Valberg Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Registration Form • Oct 6, 2025

A BIGGEORGE REIT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

Jelen alapszabály (a továbbiakban: "Alapszabály"), amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: "Ptk."), valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerint készült, és a Biggeorge REIT Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: "Társaság") 2023. június 19. napján megtartott közgyűlésén meghozott 24/2023. (VI.19.) számú közgyűlési határozattal került elfogadásra azzal, hogy jelen Alapszabály a Ptk. 3:211. § (3) bekezdése alapján a Társaság "A" sorozatú törzsrészvényeinek a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (a továbbiakban: "BÉT") mint szabályozott piacra (tőzsdére) történő bevezetésének napján válik hatályossá.

1. A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA, JOGI JELLEGE ÉS MŰKÖDÉSI FORMÁJA

• 1.1. A Társaság részvénytársaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és amelynél a részvényes kötelezettsége a Társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A Társaság kötelezettségeiért a részvényes – a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában – nem köteles helytállni. A Társaság 2021. március 19. napján alakult. A Társaság 2022. március 7. napjától szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként működik.
• 1.2. A Társaság működési formája a Ptk. 3:211. § (1) bekezdése alapján nyilvánosan működő részvénytársaság, figyelemmel arra, hogy törzsrészvényei a BÉT részvény szekciójába mint szabályozott piacra bevezetésre kerültek.
• 1.3. A jelenlegi működési forma megváltoztatásához a Ptk. 3:211. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára, valamint az Alapszabály megfelelő módosítására van szükség. Ezen határozat a részvények Budapesti Értéktőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá.

2. A TÁRSASÁG ALAPVETŐ ADATAI

2.1. A Társaság teljes cégneve:

Biggeorge REIT Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2.2. A Társaság rövidített cégneve:

Biggeorge REIT Nyrt.

2.3. A Társaság idegennyelvű teljes cégneve angolul:

Biggeorge REIT Publicly Traded Company

2.4. A Társaság idegennyelvű rövidített cégneve angolul:

Biggeorge REIT Plc.

2.5. A Társaság székhelye:

1023 Budapest, Lajos utca 28-32.

A Társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

• 2.6. A Társaság időtartama: a Társaság határozatlan időtartamra jött létre.
• 2.7. A Társaság honlapja: www.biggeorge-reit.hu

3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE

• 3.1. A Társaság főtevékenysége: 6811'25 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
• 3.2. A Társaság további tevékenységi körei:

6420'08 Vagyonkezelés (holding) 6820'08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6812'25 Ingatlanfejlesztés 6832'25 Egyéb ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás 8110'25 Építményüzemeltetés

3.3. A Társaság első üzleti éve a Társaság alapításának napjától ugyanazon év december 31 ig tart. Minden további üzleti év megegyezik a naptári évvel.

4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA

• 4.1. A Társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 3.785.905.000,- Ft, azaz hárommilliárdhétszáznyolcvanötmillió-kilencszázötezer forint, amely 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulásból és 3.780.905.000,- Ft, azaz hárommilliárdhétszáznyolcvanmillió-kilencszázötezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.
• 4.2. A Társaság alapító részvényese a részvények kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátotta.
• 4.3. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát jelen Alapszabály 5. számú mellékletét képező apportlista tartalmazza.
• 4.4. A részvényes köteles az általa átvett, illetve jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Ezen kötelezettsége teljesítésének elmulasztása

esetén az igazgatóság harmincnapos határidő kitűzésével teljesítésre hívja fel a részvényest, azzal, hogy a felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a részvényes részvényesi jogviszonyának megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a részvényes részvényesi jogviszonya a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről az igazgatóság a volt részvényest írásban értesíti. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

• 4.5. Alaptőke-emelésről a közgyűlés határoz. A közgyűlés a Ptk. 3:294. § szerint felhatalmazhatja az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Ebben az esetben a felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelyre az igazgatóság a Társaság alaptőkéjét felemelheti, és azt a legfeljebb ötéves időtartamot, amely alatt az alaptőke-emelésre sor kerülhet. Az igazgatóságnak az alaptőke felemelésére történő felhatalmazása esetén az igazgatóság dönt az alaptőke felemelésével kapcsolatos, a Ptk. vagy az Alapszabály szerint egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről is.
• 4.6. A Társaság alaptőkéjének felemelése történhet új részvények forgalomba hozatalával, a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetőleg átváltoztatható kötvények részvényekké történő átváltoztatásával. A Társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban kibocsátott valamennyi részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke teljes mértékben befizetésre került, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották. Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban meg kell határozni a Ptk. 3:296 § (1) bekezdésében írtakat, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés esetén pedig meg kell jelölni a Ptk. 3:296 § (2) bekezdésében hivatkozott személyeket.

• 4.7. Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta, illetve a részvényosztály, ha az alaptőke-emelés következtében a meglévőhöz képest új részvényfajta vagy részvényosztály kerül kibocsátásra.

• 4.8. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a Társaság részvényeseit nem illeti meg a részvények átvételére vonatkozó jegyzési elsőbbség.

• 4.9. A Társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a Társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. A felemelt alaptőkét

megtestesítő részvények a Társaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

• 4.10. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvények az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában – első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosítanak.
• 4.11. A Társaság az alaptőkét leszállíthatja, a Ptk.-ban meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. A Társaság alaptőkéje nem szállítható le az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá, kivéve, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik, és így az alaptőke legalább az alaptőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri.
• 4.12. Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak az általánosan kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét. Az alaptőke leszállítását elrendelő közgyűlési határozatban meg kell jelölni a Ptk. 3:309. § (3) bekezdésében felsoroltakat. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptőke-leszállítással érintettnek minősített részvényfajta, részvényosztály részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók. Érintettnek minősül a részvényfajta vagy részvényosztály, amennyiben azt az alaptőke leszállítása másik részvényfajtához vagy részvényosztályhoz képest kedvezőtlenebbül érint.
• 4.13. Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a Társaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Az alaptőke leszállításának végrehajtására a részvények darabszámának vagy névértékének csökkentésével, illetve a két módszer együttes alkalmazásával kerülhet sor.
• 4.14. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül az igazgatóság köteles a Ptk. 3:312. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú hirdetményt közzétenni a Cégközlönyben két alkalommal. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
• 4.15. A részvényesnek kifizetést teljesíteni vagy a részvényére vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni – csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad.
• 4.16. Az igazgatóság az alaptőke leszállításának bejegyzését követő tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke leszállítása következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról.

5. A RÉSZVÉNYEK ÉS RÉSZVÉNYEKHEZ TARTOZÓ JOGOSULTSÁGOK

• 5.1. A Társaság alaptőkéje (a jegyzett tőke) 3.785.905 darab, egyenként 1.000, azaz egyezer forint névértékű "A" sorozatú, névre szóló, dematerializált törzsrészvényből áll. Az egyes részvénysorozatokba tartozó részvények az azonos részvénysorozatokba tartozó részvényekkel azonos tagsági jogokat biztosítanak.
• 5.2. Mindegyik "A" sorozatú törzsrészvény a tulajdonosát a Társaság közgyűlésén 1 (egy) szavazatra jogosítja. A Társaság felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a törzsrészvények tulajdonosát a részvényei névértékével arányos osztalék illeti meg a közgyűlés által meghatározott módon és időben.
• 5.3. A részvényeket az igazgatóság köteles az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával dematerializált részvényként előállítani.
• 5.4. A Társaság alapításának, illetve alaptőkéje felemelésének cégjegyzékbe történő bejegyzését követően az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről a Ptk.-ban meghatározottaknak megfelelően ideiglenes részvényt kell előállítani.
• 5.5. A Társaság részvényei szabadon átruházhatók. A részvény átruházása az átruházásra irányuló szerződéssel vagy más jogcímmel, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelésével, illetve a részvény megszerzőjének értékpapírszámláján történő jóváírással történik. Az ellenkező bizonyításig azt a személyt kell részvény tulajdonosának tekinteni, akinek az értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják.
• 5.6. Az átruházás a Társasággal szemben akkor hatályos, ha a részvényest vagy részvényesi meghatalmazottat a Társaság részvénykönyvébe bejegyezték. A Ptk. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: "Tpt.") előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a Társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára a részvénykönyvbe való bejegyzést követően gyakorolhatja. A részvényesi meghatalmazott köteles a Társaság felhívására megjelölni az általa képviselt részvényest és igazolni vonatkozó megbízása fennállását, ellenkező esetben a szavazati jog gyakorlására nem jogosult.
• 5.7. A Társaság a részvényesekről ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is illetve részvényesi meghatalmazottakról részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő – nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét, valamint minden további olyan adatot, amelynek nyilvántartása jogszabály vagy ezen Alapszabály rendelkezése alapján szükséges. Ha a kibocsátott részvényben rögzített olyan adat változik meg, amelyet a részvénykönyvben is nyilvántartanak, a részvénykönyv adatait a Társaság módosítja. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk. A részvénykönyvet a Társaság

igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak megbízást adhat, a megbízás tényét és a megbízott személyi adatait, valamint a betekintésre vonatkozó információkat a Társaság a honlapján is közzéteszi.

• 5.8. Az alakilag közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban igazolt részvényest a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A kérelemhez mellékelni kell a részvény tulajdonlását igazoló, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (a továbbiakban: "KELER Zrt.") vagy értékpapírszámlavezetésre feljogosított befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy egyéb szervezet által a jogszabályoknak megfelelő tartalommal kiállított tulajdonosi igazolást. A részvénykönyv vezetője akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. Részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott, vagy nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
• 5.9. A részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogainak gyakorlására akkor jogosult, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényesi jogok gyakorlásához nincs szükség tulajdonosi igazolásra, ha a jogosultság megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.
• 5.10. A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a Társaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet.
• 5.11. A Társaság által kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában (fordulónap) hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. szabályzata tartalmazza. A részvényes nevét a részvénykönyv vezetője, ha a tulajdonosi megfeleltetés a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódik, a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatok alapján a közgyűlést megelőző második munkanapon 18 órakor (lezárás időpontja) jegyzi be a részvénykönyvbe. A közgyűlésen (megismételt közgyűlésen) az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor, a lezárás időpontjában bejegyeztek a részvénykönyvbe. A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett

személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen, és az őt részvényesként megillető jogokat gyakorolja. A részvényes a részvényesi jogokat képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényes azonban csak egy képviselőt bízhat meg. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A meghatalmazás visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a közgyűlés megnyitása, illetve – ha a meghatalmazás egy adott napirendi pontra való szavazásra szól – a napirend tárgyalásának megkezdése előtt a közgyűlés elnökének benyújtották. A meghatalmazás visszavonására a meghatalmazás adására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

• 5.12. A Társaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (saját részvény). A saját részvények mértékének megállapításánál a Társaság tulajdonaként kell figyelembe venni a Társaság többségi befolyása alatt álló jogi személy – ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság – tulajdonában álló részvényeket is. A Társaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a Társaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a Társaság követelés biztosítékául fogad el.
• 5.13. A Társaság a saját részvény alapítás vagy az alaptőke felemelése során történő megszerzésére nem jogosult. Tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történő megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg. A Társaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés – a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása mellett – arra az igazgatóságot előzetesen felhatalmazza. Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a Társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor (ez a rendelkezés nem alkalmazható a Társaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén), valamint, ha a Társaság a saját részvényeket a Társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg.
• 5.14. Az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról és jellegéről, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint ezen részvényeknek a Társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről.

6. OSZTALÉKFIZETÉS, KIFIZETÉSEK A SAJÁT TŐKÉBŐL

6.1. Az évi rendes közgyűlés az igazgatóságnak a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt az osztalék kifizetéséről. Az igazgatóság az erre vonatkozó előterjesztésében köteles legalább a Szit. tv.-ben meghatározott, az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék jóváhagyására javaslatot tenni, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni. Abban az esetben, ha a Társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az igazgatóság a szabad pénzeszközök összege legalább 90 százalékának osztalékként való kifizetésére köteles javaslatot tenni.

• 6.2. A közgyűlés által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns időpont az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjától a 6.1. pontban foglaltak megtartása mellett eltérhet, erre figyelemmel osztalékra az a részvényes jogosult, aki az igazgatóság által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon lefolytatott, osztalékfizetés miatt elrendelt tulajdonosi megfeleltetés alapján, a lezárás időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A részvényes osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli juttatás keretében is teljesíthető. A Társaság az osztalékfizetés megkezdésének napjára (fordulónap) – mint társasági esemény időpontjára – a KELER Zrt.-től tulajdonosi megfeleltetést kér. A Társaság a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi és azt a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon 18 órakor (lezárás időpontja) a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Az osztalék kifizetéséről rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés megkezdésének időpontja között legalább tizenöt munkanapnak kell eltelnie.
• 6.3. A Társaság a BÉT Általános Üzletszabályzatában meghatározott "Ex-Kupon Nap" előtt 2 (kettő) Kereskedési Nappal nyilvánosságra hozza az osztalék végleges mértékét. Az Ex-Kupon Nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) Kereskedési Nap lehet.
• 6.4. A Társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a Társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. A Társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a Társaság fizetőképességét. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a jelen bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a Társaság felszólítására a Társaság részére vissza kell fizetni.
• 6.5. Két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a Társaság közgyűlése vagy igazgatósága osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
  • a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
  • b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
• c) a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.
• 6.6. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha a Társaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a Társaság alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni, és azok teljesítését a részvényesektől követelni, ha arra a Társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.

7. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

• 7.1. A közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll.
• 7.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi kérdések eldöntése:
  • a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, kivéve, ha a módosítás a Társaság székhelyét, telephelyét, fióktelepét, tevékenységi körét, igazgatósági, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tagjainak személyes adatait érinti, illetőleg, ha az alaptőke-emelést a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság határozta el, tekintettel arra, hogy ezen kérdések eldöntését az Alapszabály az igazgatóság hatáskörébe utalja;
  • b) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, valamint a Társaság működési formájának megváltoztatása, illetőleg a részvények tőzsdéről való esetleges kivezetésének kérelmezése;
  • c) az alaptőke felemelése, valamint az ehhez kapcsolódó további döntések meghozatala, ide nem értve az Alapszabály 4.6. pontjában írt azon esetet, amikor a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság jogosult dönteni az alaptőke felemeléséről;
  • d) az igazgatóság felhatalmazása az alaptőke felemelésére;
  • e) az igazgatóság hatáskörébe tartozó feltételes alaptőke-emeléssel összefüggő átváltoztatható kötvény kibocsátása kivételével átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátása;
  • f) az alaptőke leszállítása;
  • g) az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján saját részvény megszerzésére vonatkozó döntés kivételével döntés a saját részvény megszerzéséről;
  • h) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, részvénysorozatokhoz fűződő jogok hátrányos módosítása;
  • i) a Ptk. 3:227. § (3) bekezdése szerinti ügyletek kivételével pénzügyi segítség megadása a Társaság által kibocsátott részvények megszerzéséhez harmadik személy részére;
• j) az olyan szerződés megkötésének előzetes jóváhagyása, amelyet a Társaság az állandó könyvvizsgálójával köt;
• k) a Társaság fő tevékenységi körének megváltoztatása;
• l) az igazgatóság tagjainak; a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjainak és elnökeinek, valamint az állandó könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, továbbá díjazásuk megállapítása;
• m) az igazgatóság elnökének kijelölése az igazgatóság tagjai közül, igazgatóság elnökének visszahívása;
• n) a felügyelőbizottság és az auditbizottság ügyrendjének jóváhagyása;
• o) a számviteli törvény vagy a nemzetközi beszámolókészítési standardok szerinti közbenső mérleg – a jelen Alapszabályban az igazgatóság részére adott felhatalmazás alapján közbenső mérleg igazgatóság általi elfogadása kivételével –, valamint az éves beszámoló (anyavállalati és összevont [konszolidált] beszámoló) elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására (osztalék megállapítása) vonatkozó döntést is;
• p) döntés osztalékelőleg fizetéséről, ide nem értve azon esetet, amikor a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság jogosult dönteni osztalékelőleg fizetéséről;
• q) döntés az igazgatóság Ptk. 3:284. § szerinti jelentésének elfogadásáról;
• r) döntés a felügyelőbizottság éves beszámolóról szóló jelentésének elfogadásáról;
• s) az igazgatóság által készített és a felügyelőbizottság által jóváhagyott, a BÉT számára benyújtásra kerülő felelős társaságirányítási jelentés jóváhagyása;
• t) véleménynyilvánító szavazás a Ptk. 3:268. § (2) és (3) bekezdése szerinti javadalmazási politikáról és javadalmazási jelentésről;
• u) döntés az igazgatóság részére megadható, az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényről;
• v) döntés a közgyűlés felfüggesztéséről;
• w) a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és az állandó könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítése, valamint az ügyvezetés eljárásának, gazdálkodásának könyvvizsgáló általi megvizsgálásának elrendelése;
• x) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály, a Ptk. vagy más törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, kivéve, ha az Alapszabály ettől eltérően rendelkezik.
• 7.3. A közgyűlés az Alapszabály-módosítás javaslatairól a részvényesek egyszerű többséggel hozott határozatának függvényében – külön-külön vagy összevontan határoz.
• 7.4. A közgyűlés határozatait szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A szavazatok háromnegyedes többsége (minősített többség) szükségeltetik a fenti 7.2. a), b), f), h) és m) pontokban szereplő kérdésekben, továbbá a Ptk. szerinti kógens esetekben.
• 7.5. Ha a 7.2. a) pontban szereplő Alapszabály-módosítás a Társaság székhelyét, telephelyét, fióktelepét, tevékenységi körét, illetőleg, ha az alaptőke-emelést a közgyűlés felhatalmazása alapján az igazgatóság határozta el, ezen adatok kérdések és Alapszabállyal kapcsolatos módosítások eldöntése igazgatósági hatáskör. Amennyiben a

Társaság igazgatósági, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tagjainak adataiban változás történik, az igazgatóság jogosult az Alapszabályt módosítani.

• 7.6. A közgyűlés olyan határozata, amely a fenti 7.2. h) pont szerint valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan módosít, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozatok részvényesei külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók.
• 7.7. Amennyiben a közgyűlés valamely határozata a mindenkor hatályos jogszabályok vagy az Alapszabály rendelkezései szerint kizárólag a részvényesek, valamely részvénysorozat részvényesei vagy a szavazatok meghatározott százalékát képviselő részvényesek előzetes hozzájárulásával hozható meg, a részvényeseket az Alapszabály 13. pontja szerint közzétett hirdetményben kell nyilatkozattételre felhívni. Amennyiben jogszabály más szavazati mértéket nem ír elő, ha az érintett részvényesek egyszerű többsége a hirdetmény megjelenését követő harminc napon belül írásban nem nyilatkozik hozzájárulásának megtagadásáról, a részvényesek hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Az írásbeli nyilatkozat időpontjának ajánlott levél esetében annak postára adásának időpontját, minden más esetben az írásos nyilatkozat hirdetményben megadott címre történő megérkezésének időpontját kell tekinteni.
• 7.8. Ha a közgyűlés valamely határozatának érvényességéhez jogszabály alapján az egyes részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok részvényeseinek külön hozzájárulása is szükséges, a hozzájárulás megadásáról az érintett részvénysorozatok jelenlévő részvényesei a közgyűlés határozatának meghozatala előtt, részvénysorozatonként külön-külön, az adott részvénysorozatba tartozó részvényeik által megtestesített szavazatok egyszerű többségével határoznak. Jogszabály a részvénysorozatok részvényesei hozzájárulásának megadása során a részvényekhez fűződő szavazati jog korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések alkalmazását megtilthatja.
• 7.9. Amennyiben a Társaság által meghirdetett közgyűléshez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés olyan eredménnyel jár, amelyből az állapítható meg, hogy a Társaság által kibocsátott valamennyi részvénynek egy tulajdonosa van, akkor a közgyűlés megtartására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók, ilyen esetben - alapítói hatáskörben jogosult az egyszemélyi részvényes írásbeli (alapítói) határozat útján dönteni az egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az így meghozott határozatok nyilvánosságra hozatala tekintetében a közgyűlési határozatok közzétételére vonatkozó szabályok irányadóak.

8. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA, LEBONYOLÍTÁSA

8.1. Minden évben egy rendes közgyűlés tartása kötelező, a vonatkozó jogszabályokban (különösen, de nem kizárólag a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a nemzetközi

beszámolókészítési standardok) és a BÉT Általános Üzletszabályzatában meghatározottak szerint. Az évi rendes közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét az igazgatóság határozza meg. A közgyűlés a Társaság székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyre is összehívható. Az éves rendes közgyűlésen kívül minden más közgyűlés rendkívüli közgyűlésnek minősül. Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható az Alapszabály szerinti rendben, ha azt jogszabály előírja vagy egyébként az szükséges. A rendkívüli közgyűlést az igazgatóság hívja össze kivéve, ha a Ptk. vagy a jelen Alapszabály másként rendelkezik. Az igazgatóság határozata alapján a közgyűlésen a részvényes személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehet, a közgyűlés konferencia-közgyűlés keretében is megtartható.

• 8.2. A közgyűlésre szóló meghívót amennyiben a Ptk. eltérő rendelkezést nem tartalmaz a közgyűlés kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően az Alapszabály 13. pontja szerinti rendben kell közzétenni.
• 8.3. A közgyűlésre szóló hirdetménynek tartalmaznia kell:
  • a) a Társaság cégnevét és székhelyét;
  • b) a közgyűlés időpontját és helyét;
  • c) a közgyűlés megtartásának módját, konferencia-közgyűlés esetén a közgyűlés lebonyolításához használt elektronikus hírközlő eszköz hozzáférésének adatait (alkalmazás megjelölése, ahhoz való hozzáférés, telefonszám, betárcsázási vagy belépési kód);
  • d) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét;
  • e) a közgyűlés napirendjét és a napirend kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit;
  • f) a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
  • g) tájékoztatást arról, hogy a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő időpontját megelőző második munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni;
  • h) a Ptk. 3:273. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást arról, hogy
    • i. a közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét – lezárásának időpontjában – a részvénykönyv tartalmazza,
    • ii. a részvénynek a közgyűlés napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja;
  • i) a felvilágosítás kérésére és a közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket;
  • j) a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések és határozati javaslatok elérésének időpontjára, helyére és módjára (ideértve a Társaság honlapjának címét is) vonatkozó tájékoztatást;
  • k) konferencia-közgyűlés esetén a tájékoztatást arról, hogy azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról határidőn

belül nem tájékoztatják a Társaságot, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt.

• 8.4. A Társaság a hirdetményeinek közzétételére vonatkozó rendelkezések szerint a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:
  • a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;
  • b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;
  • c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.
• 8.5. Azoknak a Részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.
• 8.6. Ha a szavazatok legalább egy százalékát képviselő részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.
• 8.7. A részvényesek személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A konferencia-közgyűlés olyan telekommunikációs eszköz (különösen, de nem kizárólagosan Google Meet, Microsoft Teams vagy Zoom Meeting) igénybevételével történhet, amely lehetővé teszi a közgyűlésen résztvevő személyek egyidejű, korlátozástól mentes részvételét, a kép és hang valós idejű, kétirányú, korlátozástól mentes közvetítését, valamint a kép és hang folyamatos rögzítését. Konferencia-közgyűlés esetén a Társaság – a közgyűlés elnöke útján – a szavazást követően közvetlenül elektronikus visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére a szavazat leadásáról. A konferencia-közgyűlés esetén a részvényesek szabadon dönthetnek a részvételük módjáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő személyes megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább 5 (öt) nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a Társaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a Társaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben a Társaságnál felmerülő költségeket a Társaság viseli, azok a részvényesekre nem háríthatók át.
• 8.8. Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább 1 (egy) százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlési meghívó kézhezvételétől vagy a hirdetmény közzétételétől számított 5 (öt) napon belül – az ok megjelölésével – írásban tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés személyes megjelenéssel történő megtartását.
• 8.9. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, és a Társaság szavazatra jogosító részvényei által megtestesített szavazatok több, mint ötven százalékát képviselő részvényes jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a részvényes valamely ügyben nem szavazhat, a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
• 8.10. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés a megjelent részvényesek által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül a meghirdetett eredeti napirendi pontokban és csakis azokban határozatképes. A megismételt közgyűlés a nem határozatképes közgyűlést követően legfeljebb huszonegy napra hívható össze.
• 8.11. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes nevét a közgyűlés (megismételt közgyűlés) kezdőnapját megelőző ötödik munkanapra – mint fordulónapra – elkészített tulajdonosi megfeleltetés alapján az Alapszabály 5.11. pontja szerint a részvénykönyvbe bejegyezzék.
• 8.12. A részvényes számára az igazgatóság a részvények számának megfelelő szavazati jogot igazoló szavazójegyet adhat ki, amely szavazójegy egyben igazolás a közgyűlésen való részvételre. Az igazgatóság elnöke bármely személyt meghívhat a Társaság közgyűlésére, és számára véleményezési, hozzászólási jogot biztosíthat, ha véleménye szerint ezen személy jelenléte és véleménye szükséges, illetve elősegíti a részvényesek tájékoztatását és a közgyűlési döntések meghozatalát.
• 8.13. A közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással és a közgyűlés döntése alapján az alábbi módokon történhet:
  • a) az igazgatóság által előkészített szavazójegyek felmutatásával vagy leadásával;
  • b) kézfelemelés útján;
  • c) szavazógéppel;
  • d) konferencia-közgyűlés esetén a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott szavazatát (i) képi megjelenítés biztosításával egyidejűleg, kézfelemeléssel megerősített, szóbeli igen/nem/tartózkodom kijelentéssel adja meg vagy (ii) a konferencia-közgyűlés határozhat arról, hogy a konferencia-közgyűlés a konferencia-közgyűlés megtartására szolgáló alkalmazás szavazást lehetővé tevő funkciója használatával történjen. A Társaság a – közgyűlés elnöke útján – a konferencia-közgyűlésen a részvényes vagy a meghatalmazott által az előző (i)-(ii) pontok szerint leadott szavazatról közvetlenül a szavazat leadását követően visszaigazolást küld a részvényes, illetve a meghatalmazott részére;
  • e) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon.
• 8.14. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb harminc napra felfüggesztheti ülését. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlésen a határozatképességet ugyanúgy kell vizsgálni, mint a közgyűlés megkezdésekor. A felfüggesztett ülés folytatásaként megtartott közgyűlés esetén a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
• 8.15. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei darabszámát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
• 8.16. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésre belépő részvényes, illetve meghatalmazott a belépéskor köteles a kép és hang közvetítését lehetővé tenni, a nevét, illetve a meghatalmazott a képviselt részvényes nevét (cégnevét) közölni. Amennyiben a részvényes, illetve a képviselő személyazonosságát nem tudja igazolni, a részvényes, illetve a meghatalmazott a konferencia-közgyűlésen nem vehet részt. A konferenciaközgyűlésen részt venni kívánó részvényes köteles a részvételéhez szükséges technikai feltételekről (különösen, de nem kizárólagosan internetkapcsolat) maga gondoskodni akként, hogy a konferencia-közgyűlés teljes időtartama alatt a részvényesről a kép-, illetve hang közvetítése és rögzítése folyamatos és akadálytalan legyen. Amennyiben a részvényesről a kép vagy a hang közvetítése akadályozott, úgy kell tekinteni, hogy a részvényes a konferencia-közgyűlésről vagy annak adott részéről távozott.
• 8.17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
  • a) a Társaság cégnevét és székhelyét;
  • b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét;
  • c) a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;
  • d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  • e) határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
• 8.18. A konferencia-közgyűlésről a jegyzőkönyvet az arról készült felvétel alapján az igazgatóság készíti és hitelesíti. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés a teljes időtartama alatt folyamatosan rögzítésre kerül.
• 8.19. Az igazgatóság köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlésről készült felvételt adathordozón a saját dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
• 8.20. A közgyűlés határozatait a jogszabályban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.
• 8.21. A közgyűlést az igazgatóság elnöke, illetve az általa erre felkért igazgatósági tag nyitja meg, megállapítja a közgyűlés határozatképességét, és javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítő, a további esetleges tisztségeket betöltők és a szavazatszámlálók személyére, akiknek a megválasztására a közgyűlés jogosult egyszerű szótöbbséggel. Konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-

közgyűlés a 8.13. pont d) bekezdésben rögzített módon választja meg a közgyűlés tisztségviselőit, azzal, hogy jegyzőkönyv-hitelesítőt nem kell választani.

8.22. A közgyűlés elnöke:

• a) ellenőrzi a részvényesek megjelent képviselőinek képviseleti jogosultságát, konferencia-közgyűlés esetén megállapítja a részvényesek, illetve a részvényesek képviselőinek, valamint az egyéb megjelent személyeknek a személyazonosságát;
• b) a jelenléti ív alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén a közgyűlést elhalasztja a megismételt közgyűlésre vonatkozó előírások szerint;
• c) vezeti a tanácskozást a napirend alapján;
• d) elrendeli a szavazást, ismerteti annak eredményét, kimondja a közgyűlés határozatát;
• e) konferencia-közgyűlés esetén gondoskodik a szavazásról szóló visszaigazolás részvényesek, illetve meghatalmazottak részére történő megküldéséről;
• f) szükség esetén korlátozza a felszólalások időtartamát, megvonja a szót a hozzászólótól;
• g) konferencia-közgyűlés esetén a konferencia-közgyűlés 8.13. pont d) bekezdésében rögzített módon leadott és a szavazatszámlálók által megszámolt szavazatok alapján állapítja meg a szavazás eredményét és azt egyúttal közli a résztvevőkkel;
• h) gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív szabályszerű vezetéséről és a konferencia-közgyűlés esetén a kép-, és hangfelvétel folyamatos rögzítéséről;
• i) szükség esetén szünetet rendel el;
• j) berekeszti a közgyűlést a napirendi pontok megtárgyalását követően;
• k) aláírásával hitelesíti a közgyűlési dokumentumokat.
• 8.23. A rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az alábbi tárgyköröket:
  • a) az igazgatóság jelentését az előző üzleti év üzleti tevékenységéről;
  • b) az igazgatóság javaslatát a Társaság éves beszámolójának elfogadására;
  • c) az igazgatóság indítványát az adózott eredmény felhasználására, az osztalék megállapítására;
  • d) a felügyelőbizottság jelentését;
  • e) az állandó könyvvizsgáló jelentését;
  • f) az igazgatósági tagok részére adandó felmentvény;
  • g) a hatályos jogszabályok szerinti beszámoló elfogadását;
  • h) az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést és az osztalék megállapítását;
  • i) a Ptk. 3:289. § szerinti, a Társaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató jelentést;
  • j) a Ptk. 3:268. § (3) bekezdése szerinti javadalmazási jelentést.
• 8.24. A közgyűlésen bármely részvényes jogosult a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztésekhez hozzászólni, kérdéseket feltenni, módosító indítványt tenni.
• 8.25. A közgyűlésen az igazgatóság tagjai, a felügyelőbizottság tagjai, az auditbizottság tagjai és az állandó könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt, a napirendhez

hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek. A közgyűlésen - segítő jelleggel - részt vehetnek a Társaság munkavállalói, ügyvédjei.

8.26. A közgyűlés által hozott jogszabálysértő vagy a jelen Alapszabályba ütköző határozat bírósági felülvizsgálatát bármely részvényes, az igazgatóság és a felügyelőbizottság bármely tagja kérheti a Ptk. 3:35-3:37. §-ok rendelkezései szerint.

9. AZ IGAZGATÓSÁG

9.1. Az igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló testület. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja határozott vagy határozatlan időtartamra. Az igazgatóság az igazgatóság elnökéből, valamint az igazgatósági tagokból áll. Az igazgatóság elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés jelöli ki. Az igazgatóság a jelen Alapszabály 15. fejezetében foglaltak szerint képviseli a Társaságot.

Amennyiben a Társaság szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként működik, ezen működés időtartama alatt az igazgatóság tagjának az választható meg, aki

• o felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

• o büntetlen előéletű,

• o a Szit. tv. szerinti legalább három év vezetői gyakorlattal rendelkezik, mely során a szabályozott ingatlanbefektetési társaság által végezhető tevékenységet végző gazdasági társaságnál, továbbá hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál vezető tisztségviselőként eltöltött idő vehető figyelembe.

• 9.2. Az igazgatóság ügyrendjét saját maga állapítja meg, mely többek között rendelkezik az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról.
• 9.3. Az igazgatóság jogait és feladatait az igazgatóság ügyrendjében meghatározott rendben és megosztásban gyakorolja azzal, hogy az igazgatóság dönt valamennyi olyan, a Társaságot érintő kérdésben, melyet sem az Alapszabály, sem jogszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
• 9.4. Az igazgatóság szükség esetén, de háromhavonta legalább egy ülést tart.
• 9.5. A Társaság alkalmazásában álló munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatóság által erre kijelölt igazgatósági tag vagy vezető állású munkavállaló jogosult és köteles. Az igazgatóság a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján jogosult vezető állású munkavállalók kijelölésére, illetve egyes munkaköröket betöltő munkavállalókat vezető állású munkavállalónak minősíteni azzal, hogy a vezető állású személyre is alkalmazandók a 9.1. pontban foglalt személyi követelmények, és ezen vezető állású személyekre is vonatkoznak a 9.6. pontban foglalt rendelkezések.

9.6. Az igazgatóság tagja - az erre vonatkozó megválasztását követően - kizárólag az igazgatóság hozzájárulása esetén lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság és leányvállalatai.

A Társaság igazgatósági tagja lehet vezető tisztségviselő más hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, ingatlanértékelőnél, kockázati tőkealapkezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, továbbá olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású személyként alkalmazó szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik részesedéssel.

• 9.7. Az igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozik a Társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ideértve nem kizárólagosan:

  • a) a hatályos jogszabályok szerinti beszámoló és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztése,
  • b) közbenső mérleg jóváhagyása, osztalékelőleg-fizetésről való határozat meghozatala,
  • c) döntés az alaptőke felemeléséről és az ahhoz kapcsolódó Alapszabálymódosításról a közgyűlés erre vonatkozó felhatalmazásának birtokában az abban meghatározottak szerint,
  • d) a Ptk. 3:284. §-a szerinti jelentés készítése az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról évente legalább egyszer a közgyűlés, míg negyedévente a felügyelőbizottság részére,
  • e) Felelős Társaságirányítási Jelentés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,
  • f) részvénykönyv vezetése,

• g) javadalmazási politika és javadalmazási jelentés elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,

• h) döntés az Alapszabály módosításáról a cégnevet, a székhelyet, a telephelyeket, fióktelepeket és - a főtevékenységet nem érintve - a tevékenységi kör, igazgatóság, felügyelőbizottság és auditbizottság tagjainak személyes adatainak módosítását érintően, továbbá a c) pontban részletezett tőkeemelés esetén,
• i) a Társaság szabályzatainak elkészítése és jóváhagyása,
• j) a Társaság működésének és üzletvitelének ellenőrzése, döntés a Társaság üzleti és fejlesztési koncepcióiról, valamint a stratégiai tervéről,
• k) döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
• l) döntés az igazgatóság, felügyelőbizottság, auditbizottság tagjain kívüli munkavállalók hosszú távú díjazásának és ösztönzési rendszere irányelveinek megállapításáról.
• 9.8. Az igazgatóság tagjainak felsorolását az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

10. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

10.1. A Társaság felügyelőbizottsága legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés jogosult megválasztani, legfeljebb három éves, határozott időtartamra.

Amennyiben a Társaság szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként működik, ezen működés időtartama alatt a felügyelőbizottság tagjának az választható meg, aki

• o felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
• o büntetlen előéletű,
• o a Szit. tv. szerinti legalább három év vezetői gyakorlattal rendelkezik, mely során a szabályozott ingatlanbefektetési társaság által végezhető tevékenységet végző gazdasági társaságnál, továbbá hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál vezető tisztségviselőként eltöltött idő vehető figyelembe.
• 10.2. A felügyelőbizottság tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a felügyelőbizottság tagja, ha a Társasággal a felügyelő bizottsági tagságán és a Társaság szokásos tevékenységébe tartozó, a felügyelőbizottsági tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll, valamint vele szemben nem áll fenn a Ptk. 3:287. § (2) bekezdésében írt valamely kizáró ok.
• 10.3. A felügyelőbizottság kötelezettségei a következők:
  • a) a Társaság ügyvezetésének (igazgatóságának) ellenőrzése;
  • b) a közgyűlés elé kerülő valamennyi igazgatósági előterjesztés megvizsgálása, ezekre vonatkozó álláspont ismertetése a közgyűlésen;
  • c) a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, az adózott eredmény felhasználásának vizsgálata és erről jelentéstétel a közgyűlés számára.
• 10.4. Ha a felügyelőbizottság megítélése szerint az igazgatóság tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a részvényesek érdekeit, összehívja a közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére.
• 10.5. A felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
• 10.6. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a Közgyűlés fogad el.
• 10.7. A felügyelőbizottság köteles a napirendjére tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
• 10.8. A felügyelőbizottság határozatait szavazással állapítja meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.
• 10.9. A felügyelőbizottság tagja a felügyelőbizottsági ülésen jogait személyes részvétel helyett – a tag azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatja.
• 10.10. A Társaság felügyelőbizottsági tagja lehet vezető tisztségviselő más hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, ingatlanértékelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, továbbá olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású személyként alkalmazó szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik részesedéssel.
• 10.11. A felügyelőbizottság működésére és hatáskörére a jelen Alapszabály, a Ptk., a Tpt., a Szit. tv. és a felügyelőbizottság ügyrendjének előírásai irányadóak.
• 10.12. A felügyelőbizottság tagjainak felsorolását az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

11. AZ AUDITBIZOTTSÁG

11.1. A Társaságnál legalább három-, legfeljebb öttagú auditbizottság működik.

• 11.2. Az auditbizottság tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja, legfeljebb három éves, határozott időtartamra. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
• 11.3. Az auditbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a Közgyűlés fogad el.
• 11.4. Az auditbizottság segíti a felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben.
• 11.5. Az auditbizottság tagjainak felsorolását az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.

12. ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

12.1. A Társaságnál állandó könyvvizsgáló működik. Az állandó könyvvizsgálót a közgyűlés választja. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság részvényese (sem közvetlen, sem közvetett módon), vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottság tagja, ezek hozzátartozója, továbbá a Társaság munkavállalója, ezen jogviszonya fennállása idején és annak megszűnésétől számított három évig. Olyan személy választható meg könyvvizsgálónak, akinek nincs a Társasággal vagy a Társaság Szit. tv. szerinti projekttársaságával szemben fennálló lejárt követelése (ideértve a könyvvizsgáló közeli hozzátartozója általi követelést is), továbbá olyan társaság választható meg könyvvizsgálónak, amelyben a Társaság és a Társaság minősített befolyással rendelkező tulajdonosa nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal.

• 12.2. A könyvvizsgáló megbízatása határozott időre, legfeljebb azonban három évre szól. A könyvvizsgáló újraválasztható. Megbízása a közgyűlés döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.
• 12.3. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a Társaság közgyűlése elé terjesztett éves beszámolót megvizsgálja abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályok előírásainak, és véleményét ismerteti. Enélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható.
• 12.4. A könyvvizsgáló köteles az éves rendes közgyűlésen részt venni. A könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
• 12.5. A könyvvizsgáló köteles a közgyűlés összehívását kérni a felügyelőbizottság egyidejű tájékoztatása mellett abban az esetben, ha tudomást szerez a társasági vagyon olyan mértékű változásáról, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, továbbá, ha olyan tényről szerez tudomást, amely az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai ezen minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonják maguk után. Ha a Társaság közgyűlését nem hívják össze, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
• 12.6. A könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a Társaságot, az állami adóhatóságot és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankot írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelyek alapján
  • a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
  • b) bűncselekmény elkövetésére vagy a Társaság mint szabályozott ingatlanbefektetési társaság belső szabályzatának súlyos megsértésére utaló körülményt észlel;
  • c) a Szit. tv.-ben vagy más jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményt észlel;
  • d) a Társaság kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
• e) úgy ítéli meg, hogy a Társaság tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
• f) a Társaság belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg;
• g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a Társaság között, a Társaság fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságkénti működés szempontjából lényeges kérdésben.
• 12.7. A Társaság állandó könyvvizsgálójának adatait az Alapszabály 4. számú melléklete tartalmazza.

13. HIRDETMÉNYEK

A Társaság hirdetményeit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszeri alkalommal, a Társaság honlapján www.biggeorge-reit.hu, a BÉT honlapján (https://bet.hu/), a Magyar Nemzeti Bank által működtetett információtárolási rendszerben (https://kozzetetelek.mnb.hu/), jogszabály által meghatározott esetekben a Cégközlönyben teszi közzé.

14. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

A Társaság megszűnik, ha

• a) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
• b) a közgyűlés elhatározza jogutódlással történő megszűnését;
• c) az illetékes cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
• d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

15. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégneve (rövidített cégneve) alá vagy fölé az igazgatóság elnöke önállóan, vagy az igazgatóság két tagja együttesen, írják alá nevüket. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Társaság kérelmére a cégjegyzék tartalmazhatja a cégjegyzésre jogosult -külön jogszabály szerinti- elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

• 16.1. A Társaság alapításával és a változások bejegyeztetéséből járó, igazolt költségeket a Társaság viseli.
• 16.2. A részvényest a Társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a Társaságnak okozott károkat köteles megtéríteni. A Társaság

működéséről, üzletmenetéről a közgyűléseken, illetve a közgyűlési dokumentációk, továbbá jogszabályokban előírt közzétételek útján tájékoztatja a részvényeseket és a tőkepiacot. A Társaság üzleti könyvei, egyéb üzleti iratai, üzleti terve, stratégiája az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény szabályainak alkalmazásában üzleti titoknak minősülnek, ezekbe a részvényes nem tekinthet be.

• 16.3. Ha az Alapszabály valamely rendelkezése semmis vagy érvénytelen, úgy ezen körülmény nem hat ki az Alapszabály egészére, azt nem teszi teljes egészében semmissé vagy érvénytelenné. Az érvénytelen (semmis) rész helyett a részvényesek a következő Alapszabály-módosításkor a jelen Alapszabály megállapításánál irányadó szerződéses akaratuknak megfelelően a hibás részt orvosolják, mindaddig a Ptk. vonatkozó rendelkezései irányadók.
• 16.4. A jelen Alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai az irányadóak.

Mellékletek:

• 1. számú melléklet: Az igazgatóság tagjai
• 1. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai
• 1. számú melléklet: Az auditbizottság tagjai
• 1. számú melléklet: A Társaság könyvvizsgálója

A 2006. évi V. törvény 51. § (3) bek. alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalásra okot adó módosításokra a [*]/2025. (X.27.) számú közgyűlési határozatok alapján került sor. A módosítások félkövér, dőlt, aláhúzott betűtípussal kerültek feltüntetésre 4. mellékleteiben. A jelen alapszabályt szerkesztettem ellenjegyzem Budapesten, 2025. október 27. napján:

Dr. Simon Stella ügyvéd Dr. Simon Stella Ügyvédi Iroda KASZ: 36073551

___________________________

1. számú melléklet: Az igazgatóság tagjai

Az igazgatóság elnöke:

Nagygyörgy Tibor János (anyja neve: Dr. Moskovits Katalin, lakcíme: 1025 Budapest, Verecke út 140.)

Az igazgatóság további tagjai:

Bozsovics Zsolt (anyja neve: Mészáros Margit, lakcíme: 1029 Budapest, Rézsü utca 75/B.)

Nagygyörgy Tamás László (anyja neve: dr. Moskovits Katalin, lakcíme: 1037 Budapest, Haránt köz 9.)

Az igazgatóság elnökének és az igazgatóság további tagjainak megbízatása a Társaság törzsrészvényeinek a BÉT mint szabályozott piac részvény szekciójában történő regisztrációjától számított határozatlan időtartamra szól.

2. számú melléklet: A felügyelőbizottság tagjai

A felügyelőbizottság elnöke:

Dr. Gyulánszki Edit (anyja neve: Fischer Mária, lakcíme: 1011 Budapest, Vám utca 2. 5. em. 1.)

A felügyelőbizottság tagjai:

Nagy Kálmán (anyja neve: Dr. Miskolczi Orsolya, lakcíme: 1121 Budapest, Mártonhegyi út 11/A)

Mészáros Katalin (anyja neve: Balogh Lídia, lakcíme: 2030 Érd, Luc utca 3.)

A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 2025. május 1. napjától 2027. április 30. napjáig tart

3. számú melléklet: Az auditbizottság tagjai

Az auditbizottság elnöke:

Dr. Gyulánszki Edit (anyja neve: Fischer Mária, lakcíme: 1011 Budapest, Vám utca 2. 5. em. 1.)

Az auditbizottság tagjai:

Nagy Kálmán (anyja neve: Dr. Miskolczi Orsolya, lakcíme: 1121 Budapest, Mártonhegyi út 11/A)

Mészáros Katalin (anyja neve: Balogh Lídia, lakcíme: 2030 Érd, Luc utca 3.)

Az auditbizottság tagjainak megbízatása 2025. május 1. napjától 2027. április 30. napjáig tart.

4. számú melléklet: Az állandó könyvvizsgáló

A Társaság állandó könyvvizsgálója: RSM Hungary Könyvvizsgáló Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cégjegyzékszáma: 01-10-142128 Székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99-105. BalanceHall, ép. 4. em. Kamarai nyilvántartási szám: 004443

A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében is felelős természetes személy: Mosonyi Ádám Lakcíme: 1182 Budapest, Csőszkunyhó utca 45. Kamarai nyilvántartási száma: 007424

A Társaság állandó könyvvizsgálójának megbízatása 2025. november 1. napjától 2027. május 31. napjáig tart.

5. számú melléklet: Apportlista

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgya	A nem pénzbeli hozzájárulás értéke és szolgáltatás időpontja	A nem pénzbeli hozzájárulás ellenében adott részvények	Hozzájárulást szolgáltató személy
A PRO-CENTOQUARANTA	3.780.905.000,-	3.780.905 db "A"	Biggeorge
Korlátolt Felelősségű	Ft összegű	sorozatú, egyenként	Property Nyrt.
Társaságban meglévő, a	vételár	1000 forint névértékű,	(székhely:
jegyzett tőke 100%-át kitevő	követelés	3.780.905.000 forint	1023
üzletrész átruházása		össznévértékű	Budapest,
tárgyában létrejött	2022. július 25.	törzsrészvény	Lajos utca 28-
szerződésből fakadó vételár			32.)
követelés

A Ptk. 3:250. § (2) bekezdés alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya: