4 I G N Y I L V Á N O S A N M Ű K Ö D Ő R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G

A L A P S Z A B Á L Y A

(változásokkal1 egységes szerkezetben)

készítette:

¹ A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály az Igazgatóság 4/2025.(IX.09) számú Határozata alapján készült. A törölt szövegrész áthúzással, az újonnan beillesztett szövegrészek félkövér és dőlt formázással kerülnek feltüntetésre.

1 . T Ö R Ö L V E

2 . A T Á R S A S Á G A L A P A D A T A I

2.1. A Társaság cégneve: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

A társaság rövidített neve: 4iG Nyrt.

2.2. A Társaság idegennyelvű (angol)

cégneve: 4iG Public Limited Company

A Társaság idegennyelvű (angol)

rövidített cégneve: 4iG Plc.

2.3. A Társaság idegennyelvű (német)

cégneve: 4iG Offene Aktiengesellschaft

A Társaság idegennyelvű (német)

rövidített cégneve: 4iG Offene AG

2.4. A Társaság székhelye:

1013 Budapest, Krisztina körút 39.

2.5. A Társaság fióktelepe(i):

8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 96. 6722 Szeged, Tisza Lajos körút 41. 4025 Debrecen, Barna utca 23.

2.6. A Társaság telephelye(i):

1037 Budapest, Montevideo utca 2/C. 1107 Budapest, Somfa utca 10. 1112 Budapest, Boldizsár utca 2.

2.7. A Társaság határozatlan időre alakul.

3 . A T Á R S A S Á G T E V É K E N Y S É G I K Ö R E

3.1. A Társaság tevékenységi körei a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 25 szerinti megnevezése alapján) szerint:

Főtevékenység:

7020'25 Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás

Egyéb tevékenységi körök:

2620'25 Számítógép, perifériás egység gyártása

2823'25 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

3320'25 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

4312'25 Építési terület előkészítése

4650'25 Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme

4690'25 Vegyes termékkörű nagykereskedelem

4740'25 Információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme

5811'25 Könyvkiadás

5819'25 Egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)

5821'25 Számítógépes játék kiadása

5829'25 Egyéb szoftverkiadás

5911'25 Film, videó, televízióműsor készítése

6210 '25 Számítógépes programozás

6220'25 Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése

6290'25 Egyéb információtechnológiai szolgáltatás

6310'25 Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások

6391'25 Internetes keresőportállal kapcsolatos tevékenységek

6421'25 Vagyonkezelés (holding)

6812'25 Ingatlanfejlesztés

6820'25 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

6920'25 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

7010'25 Üzletvezetés

7112'25 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

7120'25 Műszaki vizsgálat, elemzés

7210'25 Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés

7311'25 Reklámügynöki tevékenység

7330'25 PR-tevékenység

7499'25 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

7733'25 Irodai gép, berendezés, számítógép kölcsönzése

7820'25 Munkaerő-kölcsönzés, egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás

8230'25 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

8532'25 Szakmai középfokú oktatás

8551'25 Sport-, szabadidős képzés

8552'25 Kulturális képzés

8559'25 M.n.s. egyéb oktatás

8569'25 M.n.s. oktatást kiegészítő tevékenység

9499'25 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

9510'25 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása

4 . A L A P T Ő K E , R É S Z V É N Y E K

4.1. A Társaság alaptőkéje 5.981.499.480,- Ft azaz Ötmilliárd-kilencszáznyolcvanegymilliónégyszázkilencvenkilencezer-négyszáznyolcvan forint, amelyből 3.967.835.820,- Ft, azaz Hárommilliárd-kilencszázhatvanhétmillió-nyolcszázharmincötezer-nyolcszázhúsz forint pénzbeli, míg 2.013.663.660,- Ft, azaz Kettőmilliárd-tizenhárommillióhatszázhatvanháromezer-hatszázhatvan forint nem pénzbeli hozzájárulás.
4.2. Az alaptőke299.074.974db, 20,- Ft-os névértékű névre szóló, A sorozatú, dematerializált törzsrészvényre oszlik. A részvények mindenféle szempontból egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírnak. A részvények azonos részvényesi jogokat biztosítanak.
4.3. A 3/2003. (07.30.) számú közgyűlési határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emelés során a társaság rendelkezésére bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás tárgyainak felsorolását a Társaság Apportlistája tartalmazza. A nem pénzbeli hozzájárulás értéke a Gyimesi és Társa Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1037 Budapest, Máramaros út 64/b., kamarai száma 000858, kijelölt könyvvizsgáló: Kötcseiné Gyimesi Katalin, 1037 Budapest, Máramaros út 64/b., kamarai száma: 003948) értékelése alapján került meghatározásra. A Társaság Apportlistája tartalmazza, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyait a Részvényesek, a Társaság az ott megjelölt összegben elfogadták.
4.3.1. A 2007. október 27-én a Társaság rendelkezésére bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás a HUMANsoft Elektronikai Kft 32.250.000, - Ft névértékű, 100 (száz) százalék mértékű tagsági jogokat biztosító üzletrésze. A nem pénzbeli hozzájárulás értékelését az Alapszabályhoz csatolásra kerülő, a Kunits Könyvszakértő Betéti Társaság (2093 Budajenő, Szitakötő u. 3.; Cg. 01-06-510443, nyilvántartási szám: 001277) független könyvvizsgáló és a képviseletében eljáró Kunits Péter (nyilvántartási szám: 004563) könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését is magában foglaló könyvvizsgálói jelentés tartalmazza. A Társaság Igazgatósága, valamint az apportot szolgáltató Illés Antal és Illésné Szabad Csilla a nem pénzbeli hozzájárulás apportértékét – a független könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben – 887.500.000, - Ft-ban határozta meg.
4.3.2. A 2008. április 14-én a Társaság rendelkezésére bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás a Banksoft Számítástechnikai Rendszerfejlesztő Kft 9.000.000, - Ft névértékű, 100 (száz) százalék mértékű tagsági jogokat biztosító üzletrésze.

A nem pénzbeli hozzájárulás értékelését az Alapszabályhoz csatolásra kerülő, a Kunits Könyvszakértő Betéti Társaság (2093 Budajenő, Szitakötő u. 3.; Cg. 01-06-510443,

nyilvántartási szám: 001277) független könyvvizsgáló és a képviseletében eljáró Kunits Péter (nyilvántartási szám: 004563) könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését is magában foglaló könyvvizsgálói jelentés tartalmazza. A Társaság közgyűlése, valamint az apportot szolgáltató Román Ferenc, Román Mónika Anett és Román Tímea a nem pénzbeli hozzájárulás apportértékét – a független könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben – 324.000.000, - Ftban határozta meg.

4.4. Az Apportlista tartalmazza, hogy a Társaságba beolvadó FreeSoft Kft. mérlegében átértékelési különbözetként megjelent cégérték 722.686.000, - Ft mind a beolvadó, mind az egyesüléssel létrejött jogutód társaság vagyonában elkülönítetten szerepel.
4.5. Vagyoni hozzájárulás teljesítése
4.5.1. A Társaság alapításakor kibocsátott részvények jegyzése készpénz ellenében történt, az alapításkori jegyzett tőke 60.000.000, - Ft nagyságú alaptőkét képező 60 db, egyenként 1.000.000, - Ft névértékű részvényből állt.
4.5.2. A 3/2003. (07.30.) számú közgyűlési határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőkeemeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 1.050.000.000, - Ft-ra emelkedett, mely 1.050.000 db, egyenként 1.000, - Ft névértékű törzsrészvényből állt. Ennek ellenértékét a Társaság tagjai megfizették, illetve a Társaság rendelkezésére bocsátották.
4.5.3. A Társaság kötelezettséget vállal arra az 1996. évi LXXXI. törvény 16. § (11) bekezdése szerint, hogy a 9/2003. (07.30.) közgyűlési határozat alapján végrehajtott egyesülés kapcsán készített végleges vagyonleltárban az átértékelési különbözetként megjelent cégértéket elkülönítve tartja nyilván, a nyilvántartásban pedig feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott könyvszerinti értéket, a számított nyilvántartási értéket, valamint az eszközt, a kötelezettség alapján általa az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.
4.5.4. A Társaság az alaptőkéjét a 2004. augusztusában lezajlott nyilvános kibocsátással 385.000.000, - Ft-tal emelte fel, aminek eredményeként az alaptőkéje 1.435.000.000, - Ft-ra emelkedett, melyet 1.435.000 db, egyenként 1.000, - Ft névértékű, névre szóló A sorozatú dematerializált törzsrészvény testesít meg. Az új részvények kibocsátási ára a névérték 180 %-a, az új részvények ellenértékét a részvényeseknek az erre vonatkozó közgyűlési határozatban foglaltak szerint kell a Társaság rendelkezésére bocsátania.
4.5.5. A 3/2007. (10.27.) számú igazgatósági határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 1.790.000.000, - Ft-ra emelkedett, amely 1.790.000 db egyenként 1.000, - Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, melynek tárgyát – a HUMANsoft Elektronikai Kft 32.250.000, - Ft névértékű, 100 (száz) százalék mértékű tagsági jogokat biztosító részesedését – az apportot szolgáltatók a Társaság rendelkezésére bocsátották.
4.5.6. Az 5/2008. (04.14.) számú közgyűlési határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 1.880.000.000, - Ft-ra emelkedett, amely 1.880.000 db egyenként 1.000, - Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, melynek tárgyát – a Banksoft Számítástechnikai Rendszerfejlesztő Kft. 9.000.000, - Ft névértékű, 100 (száz) százalék mértékű tagsági jogokat biztosító részesedését – az apportot szolgáltatók a Társaság rendelkezésére bocsátották.
4.5.7. A 2/2021. (VI.01.) számú Igazgatósági határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 1.984.158.420,- Ft-ra emelkedett, amely 99.207.921 db, egyenként 20,- Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, melynek tárgyát – a Portuguese Telecommunication Investments Korlátolt Felelősségű Társaság 3.100.000,- Ft névértékű, 100 (száz) százalék mértékű tagsági jogokat biztosító részesedését – az apportot szolgáltató a Társaság rendelkezésére bocsátotta.
4.5.8. A 20/2021. (IX.30.) számú Közgyűlési határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 2.064.158.420,- Ft-ra emelkedett, amely 103.207.921 db, egyenként 20,- Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőkeemelés pénzbeli hozzájárulással történt, új törzsrészvények zártkörű forgalombahozatalával, amely részvények kibocsátási ára megegyezik a részvényeknek a tőkeemelésről szóló döntést megelőző 180 napos időszakban a Budapesti Értéktőzsdén közzétett átlagárfolyamával. A részvények 2021. év 11. hónap 30. napjáig történő átvételére az Alapszabály 11.10.4. pont szerinti MRP Szervezetet jogosult.
4.5.9. A 6/2022 (I.24.) számú Igazgatósági határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőkeemeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 4.392.516.620,- Ft-ra emelkedett, amely 219.625.831 db, egyenként 20,- Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőke-emelés pénzbeli vagyoni hozzájárulás iG COM Magántőkealap általi rendelkezésre bocsátásával valósult meg. Az alaptőke-emelés pénzbeli hozzájárulással történt, új törzsrészvények zártkörű forgalomba-hozatalával, amely részvények kibocsátási ára 670,- Ft. A részvények átvételére az iG COM Magántőkealap jogosult.
4.5.10. A 2/2022 (II.23.) számú Igazgatósági határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőkeemeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 5.396.994.240,- Ft-ra emelkedett, amely 269.849.712 db, egyenként 20,- Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőke-emelés pénzbeli vagyoni hozzájárulás Rheinmetall Aktiengesellschaft általi rendelkezésre bocsátásával valósult meg. Az alaptőke-emelés pénzbeli hozzájárulással történt, új törzsrészvények zártkörű forgalomba-hozatalával, amely részvények kibocsátási ára 670,- Ft. A részvények átvételére a Rheinmetall Aktiengesellschaft jogosult.
4.5.11. A 3/2022. (III.04.) számú Igazgatósági határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 5.586.271.880,- Ft-ra emelkedett, amely 279.313.594 db, egyenként 20,- Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, melynek tárgyát – a Társasággal szemben fennálló követelését – a ÇALIK HOLDING ANONIM SIRKETI a Társaság rendelkezésére bocsátotta. Az alaptőke-emelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, új törzsrészvények zártkörű forgalomba-hozatalával, amely részvények kibocsátási ára 850,- Ft. A részvények átvételére a ÇALIK HOLDING ANONIM SIRKETI jogosult.
4.5.12. A 3/2022. (IV.01.) számú Igazgatósági határozat alapján végrehajtott zártkörű alaptőke-emeléssel a Társaság jegyzett tőkéje 5.981.499.480,- Ft-ra emelkedett, amely 299.074.974 db, egyenként 20,- Ft névértékű törzsrészvényből áll. Az alaptőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, melynek tárgyát – a Társasággal szemben fennálló követelését – a Bartolomeu Investments Korlátolt Felelősségű Társaság a Társaság rendelkezésére bocsátotta. Az alaptőke-emelés nem pénzbeli hozzájárulással történt, új törzsrészvények zártkörű forgalomba-hozatalával, amely részvények kibocsátási ára 670,- Ft. A részvények átvételére a Bartolomeu Investments Korlátolt Felelősségű Társaság jogosult.
4.6. A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. A részvényes e kötelezettségek alól - az alaptőke leszállítás esetét kivéve - érvényesen nem mentesíthető. A részvényes a fizetési kötelezettségének a teljesítési határidőn belül bármikor eleget tehet, de a fizetést legkésőbb az Igazgatóság hirdetményi úton közzétett felhívására köteles teljesíteni.
4.7. Amennyiben a részvényes a vagyoni hozzájárulást nem teljesíti, az Igazgatóság 30 napos póthatáridő tűzésével felszólítja a teljesítésre azzal, hogy a teljesítés elmulasztása a részvényesi jogviszony megszűnését eredményezi. Ha a póthatáridő eredménytelenül telik el, az Igazgatóság írásban értesíti a részvényest, hogy részvényesi jogviszonya a póthatáridő lejártát követő napon a törvény erejénél fogva megszűnt.

Ha a teljesítés hiánya a Társaságnak kárt is okozott, a volt részvényes a kárért a Ptk-ban foglalt, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

4.8. Ha a részvényes részvényesi jogviszonya a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése miatt szűnt meg, és a részvényes által jegyzett, illetve átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettséget más személy nem vállalja át, a közgyűlés a Társaság alaptőkéjét a volt részvényes által vállalt hozzájárulás mértékének erejéig leszállítja.
A késedelmesen teljesítő részvényest az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás értéke csak az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, ha a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a Társasággal szemben teljesíti.
4.9. Az a részvényes, aki a részvény ellenértékét késedelmesen fizeti meg, a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére is köteles.
4.10. Ha a részvény ellenértékét nem pénzbeli szolgáltatással kell teljesíteni, a késedelmes szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett kötbér megfizetésére is kötelezhető, melynek mértékéről az apport szolgáltatásával kapcsolatos kötelezettség megállapításakor kell dönteni.
4.11. A befizetéseket minden esetben a Társaság számlájára kell teljesíteni.
4.12. A részvény kiadására a részvényes csak az alaptőke, illetve az alaptőke-emelés 100%-ának befizetése, és a Társaság, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe történő bejegyzése után jogosult. Amennyiben a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő, a dematerializált részvényeknek a részvényes számláján való jóváírását csak a kibocsátási érték teljes befizetése után igényelheti.

5 . A R É S Z V É N Y E S F E L E L Ő S S É G E , A R É S Z V É N Y H E Z F Ű Z Ő D Ő J O G O K

5.1. A részvényes felelőssége

A részvényesnek a Társasággal szembeni felelőssége a kibocsátási érték szolgáltatására terjed ki. A részvényes a Társaság kötelezettségeiért – a Ptk-ban meghatározott kivételekkel – egyébként nem felel.

5.2. A részvényesi jogok
5.2.1. A Társaság részvényeseit megilleti az osztalékhoz való jog a Társaság saját tőkéjéből, a részvényest megillető részvények névértékével arányosan. A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult.
5.2.2. Nem fizethető osztalék, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy az osztalékfizetés következtében a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a Társaság alaptőkéjét, vagy, ha kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét.
5.2.3. A Ptk-ban részletesen meghatározott feltételek szerint a közgyűlés döntése alapján fizetendő osztalékra vagy osztalékelőlegből a részvényes részvényei névértékével arányos hányadra jogosult.

Osztalékra, illetve osztalékelőlegre az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetés napját megelőző ötödik (E-5.) tőzsdei kereskedési napon, mint a tulajdonosi megfeleltetés napján a részvénykönyvben szerepel. Az osztalékfizetés kezdő időpontjáról rendelkező közgyűlési vagy igazgatósági határozat kelte, és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább húsz (20) tőzsdei kereskedési napnak kell eltelnie. A részvényesek által az esedékességtől számított egy éven belül a részvényes önhibájára visszavezethető okból fel nem vett osztalék a Társaság eredménytartalékába kerül.

5.2.4. Amennyiben arészvényest részvénye alapján megilleti a likvidációs hányadhoz való jog, törvény eltérő rendelkezése hiányában joga van a Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonnak a részvényes által a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás alapján a részvényei névértékével arányos részére.

5.3. A közgyűlési jogok

5.3.1. A közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második (2.) munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe (függetlenül attól, hogy ezen időpontot követően a részvényre történt-e esetleges tranzakció), ugyanakkor a közgyűléshez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetést a Társaság mindenkor a KELER Zrt. vonatkozó szabályzata szerinti időpontra rendeli meg.
5.3.2. A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni, indítványt tenni, és a szavazati jogot biztosító részvény birtokában szavazni.
5.3.3. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság minden részvényesnek köteles a szükséges felvilágosítást megadni, amennyiben a részvényes a közgyűlés napja előtt legalább nyolc (8) nappal az erre irányuló írásbeli kérelmét az Igazgatóságnak benyújtja.

5.3.4. Az éves beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait az Igazgatóság köteles a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy (21) nappal hirdetményi úton nyilvánosságra hozni.

5.4. A szavazati jog

5.4.1. Minden törzsrészvény feljogosítja a részvényest a szavazati jogra, és a szavazati jog mértéke minden részvény esetében egyenlő. Minden törzsrészvény egy szavazatra jogosít, tehát a részvények névértékének minden 20, - Ft-ja alapján egy (1) szavazat gyakorolható.
5.4.2. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg az esedékes vagyoni hozzájárulást nem teljesíti.

5.5. Kisebbségi jogok

5.5.1. A szavazatok legalább 1%-át képviselő részvényesek a Társaság közgyűlésének összehívását az ok és cél megjelölésével bármikor kérhetik. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított nyolc (8) napon belül nem intézkedik a közgyűlés összehívása érdekében, úgy a közgyűlést az indítványtevő részvényesek kérelmére a Cégbíróság hívja össze vagy felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására. A várható költségek megelőlegezésére az indítványozó részvényesek kötelesek, a közgyűlés dönt arról, hogy az összehívással felmerült költségeket a Társaság, vagy az ülést összehívó részvényesek viselik.
5.5.2. A szavazatok legalább 1%-át képviselő részvényesek az ok megjelölésével írásban kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére, illetve lehetőségük van a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezet előterjesztésére. A részvényesek ezt a jogukat a közgyűlési meghívót tartalmazó hirdetmény megjelenésétől számított nyolc (8) napon belül gyakorolhatják.
5.5.3. Ha a közgyűlés elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó éves beszámoló, vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve ha a közgyűlés a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a leadható szavazatok legalább 1%-át

képviselő részvényesek kérelmére a Cégbíróság elrendeli. A kérelmet – jogvesztés terhe mellett – a közgyűlés napjától számított harminc (30) napon belül kell előterjeszteni. A könyvvizsgáló tevékenységével kapcsolatban felmerült költségeketaz indítványozók kötelesek előlegezni. A vizsgálat költségeit a Társaság viseli, kivéve, ha az indítványozók a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték.

5.5.4. Ha a Társaság közgyűlése elvetette azt az indítványt, hogy a Társaságnak valamely részvényes, vezető tisztségviselő vagy a Felügyelőbizottsági tag, illetve a könyvvizsgáló ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá ha a közgyűlés a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte, a leadható szavazatok legalább 1%-át képviselő részvényesek a követelést a közgyűlés napjától számított harminc (30) napon belül – jogvesztés terhe mellett – a Társaság képviseletében és javára bírósági keresettel maguk érvényesíthetik.

6 . T Ö R Ö L V E

7 . A R É S Z V É N Y E K Á T R U H Á Z Á S A , A R É S Z V É N Y K Ö N Y V

7.1. A részvények átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A részvény átruházása esetén a részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.
7.2. Az Igazgatóság vagy megbízottja a részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és esetlegesen az Alapszabályban meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk.
7.3. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe, aki az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján így rendelkezett, illetve az, aki a részvényét a törvénynek vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. Az Igazgatóság haladéktalanul köteles a részvénykönyvből törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett, illetve aki a részvényeket a jogszabályokkal vagy az Alapszabállyal ellentétes módon szerezte.
7.4. Az Igazgatóság, illetve megbízottja a 7.3. pontban meghatározott kivétellel a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházásra törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően került sor.
7.5. A Társaság a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER), illetve értékpapír számlavezetésre feljogosított szervezetek által kiállított számlakivonatot, illetve a KELER eljárási rendje szerint lefolytatott tulajdonosi megfeleltetést fogadja el a részvénytulajdon igazolásául.
7.6. A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet, annak rá vonatkozó részéről az Igazgatóságtól másolatot kérhet. Harmadik személy a részvénykönyvet megtekintheti.

8 . A Z A L A P T Ő K E F E L E M E L É S E

8.1. Az alaptőke felemelésének módjai:
a) új részvények nyilvános, vagy zártkörű forgalomba-hozatala,
b) alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés,
c) dolgozói részvény forgalomba hozatala,
d) átváltoztatható vagy átváltozó kötvény nyilvános, vagy zártkörű forgalomba hozatala (feltételes alaptőke-emelés).
8.2. Az alaptőke-emelés típusai és módjai egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók.
8.3. Az alaptőke felemeléséről az Igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés határoz. A közgyűlés határozatára csak abban az esetben nincs szükség, ha az alaptőke felemelése a Közgyűlés felhatalmazása alapján igazgatósági jogkörben történik.
8.4. A Közgyűlés a 7/2022. (II.24.) számú Közgyűlési Határozattal 2022. év 05. hónap 31. napjáig tartó időtartamra szólóan felhatalmazta az Igazgatóságot a Társaság alaptőkéjének a felemelésére (i) 19.761.381 darab, egyenként HUF 20,-, azaz Húsz Magyar Forint névértékű és HUF 670,-, azaz hatszázhetven Magyar Forint kibocsátási értékű, azonos jogokat biztosító ("A" sorozatú) törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatala által, (ii) 9.463.882 darab, egyenként HUF 20,-, azaz Húsz Magyar Forint névértékű és HUF 850,-, azaz nyolcszázötven Magyar Forint kibocsátási értékű, azonos jogokat biztosító ("A" sorozatú) törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatala által. A felhatalmazás kiterjed valamennyi kapcsolódó, egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben, döntésekben való határozathozatalra is, így különösen – de nem kizárólagosan – a Társaság Alapszabályának szükségszerű módosítására is.
8.5. Az igazgatósági hatáskörben történő alaptőke-emelés esetében az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a jogszabály vagy az Alapszabály szerint egyébként a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára és az Alapszabály módosítására az Igazgatóság jogosult és köteles.

9 . A Z A L A P T Ő K E L E S Z Á L L Í T Á S A

9.1. Az alaptőke leszállításának kizárólag közgyűlési határozat alapján van helye.
9.2. A közgyűlésnek az alaptőke leszállításával kapcsolatos határozata csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptőke leszállításával érintett részvényfajta vagy részvényosztály részvényesei külön határozat meghozatalával egyhangúlag hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
9.3. Az alaptőke leszállítása a részvények bevonásával történik.
9.4. A részvényesnek az alaptőke-leszállítás nyilvántartásba történő bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni.
9.5. Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak a 10.6.4. pontban foglalt tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét.

1 0 . A K Ö Z G Y Ű L É S

A Társaság közgyűlése a Társaság legfőbb szerve, mely a részvényesek összességéből áll.

10.1. A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) döntés ha a Ptk., illetve az alapszabály eltérően nem rendelkezik az Alapszabály megállapításáról és módosításáról;
b) döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról;
c) a Társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, leválásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
d) az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelőbizottság tagjainak, és a könyvvizsgálónak, valamint a cégvezetőnek a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
e) az éves beszámoló (amennyiben készül, úgy a konszolidált beszámoló)elfogadása;
f) adózott eredmény felhasználására, osztalék- és osztalékelőleg fizetésre vonatkozó döntés;
g) döntés a vezető tisztségviselőknek adható felmentvényről;
h) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok átalakítása;
i) döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
j) döntés ha a Közgyűlés másként nem rendelkezik az alaptőke felemeléséről;
k) döntés az alaptőke leszállításáról;
l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, illetve az Igazgatóság felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;
m) döntés a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;
n) döntés a nyilvános vételi ajánlattételi eljárás megzavarására alkalmas lépések megtételéről;
o) a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás;
p) az auditbizottság tagjainak megválasztása;
q) döntés a Társaság által kibocsátott értékpapírok tőzsdei bevezetésének, illetve kivezetésének kezdeményezéséről;
r) döntés a taggal (vagy a részvényessel), a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal vagy a társasági állandó könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről;
s) a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;
t) döntés a Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadásáról;
u) Törölve;
v) azon kulcsfontosságú üzleti egységek/vagyonelemek Társaság általi elidegenítése, amelyek bevétel szempontjából az adott üzletág több mint 50%-át képviselik;
w) döntés a Társaság elismert vállalatcsoportban való részvételéről és az uralmi szerződés megkötéséről, módosításáról, megszüntetéséről, illetve – amennyiben azt nem jogszabály írja elő – a Társaság bármely egyéb típusú konszolidációba történő bevonásáról szóló döntés;
x) olyan, nem a szokásos piaci feltételek szerinti ügyletek megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság közvetve vagy közvetlenül (akár leányvállalaton keresztül is) a saját részvényesével köt;
y) döntés olyan szerződések jóváhagyásáról, amelyet a Társaság saját tagjával (vagy részvényesével), vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával, cégvezetőjével, azok közeli hozzátartozójával vagy az állandó könyvvizsgálóval köt;
z) döntés a Társaság által kibocsátott részvények harmadik személy általi megszerzéséhez történő pénzügyi segítség nyújtásáról azzal, hogy nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe azon ügyletek, amelyek közvetlenül vagy közvetve a Társaság munkavállalói – ideértve a Társaság többségi befolyása alatt álló társaságok munkavállalóit – vagy a munkavállalók által e célra alapított szervezetek részvényszerzését segítik elő;
zz) döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés a kizárólagos hatáskörébe utal.
10.2. A Társaság közgyűlése köteles az éves rendes közgyűlés napirendjére tűzni az igazgatósági tagok előző üzleti évben végzett munkájának értékelését és köteles határozni a részükre megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény megadásával a közgyűlés igazolja, hogy az igazgatóság tagjai az értékelt időszakban munkájukat a Társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték.
10.3. A közgyűlés határozatait a 10.1. pont a), b), c), h), i), j), k), l) m), n),q), r), s), v), w),x) y),és z) alpontjaiban felsorolt esetekben a szavazatok háromnegyedes többségével, az egyéb esetekben pedig a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza azzal, hogy az Alapszabály módosításakor a Ptk. mindenkori rendelkezései alkalmazandók.
10.4. Ha a közgyűlés valamely határozatának érvényességéhez jogszabály alapján az egyes részvénysorozat részvényeseinek külön hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás megadásáról az érintett részvénysorozat jelenlévő részvényesei a közgyűlés határozatának meghozatala előtt, külön, az adott részvénysorozatba tartozó részvényeik által megtestesített szavazatok egyszerű többségével határoznak.
10.5. A közgyűlés csak abban az esetben hozhat a részvény kivezetését eredményező döntést beleértve azon döntést is, mely az értékpapír-sorozat szankcióként való törléséhez vezet – ha bármely befektető(k) előzetesen kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesz(nek) a tőzsdei szabályzatban foglaltak szerint.

10.6. A közgyűlés összehívása

10.6.1. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a pénzügyi év lezárását követő április 30. napjáig kell megtartani, ideértve a megismételt vagy felfüggesztett közgyűlés eseteit is.
10.6.2. Ezen túlmenően a közgyűlés a jelen 10.6. pontbanfoglaltak szerint összehívható, ha a Társaság működése érdekében közgyűlési döntésre van szükség.
10.6.3. A közgyűlést az Igazgatóság hívja össze, kivéve azokat a Ptk.-banmeghatározott eseteket, amikor a közgyűlés összehívására a törvényben megjelölt okok folytán a Felügyelőbizottság vagy a Törvényszék Cégbírósága, illetve a részvényesek jogosultak.
10.6.4. A közgyűlést, a közgyűlés időpontját megelőző legalább harminc (30) nappal a Társaság saját honlapján (www.4ig.hu), a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) és a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett (https://kozzetetelek.mnb.hu) honlapjánközzétett hirdetmény útján kell összehívni. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
a) a Társaság cégnevét és székhelyét,
b) a közgyűlés időpontját és helyét,
c) a közgyűlés megtartásának módját,
d) a közgyűlés napirendjét,
e) a szavazati jog gyakorlásához a jelen Alapszabályban előírt feltételeket,
f) a napirend kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit,
g) a határozattervezetek és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok szövege elérhetőségének helyét,
h) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés időpontját és helyét.

A nem határozatképes és változatlan napirenddel összehívott megismételt közgyűlést a nem határozatképes közgyűléssel azonos kezdőnappal is össze lehet hívni azzal, hogy a megismételt közgyűlést a nem határozatképes közgyűlés napját legfeljebb huszonegy (21) nappal követő időpontra kell összehívni.

10.6.5. A közgyűlést – a jelen pontban foglalt kivétellel – a Társaság székhelyére kell összehívni. Az Igazgatóság a közgyűlést a Társaság székhelyétől eltérő, a székhellyel azonos településen – az adott település közigazgatási határán belül – található, a közgyűlés megtartására alkalmas, a részvényesek létszámához igazodó méretű és a lebonyolítás megfelelő technikai feltételeivel rendelkező más helyszínre is összehívhatja.

10.7. A közgyűlés megtartása

10.7.1. A közgyűlésen a részvényesek, illetve tanácskozási joggal az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló vesznek részt. A közgyűlési tisztségviselők, nevezetesen az elnök, a jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámláló és a jegyzőkönyvhitelesítő személyére az Igazgatóság tesz javaslatot.
10.7.2. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítőjét csak a közgyűlésen jelenlévő részvényesek közül választhatja meg.
10.7.3. A Társaság tisztségviselői a közgyűlésen csak személyesen vehetnek részt.
10.7.4. A részvényes a közgyűlésen képviselő útján is részt vehet. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek többképviselője is lehet. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. Ha a részvényest több képviselő képviseli, és ezek egymástól eltérően szavaznak vagy nyilatkoznak, valamennyi által leadott szavazat, illetve megtett

nyilatkozat semmis. Amennyiben a meghatalmazás érvényessége több közgyűlést magában foglaló időszakra szól, akkor a Társaság a meghatalmazás megfelelőségét minden egyes közgyűlés előtt jogosult vizsgálni, továbbá annak bemutatását kérni a Közgyűlést megelőzően. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. Külön szerződés alapján eljáró, és a tőkepiacról szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott részvényesi meghatalmazott a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

10.7.5. A közgyűlésen jelen lévő részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a megjelent részvényes vagy képviselője nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát, és az ennek alapján őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlevők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenéti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
10.7.6. Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, a határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében és csak akkor kerülhet sor, ha a részvényesek az ülés megtartásához egyhangúlag hozzájárulnak.
10.7.7. A közgyűlés a meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha a közgyűlésen valamennyi részvényes jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.
10.7.8. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatképességének megállapításánál, valamint a jegyzési (átvételi) elsőbbségi jog gyakorlásánál a saját részvényt figyelmen kívül kell hagyni. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
10.7.9. A közgyűlést egy alkalommal fel lehet függeszteni, azonban azt a felfüggesztéstől számított 30 napon belül folytatni kell. Ez esetben a közgyűlés összehívására, és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
10.7.10. A határozatok meghozatala során nem szavazhat és e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni azt a részvényest, aki(t):
a) a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a Társaság terhére másmilyen előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem részvényese,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10.7.11. Azok a részvényesek, akik olyan határozatot hoztak, melyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a Társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.
10.7.12. A Közgyűlésen a szavazás elsődlegesen számítógépes úton, szavazókészülékkel történik. A részvényes vagy meghatalmazottja abban az esetben, ha részvétele a jelen Alapszabály rendelkezéseire is tekintettel törvényes, a Közgyűlés színhelyén személyazonossága egyidejű igazolásával, a jelenléti ív aláírása ellenében felveheti a szavazókészülékét. Amennyiben bármely okból – különösen, de nem kizárólagosan technikai okok miatt – a szavazókészülékkel való szavazásra nem kerülne sor, úgy a szavazás szavazójeggyel történik. Egy részvényes (ideértve a részvényesi képviselő útján képviselt részvényest is) kizárólag egy szavazókészülékre (szavazótömbre) jogosult.

10.8. A közgyűlési jegyzőkönyv

10.8.1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a Társaság cégnevét, székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, megtartásának módját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítő és a szavazatszámláló nevét, a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, indítványokat, a határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
10.8.2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott jelenlévő részvényes hitelesíti.
10.8.3. Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvről kivonat vagy másolat kiadását kérheti az Igazgatóságtól. Az Igazgatóság köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a

jelenléti ívet saját dokumentumai között elhelyezni és megőrizni, valamint azokat a közgyűlés befejezését követő harminc (30) napon belül köteles a Cégbíróságnak benyújtani.

1 1 . A Z I G A Z G A T Ó S Á G

11.1. A Társaság ügyvezetését az Igazgatóság látja el.
11.2. Az Igazgatóság tagjai a Társaság vezető tisztségviselőinek minősülnek. A vezető tisztségviselő e minőségében a Társaság részvényesei, illetve munkavállalója által nem utasítható.
11.3. Igazgatósági tag csak természetes személy lehet, vezető tisztségviselői feladatait elsődlegesen személyesen látja el. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
11.4. Az Igazgatóság feladatait és jogait testületként gyakorolja, a tagok egymás közötti feladat- és hatáskör-megosztásáról az Igazgatóság által elfogadott Ügyrend rendelkezik.
11.5. A Társaság Igazgatósága három nyolc (3 8) főből áll, mely saját tagjai közül választja az Igazgatóság Elnökét.
11.6. A TársaságIgazgatóságának tagjait a közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által történő elfogadással jön létre. Az Igazgatóság tagjait a közgyűlés újraválaszthatja, és bármikor visszahívhatja.
11.7. A vezető tisztségviselői tisztség ellátásáért ha ezt törvény nem zárja ki díjazást lehet megállapítani, amely a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Nem részesíthető díjazásban az Igazgatóság tagja a Társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt.
11.8. Az igazgatósági tagság megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással,
f) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkeztével,
g) a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával.

11.9. Az Igazgatóság bármely tagja tisztségéről – a Társasághoz címzett, másik igazgatósági taghoz vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat, azonban, ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik (60.) napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új igazgatósági tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

11.10. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek

11.10.1. Döntés a nettó 500.000.000,- HUF értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalások tekintetében;
11.10.2. Az Igazgatóság a Közgyűlés ilyen tartalmú felhatalmazása esetén vagy jogszabályban meghatározott esetekben dönthet saját részvény Társaság általi megszerzéséről;
11.10.3.Az Igazgatóság a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulásával, a mindenkori jogszabályi keretek között osztalékelőleg fizetésére tehet javaslatot, valamint jogosult a saját részvény megszerzésével és osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban közbenső mérleg elfogadására;
11.10.4. Az Igazgatóság jogosult az Munkavállalói Résztulajdonosi Program ("MRP") keretében Szervezet ("MRP Szervezet") felállítására, fenntartására és működéséhez szükséges minden egyéb döntés és nyilatkozat megtételére. A felhatalmazás kiterjed különösen, de nem kizárólagosan az MRP Szervezet alapjául szolgáló Programok megindítására, a kedvezményezetti körének meghatározására és a Programok keretében megszerezhető törzsrészvények, illetve törzsrészvényekhez kapcsolódó jogok számára, mértékére és megszerzésének feltételeire;
11.10.5. Az Igazgatóság jogosult dönteni a Társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelepeit és tevékenységi köreit (ide nem értve a főtevékenységet) érintő kérdésekben és az azokkal összefüggő alapszabály-módosítások tárgyában;
11.10.6. Az Igazgatóság jogosult gyakorolni a munkáltatói jogokat és dönteni a munkáltatói joggyakorlás rendjének meghatározásáról;
11.10.7. Az Igazgatóság jogosult a Társaság munkaszervezetének kialakítására és módosítására, az első Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) elfogadására, továbbá az SzMSz-t érintő szervezeti változásokra vonatkozó társasági javaslatok jóváhagyására;
11.10.8. Az Igazgatóság jogosult a Társaság (i) Igazgatósága Elnökének, (ii) a vezérigazgatójának a megválasztására.
11.10.9. Az Igazgatóság jogosult a Társaság cégjegyzésre jogosult munkavállalóinak kijelölésére;
11.10.10 Az Igazgatóság a Közgyűlés ilyen tartalmú felhatalmazása esetén a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulásával dönthet az alaptőke felemeléséről, illetve az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban jogosult közbenső mérleg elfogadására;
11.10.11. Nincs szükség a közgyűlés által az igazgatóság részére saját részvény megszerzésére adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. Ebben az esetben az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint e részvényeknek a Társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről;
11.10.12. Az Igazgatóság dönt a Szakmai Tanácsadó Testület felállításáról, valamint a Szakmai Tanácsadó Testület által megalkotott működési szabályzat jóváhagyásáról;
11.10.13. Az Igazgatóság ügyrendjét maga alkotja meg és dönt az igazgatósági ügyrend elfogadásáról és módosításáról;
11.10.14 A Társaság üzleti tervének és finanszírozási tervének elfogadása, és módosítása;
11.10.15 A Társaság és leányvállalatai üzletpolitikájának, stratégiájának ideértve többek között a földrajzi terjeszkedésről, illetve új üzleti területekre való belépésről, valamint a fennálló üzleti területekről való kilépésre vonatkozó, továbbá konzorciális megállapodásokról szóló döntéseket, - termékportfóliójának meghatározása és elfogadása;
11.10.16 A Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és a nyereség felosztására vonatkozó javaslatnak az elkészítése, és a Közgyűlés elé terjesztése;
11.10.17 Döntés leányvállalat alapításáról vagy valamely gazdasági társaságban tulajdoni részesedés megszerzéséről, illetve a részesedés elidegenítéséről vagy megterheléséről, a tulajdoni részesedéshez kapcsolódó tagsági, illetőleg részvényesi jogok teljes vagy részleges, bármilyen jogcímen történő átengedéséről;
11.10.18 A Társaság részvételével működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos, a jogszabályokban foglalt valamennyi feladat ellátása, beleértve a társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és a legfőbb szerv ülésére szóló mandátumokkal kapcsolatos döntések meghozatalát, továbbá az Igazgatóság bármely két tagjának felhatalmazása, hogy a Társaság részvételével működő gazdasági társaságok legfőbb szerve hatáskörébe tartozó döntéseket alapítói, részvényesi határozat keretében meghozzák, az alapítói, részvényesi határozatot aláírják;
11.10.19 A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása;
11.10.20 Jelentés készítése az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente 1 (egy) alkalommal a Közgyűlés, 3 (három) havonta a Felügyelőbizottság részére;
11.10.21 Mindazok a döntések, amiket a jogszabály vagy a létesítő okirat nem utal a Társaság legfőbb szervének, illetve a Társaság létesítő okirata vagy belső szabályozója az Igazgatóság Elnökének, vagy a Társaság Vezérigazgatójának a hatáskörébe.
11.11. A Társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők (az Igazgatóság tagjai) és a képviseletre feljogosított munkavállalói írásban, cégjegyzés útján képviselik. Az Igazgatóság a cégvezető számára általános képviseleti jogot biztosíthat. A cégvezető és a képviseletre feljogosított munkavállaló a képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja át másra.
11.13. A Társaság éves beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak a közgyűlés előterjesztése az Igazgatóság feladata. Az Igazgatóság gondoskodik továbbá a Társaság üzleti könyveinek, és a részvénykönyvének szabályszerű vezetéséről, valamint az Alapszabály módosításának, cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, adatoknak és tényeknek, illetve ezek változásainak, továbbá a Társaság jogszabályban előírt adatainaka Cégbíróság felé történő bejelentéséről.
11.14. Az Igazgatóság köteles nyolc (8) napon belül a Felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha bármely tagja tudomására jut, hogy
a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; vagy
b) saját tőkéje a részvénytársaság minimális alaptőkéjeként törvényben meghatározott összeg alá csökkent; vagy
c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség veszélyezteti, a részvénytársaság fizetéseit megszüntette vagy vagyona a tartozásokat nem fedezi.
11.15. Az Igazgatóság felelős a jogszabályon alapuló, és a hatóságok részére történő bejelentések és adatszolgáltatások, illetve tájékoztatási kötelezettség teljesítéséért.

11.16. Felelősség

11.16.1. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyvezetését a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.
11.16.2. Az Igazgatóság tagjai az ügyvezetési tevékenységük során a Társaságnak okozott károkért a Ptk.-ban foglalt, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.
11.16.3. A Társaság felelős azért a kárért, melyet az Igazgatóság tagja e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.
11.17. Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.
11.18. A Társaság jogutód nélküli megszűnése után az Igazgatósággal szembeni kártérítési igényt a cégjegyzékből törlő határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy (1) éven belül azok a részvényesek érvényesíthetik, akik a határozat jogerőre emelkedésének időpontjában részvényesi jogviszonyban álltak. A kártérítési igényt a részvényes a Társaság megszűnésekor felosztott vagyonból az őt megillető rész arányában érvényesítheti.
11.19. A jelen Alapszabály lehetővé teszi, hogy az Igazgatóság tagjai olyan személyek legyenek, akik a Társaságéval azonos főtevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői megbízatást látnak el.
11.20. A jelen Alapszabály lehetővé teszi az Igazgatóság tagjai számára, hogy az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket kössön.
11.21. Ha az Igazgatóság tagja egyben a Társaság részvényese is, sem ő, sem közeli hozzátartozója a részvénytársasággal – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.
11.22. Az Igazgatóság tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével, nem szerezhet társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság.

1 2 . C É G V E Z E T Ő

A közgyűlés az Igazgatóság tagjai munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető az Igazgatóság tagjainak rendelkezései alapján irányítja a Társaság folyamatos működését, feladatait munkaviszonyban látja el.

1 3 . T Ö R Ö L V E

1 4 . C É G J E G Y Z É S

Cégjegyzésre jogosult

a) Igazgatóság elnöke önállóan,
b) Igazgatóság két tagja együttesen,
c) az Igazgatóság valamelyik tagja és az Igazgatóság által a Társaság nevében aláírásra felhatalmazott munkavállaló együttesen;
d) az Igazgatóság által a Társaság nevében aláírásra felhatalmazott munkavállalók közül kettő személy együttesen, az aláírási címpéldány szerint.

1 5 . F E L Ü G Y E L Ő B I Z O T T S Á G , A U D I T B I Z O T T S Á G

15.1. A Felügyelőbizottság a Társaság legfőbb szerve számára ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. E körben a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja.
15.2. A Felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a Társaság legfőbb szerve ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, és minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A Felelős Társaságirányítási Jelentés a Felügyelőbizottság jóváhagyása nélkül nem terjeszthető a közgyűlés elé.
Az éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
15.3. Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, közgyűlési határozatba ütközik, vagy sérti a Társaság vagy a részvényesek érdekeit, összehívja a Társaság közgyűlését, a kérdés megtárgyalására és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.
15.4. Törölve
15.5. A Társaságnál négy (4) tagból álló Felügyelőbizottság működik, amit, illetve aminek tagjait a közgyűlés választja meg határozott vagy határozatlan időtartamra. A szavazatok legalább 25% ával (huszonöt százalékával) rendelkező részvényes jogosult a Felügyelőbizottságba egy (1) tagot jelölni, akit a Közgyűlés választ meg. A Felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó megbízás az érintett személy által történő elfogadással jön létre. A Felügyelőbizottsági taggá választott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt (15) napon belül azokat a társaságokat, melyeknél már felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
15.6. A Társaság munkavállalója nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, kivéve a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságot.
15.7. A Felügyelőbizottság tagját a közgyűlés újraválaszthatja, és bármikor visszahívhatja azzal, hogy a szavazatok legalább 25%-ával (huszonöt százalékával) rendelkező részvényes által jelölt tag visszahívásához a jelölő részvényes előzetes jóváhagyása szükséges.
15.8. A Felügyelőbizottsági tagsági megbízás ellátásáért a Társaság közgyűlése díjazást állapíthat meg. Nem részesíthető díjazásban a felügyelőbizottsági tag a Társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt.
15.9. A felügyelőbizottsági tagság megszűnik
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) elhalálozással;
e) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkeztével,
f) a felügyelőbizottsági taggal szemben kizáró ok bekövetkeztével,
g) a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával.
15.10. A Felügyelőbizottság bármely tagja tisztségéről a Társasághoz címzett, de az Igazgatósághoz intézett nyilatkozattal - bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt

megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik (60.) napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új felügyelőbizottsági tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a Felügyelőbizottság tagja a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

15.11. A Felügyelőbizottság testületként jár el, tagjai közül maga választ elnököt.
15.12. A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha ülésén a tagok kétharmada, de legalább három (3) tag jelen van, amelyből egy (1) tagnak a szavazatok legalább 25 %-ával (huszonöt százalékával) rendelkező részvényes által jelölt tagnak kell lennie, amennyiben van ilyen tagja a Felügyelőbizottságnak. A Felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
15.13. A felügyelőbizottsági tagok személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.
15.14. A Felügyelőbizottság Ügyrendjét maga állapítja meg, azt a közgyűlés hagyja jóvá.
15.15. Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott minimális létszám alá csökken, vagy nincs olyan, aki az ülését összehívhatja, az Igazgatóság a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.
15.16. A Felügyelőbizottság tagjai kötelességeik megszegésével vagy nem megfelelő teljesítésével a Táraságnak okozott kárért a Ptk-ban foglalt, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek.
15.17. A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.
15.18. A jelen Alapszabály lehetővé teszi, hogy a Felügyelőbizottság tagjai olyan személyek legyenek, akik a Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői megbízatást látnak el.
15.19. A jelen Alapszabály lehetővé teszi a Felügyelőbizottság tagjai számára, hogy a Felügyelőbizottság tagja és annak közeli hozzátartozója saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket kössön.
15.20. Ha a Felügyelőbizottság tagja egyben a Társaság részvényese is, sem ő, sem közeli hozzátartozója a részvénytársasággal – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.

15.21. A Felügyelőbizottság tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével, nem szerezhet társasági részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben.

15.22. Az Auditbizottság

15.22.1 A Társaság legalább három (3) tagú Auditbizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés a Felügyelőbizottság független tagjai közül választja. Az Auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
15.22.2 Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:
a) az éves beszámoló véleményezése;
b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;
c) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése;
d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint - szükség esetén - a Felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint
f) a Felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

1 6 . Á L L A N D Ó K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó

16.1. Az ügyvezetés ellenőrzését a Felügyelőbizottság mellett az állandó könyvvizsgáló végzi. Az állandó könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, a Társaság igazgatóitól, dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláit megvizsgálhatja.
16.2. Az állandó könyvvizsgálót a Társaság közgyűléséremeg kell hívni. Jelen lehet továbbá az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság ülésein is, illetve maga is kezdeményezheti ezen üléseken tanácskozási joggal való részvételét.
16.3. A Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát, jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőrizteti. Az állandó könyvvizsgáló köteles a számviteli törvény szerinti beszámolóról tárgyaló közgyűlésen részt venni, de távolmaradása a közgyűlés megtartását nem akadályozza. Emellett a könyvvizsgáló a közgyűlés elé terjesztendő minden lényeges üzleti
jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
16.4. Ha az állandó könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését vagy ha olyan körülményt észlel, mely a vezető tisztségviselők, vagy a Felügyelőbizottság tagjainak a törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Igazgatóságnál kezdeményezni a közgyűlés döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot értesíteni.
16.5. A Társaság állandó könyvvizsgálóját a közgyűlés választja meg legfeljebb öt (5) éves időtartamra. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a díjazás megállapítása is.
16.6. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó közgyűléstől a következő beszámolót elfogadó közgyűlésig terjedő időszak. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.
16.7. Állandó könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
16.8. Ha az állandó könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára, részvényesére, vezető tisztségviselőjére, és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
16.9. A könyvvizsgálatért felelős személy a Társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és az állandó könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti könyvvizsgálónak a Társaság ügyvezetésével megkötött és a könyvvizsgálói feladatokra vonatkozó megbízási szerződésben foglalt feladatait.
16.10. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság alapítója, részvényese, és nem választható könyvvizsgálóvá az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek hozzátartozója, továbbá a Társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három (3) évig.
16.11. Az állandó könyvvizsgálóval megválasztását követően az Igazgatóság köt a polgári jog általános szabályai szerinti szerződést.
16.12. Ha az állandó könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét vagy munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. Ezen személy kijelölésére csak közgyűlés jóváhagyásával kerülhet sor.
16.13. Az állandó könyvvizsgálói tisztségre megválasztott személyek újraválaszthatók, és visszahívhatók.
16.14. Az állandó könyvvizsgáló tisztsége megszűnik
a) a szerződésben szereplő időtartam lejártával;
b) közgyűlési döntésen alapuló visszahívással;
c) bármely törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével;
d) a szerződésnek a könyvvizsgáló részéről történő felmondásával;
e) elhalálozással.
16.15. Az állandó könyvvizsgáló a Társaság ügyeiről szerzett értesülését üzleti titokként köteles megőrizni.
16.16. Az állandó könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

1 7 . S Z A K M A I T A N Á C S A D Ó T E S T Ü L E T

17.1. A Társaságnál 3-9 (három-kilenc) főből álló Szakmai Tanácsadó Testület (továbbiakban: "Testület") kerülhet felállításra. Az Igazgatóság jogosult a Testület tagjainak kinevezésére és a Testület bármely tagjának visszahívására.

1 8 . A N Y E R E S É G F E L O S Z T Á S A

18.1. A Társaságnak a számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elfogadásáról közgyűlés határoz, ezeknek előterjesztése az Igazgatóság feladata. Az osztalék felosztása mindaddig, amíg a Társaságnak csak törzsrészvényei vannak, a részvények névértéke szerint történik.
18.2. A közgyűlés az osztalék fizetéséről az Igazgatóságnak a Felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető osztalék, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy az osztalékfizetés következtében a Társaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a Társaság alaptőkéjét, vagy, ha kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét.

18.3. A közgyűlés az Igazgatóságnak a Felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét és a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

1 9 . H I R D E T M É N Y E K K Ö Z Z É T É T E L É N E K M Ó D J A

19.1. A Társaság a hirdetményeit a saját honlapján (www.4ig.hu), és a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu),és a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett (https://kozzetetelek.mnb.hu) honlapjánteszi közzé.
19.2. Amennyiben a Ptk. a hivatalos lapban történő közzétételt is előírja, a Társaság törvényben meghatározott hirdetményeit a Cégközlönyben kell közzétenni, mely azonban nem minősül a Társaság hirdetményi lapjának.
19.3. A Társaság a nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének a tőkepiacról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezéseinek megfelelően tesz eleget.

2 0 . A T Á R S A S Á G M E G S Z Ű N É S E

20.1. A Társaság megszűnik, ha
a) a Társaság kimondja jogutód nélküli megszűnését;
b) a Társaság elhatározza jogutóddal történő megszűnését (átalakulását);
c) az arra jogosult szerv megszünteti.
20.2. A Társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
20.3. A megszűnő Társaságot terhelő kötelezettségek
20.3.1. A Társaság megszűnése esetében a megszűnő Társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a Társaság megszűnésétől számított öt (5) év alatt évülnek el, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre rövidebb elévülési időt állapít meg.
20.3.2. A Társaság jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód tartozik helytállni. A jogelőd társaság részvényeseinek felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód társaság helytállási kötelezettségének nem tud eleget tenni.
20.3.3. A részvényes felelőssége a megszűnt Társaságot terhelő kötelezettségekért a Társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyon részvényesre jutó része erejéig áll fenn.
20.3.4. Ha a Társaság részvényese a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a Társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a részvényes korlátlanul köteles helytállni. Különösen fennáll a részvényesek felelőssége, ha a Társaság vagyonával a sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása mellett tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a Társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

20.4. A jogutód nélküli megszűnés

20.4.1. Ha a Társaság jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolási eljárás, valamint a Cégbíróság által történő hivatalbóli törlés esetét kivéve végelszámolásnak van helye.
20.4.2. A végelszámolás alatt álló Társaság vagyonának felosztására csak a törlését követően kerülhet sor.
20.4.3. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulásuk alapján részvényeik névértékének arányában kell felosztani.
20.4.4. Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a Társaság alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni, és azok teljesítését a részvényesektől megkövetelni, ha arra a Társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van.
20.4.5. A Társaság közgyűlése a végelszámolás megindításáról szóló határozatban kijelöli a végelszámolót. Végelszámolóként a Társaság vezető tisztségviselőin kívül más személy is kijelölhető.

Alulírott, a jelen okiratot az utolsó oldalon ellenjegyzem. Az okirat ellenjegyzésének helye és időpontja ugyancsak az utolsó oldalon található.

20.4.6. A Társaság bármely hitelezője, vagy a jegyzett tőke legalább egytizedét képviselő részvényesek az ok megjelölésével írásban kérhetik a Cégbíróságtól más személy végelszámolóvá történő kijelölését.
20.4.7. A végelszámolás részletes szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény tartalmazza.
20.5. Jogutódlással történő megszűnés

A Társaság jogutódlással történő megszűnésére, átalakulására a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

2 1 . B E O L V A D Á S K Ö R É B E N T E T T K Ö T E L E Z E T T S É G V Á L L A L Á S O K

21.1. A beolvadás napja az Először Beolvadó Társaságok tekintetében 2018. év december hónap 31. napja, a Másodjára Beolvadó Társaságok tekintetében 2021. év december hónap 31. napja vagy amennyiben a cégbíróság az átalakulást ezen időpontig a cégjegyzékbe nem jegyzi be, úgy az a nap, amely napon a cégbíróság a Másodjára Beolvadó Társaságokat a cégjegyzékből törli.
21.2. A beolvadást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg.
21.3. A Társaság, valamint az Először Beolvadó Társaságok, továbbá a Másodjára Beolvadó Társaságok ezúton nyilatkoznak, hogy a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 23/a pontja szerinti kedvezményezett átalakulást hajtottak végre. A Társaság vállalja, hogy mint jogutód társaság a Tao. tv. 16. § (10) bekezdésének megfelelően a jogelődöktől átvett eszközöknek és kötelezettségeknek az adóalap meghatározása során történő figyelembevétele körében kötelezettséget vállal a Tao. tv. 16. § (11) bekezdésében foglaltak alkalmazására, azaz a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, egyesülést, szétválást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

Budapest, 2025. év 09. hónap 09. nap

Alulírott, a jelen okiratot az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény ("Üttv.") 43. § (1) bekezdése alapján ellenjegyzem. Az ellenjegyzés helye és időpontja: BUDAPEST, 2025. év __. hónap __. nap. A jelen okirat ellenjegyzésével igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetű létesítő okirat tartalma megfelel a létesítő okirat módosításokkal létrehozott hatályos tartalmának. Az okirat változással érintett rendelkezései: 2.6. pont

AI Terminal

4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2005_rns_2025-10-07_3d1644df-fbd6-4d7f-be08-a685650f8ca3.pdf