötelezettségek fizetési határidejét. A standard alkalmazásának nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. Kibocsátott, de még nem hatályos és korai alkalmazás alá nem eső standardok IAS 21 Átváltási árfolyamok változásainak hatása: Az átválthatóság hiánya (Módosítások) A módosítások a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől lépnek hatályba, a korai alkalmazás megengedett. A módosítások meghatározzák, hogy a gazdálkodó egységnek hogyan kell értékelnie, hogy egy valuta átváltható-e, és hogyan kell meghatároznia az azonnali átváltási árfolyamot az átválthatóság hiánya esetén. Egy pénznem akkor tekinthető átválthatónak egy másik pénznemre, ha a gazdálkodó egység képes a másik pénznemhez olyan időkereten belül hozzájutni, amely lehetővé teszi a szokásos adminisztratív késedelmet olyan piaci vagy átváltási mechanizmuson keresztül, amelyben egy csereügylet érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Ha egy pénznem nem váltható át másik pénznemre, a gazdálkodó egységnek meg kell becsülnie az értékelés időpontjában érvényes azonnali árfolyamot. A gazdálkodó egység célja az azonnali átváltási árfolyam becslése során, hogy tükrözze azt az árfolyamot, amelyen az értékelés időpontjában szabályos csereügylet zajlana a piaci szereplők között az uralkodó gazdasági feltételek mellett. A módosítások megjegyzik, hogy a gazdálkodó egység alkalmazhat megfigyelhető árfolyamot korrekció („adjustment”) nélkül, vagy más becslési technikát. A vezetőség értékelte a standard lehetséges alkalmazását, és annak várhatóan nem lesz hatása a konszolidált beszámolóra. Pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelése - Az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai Hatályos a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. 2024 májusában a Testület kiadta a Pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó módosításokat (az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai), amely pontosítja, hogy a pénzügyi kötelezettséget a "teljesítés napján" kell kivezetni, azaz amikor a kapcsolódó kötelmet teljesítik, törlik, lejár, vagy a kötelezettség egyébként megfelel a kivezetés feltételeinek. Bevezet továbbá egy számviteli politika szerinti lehetőséget az olyan pénzügyi kötelezettségek kivezetésére, elektronikus fizetési rendszeren keresztül egyenlítenek ki az elszámolás időpontja előtt, ha bizonyos feltételek teljesülnek, tisztázta, hogyan kell értékelni a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) jellemzőkkel és más hasonló feltételes jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszközök szerződéses cash flow jellemzőit, egyértelműsítette, a nem visszaváltható eszközök és a szerződéses eszközök kezelését. A módosítások a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra lépnek hatályba. A gazdálkodó egységek a pénzügyi eszközök besorolására vonatkozó módosításokat és a kapcsolódó közzétételeket előre is 57 alkalmazhatják, a többi módosítást pedig később is alkalmazhatják. Az új követelményeket visszamenőlegesen kell alkalmazni, a nyitó felhalmozott eredmény módosításával. A korábbi időszakokat nem kell újra megállapítani, és csak utólagos értékelés nélkül lehet újra megállapítani. A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az olyan pénzügyi eszközökre vonatkozó információkat, amelyek értékelési kategóriája a módosítások miatt megváltozik. A módosításnak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításai Az IASB éves fejlesztési folyamata az IFRS-ek nem sürgős, de szükséges pontosításaival és módosításaival foglalkozik. 2024 júliusában az IASB kiadta az IFRS számviteli standardok éves javításait, az alábbi témákban: - IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása – fedezeti alkalmazás egy első alkalmazó által - IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek – a kivezetésből származó nyereség vagy veszteség, A valós érték és az ügyleti ár közötti elhatárolt különbözet közzététele, Hitelkockázati közzétételek - IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok – Lízingbevevő lízingkötelezettségeinek kivezetése, Tranzakciós ár - IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások – A „de facto ügynök” meghatározása - IAS 7 Cash flow kimutatás – Költség módszer A módosításnak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. Természetfüggő villamos energiára hivatkozó szerződések - Az IFRS 9 és az IFRS 7 standardok módosításai Hatályos a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. A módosítások a következőket tartalmazzák: A "saját használatra" vonatkozó követelmények alkalmazásának pontosítása, fedezeti elszámolás engedélyezése, ha ezeket a szerződéseket fedezeti instrumentumként használják, valamint új közzétételi követelmények hozzáadása annak érdekében, hogy a befektetők megértsék e szerződések hatását a vállalat pénzügyi teljesítményére és cash flow-jára. A korai alkalmazás megengedett, de azt közzé kell tenni. A "saját felhasználásra" vonatkozó követelményekre vonatkozó pontosításokat visszamenőlegesen kell alkalmazni, de a fedezeti elszámolást lehetővé tevő útmutatást a jövőre nézve kell alkalmazni a kezdeti alkalmazás időpontjában vagy azt követően kijelölt új fedezeti kapcsolatokra. A módosításnak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. IFRS 18 - Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban Hatályos a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. Az IFRS 18 új kategóriákat és részösszegeket vezet be az eredménykimutatásban. Továbbá előírja a következők közzétételét a vezetés által meghatározott teljesítménymutatók (a meghatározás szerint), és új követelményeket tartalmaz a pénzügyi információk helyére, összesítésére és bontására vonatkozóan. A gazdálkodó egységnek az eredménykimutatásban szereplő összes bevételt és ráfordítást öt kategória egyikébe kell besorolnia: működési; befektetési; finanszírozási; nyereségadó; és megszűnt tevékenységek. Ezen túlmenően az IFRS 18 megköveteli, hogy a gazdálkodó egység bemutassa a "működési eredmény", a "finanszírozás és nyereségadók előtti eredmény" és a "nyereség vagy veszteség" rész- és végösszegeit. Fő üzleti tevékenységek: A bevételek és ráfordítások IFRS 18 által előírt kategóriákba történő besorolásához a gazdálkodó egységnek fel kell mérnie, hogy "fő üzleti tevékenysége" az eszközökbe történő befektetés vagy az ügyfeleknek történő finanszírozás, mivel az ilyen gazdálkodó egységekre speciális besorolási követelmények vonatkoznak. Annak meghatározása, hogy egy gazdálkodó egységnek van-e ilyen meghatározott fő üzleti tevékenysége, tényektől és körülményektől függ, ami megítélést igényel. Egy gazdálkodó egységnek egynél több fő üzleti tevékenysége is lehet. A vezetés által meghatározott teljesítménymutatók: Az IFRS 18 bevezeti a vezetés által meghatározott teljesítménymutató (MPM) fogalmát, amelyet a gazdálkodó egység a bevételek és ráfordítások olyan részösszegeként határoz meg, amelyet a gazdálkodó egység a nyilvánosságra hozatal során használ. A pénzügyi kimutatásokon kívüli kommunikáció, hogy a felhasználókkal közölje a vezetésnek a gazdálkodó egység egészének pénzügyi teljesítményére vonatkozó nézetét. Az IFRS 18 megköveteli, hogy a gazdálkodó egység összes MPM-jével kapcsolatos információkat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött 58 egyetlen megjegyzésben tegyék közzé, és számos közzétételt ír elő minden egyes MPM-ről, beleértve a mutató kiszámításának módját és az IFRS 18 vagy egy másik IFRS számviteli által meghatározott legösszehasonlíthatóbb részösszeggel való egyeztetést. Az információk elhelyezkedése, összesítés és bontás: Az IFRS 18 különbséget tesz az információknak az elsődleges pénzügyi kimutatásokban való "bemutatása" és a megjegyzésekben való "közzététele" között, és bevezet egy elvet az információk meghatározására az elsődleges pénzügyi kimutatások és a megjegyzések azonosított "szerepe" alapján. Az IFRS 18 megköveteli, hogy az információk összevonását és bontását a hasonló és eltérő jellemzők alapján végezzék el. Egyéb számviteli standardok következményes módosításai Az IAS 7 Cash flow-k kimutatása standardot szűk körű módosításokkal módosították, amelyek közé tartozik, hogy a közvetett módszerrel történő működésből származó cash flow-k meghatározásának kiindulópontját "nyereségről vagy veszteségről" "működési nyereségre vagy veszteségre" változtatják. Az osztalékokból és kamatokból származó cash flow-k cash flow-kimutatásban történő besorolására vonatkozó választhatóságot is nagyrészt megszüntették. Az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard új követelményekkel egészült ki, amelyek csak akkor teszik lehetővé a gazdálkodó egységek számára, hogy további részvényenkénti összegeket tegyenek közzé, ha a számításhoz használt számláló megfelel meghatározott kritériumoknak. Az IFRS 18, valamint a többi számviteli standard ebből következő módosításai a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra lépnek hatályba, és visszamenőlegesen kell alkalmazni. A korai alkalmazás megengedett, és közzé kell tenni. A Csoport még vizsgálja az új standard várható hatásait a konszolidált pénzügyi kimutatásokra. IFRS 19 - Nyilvános elszámolási kötelezettség nélküli leányvállalatok: Közzétételek Hatályos a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. Az új standard lehetővé teszi a jogosult gazdálkodó egységek számára, hogy a csökkentett közzétételi követelmények alkalmazását válasszák, miközben továbbra is alkalmazzák a többi IFRS számviteli standardban foglalt megjelenítési, értékelési és bemutatási követelményeket. Eltérő rendelkezés hiányában az IFRS 19 alkalmazását választó jogosult gazdálkodó egységeknek nem kell alkalmazniuk az egyéb IFRS számviteli standardokban foglalt közzétételi követelményeket. Az IFRS 19-et alkalmazó gazdálkodó egységnek ezt a tényt az általános IFRS számviteli standardoknak való megfelelési nyilatkozat részeként kell közzétennie. Az IFRS 19 megköveteli, hogy az olyan gazdálkodó egység, amelynek pénzügyi kimutatásai megfelelnek az IFRS számviteli standardoknak, beleértve az IFRS 19-et is, kifejezett és fenntartás nélküli nyilatkozatot tegyen az ilyen megfelelésről. Csak az a gazdálkodó egység választhatja az IFRS 19 alkalmazását, ha a beszámolási időszak végén: IFRS 10 szerinti leányvállalat; nem rendelkezik nyilvános elszámoltathatósággal; és van olyan (végső vagy közbenső) anyavállalata, amely nyilvános használatra hozzáférhető konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít, amelyek az IFRS számviteli standardoknak. Az IFRS 19 a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra lép hatályba, és a korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy jogosult gazdálkodó egység úgy dönt, hogy a standardot korábban alkalmazza, akkor ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egységnek az első olyan (éves és évközi) időszakban, amelyben a standardot alkalmazza, az összehasonlító időszakban közzétett információkat össze kell hangolnia a tárgyidőszakban az IFRS 19 szerinti közzétételekhez, kivéve, ha az IFRS 19 vagy egy másik IFRS számviteli standard másként engedi vagy előírja. Az új standardnak várhatóan nem lesz hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. Jelentős számviteli becslések és feltételezések A számviteli politika alkalmazásakor becsléseket és feltételezéseket szükséges alkalmazni egyes eszközök és kötelezettségek adott időpontra vonatkozó értékének meghatározásakor, melyek más forrásból egyértelműen nem meghatározhatók. A becslési folyamat a legutolsó rendelkezésre álló információn alapuló döntéseket és releváns 59 tényezőket tartalmazza. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. A becslések folyamatosan aktualizálásra kerülnek. A számviteli becslésekben bekövetkező változás időszakában veendő figyelembe, ha a változás csak az adott időszakot érinti, illetve a változás időszakában és a jövőbeni időszakokban, amennyiben mindkét időszakot érintő változásokról van szó. A becslési bizonytalanság és a számviteli politika terén hozott kritikus döntések fő területei, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a konszolidált pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, az alábbiak: Értékcsökkenés és értékvesztés Az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális eszközök nyilvántartása bekerülési értéken történik, leírásukra pedig lineárisan, hasznos élettartamuk alatt kerül sor. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökre vonatkozó korábbi tapasztalatok, valamint a várható technológiai fejlődés és tágabb gazdasági vagy iparági tényezőkben bekövetkező változások alapján történik. A becsült hasznos élettartamok felülvizsgálatára évente kerül sor. Fedezeti számvitel Általános IFRS követelmények leírása Az UBM a származékos ügyletek tekintetében az IFRS 9 standard szerinti fedezeti elszámolási szabályokat alkalmazza. A vállalatok gazdálkodásukból adódóan különböző kockázatoknak vannak kitéve, és ezek ellensúlyozására fedezeti ügyleteket köthetnek. A fedezeti ügylet keretében egy vállalkozás meglévő pozíciójával ellentétes irányú kockázatot vállal, hogy ezáltal csökkentse a nyitott pozícióból származó kockázatot. Gazdasági értelemben a fedezeti ügylet célja, hogy két, a fedezett kockázatra ellentétesen reagáló tranzakció semlegesítse egymást. Azt a mértéket, ameddig a két tranzakció együttesen mérsékelni tudja a kockázatot, a fedezeti ügylet hatékonyságának nevezzük. A standardok értelmezésében a származékos termék egy olyan pénzügyi instrumentum vagy más szerződés, amely az alábbi három jellemző mindegyikével megegyezik: • A termék értéke bizonyos változók módosulása miatt változik (például egy tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, stb.) • A termék nem vagy csak kismértékben igényel kezdeti nettó befektetést egyéb olyan típusú szerződésekhez képest, amelyek a piaci körülményekben történt változásokra várhatóan hasonlóan reagálnának, valamint • A termék értékének, a szerződésnek rendezésére egy jövőbeni időpontban kerül sor. A származékos ügyletek általában rendelkeznek egy nominális értékkel, amely a szerződés mennyiségét határozza meg. Ezt a mennyiséget kell megszorozni a mögöttes ár változásával ahhoz, hogy meghatározható legyen az az érték, amely teljesítéskor kiegyenlítésre kerül. Az IFRS előírása szerint a származékos termék a mérlegben kezdetben a beszerzéskori valós értékben jelenik meg. A származékos termékek a bekerülést követően valós értékükön kerülnek értékelésre. A derivatív termékek valós értékének változásai az IFRS 9 standard előírásainak értelmében az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra, kivéve, ha a származékos termék megfelel a fedezeti elszámolás kritériumainak. A fedezeti elszámolás célja, hogy a fedezett tételek és fedezeti instrumentum eredményhatásai egyazon beszámolási időszak eredményében jelenjenek meg, ellensúlyozva egymás hatását. A fedezeti ügyletek (származékos ügyletek) hatékony részének elszámolása az egyéb átfogó jövedelemben, míg a nem hatékony rész közvetlenül az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményében számolandó el. A fedezeti hatékonyság mérése előre tekintő (prospektív) módon történik. A mérés során meg kell vizsgálni, hogy a fedezeti instrumentum valós értékében és a fedezett tétel valós értékében vagy a cash flow-kban várható változások megfelelően ellensúlyozzák-e egymást és hogy a megfelelő közgazdaságtani kapcsolat fennáll-e. Az UBM az ellenőrzés során megvizsgálja az esetleges fedezeti hatékonysághiány okait. A Társaság gyakorlatában megjelenő fedezeti kapcsolatok jellemzően cash flow fedezeti kapcsolatokat jelentenek („CFH”). 60 Cash flow fedezeti ügyletekre vonatkozó IFRS követelmények leírása Cash flow-fedezeti ügylet: egy megjelenített eszközhöz vagy kötelezettséghez vagy egy nagyon valószínű előre jelzett ügylethez, vagy ezek egy komponenséhez kapcsolódó különös kockázatnak tulajdonítható cash flow-változékonysággal szembeni, és az eredményt esetleg befolyásoló kitettség fedezete. Fedezeti kapcsolat csak akkor minősíthető fedezeti elszámolásra alkalmasnak, ha a fedezeti kapcsolat teljesíti az alábbi fedezeti hatékonysági követelményeket: i. a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum között gazdasági kapcsolat áll fenn, és ii. a gazdasági kapcsolatból eredő értékváltozásokban a hitelkockázat nem tölt be domináns szerepet; és iii. a fedezeti arány a fedezett tétel gazdálkodó egység által ténylegesen fedezett mennyisége és a fedezeti instrumentum gazdálkodó egység által e fedezetre ténylegesen felhasznált mennyisége közötti aránynak felel meg (azzal megegyezik). A fedezett tétel lehet megjelenített eszköz vagy kötelezettség, meg nem jelenített biztos elkötelezettség, előre jelzett ügylet, vagy külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés. A fedezett tétel lehet: a) egyedi tétel; vagy b) tételcsoport. A fedezett tételnek megbízhatóan értékelhetőnek kell lennie. Ha a fedezett tétel előre jelzett ügylet (vagy annak komponense), az ügyletnek nagyon valószínűnek kell lennie. Tételcsoport(ok) csak akkor alkalmas(ak) fedezett tételnek, ha: i. olyan tételekből áll, amelyek önmagukban is alkalmasak fedezett tételnek; ii. a csoport tételeit kockázatkezelési célokból csoportosítva kezelik. A fedezeti elszámolást a jövőre nézve csak akkor lehet (és akkor kell) megszüntetni, ha a fedezeti kapcsolat (vagy annak egy része) már nem felel meg a minősítési kritériumoknak (adott esetben a fedezeti kapcsolat kiegyensúlyozását is figyelembe véve). Ide tartoznak azok az esetek, amikor a fedezeti instrumentum lejár, illetve azt megszüntetik. A fedezeti instrumentumon keletkező nyereség vagy veszteség hatékony fedezetként meghatározott (vagyis a cash flow- fedezeti tartalék változásával ellentételezett) részét az egyéb átfogó jövedelemben kell megjeleníteni. Amíg a cash flow-fedezeti ügylet megfelel minősítési kritériumoknak, a fedezeti kapcsolatot a következők szerint kell elszámolni: Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolandó Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka (hatékony rész) összegét a következők közül a kisebbre kell módosítani (abszolút összegekben): i. a fedezeti instrumentumon keletkező nyereségnek/veszteségnek a fedezeti kapcsolat kezdetétől halmozott értéke; és ii. a fedezett tételnek (akár egy hipotetikus ügyletként reprezentálva) a fedezeti kapcsolat kezdetétől halmozott (jelenértékű) valósérték- változása (vagyis a fedezett várható jövőbeli cash flow-k halmozott változásának jelenértéke). A fedezeti kapcsolat nem hatékony részét, azaz a fedezeti hatékonysághiány miatt a fedezeti instrumentumon keletkező egyéb nyereség/veszteség összegét (vagy a cash flow-fedezeti tartalék változásának kiegyensúlyozásához szükséges nyereség vagy veszteség) az eredménykimutatásban kell megjeleníteni. A cash flow-fedezeti tartalék halmozott összegét a következőképpen kell elszámolni: • a cash flow-fedezeti ügyletek esetében az egyéb átfogó jövedelemből átsorolás miatti módosításként annak az időszaknak vagy azoknak az időszakoknak az eredményébe kell átsorolni a tartalékban elszámolt összegeket, amely vagy amelyek során a fedezett várható jövőbeli cash flow-k befolyásolják az eredményt (például azon időszakokban, amikor kamatjövedelmet vagy kamatkiadást jelenítenek meg, vagy akkor, amikor az előre jelzett értékesítés megtörténik); • ha azonban a Társaság várakozásai szerint a veszteség vagy annak egy része egy vagy több jövőbeli időszak alatt sem fog megtérülni, a várhatóan nem megtérülő összeget átsorolás miatti módosításként azonnal át kell sorolnia az eredménybe. Az eredménykimutatásban a cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka átsorolását az eredménykimutatás ugyanazon sorain kell megjeleníteni, amely sorokon a fedezett tételek eredményhatásai is elszámolásra kerülnek. Ha a Társaság megszünteti a cash flow-fedezeti ügylet fedezeti elszámolását, a cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott összeget a következőképpen kell elszámolnia: • ha a fedezett jövőbeli cash flow-k bekövetkezése továbbra is várható, az összeg a cash flow-fedezeti tartalékban marad a jövőbeli egyes cash flow elemek bekövetkezéséig vagy a várhatóan meg nem térülő összeg átsorolásáig. • ha a fedezett jövőbeli cash flow-k bekövetkezése már nem várható, az összeget a cash flow-fedezeti tartalékból átsorolás miatti módosításként azonnal át kell sorolni az eredménybe. 61 Net investment hedge Az UBM cégcsoport az átváltási különbözetekből adódó kockázatok csökkentése érdekében deviza forward ügyleteket kötött a külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetések fedezésére. Az ügyletek célja, hogy a külföldi székhelyű, a cégcsoport funkcionális devizájától eltérő devizában gazdálkodó leányvállalatoknál keletkező átértékelési különbözetek hatását minimalizálja. A fedezeti ügyletek hatékony részét a cégcsoport a saját tőke átértékelési különbözetében számolja el, míg a nem hatékony rész az adott üzleti év pénzügyi eredményében kerül elszámolásra. UBM-specifikus számviteli döntések/elszámolási módok leírása A vállalatcsoport él a fedezeti elszámolás lehetőségével. A fedezeti ügyletek alkalmazásának célja a piaci kockázatok mitigálása, az üzleti folyamatokból kiindulva kétféle kockázat jellemző az UBM Csoportra: • Devizakockázat: annak kockázata, hogy az árfolyamok változása miatt a pénzügyi instrumentumok, készletek, jövőbeli teljesítésű szerződések valós értéke vagy cash flow-i ingadozni fognak. • Egyéb árkockázat: annak kockázata, hogy a commodity termékek (nem kamatláb vagy devizakockázatból eredő) változásai miatt a pénzügyi instrumentumok, készletek, jövőbeli teljesítésű szerződések valós értékei vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. Az UBM Csoport esetén ilyenek az árutőzsdei termékek (szója, búza, kukorica, repce) árváltozásából adódó kockázatok. Fedezeti elszámolás alkalmazása nélkül a forward/futures ügyleteket eredménnyel szemben valós értéken értékeli. Ezen forward/futures ügyleteket piaci áron köti a Társaság (egymástól független felek között létrejött piaci tranzakció), így az ügyletek IFRS követelmények szerinti kötéskori piaci értéke nulla volt. A hatékonynak minősülő CFH kapcsolatban a Társaság a fedezeti ügylet valós érték változásainak hatékony részét az eredménykimutatás helyett az egyéb átfogó jövedelemmel („OCI”) szemben számolja el annak érdekében, hogy a fedezett tételek és a fedezeti instrumentumok alapértelmezett értékelési módjaiból eredő átmeneti számviteli inkonzisztenciát feloldja. Ilyen módon a forward/futures ügyletek eredménye olyan ütemben kerül az eredményben elszámolásra, amilyen ütemben a fedezett ügyletek pénzáramainak fedezni kívánt kockázatból származó eredményhatása az eredménykimutatásban megjelenik. A Társaság a CFH elszámolás alkalmazásával az OCI-ban felhalmozott valós értékelési különbözetből az eredménykimutatásba sorol át összegeket azokban az időszakokban, amikor a fedezett várható jövőbeli cash flow-k (beszerzések vagy értékesítések cash flow-i) az eredményre hatnak (azaz azokban az időszakokban, amikor az értékesítések vagy a beszerzések ellenértékének devizás eredményét vagy az MNB árfolyamra történő devizás átértékelést eredményeznek). Ezáltal a forward/futures ügyletek devizaátértékelési hatása „átforog” az OCI-n, de ugyanúgy azonnal az eredménykimutatásba kerül elszámolásra, mint ahogyan a fedezett ügyletek devizaátértékelési hatása is. Fentieknek megfelelően a forward/futures ügyletek megjelöléskori piaci értékéhez képesti valós érték változásait a megjelöléstől kezdve már az alábbi módon kell elszámolni: - a hatékony rész összege a saját tőke részeként az OCI-ban számolandó el, - a nem hatékony rész összege pedig az eredménykimutatásban, - a fedezeti ügylet névértékére (és egyben a fedezett tételekre) jutó devizás átértékelés összege a tőkéből visszavezetésre kerül az eredménykimutatásba, azaz a fedezeti kapcsolat spot eleméből származó összegeket az eredménykimutatásban számolja el a Társaság. A Társaság az Egyéb átfogó jövedelmen belül a „Valós értékelés hatása” megnevezésű mérlegsoron számolja el a fedezeti kapcsolat hatékony részét. A hatékonytalan rész összegét az eredménykimutatás „Pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai” során számolja el. Egy hatékony cash flow-fedezeti ügylet elszámolásának szabályai • Fehérje készletbeszerzéshez kapcsolódó fedezeti ügyletek esetén a készlet értékét korrigálja a Társaság a beszerzésig felmerülő fedezeti eredménnyel, emiatt az eredménykimutatás kereskedelmi készlet esetén az eladott áruk beszerzési értékében, alapanyag esetében az anyagköltség értékében jelenik meg. • Az árbevételt érintő fedezeti ügyletek eredményének elszámolása a pénzügyi műveletek között történik. • A pénzügyi eszközöket (pl. devizás bankszámla) érintő fedezeti ügyletek eredményének elszámolása a pénzügyi műveletek között történik. • Beruházásokra kötött cash-flow fedezeti ügyletek a tárgyi eszközök értékét módosítják. Az UBM Csoport származékos ügyleteit a vonatkozó spot árfolyamon értékeli, és a fedezeti kapcsolatban kizárólag a spot komponenst jelöli meg a fedezeti elszámolás alapjaként. A forward pontokat nem tekinti a fedezeti ügylet részének, azok valós értékének változását a Csoport közvetlenül az eredménykimutatásban számolja el. 62 Valós érték hierarchia A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat egy háromszintű valós érték hierarchiába kell besorolni a közzététel céljából. A hierarchián belüli szintek a valós érték megállapítása során használt inputok jelentőségét tükrözik. A Csoport a valós értékre vonatkozóan a 3. szintű értékelést használja, mely alól kivételt képeznek a származékos ügyletek értékelései. A származékos ügyletek a 2. szintű kategóriába lettek besorolva (Elérhető és figyelemmel kísérhető piaci adatokon alapuló értékelési eljárások). Részvény alapú kifizetések A munkavállalói részvénytulajdonosi program (MRP) keretében a Csoport bizonyos munkavállalói részvényalapú juttatásokban részesülnek, amely során részvényekkel kiegyenlített tőkeinstrumentumokat kapnak. A program hivatalos indításának időpontja (nyújtás napja, grant date) az a nap, amikor a program lényeges feltételeiben a felek megegyeznek és a munkavállalók elfogadják a részvételi feltételeket. A részvényalapú juttatások költségeit a Társaság a munkavállalóknak átadott részvények valós piaci értéke alapján határozza meg, amely értékeléshez a tőzsdei árfolyamot veszi alapul. A juttatások valós értékét a megszolgálási időszak alatt időarányosan osztják el. A megállapított költséget a saját tőke egy külön tartalékban, a "Részvény alapú kifizetések tartalékában" számolják el. Ezt a tartalékot a program végén számolják fel, amikor a részvények kiosztásra kerülnek, vagy ha kiderül, hogy a program feltételei nem teljesültek. A részvényalapú juttatásokat a Társaság az MRP szervezeten keresztül bonyolítja le. Az MRP szervezet bemutatása során a Társaság az "kiterjesztett módszert" alkalmazza, azaz az MRP szervezet által a programhoz kapcsolódóan tartott részvényeket úgy kezeli, mintha azokat közvetlenül birtokolná. Ennek eredményeként a részvényeket saját részvényként számolják el a saját tőkében. Cash flow A működési cash flow indirekt, míg a befektetési és finanszírozási cash flow direkt módszerrel kerül összeállításra. Tartozásátvállalásból eredő kötelezettség A Társaság működésében jelentős szerepet játszanak azok az ügyletek, amely során a szállítók fizetendő ellenértékét a szállító fordított faktoring keretében realizálja. Az ügylet lényege, hogy az árubeszerzés ellenértékét közvetlenül nem a Társaság fizeti meg a szállítónak, hanem egy közreműködő pénzügyi intézmény és e pénzügyi intézmény fogja majd a Társaságtól - későbbi időpontban - beszedni. Tekintettel az ilyen ügyletek számosságára és nagyságrendjére a Társaság úgy döntött, hogy az ilyen ügyletekből származó kötelezettségeit a beszámolóban elkülöníti a rövid lejáratú kötelezettségek között (Tartozásátvállalásból eredő kötelezettség), ezeket nem kölcsönként és nem is szállítóként jeleníti meg. A fizetési határidő – még a bank által biztosított türelmi idő figyelembevételével is – a szokásos kereskedelmi feltételekhez igazodik, így a tartozások továbbra is a normál üzleti cikluson belül esedékesek. Ennek megfelelően a hozzájuk kapcsolódó kifizetések az operatív cash-flow részeként kerülnek bemutatásra. Az ügylethez kapcsolódó kamat vagy kamatjellegű ráfordítást a Társaság a pénzügyi ráfordítások között mutatja ki. 63 6.5 A konszolidációval kapcsolatos közzétételek A konszolidációba bevont leányvállalatok Név Cím Szavazati aránya UBM Trade Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 100,00% UBM Grain Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,98% UBM Agro Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,99% UBM Feed Kazakhstan Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,94% UBM Feed Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,94% UBM Szeleste Zrt. 9622 Szeleste, Kossuth Lajos u. 24/B 99,94% ”AGROMIX” 4700 Mátészalka , Meggyesi út 0119/24 99,94% Terményszárító és takarmánykeverő Kft. UBM Protein s.r.l. 014126 - Bucuresti, 1st district, 4th Tablitei street, Floor 1-2, Románia 84,99% UBM Agri Trade s.r.l 014126 - Bucuresti, 1st district, 84,99% 4th Tablitei street, Floor 1-2, Románia UBM Invest Slovakia s.r.o 04414 Železničná 2., Kassa, Szlovákia 99,94% UBM D.o.o 11070 NOVI BEOGRAD, 99,99% Bulevar Mihaila Pupina 10I/223, Szerbia UBM Agrar GmbH 4020 Linz, Bismarckstrasse 02, Ausztria 80,99% UBM Feed d.o.o. 11070 NOVI BEOGRAD, 93,29% Bulevar Mihaila Pupina 10I/223, Szerbia UBM Agro Slovakia, s.r.o. 04414 Železničná 2., Kassa, Szlovákia 99,94% UBM Italy S.r.l.. 20135 Milano, Viale Monte Nero 66, Olaszország 89,99% A tárgyév során az alábbi változások történtek a Csoportban: • A Búzamag Kft. 2024. december 31-i fordulónappal beolvadt az UBM Feed Zrt.-be. • Az UBM Protein S.r.l. a megvásárlást megelőzően alvó társaság volt, az előző években üzleti tevékenységet nem végzett. A vásárláskor minimális jegyzett tőkével rendelkezett, névértéken került megszerzésre. Az akvizíciós számvitel alkalmazása nem volt indokolt, mivel cégvásárlás nem minősült üzleti kombinációnak. • Az UBM Feed Kazahkstan Zrt. az adott időszakban alapítással került a Csoportba. Közös vezetésű vállalatként bevont vállalatok A tárgyidőszak során az UBM Consulting Zrt. 50%-os üzletrésze értékesítésre került, így a UBM Consulting Zrt. a jelen gazdasági évben közös vezetésű vállalatként kerül bevonásra a korábbi, teljes bevonás helyett. Név Cím Szavazati aránya UBM Consulting Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 50,00% Társult vállalatként bevont vállalatok Név Cím Szavazati aránya MA-KA Kft. 6600 Szentes Bese László utca 5-7 49,00% Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. 1013 Budapest, Pauler utca 6. 24,90% Az UBM Feed Romania Srl-ben (547550 SAT SANPAUL COM. SANPAUL, NR.6/A, Romania) meglévő 45%-os részesedés értékesítése a mérlegfordulónapot követően bejelentésre került. A társaságot ezért már nem mutatjuk ki társult vállalatként, hanem az „Értékesítésre szánt eszközök” soron került bemutatásra. 64 6.6 Ingatlanok, gépek és berendezések adatok eFt-ban Ingatlanok Gépek és berendezések Befejezetlen beruházások és előlegek Összesen Bruttó érték 2023. június 30. 5 667 262 8 789 717 667 411 15 124 390 Konszolidációs kör változása 0 0 0 0 Növekedés és átsorolás 142 827 1 004 834 1 394 424 2 542 085 Csökkenés és átsorolás (3 894) (79 129) (1 154 522) (1 237 545) Árfolyamhatás 122 538 118 341 3 781 244 660 2024. június 30. 5 928 733 9 833 763 911 094 16 673 590 Növekedés és átsorolás 143 141 1 179 838 2 696 386 4 019 365 Csökkenés és átsorolás (79 320) (278 774) (1 750 461) (2 108 555) Árfolyamhatás 14 856 19 506 2 156 36 518 2025. június 30. 6 007 410 10 754 333 1 859 175 18 620 918 Halmozott értékcsökkenés 2023.06.30 561 605 2 423 355 - 2 984 960 Konszolidációs kör változása 0 0 - 0 Éves leírás 209 702 757 267 - 966 969 Csökkenés (297) (83 217) - (83 514) Árfolyamhatás 3 731 18 341 - 22 072 2024. június 30. 774 741 3 115 746 - 3 890 487 Éves leírás 209 050 765 219 - 974 269 Csökkenés (4 579) (53 998) - (58 577) Árfolyamhatás 1 423 5 911 - 7 334 2025. június 30. 980 635 3 832 878 - 4 813 513 Nettó könyv szerinti érték 2024. június 30. 5 153 992 6 718 017 911 094 12 783 103 2025. június 30. 5 026 775 6 921 455 1 859 175 13 807 405 A társaság minősített eszközként az UBM Feed Zrt. által épített napelem beruházást definiálta. Ezen minősített eszköz kapcsán a beruházási hitelek aktiválásig felmerült kamatráfordításait a bekerülési érték részeként számolja el a cégcsoport mely tárgyidőszakban 1 181 ezer forint volt. Ezen dedikált hiteleken felül nem aktivál kamatráfordítást, mert azokra más külső finanszírozást nem használ fel. A tárgyi eszközök között szereplő legnagyobb értéket képviselő eszközök a takarmánykeverő üzemek: Üzem megnevezése Birtokló leányvállalat Környei takarmánykeverő UBM Feed Zrt. Környei Premixüzem UBM Feed Zrt. Környei Soypreme üzem UBM Feed Zrt. Szelestei takarmánykeverő UBM Szeleste Zrt. Mátészalkai takarmánykeverő ”AGROMIX” Kft. Hernádcsányi takarmánykeverő UBM Agro Slovakia Sro A Csoportnak nincsen jelentős elkötelezettsége arra, hogy új tárgyi eszközt szerezzen be. A Csoport minden eszközére a bekerülési érték modell-t alkalmazza. A nullára írt, de még használatban lévő eszközök nem jelentősek. A Cégcsoport takarmánykeverő üzemei a finanszírozó bankok által nyújtott hitelek fedezetéül szolgál. 65 6.7 Immateriális javak adatok eFt-ban Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó érték 2023. június 30. 1 050 955 210 530 1 261 485 Konszolidációs kör változása 0 0 0 Növekedés és átsorolás 386 617 92 871 479 488 Csökkenés és átsorolás - - - Árfolyamhatás 6 982 - 6 982 2024. június 30. 1 444 554 303 401 1 747 955 Növekedés és átsorolás 192 155 93 131 285 286 Csökkenés és átsorolás (300 000) (1 448) (301 448) Árfolyamhatás 2 421 - 2 421 2025. június 30. 1 339 130 395 084 1 734 214 Halmozott értékcsökkenés 2023. június 30. 474 206 135 136 609 342 Konszolidációs kör változása 0 0 0 Éves leírás 129 904 13 118 143 020 Csökkenés - - - Árfolyamhatás 2 084 - 2 084 2024. június 30. 606 194 148 254 754 448 Éves leírás 174 388 13 119 187 507 Terven felüli értékcsökkenés 253 064 - 253 064 Csökkenés (300 000) (1 249) (301 249) Árfolyamhatás 1 129 - 1 129 2025. június 30. 734 775 160 124 894 899 Nettó könyv szerinti érték 2024. június 30. 838 360 155 147 993 507 2025. június 30. 604 355 234 960 839 315 Az immateriális javak között a cégcsoport által használt szoftverek mellett jelentős értéket képviselnek a vásárlással megszerzett, kizárólagos takarmányszállítási szerződések (bruttó érték: 319 323 ezer forint; halmozott értékcsökkenés: 124 247 ezer forint; nettó érték: 195 076 ezer forint), valamint a vevői szerződések (bruttó érték: 243 921 ezer forint; halmozott értékcsökkenés: 110 273 ezer forint; nettó érték: 133 648 ezer forint). A Csoport évente megvizsgálja, hogy felmerült-e olyan körülmény, amely értékvesztés elszámolására adhat okot. Ilyen körülményt sem a tárgyévben, sem az előző évben nem azonosított. A megvásárolt szerződésállományok kapcsán a Csoport folyamatos nyereséget realizál. A szoftverek közül a legnagyobb értéket az IFS vállalatirányítási rendszer képviseli (bruttó érték: 344 049 ezer forint; halmozott értékcsökkenés: 250 804 ezer forint; nettó érték: 93 245 ezer forint). Az UBM Csoport a fent említett három eszközt tekinti a vállalkozás szempontjából meghatározó immateriális jószágnak. 66 6.8 Befektetési célú ingatlan adatok eFt-ban Mezőgazdasági ingatlan Telkek Összesen Bruttó érték 2024. június 30. - - - Növekedés 325 000 96 000 421 000 Átsorolás 200 551 0 200 551 2025. június 30. 525 551 96 000 621 551 Halmozott értékcsökkenés 2024. június 30. - - - Éves leírás - - - Átsorolás -52 860 - -52 860 2025. június 30. -52 860 - -52 860 Nettó könyv szerinti érték 2024. június 30. - - - 2025. június 30. 472 691 96 000 568 691 A befektetési célú ingatlanok között kerülnek kimutatásra azok az eszközök, amelyeket a Csoport nem saját használatra, hanem elsősorban értékesítési céllal tart. Mezőgazdasági ingatlanok: • A mérlegfordulónaphoz közel megvásárolt Szanki sertéstelep bekerülési értéke 325 millió forint, amely a menedzsment megítélése szerint jól közelíti annak valós értékét. Az eszközt a Csoport független féltől szerezte meg, a tranzakció alapjául szolgáló vételár meghatározása piaci értékbecslés alapján történt. • Töki takarmánykeverő üzem a tárgyidőszakban befejezte gyártótevékenységét; a könyv szerinti értéke 147 millió forint. A menedzsment becslése szerint a tervezett értékesítési ár 285 millió forint, amely megbízhatóan közelíti annak valós értékét. A befektetési célú ingatlanok között 12 darab, a 2025-ös üzleti évben vásárolt közművesítetlen építési telek is szerepel, melynek piaci értéke 132 millió forint. Az értéket alátámasztja, hogy a mérlegfordulónapot követően egy telket 11 millió forintért értékesítettünk. 67 6.9 Egyéb hosszú lejáratú követelések adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Társaság neve ADOTT KÖLCSÖNÖK S.P.M Hungary Kft. - 80 891 UBM Feed Romania Srl - 662 562 Livestock Investment Kft. 418 170 418 169 Egyéb kölcsön 158 675 89 583 EGYÉB TÉTELEK BARSER Mezőgazdasági Kft. 130 000 119 797 HOLLAND-AGRO Kft. - 30 031 Egyéb 694 700 Moldován és Fia Kft.-nek fizetett előleg 200 521 0 Összesen 908 060 1 401 733 Adott kölcsönök kapcsolt feleknek Az S.P.M Hungary Kft. kölcsön az UBM Csoport profiltisztításából eredt, az ingatlanfejlesztés került ki az UBM tevékenységei közül. A kölcsön éves törlesztése a 2025-es üzleti évben 175 millió forint, az effektív kamatláb 4,9%. A kölcsön lejárata 2026. március 31., ezért a teljes fennmaradó követelés rövid lejáratú kölcsönként kerül kimutatásra. Az UBM Feed Romania-nak nyújtott tagi kölcsön a romániai Kerelőszentpálon felépített takarmánykeverő üzem önerejének még vissza nem fizetett része, a teljes kölcsön befolyt a 2025-ös üzleti évben. A Livestock Investment Kft. (kapcsolt fél) felé értékesítésre kerültek a szintén kapcsolt féllel (Szögedi Gazdaság Kft.) szembeni követelések 418mFt összegben. A Livestock Investment a megvásárolt követelésekkel tőkét emelt a Szögedi Gazdaság Kft-ben, mellyel 76%-os tulajdonrészt szerzett. A Livestock Investment felé fennálló követelések után évi 7%-os kamatot fizet, és a követelést 10 év alatt törleszti vissza. A követelést a Livestock Investment tulajdonosainak kezessége is biztosítja. Egyéb tételek – kapcsolt és egyéb feleknek A BARSER Mezőgazdasági Kft. (kapcsolt fél) felé értékesítésre került a baracskai sertéstelep profiltisztítási szándékból. Az egyéb tételek között az ingatlan eladás éven túl esedékes vételárrészletei találhatók, az utolsó vételárrészlet esedékessége 2030. február. Az ingatlan értékesítése tulajdonjog-fenntartással történt, amely a teljes vételár kiegyenlítéséig fennáll. Az UBM Trade Zrt. 2020 decemberében értékesítette az UBM Genetics Kft.-ben lévő 100%-os részesedését a Holland- Agro Kft. részére. Az utolsó vételárrészlet fizetési határideje 2025. december 8., a teljes nyitott összeg a rövid lejáratú követelések között került kimutatásra. Az egyéb kölcsönök jellemzően munkáltatói kölcsönök, melyet a Csoport piaci feltételek mellett nyújtott. A követelések esetében értékvesztés nem indokolt, a kölcsönök nem lejártak és a partnerkockázat is alacsony és nincs egyéb hitelezési veszteségre utaló jel. 68 6.10 Részesedések társult és közös vezetésű vállalatban A közös vezetésű, illetve társult vállalkozások equity módszerrel kerülnek konszolidálásra, a tárgyévben a nettó eredményükből a csoportra jutó rész a konszolidált eredménykimutatásban került kimutatásra. adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Társaság neve MA-KA Takarmánykeverő és Forgalmazó Kft. 1 786 584 1 487 184 UBM Feed Romania Srl 0 1 224 789 Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. 284 430 573 203 UBM Consulting Zrt. 2 781 0 Összesen 2 073 795 3 285 176 Az eredménykimutatásban elszámolt összegek részletezése az alábbi: adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Társaság neve MA-KA Takarmánykeverő és Forgalmazó Kft. 299 400 162 592 UBM Feed Romania S.r.l. 507 021 520 390 Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. (288 774) 450 701 UBM Consulting Zrt. (490) 0 Összesen 517 157 1 133 683 A vállalkozások főbb pénzügyi adatai 2024.07.01-2025.06.30 időszakra vonatkozóan: adatok eFt-ban Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. MA-KA Kft. UBM Feed Romania Srl UBM Consulting Zrt. Mérlegfőösszeg 8 048 356 11 646 416 11 089 798 5 696 Eredmény (790 771) 624 621 1 114 021 (979) Saját tőke 564 251 3 666 404 3 800 129 5 562 Az UBM Feed Romania Srl. és a MA-KA Kft. nyereségesen működik, értékvesztésre utaló jel nem merült fel. A Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. esetében értékvesztés elszámolása nem indokolt, mivel a veszteség elsősorban piaci volatilitásból adódott, ugyanakkor az üzleti terv alapján a társaság jövőbeni működése nyereséges, így a befektetés megtérülése továbbra is megalapozottnak tekinthető. A társaságok arányos piaci értéke a kimutatott értéknél magasabb. 6.11 Egyéb részesedések adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Társaság neve Magyar Szója nonprofit Kft. 1 109 1 109 ÁRPÁD-AGRÁR Zrt. 152 250 152 250 Vegavit ’99 Szövetkezet 600 600 Összesen 153 959 153 959 Az UBM Csoport az egyéb részesedések között mutatja ki azokat a részesedéseket, ahol a szavazati jog nem éri el a 20%- ot. Ezen tőkeinstrumentumokat az IFRS 9 szabályai szerint eredménnyel szemben valós értéken értékeljük. A fordulónapon nem áll rendelkezésre megbízható információ a valós érték megállapítására, mivel társaságok üzletrészei nem rendelkeznek aktív piaccal, emiatt a részesedéseket azok bekerülési értékén mutatjuk ki, mint a valós érték közelítő becslése. 69 6.12 Eszköz használati jog A Csoport a lízingelt eszközeit a tárgyi eszközöktől elkülönülten mutatja be, az üzleti év végén fennálló egyenlegek az alábbiak voltak: adatok eFt-ban Ingatlanok Gépek és berendezések Összesen Bruttó érték 2023. június 30. 471 901 2 083 353 2 555 254 Konszolidációs kör változása 0 0 0 Növekedés és átsorolás 24 433 688 275 712 708 Csökkenés és átsorolás (15 862) (274 295) (290 157) Árfolyamhatás - 8 040 8 040 2024. június 30. 480 472 2 505 373 2 985 845 Növekedés és átsorolás 148 345 562 718 711 063 Csökkenés és átsorolás 631 (160 574) (159 943) Árfolyamhatás (736) (736) 2025. június 30. 629 448 2 906 781 3 536 229 Halmozott értékcsökkenés 2023. június 30. 141 925 922 876 1 064 801 Konszolidációs kör változása 0 0 0 Éves leírás 115 905 484 209 600 114 Csökkenés (18 429) (261 357) (279 786) Árfolyamhatás 1 069 2 086 3 155 2024. június 30. 240 470 1 147 814 1 388 284 Éves leírás 112 138 543 632 655 770 Csökkenés - (96 990) (96 990) Árfolyamhatás 386 245 631 2025. június 30. 352 994 1 594 701 1 947 695 Nettó könyv szerinti érték 2024. június 30. 240 002 1 357 559 1 597 561 2025. június 30. 276 454 1 312 080 1 588 534 Az ingatlanok között jelentősebb értéket képvisel a pilisvörösvári központi iroda (bruttó érték: 315 749 ezer forint; halmozott értékcsökkenés: 142 991 ezer forint; nettó érték: 172 758 ezer forint), valamint a mátészalkai vasúti átrakó (bruttó érték: 256 054 ezer forint; halmozott értékcsökkenés: 175 443 ezer forint; nettó érték: 80 611 ezer forint). A gépek és berendezések között jelentősebb tételt képviselnek a cégcsoport által bérelt gépjárművek és laboreszközök. 70 Lízing kötelezettség lejárat szerint 2025.06.30 2024.06.30 Éven belüli 438 074 431 053 Éven túli, de kevesebb mint 5 év 552 169 687 465 5 éven túli - - Összesen 990 243 1 118 518 IFRS 16 eredményhatás bemutatása 2025.06.30 2024.06.30 Használati jog értékcsökkenése (488 208) (440 842) Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatráfordítás (83 042) (83 653) Anyag jellegű ráfordítások 569 781 488 175 (1 469) (36 320) IFRS 16 cash-flow hatás bemutatása 2025.06.30 2024.06.30 Adózás előtti eredmény (1 469) (36 321) Értékcsökkenés 488 208 440 843 Kamatráfordítás 83 042 83 653 Üzleti tevékenységből származó nettó CF 569 781 488 175 Lízing kötelezettség törlesztése (490 195) (402 567) Fizetett kamat (79 586) (82 630) Pénzügyi tevékenységből származó nettó CF (569 781) (485 197) A rövid lejáratú bérleti díjakat az anyagjellegű ráfordítások között számoljuk el 182 263 ezer forint összegben. 71 6.13 Halasztott adó A halasztott adó számítása során a Csoport az adózás szempontjából figyelembe vehető értéket hasonlítja össze a könyv szerinti értékkel eszközönként és kötelezettségenként. Ha a különbözet átmeneti különbség, azaz belátható időn belül az eltérés kiegyenlítődik, akkor előjelének megfelelően halasztott adó kötelezettséget vagy eszközt vesz fel. Az eszköz felvételekor a megtérülést külön vizsgálja a Társaság. A Társaság értékelése alapján a kimutatott halasztott adó követelés a jövőben várhatóan megtérül a követelést kimutató leányvállalatok üzleti tervei alapján. A halasztott adót az adott anya vagy leányvállalat székhelye szerinti ország adókulcsával számolja, mivel az adott eszközök és kötelezettségek tényleges adókká olyan időszakokban válnak, amikor az adókulcs várhatóan változatlan marad. adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Tárgyi eszközök értékelésének különbözete 143 199 (179 944) Pénzügyi eszközök diszkontálása - 30 Értékvesztés 15 787 124 852 Céltartalékok 35 640 29 340 Hedge 193 290 57 003 Elhatárolt veszteség 371 174 193 627 Egyéb 14 216 1 870 Összesen 775 296 226 778 Halasztott adókövetelés összesen 635 230 396 107 Halasztott adókötelezettség összesen 140 066 169 329 6.14 Készletek adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Anyagok 1 539 827 1 753 798 Késztermékek 380 541 184 432 Áruk 12 640 560 10 469 644 Összesen 14 560 928 12 407 874 A készletek között kerülnek kimutatásra a gyártási alapanyagok, a késztermékek, valamint a kereskedelmi áruk. A készletekre nem képeztünk értékvesztést, mivel azokat a mérlegfordulónap után pozitív árrés mellett értékesítettük. A kereskedelmi áruk állományának növekedése elsősorban az UBM Italy Srl. működésének felfutásával és jelentős készletszintjével magyarázható, továbbá az UBM Grain Zrt. kukoricakészlete is magasabb volt az átlagosnál. A Cégcsoport készleteinek jelentős része a finanszírozó bankok által nyújtott hitelek fedezetéül szolgál. 72 6.15 Vevők A vevőkövetelések között a termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó követelések jelennek meg, év végi egyenlegük az alábbi: adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Vevőkövetelések 25 039 480 20 437 381 Vevőkövetelés MA-KA Kft. 490 415 379 713 Vevőkövetelés Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. 884 341 399 507 Vevőkövetelés UBM Feed Romania srl 1 379 252 1 146 283 Összesen 27 793 488 22 362 884 A vevőkövetelések nem tartalmaznak jelentősebb finanszírozási komponenst. A vevői követelések növekedésének elsődleges oka a forgalom növekedése volt. A vevői követelések várható értékvesztése az ECL modell (várható hitelezési veszteség) alapján került meghatározásra. A kimutatott értékvesztés / hitelezési veszteség alakulása: adatok eFt-ban 2025.06.30 Nyitó értékvesztés 580 194 nyitó értékvesztés árfolyamhatása - Tárgyévi értékvesztés 619 434 Tárgyévi értékvesztés visszaírása/kivezetése (448 057) Záró értékvesztés 751 571 6.16 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások Az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások között az alábbi tételek szereplenek adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Készletre adott előleg 794 880 928 941 Beruházásra adott előleg 44 321 117 857 Egyéb előleg 163 907 204 157 Tőzsdei letétek 590 124 788 010 Vámletét 7 911 20 405 Vásárolt, engedményezett követelések 584 175 581 166 ÁFA követelés 614 092 460 778 Külföldi ÁFA követelés 110 463 280 262 Bevételek aktív időbeli elhatárolása 153 361 66 490 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 253 168 265 134 Adott kölcsönök 590 743 603 412 Derivatívák 22 510 261 125 Egyéb 576 624 541 366 Összesen 4 506 279 5 119 102 73 Az engedményezett követelések között olyan, eredetileg termelőkkel szembeni vevői követelések szerepelnek, melyeket azokra a vágóhidakra engedményeztünk, ahova a termelők az élőállatot értékesítik. Az UBM Csoport a derivatívák soron mutatja ki a fordulónapon nyitott cash-flow fedezeti ügyletek nyereség jellegű valós érték különbözetét. Az UBM Feed Zrt vételi, a Moldován és Fia Kft. eladási opcióval rendelkezik a Mangal Ilona Kft további 25,1%-os üzletrészének megvásárlására. A vételi opció lehívására 2033.08.01-ig, az eladási opció lehívására azt ezt követő 6 hónapban van lehetőség. A Csoport elvégezte az opciók értékelését, mely alapján az opciók értéke nulla közeli érték, emiatt az opciók kapcsán nem jelenít meg eszközt/kötelezettséget a pénzügyi kimutatásokban. Az értékelés alapján a Csoport jelenlegi várakozása, hogy az opciók nem kerülnek lehívásra. A tőzsdei letétek a nyitott árufedezeti ügyletek letétigényére kifizetett, a tőzsdei brókerek által 2025.06.30-os fordulónapra visszaigazolt egyenlegét tartalmazza. A Társaság ezeket a letéteket rövid lejáratúként kezeli, mivel a letétigény megszűnése után szabadon felhasználható. Kapcsolt felekkel kapcsolatos egyenlegek A rövid lejáratú kölcsönök közül jelentősebb az Barser Kft-nek adott kölcsönök rövid lejáratú része 70 millió forint összegben, valamint az UBM Csoport vezető tisztviselőinek (és egyben többségi tulajdonosainak) nyújtott 295 millió forint kölcsön és kamatai, melyek teljes visszafizetése egy éven belül várható. Az egyéb követelésekre kimutatott értékvesztés/hitelezési veszteség alakulása: adatok eFt-ban 2025.06.30 Nyitó értékvesztés 183 621 Tárgyévi értékvesztés 33 632 Tárgyévi értékvesztés visszaírása/kivezetése (46 024) Záró értékvesztés 171 229 Az értékvesztett követelések között engedményezett vevőkövetelések szerepelnek, melyekre az értékvesztés az ECL modell alapján került meghatározásra. 6.17 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Pénztár és utalványok 8 261 10 673 Bankbetétek 1 790 285 1 140 560 Összesen 1 798 546 1 151 233 A Csoport a pénzeszközök és bankbetétek után nem számolt el várható hitelveszteséget, mivel azokat megbízható, jó minősítésű pénzintézeteknél tartja. 6.18 Értékesítésre tartott eszközök A mérlegben az értékesítésre tartott eszközök között került kimutatásra az UBM Feed Romania Srl-ben lévő 45 százalékos részesedés 1 707 398 ezer forint értékben. A menedzsment hivatalosan döntött az értékesítésről, a szerződés aláírása a mérlegfordulónapot követően megtörtént, az ügylet zárása legkésőbb 2025. november 30-ig meg fog történni. Az eszköz az IFRS 5 előírásainak megfelelően a könyv szerinti érték és a várhatóan realizálható eladási ár (az értékesítés közvetlen költségeivel csökkentett) közül az alacsonyabb értéken került bemutatásra. 74 6.19 Saját tőke A jegyzett tőke összetétele az alábbi volt: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott részvények (db) Össznévérték (Ft) "A" sorozat (törzsrészvény) 5,- Ft 23.703.700 118.518.500,- Ft Alaptőke nagysága: 118.518.500,- Ft Az UBM Holding Nyrt. 2023. április 5-én megtartott közgyűlése a törzsrészvények névértékének 1:20 arányú felosztásáról döntött. Ennek értelmében a részvények névértéke a korábbi 100 forintról 5 forintra változott, ezzel összhangban pedig az UBM tőzsdére bevezetett értékpapírjainak mennyisége 1.185.185 darab részvényről 23.703.700 darab részvényre növekedett. Az ajándékozási tranzakció bemutatása 2021 október 1-jei nappal az UBM Holding Nyrt. magánszemély tulajdonosai ajándékozás útján (fizetendő ellenérték nélkül) az UBM Holding Nyrt-nek ajándékozták UBM Trade Zrt-ben lévő részesedéseik 99,82 százalékát. Az ajándékozás előtt az UBM Trade Zrt. volt az UBM Csoport legfelsőbb leányvállalata, mely közvetve vagy közvetlenül birtokolta a részesedéseket és tartotta kontrol alatt a leányvállalatokat. Az ajándékozás után az UBM Holding Nyrt-hez kerültek az irányítási jogok. Az ajándékozási érték meghatározásra az UBM Csoport független értékelést végzett, mely alapján az UBM Trade Zrt. részesedések 99,82%-nak értéke 20 710 millió forint. Az értékelés DCF alapú megközelítést alkalmazott a Társaság által elfogadott üzleti terv alapján. Az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél az, hogy az UBM Holding Nyrt. tulajdonolja az UBM Trade Zrt-t, és rajta keresztül az UBM cégcsoport tagvállalatait annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tőzsdei tőkebevonás a cégcsoportba. Az ajándékozás IFRS szerinti számviteli kezelése Az ajándékozási tranzakció, közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek üzleti kombinációjának (common control business combination) tekinthető. Közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek üzleti kombinációjának elszámolását az IFRS nem szabályozza, a Társaság számviteli politika választás alapján az IFRS konszolidált beszámolójában a leányvállalatok eszközeit és kötelezettségeit az IFRS szerinti könyv szerinti értéken konszolidálja (IFRS terminológiában „pooling of interest method”). A tőkekonszolidáció során az egyedi beszámolóban piaci értéken felvett UBM Trade Zrt. részesedés értéke magasabb, mint a konszolidált beszámolóban felvett eszközök és kötelezettségek IFRS szerinti nettó könyv szerinti értéke, a felmerülő különbözet a konszolidált saját tőkével szemben kerül elszámolásra. Korábbi évben történt tőkeemelés Az UBM Holding Nyrt alaptőkéje az előző, 2023-as üzleti évben 100.000.000,- Ft-ról 118.518.500 forintra nőtt. Az alaptőke-emelés keretében keletkező új részvények kibocsátási értéke összesen 4.999.995.000,- Ft volt. Az új részvények a HU0000145990 ISIN azonosító alatt kibocsátott, tőzsdére bevezetett részvénysorozatra történő rábocsátással keletkeztek meg. Az alaptőke-emelés végrehajtására a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12.) által kezelt MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealapot (székhely: 75 1027 Budapest, Kapás utca 6-12. a továbbiakban: MFB VBTM) jelölte ki. Az MFB VBTM a 2022. június 29. napján hiánytalanul megfizette az UBM Holding Nyrt. részére az Új Részvények teljes kibocsátási értékét, vagyis 4.999.995.000,- Ft-ot. A tőkeemelés napjától számított 7. év utolsó napját követő naptól 2031. június 30-ig az MFB VBTM befektetői eladási jogot gyakorolhat az új részvények tekintetében a részvények piaci árát figyelembe vevő Opciós Vételáron, melynek kötelezettjei azok a személyek, akik a Társaság részvényesei voltak 2022. június 20-án. A megállapodás alapján továbbá az új Részvények Befektetői Értékpapírszámlán történő jóváírásának napjától az új Részvények BÉT-re történő bevezetését követő 7. év utolsó napjáig tartó határozott időtartamra a mindenkori részvényeseknek közül a tőkeemeléskor is meglévő részvényeseknek vételi opciójuk van az Opciós Vételár megfizetése mellett a megkeletkeztetett részvények részének, vagy egészének megvásárlására. A tőkeemelés összegéből 18.519eFt forint a jegyezett tőke növekedéseként, míg a maradék összeg a tőkeemeléssel kapcsolatos költségek levonása után a tőketartalékba került. Az ázsió mértéke a 20.030eFt tanácsadói és jogi költségeket figyelembe véve 4.961.447eFt volt. Osztalék Az UBM Holding Nyrt. a tárgyévben nem hagyott jóvá és nem fizetett osztalékot, így az osztalék összege 0 Részvényalapú kifizetések tartaléka Program bemutatása és kezdeti megjelenítése Az UBM Csoport december 22-én Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) indításáról döntött. Az MRP létrehozására az alapítók által elfogadott alapszabály alapján került sor, melynek eredményeként létrejött az UBM Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet (székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1.; a továbbiakban: UBM MRP Szervezet). Az UBM MRP Szervezet célja kettős: egyrészt az MRP javadalmazási politikájában meghatározott gazdasági célkitűzések elérése, másrészt a programban részt vevő munkavállalók hosszú távú elköteleződésének erősítése. Az UBM MRP Szervezet alapítói vagyona 829 137 ezer forint, amelyeket az UBM Trade Zrt., az UBM Feed Zrt., és az UBM Grain Zrt. bocsát rendelkezésre. A program keretében a Csoport bizonyos munkavállalói részvényalapú juttatásokban részesülnek, amelyek tőkeinstrumentumok formájában kerülnek kiegyenlítésre. A program kezdeti megjelenítése a nyújtás napján (grant date) történik, amely az a nap, amikor a felek a lényeges feltételekben megegyeztek, és a munkavállalók elfogadták a kiírást. Az MRP programok főbb paraméterei: UBM MRP I. A nyújtás időpontja (grant date) 2024. január 31. Részvény darabszám 302.092 darab Egy részvény valós értéke nyújtás napján 1433 forint/darab A juttatás teljes értéke a nyújtás napján 263.398 ezer forint A megszolgálás időtartama 2-10 év Megszolgálási feltételek Saját tőke értékének 2%-os emelkedése A program típusa részvényben teljesített UBM MRP II. A nyújtás időpontja (grant date) 2025. január 31. Részvény darabszám 252.666 darab Egy részvény valós értéke nyújtás napján 1400 forint/darab A juttatás teljes értéke a nyújtás napján 194 678 ezer forint A megszolgálás időtartama 2-10 év Megszolgálási feltételek Saját tőke értékének 2%-os emelkedése A program típusa részvényben teljesített 76 Költségek meghatározása és elszámolása A részvényalapú kifizetési programok keretében keletkező költségeket a Csoport a munkavállalók számára átadott részvények valós értéke alapján számolja el. A valós értékének kiszámítása a nyújtás napján történik a Black-Scholes modell segítségével. A részvények valós értéke időarányosan, a megszolgálási időszak alatt kerül felosztásra. Az így kiszámított költséget a saját tőke részvényalapú kifizetések tartaléka soron számolja el. Ezt a tartalékot a program lezárásakor szüntetik meg, amikor a részvények kiosztása megtörténik, vagy ha a program feltételei végül nem teljesülnek. Értékelés és nyilvántartás A tőkeinstrumentumokat a nyújtás időpontjában kell értékelni, azok akkori valós értéke alapján. Az olyan feltételeket, amelyek a valós érték meghatározásakor nem tükröződnek, mint például a szolgáltatási vagy nem piaci teljesítményfeltételek, becsléssel határozzák meg azokra az instrumentumokra vonatkozóan, amelyeknél várhatóan teljesülnek ezek a feltételek. A becslést a megszolgálási időszak alatt rendszeresen felülvizsgálják, és az így kalkulált költségeket ennek megfelelően könyvelik. Program résztvevői és tevékenységek Az MRP programokban részt vesznek az UBM Csoport azon munkavállalói, akikre a vállalat javadalmazási politikája érvényes. A program résztvevői az „UBM MRP I és II program alapítói“ által biztosított UBM Holding részvények és pénzügyi eszközök révén szereznek részesedést az MRP szervezetben. Visszavásárolt saját részvény Az UBM Holding Nyrt. leányvállalatai, az UBM Agro Zrt., az UBM Feed Zrt., az UBM Trade Zrt., UBM Grain Zrt. és az UBM Szeleste Zrt. a fordulónapon összesen 1 796 871 darab, az UBM Holding Nyrt. által kibocsátott, HU0000145990 ISIN azonosítóval rendelkező, darabonként 5 forint névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényt (a továbbiakban: Részvény) birtokolnak. A saját részvényekből az UBM Feed Zrt. a 2024-es üzleti évben 274 408 darabot vásárolt 1 500 Ft/részvény áron, míg az UBM Grain Zrt. a 2025-ös üzleti évben további 84 783 darabot 1 588 Ft/részvény áron. Az UBM Csoport a visszavásárolt részvények bekerülési értékét saját tőke csökkentéseként számolja el. A részvényekért kifizetett teljes vételár ezen a soron kerül bemutatásra; a jegyzett tőke összege nem változik. Cash-flow fedezeti tartalék Az UBM Csoport a derivatív ügyletek valós értéket közvetlenül a saját tőkében (OCI – cash flow fedezeti tartalék) számolja el a derivatív eszköz vagy kötelezettséggel szemben. Az UBM Csoport fordulónapra értékelte a fedezeti hatékonyságot, a cash flow fedezeti tartalékban (OCI) csak a hatékony részt jeleníti meg, ami abszolút értékben az alábbi kettő közül az alacsonyabbat jelenti: • A fedezeti kapcsolat megjelölésétől számított kumulatív nyeresége vagy vesztesége a fedezeti instrumentumnak (derivatíva), és • A fedezeti kapcsolat megjelölésétől számított kumulatív nyeresége vagy vesztesége a fedezett várható jövőbeli cash flowknak. Az Egyéb átfogó jövedelemben kimutatott összegek a fordulónapon fennálló, még le nem zárt fedezeti ügyletek valós értékét tükrözik. A tárgyidőszak során lezárt, hatékony fedezeti ügyletek nyitóértéke az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe került átvezetésre. A cash-flow fedezeti tartalékból -1 013 428 ezer forint deviza fedezeti, míg -396 804 ezer forint áru fedezeti ügyletekhez kapcsolódik. Átértékelési különbözet Az átértékelési különbözet soron a cégcsoport a külföldi leányvállalatok beszámolóinak forintra történő átszámításakor keletkező halmozott árfolyamkülönbözeteket mutatja ki. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott átváltási tartalékot ugyanabban az időszakban kell bevételként vagy ráfordításként elszámolni az eredménykimutatásban, amikor az értékesített eszközökhöz kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget is. Az átértékelésből eredő devizakitettség mérséklése érdekében a Csoport net investment hedge keretében devizafedezeti ügyleteket kötött. A megkötött deviza forward ügyletek hatékonyan fedezték a külföldi leányvállalatok átértékeléséből adódó pénzügyi kockázatot. A Csoport számviteli politikája alapján a forward árfolyamon történő értékelést alkalmazza. 77 Nem ellenőrző részesedések A nem kontrolláló érdekeltség a csoport könyv szerinti értéken kerül bemutatásra. A nem ellenőrző részesedés döntő (85% feletti) részét az UBM Agri Trade Srl, az UBM Agrar GmbH az UBM Italy Srl és UBM Feed Doo által képviselt NCI teszi ki (13 329 ezer forint, 103 083 ezer forint, –56 646 ezer forint illetve -24 595 ezer forint). 6.20 Hosszú rövid lejáratú hitelek és kölcsönök A cégcsoport forrásszerkezetében jelentős arányt képviselnek a hitelek és kölcsönök, az üzleti év végén az alábbi nyitott egyenlegekkel rendelkezett: adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Hosszú lejáratú: Beruházási hitel 890 452 1 227 484 Általános célú hitel 1 478 326 2 264 225 Forgóeszköz hitel 359 370 911 755 Egyéb vállalkozástól kapott kölcsön 0 31 874 Összesen 2 728 148 4 435 338 Rövid lejáratú: Forgóeszköz hitel 25 802 359 18 623 670 Beruházási hitel rövid lejáratú része 1 479 983 593 935 Általános célú hitel rövid lejáratú része 791 342 842 006 Egyéb vállalkozótól kapott kölcsön 506 478 135 676 Összesen 28 580 162 20 195 287 A tárgyidőszakban 10.395.786 ezer forint összegű hitelfelvétel és 3.718.101 ezer forint hiteltörlesztés történt. A forgóeszközhitelek elsősorban commodity készletek, valamint biztosított vevőkövetelések finanszírozását szolgálják, míg a beruházási hitelek a cégcsoport takarmánykeverő üzemeinek építésére és korszerűsítésére felvett hiteleket foglalják magukban. Az általános célú hitel nem kapcsolódik konkrét beruházási vagy forgóeszköz-finanszírozási célhoz, azt az UBM általános csoportfinanszírozásra használja. A minősített eszközökre vonatkozó további információk a tárgyi eszközök fejezetben találhatók. A rövid lejáratú hitelekből 4 364 661 ezer forint, a hosszú lejáratú hitelekből pedig 1 342 530 ezer forint euróban fennálló hitel. A hitelek kamatbázisa forinthitelek esetében 1 vagy 3 havi BUBOR, euróhitelek esetében pedig 1 vagy 3 havi EURIBOR, kivéve a támogatott hiteleket, amelyek fix kamatozásúak A hitelek és kölcsönök várható törlesztése az alábbi üzleti években lesz esedékes: Törlesztési terv 2025.06.30 2025.07.01-2026.07.01 28 580 162 2026.07.02-2027.07.01 1 799 204 2027.07.02-2028.06.30 773 976 2028.07.01-2029.06.30 154 968 2029.07.01 után - Összesen 31 308 310 A hitelekhez kapcsolódó főbb garanciák, jelzálogok az alábbiak: • Forgóeszközhitelek esetén készletekre és vevőkövetelésekre bejegyzett zálogjog, valamint kötelezettség hitelfedezeti biztosítás kötésére a vevőkövetelésekre • Jelzálog a környei takarmánykeverő és premixüzem, valamint a szelestei és mátészalkai takarmánykeverő üzemek ingatlanjaira és műszaki berendezéseire • Biztosítási kötelezettség az üzemekre és egyéb vagyontárgyakra 78 A cégcsoport 261 125 ezer forint összegű, fix 6%-os kamatozású támogatott hitelt vett fel. A piaci kamatszint (3 havi BUBOR + piaci kamatfelár) és a tényleges kamat közötti különbözet diszkontált értéke az állami támogatások között, míg 244 332 ezer forint a beruházási hitelek között került kimutatásra. Banki kovenánsok nem teljesülése: Az UBM Szeleste Zrt. fordulónapi hitelállománya 6 032 millió forint, amelyből 5 201 millió forint forgóeszközhitel és 831 millió forint beruházási hitel. A hitelszerződések alapján a Társaságnak kamatfedezeti rátára vonatkozó kovenáns-előírásnak kell megfelelnie az egyedi beszámoló adatai szerint. A tárgyévi egyedi adatok alapján a Társaság nem tudta teljesíteni az előírt kovenáns értéket. A teljes hitelállományból 574 millió forint minősült éven túli esedékességűnek a fordulónapon (ebből 362 millió forint 2 éven belüli, 212 millió forint pedig 4 éven belüli lejáratú). A Társaság az év során folyamatosan egyeztetett a hitelező bankkal, amelyet a kovenáns megsértésének várható kockázatáról a fordulónapot megelőzően is tájékoztatott. A bank a mögöttes okokat megértette, és írásban visszaigazolta, hogy elfogadja. Ugyanakkor a bank a saját belső eljárásai miatt nem tudott olyan, az IAS 1 előírásainak mindenben megfelelő nyilatkozatot kiadni, amelyben kifejezetten rögzíti, hogy a beszámolási időszaktól számított legalább 12 hónapon belül nem igényli azonnali visszafizetést, és időt biztosít a szerződésszegés orvoslására. A fordulónapot követően lezajlott banki felülvizsgálat során a hitelező megerősítette, hogy nem tervezi a szerződések felmondását. Mindezek alapján a Csoport az érintett 574 millió forintot – az IAS 1 előírásával összhangban – a rövid lejáratú hitelek közé sorolta át. A Csoport ugyanakkor nem számít arra, hogy az átsorolt összeget a következő évben ténylegesen vissza kellene fizetnie. Sem az egyébként rövid lejáratú hitelállomány, sem az esetlegesen ezen összegből teljesítendő kifizetés nem veszélyezteti a vállalkozás folytatását. 6.21 Állami támogatások Az állami támogatások között kerülnek kimutatásra az üzemek fejlesztésére, kapacitásbővítésre kapott támogatások üzleti év végéi nyitott egyenlegei. A támogatások bevétele a kapcsolódó eszközök értékcsökkenésének arányában kerül elszámolásra az eredménykimutatásban. Cégnév Támogatást nyújtó szervezet Támogatás jogcíme 2025.06.30 ”AGROMIX” Kft. Innovációs és Technológiai Minisztérium - Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program Takarmánykeverőüzem korszerűsítése 98 300 UBM Feed Zrt. Külgazdasági és Külügyminisztérium - Versenyképesség-növelő támogatás Sertéstakarmány gyártó üzem támogatás 252 130 UBM Invest Slovakia SRO CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. - Baross program Takarmánykeverőüzem kapacitás bővítése 430 989 UBM Feed Zrt. EXIM Bank - Baross Gábor Újraiparosítási Program Támogatott hitel 16 793 ”AGROMIX” Kft. Agrárminisztérium Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program - Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása 323 042 A cégcsoport leányvállalata, az UBM Feed Zrt. a Baross Gábor Újraiparosítási Program keretében 261 millió forint összegű beruházási hitelt vett fel fix, 6%-os kamattal. A hitel kamata kedvezőbb a piacon elérhető, 3 havi BUBOR + kamatfelár alapú finanszírozásnál. A cégcsoport számításai szerint a kedvezményes kamatozásból származó kamatkülönbözet diszkontált értéke 16 793 ezer forint, amelyet az UBM Csoport állami támogatásként mutat ki. 79 6.22 Lízing kötelezettségek Az éven túl esedékes lízingeket az alábbi táblázat szemlélteti: adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Ingatlanok 164 679 128 703 Gépek és berendezések 760 935 824 918 Összesen 925 614 953 621 adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 A rövid lejáratú részek: Ingatlanok 142 205 78 438 Gépek és berendezések 472 883 486 545 Összesen 615 088 564 983 A lízing kötelezettségek lejárat szerinti bontása az alábbi: Törlesztési terv 2025.06.30 2025.07.01-2026.07.01 615 088 2026.07.02-2027.07.01 487 120 2027.07.02-2028.06.30 314 040 2028.07.01-2029.06.30 115 969 2029.07.01 után 8 485 Összesen 1 540 702 6.23 Szállítók A szállítói kötelezettségek elsődlegesen kereskedelmi áruk és gyártási alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódik. adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Csoporton kívüli szállító 16 119 281 14 568 089 Szállítói kötelezettség - UBM Feed Romania Srl 13 630 6 167 Szállítói kötelezettség – Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. - - Szállítói kötelezettség - MA-KA Kft. 616 872 3 436 Összesen 16 749 783 14 577 692 A szállítótartozások valós értéke megközelítőleg megegyezik a könyv szerinti értékkel. 80 6.24 Céltartalékok adatok eFt-ban Környezetvédelmi céltartalék Összesen 2023. június 30. 326 000 326 000 Feloldás - - Képzés - - 2024. június 30. 326 000 326 000 Feloldás - - Képzés 70 000 70 000 2025. június 30. 396 000 396 000 Az UBM Csoport leányvállalata, az UBM Feed Zrt. a Környe, Tópart utca 1. szám alatti telephelyén (Környei Ipari Park) szénhidrogén eredetű szennyezést tárt fel. A részletes vizsgálatok szerint a szennyezés feltehetően négy, használaton kívüli föld alatti üzemanyagtartályból (két 25 m³-es és két 50 m³-es tartályból) vagy azokhoz kapcsolódó vezetékrendszerből származik. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal 2024. február 2-án kelt KE/041/00175-14/2024. számú határozatában az UBM Feed Zrt.-t és az ingatlan korábbi tulajdonosát egyetemlegesen kötelezte műszaki beavatkozás és kármentesítési monitoring elvégzésére. A korábbi tulajdonos bírósághoz fordult, és a Győri Törvényszék 2024. november 8-án jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte a határozatot, új közigazgatási eljárás lefolytatását elrendelve. Az UBM Csoport nyilatkozata szerint sem az ingatlan megszerzése előtt, sem azt követően nem folytatott olyan tevékenységet, amelyből a szennyezés származhatott volna, és a tartályok létezéséről nem volt tudomása a szennyezés észleléséig. A külső szakértő a helyreállítás költségét az előző évben 326 millió forintra becsülte, amelyet az aktualizált számítások alapján 396 millió forintra emeltek. A környezetvédelmi helyreállítási költségek jelentős része a tárgyévet követő évben merül fel, ezt követően már csak a monitoring tevékenységhez kapcsolódó ráfordítások várhatók. A helyreállítási munkálatok a mérlegfordulónapot követően megkezdődtek. 6.25 Nyereségadó követelések és kötelezettségek A Csoport szempontjából nyereségadó a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék. A többi adókötelezettség az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között jelenik meg. adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Társasági adó 20 679 369 153 Iparűzési adó 36 542 54 796 Innovációs hozzájárulás (11 837) (14 636) Energiaellátók jövedelemadója (77) Összesen 45 307 409 313 Jövedelemadó követelés összesen 127 849 457 407 Jövedelemadó kötelezettség összesen (82 542) 48 094 81 6.26 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Nem számlázott készlet 311 108 192 451 Vevőktől kapott előlegek 183 102 38 803 Kapott pályázati előleg 440 745 324 061 Adóhatósággal szembeni kötelezettség 225 653 158 661 ÁFA kötelezettség 1 211 585 815 720 Munkavállalókkal szembeni kötelezettség 321 914 304 729 Bevételek passzív időbeli elhatárolása 13 389 17 776 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 342 239 284 810 Derivatívák 1 132 045 309 692 Tartozásátvállalásból eredő kötelezettség 5 227 378 5 057 720 Egyéb 345 821 414 582 Összesen 9 754 979 7 919 005 A teljesítésátvállalásból eredő kötelezettségek jelentős állományát egy új banki termék bevezetése okozta. Ennek keretében a bank fizeti ki a szállítói számlákat az UBM Feed Zrt. és az UBM Grain Zrt. helyett, majd a leányvállalatok egy rövid türelmi idő elteltével teljesítik kötelezettségeiket a bank felé. A bank által biztosított haladék ellenére a kötelezettségek a normál üzleti cikluson belül esedékesek maradnak, így a Csoport azokat működési jellegű tartozásként kezeli, és a kapcsolódó kifizetéseket az operatív cash-flow részeként mutatja be. A teljesítésátvállalás révén csökkenthetők a banki költségek, miközben a pénzügyi működés hatékonysága is javul. A szállítói finanszírozási megállapodások keretében a Társaság számára biztosított fizetési határidők jellemzően 45-60 napot tesznek ki a számla faktorálásától számítva. Ezzel szemben a hasonló, de e megállapodásokon kívüli szállítói kötelezettségek átlagos fizetési határideje 15–60 nap. A fordított faktoring konstrukció igénybevételével a Társaság valamivel hosszabb fizetési határidőt ér el, amely azonban továbbra is a szokásos kereskedelmi feltételek keretein belül marad. Az UBM Csoport a derivatívák soron mutatja ki a fordulónapon nyitott cash-flow fedezeti ügyletek veszteség jellegű valós érték különbözetét. 82 6.27 Árbevétel adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Belföldi árbevétel 105 820 115 90 751 358 Export árbevétel 134 113 617 107 915 820 Összesen 239 933 732 198 667 178 Az árbevétel elhanyagolható része származik szolgáltatásnyújtásból. Az árbevétel növekedését elsősorban az olaszországi terjeszkedés és az értékesítési volumen bővülése okozta. Az export árbevétel országonkénti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Export százalékos megoszlása 2025.06.30 2024.06.30 Románia 22,31% 29,63% Olaszország 34,71% 23,02% Ausztria 10,28% 13,83% Németország 10,94% 13,70% Szerbia 4,78% 4,03% Horvátország 2,58% 3,13% Szlovákia 4,99% 5,15% Csehország 0,08% 1,37% Szlovénia 1,34% 1,42% Belgium 0,80% 0,71% Hollandia 1,98% 0,28% Lengyelország 1,07% 0,55% Svájc 2,50% 1,43% Egyéb 1,64% 1,75% Összesen 100,00% 100,00% A tárgyévi szegmensek szerinti export árbevételt országonként az alábbi táblázat mutatja. Export összeg üzletáganként Commodity Takarmány Olaszország 46 473 076 84 034 Románia 25 728 430 4 195 667 Németország 14 666 271 6 414 Ausztria 13 791 051 0 Szlovákia 1 110 379 5 576 965 Szerbia 3 844 004 2 570 970 Horvátország 0 3 458 705 Svájc 3 348 691 0 Hollandia 2 629 885 21 013 Szlovénia 1 700 952 89 715 Lengyelország 0 1 435 016 Bulgária 1 096 664 9 534 Belgium 1 074 403 0 Egyéb 881 176 320 601 Összesen 116 344 983 17 768 634 A Társaság árbevételének szinte teljes egészét termékértékesítés adja. A bevétel elszámolása azon időpontban történik, amikor a termék feletti ellenőrzés átszáll a vevőre. A vevők részére történő számlázás szerződések alapján történik, amelyek egyértelműen rögzítik a termék vagy szolgáltatás árát, jellegét és az átvételi pontot. A Társaság nem rendelkezik olyan speciális szerződésekkel (pl. visszavásárlási megállapodások, ügynöki szerződések, utólagos engedmények, jelentős finanszírozási komponensek, értékesítési jutalékok vagy olyan szerződések, amelyek megkötése jelentős költséggel járna, és ezen költségek aktiválását és későbbi amortizálását indokolná). 83 6.28 Egyéb működési bevétel adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Értékesített tárgyi eszköz eredménye 47 450 34 353 Kártérítés 243 362 132 748 Leltárkülönbözet 33 143 57 167 Kapott engedmény 25 292 19 942 Egyéb bevétel 233 136 275 078 Kapott támogatás 72 946 24 031 Wash-out bevétele 595 322 241 221 Kapott késedelmi kamat 269 882 294 252 Összesen 1 520 533 1 078 792 A wash-out a gabona- és szójakereskedelmi ágazatban használt megállapodás, mely olyan helyzetekre jelent megoldást, amikor a felek leszerződnek termények előre meghatározott áron történő jövőbeli adásvételében, de későbbi megállapodásuk alapján a termények fizikai adásvétele helyett a kötéskor érvényes és a szerződés felmondás napján aktuális piaci árak különbözetével számolnak el. 6.29 Aktivált saját teljesítmények Az aktivált saját teljesítmények értéke a tárgyévben 311 388 ezer forintot tett ki, szemben az előző évi 95 511 ezer forinttal. A növekedés elsősorban a premixüzem kapacitásbővítésének, valamint a tavalyi év végi leállás miatti alacsony bázisnak köszönhető; emellett a gyártási volumen is számottevően emelkedett. 6.30 Eladott áruk és szolgáltatások önköltsége Az UBM Csoport az eladott áruk és szolgáltatások között mutatja ki az értékesített árukészletek bekerülési értékét, valamint a közvetített fuvarköltségeket 84 6.31 Anyagjellegű ráfordítások adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Gyártási alapanyagköltségek és egyéb kapcsolódó anyagköltség 48 991 119 45 568 634 Közüzemi díjak 1 187 468 1 305 119 Üzemanyag költségek 505 974 549 587 Karbantartási anyagok 297 165 305 496 Egyéb anyagköltség 88 511 82 200 Szállítási költség 5 471 792 4 763 473 Tárolási és kapcsolódó költség 1 270 604 1 329 293 Fenntartási költség, rezsi 129 691 129 922 Bérleti díjak 182 263 104 500 Karbantartási költségek 197 028 234 210 Egyéb igénybe vett szolgáltatás 736 476 441 069 Marketing költségek 64 709 91 766 Utazási és szállásköltségek 86 219 60 757 Internet, telefon, posta 56 596 57 082 Egyéb szakértői díjak (könyvelés, adótanácsadás, könyvvizsgálat, ügyvéd) 184 649 230 479 Tanácsadói díjak 365 762 388 660 Fizetett jutalék 609 384 539 086 Labor-, kutatásfejlesztés, minőség-ellenőrzés költségei 452 125 504 779 IT költségek 126 120 150 294 Hatósági díjak, illeték 60 479 57 620 Bankköltség, tőzsdei jutalék 386 206 359 459 Biztosítás 360 415 423 186 Összesen 61 810 755 57 676 671 A közüzemi díjak jelentős csökkenése mögött az energiaárak nagymértékű csökkenése áll. Az anyagjellegű ráfordításból 119,9 millió forint kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódik. 6.32 Személyi jellegű ráfordítások adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Bérköltség 4 690 793 4 332 070 Személyi jellegű kifizetések 377 669 399 607 Bérjárulékok 723 819 668 183 Összesen 5 792 281 5 399 860 Az UBM Csoportban foglalkoztatottak átlagos létszáma 423 fő volt tárgyévben (előző év 408 fő). A személyi jellegű ráfordításból 181,9 millió forint kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódik. 85 6.33 Egyéb működési költségek és ráfordítások adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Wash-out ráfordítás 441 036 63 616 Fizetett kártérítés 73 646 64 247 Értékesített tárgyi eszköz eredménye 23 547 - Selejtezett, állományból kivezetett tárgyi eszköz eredménye 210 55 Leltárkülönbözet 26 784 43 355 Elengedett követelés könyv szerinti értéke 3 386 1 134 Költségek ellentételezésére adott támogatás, juttatás 19 023 24 105 Behajthatatlan követelés leírása 7 718 32 123 Utólag adott engedmény 52 555 51 799 Céltartalék a várható kötelezettségekre - - Terven felüli értékcsökkenés 253 065 - Egyéb ráfordítás 41 711 66 230 Késedelmi pótlék, mulasztási bírság, adóbírás, önellenőrzési pótlék 90 097 37 821 Gépjárműadó, építményadó 19 639 9 215 NÉBIH díj, környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj 183 484 218 302 Összesen 1 235 901 612 002 A wash-out megállapodások tartalma a 6.28-as pontban részletezésre került. A terven felüli értékcsökkenés egy kizárólagos takarmányszállítási szerződéshez kapcsolódó vagyoni értékű jogra vonatkozik, mely leírásra került a vevő tevékenységének megszűnése miatt. 6.34 Pénzügyi műveletek bevételei adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Egyéb kapott (járó) kamatok 253 599 229 561 Fedezeti ügyletek nyeresége 991 228 824 617 Realizált árfolyamnyereség 1 999 381 1 686 366 Nem realizált árfolyamnyereség 85 839 367 477 Egyéb - 3 305 Összesen 3 330 047 3 111 326 6.35 Pénzügyi műveletek ráfordításai adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Fedezeti ügyletek vesztesége 1 009 129 559 815 Realizált árfolyamveszteség 1 736 549 1 593 664 Nem realizált árfolyamveszteség 346 727 241 770 Fizetett skontó 3 110 15 333 Összesen 3 095 515 2 410 582 86 6.36 Kamatráfordítás adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Pénzintézetnek fizetendő kamat 3 363 585 4 396 336 Egyéb vállalkozásnak fizetendő kamat 243 578 154 571 Összesen 3 607 163 4 550 907 A cégcsoport finanszírozási hitelei döntően változó kamatozásúak, a csökkenő kamatkörnyezet miatt a tárgyévi kamatráfordítások jelentősen csökkentek. 6.37 Adóráfordítás adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Halasztott adó (157 173) (40 667) Nyereségadó ráfordítás 723 435 543 752 Összesen 566 262 503 085 adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Innovációs járulék 55 127 50 888 Helyi iparűzési adó 311 752 304 515 Társasági adó 356 479 188 349 Energiaellátók jövedelemadója 77 Összesen 723 435 543 752 6.38 Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves súlyozott átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Adózott eredmény (501 930) 1 364 618 Egy részvényre jutó eredmény (Ft) Alap (22,90) 61,45 Hígított (22,48) 61,45 A Társaságnál a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében potenciálisan átadott részvények miatt az egy részvényre jutó eredmény hígításra került. 87 6.39 Szegmens jelentés A cégcsoport vezetése három elkülönült működési szegmenst azonosított, mely cégjogi struktúra, szervezeti működés és pénzügyi beszámoltatás szempontjából elkülöníthető: Commodity kereskedelem szegmens: búza, kukorica, árpa, olajos magvak, szójadara, szójabab és midproteinek klasszikus kereskedelmi tevékenysége. A commodity kereskedelem elsősorban regionális működési keretrendszerben dolgozik, célpiacai az egyes kereskedelmi irodák földrajzi lokációi (Magyarország, Románia, Ausztria, Szerbia) mellett Olaszország, Németország, Szlovákia – mind a beszerzési, mind az eladási tevékenységet tekintve. A commodity kereskedelmi tevékenység során élénk együttműködés van az egyes kereskedelmi irodák között mind beszerzési és eladási oldalon. A teljes kereskedelmi mennyiség kb. 13-15%-át az UBM csoport gyárai használják fel. Takarmány gyártás és takarmány alapanyag kereskedelem szegmens: a takarmánygyártás felöleli a magyar, szlovák, román és szerb piacokra gyártott baromfi, sertés, kérődző keverék takarmányok gyártását, a premix gyártást és az ezen gyártó tevékenységek kiszolgálását, fejlesztését végző kutatás fejlesztési tevékenységet. A takarmányalapanyag- kereskedelem a takarmánygyártáshoz szükséges – szemes terményeken kívüli – alapanyagok, elsősorban vitaminok, aminosavak és nyomelemek beszerzését és kereskedelmét végzi. Tekintettel az UBM kiterjedt partneri körére, az alapanyagokat közvetlenül is értékesítjük állattenyésztő partnereink részére. Livestock szegmens: A sertéstenyésztési tevékenység egy equity módszerrel bevont leányvállalatban zajlik. A Livestock befektetés teljesítményét a döntéshozók rendszeresen figyelemmel kísérik, arról különálló pénzügyi információkkal rendelkeznek, a szegmens eredményeként a társult vállalkozás tőkemódszerrel elszámolt, anyavállalatra jutó tárgyévi eredménye jelenik meg. A Társult vállalkozásban lévő érdekeltség összege tőkemódszerrel elszámolva 573 millió forint a fordulónapon. 2025.06.30 Commodity Takarmány Livestock Egyéb Szegmens közti Árbevétel 176 500 530 79 253 297 - - (15 820 095) Egyéb működési bevétel 1 036 247 534 411 - - (50 125) Összes működési bevétel 177 536 777 79 787 708 - - (15 870 220) Aktivált saját teljesítmények - 306 970 - - 4 418 Eladott áruk és szolgáltatások önköltsége 165 385 388 18 101 592 - - (15 782 245) Anyagjellegű ráfordítások 7 936 582 53 846 915 - 41 794 (14 536) Személyi jellegű ráfordítások 1 503 406 4 270 329 - 18 546 - Értékcsökkenés 197 219 1 623 148 - 866 - Értékvesztés 36 758 553 243 - 172 - Egyéb működési költségek és ráfordítások 727 454 546 026 - 17 042 (54 621) Összes működési költség 175 786 807 78 941 253 - 78 420 (15 851 402) Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény (EBIT) 1 749 970 1 153 425 - (78 420) (14 400) Pénzügyi műveletek bevételei 2 174 252 1 557 358 - 194 699 (596 262) Pénzügyi műveletek ráfordításai 2 113 242 999 508 - 161 585 (178 820) Kamatráfordítás 1 564 011 2 182 672 - 292 322 (431 842) Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből - 805 930 (288 773) - - Pénzügyi műveletek eredménye (1 503 001) (818 892) (288 773) (259 208) 14 400 Adózás előtti eredmény 246 969 334 533 (288 773) (337 628) - Halasztott adó (119 698) (37 145) - (330) - Nyereségadó ráfordítás 469 916 215 158 - 38 361 - Adózott eredmény (103 249) 156 520 (288 773) (375 659) - 88 2024.06.30 Commodity Takarmány Livestock Egyéb Szegmens közti Árbevétel 144 885 535 74 057 360 - - (20 275 717) Egyéb működési bevétel 666 240 678 456 - - (265 904) Összes működési bevétel 145 551 775 74 735 816 - - (20 541 621) Aktivált saját teljesítmények - 85 270 - - 10 241 Eladott áruk és szolgáltatások önköltsége 134 621 693 15 364 153 - - (20 256 639) Anyagjellegű ráfordítások 6 834 506 50 782 658 - 63 207 (3 700) Személyi jellegű ráfordítások 1 267 386 4 090 330 - 42 144 - Értékcsökkenés 167 839 1 532 742 - 708 - Értékvesztés 93 836 (23 574) - 286 - Egyéb működési költségek és ráfordítások 279 594 588 763 - 9 549 (265 904) Összes működési költség 143 264 854 72 335 072 - 115 894 (20 526 243) Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény (EBIT) 2 286 921 2 486 014 - (115 894) (5 137) Pénzügyi műveletek bevételei 1 998 419 1 474 586 - 206 327 (568 006) Pénzügyi műveletek ráfordításai 1 507 457 1 009 838 - 160 103 (266 816) Kamatráfordítás 2 043 100 2 405 327 - 408 807 (306 327) Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből - 682 981 450 702 - - Pénzügyi műveletek eredménye (1 552 138) (1 257 598) 450 702 (362 583) 5 137 Adózás előtti eredmény 734 783 1 228 416 450 702 (478 477) - Halasztott adó (22 444) (15 748) - (2 475) - Nyereségadó ráfordítás 248 111 255 891 - 39 750 - Adózott eredmény 509 116 988 273 450 702 (515 752) - Az UBM Csoportnak nincs olyan vevője, aki a teljes árbevétel forgalom 10%-át elérné. A főbb mérlegadatok szegmensenkénti megbontása az alábbi, a livestock szegmenshez nem tartoztak mérleg adatok. 2025.06.30 Commodity Takarmány Egyéb Ingatlanok, gépek, berendezések 438 677 13 207 788 160 940 Készletek 9 538 144 5 008 699 14 085 Vevők 12 673 207 15 100 948 19 333 Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök - 1 249 822 1 478 326 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 10 774 334 16 908 912 896 916 Szállítók 10 287 259 6 248 804 213 720 2024.06.30 Commodity Takarmány Egyéb Ingatlanok, gépek, berendezések 404 439 12 220 567 155 517 Készletek 7 032 822 4 337 464 - Vevők 8 181 493 13 097 577 76 738 Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök - 2 171 113 2 264 225 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 7 538 331 11 195 004 924 827 Szállítók 9 005 630 5 515 922 56 140 89 6.40 EBITDA EBITDA alkalmazása és annak a fogalma: a Csoport döntése, hogy ezt a gyakran használt mutatószámot is alkalmazza, tekintettel a széleskörben jellemző iparági gyakorlatra, illetve arra, hogy a Csoport meggyőződése, hogy az érték közlése a pénzügyi kimutatások felhasználói számára hasznos, információtartalommal bír. EBITDA számítása 2025.06.30 2024.06.30 Értékcsökkenés 1 821 233 1 701 289 Kamatráfordítás 3 607 163 4 550 907 Adózás előtti eredmény (44 899) 1 935 424 Számított EBITDA 5 383 497 8 187 620 Az értelmezhetőség érdekében a számítás módját az alábbiakban rögzítjük: +/- Adózás előtti eredmény -/+ Kamatráfordítás eliminálása -/+ Értékcsökkenés és amortizáció eliminálása A Csoport az anyavállalat tulajdonosaira jutó adózás előtti eredményt a következő tételekkel módosítja: Kamatráfordítások: a nettó eredményt a Csoport korrigálja a pénzügyi eredményben szereplő összes tétellel kamat- ráfordítások összegével. Értékcsökkenés és amortizáció: az IAS 16, IAS 40 és IAS 38 alá tartozó eszközök, valamint az eszközként a Csoportnál kimutatott, operatív lízingbe adott eszközök értékcsökkenése, amortizációja kiszűrésre kerül a mutatószám számítása során. Az ilyen eszközök értékvesztését is visszakorrigálja a Csoport. (Az egyéb eszközök pl. pénzügyi instrumentumok értékvesztését nem korrigáljuk a mutató számítása során.) 6.41 Mérlegen kívüli tételek Az UBM Csoport nem tartott nyilván függő kötelezettséget sem 2025. június 30-án, sem 2024. június 30-án. A Csoport számára a fehérjeüzletág finanszírozó bankja 2.500.000 dollár összegű bankgaranciát nyújt szójadara beszállító részére. A bankgarancia lejárata 2026. augusztus 31. A korábbi időszakokban az UBM Csoportnak nem keletkeztek kötelezettségei a garanciákból kifolyólag és a menedzsment várakozása alapján a jövőben sem várhatók jelentős kötelezettségek ezekből kifolyólag. Az UBM Agri Trade S.r.l. és az UBM Agro Slovakia S.r.o. által használt egyes hiteleket az UBM Agro Zrt. jogi személy vette fel a finanszírozó banktól, majd ezeket továbbadta az UBM Agri Trade S.r.l.-nek és az UBM Agro Slovakia S.r.o.-nak. Ezen hitelek mögött az UBM Agri Trade S.r.l. és az UBM Agro Slovakia S.r.o. kötelezettként szerepelnek. A Csoport 24,9%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft-ben. A társasági szerződés rendelkezései alapján a Csoport a tárgyévi eredményből megállapított osztalék 50%-ára jogosult függetlenül a tényleges tulajdoni arányától. Az osztalékfizetés időzítése és mértéke bizonytalan, és kizárólag a társaság jövőbeni eredményességétől, valamint a tulajdonosok döntésétől és a társaság cash-flow helyzetétől függ, emiatt a Csoport részére ténylegesen megállapításra kerülő többlet osztalék összegének és bekövetkezésének meghatározása tehát nem áll a Csoport ellenőrzése alatt és nem kerül kimutatásra a pénzügyi helyzet kimutatásában egészen addig amíg a gazdasági haszon beáramlása nem tekinthető gyakorlatilag bizonyosnak (osztalékról való tényleges döntés). Amennyiben a jövőben várható többlet osztalékok beáramlása valószínű, a Csoport azt a kiegészítő mellékletben közzéteszi, mint mérlegen kívüli tételt. A jövőben várható eltérített osztalék összege a jelenlegi információk alapján a következő három üzleti évre (mint reálisan belátható és tervezhető időszakra) vonatkozóan várhatóan nulla közeli a menedzsment becslése alapján. A Csoport minden beszámolási időpontban felülvizsgálja ezen megítélését, és szükség esetén aktualizálja a közzétételeket a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján. 90 6.42 Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók Magánszemély kapcsolt felektől kapott kamatbevételek, az alkalmazott kamatmérték jegybanki alapkamat + 5%. Magánszemély Kamatbevétel ezer forintban Botos Andor 4 996 Bustyaházai László 3 793 Fekete Mihály 1 353 Horváth Péter 4 410 Szalontai Szabolcs 1 372 Varga Ákos 4 545 Varga Gábor 3 140 Összesen 23 609 Magánszemély Nyitott egyenleg ezer forintban Botos Andor 61 544 Bustyaházai László 46 750 Fekete Mihály 15 589 Horváth Péter 33 529 Szalontai Szabolcs 31 957 Varga Ákos 53 246 Varga Gábor 35 604 Összesen 278 219 Társult és közös vezetésű vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók 2025.06.30 MA-KA Kft. UBM Feed Romania SRL Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. Összesen Vevő- és egyéb követelések 490 415 1 379 252 1 234 341 3 104 008 Rövid lejáratra adott kölcsönök 400 904 - 400 904 Szállítói kötelezettségek 616 872 13 630 - 630 502 Értékesítés nettó árbevétele 9 839 090 7 888 958 4 525 554 22 253 602 2024.06.30 MA-KA Kft. UBM Feed Romania SRL Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. Összesen Vevő- és egyéb követelések 379 710 1 271 632 1 276 767 2 928 109 Hosszú lejáratra adott kölcsönök - 526 514 - 526 514 Szállítói kötelezettségek 3 007 2 871 - 5 878 Értékesítés nettó árbevétele 11 440 232 1 882 836 7 728 800 21 051 868 91 Kapcsolt felek érdekeltségébe tartozó vállalkozásokkal folytatott ügyletek, az alábbiak voltak. A kapcsolt ügyletek piaci feltételek és megfelelő jóváhagyás mellett valósultak meg. Tárgyévben folytatott tranzakciók BARSER Kft. Fuchs Agrár Kft. LIVER-LAND Kft. Livestock Investment Kft. S.P.M. Hungary Kft. SZÖGEDI-GAZDASÁG Kft. Értékesítés nettó árbevétele 85 124 554 9 799 - 632 491 256 Igénybe vett szolgáltatás - 3 600 - - - - Kapott járó kamat 4 237 - - 33 059 - 939 Előző évben folytatott tranzakciók BARSER Kft. Flumen Vitae Kft. LIVER-LAND Kft. Fuchs Tojás Kft. S.P.M. Hungary Kft. Equicomt Equine Performance Kft. Fuchs Agrár Kft. SZÖGEDI-GAZDASÁG Kft. Értékesítés nettó árbevétele 176 - 320 809 362 - 624 126 688 15 474 Igénybe vett szolgáltatás 9 165 12 000 - - - 17 903 900 - Kapott járó kamat - - - - 6 325 - - - Kapcsolt felek érdekeltségébe tartozó vállalkozásokkal szembeni nyitott egyenlegek tárgyévben és előző évben: Nyitott egyenlegek 2025.06.30 BARSER Kft. Fuchs Agrár Kft. Fuchs Tojás Kft. LIVER-LAND Kft. Livestock Investment Kft. Naptáp Kft. S.P.M. Hungary Kft. SZÖGEDI-GAZDASÁG Kft. Vevő követelések 144 542 73 842 0 149 568 0 0 0 432 244 Szállítói kötelezettség 0 0 71 0 0 635 0 0 Adott kölcsön és kamata 70 331 762 0 0 516 617 162 60 000 0 Nyitott egyenlegek 2024.06.30. BARSER Kft. Flumen Vitae Kft. LIVER-LAND Kft. S.P.M. Hungary Kft. Equicomt Equine Performance Kft. Fuchs Agrár Kft. SZÖGEDI-GAZDASÁG Kft. Livestock Investment Kft. Vevő követelések 154 466 0 199 819 - 5 22 726 435 996 464 634 Szállítói kötelezettség 0 1 270 - - 1 651 381 - - Adott kölcsön és kamata 66 094 0 - 234 891 - - - - 92 6.43 Kockázatkezelés A Társaság eszközei közé tartoznak a pénzeszközök, vevői és egyéb követelések, valamint egyéb eszközök – kivéve az adókat. A Társaság forrásai közé tartoznak a hitelek és kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek, kivéve az adókat és pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget. A Társasága következő pénzügyi kockázatoknak van kitéve: - hitelkockázat - likviditási kockázat - piaci kockázat Ez a fejezet bemutatja a Társaság fenti kockázatait, a Társaság célkitűzéseit, politikáit, folyamatok mérését és kockázat kezelését, valamint a Társaság menedzsment tőkéjét. Az Ügyvezetés általános felelősséget visel a Társaság létrehozása, felügyelete és kockázatkezelése terén. A Társaság kockázat menedzsment politikájának célja, hogy kiszűrje és kivizsgálja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembesül a Társaság, valamint, hogy beállítsa a megfelelő kontrolokat, és hogy felügyelje a kockázatokat. A kockázat menedzsment politika és rendszer felülvizsgálatra kerül, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Társaság tevékenységeit. Tőkemenedzsment A Társaság politikája, hogy megőrizze az alaptőkét, amely elegendő ahhoz, hogy a befektetői és hitelezői bizalom a jövőben fenntartsa a jövőbeni fejlődését. A Társaság tőkeszerkezete a nettó idegen tőkéből, valamint a Társaság saját tőkéjéből áll (ez utóbbi a jegyzett tőkét, a tartalékokat foglalja magában). Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós vagy a partner nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Társaság számára. Pénzügyi eszközök, amelyek hitelezési kockázatoknak vannak kitéve, lehetnek hosszú vagy rövid távú kihelyezések, pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, vevők és egyéb követelések. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke a maximális kockázati kitettséget mutatják. Az alábbi táblázat a Társaság maximális hitelkockázati kitettségét mutatja: 2025.06.30 2024.06.30 Egyéb hosszú lejáratú követelések 908 060 1 401 733 Vevők 27 793 488 22 362 884 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások 4 506 279 5 119 103 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 1 798 546 1 151 233 Összesen 35 006 373 30 034 953 Piaci kockázat A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, kamatlábak és a befektetési alapokba történő befektetések árai, változása befolyásolni fogja a Társaságeredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett. Klímavédelemmel kapcsolatos felmérések • Az UBM Csoport felmérte a klíma védelemmel kapcsolatos kockázatokat és figyelembe vette azok Csoportra gyakorolt hatását a beszámoló elkészítése során alkalmazott becslések (értékvesztések, megtérülő értékek) esetében. • Az UBM Csoport nem azonosított értékvesztésre utaló jelet bármely nem pénzügyi eszközénél a klíma védelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek kapcsán. 93 Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Társaság likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Társaság hírnevét. A Csoport likviditási terve az alábbi: 2025.06.30 1 éven belül esedékes 1-2 éven belül esedékes 2-3 éven belül esedékes 3 éven túl esedékes Összesen Egyéb hosszú lejáratú követelések - 73 025 58 050 776 985 908 060 Vevők 27 793 488 - - - 27 793 488 Jövedelemadó követelés 127 849 - - - 127 849 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások 4 506 279 - - - 4 506 279 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 1 798 546 - - - 1 798 546 Pénzügyi eszközök 34 226 162 73 025 58 050 776 985 35 134 222 Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök - 1 799 204 773 976 154 968 2 728 148 Hosszú lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek - 487 121 314 040 124 453 925 614 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 28 580 162 - - - 28 580 162 Szállítók 16 749 783 - - - 16 749 783 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 9 754 979 - - - 9 754 979 Rövid lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek 615 088 - - - 615 088 Jövedelemadó kötelezettség 82 542 - - - 82 542 Pénzügyi kötelezettségek 55 782 554 2 286 325 1 088 016 279 421 59 436 316 2024.06.30 1 éven belül esedékes 1-2 éven belül esedékes 2-3 éven belül esedékes 3 éven túl esedékes Összesen Egyéb hosszú lejáratú követelések - 848 918 74 734 478 081 1 401 733 Vevők 22 362 884 - - - 22 362 884 Jövedelemadó követelés 457 407 - - - 457 407 Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások 5 119 103 - - - 5 119 103 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 1 151 233 - - - 1 151 233 Pénzügyi eszközök 29 090 627 848 918 74 734 478 081 30 492 360 Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök - 1 858 722 1 678 522 898 094 4 435 338 Hosszú lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek - 492 796 293 000 167 825 953 621 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 20 195 287 - - - 20 195 287 Szállítók 14 577 692 - - - 14 577 692 Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 7 919 005 - - - 7 919 005 Rövid lejáratú pénzügyi lízing kötelezettségek 564 983 - - - 564 983 Jövedelemadó kötelezettség 48 094 - - - 48 094 Pénzügyi kötelezettségek 43 305 061 2 351 518 1 971 522 1 065 919 48 694 020 94 6.44 Érzékenység elemzés Kamat érzékenységi vizsgálat eredménye (a kamatváltozás százalékában). Folytatódó tevékenységre: Tényleges kamatokkal 2025.06.30 2024.06.30 Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 353 564) (4 321 346) Adózás előtti eredmény (44 899) 1 935 424 1% Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 387 100) (4 364 559) Adózás előtti eredmény (78 435) 1 892 211 Adózás előtti eredmény változása (33 536) (43 213) Adózás előtti eredmény változása (%) 74,69% -2,23% 5% Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 521 242) (4 537 413) Adózás előtti eredmény (212 577) 1 719 357 Adózás előtti eredmény változása (167 678) (216 067) Adózás előtti eredmény változása (%) 373,46% -11,16% 10% Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 688 920) (4 753 481) Adózás előtti eredmény (380 255) 1 503 289 Adózás előtti eredmény változása (335 356) (432 135) Adózás előtti eredmény változása (%) 746,91% -22,33% -1% Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 320 028) (4 278 133) Adózás előtti eredmény (11 363) 1 978 637 Adózás előtti eredmény változása 33 536 43 213 Adózás előtti eredmény változása (%) -74,69% 2,23% -5% Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 185 886) (4 105 279) Adózás előtti eredmény 122 779 2 151 491 Adózás előtti eredmény változása 167 678 216 067 Adózás előtti eredmény változása (%) -373,46% 11,16% -10% Adózás előtti eredmény - kamatráfordítás nélkül 3 308 665 6 256 770 Nettó kamatráfordítás (3 018 208) (3 889 211) Adózás előtti eredmény 290 457 2 367 559 Adózás előtti eredmény változása 335 356 432 135 Adózás előtti eredmény változása (%) -746,91% 22,33% 95 Deviza változás érzékenységi vizsgálat eredménye (az árfolyamváltozás százalékában): Árfolyam 2025.06.30 2024.06.30 Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 1 944 218 409 Adózás előtti eredmény (44 899) 1 935 424 1% Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 1 963 220 593 Adózás előtti eredmény (44 880) 1 937 608 Adózás előtti eredmény változása 19 2 184 Adózás előtti eredmény változása (%) -0,04% 0,11% 5% Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 2 041 229 329 Adózás előtti eredmény (44 802) 1 946 344 Adózás előtti eredmény változása 97 10 920 Adózás előtti eredmény változása (%) -0,22% 0,56% 10% Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 2 138 240 250 Adózás előtti eredmény (44 705) 1 957 265 Adózás előtti eredmény változása 194 21 841 Adózás előtti eredmény változása (%) -0,43% 1,13% -1% Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 1 925 216 225 Adózás előtti eredmény (44 918) 1 933 240 Adózás előtti eredmény változása (19) (2 184) Adózás előtti eredmény változása (%) 0,04% -0,11% -5% Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 1 847 207 489 Adózás előtti eredmény (44 996) 1 924 504 Adózás előtti eredmény változása (97) (10 920) Adózás előtti eredmény változása (%) 0,22% -0,56% -10% Adózás előtti eredmény - árfolyamhatás nélkül (46 843) 1 717 015 Nettó árfolyamhatás 1 750 196 568 Adózás előtti eredmény (45 093) 1 913 583 Adózás előtti eredmény változása (194) (21 841) Adózás előtti eredmény változása (%) 0,43% -1,13% 96 Az árfolyamérzékenységi vizsgálat eredménye (az árfolyamváltozás százalékában). Aktuális árfolyamokkal 2025.06.30 2024.06.30 Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 17 430 594 17 335 581 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 18 885 182 19 105 603 Nettó eszközállomány 10 101 410 13 456 078 1% Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 17 604 900 17 508 937 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 19 074 034 19 296 659 Nettó eszközállomány 10 086 864 13 438 378 Nettó eszközállomány változása (14 546) (17 700) Nettó eszközállomány változása (%) -0,14% -0,13% 5% Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 18 302 124 18 202 360 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 19 829 441 20 060 883 Nettó eszközállomány 10 028 681 13 367 577 Nettó eszközállomány változása (72 729) (88 501) Nettó eszközállomány változása (%) -0,72% -0,66% 10% Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 19 173 654 19 069 139 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 20 773 700 21 016 163 Nettó eszközállomány 9 955 952 13 279 076 Nettó eszközállomány változása (145 458) (177 002) Nettó eszközállomány változása (%) -1,44% -1,32% -1% Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 17 256 288 17 162 225 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 18 696 330 18 914 547 Nettó eszközállomány 10 115 956 3 13 473 778 Nettó eszközállomány változása 14 546 17 700 Nettó eszközállomány változása (%) 0,14% 0,13% -5% Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 16 559 064 16 468 802 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 17 940 923 18 150 323 Nettó eszközállomány 10 174 140 13 544 579 Nettó eszközállomány változása 72 729 88 501 Nettó eszközállomány változása (%) 0,72% 0,66% -10% Nem monetáris és forintban denominált eszközök 53 742 337 44 774 066 Devizás eszközök 15 687 535 15 602 023 Forintban denominált kötelezettségek 42 186 339 29 547 966 Devizás kötelezettségek 16 996 664 17 195 043 Nettó eszközállomány 10 246 869 13 633 080 Nettó eszközállomány változása 145 458 177 002 Nettó eszközállomány változása (%) 1,44% 1,32% 97 6.45 Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a forgóeszközök közül az adott kölcsönök és a pénzeszközök, valamint a felvett hitelek, kölcsönök és a szállítói kötelezettségek valamint a derivatív ügyletek. 2025.06.30 Nyilvántartási érték Valós érték Pénzügyi eszközök Valós értéken eredménnyel szemben értékelt Egyéb részesedések 153 959 153 959 Valós értéken egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt Derivatív eszközök pozitív valós értéke 22 510 22 510 melyből Devizafedezeti ügylet 394 394 Árufedezeti ügylet 22 116 22 116 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönök és követelések Egyéb hosszú lejáratú követelések 908 060 908 060 Vevők 27 793 488 27 793 488 Egyéb követelések 1 174 299 1 174 299 Adott kölcsönök 590 743 590 743 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 1 798 546 1 798 546 Pénzügyi kötelezettségek Valós értéken egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt Derivatív ügyletek negatív valós értéke (Kötelezettség) 1 132 045 1 132 045 melyből Devizafedezeti ügylet 855 981 855 981 Árufedezeti ügylet 276 064 276 064 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök 2 728 148 2 728 148 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 28 580 162 28 580 162 Egyéb kötelezettségek 5 538 486 5 538 486 Lízingkötelezettségek 1 540 702 1 540 702 Szállítói kötelezettségek 16 749 783 16 749 783 98 2024.06.30 Nyilvántartási érték Valós érték Pénzügyi eszközök Valós értéken eredménnyel szemben értékelt Egyéb részesedések 153 959 153 959 Valós értéken egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt Derivatív eszközök pozitív valós értéke 261 125 261 125 melyből Devizafedezeti ügylet 193 324 193 324 Árufedezeti ügylet 67 801 67 801 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönök és követelések Egyéb hosszú lejáratú követelések 1 401 733 1 401 733 Vevők 22 362 884 22 362 884 Egyéb követelések 1 946 421 1 946 421 Adott kölcsönök 603 412 603 412 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 1 151 233 1 151 233 Pénzügyi kötelezettségek Valós értéken egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt Derivatív ügyletek negatív valós értéke (Kötelezettség) 309 692 309 692 melyből Devizafedezeti ügylet 2 263 2 263 Árufedezeti ügylet 307 429 307 429 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök 4 435 338 4 435 338 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 20 195 287 20 195 287 Egyéb kötelezettségek 5 308 207 5 308 207 Lízingkötelezettségek 1 518 604 1 518 604 Szállítói kötelezettségek 14 577 692 14 577 692 A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat egy háromszintű valós érték hierarchiába kell besorolni a közzététel céljából. A hierarchián belüli szintek a valós érték megállapítása során használt inputok jelentőségét tükrözik. A Csoport a valós értékre vonatkozóan a 3. szintű értékelést használja, mely alól kivételt képeznek a származékos ügyletek értékelései. A származékos ügyleteket a 2. szintű kategóriába lettek besorolva (Elérhető és figyelemmel kísérhető piaci adatokon alapuló értékelési eljárások). A egyéb részesedések esetén a valós érték megközelíti a könyv szerinti értékeket. 99 6.46 Fedezeti ügyletek A Csoport a jövőbeni, előre jelzett értékesítéseihez és beszerzéseihez kapcsolódó ár- és devizaárfolyam-kockázatok mérséklése érdekében cash-flow fedezeti ügyleteket alkalmaz. A fedezeti instrumentumok elsősorban tőzsdei árupiaci futures-szerződések (pl. gabona, olajosmag; MATIF, CBOT) és banki deviza-forward ügyletek (EUR/HUF, USD/HUF), amelyek célja a jövőbeni pénzáramok volatilitásának csökkentése és az árrések stabilizálása. A fedezeti kapcsolatok hatékonysága a fedezett cash-flow-k és a fedezeti instrumentumok közötti gazdasági kapcsolat alapján kerül értékelésre; a hatékonyság biztosítása a kritikus feltételek egyezésével történik. A fedezeti arány (hedge ratio) jellemzően közel 100 %, szükség esetén rebalancing alkalmazásával. A fedezett tételek kizárólag az ár- és devizaárfolyam-komponenst tartalmazzák; logisztikai és hitelkockázati tényezőket a Csoport nem fedez. A fedezeti ügyletek jellemzően 6–12 hónapos időtávra szólnak, és gördülő („roll-over”) struktúrában kerülnek megújításra a fizikai cash-flow-k időzítéséhez igazodva. A fedezeti instrumentumok könyv szerinti és valós értékei, valamint a névleges összegek kockázati kategóriánként (árupiaci, deviza) kerülnek bemutatásra a kiegészítő megjegyzésekben. A fedezeti hatékonysági eltérések elsősorban a tőzsdei és fizikai árak közötti báziskülönbségből, illetve a fedezett cash- flow és a fedezeti ügylet időzítése közötti eltérésből adódhatnak. A fedezeti hatékonysághiány a tárgyévben nem volt jelentős, az esetlegesen fennálló, nem lényeges ineffektív rész az eredménykimutatás pénzügyi sorain került elszámolásra. A cash-flow fedezeti ügyletek eredménye a fedezett ügyletek realizálásakor kerül átsorolásra az egyéb átfogó jövedelemből (OCI) az eredménybe. A tárgyidőszakban nem fordult elő olyan előre jelzett ügylet, amely ne valósult volna meg, így az OCI-ból rendkívüli átsorolás az eredménybe nem történt. 6.47 Mérleg fordulónap utáni események A fordulónap utáni jelentősebb kibocsátói közzétételek az alábbiak voltak. • 2025. június 30-án az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. közösen megalapította az UBM Nutrition Central Asia LLP nevű leányvállalatot Almatiban (Kazahsztán), 51 716 000 KZT jegyzett tőkével, amelyet a hatóságok 2025. július 9-én jegyeztek be. Az új társaság a Csoport által Kazahsztánban létesíteni tervezett premixüzem üzemeltetésére jön létre, a tervek szerint egy, a helyi piacot jól ismerő, többéves állattenyésztési tapasztalattal rendelkező kisebbségi tulajdonos bevonásával. • 2025. augusztus 5-én az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. együttműködési megállapodást kötött a KazFoodProducts-csoporthoz tartozó AsiaAgroFood JSC társasággal. A felek közösen valósítják meg és üzemeltetik a Kazahsztán Almati régiójában létesülő, évi 48 000 tonna tervezett kapacitású premixüzemet, amely az UBM Csoport helyi beruházási programjának első eleme. A beruházást az UBM Nutrition Central Asia LLP valósítja meg, amelyben az UBM Csoport 70%-os, a KazFoodProducts-csoport pedig 30%-os tulajdonrésszel fog rendelkezni. • 2025. augusztus 14-én az UBM Trade Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést kötött, amelynek keretében értékesítette az UBM Feed Romania Srl törzstőkéjének 45%-át megtestesítő, 1.233.900 RON névértékű üzletrészét. A szerződés alapján a tranzakció zárására legkésőbb 2025. november 30-ig kerül sor. • 2025. szeptember 3-án sikeresen lezárult az UBM Grain Zrt. által 2025. június 4-én megkötött részvény-adásvételi szerződés teljesítése, amelynek eredményeként az Agrifirm Magyarország Zrt. alaptőkéjének 100%-át megtestesítő 2.303 darab, egyenként 100.000 forint névértékű törzsrészvény az UBM Grain Zrt. tulajdonába került. • 2025. szeptember 8-án az UBM Csoporton belül belső részvény-átruházások történtek: az UBM Feed Zrt. összesen 106.223 darab, míg az UBM Szeleste Zrt. összesen 115.860 darab, egyenként 5 forint névértékű, a Kibocsátó által HU0000207543 ISIN azonosítóval kibocsátott névre szóló dematerializált törzsrészvényt ruházott át tőzsdén kívüli ügylet keretében az UBM Trade Zrt.-re • 2025. szeptember 9-én az UBM Trade Zrt. 224.803 darab, az UBM Feed Zrt. 63.289 darab, míg az UBM Grain Zrt. 12.000 darab, egyenként 5 forint névértékű, a Kibocsátó által HU0000207543 ISIN azonosítóval kibocsátott névre szóló dematerializált törzsrészvényt értékesített az UBM Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet részére. Az ügyleteket követően a Kibocsátó leányvállalatai által tulajdonolt saját részvények száma 1.496.779 darabra, az alaptőkéhez viszonyított arányuk pedig 6,31%-ra csökkent. 100 6.48 Igazgatóság javadalmazása A kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációjának összegét az alábbi táblázat szemlélteti. adatok eFt-ban 2025.06.30 2024.06.30 Rövid távú munkavállalói juttatások 290 702 271 763 Munkaviszony megszűnése utáni juttatások - - Egyéb hosszú távú juttatások - - Végkielégítések - - Részvény-alapú kifizetések - - Összesen 290 702 271 763 A kulcspozícióban lévő vezetőként az igazgatóság tagjait azonosítottuk. 6.49 Vállalkozás folytatása Az ukrán háborús helyzet hatásainak kapcsán, illetve az egyéb piaci és likviditási kockázatok mérlegelésével a Társaság felmérte és elkészítette az arra vonatkozó becsléseket, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, és arra jutott, hogy helytálló a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben, lényeges bizonytalanság nem áll fenn. 6.50 Felelős vállalatirányítás A Társaság rendelkezik Felelős Társaságirányítási jelentéssel és nyilatkozattal, és minden évben felülvizsgálja vállalatirányítási rendszerét, és ha szükséges, módosítja. Az éves rendes közgyűlésen a részvényesek szavaznak a Társaság Felelős Társaságirányítási Jelentés jóváhagyásáról, és a közgyűlés után a Társaság a Felelős Társaságirányítási Jelentést közzéteszi. • A Felelős Társaságirányítási Jelentés a www.ubm.hu, a www.bet.hu és www.kozzetetelek.hu honlapon tekinthető meg. • A Társaság a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készíti el felelős társaságirányítási jelentését és nyilatkozatát. • A Felelős Társaságirányítási Jelentést az Igazgatótanács fogadja el és a közgyűlés hagyja jóvá. A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza a BÉT ajánlásait és az attól való eltérés részleteit és indokait. • A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza a jogszabályok előírásain kívül alkalmazott gyakorlat indokait. • A Felelős Társaságirányítási Jelentés tartalmazza a Társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési gyakorlatának a főbb jellemzőit. 6.51 A beszámoló aláírására jogosultak A Társaságnál a beszámoló aláírására Horváth Péter önállóan jogosult. 6.52 A konszolidált éves beszámoló jóváhagyása A pénzügyi kimutatásokat a Társaság igazgatósága 2025. október 10-ei tartott ülésén megvitatta és ebben a formában közzétételre engedélyezte. Pilisvörösvár, 2025. október 10. Horváth Péter igazgatósági tag 101 Nyilatkozat Az alkalmazható számviteli előírások alapján, a Társaság legjobb tudása szerint elkészített összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak az UBM Holding Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá az összevont (konszolidált) vezetőségi (üzleti) jelentés megbízható képet ad a UBM Holding Nyrt. és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. A Kibocsátó kijelenti, hogy a (konszolidált) pénzügyi kimutatások megbízhatóan mutatják be a Társaság fejlődését és teljesítményét, adatai és állításai a valóságnak megfelelnek, és nem hallgatnak el olyan tényt, ami a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentős. A Tpt. 57. §. (1) bekezdése alapján a szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Jelen, a 2025. június 30-ai összevont (konszolidált) éves beszámoló számszaki adataiért, valamint az elemzések és következtetések tartalmi valóságáért felelősséget vállalok. Pilisvörösvár, 2025. október 10. Horváth Péter igazgatósági tag 102 UBM Holding Nyrt. Egyedi éves pénzügyi kimutatások az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) alapján 2025. június 30. 103 Tartalom 1. Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás ........................................................................................ 104 2. Átfogó eredménykimutatás ............................................................................................................. 105 3. Saját tőke változás kimutatás .......................................................................................................... 106 4. Cash Flow kimutatás ........................................................................................................................ 107 5. Általános rész ................................................................................................................................... 108 6. Számviteli politika ............................................................................................................................ 111 7. Immateriális javak ............................................................................................................................ 122 8. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban .................................................................................. 122 9. Kapcsolt felekkel szembeni hosszú lejáratú követelések ................................................................. 122 10. Halasztott adó követelések .............................................................................................................. 122 11. Kapcsolt követelések ........................................................................................................................ 123 12. Egyéb rövid lejáratú követelések ..................................................................................................... 123 13. Osztalék követelések ........................................................................................................................ 123 14. Pénzeszközök ................................................................................................................................... 123 15. Jegyzett tőke és eredménytartalék és tőketartalék ......................................................................... 124 16. Szállítói kötelezettségek ................................................................................................................... 127 17. Egyéb kötelezettségek ..................................................................................................................... 127 18. Passzív időbeli elhatárolások ........................................................................................................... 127 19. Értékesítés nettó árbevétele ............................................................................................................ 127 20. Egyéb működési bevétel .................................................................................................................. 128 21. Igénybevett szolgáltatások............................................................................................................... 128 22. Személyi jellegű ráfordítások ........................................................................................................... 128 23. Egyéb működési ráfordítások........................................................................................................... 129 24. Pénzügyi műveletek bevétele .......................................................................................................... 129 25. Pénzügyi műveletek ráfordítása....................................................................................................... 129 26. Jövedelemadók ................................................................................................................................ 130 27. Egy részvényre jutó eredmény ......................................................................................................... 131 28. EBITDA .............................................................................................................................................. 131 29. Kockázatkezelés ............................................................................................................................... 132 30. Pénzügyi instrumentumok ............................................................................................................... 133 31. Szegmens információk ..................................................................................................................... 134 32. Igazgatóság javadalmazása .............................................................................................................. 134 33. Függő kötelezettségek ..................................................................................................................... 134 34. Mérlegfordulónap utáni események ............................................................................................... 134 35. Adózott eredmény felhasználására tett javaslat ............................................................................. 134 36. Vállalkozás folytatása ....................................................................................................................... 134 37. Orosz-ukrán konfliktus hatásai ........................................................................................................ 134 38. COVID járvány hatásai ...................................................................................................................... 134 39. Könyvvizsgálati és könyvviteli szolgáltatás ...................................................................................... 135 104 1. Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Melléklet 2025.06.30 2024.06.30 ESZKÖZÖK Éven túli eszközök Immateriális eszközök 7 1 335 1 101 Kapcsolt felekkel szembeni hosszú lejáratú követelések 8 132 462 - Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 9 25 709 995 25 709 995 Éven túli eszközök összesen 25 843 792 25 711 096 Forgóeszközök Kapcsolt felekkel szembeni követelések 11 34 036 36 576 Egyéb rövid lejáratú követelések 12 18 178 16 493 Jövedelemadó követelések 10 88 118 Osztalék követelések 13 35 000 201 462 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 14 11 694 5 631 Forgóeszközök összesen 98 996 260 280 Eszközök összesen 25 942 788 25 971 376 FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke 15 118 519 118 519 Tőketartalék 15 25 671 447 25 671 447 Eredménytartalék 15 125 314 157 748 Saját tőke összesen: 25 915 280 25 947 714 Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítói kötelezettségek 16 14 824 4 729 Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek - - Egyéb kötelezettségek 17 1 334 1 333 Jövedelemadó kötelezettségek - - Passzív időbeli elhatárolások 18 11 350 17 600 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 27 508 23 662 Kötelezettségek és saját tőke összesen 25 942 788 25 971 376 A 108-135. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 105 2. Átfogó eredménykimutatás adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Melléklet 2025.06.30 2024.06.30 Értékesítés nettó árbevétele 19 26 800 28 800 Egyéb működési bevétel 20 - - Anyagköltségek - - Eladott áruk és szolgáltatások - - Igénybevett szolgáltatások 21 (41 758) (63 207) Személyi jellegű ráfordítások 22 (16 034) (16 024) Értékcsökkenés és értékvesztés 7 (866) (708) Egyéb működési ráfordítások 23 - - Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény (EBIT) (31 858) (51 139) Pénzügyi műveletek bevételei 24 - 36 Pénzügyi műveletek ráfordításai 25 - - Adózás előtti eredmény (31 858) (51 103) Adófizetési kötelezettség 26 (576) (619) Halasztott adófizetési kötelezettség 26 - - Nettó eredmény (32 434) (51 722) Egyéb átfogó jövedelem - - Teljes átfogó jövedelem (32 434) (51 722) Egy részvényre jutó eredmény (Ft) * Alap 27 (1,37) (2,2) Hígított 27 (1,37) (2,2) EBITDA 28 (30 992) (50 395) A 108-135. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 106 3. Saját tőke változás kimutatás adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Melléklet Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Saját tőke összesen 2023. június 30. 118 519 25 671 447 209 470 25 999 436 Tárgyévi eredmény 15 (51 722) (51 722) 2024. június 30. 118 519 25 671 447 157 748 25 947 714 Tárgyévi eredmény 15 (32 434) (32 434) 2025. június 30. 118 519 25 671 447 125 314 25 915 280 A 108-135. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan rész 107 4. Cash Flow kimutatás adatok ezer forintban, kivéve ha másképp van feltüntetve Melléklet 2025.06.30 2024.06.30 Működési tevékenységből származó cash flow Adózás előtti eredmény 15 (31 858) (51 103) Korrekciók: Tárgyévi értékcsökkenés 7 866 708 Halasztott adó 10 - - Adófizetési kötelezettség 26 (576) (619) Osztalék fizetés - - Működő tőke változásai Kapcsolt felekkel szembeni követelések változása 11 2 540 (12 092) Vevő és egyéb követelések változása 10,12 (1 655) (4 091) Osztalék követelések változása 8,13 34 000 73 000 Szállítók változása 16 10 095 (977) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és elhatárolások 17 1 (327) Passzív időbeli elhatárolások változása 18 (6 250) (4 200) Működési tevékenységből származó nettó cash flow 7 163 299 Befektetési tevékenységből származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak (beszerzése) 7 (1 100) (1 050) Adott kölcsönök - - Tőkeemelés leányvállalatban - - Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow (1 100) (1 050) Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Tőkebefizetés - - Osztalék fizetés - - Kapott kölcsönök - - Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow - - Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása 14 6 063 (751) Árfolyamváltozás hatása a külföldi pénznemben tartott egyenlegekre 14 - - Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege 14 5 631 6 382 Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege 11 694 5 631 A 108-135. oldalakon közölt mellékletek a beszámoló elválaszthatatlan részei 108 5. Általános rész A vállalkozás bemutatása Az UBM HOLDING Nyrt. – későbbiekben a „Társaság” – 2016. február 8-án alakult, fő tevékenysége vagyonkezelés valamint belső ellenőrzési és kontrolling tevékenység. A Társaság székhelye 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. Az UBM HOLDING Nyrt. tulajdonosai 2024. június 30-án: Tulajdonos Tulajdoni hányad (%) Botos Andor Ágoston 13,47% Varga Ákos 12,63% Varga Imre 11,57% Horváth Péter 8,72% Varga Gábor 8,77% Bustyaházai László 8,76% UBM Agro Zrt. 3,92% UBM Feed Zrt. 1,82% UBM Trade Zrt. 1,00% UBM Szeleste Zrt. 0,49% UBM Grain Zrt. 0,36% MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap 15,41% Közkézhányad 13,08% Összesen 100,00% Szavazati arányok Szavazati arány (%) Botos Andor Ágoston 14,58% Varga Ákos 13,67% Varga Imre 12,51% Horváth Péter 9,44% Varga Gábor 9,49% Bustyaházai László 9,48% MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap 16,67% Közkézhányad 14,16% Összesen 100,00% A kulcspozíciókban lévő vezetők számára tárgyévben kifizetett bruttó bér 2.544eFt volt. 109 A társaság kapcsolt felei az alábbiak: Az UBM Csoportba tartozó társaságok listája (leányvállalatok) Név Cím Szavazati aránya UBM Trade Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 100,00% UBM Grain Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,98% UBM Agro Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,99% UBM Feed Kazakhstan Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,94% UBM Feed Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 99,94% UBM Szeleste Zrt. 9622 Szeleste, Kossuth Lajos u. 24/B 99,94% ”AGROMIX” 4700 Mátészalka , Meggyesi út 0119/24 99,94% Terményszárító és takarmánykeverő Kft. UBM Protein s.r.l. 014126 - Bucuresti, 1st district, 4th Tablitei street, Floor 1-2, Románia 84,99% UBM Agri Trade s.r.l 014126 - Bucuresti, 1st district, 84,99% 4th Tablitei street, Floor 1-2, Románia UBM Invest Slovakia s.r.o 04414 Železničná 2., Kassa, Szlovákia 99,94% UBM D.o.o 11070 NOVI BEOGRAD, 99,99% Bulevar Mihaila Pupina 10I/223, Szerbia UBM Agrar GmbH 4020 Linz, Bismarckstrasse 02, Ausztria 80,99% UBM Feed d.o.o. 11070 NOVI BEOGRAD, 93,29% Bulevar Mihaila Pupina 10I/223, Szerbia UBM Agro Slovakia, s.r.o. 04414 Železničná 2., Kassa, Szlovákia 99,94% UBM Italy S.r.l.. 20135 Milano, Viale Monte Nero 66, Olaszország 89,99% Az UBM Csoportba tartozó közös vezetésű társaságok listája Név Cím Szavazati aránya UBM Consulting Zrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. 50,00% Az UBM Csoportba tartozó társult társaságok listája Név Cím Szavazati aránya MA-KA Kft. 6600 Szentes Bese László utca 5-7 49,00% Mangal Ilona Sertéshízlalda Kft. 1013 Budapest, Pauler utca 6. 24,90% Az UBM Feed Romania Srl-ben (547550 SAT SANPAUL COM. SANPAUL, NR.6/A, Romania) meglévő 45%-os részesedés értékesítése a mérlegfordulónapot követően bejelentésre került. A társaságot ezért már nem mutatjuk ki társult vállalatként, hanem az „Értékesítésre szánt eszközök” soron került bemutatásra. A tárgyévben nem volt olyan, kapcsolt felek érdekeltségébe tartozó vállalat, amellyel a Társaság üzleti kapcsolatban állt volna. 110 Magánszemély kapcsolt felek listája: Név cím Varga Ákos 2081 Piliscsaba, Domb utca 8. Bustyaházai László 2481 Velence, Enyedi utca 11. Horváth Péter 2081 Piliscsaba, József liget utca 36. Varga Gábor 2081 Piliscsaba, Kilátó utca 5. Botos Andor Ágoston 2081 Piliscsaba, Csokonai utca 10. Fekete Mihály 2074 Perbál, Petőfi utca 10. Janositz Balázs Ferenc 2081 Piliscsaba, Szent István király útja 110. Szalontai Szabolcs 8000 Székesfehérvár, Iglói utca 19. A konszolidált beszámoló A cégcsoport konszolidált beszámolóját az UBM Holding Nyrt. készíti az IFRS nemzetközi standardjai szerint, melyhez a leányvállalatok adatokat szolgáltatnak. A konszolidált beszámoló nyilvános. Megtekinthető a www.ubm.hu; a www.bet.hu weboldalakon, valamint az UBM Holding Nyrt. 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. sz. alatti irodájában. A mérlegkészítés alapja i) Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2025. október 10-én fogadta el. A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Sztenderdek szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készültek. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. A pénzügyi kimutatások magyar forintban, ezer forintra kerekítve kerültek bemutatásra, ha nincs ettől eltérő jelzés. ii) A beszámoló készítésének alapja A pénzügyi kimutatások a 2024. július 1-ig kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készültek. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A Társaság a 2021-es évtől kezdődően június 30-ra változtatta üzleti évét, melynek oka, hogy ez a jobban igazodik a mezőgazdaság ciklikusságához. iii) Az értékelés alapja A pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve azokat az eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken értékelendő pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti. 111 6. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők: A számviteli politika lényeges elemei Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a Társaság funkcionális pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg- fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételek, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra. A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra. Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. Az IFRS 15 standard alapelve, hogy a társaságok a vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. A standard egy új modellt alakított ki, az úgynevezett 5 lépcsőfok modellt, melyben fontos elem a szerződés(ek) azonosítása, az egyes teljesítési kötelezettségek azonosítása, a tranzakciós ár meghatározása, a tranzakciós ár felosztása az egyes elemek között, valamint az egyes kötelezettségekhez rendelt árbevétel elszámolása. Teljesítési kötelezettségek A szerződés megkötésekor a Társaságnak be kell azonosítania, hogy mely áruk vagy szolgáltatások nyújtását ígérte a vevő részére, azaz milyen teljesítési kötelezettséget vállalt. A Társaság akkor számolhatja el a bevétel, amikor a teljesítési kötelezettségeinek eleget tett, azzal, hogy leszállította az ígért árut, vagy elvégezte az ígért szolgáltatást. Teljesítésről akkor beszélhetünk, ha a vevő megszerezte az eszköz (szolgáltatás) felett az ellenőrzést, melynek jelei: 112 - A Társaságnak már meglévő joga van megkapni az eszköz ellenértékét, - A vevőre átszállt a tulajdonosi jogcím, - A Társaság átadta az eszközt fizikailag, - A vevőnek jelentős kockázata és haszonhúzó képessége van az eszköz birtoklásából, - A vevő elfogadta az eszközt. Tranzakciós ár meghatározása Amikor a szerződés teljesítése megtörténik, akkor a Társaságnak el kell számolnia a teljesítéshez kapcsolódó bevételt, amely nem más, mint a teljesítési kötelezettséghez rendelt tranzakciós ár. A tranzakciós ár az az összeg, amelyet a Társaság várhatóan megkap az áruk és szolgáltatások értékesítéséért cserébe. A tranzakciós ár meghatározásánál figyelembe vételre kerültek a változó ellenérték elemei (rabattok, engedmények) összegei is. A változó ellenérték becslésére várható érték került számításra, amelyet a Társaság valószínűségi tényezőkkel súlyozott. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalék-alkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Eszköz Leírási kulcs Ingatlanok 2,00 % - 8,00 % Műszaki Gépek berendezések 4 % - 14,50 % Irodai eszközök 14,50 %; 33,00 % Számítástechnikai eszközök 33,00% Egyéb berendezések 14,50% Járművek 20,00% A 200.000 Ft egyedi beszerzési ár alatti eszközök beszerzéskor azonnal egy összegben elszámolásra kerülnek értékcsökkenésként. A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. 113 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése A Társaság minden beszámolási időszak végén felméri, hogy bármely eszköz esetében történt-e értékvesztésre utaló változás. Amennyiben ilyen változás történt, a Társaság megbecsüli az eszköz várható megtérülési értékét. Egy eszköz, vagy pénztermelő egység várható megtérülési értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb. A Társaság az eredmény terhére értékvesztést számol el, ha az eszköz várható megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke. A Társaság szükséges kalkulációkat a hosszú távú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható. A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt: Immateriális jószág Értékcsökkenési kulcs Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 16,6-33% Részesedések (leányvállalatban, közös vezetésű és társult vállalkozásban) Az UBM Holding Nyrt. nem felel meg az IFRS 10 alapján definiált befektetési gazdálkodó egység fogalmának. A részesedések értékelés kapcsán az IAS 27.10 pontja alapján felsorolt lehetőségek közül a bekerülési értéken történő értékelést választotta. A kezdeti bekerülési érték alatt a részesedés valós értékét értjük. A követő értékelés az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard alapján kerül meghatározásra. Értékvesztésre utaló jelzés lehet például, ha kedvezőtlen hatású jelentős változás következett be az időszak folyamán, vagy várhatóan be fog következni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági vagy jogi környezetében. Amennyiben a fenti körülmények arra utalnak, hogy a leányvállalati befektetés értéke a bekerülési érték alá csökkenthetett, meg kell határozni a befektetés megtérülő értékét. Abban az esetben, ha a megtérülő érték alacsonyabb a bekerülési értéknél, értékvesztés elszámolására van szükség. Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. 114 Pénzügyi eszközök Az IFRS 9 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, bekerülést követően valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). Az értékelési csoportba történő besorolás a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó pénzáramok karakterisztikájának a függvénye. Azoknál a hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközöknél, melyeket a Társaság amortizált bekerülési értéken vagy egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kíván értékelni, a pénzügyi eszköz pénzáramai tekintetében vizsgálni kell, hogy azok megfelelnek-e az IFRS 9 szerinti kizárólag tőke és kamat (SPPI) követelménynek. A tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke. A kamat elsősorban a kint lévő tőkeösszeg időértékének ellenértékét, illetve a hitelkockázatot fejezi ki egy adott időszakban, de más alapvető hitelezési kockázatokat és költségeket, továbbá nyereséghányadot is tartalmaz. Az SPPI követelmény teljesülésekor a Társaság a pénzügyi eszköz denominált pénznemében azt vizsgálja, hogy a szerződésből eredő pénzáramok konzisztensek-e az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Annak megítéléséhez, hogy a szerződéses pénzáramok kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, a Társaság megvizsgálja a pénzügyi instrumentum szerződéses feltételeit. A vizsgálat arra is kitér, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételeket, melyek hatására a szerződéses pénzáramok összege vagy időzítése úgy változzon, hogy a pénzügyi eszköz már nem felel meg az SPPI követelménynek. Minden egyéb adósságinstrumentumot eredményen keresztül valós értéken kell értékelni (FVTPL). Minden tőkeinstrumentumot valós értéken kell értékelni a mérlegben és a valós érték változás hatását közvetlenül az eredmény kimutatásban kell elszámolni, kivéve azon tőkeinstrumentumok esetén, ahol a gazdálkodó az Egyéb átfogó jövedelem opciót (FVOCI) választotta. A társaság nem él a FVTOCI opcióval. A pénzügyi eszközöket és a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság akkor és csak akkor számolja el egymással szemben és jeleníti meg ezek nettó összegét a mérlegben, ha a Társaságnak törvényesen érvényesíthető joga van az összegek beszámítására és szándéka, hogy ezeket nettósítva, vagy egyidőben realizálja az eszközt és teljesítse a kötelezettséget. Pénzügyi eszközök hitelezési vesztesége A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni. Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók. 1. Egyszerűsített megközelítés Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések esetében alkalmazzuk. 2. Általános megközelítés A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három csoportba kerülnek besorolásra. A három csoportba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg. A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három csoportba sorolhatjuk: a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kalkulált /élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kalkulált / az effektív kamatláb módszer alkalmazásával számolt értékvesztés. Az általános megközelítést az egyéb pénzügyi követelések és adott kölcsönök esetében alkalmazzuk A gazdálkodó egyszerűsített (simplified) gyakorlati megközelítést alkalmazza a várható hitelveszteségek becslésére, ha azok követik a standard elveit. A vevőkövetelések értékelésre tapasztalati úton – figyelembe véve a 115 jövőre vonatkozó várakozásokat – korosító táblázatok alkalmazása megfelelő lehet, ahol megadott százalékokban határozzák meg a veszteségek mértékét a lejárati csoportoktól függően. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában meghatározott. Várható hitelezési veszteség csoport szintű adatok alapján Nem lejárt 0,03% 1-30 nap között 0,05% 31-60 nap között 0,48% 61-180 nap között 1,60% 181-360 nap között 14,00% 361 napon túl 51,47% A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az eredménykimutatásban kell elszámolni. A pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash flow-bevételre való jogosultság lejárt vagy átruházásra került, és a vállalat egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is. A kapcsolt követelésekre várható hitelezési veszteségével kapcsolatos várakozásaink a múltbeli tapasztalatokon alapulnak. A cégcsoport kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsön és egyéb finanszírozás (pl. vevői finanszírozás) eredő követelésekből eredően az elmúlt 27 év alatt vesztesége minimális összegben keletkezett az UBM RUS, orosz leányválallat végelszámolása során történő követelés elengedésből. Ezen tények azt a várakozást támasztják alá, hogy a kapcsolt követelésekre értékvesztés elszámolása nem indokolt. A cégcsoport vállalkozásait jelentős pozitív saját tőke és / vagy jelentős pozitív cash-flow teremtő képesség jellemzi, a veszteséggel működő cégekben a törvényi megfelelés miatt tőkeemelést vagy pótbefizetést hajt végre az anyavállalat. Ezen okokból kifolyólag nem merül fel kétség a kapcsolt követelések realizálhatóságával kapcsolatban. Pénzügyi kötelezettségek A Társaság pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása a következő pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza: szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, kölcsönök, hitelek, banki folyószámlahitelek. Ezek megjelenítését és értékelését a beszámolóban a kiegészítő melléklet ide vonatkozó részei tartalmazzák az alábbiak szerint: A Társaság minden pénzügyi kötelezettséget kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékel. Hitelek esetén még azokat a tranzakciós költségeket is figyelembe veszi, amelyek közvetlenül a pénzügyi kötelezettség megszerzésének tulajdoníthatók. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi kötelezettségek két értékelési kategóriába sorolandók: bekerülést követően amortizált költségen értékelendők, illetve bekerülést követően valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). Az egyes pénzügyi kötelezettségek besorolását a Társaság azok megszerzésekor határozza meg. A kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A kölcsönökhöz és hitelekhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek elszámolásra az effektív kamatláb módszer segítségével számított amortizáció során, valamint a pénzügyi kötelezettség kivezetésekor. Az amortizáció a jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerül elszámolásra pénzügyi ráfordításként. 116 Céltartalékok A Társaság céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Társaságnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelés eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Társaság akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Társaság elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. Jövedelemadók A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A Társaság a látványsportra fizetett támogatás összegét is a társasági adó sorra sorolja be, mivel ezt tartalmában jövedelemadónak ítéli meg. A folyó évi adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Társaság folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Társaságnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Társaság a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Társaság számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Társaság halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Társaságnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. 117 Lízing Az IFRS 16 lízing standard szerint a lízingbevevőnek párhuzamosan meg kell jelenítenie és számszerűsítenie mérleg oldalon egy eszközhasználati jogot és forrás oldalon egy ahhoz kapcsolódó kötelezettséget. Az eszközhasználati jog kezelése az egyéb nem pénzügyi eszközökhöz hasonlóan történik, és aszerint kerül elszámolásra értékcsökkenésük is. A lízing kötelezettség kezdeti értékelése a lízingfizetések jelenértékén történik a lízing futamideje alatt, mely jelenértéket az implicit kamatláb segítségével kell kiszámolni, ha ez a kamatláb pontosan meghatározható. Ha ez a kamatláb nem, vagy nehezen meghatározható, a lízingbevevő ez esetben használhatja a járulékos hitelfelvételi kamatlábat a diszkontáláshoz. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek az éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek az éves beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi eredmény a kamat és osztalékbevételeket, kamat és egyéb pénzügyi ráfordításokat, pénzügyi instrumentumok valós értékelésének nyereségét és veszteségét, továbbá a realizált és a nem realizált árfolyam- különbözeteket tartalmazza. Állami támogatások Állami támogatások akkor kerülnek elszámolásra, amikor valószínűsíthető, hogy a támogatás be fog folyni és a támogatás folyósításához kötött feltételek teljesülnek. Amikor a támogatás költség ellentételezésére szolgál, akkor a jövedelemre vonatkozó kimutatás javára abban az időszakban kell elszámolni, amikor az ellentételezésre kerülő költség felmerül (egyéb bevételek között). Amikor a támogatás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor halasztott bevételként kerül elszámolásra és a kapcsolódó eszköz hasznos élettartama alatt évi egyenlő összegekben kerül az eredmény javára elszámolásra. Fordulónap utáni események Azok a beszámolási időszak vége után bekövetkezett események, amelyek pótlólagos információt biztosítanak a Társaság beszámolási időszakának végén fennálló körülményekről (módosító tételek), bemutatásra kerültek a beszámolóban. Azon beszámolási időszak utáni események, amelyek nem módosítják a beszámoló adatait, a kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, amennyiben lényegesek. A számviteli politika változásai A Csoport a 2025. június 30-án végződő éves időszakra vonatkozóan hatályban lévő összes standard és értelmezés rendelkezésével összhangban állította össze a beszámolóját. Meglévő, a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásának összeállítása szempontjából releváns standardok értelmezései és új standardok, amelyeket a Csoport alkalmaz: IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása: A kötelezettségek rövid- vagy hosszú lejáratúként való besorolása (Módosítások) A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni, a korai alkalmazás megengedett, illetve az IAS 8 standarddal összhangban visszamenőlegesen szükséges alkalmazni. A módosítások célja az IAS 1 standardban szereplő, a kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolási alapelveinek tisztázása. A módosítások tisztázzák a teljesítés elhalasztására vonatkozó jog jelentését, azt a követelményt, hogy ennek a jognak a beszámolási időszak végén fenn kell állnia, hogy a vezetés szándéka nem befolyásolja a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást, hogy a partner olyan opciói, amelyek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumainak átruházásával történő teljesítést eredményezhetnek, nem befolyásolják a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást. A módosítások azt is meghatározzák, hogy csak azok a kovenánsok befolyásolják a kötelezettség besorolását, 118 amelyeknek a gazdálkodó egységnek a beszámolási fordulónapon vagy azt megelőzően meg kell felelnie. További közzétételek szükségesek az olyan hitelszerződésekből eredő hosszú lejáratú kötelezettségek esetében is, amelyek a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül teljesítendő kovenánsnak vannak alárendelve. A standard alkalmazásának nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. IFRS 16 Lízingek: Lízingkötelezettség a Visszlízing ügyletekben (Módosítások) A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évtől kell alkalmazni, a módosítás korai alkalmazása megengedett. A módosítások célja, hogy fejlessze azokat a követelményeket, amelyeket az eladó- lízingbevevő alkalmaz a lízingkötelezettség értékelésekor egy visszlízing ügylet során az IFRS 16 szerint, ugyanakkor nem változtatja meg a visszlízing ügyletekhez nem kapcsolódó lízingek elszámolását. Az eladó-lízingbevevő úgy határozza meg a „lízingdíjakat” vagy a „felülvizsgált lízingdíjakat”, hogy az eladó-lízingbevevő ne számolja el a nyereség vagy veszteség azon részét, amely az általa megtartott használati joghoz kapcsolódik. Ezeknek a követelményeknek az alkalmazása nem akadályozza meg az eladó-lízingbevevőt abban, hogy a lízingszerződés részleges vagy teljes megszűnésével kapcsolatos nyereséget vagy veszteséget az eredményben számolja el. Az eladó- lízingbevevő az IAS 8 standarddal összhangban visszamenőlegesen alkalmazza a módosítást a kezdeti alkalmazás időpontja után kötött visszlízing ügyletekre, ami annak a beszámolási időszaknak a kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazta az IFRS 16 standardot. A standard alkalmazásának nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. IAS 7 Cash-flow kimutatás és IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzététele – Szállítói finanszírozási megállapodások (Módosítások) A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évtől kell alkalmazni, a módosítás korai alkalmazása megengedett. A módosítások kiegészítik az IFRS-ben már szereplő követelményeket, és előírják a gazdálkodó egységnek a szállítói finanszírozási megállapodások feltételeinek közzétételét. Ezen túlmenően, a gazdálkodó egységeknek a beszámolási időszak elején és végén közzé kell tenniük a szállítói finanszírozási megállapodás pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és azokat a sorokat, amelyeken ezek a kötelezettségek bemutatásra kerülnek, valamint azon pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és sorait, amelyekre vonatkozóan a finanszírozók már kiegyenlítették a megfelelő szállítói tartozásokat. A gazdálkodó egységeknek szintén közzé kell tenniük a szállítói finanszírozási megállapodások pénzügyi kötelezettségei könyv szerinti értékében bekövetkezett nem pénzbeli változás típusát és hatását is, amelyek megakadályozzák a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékének összehasonlíthatóságát. A módosítások továbbá előírják, hogy a gazdálkodó egység a beszámolási időszak elején és végén közzétegye a finanszírozókkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségek és az e megállapodások részét nem képező hasonló szállítói kötelezettségek fizetési határidejét. A standard alkalmazásának nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. Kibocsátott, de még nem hatályos és korai alkalmazás alá nem eső standardok IAS 21 Átváltási árfolyamok változásainak hatása: Az átválthatóság hiánya (Módosítások) A módosítások a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől lépnek hatályba, a korai alkalmazás megengedett. A módosítások meghatározzák, hogy a gazdálkodó egységnek hogyan kell értékelnie, hogy egy valuta átváltható-e, és hogyan kell meghatároznia az azonnali átváltási árfolyamot az átválthatóság hiánya esetén. Egy pénznem akkor tekinthető átválthatónak egy másik pénznemre, ha a gazdálkodó egység képes a másik pénznemhez olyan időkereten belül hozzájutni, amely lehetővé teszi a szokásos adminisztratív késedelmet olyan piaci vagy átváltási mechanizmuson keresztül, amelyben egy csereügylet érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Ha egy pénznem nem váltható át másik pénznemre, a gazdálkodó egységnek meg kell becsülnie az értékelés időpontjában érvényes azonnali árfolyamot. A gazdálkodó egység célja az azonnali átváltási árfolyam becslése során, hogy tükrözze azt az árfolyamot, amelyen az értékelés időpontjában szabályos csereügylet zajlana a piaci szereplők között az uralkodó gazdasági feltételek mellett. A módosítások megjegyzik, hogy a gazdálkodó egység alkalmazhat megfigyelhető árfolyamot korrekció („adjustment”) nélkül, vagy más becslési technikát. 119 A vezetőség értékelte a standard lehetséges alkalmazását, és annak várhatóan nem lesz hatása a konszolidált beszámolóra. Pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelése - Az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai Hatályos a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. 2024 májusában a Testület kiadta a Pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére vonatkozó módosításokat (az IFRS 9 és az IFRS 7 módosításai), amely pontosítja, hogy a pénzügyi kötelezettséget a "teljesítés napján" kell kivezetni, azaz amikor a kapcsolódó kötelmet teljesítik, törlik, lejár, vagy a kötelezettség egyébként megfelel a kivezetés feltételeinek. Bevezet továbbá egy számviteli politika szerinti lehetőséget az olyan pénzügyi kötelezettségek kivezetésére, elektronikus fizetési rendszeren keresztül egyenlítenek ki az elszámolás időpontja előtt, ha bizonyos feltételek teljesülnek, tisztázta, hogyan kell értékelni a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) jellemzőkkel és más hasonló feltételes jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszközök szerződéses cash flow jellemzőit, egyértelműsítette, a nem visszaváltható eszközök és a szerződéses eszközök kezelését. A módosítások a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra lépnek hatályba. A gazdálkodó egységek a pénzügyi eszközök besorolására vonatkozó módosításokat és a kapcsolódó közzétételeket előre is alkalmazhatják, a többi módosítást pedig később is alkalmazhatják. Az új követelményeket visszamenőlegesen kell alkalmazni, a nyitó felhalmozott eredmény módosításával. A korábbi időszakokat nem kell újra megállapítani, és csak utólagos értékelés nélkül lehet újra megállapítani. A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az olyan pénzügyi eszközökre vonatkozó információkat, amelyek értékelési kategóriája a módosítások miatt megváltozik. A módosításnak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításai Az IASB éves fejlesztési folyamata az IFRS-ek nem sürgős, de szükséges pontosításaival és módosításaival foglalkozik. 2024 júliusában az IASB kiadta az IFRS számviteli standardok éves javításait, az alábbi témákban: - IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása – fedezeti alkalmazás egy első alkalmazó által - IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek – a kivezetésből származó nyereség vagy veszteség, A valós érték és az ügyleti ár közötti elhatárolt különbözet közzététele, Hitelkockázati közzétételek - IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok – Lízingbevevő lízingkötelezettségeinek kivezetése, Tranzakciós ár - IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások – A „de facto ügynök” meghatározása - IAS 7 Cash flow kimutatás – Költség módszer A módosításnak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. Természetfüggő villamos energiára hivatkozó szerződések - Az IFRS 9 és az IFRS 7 standardok módosításai Hatályos a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. A módosítások a következőket tartalmazzák: A "saját használatra" vonatkozó követelmények alkalmazásának pontosítása, fedezeti elszámolás engedélyezése, ha ezeket a szerződéseket fedezeti instrumentumként használják, valamint új közzétételi követelmények hozzáadása annak érdekében, hogy a befektetők megértsék e szerződések hatását a vállalat pénzügyi teljesítményére és cash flow-jára. A korai alkalmazás megengedett, de azt közzé kell tenni. A "saját felhasználásra" vonatkozó követelményekre vonatkozó pontosításokat visszamenőlegesen kell alkalmazni, de a fedezeti elszámolást lehetővé tevő útmutatást a jövőre nézve kell alkalmazni a kezdeti alkalmazás időpontjában vagy azt követően kijelölt új fedezeti kapcsolatokra. A módosításnak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. 120 IFRS 18 - Bemutatás és közzététel a pénzügyi kimutatásokban Hatályos a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. Az IFRS 18 új kategóriákat és részösszegeket vezet be az eredménykimutatásban. Továbbá előírja a következők közzétételét a vezetés által meghatározott teljesítménymutatók (a meghatározás szerint), és új követelményeket tartalmaz a pénzügyi információk helyére, összesítésére és bontására vonatkozóan. A gazdálkodó egységnek az eredménykimutatásban szereplő összes bevételt és ráfordítást öt kategória egyikébe kell besorolnia: működési; befektetési; finanszírozási; nyereségadó; és megszűnt tevékenységek. Ezen túlmenően az IFRS 18 megköveteli, hogy a gazdálkodó egység bemutassa a "működési eredmény", a "finanszírozás és nyereségadók előtti eredmény" és a "nyereség vagy veszteség" rész- és végösszegeit. Fő üzleti tevékenységek: A bevételek és ráfordítások IFRS 18 által előírt kategóriákba történő besorolásához a gazdálkodó egységnek fel kell mérnie, hogy "fő üzleti tevékenysége" az eszközökbe történő befektetés vagy az ügyfeleknek történő finanszírozás, mivel az ilyen gazdálkodó egységekre speciális besorolási követelmények vonatkoznak. Annak meghatározása, hogy egy gazdálkodó egységnek van-e ilyen meghatározott fő üzleti tevékenysége, tényektől és körülményektől függ, ami megítélést igényel. Egy gazdálkodó egységnek egynél több fő üzleti tevékenysége is lehet. A vezetés által meghatározott teljesítménymutatók: Az IFRS 18 bevezeti a vezetés által meghatározott teljesítménymutató (MPM) fogalmát, amelyet a gazdálkodó egység a bevételek és ráfordítások olyan részösszegeként határoz meg, amelyet a gazdálkodó egység a nyilvánosságra hozatal során használ. A pénzügyi kimutatásokon kívüli kommunikáció, hogy a felhasználókkal közölje a vezetésnek a gazdálkodó egység egészének pénzügyi teljesítményére vonatkozó nézetét. Az IFRS 18 megköveteli, hogy a gazdálkodó egység összes MPM-jével kapcsolatos információkat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött egyetlen megjegyzésben tegyék közzé, és számos közzétételt ír elő minden egyes MPM-ről, beleértve a mutató kiszámításának módját és az IFRS 18 vagy egy másik IFRS számviteli által meghatározott legösszehasonlíthatóbb részösszeggel való egyeztetést. Az információk elhelyezkedése, összesítés és bontás: Az IFRS 18 különbséget tesz az információknak az elsődleges pénzügyi kimutatásokban való "bemutatása" és a megjegyzésekben való "közzététele" között, és bevezet egy elvet az információk meghatározására az elsődleges pénzügyi kimutatások és a megjegyzések azonosított "szerepe" alapján. Az IFRS 18 megköveteli, hogy az információk összevonását és bontását a hasonló és eltérő jellemzők alapján végezzék el. Egyéb számviteli standardok következményes módosításai Az IAS 7 Cash flow-k kimutatása standardot szűk körű módosításokkal módosították, amelyek közé tartozik, hogy a közvetett módszerrel történő működésből származó cash flow-k meghatározásának kiindulópontját "nyereségről vagy veszteségről" "működési nyereségre vagy veszteségre" változtatják. Az osztalékokból és kamatokból származó cash flow-k cash flow-kimutatásban történő besorolására vonatkozó választhatóságot is nagyrészt megszüntették. Az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard új követelményekkel egészült ki, amelyek csak akkor teszik lehetővé a gazdálkodó egységek számára, hogy további részvényenkénti összegeket tegyenek közzé, ha a számításhoz használt számláló megfelel meghatározott kritériumoknak. Az IFRS 18, valamint a többi számviteli standard ebből következő módosításai a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra lépnek hatályba, és visszamenőlegesen kell alkalmazni. A korai alkalmazás megengedett, és közzé kell tenni. A Csoport még vizsgálja az új standard várható hatásait a konszolidált pénzügyi kimutatásokra. 121 IFRS 19 - Nyilvános elszámolási kötelezettség nélküli leányvállalatok: Közzétételek Hatályos a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra. Az új standard lehetővé teszi a jogosult gazdálkodó egységek számára, hogy a csökkentett közzétételi követelmények alkalmazását válasszák, miközben továbbra is alkalmazzák a többi IFRS számviteli standardban foglalt megjelenítési, értékelési és bemutatási követelményeket. Eltérő rendelkezés hiányában az IFRS 19 alkalmazását választó jogosult gazdálkodó egységeknek nem kell alkalmazniuk az egyéb IFRS számviteli standardokban foglalt közzétételi követelményeket. Az IFRS 19-et alkalmazó gazdálkodó egységnek ezt a tényt az általános IFRS számviteli standardoknak való megfelelési nyilatkozat részeként kell közzétennie. Az IFRS 19 megköveteli, hogy az olyan gazdálkodó egység, amelynek pénzügyi kimutatásai megfelelnek az IFRS számviteli standardoknak, beleértve az IFRS 19-et is, kifejezett és fenntartás nélküli nyilatkozatot tegyen az ilyen megfelelésről. Csak az a gazdálkodó egység választhatja az IFRS 19 alkalmazását, ha a beszámolási időszak végén: IFRS 10 szerinti leányvállalat; nem rendelkezik nyilvános elszámoltathatósággal; és van olyan (végső vagy közbenső) anyavállalata, amely nyilvános használatra hozzáférhető konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít, amelyek az IFRS számviteli standardoknak. Az IFRS 19 a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra lép hatályba, és a korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy jogosult gazdálkodó egység úgy dönt, hogy a standardot korábban alkalmazza, akkor ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egységnek az első olyan (éves és évközi) időszakban, amelyben a standardot alkalmazza, az összehasonlító időszakban közzétett információkat össze kell hangolnia a tárgyidőszakban az IFRS 19 szerinti közzétételekhez, kivéve, ha az IFRS 19 vagy egy másik IFRS számviteli standard másként engedi vagy előírja. Az új standardnak várhatóan nem lesz hatása a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira. Jelentős számviteli becslések és feltételezések Jelentős számviteli becslések és feltételezések A számviteli politika alkalmazásakor becsléseket és feltételezéseket szükséges alkalmazni egyes eszközök és kötelezettségek adott időpontra vonatkozó értékének meghatározásakor, melyek más forrásból egyértelműen nem meghatározhatók. A becslési folyamat a legutolsó rendelkezésre álló információn alapuló döntéseket és releváns tényezőket tartalmazza. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. A becslések folyamatosan aktualizálásra kerülnek. A számviteli becslésekben bekövetkező változás időszakában veendő figyelembe, ha a változás csak az adott időszakot érinti, illetve a változás időszakában és a jövőbeni időszakokban, amennyiben mindkét időszakot érintő változásokról van szó. A becslési bizonytalanság és a számviteli politika terén hozott kritikus döntések fő területei, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a konszolidált pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre, az alábbiak: Értékcsökkenés és értékvesztés Az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális eszközök nyilvántartása bekerülési értéken történik, leírásukra pedig lineárisan, hasznos élettartamuk alatt kerül sor. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökre vonatkozó korábbi tapasztalatok, valamint a várható technológiai fejlődés és tágabb gazdasági vagy iparági tényezőkben bekövetkező változások alapján történik. A becsült hasznos élettartamok felülvizsgálatára évente kerül sor. 122 7. Immateriális javak 2025.06.30 2024.06.30 Bruttó érték 3 650 2 550 Tárgyévi értékcsökkenés (866) (708) Halmozott értékcsökkenés (2 315) (1 449) Nettó érték 1 335 1 101 Az immateriális javak között előző évben vásárolt software-ek szerepelnek. 8. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2025.06.30 2024.06.30 Részesedés UBM Trade Zrt-ben 25 709 995 25 709 995 Összesen 25 709 995 25 709 995 A részesedések között kerül kimutatásra az UBM Trade Zrt-ben lévő 100%-os tulajdonrész. A részesedés nyitó bekerülési értéke az ajándékozás napján érvényes valós érték, mely független szakértői vélemény alapján 20.710.000eFt volt. Az előző üzleti évben az UBM Holding Nyrt. tőkeemelést hajtott végre leányvállalatában, 4.999.995eFt összegben, melyet a részesedés növekedéseként számolt el. A kimutatott leányvállalati részesedést a Társaság bekerülési értéken tartja nyilván az IAS 27 alapján. Fordulónapon a Társaság nem azonosított a részesedés értékvesztésére utaló jeleket, piaci körülményeket. Az UBM csoport értékének alátámasztására minden évben értékelési kalkuláció is készül az aktuális következő évi rövid távú üzleti terv alapján (tőkésítési ráta módszer használatával). A modell és az üzleti terv konzervatív feltételezéseket alkalmaz, beleértve a piaci kockázatot tükröző Béta értéket és a súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC: 10,04%). Ezek a paraméterek biztosítják, hogy a számítások a csoport valós pénzügyi helyzetét tükrözzék. A modell eredményei alapján a csoport (UBM Trade) megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, így értékvesztés elszámolása nem indokolt. 9. Kapcsolt felekkel szembeni hosszú lejáratú követelések 2025.06.30 2024.06.30 Kapcsolt felekkel szembeni hosszú lejáratú követelések 132 462 - Összesen 132 462 - Ezen a mérlegsoron kerül bemutatásra a UBM Trade Zrt.-től származó, várhatóan egy éven túl befolyó osztalékkövetelés. Az osztalék kifizetésének ezen része a finanszírozási igényekhez igazodó ütemezés alapján került meghatározásra. 10. Halasztott adó követelések A halasztott adó számítása során a Társaság az adózás szempontjából figyelembe vehető értéket hasonlítja össze a könyv szerinti értékkel eszközönként és kötelezettségenként. Ha a különbözet átmeneti különbség, azaz belátható időn belül az eltérés kiegyenlítődik, akkor előjelének megfelelően halasztott adó kötelezettséget vagy eszközt vesz fel. Az eszköz felvételekor a megtérülést külön vizsgálja a Társaság. A halasztott adót a Társaság 9% adókulccsal számolja, mivel az adott eszközök és kötelezettségek tényleges adókká olyan időszakokban válnak, amikor az adókulcs várhatóan változatlan marad. A Társaság tárgyidőszakban a korábbi évek veszteség elhatárolása alapján 14.161 eFt összegű halasztott adó követelés kimutatására lenne jogosult. Mivel a Társaság egyedi szintű működése és előre nem látható tényezők a társasági adóalapot jelentősen befolyásolhatják, a jövőre vonatkozó egyedi szintű tervek pontossága nem garantálható, emiatt a jövőbeni bizonytalanság miatt a Társaság halasztott adókövetelést nem mutat ki. 123 11. Kapcsolt követelések 2025.06.30 2024.06.30 Vevőkövetelés 34 036 36 576 Összesen 34 036 36 576 A nyitott kapcsolt vevőkövetelések megbontása az alábbi: 2025.06.30 UBM Agro Zrt. 1 094 UBM Feed Zrt. 11 797 UBM Grain Zrt. 12 722 UBM Szeleste Zrt. 5 247 UBM Trade Zrt. 3 176 Vevőkövetelések összesen 34 036 A kapcsolt követelések kapcsán értékvesztés, hitelezési veszteség elszámolása nem volt indokolt. A követelések nem korosak, mérlegfordulónap után befolyásra kerültek. 12. Egyéb rövid lejáratú követelések 2025.06.30 2024.06.30 ÁFA követelés 18 173 16 493 Egyéb 5 0 Összesen 18 178 16 493 Az ÁFA követelések soron tárgyévi tranzakciókhoz köthető levonható ÁFA szerepel, melyek fordulónap után rendezésre kerülnek. 13. Osztalék követelések 2025.06.30 2024.06.30 Osztalék követelések 35 000 201 462 Összesen 35 000 201 462 Az osztalékkövetelések soron mutatjuk ki az üzleti évre járó, de pénzügyileg még nem rendezett, UBM Trade Zrt- vel szembeni osztalék követelés várhatóan egy éven belül befolyó része. 14. Pénzeszközök 2025.06.30 2024.06.30 Bankszámla 11 694 5 631 Lekötött betét - - Összesen 11 694 5 631 A Csoport a pénzeszközök és bankbetétek után nem számolt el várható hitelveszteséget, mivel azokat megbízható, jó minősítésű pénzintézeteknél tartja. 124 15. Jegyzett tőke és eredménytartalék és tőketartalék A jegyzett tőke összetétele az alábbi volt: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott részvények (db) Össznévérték (Ft) "A" sorozat (törzsrészvény) 5,- Ft 23.703.700 118.518.500,- Ft Alaptőke nagysága: 118.518.500,- Ft Az UBM Holding Nyrt. 2023. április 5-én megtartott közgyűlése a törzsrészvények névértékének 1:20 arányú felosztásáról döntött. Ennek értelmében a részvények névértéke a korábbi 100 forintról 5 forintra változott, ezzel összhangban pedig az UBM tőzsdére bevezetett értékpapírjainak mennyisége 1.185.185 darab részvényről 23.703.700 darab részvényre növekedett. Az UBM Holding Nyrt alaptőkéje az előző, 2023-as üzleti évben 100.000.000,- Ft-ról 118.518.500 forintra nőtt. Az alaptőke-emelés keretében keletkező új részvények kibocsátási értéke összesen 4.999.995.000,- Ft volt. Az új részvények a HU0000145990 ISIN azonosító alatt kibocsátott, tőzsdére bevezetett részvénysorozatra történő rábocsátással keletkeztek meg. Az alaptőke-emelés végrehajtására a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12.) által kezelt MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealapot (székhely: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12. a továbbiakban: MFB VBTM) jelölte ki. Az MFB VBTM a 2022. június 29. napján hiánytalanul megfizette az UBM Holding Nyrt. részére az Új Részvények teljes kibocsátási értékét, vagyis 4.999.995.000,- Ft-ot. A tőkeemelés napjától számított 7. év utolsó napját követő naptól 2031. június 30-ig az MFB VBTM befektetői eladási jogot gyakorolhat az új részvények tekintetében a részvények piaci árát figyelembe vevő Opciós Vételáron, melynek kötelezettjei azok a személyek, akik a Társaság részvényesei voltak 2022. június 20-án. A megállapodás alapján továbbá az új Részvények Befektetői Értékpapírszámlán történő jóváírásának napjától az új Részvények BÉT-re történő bevezetését követő 7. év utolsó napjáig tartó határozott időtartamra a mindenkori részvényeseknek közül a tőkeemeléskor is meglévő részvényeseknek vételi opciójuk van az Opciós Vételár megfizetése mellett a megkeletkeztetett részvények részének, vagy egészének megvásárlására. A tőkeemelés összegéből 18.519eFt forint a jegyezett tőke növekedéseként, míg a maradék összeg a tőkeemeléssel kapcsolatos költségek levonása után a tőketartalékba került. Az ázsió mértéke a 20.030eFt tanácsadói és jogi költségeket figyelembe véve 4.961.447eFt volt. Osztalék A Társaság tárgyidőszakban nem fizetett osztalékot. 125 Tőketartalék - Ajándékozási tranzakció 2021 október 1-jei nappal az UBM Holding Nyrt magánszemély tulajdonosai ajándékozás útján (fizetendő ellenérték nélkül) az UBM Holding Nyrt-nek ajándékozták UBM Trade Zrt-ben lévő részesedéseik 99,82 százalékát. Az ajándékozás előtt az UBM Trade Zrt. volt az UBM Csoport legfelsőbb leányvállalata, mely közvetve vagy közvetlenül birtokolta a részesedéseket és tartotta kontroll alatt a leányvállalatokat. Az ajándékozás után az UBM Holding Nyrt-hez kerültek az irányítási jogok. Az ajándékozási érték meghatározásra az UBM Csoport független értékelést végzett, mely alapján az UBM Trade Zrt. részesedések 99,82%-nak értéke 20 710 millió forint. Az értékelés DCF alapú megközelítést alkalmazott a Társaság által elfogadott üzleti terv alapján. Az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél az, hogy az UBM Holding Nyrt. tulajdonolja az UBM Trade Zrt-t, és rajta keresztül az UBM cégcsoport tagvállalatait annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tőzsdei tőkebevonás a cégcsoportba. Az ajándékozás IFRS szerinti számviteli kezelése Az UBM Trade részesedések ajándékozása tulajdonosi tranzakciónak minősül, ezért azt a saját tőke mozgásként kell elszámolni, az ajándékozási érték összegét a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni. 126 Saját tőke megfeleltetési tábla: Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőke összetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Az egyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll. adatok ezer forintban 2025. június 30. 2024. június 30. Jegyzett tőke 118 519 118 519 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - - Visszavásárolt saját részvények - - Tőketartalék 25 671 447 25 671 447 Eredménytartalék 157 748 209 470 Értékelési tartalék - - Lekötött tartalék - - Adózott eredmény (32 434) (51 722) 114/B. (4) a) IFRS-ek szerinti saját tőke 25 915 280 25 947 714 Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül 118 519 118 519 114/B. (4) b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke 118 519 118 519 114/B. (4) c) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - - A saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi eredmény vagy a lekötött tartalék fogalmának 25 915 280 25 895 992 114/B. (4) d) Tőketartalék 25 671 447 25 671 447 IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség 157 748 209 470 114/B. (4) e) Eredménytartalék 157 748 209 470 114/B. (4) h) Lekötött tartalék - - Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tárgyévi nyereség (32 434) (51 722) 114/B. (4) g) Tárgyévi nyereség/ veszteség (32 434) (51 722) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék IFRS eredménytartalék 125 314 157 748 Csökkentve: az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok standard valós érték növekedése miatt elszámolt - halmozott - nem realizált nyereség összegével - - Növelve: kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével - - Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék 125 314 157 748 a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék - - Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék + tárgyév utáni kapott, járó osztalék 125 314 157 748 127 16. Szállítói kötelezettségek 2025.06.30 2024.06.30 Szállítói kötelezettségek 14 824 4 729 Összesen 14 824 4 729 17. Egyéb kötelezettségek 2025.06.30 2024.06.30 Jövedelemelszámolás 851 851 Járulékok 483 482 Összesen 1 334 1 333 18. Passzív időbeli elhatárolások 2025.06.30 2024.06.30 Költségek időbeli elhatárolása 11 350 17 600 Összesen 11 350 17 600 A passzív időbeli elhatárolás a könyvvizsgálattal kapcsolatos díjakat tartalmazza. 19. Értékesítés nettó árbevétele Az értékesítés nettó árbevételeként mutatjuk ki az üzleti évben kapcsolt vállalkozások felé számlázott belső ellenőrzési díjak és költség továbbszámlázások összegét. 2025.06.30 2024.06.30 Belső ellenőrzési és controlling szolgáltatás 26 800 28 800 Összesen 26 800 28 800 Az elszámolt árbevételből kapcsolt vállalkozástól származó: 2025.06.30 2024.06.30 UBM Agro Zrt. 862 926 UBM Feed Zrt. 9 289 9 982 UBM Grain Zrt. 10 017 10 765 UBM Szeleste Zrt. 4 131 4 440 UBM Trade Zrt. 2 501 2 687 Árbevétel összesen 26 800 28 800 128 20. Egyéb működési bevétel 2025.06.30 2024.06.30 Egyéb bevétel 0 0 Összesen 0 0 21. Igénybevett szolgáltatások 2025.06.30 2024.06.30 Könyvelés, adótanácsadás, könyvvizsgálat (18 700) (17 600) Tanácsadói díjak (2 975) (18 007) Ügyvédi díjak (3 000) (2 700) Hatósági díjak (10 931) (10 795) Bankköltség (5 107) (14 078) Egyéb (1 045) (27) Összesen (41 758) (63 207) 22. Személyi jellegű ráfordítások 2025.06.30 2024.06.30 Bérköltség (14 534) (14 526) Járulékok (1 500) (1 498) Összesen (16 034) (16 024) A Társaságnál foglalkoztatottak átlagos létszáma 0 fő volt a 2025-ös üzleti évben, a bérköltségek között a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja valamint a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók munkabére jelenik meg. 129 23. Egyéb működési ráfordítások 2025.06.30 2024.06.30 előző időszaki ÁFA követelések kivezetése - - Önellenőrzési pótlék - - Egyéb - - Összesen - - 24. Pénzügyi műveletek bevétele 2025.06.30 2024.06.30 Kapott kamat 0 36 Kapott osztalék 0 0 Összesen 0 36 25. Pénzügyi műveletek ráfordítása 2025.06.30 2024.06.30 Fizetett kamat - - Árfolyamveszteség - - Összesen - - 130 26. Jövedelemadók A jövedelemadókhoz kapcsolódó ráfordítások a következőkből tevődnek össze: 2025.06.30 2024.06.30 Adófizetési kötelezettség (576) (619) Halasztott adó bevétel (ráfordítás) - - Összesen (576) (619) A tárgyévi 75eFt összegű társasági adó a társaság adóalapja alapján került meghatározásra, 9%-os adókulcs mellett. 2025.06.30 2024.06.30 Adózás előtti eredmény (31 858) (51 103) Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség 9% 2 867 4 599 Kapott osztalék - - Nem visszaforduló különbözet 51 55 Halasztott adókövetelés értékvesztése / visszaírása - - Elhatárolt veszteség feloldása (2 918) (4 654) Iparűzési adó és innovációs hozzájárulás (576) (619) Nettó eredmény (32 434) (51 722) A társasági adó alapjának levezetése 2025.06.30 Adózás előtti eredmény (31 858) Növelő tételek Egyéb - Csökkentő tételek Iparűzési adó, innovációs hozzájárulás (576) Kapott osztalék - Elhatárolt veszteség - Adóalap (32 434) 131 27. Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves súlyozott átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. 2025.06.30 2024.06.30 Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eFt) (32 434) (51 722) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma 23 704 23 704 Egy részvényre jutó eredmény (alap) (Ft) (1,37) (2,2) A Társaságnál nincsen olyan tényező sem 2024-ben, sem 2025-ben, amely hígítaná az egy részvényre jutó eredményt. 28. EBITDA EBITDA alkalmazása és annak a fogalma: a Csoport döntése, hogy ezt a gyakran használt mutatószámot is alkalmazza, tekintettel a széleskörben jellemző iparági gyakorlatra, illetve arra, hogy a Csoport meggyőződése, hogy az érték közlése a pénzügyi kimutatások felhasználói számára hasznos, információtartalommal bír. Az értelmezhetőség érdekében a számítás módját az alábbiakban rögzítjük: +/- Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás eliminálása + Értékcsökkenés és amortizáció eliminálása A Csoport az anyavállalat tulajdonosaira jutó adózás előtti eredményt a következő tételekkel módosítja: Kamatráfordítások: a nettó eredményt a Csoport korrigálja a pénzügyi eredményben szereplő összes tétellel kamat- ráfordítások összegével. Értékcsökkenés és amortizáció: az IAS 16, IAS 40 és IAS 38 alá tartozó eszközök, valamint az eszközként a Csoportnál kimutatott, operatív lízingbe adott eszközök értékcsökkenése, amortizációja kiszűrésre kerül a mutatószám számítása során. Az ilyen eszközök értékvesztését is visszakorrigálja a Csoport. (Az egyéb eszközök pl. pénzügyi instrumentumok értékvesztését nem korrigáljuk a mutató számítása során.) 132 29. Kockázatkezelés A Társaság eszközei közé tartoznak a pénzeszközök, vevői és egyéb követelések, valamint egyéb eszközök – kivéve az adókat. A Társaság forrásai közé tartoznak a hitelek és kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek, kivéve az adókat és pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget. A Társasága következő pénzügyi kockázatoknak van kitéve: • hitelkockázat • likviditási kockázat • piaci kockázat Ez a fejezet bemutatja a Társaság fenti kockázatait, a Társaság célkitűzéseit, politikáit, folyamatok mérését és kockázat kezelését, valamint a Társaság menedzsment tőkéjét. Az Ügyvezetés általános felelősséget visel a Társaság létrehozása, felügyelete és kockázatkezelése terén. A Társaság kockázat menedzsment politikájának célja, hogy kiszűrje és kivizsgálja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembesül a Társaság, valamint, hogy beállítsa a megfelelő kontrollokat, és hogy felügyelje a kockázatokat. A kockázat menedzsment politika és rendszer felülvizsgálatra kerül, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Társaság tevékenységeit. Tőkemenedzsment A Társaság politikája, hogy megőrizze az alaptőkét, amely elegendő ahhoz, hogy a befektetői és hitelezői bizalom a jövőben fenntartsa a jövőbeni fejlődését. A Társaság tőkeszerkezete a nettó idegen tőkéből, valamint a Társaság saját tőkéjéből áll (ez utóbbi a jegyzett tőkét, a tartalékokat foglalja magában). Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós vagy a partner nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Társaság számára. Pénzügyi eszközök, amelyek hitelezési kockázatoknak vannak kitéve, lehetnek hosszú vagy rövid távú kihelyezések, pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek, vevők és egyéb követelések. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke a maximális kockázati kitettséget mutatják. Az alábbi táblázat a Társaság maximális hitelkockázati kitettségét mutatja: 2025.06.30 2024.06.30 Vevő követelések 34 036 36 576 Adott kölcsönök 0 0 Egyéb követelések 18 178 16 493 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 11 694 5 631 Összesen 63 908 58 700 Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Társaság likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Társaság hírnevét. Piaci kockázat A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, kamatlábak és a befektetési alapokba történő befektetések árai, változása befolyásolni fogja a Társaságeredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett. 133 30. Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi instrumentumnak minősülnek a forgóeszközök közül az adott kölcsönök és a pénzeszközök, valamint a felvett hitelek, kölcsönök és a szállítói kötelezettségek. 2025. június 30. Könyv szerinti érték Pénzügyi eszközök Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök Osztalék követelés 35 000 Kapcsolt felekkel szembeni hosszú lejáratú követelések 132 462 Kapcsolt vevő követelés 34 036 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 11 694 Pénzügyi kötelezettségek Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek Szállítói és egyéb kötelezettségek 14 824 Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek 2024. június 30. Könyv szerinti érték Pénzügyi eszközök Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök Osztalék követelés 201 462 Kapcsolt vevő követelés 36 576 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek 5 631 Pénzügyi kötelezettségek Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek Szállítói és egyéb kötelezettségek 4 729 Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek A pénzügyi eszközök nem értékvesztettek és várható hitelezési veszteség velük kapcsolatban nem került elszámolásra, mivel a Társaság teljes megtérüléssel számol mind a kapcsolt követelések, mind a pénzeszközök kapcsán. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke mindkét évben megközelítik a könyv szerinti értéküket. 134 31. Szegmens információk Az egész társaság egy szegmenst jelent, így külön szegmens információkat nem teszünk közzé. A 10%-ot meghaladó vevőforgalmak a 18-as pontban bemutatásra kerültek. 32. Igazgatóság javadalmazása Az Igazgatóság tagjai a Társaságtól 2.544 eFt összegű javadalmazásban részesültek tárgyévben. A Csoport többi tagjától kapott javadalmazásukat a Csoport a javadalmazási jelentésben és a konszolidált kiegészítő megjegyzésekben teszi közzé. 33. Függő kötelezettségek A Társaság nem tartott nyilván függő kötelezettséget sem 2025. június 30-án sem 2024. június 30-án. 34. Mérlegfordulónap utáni események A Társaság mérlegfordulónapja után jelentős esemény nem történt. 35. Adózott eredmény felhasználására tett javaslat Az igazgatóság nem javasol osztalékfizetést a 2025-ös év után. 36. Vállalkozás folytatása Az ukrán háborús helyzet hatásainak kapcsán, illetve az egyéb piaci és likviditási kockázatok mérlegelésével a Társaság felmérte és elkészítette az arra vonatkozó becsléseket, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, és arra jutott, hogy helytálló a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben, lényeges bizonytalanság nem áll fenn. 37. Orosz-ukrán konfliktus hatásai Az elhúzódó orosz–ukrán konfliktus hatásai a vállalatcsoport üzletmenet-folytonosságára elsősorban a nyersanyagpiacokra (commodity-piacokra) gyakorolt közvetett hatáson, valamint az energetikai szektoron keresztül jelentkeznek. A commodity beszerzések és értékesítések rendkívül gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez: az ukrán importtal szemben bevezetett uniós behozatali szabályokat minden piaci szereplő – így az UBM is – haladéktalanul alkalmazta. A globálisan és regionálisan is kedvező terméskilátások mellett az orosz–ukrán konfliktusnak jelenleg nincs számottevő hatása az UBM beszerzéseire és értékesítéseire. A cégcsoport energetikai helyzete szintén stabil; az elmúlt év során ezen a területen nem tapasztaltunk rendkívüli kihívásokat. Az elektromos áram és földgáz beszerzése hosszú távú szerződéseken keresztül történik – az áram esetében ún. evergreen szerződés, míg a gázra vonatkozóan hároméves futamidejű megállapodás van érvényben – , amelyeket nemzetközi kereskedőpartnerekkel kötöttünk. Ezek a hosszú távú ármegállapodások hatékony védelmet nyújtanak a rövid távú ár-ingadozásokkal szemben. 38. COVID járvány hatásai A korábbi évek koronavírus járványa a jelen üzleti évre már nem volt hatással. 135 39. Könyvvizsgálati és könyvviteli szolgáltatás A tárgyévi beszámoló szabályszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát könyvvizsgáló ellenőrizte: CMT Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság A független könyvvizsgálói jelentés aláírója Freiszberger Zsuzsanna bejegyzett könyvvizsgáló, kamarai nyilvántartási száma 007229. A 2025. évi egyedi és konszolidált beszámoló könyvvizsgálatáért fizetendő díj 18.700eFt. Az IFRS könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Bagosi Dávid, regisztrációs száma 205339. 40. A beszámoló aláírására jogosultak A Társaságnál a beszámoló aláírására Horváth Péter önállóan jogosult. 41. A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése A pénzügyi kimutatásokat a Társaság igazgatósága 2025. október 10-ei tartott ülésén megvitatta és ebben a formában közzétételre engedélyezte. Pilisvörösvár, 2025. október 10. Horváth Péter igazgatósági tag 136 UBM Holding Nyrt. Egyedi Vezetőségi (üzleti) jelentés 137 Tartalom 1. Az éves jelentéssel érintett időszak tevékenységének, eredményének bemutatása ............... 138 2. Az UBM Holding Nyrt. általános bemutatása, telephelyek bemutatása .................................. 139 3. A vállalkozás piaci környezete ................................................................................................... 139 4. Foglalkoztatáspolitika, esélyegyenlőség, CSR ........................................................................... 140 5. Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás ............................................................................. 140 6. Kutatás-fejlesztés ...................................................................................................................... 140 7. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői .............................. 140 8. Részvény információk ............................................................................................................... 140 9. Számviteli törvény által előírt egyéb bemutatási kötelezettségek ........................................... 141 138 1. Az éves jelentéssel érintett időszak tevékenységének, eredményének bemutatása Az UBM Holding Nyrt. a tárgyidőszakban veszteségesen működött, melynek oka, hogy ebben az évben nem realizált osztalékbevételt, amely ellensúlyozhatta volna a holdingtevékenység költségeit. Az árbevétel csökkenését a szolgáltatási bevételek alacsonyabb értéke okozza. A vállalat az előző évhez hasonló EBIT-eredménnyel zárta az évet, ugyanakkor a következő évben várható osztalékbevételek várhatóan fedezni fogják a mostani veszteségeket. Az UBM Csoport a 2024/2025-ös üzleti évben – a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére – tovább folytatta növekedési stratégiájának megvalósítását, és megerősítette pozícióját a hazai és nemzetközi piacokon. Pénzügyi teljesítmény • A társaság éves árbevétele 239,9 milliárd Ft, amely 20,1%-kal haladta meg az előző üzleti év teljesítményét. • Az EBITDA 5,383 milliárd Ft volt, amely 34,2%-kal alacsonyabb az előző évhez képest, és jelentősen elmaradt a tervezett értéktől. • Az adózás előtti eredmény –45 millió Ft, ami a konszolidált csoportszinten eddig nem tapasztalt negatív tartományt jelent. A visszaesés fő okai: • egyes külföldi leányvállalatok (különösen az olasz és a szerb iroda) vártnál gyengébb teljesítménye, • egy jelentős vevő fizetésképtelensége miatti értékvesztés, • az állattartási szegmens árvolatilitása és gyengébb teljesítménye, • a működőtőke-növekedés meghaladta az árbevétel-növekedést, ami rontotta a pénzügyi mutatókat. Volumen- és üzletági teljesítmény • A takarmányüzletág kibocsátása 6%-kal nőtt (481 ezer tonna), miközben az árbevétel 79 milliárd Ft lett. • A commodity üzletág mennyisége és árbevétele jelentősen nőtt, különösen a nemzetközi irodák révén, ugyanakkor az eredményesség erős szórást mutatott (pl. a magyar fehérjeüzletág kiemelkedő, a gabonaüzletág gyenge, a nemzetközi irodák negatív eredményt hoztak). Beruházások, stratégiai fejlesztések • Lezárult az Agrifirm Magyarország Zrt. akvizíciója, amely UBM Nutrition Zrt. néven működik tovább, három takarmánykeverő üzemmel bővítve a kapacitásokat. • Üzembe helyezésre került a 4000 kW teljesítményű napelempark, amelyet sikeresen integráltak az UBM energetikai rendszerébe. • Az export árbevétel aránya elérte az 56%-ot, az új célpiacok között Kazahsztán és Görögország is megjelentek, előkészítés alatt áll egy kazahsztáni beruházási projekt és egy görögországi akvizíció. ESG és fenntarthatóság • Az UBM 2023-ban közzétette első ESG jelentését, 2024-ben pedig az első GRI szabvány szerinti beszámolót is. • Környezetvédelmi cél: 2030-ig 20%-os Scope 1–2 és 15%-os Scope 3 kibocsátáscsökkentés. • Működik az ESG-bizottság, valamint bevezetésre került az Etikai Kódex és beszerzési politika a felelős vállalatirányítás erősítésére. Összegzés A 2024/25-ös üzleti évben az UBM Holding Nyrt. árbevételét és piaci jelenlétét sikerült növelni, ugyanakkor az EBITDA és az eredményesség jelentős mértékben elmaradt a várttól. A menedzsment ennek hatására felülvizsgálja a középtávú stratégiát, kiemelten fókuszálva a nemzetközi leányvállalatok teljesítményének javítására, a működőtőke-hatékonyság növelésére és az exportorientált terjeszkedés folytatására. 139 2. Az UBM Holding Nyrt. általános bemutatása, telephelyek bemutatása Telephelyek bemutatása Az UBM Csoport az alábbi gyártói telephelyekkel rendelkezik: Cím Tevékenység 2851 Környe, Tópart utca 1. Környei takarmánykeverő, Premix üzem és Soypreme üzem 9622 Szeleste, Kossuth Lajos u. 24/B Szelestei takarmánykeverő üzem 4700 Mátészalka, Meggyesi út 0119/24 Mátészalkai takarmánykeverő üzem 044 14 Čaňa, Železničná 2., Szlovákia Hernádcsányi takarmánykeverő üzem 547550 SAT SANPAUL COM. SANPAUL, NR.6/A, Romania Kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem 6600 Szentes, Bese László utca 5-7 Szentesi takarmánykeverő üzem Az UBM Csoport kereskedelmi tevékenységét az alábbi irodákból irányítja Cím Tevékenység 2085 Pilisvörösvár, Kisvasút utca 1. Magyaroszági kereskedelmi központ és back-office iroda 014126 - Bucuresti, 1st district, 4th Tablitei street, Floor 1-2, Románia Romániai kereskedelmi iroda és back-office iroda 4020 Linz, Bismarckstrasse 02, Ausztria Ausztriai kereskedelmi iroda 11070 NOVI BEOGRAD, Bulevar Mihaila Pupina 10I/223, Szerbia Szerbiai kereskedelmi iroda 20135 Milano Viale Monte Nero N 66. Olaszországi kereskedelmi iroda 3. A vállalkozás piaci környezete Az UBM csoport tevékenységét és piaci környezetét a következő ábrán szemléltetjük: 140 4. Foglalkoztatáspolitika, esélyegyenlőség, CSR Munkavállalói állomány szerkezetének bemutatása: Az UBM Nyrt által foglalkoztatottak száma nulla. A cégcsoport szintű adatok a konszolidált vezetőségi (üzleti) jelentésben mutatjuk be 5. Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Környezetvédelem Az UBM Holding Nyrt-nek nincs környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége. A Csoportszinten releváns környezetvédelmi tevékenységeket a konszolidált vezetőségi jelentésben mutatjuk be. 6. Kutatás-fejlesztés Az UBM Holding Nyrt-nek nincs kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége. A Csoportszinten releváns környezetvédelmi tevékenységeket a konszolidált vezetőségi jelentésben mutatjuk be. 7. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői Az UBM Csoport teljesítményének mérésére alapvetően pénzügyi mutatókat használunk, amelyek közül az EBITDA, a Nettó adósság/EBITDA és a Adósságszolgálati (DSCR) kiemelhető, viszont ezek közül az UBM Holding Nyrt- nél csak az EBITDA mutató értelmezhető. EBITDA: Adózás előtti eredmény + Kamatráfordítás + Értékcsökkenés és amortizáció EBITDA számítása Értékcsökkenés 866 Kamatráfordítás 0 Adózás előtti eredmény (31 858) Számított EBITDA (30 992) 8. Részvény információk A Társaság alaptőkéje 118 518 500 Ft, amely 23 703 700 darab, 5 Ft névértékű, azonos jogokat biztosító, névre szóló, dematerializált törzsrészvényből áll. A részvények szabadon átruházhatóak, és a kibocsátott részesedések átruházása nincs korlátozva. Különleges irányítási jogokat megtestesítő részesedések nincsenek, és a szavazati jogok sincsenek korlátozva. Az UBM Holding Nyrt. 9 magánszemély tulajdonosa és az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap között megállapodás született arról, hogy a 2022.06.30-i meghatározó tulajdonosi kör részesedése megmarad a Befektető tulajdonosi részvételének fennállásáig. A Magánszemély Tulajdonosok „lock-up” kötelezettséget vállalnak, hogy tulajdoni arányuk együttesen nem csökken 75% alá a Kibocsátóban. Az alaptőke-emelést követően a Kibocsátóban a tulajdoni részesedés megváltoztatása csak a Befektető előzetes jóváhagyásával lehetséges, amit az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap nem tagadhat meg észszerűtlenül. Kivételt jelent, ha a Magánszemély Tulajdonosok tulajdoni aránya együttesen nem csökken 75% alá. A Társaság részvényei 2017. március 3-án kerültek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére. Nincs tudomásunk az irányítási jogokkal kapcsolatos részvényesi megállapodásról, és nincs olyan megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlat következtében a vállalkozás irányításában bekövetkező változás miatt lépne hatályba, módosulna vagy szűnne meg. Továbbá nincs olyan megállapodás a Társaság és vezető tisztségviselője vagy munkavállalója között, amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, a munkavállaló felmond, vagy a jogviszony jogellenes megszüntetése, illetve nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg. 141 9. Számviteli törvény által előírt egyéb bemutatási kötelezettségek Az UBM Csoport a pénzügyi instrumentumokra valamint kockázatkezelésre vonatkozó információkat a Konszolidált Pénzügyi Kimutatásokban teszi közzé. A befektetők adatait is, akik jelentős közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek az UBM Holding Nyrt. saját tőkéjében: Tulajdonos Tulajdoni hányad (%) Botos Andor Ágoston 13,47% Varga Ákos 12,63% Varga Imre 11,57% Horváth Péter 8,72% Varga Gábor 8,77% Bustyaházai László 8,76% UBM Agro Zrt. 3,92% UBM Feed Zrt. 1,82% UBM Trade Zrt. 1,00% UBM Szeleste Zrt. 0,49% UBM Grain Zrt. 0,36% MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap 15,41% Közkézhányad 13,08% Összesen 100,00% A jelentősebb mérlegfordulónap utáni események: • 2025. június 30-án az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. közösen megalapította az UBM Nutrition Central Asia LLP nevű leányvállalatot Almatiban (Kazahsztán), 51 716 000 KZT jegyzett tőkével, amelyet a hatóságok 2025. július 9-én jegyeztek be. Az új társaság a Csoport által Kazahsztánban létesíteni tervezett premixüzem üzemeltetésére jön létre, a tervek szerint egy, a helyi piacot jól ismerő, többéves állattenyésztési tapasztalattal rendelkező kisebbségi tulajdonos bevonásával. • 2025. augusztus 5-én az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. együttműködési megállapodást kötött a KazFoodProducts-csoporthoz tartozó AsiaAgroFood JSC társasággal. A felek közösen valósítják meg és üzemeltetik a Kazahsztán Almati régiójában létesülő, évi 48 000 tonna tervezett kapacitású premixüzemet, amely az UBM Csoport helyi beruházási programjának első eleme. A beruházást az UBM Nutrition Central Asia LLP valósítja meg, amelyben az UBM Csoport 70%-os, a KazFoodProducts-csoport pedig 30%-os tulajdonrésszel fog rendelkezni. • 2025. augusztus 14-én az UBM Trade Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést kötött, amelynek keretében értékesítette az UBM Feed Romania Srl törzstőkéjének 45%-át megtestesítő, 1.233.900 RON névértékű üzletrészét. A szerződés alapján a tranzakció zárására legkésőbb 2025. november 30-ig kerül sor. • 2025. szeptember 3-án sikeresen lezárult az UBM Grain Zrt. által 2025. június 4-én megkötött részvény- adásvételi szerződés teljesítése, amelynek eredményeként az Agrifirm Magyarország Zrt. alaptőkéjének 100%-át megtestesítő 2.303 darab, egyenként 100.000 forint névértékű törzsrészvény az UBM Grain Zrt. tulajdonába került. • 2025. szeptember 8-án az UBM Csoporton belül belső részvény-átruházások történtek: az UBM Feed Zrt. összesen 106.223 darab, míg az UBM Szeleste Zrt. összesen 115.860 darab, egyenként 5 forint névértékű, a Kibocsátó által HU0000207543 ISIN azonosítóval kibocsátott névre szóló dematerializált törzsrészvényt ruházott át tőzsdén kívüli ügylet keretében az UBM Trade Zrt.-re 142 • 2025. szeptember 9-én az UBM Trade Zrt. 224.803 darab, az UBM Feed Zrt. 63.289 darab, míg az UBM Grain Zrt. 12.000 darab, egyenként 5 forint névértékű, a Kibocsátó által HU0000207543 ISIN azonosítóval kibocsátott névre szóló dematerializált törzsrészvényt értékesített az UBM Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet részére. Az ügyleteket követően a Kibocsátó leányvállalatai által tulajdonolt saját részvények száma 1.496.779 darabra, az alaptőkéhez viszonyított arányuk pedig 6,31%-ra csökkent. • 2025. szeptember 18-án az UBM Feed Kazakhstan Zrt. és az UBM Grain Zrt. új leányvállalatot alapított Kazahsztánban UBM Kazakh Investment LLP néven, 51 716 000 KZT jegyzett tőkével. A társaság székhelye Almatiban található. A részvénykibocsátással és visszavásárlással kapcsolatos döntések az igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Az UBM Holding Nyrt.-ben nincs olyan munkavállalói részvényesi rendszer által előírt irányítási mechanizmus, amelyben az irányítási jogokat nem közvetlenül a munkavállalók gyakorolják. A közgyűlés hatásköre az igazgatóság tagjának megválasztása, visszahívása valamint az alapszabály módosítása is. A vállalatirányítási szabályokat a felelős társaságirányítási szabályzatban tesszük közzé 143 Nyilatkozat Az alkalmazható számviteli előírások alapján, a Társaság legjobb tudása szerint elkészített egyedi éves beszámoló pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak az UBM Holding Nyrt. kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá az egyedi vezetőségi (üzleti) jelentés megbízható képet ad a UBM Holding Nyrt. fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. A Kibocsátó kijelenti, hogy a az egyedi éves pénzügyi kimutatások megbízhatóan mutatják be a Társaság fejlődését és teljesítményét, adatai és állításai a valóságnak megfelelnek, és nem hallgatnak el olyan tényt, ami a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentős. A Tpt. 57. §. (1) bekezdése alapján a szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Jelen, a 2025. június 30-ai éves beszámoló számszaki adataiért, valamint az elemzések és következtetések tartalmi valóságáért felelősséget vállalok. Pilisvörösvár, 2025. október 10. Horváth Péter igazgatósági tag .

AI Terminal

More from UBM Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Talk to a Data Expert