NAVIGATOR Investments PLC

Registration Form • Oct 7, 2025

NAVIGATOR INVESTMENTS NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPSZABÁLY

V á l t o z á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t ALAPSZABÁLY

A Társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ("Ptk."), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) alapján Alapszabályát az alábbiak szerint határozza meg.

1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE

• A Társaság cégneve: NAVIGATOR INVESTMENTS Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
• A Társaság rövidített cégneve: NAVIGATOR INVESTMENTS Nyrt.

2. A TÁRSASÁG SZÉKHELYE, TELEPHELYEI

A Társaság székhelye: 2040 Budaörs, Gyár u. 2.

A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

3. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA ÉS ÜZLETI ÉVE

• A Társaság elektronikus elérhetősége: info@navigatorinvest.com
• A Társaság határozatlan időre alakult.
• A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

4. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖREI

A Társaság főtevékenysége:

7020 '25 Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás (Főtevékenység)

A Társaság további tevékenységei:

4664 '25	Egyéb gép, berendezés nagykereskedelme
4663 '25	Bányászati, építőipari gép nagykereskedelme
4399 '25	M.n.s egyéb speciális szaképítés
2712 '25	Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása
2790 '25	Egyéb villamos berendezés gyártása
4321 '25	Villanyszerelés
4778 '25	Egyéb új áru kiskereskedelme
6220 '25	Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése
6310 '25	Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások
6392 '25	Egyéb információs szolgáltatás
6499 '25	M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés
7330 '25	PR, kommunikáció
7112 '25	Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7120 '25	Műszaki vizsgálat, elemzés
7210 '25	Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés

7220 '25	Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
7733 '25	Irodai gép, berendezés, számítógép kölcsönzése
7739 '25	Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
6920 '25	Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
6421 '25	Vagyonkezelés (holding)

A részvényesek tudomásul veszik, hogy amennyiben a Társaság által végzett tevékenységek bármelyike hatósági engedélyhez kötött, az adott tevékenység csak ezen engedély birtokában kezdhető meg és gyakorolható. A részvényesek tudomásul veszik továbbá, hogy a jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a Társaság akkor végezhet, ha a Társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

5. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, RÉSZVÉNYEI

• A Társaság alaptőkéje 617.540.680,- Ft, amelyből
• a) pénzbeli hozzájárulás 317.540.680,- Ft, amely az alaptőke 51,42%-a, és
• b) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás 300.000.000,- Ft, amely az alaptőke 48,58%-a.

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya az alábbi gazdasági társaságokban meglévő vagy korábbiakban fennállt üzletrész vagy az adott társaság által kibocsátott részvény:

• NAVIGATOR INVESTMENTS Zrt., melynek jegyzett tőkéje: 112.600.000 HUF
• NAVIGATOR INVEST Kft., melynek jegyzett tőkéje: 185.000.000 HUF
• Tyneway Magyarország Kft., melynek jegyzett tőkéje: 500.000 HUF
• R-Bánya Projekt Kft., melynek jegyzett tőkéje: 1.000.000 HUF
• Navigator Fleet Kft., melynek jegyzett tőkéje: 900.000 HUF

A Társaság alaptőkéjét a részvényesek a Társaság rendelkezésére bocsátották.

A Társaság alaptőkéje 55,784,068 db, egyenként 10,- Ft névértékű, azonos tartalmú és mértékű jogokat megtestesítő, névre szóló, "A" sorozatú törzsrészvényből és 5.970 db, egyenként 10.000,- Ft névértékű, azonos tartalmú és mértékű jogokat megtestesítő, névre szóló, "H" sorozatú kamatozó részvényből áll. A Társaság részvényei dematerializált formában előállított értékpapírok.

A Társaság részvényei közül 5.970 db (ötezer-kilencszázhetven darab) kamatozó részvény 2024.12.19. napjával részvényenként 134.000,- Ft (százharmincnégyezer forint), összesen 799.980.000,- Ft (hétszázkilencvenkilencmillió-kilencszáznyolcvanezer forint) kibocsátási értéken került forgalomba hozatalra.

A kamatozó részvényekhez kapcsolódó jogok:

Részvényhez szavazati jog	kapcsolódó	1 db szavazat / részvény
Részvényhez kamat mértéke	kapcsolódó	Kamat = Részvény névértéke * Kamatláb * Korrekciós Tényező 1 * Korrekciós Tényező 2
Kamatláb		A Kamatmegállapítási Napon irányadó 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar

	államkötvény hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben) + 3,5% / év.
	Amennyiben a Kamatmegállapítási Napon nincs forgalomban 5 éves futamidejű, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény, úgy a kamat mértéke a 5 éves magyar állampapír futamidejéhez legközelebb eső, forintban denominált, intézményi befektetők számára is megvásárolható magyar államkötvény hozama (ÁKK honlapon közzétett mértékben) + 3,5% / év.
Korrekciós Tényező 1	Részvény kibocsátási értéke / Részvény névértéke (azaz: 134.000,- Ft/10.000,- Ft)
Korrekciós Tényező 2	A kibocsátás évében = Kibocsátás napja (ezt a napot is beleértve) és 2024.12.31. (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365 A kibocsátást követő években = 1 A részvények átalakítása, illetve bevonása évében = Átalakítás, illetve bevonás napja (ezt a napot is beleértve) és a tárgyév utolsó napja (ezt a napot is beleértve) közötti napok száma / 365
Kamatfizetési Időszak	Az az időszak, amelyre kamatot kell fizetni. A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja (ezt a napot is beleértve) és az első Kamatmegállapítási Nap, azaz 2024.12.31. (ezt a napot is beleértve) közötti időszak, azt követően az adott Kamatmegállapítási nap (ezt a napot nem beleértve) és a soron következő Kamatmegállapítási nap (ezt a napot is beleértve) közötti időszak.
Kamatmegállapítási Nap	A Társaság ezen a napon állapítja meg a soron következő Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét ("Kamatösszeg"). A kibocsátás évében ez a kibocsátás időpontja, azt követően minden év december 31. napja.
Kamatfizetési Nap	Minden évben a Társaság rendes közgyűlését követő 5. munkanap.
Kamatfizetési korlát	Kamatfizetésre a Ptk. 3:238. § (2) bekezdés szerinti esetben kerül sor. A Társaság az éves rendes közgyűlésén köteles megállapítani, hogy az adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozó Kamatösszeg kifizetésére sor kerülhet-e, illetve milyen mértékben kerülhet sor. Amennyiben adott Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan a Kamatösszeg kifizetésére nem, vagy csak részben kerül sor, úgy a ki nem fizetett kamat összege továbbgörgetésre kerül a soron következő Kamatfizetési Időszakra, vagy Kamatfizetési Időszakokra mindaddig, amíg a – kamatos kamatként számított – Kamatösszeg teljes egésze ténylegesen kifizetésre nem kerül.
Kamatösszegre jogosult személy	A Kamatösszegre az a személy jogosult, aki a Társaság Kamatmegállapítási Napot követő éves rendes közgyűlésére készített tulajdonosi megfeleltetés időpontjában ("Fordulónap") a részvény tulajdonosa volt.
Kibocsátás módja	Az értékesítésre az (EU) 2017/1129 rendelet és a tőkepiaci törvény szerinti tájékoztató közzététele nélkül kerül sor, figyelemmel arra, hogy az új részvények, a jegyzési elsőbbség kizárása mellett csak minősített befektetők részére kerül felajánlásra.
Egyéb rendelkezések	• Nem kell kamatot fizetni arra a részvényre, amely a Fordulónapon a Társaság tulajdonában áll. • A kamatozó részvény után a részvény névértékével arányos mértékű osztalék jár. • A Társaság 2027.12.17. napjától bármikor jogosult a kamatozó részvényeket a kibocsátási értéken – korlátozás nélkül

• bármennyi vételi joggal érintett részvényre bármennyi ügylet keretében – megvásárolni a részvény mindenkori tulajdonosától (vételi jog), a vételi jogot megállapító szerződés szerint azzal, hogy a vételi jog gyakorlására harmadik személyt is kijelölhet.
• A kamatozó részvények mindenkori tulajdonosa 2029.12.17. napjától bármikor jogosult a jelen határozat szerinti alaptőkeemelés keretében lejegyzett és a vételi jog gyakorlásával nem érintett részvényeit 152.400 Ft részvényenkénti áron (azaz a kibocsátási érték 113,731%-án) – korlátozás nélkül bármennyi eladási joggal érintett részvényre bármennyi ügylet keretében – értékesíteni a Társaság részére (eladási jog), az eladási jogot megállapító szerződés szerint. A Társaság 2029.12.17. napjáig jogosult egyoldalúan és indoklás nélkül úgy határozni, hogy a kamatozó részvények mindenkori tulajdonosa 2029.12.17. napja helyett csak 2032.12.17. napjától jogosult bármikor a jelen határozat szerinti alaptőke-emelés keretében lejegyzett és a vételi jog gyakorlásával nem érintett részvényeit értékesíteni (a fent meghatározott ugyanazon eladási áron) a Társaság részére (eladási jog), az eladási jogot megállapító szerződés szerint.
• A Társaság jogosult bevezetni a kamatozó részvényeket a Budapesti Értéktőzsde által üzemeltetett Xtend piacra.
• Az egy részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó, egymással megegyező névértékű részvények azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat testesítenek meg. Az egyes részvények más részvényfajtába, illetve részvényosztályba vagy részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításáról a Közgyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel — beleértve az érintett részvényfajtába, illetve részvényosztályba vagy részvénysorozatba tartozó szavazásra jogosító részvények utáni szavazatokat — hozott határozatával dönthet. Előbbieken felül a határozat meghozatalához az átalakítással hátrányosan érintett részvényfajta, illetve részvényosztály vagy részvénysorozat részvényesei egyszerű többségének hozzájárulása is szükséges.
• A Társaság a törvény által megengedett valamennyi részvényfajtát kibocsáthat, így törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt és visszaváltható részvényt.

6. A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYESEI

A Társaság részvényeseit és részvényeik számát a részvénykönyv tartalmazza.

7. A RÉSZVÉNY ÁTRUHÁZÁSA, A RÉSZVÉNYKÖNYV

• A dematerializált részvény átruházására a Ptk., a Tpt., valamint az értékpapír-számlavezetésről rendelkező és egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés illetve jóváírás útján kerülhet sor. A részvény tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
• A Társaság részvényei szabadon átruházhatók, az átruházás nem esik korlátozás alá.
• A Társaság Igazgatósága vagy jogszabályok szerinti megbízottja a részvényesekről ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is – részvénykönyvet vezet. Ha az Igazgatóság a részvénykönyv vezetésére mást bíz meg, a megbízás tényét és a megbízott személyét a Társaság honlapján és a további kötelező elektronikus közzétételi felületeken is közzé kell tenni. A részvénykönyv vezetője nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő – nevét, lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes

részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.

• A részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.
• A részvény átruházása kivételével nem gyakorolhatja a Társaság vonatkozásában részvényesi jogait a részvény tulajdonosa, aki a részvényét a jogszabályoknak és ezen Alapszabálynak a részvény átruházására illetve megszerzésére vonatkozó korlátozást sértő módon szerezte, vagy olyan részvényt birtokol, illetve olyan részvény tulajdonosa, amelyet a jogszabály és/vagy az Alapszabály szerint nem szerezhet meg.
• A részvénykönyvbe való bejegyzéskor az Igazgatóság a kérelem, az értékpapír-számlavezető igazolása és az átruházás valódiságát nem köteles vizsgálni. A Társaság nem vállal felelősséget az értékpapír-számlavezetők mulasztásának következményeiért.

Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az,

• a) aki így rendelkezett, vagy
• b) aki részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

Ha a részvényes a fenti a) pont alapján úgy rendelkezett, hogy adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe és a részvényesi jogok gyakorlására meghatalmazott bejegyzésére sem került sor, továbbá a b) pont esetén a részvényes tulajdonában álló részvény alapján a részvénytársasággal szemben részvényesi jog nem gyakorolható.

A részvényesi jogok gyakorlása esetén a Társaság jogosult esetenként az aktuális részvénytulajdon igazolását kérni a részvényestől.

• Ha a részvényes részvényesi jogait gyakorolni kívánja, a részvényről az értékpapír-számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapír-számlavezető megnevezését és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogai gyakorlására tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.
• Az Igazgatóság jogosult a Tpt. szerinti tulajdonosi megfeleltetés alkalmazásáról dönteni. Ez esetben az Igazgatóság a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi. Tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvényesi joggyakorláshoz tulajdonosi igazolásra nincs szükség.
• A részvényes részvényesi jogosultságait képviselő útján is gyakorolhatja. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. Nem lehet képviselő a Társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és könyvvizsgálója. A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A részvényes a részvényesi jogainak Társasággal szemben történő gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg. A részvényesi meghatalmazott a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja. A részvényesi meghatalmazottat a részvénykönyvbe be kell jegyezni.

8. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

Az alaptőke felemelésére a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés felhatalmazása alapján az Igazgatóság jogosult.

Az alaptőke felemelésére új részvények forgalomba hozatalával, az alaptőkén felüli vagyon terhére, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, továbbá feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával kerülhet sor.

Az átváltoztatható, az átváltozó és jegyzési jogot biztosító kötvényből fakadó jogok gyakorlásának szabályait az azok forgalomba hozataláról rendelkező határozat állapítja meg

Az alaptőke felemelésére új részvények forgalomba hozatalával csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részvényesek a Társaság által korábban forgalomba hozott részvények névértékét, illetve kibocsátási értékét teljes mértékben befizették, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották.

Elsőbbségi jog az alaptőke felemelése esetén

Az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében, új törzsrészvények kibocsátásával történő felemelése esetén a részvényesek az újonnan kibocsátandó részvények átvételére elsőbbségi joggal rendelkeznek. Az elsőbbségi jog gyakorlására valamennyi részvényes, sorrend nélkül jogosult.

A részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlásának feltétele, hogy az alaptőkeemelésről és az elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről közzétett tájékoztató hirdetmény megjelenésétől számított 15 napon belül a részvényes, aki elsőbbségi jogával élni kíván, az általa megszerezni kívánt részvénymennyiség átvételére vonatkozó kötelezettségvállalást tegyen. A kötelezettségvállalás akkor joghatályos, ha azáltal illetve azzal egyidejűleg a részvényes mindazon feltételeket teljesíti, amelyeket az alaptőke-emelésről szóló határozat előír. Elsőbbségi jogával az a részvényes élhet, aki az alaptőke-emelésről rendelkező közgyűlési illetve igazgatósági határozat meghozatalának napján vagy – ha ez a határozat meghozatalának napjától eltérő nap – a hatályba lépésének napján fennálló részvényesi minőségét és részvényei darabszámát az értékpapírszámlavezetője által kiállított tulajdonosi igazolással a nyilatkozattételi határidőn belül igazolja.

A részvényesi elsőbbségi jog alapján megszerezhető részvények mennyiségét, névértékét, kibocsátási értékét, az elsőbbségi jog érvényesítésére nyitva álló időszak kezdő- és zárónapját és a jog gyakorlásának módját az alaptőke felemeléséről rendelkező közgyűlési (igazgatósági) határozat állapítja meg, amelyet az Igazgatóság a Társaság honlapján és további kötelező közzétételi felületein elektronikus úton közzétesz, a részletszabályokkal kapcsolatos tájékoztatással együtt.

Az elsőbbségi jog gyakorlására jogosult részvényesek a kibocsátásra kerülő új részvényekből főszabály szerint legfeljebb részvényeik névértéke arányának megfelelő, egész számra lefelé kerekített számú részvény átvételére vállalhatnak kötelezettséget, azonban a Közgyűlés (Igazgatóság) határozatában rendelkezhet úgy is, hogy ezt meghaladó mértékben biztosít átvételi jogosultságot a részvényesek számára. Amennyiben ilyen esetben a részvényesek elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó joghatályos kötelezettségvállalása alapján az átvenni vállalt részvények mennyisége a közgyűlési határozatban meghatározott részvénymennyiséget vagy annak felső határát meghaladja, az elsőbbségi jogukat gyakorló részvényesek az új részvényeket – amennyiben a vonatkozó közgyűlési (igazgatósági) határozat a túljegyzés esetére eltérő allokációs szabályokat nem állapít meg – meglévő részvényeik névértéke egymáshoz viszonyított arányában szerezhetik meg.

A részvényes által az elsőbbségi joggyakorlást követően átvehető részvények mennyiségéről - ha a részvényes részéről befizetés történt, a többletfizetés visszatérítésével - a Társaság az érintett részvényeseket a 15 napos határidő leteltét követő 8 napon belül értesíti. Amennyiben a részvényes a rendelkezésre álló 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy tekintendő, hogy elsőbbségi jogával nem kíván élni.

Az elsőbbségi jog az Igazgatósághoz címzett írásbeli jognyilatkozattal gyakorolható, amelyhez mellékelni kell a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot is, amely nélkül megtett jognyilatkozat hatálytalan. A jognyilatkozat az Igazgatósághoz történt megérkezését követően nem módosítható.

A Közgyűlés – az Igazgatóság előterjesztése alapján – a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására irányuló indítvány indokait, az alaptőke-emelés célját, a kibocsátandó részvények számát, fajtáját, osztályát, azok ellentételezését, a korlátozás vagy kizárás indokolását.

A Közgyűlés felhatalmazhatja az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére. A felhatalmazásban meg kell jelölni azt a legmagasabb összeget, amelyre az Igazgatóság meghatározott, legfeljebb 5 éves időtartam alatt az alaptőkét felemelheti.

Az Igazgatóság felhatalmazása valamennyi alaptőke-emelési esetre és módra vonatkozhat. Az Igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az Igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is, ideértve különösen az Alapszabálynak az alaptőke felemelése vagy az újonnan kibocsátásra kerülő részvényfajtákra vonatkozó rendelkezések miatt szükséges módosítását, a jegyzési elsőbbségi jog kizárását, illetve korlátozását, közbenső mérleg elfogadását.

• A Közgyűlésnek az alaptőke leszállításával kapcsolatos határozata csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptőke leszállításával érintett részvényfajta vagy részvényosztály részvényesei külön határozat meghozatalával egyhangúlag hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
• Az alaptőke leszállítása a részvények bevonásával történik.
• A részvényesnek az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni, vagy a részvényre vonatkozó hátralékos befizetést elengedni csak az alaptőke leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzését követően lehet.
• Az alaptőke leszállításáról döntő Közgyűlést összehívó meghívónak az egyébként kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét.

9. A RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZVÉNYESI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A részvényesek jogai

9.1.1 A részvényest megillető vagyoni jogok:

Osztalékhoz való jog

A részvényest a Társaság felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényei névértékére jutó arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az Igazgatóság által meghatározott és osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapra vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés alapján a részvénykönyvbe bejegyzésre kerül. A Társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényekre eső osztalékot nem veszi figyelembe.

A Közgyűlés a számviteli törvény szerint elkészített éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg az Igazgatóság – a Felügyelőbizottság által előzetesen véleményezett – javaslata alapján dönthet az osztalékfizetésről A Közgyűlés napja és az osztalékfizetés kezdőnapja között legalább tíz (10) munkanapnak kell eltelnie. Az osztalékfizetés pontos napját az Igazgatóság határozza meg és erről közleményben tájékoztatja a részvényeseket. Az osztalék teljesítésére nem pénzbeli juttatás formájában nincs lehetőség.

A Közgyűlés az Igazgatóság javaslatára dönt az osztalékfizetésről. Az osztalékfizetés időpontját az Igazgatóság határozza meg. Az osztalékfizetés mértékéről, valamint az osztalékfizetés kezdő napjáról rendelkező határozatokon alapuló, az osztalék mértékét is tartalmazó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak kell eltelnie.

A Társaság köteles a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Xtend Általános Üzletszabályzata szerinti Exkupon Nap előtt 2 (Kettő) Kereskedési Nappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon Nap legkorábban a kupon mértékét megállapító közgyűlést követő harmadik Kereskedési Nap lehet.

Osztalékelőleg

A Közgyűlés két egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Osztalékelőleg fizetéséről a Közgyűlés az Igazgatóság – a Felügyelőbizottság által előzetesen véleményezett – javaslatára dönt.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a Társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

A jelen Alapszabály felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a Közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről.

Likvidációs hányadhoz való jog

A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon a Társaság részvényeseit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a Társaság javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek, figyelembe véve a Ptk. 3:322. §-ában foglaltakat is.

9.1.2 A részvényeseket megillető kisebbségi jogok:

Közgyűlés összehívásának joga

A Társaság azon részvényese vagy részvényesei, akik együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a Társaság Közgyűlésének összehívását. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül nem intézkedik a Közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, úgy a Közgyűlést az indítványozók kérelmére a Társaságot nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására.

Napirend kiegészítéséhez való jog

Ha a Társaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő - javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezésének joga

• a) Ha a Társaság Közgyűlése elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkező részvényesnek vagy részvényeseknek a Közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a Társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.
• b) A Társaságnak együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesei a részvényesek javára a Társaság saját tőkéjéből, a részvényesek tagsági jogviszonyára figyelemmel teljesített kifizetés jogszerűségének vizsgálata céljából a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül könyvvizsgáló kirendelését kérhetik a nyilvántartó bíróságtól, ha a kifizetés következtében a Társaság saját tőkéje nem éri vagy érné el a Társaság alaptőkéjét vagy veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét.

Igényérvényesítés kezdeményezéséhez való jog

Ha a Közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Társaságnak valamely részvényes, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok egy százalékával rendelkező részvényesek a Közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül a Társaság képviseletében a Társaság javára maguk is érvényesíthetik.

9.1.3 A részvényest megillető közgyűlési jogok:

A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni.

A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan a részvényesnek a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére az Igazgatóság a napirendi pont tárgyalásához a szükséges felvilágosítást - jogszabályban foglalt kivétellel - köteles megadni úgy, hogy a részvényes a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 (három) nappal megkapja.

Az Igazgatóság a beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait a Közgyűlést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal köteles a részvényesek tudomására hozni.

A részvényesek kötelezettségei és felelőssége

A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Ha a részvényes a vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az Igazgatóság harminc (30) napos határidő kitűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a részvényest a teljesítésre. A határidő eredménytelen elteltével a részvényes részvényesi jogviszonya megszűnik. A teljesítés elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

10. A KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés jogállása, hatásköre

A részvényesek a jogszabály vagy az Alapszabály alapján az őket megillető döntési jogköröket a részvényesek összességéből álló Közgyűlésen gyakorolják. A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amit jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A Közgyűlés hatáskörébe az alábbi kérdések tartoznak:

• a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
• b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról,
• c) döntés a Társaság részvényeinek szabályozott piacról vagy multilaterális kereskedési rendszerből történő kivezetéséről, részvényeinek más piacra való átvezetéséről;
• d) a Társaság átalakulásának, egyesülésének és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
• e) döntés az alaptőke leszállításáról;
• f) döntés az egyes részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, részvényosztályok átalakításáról;
• g) döntés a Társaság által kibocsátott részvények harmadik személy általi megszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi segítség nyújtásáról;
• h) döntés az alaptőke felemeléséről, az Igazgatóság alaptőke felemelésére vonatkozó felhatalmazásáról;
• i) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, illetve az Igazgatóság felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;
• j) az Igazgatóság tagjának megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
• k) a Felügyelőbizottság tagjainak, az Auditbizottság tagjainak a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
• l) vezérigazgatói és vezérigazgató-helyettesi pozíció létrehozása és megszüntetése, vezérigazgató kinevezése és visszahívása;
• m) cégvezető kinevezése és visszahívása;
• n) Könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazása megállapítása;
• o) a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;
• p) a javadalmazási politikáról való, illetve az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésről szóló véleménynyilvánító szavazás;
• q) döntés a felelős társaságirányítási jelentés elfogadásáról;
• r) döntés a vonatkozó jogszabályok, illetve tőzsdei szabályok által meghatározott éves beszámoló elfogadásáról,
• s) döntés az adózott eredmény felhasználásáról;

• t) döntés saját részvény megszerzéséről, továbbá az Igazgatóság saját részvény megszerzésére vonatkozó felhatalmazásáról;

• u) döntés átváltoztatható, átváltozó, vagy jegyzési jogot biztosító kötvények kibocsátásáról, továbbá az Igazgatóság felhatalmazásáról átváltoztatható kötvény kibocsátására;

• v) döntés az Igazgatóság tagjai részére megadható felmentvény tárgyában;
• w) döntés az Igazgatóság tagjaival, a felügyelőbizottsági tagokkal és az állandó könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről;
• x) döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlés a fenti a)-g) pontokban foglalt kérdésekben a Közgyűlésen képviselt szavazatok háromnegyedes többségével dönt, egyebekben a Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az alaptőke felemeléséről [h) pont] és az egyes részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásáról [f) pont] szóló döntésekhez szükséges az érintett részvénysorozatok részvényeseinek egyszerű többséggel meghozott hozzájárulása.

A c) pont vonatkozásában a Társaság kifejezetten vállalja, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: "Tpt.") 63. § (7) bekezdésében a kivezetésről szóló közgyűlési döntést nem támogató részvényesek számára biztosított eladási jogot biztosítani fogja a Tpt-ben írt feltételekkel azonos feltételek szerint. E tekintetben a jelen pont rendelkezését a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint piacműködtető és a Társaság a Ptk. 6:136. § szerinti, a Társaság által harmadik személy javára szóló szerződéses kötelezettségvállalásnak tekintik, amelynek során a Társaság elfogadja, hogy a mindenkor hatályos Budapesti Értéktőzsde Xtend Általános Üzletszabályzatára hivatkozással az érintett részvényes közvetlenül követelheti a Társaságtól, hogy a részvényeit a Tpt. 63. § (7) bekezdésének, illetőleg 63/A §-ának megfelelően tőle vegye meg. A részvényes a javára kikötött fenti vételi kötelezettség teljesítését a Társaság kivezetésről szóló közgyűlési határozatáról történt tudomásszerzését követően követelheti, tekintettel arra, hogy a részvényes javára szóló jelen pont szerinti kötelezettségvállalásról történt értesítésének egyrészt a mindenkor hatályos Budapesti Értéktőzsde Xtend Általános Üzletszabályzata bárki számára elérhető módon történt közzététele, másrészt a részvényesnek a Társaság kivezetési döntéséről való tudomásszerzése minősül.

A Közgyűlés olyan határozata, amely a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításáról dönt vagy valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényesei külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát - nem alkalmazhatók. Érintettnek minősülnek azok a részvényfajták, részvényosztályok, illetve részvénysorozatok, amelyekbe az átalakítani tervezett részvények a tervezett döntést megelőzően és követően tartoznak, illetve amelyeket a hátrányos módosítás közvetlenül érint. Az érintett részvényfajta, részvényosztály, illetve részvénysorozat hozzájárulása akkor tekinthető megadottnak, ha a vonatkozó határozattervezethez az érintett részvényesek legalább egyszerű többsége előzetesen az alábbiak szerint hozzájárult vagy az ellen tiltakozó nyilatkozatot nem tett. Az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő határozattervezettel kapcsolatos határozati javaslatát köteles a tervezett közgyűlési döntést legalább 21 nappal megelőzően elektronikus úton közzétenni a társaság honlapján, valamint további közzétételi felületein. Az érintett részvényesek a közlemény megjelenésétől számított 15 napon belül írásban, postai úton továbbított levélben jogosultak nyilatkozni úgy, hogy a nyilatkozat legkésőbb a határidő utolsó napján 17:00 óráig a Társaság székhelyére beérkezzék. Részvényenként egy nyilatkozattételi perióduson belül egy nyilatkozat tehető. Ha a részvényes a fenti nyilatkozattételi határidőn belül nem nyilatkozik, az ellenvéleménye hiányának tekintendő és előzetes hozzájárulásnak minősül.

Ha a Közgyűlés a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok, vagy hiányosak voltak. Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a Közgyűlés következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.

A Közgyűlés összehívása

A Közgyűlést a Közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően az Igazgatóság meghívó közzétételével hívja össze. A Közgyűlést évente legalább egyszer, május 31. napjáig – a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása érdekében – össze kell hívni (rendes Közgyűlés). A Közgyűlés helye a Társaság székhelye, de az Igazgatóság jogosult más belföldi helyet is meghatározni.

A meghívó tartalmazza:

• a Társaság nevét és székhelyét,
• a Közgyűlés idejét és belföldi helyszínét,
• a Közgyűlés napirendjét,
• a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit,
• a Közgyűlés megtartásának módját,
• a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket,
• a határozattervezetek és a Közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyét,
• a Közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt Közgyűlés helyét és idejét.

Az Igazgatóság bármely személyt meghívhat a Közgyűlésre, számára véleményezési, hozzászólási jogot biztosíthat, ha vélelmezi, hogy e személy jelenléte és véleménye elősegíti a részvényesek tájékoztatását, illetőleg segíti a közgyűlési döntések meghozatalát.

Ha a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli Közgyűlés összehívására kerül sor, a Közgyűlést annak kezdőnapját legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell összehívni.

A Társaság honlapján, a Közgyűlést legalább 21 (huszonegy) nappal megelőzően nyilvánosságra hozza a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, valamint a Ptk. 3:272. § (3) bekezdése szerinti további adatokat, információkat.

Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.

Részvétel a Közgyűlésen

A Közgyűlésen való részvényesi részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon 18 óráig a Társaság részvénykönyvébe bejegyzésre kerüljön és ugyanezen időpontig az értékpapírszámlavezető által kiállított tulajdonosi igazolás a Társaság rendelkezésére álljon. A Közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a Közgyűlés illetve a megismételt Közgyűlés napjáig érvényes. A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámla-vezető az értékpapírszámlán a részvényre vonatkozó változást csak a tulajdonosi igazolás egyidejű visszavonása mellett vezethet át.

A részvényes a részvényhez fűződő jogait személyesen vagy képviselője útján gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviseleti meghatalmazás hatálya kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésre és a felfüggesztett Közgyűlés folytatására is. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a Közgyűlés megnyitása, illetve - ha a meghatalmazás egy adott napirenden történő szavazásra vonatkozik - a napirend tárgyalásának megkezdése előtt az Igazgatóságnak benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A meghatalmazások benyújtásának határideje – a tulajdonosi igazolásokkal egyezően - a Közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanap 18 órája.

A Közgyűlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés esetén tulajdonosi igazolásra nincs szükség, ez esetben a közgyűlési részvételhez a részvényesnek neve/cégneve, lakcíme/székhelye valamint telefonszáma vagy e-mail címe megadásával részvételi szándékát kell írásban bejelentenie a Közgyűlést megelőző munkanapon 12 óráig.

A részvénykönyvbe bejegyzett személy Közgyűlésen történő részvételi és a Közgyűlésen gyakorolható részvényesi jogait nem érinti a részvénynek a Közgyűlés napját megelőző átruházása.

Határozatképesség, a szavazati jog gyakorlásának általános szabályai

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő, szavazásra jogosult részvényes részt vesz. Minden 10 Ft (tíz forint) névértékű törzsrészvény, illetve minden 10.000,- Ft (tízezer forint) névértékű kamatozó részvény egy szavazatra jogosít.

A határozatképességet minden határozat meghozatalánál vizsgálni kell.

A Társaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat. A Közgyűlésen a határozatképesség megállapításánál a saját részvényeket figyelmen kívül kell hagyni.

Ha egy részvényes valamely kérdésben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

A Társaság Közgyűlésének határozathozatala során nem alkalmazandóak a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések.

Elektronikus Közgyűlés.

Az Igazgatóság kezdeményezésére a Közgyűlés megtartására telefonkonferencia vagy videokonferencia keretében is sor kerülhet ("Elektronikus Közgyűlés"), kivéve, ha a bármely részvényes kifejezetten kéri az ülés megtartását. Ebben az esetben a Közgyűlésre szóló meghívónak a 10.2. pontban megjelölteken túl tartalmaznia kell a telefonkonferenciába, illetve videokonferenciába való bekapcsolódáshoz szükséges, a résztvevő tagok azonosítására szolgáló kódot, valamint a telefon-, illetve videokonferencia eléréséhez szükséges telefonszámot, illetve egyéb elérési módot. A részvényes Elektronikus Közgyűlésen való jelenléte abban az esetben tekinthető személyes részvételnek, amennyiben a Közgyűlés teljes időtartama alatt hallja a hozzászólásokat és számára is biztosított a hozzászólás lehetősége.

Az Elektronikus Közgyűlésen elhangzottakat, valamint az ott hozott határozatokat felvétel útján rögzíteni kell és az adathordozót meg kell őrizni a Társaság székhelyén. Az Elektronikus Közgyűlésen – annak megnyitását követően – a részvényesek megválasztják az elhangzottakat rögzítő személyt. Ez a személy pedig gondoskodik az elhangzottak felvétel útján való rögzítéséről. Amennyiben az Elektronikus Közgyűlésen hozott határozatot a vonatkozó jogszabályok értelmében be kell nyújtani az illetékes cégbírósághoz, a fenti felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Igazgatóság hitelesít. Az Elektronikus Közgyűlésre egyebekben a Közgyűlésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni

Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 1 (egy) nappal és legfeljebb 21 (huszonegy) nappal követő időpontra hívják össze.

A Közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott Közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a Közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott Közgyűlés esetén a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

A Közgyűlés lebonyolítása

A Közgyűlésen az Igazgatóság elnöke vagy az Igazgatóság által ezzel a feladattal megbízott személy elnököl.

A Közgyűlés elnöke

• megnyitja a Közgyűlést;
• megvizsgálja a Közgyűlés összehívásának szabályszerűségét;
• ellenőrzi a részvényesek képviselőinek meghatalmazását, képviseleti jogosultságát;
• a jelenléti ív alapján megállapítja a Közgyűlés határozatképességét és a leadható szavazatok számát, ha ez nem áll fenn, rendelkezik a megismételt Közgyűlés szükségességéről,
• kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt és előterjesztést tesz a megválasztandó jegyzőkönyv-hitelesítő részvényes, valamint a szavazatszámlálók személyére,
• vezeti a tanácskozást a napirend alapján, ismerteti a határozati javaslatokat,
• elrendeli a szavazást, megállapítja és ismerteti annak eredményét és a Közgyűlés határozatát,
• szünetet rendel el, megállapítja a Közgyűlés felfüggesztését, illetve berekeszti azt;
• gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és a jelenléti ív elkészítéséről.

A Közgyűlésen a határozathozatal

• a) szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával,
• b) kézfelemeléssel,
• c) számítógépes szavazatszámlálással,
• d) egyéb meghatározott módon történik.

A Közgyűlésen történő szavazás módjáról az Igazgatóság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. Amennyiben a szavazás szavazójegy leadásával vagy felmutatásával történik, az igazolt részvényes szavazójegyet kap, amelyen szerepel a részvények darabszáma és az annak alapján gyakorolható szavazati jog mértéke, a társaság cégneve, a részvény fajtája, a részvényes neve, a Közgyűlés időpontja és az "igen", "nem" illetve "tartózkodás" egyértelmű jelölésére vonatkozó rovat. Amennyiben a szavazás szavazójeggyel történik, a nem egyértelműen kitöltött szavazójeggyel leadott szavazat érvénytelennek minősül. A "tartózkodás" leadott szavazatnak számít. A határozati javaslat megszavazása tekintetében csak az "igen" szavazatok vehetők figyelembe.

Szavazás során az összes módosító és az eredeti határozati javaslatot fel kell tenni szavazásra. A Közgyűlés elsőként a módosító javaslatokról szavaz a benyújtásuk sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatot kell feltenni szavazásra.

Jelenléti ív, jegyzőkönyv

A Társaság a Közgyűlésen megjelent részvényesekről, illetve képviselőikről jelenléti ívet, a Közgyűlésről jegyzőkönyvet készít a jogszabályban előírt tartalommal. A jelenléti ívet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a hitelesítőnek megválasztott részvényes hitelesíti.

Az Igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a Közgyűlés befejezését követő 30 (harminc) napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.

Bármely részvényes kérheti a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását az Igazgatóságtól, melyet az Igazgatóság köteles kiadni.

A Társaság a Közgyűlésen hozott határozatokat, javadalmazási politikáját és a javadalmazási jelentést honlapján és a jogszabályban meghatározott közzétételi helyeken közzéteszi.

11. AZ IGAZGATÓSÁG

Az Igazgatóság jogállása

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb hét tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja. Az Igazgatóság döntéseit a jelenlévők szótöbbségével hozza.

Az Igazgatóság tagjai közül elnököt választ. Az Igazgatóság működésének részletes szabályait az Igazgatóság által készített ügyrend tartalmazza, beleértve a határozatképességre és döntéshozatalra vonatkozó szabályokat. Az Igazgatóság Ügyrendje alapján az Igazgatóság feladatés hatáskörébe tartozó egyes feladatokat és hatásköröket az Igazgatóság meghatározott tagjaira delegálhatja.

Az Igazgatóság tagjai feladataikat a Társaság érdekeinek megfelelően kötelesek ellátni.

Az Igazgatóság hatásköre, feladatai

Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik az alábbiakban felsorolt kérdések eldöntése:

• a) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatának az elkészítése, előterjesztése;
• b) a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetése;
• c) a közgyűlési döntést igénylő kérdésekben előzetes állásfoglalás kialakítása, javaslat előterjesztése; a Társaság éves és hosszú távú szakmai programjainak, az éves pénzügyi, fejlesztési és üzleti terveknek és üzletpolitikai koncepcióknak az előkészítése, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzése;
• d) a Társaság könyvvizsgálójának megválasztására vonatkozó határozati javaslat előterjesztése;
• e) a Társaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató, a Budapesti Értéktőzsde szereplői számára előírt módon elkészített jelentés előterjesztése az éves rendes Közgyűlés elé;
• f) a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente egyszer a Közgyűlés és háromhavonta a Felügyelőbizottság részére jelentés készítése;
• g) hatóságok és egyéb szervek felé előírt kötelező jelentések teljesítése;
• h) a Társaság részvénykönyvének vezetése vagy annak céljából megbízás adása;
• i) saját részvény megszerzése a Közgyűlése felhatalmazása alapján vagy a Társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során;

• j) az ügyvezetés ellátása, vezérigazgató, vezérigazgató helyettesek és cégvezető tevékenységének ellenőrzése;

• k) vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek és cégvezető felett a munkáltatói jogok gyakorlása;

• l) ügyek meghatározott csoportjaira nézve döntés a Társaság munkavállalóinak cégjegyzési joggal történő felruházásáról, megvonásáról és egyúttal a cégjegyzés módjának megállapításáról;
• m) a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és a Társaság munkaszervezetének kialakítása;
• n) az Igazgatóság belátása szerint vonhat az Igazgatóság hatáskörébe munkaszervezeten belüli kérdéseket, amennyiben azok nem tartoznak más szervek fenntartott hatáskörébe;
• o) kötelező jelentések és szabályzatok előkészítése a közgyűlés részére (ideértve különösen a javadalmazási politikát és a javadalmazási jelentést), vagy elfogadása;
• p) a Társaság által vezető tisztségviselő számára nyújtandó kölcsön jóváhagyása.

A Közgyűlés felhatalmazhatja az Igazgatóságot saját részvény vásárlására, legfeljebb tizennyolc hónapos időtartamra. A felhatalmazással együtt meg kell határozni a megszerezhető részvények fajtáját (osztályát), számát, névértékét, visszterhes megszerzés esetében az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegét. Nincs szükség a Közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében, illetőleg jogszabály által meghatározott egyéb esetekben kerül sor.

Az Igazgatóság köteles 8 (nyolc) napon belül - a Felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a Közgyűlést értesíteni és határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

• a) a Társaság saját tőkéje az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy
• b) a Társaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, vagy
• c) a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy
• d) a Társaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

Az Igazgatóság tagjai kérhetik a bíróságtól a Közgyűlés és a Társaság egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

Az Igazgatóság tagjai e jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért a Társaság felel. Az Igazgatóság tagja a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. Az Igazgatóság tagjai az ügyvezetési tevékenység során a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

Az Igazgatóság tagjai

Az Igazgatóság tagjai tisztségüket – a Társasággal kötött megállapodás szerint – megbízási jogviszonyban látják el.

Az Igazgatóság tagjai határozatlan időtartamra:

Név: Jutasi Zoltán Zsolt

Lakóhely: 8600 Siófok, Júlia u. 7. Születési idő: 1971.09.21. Anyja neve: Horváth Margit Anna

Név: Jutasi Yvette

Lakóhely: 8600 Siófok, Júlia u. 7. Születési idő: 1975.05.17 Anyja neve: Karasz Mária

Név: Thomas P.B. Frater

Lakóhely: 12 Mastuxet Ave, Westerly, RI 02891 USA

Születési idő: 1964.11.10. Anyja neve: Pataki Viola

Név: Rácz Erika Erzsébet

Lakóhely: 9028 Győr, Gábor Áron utca 5. Születési idő: 1976. szeptember 11. Anyja neve: Kisded Erzsébet

Név: Sóvári Olivér János

Lakóhely: 1134 Budapest, Lőportár utca 12. VI. emelet 4.

Születési idő: 1980. szeptember 30.

Anyja neve: Pápay Györgyi

Név: Nagy Dániel Balázs

Lakóhely: 1222 Budapest, Karéj utca 62. Születési idő: 1992. szeptember 17. Anyja neve: Kamarás Eszter Ildikó

Az Igazgatóság tagjainak jogai és kötelezettségei

Az Igazgatóság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést – nyilvánosan működő részvénytársaság részvények megszerzésének kivételével – nem szerezhet, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, kivéve, ha a Közgyűlés határozatával jóváhagyja.

Ha az Igazgatóság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.

Az Igazgatóság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

Az Igazgatóság tagjai megbízatásának megszűnése

Az Igazgatóság tagjainak megbízatása megszűnik:

• a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
• b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
• c) a Közgyűlés általi visszahívással;
• d) lemondással;
• e) az Igazgatóság tagjának halálával;
• f) az Igazgatóság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• g) az Igazgatóság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Lemondásra vonatkozó szabályok:

Az igazgatósági tag megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik igazgatósági tagjához vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új igazgatósági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Ha az Igazgatóság tagjainak száma három fő alá csökkenne, vagy a működés egyébként ellehetetlenül, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Igazgatóság köteles tájékoztatni a Társaság Közgyűlését.

12. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE, CÉGJEGYZÉSE

A Társaság képviselete

A Társaság törvényes képviseletét

• az Igazgatóság elnöke önállóan,
• az Igazgatóság további tagjai, valamint a kijelölt munkavállalók közül ketten együttesen látják el.

Az Igazgatóság az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a Társaság képviseletére jogosíthatja fel. Az ügyek meghatározott csoportjára képviseleti joggal felruházott munkavállaló képviseleti jogát minden esetben csak együttesen gyakorolhatja.

A Társaság a cégjegyzékbe bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy annak szükségességéről és elmaradásáról tudott vagy tudnia kellett.

A Társaság cégjegyzése

A Társaságot a képviseleti joggal felruházott személyek írásban cégjegyzés útján képviselik. A Társaság cégjegyzésére jogosultnak a Társaság nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozata tartalmazza.

A Társaság cégjegyzésére jogosult:

• a) Jutasi Zoltán Zsolt önállóan;
• b) az Igazgatóság tagjai, a Cégvezető és az ügyek meghatározott csoportjára képviseleti joggal felruházott munkavállalók közül ketten együttesen jogosultak a cégjegyzésre.

Vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes(ek), cégvezető

Az Igazgatóság döntése alapján a Társaságnál az Igazgatóság ügyvezetői jogkörét nem érintve vezérigazgató és egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére kerülhet sor, akik a Társasággal munkaviszonyban állnak. A vezérigazgatót az Igazgatóság elnöke választja meg. A munkáltatói jogokat a vezérigazgató felett az Igazgatóság elnöke a vezérigazgató-helyettesek felett a vezérigazgató gyakorolja.

A Társaságnál cégvezető kinevezésére sor kerülhet.

A Társaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása hatályának napjától határozatlan időtartamra:

A társaság cégvezetője:

Név: Bajtek Gyöngyvér

Lakóhely: 2045 Törökbálint, Liget u. 8.

Születési idő: 1964.02.09 Anyja neve: Huber Friderika

A cégvezető jogosult a vezérigazgatói cím használatára.

13. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

A Felügyelőbizottság jogállása

A Felügyelőbizottság a Társaság ellenőrző testülete, amely a Közgyűlés részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A Felügyelőbizottság három természetes személy tagból áll.

A Felügyelőbizottság testületként jár el. Ellenőrzési feladatait állandó jelleggel vagy eseti döntések alapján tagjai között megoszthatja.

A Felügyelőbizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Közgyűlés hagyja jóvá.

A Felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A Felügyelőbizottság hatásköre, feladata

Ha a Felügyelőbizottság szerint a Társaság ügyvezetésének tevékenysége jogszabályba vagy az Alapszabály valamely rendelkezésébe ütközik, ellentétes a Közgyűlés határozataival vagy egyébként sérti a Társaság vagy a Közgyűlés érdekeit, erről a Közgyűlést haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz annak intézkedésére.

A Felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a Közgyűlés és a Társaság egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

Amennyiben a Közgyűlés, vagy a Társaság egyéb szervei által hozott határozatot a Társaság valamely vezető tisztségviselője támadná meg, és nem lenne a Társaságnak más olyan vezető tisztségviselője, aki a Társaság képviseletét elláthatná, a perben a Társaságot a Felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli.

A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés vagy a Közgyűlés hatáskörében eljáró Igazgatóság elé kerülő valamennyi fontosabb előterjesztést megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés vagy Igazgatóság ülésén ismertetni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

Osztalékelőlegre vonatkozó igazgatósági javaslathoz a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. A Társaság által vezető tisztségviselő számára nyújtandó kölcsön Igazgatósági jóváhagyásához a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

A Felügyelőbizottság az elrendelt ellenőrzéseket tagjai közreműködésével, vagy külső szakértők bevonásával végzi.

A Felügyelőbizottság tagjai

A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat. A felügyelőbizottsági tag a megbízatását megbízási jogviszonyban látja el.

A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja, elnökét a tagok választják maguk közül. Az Igazgatóság tagja és hozzátartozója nem választható meg a Társaság Felügyelőbizottságába.

A Felügyelőbizottság tagjai határozatlan időtartamra:

Név: Bertalan Sándor

Lakóhely: 1038 Budapest Kóborló Köz 2/C

Születési idő: 1968.04.01. Anyja neve: Rajkó Gizella

Név: Szabó Péter

Lakóhely: 1039 Budapest, Berzsenyi Dániel utca 46.

Születési idő: 1976.02.07. Anyja neve: Richlich Ilona

Név: Vincze Andrea

Lakóhely: 1028 Budapest, Gesztenyefa u. 6.

Születési idő: 1978.07.28. Anyja neve: Szarka Margit

Felügyelőbizottság tagjainak jogai és kötelezettségei

A Felügyelőbizottság tagja a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként is megjelölő más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, továbbá nem lehetnek vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban.

Ha a Felügyelőbizottság tagja vezető tisztségviselői megbízást fogadna el, akkor az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásáról előzetesen írásban tájékoztatni köteles a Társaságot.

A Felügyelőbizottság tagjai kötelesek a tevékenységük során tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

A Felügyelőbizottság tagjai megbízatásának megszűnése

A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása megszűnik:

• a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
• b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
• c) a Közgyűlés általi visszahívással;
• d) lemondással;
• e) a Felügyelőbizottság tagjának halálával;
• f) a Felügyelőbizottság tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• g) a Felügyelőbizottság tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a Társaság Igazgatóságához intézett nyilatkozattal mondhat le.

Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma – bármely ok miatt – három fő alá csökken, a Társaság ügyvezetése a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles erről tájékoztatni a Társaság Közgyűlését.

14. AUDITBIZOTTSÁG

Az Auditbizottság jogállása, hatásköre, feladatai

Az Auditbizottság három természetes személy tagból áll, akiket a Közgyűlés a Felügyelőbizottság független tagjai közül, felügyelőbizottsági tagságukkal azonos időtartamra választ. Az Auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie és tagjainak együttesen rendelkezniük kell a Társaság tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.

Az Auditbizottság a Felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti, továbbá

• figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
• figyelemmel kíséri az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
• felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.

Az Auditbizottság az éves rendes Közgyűlést megelőző legalább 21 (huszonegy) nappal a feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos megállapításairól írásos jelentést készít a Közgyűlés részére.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak az Auditbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

Az Auditbizottság testületként jár el. Az Auditbizottság ellenőrzési feladatait állandó vagy eseti jelleggel tagjai között megoszthatja. Az Auditbizottság maga állapítja meg működésének szabályait és választja meg elnökét.

Az Auditbizottság tagjai

Az Auditbizottság tagjai az Auditbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.

Az Auditbizottság tagjai határozatlan időtartamra:

Név: Bertalan Sándor

Lakóhely: 1038 Budapest Kóborló Köz 2/C

Születési idő: 1968.04.01.

Anyja neve: Rajkó Gizella

Név: Szabó Péter

Lakóhely: 1039 Budapest, Berzsenyi Dániel utca 46.

Születési idő: 1976.02.07. Anyja neve: Richlich Ilona

Név: Vincze Andrea

Lakóhely: 1028 Budapest, Gesztenyefa u. 6.

Születési idő: 1978.07.28. Anyja neve: Szarka Margit

15. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

A könyvvizsgáló feladata és felelőssége

A Társaság állandó könyvvizsgálójának feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

A könyvvizsgáló a feladatai ellátása érdekében a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

Ha az állandó könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy olyan körülményt észlel, amely az igazgatósági tagok vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az Igazgatóságnál kezdeményezni a Közgyűlés döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét.

Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a Társaság részére olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az Igazgatósággal, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyeztetné.

Az állandó könyvvizsgálót a Közgyűlésnek a Társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni, melyen a könyvvizsgáló köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

A könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a Felügyelőbizottság felhívása esetén köteles részt venni. A könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket a Felügyelőbizottság köteles napirendjére tűzni.

A könyvvizsgáló megválasztása

A Társaság állandó könyvvizsgálóját a Közgyűlés választja legfeljebb 5 (öt) éves határozott időtartamra. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést az Igazgatóság köti meg a Közgyűlés által előírt feltételekkel és díjazás mellett a megválasztásától számított 90 (kilencven) napon belül. Ha a szerződés megkötésére az előírt határidőn belül nem kerül sor, a Közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.

Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a Közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak.

Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha a könyvvizsgálói feladatokat cég látja el, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.

Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság részvényese, igazgatósági tagja, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.

A Társaság könyvvizsgálója a 2022. 02.25. napjától 2026. május 31. napjáig:

CONTROLLING AUDIT Könyvvizsgálói Kft.

Székhely: 1037 Budapest, Góbé u. 23. fszt. 1.

Cégjegyzékszám: 01-09-717920 Kamarai nyilvántartási szám: 000076

Személyében felelős könyvvizsgáló: Török Zoltán

Kamarai tagsági száma: 001379

16. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

A Társaság megszűnik, ha

• a) a Közgyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését;
• b) a Közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
• c) a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
• d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

Ha a Társaság jogutód nélkül megszűnik - a tartós fizetésképtelenség miatt indított felszámolási eljárás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Hirdetmények közzététele

A Társaság hirdetményeit – a Cégközlönyben közzéteendő hirdetményeket is ideértve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 21/A. §-a alapján – a Társaság honlapján (www.navigatorinvest.com), a Budapesti Értéktőzsde Zrt. honlapján (www.bet.hu), valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett honlapon (www.kozzetetelek.mnb.hu) teszi közzé.

Bármely közlemény nyomtatott sajtóban történő közzétételére csak annyiban kerül sor, amennyiben azt jogszabály kifejezetten előírja; ez esetben a Társaság hirdetményi lapja a Világgazdaság című napilap.

• Minden részvény tulajdonosának értesítési címe a Társaság részvénykönyvében nyilvántartott cím. A Társaságot nem terheli felelősség, ha a részvényes címének megváltozását kellő időben nem közli a Társasággal.
• A részvényesek Társaság felé tett jognyilatkozatai érvényességének feltétele azok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása.
• A Társaság magyar jogi személy. A Társaság működésének hivatalos nyelve a magyar.

A jelen Alapszabályban nem érintett vagy nem teljes körűen szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a tőkepiacról szóló 2001. CXX. tv. (Tpt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.), a részvénytársaságra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések, valamint a Társaság belső szabályzatai az irányadóak.

Budaörs, 2025. október 28.

Záradék

Alulírott dr. Pintér Attila (kamarai azonosító száma: 36067221) okiratszerkesztő ügyvéd tanúsítom és a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 51. § (3) bekezdése alapján igazolom, hogy a jelen alapszabály változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2025. október 28. napján kelt közgyűlési határozatokban foglalt döntéseinek. Az egységes szerkezetű alapszabályban a változások dőlt, félkövér betűvel kerültek jelölésre.

Ellenjegyzem: Budapesten, az időbélyegzőben jelzett napon.

Dr. Pintér Attila ügyvéd

___________________________

KASZ: 36067221