AI Terminal

MODULE: AI_ANALYST
Interactive Q&A, Risk Assessment, Summarization
MODULE: DATA_EXTRACT
Excel Export, XBRL Parsing, Table Digitization
MODULE: PEER_COMP
Sector Benchmarking, Sentiment Analysis
SYSTEM ACCESS LOCKED
Authenticate / Register Log In

Pensum Group Nyilvánosan

Management Reports Sep 30, 2025

2041_rns_2025-09-30_568ebd89-671a-4556-8ef3-e19fb4ebae06.pdf

Management Reports

Open in Viewer

Opens in native device viewer

VEZETŐSÉGI (ÜZLETI) JELENTÉS

A Pensum Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2025. I. félévi tevékenységéről

1. A VÁLLALKOZÁS ÜZLETI KÖRNYEZETE

Általános információk

A Pensum Group Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a Pensum Group Korlátolt Felelősségű Társaság és a Pensum Group Zrt. általános jogutódja. A Zrt. jogelődjeként korlátolt felelősségű társaság formájában működő céget 2012. szeptember 17-én 01-09-991477 számon jegyezte be a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága. Az alapító okirat kelte: 2012. augusztus 27.

A társaság neve 2013. április 10-ig Entersis Számítástechnikai Kft. 2013. volt. A jogelőd társaságot 2018. július 31-i hatállyal törölte a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága átalakulás miatt, ezzel egyidejűleg – 2018. július 31-én- bejegyezte a Pensum Group Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

A Társaság 2019. szeptember 9-i közgyűlése döntött a nyilvános társaságként történő működésről, és a Társaság törzsrészvényeinek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetéséről. A Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága 2019.12.06-án kelt Cg.13-10-041830/29 végzésével 2019.09.09-i hatállyal bejegyzete a Pensum Group Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot és törölte a Pensum Group Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

Az MNB a 2019. december 18-án kelt, HKE-III-739/2019. számú határozatával engedélyezte a Pensum Group Nyrt. mint Kibocsátó által kibocsátott, 2.000.000 darab, egyenként 10 forint névértékű, HU0000165675 ISIN kódú, névre szóló, dematerializált módon előállított, "A" sorozatú törzsrészvényének a BÉT Részvények "Standard" kategóriájába történő bevezetéséhez késztett Tájékoztató közzétételét, és a bevezetési eljárást követően 2020.február 6-án a Társaság részvényei bevezetésre kerültek a BÉT Részvények "Standard" kategóriájába.

Általános jogutód: Pensum Group Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-140738 (korábban 13-10-041830)

A társaság főbb adatai 2025. június 30-án:

Székhely: 1066 Budapest, Mozsár utca 16. (2020. március 2-től)

Fióktelepei:

  • 6000 Kecskemét, Nagykőrösi utca 12
  • 2161 Csomád, Kossuth Lajos utca 27
  • 4400 Nyíregyháza, Szent Miklós tér 5.
  • 6723 Szeged, Aradi vértanúk tere 3. Fsz. 1. ajtó

Jegyzett tőke: 20 000 000 Ft

A társaság rövid neve:

Pensum Group Nyrt.

A teljes részvénysorozatra vonatkozó adatok (2025. június 30-i időpontra vonatkozóan):

Az értékpapír megnevezése és nemzetközi értékpapír-azonosító száma (ISIN):

Pensum Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság névre szóló, dematerializált törzsrészvény; HU0000165675.

LEI kód:529900437SEQRYDV1M72.

Az értékpapírok pénzneme: magyar forint (HUF).

Az értékpapírok névértéke: 10 Ft (10 HUF) azaz tíz forint.

A kibocsátott értékpapírok száma 2.000.000 db, azaz kettőmillió darab.

A kibocsátott értékpapírok futamideje: határozatlan.

Nem került sor a társaságnál átváltoztatható és átváltozó kötvények kibocsátására.

Az orosz- ukrán háború hatása a Társaság helyzetére

A Társaságnak sem Ukrajnában, sem Oroszországban érdekeltsége nincs így a háború közvetlenül nem befolyásolja a Társaság működését.

2. A VÁLLALKOZÁS CÉLJAI ÉS STRATÉGIÁJA

A Társaság bemutatása

A Pensum Group Nyrt. alaptevékenysége a humánerőforrás szolgáltatás, ehhez kapcsolódnak kiegészítő tevékenységei is. A Társaság széleskörű szolgáltatásokat kínál saját piacán, melyek közül a főtevékenység a munkaerő-kölcsönzés. A kínált szolgáltatások:

  • igény szerinti létszámú munkaerő biztosítása
  • toborzás-kiválasztás teljes körű lebonyolítása
  • igény szerinti utaztatás, szállás szervezése
  • a munkavállalás teljes körű adminisztrációja
  • bérszámfejtés, bérek és közterhek kifizetése
  • munkaügyi problémák kezelése.

A Pensum Group Nyrt. belföldi árbevételének nagyobb része Budapestről és Pest megyéből származik, kisebb mértékben az egyéb régiókból. A külföldi árbevétel szinte teljes egészében Németországban, kisebb részben Ausztriában keletkezik. A Társaság kölcsönzési tevékenysége az alábbi fő ágazatokat célozza: vendéglátás, szolgáltatás, feldolgozóipar, logisztika, agrár- és élelmiszeripar, kereskedelem, emellett az egyéb szolgáltatott tevékenységek között megtalálható a szolgáltatás outsourcing, bérszámfejtés, munkaerő-közvetítés és toborzás. 2022. év folyamán a Társaság megszerezte a minősített kölcsönzői státuszt, amely lehetőséget ad az engedélyezett harmadik országbeli munkavállalók gyorsított Magyarországra hozatalára és kölcsönzésére.

3. A VÁLLALKOZÁS FŐBB ERŐFORRÁSAI ÉS KOCKÁZATAI, AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK

Működést befolyásoló tényezők

A Társaság Vezetése értékelte a Társaság képességét a további működést illetően és megállapította, hogy a Társaság rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, hogy folytassa tevékenységét az előre látható jövőre nézve is.

A Vezetésnek nincs tudomása olyan lényeges bizonytalanságról, mely jelentős kétséget támasztana a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban.

2025.év 2.félév tekintetében a következő várakozásokat fogalmazta meg a Társaság

2024 évben eredményre vezetett a Társaság vezetése által 2023-ban végrehajtott a cég struktúráját érintő átszervezés, amely javuló tendenciát eredményezett és ez mind az árbevétel mind az eredmény növekedési adatokban visszaköszönt. Az eredmények elérésében szerepe volt a minősített kölcsönzői státuszhoz kapcsolódó harmadik országbeli munkavállalók kölcsönzésének is. Mindösszesen ezen tényezők együttes hatására a Társaság a romló gazdasági környezetben is jelentős organikus növekedést tudott elérni. A Társaság a 2025. év első felében a nettó árbevételét, az előző év azonos időszakhoz képest, 29 százalékkal, több mint egy milliárd forinttal tudta növelni.

Az év decemberében a kormány változtatta a vendégmunkások alkalmazásának szabályait jelentősen megszigorítva azt. Ennek eredményeképpen a lejáró vendégmunkás engedélyek miatt távozó munkavállalókat csak Fülöp-szigeteki munkavállalókkal tudja a Társaság pótolni. Jelenleg a Társaság vezetése úgy látja, hogy az új megrendelés állományukat fedezni tudják a Fülöp -szigeteki munkavállalókkal. A Társaság gazdálkodására negatív egyszeri tételként hatott az első félévben megfizetett foglalkoztatási díj, amely több mint százharmincmillió forinttal rontotta a társaság eredményét, valamint a kiélezett piaci verseny miatt a szolgáltatások az árrése mérséklődött.

A 2025-ös évben továbbra is i a gazdaság lassulására ennek következtésben a munkaerő kínálati növekedésre és ebből fakadóan a munkabér emelkedési ütemének csökkenésére számítunk. A prognosztizált második féléves emelkedés elmaradt és jelenleg a makrogazdasági kockázatok, amelyet az USA új vezetése által alkalmazott vámpolitika jelentősen növel nem is teszi valószínűvé a jelentős emelkedést az évben. Az EU-s források folyósítását jelenleg teljesen valószínűtlennek látjuk 2025-re.

Pozitív hírként értékeltük ugyanakkor a német adósságfék eltörlését, amely stimulust adhat a német gazdaságnak és ezzel az egész kontinensnek. Jelentősen meg fognak nőni továbbá az európai hadi kiadások, amelynek szintén okozhat gazdasági bővülést. A Társaság 2025-ben ennek megfelelően a külföldi tevékenységére nagyobb hangsúlyt kíván helyezni.

Az orosz- ukrán háború hatása a Társaság helyzetére

A Társaságnak sem Ukrajnában, sem Oroszországban érdekeltsége nincs így a háború közvetlenül nem befolyásolja a Társaság működését.

Az Amerikai Egyesült Államok vámpolitikájával összefüggő kockázatok.

Az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett, avagy bevezetni tervezett vámok visszafoghatják az EU USA-ba irányuló exportját. Különösen igaz ez az autóiparra. Ennek következtében a mind a német mind a magyar piacon jelentősen visszaeshet az termelés, amely csökkenő munkaerőigényhez vezethet.

Kockázatok, egyéb megállapítások

A társaság a tőzsdei bevezetéshez készített, az MNB által 2019. decemberében jóváhagyott Tájékoztatóban az alábbi specifikus kockázatokat jelölte meg:

Makrogazdasági kockázatok: a Társaság és eredményessége kitett a magyarországi, illetve a nyugateurópai (főként a németországi és ausztriai) általános gazdasági helyzet alakulásának. A makrogazdasági helyzet esetleges kedvezőtlen alakulása negatívan hathat a Társaság jövőbeli eredményességére.

Munkaerőpiac változásának kockázata: a Nyugat-Európára és Magyarországra is jellemző munkaerőhiány befolyásolja a Társaság működését és a teljes iparágat. Az iparág árbevétel termelő képességére alapvetően pozitív hatással lehet az Európában megfigyelhető munkaerőhiány, azonban ennek eredményeként a szektor szereplőinek nagyobb hangsúlyt és erőforrásokat kell fektetnie a kölcsönzésre kerülő munkavállalók felkutatására. A munkaerőhiányt a jövőben tovább fokozhatják az Európában megfigyelhető demográfiai folyamatok (elöregedő társadalmak) is.

A különböző vállalatoknál, szektorokban felmerülő munkaerő-szükséglet kezelésében segíthetnek szolgáltatásaik révén az iparág szereplői. Azonban a munkaerőpiac helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek a Társaság, illetve a teljes iparág működésére és eredményességére.

Bérkörnyezet változásának kockázata: a Társaság tevékenységéből és üzleti modelljéből adódóan erősen ki van téve az általános bérszínvonal emelkedésének. Adott esetben a munkavállalók, a szakszervezetek vagy a hatóságok a bérek nem tervezett és előre nem kalkulálható emelését is ki tudják kényszeríteni (pl. minimálbéremelés, iparági minimálbér, kollektív szerződések stb.), ami a Társaság pénzügyi eredményességére negatív hatással lehet.

Árfolyamkockázat: a Társaság működése során külföldi devizában denominált forgalmat is bonyolít, ennek következtében a kedvezőtlen árfolyamváltozás negatív hatással lehet a Társaság üzleti tevékenységére és eredményességére.

Vevőkockázat: a Társaság működése során törekszik a vevőkörével kapcsolatos kockázatok minimalizálására (ügyfélminősítés, biztosítás stb.), ennek ellenére előfordulhat vevői nemfizetés, amely negatívan befolyásolhatja a Társaság pénzügyi eredményességét.

Fedezeti ügyleti politika: A Társaság működése során nem alkalmaz fedezeti ügyleteket.

A Társaság és a Pensum Deutschland GmbH üzleti kapcsolatának esetleges megszűnésével járó kockázat: A Társaság a német piacon a sales tevékenységet egy kapcsolt vállalkozással (Pensum Deutschland GmbH) együttműködve végzi, amely vállalkozás szintén rendelkezik Németországban munkaerő-kölcsönzési engedéllyel, bár ilyen tevékenységet önállóan nem végez. Az üzleti kapcsolat vagy szerződés esetleges megszűnése kockázatot jelenthet a külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenységre.

Kockázatkezelés

A Társaság eszközei közé tartoznak a pénzeszközök, vevői és egyéb követelések, valamint egyéb eszközök – kivéve az adókat. A Társaság forrásai közé tartoznak a hitelek és kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek, kivéve az adókat és pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget.

A Társaság a következő pénzügyi kockázatoknak van kitéve:

  • hitelkockázat
  • likviditási kockázat
  • piaci kockázat

Ez a fejezet bemutatja a Társaság fenti kockázatait, a Társaság célkitűzéseit, politikáit, folyamatok mérését és kockázat kezelését, valamint a Társaság menedzsment tőkéjét. Az Ügyvezetés általános felelősséget visel a Társaság létrehozása, felügyelete és kockázatkezelése terén.

A Társaság kockázat menedzsment politikájának célja, hogy kiszűrje és kivizsgálja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembesül a Társaság, valamint, hogy beállítsa a megfelelő kontrolokat, és hogy felügyelje a kockázatokat.

A kockázat menedzsment politika és rendszer felülvizsgálatra kerül, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Társaság tevékenységeit.

Tőkemenedzsment

A Társaság politikája, hogy megőrizze az alaptőkét, amely elegendő ahhoz, hogy a befektetői és hitelezői bizalom a jövőben fenntartsa a jövőbeni fejlődését.

A Társaság tőkeszerkezete a nettó idegen tőkéből, valamint a Társaság saját tőkéjéből áll (ez utóbbi a jegyzett tőkét, a tartalékokat foglalja magában).

A Társaság a saját részvényei vonatkozásában azok értékesítésével nyereséget kíván realizálni a későbbiekben, így a társaság saját részvényt a kibocsátási 500 Ft/részvény árfolyam felett értékesíthet mind tőzsdei, mind tőzsdén kívüli forgalomban. Az értékesítésből származó bevételt a cég elsődlegesen likviditási helyzetének javítására, illetve a finanszírozása biztosítására – beleértve a banki finanszírozás kiváltását is – kívánja fordítani. A 2024-as év folyamán a Társaság nem értékesített saját részvényt tőzsdei forgalomban.

A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A Társaság a tőkeszerkezet fenntartása vagy korrigálása érdekében módosíthatja a tulajdonosoknak kifizetett osztalék összegét, tőkét fizethet vissza a tulajdonosoknak, illetve az adósságállomány csökkentése érdekében új részvényeket bocsáthat ki vagy eszközöket adhat el.

A vezetés megerősíti, hogy a Társaság megfelel a rá érvényes jogszabályi tőkekövetelményeknek. A saját tőke pozitív és jelentősen meghaladja a jegyzett tőkét.

A saját tőkét, illetve annak jegyzett tőkéhez viszonyított arányát az alábbi táblázat mutatja:

2025.06.30 - ezer forint 2024.12.31 - ezer forint
Jegyzett tőke 20 000 20 000
Visszavásárolt saját részvények névértéke -722 -722
Összesen 19 278 19 278
Saját részvény értékesítés eredménye (halmozott) 26 565 26 565
Tárgyidőszaki adózott eredmény 133 547 237 238
Eredménytartalék korábbi időszakokról 502 691 265 453
Összesen 662 803 529 256
Visszavásárolt saját részvények névérték feletti része -35 454 -35 454
Összesen -35 454 -35 454
Mindösszesen 646 627 513 080

Részvények összetétele 2025.06.30-cal

Mennyiség - db Részesedés - %
Teljesen Befizetett részvények 2 000 000 100,00%
Nem teljesen befizetett részvények 0 0,00%
Saját részvények 72 277 3,61%
Részvények névértéke - eFt/db 10
Kapcsolódó elsőbbségi jogok és korlátozások Nincsen Nincsen
Osztalékfizetéssel kapcsolatos korlátozások Nincsen Nincsen
Tőke visszatérítéssel kapcsolatos korlátozások Nincsen Nincsen
Opciós vagy részvényeladással érintett részvények Nincsen Nincsen

Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós vagy a partner nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Társaság számára. Pénzügyi eszközök, amelyek hitelezési kockázatoknak vannak kitéve, lehetnek hosszú vagy rövid távú kihelyezések, pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, vevők és egyéb követelések.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Társaság likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Társaság hírnevét.

Piaci kockázat

A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, kamatlábak és a befektetési alapokba történő befektetések árai, változása befolyásolni fogja a Társaságeredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett.

Szabályozási kockázat

Az évben új elemként jelent meg a szabályozási kockázat különös tekintettel a vendégmunkásokra vonatkozó jogszabályok jogalkotási folyamatára, valamint az adóváltozásokra tekintettel.

Várható Hitelkockázati Veszteségek (ECL)

Az értékesítésből keletkező követelésekre elszámolt várható hitelkockázati veszteségek (ECL) értéke egyéni értékelések, valamint egy provision mátrix segítségével került meghatározásra. A kalkuláció során a Társaság figyelembe vette a múltbéli – kereskedelmi – hitelezési tapasztalatokat, valamint különféle külső makrogazdasági és politikai tényezők hatását, mint például az orosz-ukrán konfliktus, a beszállítási láncok ellátási zavarai, valamint az elmúlt éveket jellemző inflatórikus gazdasági környezet. Ezek eredményeként 2025-ben nem várunk jelentős romlást a vevőkövetelés portfólióban a 2024-es évhez képest.

Az ügyféltartozások alapvetően két csoportra oszthatóak. A nagyobb értékű követelések, amelyek a döntő hányadát a portfóliónak az Allianz hitelbiztosító biztosítja, így – a belső minősítás mellett – a szerződéskötés előtt az ő auditjukon is átesnek az adott ügyfelek. A hitelbiztosító úgynevezett "grade besorolás" alapján előzetes képet ad az ügyfélről.

A szerződéskötéssel egyidejűleg a Társaság hitellimit kérelmet nyújt be a biztosítóhoz mivel a nyújtott munkaerő szolgáltatásokat csak egy bizonyos havi hitellimit erejéig biztosíttatja. Ettől ugyan vezetőségi döntés alapján a Társaság eltérhet, de ez nem jellemző. Amennyiben az ügyfél besorolása időközben megváltozik, a Társaság a szolgáltatásait az új hitellimit szintekhez igazítja. Az alacsonyabb értékű követeléseit a Társaság jellemzően nem biztosíttatja.

A vevők várható hitelkockázati veszteség modellje alapján kalkulált értékvesztése a következőképpen alakult az időszak során:

2025. Június 30. Koros kategória Nem koros 0-30 31-90 91-180 181-365 >365 Összesen Egyenleg - ezer forint 1 375 554 221 707 344 875 -629 40 832 3 346 1 985 685 Várható Hitelkockázati Veszteség - % 0,01% 0,03% 0,14% 0,27% 0,63% 1,97% Várható Hitelkockázati Veszteség - ezer forint -122 -60 -482 2 -256 -66 -984 2024. December 31. Koros kategória Nem koros 0-30 31-90 91-180 181-365 >365 Összesen Egyenleg - ezer forint 1 703 500 193 130 93 955 22 154 1 171 2 313 2 016 225 Várható Hitelkockázati Veszteség - % 0,01% 0,03% 0,14% 0,27% 0,63% 1,97% Várható Hitelkockázati Veszteség - ezer forint -151 -52 -131 -60 -7 -46 -448

4. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ IDŐSZAKÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEI ÉS KILÁTÁSAI

1. Pénzügyi helyzet kimutatás

Eszközök Jegyzetek 2025.06.30
- ezer forint
2024.12.31
- ezer forint
Változás -
ezer forint
Változás - %
Ingatlanok, gépek és berendezések 5.8 6 386 6 721 -335 -5%
Immateriális javak 5.9 8 696 8 699 -3 0%
Lízingelt tárgyi eszközök 5.10 149 315 175 523 -26 208 -15%
Beruházások 5.8 0 0 0 n/a
Halasztott adókövetelés 5.22 0 0 0 n/a
Letétek és óvadékok 146 523 146 523 0 0%
Befektetett eszközök összesen 310 920 337 466 -26 546 -8%
Vevő- és egyéb követelések 5.12/13 2 121 354 2 082 604 38 750 2%
Pénzeszközök- és pénzeszköz-egyenértékesek 595 731 375 980 219 752 58%
Forgóeszközök összesen 2 717 085 2 458 583 258 502 11%
Eszközök összesen 3 028 006 2 796 050 231 956 8%
Források
Jegyzett tőke 5.14 19 278 19 278 0 0%
Saját részvény 5.14 -35 454 -35 454 0 0%
Eredménytartalék 5.14 570 510 507 257 63 253 12%
Saját tőke összesen 554 334 491 081 63 253 13%
Lízing kötelezettségek 5.10/13 80 562 109 168 -28 607 -26%
Halasztott adó kötelezettség 5.22 639 519 120 23%
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 81 201 109 687 -28 607 -26%
Szállítók- és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 5.13 280 795 358 856 -78 061 -22%
Adókötelezettségek 5.22 724 800 847 473 -122 673 -14%
Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek 5.15 526 917 491 700 35 217 7%
Rövid lejáratú kölcsönök és lízingkötelezettségek 5.10/13 859 960 497 253 362 707 73%
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 2 392 472 2 195 282 197 190 9%
Források összesen 3 028 006 2 796 050 231 957 8%

Átfogó jövedelemkimutatás

2025.06.30 2024.06.30 Változás
Jegyzetek - ezer forint - ezer forint - ezer forint Változás - %
Értékesítés nettó árbevétele 5.17 4 880 246 3 773 413 1 106 833 29%
Értékesítés közvetlen költsége 5.17 -4 036 834 -3 142 319 -894 515 28%
Bruttó fedezet 843 413 631 094 212 318 34%
Igazgatási és általános költségek 5.17 -607 463 -394 434 -213 029 54%
Egyéb bevételek 5.18 5 444 3 481 1 963 56%
Egyéb ráfordítások 5.18 -16 332 -387 -15 945 4118%
Üzleti tevékenység eredménye 225 060 239 753 -14 693 -6%
Pénzügyi bevételek 5.19 13 237 20 354 -7 117 -35%
Pénzügyi ráfordítások 5.19 -37 285 -40 194 2 909 -7%
Pénzügyi eredmény -24 048 -19 840 -4 208 21%
Adózás előtti eredmény 201 012 219 913 -18 901 -9%
Adófizetési kötelezettség 5.22 -67 465 -50 444 -17 021 34%
Adózás utáni eredmény 133 547 169 469 -35 922 -21%
Egyéb átfogó eredmény 0 0 0 n/a
Átfogó eredmény 133 547 169 469 -35 922 -21%
Forgalomban lévő részvények száma - ezer db 5.14 1 928 1 928 0
Egy részvényre jutó eredmény (EPS) 5.21 69,28 87,91 (18,63) -21%
Egy részvényre jutó higított eredmény 5.21 69,28 87,91 (18,63) -21%

Cash-Flow kimutatás

2025.06.30 2024.06.30 Változás -
Jegyzetek - ezer forint - ezer forint ezer forint Változás - %
Működési tevékenység
Adózás előtti eredmény 201 012 219 913 -18 901 -9%
Elszámolt értékcsökkenés 5.8 39 241 28 906 10 336 36%
Adófizetési kötelezettség 5.22 -67 465 -50 444 -17 021 34%
Lízingdíj kamatrésze 5.10 6 454 3 700 2 755 74%
Kamatfizetések 5.19 25 824 27 587 -1 763 -6%
Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek változása 5.15 35 217 57 502 -22 285 -39%
Nem pénzügyi kötelezettség ( adók) változása 5.16 -122 673 11 448 -134 122 n/a
Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása 5.13 -148 061 -81 954 -66 108 81%
Vevő- és egyéb követelések(pénzügyi eszközök) változása 5.12/13 -38 751 17 313 -56 064 n/a
Működési tevékenységből származó nettó pénzeszköz
változás
-69 201 233 972 -303 172 n/a
Befektetési tevékenység
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése 5.8 -712 -4 005 3 293 -82%
Használati jog eszközök beszerzése 5.10 0 0 0 n/a
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése 5.8 0 0 0 n/a
IFRSkorrekció miatti változás 0 0 0 n/a
Befektetési tevékenységből származó nettó
pénzeszköz-változás
-712 -4 005 3 293 -82%
Finanszírozási tevékenység
Osztalékfizetés 5.14 0 -22 000 22 000 n/a
Fizetett lízing díj 5.10 -37 056 -24 224 -12 832 53%
Lízingdíj kamatrésze 5.10 -6 454 -3 700 -2 755 74%
Kamatfizetések 5.19 -25 824 -27 587 1 763 -6%
Rövid lejáratú kölcsönök és lízingkötelezettségek változása 5.10/13 359 172 7 682 351 490 4575%
Halasztott adó követelés/ kötelezettség 5.22 120 230 -110 -48%
Saját részvény megvásárlása 5.14 -294 0 -294 n/a
Saját részvény eladása 5.14 0 0 0 n/a
Finanszírozási tevékenységből származó nettó
pénzeszköz-változás
289 663 -69 599 337 262 n/a
Pénzeszközök változása 219 751 160 369 59 382 37%
Pénzeszközök állománya időszak elején 375 980 380 789 -4 809 -1%
Pénzeszközök állománya időszak végén 595 731 541 157 391 835 72%

5. A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNEK MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI MUTATÓ

Az árbevétel forrásonkénti és területenkénti megbontásban a következőképpen alakult az időszak során:

2025.06.30 - ezer
forint
2024.06.30 - ezer
forint
Változás - ezer
forint
Változás - %
Munkaerő közvetítés 0 30 369 (30 369) n/a
Munkaerő kölcsönzés 4 286 047 3 169 571 1 116 477 35%
Közvetített szolgáltatás 866 329 537 163%
Belföldi értékesítés árbevétele 4 286 914 3 200 269 1 086 645 34%
Exportértékesítés árbevétele* 593 333 573 144 20 189 4%
Mindösszesen 4 880 246 3 773 413 1 106 833 29%

* A Társaság exporttevékenysége Németországba, illetve Ausztriába irányul

A Társaság értékesítésének árbevétele belföldi- illetve külföldi szegmensenkénti bontásban az alábbiak szerint alakult az időszak során:

2025.06.30 - ezer
forint
2024.06.30 - ezer
forint
Változás - ezer
forint
Változás - %
Belföldi értékesítés árbevétele 4 286 914 3 200 269 1 086 645 34%
Közvetlen bérköltség és járulékok -3 170 678 -2 225 363 -945 314 42%
Egyéb közvetlen költségek -63 930 -145 480 81 549 -56%
Kapcsolódó szakmai szolgáltatók -297 783 -280 360 -17 423 6%
Belföldi értékesítés bruttó fedezete 754 522 549 066 222 880 41%
Belföldi értékesítés fedezeti hányada 18% 17% 0% 3%
Exportértékesítés árbevétele* 593 333 573 144 20 189 4%
Közvetlen bérköltség és járulékok -504 442 -491 116 -13 326 3%
Egyéb közvetlen költségek 0 0 0 n/a
Exportértékesítés bruttó fedezete 88 890 82 028 6 862 8%
Exportértékesítés fedezeti hányada 15% 14% 1% 5%
Értékesítés árbevétele összesen 4 880 246 3 773 413 1 106 833 29%
Közvetlen bérköltség és járulék összesen -3 675 120 -2 716 479 -958 641 35%
Egyéb közvetlen költségek összesen -361 714 -425 839 81 549 -19%
Bruttó fedezet összesen 843 413 631 094 229 742 36%
Fedezeti hányad összesen 17% 17% 1% 3%

Az időszak során felmerült közvetlen költségeket költségnemenkénti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza:

2025.06.30 - ezer
forint
2024.06.30 - ezer
forint
Változás - ezer forint Változás - %
Anyagköltség 0 4 906 -4 906 n/a
Igénybe vett szolgáltatás 6 840 79 914 -73 073 -91%
Egyéb szolgáltatás 57 090 60 660 -3 570 -6%
Közvetített szolgáltatás 297 783 280 360 17 423 6%
Értékcsökkenési leírás 0 0 0 n/a
Közvetlen bérköltség és járulékai 3 675 120 2 716 479 958 641 35%
Értékesítés közvetlen költségei 4 036 834 3 142 319 894 515 28%

Az időszak során felmerült általános- és igazgatási költségeket költségnemenkénti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza:

2025.06.30 - ezer
forint
2024.06.30 - ezer
forint
Változás - ezer forint Változás - %
Anyagköltség 8 573 4 325 4 248 98%
Igénybe vett szolgáltatás 188 956 93 248 95 707 103%
Egyéb szolgáltatás 62 956 36 845 26 111 71%
Értékcsökkenési leírás 39 241 28 906 10 336 36%
Általános bérköltség és járulékai 307 738 231 111 76 627 33%
Általános és igazgatási költségek 607 463 394 434 213 029 54%

A beszámolási időszak alatt sem végkielégítés, sem hosszú távú juttatás nem történt a munkavállalók részére. A 2025.06.30-ig ki nem vett szabadságok összege a munkabérekkel szembeni korrekcióként került kimutatásra. A személyi jellegű kifizetésekből levonásra került a munkavállalóktól levont kötbérek összege, így nettó összegben kerültek kimutatásra.

Pénzügyi műveletek eredménye

Az időszak során a pénzügyi bevételek és ráfordítások egyenlege a következőképpen alakult:

2025.06.30 - ezer
forint
2024.06.30 - ezer
forint
Változás - ezer
forint
Változás - %
Kamatfizetések 25 824 27 587 -1 763 -6%
Átváltási, értékelési árfolyamveszteség 11 461 10 666 795 7%
Egyéb pénzügyi ráfordítás 0 1 941 -1 941 n/a
Pénzügyi ráfordítások összesen 37 285 40 194 -2 909 -7%
Kamatbevételek 1 718 2 820 -1 102 -39%
Átváltási, értékelési árfolyamnyereség 11 520 17 534 -6 014 -34%
Egyéb pénzügyi bevétel 0 0 0 n/a
Pénzügyi bevételek összesen 13 238 20 354 -7 116 -35%

A Társaság a saját részvényei vonatkozásában azok értékesítésével nyereséget kíván realizálni a későbbiekben, így a társaság saját részvényt a kibocsátási 500 Ft/részvény árfolyam felett értékesíthet mind tőzsdei, mind tőzsdén kívüli forgalomban. Az értékesítésből származó bevételt a cég elsődlegesen likviditási helyzetének javítására, illetve a finanszírozása biztosítására – beleértve a banki finanszírozás kiváltását is – kívánja fordítani. A 2024-as év folyamán a Társaság nem értékesített saját részvényt tőzsdei forgalomban.

A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A Társaság a tőkeszerkezet fenntartása vagy korrigálása érdekében módosíthatja a tulajdonosoknak kifizetett osztalék összegét, tőkét fizethet vissza a tulajdonosoknak, illetve az adósságállomány csökkentése érdekében új részvényeket bocsáthat ki vagy eszközöket adhat el.

A vezetés megerősíti, hogy a Társaság megfelel a rá érvényes jogszabályi tőkekövetelményeknek. A saját tőke pozitív és jelentősen meghaladja a jegyzett tőkét.

A saját tőkét, illetve annak jegyzett tőkéhez viszonyított arányát az alábbi táblázat mutatja:

2025.06.30 - ezer forint 2024.12.31 - ezer forint
Jegyzett tőke 20 000 20 000
Visszavásárolt saját részvények névértéke -722 -722
Összesen 19 278 19 278
Saját részvény értékesítés eredménye (halmozott) 26 565 26 565
Tárgyidőszaki adózott eredmény 133 547 237 238
Eredménytartalék korábbi időszakokról 502 691 265 453
Összesen 662 803 529 256
Visszavásárolt saját részvények névérték feletti része -35 454 -35 454
Összesen -35 454 -35 454
Mindösszesen 646 627 513 080

Egy részvényre jutó eredmény

Számviteli politika

A részvényenkénti nyereség az adózás utáni eredmény, valamint a törzsrészvények beszámolási időszak alatti súlyozott átlagos mennyiségének hányadosaként adódik. A számítás során a kibocsátott törzsrészvények száma korrigálásra kerül a Társaság által visszavásárolt részvények számával. A normál, valamint a hígított egy részvényre jutó eredmény értéke megegyezik, mivel a Társaság nem rendelkezik olyan instrumentumokkal, amelyek hígítanák a törzsrészvények mennyiségét.

2025.06.30 - 2024.06.30 -
ezer forint ezer forint
Átfogó eredmény 133 547 169 469
Törzsrészvényesekre jutó átfogó eredmény 133 547 169 469
Törzsrészvények számának súlyozott átlaga - db 2 000 000 2 000 000
Saját részvények száma - db 72 277 72 152
Egyéb instrumentumok hígító hatása a részvényszámra - db 0 0
Hígított törzsrészvények súlyozott átlaga (db) 1 927 723 1 927 848
Egy részvényre jutó eredmény - Ft/db 69,28 87,91
Egy részvényre jutó higított eredmény - Ft/db 69,28 87,91

Egy részvényre jutó eredmény - 2025.06.30

6. Egyéb fontos információk

A Társaság jegyzett tőkéje

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 20.000.000-Ft, azaz Húszmillió forint, amely teljes egészében készpénzből áll.

A Társaság jegyzett tőkéjét 2.000.000 db, azaz kettőmillió darab, egyenként 10.- Ft, azaz tíz forint névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvény alkotja.

A részvények dematerializált értékpapírok, melyek a központi letétkezelőnél, a KELER Zrt-nél kerültek nyilvántartásra. A tőzsdei forgalmazás szükséges feltételeként értékpapírszámlán bonyolódik a részvények esetében megkötött üzletek elszámolása.

A részvényhez kapcsolódó jogok:

  • a) osztalékjogok: A Kibocsátó elfogadott osztalékpolitikával nem rendelkezik. A Kibocsátó Alapszabályának 9.3 pontja alapján az osztalék fizetéséről, annak időpontjáról és módjáról a Közgyűlés határoz. Az osztalékfizetés alapja a részvény névértéke.
    • i. a jogosultság keletkezésének rögzített időpontja(i): osztalékra az a Részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő Közgyűlés által meghatározott időpontban a részvénykönyvben szerepel. A Részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
    • ii. az osztalékra való jogosultság elévülésének határideje, az ezt követően kedvezményezett személy megnevezése: a Részvényes az osztalékot a Kibocsátótól az osztalékfizetés kezdő napjától számított 5 éves jogvesztő időtartamon belül követelheti. Amennyiben az osztalék felvétele nem történik meg ezen időtartamon belül, akkor a fel nem vett osztalék a Kibocsátó alaptőkén felüli vagyonába kerül.
    • iii. az osztalékkal kapcsolatos korlátozások és nem rezidens tulajdonosokra vonatkozó eljárások: a Kibocsátó nem állapított meg korlátozásokat a Részvényekhez kapcsolódóan az osztalékjogok tekintetében, így a jogszabályi rendelkezéseken túl nincs egyéb alkalmazandó korlátozás. A Kibocsátó Alapszabálya nem tartalmaz rendelkezéseket a nem rezidens (devizakülföldi) részvénytulajdonosokra vonatkozóan. Ezen Részvényesek az osztalékukat, illetve osztalékelőlegüket az általános szabályok szerint kapják meg.
    • iv. az osztalék mértéke vagy kiszámításának módja, az osztalékfizetés gyakorisága, halmozott vagy nem halmozott jellege: a Kibocsátó Alapszabálya nem tartalmaz rendelkezéseket az osztalék mértékének megállapítására, annak kiszámítási módjára, gyakoriságára, halmozott vagy nem halmozott jellegére vonatkozóan.
  • b) közgyűlésen való részvétel joga: a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. Egy törzsrészvény egy szavazatra jogosít. Nem gyakorolhatja a szavazati jogát a Részvényes addig, amíg az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. A törzsrészvények mindegyike azonos jogokat testesít meg.
  • c) a Kibocsátó nyereségéből való részesedés joga: a Kibocsátó adott évi felosztani rendelt eredményéből az eredménytartalék képzésére és osztalékfizetésre fordítandó részek arányát, az eredménytartalék osztalékfizetésre történő igénybevételét és a kifizetendő osztalék mértékét minden évben a Kibocsátó Közgyűlése hívatott meghatározni a vonatkozó jogszabályok adta kereteken belül. Az osztalékfizetés a Kibocsátó üzleti helyzetétől és kilátásaitól, terveitől, az elért

eredményektől, stratégiai megfontolásoktól, valamint jogi, szabályozói, illetve egyéb tényezőktől és megfontolásoktól függ. A Kibocsátó elfogadott osztalékpolitikával nem rendelkezik.

  • d) likvidációs hányadhoz való jog: a Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani.
  • e) visszaváltási rendelkezések: a Részvények törzsrészvények, azokhoz semmilyen visszaváltási jog, illetve kötelezettség nem fűződik.
  • f) átváltási rendelkezések: a Részvények törzsrészvények, azok semmilyen más értékpapírra vonatkozó átváltási (átcserélési) jogot nem biztosítanak, illetve ilyen kötelezettséggel nem járnak.
  • g) A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a szavazatok legalább 5 %-át képviselő részvényesek az Igazgatóságnál - az ok és a cél megjelölésével - írásban kérik. A szavazatok legalább 1 %-át képviselő, szavazati joggal rendelkező részvényesek - az ok és a cél megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére (kisebbségi jogok).

Az értékpapírok átruházhatóságára vonatkozó korlátozások

A Részvények szabad átruházhatóságát a Kibocsátó Alapszabálya nem korlátozza. A Részvények átruházása a Társasággal szemben az új Részvényes, illetve a Tpt. 151-155. §-aiban szabályozott részvényesi meghatalmazott részvénykönyvbe való bejegyzésével válik hatályossá. A befektetőnek, aki/amely a Részvényeket meg kívánja szerezni, tájékozódnia kell a rá vonatkozó esetleges speciális vagy külföldi jogszabályokról, hatósági engedélyekről, amelyek a Részvények megszerzésével összefüggésben esetlegesen alkalmazandók.

Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) a teljes alaptőkére vonatkozóan

Részvények száma - db Részvényarány - % Szavazati arány - %
Részvényes neve Közvetlen Közvetett Összesen Közvetlen Közvetett Összesen Közvetlen Közvetett Összesen
dr. Hadházy Péter Tibor 40 000 639 464 679 464 2,00% 31,97% 33,97% 2,07% 33,17% 35,25%
dr. Hadházy Tamás Attila 39 660 634 895 674 555 1,98% 31,74% 33,73% 2,06% 32,93% 34,99%
Tóth Péter 278 508 0 278 508 13,93% 0,00% 13,93% 14,45% 0,00% 14,45%
Összesen 358 168 1 274 359 1 632 527 17,91% 63,72% 81,63% 18,58% 66,11% 84,69%
Saját részvény 72 277 0 72 277 3,61% 0,00% 3,61% 0,00% 0,00% 0,00%
5% alatti tulajdonosok 295 196 0 295 196 14,76% 0,00% 14,76% 15,31% 0,00% 15,31%
Összesen 367 473 0 367 473 18,37% 0,00% 18,37% 15,31% 0,00% 15,31%

Forrás: Pensum Group Nyrt. Részvénykönyv

Mindösszesen: 725 641 1 274 359 2 000 000 36% 64% 100% 34% 66% 100%

Megjegyzés:

Pensum-Invest Kft. Meghatározó befolyás Dr. Hadházy Péter Tibor 100%
Pensum Consultic Kft. Meghatározó befolyás Dr. Hadházy Tamás Attila 100%

A beszámoló készítés napjáig a fentiekben nem történt változás. Nincsenek különleges irányítási jogokat megtestesítő kibocsátott részesedések.

Nincs munkavállalói részvényesi rendszer.

Nincs korlátozva szavazati jog.

Nincs a tulajdonosok közötti olyan megállapodás, amely a kibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának korlátozását eredményezheti.

Nincs olyan a Társaság részvételével kötött megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a Társaság irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg.

Nincs olyan, a Társaság és vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója között létrejött megállapodás, amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond, vagy a munkavállaló felmond, ha a vezető tisztségviselő vagy a munkavállaló jogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagy a jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.

A vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályok (a Társaság alapszabálya alapján)

A vezető tisztségviselők, megválasztása és visszahívása, továbbá ezen személyek díjazása, és ösztönzési rendszere irányelveinek meghatározása, a Társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyancsak a Társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az Igazgatóság előzetes felhatalmazása saját részvény megszerzésére, továbbá a döntés az az Igazgatóság és tagjai részére felmentvény adásáról.

  1. A társaság közgyűlése

9.1. A közgyűlés a társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll.

9.2. Abban az esetben, ha részvények egy személy tulajdonába kerülnek, e részvényes dönt mindazon kérdésekben, melyek a Ptk., illetve az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

9.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a. az alapszabály megállapítása és módosítása,
  • b. az alaptőke felemelése és leszállítása,

c. az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása,

d. a társaság működési formája megváltoztatásának, más társasággal való egyesülésének, beolvadásának, szétválásának és megszűnésének, valamint más társasági formába való átalakulásának elhatározása,

e. a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, továbbá ezen személyek díjazása, valamint a vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazása és ösztönzési rendszere irányelveinek meghatározása,

f. a társaság saját részvényének megszerzése

g. döntés a társaság részvényei tőzsdei kivezetésének kezdeményezéséről,

h. döntés átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásról,

i. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;

j. döntés - ha a Ptk. és ezen Alapszabály eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről;

k. az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

l. döntés - ha a Ptk. ill. ezen Alapszabály másként nem rendelkezik - az átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

m. döntés az alaptőke felemeléséről, illetőleg az Igazgatóság részére felhatalmazás adás alaptőke felemelésre;

  • n. döntés ha a Ptk. másként nem rendelkezik az alaptőke leszállításáról;
  • o. döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának korlátozásáról, illetve kizárásáról,
  • p. az Igazgatóság előzetes felhatalmazása saját részvény megszerzésére
  • q. az audit bizottság tagjainak megválasztása és díjazásuk megállapítása;
  • r. döntés a felelős társaságirányítási jelentés elfogadásáról;
  • s. döntés az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjai részére felmentvény adásáról;

t. döntés minden olyan kérdésben, amit a jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,

u. olyan ügy, amelyet a társaság Igazgatósága vagy felügyelőbizottsága a közgyűlés elé terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala az alapszabály szerint a társaság mely szervének hatáskörébe tartozik.

9.4. A társaság üzleti évenként egy rendes közgyűlést tart. A rendes közgyűlést a naptári év április hónapjának30. napjáig kell megtartani. A rendes közgyűlés tárgya:

a.) az Igazgatóság jelentése az előző évi üzleti tevékenységről,

b.) az Igazgatóság előterjesztése a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról és javaslata az adózott eredmény felhasználására,

  • c.) a Felügyelő bizottság jelentése a számviteli törvény szerinti beszámolóról
  • d.) az Audit bizottság jelentése a számviteli törvény szerinti beszámolóról
  • e.) az állandó könyvvizsgáló jelentése a számviteli törvény szerinti beszámolóról

f.) a számviteli törvény szerintibeszámoló elfogadása, döntés az eredmény felosztásáról és az osztalék megállapításáról,

g.) minden olyan kérdés, amit az Igazgatóság az évi rendes közgyűlés elé terjeszt.

9.5. A rendes közgyűlésen kívül a társaság a Ptk. és a jelen alapszabály rendelkezései alapján bármikor tarthat közgyűlést (rendkívüli közgyűlés). Rendkívüli közgyűlést kell összehívni különösen, ha:

  • a. azt az előző közgyűlés elrendelte,
  • b. az igazgatóság, a felügyelőbizottság, vagy a könyvvizsgáló indítványozza,

c. együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek, az ok és a cél megjelölésével az igazgatóságtól írásban kérik,

  • d. a nyilvántartó bíróság határozatával erre kötelezi a társaságot,
  • e. az igazgatóság, vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken,
  • f. új könyvvizsgáló kinevezése vált szükségessé,

g. a társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára, illetőleg az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

  • h. a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette,
    1. a társaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

9.6. A rendkívüli közgyűlés összehívásáról az igazgatóság attól az időponttól számított nyolc napon belül köteles intézkedni, amikor az Igazgatóság a rendkívüli közgyűlés összehívásának okáról tudomást szerzett.

9.7. A közgyűlést az Igazgatóság hívja össze. A közgyűlés összehívására vonatkozó hirdetményt a közgyűlés kezdőnapját legalább harminc nappal megelőzően közzé kell tenni. A hirdetmény megjelenését megelőzően a javasolt napirendi pontokat a felügyelőbizottsággal ismertetni kell. 9.8. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

  • a. a társaság cégnevét és székhelyét,
    • b. a közgyűlés helyének, idejének és napirendjének megjelölését,
    • c. a közgyűlés megtartásának módját,
  • d. az egyes napirendi kérdésekben való döntéséhez szükséges adatokat, információkat,
  • e. a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket,

f. a Ptk. 3:273.S (2) szerinti időpontot, valamint a Ptk. 3:273.S (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó tájékoztatást;

g. az eredeti közgyűlés határozatképtelensége esetére összehívandó megismételt közgyűlésre vonatkozó fenti adatokat.

h. a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit

i. a határozattervezetek és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyét.

A közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni.

Amennyiben a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás miatt vagy az eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően kell összehívni.

A Társaság köteles a honlapján, a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozni: a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;

b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;

c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.

Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.

9.9. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlést az eredeti időpontot legalább tíz nappal és legfeljebb huszonegy nappal követő időpontra kell összehívni. Az ekként összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.

9.10. A Társaság közgyűlését székhelyétől eltérő magyarországi helyszínen is tarthatja. A közgyűlés helyét az Igazgatóság a meghívóban határozza meg és teszi közzé.

9.11. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő részvényes — illetőleg a részvényes közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselője, vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi törvény (Tpt.) szerinti részvényesi meghatalmazott — jelen van. A meghatalmazás, illetőleg annak visszavonása a Társasággal szemben csak akkor hatályos, ha azt a Közgyűlés megnyitása, illetve - ha a meghatalmazás egy adott napirenden történő szavazásfa vonatkozik - a napirend tárgyalásának megkezdése előtt a közgyűlés elnökének benyújtották.

Nem lehet részvényesi képviselő a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság tagja.

Nem lehet a részvényesi képviselő, meghatalmazott az Igazgatóság tagja, vezető állású munkavállalója, kivéve:

ha e személyek meghatalmazottként minden egyes határozati javaslatra egyértelmű, a meghatalmazó részvényes által adott írásbeli szavazási utasítással rendelkeznek; ha valamely Igazgatósági tag a Társaság részvényese, úgy saját nevében jár el részvényesként, illetőleg ha valamely Igazgatósági tag a Társaság valamely jogi személy részvényesének törvényes képviselője (vezető tisztségviselője), a jogi személy részvényes részvényesi jogait jogszerűen gyakorolja.

9.12. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés akkor határozhat, ha azon valamennyi szavazásra jogosító részvény szabályszerűen képviselve van, és a kérdés megtárgyalásához a közgyűlés egyhangúlag hozzájárul.

9.13. A részvényes képviselőjének adott meghatalmazás csak egy közgyűlésre szólhat; a meghatalmazás hatálya kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre is. Nem vonatkozik e rendelkezés a Tpt. 151. S-ában szabályozott részvényesi meghatalmazottra. A Tpt. 151. S-ában szabályozott részvényesi meghatalmazott tekintetében a Tpt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló.

9.14. A közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. Ennek érdekében az Igazgatóság a közgyűlést megelőzően tulajdonosi megfeleltetést kérhet a központi értéktár (KELER) általános üzletszabályzata szerint. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát fészvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.

9.15. A közgyűlésen a határozathozatal nyílt szavazással, szavazójegy felmutatásával vagy a helyszínen a közgyűlés által meghatározott egyéb módon történik. Az alaptőke legalább egytizedét képviselő részvényesek indítványára bármely kérdésben titkos szavazást kell elrendelni.

9.16. A közgyűlés a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jelen alapszabály 9.3.a.b.c.d.g.k.m.n.. pontjaiban meghatározott kérdéseket, amelyekben háromnegyedes többséget meghaladó szavazati aránnyal hozhat határozatot.

9.17. A közgyűlés ülésén az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló tanácskozási joggalvesznekrészt, indítványtételi joguk van, és

bármely napirendhez hozzászólhatnak, illetve hozzá kell szólniuk, ha bármely részvényes azt kéri.

9.18. A közgyűlés elnökét az Igazgatóság elnökének javaslatára választja a közgyűlés a részvényesek vagy az Igazgatóság tagjai közül az adott közgyűlésre.' A közgyűlés elnöke:

ellenőrzi a részvényesek személyazonosságát, a részvényesek megjelent képviselőinek képviseleti jogának igazolását, meghatalmazását a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, illetve határozatképtelenség esetén az ülést a közgyűlési hirdetményben megjelölt időpontra elnapolja, javaslatot tesz a közgyűlésnek a szavazatszámláló bizottság és jegyzőkönyvhitelesítő részvényes személyére, kinevezi a jegyzőkönyvvezetőt, a meghívóban megjelölt tárgysorrendben vezeti a tanácskozást, elrendeli a szavazást, ismerteti eredményét és kimondja a közgyűlés határozatát, szünetet rendel el, gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív elkészítéséről, berekeszti a közgyűlést, ha az összes napirendre tűzött témában határozat született.

9.19. A közgyűlésről jelenléti ívet, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Igazgatóság a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani a közgyűlési jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet. A közgyűlési határozatokat (vagy a közgyűlési határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet) az Igazgatóság a jogszabályokban és a tőzsdei szabályzatokban foglalt módon a hirdetményei közzétételére vonatkozó szabályok szerint nyilvánosságra hozni köteles.

9.20. Konferencia-közgyűlés

A részvényesek a közgyűlésen a párbeszédet és a vitát korlátozás nélkül, a résztvevők közötti kapcsolat folyamatos fenntartását, a résztvevő személyének egyértelmű azonosíthatóságát lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is részt vehetnek (ún.: konferencia-közgyűlés).

Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha a részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával (5 %-ával) rendelkező részvényesei — az ok megjelölésével — írásban ez ellen, a hirdetmény közzétételétől számított 5 napon belül tiltakoznak és egyben kérik a közgyűlés hagyományos módon történő megtartását.

A konferencia-közgyűlésen olyan külső beszállítók által előállított szoftverek (alkalmazott platform), módosítások nélküli alkalmazásával kerül sor, melyek széles körben felhasznált megoldások, és a rendeltetésszerű használat során a bizalmasság, mint információ biztonsági jellemző a külső szállító által a szoftverhez csatolt tanúsítványokkal biztosított.

A közgyűlésen részt vevő részvényes személyi azonossága ellenőrzése érdekében köteles legalább a Közgyűlés napját megelőző napon e-mailben megküldeni:

fényképes, személyazonosság igazolására szóló okmányát (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány) másolatát szkennelt vagy jó minőségű digitális fénykép formájában személyazonosításra alkalmas olyan fényképét, amelyen az általa személyazonosításra használt okmányt az arca mellé tartja

A konferencia közgyűlésen való online fészvételhez szükséges elérhetőségeket a részvényes az általa regisztrálásra használt e-mail címen kapja meg.

Ha a konferencia-közgyűlésen alkalmazott platform útján kerül megtartásra, a telekommunikációs eszköz nem korlátozhatja a résztvevők közötti szabad kommunikációt és vitát, és nem eredményezheti valamely részvényes, vagy részvényesek csoportjára hátrányos megkülönböztetést.

A konferencia-közgyűlés során a jegyzőkönyv vezetésére az alkalmazott platform felhasználásával készült valós idejű kép- és hangfelvétel (elektronikus jegyzőkönyv) útján is sor kerül (szó szerinti jegyzőkönyv formájában) oly módon, hogy az erről készült, hitelesített, időbélyeggel és fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott leiratot (jegyzőkönyvet) a Társaság a honlapján 30 napon belül köteles közzétenni. E kötelezettség nem érinti a részvényes Ptk. 3:278. S (5) bekezdésében lefektetett jogait. A közgyűlésről készült hang- és képfelvételt elektronikus úton, oly módon kell megőrizni, hogy annak sértetlensége az elkészültét követő öt (öt) éven belül biztosítható legyen.

Konferencia-közgyűlésről készített jegyzőkönyvet annak elkészültekor a közgyűlés elején megválasztott jegyzőkönyvvezető, levezető elnök és hitelesítésre a konferencia tartása során megválasztott részvényes Írja alá.

A részvényesek felszólalási és javaslattételi jogukat az alkalmazott platformon keresztül egyidejűleg fennálló hang- és képközvetítés útján gyakorolhatják, amelyet a Közgyűlés helyszínén résztvevő részvényesek ugyancsak valós idejű, elektronikus eszközzel létrehozott kapcsolat felhasználásával követhetnek. E jogok gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes vagy a részvényes meghatalmazottja, képviselője a személyazonosságát, képviseleti jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.

A konferencia-közgyűlésen részt vevők felszólalásaikat, szavazatukat — képi és hangkapcsolat egyidejű biztosítása és fennállása mellett — kézfeltartással (nyílt szavazás) adják meg, oly módon, hogy a szavazás során a szavazatot leadó részvényes vagy meghatalmazottjának személyének minden kétséget kizáróan azonosíthatónak kell lennie. A szavazás eredményének megállapítása valós időben, a közgyűlés helyszínén illetve az alkalmazott platformon fentiek szerint leadott szavaztok összeszámlálásával történik, melyet a közgyűlés helyszínén készülő jegyzőkönyvben haladéktalanul fel kell tüntetni

Amennyiben a kommunikációs kapcsolat műszaki hiba (üzemzavar) miatt megszakad és 1 órán belül nem áll helyre, a Közgyűlést el kell napolni. A Közgyűlést 5 (öt) munkanapon belül folytatni kell.

Amennyiben a kommunikációs kapcsolatban bekövetkezett műszaki hiba folytán egy vagy több részvényes a jelen fejezetben felsorolt jogainak gyakorlásában részben vagy egészében akadályoztatva van, úgy kell tekinteni, hogy a részvényesi jogát saját érdekkörében felmerült okból nem gyakorolta.

10. Az igazgatóság

10.1. Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve, képviseli a társaságot bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Az igazgatóság testületként jár el, hatáskörét az igazgatósági ülésen gyakorolja.

  1. 2.Az igazgatóság három tagból áll, akiket a közgyűlés határozatlan időtartamra választ. Az igazgatóság saját tagjai közül választja elnökét. Az igazgatóság tagjainak részleges visszahívása vagy az igazgatóság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása az Igazgatóság eredeti megbízatásának az időpontjáig szól.

10.4. Az igazgatóság

  • a irányítja a társaság gazdálkodását, meghatározza a társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját,
  • b megállapítja a társaság szervezeti és működési szabályzatát,
  • c gondoskodik a társaság mérlegének, vagyonkimutatásának elkészítéséről, javaslatot tesz a nyereség felosztására,
  • d a társaság mérlegét a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint közzéteszi,
  • e gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről,
  • f évente legalább egyszer jelentést készít a közgyűlés részére a társaság ügyvezetéséről,

vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról,

  • g jogosult a Közgyűlés előzetes felhatalmazása alapján alaptőke emelésre. Az Igazgatóság a Közgyűlés ilyen tartalmú felhatalmazása esetén a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulásával dönthet az alaptőke felemeléséről, illetve az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban jogosult közbenső mérleg elfogadására
  • h jogosult dönteni saját részvény megszerzéséről a Közgyűlés előzetes felhatalmazása alapján
  • i valamint jogosult a saját részvény megszerzésével és osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban közbenső mérleg elfogadására.
  • j jogosult két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozni a Ptk 3:263S-ban foglaltak szerint
  • k dönt más társaságban való részesedésszerzésről
  • l dönt hitelfelvételről, pénzügyi garanciavállalásról, egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásról
  • m jogosult dönteni a Társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelepeit és tevékenységi köreit (ide nem értve a főtevékenységet) érintő kérdésekben és az azokkal összefüggő alapszabálymódosítások tárgyában
  • n jogosult a Társaság cégjegyzésre jogosult munkavállalóinak kijelölésére.

O. ellátja mindazon teendőket, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés határozata részére előír.

10.5. Az Igazgatóság szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal, kéthavonta, ülésezik. Az igazgatóság üléseinek helye általában Budapest. Az igazgatóságot az elnök, az elnök akadályoztatása esetén az igazgatóság másik tagja hívja össze. Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal — a napirend, a hely és az időpont megjelölésével — írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható telefon útján. Az ülésre a felügyelőbizottság elnökét meg kell hívni.

10.6. Az igazgatóság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatósági tag vezeti (az ülés elnöke).

10.7. Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az igazgatóság tagjainak legalább kétharmada, de legalább két tag jelen van.

10.8. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

10.9. Az igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

11. A felügyelőbizottság

11.1. A felügyelőbizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését.

11.2. A felügyelőbizottság három-öt tagból áll, tagjait a közgyűlés választja határozatlan időtartamra. A felügyelőbizottság tagjainak részleges cseréje vagy a felügyelőbizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása a felügyelőbizottság eredeti megbízatásának az időpontjáig szól.

11.4. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választja elnökét.

11.5.A felügyelőbizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a közgyűlés hagyja jóvá.

11.6. A felügyelőbizottság határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmada, de legalább két tag jelen van.

12. Auditbizottság

12.1. Az auditbizottság három tagból áll, tagjait a közgyűlés a felügyelőbizottság független tagjai közül választja.

12.2.Az auditbizottság saját tagjai közül választja elnökét.

12.3.Az auditbizottság hatásköre és feladatai:

A számviteli törvény szerinti éves beszámoló véleményezése,

  • a. Javaslattétel a könyvvizsgáló személyére
  • b. A Társaság könyvvizsgálójával kötendő szerződés előkészítése
  • c. A könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, valamint – szükség esetén – a felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel,
  • d. A pénzügyi beszámolórendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére,
  • e. A felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolórendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

2025. június 30-at követően történt fontos események

A Társaság 2022. évi IFRS beszámolóját auditáló volt könyvvizsgálója, Gyapjas István úr 2025. július 15 én kelt nyilatkozatával visszavonta a Társaság 2022. évi IFRS beszámolójára vonatkozó könyvvizsgálói jelentését.

Előzőleg a könyvvizsgáló felügyeleti szerveként eljáró Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya, mint a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelős közfelügyeleti hatóság minőségellenőrzési eljárást folytatott le. A minőségellenőrzés során a PENSUM GROUP Nyrt. (cégjegyzékszám: 01-10-140738) IFRS-ek szerint összeállított 2022. évi éves beszámolójának könyvvizsgálati megbízása került kiválasztásra. A minőségellenőrzési eljárás 2024. április 29.-én kelt PM/1395/10/2024. iktatószámú határozattal végződött, amelynek során az ellenőrzés "nem felelt meg" eredménnyel zárult. Az ellenőrök zárójelentésükben és a vizsgálat dokumentumaiban foglaltak figyelembevételével Gyapjas István ellenőrzött kamarai tag könyvvizsgálót a PENSUM GROUP Nyrt. (cégjegyzékszám: 01-10-140738) IFRS-ek szerint összeállított 2022. évi éves beszámolója kapcsán 2023. április 17. napján kibocsátott könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezte.

Ezt az eredményt Gyapjas úr jogi úton megtámadta, mely ügyben a Kúria 2025.június 12-i döntését követően a könyvvizsgálat visszavonására sort kellett keríteni.

A Társaság gazdálkodásával szemben kifogás nem merült fel, a visszavonást a könyvvizsgáló által vétett szakmai hibák miatt rendelték el, a Társaság önhibáján és érdekkörén kívüli okokból.

A visszavont könyvvizsgálati nyilatkozat alapján a Magyar Nemzeti Bank 2025. július 17-én meghozott H-JÉ-III-114/2025. számú határozatában

  • figyelmeztette a Társaságot, hogy – a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében – mindenkor teljeskörűen és határidőben tegyen eleget a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének, egyúttal felszólította a Társaságot, hogy haladéktalanul intézkedjen a 2022. pénzügyi évről készített – a független könyvvizsgálói jelentést is tartalmazó – éves jelentésének (Éves jelentés) közzétételéről.

  • rendkívüli adatszolgáltatás keretében kötelezte a Társaságot, hogy a fent említett határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak teljesítése, így az Éves jelentés hiánytalan közzététele – kiemelt figyelemmel a könyvvizsgálói jelentés elkészítése és elfogadása – érdekében megtenni szándékozott – a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott – intézkedési tervét haladéktalanul, de legkésőbb az MNB határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül küldje meg az MNB részére, azt követően pedig az annak alapján megtett – megfelelő dokumentumokkal alátámasztott – minden egyes intézkedésről – az Éves jelentés hiánytalan közzétételéig – haladéktalanul adjon tájékoztatást az MNB részére.

  • a Társaság Budapesti Értéktőzsde Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 55. VI. em.) által működtetett szabályozott piacra (BÉT) bevezetett névre szóló, dematerializált, 10,- Ft névértékű törzsrészvényei (ISIN: HU0000165675; tőzsdei kategória: Standard) (Részvény) forgalmazását az MNB – 2025. július 18. napján a kereskedési idő kezdetétől a jelen határozat rendelkező részének I. pontjában írt felszólításnak megfelelő Éves jelentésének közzétételéig, továbbá az ezen időpontig esetlegesen keletkező valamennyi rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Kibocsátó általi maradéktalan teljesítéséig – felfüggeszti.
  • Az MNB haladéktalanul intézkedik a Részvény tőzsdei forgalmazásának visszaállítása iránt, amennyiben a felfüggesztésre okot adó körülményt a Kibocsátó megszünteti, továbbá az ezen időpontig esetlegesen keletkező valamennyi rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét maradéktalanul teljesíti.

A Társaság ezt követően az MNB felszólításának haladéktalanul eleget téve rendkívüli közgyűlést hívott össze 2025. augusztus 25-re a könyvvizsgáló megválasztása érdekében.

A közgyűlés rendben lezajlott, a Közgyűlés megválasztotta a 2022-es üzleti év könyvvizsgálatának újbóli elvégzésére a CMT Consulting Kft-t, a CMT Consulting Kft részéről személyében eljáró könyvvizsgáló: Móri Ferencné (anyja neve: Kovács Anna; születési helye és ideje: Pásztó, 1955.09.09.; lakcím: 1163 Budapest, Somoskő u. 10.; könyvvizsgálói kamarai tagsági száma: 003356).

A Társaság ezt követően rendkívüli közgyűlést hívott össze 2025. október 15-re a 2022. évi beszámoló (ismételt) elfogadására.

7.Nyilatkozat

A Pensum Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1066 Budapest, Mozsár utca 16., cégjegyzékszám: 01-10-140738, a továbbiakban: "Társaság") az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja:

  • az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített 2025.06.30-i fordulónappal készült évközi beszámoló valós és megbízható képet ad a Társaság eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá - a jelen vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Társaság helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a pénzügyi évet érintő főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. A pénzügyi kimutatások nem hallgatnak el olyan tényt vagy információt, amely a Társaság helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A társaság visszavásárolt saját részvényeket, mely bemutatásra került,

  • a Társaság nem végez, ill. végzett kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet. A társaság nem végez környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseket.,

  • Társaságunk elkötelezett a Magyar Sokszínűségi Kartában, az Európai Sokszínűségi Kartában lefektetett alapelvek mellett. Mivel a Társaság alaptevékenysége során is kiemelten köteles betartani az egyenlő bánásmódra és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó előírásokat, így külön sokszínűségi politika elfogadására már nem került sor, azonban azok alkalmazására kiemelet figyelmet fordítunk. Ennek keretében olyan humán erőforrás politikát folytatunk, amely elkerüli a megkülönböztetést nem, faj, bőrszín, életkor, fogyatékosság, szexuális orientáció, vallás vagy politikai nézet alapján, és nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a humán erőforrás folyamataink alkalmazása során megfeleljünk a Karta követelményeinek.

  • A Társaság 2025 évben is törekedett a Felelős Társaságirányítási Ajánlásoknak minél teljesebb körben megfelelni: a Társaság részvényei 2020. február 6-án kerültek a BÉT-en bevezetésre, nem sokkal a COVID-19 járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedések előtt, amely intézkedések jelentős változásokat hoztak az alkalmazandó gyakorlatokkal kapcsolatban. Ugyanakkor az MNB által 2019. december közepén engedélyezett Tájékoztatóban a Társaság vállalta, hogy tájékoztatja részvényeseit a Felelős Társaságirányítási Ajánlásoknak való megfeleléséről, a Társaságirányítási gyakorlatáról. A Társaság vezető tisztségviselői a Társaság adottságainak figyelembevételével elkötelezettek a felelős társaságirányítási ajánlások és irányelvek alkalmazása, valamint a működési és ellenőrzési gyakorlat fejlesztése iránt. Ugyanakkor a Társaság méretéből adódóan előfordulhatnak olyan vállalatirányítási gyakorlatok, amelyek a jogszabályi előírásoknak teljes egészében eleget tesznek, de nem felelnek meg az egyes ajánlásokban foglalt részletesebb előírásoknak

A Pensum Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint kibocsátó a jelentések tartalmáért felelősséget vállal.

Budapest, 2025. szeptember 30.

Dr. Hadházy Péter igazgatósági tag Pensum Group Nyrt.

Talk to a Data Expert

Have a question? We'll get back to you promptly.