GRÁNIT Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Interim / Quarterly Report • Sep 30, 2025

GRÁNIT BANK NYÍLVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT IAS 34 ÉVKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI SZABVÁNY SZERINT

2025. JÚNIUS 30.

NEM AUDITÁLT

NYILATKOZAT

A Gránit Bank Nyrt. ezúton tájékoztatja a tőkepiaci szereplőket, hogy a Féléves jelentés a 2025. első féléves eredményről elkészült, mely 2025. szeptember 30-án a jelen dokumentum formájában, teljes terjedelmében közzétételre kerül a Budapesti Értéktőzsde Zrt. honlapján (www.bet.hu), az MNB által üzemeltetett honlapon (kozzetetelek.mnb.hu), valamint a Gránit Bank honlapján (www.granitbank.hu). A Gránit Bank Nyrt. kijelenti, hogy az elkészített féléves jelentése az alkalmazandó számviteli előírásoknak megfelelően, legjobb tudása szerint készült, valós és megbízható képet mutat a Bank és a konszolidációba bevont vállalkozások pénzügyi helyzetéről, eszközeiről, kötelezettségeiről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá valós és megbízható képet ad a jelenlegi helyzetéről, teljesítményéről, különös tekintettel a fejlődési lehetőségeiről, ismertetve a főbb bizonytalansági tényezőket és kockázatokat. A Tájékoztatóról független könyvvizsgálói jelentés nem készült.

Budapest, 2025. szeptember 30.

Hegedűs Éva Siklós Jenő elnök-vezérigazgató első vezérigazgató-helyettes Hegedűs Éva Digitálisan aláírta: Hegedűs Éva Dátum: 2025.09.30 19:46:49 +02'00'

Siklós Jenő Digitálisan aláírta: Siklós Jenő Dátum: 2025.09.30 19:22:53 +02'00'

Tartalom

	SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS	5
	SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS	6
	SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT MÉRLEG	7
	SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA	8
	SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS	10
	MEGJEGYZÉSEK	12
1.	ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK	12
2.	A CSOPORT SZERKEZETÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK	15
3.	AZ ÉV SORÁN BEKÖVETKEZETT JELENTŐS ÉS NEM SZOKVÁNYOS ESEMÉNYEK	16
4.	SZÁMVITELI POLITIKA	17
	4.1. A beszámoló készítésének alapja	17
	4.2. Alkalmazott lényeges számviteli elvek	17
	4.3. Becslések	17
5.	NETTÓ KAMAT ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTEL	19
6.	NETTÓ DÍJ ÉS JUTALÉK BEVÉTEL	20
7.	AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKBÓL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY	20
8.	AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KATEGÓRIÁBA NEM TARTOZÓ PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKBÓL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY	21
9.	HITELEZÉSI VESZTESÉGEK ÉS EREDMÉNYEK	21
10.	SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK	22
11.	ÁLTALÁNOS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK	22
12.	NYERESÉGADÓ	24
13.	PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENÉRTÉKESEK	25
14.	ELKÜLÖNÍTETT PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENÉRTÉKESEK	25
15.	MNB-VEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK ÉS BANKKÖZI KIHELYEZÉSEK	25
16.	ÉRTÉKPAPÍROK	26
17.	DERIVATÍV PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK	27
18.	ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK	28
19.	PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK ÉRTÉKVESZTÉSE, CÉLTARTALÉK (MÉRLEG)	30
20.	MNB-VEL ÉS HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK	32
21.	ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK	33
22.	PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE	34
		36
23.	PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

24.	GOODWILL 37
25.	CÉLTARTALÉKOK 38
26.	JEGYZETT TŐKE 38
27.	FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 38
28.	ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL 39
29.	MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK 40
30.	MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK 41
31.	KOCKÁZATKEZELÉS 41
31.1.	Kockázatkezelési Bizottságok 41
31.2.	Kockázati stratégia, folyamatok, alkalmazási kör 41
31.3.	A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók 42
31.4.	A kockázatok mérséklése és fedezése 44
31.5.	A Bank számára releváns az I. Pillérben fedezett kockázati típusok 44
31.6. 45	A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatra - ICAAP - vonatkozó elvek és stratégia
31.7.	Hitelezési kockázat 46
31.7.1.	Ügyfél-, és ügyletminősítés, várható hitelezési veszteség meghatározása 47
31.8.	Piaci kockázat 52
31.9.	Likviditási kockázat 54
31.10.	Partnerkockázat kezelése 56
31.11.	Működési kockázat 57
31.12.	Túlzott tőkeáttétel kockázata 57
31.13.	Kiemelten Kockázatos portfóliók 57
32.	TŐKE ÉS TŐKEMEGFELELÉS 58
33. EPS	59
34.	SZEGMENS RIPORT 59

SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS

		Adatok millió Ft-ban
	Melléklet	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Effektív kamatmódszer alapú kamatbevétel		32 272	36 570
Egyéb kamatbevétel		18 954	16 214
Kamatbevétel		51 226	52 784
Effektív kamatmódszer alapú kamatráfordítás		28 014	27 710
Egyéb kamatráfordítás		7 673	7 816
Kamatráfordítás		35 687	35 526
Nettó kamatjövedelem	5	15 539	17 258
Díj- és jutalék bevétel		14 926	11 082
Díj-és jutalék ráfordítás		4 544	3 109
Nettó díj- és jutalékeredmény	6	10 382	7 973
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó nettó eredmény	7	1 141	1 611
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó nettó eredmény	8	347	256
Devizaműveletek eredménye		1 350	-454
Osztalékbevétel		3	2
NETTÓ ÜZLETI EREDMÉNY		28 762	26 646
Egyéb működési bevétel		492	1 160
Egyéb működési ráfordítás		846	876
Hitelezési veszteségek (+) és eredmények (-)	9, 19	591	481
Céltartalékképzés, vagy céltartalékok feloldása (-)	19	-15	65
Módosítás miatti nyereség / veszteség (-), nettó		0	41
NETTÓ MŰKÖDÉSI EREDMÉNY		27 832	26 425
Személyi jellegű ráfordítások	10	6 198	5 512
Egyéb általános adminisztratív költségek	11	10 570	8 630
Értékcsökkenés		1 815	1 434
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY		9 249	10 849
Jövedelemadók	12	1 532	1 652
ADÓZOTT EREDMÉNY		7 717	9 197
Adózott eredményből anyavállalat tulajdonosaira jutó rész		6 767	8 243
Nem ellenőrző tulajdonosok részesedése az adózott
eredményből		950	954
Egy részvényre jutó eredmény (Ft)
Alap EPS	33	352	535
Higított EPS	33	352	535

Az Igazgatóság 2025.09.29-én hagyta jóvá a szűkített pénzügyi kimutatások közzétételét.

Hegedűs Éva
elnök-Vezérigazgató	Siklós Jenő vezérigazgató-helyettes

SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS

			Adatok millió Ft-ban
	Melléklet	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Adózott eredmény		7 717	9 197
Valós érték változásból származó nyereség/veszteség		-367	-424
Valós érték változásának halasztott adó hatása		33	1
Átfogó jövedelemmel szemben értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok várható hitelezési veszteségének változása		2	37
Későbbiekben az eredménybe átvezetendő tételek:		-332	-386
EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEM ÖSSZESEN		-332	-386
TELJES ÁTFOGÓ JÖVEDELEM		7 385	8 811
Átfogó jövedelemből anyavállalat tulajdonosaira jutó rész		6 437	7 857
Nem ellenőrző tulajdonosok részesedése az átfogó jövedelemből		948	954

Az Igazgatóság 2025.09.29-én hagyta jóvá a szűkített pénzügyi kimutatások közzétételét.

Hegedűs Éva Siklós Jenő Hegedű s Éva Digitálisan aláírta: Hegedűs Éva Dátum: 2025.09.30 19:49:20 +02'00'

Siklós Jenő

Digitálisan aláírta: Siklós Jenő Dátum: 2025.09.30 19:24:06 +02'00'

elnök-Vezérigazgató vezérigazgató-helyettes

SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT MÉRLEG

	Melléklet	2025.06.30	2024.12.31
Eszközök
Pénzeszközök és egyenértékesek	13	387 639	625 709
Elkülönített pénzeszközök	14	38 933	32 969
MNB-vel szembeni követelések	15	43 071	39 971
Bankközi kihelyezések	15	123 735	88 597
Értékpapírok	16	448 887	367 235
Derivatív pénzügyi eszközök	17	9 509	11 837
Ügyfelekkel szembeni követelések	18	580 997	465 620
Egyéb eszközök		21 053	18 374
Immateriális javak		13 681	11 710
Ingatlanok, gépek és berendezések		4 283	3 755
Goodwill	24	6 785	6 785
Halasztott adó követelés		84	168
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		1 678 657	1 672 730
Kötelezettségek
MNB-vel szembeni kötelezettségek	20	103 896	186 508
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	20	196 062	134 275
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	21	1 207 907	1 187 418
Derivatív pénzügyi kötelezettségek	17	5 657	5 362
Nyereségadó fizetési kötelezettség		36	625
Halasztott adó kötelezettség		257	228
Céltartalékok	25	457	447
Egyéb kötelezettség		10 874	9 792
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		1 525 146	1 524 655
Saját tőke
Jegyzett tőke	26	19 223	19 223
Tőketartalék		66 999	66 999
Saját részvények		0	0
Eredménytartalék		58 939	52 170
Tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletek tartaléka		370	370
Egyéb tartalékok		5 652	5 652
Halmozott egyéb átfogó jövedelem (AOCI)		-472	-141
Anyavállalat tulajdonosaira jutó részesedések		150 711	144 273
Nem ellenőrző részesedések		2 800	3 802
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN		153 511	148 075
Kötelezettségek és saját tőke összesen		1 678 657	1 672 730

Az Igazgatóság 2025.09.29-én hagyta jóvá a szűkített pénzügyi kimutatások közzétételét.

Hegedűs Éva	Siklós Jenő
elnök-Vezérigazgató	vezérigazgató-helyettes

SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA

	Jegyzett tőke	Tőketartalék	Saját részvény	Halmozott egyéb átfogó jövedelem (AOCI)	Eredménytartalék	Egyéb tartalékok	Tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletek tartaléka	Anyavállalat tulajdonosaira jutó részesedések	Nem ellenőrző tulajdonosok részesedése	Összesen
Egyenleg az időszak elején - 2025.01.01	19 223	66 999	0	-141	52 170	5 652	370	144 273	3 802	148 075
Osztalék fizetés	0	0	0	0	0	0	0	0	-1 950	-1 950
Adózott eredmény	0	0	0	0	6 767	0	0	6 767	950	7 717
Egyéb átfogó jövedelem	0	0	0	-330	0	0	0	-330	-2	-332
Teljes átfogó jövedelem	0	0	0	-330	6 767	0	0	6 437	948	7 385
Részvény kibocsátás	0	0	0	0	0	0		0	0	0
Munkavállalói résztulajdonosi program (tulajdonosokkal szembeni tranzakció)	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Munkavállalói résztulajdonosi program - egyéb átsorolások	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Üzleti kombináció - egyéb átsorolások	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb átsorolások	0	0	0	-1	2	0	0	1	0	1
Általános tartalék átvezetése	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Egyenleg az időszak végén - 2025.06.30	19 223	66 999	0	-472	58 939	5 652	370	150 711	2 800	153 511

Adatok millió Ft-ban

Adatok millió Ft-ban

	Jegyzett tőke	Tőketartalék	Saját részvény	Halmozott egyéb átfogó jövedelem (AOCI)	Eredménytartalék	Egyéb tartalékok	Tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletek tartaléka	Anyavállalat tulajdonosaira jutó részesedések	Nem ellenőrző tulajdonosok részesedése	Összesen
Egyenleg az időszak elején - 2024.01.01	15 395	23 466	-18 777	136	34 453	3 965	180	58 818	20 621	79 439
Osztalék fizetés								0	-1 604	-1 604
Adózott eredmény					8 243			8 243	954	9 197
Egyéb átfogó jövedelem				-386				-386	0	-386
Teljes átfogó jövedelem				-386	8 243			7 857	954	8 811
Részvény kibocsátás Munkavállalói résztulajdonosi								0		0
program (tulajdonosokkal szembeni tranzakció)		-23	2 062				45	2 084		2 084
Üzleti kombináció - egyéb átvezetés			18		211			229	-89	140
Általános tartalék átvezetése					1 904	-1 904		0		0
Egyéb átvezetés				-2				-2		-2
Egyenleg az időszak végén - 2024.06.30	15 395	23 443	-16 697	-252	44 811	2 061	225	68 986	19 882	88 868

Az Igazgatóság 2025.09.29-én hagyta jóvá a szűkített pénzügyi kimutatások közzétételét.

SZŰKÍTETT KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS

	Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30*
Adózás előtti eredmény	9 249	10 849
Módosító tételek
Kamatbevétel	-51 226	-52 784
Kamatráfordítás	35 687	35 526
Tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenése	1 815	1 434
Tárgyi eszköz értékesítés nettó realizált eredménye	1	-3
Várható hitelezési veszteség nem eredménnyel szemben értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, hitelekre, egyéb eszközökre	591	440
Céltartalékok változása	-15	65
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó nem realizált eredmény	-4 572	1 890
MRP juttatási program tartalékának változása	0	45
Osztalék bevétel	-3	-2
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözetének változása	-468	387
Nem ellenőrző részesedések	-1 002	0
Adózás előtti működési eredményből származó cash flow a működési eszközök és források változása előtt	-9 943	-2 153
Kereskedési céllal tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változása	-19 248	-5 814
Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változása	-42 046	-15 910
MNB-vel és egyéb hitelintézettel szembeni követelések változása	-38 229	81 761
Ügyfelekkel szembeni követelések változása	-111 662	-20 653
Egyéb eszközök változása	-11 998	-5 289
Származékos ügyletek változása	2 328	-1 251
Működési eszközök változása	-220 855	32 844
MNB-vel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek változása	-20 750	-2 427
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek változása	23 151	177 748
Egyéb kötelezettség változása	1 140	-1 348
Származékos ügyletek változása	294	-2 151
Működési kötelezettségek változása	3 835	171 822
Kapott kamat	47 449	52 411
Fizetett kamat	-38 426	-35 748
Fizetett nyereségadó	-2 121	-2 723
Működési tevékenységből származó nettó cash flow	-220 061	216 453

	Adatok millió Ft-ban
Befektetési és beruházási tevékenységből származó cash flow	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott értékpapírok változása	-6	-925
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzése	-94 459	-5 857
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítéséből, lejáratából befolyt összeg	89 438	2 699
Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beszerzése	-46 147	-24 107
Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéséből tőketörlesztéséből befolyt összeg	35 817	743
Tárgyi eszközök beszerzése	-117	-316
Tárgyi eszközök értékesítése	5	0
Immateriális javak beszerzése	-2 543	-1 558
Kapott osztalék	3	2
Befektetési és beruházási tevékenységből származó nettó cash flow	-18 009	-29 319
Finanszírozási tevékenységből származó cash flow
Részvénykibocsátás	0	0
Részvényesek nem jegyzett tőke hozzájárulása	0	0
Saját részvények	0	2 080
Fizetett osztalék	0	0
Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow	0	2 080
Pénzeszközök nettó növekedése / csökkenése	-238 070	189 214
Pénzeszközök állománya év elején	625 709	465 518
Pénzeszközök állomány év végén	387 639	654 732
Pénzeszközök összetevői	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Készpénz	830	828
Számlakövetelések központi bankokkal szemben	378 899	644 976
Egyéb látra szóló betétek	7 910	8 929
Összesen	387 639	654 732
* Az összehasonlító adatok között a Kamat ráfordítás és a Fizetett kamatok helyesbítésre kerültek, illetve az elkülönített pénzeszközök változása az egyéb eszközök változásába került áthelyezésre.

Az Igazgatóság 2025.09.29-én hagyta jóvá a szűkített pénzügyi kimutatások közzétételét.

Hegedűs Éva	Siklós Jenő
elnök-Vezérigazgató	vezérigazgató-helyettes

MEGJEGYZÉSEK

1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Alakulás időpontja

A GRÁNIT Bank ("Bank") Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságként működő kereskedelmi bank, amely 1985. szeptember 25-én alakult Általános Vállalkozási Bank Rt. néven.

Többszöri tulajdonos váltást követően az előző bankok jogutódjaként a Bank 2010. május 20-tól GRÁNIT Bank Zrt. néven működött tovább, majd 2024. november 25-től a Gránit Bank működési formája zártkörűen működő részvénytársaságról nyilvánosan működő részvénytársaságra változott, meglévő törzsrészvényeit 2024. november 25-én bevezették a Budapesti Értéktőzsdére.

A társaság székhelye:	1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8.
Cégbírósági bejegyzés száma:	01-10-041028
Internetes elérhetőség:	www.granitbank.hu

Tevékenységi kör

A Bank a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. paragrafusában felsorolt pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosult.

A pénzügyi szolgáltatások külföldi pénznemben történő végzését a Magyar Nemzeti Bank 1994. július 20-án megadott devizahatósági engedélyében engedélyezte.

1. április 17-től a Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (MNB) 41031-4/1999 számú határozata alapján univerzális banki tevékenységet végez.

Tulajdonosi struktúra

*MRP Szervezet – GRÁNIT Bank MRP Szervezet

1. november 25-től a Gránit Bank működési formája zártkörűen működő részvénytársaságról nyilvánosan működő részvénytársaságra változott, meglévő törzsrészvényeit 2024. november 25-én bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. Ezzel párhuzamosan a Bank Igazgatósága döntött a Bank alaptőkéjének nyilvános felemeléséről, melynek keretében 1 220 820 db 1000 Ft névértékű és 14 500 Ft kibocsátási értékű törzsrészvény került kibocsátásra, összesen 17 701 890 000 Ft összegben, melyet lakossági és intézményi befektetők jegyeztek le. A tőkeemelés 2024. december 16-án került bejegyzésre, mely időponttól a Bank jegyzett tőkéje 19 223 077 000 Ft lett.

A Bank végső tulajdonosa

A Bank végső tulajdonosa Tiborcz István Ferenc, aki a Tiberis Digital Kft. végső tényleges tulajdonosa, amely a Bankban 42,45%-os tulajdonosi joggal rendelkezik. A törzsrészvényeken kívül D típusú szavazatelsőbbségi részvényeket is birtokol.

A D típusú elsőbbségi részvények tízszeres szavazati jogot biztosítanak a következő témakörökben: a Bank részvényeinek tőzsdei bevezetése (IPO); az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke, elnökhelyettese, illetve az igazgatósági és Felügyelő Bizottsági tagok kinevezése és visszavonása, valamint díjazásuk az A és B típusú részvények figyelembevételével; vezérigazgató kinevezése; döntés a Bank alaptőke felemeléséről). A Tiberis Digital birtokolja a D típusú részvények többségét.

Társaságok, amelyekben a Bank többségi befolyással rendelkezik

2025 első félévében nem történt akvizíció.

A Bank 2024 áprilisban megalapította a GBG Szolgáltató Kft. nevű leányvállalatát 10 millió Ft alaptőkével. A társaság hosszabb távon a bankcsoport szolgáltató központja lesz, 2024 első félévében azonban még nem végzett jelentős tevékenységet.

1. július 31-vel a Bank megvásárolta a Gránit Pénzügyi Lízing Zrt. tulajdoni hányadának 76,66%-át közvetlenül, és 23.34%-át közvetve, továbbá a Gránit Lízing Kft. 100%-os tulajdoni hányadát.

2023 októberében a cégcsoport megszerezte a Tarragona Vagyonkezelő Zrt. 94,2%-os tulajdonrészét, amely a Diófa Alapkezelő Zrt. 95,96%-át birtokolja, valamint az alapkezelő 100%-os leányvállalatát, a Diófa Ingatlanüzemeltető Kft.-t (a továbbiakban: Diófa csoport). A Diófa Alapkezelő Zrt. és leányvállalata, a Diófa Ingatlanüzemeltető Kft. 2024 januárjában Gránit Alapkezelő Zrt-re; illetve Grandum Ingatlankezelő Zrt.re változtatta nevét.

A Bank tulajdoni részesedése az Equilor csoportban 2022-es felvásárlás kapcsán keletkezett.

Az MRP Szervezet leányvállalatként bevonásra került a konszolidáció során tekintettel arra, hogy a társaság az IFRS 12 szerint struktúrált gazdálkodó egységnek ("structured entity"-nek) minősül, amely esetében a bevonáshoz szükséges és IFRS 10 által előírt kontroll a tulajdoni hányadtól függetlenül megvalósul. Az MRP szervezet feletti Banki kontroll nem a szavazati jogok, vagy tulajdoni hányad útján valósul meg, hanem az MRP működését és célját meghatározó szabályok, mint például alapszabály, javadalmazási politika kialakítási jogán keresztül.

A csoport szerkezetében bekövetkezett változásokról további információk a 2. számú kiegészítő megjegyzésben kerültek bemutatásra.

A Bankcsoport konszolidált éves beszámolójának aláírására jogosult személyek

Hegedűs Éva (elnök-vezérigazgató) Siklós Jenő (vezérigazgató-helyettes)

A Bank Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjai

Igazgatóság	Felügyelő Bizottság
Hegedűs Éva (elnök-vezérigazgató)	Nyúl Sándor (elnök)
Jendrolovics Péter Bence (vezérigazgató-helyettes)	Oláh Márton
Vida István	Tóth Szabolcs Gábor
Dr. Tóth Judit	Dr. Gubuznai Judit
Major János	Dr. Benczédi Balázs

2. A CSOPORT SZERKEZETÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

Akvizíciók

1. Tárgyévben végrehajtott akvizíciók

Tárgyévben, a fordulónapig nem hajtott végre akvizíciót a Bankcsoport. A fordulónapot követően sem történt akvizíció.

2. Előző évben végrehajtott akvizíciók

A Bank Igazgatósága 2023. december 8-án felhatalmazta a Bank vezetését, hogy kötelező vételi ajánlatot adjon a De Lage Landen Finance Zrt. 76,66%-os és a De Lage Landen Leasing Kft. 100%-os részvénycsomagjának megvásárlására. A Bank vételi ajánlata elfogadásra került, a tranzakció zárására a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően 2024. július 31-én került sor. Mivel a Kft. birtokolja a Zrt. tulajdonrészének 23.34%-át, ezért a Kft. megvásárlásával a Bank a Zrt-nek is 100%-os tulajdonosa lett. Kisebbségi részesedés nem keletkezett a felvásárlási tranzakció során. A Zrt. és a Kft. korábbi tulajdonosa a De Lage Landen International B.V volt.

Akvizíciót követően a Bankcsoport a márkanév értékéből adódó üzleti szinergiákat kihasználva a felvásárolt cégeket átnevezte, a Zrt-t Gránit Pénzügyi Lízing Zrt-re, a Kft-t Gránit Lízing Kft-re (továbbiakban a két társaság együtt: Lízing csoport).

3. AZ ÉV SORÁN BEKÖVETKEZETT JELENTŐS ÉS NEM SZOKVÁNYOS ESEMÉNYEK

Az első félév során nem történ jelentős és nem szokványos esemény.

4. SZÁMVITELI POLITIKA

Az IFRS beszámoló összeállításáért felelős személy neve: Siklós Jenő (regisztrációs száma:133130),

4.1. A beszámoló készítésének alapja

A Bank pénzügyi beszámolóját bekerülési érték alapon készítette, kivéve a következő lényeges elemeket:

Tételek	Értékelés alapja
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok	Valós érték
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	Valós érték
Tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletek tartaléka (IFRS 2)	Valós érték

A Bank (vagy "a Csoport) a Magyarországon hatályos kereskedelmi banki és pénzügyi jogszabályok előírásainak megfelelően vezeti számviteli nyilvántartásait és állítja össze főkönyvét. A Bank magyar forintban ("Ft", "HUF") vezeti könyveit. Amennyiben másképp nincs jelezve, az egyenlegek millió forintban ("millió Ft") kerültek feltüntetésre.

Megfelelőségi nyilatkozat

A Bank 2018. január 1-től az IFRS-eket alkalmazza törvényi célokra a magyar számviteli szabályok helyett (az átállás dátuma ennek megfelelően 2017. január 1).

Ezen pénzügyi beszámoló az IAS 34 Évközi Pénzügyi Beszámolási Szabály szerint készült.

4.2. Alkalmazott lényeges számviteli elvek

Ezen Szűkített konszolidált pénzügyi kimutatások készítésekor és bemutatásakor alkalmazott számviteli politika megegyezik a 2024. december 31-ére készített teljes körű Konszolidált pénzügyi kimutatások készítésénél alkalmazottal.

4.3. Becslések

A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek megjegyzésekben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól.

A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és más, relevánsnak minősített tényezőkön alapulnak. A számviteli becsléseket és az ezeket megalapozó feltételezéseket évente felülvizsgálja a Bank. A számviteli becslések módosításait a módosítás időszakában számolja el a Bank.

A Bank a tárgyidőszakra kihatással levő, vagy a jövőbeni időszakokra várhatóan kihatással lévő számviteli becslés változások jellegét és összegét közzéteszi, kivéve a jövőbeni időszakokra vonatkozó hatást abban az esetben, ha nem kivitelezhető azt előre megbecsülni. Amennyiben a jövőbeni időszakokra vonatkozó hatás összegét nem teszik közzé, mert annak megbecslése nem kivitelezhető, a Banknak ezt a tényt közzé kell tennie.

A jövőbeni változások a gazdasági környezetben, a pénzügyi stratégiában, szabályozási környezetben, számviteli előírásokban és egyéb területeken eredményezhetik a becslések változását, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeni pénzügyi kimutatásokra.

A legfontosabb becslések, feltételezések, melyek hatással vannak a Csoport beszámolójára:

• ⮚ Pénzügyi eszközök besorolása: az üzleti modell, illetve a szerződéses pénzáramok karakterisztikájára vonatkozó kizárólag tőke- és kamatkövetelmény megítélése
• ⮚ Pénzügyi eszközök értékvesztése
• ⮚ Pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása olyan esetekben, amikor a pénzügyi instrumentum valós értékét a Bank jelentős nem megfigyelhető inputok alapján határozza meg
• ⮚ Halasztott adókövetelések meghatározása: jövőbeni adóköteles nyereség elérésének megítélése
• ⮚ Céltartalék képzése: múltbeli esemény következtében meglévő kötelmek valószínűségének, illetve mértékének becslése
• ⮚ A Covid-19 miatt bevezetett fizetési moratórium eredményeként elszámolt gazdasági veszteség (módosítási veszteség)
• ⮚ A bevezetett kamat stop eredményeként elszámolt módosítási veszteség
• ⮚ IFRS 2 részvényalapú juttatások tartaléka

5. NETTÓ KAMAT ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTEL

	Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Effektív kamatmódszer alapú kamatbevétel
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kamatbevétele	463	543
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kamatbevétele	31 809	36 027
Effektív kamatmódszer alapú kamatbevétel összesen	32 272	36 570
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök kamatbevétele Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi	8 603	9 143
eszközök kamatbevétele	8 259	6 290
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök kamatbevétele	1 091	781
Pénzügyi lízing kamatbevétel	965	0
Egyéb kamatbevétel	36	0
Egyéb kamatbevétel összesen	18 954	16 214
Kamat és kamatjellegű bevételek összesen	51 226	52 784
Effektív kamatmódszer alapú kamatráfordítás	0
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kamatráfordítása	28 014	27 710
Effektív kamatmódszer alapú kamatráfordítás összesen	28 014	27 710
Egyéb kamatráfordítás	36	0
Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek kamatráfordítása	7 637	7 816
Egyéb kamatráfordítás összesen	7 673	7 816
Kamatráfordítások	35 687	35 526
Nettó kamat és kamatjellegű bevételek összesen	15 539	17 258

6. NETTÓ DÍJ ÉS JUTALÉK BEVÉTEL

		Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01-	2024.01.01-
	2025.06.30	2024.06.30
Befektetési szolgáltatások	4 103	2 691
Letétkezelési szolgáltatások	206	196
Hitel és garancia díj bevételek	62	-122
Pénzforgalom és számlavezetés	2 311	1 647
Bankkártya szolgáltatások	1 026	503
Alapkezelői díj	6 113	5 460
Egyéb	1 105	707
Díj és jutalék bevétel összesen	14 926	11 082
Befektetési szolgáltatások	864	509
Letétkezelési szolgáltatások	94	58
Hitel és garancia díj ráfordítások	125	0
Ügynöki jutalék	4	10
Pénzforgalom és számlavezetés	169	554
Bankkártya szolgáltatások	1 088	127
Alapkezelői díj	2 180	1 832
Egyéb	20	19
Díj és jutalék ráfordítás összesen	4 544	3 109
Nettó díj és jutalék bevétel	10 382	7 973

A hitelek megkeletkeztetéséhez kapcsolódó egyösszegű díjak részét képezik az effektív kamat módszer szerint számított kamatnak, így a kamat és kamatjellegű bevételek és ráfordítások között kerülnek elszámolásra az érintett hitel, illetve követelés futamideje alatt. Az itt kimutatott díjak és jutalékok jellemzően egyszeri tételek, melyek felmerüléskor kerülnek bevételként elszámolásra.

7. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKBÓL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY

	Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó	-3 257	4 551
- kereskedési célú értékpapírok nyeresége	312	88
- kereskedési célú származékos ügyletek nettó eredménye	-3 569	4 463
- kereskedési célú ügyfélhitelek eredménye	0	0
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó	1 034	-176
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó	3 364	-2 764

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi
instrumentumokból származó nettó eredmény összesen	1 141	1 611

Pénzügyi eszközök

A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből származó nyereség/veszteség az SPPI teszten megbukott hitelek valós érték változásának eredményhatását tartalmazza. Az eredmény nagy része a babaváró hitelek követő valós értékelésének eredménye. Az értékeléshez kapcsolódóan további információkat a 22. Pénzügyi instrumentumok valós értékelése megjegyzés tartalmaz. Ezen instrumentumok kamatbevétele a kamatbevételek soron kerül kimutatásra.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége azoknak a fix kamatozású ügyfélhiteleknek, illetve értékpapíroknak a valós érték változását tartalmazza, amelyekhez közgazdasági szempontból fedezeti ügyletként kezelt IRS-ek kapcsolódnak. A FVTPL megjelölés azt a célt szolgálja, hogy csökkentse az egyébként fennálló megjelenítési inkonzisztenciát ("accounting mismatch"), amely abból adódna, hogy a hiteleket amortizált bekerülési értéken és az értékpapírokat is amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken kell értékelni az üzleti modell alapján; míg az IRS ügyleteket kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Az értékeléshez kapcsolódóan további információkat a 22. Pénzügyi instrumentumok valós értékelése megjegyzés tartalmaz. A megjelölt eszközök kamatbevételét a Bank a kamateredményében jeleníti meg.

Származékos ügyletek

A származékos ügyletek nettó eredménye nagyrészt a fix kamatozású ügyfélhitelek, illetve értékpapírok kamatkockázatának közgazdasági fedezése céljából kötött kamatswapok valós érték eredményét tartalmazza.

8. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KATEGÓRIÁBA NEM TARTOZÓ PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKBÓL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY

		Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok várható hitelezési vesztesége	0	0
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok eladásán realizált eredmény	347	256
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok eladásán realizált eredmény	0	0
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó nettó eredmény összesen	347	256

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó hitelekből származó eredményt a Bank a Hitelezési veszteségek és eredmények soron mutatja be.

9. HITELEZÉSI VESZTESÉGEK ÉS EREDMÉNYEK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Hitelekre képzett egyedi várható nettó hitelezési veszteség / nyereség (-)	-132	56

Hitelekre képzett csoportos várható nettó hitelezési veszteség / nyereség (-)	335	-43
Pénzügyi lízingekre képzett egyedi várható nettó hitelezési veszteség / nyereség (-)	-4	0
Pénzügyi lízingekre képzett csoportos várható nettó hitelezési veszteség / nyereség (-)	89	0
Várható hitelezési veszteség összesen	288	13
Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok csoportos várható hitelezési vesztesége / nyeresége (-)	98	449
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok hitelezési vesztesége / nyeresége (-)	2	0
Értékpapírok csoportos várható hitelezési vesztesége	100	449
Egyéb veszteség (leírások, leírásból megtérülés, egyéb eszközök értékvesztése stb.)	203	19
Hitelezési veszteségek, vagy nyereségek(-) összesen	591	481
Hitelezési tevékenységhez kapcsolódó céltartalék képzés / feloldás (-)	-22	-24
Egyéb céltartalék képzés / feloldás (-)	7	89
Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása	-15	65

10. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

Személyi állomány átlagos létszáma	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Szellemi dolgozók	654	522
Fizikai dolgozók	0	0
Vezetőség	19	14
Foglalkoztatottak átlagos létszáma összesen	673	536

		Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Bérköltség	5 095	4 249
Személyi jellegű egyéb kifizetés	410	604
Tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletek	0	45
Szociális hozzájárulás	660	591
Szakképzési hozzájárulás	0	0
Rehabilitációs hozzájárulás	33	23
Bruttó Személyi jellegű ráfordítás összesen	6 198	5 512

11. ÁLTALÁNOS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

Adatok millió Ft-ban

GRÁNIT Bank Nyrt. Szűkített Konszolidált Pénzügyi kimutatások 2025.06.30.

	2025.01.01- 2025.06.30	2024.01.01- 2024.06.30
Anyagköltség	166	172
Bankkártya szolgáltatás	734	591
IT költségek	1 362	860
Ingatlan bérleti díjak	51	30
Hirdetés, reklám	737	966
Tagsági díjak	62	24
Oktatás, továbbképzés	42	10
Információs vonalbérlet	126	106
Szakértői díjak	563	466
Biztosítás	32	26
Egyéb bérleti díjak	128	32
Egyéb nem anyagjellegű szolgáltatás	195	214
Tranzakciós illeték	2 135	888
Banki különadó	2 202	2 013
Iroda fenntartás	245	145
Telekommunikáció	22	20
Egyéb működési költségek	424	358
Extraprofit adó	1 344	1 709
Egyéb általános adminisztratív költségek	10 570	8 630

Bankadó

A Bank számára előírt bankadó alapja 2025-ben a 2023. december 31-i IFRS szerinti mérlegfőösszeg, az adó alapja 1 067 195 millió Ft az adó összege 1 994 millió Ft. A Bank 2025-ös kötelezettsége 2025. január 1-jén keletkezett meg.

A bankadó nem minősül jövedelemadónak az IFRS szabályok szerint, így az általános adminisztratív költségek között kerül elszámolásra a csoport eredménykimutatásában.

Extraprofit adó

A Bank számára előírt extraprofit adó alapja 2025-ben a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény a növelő és csökkentő tételeket figyelembe véve 26 895 millió Ft, az adó összege, melynek mértéke 7% az adóalap 20 000 millió Ft-ot meg nem haladó részére és 18 % a 20 000 millió Ft-ot meghaladó részére, összesen 2 641 millió Ft.

Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik (bizonyos repó ügyeletekben és részvény visszavásárlási ügyletekben érintett papírok kivételével), akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét csökkentheti. Az adókötelezettség csökkentésének a mértéke

• legfeljebb az említett állampapírállomány-növekmény 10%-a és
• legfeljebb az enélkül számított extraprofitadó-kötelezettség 50%-a.

A Bank évközi pénzügyi kimutatásában figyelembe vette csökkentő tételként a 2025. június 30-án kalkulált állampapír állomány növekményt és ennek megfelelően 1 320 millió Ft-tal csökkentette adófizetési kötelezettségét, amely így a kedvezmény előtti 2 641 millió Ft-ról 1 320 millió Ft-ra csökkent.

Az extraprofit adó nem minősül jövedelemadónak az IFRS szabályok szerint, így az általános adminisztratív költségek között kerül elszámolásra a csoport eredménykimutatásában.

Tranzakcós illeték

2013-ban a hatóságok bevezették a pénzügyi tranzakciós illetéknek nevezett adót. Meghatározott típusú tranzakciók alapján fizetendő (beleértve a készpénzfelvételt és egyéb tranzakciókat). Az illeték mértéke a készpénzfelvételekre 0,9%, felső határ nélkül. Egyéb tranzakciók esetén az adókulcs 0,45%, de tranzakciónként maximum 20 000 forint.

1. július 8-án a Kormány költségvetési bevételnövelő intézkedésekről döntött. A 183/2024. (VII. 8.) Kormányrendelet alapján a korábbi pénzügyi tranzakciós illeték kulcsok megemelésre kerültek és új elemként devizakonverziós kiegészítő illeték kerül bevezetésre.

12. NYERESÉGADÓ

A nyereségadó összetevői 2025.06.30-ra és 2024.06.30-ra vonatkozóan a következők:

		Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01-	2024.01.01-
	2025.06.30	2024.06.30
Társasági adó	763	944
Helyi adók	623	632
Halasztott adó	146	76
Összesen	1 532	1 652

Társasági adó ráfordítás

2025-ben a társasági adó 9% az éves szinten elért nyereségre (2024-ban szintén 9%).

A helyi adók nem forgalmi jellegük miatt a nyereségadó részét képezik az eredménykimutatásban. A helyi adó az iparűzési adót és az innovációs adót foglalja magában.

Magyarországon nem létezik az adók megállapítására vonatkozó jogerős megállapodás. Az adóhatóság az adóévet követő hat éven belül bármikor felülvizsgálhatja a számviteli nyilvántartásokat és módosíthatja a kivetett adót. Ennek megfelelően adóhatósági ellenőrzés esetén a Banknál is előfordulhat adómódosítás. Az adóhatóság a Bank társasági adóbevallásait 2010-ig bezárólag felülvizsgálta és lezárta; illetve vizsgálta és lezárta a Bank 2015 ös, illetve 2017-es, 2018-as, illetve 2022-es adóbevallásait is. A vezetőségnek nincs tudomása olyan jelentős elmaradt adókötelezettségről, amely az adóhatóság által még nem ellenőrzött évek kapcsán felmerülhetne.

A Bank eredményében érvényesülő tényleges adókulcs a következő tételek miatt tér el a törvényileg előírttól:

		Adatok millió Ft-ban
	2025.01.01-	2024.01.01-
	2025.06.30	2024.06.30
Adózás előtti eredmény	9 249	10 849
Társasági adó kulcs (%)	9%	9%
Kalkulált társasági adó	832	976
Adólevezetés
Kalkulált társasági adó	832	976
Helyi adók	623	632
Egyéb	-77	-44
Jövedelemadók	1 532	1 652
Effektív adókulcs (%)	16,57%	15,23%

13. PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENÉRTÉKESEK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Készpénz	830	1515
Számlakövetelések központi bankokkal szemben	378 899	614 633
Egyéb látra szóló betétek	7 910	9 561
Pénzeszközök és egyenértékesek	387 639	625 709

14. ELKÜLÖNÍTETT PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENÉRTÉKESEK

Az elkülönített pénzeszközök az Equilor Befektetési Zrt. pénzeszközei között kimutatott ügyfélpénzeket foglalják magukban (2025. június 30-án 38 933 millió Ft, míg 2024 december 31-én 32 969 millió Ft).

15. MNB-VEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK ÉS BANKKÖZI KIHELYEZÉSEK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
MNB-vel szembeni követelések	43 071	39 971
Bankközi kihelyezések	13 454	13 319
Nyújtott hitelek	110 281	75 278
Bankközi követelések összesen	166 806	128 568

16. ÉRTÉKPAPÍROK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	1 332	952
Diszkont kincstárjegyek, állampapírok	27 526	8 247
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	27 526	8 247
Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök	28 858	9 199
Hitelintézeti részvények	17	18
Egyéb részvények	74	63
Vállalati kötvények	15	15
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt
pénzügyi eszközök	106	96
Vállalati kötvények	85 911	71 153
Banki kötvények	46 763	37 374
Állampapírok	29 552	9 843
Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt
pénzügyi eszközök	162 226	118 370
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok	16	16
Állampapírok	17 460	12 517
Banki kötvények	876	872
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	18 336	13 389
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt
pénzügyi eszközök	18 352	13 405
Állampapírok	110 975	113 703
Banki kötvények	88 732	87 773
Vállalati kötvények	39 638	24 689
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	239 345	226 165
Összesen	448 887	367 235

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt értékpapírok olyan fix kamatozású papírok, melyek kamatkockázatát közgazdasági szempontból IRS-ekkel fedezi a Bank.

A FVTPL megjelölés azt a célt szolgálja, hogy az egyébként fennálló megjelenítési inkonzisztenciát ("accounting mismatch") csökkentse. A 2025. június 30-án fennálló állomány a banki kötvényeken kívül 53 822 millió Ft összegben tartalmaz az MNB által 2019-ben indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében vásárolt prémium vállalati kötvényeket (2024. december 31-én 40 173 millió Ft).

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú részvények esetében a vezetőség a megjelenítéskor visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy ezen instrumentumok valós érték változását ne az eredményben, hanem az egyéb átfogó jövedelemmel szemben számolja el a Bank. A döntés elsősorban azt az üzleti célt kívánja reprezentálni, hogy ezeket a részvényeket nem kereskedési céllal tartja a Bank, hanem járulékos jelleggel, a banki tevékenységhez kapcsolódóan.

A következő részesedéseket foglalja magában ez a kategória 2025.06.30-án:

• Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (0,1036%)
• MBH Alapkezelő Zrt. (korábban MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.) (0,96%)

A következő részesedéseket foglalja magában ez a kategória 2024.12.31-én:

• Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (0,1036%)
• MBH Alapkezelő Zrt. (korábban MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.) (0,96%)

A felsorolt részesedések valós értéke nem állapítható meg megbízhatóan, mivel ezen részesedéseknek nincs aktív piaca. A Vezetőség véleménye szerint a befektetések bekerülési értéke megközelítően a valós értéküknek felel meg.

Az értékpapírok valós értékével kapcsolatos további információkat a 22. megjegyzés tartalmaz, az értékvesztéssel kapcsolatos további információk a 19. megjegyzésben találhatóak. A kapcsolódó Kockázatkezelési folyamatokról a 31. megjegyzésben olvasható részletesebb információ.

				Adatok millió Ft-ban
2025.06.30	Névérték eszközök	Névérték források	Pozitív valós érték (eszközök)	Negatív valós érték (források)
MIRS	10 774	0	1 348	0
Kamatcsere ügyletek (IRS)	0	9 770	0	825
Devizacsere ügyletek	71 687	72 333	16	654
Kereskedési célú származékos ügyletek összesen	82 461	82 103	1 364	1 479
Értékpapírok kamatkockázatát fedező IRS-ek	44 288	54 708	1 022	1 448
NKP vállalati kötvények kamatkockázatát fedező IRS-ek	46 133	0	5 306	0
Hitelek kamatkockázatát fedező IRS-ek	43 004	101 732	1 817	2 730
Általános portfolió fedezeti IRS-ek	0	0	0	0
Közgazdasági szempontból valós érték fedezeti származékos ügyletek összesen	133 425	156 440	8 145	4 178
Derivatív pénzügyi instrumentumok összesen	215 886	238 543	9 509	5 657

17. DERIVATÍV PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

				Adatok millió Ft-ban
2024.12.31	Névérték eszközök	Névérték források	Pozitív valós érték (eszközök)	Negatív valós érték (források)
MIRS	10 774	0	1 687	0
Kamatcsere ügyletek (IRS)	0	9 770	0	1 046
Devizacsere ügyletek*	79 116*	78 951*	266	118
Kereskedési célú származékos ügyletek összesen	89 890	88 721	1 953	1 164
Értékpapírok kamatkockázatát fedező IRS-ek	5 402	59 359	702	1 869
NKP vállalati kötvények kamatkockázatát fedező IRS-ek	46 492	0	6 896	0
Hitelek kamatkockázatát fedező IRS-ek	27 223	69 495	2 286	2 329
Általános portfolió fedezeti IRS-ek	0	0	0	0
Közgazdasági szempontból valós érték fedezeti származékos ügyletek összesen	79 117	128 854	9 884	4 198
Derivatív pénzügyi instrumentumok összesen	169 007	217 575	11 837	5 362

* A megjelölt adatot helyesbítésre kerültek.

Kereskedési célú derivatívák

A MIRS ügyletek az MNB által bevezetett, de általános hatáskörű, feltétel nélküli monetáris politikai célú kamatcsere ügyletek.

Közgazdasági szempontból fedezeti célú derivatívák

A közgazdasági szempontból fedezeti célú derivatívákat a Bank a fix kamatozású ügyfélhitelek, illetve értékpapírok (állampapírok, banki kötvények és NKP program keretében vásárolt vállalati kötvények) kamatkockázatának fedezése céljából kötötte. A Bank nem alkalmazza ezekre az ügyletekre a fedezeti számviteli elszámolást, hanem az alapügyleteket megjelölte az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek, hogy az egyébként fennálló megjelenítési inkonzisztenciát ("accounting mismatch") csökkentse.

18. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Kereskedési céllal tartott hitelek	25	97
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfélkövetelések	76 140	70 308
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt ügyfélkövetelések	96 513	58 832
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések bruttó
kitettsége	410 626	338 378
- ebből lízingkövetelés	31 581	29 115
Várható hitelezési veszteség (-)	-2 224	-1 888
- ebből lízingkövetelés után képzett	-122	-113

Ügyfélkövetelések összesen	580 997	465 620
Amortizált bekerülési értéken tartott ügyfélkövetelések nettó kitettsége	408 319	336 383
Módosítási veszteség (-)	-83	-107

Kereskedési céllal tartott hitelek

A kereskedési célú ügyfélkövetelések soron vásárolt követeléseket mutat ki a Bank, amelyeket diszkont áron vásárolt meg 2019-ben, értékesítési céllal.

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfélkövetelések

A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyfélkövetelések azok az ügyfélhitelek, amelyek az üzleti modelljük alapján ugyan amortizált bekerülési értéken lennének nyilvántartva, de az SPPI teszt alapján a cash flow-ik nem kizárólag tőke és kamat komponenst tartalmaznak, ezért a kezdeti megjelenítést követően is valós értéken tartja őket a Bank nyilván, valós érték változásuk az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az SPPI teszten megbukott hitelek a következő típusokba sorolhatóak:

• ⮚ CSOK, illetve CSOK Plusz támogatott hitelek, amelyek esetében a támogatás egy nem piaci alapú komponenst is tartalmaz
• ⮚ MFB refinanszírozott hitelek, amelyek esetében a hitelek EUR-ban denomináltak, viszont a törlesztőrészletek HUF-ban kerülnek teljesítésre, vagyis az ügyletek devizakockázatot is magukban foglalnak
• ⮚ Babaváró hitelek, amelyek esetében a kamatkonstrukció szintén nem piaci alapú komponenst is tartalmaz (2019-ben induló konstrukció, a korábbi években ilyen ügylete nem volt még a Banknak)
• ⮚ Munkáshitelek, amelyek esetében a kamatkonstrukció szintén nem piaci alapú komponenst is tartalmaz (2025-ben indult konstrukció)
• ⮚ A Bank konszolidált mérlegében az MRP-vel szembeni követelés megbukott az SPPI teszten (speciális kezelése miatt) ezért kötelezően eredménnyel szemben valós értékelési minősítést kapott.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt ügyfélkövetelések

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt ügyfélkövetelések azok a fix kamatozású hitelek, amelyek kamatkockázatát IRS-ekkel fedezi a Bank. A FVTPL megjelölés célja, hogy az egyébként fennálló megjelentési inkonzisztenciát ("accounting mismatch") csökkentse (fedezeti számviteli elszámolást nem alkalmaz a Bank ezekre az ügyletekre).

Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések

Az amortizált bekerülési értéken tartott hitelállomány 31 581 millió Ft összegben tartalmaz pénzügyi lízing követeléseket (2024.12.31-én 29 115 millió Ft).

19. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK ÉRTÉKVESZTÉSE, CÉLTARTALÉK (MÉRLEG)

					Adatok millió Ft-ban
	Bruttó kitettség		Várható hitelezési veszteség/céltartalék		Nettó kitettség
2025.06.30	Követelések	Garanciák/Le nem hívott keretek	Várható hitelezési veszteség	Céltartalék	Követelések	Garanciák/Le nem hívott keretek
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélhitelek
Lakossági szegmens	19 424	2 625	142	23	19 282	2 602
Vállalati szegmens	168 691	121 919	1 297	288	167 394	121 631
Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	72 341	27 433	189	22	72 152	27 411
Projekt hitelek	91 863	46 255	354	58	91 509	46 197
Önkormányzatok	0	0	0	0	0	0
Non-profit szegmens	631	0	0	0	631	0
Állami szegmens	26 012	17 647	120	45	25 892	17 602
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélhitelek összesen	378 962	215 879	2 102	436	376 860	215 443
Pénzügyi lízing követelések
Lakossági szegmens	247	0	25	0	222	0
Vállalati szegmens	31 333	0	97	0	31 236	0
Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	1	0	0	0	1	0
Projekt hitelek	0	0	0	0	0	0
Önkormányzatok	0	0	0	0	0	0
Non-profit szegmens	0	0	0	0	0	0
Állami szegmens	0	0	0	0	0	0
Pénzügyi lízing követelések összesen	31 581	0	122	0	31 459	0
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok Vállalati szegmens	40 365	0	373	0	39 992	0
Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	1 019	0	1 019	0	0	0
Banki szegmens	88 377	0	0	0	88 377	0
Állami szegmens	111 020	0	44	0	110 976	0
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen	240 781	0	1 436	0	239 345	0
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

GRÁNIT	Bank Nyrt. Szűkített Konszolidált Pénzügyi kimutatások 2025.06.30.

Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	16	0	0	0	16	0
Banki szegmens	876	0	0	0	876	0
Állami szegmens	17 467	0	7	0	17 460	0
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok összesen	18 359	0	7	0	18 352	0
Bankközi kihelyezések
Bankközi kihelyezések	13 454	0	0	0	13 454	0
Bankközi kihelyezések összesen	13 454	0	0	0	13 454	0

	Bruttó kitettség		Várható hitelezési veszteség/céltartalék		Nettó kitettség
2024.12.31	Követelések	Garanciák/Le nem hívott keretek	Várható hitelezési veszteség	Céltartalék	Követelések	Garanciák/Le nem hívott keretek
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélhitelek
Lakossági szegmens	20 167	1 038	142	1	20 025	1 037
Vállalati szegmens	109 012	100 290	905	279	108 107	100 011
Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	71 148	24 746	131	21	71 017	24 725
Projekt hitelek	81 846	40 695	433	136	81 413	40 559
Önkormányzatok	0	0	0	0	0	0
Non-profit szegmens	873	20	5	0	868	20
Állami szegmens	26 718	4 598	159	1	26 559	4 597
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélhitelek összesen	309 764	171 387	1 775	438	307 989	170 949
Pénzügyi lízing követelések
Lakossági szegmens	291	0	14	0	277	0
Vállalati szegmens	28 213	127	99	0	28 114	127
Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	3	0	0	0	3	0
Projekt hitelek	0	0	0	0	0	0
Önkormányzatok	0	0	0	0	0	0
Non-profit szegmens	0	0	0	0	0	0
Állami szegmens	0	0	0	0	0	0
Pénzügyi lízing követelések összesen	28 507	127	113	0	28 394	127
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok
Vállalati szegmens	25 266	0	273	0	24 993	0

Adatok millió Ft-ban

GRÁNIT			Bank Nyrt. Szűkített Konszolidált Pénzügyi kimutatások 2025.06.30.

Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	1019	0	1019	0	0	0
Banki szegmens	87 469	0	0	0	87 469	0
Állami szegmens	113 749	0	46	0	113 703	0
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok összesen	227 503	0	1 338	0	226 165	0
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok
Egyéb pénzügyi vállalati szegmens	16	0	0	0	16	0
Banki szegmens	872	0	0	0	872	0
Állami szegmens	12 521	0	4	0	12 517	0
Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok összesen	13 409	0	4	0	13 405	0
Bankközi kihelyezések
Bankközi kihelyezések	13 319	0	0	0	13 319	0
Bankközi kihelyezések összesen	13 319	0	0	0	13 319	0

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok sorok nem tartalmazzák az ebbe a kategóriába sorolt részvényeket tekintettel arra, hogy azok nem tartoznak az értékvesztés hatálya alá.

20. MNB-VEL ÉS HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
NHP program	45 935	53 234
MNB refin hitel	56 799	131 789
Kamatcsere fedezeti számla	1 162	1 485
MNB-vel szembeni kötelezettségek	103 896	186 508
EXIM	62 375	54 737
MBH	6 144	7 132
MFB	42 145	42 292
OTP	3 084	4 081
KBC	0	242
KDB	5 590	5 762
Bankközi betétek	76 724	20 029
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek	196 062	134 275
- ebből amortizált bekerülési értéken értékelt	153 917	92 148
- ebből eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek
megjelölt	42 145	42 127

Az NHP program soron kimutatott kötelezettség 38 milliárd Ft (2024.12.31-én 42 milliárd Ft) összegben tartalmaz az NHP Hajrá Hitelprogram keretében felvett hiteleket.

Az MNB-vel szembeni refinanszírozási hitel soron kimutatott kötelezettség az MNB fix kamatozású, 5 éves lejáratú fedezett hitelügylet tender keretében felvett forrásokat tartalmazza.

MRP szervezet részben külső banki (MFB) kölcsön felvétellel finanszírozta az MPR program keretében a Gránit Bank részvények megvásárlását. Az MRP program speciális kezelése miatt a felvett hitel kötelezettség és ezzel összhangban a vonatkozó követelés is eredménnyel szemben valósan értékelt besorolást kapott. Mind a kötelezettség, mind a követelés kapcsolódó részének értéke a részvényárfolyamokhoz van kötve. Leértékelés szükséges a kötelezettségre és a követelésre is, amiennyiben a részvényárfolyam a kibocsátási árfolyam alá esik. Felértékelés azonban nem lehetséges egyik pénzügy instrumentumnál sem, mert a program feltételei szerint a felek a kezdeti valós értéknél magasabb megfizetésre nem kötelezettek, vagy jogosultak. 2025. június 30-án nem volt szükség leértékelésre, tekintettel arra, hogy a részvényárfolyam magasabb, mint a kibocsátási ár volt.

Refinanszírozási hitelek

A Bank több refinanszírozási hitelkeret megállapodást is kötött különböző pénzintézetekkel (FHB – Jelzálogbank, MFB – Fejlesztési Bank; EXIM Bank), tevékenysége egy részének finanszírozása céljából. A jogosult kedvezményezettek meghatározását, valamint a végső hitelfelvevők, illetve a visszafizetési folyamat figyelemmel kísérését számos szerződéses előírás szabályozza. A végső hitelfelvevőhöz kapcsolódó összes hitelkockázatot minden esetben a Bank viseli és köteles biztosítani az összes kötelezettség betartását is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új programot indított 2013-ban Növekedési Hitelprogram néven. A program célja a kis- és középvállalkozások (KKV) refinanszírozása a magyar bankrendszeren keresztül. Az MNB átmeneti ideig és meghatározott összegig a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású forrást nyújt a programban résztvevő hitelintézeteknek. A hitelintézetek ezt a forrást arra használják, hogy hasonlóan kedvező kondíciójú hiteleket adjanak a KKV-knak meghatározott célokra. A refinanszírozási hitelek maximális lejárata 10 év az induláskor és összhangban áll az ügyfélnek nyújtott hitel lejáratával. A koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása, a hitelpiaci zavarok elkerülése érdekében az MNB 2020. április 20-án elindította az NHP részét képező NHP Hajrá konstrukciót 1500 milliárd forint keretösszeggel, melyet a Monetáris Tanács 2020. november 17-i döntésével 1000 milliárd forinttal 2500 milliárd forintra emelt A program keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 20 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit azok egyrészt egy felülről korlátozott éves költség mellett kölcsön vagy pénzügyi lízing formájában továbbhiteleznek a KKV szektornak, másrészt ugyanezen cél érdekében refinanszíroznak pénzügyi vállalkozásokat. A mérlegben a refinanszírozási hitelek amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi kötelezettségként vannak nyilvántartva.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020. március 25-től visszavonásig fix kamatozású fedezett hitelügyletet vezetett be, a monetáris eszköz célja likviditás biztosítása a hosszabb lejáratokon. A hitel kamatlába a tenderfelhívásban közzétett fix kamat, a kamatfizetés negyedévente esedékes. A hitelek futamideje 3 hónap, 6 hónap, 12 hónap, 3 év és 5 év lehet; a Bank 5 éves futamidejű hiteleket vett fel.

A Bank vezetősége úgy gondolja, hogy a felvett hitelekhez kapcsolódó kovenánsoknak 2025. június 30-án (és 2024. december 31-én is) maradéktalanul megfelel.

21. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Látraszóló betétek	388 893	394 671
3 hónapon belül	736 982	585 091
3 hónapon túl 1 éven belül	61 009	138 491
1 éven túl és 5 éven belül	9 806	51 066
5 éven túl és 10 éven belül	10 401	9 040
10 éven túl és 15 éven belül	815	8 446
15 éven túl	1	613

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek összesen 1 207 907 1 187 418

A Bank az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeit amortizált bekerülési értéken tartja nyilván, nincs olyan ügyfelekkel szembeni kötelezettsége, amelyet megjelölt volna az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek.

22. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE

Pénzügyi instrumentumok valós értéke

Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

A kereskedési célú instrumentumok (beleértve a származékos ügyleteket is), a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt ügyletek, illetve az eredménnyel szemben valós értéken értkeltnek megjelölt ügyletek, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt instrumentumok követő értékelése és nyilvántartása valós értéken történik a következőkben részletezettek szerint.

Likvid piaci termékek

A Bank a likvid piaci termékek esetén vagy a piaci ár, vagy az adott piaci hozamgörbe közvetlen alkalmazása révén határozza meg a valós értéket.

Likvid piaci termékek esetén nem szükséges az alkalmazott piaci árat, vagy piaci hozamgörbét addicionális költségelemekkel eltéríteni, mivel azokat a piac aktívan beárazza az árakban és a hozamgörbékben.

Ide tartoznak tipikusan azok az azonnali és határidős termékek, amelyek állami és Banki partnerekkel kötött standard ügyletek és ahol legalább havi árjegyzés, vagy hozamgörbe jegyzés érhető el.

Likvid piaci ár, illetve piaci hozamgörbe alapján történő értékelés esetén az alkalmazott inputokat 1.-es, illetve 2.-es szintű inputoknak minősíti a Bank az IFRS 13 által megállapított valós érték hierarchiában.

Nem likvid piaci termékek

A Bank a nem likvid piaci termékek esetén az ügylet cash-flow elemeit a kockázatmentes hozamgörbe megfelelő értékének és az ügylethez hozzárendelt költségelemek összegével adódó diszkontártával diszkontálja.

A Bank a következő addicionális költségelemeket alkalmazza a kockázatmentes hozamgörbe eltérítéseként:

• 1. hitelkockázati felár,
• 1. értékesíthetőségi felár (illikviditási felár)

3-as szintű inputok felhasználásával valós értéken értékelt instrumentumok

A követő értékelésnél valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok közül a Bank a következőknél használ fel 3-as szintű inputokat:

• ⮚ Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott ügyfélkövetelések
• ⮚ Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt ügyfélhitelek
• ⮚ Kereskedési célú ügyfélkövetelések
• ⮚ Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékpapírok
• ⮚ NKP (Növekedési Kötvény Program) keretében vásárolt vállalati kötvények

Azokat a hiteket, amelyeket kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni (mert megbuktak az SPPI teszten, vagyis a jövőbeni cash flow-i nem kizárólag tőke és kamat komponenseket tartalmaznak), illetve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt hiteleket a Bank a diszkontált cash flow módszerrel értékeli, a fent bemutatott felár komponensek alkalmazása mellett.

A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek 2025.06.30-án tartalmaznak 22 023 millió Ft összegben ún. Babaváró hiteleket (2024.12.31-én 20 285 millió Ft), amelyek követő értékelése FVTPL amiatt, hogy megbuknak az SPPI teszten. A babaváró hitelek valós értékét is a diszkontált cash flow modellel határozza meg a Bank, a cash flow-k várható lefutását ügyletszinten megbecsülve. A Bank feltételezése szerint a várható cash flow lefutást a babaváró hitelek esetében a következő tényezők befolyásolják a leginkább:

• ⮚ a nő életkora a hiteligényléskor
• ⮚ a már meglévő gyermekek száma a hiteligényléskor
• ⮚ az értékelés időpontjában már beadott felfüggesztési kérelem

A Bank ezen tényezők alapján csoportokba rendelte az ügyfeleket, a csoportok várható viselkedését egy reprezentatív mintán keresztül is felmérte és ezek alapján határozta meg az ügyletek várható cash flow lefutását egyedi szinten; amelyet azután piaci swap hozamgörbével diszkontált, eltérítve azt a fent részletezett felárakkal.

A kereskedési célú hitelek egyenlege 2025.06.30-án 2019-ben vásárolt követeléseket tartalmaz, amelyeket a Bank diszkont áron vásárolt meg értékesítési céllal, így a követő értékelésük FVTPL, vagyis az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategória. Ezen hitelek valós étékének becslése során a Bank figyelembe veszi, hogy megállapodást kötött egy független féllel, aki felé opciós eladási joga van a követelésekre azok vételárával megegyező opciós áron. Ezt figyelembe véve ezen ügyletek esetében a Bank vezetőségének megítélése alapján a könyvszerinti értékük adja a legjobb közelítését a valós értéknek.

A Bank nem kereskedési célú részvényei járulékos befektetések, amelyeknek aktív piaca nincs és amelyek esetében a Bank vezetősége úgy gondolja, hogy a bekerülési érték alapú könyvszerinti értékük megközelítőleg megfelel a valós értéküknek.

Az NKP program keretében vásárolt kötvények valós értékeléséhez piaci ár nem figyelhető meg (bár a tőzsdére bevezetésre kerültek a kötvények, de likvid piac nem alakult ki), így értékelésük - a valós értéken értékelt hitelekhez hasonlóan – a diszkontált cash flow (DCF) módszerrel valósul meg, szintén a fent részletezett felárak figyelembe vétele mellett.

A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok egyenlege - a tőzsdén jegyzett részvények mellett - a Bank VISA Inc. befektetését foglalja magában, amely speciális jellemzői miatt kötvénynek minősül. A VISA Inc. esetében nem megfigyelhető komponenst használ fel a Bank a valós értékelésnél: 0,9-es szorzót épít be a kalkulációba likviditási felárként.

A követő értékelés szerint valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében nem volt transzfer sem 2025-ben, sem 2024-ben az értékelési hierarchia szintek között.

A valós értékelésből származó eredmény bemutatását lásd a 7. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó eredmény megjegyzés pontban.

23. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kötelezettségek és függő kötelezettségek fedezetéül szolgáló eszközök

	Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Megterhelt eszközök:
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	23 764	59 604
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek	107 041	109 126
- ebből: ingatlannal fedezett hitelek	24 461	30 825
Elkülönített pénzeszközök	38 933	32 969
Fedezetül szolgáló eszközök összesen	169 738	201 699
Megterhelt eszközökhöz kapcsolódó kapott biztosítékok:
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	57	19
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek	5 965	5 218
Egyéb kapott biztosíték	147 532	59 852
	153 554	65 089

A megterhelt eszközök közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az MNB-től felvett hitelek fedezetéül szolgálnak és a mérlegben az Értékpapírok soron kerülnek kimutatásra. A látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek részben az MNB Növekedési Hitelprogram mögött fedezetül szolgáló eszközök; illetve az MFB, Eximbank és Takarékbank által refinanszírozott hitelek, amelyek a mérlegben az Ügyfelekkel szembeni követelések között szerepelnek. A megterhelt pénzeszközök a 2022-ben felvásárolt Equilor csoporthoz kapcsolódó, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfélpénzeket testesítik meg, amelyek a mérlegben az Elkülönített Pénzeszközök soron jelennek meg.

Átadott pénzügyi eszközök

1. június 30-án nem rendelkezett a Bank olyan átadott eszközzel, amely ne felelne meg a kivezetés feltételeinek, vagy amelyben a Banknak folytatódó részvétele lenne (2024. december 31-én sem).

Pénzügyi eszközök és források beszámítása

Az alábbi táblázatok azokat a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket mutatják be, melyek tárgyát képezik valamilyen érvényesíthető, elsődleges nettósítási megállapodásnak 2025. június 30-án és 2024. december 31-én:

			Adatok millió Ft-ban
	Mérlegben szereplő állományok
2025.06.30	Pénzügyi eszközök bruttó értéke	Beszámításra kerülő pénzügyi kötelezettségek bruttó értéke	Pénzügyi eszközök nettó értéke
Származékos ügyletek	9 509	5 505	4 004
Beszámítás vagy elsődleges nettósítási megállapodás tárgyát képező pénzügyi eszközök összesen	9 509	5 505	4 004
	Mérlegben szereplő állományok

	Pénzügyi kötelezettségek bruttó értéke	Beszámításra kerülő pénzügyi eszközök bruttó értéke	Pénzügyi kötelezettségek nettó értéke
Származékos ügyletek	5 657	3 973	1 684
Beszámítás vagy elsődleges nettósítási megállapodás tárgyát képező pénzügyi kötelezettségek összesen	5 657	3 973	1 684
	Mérlegben szereplő állományok
2024.12.31	Pénzügyi eszközök bruttó értéke	Beszámításra kerülő pénzügyi kötelezettségek bruttó értéke	Pénzügyi eszközök nettó értéke
Származékos ügyletek	11 837	7 643	4 194
Beszámítás vagy elsődleges nettósítási megállapodás tárgyát képező pénzügyi eszközök összesen	11 837	7 643	4 194
	Mérlegben szereplő állományok
	Pénzügyi kötelezettségek bruttó értéke	Beszámításra kerülő pénzügyi eszközök bruttó értéke	Pénzügyi kötelezettségek nettó értéke
Származékos ügyletek	5 362	2 736	2 626
Beszámítás vagy elsődleges nettósítási megállapodás tárgyát képező pénzügyi kötelezettségek összesen	5 362	2 736	2 626

A származékos ügyletek az alábbi nettósítási megállapodások tárgyát képezik: ISDA (International Swaps and Derivatives Association) megállapodások, CSA-k (Credit Support Annex) és GMRA-k (Global Master Repurchase Agreement). A Bank a fordulónapokon nem rendelkezik nyitott visszavásárlási, vagy fordított visszavásárlási (repo) ügyletekkel.

Üzleti modell miatti átsorolások az év során a pénzügyi eszközöknél

2025-ben nem történt üzleti modell miatti átsorolás.

Hitelezési, piaci és likviditási kockázatok kezeléséhez kapcsolódó információk

A Bank hitelezési, piaci és likviditási kockázatainak kezeléséhez kapcsolódó információkat a 31-es Kockázatkezelés pontban mutat be.

24. GOODWILL

A goodwill az Equilor Csoport felvásárlásával kapcsolatosan 2022-ben (972 millió Ft), míg a Diófa Csoport felvásárlásával kapcsolatosan 2023-ban (5 229 millió Ft), és a Lízing csoport felvásárlásával kapcsolatosan 2024 ben (584 millió Ft) üzleti kombináció során keletkezett meg, az IFRS 3 előírásaival összhangban. További részleteket a 2. számú kiegészítő megjegyzés tartalmaz. A fordulónapra elvégzett értékvesztés teszt alapján nincs szükség értékvesztés elszámolására a kimutatott goodwill kapcsán.

25. CÉLTARTALÉKOK

A hitelezési tevékenységhez kapcsolódó céltartalék alakulását a megjegyzések 19-es számú pontja részletezi, az értékvesztés alakulásával együtt. A 457 millió forintos céltartalék teljes egyenlegéből 436 millió forint hitelnyújtási tevékenységhez kapcsolódik.

26. JEGYZETT TŐKE

	2025.06.30	2024.12.31
Kibocsátott és forgalomban lévő törzsrészvények db	19 223 077	19 223 077
Kibocsátott és forgalomban lévő törzsrészvények névértéke ezer
Ft.	19 223 077	19 223 077

A Bank részvényesei:

Tulajdoni arány szerint	2025.06.30	2024.12.31
Tiberis Digital Kft.	42,45%	42,45%
E.P.M Kft (Hegedűs Éva elnök-vezérigazgató)	4,22%	4,22%
Gránit MRP Szervezet	32,90%	32,90%
MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár	4,41%	4,41%
Széchenyi Tőkealapok Alapja	4,54%	4,54%
Pannónia Nyugdíjpénztár	5,94%	5,94%
Belföldi magánszemély	2,88%	2,88%
Belföldi jogi személyek	2,09%	2,09%
Külföldi egyéb kisbefektetők	0,57%	0,57%
Összesen	100,00%	100,00%

A Bank kibocsátott törzsrészvényeinek száma és összesen névértéke nem változott az előző évvégéhez képest.

A Bank 2024-ben elindította az MRP (Munkavállalói Részvény Program) 4-es programot, amelynek keretében a Bank 30 milliárd Ft tőkét bocsátott ki (2 607 335 db részvényt 1 150,6 %-os árfolyamon), amelyet az MRP Szervezet jegyzett le. Az MRP Szervezet által birtokolt részvények nem tekinthetőek saját részvénynek, mert a Banknak nincsen jogi kötelezettsége a részvények visszavásárlására, továbbá a részvény árfolyam változás kockázatait és hasznait sem a Bank, hanem külső felek viselik. További információkat a 29. Meghatározott juttatási programok megjegyzés, illetve a 30. Mérlegfordulómap utáni események megjegyzés tartalmaznak.

27. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A Bank szokásos üzletmenete során üzletet köt hitelekhez kapcsolódóan pénzügyi instrumentumokra, amelyek mérlegen kívüli kockázatot hordoznak. Idetartoznak a hitelkeretek, a pénzügyi garanciák, akkreditívek. Ezek az instrumentumok a mérlegben megjelenő összegeket meghaladó hitelkockázati elemeket tartalmaznak.

A mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok hitelkockázata a pénzügyi instrumentumban érintett bármely másik fél nem szerződésszerű teljesítése miatt keletkező veszteség lehetőségét jelenti. A függő kötelezettségek tekintetében a Bank ugyanazt a hitelezési politikát követi, mint a mérlegen belüli pénzügyi instrumentumok esetében, a jóváhagyási eljárásoktól kezdve a kockázatkezelési limiteken keresztül egészen a nyomon követési folyamatokig.

A hitelkeretek hitelnyújtásra vonatkozó szerződéses megállapodások, rendszerint rögzített, vagy más módon meghatározott lejárattal, illetve díjfizetési kötelezettséggel. A lehetséges hitelezési veszteség kisebb, mint a fel nem használt keretek összege, mivel a legtöbb hitelkeret esetében a hitelnyújtás attól függ, hogy az ügyfél megfelel-e a teljesítendő feltételeknek. Mivel számos hitelkeret várhatóan a hitel tényleges lehívása nélkül jár le, a kötelezettségvállalások összege nem szükségszerűen tükrözi a jövőbeni készpénzszükségletet.

A kibocsátott pénzügyi garanciák olyan függő kötelezettségvállalások, amelyekkel a Bank valamely ügyfele teljesítését garantálja egy harmadik fél felé. A garancia kibocsátásában rejlő hitelezési kockázat lényegében ugyanaz, mint az egyéb ügyfelek részére történő hitelnyújtásé. A garanciából eredő esetleges veszteség valószínűségének meghatározása során a Bank ugyanazon elveket alkalmazza, mint az egyéb hitelkeretek esetleges veszteségére képzendő céltartalék megállapításánál.

Az akkreditívek olyan finanszírozási ügyletek a Bank és ügyfele között, ahol az ügyfél általában az áru vevője/importőre, a kedvezményezett pedig jellemzően az eladó/exportőr. A hitelezési kockázat korlátozott, hiszen a leszállított áru a tranzakció biztosítékaként szolgál.

A Bank a hitelezési tevékenységéhez kapcsolódó függő kötelezettségei hitelkockázatára céltartalékot képez, a megjegyzések 19-es pontjában részletezettek szerint.

A Bank hitelezéshez kapcsolódó függő követelései és függő kötelezettségvállalásai a következők:

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Függő kötelezettségek	208 233	191 113
Garanciák	65 789	52 245
Rulírozó hitel	82 288	65 989
Jóváhagyott hitelkeretek	60 140	72 863
Egyéb	16	16
Függő követelések	944 924	935 581
Garanciák és kapott kezességek	22 758	29 674
Fedezetként kapott ingatlanok	219 202	239 158
Magyar államtól kapott garanciák	563 051	533 430
Egyéb garanciák	116 275	109 150
Kapott hitelkeretek	23 638	24 169

28. ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL

A kapcsolt fél fogalma magába foglalja azokat a vállalkozásokat, melyek közvetlenül, vagy közvetett módon a Bankcsoport befolyása alatt állnak, befolyással rendelkeznek a Bankcsoport felett, akikkel a Bankcsoport közös irányítás alatt áll, valamint a társult vállalkozásokat és a Bankcsoport vezetőségét.

			Adatok millió Ft-ban
	Hitel		Betét
	2025.06.30	2024.12.31	2025.06.30	2024.12.31
Anyavállalat	0	0	0	0
BDPST csoport (a Bank többségi tulajdonosa által tulajdonolt cégcsoport)	6 584	7 147	7 244	12 838
Jelentős befolyással bíró tulajdonosok és közeli hozzátartozóik	692	236	8 933	5 860
Összesen	7 276	7 383	16 177	18 698

A kapcsolt felekkel szembeni hitel és betét tranzakciók piaci kondíciókkal kerültek megkötésre.

A Bank kapcsolt felei részére értékpapír megbízásos ügyleteket is teljesít, az ezekre felszámolt díjak azonban nem materiálisak, így nem kerülnek bemutatásra.

*Az egyéb kapcsolt felek a jelentős befolyással bíró tulajdonsokat és közeli hozzátartozóikat, illetve az egyéb ellenőrzés alatt álló feleket foglalják magukban.

Kulcsfontosságú pozíciót betöltő Vezetőség

A Bankcsoport vezetősége a Bank Igazgatóság tagjait, a Bank Felügyelő bizottság tagjait, az Elnök-vezérigazgatót, valamint a vezérigazgató-helyetteseket foglalja magába.

				Adatok millió Ft-ban
		Hitel		Betét
	2025.06.30	2024.12.31	2025.06.30	2024.12.31
Felügyelő bizottság	329	100	614	33
Igazgatóság - Ügyvezetés	428	262	527	253
Összesen	757	362	1 141	286

A Vezetőséggel szembeni hitel és betét tranzakciók piaci kondíciókkal kerültek megkötésre.

29. MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK

A Bank Javadalmazási politikáját úgy működteti, hogy az biztonságos és prudens működést biztosító javadalmazási elveket határozzon meg, amely összhangban van a Bank üzleti stratégiájával, céljaival, értékeivel, és a szervezet hosszú távú érdekeivel, a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és mind ezekkel összhangban a tulajdonosi érték növelését biztosítja.

A javadalmazási politika hatálya kiterjed a Bank valamennyi munkavállalójára, kiemelten foglalkozik a vezető állású személyekkel, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókkal és az előzőkkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókkal, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a Bank kockázatvállalására.

A Bank Javadalmazás Rendszere az alábbi elemekből épül fel:

• Alapbér,
• Béren kívüli juttatások,
• Éves Prémium,
• Célprémium (Projekt Prémium),
• Jutalom,
• MRP Szervezetben részvétel.

Munkavállalói résztulajdonosi program (MRP)

MRP III.

A Bank Rendkívüli Közgyűlése 2021. 11.16-án határozatban döntött az MRP III. Javadalmazási Politika indításáról, amely a korábbi programokhoz hasonlóan 3 éves, vonatkozási periódusa a 2022-2024 évek. A Közgyűlés felhatalmazta a Bank Igazgatóságát új törzsrészvények kibocsátására a következők szerint: a kibocsátott részvények mennyisége 3 703 704 db, a kibocsátott részvények névértéke 1 000 Ft, a kibocsátási árfolyam 450%, a kibocsátás összes értéke így 16 667 millió Ft. A kibocsátott részvényeket az MRP Szervezet részben a Bank, mint alapító vagyoni hozzájárulásából finanszírozza (1 667 millió Ft összegben), részben pedig egy független banktól felvett hitelből (15 000 millió Ft összegben). Az alapítói vagyon átadása az MRP részére 2021-ben megtörtént (így ez az összeg növelte a Bank részesedését az MRP Szervezetben), ugyanakkor a kapcsolódó részvénykibocsátás a Bank részéről csak 2022-ben valósult meg, ahogy a független banktól történt hitelfelvétel és a kapcsolódó tőkeemelés is.

MRP IV.

A GRÁNIT Bank MRP Szervezet a 2024-2026. évi Javadalmazási Politika végrehajtása során, a Kibocsátó Igazgatósága a Közgyűlés 39/2024.(05.14.) számú közgyűlési határozatában kapott felhatalmazás alapján 2024. szeptember 11. napján meghozott 121/2024. (IX.11.) sz. igazgatósági határozatában a Kibocsátó alaptőkéjének 15.394.922.000 HUF összegről 18.002.257.000 HUF összegre történő felemeléséről döntött. Az alaptőke-emelés keretében a Kibocsátó 2.607.335 db, egyenként 1.000 HUF névértékű, és 11.506 HUF kibocsátási értékű dematerializált módon előállított törzsrészvényt (ISIN: HU0000094149) bocsátott ki, amely részvények átvételére a Gránit Bank MRP Szervezet vállalt kötelezettséget ("Zártkörű Tőkeemelés").

A Zártkörű Tőkeemeléssel összefügésben a GRÁNIT Bank MRP Szervezet az összesen 29.999.996.510 forintnak megfelelő összegű pénzbeli vagyoni hozzájárulást 2024. október 18. napján bocsátotta a Kibocsátó rendelkezésére. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2024. október 24. napján jegyezte be a Zártkörű Tőkeemelést.

30. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

Lényeges mérlegfordulónap utáni esemény nem történt.

A mérleg fordulónapját követően hozott gazdaságpolitikai intézkedések és egyéb releváns szabályozási változások

• A Magyar Országgyűlés 2025.április 29-én az ATM hálózat kötelező bővítéséről hozott határozatot, melynek értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak minden településen biztosítaniuk kell a készpénzfelvételi szolgáltatást. Ezen határozat alapján a Gránit Bank 13 ATM-et köteles üzemeltetni. Ebből 6 darabot 2025.12.31-ig, további 7 darabot pedig 2026.12.31-ig köteles telepíteni és üzemeltetni.
• A Magyar Kormány 2025.július 3-án jelentette be az Otthon Start lakáshitel programot azzal a céllal, hogy a piaci árazáshoz képest kedvezőbb kondíciók mellett megkönnyítse a saját tulajdonú lakáshoz jutást. Ennek megvalósításához fix 3%-os kamatozású maximum 50 millió Ft-os hitel összeggel, legfeljebb 25 éves futamidővel felvehető jelzáloghitel terméket hozott létre. A konstrukció 2025. szeptember 1-től lesz elérhető.

31. KOCKÁZATKEZELÉS

31.1. Kockázatkezelési Bizottságok

Az Eszköz-Forrás Bizottság (rövidítve: EFB) az Igazgatóság által létrehozott állandó Bizottság. Döntési jogosultsággal rendelkezik a Bank eszköz-forrás menedzsmentjével, és ezzel kapcsolatos kockázatkezelési és tőkemegfelelési kérdésekben a meghatározott limiteken belül. A bizottság részletes működési rendje külön szabályzatban került meghatározásra.

A Hitelezési Bizottság (rövidítve HB) az Igazgatóság által létrehozott állandó Bizottság. Döntési jogosultsággal rendelkezik a Bank kockázatvállalásával, valamint kockázatvállalással és annak monitorozásával kapcsolatos kérdésekben. A bizottság részletes működési rendje külön szabályzatban került meghatározásra.

A Problémás Követelések Bizottsága (rövidítve PKB) az Igazgatóság által létrehozott állandó Bizottság. Döntési jogosultsággal rendelkezik a Bank a lejárt követelések behajtására, az egyéb szerződésszegéssel, vagy egyéb tényekkel érintett ügyletekhez kapcsolódó tevékenységekhez, továbbá a problémás ügyletekkel és ügyfelekkel szemben fennálló követeléseinek és kötelezettségvállalásainak, figyelésére, kezelésére és behajtására. A bizottság részletes működési rendje külön szabályzatban került meghatározásra.

31.2. Kockázati stratégia, folyamatok, alkalmazási kör

A Bank prudens, konzervatív módon kezeli a kockázatokat, figyelmet fordít arra, hogy az ügyfelek törlesztési képességénél nagyobb mértékben ne adósodjanak el, és azt ne lépjék túl még egy lehetséges gazdasági turbulencia idején sem.

A Bank eszközállománya kifogástalan minőségű, köszönhetően a rendkívül szabályozott és konzervatív kockázatvállalási politikának.

A Bank 2010-től a hitel- és piaci kockázati tőkekövetelmény számítását az I. pillérben sztenderd módszerrel végzi, a működési kockázat tőkekövetelményét alapmutató módszerrel számolja.

A Bank konzervatív kockázatkezelés és óvatos üzletpolitika mentén alakítja portfólióját, a lehető legjobb minőség biztosítása érdekében. A Bank a kockázatkezelési stratégiája és politikája az alábbi irányelvekre épül::

• A Bank összes üzleti tevékenységének végső célja, hogy megfelelő nagyságrendű és tartós nyereségre tegyen szert.

• A Bank stratégiája az eszközoldali növekedési célok meghatározása során, hogy kockázati szempontból kiemelten jó minőségű portfóliót építsen, a portfólió minősége elsődleges a mennyiségi növekedéssel szemben

• Az üzleti és kockázatkezelési területek közös felelősséggel tartoznak a Bank eszköz portfóliójának minőségéért.
• Önálló kockázatkezelési terület került kialakításra, szervezetileg elkülönülve az üzleti területtől, közvetlenül a Bank Elnök-vezérigazgatójához tartozó szervezeti egységként.
• A Compliance és Anti-Money Laundering (továbbiakban: AML) felelősök az operációtól és a kockázat vállalási folyamatoktól szervezetileg elkülönülten végzik tevékenységüket.
• A prudens és konzervatív kockázatkezelési szabályzatokat a Bank rendszeresen felülvizsgálja, így azok 2025 ban is felülvizsgálatra kerültek. A Bank kockázatvállalási politikájának része, hogy azt egy dinamikusan változó üzleti környezetben kell érvényre juttatnia.
• A Bank a kialakított kockázatkezelési rendszerek működését folyamatosan felügyeli, az eredményeket lehetőség szerint visszaméri és a tapasztalatok alapján tökéletesíti, tovább fejleszti azokat.
• A Bank irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérlegelésére vonatkozó stratégiákat és szabályokat, amely kiterjed a makro környezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.
• A kockázatkezelési stratégia része a hatékony kockázatkezelési folyamatok kialakítása.
• A kockázatkezelési folyamat a Bank átfogó irányítási rendszerének része, amelynek szempontjai megjelennek a stratégiai és az éves tervezésben.
• Kockázatvállalásra minden esetben csak a jóváhagyott limit erejéig kerül sor a Hitelezési politika irányelveit betartva.
• A Bank csak olyan kockázatot vállal, amely felmérhető és kezelhető, illetve amely nem haladja meg a kockázatviselő képességét. A kockázatok figyelembe vételre kerülnek az üzleti döntéseknél.
• A Bank kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére.
• A Bank kockázatkezelési politikájának része a biztonságos működés elve, az összeférhetetlenségtől való tartózkodás elve, a lényeges kockázatok kezelésének elve, a költség-haszon elve, valamint a tiltott tevékenységek kerülésének elve.
• A Bank hitelezési döntéseiben többszintű döntéshozatalt működtet.
• A banki kockázatok az MNB ICAAP/ILAAP/BMA kézikönyve és a CRR alapján kerülnek megállapításra.
• A Bank rendszeres monitoring keretében követi nyomon a kitettségeket, a limitek betartását a Hitelezési Bizottság, az Eszköz Forrás Bizottság, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság szintjén egyaránt. A kockázatkezelési politika része a pozíciók kockázatának és hozamának egyensúlya és folyamatos monitoringja is.
• Az Eszköz-Forrás Bizottság előzetes egyetértése szükséges az EFB ügyrendben részletezett lényegesebb kockázatkezelési szabályok/szabályzatoknak a döntéshozó testületek felé történő előterjesztése előtt.
• A Bank a kockázatvállalási döntések végrehajtása során is a négy szem elvét alkalmazza, a megfelelőség biztosítása és a szabályzatok maradéktalan betartása érdekében.
• A Bank a kockázatok és a tőkekövetelmény csökkentése érdekében az ügyfél hitelképessége és az ügylet kockázati struktúrája függvényében csak megfelelő minőségű fedezet, illetve biztosíték mellett vállal kockázatot: pl. kapott garancia, óvadék, állampapír fedezet, kezesség, jelzálogjog stb.
• -

31.3.A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók

A Bank a belső védelmi vonalait, valamint azok részét képező egyes elemeket a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével, továbbá az intézmény által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban alakította ki és működteti.

Ennek megfelelően a Bank olyan belső védelmi vonalakat alakított ki és működtet, amelyek elősegítik:

• a Bank megbízható és hatékony, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működését,
• a Bank eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek, valamint társadalmi céljainak védelmét,
• ezek révén a Bank zavartalan és eredményes működését, a Bankkal szembeni bizalom fenntartását.

A Bank belső védelmi vonalainak legfontosabb feladata, hogy megelőző és proaktív módon járuljanak hozzá a fenti célok teljesüléséhez azáltal, hogy a működésük során esetlegesen keletkező problémákat, hiányosságokat a lehető legkorábbi fázisban, már a keletkezésükkor, de lehetőség szerint még azt megelőzően azonosítsák és kezeljék, biztosítva a megoldás gyorsaságát és hatékonyságát.

A Bank belső védelmi vonalait a felelős belső irányítás és a belső kontroll funkciók alkotják. A felelős belső irányítás megvalósítását a Bank a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti felépítés, szervezet, testületi rendszer kialakításával és működtetésével, irányítási és ellenőrzési funkciók gyakorlásával biztosítja. A belső kontroll funkciók eszközei a kockázatkezelési funkciók, a megfelelőség biztosítási funkció (compliance) és a belső ellenőrzési rendszer. Ezekről az – egymástól és az általuk ellenőrzött funkcióktól független – eszközökről a Bank külön szabályzatai rendelkeznek.

Az EFB a belső védelmi vonalak, valamint az azok részét képező egyes részrendszerek működését rendszeresen felülvizsgálja, és erről rendszeresen jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére.

A Bank egyes döntéshozatali szerveinek, illetve testületeinek (Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Vezetői Bizottság, HB, EFB, PKB), valamint a Belső Ellenőrzés és a megfelelőség működéséről és egymáshoz való viszonyáról külön szabályzatok, illetve ügyrendek rendelkeznek.

A belső védelmi vonalak összességében hatékonyan működnek. A Vezetői Bizottság, valamint az EFB ülései legalább havi, az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság ülései legalább negyedéves gyakoriságúak. Az esetleg felmerülő hiányosságokat azonnali intézkedésekkel oldják meg.

A Compliance és AML felelősök szintén az operációtól és a kockázat vállalási folyamatoktól elkülönülten tevékenykednek.

Kockázatkezelési funkció:

A kockázatkezelés független az általa felügyelt és ellenőrzött tevékenységektől, valamint a megfelelőség biztosítási funkciótól és a belső ellenőrzés területétől.

A kockázati stratégián belül meghatározásra került annak a folyamatnak a szervezeti kerete, amely alapján a kockázati étvágy kialakítható, a vállalt kockázatok mértéke nyomon követhető, és folyamatosan karbantartható. A Bank a kockázatkezelési tevékenységet nem korlátozza csak a kockázatkezelési területre, mivel kockázattudatos kultúrájú intézményként az irányító testületének, vezetésének és alkalmazottainak is felelőssége a Bank kockázatainak kezelése.

A Bank növekedéséhez kapcsolódóan szétválasztásra kerültek a kockázatkezelési területek, Kockázatkezelési Igazgatóság és a Kockázatmenedzsment Módszertani Igazgatóság működik a kockázatkezelési funkción belül.

A Kockázatkezelési Igazgatóságot Ügyvezető Igazgató irányítja, akinek közvetlen operatív felettese a Bank elnökvezérigazgatója. Beszámolási és rendszeres jelentési kötelezettsége van a kockázati kontrollért felelős vezető (CRO – Chief Risk Officer) felé az operatív kockázatkezelési területektől elkülönített kockázati kontroll funkció ellátása során. Az igazgatóság valamennyi beosztott alkalmazottja jelentési kötelezettséggel tartozik az igazgatóság ügyvezető igazgatójának.

A Kockázatkezelési Igazgatóság a következő osztályokra tagolódik:

• Vállalati Hitelkockázat-kezelési Osztály
• Lakossági Hitelkockázat-kezelési Osztály
• Vállalati Hitelmonitoring Csoport

A Kockázatmenedzsment Módszertani Igazgatóságot Ügyvezető Igazgató irányítja, akinek közvetlen operatív felettese a Stratégiai és elemzési vezérigazgató-helyettes. Beszámolási és rendszeres jelentési kötelezettsége van a kockázati kontrollért felelős vezető (CRO – Chief Risk Officer) felé az operatív kockázatkezelési területektől elkülönített kockázati kontroll funkció ellátása során. Az Igazgatóság valamennyi beosztott alkalmazottja jelentési kötelezettséggel tartozik az Igazgatóság ügyvezető igazgatójának.

A Kockázatmenedzsment Módszertani Igazgatóság a következő osztály(ok)ra tagolódik:

• Piaci és Működési Kockázatkezelési Osztály

A kockázatkezelés rendszerének és működésének független ellenőrzése elsődlegesen az EFB, valamint tagjai által történik, amelynek kompetenciáját a releváns ügyrend határozza meg részletesen. A központi kockázati kontroll a Stratégiai és elemzési vezérigazgató-helyettes szintjén valósul meg.

A kockázatvállalási tevékenységet részletes írásos szabályrendszer alapján végzi a Bank, és a szabályokat éves rendszerességgel felülvizsgálja.

31.4.A kockázatok mérséklése és fedezése

A kockázatmérséklésre és a hitelkockázat fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveit, a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat, valamint a biztosítékok értékelésének főbb szempontjait a Bank Fedezetértékelési szabályzata tartalmazza.

Alapelvek:

A szabályzat meghatározza, mely biztosíték típusokhoz milyen arányban rendel a Bank hitelbiztosítéki értéket.

A hitelbiztosítéki érték meghatározásának alkalmazott módszertana (biztosíték típusától függően):

• − Törvény által nevesített 100%-ban elismert biztosítékok: pl. az óvadék, az állami kezesség/garancia.
• − Bank által elfogadott értékbecslők által meghatározott hitelbiztosítéki/likvidációs érték. A szabályzat rögzíti a különböző biztosítékok típusánál alkalmazott értékbecslőkkel szembeni követelményrendszert, valamint az alkalmazható minimális diszkont mértékét.
• − A biztosítékot nyújtó könyveiben nyilvántartott érték diszkontálásával, amennyiben az előző 2 módszertan alapján az érték megállapítás nem lehetséges.
• − 3. fél által a Bank adósával szembeni követelései után vállalt kezesség / garancia esetén a 3. fél adósminősítéséhez igazodó diszkontráta alkalmazása mellett meghatározott érték.
• − Értékpapírok esetében az árfolyam volatilitást a szabályzatban rögzített módszertan szerint figyelembe vevő diszkontrátákkal meghatározott érték.

A biztosítékok hitelbiztosítéki értékének meghatározása a szabályzatban foglalt módszertan alkalmazása mellett, a Bank által elfogadott értékbecslők alkalmazása esetén az általuk meghatározott hitelbiztosítéki érték validálása a kockázatkezelő ellenőrzése mellett történik.

A Bank minden biztosíték hitelbiztosítéki értékét a hatályos jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő gyakorisággal, illetve negatív információk esetén annak felmerülésekor haladéktalanul, felül vizsgálja. A Bank a biztosítékok meglétét legalább évente, egyes biztosítékoknál legalább félévente ellenőrzi.

A Bank elfogad a tőkekövetelmény csökkentésére előírt követelményeket nem teljesítő fedezeteket is (pl. készfizető kezesség, eszközt terhelő körülírt zálogjog, közraktárjegy, stb.), azonban a hitelkockázat tőkekövetelményének csökkentése céljából csak a CRR követelményeit kielégítő fedezetek kerülnek figyelembevételre.

31.5.A Bank számára releváns az I. Pillérben fedezett kockázati típusok

• a) Hitelkockázat, ezen belül különös tekintettel:
  • hitelezési kockázat,
  • a partnerkockázat,
  • hitelértékelési korrekciós kockázat (CVA¹ ),
  • az elszámolási kockázat (késedelmes teljesítés és nyitva szállítás).

A Bank a hitelkockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel számolja.

• b) Piaci kockázat
  • a kereskedési könyvi részvényárfolyam-kockázat,

¹ Credit Valuation Adjusment

• a kereskedési könyvi kamatkockázat,
• a teljes devizaárfolyam-kockázat.

A piaci kockázatok követése megfelelő IT rendszerek alkalmazásával történik, a Bank a törvényi előírásokat maradéktalanul betartja a kockázatok kezelésében. A Bank a piaci kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel számolja.

c) Működési kockázat, amely kiterjed a jogszabály által megfogalmazott összes kapcsolódó kockázati altípusra (emberi, rendszer, jogi, külső stb.).

A Bank a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerrel számolja.

31.6.A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatra - ICAAP² - vonatkozó elvek és stratégia

Kockázati étvágy, elérni kívánt kockázati szerkezet:

A kockázati étvágy az a kockázatmennyiség, amit egy szervezet kész felvállalni és képes tolerálni.

A kockázati étvágy kialakításának szempontjai:

• a Bank milyen típusú és milyen mértékű kockázatot szándékozik felvállalni, és milyen megtérülés várható belőle;
• rendelkezik-e a Bank valamely területen komparatív előnnyel;
• a Bankban a tényleges kockázatoknak mekkora a tőkeszükséglete,
• valamennyi kockázat számbavétele, melyeket a Bank felvállal ideértve a mérlegen kívüli tevékenységben rejlő kockázatokat is,
• a környezeti, üzleti, kockázati információk, elemzések alapján a Bank által rendszeresen felülvizsgált és módosított kockázatvállalás.

A Bankot irányító testület és a vezetőség feladata, hogy meghatározza az intézmény üzleti és kockázati stratégiáját szolgáló kockázati étvágyat és kockázati tolerancia szinteket.

A Bank az eszköz-forrás stratégiával összhangban építi a hitelportfóliót, amely során alapkövetelmény, hogy a hitelt a hitelfelvevő a rendszeres pénzáramlásából fizesse vissza (cash-flow alapú hitelezés), természetesen ez esetben is a hitel megtérülését biztosító maximális fedezetek bevonása mellett.

Célváltozók, indikátorok kijelölése:

A Bank kockázatkezelési politikájának elve, hogy a hitelportfólió kockázati költsége a mérlegfőösszeghez képest ne haladja meg a 3,5%-ot.

A Bank olyan üzletpolitikát folytat, amely biztosítja a CRR 92. cikkében a szavatolótőke-követelményekre meghatározott, a Hpt. 86-96. §-aiban a tőkepufferekre meghatározott előírások, valamint az MNB (Felügyelet) által előírt többlettőke teljesítését).

A Bank Igazgatósága a középtávú stratégia alapján részletes éves pénzügyi tervet fogad el. Ennek keretében üzletáganként és termékcsoportonként a piaci információk figyelembevételével konzervatívan becsüli meg a Bank az egyes hitelek bedőlésének mértékét és a kockázati költségét.

A portfólió összetételét és minőségét az Eszköz-Forrás Bizottság havonta nyomon követi. Az eredmények alakulásáról és a portfólió minőségéről negyedévente kontrolling jelentés készül az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság a beszámolókat megtárgyalja, elfogadja, szükség szerint intézkedik.

A Bank a kockázati étvágyat limitek felállításával korlátozza. Ennek betartását a belső szabályzatok szerint meghatározott és felállított limitekkel és a Stratégia és Elemzés Igazgatóság által, illetve a belső szabályzatok szerint kidolgozott vezető információs rendszer segítségével monitorozza és rendszeresen méri a Bank. Ezáltal kerül biztosításra (még stressz körülmények között is), hogy a felállított limitek, a kockázati mutatók, stb. konzisztensek legyenek az intézmény kockázati étvágyával és kockázati toleranciájával.

² Internal Capital Adequacy Assessment Process

A Bank kockázati térkép alapján azonosította a releváns kockázati tényezőit. A Bank alaposan ismeri a kockázati szerkezetét, azaz hogy milyen az egyes kockázat típusainak aránya a portfolióban, milyen a koncentrációja, szignifikanciája; ezeket az EFB havonta, illetve az Igazgatóság legalább negyedévente nyomon követi. A Bank jelenleg fő kockázati típusának a hitelkockázatot tartja.

A felelősségi köröket és teendőket a Bank belső szabályzatai részletesen tartalmazzák.

II. Pillérben fedezett kockázati típusok

• Hitelkockázat
  • hitelezési kockázat,
  • a partnerkockázat,
  • hitelértékelési korrekciós kockázat (CVA),
  • az elszámolási kockázat (késedelmes teljesítés és nyitva szállítás),
  • koncentrációs kockázat,
  • országkockázat,
  • reziduális kockázat,
  • kiemelten kockázatos portfoliók kockázata,
  • egyéb eszközök kockázata,
• Piaci kockázat
  • a kereskedési könyvi részvényárfolyam-kockázat,
  • a kereskedési könyvi kamatkockázat,
  • a teljes devizaárfolyam-kockázat,
• Banki könyvi kamatkockázat
• Működési jellegű kockázatok
  • működési kockázat
  • jogi kockázat és üzletviteli kockázat
  • információs és kommunikációs technológiai kockázat (IKT)
  • reputációs kockázat
• Modellezési kockázat
• Stratégiai és üzleti kockázat
• Vállalatirányítási és kontroll funkció kockázata
• Likviditási kockázat
• Szabályozói kockázatok
• Éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok

Az egyes kockázati típusok kockázatkezelési koncepcióját és rendjét külön szabályzatok tartalmazzák.

31.7.Hitelezési kockázat

A Bank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ügyfelek a hitelt a rendszeresen érkező bevételeiből tudja törleszteni, ugyanakkor a betétesek védelme érdekben a hitelezési kockázat megfelelő mértékű biztosítására a fedezetek széles körét alkalmazza. A portfólió kiváló minősége a döntéshozatalt megelőző alapos kockázatkezelői elemzői munka, a döntéshozatali mechanizmus (előszűrés, kockázatelemzés, Hitelezés Bizottság, összeghatártól függően Igazgatóság döntése), a fedezetek széles körének alkalmazásnak és a szigorú hitelmonitoring együttes eredménye.

a. A Bank az Ügyfelek/ügyfélcsoportok Hitel kockázatát (limitét) szigorú procedúrák alapján, egyedi döntésekkel határozza meg az alábbi struktúrában:

A kockázatvállalási limitek típusai

• Hitellimit: az összes hitelre, hitelhelyettesítő termékre
• Garancia limit: a szűkebb értelemben vett garanciákra, hitellevelekre, váltóalkuszi üzletekre és hasonló tranzakciókra, melyekben a Bank kötelezettséget vállal az adós valamely kötelezettségének a teljesítésére,
• Helyettesítési limit (teljesítés előtti/pre-settlement): a deviza tranzakciókra, derivatívákra, határidős kamatláb-megállapodásokra, repo ügyletekre, értékpapír alapú kölcsönökre stb.,
• Settlement (elszámolási) limit: a kereskedési termékek lebonyolításából és klíringjéből eredő kockázatokra,
• Issuer (kibocsátói) limit: ide tartoznak a kereskedési vagy a befektetési könyvben megjelenő adós, illetve kibocsátói kockázatok.

A fenti limitek összege a bruttó aggregált limit.

A kockázatvállalási ügyletek kötésének előfeltétele minden esetben előzetes limit jóváhagyás a hatályos szabályzatok szerinti döntési hatáskörrel rendelkező fórumon, illetve sztenderd lakossági folyószámlahitel és babaváró hitel esetén a lakossági üzleti és kockázatkezelési vezető által.

A limit monitoring a napi zárás alapján történik. A limit túllépés kezelésére külön belső szabályzat rendelkezik, azonnali jelentéstételi kötelezettség mellett.

• b. Az egyes ügyféllel/ügyfélcsoporttal szemben a maximális vállalható hitelkockázati küszöbértéket a jóváhagyott limitek határozzák meg, melynél figyelembevételre kerül a Bank mindenkor érvényes nagykockázat vállalási határa.
• c. Az okozati (szektor) koncentráció a közös okra/okokra visszavezethető együttes nem teljesítés veszélye.

Az ágazati limitek szerepe, hogy a Bank a vállalt kockázatok nagyságrendjét kontrollálja, mérsékelje a Bank kockázatvállalását a magasabb kockázatot jelentő ágazati szektorok vonatkozásában.

A Bank az egyes nemzetgazdasági ágazatokra vonatkozóan a vállalati portfólió tekintetében limiteket határoz meg.

A Bank a lakossági jelzáloghitelek, a folyószámlahitelek, a lombardhitelek, valamint a babaváró hitelek tekintetében terméklimiteket is alkalmaz.

d) Az ország limit az adott országgal, azaz az állammal magával és az adott országban bejegyzett, a Bankkal szerződő fél vagy kockázatviselő, külföldi állam állampolgára, illetve bármely egyéb okból külföldi állam joghatósága alá tartozó gazdasági alanyokkal szemben vállalható összes kockázat nagyságát határolja be.

Az ország kockázat hatálya alá tartozik szintén, amennyiben az adott ügyfél felé fennálló kitettség(ek) megtérülése egy külföldi országból származó bevételből történik. Több szempont érvényesülése esetén a rosszabb minősítéssel rendelkező ország limit terhelése szükséges.

31.7.1. Ügyfél-, és ügyletminősítés, várható hitelezési veszteség meghatározása

I. Minősítések időbeli rendje

I.1 Negyedéves minősítés:

A Bank az IFRS 9 hatálya alá tartozó kitettségeire az ügyletminősítést legalább naptári negyedévenként végzi, a negyedév utolsó napjára vonatkozóan. A negyedéves ügyletminősítés célja a kitettségek MNB előírásainak, illetve az IFRS 9 követelményeinek megfelelő minősítése és az ügyletminősítésre vonatkozóan a megfelelő szegmensre alkalmazott módszertan szerinti értékvesztés és céltartalék képzés/visszaírás.

I.2. Rendkívüli minősítés:

A negyedéves minősítések közötti időszakokban az egyedi kockázatvállalásokra rendkívüli minősítést kell végezni, amennyiben a Bank bármely szervezeti egységének a birtokába jutott információ feldolgozása során a kintlévőségnél, mérlegen kívül vállalt kötelezettségnél olyan kockázati szint állapítható meg, amely miatt a könyvekben nyilvántartott értékvesztésnél, illetve céltartaléknál lényegesen nagyobb veszteséggel kell számolni és/vagy a kitettséget nem teljesítő és/vagy átstrukturált kategóriába kell átsorolni.

II. A várható hitelezési veszteség értékelése

A várható hitelezési veszteségek értékelésekor a Bank nem azonosít feltétlenül minden lehetséges forgatókönyvet, azonban figyelembe veszi a hitelezési veszteség bekövetkezésének kockázatát vagy valószínűségét azáltal, hogy a hitelezési veszteség bekövetkezésének és be nem következésének lehetőségét is tükrözi, még akkor is, ha a hitelezési veszteség bekövetkezésének lehetősége nagyon csekély. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Bank:

• ⮚ Azon ütemezett törlesztésű pénzügyi eszközök esetében, amelyeket egyedileg értékel a várható hitelezési veszteségek becslésére egyedi szcenárió analízis keretében az eredeti, szerződéses forgatókönyv mellett még két további forgatókönyvet is megvizsgál, amelyek bekövetkeztéhez valószínűségeket rendel, majd ezek alapján a DCF³ módszer segítségével számolja ki a szükséges értékvesztés mértékét.
• ⮚ Azon pénzügyi eszközök esetében, amelyeknél nem az egyedi cash-flow forgatókönyvek felvázolásával, hanem csoportos elvek mellett – a PD*LGD*EAD⁴ képlet alapján – becsüli a várható hitelezési veszteséget, ott a "PD" értékének meghatározása folyamán építi be a modelljébe a különböző forgatókönyvek valószínűségét és számolja ki a szükséges értékvesztés mértékét.

III. Kitettségi portfóliók ügyletminősítéshez

Az értékvesztés, illetve céltartalék-képzés lehető legpontosabb becslése érdekében a Bank az alábbi kitettségi portfóliókat azonosította be jelenlegi állományából. Az egyes portfóliók megfelelően összesítik azokat az ügyleteket, amelyek egymáshoz hasonló karakterisztikával rendelkeznek, így az egyes portfóliók belülről eléggé homogének, miközben egymástól eléggé különbözők ahhoz, hogy az értékvesztés és céltartalék-képzés alapját képező minősítési mutatókat, illetve azok egymáshoz viszonyított súlyát minden portfólióra külön lehessen kalibrálni a pontosabb becslés érdekében.

• (a) Lakossági ügyfelek
  • o magánszemélyek
  • o őstermelők
  • o egyéni vállalkozók
• (b) Nem lakossági ügyfelek
  • o vállalatok (nem pénzügyi vállalatok)
  • o projektcégek (speciális hitelezési kitettségek)
  • o egyéb pénzügyi vállalatok (pl. lízingcégek, faktorcégek)
  • o egyéb non-profit cégek
  • o önkormányzatok
  • o hitelintézetek (Pénzügyi intézmények)
  • o kormányzat/állam
• (c) Egyéb követelések (díjkövetelések)
• (d) Mérlegen kívüli kötelezettségek

IV. IFRS 9 szerinti ügyletminősítési kategóriák (más szóhasználattal: kosarak)

A Bank pénzügyi instrumentumai várható hitelezési vesztesége megállapításának első lépéseként a pénzügyi instrumentumait három ügyletminősítési kategória (értékelési kosár) valamelyikébe sorolja be.

(a) 1. kosár – jól teljesítő pénzügyi instrumentumok

E kosárba alapvetően azok a pénzügyi instrumentumok kerülnek, amelyeket a Bank jól teljesítőnek tart, mert hitelezési kockázatuk jellemzően alacsony, illetve a kezdeti megjelenítéshez képest nem növekedett lényegesen.

³ diszkontált cash-flow

⁴ Probability of Default / Loss Given Default / Exposure At Default: nemteljesítési valószínűség / nemteljesítéskori veszteségráta / nemteljesítés bekövetkezésekor a kockázati kitettség értéke

(b) 2. kosár – alul teljesítő pénzügyi instrumentumok

E kosárba azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak, amelyek hitelkockázata jelentősen megnőtt a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek még nem nemteljesítők.

A Bank a hitelkockázat jelentős megnövekedésének tekinti a következőket:

• 30 napot meghaladó késedelem (a feltételezés megcáfolható és a hatóság által elrendelt moratórium időszakának és tényének figyelembevétele is szükséges).
• Lifetime PD minden szegmensben, kivéve az Állam, Bank, Önkormányzat szegmenseket: A PD sávtól függően az abszolút értéket az alacsony PD sávokban, a relatív értéket a magasabb PD sávokban alkalmazva (abszolút változás: 0.25%; relatív változás: 3-szoros PD változás).
• A mesterskálán a kezdeti megjelenítéshez képest 3 kategória romlás a mesterskála segítségével értékelt szegmenseknél, vagy a lifetime PD kezdeti lifetime PD értékhez képest történő, szabályzatban leírt mértékű romlása.
• Az ügyfélminősítés 3 kategória romlása kezdeti megjelenítéshez képest a pénzintézeteknél és az állami és az önkormányzati szegmensnél.
• Kockázatvállalási szerződés átstrukturálása.
• A problémás ügyletek szabályzatban részletezettek szerinti "problémás" besorolás (mérlegelendő).
• Lakossági jelzáloghitelek esetében a hitelfedezeti mutató folyósításhoz képest mért jelentős, 95% ot meghaladó mértékű emelkedése.
• Az MNB 12/2018. (II.27.) számú ajánlásában meghatározott indikátorok a spekulatív ingatlanfinanszírozási projekthitelek esetében.
• Ezen túlmenően a Bank "sérülékeny"-nek minősíthet bizonyos ágazatokat, vagy egyes lakossági ügyfeleket (például munkahelyük/jövedelmük válsághelyzetnek való kitettsége miatt) – ezen sérülékeny minősítés is 2-es kosárba sorolást von maga után.
• Speciális körülmények, amelyek a teljes élettartamra vonatkozó értékelés szükségességére utalnak

(c) 3. kosár nemteljesítő (default) pénzügyi instrumentumok

E kosárba kizárólag a nemteljesítővé vált (defaultos) pénzügyi instrumentumok sorolódnak, amelyek a Bank hitelezési veszteséget mérő 17 fokozatú mesterskáláján a 17-ik, legutolsó, "default" kategóriájába sorolódnak, vagy ha 90 napon túli késedelemben vannak és a késedelmes rész jelentős, illetve ha egyéb, szabályzatban rögzített szempontok szerint nemteljesítőnek minősíti őket a Bank (pl. ha az ügylet a CRR 178. cikke alapján nemteljesítőnek minősül, vagy, ha valószínűsíthető, hogy a fedezetek érvényesítése nélkül az ügylet nem térül meg, vagy, ha az ügyfél ellen felszámolási eljárás indult, stb.).

A három IFRS 9 szerinti ügyletminősítési kategóriába (kosárba) való besorolás közti valós különbséget nem a várható hitelezési veszteség értékelésének egyedi, vagy csoportos módszertana, vagy abszolút értéke, hanem a hitelezési kockázat változásának relatív nagysága jelenti, illetve az, hogy

• ⮚ a várható hitelezési veszteséget az 1-es kosárban 12 havi nemteljesítési kockázat, míg a 2-es és 3-as kosárban az élettartamra vonatkozó nemteljesítési kockázat alapján számolja a Bank (kivéve a bullet/balloon típusú ügyleteket, amelyeknél a Bank már az 1-es kosárban is az élettartamra vonatkozó nemteljesítési kockázat alapján határozza meg a várható veszteség mértékét, tekintettel arra, hogy az ilyen ügyleteknél a nemteljesítési mintázat a következő 12 hónapon túli időszakra koncentrálódik), illetve
• ⮚ a kamatbevételt az 1-es és a 2-es kosárban lévő ügyleteknél a bruttó (értékvesztés előtti) amortizált bekerülési érték, míg a 3-as kosárban lévő ügyleteknél a nettó (értékvesztés utáni) amortizált bekerülési érték alapján számolja a Bank.

V. A Bank által alkalmazott értékelési módszerek áttekintése

A Bank az értékvesztést/céltartalékot az IFRS 9 szabályai alapján az alábbiak szerint becsüli és számolja el.

V.1. Egyszerűsített csoportos értékelési módszer

Egyszerűsített csoportos értékelési módszert az egyéb követelések (pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő követelések, jellemzően díjak) esetén alkalmazza a Bank.

Az egyéb követelések jellemzően a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokból fakadó, általában fedezetlen díjkövetelések, amelyeket a Bank egyszerűsített minősítéssel a késedelmes napszám alapján sorol az MNB Rendelet szerinti ügyletminősítési kosarakba.

A Bank az egyszerűsített csoportos értékelési módszer szerint az értékelés fordulónapján érvényes kitettségre előre meghatározott fix százalék alapján határozza meg az értékvesztés összegét.

V.2. Egyedi értékelési módszer

• ⮚ a csoportos karakterisztikákat mutató, de egyedi adatokon alapuló, PD*LGD*EAD módszert
• ⮚ illetve az egyedi cash-flow becslések alapján a diszkontált cash-flow módszert (továbbiakban DCF módszer) foglalja magában

A Bank az 1 milliárd Ft-ot meghaladó kitettségeire (bizonyos, szabályzatban rögzített kivételek mellett) az egyedi DCF módszert alkalmazza szakértői elemzés alapján; míg az 1 milliárd Ft alatti kitettségeire elsősorban a csoportos értékelési karakterisztikával bíró statisztikai alapon becsült PD, LGD és további korrekciós tényezőket figyelembe vevő modell alapján kalkulál értékvesztést/céltartalékot az 1-es és a 2-es kosárban és a DCF modellel él a 3-as kosárban. Az egyedi értékelés értékhatárát 2021-ben emelte meg a Bank 500 millió Ft-ról 1 milliárd Ftra annak érdekében, hogy szűkítse azon ügyletek körét, ahol szakértői becsléssel él.

V.2.1. Csoportos karakterisztikával rendelkező egyedi értékelési modell

A Bank az értékvesztést főszabályként a várható veszteség (Expected Loss – "EL") becslésére kifejlesztett, a nemteljesítési valószínűség (Probability of Default – "PD"), a nemteljesítéskori kitettség (Exposure at Default – "EAD") és a nemteljesítéskori veszteségráta ("LGD") alapján számítja ki. A nemteljesítéskori kitettséget aszerint kell meghatározni, hogy az adott tétel mérlegen belüli, vagy mérlegen kívüli-e.

• (a) Mérlegen belüli tétel esetében az "EAD", azaz a nemteljesítéskori kitettség egyszerűsítési célból az adott tétel fordulónapi könyv szerinti kitettsége
• (b) Mérlegen kívüli tétel esetében az "EAD', előbb meg kell határozni egy "hitelkonverziós faktor (Credit Conversion Factor – "CCF") segítségével, amely nem más, mint annak a valószínűsége, hogy a fordulónapi kitettség ("E") bekerül-e a mérlegbe, vagy sem.

A Bank a hitelkonverziós faktort (egyenértékes) a CRR alapján, sztenderd módszer szerint állapítja meg.

A fentiek alapján a Bank a várható hitelezési veszteséget főszabályként az alábbi képlet segítségével határozza meg:

$$EL = PD \times LGD \times EAD \times CCF$$

A számítások az IFRS 9 elvárásaival összhangban point in time becslési módszerrel készülnek, mely a PD makrokorrekciós összetevőjében kerül érvényesítésére.

V.2.2. A várható hitelezési veszteség meghatározásának egyedi módja a Cash-flow stressz modell alapján

A főszabályként alkalmazott várható hitelezési veszteség modell mellett a Bank élhet a tisztán egyedi értékelési modellel is, amely a diszkontált cash-flow-k ("DCF") módszerével határozza meg az adott, egyedileg értékelt ügylet várható hitelezési veszteségét a szakértő által kialakított CF scenáriók alapján.

Az DCF módszerrel megállapított, egyedi várható hitelezési veszteség alapjául a hitel kockázatkezelője az eredeti, szerződéses cash-flow forgatókönyv mellett az ügyfélről, illetve az adott ügyletről szerzett legjobb tudása alapján felállít további legalább két lehetséges cash-flow forgatókönyvet, amelyek közül elvárt, hogy minimálisan az egyik azzal a feltételezéssel készüljön, hogy az ügylet nemteljesítővé válik. A legalább két cash flow stressz forgatókönyvhöz a hitel kockázatkezelője valószínűségeket rendel.

VI. Kombinált ügyletminősítés (Hitelezési kockázat mesterskála)

A Bank

(a) saját, historikus adatokon nyugvó, rendszeresen nyomon követett és frissített ügyfélminősítő kategóriáinak, illetve

(b) az előremutató információkat is figyelembe vevő, egy adott ügyfél adott ügyletre vonatkozó viselkedésére vonatkozó pontszám rendszerének ("viselkedési scoring")

kombinálásával hozta létre a hitelkockázat változásának mérésére alkalmas, 17 fokozatú mesterskáláját az alábbi szegmensekre:

• ⮚ Lakossági szegmens
• ⮚ Vállalati szegmens
• ⮚ Egyéb pénzügyi vállalati szegmens
• ⮚ Projekthitelek szegmens
• ⮚ Non-profit szegmens

A 17 fokozatú mesterskála az 1-es legalacsonyabb hitelkockázatú kategóriától mutatja a hitelkockázat növekedését a 17-es nemteljesítő, legmagasabb hitelkockázatú kategóriáig bezárólag.

E mesterskála olyan komplex szempontrendszer szerint értékeli Bank adott portfólióban lévő ügyleteit, amelyek nemcsak az adott ügyfél és ügylet múltbeli adatait veszi alapul, hanem figyelembe vesz több, az ügyfél ügylettel kapcsolatos viselkedésén alapuló előremutató, információt is. A mesterskála alapján az egyes ügyletekre számolt PD-t makrogazdasági mutatók beépítésével is kiigazítja a Bank. Egy ilyen komplex hitelezési kockázat-figyelő rendszer képessé teszi a Bankot arra, hogy a hitelezési kockázat növekedését már azelőtt érzékelje, hogy az adott ügylet késedelembe esett volna. Ezáltal egy jelentősen megnövekedett hitelkockázatú ügylet olyan ügyletminősítési kategóriába (várható hitelezési veszteség/céltartalék-képzési kosárba) kerül besorolásra, amelyben a várható hitelezési veszteség/ céltartalék-számítása az élettartamig várható hitelezési veszteség becslésén alapul.

A Bank az egymástól jelentős mértékben különböző karakterisztikájú ügyfélportfólióira más-más viselkedési pontrendszert dolgozott ki. E viselkedési pontrendszerek más-más jellemző viselkedési elemeket vizsgálnak egy adott ügyfélportfólióba tartozó ügyletek esetén, ezáltal lehetővé téve, hogy a kombinált ügyletminősítés során az egyes ügyfélportfóliók ügyletei a Bank ügyfélminősítése/adósminősítés és a rájuk leginkább jellemző viselkedési mintázatok alapján kerüljenek az egységes mesterskála megfelelő szintjére.

A Bank az állami, önkormányzati illetve banki szegmenseire külső rating ügynökségek elérhető minősítéseire támaszkodva határozza meg a bedőlési valószínűséget.

VII. A PD kalibráció makrogazdasági kiigazítása

A nemteljesítési valószínűség (PD) előremutató jellegének szem előtt tartása mellett a gazdasági ciklusok követésének a biztosításához a Bank külső makrogazdasági mutatókat és az MNB által készített mutató előrejelzéseket kísér figyelemmel, illetve ezek hatásával igazítja ki az egyes ügyletekre első körben meghatározott alap PD értékeket, a makro faktor szorzó tényezőként a végleges PD alkotó komponense. A Bank a modell változók kiválasztása során tekintettel volt arra is, hogy ezen külső makrogazdasági mutatók minden esetben, folyamatosan és várhatóan hosszú távon is nyilvánosan a felhasználók rendelkezésre állnak és azok prognózisai is. A differenciáltan meghatározott makrogazdasági mutatók közt szerepelnek a következők:

• ⮚ A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok (előző negyedév=100,0%),
• ⮚ Fogyasztói árindex (CPI),
• ⮚ Foglalkoztatottsági ráta,
• ⮚ Munkanélküliségi ráta.

Az MNB elvárásának megfelelve a várható hitelezési veszteség számításához az MNB által készített 3 szcenárió (baseline, favorable, adverse) szerinti mutató előrejelzéseket alkalmazza a Bank a modelljében, ahol a baseline a legvalószínűbb előrejelzési pályának felel meg, a favorable és adverse pedig rendre az ennél kedvezőbb illetve kedvezőtlenebb pályákat vesz alapul. Az így modellezett makrokorrekciós szorzókkal számított várható hitelezési veszteség eredmények szcenáriók szerinti valószínűségekkel súlyozott átlaga adja a végső várható hitelezési veszteség mértéket.

A használt makroscenáriók valószínűségei 2025 június 30-án: 2024. december 31-én:

alappálya (baseline): 66,7%

• kedvező pálya (favorable): 7,7%
• kedvezőtlen pálya (adverse): 25,6%

VIII. Kockázatossági szorzó alkalmazása

A fent leírt módon kiszámított PD megfelel az IFRS 9 követelményeknek, és tükrözi a Bank várható hitelezési veszteségét, azonban speciális gazdasági körülmények együttállása esetén a bank dönthet a PD szinteket általános emelő szorzófaktor alkalmazásáról. Ezen együttállás lehet például nem várt összgazdasági kockázatok realizálódásának veszélye. Ezesetben a Bank külön módszertannal meghatározhatja, hogy az általános gazdasági helyzet jelentős romlása esetén milyen PD növekményt tart elképzelhetőnek, és ezt szorzótényezőként alkalmazhatja.

IX. LGD kalibráció

A nemteljesítéskori veszteség értéke (LGD) a kitettség nemteljesítéskori könyv szerinti értékének és a Bank által várhatóan igénybe vehető fedezeteknek a különbsége. A várhatóan igénybe vehető fedezetek értékét a Bank fedezet típusonként előre definiált általános diszkont alapján állapítja meg a fedezet piaci értékéből kiindulva. A Fedezetértékelési szabályzat szerint meghatározott piaci érték fedezet típusonkénti általános diszkontjait külső szakértői becslések felhasználásával határozta meg a Bank.

X. Átstrukturált hitelek

A Bank részletesen szabályozza az átstrukturálás szabályait az alábbiak szerint:

• (1) A Bank átstrukturált követelésként kezeli az adós, a kötelezett (a továbbiakban együtt: kötelezett vagy ügyfél), vagy a Bank kezdeményezésére a kötelezett rendelkezésére bocsátott, engedményt tartalmazó hitelt, vásárolt követelést és egyéb, pénzkölcsönnek minősülő ügyletből, illetve más pénzügyi szolgáltatásból eredő követelést. Átstrukturált követelés továbbá az olyan hitelnyújtáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás, amely az ügyfél döntése alapján követeléssé válhat (a továbbiakban együtt: követelés), ha az engedményt olyan kötelezettnek nyújtotta, akinek a pénzügyi kötelezettségei teljesítésével pénzügyi nehézségei vannak, vagy várhatóan lesznek.
• (2) Átstrukturált követelésként a Bank az olyan engedményt tartalmazó követelést tart nyilván, amely esetében a követelést keletkeztető eredeti szerződés módosítására a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az adós a visszafizetési kötelezettségének az eredeti szerződéses feltételek szerint nem tud, vagy az engedmény hiányában nem tudna eleget tenni.
• (3) Ellentétes információ hiányában vélelmezhető, hogy az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei, ha az adósnak a szerződéskötést, vagy a szerződésmódosítást megelőző 90 napon belül egyetlen, a Bankkal szemben fennálló kötelezettsége tekintetében sem állt fenn 30 napot meghaladó fizetési késedelme.
• (4) A Bank nem tekinti átstrukturált hitelnek (követelésnek) az olyan hiteleket, amelyek szerződésmódosítására a piaci feltételek változása miatt került sor, és amelynek során a felek a hasonló típusú szerződésekre vonatkozó piaci feltételekben állapodnak meg, továbbá a kötelezett fizetőképessége azt igazolja, hogy képes lesz kötelezettségét a szerződés szerint teljesíteni
• (5) A Bank a moratórium miatti törlesztési átütemezésekre tekintettel nem tekinti kitettségeit automatikusan átstrukturáltnak a 39/2016. (X.11.) MNB rendelet alkalmazásában, amennyiben a kitettség a moratórium által érintett. Ez a kedvezményes kezelési lehetőség azonban nem alkalmazható a fizetési moratóriumba 2021. november 1-jével belépett kitettségekre. A Bank minden esetben egyedi vizsgálat alapján hoz döntést az egyes kitettségek átstrukturált követelésként történő nyilvántartásáról a koronavírus világjárvány miatt kialakult rendkívüli helyzet, illetve a moratórium kapcsán megkötött szerződésmódosítások következtében.

31.8. Piaci kockázat

A Bankcsoport piaci árfolyamkockázatait, így elsősorban a deviza, kamat és értékpapír kitettségeit megfelelő belső és külső célzott limit-rendszerrel határolja be. Jelenleg a Treasury sajátszámlás kereskedése jelentős részben a likviditás menedzseléshez, az ügyféligények kielégítéséhez valamint ezek és a Bankcsoport egyéb ügyleteinek a piaci kockázati fedezéséhez kapcsolódik. A limitek betartását a Piaci és Működési Kockázatkezelési Osztály ellenőrzi, mely folyamatot az Eszköz-Forrás Bizottság felügyel.

A Treasury partnerei tekintetében partner és ügyfél limitek kerülnek felállításra, melyek a Treasury front office rendszerében kerülnek rögzítésre (Inforex). A Bankcsoport a jelentősebb intézményi partnereivel nettósítási és napi margin fedezet biztosítási (ISDA, CSA, GMRA) szerződésekkel mérsékli a kockázatait.

A kereskedési könyvi kitettségek csak szűk körben és a limitek megfelelő betartásával jelentettek piaci kockázatot az elmúlt év során, legnagyobb részt állampapírok, diszkontkincstárjegyek kereskedése történt. A Bankcsoport kis arányú részvénypozíciókkal is rendelkezett, melyek egy része tartási céljuk miatt nem a kereskedési könyvben vannak. Nem lineáris deviza vagy kamatláb-derivatívákkal, illetve árutermékekkel a Bankcsoport jelenleg nem kereskedik.

Kamatlábkockázat

A banki könyvi kamatkockázat (IRRBB) kezelést a Bank kiemelt jelentőségűnek tartja, a jelentősebb fix kamatozású eszközeit Bankközi ügyletekkel (IRS, CCIRS) forrásához igazodó változó kamatozásúra cseréli. A kereskedési könyvi kamatlábkockázat a Kereskedési Könyvi Piaci Kockázatok fejezetben találhatóak.

A kamatlábkockázat jellemzően abból adódik, hogy eltérő az eszköz és a forrás tételeinek az átárazódási ideje, átárazódási referenciája, átárazódási mértéke vagy felára.

A Banki Könyv kamatlábkockázatának tőkeigényét a II. pillér alatt a Bank az ügyletek egyedi cash-flow elemének (eszköz, forrás) figyelembe vételével előállított átárazódásig hátralévő idő szerinti kamatérzékenységi stresszszámításokkal és azok átárazódási sávonkénti gap értékeivel és mutatókkal állapítja meg. Az számítások vizsgálják a Bank tőkeértékének ("EVE"), éves várható kamateredményének ("NII") és várható valós értékelt portfólió eredményének ("VE") potenciális változásait a hozamgörbe szintek változásainak függvényében. A Bank modellezése során a hitelek esetében figyelembe veszi az értékvesztés modell eredményeit, a látra szóló betétek átárazódási késésére valamint lekötött betétbe be- illetve kiáramlására szcenárió mérték és irány függő egyedi modellt alkalmaz, továbbá figyelembe veszi a törvényi és beágyazott negatív kamattartományra vonatkozó opciókat. A Bank stressz tesztjei során a felügyeleti elvárásokon ("standard" tesztek) felül is vizsgál saját kialakítású stressz eseteket. A stressz forgatókönyvek az alábbiak, melyekből EVE, NII és VE változatok is készülnek.

Sorszám	Forgatókönyv	Típus	Módszer
1	Parallel_UP	standard	Párhuzamos hozam fel tolás
2	Parallel_DOWN	standard	Párhuzamos hozam le tolás
3	Steepening	standard	rövid lejáratú hozamok csökkennek, a hosszú lejáratúak emelkednek
4	Flattening	standard	rövid lejáratú hozamok emelkednek, a hosszú lejáratúak csökkennek
5	Short_UP	standard	rövid lejáratú hozamok emelkednek
6	Short_DOWN	standard	rövid lejáratú hozamok csökkennek
7	Long_UP	Gránit Bank előírás	hosszú lejáratú hozamok emelkednek
8	Long_DOWN	Gránit Bank előírás	hosszú lejáratú hozamok csökkennek
9	Sensitivity_UP	Gránit Bank előírás	Párhuzamos hozam fel tolás
10	Sensitivity_DOWN	Gránit Bank előírás	Párhuzamos hozam le tolás
11	Parallel_UP_Dinamic	Gránit Bank előírás	Párhuzamos hozam fel tolás, állomány-változási hatások figyelembe vételével
12	Parallel_DOWN_Dinamic	Gránit Bank előírás	Párhuzamos hozam le tolás, állomány-változási hatások figyelembe vételével
15	Parallel_UP_OLD_STANDARD		Felügyeleti Limithez 200 párhuzamos fel tolás
16	Parallel_DOWN_OLD_STANDARD Felügyeleti Limithez 200 párhuzamos fel tolás

Fő stressz forgatókönyvek:

A számítások során alkalmazott stressz mértékek devizánként:

CCY	Típus	Alapforgatókönyv	Eltolás Bázispontban CCY		Típus		Alapforgatókönyv Eltolás Bázispontban
HUF	standard	Parallel +/-	300			CHF standard Parallel +/-	100
HUF	standard	Short +/-	450		CHF standard Short +/-		150
HUF		Long +/-	200	CHF		Long +/-	100
EUR	standard	Parallel +/-	200			GBP standard Parallel +/-	250
EUR	standard	Short +/-	250		GBP standard Short +/-		300
EUR		Long +/-	100	GBP		Long +/-	150
USD	standard	Parallel +/-	200	JPY		standard Parallel +/-	100
USD	standard	Short +/-	300	JPY		standard Short +/-	100
USD		Long +/-	150	JPY		Long +/-	100
Mind		Sensitivity +/-	100			PLN standard Parallel +/-	250
Mind		Paralell Dinamic +/-	standard-el egyező		PLN standard Short +/-		350
	Mind "old standard" Parallel +/-		200	PLN		Long +/-	150

A számításokhoz a bankközi kamat szintet reprezentáló swap hozamgörbe kerül elsősorban alkalmazásra (Interbank-FRA-IRS hozamok alapján), míg értékpapírok esetén az állampapírokat reprezentáló hozamok. Az adott devizák piaci hozam szintjei zero-coupon loghozamokká transzformáltan kerülnek alkalmazásra. A sztenderd eltolások loghozamokban értendőek, az érzékenységi eltolásokat nominális hozamokban számítjuk.

A Bankcsoport a kamatlábkockázatokat havonta számszerűsítí, ellenőrzi a limit megfelelést és mutatja be az Eszköz-Forrás Bizottság felé.

A kamatbázis kockázatok a tevékenység szerint mérsékeltek.

Devizakockázat

Jelentős nyitott devizapozíció nem jellemzi a Bankot, a Treasury folyamatos figyelemmel követi a kockázatfedezési szükségletet.

A devizapozíció többlettőke követelményt a II. pillérben a Szabályozó által előírt sztenderdizált VaR kalkulátor módszertanával számszerűsítjük figyelembe véve az ide vonatkozó ajánlásokat is. A devizakockázat tőkeigénye a nettó pozíciókkal összhangban nem jelentős. A VaR a definíció szerint annak az összegnek a becsült mértéke, amelyet egy adott portfólión a piaci kockázat miatt egy meghatározott időszak alatt és adott megbízhatósági szinten el lehet veszíteni. Ez a mérés az aktuális portfólióval kapcsolatos piaci kockázatot veszi figyelembe. A Bank Stresszelt VaR értékeket is számszerűsít, mely számításának lényege, hogy egy múltbeli piaci válságidőszak szerinti magas volatilitásokat tükröző korrelációs mátrix kerül alkalmazásra.

A teljes devizakockázati tőkekövetelményt a VaR és az SVaR mérték közül a nagyobb határozza meg. A Bank emellett saját VaR modellt is működtet a dedikált rendszerének felhasználásával (Varitron), mely eredményeit az elemzési célok mellet limit monitoringra is felhasználja devizakockázatok esetében, melyhez a 99%-os konfidenciaszintű, 10 napos tartási idejű parametrikus VaR számítási eredményeket alkalmazza.

Kereskedési Könyvi Piaci Kockázatok

A Kereskedési Könyv kamatkockázatára valamint a részvények árfolyamkockázatára a Bank szintén alkalmazza a kockáztatott érték számításokat, melyek a devizakockázatoknál említett módszertannal összhangban, 99%-os konfidenciaszintű, 10 napos tartási idejű parametrikus VaR és SVaR számítást jelentenek. Ezen a kockázatok kitettségei mérsékeltek.

A Bankcsoport saját könyvre áru ügyletekkel és nem lineáris derivatívákkal nem kereskedik.

Szervezeti struktúra

A piaci kockázatkezelési terület a Bankban a Piaci és Működési Kockázatkezelési Osztályon belül helyezkedik el, amely a CRO alá tartozó Kockázatmenedzsment Módszertani Igazgatóság alá tartozik. Ez az osztály fedi le a piaci kockázati elemzési feladatokat, egyedi elemzéseket és rendszeres monitoringokat, melyekbe beletartoznak a piaci kockázati limitek monitoringjai (napi, heti, havi, stb.) is. Ezen az osztályon történik a partnerek minősítése, a kapcsolódó szabályzatok karbantartása is. A tevékenységet az Eszköz-Forrás Bizottság felügyeli, és ezen keresztül, valamint a rendszeres havi monitoringon és limitjóváhagyásokon keresztül a vezetőség bevonása biztosított.

31.9. Likviditási kockázat

A Likviditási kockázatok operatív kezelése a Treasury Igazgatóság feladata, szabályozási és monitoring feladatokat a Piaci és Működési Kockázatkezelési Osztállyal közösen lát el.

A Bank a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa minden időhorizonton az azonnali fizetőképességet (likviditást) és a mindenkori fizetőképességet (szolvenciát) egyaránt. A Bank likviditás-menedzsment procedúrája "normál" piaci körülményekre szól, és azt feltételezi. Külön utasítások szabályozzák a likviditási szükséghelyzetre vonatkozó előírásokat. Emellett a procedúra a mindenkor aktuális monetáris politikán és jogszabályokon alapszik, ill. azokkal van összhangban, bármi, a likviditást befolyásoló változást az Eszköz-Forrás Bizottságnak, indokolt esetben az Igazgatóságnak kell azonnal mérlegelnie, és szükség esetén a megfelelő változtatásokat jóváhagynia.

A Bank a likviditási kockázatait elsősorban megfelelő folyamatok és ellenőrzési mechanizmusok kialakításával, valamint megfelelő szintű likviditási tartalék képzésével kezeli.

A likviditásmenedzselési folyamat során alkalmazandó alapelvek:

• ⮚ A Bank az eszközök, források és a releváns mérlegen kívüli tételekről likviditási tervet készít. Ezen terv folyamatos ellenőrzése, aktualizálása a Bank likviditás menedzselésének és eszköz-forrás gazdálkodásának elengedhetetlen része. A likviditástervezés felügyelete az Eszköz-Forrás Bizottság által valósul meg.
• ⮚ Rövid távú (30 napos, azon belül kiemelten az első kéthetes) cash flow szemléletű
• ⮚ likviditási terv készül a Bankra, legalább az első hétre napi és devizanemenként bontásban.
• ⮚ Havi bontású, gördülő típusú finanszírozási terv készül a Bankra a következő három hónapos időtávra. A tervezést egy várható állapotra és a becslés bizonytalanságától függően egy vagy több stressz szcenáriókra is el kell készíteni, összhangban az MNB likviditási kockázatok méréséről, kezeléséről és kontrolljáról szóló ajánlásával.
• ⮚ A likviditási prognózist normál és stresszelt verzióban a Treasury Likviditáskezelési szakterülete készíti és terjeszti elő jóváhagyásra a Bank Eszköz-Forrás Bizottsága elé.
• ⮚ A lejárati összhang figyelése érdekében, hosszú távra lejárati fedezettségi számításokat is kell végezni.
• ⮚ Az ügyfél betétek tekintetében a Bank rendszeresen figyelemmel kíséri és elemzi a betétállomány összetételét, lejárati szerkezetét, a törzsbetét állomány alakulását. Az elemzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a betétkoncentrációk alakulására
• ⮚ Heti rendszerességgel készülő likviditási helyzetkép amelyet a Treasury terület ügyfélszintű adatokból állít össze és azt heti rendszerességgel eljuttatja a Bank Vezetőinek – elkészítésénél heti/havi/3 hónapos lejárati bontásban kerül a betéti helyzet megvizsgálásra. A fenti időszakok esetében megállapításra kerül a teljes, a 100 millió Ft feletti lekötött betéti állomány alakulása, és külön meghatározásra kerül a megújítási kockázatot hordozó betéti állomány. A likviditásilag különösen fontos lejáró nagybetétek (legalább a szavatoló tőke 10%-át meghaladó nagyságrendű betétek) megújítását egyedileg vizsgálja a Treasury, ezek esetében rendszeres üzletági egyeztetést is folytat.

A lejárati transzformáció a Bank jövedelmének meghatározó forrása, azonban a jövedelmezőség érdekében csak elfogadható mértékű kockázatok vállalása szükséges. Stratégiai kérdés, hogy a Bank vezetése milyen mértékű likviditási kockázatot (lejárati transzformáció) tolerál. A Banknál a források és eszközök Bank által kialakítandó lejárati szerkezete tekintetében törekedni kell arra, hogy a bevonandó források lejárati szerkezetét a Bank hosszabbítsa, a hitelek futamidejét pedig a rendelkezésre álló/bevonható források szerkezetéből kiindulva határozza meg.

31.10. Partnerkockázat kezelése

A partnerkockázat kezelése során a hitelezési és kereskedési limitek partnerkockázat kezelési rendszerhez történő illesztése az alábbiak szerint valósul meg:

Piaci kockázatok tekintetében a partner limitek megállapításának szabályait és a limitkezelési metódust a Bank Igazgatósága hagyta jóvá, folyamatos monitoringja a Treasury front office rendszerében (Inforex) történik. A piaci kockázatkezelés a rendszer információi alapján ellenőrzi a limiteknek való megfelelést.

Általánosan érvényes szabály, hogy a Bank kockázatvállalással járó kötelezettséget csak a jóváhagyott limit megléte esetén vállal. Minden bankra/partnerre és ügyfélre, akivel a Treasury kockázatvállalással járó üzletet kíván kötni, előzetesen a megfelelő döntési hatáskörrel rendelkező testület által jóváhagyott limitet kell felállítani, vagy kizárni a hitelezési kockázatot.

Azokkal a partnerekkel, akikkel derivatív ügyleteket köt a Bank, az jellemzően ISDA, CSA, GMRA szerződések keretében történik.

A limitfelállítás és partnerelemzés, illetve monitoring folyamatában figyelembe vételre kerülnek az alábbi tényezők a Partnerkockázat kiértékelése az Ügyfél és partnerminősítési szabályzat, valamint a Partnerlimit kezelési szabályzat előírásait is betartva:

● A tőkecsökkentés szempontjából elismerhető fedezetek, mint pl. állami garancia/készfizető kezesség, pénzügyi biztosíték, ingatlan fedezet. A partnerekre vonatkozóan elvárt fedezettség mértéke a partnerminősítéstől és a partner nagyságrendjétől függ a Fedezetértékelési szabályzatban részletezettek szerint.

Intézményi partner esetén a Bank jellemzően nem nyit pénzügyi vagy egyéb erős garanciáktól eltérő biztosítékokra alapuló partnerlimitet.

● A rossz irányú (wrong-way) kockázati kitettségek kezelése érdekében partner csoportok és csoportlimitek kialakítása történik azokra a partnerekre, akik között hitelkockázati függőségi viszony van.

A Bank az egyes Treasury ügyletekhez a Partnerlimit kezelési szabályzatban meghatározott módon és mértékben meghatározza az adott ügylethez tartozó kockázati súlyt, százalékos terhelést, amivel a partnerintézményre felállított limiteket megterheli (jellemzően hitelezési pre-settlement, settlement, kibocsátói limit típusok).

A kockázatok azonosítása és kezelése érdekében a Partnerminősítés, mint funkció, magában foglal egyrészt egy vizsgálatot, amely kockázatfelmérés a kitettség vállalása előtt történik, és egy folyamatos kockázat-figyelést, monitoringot.

A limitfigyelés és az ügyfélkockázat mérése, mint a monitoringgal szemben támasztott minimumkövetelmény kiegészül a kötelező negyedéves kintlévőség minősítési folyamatban való szoros együttműködéssel és a fedezetekkel kapcsolatos teendőkkel az Ügyletminősítési és a Fedezetértékelési szabályzatok szerint.

A Partnerminősítéseket legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve amikor felmerül olyan esemény, amely a minősítés felülvizsgálatát szükségessé teszi. Partnerkockázat értékelésénél figyelembe kell venni a kapcsolódó piaci, likviditási, jogi és működési kockázatokat. A monitoring folyamat során egyúttal a Bank figyelemmel kíséri a partner/csoport transzparenciáját is.

Amennyiben az elemző vagy a Bank vezetői közül bárki jelentős figyelmeztető jelekről szerez tudomást (például: a Partner külső minősítése rosszabbodik, gazdasági helyzete jelentősen romlik, csődeljárás, felszámolási eljárás megindításának közzététele, tartós fizetési késedelem, stb.), az információ megszerzését követően haladéktalanul aktualizálni kell a minősítést. Indokolt esetben a rendkívüli minősítés alapul szolgálhat olyan intézkedéseknek, amelyek a Bank biztonsági érdekeit szolgálják.

Negatív piaci hírek esetén a Treasury vezető vagy a Kockázatkezelés vezetője jogosult átmenetileg felfüggeszteni a Bank adott Partnerére érvényes Partnerlimitét.

Partnerlimit lezárásról, vagy a fennálló ügyletek lezárásáról az Eszköz-Forrás Bizottság rendelkezik döntési jogosultsággal.

Az ISDA szerződések alapján felmerülő pénzügyi letételhelyezés váratlan, akár a Bank leminősítése miatt bekövetkező kockázatát a Bank alapvetően azzal korlátozza, hogy tevékenységében minimális kereskedési és jellemzően fedezeti, tehát összességében mérsékelt nettó derivatív pozíciókat vállal, jelentős likvid eszközállomány mellett. A Bank emellett a likviditási tartalékok minimális szintjének szabályozása során figyelembe veszi a stresszhelyzetekre való felkészülést és a rendszeresen futtatott stressz tesztek eredményeit.

Az ISDA szerződések megkötésekor a Bank megfelelően érvényesíti a felek közti szimmetrikus előírások elvét és a piaci standardokhoz való igazodást.

A Bank a partnerkockázat tekintetében az 575/2013 EU rendelet II. sz. mellékletében felsorolt ügyletek esetében a piaci árazás szerinti módszer alapján határozza meg a kitettség értéket.

31.11. Működési kockázat

A működési kockázatkezelés célja támogatni a működési költségek alacsony szinten tartását, és ezzel együtt a hatékony szervezeti működést.

A működési kockázatok kezelését a Bank elsősorban a megelőzésre koncentrálva a belső folyamatok, szabályzatok, eljárásrendek folyamatos monitorozásával, megfelelő kialakításával, eseménygyűjtéssel és előre tekintő önértékeléssel, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzésével, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok tovább fejlesztésével és biztosításával végzi.

A kockázat szintjének számszerű mérése a bekövetkező események folyamatos gyűjtésén és rendszeres előre vetítő osztály-szintű becsléseken alapuló önértékeléssel valósul meg. Ezen felmérések kirajzolják az események eloszlásának jellegét, a kockázati térképet, ezzel segítik azonosítani a szükséges beavatkozások területeit. A folyamatot a szervezet minden osztályában kijelölt operációs kockázati kapcsolattartók hálózata támogatja.

A működési kockázatkezelő részére minden operációs kockázatot jelenteni kell, amelyekről negyedévente jelentés készül az Eszköz-Forrás Bizottság részére és legalább évente az Igazgatóság részére is.

A Bank éves önértékelést készít működési kockázataira vonatkozóan, melyről szintén jelentés készül az Eszköz-Forrás Bizottság és az Igazgatóság részére.

31.12. Túlzott tőkeáttétel kockázata

A túlzott tőkeáttételből adódó kockázatok figyelemmel kisérését a Bank havi monitoring keretében biztosítja. A tőkeáttételt a Bank a vonatkozó 575/2013/EU rendelet alapján számítja ki és jelenti az Eszköz-Forrás Bizottságnak.

Konkrét intézkedéseket az Eszköz-Forrás Bizottság a mutató értékének figyelmeztető szint vagy a határérték alá csökkentése esetén rendelhet el.

31.13. Kiemelten Kockázatos portfóliók

Az MNB meghatározása szerinti "Kiemelten kockázatos portfóliókra" (balloon, bullett, független közvetítő közreműködésével felépült állomány, stb.) a Bank limiteket állít fel, és ennek megfelelően a Bank diverzifikált portfóliót alakít ki a hiteldöntéseket megelőző kockázatfeltárás és a hitelek utógondozására kiemelt figyelmet fordítva. A portfólió alakulásáról és a limitkihasználtságról az Eszköz-Forrás Bizottság havonta tájékoztatást kap.

32. TŐKE ÉS TŐKEMEGFELELÉS

Az alábbi táblázatok a saját tőkét mutatja be kétféle szerkezetben, ahogyan azt a 2000. évi C. törvény 114 / B paragrafusa előírja annak elősegítésére, hogy az ebben az IFRS beszámolóban bemutatott saját tőke komponensek összehasonlíthatók legyenek a korábbi évek HAS beszámolóiban bemutatottakkal.

Adatok millió Ft-ban

IFRS pénzügyi kimutatások alapján

	2025.06.30	2024.12.31
Jegyzett tőke	19 223	19 223
Tőketartalék	66 999	66 999
Saját részvények	0	0
Eredménytartalék	58 939	52 170
Tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletek tartaléka	370	370
Egyéb tartalékok	5 652	5 652
Halmozott egyéb átfogó jövedelem (AOCI)	-472	-141
Nem ellenőrző részesedések	2 800	3 802
Saját tőke összesen	153 511	148 075
	0	0

Magyar számviteli törvény alapján (2000. évi C. törvény 114/B par.)

	2025.06.30	2024.12.31
IFRS szerinti Jegyzett tőke	19 223	19 223
Tőketartalék	70 169	71 171
Általános tartalék	5 652	5 652
Értékelési tartalék	-472	-141
Eredménytartalék	51 222	31 010
Adózott eredmény	7 717	21 160
Saját tőke összesen	153 511	148 075

Szavatoló tőkével kapcsolatos információk

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek és a bankokkal és befektetési vállalkozásokkal szembeni prudenciális követelményekről szóló 575/2013 EU rendeletnek (CRR) megfelelően a Banknak meghatározott szintű szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A Bank negyedévente jelenti a tőkemegfelelési helyzetét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), valamint rendszeresen előrejelzések készülnek a tőkemegfelelés várható alakulásával kapcsolatban.

		Adatok millió Ft-ban
	2025.06.30	2024.12.31
Elsődleges alapvető tőke (CET1)	122 279	114 511
Kiegészítő alapvető tőke	0	0
Alapvető tőke összesen (Tier 1)	122 279	114 511
Alárendelt kölcsöntőke	0	0
Járulékos tőke összesen (Tier 2)	0	0
SZAVATOLÓ TŐKE	122 279	114 511

A Bank 2025, 2024 évek során, valamint 2025.06.30-án és 2024.12.31-én is megfelelt az MNB tőkemegfelelési követelményének. A Bank osztalékot nem fizet az évközi eredményből.

A bemutatott 2025. félévi szavatoló tőke adatok előzetes adatok, amelyek még nem tartalmazzák a 2025. félévi eredményt. Az összehasonlíthatóság céljából a 2024. évi végi adatok is előzetesek, amelyek nem tartalmazzák a teljes évi eredményt, csak az MNB engedélye alapján az alapvető tőke részeként figyelembe vehető hat havi eredményt.

Az adatok prudenciális konszolidált információkat jelenítenek meg. 2024.12.31-én és 2025.06.30-án a prudenciális konszolidációba a Bank bevonta az Equilor Befektetési Zrt-t, a Gránit Alapkezelő Zrt-t, a Gránit Pénzügyi Lízing Zrt-t és a Gránit Lízing Kft-t.

33. EPS

Az egy részvényre jutó eredmény 2025. június 30-i alapértékének kiszámítása a törzsrészvényesek rendelkezésére álló 6 767 millió Ft eredmény (2024.06.30: 8 243 millió Ft) és a forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagának 19 223 ezer darab (2024.06.30: 15 395 ezer darab) értéke alapján történt.

A bemutatott időszakokban nem volt hígítási tényező.

2025.06.30

Egy részvényre jutó	Törzsrészvény tulajdonosokra jutó nettó eredmény (millió Ft) = =	6 767	=	352
eredmény (Ft)	Törzsrészvények súlyozott átlaga (ezer db)	19 223
2024.06.30
Egy részvényre jutó eredmény (Ft)	Törzsrészvény tulajdonosokra jutó nettó eredmény (millió Ft)	8 243
	= = Törzsrészvények súlyozott átlaga (ezer db)	15 395	=	535

34. SZEGMENS RIPORT

Az alábbi szegmensinformációk összeállítása az IFRS 8 standarddal összhangban történt, amely előírja a gazdálkodó egység működési szegmenseire vonatkozó pénzügyi információk közzétételét.

A Bank számára történő vezetőségi jelentéskészítés az IFRS 8 standard alapján meghatározott működési szegmensek a termék- és szolgáltatásalapú felépítéshez igazodnak, amint az a vezetőségi jelentéskészítési rendszerekben tükröződik. A Bank öt (5) önálló, piacokkal és egyedi termékekkel rendelkező üzletági szegmensekben végzi tevékenységét. Minden üzletágnak megvannak a szervezeti egységekre lebontott saját célkitűzései, amelyek összhangban állnak az általános stratégiai irányokkal.

Alábbiakban bemutatjuk a Bank 2025 első félévre meghatározott működési szegmenseinek főbb jellemzőit.

Lakossági Banki Szolgáltatások

A Gránit Bank elektronikus csatornákon keresztül Magyarországon és Romániában ("cross-border" szolgáltatás) lakossági ügyfelek számára nyújt széles körű pénzügyi szolgáltatásokat, beleértve a hitel- és betéti kártyákat, személyi kölcsönöket, jelzáloghiteleket, valamint különböző megtakarítási és befektetési konstrukciókat.

Vállalati Banki Szolgáltatások

A Gránit Bank vállalati banki szegmense a pénzintézet által nyújtott szolgáltatások széles skáláját kínálja, amelyek kifejezetten vállalatok és üzleti ügyfelek számára lettek kialakítva. A bank különféle termékeket biztosít, mint például vállalati hitelek (beruházási hitelek és működő tőke finanszírozás), lízing nyújtás, garancia kibocsátás, vállalati kötvény finanszírozás, lekötött betétek, folyószámlák, pénzkezelési szolgáltatások.

Treasury Szolgáltatások

A treasury szolgáltatások szegmens végzi a Bank likviditásának és finanszírozási struktúrájának kezelését és az ehhez szükséges deviza és pénzpiaci műveleteket végrehajtását. A Bank treasury szolgáltatásai keretében betétkezelést is végez bizonyos ügyfélkörnek.

Alap- és Vagyonkezelés

A Gránit Bank alap- és vagyonkezelő szegmense befektetési alapok kezelésével és portfóliókezelési szolgáltatások biztosításával foglalkozik, amelyek célja a befektetők vagyonának növelése. Szakértői csapata személyre szabott megoldásokat kínál, figyelembe véve az ügyfelek egyedi igényeit és kockázati profilját.

Befektetési Szolgáltatások

Befektetési tanácsadással, értékpapír kereskedelemmel, privátbanki szolgáltatásokkal foglalkozik ezen üzletág.

Módszertani leírás

A Bank fő működési döntéshozójának tájékoztatására elsősorban eredményszemléletű riportok készülnek, amely a bevétel és ráfordítás/költség adatokat veti össze szegmensenként és/vagy azok idősoros alakulásában.

A Bank elsősorban Magyarországon működik, és nem rendelkezik jelentős külföldi bevételekkel vagy tevékenységekkel. A külső ügyfelektől származó bevételek túlnyomó többsége Magyarországhoz kapcsolódik (A Romániából származó bevétel a teljes bevételhez viszonyítva csekély összegű.). Az IFRS 8 standard szerint további földrajzi információ közzététele nem szükséges.

A Bank fő működési döntéshozója felé nem történik teljes mérleg bontásra vonatkozó kimutatások riportolása. Továbbá, vannak olyan szegmensek. Emiatt a Bank nem bontja szegmensekre az eszközök és források minden sorát

GRÁNIT Bank Nyrt. Szűkített Konszolidált Pénzügyi kimutatások 2025.06.30.

2025.06.30 Lakossági Banki Szolgáltatások Vállalati Banki Szolgáltatások Treasury Szolgáltatások Alap- és Vagyonkezelés Befektetési Szolgáltatások Minden egyéb szegmens Kiszűrések és Korrekciók Összesen Eredménykimutatás Hitelezési tevékenység nettó kamatnyeresége 545 5 476 1 169 0 0 0 0 7 190 Betét, számlakezelés nettó kamatnyeresége 3 335 5 148 761 0 0 0 0 9 244 Pénzügyi műveletek nettó kamatnyeresége 0 0 0 74 427 -1 534 138 -895 Nettó kamatjövedelem 3 880 10 624 1 930 74 427 -1 534 138 15 539 Díj- és jutalék bevétel 1 446 2 685 54 6 737 4 273 -223 -46 14 926 Díj-és jutalék ráfordítás -920 -417 0 -2 210 -930 -93 26 -4 544 Nettó díj- és jutalékeredmény 526 2 268 54 4 527 3 343 -316 -20 10 382 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó nettó eredmény 189 2 983 -785 35 172 -1 453 0 1 141 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó nettó eredmény 0 0 0 0 321 26 0 347 Devizaműveletek eredménye 163 312 1 298 11 -17 -434 17 1 350 Egyéb működési bevétel 0 163 0 -118 185 5 512 -6 093 -351 EGYÉB NETTÓ MŰKÖDÉSI EREDMÉNY 352 3 458 513 -72 661 3 651 -6 076 2 487 Működési bevételek 4 758 16 350 2 497 4 529 4 431 1 801 -5 958 28 408 Működési ráfordítások -3 008 -4 181 -1 496 -2 391 -2 504 -4 800 -203 -18 583 MŰKÖDÉSI EREDMÉNY 1 750 12 169 1 001 2 138 1 927 -2 999 -6 161 9 825 Hitelezési veszteségek (+) és eredmények (-) -25 -464 -8 0 -10 0 -69 -576 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 1 725 11 705 993 2 138 1 917 -2 999 -6 230 9 249

Adatok millió Ft-ban

GRÁNIT Bank Nyrt. Szűkített Konszolidált Pénzügyi kimutatások 2025.06.30.

Mérleg - részlet
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok*	0	133 634	126 377	0	0	0	1 924	261 935
Ügyfeleknek nyújtott hitelek**	61 024	517 992	70 000	0	0	0	42 262	691 278
Ügyfelektől származó betétek***	195 609	716 684	274 007	0	38 935	0	-17 328	1 207 907
Mérlegen kívüli tételek
Kezelt vagyon	263 768	890 835	274 007	1 203 389	697 472	0	4 975	3 334 446
Állampapírok	50 375	1 725	0	0	58 808	0	0	110 908
Befektetési jegyek	2 400	20	0	1 203 389	143 527	0	0	1 349 336
Részvények	15 384	172 406	0	0	299 418	0	0	487 208
Vállalati kötvény	0	0	0	0	154 210	0	0	154 210
Pénzeszközök	195 609	716 684	274 007	0	38 935	0	4 975	1 230 210
Egyéb értékpapírok	0	0	0	0	2 574	0	0	2 574

* Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: NKP kötvények, EXIM, MFB, MREL, IIB, Erste Jelzálog kötvények bruttó könyvszerinti értéken elhatárolt kamatok nélkül. Állampapírok nélkül.

**Ügyfeleknek nyújtott hitelek: itt kerül bemutatásra az EXIM és MFB Banknak nyújtott éven túli hitel. A hitelek bruttó könyvszerinti értéken, elhatárolt kamatok nélkül vannak bemutatva.

***Ügyfelektől származó betétek: az állomány bruttó könyvszerinti értéken elhatárolt kamatok nélkül van bemutatva.

Összehasonlító időszak	Lakossági Banki Szolgáltatások	Vállalati Banki Szolgáltatások	Treasury Szolgáltatások	Alap- és Vagyonkezelés	Befektetési Szolgáltatások	Minden egyéb szegmens	Kiszűrések és Korrekciók	Összesen
Eredménykimutatás - 2024.06.30
Hitelezési tevékenység nettó kamatnyeresége	468	4 003	1 052	0	0	0	0	5 523
Betét, számlakezelés nettó kamatnyeresége	3 152	7 196	836	0	0	0	0	11 184
Pénzügyi műveletek nettó kamatnyeresége Nettó kamatjövedelem	0 3 620	0 11 199	0 1 888	44 44	376 376	105 105	26 26	551 17 258
Díj- és jutalék bevétel	718	1 711	40	5 931	2 952	-232	-38	11 082
Díj-és jutalék ráfordítás Nettó díj- és jutalékeredmény	-222 496	-199 1 512	0 40	-1 873 4 058	-554 2 398	-286 -518	25 -13	-3 109 7 973
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó nettó eredmény Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó nettó	208	-231	1 846	117	108	-437	0	1 611
eredmény	0	0	0	0	210	46	0	256
Devizaműveletek eredménye Egyéb működési bevétel EGYÉB NETTÓ MŰKÖDÉSI EREDMÉNY	90 120 418	282 0 51	1 138 0 2 984	-1 -127 -11	1 597 916	-1 964 6 212 3 857	0 -6 516 -6 516	-454 286 1 699
Működési bevételek	4 534	12 762	4 912	4 091	3 690	3 444	-6 503	26 930
Működési ráfordítások	-3 241	-2 832	-1 515	-2 028	-1 927	-3 753	-280	-15 576
MŰKÖDÉSI EREDMÉNY	1 293	9 930	3 397	2 063	1 763	-309	-6 783	11 354
Hitelezési veszteségek (+) és eredmények (-)	21	46	-526	-89	2	41	0	-505
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	1 314	9 976	2 871	1 974	1 765	-268	-6 783	10 849

Adatok millió Ft-ban

GRÁNIT Bank Nyrt. Szűkített Konszolidált Pénzügyi kimutatások 2025.06.30.

Mérleg - részlet - 2024.12.31
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok*	0	105 399	115 977	0	0	0	500	221 876
Ügyfeleknek nyújtott hitelek**	53 458	400 560	35 000	0	0	46 697	5 183	540 898
Ügyfelektől származó betétek***	170 117	659 539	334 345	0	32 969	0	-9 552	1 187 418
Mérlegen kívüli tételek - 2024.12.31
Kezelt vagyon	71 943	5 222	0	1 117 881	646 275	0	0	1 841 321
Állampapírok	54 072	1 337	0	0	56 125	0	0	111 534
Befektetési jegyek	51	0	0	1 117 881	140 617	0	0	1 258 549
Részvények	17 820	3 885	0	0	260 153	0	0	281 858
Vállalati kötvény	0	0	0	0	156 275	0	0	156 275
Pénzeszközök	0	0	0	0	32 968	0	0	32 968
Egyéb értékpapírok	0	0	0	0	137	0	0	137

* Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: NKP kötvények, EXIM, MFB, MREL, IIB, Erste Jelzálog kötvények bruttó könyvszerinti értéken elhatárolt kamatok nélkül. Állampapírok nélkül.

**Ügyfeleknek nyújtott hitelek: itt kerül bemutatásra az EXIM és MFB Banknak nyújtott éven túli hitel. A hitelek bruttó könyvszerinti értéken, elhatárolt kamatok nélkül vannak bemutatva.

***Ügyfelektől származó betétek: az állomány bruttó könyvszerinti értéken elhatárolt kamatok nélkül van bemutatva.

Az Igazgatóság 2025.09.29-én hagyta jóvá a beszámolót közzétételét.