KONSZOLIDÁLT

pénzügyi és vezetői jelentés

TARTALOM

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

PÉNZÜGYI JELENTÉS

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
Konszolidált saját tőke változás kimutatása
Konszolidált cash flow kimutatás
Megjegyzések a konszolidált pénzügyi jelentéshez

VEZETŐI JELENTÉS

Konszolidált fenntarthatósági jelentés

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Bevezetés

2025 első félévében a 4iG Nyrt. és leányvállalatai (a továbbiakban: "4iG Csoport", "Csoport" vagy "Cégcsoport") folytatták a magyarországi és regionális távközlési piaci konszolidációs és integrációs folyamatot, miközben tovább erősítették a védelmi üzletágat.

A 4iG Csoport továbbra is meghatározó távközlési szolgáltató Magyarországon és a Nyugat-Balkánon. Emellett a 4iG jelentős előrelépést tett annak érdekében, hogy Közép- és Kelet Európában meghatározó szereplővé váljon az űr- és a védelmi szektorban: a magyar piacon akvizíciókat indított, míg Európa, Ázsia, az Egyesült Államok és a Közel-Kelet kulcsszereplőivel partneri együttműködéseket kezdeményezett.

A 4iG Csoport 2025 első félévében erős teljesítményt mutatott 2024 azonos időszakához képest:

az értékesítés nettó árbevétele 8,8%-kal, 350,8 milliárd Ft-ra emelkedett,
az EBITDA 11,1%-kal, 122,6 milliárd Ft-ra nőtt.

A bevétel és az EBITDA növekedése olyan piaci környezetben következett be, amelyben a magyarországi lakossági távközlési szolgáltatók elhalasztották az inflációkövető díjkorrekció alkalmazását lakossági áraikban. Ennek ellenére az EBITDA-marzs az első félévben 34,9% volt, amely 0,7 százalékponttal haladta meg a 2024. első félévi értéket. A nettó árbevétel 87%-a a telekommunikációs, 12%-a az informatikai, míg 1%-a az űr és védelmi divízió tevékenységéből származott. Földrajzi megoszlás tekintetében a nettó árbevétel 87%-át a magyarországi, 9%-át az albán, 4%-át pedig a montenegrói piac adta.

Az első félévben a Csoport 1,1 milliárd Ft adózott veszteséget számolt el, amelynek jelentős részét pénzkiáramlással nem járó tételek adták. A leányvállalatok felvásárlásához kapcsolódó vételár allokáció követő értékelésének 11,5 milliárd Ft eredményrontó hatása volt. 2024. első félévével ellentétben azonban a devizaárfolyamok kedvező alakulásának köszönhetően 7,7 milliárd Ft nem realizált árfolyamnyereséget számolt el a Csoport (2024. első félévben 8,1 milliárd Ft árfolyamveszteség). A 2024-ben kezdődött transzformációs programhoz kapcsolódóan mintegy 8,2 milliárd Ft ráfordítást számolt el a Csoport.

A fenti tételektől megtisztított eredménykimutatás 10,8 milliárd Ft adózott profitot mutat.

Csoportszintű átalakulás

A 4iG Nyrt. tevékenységét három fő társaság köré szervezte, a három üzleti szegmensnek megfelelően:

4iG Informatikai Zrt. ("4iG IT"),
4iG Távközlési Holding Zrt. (korábbi nevén "ANTENNA HUNGÁRIA" Zrt.) ("4iG Telco"),
4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. ("4iG SDT").

Emellett a 4iG Nyrt. tulajdonában van a 4iG Befektetési Kft., valamint kisebbségi részesedéssel rendelkezik a jelenleg szerkezetátalakítás alatt álló izraeli Space Communications Ltd-ben.

Független elemzés

A Scope Ratings GmbH, az Európai Központi Bank által elfogadott, az Eurosystem Credit Assessment Framework szerinti hitelminősítő 2025 májusában megerősítette a 4iG Nyrt. kibocsátói BB– (stabil kilátással) minősítését, valamint a Társaság kötvényeinek BB– besorolását. A minősítésekben egy fokozatnyi mozgástér áll rendelkezésre, mivel mindkét fedezetlen biztosíték nélküli kötvénykibocsátás (4iG NKP Kötvény 2031/I., 4iG NKP Kötvény 2031/II.) esetében a minimálisan vállalt szint B+.

A nettó adósság/EBITDA mutató 3,8-szoros, míg a bruttó adósság/utolsó tizenkét havi EBITDA aránya 4,1-szeres volt 2025. június 30-án. Ez összhangban van a hitelezők elvárásaival (hitelmegállapodások pénzügyi kötelezettségvállalásai, illetve hitelminősítési változást kiváltó küszöbértékek).

A további akvizíciók rövid távon okozhatnak ingadozást a tőkeáttételben.

HR és vállalatirányítás

A 4iG Csoport mintegy 8 300 főállású munkavállalót foglalkoztat. A Cégcsoport Arany Fokozatú Felelős Foglalkoztató minősítést szerzett átfogó HR-kezdeményezéseiért, amelyek képzést, egészségügyi programokat, munkahelyi fejlesztéseket és CSR-aktivitásokat foglalnak magukban.

1. január 9-én a 4iG Nyrt. rendkívüli közgyűlése kinevezte Dr. Guller Zoltánt a Felügyelő Bizottság, illetve az Audit Bizottság, míg Klaus Jürgen Neumannt a Felügyelő Bizottság új tagjává.
1. március 5-én Jászai Gellértet, a 4iG Nyrt. igazgatóságának elnökét és többségi tulajdonosát Magyarország köztársasági elnöke – a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára – a nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki. A tisztség célja a magyar gazdasági érdekek külföldi előmozdítása, valamint az új befektetési lehetőségek feltárása. A kinevezés nem érinti Jászai Gellért 4iG Nyrt. nél betöltött szerepét és pozícióját.
A 4iG Csoport Tanácsadó Testülete 2025 első félévében Richard Grenell és Matt Mowers kinevezésével erősödött, akik az Egyesült Államok diplomáciai, illetve hírszerzési területén szereztek tapasztalatot. Ők Sunil Sabharwalt és Karen Tramontanót váltották, míg Lantos Csaba kormányzati feladatainak bővülése miatt lemondott tisztségéről.

A 4iG Csoport elkötelezett az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) célkitűzések teljesítése mellett.

Jegyzett értékpapírokra vonatkozó információk

Teljes név: Rövid név:			4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 4iG Nyrt.

A	kibocsátó	tőzsdén	4iG törzsrészvény	4IG	HU0000167788
jegyzett értékpapírjai:			4iG NKP Kötvény 2031/I	4IG2031I	HU0000360276
			4iG NKP Kötvény 2031/II.	4IG2031II	HU0000361019

A 4iG Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik.

A 4iG Nyrt. tagja a bécsi Wiener Börse által számított közép-európai CECE indexnek.

Tulajdonosi kör

Jászai Gellért továbbra is a Társaság többségi részvényese, és befektetési társaságain, valamint alapjain keresztül több mint 52,7%-os tulajdonnal rendelkezik a 4iG Nyrt-ben.

A német Rheinmetall AG változatlanul több mint 25%-os részesedéssel rendelkezik a tőkepiaci társaságban.

A saját részvények aránya 2025 első félévében végrehajtott részvény-visszavásárlások eredményeként 1,67%-ról 1,79%-ra emelkedett.

2025 első félévében a 4iG Nyrt-nél nem történt új részvénykibocsátás.

Részvényárfolyam alakulása

2025 első félévében a 4iG Nyrt. részvényárfolyama 1 834 Ft-ra emelkedett, ami 98,5%-kal magasabb a 2024. év végi záróárnál. Az árfolyam erősödése a csoport sikeres átalakításának, valamint a védelmi üzletágba való belépésének tudható be.

	2024. december 30.	2025. március 31.	2025. június 30.
4iG Nyrt. részvényárfolyam (HUF)	924	1 640	1 834
Piaci kapitalizáció (HUF)	276,3 milliárd	490,5 milliárd	548,5 milliárd

Forrás: Budapesti Értéktőzsde, portfolio.hu

	2025. I. félév	2024. I. félév	Változás +/- %-ban
		Módosított*
Értékesítés nettó árbevétele	350 827	322 481	8,79%
Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA)	122 551	110 336	11,07%
Kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT)	28 227	20 097	40,45%
Adózott eredmény (PAT)	-1 148	-23 416	-95,10%
Teljes átfogó jövedelem	-4 704	-22 557	-79,15%
Egy részvényre jutó (adatok Ft-ban)
EBITDA	409,77	368,92	11,07%
Nettó eredmény (EPS)	-3,84	-78,29	-95,10%
Hígított EPS mutató	-3,96	-80,61	-95,09%
Saját tőke	1 043,36	1 062,43	-1,79%

* A konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás és a konszolidált cash-flow kimutatás összehasonlító adatai módosított adatok. A módosítások a 2.31. Előző időszakra vonatkozó módosítások közzététele megjegyzésben foglaltakkal összhangban történtek.

Jegyzett kötvények

A 4iG Nyrt. a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében két kötvénysorozatot bocsátott ki. 2025 első félévében a kötvényekkel kapcsolatban nem történt változás.

Megnevezés	Teljes kibocsátott mennyiség	Forgó adósságállomány
4iG NKP Kötvény 2031/I	HUF 15,45 milliárd	HUF 15,45 milliárd
4iG NKP Kötvény 2031/II.	HUF 370,75 milliárd	HUF 370,75 milliárd

Szegmensjelentés

1) Információtechnológia és rendszerintegráció

A 4iG Informatikai Zrt. 2025 januárjában kezdte meg működését a Csoport fő IT-rendszerintegrációs vállalataként. Az árbevétel növekedését több nagy projekt hozta, köztük a Gondosóra projekt.

Az üzletág szezonális sajátossága, hogy a hardverértékesítések főként az év végére koncentrálódnak, ennek ellenére javult a szegmens hozzájárulása a Csoport EBITDA-jához. Az IT-üzletág az elért eredményekre, valamint a távközlési szegmens nyugat-balkáni terjeszkedésére építve bővíti szolgáltatási portfólióját, miközben a teljes Csoport számára IT-támogatást biztosít. A Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. leányvállalat a védelmi célú IT-szolgáltatások területén is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik.

Az IT divízió jövőbeni növekedését támogathatja az üzbegisztáni IT Park ügynökséggel kötött, információs technológiákra, digitalizációra és kutatás-fejlesztési projektekre kiterjedő megállapodás.

2) Távközlés

A 4iG Távközlési Holding Zrt. a telekommunikációs üzletág holdingtársasága. A magyar állam közvetett módon, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-n keresztül 37,9%-os kisebbségi részesedéssel rendelkezik a 4iG Távközlési Holding Zrt-ben.

A 4iG Távközlési Holding Zrt. leányvállalatai üzletági bontásban a következők:

A 4iG ComCo Holding Zrt. (One márkanév alatt) és a 4iG InfraCo Holding Zrt. működtetik a magyarországi távközlési tevékenységeket.
A 4iG International Telco Holding Kft. fogja össze a nyugat-balkáni távközlési vállalatokat.
A 4iG Hírközlési Infrastruktúra Kft. és a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. működtetik a hírközlési és műsorszórási tevékenységeket.

Magyarország

A Csoport nagyszabású transzformációs programja 2025 első félévében megfelelő ütemben haladt. A Vodafone Magyarország 2025. január 1-jén One Magyarországra cserélte márkanevét. A 4iG Csoport többi magyarországi távközlési vállalatának (DIGI, Antenna Hungária, Invitech) lakossági és vállalati szolgáltatásai is One márka alatt működnek. A vállalatok jogi integrációja – a One Magyarország Zrt-be történő beolvadás – 2025 harmadik negyedévében zárulhat. A kiskereskedelmi távközlési szegmens 2025 eleji márkaváltása sikeres volt: a One brand kiemelkedő eredményeket ért el 2025 első felében a márkaismertségi és elkötelezettségi mutatókban. A jövőbeni növekedés alapját a további keresztértékesítési lehetőségek kiaknázása, a folyamatos infrastrukturális fejlesztések, valamint az akvizíciók integrációja képezi.

Az első negyedévben az AH Média Kereskedelmi Zrt. és az AH Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. kiválás útján egyesült, amelynek eredményeként a műsorszórási üzletág átkerült a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft-hez.

2025 áprilisában a 4iG Csoport bejelentette, hogy a magyarországi piaci gyakorlattal és a magyar kormány elvárásaival összhangban 2026. július 1-ig felfüggeszti a vezetékes internet-, televízió- és mobilszolgáltatások 3,5%-os inflációkövető díjkorrekcióját. Júniusban a One Magyarország új, kedvezményes díjcsomagokat vezetett be, amelyekkel tovább erősítette versenyképességét a hazai távközlési piacon, valamint bővítette szolgáltatáscsomag-kínálatát.

A beszámolási időszakot követően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – feltételekhez kötötten – jóváhagyta a PR-Telecom Kft., egy regionális távközlési szolgáltató felvásárlását, az adásvétel pénzügyi zárását követően a Csoport 52 ezer előfizetővel, infrastruktúrája pedig 236 ezer végponttal és 3 800 km vezetékes hálózattal bővül. A GVH engedélyezte továbbá a Direct One magyarországi műholdas ügyfélbázisának felvásárlását is, amellyel a 4iG Csoport piacvezetővé válik a magyarországi DTH (közvetlen műholdas műsorterjesztési) szegmensben. Emellett a 4iG Csoport távközlési portfólióját összefogó 4iG Távközlési Holding Zrt. adásvételi megállapodást kötött a Netfone Telecom Kft. 99%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A 106 ezer SIM-kártyával rendelkező Netfone a legnagyobb magyarországi MVNO. A tranzakció a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően zárulhat.

Nyugat-Balkán és nemzetközi kapcsolatok

A 4iG Csoport jelentős lépéseket tett a nyugat-balkáni mobilhálózat-fejlesztés területén.

A One Albania sh.a. 2025 januárjában 50 millió euró értékű szerződést kötött az Ericssonnal a mobilhálózata korszerűsítésére, kiaknázva a frissen megszerzett 5G frekvenciákban rejlő lehetőségeket. Az Ericsson a legkorszerűbb, önálló (standalone) 5G technológiát telepíti. A hálózatfejlesztés során prioritást élveznek a kikötők, a repülőterek, az ipari övezetek, a kórházak és a tengerparti üdülőhelyek. A cél, hogy 2028-ra Albánia valamennyi városában, 2030-ra pedig a lakosság 85%-a számára elérhetővé váljon az 5G szolgáltatás. Emellett a Csoport 2024 októberében elindította a 10 Gbps sebességű optikai szélessávú szolgáltatását Albániában. Az albán árbevétel enyhén csökkent, az EBITDA-marzs emelkedésével párhuzamosan, a nominális EBITDA pedig stabil maradt 2025 első félévében. Az árbevétel mérsékelt csökkenése elsősorban az alacsonyabb tranzitbevételeknek tudható be.

A One Crna Gora d.o.o. 2025 márciusában partnerségre lépett a montenegrói kormány K+F ügynökségével, a Technopolis-szal, egy 26 GHz-es 5.5G (5G Advanced) tesztközpont létrehozása kapcsán. A létesítményben startupok, kutatók és technológiai cégek tesztelhetik majd az mmWave (3GPP Rel-18) innovációkat, megalapozva a következő generációs, rendkívül gyors és megbízható mobilhálózatokat, amelyek versenyképes alternatívái lehetnek a vezetékes szélessávnak is. A vállalat 2025 júniusában elnyerte a rangos Umlaut "Best in Test" díjat, immár negyedik alkalommal (2020, 2021, 2024, 2025), amely igazolja, hogy Montenegró legjobb mobilhálózatával rendelkezik. A montenegrói leányvállalat bevételeinek bővülése meghaladta az inflációt, az EBITDA-marzs pedig enyhén javult.

Albániában és Montenegróban egyaránt piaci trend a korábbi feltöltőkártyás ügyfelek havidíjas konstrukciókba történő átszerződése. A roaming üzletágban pozitívak a nyári turistaszezonra vonatkozó várakozások.

Észak-Macedóniában a 4iG Csoport 2025 áprilisában megállapodást írt alá az EuroTelesites vállalattal, a bázisállomások és tornyok fejlesztéséről az országos, nagy kapacitású 5G mobilhálózat kiépítése érdekében. A 4iG Csoport a régióban további terjeszkedési lehetőségeket is vizsgál.

A 4iG Nyrt. együttműködési megállapodásokat kötött az e& és a Mubadala Investment Funddal. A partnerségek célja, az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése és a távközlés, az infrastruktúra és a technológiai befektetési területeken kiépítendő jövőbeni együttműködések támogatása.

Az e& együttműködés a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Európa közötti digitális összeköttetés javítását célzó tenger alatti adatkábel projektekre, valamint albániai adatközpont létesítésére összpontosít. A Mubadala Investment Fund és a 4iG Csoport közötti megállapodás a tőkepiaci, akvizíciós és befektetési együttműködéseket célozza, kiemelt figyelemmel Magyarországra és a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú gazdasági szektoraira.

3) Űr- és védelmi technológiák

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. ("4iG SDT") a Csoport magyarországi űr- és védelmi üzletágának holdingtársasága. A 4iG Csoport birtokolja továbbá a 4iG Befektetési Kft-t, valamint kisebbségi részesedéssel rendelkezik az Izraelben működő Space Communications Ltd-ben. A 4iG Csoport űr- és védelmi portfóliója az erős alapok megteremtésének szakaszában van, amely a jövőbeli lehetőségek bővítését szolgálja.

Tőkeemelés

Stratégiai jelentőségű tőkebevonásról született döntés a 4iG Csoport űr- és védelmi ipari holdingvállalatának fejlesztési és befektetési terveinek megvalósítása érdekében. Az iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. – amely Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnökének és főrészvényesének érdekeltségébe tartozik – kezelésében lévő iG TECH II. és iG TECH III. Magántőkealapok – a Felek által aláírt Befektetési Keretszerződés alapján – két lépésben, augusztusban és várhatóan szeptember végéig összesen közel 96 milliárd forint értékű tőkeemelést hajtanak végre a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt.-ben. A kétlépcsős tőkeemelés révén a magántőkealapok maximum 49%-os tulajdonrészt szerezhetnek a társaságban.

A forrásbevonás célja, hogy megerősítse a 4iG SDT pénzügyi hátterét a HUSAT műholdprogram következő mérföldköveinek eléréséhez, a martonvásári REMTECH gyár termelési tevékenységének bővítéséhez, a földi állomások kiépítéséhez, valamint az adatfeldolgozási rendszerek továbbfejlesztéséhez. A tőkeemelés emellett lehetőséget biztosít a 4iG SDT-nek célzott befektetések, akvizíciók és stratégiai projektek megvalósítására a magyarországi és nemzetközi védelmi ipari szektorban.

Szerződés- és megrendelésállomány (Backlog)

A tranzakció alapját a 4iG SDT és – a jelenleg a portfoliójába tartozó – leányvállalatainak nettó 1,37 milliárd euró – mai árfolyamon több mint 548 milliárd Ft – értékű szerződés- és megrendelésállománya (backlog), valamint a következő évekre vonatkozó üzleti tervek adják. Fontos kiemelni, hogy az értékelést és a tőkeemelést megalapozó szerződésállomány nem tartalmazza az N7 Defence Zrt. portfólióját, mivel az akvizíciós folyamat még nem zárult le, így a társaság jelenleg nem tartozik a 4iG SDT konszolidációs körébe. Az űr- és védelmi iparágak sajátosságaiból fakadóan ezek a megrendelések többéves fejlesztési és szállítási ciklusokra épülnek, így a backlog különösen fontos mutatója a vállalat hosszú távú üzleti stabilitásának és növekedési kilátásainak, emellett megalapozzák a forrásbevonás stratégiai célkitűzéseit is.

Űripar

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. Közép- és Kelet-Európában egyedi űripari ökoszisztéma megteremtésén dolgozik, amelynek alapját a régióban elsőként magánfinanszírozásban megvalósuló HUSAT program képezi. A program központi eleme a hamarosan elkészülő martonvásári űrtechnológiai gyártóközpont, ahol egyebek mellett nyolc, földmegfigyelésre alkalmas alacsony földkörüli pályán (LEO) keringő műholdat gyártanak. 2025 első félévében a Csoport űripari üzletága erősítette nemzetközi partnerségi kapcsolatait és infrastruktúráját. Jelentős megállapodások születtek az alábbi szervezetekkel:

Creotech (Lengyelország): közös részvétel az ESA, az EUSPA és a Horizon Europe programokban.
Axiom Space (USA): együttműködés pályán keringő adatközpont-technológiák fejlesztésében.
A CPI Vertex Antennentechnik GmbH szállítja és implementálja a HUSAT program földi kiszolgálását ellátó antennarendszereket, összesen nyolc 9-11,5 méter átmérőjű antennát és a hozzájuk tartozó rádiófrekvenciás berendezéseket.
Azercosmos (Azerbajdzsán): együttműködés földmegfigyelés és műholdas MAIT (gyártás, összeszerelés, integráció és tesztelés) területeken.

Space Communications Ltd. Israel (SpaceCom)

A 4iG Nyrt. és az Israel Aerospace Industries (IAI) közösen nyújtott be átfogó javaslatot az AMOS műholdakat fejlesztő és üzemeltető, Tel-Aviv-i tőzsdén jegyzett SpaceCom kötvényeinek adósságrendezésére. A közös kezdeményezés célja a SpaceCom hosszútávú működési folytonosságának és pénzügyi stabilitásának biztosítása. A kétoldalú adósságrendezési javaslat helyett a kötvénytulajdonosok a SpaceCom saját kezdeményezését fogadták el, amit a bíróság is jóváhagyott.

A 4iG Nyrt-nek lehetősége van részt venni a jóváhagyott adósságrendezésben, a részleteket a Csoport menedzsmentje tárgyalja. A 4iG Nyrt. a tőkepiaci szabályozásnak megfelelően tájékoztatja a nyilvánosságot a tranzakció fejleményeiről.

Védelmi ipar

N7 Defence Zrt. tranzakció

A tárgyidőszakot követően a 4iG SDT nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a magyar állammal az első magyar állami- és magántulajdonú védelmi ipari holdingtársaság létrehozásáról. A partnerség célja, megerősíteni a magyar védelmi ipar versenyképességét és exportkapacitását, valamint a Magyar Honvédség folyamatos és biztonságos ellátásának biztosítása.

A két lépéses tranzakció keretében az N7 Holding Zrt. megalapítja az N7 Defence Zrt-t., majd abba apportálja a leányvállalatai részesedését – a vállalatok tulajdonosi hozzájárulásának függvényében. Az ügylet második lépésében a 4iG SDT adásvétel útján 75% + 1 szavazat arányú többségi tulajdont szerez az N7 Defence Zrt-ben, míg az N7 Holding megtartja a fennmaradó, 25% - 1 szavazat részesedését. A tranzakció becsült értéke 74,5-82,8 milliárd Ft. Az akvizíció nem tartalmazza a kritikus infrastruktúrát, amely továbbra is állami tulajdon marad.

A portfólióba tartozó cégek bérleti díjat fognak fizetni az ingatlanok, gyárak és ipari létesítmények használatáért. A struktúra egy nemzetközileg elismert modellt tükröz, amely ötvözi az állami tulajdonú kapacitásokat a magánszektor erőforrásaival és a nemzetközi piaci szakértelemmel.

Az N7 Defence Zrt. portfóliója kilenc jelentős magyarországi védelmi ipari vállalatot foglalna magában, lefedve a hazai védelmi szektor több kulcsfontosságú területét, a polgári és katonai repüléstől kezdve a szárazföldi rendszerekig, beleértve a lőszergyártást, fegyverfejlesztést és járműtechnológiát: Aeroplex Kft., Airbus Helicopters Magyarország Kft., Rheinmetall Hungary Munitions Zrt., Rheinmetall Hungary Zrt., Hirtenberger Defence Systems Kft., SATYS PSP Hungary Zrt., Dynamit Nobel Defence Hungary Zrt., Arzenál Fegyvergyár Zrt., Colt CZ Hungary Zrt.

Egyéb megállapodások és tranzakciók

A jelentési időszakot követően a 4iG SDT stratégiai együttműködési megállapodást kötött a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-vel a védelmi digitalizáció területén való közös lehetőségek feltárására, ideértve a szoftverfejlesztést, rendszerintegrációt, IT-infrastruktúrát és kiberbiztonságot.

Ezen felül nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írtak alá a HeliControl Kft. 63%-ának megvásárlásáról, amely Európa egyik vezető helikopter-karbantartó vállalata. A többségi részesedés megszerzése új piaci belépési lehetőséget jelent a 4iG SDT-nek, és hozzájárulhat a hosszú távú helikopter-karbantartási és modernizációs képességek biztosításához Magyarországon és a régióban.

A 4iG SDT a világ egyik vezető védelmi és csúcstechnológiai vállalatával, az Egyesült Arab Emírségekben működő EDGE Grouppal előzetes megállapodást írt alá high-tech védelmi megoldások fejlesztésére, valamint azok európai és afrikai piacokra való bevezetésének támogatására. A partnerség célja a felek technológiai képességeinek kombinálása NATO-kompatibilis védelmi megoldások kifejlesztésére, amelyek verseny- és exportképesek a nemzetközi piacokon.

A megállapodásokkal a felek átfogó keretrendszert alakítanak ki a technológiai- és tudástranszferre, közös fejlesztésre, lokalizációra, valamint egyes védelmi rendszerek – köztük UAV-ok, C-UAS (drónelhárító rendszerek), légvédelmi és vezetésirányítási megoldások – piaci bevezetésére. Ezek az új együttműködések túllépnek a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon, és közös fejlesztésre, gyártásra és közös piacra lépési stratégiákra irányulnak.

Az akvizíciókkal a 4iG Csoport innovatív és versenyképes védelmi ipari üzletágat hoz létre, amely képes lefedni a repülőgép-karbantartást, helikopter-alkatrészgyártást, lőszergyártást, páncélozott járműveket, aknavető rendszereket, kézifegyvereket és komplex fegyverfejlesztéseket.

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A 4iG Cégcsoport 2025. II. negyedéves eredményének bemutatása

	2025 I. félév	2024 I. félév	Változás (%)	2025 II. negyedév	2024 II. negyedév	Változás (%)
		Módosított*			Módosított*
Bevételek	352 319	324 588	8,54%	179 820	162 287	10,80%
ebből: Értékesítés nettó árbevétele	350 827	322 481	8,79%	179 367	167 849	6,86%
Aktivált saját teljesítmények	7 840	8 446	-7,17%	4 757	4 690	1,43%
Alapanyagok és felhasznált készletek költsége	-94 400	-91 517	3,15%	-47 454	-47 873	-0,88%
Igénybe vett szolgáltatások	-65 096	-54 515	19,41%	-33 004	-28 720	14,92%
Személyi jellegű ráfordítások	-62 869	-55 292	13,70%	-33 660	-30 525	10,27%
Egyéb működési ráfordítások	-15 243	-21 374	-28,68%	-8 044	-3 751	114,45%
Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA)	122 551	110 336	11,07%	62 415	56 108	11,24%
Értékcsökkenés és amortizáció	-94 324	-90 239	4,53%	-48 999	-45 865	6,83%
Kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT)	28 227	20 097	40,45%	13 416	10 243	30,98%
Pénzügyi bevételek	15 416	3 567	332,18%	7 245	-190	-3913,16%
Pénzügyi ráfordítások	-37 522	-42 705	-12,14%	-20 290	-13 647	48,68%
Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből	-1 015	-399	154,39%	-450	-382	17,80%
Adózás előtti eredmény	5 106	-19 440	-126,27%	-79	-3 976	-98,01%
Nyereségadók	-6 254	-3 976	57,29%	-959	-1 306	-26,57%
Adózott eredmény	-1 148	-23 416	-95,10%	-1 038	-5 282	-80,35%
Egyéb átfogó jövedelem	-3 556	859	-513,97%	-2 331	-13	17830,77%
Teljes átfogó jövedelem	-4 704	-22 557	-79,15%	-3 369	-5 295	-36,37%

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

4iG NYRT. ÉVKÖZI TÖMÖRÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT 2025. JÚNIUS 30.

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 19
		Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás 21
		Konszolidált saját tőke változás kimutatás 23
		Konszolidált cash-flow kimutatás 24
1		Általános rész 25
1.1.		A Csoport bemutatása 25
1.2.		A beszámoló készítésének alapja 25
2		A számviteli politika lényeges elemei 27
2.1		A konszolidáció alapja 27
2.2		Külföldi pénznemek 31
2.3		Értékesítés nettó árbevétele 32
		2.3.1. Főbb bevétel típusok 35
		2.3.2. Szerződéses egyenlegek 37
2.4		Egyéb működési bevétel 38
2.5		Aktivált saját teljesítmények 38
2.6		Alapanyagok és felhasznált készletek költsége 38
2.7		Igénybe vett szolgáltatások 38
2.8		Személyi jellegű ráfordítások 38
2.9		Egyéb működési ráfordítások 39
2.10		Értékcsökkenés és amortizáció 39
2.11		Pénzügyi bevételek/ráfordítások 39
2.12		Nyereségadók 39
2.13		Egy részvényre jutó eredmény (EPS) 41
2.14		Ingatlanok, gépek és berendezések 41
2.15		Immateriális javak 42
2.16		Lízingek 44
	2.16.1	Lízingbe vevő számvitele 44
	2.16.2	Lízingbeadó számvitele 46
	2.16.3	Allízing – Közbenső lízingbe vevő 47
2.17		Nem pénzügyi eszközök értékvesztése 48
2.18		Üzleti kombinációk - beleértve a goodwillt 49

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

		2.18.1.	Üzleti kombinációk 49
		2.18.2.	Üzleti kombinációk közös irányítás alatt 50
		2.18.3.	Goodwill, immateriális javak és egyéb befektetett eszközök 50
	2.19		Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések 51
	2.20		Pénzügyi instrumentumok 52
		2.20.1.	Pénzügyi eszközök 52
			2.20.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése 54
		2.20.2	Pénzügyi kötelezettségek 55
	2.21		Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek 56
	2.22		Készletek 56
	2.23		Saját tőke 57
	2.24		Nem ellenőrző részesedések 58
	2.25		Céltartalékok 58
	2.26		Állami támogatások 60
	2.27		Részvényalapú kifizetések 60
	2.28		Szegmensinformációk 62
	2.29		A beszámolási időszak vége utáni események 62
	2.30		Új és módosított standardok és értelmezések 63
		2.30.1	Standardok/módosítások, amelyek hatályosak és az EU befogadta 63
		2.30.2	Standardok/módosítások, amelyek még nem hatályosak, de az EU befogadta 64
		2.30.3	Standardok/módosítások, amelyek még nem hatályosak és az EU nem fogadta be 64
	2.31		Előző időszakokra vonatkozó módosítások 66
3			Értékesítés nettó árbevétele 72
4			Egyéb működési bevétel 74
5			Aktivált saját teljesítmények 74
6			Alapanyagok és felhasznált készletek költsége 75
7			Igénybe vett szolgáltatások 75
8			Személyi jellegű ráfordítások 76
9	Egyéb működési ráfordítások 76
10	Értékcsökkenés és amortizáció 78
11	Pénzügyi bevételek és ráfordítások 78
12			Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből 79
13			Nyereségadók 80
14			Egyéb átfogó jövedelem 81
15			Teljes átfogó jövedelem 81

16	Egy részvényre jutó eredmény 82
17	Ingatlanok, gépek és berendezések 83
18	Vevői szerződésállomány 84
19	Egyéb immateriális javak 85
20	Eszközhasználati jog 87
21	Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek 88
22	Goodwill és üzleti kombinációk 89
22.1.	Goodwill 89
22.2.	Üzleti kombinációk 89
23	Nettó lízingbefektetés – hosszú lejáratú 90
24	Egyéb befektetések társult és közös vezetésű vállalkozásokban 90
25	Egyéb hosszú lejáratú eszközök 91
25.1	Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 91
25.2	Egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi eszközök 92
26	Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 92
27	Vevőkövetelések 92
28	Nyereségadó követelések és kötelezettségek 93
29	Nettó lízingbefektetés – rövid lejáratú 93
30	Készletek 94
31	Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök 94
32	Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök 96
33	Jegyzett tőke 97
34	Visszavásárolt saját részvények 97
35	Tőketartalék 97
36	Halmozott egyéb átfogó jövedelem 97
37	Nem ellenőrző részesedés 98
38	Céltartalékok 98
39	Hitelek, kölcsönök, kötvények – hosszú lejáratú 99
40	Lízing kötelezettségek 108
41	Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek110
41.1	Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 110
41.2	Egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek 110
42	Szállítói kötelezettségek111
43	Hitelek, kölcsönök, kötvények – rövid lejáratú111
44	Részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatos juttatások 112

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

44.1		Részvényalapú kifizetések tartaléka 112
44.2		Részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatos kötelezettségek 113
45		Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek114
46		Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek 114
47		Szegmens információ 115
48		Kockázatkezelés118
49		Pénzügyi instrumentumok 125
50		Kapcsolt felekkel történt tranzakciók128
51		Mérlegen kívüli tételek 129
51.1		Függő kötelezettségek 129
51.2		Kötelezettségvállalások és garanciák 129
52		Mérlegfordulónap utáni események129
53	Vállalkozás folytatásának elve133
54		A pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős bejegyzett IFRS könyvelő133
	Nyilatkozat134

Az Évközi tömörített konszolidált pénzügyi jelentést a Társaság Igazgatósága írásbeli döntéshozatal útján, 2025. év 08. hónap 28. napján a 1/2025. (VIII.28.) számú Igazgatósági Határozatával jóváhagyta. A Konszolidált pénzügyi jelentés magyar és angol nyelven készült, eltérés esetén a magyar nyelvű változat tekintendő irányadónak.

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás

	Megjegyzés	2025. I. félév	2024. I. félév
			Módosított*
Értékesítés nettó árbevétele	3	350 827	322 481
Egyéb működési bevétel	4	1 492	2 107
Értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek		352 319	324 588
összesen
Aktivált saját teljesítmények	5	7 840	8 446
Alapanyagok és felhasznált készletek költsége	6	-94 400	-91 517
Igénybe vett szolgáltatások	7	-65 096	-54 515
Személyi jellegű ráfordítások	8	-62 869	-55 292
Egyéb működési ráfordítások	9	-15 243	-21 374
Pénzügyi eszközök értékvesztése		-2 137	-2 460
Működési költségek		-237 608	-222 698
Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA)		122 551	110 336
Értékcsökkenés és amortizáció	10	-94 324	-90 239
Kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT)		28 227	20 097
Pénzügyi bevételek	11	15 416	3 567
Pénzügyi ráfordítások	11	-37 522	-42 705
Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások
eredményéből	12	-1 015	-399
Adózás előtti eredmény		5 106	-19 440
Nyereségadók	13	-6 254	-3 976
Adózott eredmény		-1 148	-23 416

A következő időszakban a konszolidált jövedelemre vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem:
Külföldi tevékenységek devizaátszámításakor felmerült árfolyamkülönbözetek		-3 556	859
A következő időszakban a konszolidált jövedelemre vonatkozó kimutatásban elszámolandó nettó egyéb átfogó jövedelem:		-3 556	859
Egyéb átfogó jövedelem	14	-3 556	859
Teljes átfogó jövedelem	15	-4 704	-22 557

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás (folytatás)

		2025. I. félév	2024. I. félév
			Módosított*
Egy részvényre jutó eredmény (Ft)	16
Alap		-3,84	-78,29
Hígított		-3,93	-79,97
Adózott eredményből:
Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész		-14 014	-28 213
Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész		12 866	4 797
Teljes átfogó eredményből:
Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész		-16 742	-27 658
Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész		12 038	5 101

	2025. I. félév	2024. I. félév
		Módosított*

Adózott eredmény	-1 148	-23 416
Vételár allokációs hatás	11 479	11 574
Korrigált adózott eredmény**	10 331	-11 842

**A korrigált adózott eredmény az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard alapján azonosított vételár allokáció tárgyidőszaki hatásától megtisztított adózott eredményt prezentálja.

Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

	Meg jegyzés	2025.06.30.	2024.12.31.

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök
Ingatlanok, gépek és berendezések	17	413 356	428 027
Vevői szerződésállomány	18	159 049	164 104
Egyéb immateriális javak	19	243 592	248 249
Eszközhasználati jog	20	158 490	146 974
Halasztott adókövetelés	21	2 706	2 289
Goodwill	22	272 010	274 249
Nettó lízingbefektetés - hosszú lejáratú	23	1 140	1 093
Befektetések társult és közös vezetésű
vállalkozásokban	24	9 193	5 870
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök	25	12 132	10 844
Egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi eszközök	25	1 928	1 557
Befektetett eszközök összesen		1 273 596	1 283 256

Forgóeszközök
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	26	76 282	60 559
Vevőkövetelések	27	107 181	118 903
Nyereségadó követelés	28	2 994	1 539
Nettó lízingbefektetés - rövid lejáratú	29	586	673
Készletek	30	13 727	11 049
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	31	2 191	3 070
Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök	32	45 113	29 335
Forgóeszközök összesen		248 074	225 128

Eszközök összesen		1 521 670	1 508 384
SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Saját tőke
Jegyzett tőke	33	5 981	5 981
Visszavásárolt saját részvények	34	-3 974	-3 519
Tőketartalék	35	133 492	133 492
Eredménytartalék		-85 813	-71 799
Részvényalapú kifizetések tartaléka	44	397	397
Halmozott egyéb átfogó jövedelem	36	18 020	20 748
Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke összesen		68 103	85 300
Nem ellenőrző részesedések	37	243 940	232 447
Saját tőke összesen		312 043	317 747

Hosszú lejáratú kötelezettségek
Céltartalékok – hosszú lejáratú	38	7 773	7 823
Hitelek, kölcsönök, kötvények - hosszú lejáratú	39	756 527	768 646
Részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatos	44	474	1 170
kötelezettség - hosszú lejáratú
Lízing kötelezettségek – hosszú lejáratú	40	139 539	130 015
Halasztott adókötelezettség	21	17 887	19 779
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek
	41	16 940	3 898
Egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen	41	1 034 940 174	573 931 904

Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás (folytatás)

	Meg jegyzés	2025.06.30.	2024.12.31.
Rövid lejáratú kötelezettségek
Szállítói kötelezettségek	42	81 861	116 026
Céltartalékok – rövid lejáratú	38	8 136	7 017
Hitelek, kölcsönök, kötvények - rövid lejáratú	43	33 739	10 051
Részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatos kötelezettség - rövid lejáratú	44	1 938	1 899
Lízing kötelezettségek – rövid lejáratú	40	28 599	29 828
Nyereségadó kötelezettség	28	2 974	2 733
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek	45	26 351	22 432
Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek	46	85 855	68 747
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen		269 453	258 733
Saját tőke és kötelezettségek összesen		1 521 670	1 508 384

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Konszolidált saját tőke változás kimutatás

	Megjegyzés	Jegyzett tőke	Vissza vásárolt saját részvények	Tőke tartalék	Eredmény tartalék	Részvény alapú kifizetések tartaléka	Halmozott egyéb átfogó jövedelem	Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke összesen	Nem ellenőrző részesedések	Saját tőke összesen
Egyenleg 2024. január 1-jén		5 981	-3 199	133 492	-25 963	397	11 856	122 564	233 261	355 825
Adózott eredmény					-28 213			-28 213	4 797	-23 416
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem	14						555	555	304	859
Teljes átfogó jövedelem		0	0	0	-28 213	0	555	-27 658	5 101	-22 557
Osztalék	37							0	-1 064	-1 064
Módosított egyenleg 2024. június 30-án		5 981	-3 199	133 492	-54 176	397	12 411	94 906	237 298	332 204
Adózott eredmény					-17 623			-17 623	-6 619	-24 242
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem	14						8 337	8 337	2 396	10 733
Teljes átfogó jövedelem		0	0	0	-17 623	0	8 337	-9 286	-4 223	-13 509
Saját részvény vétel	33		-320					-320		-320
Nem ellenőrző részesedések növekedése felvásárlás miatt	37							0	-611	-611
Osztalék	37							0	-17	-17
Egyenleg 2024. december 31-én		5 981	-3 519	133 492	-71 799	397	20 748	85 300	232 447	317 747
Adózott eredmény					-14 014			-14 014	12 866	-1 148
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem	14						-2 728	-2 728	-828	-3 556
Teljes átfogó jövedelem		0	0	0	-14 014	0	-2 728	-16 742	12 038	-4 704
Saját részvény vétel			-455					-455		-455
Osztalék	37							0	-545	-545
Egyenleg 2025. június 30-án		5 981	-3 974	133 492	-85 813	397	18 020	68 103	243 940	312 043

Konszolidált cash-flow kimutatás

	Meg jegyzés	2025.06.30.	2024.06.30.
			Módosított*
Működési tevékenységből származó cash flow
Adózás előtti eredmény		5 106	-19 440
Korrekciók:
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint
eszközhasználati jog után elszámolt értékcsökkenés és amortizáció	10	56 435	54 936
Immateriális javak amortizációja és értékvesztése, valamint
goodwill értékvesztése	10	38 314	36 180
Egyéb értékvesztés változása	9	2 581	-662
Céltartalékok változása	38	1 270	1 476
Egyéb pénzügyi bevételek/ráfordítások		30 324	29 441
Árfolyamváltozás hatása	11	-8 250	7 370
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok
eredményéből	12	1 015	399
Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítésén elért		-59	0
eredmény
Fizetett nyereségadó		-9 727	-6 698
Működő tőke változásai
Vevő követelések változása	27	7 686	8 706
Készletek változása	30	-2 127	-4 729
Szállítók változása	41	-31 843	-22 997
Egyéb követelések és kötelezettségek változása		18 134	-10 874
Működési tevékenységből származó nettó cash flow		108 859	73 108
Befektetési tevékenységből származó cash flow
Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó
bevétel		50	2 385
Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése	17	-29 208	-37 650
Immateriális javak értékesítéséből származó bevétel		76	7
Immateriális javak beszerzése	19	-29 346	-23 328
Értékpapírok értékesítéséből származó bevétel	25	0	16
Egyéb befektetések megszerzése		-4 340	-6 043
Befektetések után kapott osztalékok és kamatok		1 373	0
Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow		-61 395	-64 613
Finanszírozási tevékenységből származó cash flow
Hitelek, kölcsönök felvétele/törlesztése	39	-1 240	7 849
Lízing kötelezettségek tőkerészének törlesztése		-24 870	-10 975
Visszavásárolt és kibocsátott saját részvények		-455	0
Fizetett kamatok	10	-3 945	-7 102
Nem ellenőrző részesedéseknek fizetett osztalék		-545	-656
Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow		-31 055	-10 884
Árfolyamváltozás hatása		-686	87
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek nettó
állományváltozása		15 723	-2 302
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek állománya az	26	60 559	53 175
időszak elején
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek állománya az időszak végén		76 282	50 873

1 Általános rész

1.1. A Csoport bemutatása

4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (4iG Nyrt.) Magyarországon bejegyzett társaság (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), tevékenységét a magyar jogszabályok előírásainak megfelelően végzi, számviteli és pénzügyi nyilvántartásait a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint vezeti, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) "Prémium" kategóriájában kereskednek.

A 4iG Nyrt. és leányvállalatai együttesen alkotják a 4iG Csoportot (továbbiakban "4iG Csoport", "Csoport", "Cégcsoport").

A 4iG Csoport felett nem rendelkezik másik vállalat önálló kontrollal.

A 4iG Csoport fő tevekénységei közé a teljes körű telekommunikációs szolgáltatások, a telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése, illetve a platformfüggetlen, egyedi szoftvertervezés és – fejlesztés, a teljes körű nagyvállalati IT megoldások tervezése, kivitelezése, IT üzemeltetés és támogatás, szervizszolgáltatás, ERP (komplex vállalatirányítási) rendszerek üzemeltetése, banki adatszolgálat teljes körű támogatása, dokumentum- és ügykezelő rendszerek fejlesztése, üzemeltetése tartozik.

A "Társaság" vagy "a Társaság" a 4iG Nyrt-re mint önálló gazdálkodó egységre utal, leányvállalatai nélkül.

Jelen pénzügyi jelentés megtekinthető a Társaság weboldalán is: www.4ig.hu.

1.2. A beszámoló készítésének alapja

i) A beszámoló elfogadása és nyilatkozat

Az Igazgatóság a 2025. június 30-i fordulónapra készített évközi tömörített konszolidált pénzügyi kimutatásokat 2025. augusztus 28-án fogadta el.

Az évközi tömörített konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában közzétett és rendeletileg beépített Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. Az IFRS-ek a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) által kibocsátott standardok és értelmezések.

A 2025. június 30-án végződő hat hónapra vonatkozó időközi pénzügyi kimutatások az IAS 34 Időközi pénzügyi beszámolás standard szerint készültek, és azokat a Csoport 2024. december 31-én végződő évre vonatkozó legutóbbi éves konszolidált pénzügyi kimutatásaival (legutóbbi éves pénzügyi kimutatások) összhangban kell értelmezni. Ezek a kimutatások nem tartalmazzák mindazon információkat, amelyek egy, az IFRS számviteli standardok szerint elkészített teljes pénzügyi kimutatáshoz szükségesek, ugyanakkor kiválasztott magyarázó megjegyzések bemutatásra kerülnek annak érdekében, hogy ismertessék azokat az eseményeket és tranzakciókat, amelyek lényegesek a Csoport pénzügyi helyzetében és teljesítményében a legutóbbi éves pénzügyi kimutatások óta bekövetkezett változások megértéséhez.

Az évközi tömörített konszolidált pénzügyi kimutatások adatai millió HUF-ban kerülnek bemutatásra, a legközelebbi millió HUF-ra kerekítve, kivéve amikor az másként kerül feltüntetésre.

A jelentés tartalmazza a 2025. június 30-ával végződő időszakra vonatkozó évközi tömörített konszolidált, nem auditált pénzügyi kimutatásokat. A konszolidált pénzügyi jelentés tartalmazza az előző időszak vonatkozó összehasonlító adatait. Az évközi tömörített konszolidált pénzügyi kimutatásokban bemutatásra kerül egy módosított átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás 2024. június 30-i időponttal, az összehasonlító időszak visszamenőleges korrekciója miatt. További információért lásd a 2.31. Az előző időszakra vonatkozó módosítások közzététele megjegyzést.

ii) A beszámoló készítésének alapja (Megfelelőségi nyilatkozat)

Az évközi tömörített pénzügyi kimutatásoknak a 4iG Csoport pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét és pénzforgalmát a valósággal összhangban kell bemutatnia. A valós bemutatás megköveteli az gazdasági, egyéb események és feltételek hatásainak a hű bemutatását a Keretelvekben meghatározott eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások definíciói és megjelenítési kritériumai szerint.

A Csoport pénzügyi éve 2025. január 1-től december 31-ig tart. Az évközi tömörített pénzügyi kimutatások fordulónapja: 2025. június 30.

Az évközi tömörített konszolidált pénzügyi kimutatásokban az értékelés alapja elsősorban a bekerülési értéken való értékelés, ez alól kivételt képeznek azok az eszközök és kötelezettségek, pénzügyi instrumentumok, amelyek értékelése valós értéken történik az eredménykimutatással szemben (FVTPL), illetve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVTOCI).

iii) Vállalkozás folytatása

Az évközi tömörített konszolidált pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Csoport a belátható jövőben folytatni fogja működését anélkül, hogy a vezetőség szándékában állna a társaság megszűntetése vagy a működési tevékenység jelentős csökkentése.

iv) Jelentős számviteli megítélések, becslések és feltételezések

Az IFRS-nek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítéléseket, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, amelyek hatással vannak az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére, a kapcsolódó közzétételekre, valamint a függő kötelezettségre vonatkozó közzétételekre. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között észszerűnek tekinthetők és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, amennyiben a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti.

Ez a megjegyzés áttekintést nyújt azokról a területekről, amelyek nagyobb fokú vagy összetettebb megítélést, becslést igényeltek. Az egyes becslésekkel és megítélésekkel kapcsolatos részletes információkat az egyes megjegyzések tartalmazzák.

A jelentős becsléseket vagy megítéléseket igénylő területek a következők:

a tényleges fizetendő adó és a tényleges adóráfordítás becslése egy bizonytalan adó pozícióhoz kapcsolódóan – 13. Nyereségadók megjegyzés,
egyes pénzügyi eszközök valós értékének a becslése 25.1 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és 31. Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök megjegyzések,
az ingatlanok, gépek és berendezések becsült hasznos élettartalma 17. Ingatlan, gépek, berendezések megjegyzés,
lízing elszámolásokkal kapcsolatos becslési bizonytalanságok és megítélések 20. Eszközhasználati jog és 40. Lízing kötelezettségek megjegyzések,
immateriális javak becsült hasznos élettartalma 19. Egyéb immateriális javak megjegyzés,
a függő kötelezettségek és a függő vételi ár valós értékének becslése egy üzleti kombinációban – 22.2. Üzleti kombinációk megjegyzés,
a bevétel elszámolása és az ügyleti ár felosztása 3. Értékesítés nettó árbevétele megjegyzés,
az elhatárolt adóveszteségekre vonatkozó halasztott adókövetelés kimutatása 21. Halasztott adókövetelés és kötelezettség megjegyzés,
pénzügyi eszközök értékvesztése 9. Egyéb működési ráfordítások megjegyzés,
konszolidációs döntés és a társulási megállapodások besorolása 24. Befektetések társult és közös vezetésű vállalkozásokba megjegyzés,
goodwill értékvesztés 22. Goodwill és üzleti kombinációk megjegyzés.
A Csoport megbízóként vagy ügynökként jár el a vevőkkel való különböző kapcsolatokban, további információk a 3. Értékesítés nettó árbevétel megjegyzésben találhatóak.

2 A számviteli politika lényeges elemei

Az alábbi fejezet mutatja be a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikákat, illetve a konszolidált beszámoló elkészítésének alapjait. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakoknál.

2.1 A konszolidáció alapja

A konszolidált pénzügyi kimutatások a 4iG és leányvállalatainak pénzügyi kimutatásait tartalmazza. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést, ha a Csoport ki van téve a befektetést befogadóban való részvételéből származó változó hozamoknak, vagy a hatalma révén jogokkal rendelkezik ahhoz, hogy befolyásolja ezt a hozamot. A 4iG kizárólag akkor gyakorol ellenőrzést a befektetést befogadó felett, ha az alábbiak mindegyikével rendelkezik:

hatalommal/irányítással rendelkezik a befektetést befogadó felett (azaz olyan meglévő joga van, amely lehetővé teszi, hogy a befektetése tevékenységét irányítsa),
a befektetést befogadóban való részvételéből származó változó hozamoknak való kitettség vagy ezekkel kapcsolatos jogok,

• az a képesség, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát a befektetőt illető hozamok összegének befolyásolására használja.

Általánosságban vélelmezhető, hogy a szavazatok többsége ellenőrzést eredményez. Ezen feltételezés alátámasztása érdekében, amikor a Társaság egy befektetéshez kapcsolódó szavazati vagy hasonló jogok többségénél kevesebbel rendelkezik, a 4iG minden releváns tényt és körülményt figyelembe vesz annak megítélése során, hogy rendelkezik-e ellenőrzéssel egy befektetés felett, beleértve a következőket:

a befektetés egyéb szavazattulajdonosaival kötött szerződéses megállapodások,
egyéb szerződéses megállapodásokból eredő jogokat,
a Csoport szavazati jogait és potenciális szavazati jogait.

A Csoport újraértékeli, hogy rendelkezik-e ellenőrzéssel a befektetés felett, ha a körülmények azt jelzik, hogy az ellenőrzés fent említett egy vagy több elemében változás történt. Leányvállalatok konszolidálása akkor kezdődik, amikor a 4iG ellenőrzést szerez leányvállalatai felett és akkor szűnik meg, ha ezt az ellenőrzési jogosultságot elveszti.

Az év során megszerzett vagy elidegenített leányvállalati eszközei, kötelezettségei, bevételei és ráfordításai attól az időponttól kezdve szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, amikor a 4iG megszerzi az ellenőrzést, addig az időpontig, amikor a Csoport megszünteti az ellenőrzést a leányvállalati felett.

A tárgyévi eredmény és az OCI minden egyes összetevője a Csoport anyavállalatának tulajdonosaihoz és a nem ellenőrző részesedésekhez kerül hozzárendelésre, még akkor is, ha ez azt eredményezi, hogy a nem ellenőrző részesedéseknek negatív egyenlege van.

A leányvállalat tulajdonosi részesedésének ellenőrzés elvesztése nélkül változását, saját tőkén belüli tranzakcióként szükséges elszámolni. Ha a Csoport elveszíti a kontrollját egy leányvállalata felett, elidegenítésre kerülnek a kapcsolódó eszközök (beleértve a goodwillt is), kötelezettségek, nem ellenőrző részesedések és a tőke egyéb elemei, míg ezzel párhuzamosan bármiféle nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A megmaradt befektetés valós értéken kerül kimutatásra.

Leányvállalatok

A teljeskörűen konszolidált leányvállalatok az alábbi táblázatban szerepelnek a 2025. június 30-án végződő időszakra vonatkozóan:

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Leányvállalat megnevezése	Közvetlen többségi tulajdonos	Konszolidá cióba bevonás időpontja	Szerzés módja	Tulajdoni hányad 2025. 06.30-án	Tulajdoni hányad 2024. 12.31-én
"Digitális Átállásért" Nonprofit Kft.	4iG Távközlési Holding Zrt.	2022.03.31.	apportálás	62,10%	76,78%
4iG Befektetési Kft.	4iG Nyrt.	2025.03.19.	alapítás	100,00%	n.a.
4iG ComCo Holding Zrt.	4iG Távközlési Holding Zrt.	2023.08.02.	alapítás	62,10%	76,78%
4iG Hírközlési Infrastruktúra Zrt.	4iG Távközlési Holding Zrt.	2024.11.19.	alapítás	62,10%	76,78%
4iG Informatikai Zrt.	4iG Nyrt.	2025.01.01.	leválás	100,00%	n.a.
4iG InfraCo Holding Zrt.	4iG Távközlési Holding Zrt.	2023.08.02.	alapítás	62,10%	76,78%
4iG International Telco Holding Kft.	4iG Távközlési Holding Zrt.	2022.02.23.	alapítás	62,10%	76,78%
4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.	4iG Távközlési Holding Zrt.	2024.10.28.	alapítás	62,10%	76,78%
4iG Távközlési Holding Zrt.	4iG Nyrt.	2022.03.31.	apportálás	62,10%	76,78%
4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.	4iG Nyrt.	2024.02.21.	alapítás	100,00%	100,00%
ACE Network Zrt.	4iG Informatikai Zrt.	2021.04.14.	vásárlás	70,00%	70,00%
AH Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.	4iG InfraCo Holding Zrt.	2024.09.01.	leválás	62,10%	76,78%
AH Média Kereskedelmi Zrt.	4iG ComCo Holding Zrt.	2024.09.01.	leválás	62,10%	76,78%
Albania Telecom Invest AD	4iG International Telco Holding Kft.	2022.03.21.	vásárlás	62,10%	76,78%
BRISK Digital Group Kft.	4iG Nyrt.	2022.11.15.	vásárlás	75,00%	75,00%
BRISK Digital Hungary Kft.	BRISK Digital Group Kft.	2022.11.15.	vásárlás	75,00%	75,00%
BRISK Digital International Kft.	BRISK Digital Group Kft.	2022.11.15.	vásárlás	75,00%	75,00%
CarpathiaSat Zrt.	4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.	2020.08.17.	alapítás	100,00%	100,00%
DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.	4iG ComCo Holding Zrt.	2022.01.03.	vásárlás	62,10%	76,78%
D-Infrastruktúra Távközlési Kft.	4iG InfraCo Holding Zrt.	2024.07.01.	kiválás	62,10%	76,78%
Humansoft Szerviz Kft.	4iG Informatikai Zrt.	2019.04.17.	alapítás	100,00%	100,00%
Hungaro DigiTel Kft.	Portuguese Telecommunication Investments Kft.	2021.05.12.	vásárlás	100,00%	100,00%
INNObyte Zrt.	4iG Informatikai Zrt.	2020.10.14.	vásárlás	100,00%	100,00%
INNOWARE Kft.	INNObyte Zrt.	2020.10.14.	vásárlás	100,00%	100,00%
Invitech ICT Infrastructure Kft.	4iG InfraCo Holding Zrt.	2024.07.01.	kiválás	62,10%	76,78%
Invitech ICT Services Kft.	4iG ComCo Holding Zrt.	2021.09.30.	vásárlás	62,10%	76,78%
InviTechnocom Kft.	Invitech ICT Infrastructure Kft.	2021.09.30.	vásárlás	62,10%	76,78%
ONE Albania sh.a.	Albania Telecom Invest AD	2022.03.21.	vásárlás	73,92%	73,92%
ONE Crna Gora d.o.o.	4iG International Telco Holding Kft.	2021.12.21.	vásárlás	62,10%	76,78%
ONE MACEDONIA TELECOMMUNICATIONS DOOEL Skopje	4iG Távközlési Holding Zrt.	2024.10.18.	alapítás	62,10%	76,78%
ONE Magyarország Zrt.	4iG ComCo Holding Zrt.	2023.01.31.	vásárlás	62,10%	54,13%
Poli Computer PC Kft.	4iG Informatikai Zrt.	2021.06.01.	vásárlás	100,00%	100,00%
Portuguese Telecommunication Investments Kft.	4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.	2021.05.12.	vásárlás	100,00%	100,00%
Rheinmetall 4iG Digital Services Kft.	4iG Informatikai Zrt.	2022.11.16.	alapítás	51,00%	51,00%
Rotors & Cams Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Veritas Consulting Kft.	4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. 4iG Informatikai Zrt.	2024.12.23. 2019.09.10.	vásárlás vásárlás	55,00% 100,00%	55,00% 100,00%
V-Hálózat Távközlési Zrt.	4iG InfraCo Holding Zrt.	2025.01.01.	kiválás	62,10%	n.a.

A 2024. december 31-én megvalósult a 4iG Nyrt. leválás útján történt szétválása, így 2025. január 1-jétől megkezdte működését a 4iG Informatikai Zrt., amely a 4iG informatikai divízióját foglalja magába. A leválás keretében történt vagyonátruházás révén 2025. január 1.jétől a 4iG Informatikai Zrt. leányvállalatává vált az ACE Network Zrt., a Humansoft Szerviz Kft., az INNObyte Zrt., Poli Computer PC Kft., Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. és a Veritas Consulting Kft.

december 31-én megvalósult a One Magyarország Zrt. kiválás útján történt szétválása, így 2025. január 1-jétől megkezdte működését a V-Hálózat Távközlési Zrt., amely az infrastruktúra divíziót foglalja magába.
március 19-én megalapításra került a 4iG Befektetési Kft., amelynek 100%-os tulajdonosa a 4iG Nyrt.
május 15-én a 4iG Távközlési Holding Zrt. és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. részvény adásvételi szerződést írtak alá, valamint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. követelések apportálása útján tőkeemelést hajtott végre a 4iG Távközlési Holding Zrt-ben. A többlépéses tranzakció eredményeként a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonrésze a 4iG Távközlési Holding Zrt-ben 37,90%-ra nőtt (a korábbi 23,22%-ról), míg a 4iG Nyrt. részesedése 62,10%-ra csökkent (a korábbi 76,78%-ról). A 4iG Távközlési Holding Zrt. egyedüli, közvetlen tulajdonosa lett a One Magyarország Zrtnek és a V-Hálózat Távközlési Zrt-nek.
május 26-án a 4iG Nyrt. a Rotors & Cams Zrt-ben fennálló 55%-os részvénycsomagját apportálta a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-be.
június 17-én a 4iG ComCo Holding Zrt. a 4iG Távközlési Holding Zrt-től megszerezte a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. törzstőkéjének 100%-át megtestesítő üzletrészét, az Invitech ICT Services Kft. törzstőkéjének 100%-át megtestesítő üzletrészét, az AH Média Kereskedelmi Zrt. alaptőkéjének 100%-át kitevő, "A" sorozatú törzsrészvényeket, a One Magyarország Zrt. alaptőkéjének 100%-át kitevő "A" sorozatú törzsrészvényeket.
június 17-én a 4iG InfraCo Holding Zrt. a 4iG Távközlési Holding Zrt-től megszerezte az Invitech ICT Infrastructure Kft. törzstőkéjének 100%-át megtestesítő üzletrészét, az AH Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. által kibocsátott, alaptőkéjének 100%-át kitevő törzsrészvényt, valamint a V-Hálózat Távközlési Zrt. által kibocsátott, alaptőkéjének 100%-át kitevő törzsrészvényt.

Társult és közös vezetésű vállalkozások

A leányvállalatokon túlmenően 2022. október 6-án a 4iG Nyrt. megszerezte az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő Space-Communications Ltd. részvénycsomagjának 9,538%-át. 2023. február 21-én tőkeemeléssel 9,538%-ról 20%-ra növelte a Space-Communications Ltd-ben fennálló részesedését a Csoport. A Csoport a tőkeemelést követően jelentős befolyást szerzett a Space-Communications Ltd-ben, emiatt ezen időponttól társult vállalkozásként kerül kimutatásra.

2023 október 2-án megalakult a RAC Antidrone Zrt., amelyben a 4iG Nyrt. 25%-os, a Rotors & Cams Zrt. pedig 50%-os részesedéssel rendelkezett. Azonban 2024. decemberében a Rotors & Cams Zrt. eladta többségi részesedését a RAC Antidrone Zrt-ben. Ennek eredményeként, bár a Rotors & Cams Zrt. leányvállalattá vált, a Csoport elveszítette a közvetett irányítást a RAC Antidrone Zrt. felett, amelyet ezt követően társult vállalkozássá sorolt át. 2025. május 26-án a 4iG Nyrt. a RAC Antidrone Zrt-ben fennálló 25%-os részvénycsomagját apportálta a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-be.

május 2-án a REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. 45%-os részvénycsomagját a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vásárolta meg. Értékelésünk szerint, bár a Csoport részesedése a REMRED Technológiai Fejlesztő Zrt-ben nem éri el az 50%-ot, a társaságot az IFRS 11 Közös megállapodások standard alapján közös vezetésű vállalatnak tekintjük, mivel a tulajdonosok bizonyos stratégiai döntésekben egyhangú határozathozatalra kötelezettek, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó döntéseket is közösen hozzák meg a tulajdonosok.
június 30-án a társult és közös vezetésű vállalkozásokat az alábbi tábla mutatja:

Társult/közös vezetésű vállalat megnevezése	Szerzés időpontja	Szerzés módja	Tulajdoni hányad 2025.06.30-án	Tulajdoni hányad 2024.12.31-én
RAC Antidrone Zrt.	2023.10.02.	alapítás	25%	25%
REMRED Technológia Fejlesztő Zrt.	2024.05.02.	vásárlás	45%	45%
Space-Communications Ltd.	2021.10.11.	vásárlás	20%	20%

2.2 Külföldi pénznemek

A Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásai forintban (HUF) kerülnek bemutatásra, amely egyben az anyavállalat funkcionális pénzneme is. Minden egyes társaság esetében a Csoport meghatározza a funkcionális pénznemet, és az egyes társaságok pénzügyi kimutatásaiban szereplő tételeket ezen a meghatározott funkcionális pénznem alapján értékeli.

Tranzakciók és egyenlegek

A külföldi devizában lebonyolított tranzakciókat a Csoport tagjai kezdetben a megfelelő funkcionális pénznem aktuális árfolyamán rögzítik, azon a napon, amikor a tranzakció először megfelel a megjelenítés feltételeinek.

A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek (monetáris tételek) a mérlegfordulónapi MNB árfolyamon kerülnek forintra (HUF) átszámításra. Az ilyen ügyletek teljesítéséből, valamint a monetáris eszközök és kötelezettségek év végi funkcionális pénznemre történő átváltásából származó árfolyamnyereségek és árfolyamveszteségek az eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre.

Az év végi árfolyamon történő átszámítás nem vonatkozik azokra a nem monetáris tételekre, amelyek bekerülési értéken vannak értékelve. A külföldi pénznemben valós értéken értékelt nem monetáris eszközök és kötelezettségek a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes devizaárfolyamon kerülnek átváltásra.

Csoport tagjai

Konszolidációs célból a Csoport prezentációs pénznemétől (HUF) eltérő funkcionális pénznemmel rendelkező 4iG cégek eredményeit és pénzügyi helyzetét a következőképpen számítja át a prezentációs pénznemre:

(i) az egyes bemutatott pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások eszközeit és kötelezettségeit az adott beszámolási időszak végén érvényes záróárfolyamon számítják át,
(ii) az egyes eredménykimutatások bevételeit és ráfordításait az ügyletek időpontjában érvényes árfolyamon számítják át, gyakorlati okokból a költség-haszon elv figyelembevételével a jelentést készítő gazdálkodó egység az időszak havi átlagárfolyamát használhatja a bevételek, illetve ráfordítások átváltásához.
(iii) a tőkeelemek historikus értéken kerülnek átváltásra;
(iv) minden ebből eredő árfolyamkülönbözetet az egyéb átfogó jövedelemben (OCI-ban) átváltási különbözet (CTA) néven számolnak el.

A külföldi gazdálkodó egység akvizíciójából származó goodwill az adott időszak záró árfolyamán kerül átszámításra.

2.3 Értékesítés nettó árbevétele

A Csoport bevételt számol el a vevőkkel kötött szerződéseiből (IFRS 15) és bérbeadói tevékenységeiből (IFRS 16), ahol a bérleti díjat egyenletesen, lineáris módon számolja el. A lízingbeadó tevékenységére vonatkozó részletek a 2.16. Lízingek megjegyzésben találhatóak.

Az IFRS 15 előírásai szerint a Csoportnak az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében olyan összegű bevételt kell megjelenítenie, amely azt az ellenértéket tükrözi, amelyre a Csoport az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosult. Ezt az alapelvet az öt lépcsős modell segítségével alkalmazza a Csoport.

1.lépés: A vevői szerződés azonosítása

Egy vevővel kötött szerződés akkor tartozik az IFRS 15 standard hatálya alá, ha az IFRS által meghatározott feltételek mindegyike teljesül. Ha a vevői szerződésekben nem teljesül minden kritérium, a Csoport tovább folytatja a szerződés értékelését, hogy meghatározza, hogy ezt követően teljesülnek-e a kritériumok. Ettől a ponttól a Csoport alkalmazza az IFRS 15 standardot a szerződésekhez.

Szerződésmódosítások

Ha egy szerződés hatóköre és ára növekszik és az árban lévő növekedés megegyezik a további ígért termékek és szolgáltatások egyedi értékesítési árával, a szerződésmódosítás egy különálló vevői szerződésként kerül elszámolásra. Más esetben a szerződésmódosítás a jelenlegi vevői szerződés könyvelésének módosításával kerül elszámolásra. Az ilyen módosítás vagy a jövőre nézve, vagy visszamenőleg kerül elszámolásra attól függően, hogy a leszállítandó, fennmaradó áruk és szolgáltatások elkülönülnek a módosítás napján azoktól, amelyek leszállításra kerültek a szerződésmódosítás előtt.

2.lépés: Szerződésben szereplő teljesítési kötelem azonosítása

A Csoportnak szerződéskötéskor értékelnie kell a vevői szerződésben ígért árukat vagy szolgáltatásokat, és teljesítési kötelemként kell azonosítania egy áru vagy szolgáltatás (áru- vagy szolgáltatáscsomag) elkülöníthető vagy olyan különálló áruk vagy szolgáltatások sorozatát, amelyek lényegében azonosak, és amelyek vevőnek való átadása azonos minta szerint történik.

A termékek és szolgáltatások különállóak, ha a következő feltételek teljesülnek:

a vevő az árut vagy szolgáltatást vagy önmagában vagy a számára könnyen elérhető más erőforrásokkal együtt hasznosítani tudja, és
a Csoportnak az áru vagy szolgáltatás vevő számára való átadására vonatkozó ígérete a szerződésben szereplő egyéb ígéretektől elkülönülten azonosítható

A Csoport megvizsgálja, hogy a szerződésben vannak-e más olyan ígéretek, amelyek különálló teljesítési kötelemnek tekinthetők, amelyekhez a tranzakciós ár egy részét kell allokálni, valamint, hogy a megállapodásaiban ügynökként vagy megbízóként jár el.

Megbízó vagy ügynök besorolás szempontjai

Amikor harmadik fél is részt vesz a szerződésben szerepelő ígéretek teljesítésében a Csoport megvizsgálja, hogy az adott ügylet vonatkozásában megbízónak vagy ügynöknek minősül-e a vevőnek tett ígéret jellegének értékelésével:

A Csoport megbízónak minősül (és ezért a bevételt bruttó alapon számolja el), ha az ígért terméket vagy szolgáltatást kontrollálja azelőtt, hogy azt átadná a vevőnek.
A Csoport ügynöknek minősül (és ezért bevételként számolja el azt a nettó összeget, amelyet az ügynöki szolgáltatásaiért visszatart), ha szerepe az, hogy egy másik gazdálkodó egység számára megszervezze az áruk vagy szolgáltatások nyújtását.

A Csoport arra a következtetésre jutott, hogy a megállapodásaiban általánosságban megbízóként vesz részt - bizonyos informatikai szoftverlicencek és támogató megállapodások kivételével -, mivel jellemzően ellenőrzéssel bír az áruk vagy szolgáltatások felett, mielőtt azokat átadná az ügyfélnek.

A Csoport minden egyes szerződést értékel, hogy meghatározza az adott megállapodásban azonosítható teljesítési kötelmek számát, és ennek megfelelően számolja el a bevételt. Fontos kiemelni, hogy sok esetben a szerződések nem tartalmaznak külön azonosítható teljesítési kötelmeket. Ilyen esetekben az IFRS 15 szerint a teljesítési kötelmek nem tekinthetők különállónak.

Az értékesítés utáni támogatási és jótállási szolgáltatások esetében is külön-külön kell értékelni, hogy azok különálló teljesítési kötelemnek minősülnek-e. A jogszabályban előírt garanciákat általában nem tekintjük különálló teljesítési kötelemnek, míg a jogszabályi kötelezettségen túlmenően önkéntesen nyújtott kiterjesztett garanciális szolgáltatásokat jellemzően különálló teljesítési kötelemnek tekintjük.

3.lépés: A tranzakciós ár meghatározása

A tranzakciós ár az az ár, amelytől a Csoport elvárja, hogy az áruk vagy szolgáltatások átadásáért várakozása szerint jogosultságot szerez. A termékek és szolgáltatások tranzakciós árának meghatározásakor a Csoport figyelembe veszi a változó ellenértéket és a jelentős finanszírozási komponenst.

Változó ellenérték

Ahol egy szerződés változó ellenérték elemeket tartalmaz, a Csoport megbecsüli ezeknek a változó ellenérték elemeknek az összegét, amelyek felett jogosultságot fog szerezni a szerződés alatt. Az ellenértékösszeg diszkont, kedvezmény, visszatérítés, jóváírás, árengedmény, ösztönző, teljesítményjutalékok, kötbérek vagy hasonló jogcímek eredményeként változhat. A változó ellenértéket a szerződés megkötésekor kerül meghatározásra, és olyan mértékben veszi figyelembe a tranzakciós árban, amennyiben nagyon valószínű, hogy annak figyelembevétele nem fog jelentős bevétel visszaírást eredményezni a jövőben, amikor a bizonytalanság a későbbiekben megszűnik.

Jelentős finanszírozási komponens

Amennyiben az ellenértéket előre vagy utólag fizetik, a Csoport megvizsgálja, hogy a szerződés tartalmaz-e jelentős finanszírozási megállapodást, és ha igen, akkor az ígért ellenértéket módosítja a pénz időértékének hatásával. Gyakorlati megoldásként a 4iG úgy döntött, hogy nem módosítja az ellenérték ígért összegét a jelentős finanszírozási komponens hatásaival, ha a Csoport a szerződés megkötésekor arra számít, hogy a szerződéskötéskor a Csoport által a vevőnek ígért áru vagy szolgáltatás átadása és a vevő által az áru vagy szolgáltatás kifizetése közötti időszak egy év vagy annál rövidebb lesz.

4.lépés: A tranzakciós ár teljesítési kötelmekhez allokálása a szerződésben

Ahol a szerződésben több teljesítési kötelem szerepel, a Csoport allokálja a tranzakciós árat minden teljesítési kötelemhez tartozó relatív önálló eladási ár alapján szerződéskötéskor. Ha az önálló eladási ár nem közvetlenül azonosítható, akkor becsülni szükséges. A különálló eladási árak összesített értékéhez viszonyított összesített árengedményt a teljesítési kötelmek között a relatív különálló eladási ár alapján osztják fel. Bizonyos körülmények között helyénvaló lehet, hogy az ilyen árengedményt néhány, de nem az összes teljesítési kötelemhez hozzárendeljék.

A Csoport a magyar leányvállalatok esetében a tranzakciós ár allokációjára a portfólió megközelítés módszerét, míg a külföldi leányvállalatok esetében a részletes módszert alkalmazza. A két módszerrel kiszámított összegek között lényegében nincs különbség, mivel mindkét módszer az ügyleti árnak a teljesítési kötelmek közötti hasonló felosztását eredményezi.

5.lépés Bevétel elszámolása, amikor a Csoport teljesíti a teljesítési kötelmet

A bevételek az átadott ellenőrzéssel összhangban kerülnek elszámolásra, ami történhet folyamatosan vagy egy adott időpontban. Egy eszköz feletti ellenőrzés úgy definiálható, mint az eszköz használatának irányítására és az eszközből származó fennmaradó hasznok jelentős részének megszerzésére való képesség. Ez magában foglalja azt a képességet is, hogy megakadályozza, hogy mások irányítsák az eszköz használatát és az abból származó hasznok megszerzését. Az eszközzel kapcsolatos hasznok a közvetlenül vagy közvetve megszerezhető potenciális cash flow-k.

A Csoport a bevételeket folyamatosan számolja el, ha következő kritériumok közül valamely teljesül:

a vevő a Csoport teljesítésével egyidejűleg megkapja és felhasználja a Csoport általi teljesítésből származó hasznokat
a Csoport teljesítése olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést
a Csoport teljesítménye nem hoz létre a Csoport számára alternatív felhasználású eszközt, és a Csoportnak kikényszeríthető joga van az eddig teljesített teljesítésért járó fizetésre.

Ha a Csoport megállapítja, hogy a teljesítési kötelem folyamatosan kerül teljesítésre, úgy a standard előírja, hogy a Csoportnak egy olyan egyedi bevétel elszámolási módszert kell választania a vonatkozó teljesítési kötelemre vonatkozóan, amely hűen tükrözi a Csoport az áruk vagy szolgáltatások feletti ellenőrzés átadásával kapcsolatos teljesítményét. Ha a Csoportnak nincs ésszerű alapja az előrehaladás mérésére, a bevétel nem számolható el mindaddig, amíg az előrehaladás észszerűen nem mérhető. Hasonló teljesítési kötelmek esetén a Csoportnak következetesen kell alkalmaznia a választott módszert.

2.3.1. Főbb bevétel típusok

IT-vel kapcsolatos bevételek

Hardverértékesítés esetén a Csoport akkor számolja el a bevételt, amikor a hardver feletti ellenőrzés átszáll a vevőre. Ezt az egyes szállításokhoz kapcsolódó teljesítésigazolások is dokumentálják. A hardverértékesítések esetében a Csoport az IFRS 15 előírásai szerint mindig megbízónak minősül, mivel az eszköz az átadás előtt a Csoport ellenőrzése alatt áll.

A Csoport hivatalos viszonteladója bizonyos licenceknek, amelyek gyakran értékesítés utáni támogatással együtt kerülnek értékesítésre. A szoftver-/licencszerződések esetében a Csoport értékeli a szerződések tartalmát és az azokban foglalt teljesítési kötelmeket. A Csoport megvizsgálja, hogy harmadik fél részt vesz-e az ígért szolgáltatások teljesítésében, és ha igen, akkor azt is, hogy a Csoport megbízóként vagy ügynökként jár-e el. Amennyiben a 4iG kizárólagosan felelős a teljesítésért (beleértve a licencet és az értékesítés utáni támogatást), akkor a Csoport megbízónak minősül.

Ha a teljesítésben harmadik fél is részt vesz, a Csoport értékeli, hogy az áru vagy szolgáltatás az ő ellenőrzése alatt állt-e annak vevőhöz történő átadása előtt.

Amennyiben a Csoport nem gyakorolt ellenőrzést az átadás előtt az adott áru vagy szolgáltatás felett, akkor ügynöknek kell tekinteni. A Csoport jellemzően ügynöknek minősül olyan szerződések esetében, amelyek hozzáférési jogot biztosító licenceket tartalmaznak, vagy ahol a szoftvergyártó közvetlenül állítja elő a termékkulcsot, illetve az értékesítés utáni támogatást közvetlenül nyújtja az ügyfélnek. Az ilyen szerződésekből származó bevétel egy adott időpontban, nettó módon kerül elszámolásra, azaz a kapott ellenérték és a kapcsolódó költségek különbségeként.

Amennyiben az áru vagy szolgáltatás a Csoport ellenőrzése alatt áll, a Csoport megbízónak tekintendő. Az ellenőrzés megítéléséhez a Csoport azt vizsgálja, hogy képes-e irányítani a licenc felhasználását, például: van-e lehetősége azt más ügyfélnek értékesíteni. Az ilyen licencek jellemzően az ügyfél telephelyén kerülnek telepítésre.

Egyéb szolgáltatások (pl. üzemeltetési szolgáltatások) esetén a Csoport az ezekhez kapcsolódó bevételt megbízóként, a szolgáltatás időtartama alatt számolja el.

Összetett projektek esetében a Csoport értékeli, hogy a projekt megfelel-e az alábbi kritériumok valamelyikének a bevételek időbeli elszámolásához:

A vevő egyidejűleg kapja és fogyasztja a Csoport teljesítményéből származó hasznokat, mivel a Csoport teljesíti a kötelezettségeit,
A Csoport teljesítménye olyan eszközt (pl. befejezetlen munkát) hoz létre vagy értékesít, amely felett az ügyfél a létrehozás vagy fejlesztés pillanatától kezdve ellenőrzést szerez, vagy
A Csoport teljesítménye nem hoz létre olyan eszközt, amelyet a Csoport más módon hasznosíthatna, és a Csoportnak az addig teljesített teljesítésért kikényszeríthető joga van a fizetésre.

Ha a fenti kritériumok bármelyike teljesül, az előrehaladás mérésének megfelelő módszerét - akár a bemeneti, akár a kimeneti módszer - a projekt jellemzői alapján kell meghatározni, a korábban leírtak szerint. Ha a számlázás eltér a nyújtott szolgáltatástól, akkor szerződéses eszközt vagy kötelezettséget jelenítenek meg.

Vezetékes és mobil távközlésből származó bevételek

A Csoport másik fő bevételi forrása az ügyfeleknek a Csoport távközlési hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásokból és a kapcsolódó termékértékesítésből származik.

Az ügyfél előfizetési szerződései általában hang-, adat-, internet-, TV- vagy egyéb multimédiás szolgáltatásokat tartalmaznak. Az ilyen típusú megállapodások általában termékértékesítést vagy havi előfizetési és használat alapú forgalmi díjakat tartalmaznak.

Számos csomag tartalmaz szolgáltatás(ok)ra és eszköz(ök)re vonatkozó előfizetést. A csomagolt szolgáltatások esetében a Csoport az egyes termékeket vagy szolgáltatásokat külön-külön számolja el, ha azok különállóak - vagyis a csomagban egy termék vagy szolgáltatás a többi tételtől elkülönülten azonosítható, és ha az ügyfél részesülhet belőle. Az ellenérték a csomagban lévő különálló termékek és szolgáltatások önálló eladási árai alapján kerül felosztásra. Az önálló eladási árakat az eszközök és a távközlési szolgáltatások listaára alapján határozzák meg.

Olyan promóciós ajánlat esetén, amely kezdetben ingyenes szolgáltatási időszakot tartalmaz, a csoportnak mérlegelnie kell, hogy az ingyenes időszak alatt fennáll-e szerződéses kötelezettség. Ha van szerződéses kötelezettség a szolgáltatás igénybevételére az akciós időszakot követően (van szerződés az előfizetővel), a vonatkozó kedvezményt arányosan kell felosztani az egyes különálló teljesítmény kötelmekre. Ha a vevő nem kötelezi el magát a szolgáltatás igénybevételére, és bármikor lemondhatja a szolgáltatást ezen időszak alatt, a Csoport nem rendelhet bevételt az ingyenes időszakhoz.

Az IFRS 15 standard alapján a használaton alapuló ellenszolgáltatások általában nem kerülnek bele a tranzakciós árba (pl. további adatcsomagok), mivel a Csoport a szerződéskötés időpontjában nem jogosult az ellenszolgáltatásra. Az előfizetési díjakat abban az időszakban számolják el, amelyben azok felmerülnek.

A műsorszórási, hálózati csatlakozási, illetve hálózati karbantartási szolgáltatásokat jellemzően abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amikor a kapcsolódó teljesítmény kötelmek teljesülnek.

2.3.2. Szerződéses egyenlegek

Szerződéses eszköz

Ha a gazdálkodó egység az áruk vagy szolgáltatások átadásával teljesíti teljesítési kötelmeit, mielőtt a vevő az ellenértéket kifizette volna, vagy a fizetés esedékessé válna, akkor a Csoport szerződéses eszközt mutat ki, kivéve, ha azt követelésként jeleníti meg. A szerződéses eszköz a Csoport azon ellenértékre való jogosultságát testesíti meg, amelyre már az átadott áruk és szolgáltatások teljesítésével jogosulttá vált. A Csoport az IFRS 15 szerinti elszámolásból eredő szerződéses eszközöket a mérlegben az egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök és egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi eszközök között jeleníti meg.

Szerződéses kötelezettség

Ha a vevő ellenértéket fizetett, vagy a Csoport követelést mutat ki, mielőtt a Csoport átadná az árut vagy szolgáltatást, úgy a Csoport szerződéses kötelezettséget mutat ki abban az időpontban, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. A szerződéses kötelezettség a Csoport azon áruk és szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos kötelezettségét testesíti meg, amelyért a vevő már fizetett, de még nem került átadásra. A Csoport az IFRS 15 szerinti elszámolásból eredő szerződéses kötelezettségeket a mérlegben az egyéb rövid és hosszú lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek között jeleníti meg.

A szerződés megszerzésének költségei

A Csoportnak eszközként kell megjelenítenie a vevővel kötött szerződés megszerzésének járulékos költségeit, ha azok várhatóan meg fognak térülni. A szerződés megszerzésének járulékos költségei azok a költségek, amelyeket a Csoportnak a vevővel való szerződés megszerzése érdekében kell viselnie, és amelyek nem merültek volna fel, ha a szerződés nem jött volna létre (pl. értékesítési jutalék vagy ügynököknek fizetett "sikerdíjak"). A vevővel kötött szerződések megszerzésének költségeit lineárisan, a kapcsolódó áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásának várható időtartama alatt amortizálja. A Csoport úgy döntött, hogy ezeket a költségeket az immateriális eszközök egy külön során mutatja be, az amortizációjukat ugyanazon a soron tünteti fel, mint a IAS 38 hatálya alá tartozó egyéb immateriális javakét.

A szerződés teljesítésének költségei

Ha a vevővel kötött szerződés teljesítése során felmerült költségek nem tartoznak egy másik standard (pl. az IAS 2 Készletek, az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések vagy az IAS 38 Immateriális javak standard) hatálya alá, a Csoport csak akkor mutat ki eszközt a szerződés teljesítése során felmerült költségekhez kapcsolódóan, ha ezek a költségek megfelelnek a megjelenítési kritériumoknak. A Csoportnál ezek a költségek nem aktiválhatók, hanem a felmerüléskor költségként kerülnek elszámolásra.

2.4 Egyéb működési bevétel

Ezen a soron kerülnek bemutatásra azokból a tevékenységekből származó bevételek, amelyek nem tartoznak a Csoport fő tevékenységei közé. A bevételek a követelések ellenértékének a valós értékén kerülnek értékelésre.

2.5 Aktivált saját teljesítmények

A Csoport az IAS 38 Immateriális javak és az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések előírásainak megfelelően aktiválja a belső eszközök fejlesztésével kapcsolatosan felmerült költségeket, valamint az ingatlanok, gépek és berendezések könyv szerinti értékéhez kapcsolódó költségeket azok kezdeti megjelenítésekor.

2.6 Alapanyagok és felhasznált készletek költsége

Az alapanyagok és felhasznált készletek költségei a Csoport által értékesített áruk előállításának közvetlen költségeire, valamint a szolgáltatás közvetlen átadása során felmerült költségekre utalnak.

2.7 Igénybe vett szolgáltatások

A Csoport ezen a soron mutatja ki a külső felektől beszerzett, a napi működéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szolgáltatásokat.

2.8 Személyi jellegű ráfordítások

Munkavállalói juttatás a gazdálkodó egységtől a munkavállalók által elvégzett szolgálatért vagy a munkaviszony megszűnésére tekintettel adott ellenérték minden formája.

A Csoportnál a munkavállalói juttatások közé tartoznak a rövid távú munkavállalói juttatások, mint például a bérek, fizetések, bónuszok, valamint egyéb nem pénzbeli juttatások a jelenlegi munkavállalók számára. A rövid távú munkavállalói juttatások olyan (a végkielégítéstől eltérő) munkavállalói juttatások, amelyeket várhatóan teljes egészében kifizetnek azon éves beszámolási időszak végét követő tizenkét hónap eltelte előtt, amely alatt a munkavállalók a kapcsolódó szolgálatot teljesítették. Ezen kötelmek értékelése diszkontálás nélkül történik és a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor kerülnek ráfordításként elszámolásra. A rövid távú készpénzes bónusz- vagy nyereségrészesedési programok alapján várhatóan kifizetendő összegre kötelezettség keletkezik, ha a Csoportnak a munkavállaló által nyújtott múltbeli szolgáltatás eredményeként jogi vagy vélelmezett kötelme van ezen összeg kifizetésére, és a kötelem megbízhatóan becsülhető.

2.9 Egyéb működési ráfordítások

A működési költségek magukban foglalják a céltartalékképzés és -feloldás nettó összegét (amennyiben ráfordításként kerül besorolásra), a vevőkövetelések és készletek értékvesztésének és feloldásának nettó összegét (amennyiben ráfordításként kerül besorolásra), valamint azokat az adókat, amelyek nem tartoznak az IAS 12 Jövedelemadók standard szerinti nyereségadók körébe, illetőleg a büntetéseket és egyéb hasonló költségeket. A költségeket a kifizetett vagy fizetendő ellenérték valós értékén kell értékelni (amely nemcsak a szolgáltatás árát, hanem a közvetetten hozzárendelt díjakat is tartalmazza).

A Csoport a nyereségadóktól külön mutatja be a telekommunikációs szegmensben az extra nyereségés közműadót, valamint a környezetvédelmi termékdíjat és a gépjárműadót mind a telekommunikációs, mind az IT szektorban.

2.10 Értékcsökkenés és amortizáció

Az értékcsökkenés és amortizáció magába foglalja a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását és az immateriális javak amortizációját. Az eszközhasználati jogok értékcsökkenése is ezen a pénzügyi kimutatás soron kerül kimutatásra. Lásd a részleteket a 2.14. Ingatlanok, gépek és berendezések megjegyzésben és a 2.15. Immateriális javak megjegyzésben.

2.11 Pénzügyi bevételek/ráfordítások

A pénzügyi bevételek a következőket foglalják magukba: befektetések kamatbevétele, osztalékbevétel, értékesíthető pénzügyi eszközök értékesítéséből származó nyereség, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása. A kamatbevételeket az effektív kamatláb-módszer alkalmazásával a felmerülésükkor számolja el a Csoport. Az osztalékbevételeket azon a napon számolja el, amikor a Csoportnak a kifizetésre való joga keletkezik, ami a jegyzett értékpapírok esetében az osztalékfizetés időpontja.

A pénzügyi ráfordítások a következőket foglalják magukba: a hitelfelvételek kamatköltségei, a céltartalékok diszkontjának lebontása, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásai, valamint a pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés.

2.12 Nyereségadók

A nyereségadók tartalmaznak minden olyan belföldi és külföldi adót, amelyeknek alapja az adóköteles nyereség. A nyereségadók tartalmazzák az olyan adókat is, amelyeket a leányvállalatoknak, társult vállalkozásoknak, vagy közös vállalkozásoknak kell fizetniük a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek való felosztások után. Ezen adók az eredményben kerülnek kimutatásra az adott évben, kivéve azokat az összegeket, amelyek üzleti kombinációhoz kapcsolódnak vagy közvetlenül a tőkében, vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek kimutatásra.

Tényleges adó

A Csoportnál a magyar helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a társasági adó tényleges adóként kerül kimutatásra. A tényleges adó az az adó, ami várhatóan kifizetésre kerül vagy realizálható az adóhatóságtól az adott időszakra vagy a megelőző időszakra vonatkozóan az adóköteles nyereségből vagy veszteségből. Az adóköteles nyereség vagy veszteség becsléseken alapul, ha a pénzügyi kimutatásokat a vonatkozó adóbevallások benyújtása és a korábbi évek tekintetében fizetendő adó bármely korrekciója előtt engedélyezik. A jövedelemtől eltérő adók az egyéb működési költségek között kerülnek elszámolásra.

Halasztott adó

A halasztott adó a kötelezettség módszerrel kerül kimutatásra az átmeneti különbözetek esetében az eszközök és kötelezettségek adóalapja és a pénzügyi beszámolás céljaira vonatkozó könyv szerinti érték között.

A levonható átmeneti különbözetekre és az elhatárolható adóveszteségekre vonatkozó halasztott adókövetelések csak olyan mértékben kerülnek kimutatásra, amilyen mértékben valószínű, hogy a jövőbeni adóköteles nyereség rendelkezésre fog állni, amellyel szemben a levonások felhasználhatók lesznek. Halasztott adókötelezettséget kell kimutatni minden adóköteles átmeneti különbözetre, kivéve, ha a halasztott adókötelezettség a goodwill kezdeti megjelenítéséből, vagy egy eszköz, vagy kötelezettség kezdeti megjelenítéséből származik egy olyan ügyletben, amely nem üzleti kombináció, és az ügylet időpontjában nem befolyásolja sem a számviteli eredményt, sem az adózott eredményt/(adóveszteséget), és az ügylet időpontjában nem keletkeznek egyenlő adóköteles és levonható átmeneti különbözetek.

A halasztott adókövetelések könyv szerinti értékét minden fordulónapon felül kell vizsgálni és olyan mértékben szükséges lecsökkenteni, ameddig már nem valószínű, hogy elegendő adóköteles nyereség áll majd rendelkezésre a halasztott adókövetelés egészének vagy egy részének a felhasználásához. A meg nem jelenített halasztott adóköveteléseket minden fordulónapon újra kell értékelni, és olyan mértékben kell elszámolni, amilyen mértékben valószínűvé válik, hogy a jövőbeni adóköteles nyereség lehetővé teszi a halasztott adókövetelés megtérülését. A halasztott adókövetelések megtérülésének értékelésekor a Csoport ugyanazokra a becslési feltételezésekre támaszkodik, amelyeket máshol a pénzügyi kimutatásokban és egyéb vezetői jelentésekben is használnak.

A halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket azokkal az adókulcsokkal számolja a Csoport, amelyek várhatóan érvényesek lesznek abban az évben, amikor az eszköz kimutatásra vagy a kötelezettség rendezésre kerül, azon adókulcsok (és adótörvények) alapján, amelyeket a beszámolási időszakban elfogadtak vagy lényegében elfogadtak.

Az üzleti kombináció részeként megszerzett, de az adott időpontban az elkülönített megjelenítés feltételeit nem teljesítő adókedvezményeket utólag kell elszámolni, ha a tényekkel és körülményekkel kapcsolatos új információk megváltoznak. A korrekciót a goodwill csökkenéseként kell kezelni (ameddig nem haladja meg a goodwillt), ha az az értékelési időszakban merült fel, vagy az eredményben kell kimutatni.

A Csoport akkor és csak akkor nettósíthatja a halasztott adóköveteléseket és halasztott adókötelezettségeket, ha törvényesen érvényesíthető joga van a tárgyidőszaki adókövetelések és adókötelezettségek és a halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek beszámítására, amelyek ugyanazon adóhatóság által kivetett nyereségadóhoz kapcsolódnak, vagy ugyanaz az adóalany, vagy különböző adóalanyok, amelyek vagy nettó alapon kívánják teljesíteni a tárgyidőszaki adókötelezettségeket és -követeléseket, vagy az eszközöket egyidejűleg realizálni és a kötelezettségeket egyidejűleg kiegyenlíteni minden olyan jövőbeni időszakban, amelyben jelentős összegű halasztott adókötelezettség vagy -követelés fog várhatóan keletkezni vagy megtérülni.

2.13 Egy részvényre jutó eredmény (EPS)

A Csoport a konszolidált pénzügyi kimutatásokban az alap és a higított egy részvényre jutó eredményt (EPS) is bemutatja.

Az alap EPS úgy kerül meghatározásra, hogy az anyavállalat törzsrészvényeseire jutó tárgyévi eredmény elosztásra kerül az év során forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított EPS úgy kerül meghatározásra, hogy az anyavállalat törzsrészvény-tulajdonosaira jutó eredmény (az átváltható elsőbbségi részvények kamatával való kiigazítás után) elosztásra kerül az év során forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával, valamint azon törzsrészvények súlyozott átlagos számával, amelyeket az összes hígító hatású potenciális törzsrészvény törzsrészvénnyé történő átváltása esetén bocsátanának ki.

A Csoport közzéteszi azokat az instrumentumokat (beleértve a feltételesen kibocsátandó részvényeket is), amelyek a jövőben potenciálisan hígíthatják az egy részvényre jutó eredményt, de nem voltak figyelembe véve az egy részvényre jutó eredmény hígított értékének kiszámításakor, mivel azok a bemutatott időszak(ok)ra nézve nem hatnak hígító hatással.

2.14 Ingatlanok, gépek és berendezések

A Csoport tárgyi eszközei között szerepelnek az ingatlanok, járművek és egyéb berendezések. Az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tételének költségét eszközként akkor kell és csak akkor lehet megjeleníteni, ha valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Csoporthoz, továbbá annak bekerülési értéke megbízhatóan mérhető. A vásárolt vagy saját előállítású eszközök kezdeti értékelése bekerülési értéken történik. Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értéke magában foglalja annak vételárát, beleértve az importvámokat és vissza nem igényelhető forgalmi adókat, levonva a kapott kereskedelmi és mennyiségi engedményeket valamint azokat a költségeket, amelyek közvetlenül annak tulajdoníthatók, hogy az eszközt az ahhoz szükséges helyre és állapotba hozzák, hogy képes legyen a vezetés szándékainak megfelelő működésre, illetve az eszköz leszerelésének, eltávolításának és a helyszín helyreállításának előzetesen becsült költségeit.

A Csoport a bekerülési érték modellt alkalmazza, mint követő értékelés a Csoport tárgyi eszközeire vonatkozóan, amely szerint az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értéken kerülnek bemutatásra, csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel amennyiben van ilyen.

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Az értékcsökkenés az eredményben lineáris módszerrel kerül elszámolásra az ingatlanok, gépek és berendezések egyes elemeinek becsült hasznos élettartama alatt, az értékcsökkenthető eszközérték alapján. Az eszköz értékcsökkenthető összege a bekerülési érték, csökkentve a maradványértékkel. Földterület és befejezetlen beruházások esetén értékcsökkenés nem kerül elszámolásra. Az élettartam eszközcsoportonként a következő:

Ingatlanok:	10-50 év
Telekommunikációs eszközök:	4-15 év
Gépek és berendezések:	2-8 év
Irodai berendezések:	3-7 év

Az eszközök maradványértékét és hasznos élettartamát legalább évente, a beszámolási időszak végén felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges módosítani kell. Az értékcsökkenési módszerek szintén minden üzleti év végén felülvizsgálásra kerülnek. Amennyiben a várakozások a korábbi becslésekhez képest változást mutatnak, a módosítást a számviteli becslések változásaiként kell kezelni, és a jövőre nézve kell elszámolni.

Minden beszámolási időszak végén a vezetőség megvizsgálja, hogy bármely eszköz esetén fennállnak- e értékvesztés elszámolására utaló jelek. Amennyiben vannak erre utaló jelek, a vezetés megbecsüli az eszköz megtérülő értékét, amely az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és a használati érték közül a magasabb. Az eszköz könyv szerinti értéke a megtérülő értékre csökken, és az értékvesztés miatti veszteség a tárgyévi eredményben kerül elszámolásra. A korábbi években egy eszközre elszámolt értékvesztés visszaírásra kerül, ha az eszköz használati értékének vagy az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének meghatározásához használt becslésekben változás következett be. A nem pénzügyi eszközök értékvesztésének elszámolásával kapcsolatos további részleteket lásd a 2.17. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése megjegyzésben.

2.15 Immateriális javak

Az immateriális eszközök azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszközök, ideértve a számítógépes szoftvereket és az egyéb immateriális javakat.

Egy tétel immateriális eszközként történő megjelenítéséhez a Csoportnak bizonyítania kell, hogy a tétel megfelel az immateriális eszköz fogalmának és valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható várható jövőbeni gazdasági hasznok a gazdálkodó egységhez fognak folyni; és az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető. A műsor- és egyéb közvetítési jogok megfelelnek az immateriális javak fogalmának, mivel azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező nem monetáris eszközöknek minősülnek, szerződéses jogokból származnak, és a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt állnak. A saját előállítású immateriális javak, az aktivált fejlesztési költségek kivételével, nem kerülnek aktiválásra, hanem a kapcsolódó ráfordítások a felmerülésük pillanatában az eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra.

Az egyedileg beszerzett immateriális javak kezdetben bekerülési értéken kerülnek megjelenítésre. Az elkülönülten beszerzett immateriális eszköz bekerülési értéke tartalmazza annak vételárát, beleértve az importvámokat és a vissza nem igényelhető forgalmi adókat, levonva a kapott kereskedelmi és mennyiségi engedményeket, valamint a közvetlenül az eszköz rendeltetésszerű használatra való előkészítésének tulajdonítható bármely költséget. Az üzleti kombináció keretében megszerzett immateriális eszköz (mint például vevői lista, márkanév) bekerülési értéke a megszerzés időpontjában meghatározott valós érték. A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken kell aktiválni.

A kezdeti megjelenítést követően a számítógépes szoftverek és egyéb immateriális eszközök a halmozott amortizációval és halmozott értékvesztéssel (amennyiben van ilyen) csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az immateriális javak hasznos élettartama lehet határozott vagy határozatlan. A határozott hasznos élettartammal rendelkező eszközök a lineáris leírási módszerrel amortizálódnak, a hasznos élettartamuk legjobb becslése alapján. Az immateriális eszközök amortizációja, a goodwill kivételével, a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan kerül elszámolásra az eredményben, attól a naptól kezdve, amikor az eszköz használatra alkalmassá válik. A Csoport immateriális eszközei, a goodwill kivételével, határozott hasznos élettartammal rendelkeznek, és a következőkből állnak:

Frekvencia díjak:	15-20 év
Vevői szerződésállomány:	10-20 év
Védjegyek:	1-6 év
Licencek:	2-6 év
Szoftverek és egyéb szellemi termékek:	3-6 év
Műsorszolgáltatási jogok:	2-5 év

A határozatlan hasznos élettartamú immateriális javak nem amortizálódnak, évente értékvesztés teszt alá kell vetni akár egyedileg, akár pénztermelő egység szintjén. Abban az esetben, ha egy eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a becsült megtérülő értékét, azonnal le kell írni a megtérülő érték szintjére. Az immateriális eszköz megtérülő értéke az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke vagy használati értéke közül a magasabb. A Csoport minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja azon döntését, hogy egy immateriális eszköz hasznos élettartama határozott vagy határozatlan. Amennyiben az események és körülmények azt indokolják, hogy az eszköz hasznos élettartama már nem határozatlan, a határozatlanról a határozott élettartamra történő változást a számviteli becslések változásaként kell kezelni az IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák standard szerint, amely előírja, hogy az ilyen változásokat a jövőre nézve (azaz a tárgyidőszakban és a jövőbeli időszakban) kell elszámolni. Továbbá, egy immateriális eszköz hasznos élettartamának határozatlanról határozottra történő újraértékelése indikáció arra, hogy az eszköz értékvesztetté vált.

Az eszközök maradványértékét és hasznos élettartamát legalább évente, a beszámolási időszak végén felülvizsgálják, és amennyiben szükséges módosításra kerül. Az értékcsökkenési módszerek szintén minden üzleti év végén felülvizsgálásra kerülnek. Amennyiben a várakozások a korábbi becslésekhez képest változást mutatnak, a módosítást a számviteli becslések változásaiként kell kezelni, és a jövőre nézve kell elszámolni.

Műsorszolgáltatási jog

A műsorszolgáltatási jog licencszerződései keretében a Csoport meghatározott TV-csatornák terjesztésére jogosult. A piaci gyakorlatok alapján, ezek a szerződések tartalmazhatnak fix, változó díjakat vagy a kettő kombinációját. A bekerülési érték modellt ("cost accumulation modell") alkalmazza a Csoport, amely alapján immateriális jószág és pénzügyi kötelezettség kerül megjelenítésre, amennyiben a licencdíjak fixek (vagy változóak, de minimum díjfizetés van). A szerződés futamideje alatt ("non-cancellable contract term") a jövőben fizetendő fix díjakra a pénz időértékét figyelembevéve egy diszkontált értéke kerül aktiválásra – a nettó jelenérték – egy pénzügyi kötelezettséggel szemben. Míg a változó díjaknál a felmerüléskor az eredménykimutatásban jelenik meg a tétel.

Vevői szerződésállomány

A Csoport az üzleti kombinációkban, mint azonosítható immateriális eszköz jeleníti meg a vevői szerződésállományokat. Az azonosított vevői szerződésállomány a kezdeti megjelenítést követően bekerülési értéken kerülnek kimutatásra, és a várható jövőbeni hasznos időtartam alatt amortizálódnak. Az üzleti tevékenység típusától függően az ügyfélkapcsolat hasznos élettartama jelentősen eltérhet.

Frekvencia díjak

A Csoport aktiválja a hosszú távú frekvenciahasználati licencek megszerzésével kapcsolatos költségeket, amelyek hasznos élettartamát a jogok érvényességi ideje alapján határozza meg. Az immateriális javak amortizációs időszakának meghatározásakor a licenc megújítási opciókat is figyelembe veszik.

2.16 Lízingek

A Csoport a szerződés megkötésekor értékeli, hogy a szerződés bérleti szerződésnek minősül-e vagy tartalmaz-e bérleti szerződést. A lízing egy szerződés (azaz két vagy több fél közötti megállapodás, amely érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket hoz létre), vagy egy szerződés része, amely egy időszak tekintetében ellenérték fejében egy azonosított eszköz használatának ellenőrzése feletti jogot ruház át.

2.16.1 Lízingbe vevő számvitele

A Csoport, mint lízingbe vevő a kezdőnapon egy eszközhasználati jogot és egy lízing kötelezettséget jelenít meg.

Eszközhasználati jog

A Csoport egy eszközhasználati jogot jelenít meg a lízing kezdőnapján. A Csoport az eszközhasználati jogot bekerülési értéken értékeli, csökkentve bármely halmozott értékcsökkenéssel és bármely halmozott értékvesztés miatti veszteséggel, korrigálva bármely lízing kötelezettséget érintő újraértékeléssel. Az eszközhasználati jog bekerülési értéke tartalmazza a lízing kötelezettség kezdeti megjelenítéskori értékét, a kezdőnapon vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjakat, csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel, a lízingbe vevő kezdeti közvetlen költségeit és a lízingbe vevő becsült költségeit a mögöttes eszköz leszerelésével, elszállításával és a helyszín helyreállításával vagy a mögöttes eszköz lízingfeltételekben előírt állapotának helyreállításával kapcsolatban, kivéve, ha e költségek készletek előállítása érdekében merültek fel. Az eszközhasználati jog lineárisan kerül amortizálásra a lízing futamideje vagy az eszköz becsült hasznos élettartama közül a rövidebb időtartam alatt. Az értékcsökkenési leírás az Értékcsökkenés és amortizáció soron kerül kimutatásra a konszolidált átfogó jövedelem kimutatásban. Az eszközhasználati jogok esetében értékvesztés is elszámolható. A használati joggal rendelkező eszközök szintén értékvesztésnek vannak kitéve. Lásd a 2.17. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése megjegyzést.

Sok szerződés tartalmaz nem lízing összetevőket (komponenseket), amikor a lízing más áruk vagy szolgáltatások vásárlására, vagy eladására vonatkozó megállapodással párosul. A Csoport alkalmazza az IFRS 16 által biztosított gyakorlati megoldást, amelynek keretében a nem lízing komponensek nem különülnek el a lízing komponenstől, hanem ezek a tételek egyetlen lízingkomponensként kerülnek elszámolásra, és a lízing kötelezettség értékében szerepelnek.

Lízing kötelezettség

A lízingbe vevőnek a kezdőnapon a lízing kötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie. A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbe vevőnek a járulékos lízingbe vevői kamatlábat kell használnia. A lízingdíjak tartalmazzák a fix díjakat, csökkentve az esedékes lízingösztönzőkkel, a változó lízingdíjakat, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek, kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta, a lízingbe vevő által a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegeket, a vételi opció lehívási árát, ha a lízingbe vevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót és a lízing megszüntetése miatti kötbéreket, ha a lízing futamideje egy lízingmegszüntetési opció lízingbe vevő általi lehívását is tükrözi. A lízingbe vevő a kezdőnap után a lízing kötelezettséget a könyv szerinti értéknek a lízing kötelezettség kamatát tükröző növelésével, a könyv szerinti értéknek a kifizetett lízingdíjakat tükröző csökkentésével és a könyv szerinti értéknek újraértékelés vagy lízingmódosítás vagy a felülvizsgált lényegében fix lízingdíjak miatti újbóli meghatározásával értékeli.

Rövid futamidejű és kisértékű lízingek

A Csoport alkalmazza a rövid futamidejű lízingek esetén a rövid futamidejű lízingek elszámolására vonatkozó mentességet (vagyis azokra a lízingekre, amelyeknek a lízing futamideje a kezdőnaptól számított 12 hónap vagy annál rövidebb, és nem tartalmaznak vételi opciót). A Csoport a kisértékű (2 millió Ft alatti) lízingelt eszközök elszámolására vonatkozó mentességét is alkalmazza minden olyan lízingre, amely kisértékűnek minősül. A rövid futamidejű lízingek és a kisértékű eszközök lízingdíjai a lízing futamideje alatt lineárisan kerülnek elszámolásra. A Csoport nem alkalmazza a céges autók eszközcsoportjára a rövid futamidejű lízing mentességet, ezek az eszközök a becsült lízing futamidő, vagy ha rendelkezésre áll, a szerződés lejárata alapján kerülnek megjelenítésre és elszámolásra.

Távközlési iparág specifikus lízingek

Az elidegeníthetetlen használati jog (IRU) szerződéseknek többféle típusa van a távközlési iparágban, ezért minden szerződésnél el kell végezni az értékelést. Az IRU szerződés több szolgáltatást is tartalmazhat: sötétszálas hálózatot, üvegszálas hálózatot (lízingelt vonal) vagy hálózati kapacitást. Ha a szerződés fizikai megjelenéssel nem rendelkező eszközökre vonatkozik (ilyen lehet például a hullámhossz, rádiófrekvencia), a Csoport számviteli politika választása alapján az ilyen típusú lízingügyleteket az IAS 38 - Immateriális javak standard alapján számolja el.

2.16.2 Lízingbeadó számvitele

A lízingbeadónak a lízingek kezdeti időpontjában minden lízingét operatív lízingnek vagy pénzügyi lízingnek szükséges minősítenie. Egy lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot átadja. Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot.

Pénzügyi lízing

A lízingbeadónak a pénzügyi lízing kezdő időpontjában a pénzügyi helyzet kimutatásában szükséges kimutatnia pénzügyi lízingjeit. Az így kimutatandó eszközt követelések között szükséges bemutatnia a lízingbe történő nettó befektetéssel megegyező összegben. A lízingbeadónak a nettó lízingbefektetés értékeléséhez a lízing implicit kamatlábát kell használnia.

A kezdőnapon a nettó lízingbefektetés értékelésében figyelembe vett lízingdíjak a mögöttes eszköz lízingfutamidő alatti használati jogáért járó, a kezdőnapig meg nem kapott következő összegekből állnak, fix díjak (beleértve a lényegi fix kifizetéseket is), csökkentve a fizetendő lízingösztönzőkkel, változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek, kezdeti értékelésük alapja a kezdőnapi index vagy ráta, az a maradványérték-garancia, amelyet a lízingbeadó számára a lízingbe vevő, a lízingbe vevővel kapcsolt viszonyban álló fél vagy olyan, a lízingbeadótól független harmadik fél nyújt, aki pénzügyileg képes teljesíteni a garancia alapján vállalt kötelmeit, a vételi opció lehívási ára, ha a lízingbe vevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja az opciót és a lízing megszüntetése miatti kötbérek, ha a lízing futamidejét egy lízingmegszüntetési opció lízingbe vevő általi lehívása befolyásolja.

A lízing kezdete után, a Csoport a pénzügyi lízingjeit az következők szerint számolja el:

a lízing futamideje alatt pénzügyi bevételt (eredménykimutatásban) számol el olyan összegben, hogy az a lízingbeadó nettó lízingbefektetése tekintetében állandó időszaki megtérülési rátát eredményezzen (a lízing implicit kamatlábának felhasználásával).
A pénzügyi bevétel a nettó lízingbefektetésekben kerül figyelembevételre, amely tartalmazza:
- o a lízingkövetelés kamatát,
- o a nem garantált maradványérték eszköz kamatát, amely a lízing futamidő végén várható értékére való felhalmozódás révén keletkezik.
a kapott lízingtörlesztések csökkentik a nettó lízingbefektetés értékét (a fent számolt pénzügyi bevételek nélkül)
a változó lízingdíjakból származó bevételek, amelyek nem része a nettó lízingbefektetésnek, külön kerülnek elszámolásra (teljesítmény- vagy használaton alapuló változó kifizetések) abban az időszakban, amelyikben azok felmerültek.
a lízinghez kapcsolódó értékvesztések a nettó lízingbefektetésben kerülnek elszámolásra.

Operatív lízing

Egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot. A kockázat jelentős elemének a bérbeadónál kell maradnia. Az operatív lízing általában lényegesen rövidebb időtartamra szól, mint az eszköz hasznos gazdasági élettartama. A Csoport az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a pénzügyi helyzet kimutatásában az eszköz jellegének megfelelően szükséges bemutatnia. A lízingbevétel megszerzése során felmerülő költségeket, beleértve az értékcsökkenést is, ráfordításként számolják el. A lízingbevétel a lízing futamideje alatt lineárisan kerül elszámolásra, még akkor is, ha a bevételek nem ilyen alapon keletkeznek, kivéve, ha egy másik szisztematikus alap jobban reprezentálja azt az időbeli mintát, amely alatt az lízingelt eszköz használatából származó bevételek realizálásra kerülnek. A lízingbevétel az értékesítés nettó árbevétele soron kerül bemutatásra a konszolidált átfogó jövedelem kimutatásban.

2.16.3 Allízing – Közbenső lízingbe vevő

Ha egy mögöttes eszközt a lízingbe vevő harmadik félnek ad tovább, és az eredeti lízingbe vevő az eredeti lízingszerződés alapján az elsődleges kötelezettséget megtartja, úgy az ügylet allízingnek minősül. Az eredeti lízingbe vevő általában továbbra is lízingbe vevőként számolja el az eredeti lízinget (főlízing), az allízinget pedig lízingbeadóként (közbenső lízingbe vevőként). Ha a lízingbe vevő allízingbe adja, vagy várhatóan allízingbe adja az eszközt, akkor a fő lízing nem minősül kisértékű eszköz lízingjének.

Az allízing besorolásakor a közbenső lízingbeadónak az allízinget pénzügyi lízingnek vagy operatív lízingnek kell minősítenie az alábbiak szerint:

a) ha a főlízinget a Csoport, mint lízingbe vevő a rövid távú lízingek között számolja el, akkor az allízing operatív lízingnek kell minősül;
b) ellenkező esetben az allízinget a fő lízingből származó eszközhasználati jog alapján kell minősítenie, vagyis nem a mögöttes eszköz (például a lízing tárgyát képező ingatlan, gép vagy berendezés) alapján.

A Csoport, mint közbenső lízingbe vevő az allízinget az alábbiak szerint számolja el:

a) Ha az allízing operatív lízingnek minősül, úgy az eredeti lízingbe vevő a lízing kötelezettségét és az eszközhasználati jogát továbbra is a főlízingben számolja el, mint minden más lízinget.
b) Ha a főlízingből származó eszközhasználati jog teljes fennmaradó könyv szerinti értéke meghaladja a várható allízing bevételt, az arra utalhat, hogy a főlízinghez kapcsolódó eszközhasználati jog értékvesztett lehet. Az eszközhasználati jog értékvesztését az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard szerint kell elszámolni.
c) Ha az allízing pénzügyi lízingnek minősül, úgy az eredeti lízingbe vevő a főlízing részeként kimutatott eszközhasználati jogot az allízing kezdőnapján kivezeti, az eredeti lízing kötelezettséget továbbra is a lízingbe vevő számviteli modelljének megfelelően számolja el. Az eredeti lízingbe vevő, mint allízingbe adó nettó lízingbefektetést jelenít meg és értékeli azt értékvesztés szempontjából.

Allízing esetében, ha a lízing implicit kamatlába nehezen meghatározható, a közbenső lízingbeadó a fő lízinghez használt diszkontrátát is használhatja a nettó allízing befektetés értékeléséhez (az allízinghez kapcsolódó kezdeti közvetlen költségekkel kiigazítva).

2.17 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport nem pénzügyi eszközeinek könyv szerinti értéke, ide nem értve a készleteket, halasztott adókövetelést és a pénzügyi eszközöket, minden beszámolási időpontban felülvizsgálatra került annak érdekében, hogy meghatározásra kerüljön, hogy a van-e értékvesztésre utaló jelzés. Ha felmerül bármely erre utaló jelzés, akkor fel kell becsülnie az eszköz megtérülő értékét. A goodwill és az immateriális eszközök, amelyek határozatlan hasznos élettartammal rendelkeznek vagy még nem kerültek használatra kész állapotba, megtérülő értéket minden egyes beszámolási fordulónapon meg kell becsülni.

A Csoport éves rendszereséggel megvizsgálja, hogy van-e bármilyen értékvesztésre utaló jel és felülvizsgálja, hogy az értékvesztés elszámolása indokolt-e a goodwill esetében. Ennek megfelelően, azon pénztermelő egység megtérülési összegét meg kell becsülni, amelyre az adott goodwill vonatkozik. Annak érekében, hogy meghatározásra kerüljön a megtérülési érték, a Csoport értékeli a pénzteremtő egységhez kapcsolódó jövőbeni cash-flow-kat és kiválaszt egy megfelelő diszkontrátát, hogy kiszámolja a cash-flow jelenértékét.

Az értékvesztés vizsgálata céljából az eszközöket az eszközök azon legkisebb eszközcsoportjába csoportosítják, amely a folyamatos használatból származó, más eszközök vagy eszközcsoportok pénzbevételeitől nagymértékben független pénzbevételeket generál ("pénztermelő egység"). Egy üzleti kombinációban megszerzett goodwillt, értékvesztés vizsgálat céljából, hozzárendelik azon pénztermelő egységekhez, amelyeknek várhatóan előnyük származik a kombinációból származó szinergiából.

A megtérülő érték valamely eszköz vagy pénztermelő egység elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Abban az esetben, ha egy eszköz vagy pénztermelő egység elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke magasabb, mint a könyv szerinti értéke az értékvesztés vizsgálatához nem szükséges a használati értéket meghatározni.

A valós érték az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában. Az elidegenítés költségei egy eszköz vagy egy pénztermelő egység elidegenítéséhez közvetlenül kapcsolódó többletköltségek, a pénzügyi költségek és a nyereségadó kivételével.

A használati érték egy eszközből vagy pénztermelő egységből várhatóan befolyó jövőbeni cash flow-k jelenértéke. A használati érték megítélésére, a becsült jövőbeni cash flow-k jelenértékre kerültek átszámításra az adózás előtti diszkont ráta használatával, amely a piacnak a pénz időértékére vonatkozó jelenlegi minősítését és az eszközhöz kapcsolódó sajátos kockázatokat tükrözi.

Értékvesztés miatti veszteséget akkor kell elszámolni, ha egy eszköz vagy pénztermelő egység könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét. Minden értékvesztés miatti veszteséget az eredményben kell elszámolni. A pénztermelő egységekkel kapcsolatban elszámolt értékvesztés miatti veszteségeket először az egységhez rendelt goodwill könyv szerinti értékének csökkentésére, majd az egységhez (egységcsoporthoz) tartozó egyéb eszközök könyv szerinti értékének arányos csökkentésére osztják fel.

A goodwillre vonatkozó értékvesztés miatti veszteség nem kerül visszaírásra. Az előző időszakban más eszközök esetén kimutatott értékvesztés miatti veszteséget minden fordulónapon értékelni kell, minden olyan jelzésre, amelynél a veszteség csökkent vagy megszűnt. Egy értékvesztés miatti veszteség visszaírásra kerül, ha változás következik be a megtérülési érték meghatározásához használt alkalmazott becslésben. Egy értékvesztés miatti veszteség visszaírásra kerül kivéve akkor, ha az eszköz bekerülési értéke nem haladja meg azt az értékcsökkenéssel vagy amortizációval csökkentett bekerülési értéket, amely már meghatározásra került, ha nem jelenítenek meg értékvesztés miatti veszteséget.

Az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard szerint értékvesztés akkor keletkezik a használati joggal rendelkező eszközökkel kapcsolatban, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét. A megtérülő érték az eszköz használatából és esetleges elidegenítéséből várhatóan származó jövőbeni cash flow-k jelenértéke és az eladási költségekkel csökkentett valós érték, amely az eszköz piaci értékét jelenti, csökkentve az értékesítéshez közvetlenül kapcsolódó költségekkel, a magasabbik érték.

2.18 Üzleti kombinációk - beleértve a goodwillt

2.18.1. Üzleti kombinációk

Az üzleti kombinációk számviteli kezelésére az akvizíciós módszer kerül alkalmazásra. A felvásárlás bekerülési értékét az átadott ellenérték - amelyet az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken értékelnek - és a felvásárolt vállalatban lévő nem ellenőrző részesedések együttes összege adja. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése a Csoport döntése értelmében vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az akvizícióval kapcsolatos költségek felmerülésükkor kerülnek ráfordításként elszámolásra.

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A Csoport üzleti tevékenységként azonosít egy tranzakciót, amikor a megszerzett tevékenységek és eszközök olyan inputokat és lényeges folyamatokat tartalmaznak, amelyek együttesen jelentősen hozzájárulnak az outputok létrehozásának képességéhez. Egy megszerzett folyamat akkor minősül lényegesnek, ha az outputok folyamatos előállítása szempontjából kritikus jelentőségű, és a megszerzett inputok közé tartozik a folyamat elvégzéséhez szükséges készségekkel, tudással vagy tapasztalattal rendelkező szervezett munkaerő, vagy jelentősen hozzájárul az outputok folyamatos előállításának képességéhez, illetve egyedinek, ritkának, vagy jelentős költség, erőfeszítés vagy késedelem nélkül nem helyettesíthetőnek minősül az outputok folyamatos előállításának képességében.

Amikor a Csoport egy üzleti kombinációt szerez, az átvett pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolása és megnevezése a szerződéses feltételeknek, a gazdasági körülményeknek megfelelően kerül meghatározásra és értékelésre az akvizíció időpontjában. Ez magába foglalja a felvásárolt cég által az alapszerződésekbe beágyazott származékos ügyletek elkülönítését.

2.18.2. Üzleti kombinációk közös irányítás alatt

Abban az esetben beszélünk közös irányítás alatt megvalósuló üzleti kombinációról, amikor a tranzakcióban részt vevő minden vállalkozás ugyanazon végső irányító fél közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll mind a tranzakció előtt, mind azt követően, és ez az irányítás nem átmeneti jellegű. Ezek a tranzakciók nem járnak valódi gazdasági irányításváltozással vagy a Csoport tényleg tulajdonosi struktúrájának változásával.

Az ilyen tranzakciók nem tartoznak az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard hatálya alá, mivel az irányítás ténylegesen nem változik, így nem valósul meg gazdasági értelemben vett akvizíció. A Csoport ilyen esetekben a könyv szerinti értéken történő elszámolást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az átvett eszközök és kötelezettségek a korábbi könyv szerinti értékükön kerülnek be a konszolidált pénzügyi kimutatásokba. Az ügylethez kapcsolódóan nem kerül sor goodwill elszámolására, valamint nem jelenik meg nyereség vagy veszteség a teljes átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

2.18.3. Goodwill, immateriális javak és egyéb befektetett eszközök

A goodwill a megszerzett leányvállalat azonosítható nettó eszközeinek megszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűsíthetően nem térül-e meg.

A goodwill kezdeti értékelése bekerülési értéken történik (amely a függő ellenértéket is magában foglaló átruházott ellenérték, valamint a nem ellenőrző részesedések után elszámolt összeg, valamint a megszerzett azonosítható nettó eszközök és az átvállalt kötelezettségek feletti bármely korábbi részesedés többlete). Ha a megszerzett nettó eszközök valós értéke meghaladja az összesített átruházott ellenértéket, a Csoport újra felméri, hogy helyesen azonosította-e az összes megszerzett eszközt és az összes átvállalt kötelezettséget, és felülvizsgálja az akvizíció időpontjában az értékelendő összegek mérésére alkalmazott eljárásokat. Ha az újraértékelés továbbra is azt eredményezi, hogy a megszerzett nettó eszközök valós értéke meghaladja az átruházott összesített ellenértéket, akkor a nyereség ("badwill") az eredményben kerül elszámolásra, mint Egyéb működési bevétel.

A kezdeti értékelést követően a goodwill a halmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken kerül értékelésre. Az értékvesztés vizsgálata céljából az üzleti kombináció során megszerzett goodwillt az akvizíció időpontjától kezdődően a Csoport minden olyan pénztermelő egységéhez hozzá rendeli, amelyek várhatóan részesülnek az üzleti kombinációból, függetlenül attól, hogy a felvásárolt cég egyéb eszközei vagy kötelezettségei azokhoz az egységekhez vannak-e hozzárendelve.

Ha a goodwill egy olyan pénztermelő egységhez (CGU) került hozzárendelésre, amely működésének egy része elidegenítésre kerül, akkor az ezen elidegenített tevékenységhez kapcsolódó goodwill része az elidegenített tevékenységnek a könyv szerinti értékének a kapcsolódó nyereségek és veszteségek meghatározásakor. Az ilyen körülmények között elidegenített goodwill értékelése az elidegenített tevékenység és a pénztermelő egység visszatartott részének relatív értékei alapján történik.

Az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard alapján, amennyiben a goodwill teljes összegére értékvesztést kell elszámolni, a készpénztermelő egység fennmaradó eszközeinek könyv szerinti értékét is felül kell vizsgálni. Ebben az esetben szükség lehet további eszközök – például tárgyi eszközök vagy immateriális javak – értékvesztésének elszámolására is, ha azok könyv szerinti értéke meghaladja megtérülő értéküket.

2.19 Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések

A társult vállalkozások azok a társaságok, amelyekben a Csoport bár jelentős befolyással rendelkezik, de nem rendelkezik ellenőrzéssel a pénzügyi és működési szabályok felett. A jelentős befolyás alatt a befektetések pénzügyi és működési szabályokkal kapcsolatos döntésekben való részvételi képességet kell érteni, de ellenőrzést vagy közös ellenőrzést ezen szabályok felett nem testesít meg.

A közös vezetésű vállalkozás a közös megállapodás egy olyan típusa, amelyben a megállapodás felett közös irányítást gyakorló felek jogosultak a közös vállalkozás nettó eszközeire. A közös irányítás egy megállapodás feletti irányítás szerződéses megosztása, amely csak akkor létezik, ha a vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az irányítást megosztó felek egyhangúan hozzájárulnak.

A társult vállalkozásban vagy közös vezetésű vállalkozásban lévő befektetések kezdetben bekerülési értéken kerülnek elszámolásra. A Csoport a társult és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő befektetéseit tőkemódszerrel számolja el. A befektetések könyv szerinti értéke az akvizíció időpontja óta bekövetkező változásokkal módosul, amelyeket a Csoport a nettó eszközökben való részesedésének arányában vesz figyelembe. A társult vagy közös vezetésű vállalkozásokhoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékében szerepel, és értékvesztés szempontból nem kerül külön tesztelésre. Azon többlet, amely a megszerzett befektetés azonosítható eszközeinek és kötelezettségeinek nettó valós értéke és a megszerzési tényleges költsége különbözeteként keletkezett, a részesedéssel arányosan bevételként kell figyelembe venni, amikor meghatározásra kerül a Csoport részesedése a társult vagy közös vezetésű vállalat eredményéből, abban az időszakban, amikor a társult vagy közös vezetésű vállalatot megszerezték. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás, a társult vagy közös vezetésű vállalkozások működési eredményéből származó, Csoportra eső részesedést tükrözi (Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből sor).

A Csoport minden fordulónapon megállapítja, hogy van-e objektív bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a társult vagy közös vezetésű vállalkozásban lévő befektetés értékvesztett-e. A Csoport és társult vállalkozásai közötti tranzakciók nem realizált nyeresége és vesztesége a Csoport társult vállalkozásokban való részesedésének mértékéig kiszűrésre kerül.

A társult és közös vezetésű vállalkozások pénzügyi beszámolói a Csoport által is alkalmazott fordulónapra készülnek el. Ha szükséges, módosításokkal együtt összhangba hozásra kerülnek a számviteli politikák a Csoport számviteli politikáival.

2.20 Pénzügyi instrumentumok

Pénzügyi instrumentum minden olyan szerződés, amely valamely gazdálkodó egységnél pénzügyi eszközt, ugyanakkor egy másik gazdálkodó egységnél pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztet.

2.20.1. Pénzügyi eszközök

A Csoport konszolidált pénzügyi beszámolója a következő pénzügyi eszközöket tartalmazza: hitelek és egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, vevőkövetelések, egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, rövid és hosszú lejáratú pénzügyi lízingkövetelések, befektetések más társaságok tőkeinstrumentumaiban. Minden egyéb eszköz, mint például az államháztartással szembeni követelések (beleértve az adó és társadalombiztosítási kötelezettségek), egyéb követelések, előleg fizetések és elhatárolt bevételek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az egyéb nem pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra.

A pénzügyi eszközöket kezdetben valós értéken jelenítik meg. A kezdeti értékeléskori valós érték legjobban a tranzakciós árral bizonyítható. A pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket akkor jelenítik meg, amikor a gazdálkodó egység az instrumentum szerződéses rendelkezéseinek részesévé válik. A pénzügyi eszközök szokásos módon történő vásárlása és értékesítése a teljesítés napján kerül elszámolásra.

Az IFRS 9 a pénzügyi eszközöket a következő értékelési kategóriákba sorolja:

Eredménnyel szembeni valós érték (FVTPL);
Valós érték az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI) vagy
Amortizált bekerülési érték.

Adósságinstrumentumok

Az adósságinstrumentumnak minősülő pénzügyi eszközök besorolása és későbbi értékelése függ a Csoport üzleti modelljétől az eszköz kezelésére vonatkozóan ("üzleti modell értékelése") és az eszköz cash flow jellemzőitől ("SPPI-teszt" – kizárólag a fennálló tőkeösszegre vonatkozó tőke- és kamatfizetés).

Az üzleti modell azt tükrözi, hogy a Csoport hogyan kezeli eszközeit a cash-flow generálása érdekében. Azaz, hogy a célja a pénzügyi eszközök tartása kizárólag az eszközökből származó szerződéses cash flow-k begyűjtése, vagy a szerződéses cash flow-k begyűjtése és a pénzügyi eszközök értékesítése. A Csoport által egy eszközcsoport üzleti modelljének meghatározásakor figyelembe vett tényezők közé tartoznak a múltbeli tapasztalatok arra vonatkozóan, hogy hogyan gyűjtötték be ezen eszközök pénzáramlásait, hogyan értékelik az eszköz teljesítményét és hogyan jelentik azt a kulcsfontosságú vezetők számára, hogyan értékelik és kezelik a kockázatokat, és hogyan kompenzálják a vezetőket.
SPPI: Ahol az üzleti modell az eszközöket a szerződéses cash flow-k beszedése vagy a szerződéses cash flow-k beszedése és értékesítése céljából tartanak a Csoport értékeli, hogy a pénzügyi instrumentumok cash flow-i kizárólag a fennálló tőke és a kamatok kifizetését jelentik-e. Ezen értékelés során a Csoport mérlegeli, hogy a szerződéses cash flow-k megfelelnek-e egy alapvető hitelezési megállapodásnak, azaz a kamatok csak a pénz időértékének, a hitelkockázatnak, egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és egy olyan haszonkulcsnak a figyelembevételét tartalmazzák, amely megfelel egy alapvető hitelezési megállapodásnak. Amennyiben a szerződéses feltételek olyan kockázatnak vagy volatilitásnak való kitettséget eredményeznek, amely nincs összhangban egy alapvető hitelezési megállapodással, a kapcsolódó pénzügyi eszközt az eredménnyel szemben valós értéken értékelik.

Ezen tényezők alapján a Csoport a hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközeit az alábbi három értékelési kategória egyikébe sorolja:

Amortizált bekerülési érték: Azokat az eszközöket, amelyeket szerződés szerinti cash flow-k gyűjtésére tartanak, ahol ezek a cash flow-k kizárólag tőke- és kamatfizetéseket jelentenek, és amelyeket nem az FVTPL kategóriába soroltak, amortizált bekerülési értéken értékelik. Ezen eszközök könyv szerinti értékét korrigálják az esetlegesen elszámolt és értékelt várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztéssel. Az ilyen pénzügyi eszközökből származó kamatbevétel az effektív kamatláb-módszer alkalmazásával a "Kamatok" között kerül kimutatásra.

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt (FVOCI): Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket a szerződés szerinti cash flow-k beszedése és az eszközök értékesítése céljából tartanak, ahol az eszközök cash flow-i kizárólag tőke- és kamatfizetéseket jelentenek, és amelyeket nem az FVTPL-ben jelöltek meg, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelik (FVOCI). A könyv szerinti értékben bekövetkező változásokat az OCI-n keresztül számolják el, kivéve az értékvesztésből származó nyereségek vagy veszteségek, a kamatbevételek és az instrumentum amortizált bekerülési értékén keletkező árfolyamnyereségek és -veszteségek elszámolását, amelyeket az eredményben számolnak el. A pénzügyi eszköz kivezetésekor a korábban az OCI-ban elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a saját tőkéből átsorolják az eredménybe, és a "Kamatok" között jelenítik meg. Az ilyen pénzügyi eszközökből származó kamatbevétel az effektív kamatláb módszerrel a "Kamatok" között kerül kimutatásra.

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL): Azokat az eszközöket, amelyek nem felelnek meg az amortizált bekerülési érték vagy az FVOCI kritériumainak, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Ezen eszközök mellett a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök és a kezdeti megjelenítéskor eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök mindegyike eredménnyel szemben valós értéken kerül értékelésre. A pénzügyi eszközök kereskedési céllal tartottnak minősülnek, ha azokat kereskedési tevékenység keretében történő rövid távú eladás vagy visszavásárlás céljából szerezték be, vagy olyan együtt kezelt pénzügyi instrumentumok portfóliójának részét képezik, amelyek esetében a közelmúltban bizonyíthatóan rövid távú nyereségszerzésre került sor.

A Csoport az adósságinstrumentumait amortizált bekerülési értéken mutatja ki.

Tőkeinstrumentumok

A tőkeinstrumentumok olyan instrumentumok, amelyek a kibocsátó szempontjából megfelelnek a tőke definíciójának; azaz olyan instrumentumok, amelyek nem tartalmaznak szerződéses fizetési kötelezettséget, és amelyek a kibocsátó nettó eszközeiben való maradványérdekeltséget bizonyítják. A Csoport a későbbiekben minden tőkebefektetést az eredménnyel szemben valós értéken értékel, kivéve, ha a Csoport vezetése a kezdeti megjelenítéskor úgy döntött, hogy egy tőkebefektetést visszavonhatatlanul az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg. A Csoport más társaságok tőkeinstrumentumában lévő befektetéseit pénzügyi eszközként mutatja ki a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásában.

2.20.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport előremutató alapon értékeli az amortizált bekerülési értéken és az FVOCI-ban nyilvántartott adósságinstrumentumokkal kapcsolatos várható hitelezési veszteségeket ("ECL"). Az értékvesztés az eredménykimutatásban, csökkentve ezzel az adott pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét; az FVTOCI-n értékelt pénzügyi eszközök esetében pedig az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.

A Csoport évente hitelezési veszteséget számol el az ehhez hasonló veszteség jellegű tételeire.

Az értékvesztés elszámolásához két módszer alkalmazható: az egyszerűsített és az általános megközelítések. Az egyszerűsített megközelítés nem követeli meg a hitelkockázat változásainak nyomon követését, hanem az ECL élettartamának mindenkori kimutatását írja elő. Az egyéb pénzügyi eszközök értékvesztésének elszámolása az általános megközelítés alapján történik. A Csoport az egyszerűsített módszert választotta az operatív és pénzügyi lízingkövetelésekre és a jelentős finanszírozási elemet tartalmazó, nem rövid lejáratúnak minősülő vevőkövetelésekre (12 hónapnál hosszabb lejáratú követelések). A Csoport az egyszerűsített megközelítés szerinti élettartam ECL kiszámításához az értékvesztés mátrix segítségével határozza meg a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségeket. A mátrix figyelembe veszi az adósok bizonyos körülményeit és a késedelmes napok számát. A mátrixban szereplő értékvesztési ráták meghatározása az IFRS 9 általános követelményeinek figyelembevételével történik a várható hitelezési veszteségek kiszámítására vonatkozóan. Hitelezési veszteség mérésénél figyelembe vett tényezők:

hogy a pénzügyi instrumentumok hitelkockázata jelentősen megnőtt-e a kezdeti megjelenítés óta:
- a becslés alapja a követelések lejárata, a korábbi (historikus) leírási tapasztalatok, az ügyfelek hitelképessége, az ügyfelek fizetési feltételeiben a közelmúltban bekövetkezett változások.
- vevőkövetelések: a 30 napon túli késedelmes állomány aránya 10%. A vevőkövetelések lejáratát a 48. Kockázatkezelés megjegyzésben részletezzük.
- adott kölcsönök, szerződéses eszközök: ezeket a pénzügyi instrumentumokat alacsony hitelkockázatúnak tekintjük, mivel a mérlegfordulónapon jellemzően nem esedékesek, és a nemteljesítés kockázata elhanyagolható.
a várható makrogazdasági tendenciák által vezérelt előre tekintő információkat is figyelembe vettük a hitelezési veszteség becslésénél.

A Csoport évente felülvizsgája a fenti tényezőket és szükség esetén módosítja azokat a számítás során. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, és a csökkenés objektíven kapcsolható egy az értékvesztés elszámolása után bekövetkezett eseményhez (például az adós hitelminősítése javul), a korábban elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla tárgyévi eredményen keresztül történő módosításával. A visszaírás nem eredményezheti a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékének olyan mértékű növekedését, amely meghaladja azt az amortizált költséget, amely az értékvesztés visszaírásának időpontjában lett volna, ha az értékvesztés nem került volna elszámolásra. A Csoport részben vagy teljes egészben leírja a pénzügyi eszközöket, ha minden gyakorlati behajtási erőfeszítést kimerített, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs ésszerű várakozás a behajtásra. A behajthatatlan pénzügyi eszközök a kapcsolódó értékvesztés terhére kerülnek leírásra, miután a Csoport az eszköz visszaszerzéséhez szükséges összes eljárást lefolytatta és a veszteség összegét meghatározta. A korábban leírt összegek utólagos megtérülése, mint bevétel kerül elszámolásra és az értékvesztés sort csökkenti az adott év eredménykimutatásában.

2.20.2 Pénzügyi kötelezettségek

A Csoport konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása a következő pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza: szállítók, egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek, kölcsönök, hitelek, kötvények és banki folyószámlahitelek.

A Csoport minden pénzügyi kötelezettséget kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékel. Hitelek esetén még azokat a tranzakciós költségeket is figyelembe veszi, amelyek közvetlenül a pénzügyi kötelezettség megszerzésének tulajdoníthatók. Az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi kötelezettségek két értékelési kategóriába sorolandók

bekerülést követően amortizált költségen értékelendők,
bekerülést követően eredménnyel szemben értékelendők (FVTPL).
JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A legtöbb esetben a Csoport a pénzügyi kötelezettségeit a későbbiekben amortizált bekerülési értéken értékeltnek minősíti, kivéve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségeket. Ez a besorolás a származékos ügyletekre és a kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségekre vonatkozik. A Csoport nem jelöl meg egyéb pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként a kezdeti megjelenítéskor fennálló számviteli eltérés miatt.

A kezdeti megjelenítést követően a kölcsönök és hitelek az effektív kamatláb módszerrel számított amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre. A nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek kimutatásra az effektív kamatláb (EIR) módszer segítségével számított amortizáció során, valamint a pénzügyi kötelezettség kivezetésekor. Az amortizált bekerülési értéket a beszerzéskor figyelembe vett bármilyen kedvezmény vagy prémium, valamint az EIR (effektív kamatláb) részét képező díjak vagy költségek figyelembevételével számítják ki. Az effektív kamatláb az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban számolandó el, mint pénzügyi ráfordítás.

A pénzügyi kötelezettségeket akkor vezetik ki, amikor azok megszűnnek (azaz amikor a szerződésben meghatározott kötelezettséget teljesítik, törlik vagy lejár). A Csoport és eredeti hitelezői közötti, lényegesen eltérő feltételekkel rendelkező adósságinstrumentumok cseréjét, valamint a meglévő pénzügyi kötelezettségek feltételeinek jelentős módosítását az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként számolják el. A feltételek akkor lényegesen eltérőek, ha az új feltételek szerinti cash flow-k diszkontált jelenértéke, beleértve a kapott díjakkal csökkentett és az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált kifizetett díjakat, legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség fennmaradó cash flow-k diszkontált jelenértékétől. Ezen túlmenően egyéb minőségi tényezőket is figyelembe vesznek, mint például az instrumentum pénzneme, a kamatláb típusának változása, az instrumentumhoz kapcsolódó új átváltási jellemzők és a kikötések változása. Ha az adósságinstrumentumok cseréjét vagy a feltételek módosítását megszűnésként számolják el, a felmerülő költségeket vagy díjakat a megszűnésből származó eredmény részeként számolják el. Ha a cserét vagy módosítást nem törlésként számolják el, a felmerült költségek vagy díjak módosítják a kötelezettség könyv szerinti értékét, és a módosított kötelezettség hátralévő futamideje alatt amortizálódnak.

2.21 Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál vezetett folyószámlákat, a rövid távú betéteket és azokat a likvid befektetéseket, amelyek lejárata három hónapnál vagy annál rövidebb és elenyésző az értékükben bekövetkezett változás kockázata. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. Ennek eredményeként a Csoport szükség esetén elszámol pénzeszközzel és pénzeszközegyenértékesekkel kapcsolatos várható hitelezési veszteséget. Banki folyószámlahitelt a Csoport rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségként jeleníti meg.

2.22 Készletek

A készletek olyan eszközök, amelyeket a szokásos üzleti tevékenység keretében történő értékesítés céljából tartanak, amelyek a termelés folyamatában vannak az ilyen jellegű értékesítéshez, vagy amely anyagok és termékek formájában vannak, amelyeket a gyártás folyamatában vagy szolgáltatásnyújtáshoz használnak fel.

A készleteket az aktiválás vagy bekerülés időpontjában bekerülési értéken kell kimutatni. A készletek bekerülési értéke három fő alkotócsoportból épül fel az IAS 2 Készletek standard alapján. Ezek a következők:

vételár: komponensei mindazon tételek, amelyeket egy külső fél részérre meg kell téríteni (szállítási, rakodási, kezelési költség, vámok, vissza nem igényelhető vagy le nem vonható adók csökkentve a különféle jogcímeken kapott engedményekkel)
átalakítási költségek: átalakítás közvetlen költségei (pl.: anyagköltség, bérköltség), illetve a felosztott fix (pl.: értékcsökkenés, karbantartás) és változó általános költségek (pl.: közvetett anyagköltség, bérköltség)
egyéb költségek: minden olyan egyéb költség, amely a készletek jelenlegi helyére és állapotba hozatalának érdekében felmerült

A kezdeti megjelenítést követően a készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre, amely megegyezik a becsült eladási árral, csökkentve a befejezési és értékesítési költségekkel. Az aktuális nettó könyv szerinti érték és a nettó realizálható érték különbsége akkor lényeges, ha az egységenként és homogén eszközosztályonként a nettó könyv szerinti érték 25%-át eléri. A készletek nettó realizálható értékére történő leírást és a készletek értékében történő bármilyen veszteséget a leírás vagy veszteség időszakában költségként kell elszámolni. A készleteket érintő leírás visszaírásának összege, amely a nettó realizálható érték növekedéséből ered, a készletek költségként elszámolt összegének csökkentéseként kerül elszámolásra abban az időszakban, amikor a visszaírás megtörténik.

A készletek csökkenéseire alkalmazott készletértékelési módszer meghatározása során az azonos természetű készletekre ugyanazt a módszert alkalmazza a Csoport, ugyanakkor azok esetleges eltérő rendeltetése és felhasználása alapján eltérő módszer alkalmazása válhat szükségessé. A távközlési szegmensben felhasználásra kerülő készletekben bekövetkező csökkenéseket súlyozott átlagáras módszerrel, míg az IT szegmensben felhasználásra kerülő készletek az egyedi értékelés elvét követve kerülnek elszámolásra. A készletek eladásakor a készletek könyv szerinti értékét ráfordításként kell elszámolni abban az időszakban, amelyben a kapcsolódó bevételek elszámolásra kerültek.

2.23 Saját tőke

Jegyzett tőke

A jegyzett tőke a részvényesek tulajdonában lévő tőkeinstrumentum tranzakciókon keresztül megszerzett részvényeit tartalmazza.

Saját részvények

A visszavásárolt saját részvények bekerülési értéke a tőke csökkenéseként kerül elszámolásra. A saját részvények értékesítéséből származó nyereség és veszteség a konszolidált eredménytartalékban kerül elszámolásra, adózás után. Az IFRS 2 Részvényalapú kifizetések standardja alapján a munkavállalói részvényesi program (MRP) keretében a munkavállalók által birtokolt részvények szintén a saját részvények közé tartoznak, mivel azok nem hoznak létre egyéb jogokat, és nem szavazati jogot biztosítanak a Társaságban. További információkért lásd a 2.27 Részvényalapú kifizetések megjegyzést.

Tőketartalék

A Csoport tőketartaléka a részvény névértéke és a kezdeti (tranzakció) időpontban érvényes valós értéke közötti különbözeteket tartalmazza.

Eredménytartalék

A Csoport eredménytartaléka a tárgyévi konszolidált eredményt (vagy veszteséget), valamint a korábbi évek halmozott nyereségét és veszteségét tartalmazza.

Részvényalapú kifizetések tartaléka

A saját tőkével teljesített ügyletek költségét a juttatás időpontjában érvényes valós érték alapján határozzák meg egy megfelelő értékelési modell alkalmazásával. Ezt a költséget a munkavállalói juttatások ráfordításai között számolják el, a saját tőke megfelelő növelésével együtt, azon időszak alatt, amikor a szolgáltatási és adott esetben a teljesítményfeltételek teljesülnek (a megszolgálási időszak). A részvényalapú kifizetések tartaléka azt a célt szolgálja, hogy kimutassák az alkalmazottak, beleértve a kulcspozícióban lévő vezetők részére nyújtott, tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetések értékét, mint juttatásaik részét képző elemet.

Egyéb átfogó jövedelem

Az egyéb átfogó jövedelem elemei olyan bevételi és ráfordítási tételek, amelyeket más IFRS-ek kifejezetten előírnak vagy megengednek, hogy az egyéb átfogó jövedelemben szerepeljenek, és amelyek nem jelennek meg az eredménykimutatásban. Ezeket a tételeket jellegük szerint két külön csoportba kell sorolni: amelyek átsorolhatók, és amelyek nem átsorolhatóak az eredménybe. A Csoport az egyéb átfogó jövedelem (OCI) tételeként mutatja be a külföldi tevékenységek átváltásából eredő árfolyamkülönbözetet, a társult és közös vezetésű vállalkozások egyéb átfogó jövedelmében/(veszteségben) lévő részesedéseit, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok nettó nyereségét/(veszteségét).

2.24 Nem ellenőrző részesedések

A nem ellenőrző részesedés (non-controlling interest vagy NCI) a leányvállalatban lévő tőke azon részét jelenti, amelyet a Csoport nem birtokol. Ez tükrözi a kisebbségi részvényesek érdekeit a leányvállalatban. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a külső tulajdonosok részesedése a Csoport döntése értelmében vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a külső tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Amikor a Csoport osztalékot fizet nem ellenőrző részesedések számára, az osztalék összege csökkenti a mérlegben lévő nem ellenőrző részesedések könyv szerinti értékét.

2.25 Céltartalékok

Általános elvek

Kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalékok nem pénzügyi kötelezettségek, amelyek ütemezése és összege bizonytalan. Akkor kerülnek elhatárolásra, ha a Csoportnak múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, valószínűsíthető, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelezettség összegét megbízhatóan meg lehet becsülni. A kezdetben céltartalékként kimutatott összegnek a jelenlegi kötelem rendezéséhez szükséges kiadások legjobb becslésének kell lennie. Minden céltartalékot évente legalább felül kell vizsgálni, és amennyiben az új információk hatására lényeges változás történik az egyenlegükben, úgy azon változás(oka)t el kell ismerni.

A Csoport az alábbiakra képez céltartalékot:

Céltartalék elszámolása a fel nem használt szabadságra
Leszerelési és helyreállítási kötelezettség
Jogi követelésekből várhatóan felmerülő kötelezettségek
Garanciális céltartalékok

Időérték

Amennyiben az időérték jelentős hatással bír, úgy a céltartalék összegét a kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó várható kiadások jelenértékeként szükséges megállapítani. A jelenérték kiszámításához használt diszkontrátának (vagy rátának) olyan adózás előtti diszkontrátának (vagy rátáknak) kell lenniük, amely(ek) tükrözik a pénz időértékére és a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó aktuális piaci értékeléseket. A diszkontráta(k) nem tükrözhetnek olyan kockázatokat, amelyekre a jövőbeni cash flow becsléseket kiigazították.

Eszköz leszerelésével kapcsolatos kötelezettség

A tárgyi eszközök vagy az eszközhasználati jogok, valamely tételének bekerülési értékének tartalmaznia kell az eszközök leszerelésének és elszállításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségeit. A vonatkozó összeg becslését és "aktiválást" akkor kell elvégezni és az eszközhöz rendelni, amikor az eszköz leszereléséről és elszállításáról, valamint a helyreállításáról szóló döntés megszületett (mobiltornyok, antennák, vagy kapcsolódó infrastruktúra bontása, leszerelés tervezésének költségei) és erre közvetlen vagy közvetett jogi kötelezettség áll fenn.

Az elszámolt összeg a becsült jövőbeni ráfordítások jelenértéke. Ez a tényleges árajánlatok alapján kerül kiszámításra, az összegét a jövőbeli értékét a feltételezett inflációs rátával számítják ki a leszerelés várható időpontjáig. Ez a ráfordítást ezután diszkontálásra kerül egy pénz időértékét jól tükröző diszkontrátával, amely a céltartalékhoz hasonló devizanemben és hátralévő futamidejű államkötvény-kamatlábon alapul. Az idő múlásával a diszkontált kötelezettség a jelenérték változásának következtében olyan diszkontráta alapján növekszik, amely jól tükrözi az aktuális piaci értékeléseket és a kötelezettségre jellemző kockázatokat. A diszkont lebontása az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban pénzügyi ráfordításként kerül elszámolásra. A becsült jövőbeni leszerelési költségek évente felülvizsgálatra és szükség szerint módosításra kerülnek. A jövőbeni költségek, vagy az alkalmazott diszkontráta változásai az eszköz költségeiből kerülnek levonásra vagy hozzáadásra. Függő kötelezettségek

Függő kötelezettségek kezelése az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard szerint:

Kimenetelek valószínűsége	Számviteli kezelés: függő kötelezettség	Számviteli kezelés: függő követelés
Biztos	Megjeleníteni szükséges	Megjeleníteni szükséges
Valószínű	Megjeleníteni szükséges	Csak közzététel
Lehetséges	Csak közzététel	Nincs megjelenítés
Elhanyagolható	Nincs megjelenítés	Nincs megjelenítés

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Egy olyan lehetséges kötelezettség, amely múltbeli eseményekből ered, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Csoport ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Lehet olyan múltbeli eseményekből eredő jelenbeli kötelem is, amelyet azért nem jelenítenek meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági erőforrások kiáramlására lesz szükség, vagy a kötelem összege nem mérhető megbízhatóan. Kivéve, ha a gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlásának a valószínűsége csekély, a gazdálkodó egységnek minden egyes beszámolási időszak végi függő kötelezettség csoportra vonatkozóan közzé kell tennie a függő kötelezettség jellegének rövid leírását, és amennyiben ez kivitelezhető annak becsült pénzügyi hatását, egy jelzést a bármely kiáramlás összegével vagy ütemezésével kapcsolatos bizonytalanságokra és bármilyen megtérítésnek a lehetőségét. Amennyiben nem kerül közzétételre az előírt információk bármelyike, mert az nem kivitelezhető, úgy ezt a tényt a Csoport közzéteszi.

2.26 Állami támogatások

Az állami támogatások az állam által nyújtott támogatásokat jelentik, amely a gazdálkodó egységnek ellenszolgáltatás ellenénben átadott források formájában valósul meg. Az állami támogatásokat csak akkor szabad elszámolni, ha ésszerű bizonyosság van arra vonatkozóan, hogy a Csoport teljesíteni fogja a hozzájuk kapcsolódó feltételeket és a támogatásokat meg fogják kapni.

Amikor a támogatás egy ráfordítás jellegű tételhez kapcsolódik, szisztematikusan jövedelemként kerül kimutatásra a támogatás céljából kompenzált kapcsolódó költségek elszámolási időszakai alatt. A Csoport úgy döntött, hogy a bevételhez kapcsolódó támogatásokat bruttó alapon mutatja ki az eredményben az Egyéb működési bevételek között. A Csoport úgy döntött, hogy az eszközökhöz kapcsolódó állami támogatásokat a pénzügyi helyzet kimutatásban halasztott bevételként mutatja be, amelyet az eszköz hasznos élettartama alatt szisztematikusan és észszerű alapon az eredményben számol el.

2.27 Részvényalapú kifizetések

A Csoport munkavállalói részvényalapú kifizetések formájában részesülnek javadalmazásban (pl. egy "MRP" program keretében).

Tőkeinstrumentumban teljesített kifizetések

A saját tőkével teljesített ügyletek költségét a juttatás időpontjában érvényes valós érték alapján határozzák meg egy megfelelő értékelési modell alkalmazásával. Ezt a költséget a munkavállalói juttatások ráfordításai között számolják el, a saját tőke megfelelő növelésével együtt, azon időszak alatt, amikor a szolgáltatási és adott esetben a teljesítményfeltételek teljesülnek (a megszolgálási időszak). A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletekre a megszolgálás időpontjáig minden egyes beszámolási fordulónapon elszámolt halmozott ráfordítás tükrözi a megszolgálási időszak lejártának mértékét, valamint a Csoport legjobb becslését a végül megszolgálásra kerülő tőkeinstrumentumok számáról. Az adott időszak eredménykimutatásában szereplő ráfordítás vagy jóváírás az adott időszak elején és végén elszámolt halmozott ráfordítás mozgását mutatja.

A szolgálati és nem piaci teljesítményfeltételeket nem veszik figyelembe a juttatások nyújtáskori valós értékének meghatározásakor, de a feltételek teljesülésének valószínűségét a Csoport legjobb becslése szerint a megszolgálásra kerülő tőkeinstrumentumok számának figyelembevételével értékeli. A piaci teljesítményfeltételeket a nyújtás időpontjában érvényes valós érték tükrözi. A juttatáshoz kapcsolódó bármely más feltétel, amelyhez nem kapcsolódik szolgálati feltétel, nem megszolgálási feltételnek minősül. A nem megszolgálási feltételek a juttatás valós értékében tükröződnek, és a juttatás azonnali költségként történő elszámolásához vezetnek, kivéve, ha szolgálati és/vagy teljesítményfeltételek is vannak.

Nem kerül költség elszámolásra azokra a jutalmakra, amelyek végül nem válnak megszolgálttá, mert a nem piaci teljesítmény- és/vagy szolgálati feltételek nem teljesültek. Amennyiben a jutalmak piaci vagy nem megszolgálási feltételt tartalmaznak, az ügyleteket megszolgáltnak tekintik, függetlenül attól, hogy a piaci vagy nem megszolgálási feltétel teljesül-e, feltéve, hogy az összes többi teljesítmény és/vagy szolgálati feltétel teljesül.

Amikor a tőkében rendezett juttatási feltételek módosulnak, a minimálisan elszámolt ráfordítás a változatlan juttatás nyújtáskori valós értéke, feltéve, hogy a juttatás eredeti megszolgálási feltételei teljesülnek. A módosítás időpontjában mért további ráfordítást számolnak el minden olyan módosításra, amely növeli a részvényalapú kifizetési ügylet teljes valós értékét, vagy egyébként előnyös a munkavállaló számára. Amennyiben a juttatást a Csoport vagy a másik fél törli, a juttatás valós értékéből fennmaradó bármely elem azonnal az eredménykimutatásban költségként kerül elszámolásra.

A fennálló munkavállalói részvényopciók hígító hatása az egy részvényre jutó eredmény hígított értéke kiszámításakor további részvények hígításaként jelenik meg.

Pénzeszközben teljesített kifizetések

Egy kötelezettség kerül kimutatásra a pénzeszközben teljesített kifizetések valós értékében. A kötelezettséget a következő módon ismerik el és mérik:

A juttatás valós értékét a juttatás nyújtása és a teljesítés közötti minden egyes beszámolási időpontban az IFRS 2 egyedi követelményeinek megfelelően határozzák meg.
A megszolgálási időszak alatt az egyes beszámolási időpontokban kimutatott kötelezettség a juttatás adott időpontban érvényes IFRS 2 szerinti valós értékének és a megszolgálási időszak lejárt részének szorzata.
A megszolgálási időszak végétől egészen a teljesítésig a megjelenített kötelezettég a beszámolási fordulónapon érvényes valós értéken kerül kimutatásra.

A kötelezettségben bekövetkező valamennyi változás az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a személyi jellegű ráfordítások között kerül kimutatásra.

Munkavállalói részvénytulajdonosi program – MRP

A Csoport a kiterjesztett módszert (extension method) alkalmazza az "MRP" részvényalapú kifizetéseinek értékelésére. Ezen módszer szerint az anyavállalat (4iG Nyrt.) lényegében ugyanabban a helyzetben van, mintha a részvények közvetlen tulajdonosa lenne, ezért azokat a saját tőkében tőkeként számolja el.

2.28 Szegmensinformációk

A Csoport belső riportjai úgy kerültek kialakításra, hogy azok az IFRS-ekkel összhangban legyenek. A Csoport a beszámolási szegmenseit a legfőbb működési döntéshozónak benyújtott pénzügyi kimutatások szerinti szegmensek alapján határozza meg. A Csoport pénzügyi igazgatója a legfőbb működési döntéshozó (Chief Operating Decision Maker, CODM), és az erőforrások elosztására és a teljesítmény értékelésére vonatkozó döntések meghozatala céljából külön-külön figyelemmel kíséri az üzleti egységek működési eredményeit. A szegmensek teljesítményét az eredmény alapján értékelik, és a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő eredménnyel összhangban mérik.

Menedzsment célokból adódóan, a Csoport üzleti egységei az értékesítendő termékek és szolgáltatások alapján kerültek négy bemutatandó szegmensre meghatározásra:

IT szegmens
Távközlési szegmens
Űr- és Védelmi szegmens
Egyéb

A felsorolt működési szegmensek kialakítása során nem került sor működési szegmensek összevonására. A működési szegmensek közötti transzferárak a harmadik felekkel folytatott tranzakciókhoz hasonlóan, a szokásos piaci feltételek alapján történnek.

2.29 A beszámolási időszak vége utáni események

A beszámoló fordulónapja és a pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezésének időpontja között bekövetkező eseményeket módosító vagy nem módosító eseményeknek kell minősíteni.

A módosító események további bizonyítékot szolgáltatnak a beszámolási időpontban fennálló körülményekről, és a pénzügyi kimutatások módosítását eredményezik.
A nem módosító események azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, amelyek a beszámolási időszak vége után jöttek létre. Ilyen események akkor kerülnek közzétételre, ha azok jelentőségük miatt a közzététel elmaradása befolyásolná a felhasználók képességét a megfelelő értékelések és döntések meghozatalára.

Osztalékok

Ha a 4iG vagy a Csoport más tagja a beszámolási időszak vége után állapít meg osztalékot a tőkeinstrumentumok tulajdonosai számára, a Csoport nem mutathatja ki ezen osztalékot kötelezettségként a beszámolási időszak végén. Ha az osztalékot a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt állapították meg, az osztalékot nem mutatják ki kötelezettségként a beszámolási időszak végén, mivel abban az időpontban ilyen kötelem nem létezik. Az ilyen osztalékot a megjegyzésekben teszik közzé.

2.30 Új és módosított standardok és értelmezések

2.30.1 Standardok/módosítások, amelyek hatályosak és az EU befogadta

• IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása: A kötelezettségek rövid- vagy hosszú lejáratúként való besorolása (Módosítások)

A módosítások a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra lépnek hatályba, és visszamenőlegesen kell alkalmazni. A módosítások célja az IAS 1 standardban szereplő, a kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolási alapelveinek tisztázása. A módosítások tisztázzák a teljesítés elhalasztására vonatkozó jog jelentését, azt a követelményt, hogy ennek a jognak a beszámolási időszak végén fenn kell állnia. A vezetés szándéka nem befolyásolja a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást. A módosítások értelmében a partner olyan opciói, amelyek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumainak átruházásával történő teljesítést eredményezhetnek, nem befolyásolják a rövid vagy hosszú lejáratú besorolást. A módosítások azt is meghatározzák, hogy csak azok a kovenánsok befolyásolják a kötelezettség besorolását, amelyeknek a gazdálkodó egységnek a beszámolási fordulónapon vagy azt megelőzően meg kell felelnie. További közzétételek szükségesek az olyan hitelszerződésekből eredő hosszú lejáratú kötelezettségek esetében is, amelyekhez a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül teljesítendő kovenánsok kapcsolódnak. A Csoport a módosításokat az IAS 1 standarddal összhangban következetesen alkalmazta a 2024. évi konszolidált pénzügyi kimutatásokban, és visszamenőlegesen alkalmazta 2023-ra. Ennek azonban nem volt jelentős hatása, ezért nem került bemutatásra és közzétételre.

• IFRS 16 Lízingek: Lízing kötelezettség a visszlízing ügyletekben (Módosítások)

A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően induló beszámolási időszakra kell alkalmazni. A módosítások célja, hogy javítsa azokat a követelményeket, amelyeket az eladó-lízingbe vevő alkalmaz a lízing kötelezettség értékelésekor egy visszlízing ügylet során az IFRS 16 szerint. A módosítások ugyanakkor nem változtatják meg a visszlízing ügyletekhez nem kapcsolódó lízingek elszámolását. Az eladó-lízingbe vevő úgy határozza meg a "lízingdíjakat" vagy a "felülvizsgált lízingdíjakat", hogy az eladó-lízingbe vevő ne számolja el a nyereség vagy veszteség azon részét, amely az általa megtartott használati joghoz kapcsolódik. Ezeknek a követelményeknek az alkalmazása nem akadályozza meg az eladó-lízingbe vevőt abban, hogy a lízingszerződés részleges vagy teljes megszűnésével kapcsolatos nyereséget vagy veszteséget az eredményben számolja el. Az eladó-lízingbe vevő visszamenőlegesen alkalmazza a módosítást a kezdeti alkalmazás időpontja után kötött visszlízing ügyletekre, ami annak a beszámolási időszaknak a kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazta az IFRS 16 standardot A Csoport megállapította, hogy sem 2024-ben, sem a korábbi időszakokban nem voltak jelentős visszlízingügyletek, ezért a módosítások hatása nem jelentős a 2024. december 31-i, illetve a 2023. december 31-i pénzügyi kimutatásokra.

• IAS 7 Cash-flow kimutatás és IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzététele – Szállítói finanszírozási megállapodások (Módosítások)

A módosításokat a 2024. január 1-jén vagy azt követően induló beszámolási időszakra kell alkalmazni. A módosítások kiegészítik az IFRS-ekben már meglévő követelményeket, és előírják a gazdálkodó egységnek a szállítói finanszírozási megállapodások feltételeinek közzétételét. Ezen túlmenően, a gazdálkodó egységeknek a beszámolási időszak elejére és végére közzé kell tenniük a szállítói finanszírozási megállapodások pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és azokat a sorokat, amelyeken ezek a kötelezettségek bemutatásra kerülnek, valamint azon pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és sorait, amelyekre vonatkozóan a finanszírozók már kiegyenlítették a megfelelő szállítói tartozásokat.

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A gazdálkodó egységeknek szintén közzé kell tenniük a szállítói finanszírozási megállapodások pénzügyi kötelezettségei könyv szerinti értékében bekövetkezett pénzmozgással nem járó változások típusát és hatását is, amelyek akadályozzák a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékének összehasonlíthatóságát. A módosítások továbbá előírják, hogy a gazdálkodó egység a beszámolási időszak elejére és végére sávosan közzétegye a finanszírozókkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségek és az e megállapodások részét nem képező hasonló szállítói kötelezettségek fizetési határidejét. A Csoport nem azonosított olyan jelentős közzétételi információkat, amelyeket az IAS 7 standardhoz kapcsolódó módosítások előírnának.

2.30.2 Standardok/módosítások, amelyek még nem hatályosak, de az EU befogadta

• IAS 21 Átválási árfolyamok változásainak hatása: Az átválthatóság hiánya (Módosítások)

A módosítások a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszaktól lépnek hatályba, a korai alkalmazás megengedett. A módosítások meghatározzák, hogy a gazdálkodó egységnek hogyan kell azt értékelnie, hogy egy valuta átváltható-e, és hogyan kell meghatároznia az átváltási árfolyamot az átválthatóság hiánya esetén. Egy pénznem akkor tekinthető átválthatónak egy másik pénznemre, ha a gazdálkodó egység képes a másik pénznemhez olyan időkereten belül hozzájutni, amely a szokásos adminisztratív időigényt veszi figyelembe, és egy olyan piacon vagy átváltási mechanizmuson keresztül, amelyben egy csereügylet érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Ha egy pénznem nem váltható át másik pénznemre, a gazdálkodó egységnek meg kell becsülnie az értékelés időpontjára érvényes árfolyamot. A gazdálkodó egység célja az átváltási árfolyam becslése során, hogy tükrözze azt az árfolyamot, amelyen az értékelés időpontjában egy szabályos csereügylet zajlana a piaci szereplők között az aktuális gazdasági feltételek mellett. A módosítások alapján a gazdálkodó egység alkalmazhat megfigyelhető árfolyamot korrekció nélkül, vagy egy más becslési technikát. A módosítás pénzügyi hatásának elemzése jelenleg is folyamatban van a Csoporton belül.

2.30.3 Standardok/módosítások, amelyek még nem hatályosak és az EU nem fogadta be

• IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok és IFRS 7 Pénzügyi Instrumentumok: Közzétételek – Pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelése (Módosítások)

A módosításokat a 2026. január 1-jén vagy azt követően induló beszámolási időszakra kell alkalmazni. A pénzügyi eszközök besorolásához kapcsolódó módosítások korai alkalmazása megengedett, az egyéb módosítások későbbi alkalmazására vonatkozó választási lehetőséggel. A módosítások pontosítják, hogy a pénzügyi kötelezettségek az "elszámolási napon" kerülnek kivezetésre, ha a kötelezettséget teljesítették, törölték, a kötelezettség lejárt vagy egyéb módon teljesülnek a kivezetés kritériumai. A módosítások bevezetnek egy számviteli politika lehetőséget arra, hogy az elektronikus fizetési rendszereken keresztül teljesített kötelezettségeket ki lehessen vezetni az elszámolási nap előtt, specifikus feltételek teljesülése esetén. A módosítások útmutatást nyújtanak az ESG-hez kötött feltételekkel vagy egyéb hasonló feltételekkel rendelkező pénzügyi eszközök szerződéses pénzáramai karakterisztikájának értékeléséhez. A módosítások tisztázzák a nem-visszkeresetes (non-recourse) és az összekötött (contractually-linked) instrumentumok kezelését és további közzétételeket írnak elő az IFRS 7-ben azon pénzügyi eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódóan, amelyek függő eseményekhez kötöttek (ideértve az ESG-hez kötött feltételeket is), illetve az egyéb átfogó eredményen keresztül valósan értékelt tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódóan. A módosításokat az EU még nem hagyta jóvá. A módosítás pénzügyi hatásának elemzése jelenleg is folyamatban van a Csoporton belül.

• IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok és IFRS 7 Pénzügyi Instrumentumok: Közzétételek – Környezeti feltételektől függő villamosenergiára hivatkozó szerződések (Módosítások)

A módosításokat a 2026. január 1-jén vagy azt követően induló beszámolási időszakra kell alkalmazni, a korai alkalmazásuk megengedett. A módosítások tisztázzák a "saját használatú" típusú megállapodásokra vonatkozó követelmények alkalmazását, engedélyezik a fedezeti elszámolást, ha a módosítások hatálya alá tartozó szerződéseket fedezeti eszközként használják, és új közzétételi követelményeket vezetnek be annak érdekében, hogy a befektetők megértsék ezeknek a szerződéseknek a vállalat pénzügyi teljesítményére és pénzáramlásaira gyakorolt hatását. A "saját használatú" követelményekre vonatkozó pontosításokat visszamenőlegesen kell alkalmazni, de a fedezeti elszámolást csak az új fedezeti kapcsolatokra lehet alkalmazni, amelyeket az első alkalmazás időpontjától vagy azt követően jelölnek meg. A módosításokat az EU még nem hagyta jóvá. A módosítás pénzügyi hatásának elemzése jelenleg is folyamatban van a Csoporton belül.

• IFRS 18 Pénzügyi kimutatások prezentálása és közzététele

Az IFRS 18 új követelményeket vezet be az eredménykimutatás bemutatására vonatkozóan. Az IFRS 18 előírja a gazdálkodó egységnek, hogy az eredménykimutatásban minden bevételét és ráfordítását az alábbi öt kategória egyékiébe sorolja: működési, befektetési, finanszírozási, jövedelemadók és megszűnt tevékenységek. Ezeket a kategóriákat kiegészítik összegző sorok bemutatására vonatkozó előírások a működési eredményre, az adózási és finanszírozás előtti eredményre és az eredményre.

Az IFRS 18 előírja a vezetőség által meghatározott teljesítménymutatók közzétételét is, amelyek a bevételek és ráfordítások részösszegei, és új követelményeket tartalmaz a pénzügyi információk összesítésére és megbontására vonatkozóan, az elsődleges pénzügyi kimutatások és a kiegészítő megjegyzések azonosított "szerepei" alapján. Emellett egyéb standardok előírásai is módosításra kerültek az IFRS 18 bevezetésének eredményeként. Az IFRS 18 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra érvényes, de korábbi alkalmazás megengedett. A visszamenőleges alkalmazás mind az éves, mind az évközi pénzügyi kimutatásokban kötelező. A standardot az EU még nem hagyta jóvá. A módosítás pénzügyi hatásának elemzése jelenleg is folyamatban van a Csoporton belül.

• IFRS 19 Nyilvános elszámoltathatósággal (public accountablity) nem rendelkező leányvállalatok: Közzétételek

Az IFRS 19 lehetővé teszi a nyilvános elszámoltathatósággal nem rendelkező leányvállalatoknak, hogy alkalmazzák a csökkentett közzétételi követelményeket, ha az anyavállalatuk (végső vagy közvetett anyavállalat) nyilvánosan elérhető konszolidált beszámolót készít az IFRS standardokkal összhangban. Ezeknek a leányvállalatoknak továbbra is alkalmazniuk kell a többi IFRS standard megjelenítéssel, értékeléssel és bemutatással kapcsolatos követelményeit. Ellenkező előírás hiányában a követelményeknek megfelelő gazdálkodóknak, ha választják az IFRS 19 alkalmazását, nem szükséges a többi standardban szereplő közzétételi követelményeket teljesíteniük. Az IFRS 19 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra érvényes, de korábbi alkalmazás megengedett A standardot az EU még nem hagyta jóvá. A jelenlegi elemzés szerint a módosításnak nem lesz jelentős hatása a Csoportra.

• Az IFRS számviteli standardok éves fejlesztései – 11. kötet

Az IASB éves fejlesztési folyamata az IFRS nem sürgős, de szükséges egyértelműsítésekkel és módosításokkal foglalkozik. 2024. júliusában az IASB kiadta az IFRS számviteli standardok éves fejlesztéseit – 11. kötet. A gazdálkodó egységeknek ezeket a módosításokat a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmazniuk. Az IFRS számviteli standardok éves fejlesztései – 11. kötet tartalmazza az IFRS 1, IFRS 7, IFRS 9, IFRS 10 és IAS 7 módosításait.

Ezek a módosítások célja a szövegezés egyértelműsítése, kisebb nem szándékos következmények, figyelmetlenségek vagy a standardok követelményei közötti ellentmondások kijavítása. A standardot az EU nem hagyta jóvá. A módosítás pénzügyi hatásának elemzése jelenleg is folyamatban van a Csoporton belül.

• Az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások és az IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standardok módosításai – Eszközök értékesítése vagy hozzájárulásként való teljesítése a befektető és a társult vállalkozása vagy közös vállalkozása között A módosítások egy elismert ellentmondás feloldását célozzák meg az IFRS 10 és az IAS 28 követelményei között, az eszközök eladásának vagy hozzájárulásának kezelésében egy befektető és társult vállalkozása vagy közös vállalkozása között. A módosítások fő következménye, hogy teljes nyereséget vagy veszteséget kell megjeleníteni, amikor az ügylet egy üzletet érint (függetlenül attól, hogy az egy leányvállalatban van-e ágyazva vagy sem). Részleges nyereséget vagy veszteséget kell megjeleníteni, amikor az ügylet olyan eszközöket érint, amelyek nem alkotnak üzletet, még akkor is, ha ezek az eszközök egy leányvállalatban vannak elhelyezve. 2015. decemberében az IASB határozatlan időre elhalasztotta ennek a módosításnak a hatálybalépését a tőke módszerrel kapcsolatos kutatási projektjének eredményéig. A módosításokat az EU még nem hagyta jóvá. A módosítás pénzügyi hatásának elemzése jelenleg is folyamatban van a Csoporton belül.

2.31 Előző időszakokra vonatkozó módosítások

A 2025. június 30-i fordulónappal összeállított féléves konszolidált pénzügyi beszámoló keretén belül az átfogó jövedelemre, a saját tőke változására és a cash flow-ra vonatkozó kimutatások előző év azonos időszakára vonatkozóan újramegállapításra kerültek.

Átsorolások

A Csoport felülvizsgálta a konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásainak struktúráját, és arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lehet bizonyos sorok kiemelése a jelentős tranzakciók vagy egyenlegek megléte miatt az adott sorok értékein belül, ezért él az IAS 8 Számviteli politikák, számviteli becslések változásai és hibák által biztosított lehetőséggel, miszerint a fő pénzügyi kimutatásokat az új struktúrával összhangban mutassa be a 2024. június 30-án zárult időszak konszolidált pénzügyi kimutatásaiban.

A pontosabb bemutatás érdekében az igénybe vett szolgáltatások 54 642 millió Ft értékben kiemelésre kerültek a korábbi Anyagjellegű ráfordítások sorról (a sor új megnevezése: Alapanyagok és felhasznált készletek költsége) egy külön sorra az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

Korábbi évek módosításai

A Csoport az alábbi téves elszámolásokat azonosította a tárgyévben, amelyek hatását visszamenőlegesen korrigálta az előző időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatás sorok újramegállapításával:

A A Csoport megállapította, hogy bizonyos vevői szerződések esetében megbízó szerepkör helyett ügynökként járt el. Ennek eredményeképp az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek alapján módosította az elszámolt bevételét és ráfordítását. Továbbá, bizonyos szerződések esetében a bevétel adott időpontban való elszámolása helyett folyamatosan kellett volna megjelenítenie, amelynek hatása szintén módosításra került a korábbi időszakokra vonatkozóan. Ennek eredményeképp 2024. első félévére vonatkozóan 5 010 millió Ft értékben került nettósításra az Értékesítés nettó árbevétele az Alapanyagok és felhasznált készletek költségével szemben. Az első félév alatt felvett szerződéses kötelezettség miatt az Értékesítés nettó árbevétele további 170 millió Ft-tal, míg az Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök között megjelenítésre kerülő előre fizetés miatt az Alapanyagok és felhasznált készletek költsége 152 millió Ft-tal csökkent a közzétett adathoz képest.
B Műsorszolgáltatási szerződéseinek áttekintése során a Csoport feltárta, hogy bizonyos szerződések lényegileg fix díjakat is tartalmaznak. Emiatt visszamenőlegesen kapitalizálásra került ezen lényegileg fix díjak jelenértéke, amelynek hatására a 2024 első féléves átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az Alapanyagok és felhasznált készletek költsége soron további 736 millió Ft került eliminálásra, míg az Értékcsökkenés és amortizáció 666 millió Ft-tal nőtt. A kapcsolódó kamat és árfolyamváltozás kapcsán a Pénzügyi bevételek 66 millió Ft-tal, a Pénzügyi ráfordítások összesen 255 millió Ft-tal növekedett.
C A Csoport megállapította, hogy helytelenül került aktiválásra eszköz egy vevői szerződés kapcsán az elmúlt időszakokban. Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban 877 millió Fttal került csökkentésre az eszköz kapcsán elszámolt Értékcsökkenés és amortizáció, valamint az IFRS 15 szabályainak megfelelően 1 004 millió Ft értékben került nettósításra az Igénybe vett szolgáltatásokkal szemben.
D A 2024. év végi beszámolóban alkalmazott módszertanhoz igazodva, a 2024. első félévére vonatkozóan visszamenőlegesen módosításra került egyes bevétel és ráfordítás sorok nettósítása. A módosítás célja az volt, hogy egy adott jogcímhez kapcsolódó értékvesztés, illetve céltartalék képzés vagy feloldás, a vevőkövetelések értékesítésének eredménye, valamint a nem realizált árfolyamnyereség/veszteség kizárólag a bevétel vagy kizárólag a ráfordítás oldalon kerüljön bemutatásra, ezzel biztosítva az egységes számviteli megjelenítést. Ennek következtében a 2024. első félévi eredménykimutatásban 5 335 millió Ft összegben került összevezetésre az Egyéb működési bevételek és az Egyéb ráfordítások sora és 2 284 millió Ft értékben a Pénzügyi bevételek és Pénzügyi ráfordítások.
E A Csoport a 2024. első félévre vonatkozóan feltárta, hogy 267 millió Ft összegben olyan bérleti díjbevételek kerültek kimutatásra az Egyéb működési bevételek között, amelyeket valójában az Értékesítés nettó árbevétele soron kellett volna elszámolni. Ennek megfelelően a Csoport visszamenőlegesen korrigálta az érintett tételek átsorolását.

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra való hatás

2024 I. félév	2024 I. félév	2024 I. félév	2024 I. félév	2024 I. félév	2024 I. félév



















Adózott eredmény	-23 289	0	-127	-23 416	Adózott eredmény

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra való hatás - folytatás

2024 I. félév	2024 I. félév	2024 I. félév		2024 I. félév	2024 I. félév	2024 I. félév
Közzétett megnevezés	Közzétett	Átsorolás	Meg jegyzés	Előző évek módosításai	Módosított	Módosított megnevezés
A következő időszakban a konszolidált jövedelemre						A következő időszakban a konszolidált jövedelemre
vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem:						vonatkozó kimutatásban elszámolandó egyéb átfogó jövedelem:
Tevékenységek devizaátszámításakor felmerült árfolyamkülönbözetek	859			0	859	Külföldi tevékenységek devizaátszámításakor felmerült árfolyamkülönbözetek
A következő időszakban a konszolidált jövedelemre						A következő időszakban a konszolidált jövedelemre
vonatkozó kimutatásban elszámolható nettó egyéb	859	0		0	859	vonatkozó kimutatásban elszámolandó nettó egyéb
átfogó jövedelem:						átfogó jövedelem
Egyéb átfogó jövedelem	859	0		0	859	Egyéb átfogó jövedelem
Teljes átfogó jövedelem	-22 430	0		-127	-22 557	Teljes átfogó jövedelem
Adózott eredményből:						Adózott eredményből:
Anyavállalatra jutó rész	-28 136		A, B	-77	-28 213	Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész
Külső tulajdonosra jutó rész	4 847		B	-50	4 797	Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész
Teljes átfogó eredményből:						Teljes átfogó eredményből:
Anyavállalatra jutó rész	-27 581		A, B	-77	-27 658	Anyavállalat tulajdonosaira jutó rész
Külső tulajdonosra jutó rész	5 151		B	-50	5 101	Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Konszolidált cash flow kimutatásra való hatás

2024.06.30.	2024.06.30.	2024.06.30.		2024.06.30.	2024.06.30.	2024.06.30.
Közzétett megnevezés	Közzétett	Átsorolás	Meg jegyzés	Előző évek módosításai	Módosított	Módosított megnevezés
Működési tevékenységből származó cash flow						Működési tevékenységből származó cash flow
Adózott eredmény Korrekciók:	-23 289	3 987	A, B	-138	-19 440	Adózás előtti eredmény Korrekciók:
	90 450	-35 514			54 936	Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint
Tárgyévi értékcsökkenés és amortizáció						eszközhasználati jog után elszámolt értékcsökkenés és amortizáció
		35 514	B	666	36 180	Immateriális javak amortizációja és értékvesztése, valamint goodwill értékvesztése
Értékvesztés	-662				-662	Egyéb értékvesztés változása
Céltartalékok	1 476				1 476	Céltartalékok változása
Nyereségadók	3 987	-3 987			0
Egyéb pénzügyi bevételek/ráfordítások	29 497		B	-56	29 441	Egyéb pénzügyi bevételek/ráfordítások
Árfolyamváltozás hatása	7 502		B	-132	7 370	Árfolyamváltozás hatása
Társult vállalkozás eredménye	399				399	Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből
Fizetett nyereségadó	-6 698				-6 698	Fizetett nyereségadó
Működő tőke változásai						Működő tőke változásai
Vevő követelések változása	8 706				8 706	Vevő követelések változása
Készletek változása	-4 729				-4 729	Készletek változása
Szállítók változása	-22 997				-22 997	Szállítók változása
Egyéb követelések és kötelezettségek változása	-4 228	-6 306	A, B	-340	-10 874	Egyéb követelések és kötelezettségek változása
Pénzügyi lízing (éven belüli) változása	-6 306	6 306
Működési tevékenységből származó nettó cash flow	73 108	0		0	73 108	Működési tevékenységből származó nettó cash flow

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Konszolidált cash flow kimutatásra való hatás - folytatás

2024.06.30.	2024.06.30.	2024.06.30.		2024.06.30.	2024.06.30.	2024.06.30.
Közzétett megnevezés	Közzétett	Átsorolás	Meg jegyzés	Előző évek módosításai	Módosított	Módosított megnevezés
Befektetési tevékenységből származó cash flow						Befektetési tevékenységből származó cash flow
		2 385			2 385	Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből
						származó bevétel
Tárgyi eszközök értékesítése/beszerzése	-35 265	-2 385			-37 650	Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése
		7			7	Immateriális javak értékesítéséből származó bevétel
Immateriális javak értékesítése/beszerzése	-23 321	-7			-23 328	Immateriális javak beszerzése
Értékpapírok értékesítése/beszerzése	16				16	Értékpapírok értékesítéséből származó bevétel
Egyéb befektetések értékesítése/beszerzése	-6 043				-6 043	Egyéb befektetések megszerzése
Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow	-64 613	0		0	-64 613	Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow

Finanszírozási tevékenységből származó cash flow						Finanszírozási tevékenységből származó cash flow
Hitelek, kölcsönök felvétele/visszafizetése	7 849				7 849	Hitelek, kölcsönök felvétele/törlesztése
Pénzügyi lízing felvétel/törlesztés	-10 975				-10 975	Lízing kötelezettségek tőkerészének törlesztése
Kamatfizetés	-7 102			0	-7 102	Fizetett kamatok
Fizetett osztalék (kisebbségi)	-656			0	-656	Nem ellenőrző részesedéseknek fizetett osztalék
Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow	-10 884	0		0	-10 884	Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow
Árfolyamváltozás hatása	87			0	87	Árfolyamváltozás hatása
Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása	-2 302	0		0	-2 302	Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek nettó állományváltozása
Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege	53 175				53 175	Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek állománya az időszak elején
Készpénz és készpénzjellegű tételek időszak végi egyenlege	50 873				50 873	Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek állománya az időszak végén

3 Értékesítés nettó árbevétele

A Csoport bevételek elszámolására vonatkozó számviteli politikáját és a főbb bevételtípusok bemutatását a 2.3. Értékesítés nettó árbevétele megjegyzés tartalmazza. A Csoport vevői szerződésekből származó bevételei (IFRS 15) és az operatív lízingtevékenységből származó bevételei (IFRS 16) az alábbiakban kerülnek bemutatásra:

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Mobil szolgáltatások	160 217	117 135
Vezetékes szolgáltatások	97 749	111 421
Egyéb szolgáltatások	41 159	57 139
Telekommunikációs árbevétel összesen	299 125	285 695

IT projektek és üzemeltetés	21 117	10 079
Hardware és software értékesítés	8 456	10 995
Egyéb IT szolgáltatások	13 471	9 469
IT árbevétel összesen	43 044	30 543
Űr szegmensből származó bevétel	676	793
Egyéb tevékenységekből származó bevételek	308	250
Vevői szerződésekből származó bevétel	343 153	317 281
Bérbeadásból származó bevétel	7 674	5 200
Értékesítés nettó árbevétele összesen	350 827	322 481

A bevételek szegmensenkénti bontása a 47. Szegmens információ megjegyzésben kerül bemutatásra.

Az egyéb bevételek között a Csoport a holdingtevékenységből származó bevételeket mutatja ki.

Az alábbi táblázat a bevételeket azon régiók szerinti földrajzi megbontásban mutatja be, ahol a Csoport tevékenységet folytat:

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Magyarország	306 632	279 433
Albánia	31 781	31 345
Montenegró	12 414	11 703
Összesen	350 827	322 481

Szerződéses egyenlegek

A Csoport az alábbi szerződéses eszközöket és kötelezettségeket tartja nyilván a vevőkkel kötött szerződések kapcsán:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Vevőkövetelések	107 181	118 903
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú	2 148	1 704
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú	324	352
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú	2 601	3 338
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú	1 034	573

A szerződéses eszközök olyan bevételekhez kapcsolódnak, amelyeket már elszámoltak, de még nem számláztak ki a vevőnek. Az elismert, de még ki nem számlázott bevételeken túlmenően ide tartoznak a kedvezményes áron vásárolt eszközök, például mobiltelefonok is, amelyeket a vevők csomagban vásároltak. Ha az eszköz értékesítéséből származó bevételt már elszámolták, de a teljes vételárat még nem számlázták ki (pl. részletfizetés), akkor az ebből az ügyletből származó bevétel szerződéses eszközként kerül kimutatásra.

A szerződéses kötelezettségek közé tartoznak a szerződéseshez kapcsolódó vevői előlegek és nem kielégített teljesítési kötelmek. Azokban az esetekben, amikor a szerződéses költségvetést ügyfélösztönzőkre (pl. kedvezményekre, ingyenes GB-kra) különítette el a Csoport, de a megfelelő szolgáltatásokat még nem teljes mértékben nyújtotta, a Csoport ezt szerződéses kötelezettségként jeleníti meg.

A szerződés megszerzésének költségei

Az IFRS 15 Vevővel kötött szerződésekből származó bevételek standard előírásainak megfelelően a vevői szerződések megszerzéséhez kapcsolódóan aktivált költségek záró egyenlege az Egyéb immateriális javak között kerül bemutatásra, lásd a 19. Egyéb immateriális javak megjegyzést.

Az aktivált összegeket a beszámolási időszak elején és végén, az időszak során elszámolt értékcsökkenés összegét és az esetleges értékvesztés miatti veszteségeket az alábbi táblázat mutatja be:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Nyitó egyenleg a beszámolási időszak elején	13 724	11 879
Aktiválások a beszámolási időszakban	1 345	15 181
Csökkenések a beszámolási időszakban	-2 441	0
Értékcsökkenés	-7 209	-13 566
Átváltási különbözetek	-69	230
Záró egyenleg	5 350	13 724

A szerződés teljesítésének költségei

Az ügyféllel kötött szerződés teljesítésének költségei közé tartoznak a telepítési költségek, például a kábelezési tevékenységek, az internet- és a televíziós szolgáltatásokhoz szükséges anyagok. A telepítési költségek nem felelnek meg az IAS 38 Immateriális javak standardban meghatározott, az eszközök megjelenítésére vonatkozó kritériumoknak, ezért a Csoport nem aktiválja azokat immateriális eszközként. Ehelyett az átfogó eredménykimutatásban költségként kerülnek elszámolásra.

4 Egyéb működési bevétel

Az egyéb működési bevétel összetétele az alábbi:

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Állami támogatások és visszatérítések	105	118
Céltartalék feloldás	64	466
Bírságok, kötbérek, kártérítések	277	296
Többletként fellelt eszközök	0	18
Gyártói visszatérítések az eladások után	408	448
Egyéb pénzügyi eszközök visszaírt értékvesztése	124	0
Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele	59	0
Lízing szerződések kivezetéséből és módosításából származó egyéb működési bevétel	61	133
Egyéb	394	628
Összesen	1 492	2 107

Az állami támogatásokhoz kapcsolódóan nincsenek nem teljesített feltételek és egyéb függő kötelezettségek.

A 2024 első félévében a céltartalék feloldás soron kimutatott visszaírás elsősorban az albán leányvállalat helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalékával kapcsolatos becslési feltételezések módosításából eredt.

5 Aktivált saját teljesítmények

	2025. I. félév	2024 I. félév

Saját termelésű készletek állományváltozása	82	30
Saját előállítású eszközök aktivált értéke	7 758	8 416
Aktivált saját teljesítmények	7 840	8 446

Az aktivált saját teljesítmények magukban foglalják a belső fejlesztésű immateriális javakhoz kapcsolódóan az IAS 38 Immateriális javak standard előírásai szerint aktivált saját teljesítményeket, valamint azokat a belső ráfordításokat, amelyek az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések előírásainak megfelelően az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzési költségének részét képezik azok kezdeti megjelenítése során.

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

6 Alapanyagok és felhasznált készletek költsége

	2025. I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Eladott áruk beszerzési értéke	-37 713	-40 093
Közvetített szolgáltatások	-44 043	-36 192
Anyagköltségek	-12 644	-15 232
Összesen	-94 400	-91 517

A bevételek növekedésével párhuzamosan a költségek is emelkedtek, bár lassabb ütemben, amely a Csoport költséggazdálkodási intézkedéseinek tartós eredményességére utal.

7 Igénybe vett szolgáltatások

Az igénybe vett szolgáltatások értéke az alábbi táblázatban kerül részletes bemutatásra.

	2025. I. félév	2024 I. félév
		Módosított
IT üzemeltetés	-12 270	-11 598
Hálózattal kapcsolatos üzemeltetési költségek	-4 660	-5 896
Tárgyi eszközön végzett karbantartás és	-1 584	-1 782
egyéb üzemeltetési költségek
Frekvencia díj	-5 082	-5 053
Marketing és kommunikációs költségek	-7 252	-3 912
Könyvvizsgálati díj	-590	-296
Logisztikai költségek	-2 585	-2 217
Tanácsadás, szakértői és jogi költségek	-7 463	-5 182
Kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos díjak	-5 069	-2 922
Kiküldetés, utazási költségek és utazási költségtérítés	-1 698	-978
Biztonsági és őrzési díjak	-566	-548
Adminisztratív költségek	-249	-1 444
Közjegyzői, hatósági díjak	-4 209	-4 235
Biztosítási díjak	-663	-573
Ügynöki jutalékok	-4 651	-3 046
Lízingkifizetések	-3 242	-2 515
Különféle egyéb szolgáltatások	-3 263	-2 318
Összesen	-65 096	-54 515

A Csoport átfogó marketingkampányt indított a folyamatban lévő csoportátalakítási program során sikeresen létrejött és bevezetett új telekommunikációs márkanevéhez kapcsolódóan, beleértve a televíziós és online hirdetéseket, valamint a közösségi média aktivitást. A kampány következtében 2025. év első felében a marketing és kommunikációs költségek jelentős mértékben emelkedtek.

A transzformációs program során jelentkező összetett pénzügyi, operatív és szabályozási kihívások megoldásához külső tanácsadók, iparági szakértők és jogi tanácsadók széles körű támogatására volt szükség, amelynek következtében a kapcsolódó költségek is emelkedtek.

A kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos díjak közé tartoznak mindazon szolgáltatások költsége, amelyeket a Csoport külső vállalkozóktól és szolgáltatóktól vesz igénybe, így például a munkaerő kölcsönzés, ügyfélkapcsolat kezelés. 2025. év első felében a díjak növekedését elsősorban a Csoport transzformációs programjához kapcsolódó külső szakértelem igénybevétele okozta.

A lízingkifizetések tartalmazzák a rövid távú lízingekhez, a kis értékű eszközök lízingjéhez és az IFRS16 Lízingek hatálya alá nem tartozó lízingkifizetésekhez kapcsolódó kiadásokat. További részletek a 40. Lízing kötelezettségek megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

8 Személyi jellegű ráfordítások

	2025. I. félév	2024 I. félév

Bérköltség	-49 692	-46 580
Egyéb személyi jellegű kifizetések	-6 155	-2 520
Bérjárulékok	-7 022	-6 192
Összesen	-62 869	-55 292
Átlagos statisztikai létszám	8 297	8 025

Az átlagos statisztikai létszám növekedése elsősorban az újonnan létrehozott működési területeken megnövekedett humánerőforrás iránti igény, valamint a Csoport üzleti tevékenységeinek átszervezéséből eredő kisebb mértékű bővülésnek tulajdonítható. Ezen túlmenően a létszám mérsékelt növekedése más leányvállalatoknál a szervezeti átalakításokból eredő többletfeladatokból adódott.

9 Egyéb működési ráfordítások

	2025. I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Alapítványi támogatások	-144	-33
Bírságok, kötbérek, kártérítések	-308	-345
Tárgyi eszközök és immateriális javak selejtezése	-106	-230
Adók, illetékek, járulékok	-7 583	-14 898
Készletek értékvesztése	-520	-830
Követelések értékvesztése, várható hitelezési vesztesége (ECL)	-2 137	-2 462
Követelés értékesítés vesztesége	-1 567	-1 809
Lízingszerződések kivezetéséből és módosításából származó egyéb működési ráfordítás	-1 378	0
Egyéb	-1 500	-767
Összesen	-15 243	-21 374

2025 első félév folyamán az egyéb működési ráfordítások legjelentősebb része az adók, illetékek és a járulékok, amelyek jellemzően a közműadó, a távközlési adó és az ágazati különadó, azaz azok az adók, amelyek nem minősülnek nyereségadónak. 2024 második felében bejelentésre került a távközlési szektorra kivetett extraprofit-adó 2025. január 1-jétől történő kivezetése, amely az érintett vállalatok számára érdemi adóterhelés-csökkenést eredményezett.

2024 első félév folyamán a lassan mozgó és elfekvő készletek átvilágítása eredményeként a Csoport készlet értékvesztést számolt el, ennek következtében a tárgyidőszakban már alacsonyabb mértékű értékvesztés elszámolás volt indokolt.

A Csoport rendszeresen felülvizsgálja a pénzügyi eszközökre elszámolandó várható hitelezési veszteségek mértékét. 2024 első félévhez képest alacsonyabb várható hitelezési veszteség került elszámolásra.

A lízingszerződések kivezetéséből és módosításából származó egyéb működési ráfordítás az IFRS 16 alapján elszámolt lízingszerződések futamidő előtti felmondásból ered, amely esetekben az eszközhasználati jog és a kapcsolódó lízingkötelezettség kivezetése következtében keletkező nettó veszteség került elszámolásra. 2024 első félévében a kivezetések és módosítások összesített hatása nem volt szignifikáns, és összességében bevételként került megjelenítésre az Egyéb működési bevételek között.

Értékvesztés mozgástábla:

	Vevő követelés	Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök	Készletek	Szerződéses eszközök
2024. december 31-én	-28 004	-961	-129	-3 747	-45
Növekedés	-4 228	-29	-2	-909	-9
Visszaírás	2 091	162	0	389	0
Készlet felhasználás miatti csökkenés	0	0	0	97	0
Átváltási különbözet	615	30	0	70	2
Átsorolás	91	-91	0	0	0
Kivezetés	2 372	-94	0	9	1
2025. június 30-án	-27 063	-983	-131	-4 091	-51

10 Értékcsökkenés és amortizáció

A Cégcsoport tevékenysége a telekommunikációs szegmens bővülésének köszönhetően rendkívül eszközigényes.

	2025. I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Értékcsökkenés és amortizáció	-94 324	-90 239
Összesen	-94 324	-90 239

Az értékcsökkenés és amortizáció soron kerül kimutatásra az IFRS 16 standard alapján eszközhasználati jogként felvett eszközök tárgyévi értékcsökkenése, amely 2025 első félévében 16 124 millió Ft volt (2024 I. félévében 15 008 millió Ft). Az elmúlt években felvásárolt vállalatok tárgyi eszközeire és immateriális javaira az akvizíció időpillanatában elszámolt valós érték különbözet kapcsán a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás többlet összege 11 970 millió Ft (2024 I. félévében 12 324 millió Ft).

11 Pénzügyi bevételek és ráfordítások

Pénzügyi bevételek

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Kamatbevételek	1 336	1 365
Lízing kamatbevételek	44	11
Árfolyamnyereség	12 136	1 966
Egyéb	1 900	225
Összesen	15 416	3 567

Pénzügyi ráfordítások

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Kötvények kamatráfordítása	-11 102	-11 110
Egyéb kamatráfordítások	-15 034	-14 120
Lízing kamatráfordítás	-6 220	-6 057
Árfolyamveszteség	-2 558	-10 764
Egyéb	-2 608	-654
Összesen	-37 522	-42 705

Az árfolyamnyereség növekedése a 2025. évi kedvező forintárfolyam-ingadozás következménye, amely mind a realizált, mind a nem realizált árfolyamnyereségre hatással volt.

Az egyéb kamatráfordítások soron a pénzintézeteknek fizetett kamatok (2025. I. félévben 13 611 millió Ft, 2024. I. félévben 13 203 millió Ft) jelennek meg, amelyek közül a legjelentősebb a Vodafone akvizíciós hitellel kapcsolatban elszámolt euróban denominált kamatráfordítás (2025. I. félévben 12 787 millió Ft, 2024. I. félévben 12 073 millió Ft). Továbbá ezen a soron kerül kimutatásra a műsorszolgáltatási jogokkal kapcsolatban elszámolt kamatráfordítás 2025. első félévben 1 262 millió Ft (2024. I. félévben 711 millió Ft) összegben.

Az árfolyamveszteségek csökkenése elsősorban a forint 2025. évi kedvező árfolyam-ingadozásának köszönhető, amely nagymértékben befolyásolta a Csoport devizában denominált kötelezettségeit és alacsonyabb realizált és nem realizált árfolyamveszteségekhez vezetett.

12 Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből

A tőkekonszolidációs módszer alkalmazásával kimutatott társult és közös vezetésű vállalkozások eredménye a társult vállalkozások eredményének Csoportra jutó részét prezentálja.

2024-ben a Csoport megszerezte a REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. részvényeinek 45%-át, így a társaság közös vezetésű vállalkozásként kerül prezentálásra.

A Csoport 2024. decemberében 55%-ra növelte tulajdonrészét a Rotors & Cams Zrt-ben, és ezzel többségi irányítást szerzett a vállalat felett, így 2025-ben már nem kerül kimutatásra a társult vállalkozások között.

Társaság neve	Eredmény hozzájárulás	Tulajdoni hányad %-ban
Közös vezetésű vállalkozás
REMRED Technológia Fejlesztő Zrt.	-1 107	45%
Társult vállalkozások
Space-Communications Ltd.	92	20%
2025. június 30-án	-1 015

Társaság neve	Eredmény hozzájárulás	Tulajdoni hányad %-ban
Közös vezetésű vállalkozás
REMRED Technológia Fejlesztő Zrt.	-341	45%
Társult vállalkozások
Rotors & Cams Zrt.	-58	24%

13 Nyereségadók

A nyereségadókhoz kapcsolódó ráfordítások összetétele a következő:

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Tárgyévi adó:

Társasági adó	-2 419	-960
Iparűzési adó	-5 261	-3 583
Innovációs járulék	-838	-703
Halasztott adó:
Adóköteles és levonható átmeneti különbözetek	2 264	1 270

Átfogó jövedelem kimutatásban kimutatott nyereségadó ráfordítás	-6 254	-3 976

A Csoport által fizetendő nyereségadó a leányvállalatok egyedi beszámolóiban kimutatott és a releváns helyi szabályok szerint számított adó.

A megjelenített halasztott adóráfordítás során alkalmazott adókulcs a Magyarországon érvényben lévő szabályozás szerint 9%, míg Albániában és Montenegróban a hatályos társasági adókulcsnak megfelelően 15% volt a 2025 és 2024 első félévben egyaránt.

A nyereségadó-ráfordítás és a számviteli eredmény levezetése:

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Adózás előtti eredmény	5 106	-19 440
Hatályos adókulcs alapján számított adókötelezettség	460	-1 750
Iparűzési adó	5 261	3 583
Innovációs járulék	838	703
Korábbi el nem számolt adóveszteségek felhasználása	-2 231	-1 197
Tárgyévi veszteségre el nem számolt halasztott adó	2 039	2 245
Részesedés kapcsolt és közös vállalatok eredményéből	91	36
Magasabb adókulcsok hatása Albániában és Montenegróban	160	306
Egyéb	-364	50
Nyereségadó-ráfordítás	6 254	3 976
Effektív adókulcs	-122%	20%
Eredményben kimutatott nyereségadó-ráfordítás	6 254	3 976

A 4iG Csoport 2024. január 1-től a globális minimumadó hatálya alá került a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban "GM tv.") alkalmazásában, tekintettel arra, hogy a 4iG Nyrt. mint végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti globális minimumadó szempontú éves bevétele 2022-ben és 2023-ban meghaladta a 750 000 000 eurót. A Csoport 2024. december 31-re vonatkozóan megvizsgálta a OECD és a GM tv. 32. § által biztosított mentesítési szabályoknak való megfelelést, amely alapján valamennyi joghatóságban mentesül a globális minimumadófizetési-kötelezettség alól az adóévi országonkénti jelentés alapján a következők szerint:

Magyarországon a GM tv. 32. § (2) bekezdés c) pontja alapján (Routine Profits teszt);
Bulgáriában, Romániában és Észak-Macedóniában a GM tv. 32. § (2) bekezdés a) pontja alapján (De minimis teszt);
Albániában és Montenegróban a GM tv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján (Effektív adókulcs teszt).

A vizsgálat 2025-re vonatkozóan még folyamatban van.

14 Egyéb átfogó jövedelem

A Csoport a külföldi leányvállalatok prezentálási pénznemtől eltérő pénznemben készített beszámolójának IAS 21 standard szerinti magyar forintra történő átváltásakor keletkezett átváltási különbözetet az egyéb átfogó jövedelem soron mutatta ki a konszolidált átfogó jövedelemkimutatásában. A Csoport 2025. év első felében 3 556 millió Ft veszteség jellegű átváltási különbözetet, míg 2024. év első felében 859 millió Ft nyereség jellegű átváltási különbözetet számolt el.

15 Teljes átfogó jövedelem

A teljes átfogó jövedelem az egyéb átfogó jövedelmen túlmenően magában foglalja a működési tevékenység eredményét, a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, az értékcsökkenési leírást, illetve a nyereségadókat.

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Adózás előtti eredmény	5 106	-19 440
Nyereségadó	-6 254	-3 976
Adózott eredmény	-1 148	-23 416
Egyéb átfogó jövedelem	-3 556	859
Teljes átfogó jövedelem	-4 704	-22 557

16 Egy részvényre jutó eredmény

Az egy részvényre jutó eredmény ("EPS") számítás alapjaként a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint az adott időszak alatt forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. Az egy részvényre jutó eredmény higított értékének meghatározásánál figyelembe kell venni az anyavállalat törzsrészvényeseihez rendelhető eredményt és a szavazati jogot biztosító részvények súlyozott átlagos számát.

Az alábbi táblázat tartalmazza az alap és higított EPS számításokhoz használt jövedelem és részvény adatokat:

	2025 I. félév	2024 I. félév
		Módosított
Adózás utáni eredmény	-1 148	-23 416
Adott időszak alatt forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos száma	299 074 974	299 074 974
Szavazati jogot biztosító részvények súlyozott átlagos száma	289 776 255	290 495 289
Egy részvényre jutó nyereség (alap EPS mutató) - HUF	-3,84	-78,29
Higított EPS mutató – HUF	-3,93	-79,97

A Csoportnál 2025. június 30-án 5 347 590 db, 2024. június 30-án 4 579 685db saját részvény tulajdon volt.

17 Ingatlanok, gépek és berendezések

	Műszaki gépek és egyéb berendezések	Ingatlanok	Távközlési eszközök, berendezések	Befejezetlen beruházások	Összesen

Bruttó érték
2024. január 1-jén	45 370	193 454	325 311	46 701	610 836
Növekedések	25 316	12 116	41 513	2 310	81 255
Csökkenések Átsorolás	-7 456 761	-1 983 -271	-26 296 -6 609	-1 137 -4 476	-36 872 -10 595
Felvásárlás	105	23	0	98	226
Átváltási különbözetek	-1 569	11 073	27 106	406	37 016
2024. december 31-én	62 526	214 412	361 024	43 903	681 866
Növekedések	10 202	1 081	17 163	762	29 208
Csökkenések	-2 134	-88	-2 196	39	-4 379
Átsorolás	43	23	-150	-1 208	-1 292
Átváltási különbözetek	256	-2 925	-7 037	-154	-9 860
2025. június 30-án	70 893	212 503	368 804	43 342	695 543

Halmozott értékcsökkenés
2024. január 1-jén	34 554	1 289	139 381	4 983	180 207
Tárgyévi értékcsökkenés	17 062	6 797	57 126	0	80 985
Értékvesztés miatti veszteség	47	17	304	76	444
Átsorolás	-1 071	17	-5 809	584	-6 279
Csökkenések	-5 289	-688	-23 302	0	-29 279
Átváltási különbözetek	2 567	2 605	22 625	-36	27 761
2024. december 31-én	47 870	10 037	190 324	5 607	253 839
Tárgyévi értékcsökkenés	10 091	1 516	28 392	0	39 999
Értékvesztés miatti veszteség	0	0	48	24	72
Csökkenések	-2 059	-62	-2 163	0	-4 284
Átsorolás	-79	0	4	-12	-87
Átváltási különbözetek	-760	-752	-5 849	9	-7 352
2025. június 30-án	55 063	10 739	210 756	5 628	282 187

Nettó könyv szerinti érték
2024. január 1-jén	10 815	192 165	185 930	41 718	430 629
2024. december 31-én	14 656	204 375	170 700	38 296	428 027
2025. június 30-án	15 830	201 764	158 048	37 714	413 356

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
június 30-án a Csoport telekommunikációs szegmensében a befejezetlen beruházások közül a legnagyobb tétel az előző évhez hasonlóan a folyamatban lévő hálózatépítés volt (2025. június 30-án a 10 721 millió Ft, 2024. december 31-én 36 807 millió Ft). Az IT szegmensben a legjelentősebb befejezetlen beruházás 1 563 millió Ft értékben (2024. december 31-én 7 056 millió Ft) a "Gondosóra" projekthez kapcsolódott, amely egy folyamatosan zajló program: az ügyfelekhez kihelyezett eszközök száma állandóan nő, így a könyv szerinti érték is folyamatosan emelkedik, és ez a beruházások között a következő években is növekedést fog eredményezni.

Hitelfelvételi költségek nem kerültek aktiválásra. A Csoportnak nem volt minősített eszköze 2025. június 30-án és 2024. december 31-én.

június 30-án az ingatlanok, gépek és berendezések 25 101 millió Ft értékben zálogjoggal voltak terhelve (2024. december 31-én 27 122 millió Ft). A Csoportnak 2025. június 30-án és 2024. december 31-én nem voltak szerződéses kötelezettségvállalásai ingatlanok, gépek és berendezések megszerzésére vonatkozóan, és ezen időpontokban ideiglenesen használaton kívüli eszköz sem szerepelt az állományban.

18 Vevői szerződésállomány

	Vevői szerződés állomány
Bruttó érték
2024. január 1-jén	186 068
Átváltási különbözetek	402
2024. december 31-én	186 470
Átváltási különbözetek	-199
2025. június 30-án	186 271

Halmozott értékcsökkenés
2024. január 1-jén	12 546
Tárgyévi amortizáció	9 769
Átváltási különbözetek	51
2024. december 31-én	22 366
Tárgyévi amortizáció	4 888
Átváltási különbözetek	-32
2025. június 30-án	27 222
Nettó könyv szerinti érték
2024. január 1-jén	173 522
2024. december 31-én	164 104

2025. június 30-án	159 049

A korábbi beszámolási időszakok során a Csoport az IFRS 3 Üzleti kombinációk alapján a goodwilltől elkülönített immateriális javakat azonosított, amelyeket a konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban külön soron jelenített meg, és az egyes üzleti kombinációk értékelésekor a meghatározott hasznos élettartamuk (átlagosan 16 év) alatt amortizál.

19 Egyéb immateriális javak

	Vagyoni értékű jogok	Szellemi termékek	Márkanév	Műsor szolgáltatási jogok	Egyéb immateriális javak	Összesen
Bruttó érték
2024. január 1-jén	130 922	129 750	7 472	29 137	23 285	320 566
Növekedések	11 067	20 826	0	21 214	14 638	67 745
Csökkenések	-352	-7 998	0	-21 718	0	-30 068
Átsorolás	-1 279	5 411	-2 121	0	543	2 554
Felvásárlás	0	420	0	0	0	420
Átváltási különbözetek	5 195	2 119	538	1	505	8 358
2024. december 31-én	145 553	150 528	5 889	28 634	38 971	369 575
Növekedések	3 052	5 450	0	22 143	1 345	31 990
Csökkenések	-209	-323	0	-76	-47	-655
Átsorolás	0	-45	0	0	-2 394	-2 439
Átváltási különbözetek	-1 400	-821	-134	-7	-211	-2 573
2025. június 30-án	146 996	154 789	5 755	50 694	37 664	395 898
Halmozott értékcsökkenés
2024. január 1-jén	8 316	35 803	3 248	16 998	11 406	75 771
Éves leírás	13 617	22 538	1 998	15 867	13 566	67 586
Csökkenések	-365	-7 645	0	-20 464	0	-28 474
Átsorolás	2 266	712	-2 121	76	0	933
Átváltási különbözetek	3 686	1 429	120	0	275	5 510
2024. december 31-én	27 520	52 837	3 245	12 477	25 247	121 326
Éves leírás	3 678	12 939	212	9 203	7 209	33 241
Csökkenés	-132	-318	0	-75	0	-525
Átsorolás	-1 504	1 494	0	0	0	-10
Átváltási különbözetek	-1 050	-495	-38	-1	-142	-1 726
2025. június 30-án	28 512	66 457	3 419	21 604	32 314	152 306

Nettó könyv szerinti érték
2024. január 1-jén	122 606	93 947	4 224	12 139	11 879	244 795
2024. december 31-én	118 033	97 691	2 644	16 157	13 724	248 249
2025. június 30-án	118 484	88 332	2 336	29 090	5 350	243 592

Az immateriális javak között 29 090 millió Ft értékben került kimutatásra műsorszolgáltatási jog 2025. június 30-án (2024. december 31-én 16 157 millió Ft). A növekedés fő oka, hogy az újonnan megkötött, illetve csoportszinten újra tárgyalt szerződések a korábbiakhoz képest nagyobb arányban tartalmaznak lényegileg fix díjelemeket, amelyek jelenértéke kapitalizálásra került.

Az egyéb immateriális javak az aktivált ügynöki jutalékokat tartalmazzák (az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard szerint a szerződés megszerzésének költségei) 5 350 millió Ft értékben 2025. június 30-án (2024. december 31-én 13 724 millió Ft).

június 30-án és 2024. december 31-én sem volt tulajdonjogi korlátozással vagy zálogjoggal terhelt, illetve ideiglenesen használaton kívüli eszköze az immateriális javak között a Csoportnak, mint ahogy immateriális javak megszerzésére vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalása sem.

A jelentős értékű, befejezetlen saját előállítású immateriális javakra vonatkozóan a Csoport minden egyes beszámolási időszak végén értékvesztéstesztet végez. Az egyedileg jelentős immateriális javakra a Csoport a 12,82%-os átlagos súlyozott tőkeköltséget (WACC) alkalmazott a 2024. december 31-i fordulónapra vonatkozóan.

A Csoport nem azonosított értékvesztésre utaló jelet az év végi jelenérték teszt során.

Egyedileg jelentős immateriális javak:

A Csoportnak egyedileg jelentős, bruttó 10 000 millió Ft-ot meghaladó értékű immateriális javai 2025. június 30-án 73 828 millió Ft-ot tettek ki (2024. december 31-én: 75 474 millió Ft), a tárgyidőszakra vonatkozó részletek az alábbi táblázatban találhatók:

Megnevezés	Könyv szerinti érték	Amortizációs időszak	Amortizáció végső dátuma

Frekvenciahasználati díj LTE	12 696	19 év	2034.06.05.
Frekvenciahasználati díj 700 MHz	19 810	20 év	2040.09.05.
Frekvenciahasználati díj 5G	41 322	20 év	2042.04.08.
2025. június 30-án	73 828

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

20 Eszközhasználati jog

	Ingatlanok	Gépek, járművek	Távközlési eszközök	Összesen
Bruttó érték
2024. január 1-jén	143 083	12 114	18 158	173 355
Új lízing növekedés	8 229	4 853	5 166	18 248
Módosítás/újraértékelés	16 828	-302	3 545	20 070
Kivezetések	-3 863	-1 082	-281	-5 226
Egyéb változások	-4 523	-625	-1 002	-6 149
Átváltási különbözetek	2 077	89	20	2 186
2024. december 31-én	161 831	15 047	25 606	202 484
Új lízing növekedés	45 565	1 530	106	47 201
Módosítás/újraértékelés	-55 768	-1 771	-3 956	-61 495
Kivezetések	-371	-325	-491	-1 187
Egyéb változások	362	0	45	407
Átváltási különbözetek	-521	-24	-15	-560
2025. június 30-án	151 098	14 457	21 295	186 850
Értékcsökkenés
2024. január 1-jén	23 359	4 455	5 618	33 432
Tárgyévi értékcsökkenés	24 882	3 504	3 035	31 421
Módosítás/újraértékelés	-1 046	-465	-546	-2 057
Kivezetések	-1 934	-1 050	-158	-3 142
Egyéb változások	-3 279	-642	-722	-4 643
Átváltási különbözetek	443	50	7	500
2024. december 31-én	42 425	5 851	7 234	55 510
Tárgyévi értékcsökkenés	12 665	2 007	1 452	16 124
Módosítás/újraértékelés	-37 155	-1 493	-3 923	-42 571
Kivezetések	-78	-309	-44	-431
Egyéb változások	-10	-55	10	-55
Átváltási különbözetek	-197	-16	-4	-217
2025. június 30-án	17 650	5 985	4 725	28 360
Nettó könyv szerinti érték
2024. január 1-jén	119 724	7 659	12 540	139 923
2024. december 31-én	119 406	9 196	18 372	146 974
2025. június 30-án	133 448	8 472	16 570	158 490

A Csoport legjelentősebb lízingügyletei közé tartozik a székhely, az egyéb irodák és a gépjárművek lízingjei. Emellett, a távközlési szegmens bővülésével összhangban a Csoport további épületekre, hálózati infrastruktúrára és egyéb távközlési berendezésekre kötött lízingszerződéseket.

21 Halasztott adókövetelések és -kötelezettségek

A Csoport halasztott adókövetelése 2025. június 30-án 2 706 millió Ft (2024. december 31-én 2 289 millió Ft), a halasztott adókötelezettség 17 887 millió Ft 2025. június 30-án (2024. december 31 én 19 779 millió Ft).

A halasztott adót keletkeztető tételek elsősorban a tárgyi eszközök és immateriális javak adózás szerinti és számviteli hasznos élettartamainak eltéréseiből, valamint az elhatárolt veszteségre képzett és különböző költségek elszámolásának időbeli eltéréseiből adódnak.

	Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás		Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
	2025.06.30.	2024.12.31.	2025. I. félév	2024. I. félév
				Módosított
Pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségei (pl. vevőkövetelések)	2 101	1 676	425	53
Tovább vihető elhatárolt adózási veszteségek	8 294	8 294	0	212
Céltartalékok	1 458	1 350	108	110
Kamatlevonási kapacitás	556	1 011	-455	-688
Tárgyi eszközök és immateriális javak	-30 320	-31 611	1 291	1 864
Árfolyamkülönbözet	176	-40	216	-1
Egyéb átmeneti különbözetek	2 554	1 830	679	-280
Halasztott adó ráfordítás (bevétel)			2 264	1 270
Nettó halasztott adókötelezettség	-15 181	-17 490

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban alábbiak szerint jelenik meg:
Halasztott adókövetelések	2 706	2 289
Halasztott adókötelezettségek:	-17 887	-19 779
Nettó halasztott adókötelezettség	-15 181	-17 490

A Csoportnak 435 377 millió Ft (2024-ben 499 560 millió Ft) összegű, Magyarországon keletkezett adóvesztesége és kamatlevonási kapacitása van, amely vagy korlátlanul vagy 5 évig felhasználható azon társaságok jövőbeli adózott nyereségével szemben, amelyeknél a veszteségek keletkeztek. Ezen tételekkel kapcsolatban a fenti táblában bemutatott összegekben kerültek kimutatásra halasztott adókövetelések. Ha a Csoport képes lenne az összes el nem számolt halasztott adókövetelést megjeleníteni, halasztott adó követelés összege 39 184 millió Ft lenne (2024-ben 35 655 millió Ft).

22 Goodwill és üzleti kombinációk

22.1. Goodwill

Goodwill mozgástábla:

	Goodwill
2024. január 1-jén	264 740
Leányvállalat felvásárlása	1 609
Leányvállalat értékesítése	-76
Átváltási különbözetek	7 976
2024. december 31-én	274 249
Átváltási különbözetek	-2 239
2025. június 30-án	272 010

A goodwill 2025. első félévében és 2024-ben sem volt levonható adózási célból.

Goodwill értékvesztés

A Csoport minden évben december 31-én végez értékvesztés tesztet a goodwill kapcsán. Legutóbb 2024. december 31-ére vonatkozóan került elvégzésre a teszt, ekkor nem volt szükség értékvesztés elszámolására a goodwill tekintetében, valamint mivel az akkori várakozások alapján megtérül a goodwill könyv szerinti értéke, egyéb befektetett eszközök leírása sem volt szükséges.

22.2. Üzleti kombinációk

A tárgyév és a megelőző időszakok közös ellenőrzés alatt álló gazdasági egységek üzleti kombinációi a 2.1. A konszolidáció alapja megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2025-ös felvásárlások

első félévében nem került sor leányvállalat felvásárlására.

2024-es felvásárlások

december 20-án további 31%-os tulajdonrészt szerzett a 4iG Nyrt. a Rotors & Cams Zrt-ben. A 4iG Nyrt. így a Rotors & Cams Zrt. részvényeinek többségi tulajdonosává vált és kontrollt szerzett a vállalat felett.

A tevékenységek egyesítéséből várt szinergiák miatt a Csoport goodwillt jelenített meg el a felvásárlás kapcsán. A tulajdonszerzéssel a Csoport célja, hogy irányítást szerezzen a Rotors & Cams Zrt. felett, ezzel is biztosítva a még hatékonyabb működést az UAV (Unmanned Aerial Vehicle) eszközök informatikai és K+F központú fejlesztésében, a távérzékelési adatok mesterséges intelligenciával való adatfeldolgozásában, az ipar 4.0 megoldások és az informatikai képalkotás különböző területein. Az irányításszerzés a 4iG Nyrt. transzformációs programjának része. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a Csoport űr és védelmi portfóliójába integrálja a Rotors & Cams Zrt. vállalatot egy következő lépésben a 4iG Űr és Védelmi Zrt. alá szervezve.

A felvásárlás kapcsán folyamatban van még az IFRS 3 Üzleti kombinációk szerinti vételár allokáció (PPA) kalkuláció. A Csoport él a standard által biztosított lehetőséggel, amely szerint a felvásárlástól számított egy év áll a rendelkezésére a számítás véglegesítésére, így még folyamatban van a felvásárolt eszközök és átvállalt kötelezettségek valós értékének meghatározása. Bár még nem végleges a kalkuláció, nem várható, hogy az szignifikánsan befolyásolja a felhasználók számára jelen pénzügyi kimutatások értelmezését.

A fent részletezett tranzakción túl 2024 során a Csoport egy az IFRS 3 Üzleti kombinációk standardban definiáltak szerinti üzleti kombinációt hajtott végre három kisebb üzletág felvásárlásával. A felvásárlás kapcsán 595 millió Ft goodwill keletkezett.

A tranzakció során az üzleti kombináció fogalmának megfelelően eszközök kerültek felvásárlásra, továbbá munkavállalók, valamint szerződések is átkerültek a Csoporthoz. A felvásárolt tevékenységek szolgáltatás nyújtáshoz kapcsolódnak és csak minimális fizikai eszközt igényelnek, így a felvásárolt eszközök értéke nem jelentős a tranzakció kapcsán. A felvásárlás fő fókusza inkább a munkavállalók átvételén volt az eszközök megszerzése helyett.

23 Nettó lízingbefektetés – hosszú lejáratú

A Csoport főként üzlethelyiségeket ad albérletbe, amelyek 100%-ban a Csoport leányvállalatainak tulajdonában vannak. A nettó lízingbefektetések éven túli egyenlege 2025. június 30-án 1 140 millió Ft (2024. december 31-én 1 093 millió Ft). A rövid lejáratú lízingbefektetésekre vonatkozó részletes információ a 29. Nettó lízingbefektetés – rövid lejáratú megjegyzésben kerül bemutatásra.

24 Egyéb befektetések társult és közös vezetésű vállalkozásokban

A Csoportnak 2025. június 30-án és 2024. december 31-én az alábbi társaságokban voltak egyéb befektetései:

Társaság neve	Befektetés a törzstőkében	Befektetés típusa	Szavazati arány %- ban

RAC Antidrone Zrt.	1	Társult vállalkozás	25%
REMRED Technológia Fejlesztő Zrt.	8 952	Közös vezetésű vállalkozás	45%
Space-Communications Ltd.	240	Társult vállalkozás	20%
2025. június 30-án	9 193

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Társaság neve	Befektetés a törzstőkében	Befektetés típusa	Szavazati arány %- ban
RAC Antidrone Zrt.	1	Társult vállalkozás	25%
REMRED Technológia Fejlesztő Zrt.	5 424	Közös vezetésű vállalkozás	45%
Space-Communications Ltd.	445	Társult vállalkozás	20%
2024. december 31-én	5 870

A társult és közös vezetésű vállalatokat részletesen a 2.1. A konszolidáció alapjai megjegyzésben mutatjuk be.

Mivel a közös vezetésű vállalkozás nem járul hozzá jelentősen a Csoport beszámolójához, sem a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, sem az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tekintetében, további információkat a Csoport nem tesz közzé. A közös vezetésű vállalkozás székhelye Magyarország.

25 Egyéb hosszú lejáratú eszközök

25.1 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

Az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök fordulónapi megoszlása az alábbi:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Kauciók	779	777
Hosszú lejáratú befektetési jegyek, értékpapírok	102	102
Tartósan adott kölcsönök	162	168
Részletfizetéses konstrukciók hosszú lejáratú része	10 662	9 537
Egyéb hosszú lejáratú eszközök	558	389
Egyéb hosszú lejáratú eszközök értékvesztése	-131	-129
Összesen	12 132	10 844

A részletfizetéses vevőkövetelések éven túli része elsősorban a 4iG Csoport távközlési leányvállalatai által lebonyolított készülékértékesítésekből származik. A tárgyidőszakban tapasztalt növekedés döntően a hosszú lejáratú részletfizetési konstrukció keretében értékesített prémiumkategóriás készülékek magasabb értékesítési volumenének tudható be.

A Csoport rendszeresen felülvizsgálja a hosszú lejáratú pénzügyi eszközeit, és szükség esetén az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standarddal összhangban értékvesztést számol el rájuk.

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

25.2 Egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi eszközök

	2025.06.30.	2024.12.31.
Hosszú lejáratú költségek, ráfordítások aktív időbeli	1 604	1 205
elhatárolása Hosszú lejáratú szerződéses eszközök	324	352
Összesen	1 928	1 557

A hosszú lejáratú költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai között szerepelnek a jellemzően 3-5 éves időtartamra szóló, előre kifizetett licencdíjak.

A Csoport szerződéses eszközei a 2.3.2. Szerződéses egyenlegek megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A szerződéses eszközökkel kapcsolatos, várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések a 32. Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

26 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

	2025.06.30.	2024.12.31.

Pénztár	392	335
Bank	75 890	60 224
Összesen	76 282	60 559

A pénzeszközöket a Csoport amortizált bekerülési értéken értékeli, így elkészítette a várható hitelezési veszteségre vonatkozó becslését a pénzeszközök kapcsán, amely alapján értékvesztés elszámolását nem tartja indokoltnak, mivel csak magas hitelminősítű pénzintézetnél tartja pénzeszközeit.

27 Vevőkövetelések

	2025.06.30.	2024.12.31.

Vevőkövetelések	134 244	146 907
Vevőkövetelések értékvesztése	-27 063	-28 004
Összesen	107 181	118 903

A Csoport a vevőkövetelések értékvesztését az IFRS 9 standard előírásaival összhangban határozta meg. A vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztés számviteli politikája a 2.20.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése megjegyzésben kerül bemutatásra. A vevőkövetelésekkel kapcsolatos hitelkockázati kitettségekre vonatkozó információkat a 48. Kockázatkezelés megjegyzés tartalmazza.

Az alábbi táblázat bemutatja a vevőkövetelések várható hitelezési veszteségére elszámolt veszteség változását:

	Elszámolt veszteség a várható hitelezési veszteségekre
2024. január 1-jén	-41 207
Növekedés	-8 334
Csökkenés	20 481
Visszaírás	3 270
Átértékelési különbözet	-2 214
2024. december 31-én	-28 004
Növekedés	-4 228
Csökkenés	2 463
Visszaírás	2 091
Átértékelési különbözet	615
2025. június 30-án	-27 063

28 Nyereségadó követelések és kötelezettségek

A Csoport az alábbiakat tekinti nyereségadónak az IAS 12 standard alapján:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Társasági és osztalék adó követelés (+) / kötelezettség (-)	799	-905
Helyi iparűzési adó követelés (+) / kötelezettség (-)	-392	25
Innovációs járulék követelés (+) / kötelezettség (-)	-387	-314
Összesen	20	-1 194
ebből: követelés	2 994	1 539
ebből: kötelezettség	-2 974	-2 733

A fenti táblázatban a nyereségadó kötelezettségek egyenlege negatív előjellel szerepel. A nyereségadó-követelések és -kötelezettségek adónemenként kerülnek összesítésre.

A tényleges adófizetési kötelezettség vagy adókövetelés összege a várhatóan fizetendő, vagy visszaigényelhető adó legjobb becslése, amely figyelembe veszi a nyereségadóval kapcsolatos esetleges bizonytalanságokat.

29 Nettó lízingbefektetés – rövid lejáratú

A Csoport, mint lízingbeadó az IFRS 16 Lízingek alapján pénzügyi lízing keretében lízingbe adja a saját tulajdonú eszközeit – jellemzően üzlethelyiségeket –, illetve a lízingelt eszközöket bérbe (allízingbe) adja. A Csoport 2025. június 30-án 252 millió Ft értékben lízingelt saját tulajdonú eszközöket (2024. december 31-én 325 millió Ft) valamint allízingként további eszközöket 334 millió Ft értékben (2024. december 31-én 348 millió Ft).

30 Készletek

	2025.06.30.	2024.12.31.

Áruk	16 765	13 716
Anyagok	1 053	1 080
Készletek értékvesztése	-4 091	-3 747
Összesen	13 727	11 049

Az áruk soron a Csoport értékesítésre szánt készletei szerepelnek, többek között számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, hálózati berendezések, tartozékok és kiegészítők.

A kötelezettségek biztosítékául zálogba adott készletek könyv szerinti értéke 2025. június 30-án 6 260 millió Ft (2024. december 31-én 7 027 millió Ft).

A Csoport minden évben felülvizsgálja készleteinek forgási sebességét és a lassan mozgó készletekre értékvesztést számol el, az elfekvő készleteket pedig selejtezi.

	2025 I. félév	2024 I. félév

Eladott készletek	-37 713	-45 990
Készletek értékvesztése	-909	-1 049
Készletek értékvesztésének visszaírása	389	219
Összesen	-38 233	-46 820

31 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

A Csoport egyéb pénzügyi eszközei közé az alábbiak tartoznak:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök	89	28
Adott garanciák	498	341
Részvények és diszkontkincstárjegyek	79	110
Különféle egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	1 525	2 591
Összesen	2 191	3 070

Az alábbi táblázat összefoglalja a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök bruttó értékét, valamint a 2025. június 30-án és 2024. december 31-én elszámolt értékvesztést.

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

	2025.06.30.	2024.12.31.

Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök bruttó
értéke	92	32
Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök
értékvesztése	-3	-4
Összesen	89	28

A tárgyidőszakban a Csoport a részvények és diszkontkincstárjegyek között 79 millió Ft (2024. december 31-én 110 millió Ft) értékben diszkontkincstárjegyeket, valamint befektetési jegyeket mutatott ki. A Csoport az értékpapírokat eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az alábbi táblázat a különféle egyéb pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést foglalja össze:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Különféle egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök
bruttó értéke	2 505	3 548
Különféle egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök
értékvesztése	-980	-957
Összesen	1 525	2 591

A Cégcsoport az IFRS 9 standard előírásaival összhangban felmérte az egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök kapcsán elszámolandó hitelezési veszteség szükségességét is, amely alapján hitelezési veszteség elszámolást nem tartja indokoltnak, mivel a követelések alacsony hitelkockázatúak, ezen eszközök a fordulónapon jellemzően nem késedelmesek, a nem teljesítés kockázata elhanyagolható. A pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés számviteli politikája a 2.20.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése fejezetben kerül bemutatásra.

Az egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök (azaz a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszköz és a különféle egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) várható hitelezési veszteségével kapcsolatban elszámolt hitelezési veszteség mozgását az alábbi táblázat foglalja össze:

	Elszámolt veszteség a várható hitelezési veszteségekre
2024. január 1-jén	-777
Elszámolt veszteség a várható hitelezési veszteségre	-91
Leírások	0
Átváltási különbözet	-93
2024. december 31-én	-961
Elszámolt veszteség a várható hitelezési veszteségre	-210
Leírások	162
Átváltási különbözet	26
2025. június 30-án	-983

32 Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök

Az egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök a következőket tartalmazzák:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Egyéb adókövetelések	21 680	11 987
Adott előlegek	5 908	5 884
Bérleti díj kauciók	771	608
Szerződéses eszközök	2 148	1 704
Bevételek és költségek aktív időbeli elhatárolása	14 606	9 152
Összesen	45 113	29 335

Az egyéb adóköveteléseken belül a legnagyobb összeget az általános forgalmi adó követelések adják (2025. június 30-án 20 715 millió Ft, 2024. december 31-én 11 156 millió Ft volt).

A szerződéses eszközök az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard szerint elszámolt bevételeket tartalmazzák abban az esetben, amikor a Csoport a termékek vagy szolgáltatások feletti ellenőrzést átruházta, de a fordulónapon még nincs feltétlen joga a fizetésre. A szerződéses eszközök nem minősülnek pénzügyi eszközöknek, azonban az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard alapján értékvesztésük vizsgálata szükséges (lásd 2.20.1.1. megjegyzés).

Az aktív időbeli elhatárolások (pl. kamat-, bérleti díj- vagy jogdíjbevétel) olyan bevételek, amelyek a beszámolási időszak során keletkeztek, a Csoportnak pedig feltétlen joga van a fizetésre, ugyanakkor még nem kerültek kiszámlázásra vagy befolytak a fordulónapig.

Az alábbi táblázat a tartalmazza a szerződéses eszközök megbontását, részletezve azok bruttó értékét és az elszámolt értékvesztést.

	2025.06.30.	2024.12.31.

Szerződéses eszközök bruttó értéke	2 199	1 749
Szerződéses eszközökre elszámolt hitelezési veszteség	-51	-45
Összesen	2 148	1 704

33 Jegyzett tőke

A Társaság jegyzett tőkéje 5 981 millió Ft 2025. június 30-án, amely a tárgyidőszak folyamán nem változott. Az IFRS szerinti alaptőke megegyezik a Cégbíróság által kimutatott alaptőkével. A Társaság alaptőkéje 299 074 974 db, egyenként 20 Ft névértékű, dematerializált úton kibocsátott, névre szóló törzsrészvényekből áll. Minden részvényhez egy szavazat kapcsolódik. Elsőbbségi vagy más különleges jogokat hordozó részvény nincs. A visszavásárolt saját részvények nem rendelkeznek szavazati joggal. A részvények a Budapesti Értéktőzsde Prémium szekciójában forognak, a részvény ISIN kódja: HU0000167788

34 Visszavásárolt saját részvények

A saját részvények bekerülési értéke a saját részvények visszavásárlásáért fizetett ellenérték, amely a saját tőkét csökkenti (a névértéket is ez a mérlegsor tartalmazza, azonban az nem a jegyzett tőkéből kerül levonásra).

A Csoport tulajdonában lévő 4iG (saját) részvényállomány (db) változását az alábbi táblázat mutatja:

Visszavásárolt saját részvények (db)	2025.06.30.	2024.12.31.

4iG MRP szervezet	4 000 000	4 000 000
4iG Nyrt.	5 347 590	4 967 614
Összesen	9 347 590	8 967 614

A saját részvények visszavásárlási értéke 3 974 millió Ft, átlagára 743 Ft/db. Az időszak tőzsdei záró árfolyama 1 834 Ft/db, éves átlagárfolyama 1 522 Ft/db volt.

35 Tőketartalék

június 30-án a tőketartalék értéke változatlanul 133 492 millió Ft.

36 Halmozott egyéb átfogó jövedelem

	2025.06.30.	2024.12.31.
Külföldi tevékenységek deviza átszámításakor felmerült árfolyamkülönbözetek Összesen	18 020 18 020	20 748 20 748

A Cégcsoport a külföldi leányvállalatok pénzügyi helyzetének és eredménykimutatásának, valamint egyéb átfogó jövedelmének átváltásából származó árfolyamkülönbözeteket a saját tőke halmozott egyéb átfogó jövedelem során mutatja be. Bizonyos feltételek teljesülése mellett az árfolyamkülönbözet olyan tétel, amely később átsorolható az eredménykimutatásba.

37 Nem ellenőrző részesedés

A nem ellenőrző részesedés tárgyidőszaki változását a konszolidált saját tőke változás kimutatás tartalmazza.

májusában részvény adásvételi szerződést írt alá a 4iG Távközlési Holding Zrt. a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-vel a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonában álló One Magyarország Zrt. és V-Hálózat Távközlési Zrt. 29,50%-os részvénycsomagjának megvásárlására. A tranzakció 2025. júniusában lezárult, így a 4iG Távközlési Holding Zrt. a két leányvállalat 100%-os tulajdonosává vált. A részvény adásvétellel egyidejűleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. követelések apportálása útján tőkeemelést hajtott végre a 4iG Távközlési Holding Zrt-ben. A többlépcsős tranzakció eredményeként Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonrésze a 4iG Távközlési Holding Zrt-ben a korábbi 23,22%-ról 37,90%-ra növekedett, így a 4iG Nyrt. részesedése a korábbi 76,78%-ról 62,10%-ra csökkent.

A Csoport 2025. első félévében 545 millió Ft, 2024-ben 1 081 millió Ft osztalékot fizetett nem ellenőrző részesedései számára, amely szintén hozzájárult a nem ellenőrző részesedés egyenlegének változásához.

2024-ben további változást okozott a nem ellenőrző részesedésekben a Rotors & Cams Zrt. felvásárlása, amellyel kapcsolatban további információk a 22. Goodwill és üzleti kombinációk megjegyzésben találhatóak.

	Ki nem vett szabadságra képzett céltartalék	Jogi és peres ügyekre képzett céltartalék	Leszerelési és helyreállítási kötelezettségek	Összesen
2024. január 1-jén	1 367	5 790	5 627	12 784
Leányvállalatok felvásárlása	17	0	0	17
Képzés	2 478	4 203	217	6 898
Diszkont lebontása (kamat)	0	0	246	246
Felhasználás	-950	-1 239	-733	-2 922
Fel nem használt visszaírása	-1 132	-1 237	-447	-2 816
Átváltási különbözetek	64	205	364	633
2024. december 31-én	1 844	7 722	5 274	14 840
Képzés	1 586	178	36	1 800
Diszkont lebontása (kamat)	0	0	104	104
Felhasználás	-10	-111	-30	-151
Fel nem használt visszaírása	-352	-131	0	-483
Átváltási különbözetek	-22	-108	-71	-201
2025. június 30-án	3 046	7 550	5 313	15 909

38 Céltartalékok

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A céltartalékok lejárati megoszlása:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Hosszú lejáratú céltartalékok	7 773	7 823
Rövid lejáratú céltartalékok	8 136	7 017
Összesen	15 909	14 840

A ki nem vett szabadságokra képzett céltartalék összege 3 046 millió Ft 2025. június 30-án (2024. december 31-én 1 844 millió Ft), amelyből 1 586 millió Ft a 2025. évben képzett céltartalék összege. Ezek a költségek várhatóan a következő pénzügyi évben merülnek fel.

A jogi és egyéb ügyekre képzett céltartalék jellemzően jogi, peres ügyekre, kötbérekre, munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékot tartalmaz 2025. június 30-án 7 550 millió Ft összegben (2024. december 31-én 7 722 millió Ft), amelyből 242 millió Ft céltartalék feloldásra, valamint visszaírásra került 2025. évben. Ezek a költségek várhatóan a következő pénzügyi évben merülnek fel.

A leszerelési és helyreállítási kötelezettségekre képzett céltartalék a leányvállalatok eszközeinek jövőbeli helyreállításával kapcsolatban képzett diszkontált céltartalékot tartalmazza. Ez a céltartalék a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban rövid és hosszú lejáratú céltartalékként szerepel. Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard szerint a leszerelési és helyreállítási kötelezettség diszkontrátája folyamatosan feloldódik és a leszerelési költség a lejáratkor eléri a leszerelési és helyreállítási kötelezettség könyv szerinti értékét.

39 Hitelek, kölcsönök, kötvények – hosszú lejáratú

	2025.06.30.	2024.12.31.

4iG Nyrt.
Kötvények	388 048	388 068
MBH középlejáratú kölcsön	4 000	4 000
ACE Network Zrt.
Közép lejáratú USD hitel	11	49
4iG Távközlési Holding Zrt.
MFB beruházási hitel	19 082	18 698
Vodafone akvizíciós hitelek	331 437	340 419
INNObyte Zrt.
MFB Zrt. GINOP hitel	51	57
ONE Albania sh.a.
OTP klubhitel	10 339	11 401
One Magyarország Zrt.
Baross Gábor hitel	2 134	3 650
Corvinus Zrt. középlejáratú kölcsön	1 425	2 304
Összesen	756 527	768 646

A hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök, kötvények mozgástábláját a 49. Pénzügyi instrumentumok megjegyzés tartalmazza.

A fenti adatok a Csoport és konszolidált leányvállalatai által leszerződött tartós forgóeszközhitelkeretekből lehívott összegeket, kölcsönökből ténylegesen lehívott összegeket és kibocsátott kötvényeket mutatják be. A Csoport és konszolidált leányvállalatai egyaránt maradéktalanul és esedékességkor eleget tettek minden pénzügyi kötelezettségvállalásból eredő adósságszolgálatnak.

4iG Nyrt.

június 30-án a 4iG Nyrt-nek a Raiffeisen Bankkal 7 120 millió Ft keretösszegű bankhitelszerződése állt fenn, amelynek terhére szerződött:

1) Likviditási tartalékként többdevizás rulírozó- és folyószámla-hiteleket, összesen 1 120 millió Ft keretösszegben, 2025. augusztus 29-i lejárattal,

2) 2 000 millió Ft összegű bankgarancia-keretet, 2030. augusztus 31-i lejárattal.

A tavalyi évben az MBH Bank Nyrt-vel szerződött 4 000 millió Ft összegű tartós forgóeszközhitel továbbra is fennáll, amelynek biztosítékaként a Társaság készletein és követelésein alapított zálogjog van bejegyezve.

A bankhitelszerződés keretbiztosítékaként a Raiffeisen Bank javára a 4iG Informatikai Zrt. mindenkori követelés- és készletállományán zálogjog van bejegyezve a MOKK és Hitelbiztosítéki zálogjogi nyilvántartásokban.

A többdevizás rulírozó hitel és folyószámlahitel szerződéses keretösszege a lejáratig rendelkezés áll, Társaság az igénybe vett hitelösszegek után 1 havi BUBOR-hoz rögzített (változó kamatozású) ügyleti kamatot, az igénybe nem vett hitelösszegek után pedig rendelkezésre tartási jutalékot fizetett, fordulónapi kihasználtságuk egyaránt 0.

4iG Nyrt. által kibocsátott kötvények

A hazai és külföldi üzletrész-vásárlások finanszírozásához 2021. folyamán a Társaság az MNB által meghirdetett Növekedési Kötvényprogramban ("NKP") 3 sikeres aukciót bonyolított le:

Elnevezés	4iG NKP Kötvény 2031/I	4iG NKP Kötvény 2031/II	4iG NKP Kötvény 2031/II
ISIN kód	HU0000360276	HU0000361019	HU0000361019
Kibocsátás dátuma	2021. március 29.	2021. december 17.	2021. december 27.
Névérték	15 450 millió Ft	287 750 millió Ft	83 000 millió Ft
Futamidő	10 év	10 év	10 év
Törlesztés	5 éves türelmi időt követően az 5-9. évfordulókon 10%, a lejáratkor 50%	5 éves türelmi időt követően az 5-9. évfordulókon 10%, a lejáratkor 50%	5 éves türelmi időt követően az 5-9. évfordulókon 10%, a lejáratkor 50%
Kamatfizetés (évente)	fix 2,90%	fix 6,00%	fix 6,00%

<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Csoporttag	Szállító	Összeg	Deviza -nem	Kezdet	Lejárat
4iG Informatikai Zrt.	Clico Hungary Kft.	50 000 000	Ft	2025.01.21.	2026.12.31.
4iG Informatikai Zrt.	Ingram Micro Magyarország Kft.	1 500 000 000	Ft	2025.02.27.	2026.12.31.
4iG Informatikai Zrt.	HRP Europe Kft.	810 000 000	Ft	2025.03.17.	2026.09.30.
4iG Informatikai Zrt.	iSTYLE Hungary Kft.	25 000 000	Ft	2025.06.30.	2026.12.31.
4iG Informatikai Zrt.	TD Synnex Hungary Kft.	465 000 000	Ft	2025.05.05.	2026.12.31.
D-Infrastruktúra Távközlési Kft.	ALD Automotive Magyarország Kft.	250 000 000	Ft	2024.10.08.	2028.10.31.
Invitech ICT Infrastructure Kft.	ALD Automotive Magyarország Kft.	350 000 000	Ft	2024.10.08.	2028.10.31.
One Magyarország Zrt.	CIB Bank	3 630 000 000	Ft	2023.12.13.	2030.06.30.
One Magyarország Zrt.	MBH Bank	4 000 000 000	Ft	2023.11.22.	2029.12.31.
One Magyarország Zrt.	Immofinanz Services Kft.	575 000 000	Ft	2024.11.08.	2028.12.31.
V-Hálózat Távközlési Zrt.	LeasePlan Hungária Zrt.	36 000 000	Ft	2025.03.05.	2027.12.31.
	Összesen	11 691 000 000	Ft

4iG Informatikai Zrt.	Peridot Financing Solutions GmbH	4 000 000	EUR	2025.01.13.	2026.09.30.
	Összesen	4 000 000	EUR

4iG által nyújtott kezességek-céggaranciák

ACE Network Zrt.

november folyamán 250 millió Ft összegű, O/N BUBOR-hoz rögzített (változó kamatozású) ügyleti kamattal, folyószámlahitel-szerződést kötött a K&H Bank Zrt-vel, amely likviditási tartalékként rendelkezésre áll 2025. július 30-ig és a fordulónapi kihasználtsága 0 volt.

A 2024. évben a K&H Bank Zrt-vel kötött rövid- és középlejáratú, nem rulírozó, változó kamatozású forgóeszköz hitelszerződésekből fennálló tőketartozás a fordulónapon 1 318 750 USD (11 millió Ft közép-távú hitel és 440 millió Ft rövid távú hitel).

A fenti hitelszerződések biztosítékaként a vállalat pénzóvadékot nyújtott és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességet vállalt.

4iG Távközlési Holding Zrt.

A vállalat likviditásának biztosítása érdekében 5 000 millió Ft összegű folyószámlahitel-szerződéssel rendelkezik az MKB Bank Nyrt-nél, amelynek kihasználtsága a fordulónapon 0 volt.

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel 2020-ban leszerződött 45 851 millió Ft összegű, 13 éves futamidejű kölcsön éven belül esedékes tőketartozása a fordulónapon 3 126 millió Ft, éven túl esedékes tőketartozása 23 073 millió Ft.

A vállalat a Magyar Export-Import Bank Zrt-vel és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel 2023-ban kötött EUR-ban denominált kölcsönszerződéseire csak kamatfizetési kötelezettsége merült fel 2025 folyamán, a futamidő első öt évére fixált kamatláb mellett. A vállalat mellett - adóstársként - bevonásra került a One Magyarország Zrt., a kölcsönök biztosítékaként a vállalat és az adóstárs eszközállományán a finanszírozó bankok zálogjogokat jegyeztek be, továbbá pénzügyi kovenánsok teljesítését írták elő. A vállalat 2024. szeptemberében elkezdődött transzformációja következtében 2025-ben az adós közvetlen 100%-os tulajdonában lévő társaságok, így a 4iG ComCo Holding Zrt.; 4iG InfraCo Holding Zrt.; AH Média Kereskedelmi Zrt.; AH Infrastruktúra Zrt.; 4iG Hírközlési Infrastruktúra Zrt.; 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.; V-Hálózat Infrastruktúra Zrt. a kölcsönszerződésekben egyetemleges adóstársként – a kapcsolódó biztosítéki szerződések módosításával - bevonásra kerültek.

INNObyte Zrt.

A vállalat az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel kölcsönszerződést kötött 2019. májusában 121 millió Ft keretösszeggel 2029. április 25-i lejárattal, a kölcsön biztosítéka a K&H Bank Zrt. által kibocsátott bankgarancia. A vállalat a lejárati napig havonta, egyenlő részletekben törleszti tőketartozását, amely a fordulónapon 51 millió Ft-ot tett ki.

ONE Albania sh.a.

A tárgyidőszakban ONE Albania sh.a. maradéktalanul eleget tett minden esedékes tőke- és kamatfizetési kötelezettségeinek. 2025 folyamán az olasz kormánytól felvett fix kamatozású hitelből fennálló teljes tartozása ütemezés szerint visszafizetésre került.

Finanszírozást nyújtó	Hitel típusa	Keretösszeg	Fennálló tartozás	Deviza -nem	Kamat
OTP BANK PLC; DSK BANK AD; BANKA OTP ALBANIA SHA	szindikált hitel	37 000 000	28 860 000	EUR	3 havi EURIBOR + 4,25%
BANKA OTP ALBANIA SHA	folyószámlahitel	5 000 000	1 019 629,77	EUR	12 havi EURIBOR +3,5% (min 4,2%)
Olasz kormány	bullet típusú kölcsönszerződés	6 808 761	0	EUR	Fix 1%
Raiffeisen Bank Albania sh.a.	folyószámlahitel	1 650 000	392 055,27	EUR	12 havi EURIBOR + 5% (min 5,3%)
Tirana Bank S.A.	folyószámlahitel	467 009 854	38 799 281	ALL	Éves Treasury-Bills + 2,5% (min 5,0%)

A 11 940 millió Ft (29 millió EUR) összegű OTP Bank hitelből 10 338 millió Ft (25 millió EUR) hosszú lejáratú, míg 1 602 millió Ft (4 millió EUR) rövid lejáratú hitelként került bemutatásra. Az évközi szezonalitás következtében a folyószámlahitel használata megnőtt az előző időszakhoz képest.

One Magyarország Zrt.

A vállalat meghatározott kötelezettségeinek finanszírozása érdekében a Corvinus változó kamatozású kölcsönt nyújtott, amelyből a fordulónapon fennálló tőketartozás 2 304 millió Ft.

2024-ben a vállalat három beruházási hitelcélra, összesen 14 998 211 EUR összegű kölcsönszerződést kötött a K&H Bank Zrt-vel a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2024 keretében, fix kamatlábbal, ütemezett tőketörlesztéssel 46 hónapos futamidővel. A 2024 november végéig tartó rendelkezésre tartási időszakban történő lehívásokat követően, a tőketörlesztés 2024. decembertől kezdődően - egyenlő részletekben negyedévente - esedékes, 2025. június 30-án fennálló tőketartozása 11 124 681 EUR. Biztosítékként a vállalat készletein és követelésein alapított zálogjog került bejegyzésre a finanszírozó bank javára.

Bankgaranciák

A 4iG Nyrt. a bankgarancia-keretet a vevőivel kötött vállalkozási szerződéseiben rögzített teljesítési típusú (ajánlati, előleg-visszafizetési, teljesítési, jótállási) kötelezettségvállalásainak biztosítása érdekében veszi igénybe. A Raiffeisen Bank Zrt-vel leszerződött keretből kibocsátott bankgaranciák volumene a fordulónapon 1 833 millió Ft. Egyes teljesítési és jótállási garanciák biztosítékaként összesen 30 millió Ft pénzóvadék került elhelyezésre az erre a célra elkülönített bankszámlán.

A bankgaranciák kedvezményezettjei nem fordultak igénybejelentéssel a garanciát kibocsátó bankokhoz a tárgyév folyamán.

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
	IGTE063519	MÁV FKG Kft.	jótállási	13 500 000	Ft	2022.04.14.	2026.01.30.
Raiffeisen Bank Zrt.	IGTE064273	Városliget Zrt. Kormányzati Informatikai	jótállási	19 995 307	Ft	2022.09.29.	2026.03.31.
	IGTE066114	Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Infokommunikációs	teljesítési	8 644 930	Ft	2023.10.03.	2025.10.02.
	IGTE066440	Szolgáltató Zrt.	teljesítési előleg	14 392 486	Ft	2023.11.23.	2026.01.31.
	IGTE068127	Bayer Construct Zrt.	visszafizetési előleg	353 536 748	Ft	2024.10.03.	2026.05.06.
	IGTE068130	Market Építő Zrt. Építési és Közlekedési	visszafizetési előleg	353 536 748	Ft	2024.10.10.	2026.05.06.
	IGTE068185	Minisztérium	visszafizetési előleg	976 153 600	Ft	2024.10.01.	2026.09.30.
	IGTE068511	Bayer Construct Zrt.	visszafizetési előleg	46 406 250	Ft	2024.12.14.	2026.05.06.
	IGTE068510	Market Építő Zrt.	visszafizetési	46 406 250	Ft	2024.12.14.	2026.05.06.
			Összesen	1 832 572 319

A Társaság megbízásából kibocsátott bankgaranciák 2025 június 30-án:

A 4iG Informatikai Zrt. megbízásából kibocsátott bankgaranciák 2025. június 30-án:
------------------------------------------------------------------------------------	--

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
		Digitális Kormányzati
	IGTE062162	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2021.07.19.	2025.09.03.
		Digitális Kormányzati
	IGTE062161	Ügynökség Zrt.	teljesítési	15 000 000	Ft	2021.07.19.	2025.09.03.
		Digitális Kormányzati
	IGTE062447	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2021.09.14.	2027.07.31.
		Digitális Kormányzati
	IGTE062448	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2021.09.14.	2027.07.31.
Raiffeisen		Digitális Kormányzati
Bank Zrt.	IGTE062449	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2021.09.14.	2027.12.31.
		Digitális Kormányzati
	IGTE062491	Ügynökség Zrt.	teljesítési	15 000 000	Ft	2021.09.20.	2025.07.22.
		Digitális Kormányzati
	IGTE062492	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2021.09.20.	2025.07.22.
		Digitális Kormányzati
	IGTE063536	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2022.05.02.	2026.04.13.
		Digitális Kormányzati
	IGTE063764	Ügynökség Zrt.	teljesítési	15 000 000	Ft	2025.01.31.	2026.05.31.
			Összesen	105 000 000

A 4iG Nyrt. és a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt-vel 2022 végén Kezesi keretbiztosítási szerződést kötött, amely keretet a 4iG Informatikai Zrt. is igénybe veheti. A biztosítói kötelezvények kibocsátásához, a 4iG Informatikai Zrt. megbízásából kibocsátott kötelezvények listája 2025. június 30 án:

Biztosító	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
	AKC-22-	Digitális Kormányzati
	0051/15	Ügynökség Zrt.	teljesítési	15 000 000	Ft	2024.05.15.	2028.03.31.
	AKC-22-	Digitális Kormányzati
	0051/14	Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2024.05.15.	2028.03.31.
		MVM Partner
CIG Pannónia	AKC-22-	Energiakereskedelmi
Első Magyar	0051/16	Zrt.	teljesítési	14 700 000	Ft	2024.04.30.	2028.05.02.
Általános		Kormányzati
Biztosító Zrt.	AKC-22-	Szolgáltató Központ	előleg
	0051/22	Kft	visszafizetési	5 000 000 000	Ft	2025.04.01.	2026.02.02.
	AKC-22-	Digitális Kormányzati
	0051/19	Ügynökség Zrt.	teljesítési	7 000 000	Ft	2024.09.10.	2028.10.02.
	AKC-22-	Digitális Kormányzati
	0051/20	Ügynökség Zrt.	teljesítési	2 000 000	Ft	2024.09.10.	2029.07.31.

Összesen Ft 5 048 700 000

A 4iG Informatikai Zrt. a tárgyidőszakban egyes vállalkozási szerződésekből fennálló kötelezettségek biztosítékául - bankgaranciák kibocsátása helyett, pénzóvadékot helyezett el a szerződő félnél/megrendelőnél, amelyek összege a fordulónapon 149 millió Ft.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. megbízásából kibocsátott bankgaranciák 2025. június 30-án:

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza -nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
Citibank Europe Plc. Magyarországi fióktelepe	112366	Yettel Magyarország Zrt.	fizetési	17 000 000	Ft	2020.07.24.	2025.12.31.
			Összesen Ft	17 000 000

A D-Infrastruktúra Távközlési Kft. a tárgyidőszakban CEE Property-Invest Kft. bérleti szerződésből fennálló kötelezettség biztosítékául - bankgarancia kibocsátása helyett, pénzóvadékot helyezett el a szerződő félnél/megrendelőnél, amely összege a fordulónapon 76 636 EUR.

Az INNObyte Zrt. megbízásából kibocsátott bankgaranciák 2025. június 30-án:

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
K&H Bank Zrt.	0402M1D BUDAGO 0021272	MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	fizetési	61 000 000	Ft	2021.01.26.	2025.10.22.
			Összesen Ft	61 000 000

Az Invitech ICT Infrastructure Kft. megbízásából kibocsátott bankgaranciák 2025. június 30-án:

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
UniCredit Bank Hungary	25020345	Magyar Posta Takarék	fizetési	36 662 524	Ft	2025.02.27.	2026.02.01.
Zrt.	25020349	GÉANT Vereniging	fizetési	100 000	EUR	2025.02.27.	2026.02.01.
			Összesen Ft	36 662 524
			Összesen EUR	100 000,00

A bankgaranciák biztosítékaként a vállalat összesen 37 millió Ft és 100 000 EUR pénzóvadékot helyezett el az erre a célra elkülönített bankszámlán.

A One Magyarország Zrt. megbízásából kibocsátott bankgaranciák 2025. június 30-án:

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
Citibank Europe Plc. Magyar országi fióktelepe	5137- 621678	Apple Distribution International Ltd.	fizetési	3 200 000 000	Ft	2023.07.28.	2026.07.11.

Összesen Ft 3 200 000 000

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
		Alba Bevásárlóközpont
	EG38780	Kft.	bérleti	43 296,00	EUR	2025.06.13.	2026.06.30.
		BKK Budapesti
	EG38605	Közlekedési Központ Zrt.	teljesítési	5 000 000	Ft	2024.09.30.	2025.11.21.
		Budapesti Közlekedési
	EG38273	Zrt. Budapesti Közlekedési	bérleti	3 614 031	Ft	2024.06.10.	2025.12.31.
	EG38272	Zrt.	bérleti	9 130 179	Ft	2024.06.10.	2025.12.31.
		Budapesti Közlekedési
	EG38598	Zrt.	teljesítési	17 937 900	Ft	2024.09.26.	2028.01.31.
	EG38030	Csaba Center Invest Kft.	bérleti	18 874,00	EUR	2025.04.30.	2026.04.30.
		Einkaufs-Center
		Arkaden Pécs G.m.b.H.
	EG37909	& Co. KG Mo. Fióktelep	bérleti	25 862,00	EUR	2024.03.01.	2026.12.31.
		Einkaufs-Center Győr
		G.m.b.H. & Co. KG Mo.
	EG38762	Fióktelep EKZ Örs Vezér tér Bev.	bérleti	23 519,00	EUR	2024.10.15.	2029.10.15.
		központ
	EG38346	Tulajdonközösség	bérleti	53 551,00	EUR	2024.06.26.	2026.12.31.
	EG38721	GSZ-Monument Kft.	bérleti	21 746,00	EUR	2024.10.11.	2025.10.31.
	EG38722	GSZ-Monument Kft.	bérleti	13 875,00	EUR	2024.10.11.	2026.08.31.
	EG38779	GSZ-Monument Kft.	bérleti	59 589,00	EUR	2024.10.25.	2025.12.31.
	EG37908	KEQI Kft.	bérleti	31 432,50	EUR	2024.04.12.	2025.10.31.
		Logicor (CURVE)
CIB Bank Zrt.	EG38076	Hungary Kft.	bérleti	101 710,31	EUR	2024.04.23.	2025.09.03.
	EG38464	Mall Invest Zrt.	bérleti	16 215,00	EUR	2024.09.09.	2030.03.31.
	EG38059	Network Rider Kft.	bérleti	9 427 049	Ft	2024.04.11.	2025.11.30.
		OTP Ingatlanbefektetési
	EG38351	Alap	bérleti	26 865,80	EUR	2024.09.05.	2025.06.30.
	EG39283	OTP Ingatlanbefektetési	bérleti	3 104,28	EUR	2025.03.24.	2026.03.31.
		Alap Raiffeisen Befektetési
	EG38352	Alapkezelő Zrt.	bérleti	20 513 821	Ft	2025.05.30.	2027.06.01.
		Retail-Property
	EG38040	Ingatlanhasznosító Kft.	bérleti	10 702,00	EUR	2024.05.03.	2026.05.02.
	EG39238	Statman Repülőtéri	bérleti	1 871 288	Ft	2025.03.07.	2030.01.31.
		Szolgáltató Kft.
	EG38644	SYMMETRY ARENA KFT.	bérleti	92 245,36	EUR	2025.04.01.	2030.01.31.
		Tesco Globál Áruházak
	EG38133	Zrt.	bérleti	7 146,73	EUR	2024.12.23.	2025.12.31.
		Tesco Globál Áruházak
	EG38137	Zrt. Tesco Globál Áruházak	bérleti	9 049,32	EUR	2024.12.23.	2025.12.31.
	EG38138	Zrt.	bérleti	16 703,10	EUR	2024.12.23.	2025.12.31.
		Tesco Globál Áruházak
	EG38139	Zrt.	bérleti	12 639,93	EUR	2024.12.23.	2025.12.31.
	EG38373	Tummam Kft.	bérleti	50 551,12	EUR	2024.06.26.	2028.12.31.
	EG39090	Tummam Kft.	bérleti	50 551,12	EUR	2025.01.06.	2028.12.31.
	EG39239	Várnai Cipőkereskedés	bérleti	1 871 288	Ft	2025.03.07.	2030.01.31.
		Kft.
			Összesen Ft	69 365 556
			Összesen

EUR 689 228,57

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Bank	Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
	007GFIZ24 0960001	Allee Center Kft.	fizetési	66 011,95	EUR	2025.04.24.	2026.04.30.
	007GFIZ24 2990001	Árkád Szeged G.m.b.H & Co. KG Mo. Fióktelep Budapest Airport	bérleti	33 812,94	EUR	2024.11.20.	2028.03.31.
	007GFIZ24 0780003	Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt.	fizetési	97 001,65	EUR	2025.01.01.	2025.12.31.
	007GFIZ24 3530001	Campona Shopping Center Kft.	fizetési	6 027 167	Ft	2025.01.13.	2026.03.01.
	007GFIZ24 1720001	CA-Zeta Ingatlanhasznosító Kft.	fizetési	34 246,57	EUR	2024.07.24.	2026.01.31.
	007GFIZ24 2990002	Dexium Ingatlanfejlesztő Kft.	bérleti	37 652,00	EUR	2024.11.18.	2028.09.04.
	007GENH2 40230002	Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.	teljesítési	10 000 000	Ft	2024.01.29.	2028.06.13.
	007GFIZ24 0150001	Euro-Mall Ingatlanbefektetési Kft.	bérleti	31 317,68	EUR	2024.01.18.	2026.01.31.
	007GFIZ24 0510001	Európa Ingatlanbefektetési Alap Futureal Prime	fizetési	26 309,25	EUR	2024.03.08.	2026.05.31.
	007GFIZ24 1770001	Properties Ingatlanfejlesztő Zártkörű Esernyőalap - Futureal Prime Properties Three Ingatlanfejlesztő Részalap	fizetési	1 140 079,92	EUR	2024.12.03.	2025.12.31.
MBH Bank Nyrt.	007GFIZ24 0530001	Futureal Prime Properties One Ingatlanfejlesztő Részalap	fizetési	80 034,00	EUR	2024.03.08.	2026.01.31.
	007GFIZ24 2780002	GSZ-Monument Kft.	fizetési	34 074,00	EUR	2024.11.12.	2025.08.31.
	007GFIZ24 0400001	Immo-Bázis Kereskedelmi Kft.	fizetési	4 850 000	Ft	2024.03.07.	2026.04.01.
	007GFIZ24 0390002	Lurdy-Ház Bevásárló- és Irodacentrum Kft.	fizetési	4 655 730	Ft	2024.07.01.	2027.05.31.
	007GTEL24 1910001	Miniszterelnöki Kabinetiroda	teljesítési	361 356 406	Ft	2024.08.21.	2025.06.30.
	007GTEL24 1910002	Miniszterelnöki Kabinetiroda	teljesítési	70 686 613	Ft	2024.08.21.	2025.06.30.
	007GTEL24 1910003	Miniszterelnöki Kabinetiroda	teljesítési	212 889 741	Ft	2024.08.21.	2025.06.30.
	007GFIZ24 2290001	ORO-Invest Kereskedelm és Szolgáltató Kft.	fizetési	35 101,77	EUR	2024.10.17.	2026.03.31.
	007GFIZ24 0960002	Pólus Shopping Center Ingatlanhasznosító és Vagyonkezelő Zrt.	fizetési	50 427,00	EUR	2024.05.13.	2027.10.31.
	007GFIZ24 1590001	Shopper Park Plus Nyrt.	fizetési	4 489 065	Ft	2025.05.30.	2026.05.31.
	007GFIZ24 1590002	Shopper Park Plus Nyrt.	fizetési	5 009 054	Ft	2025.05.30.	2026.05.31.
	007GFIZ24 3410001	Shopper Park Plus Nyrt.	fizetési	4 724 313	Ft	2024.12.13.	2025.12.31.
	007GFIZ24 0780001	Simon Péter	fizetési	5 460,00	EUR	2024.04.11.	2026.01.31.
	007GFIZ24 0390001	SK-IMMO Ingatlanhasznosító Zrt.	fizetési	37 666,00	EUR	2024.03.07.	2027.10.31.

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Referencia szám	Kedvezményezett	Típus	Összeg	Deviza nem	Kibocsátás kelte	Lejárat dátuma
007GFIZ24 0860003	T-Szol Tatabányai Szolgáltató Zrt.	fizetési	1 991 568	Ft	2024.04.12.	2026.02.28.
007GFIZ24 1630001	Viktor Explorer Ingatlanhasznosító Kft.	fizetési	10 920,90	EUR	2024.07.25.	2026.01.31.
007GFIZ24 1840005	VPM Projekt Ingatlan és Vagyonkezelő Kft.	fizetési	3 387,09	EUR	2024.07.17.	2029.06.30.
007GFIZ24 2430001	West End Magyarország Ingatlanhasznosító Zrt.	fizetési	163 108,00	EUR	2024.10.15.	2025.10.02.
		Összesen Ft	686 679 657
		Összesen

EUR 1 886 610,72

A One Magyarország Zrt. a tárgyidőszakban az egyes vállalkozási szerződésekből fennálló kötelezettségek biztosítékául - bankgaranciák kibocsátása helyett, pénzóvadékot helyezett el a szerződő félnél/megrendelőnél, amelyek összege a fordulónapon 4 millió Ft és 38 000 EUR.

A ONE Albania sh.a. megbízásából kibocsátott bankgaranciák együttes összege 2025. június 30-án 43 650 087,58 ALL, azaz 179 millió Ft és 24 000 EUR, amelyek biztosítékaként a vállalat összesen ezzel megegyező összegű pénzóvadékot helyezett el az erre a célra elkülönített bankszámlán.

40 Lízing kötelezettségek

A lízing kötelezettségek könyv szerinti értéke és a tárgyidőszak alatti változások az alábbiakban kerülnek bemutatásra:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Lízing kötelezettség – hosszú lejáratú	139 539	130 015
Lízing kötelezettség - rövid lejáratú	28 599	29 828
Lízing kötelezettség - összesen	168 138	159 843

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

	Hosszú lejáratú lízing kötelezettség	Rövid lejáratú lízing kötelezettség
2024. január 1-jén	118 402	24 663
Új lízing miatti növekedés	16 715	2 235
Kamatráfordítás	12 193	0
Lízingfizetések	0	-39 489
Módosítás, újraértékelés	21 441	74
Átsorolás	-41 923	41 924
Csökkenés	-235	0
Árfolyamkülönbözet	3 422	421
2024. december 31-én	130 015	29 828
Új lízing miatti növekedés	42 317	4 923
Kamatráfordítás	6 219	0
Lízingfizetések	0	-24 870
Módosítás, újraértékelés	-14 628	-3 051
Átsorolás	-21 980	21 980
Csökkenés	-623	0
Árfolyamkülönbözet	-1 781	-211
2025. június 30-án	139 539	28 599

A nem diszkontált jövőbeli lízingkifizetések a 48. Kockázatkezelés részben kerülnek bemutatásra.

A Csoport a lízing kötelezettségek értékelésében figyelmen kívül hagyott olyan jövőbeli pénzáramlásokat, amelyeknek potenciálisan ki van téve:

A futamidőn kívüli hosszabbítási opciókból eredő, jövőbeni nem diszkontált lízingfizetések összege 74 542 millió Ft (2024-ben 74 524 millió Ft).
A felmondási opciókhoz kapcsolódó, a lízingkötelezettség értékében nem szereplő, nem diszkontált pénzáram 2025. június 30-án 4 millió Ft volt (2024. december 31-én szintén 4 millió Ft).
A 2025. június 30-án még el nem kezdődött, de fel nem mondható szerződésekhez kapcsolódó jövőbeni, nem diszkontált lízingfizetési kötelezettség 79 millió Ft (2024. december 31-én 441 millió Ft).
1. június 30-án és 2024. december 31-én nem volt olyan maradványérték-garancia, amelynek a Csoport potenciálisan ki volt téve, és nem került figyelembevételre a lízing kötelezettségben.

Az alábbiakban a lízingekkel kapcsolatos, eredményben elszámolt összegeket mutatjuk be:

	2025 I. félév	2024 I. félév
Lízingekkel kapcsolatos költségek, ráfordítások
Eszközhasználati jog értékcsökkenése	-16 124	-15 007
Lízing kötelezettségek kamatráfordítása	-6 219	-6 057
Lízing kötelezettségek árfolyamvesztesége	-1 378	-74
Rövid lejáratú lízingekkel kapcsolatos ráfordítások	-9	-6
Kis értékű lízingekkel kapcsolatos ráfordítások	-16	-152
IFRS 16 hatálya alá nem eső lízingfizetések	-3 217	-2 357
Az eredményben elszámolt teljes összeg	-26 963	-23 653

A rövid távú lízinget vagy a kis értékű eszközök lízingjét a Csoport működési költségként számolja el. Ezek az összegek a 7. Igénybe vett szolgáltatások megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

Az IFRS 16 Lízingek standard hatálya alá nem tartozó lízingfizetések közé tartoznak az üzemeltetési szolgáltatási szerződésekért fizetett összegek, például a hálózati infrastruktúra karbantartására, szoftverlicencekre és egyéb hosszú távú együttműködésekre vonatkozó megállapodások.

41 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

41.1 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek

	2025.06.30.	2024.12.31.

Műsorszolgáltatási joggal kapcsolatos kötelezettség	16 304	3 169
Szoftverbérlettel kapcsolatos kötelezettségek	487	580
Halasztott fizetési kötelezettség	149	149
Összesen	16 940	3 898

A Csoport a kötelezettségek között mutatja ki a médiatartalom szolgáltatók felé fizetendő diszkontált jövőbeni fix kifizetéseket. A növekedés fő oka, hogy 2025. első féléve során újonnan megkötött, illetve csoportszinten újra tárgyalt szerződések a korábbiakhoz képest nagyobb arányban tartalmaznak lényegileg fix díjelemeket, amelyek jelenértéke kapitalizálásra került.

A fentiek mellett a Csoport 2024. decemberében halasztott fizetési kötelezettséget számolt el a Rotors & Cams Zrt. megszerzésével kapcsolatban.

41.2 Egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek

A Csoport a hosszú lejáratú szerződéses kötelezettségeit (az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard szerint) az egyéb hosszú lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek mutatja ki, 2025. június 30-án 1 034 millió Ft-os egyenleggel (2024. december 31-én 573 millió Ft).

42 Szállítói kötelezettségek

A Csoport szállítói kötelezettségállománya a működőtőke menedzsment hatékonyság javulásával összhangban jelentősen csökkent, amelyet a fizetési kötelezettségek szoros követése, valamint az operatív döntéshozók által végzett folyamatos monitoring és költséggazdálkodás is támogatott: 2025. június 30-án az egyenleg 81 861 millió Ft, míg 2024. december 31-én 116 026 millió Ft volt.

43 Hitelek, kölcsönök, kötvények – rövid lejáratú

	2025.06.30.	2024.12.31.

4iG Nyrt.
Kötvények kamata	11 902	1 228
MBH középlejáratú kölcsön kamata	46	98
ACE Network Zrt.
Közép lejáratú USD hitel rövid része	63	73
Rövid lejáratú USD hitel	375	433
Rövid lejáratú USD hitel kamata	2	2
4iG Távközlési Holding Zrt.
MFB beruházási hitel	3 126	3 126
MFB beruházási hitel kamata	214	218
Vodafone akvizíciós hitelek kamata	12 436	1 057
ONE Albania sh.a.
Olasz kormány kölcsön	0	78
OTP klubhitel	1 588	1 830
OTP klubhitel kamata	13	24
OTP Bank kölcsön	410	0
Raiffeisen Bank kölcsön	157	0
Tirana Bank kölcsön	158	0
One Magyarország Zrt.
Baross Gábor rövid lejáratú hitel	2 309	1 825
Baross Gábor rövid lejáratú hitel kamata	8	5
Corvinus Zrt. rövid lejáratú kölcsön	879	0
Corvinus Zrt. rövid lejáratú kölcsön kamata	53	54
Összesen	33 739	10 051

A hitelek, kölcsönök, kötvények – rövid lejáratú részletes leírását lásd a 39. Hitelek, kölcsönök, kötvények – hosszú lejáratú megjegyzésben.

A hitelek, kölcsönök, kötvények – rövid lejáratú mozgástáblát a 49. Pénzügyi instrumentumok megjegyzés tartalmazza.

44 Részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatos juttatások

A Csoport Igazgatósága a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020 (IV.10.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a Közgyűlés hatáskörében eljárva 2020. április 29-én ülés tartása nélküli, írásbeli döntéshozatal keretében a 9/2020. (IV.29.) számú határozatával elfogadta a Csoportnál a Munkavállalói Résztulajdonosi Program ("MRP") megindítását és szervezetének ("MRP Szervezet") létrehozását, amelynek neve 4iG Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet (rövidítve 4iG MRP Szervezet), és elfogadta annak alapszabályát (továbbiakban: "Alapszabály").

A Csoport által elsőként indított javadalmazási politika (MRP I.) már kifutott. Az MRP III. program lezárása és kifizetése 2025. első negyedévét követően történt meg.

A 2025-ös évben az alábbi javadalmazási politikák relevánsak a Csoport beszámolója szempontjából.

44.1 Részvényalapú kifizetések tartaléka

MRP II.: A 4iG Nyrt. 17/2021 (IX.30) számú közgyűlési határozatával javadalmazási programot indított (MRP II.), amelynek keretében az MRP szervezet 4 millió darab 4iG részvényt jegyzett le. Ezen részvények jogilag szavazati joggal bíró, osztalékra jogosító részvények, azonban az "extension" megközelítés (amely szerint az IFRS-ek rendszerében az MRP szervezet nem különálló beszámolási egység) miatt ezeket a konszolidált beszámolóban saját részvényként mutatjuk ki. Az MRP II. során a munkavállalók részvény juttatásra lehetnek jogosultak a megszolgálási időszak végén a részvények bekerüléskori értékének megtérítésével.

A Csoport a programot a nyújtás időpontjától (grant date) kezdődően számolja el. A nyújtás időpontja az a nap, amikor a felek megállapodtak a lényeges feltételekről, és a munkavállalók elfogadták a juttatást.

MRP program időtartama: 2 év (lejárat 2023. november 25.). Ezen időpontig egyik résztvevő sem élt a részvényvásárlási jogával. Ugyanakkor a résztvevőknek a program zárás után több mint 2 éves időszakban (2026. február 28-ig) rendelkezési joguk van, azaz élhetnek az opcióval.

Megszolgálási feltételek: a Társaságnál fenntartott munkaviszony a program időtartama alatt.
Teljesítmény feltétel: a Társaság konszolidált egy részvényre jutó EBITDA értékének növekedése (teljesült).

A Társaság elvégezte az MRP II program várható teljesülésével kapcsolatos becsléseket a részvény átadások (nyújtás) napjára vonatkozóan.

A nyújtás napjára vonatkozóan az opció valós értékét a Black-Scholes modell használatával állapította meg a Társaság. A modell kapcsán használt feltételezések a következők voltak:

Lehívási ár: 879 Ft/db
Nyújtás napján érvényes ár: 818 Ft és 912 Ft/db
Volatilitás: 38%
Osztalékhozam: 2,8%
Kockázatmentes hozam: 4,2%, illetve 3,2%

A juttatás valós értékét a Társaság a megszolgálási időszakra osztja föl időarányosan. A megállapított költséget a saját tőke elkülönített elemével szemben kell elszámolni (Részvényalapú kifizetések tartaléka). E halmozott tartalékot akkor kell megszüntetni, amikor

a program végével a részvények kiosztásra kerülnek;
a program végével megállapításra kerül, hogy a feltételek nem teljesülnek.

44.2 Részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatos kötelezettségek

MRP III.: 2023. április 28-án, figyelemmel a Csoport közgyűlésének 17/2021 (IX.30) határozatára, valamint a Csoport - mint Alapító - Igazgatóságának 4/2023 (III.26) számú határozatára a Csoport újabb Javadalmazási Politikát indított (a továbbiakban "MRP III."). Az MRP III. Javadalmazási Politika tervezett végrehajtása érdekében a Csoport, mint Alapító 4iG Nyrt. törzsrészvényein alapuló pénzeszköz megszerzésére jogosító vételi opciókat juttatott az MRP Szervezet részére. Ezzel a lépésével a Csoport a résztvevők fokozottabb érdekeltségét kívánja megvalósítani.

Az MRP III. program teljesülésének feltétele a 2024. naptári évi konszolidált beszámolója alapján számított, távközlési pótadó hatástól megtisztított számított konszolidált EBITDA értékéhez volt kötve, amely a 2024. évi beszámoló alapján teljesült. Az MRP III. program résztvevőinek kifizetése megtörtént.

MRP IV.: Az MRP III-hoz hasonló céllal 2024. április 29-én, figyelemmel a Csoport közgyűlésének 17/2021 (IX.30) határozatára, valamint a Csoport - mint Alapító - Igazgatóságának 1/2024 (IV.) számú határozatára a Csoport elindította a negyedik számú Javadalmazási Politikát (a továbbiakban "MRP IV."). Az MRP IV. Javadalmazási Politika tervezett végrehajtása érdekében a Csoport, mint Alapító 4iG Nyrt. törzsrészvényein alapuló pénzeszköz megszerzésére jogosító vételi opciókat juttatott az MRP Szervezet részére.

A 4iG Nyrt. az MRP IV. költségeinek fedezeteként 2025 első félévében a Black-Scholes formula alkalmazásával 768 millió Ft személyi jellegű költséget számolt el az MRP kötelezettséggel szemben, figyelembe véve az opció árát, a lejáratig tartó időt (opció futamideje), a KPI-k teljesítésének valószínűségét, a tagok becsült fluktuációját és a piaci árfolyamemelkedési faktort.

MRP V.: Szintén az MRP III-hoz hasonlóan 2025. május 29-én, figyelemmel a Csoport közgyűlésének 17/2021 (IX.30) határozatára, valamint a Csoport - mint Alapító - Igazgatóságának 1/2025 (V.29.) számú igazgatósági határozatára a Csoport elindította az ötödik számú Javadalmazási Politikát (a továbbiakban "MRP V."). Az MRP V. Javadalmazási Politika tervezett végrehajtása érdekében a Csoport, mint Alapító 4iG Nyrt. törzsrészvényein alapuló pénzeszköz megszerzésére jogosító vételi opciókat juttatott az MRP Szervezet részére (teljesítési időszak 2025. április 1. – 2027. március 31). A 4iG Nyrt. az MRP V. költségeinek fedezeteként 2025 első félévében a Black-Scholes formula alkalmazásával 474 millió Ft személyi jellegű költséget számolt el az MRP kötelezettséggel szemben

(ugyanazon megfontolások mentén, mint az MRP IV. program esetében).

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

45 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek

	2025.06.30.	2024.12.31.

Műsorszolgáltatási joggal kapcsolatos kötelezettségek	14 389	13 532
Munkabér átutalási kötelezettségek	4 228	3 241
Vissza nem szolgáltatott eszközök díjával kapcsolatos	2 255	1 927
kötelezettség
Ügyfélgarancia-szerződések	1 276	1 317
Biztosítóval szembeni kötelezettség	1 280	0
Társult vállalattal szembeni kötelezettség	559	0
Származékos kötelezettség	291	0
Adomány	154	0
Különféle egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek	1 918	2 415
Összesen	26 351	22 432

A fenti táblázatban bemutatott műsorszolgáltatási joggal kapcsolatos kötelezettségek a médiaszolgáltatóknak történő fix kifizetések jövőbeli diszkontált pénzáramlásainak rövid távú részét jelentik. Ezen kötelezettségek hosszú lejáratú része a 41. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek című fejezetben kerül bemutatásra.

A munkabér-átutalási kötelezettségek soron a fordulónap esedékes, de még ki nem fizetett munkabérek időarányos része, valamint a kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségek szerepelnek.

Vissza nem szolgáltatott eszközök díjával kapcsolatos kötelezettség a vissza nem adott eszközök – például set-top boxok és routerek – pótlására vonatkozó kötelezettséget jelentik.

Az ügyfélgarancia-szerződés egy biztosítási típusú garancia, amelyet az ügyfelek opcionálisan megvásárolhatnak, amely különálló teljesítési kötelmet jelent. A kötelezettség fokozatosan csökken a garanciális időszak alatt, ahogy a kötelem teljesül.

46 Egyéb rövid lejáratú nem pénzügyi kötelezettségek

	2025.06.30.	2024.12.31.

Adókötelezettségek, járulékok	12 505	15 257
Szerződéses kötelezettségek	2 601	3 338
Vevőktől kapott előlegek	6 906	2 774
Költségvetéstől kapott előlegek	80	99
Kapott támogatások, halasztott bevétel	1 300	739
Bevételek passzív időbeli elhatárolása	16 678	32 757
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	45 786	13 783
Összesen	85 855	68 747

Az adókötelezettségek, járulékok főként 6 282 millió Ft áfa kötelezettséget (2024. december 31-én 6 877 millió Ft), 3 304 millió Ft bérjárulékot (2024. december 31-én 4 180 millió Ft), 2 743 millió Ft távközlési adót (2024.december 31-én 3 658 millió Ft), 21 millió Ft extraprofitadót (2024. december 31-én 289 millió Ft) és egyéb adókötelezettségeket tartalmaznak 2025. június 30-án. A Csoportnak nincsenek lejárt adófizetési kötelezettségei.

A szerződéses kötelezettségek elsősorban a fordulónapon fennálló előlegszámlázások és vevői egyenlegek alacsonyabb szintjének köszönhetően csökkentek az előző évhez képest.

A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között olyan még nem számlázott tételek szerepelnek, mint például a közüzemi díjak, tanácsadói szolgáltatások, vagy egyéb időarányosan elszámolt költségek, amelyek a fordulónap előtt merültek fel, de a számlázás vagy kifizetés későbbi időszakban történik meg. Azon tételek, amelyek esetében a kapcsolódó szerződéses kötelezettségek teljesítése már teljes mértékben megtörtént, és a Csoport már csak a számla beérkezésére vár, a szállítók között kerülnek bemutatásra, lásd 42. Szállítók megjegyzés.

47 Szegmens információ

A Csoport működése szempontjából a stratégiai döntéseket az Igazgatóság hozza, így a szegmensek megállapítása szempontjából a neki készített kimutatásokat vette alapul a menedzsment e pénzügyi kimutatás összeállítása során.

A 4iG Csoport tevékenységének négy nagy szegmense a 2025-ös évtől:

információtechnológia (IT) tevékenység,
a távközlési tevékenység,
az űr- és védelmi tevékenység
továbbá az egyéb, holding szegmens.

Mivel 2025 során az űr- és védelmi tevékenység súlya számottevően megnőtt a Csoporton belül, az IFRS 8 Működési szegmensek alapján a működési döntéshozó úgy határozott, hogy az ehhez kapcsolódó tevékenységeket önálló működési szegmensként mutatja be a tárgyidőszakban. Ennek megfelelően az összehasonlító adatok is módosításra kerültek: a 2024. első félévére vonatkozóan azok az eredménytételek, amelyek korábban a távközlési vagy holding szegmensben szerepeltek, de az új struktúra szerint már az űr- és védelmi szegmenshez tartoznak, szintén az új szegmensben kerülnek bemutatásra.

A Cégcsoport mérlegelte, hogy valamely kormányzat alatt álló gazdálkodó egységeket (ideértve a kormányzati szerveket és hasonló, helyi, nemzeti vagy nemzetközi testületeket) egyetlen vevőnek kell-e tekinteni, amely eredményeként megállapította, hogy az ilyen szervekkel, lévén különálló költségvetéssel rendelkeznek, külön vevőként kezeli. Egyik vevő forgalma sem haladja meg a bevétel 10%-át.

A szegmensek közötti bevételek a konszolidáció során kiszűrésre kerülnek, és a "Kiszűrések" oszlopban szerepelnek. Minden egyéb módosítás és kiszűrés részletesen megbontásra kerül az egyes szegmensekre az alábbiakban bemutatottak szerint:

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

I. félévre vonatkozóan:

	Távközlés	Információ technológia	Űr és védelem	Egyéb tevékenység	Kiszűrések	Összesen

Értékesítés nettó árbevétele	310 006	46 431	4 302	18 415	-28 327	350 827
Egyéb működési bevétel	959	532	52	28	-79	1 492
Értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek összesen	310 965	46 963	4 354	18 443	-28 406	352 319
Aktivált saját teljesítmények	6 299	14	52	0	1 475	7 840
Alapanyagok és felhasznált készletek költsége	-69 606	-25 937	-595	-2 058	3 796	-94 400
Igénybe vett szolgáltatások	-72 801	-3 696	-2 152	-8 933	22 486	-65 096
Személyi jellegű ráfordítások	-42 302	-10 241	-1 456	-9 095	225	-62 869
Egyéb működési ráfordítások	-15 179	-11	-6	-56	9	-15 243
Működési költségek	-199 888	-39 885	-4 209	-20 142	26 516	-237 608
Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA)	117 376	7 092	197	-1 699	-415	122 551
Értékcsökkenés és amortizáció	-87 642	-3 848	-422	-2 197	-215	-94 324
Kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT)	29 734	3 244	-225	-3 896	-630	28 227
Pénzügyi bevételek	23 805	667	1 811	5 558	-16 425	15 416
Pénzügyi ráfordítások	-24 775	-712	-723	-19 302	7 990	-37 522
Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből	0	0	-1 107	0	92	-1 015
Adózás előtti eredmény	28 764	3 199	-244	-17 640	-8 973	5 106
Nyereségadók	-4 122	-779	-211	-355	-787	-6 254
Adózott eredmény	24 642	2 420	-455	-17 995	-9 760	-1 148

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

2024. I. félévre vonatkozóan (módosított):

	Távközlés	Információ technológia	Űr és védelem	Egyéb tevékenység	Kiszűrések	Összesen
Értékesítés nettó árbevétele	292 351	36 554	3 833	3 731	-13 988	322 481
Egyéb működési bevétel	2 933	1 007	0	2 160	-3 993	2 107
Értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek összesen	295 284	37 561	3 833	5 891	-17 981	324 588
Aktivált saját teljesítmények	7 571	0	6	869	0	8 446
Alapanyagok és felhasznált készletek költsége	-73 695	-19 555	-159	-1 165	3 057	-91 517
Igénybe vett szolgáltatások	-57 143	-2 441	-1 650	-3 584	10 303	-54 515
Személyi jellegű ráfordítások	-38 005	-9 944	-576	-6 762	-5	-55 292
Egyéb működési ráfordítások	-23 623	-50	-13	-2 477	4 789	-21 374
Működési költségek	-192 466	-31 990	-2 398	-13 988	18 144	-222 698
Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA)	110 389	5 571	1 441	-7 228	163	110 336
Értékcsökkenés és amortizáció	-83 104	-4 401	-371	-1 914	-449	-90 239
Kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT)	27 285	1 170	1 070	-9 142	-286	20 097
Pénzügyi bevételek	7 492	222	246	4 453	-8 846	3 567
Pénzügyi ráfordítások	-16 616	-318	-109	-15 166	-10 496	-42 705
Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozások eredményéből	0	0	0	0	-399	-399
Adózás előtti eredmény	18 161	1 074	1 207	-19 855	-20 027	-19 440
Nyereségadók	-3 389	-101	-177	-315	6	-3 976
Adózott eredmény	14 772	973	1 030	-20 170	-20 021	-23 416

48 Kockázatkezelés

A Csoport pénzügyi eszközei közé tartoznak a pénzeszközök, értékpapírok, vevői és egyéb követelések, valamint egyéb eszközök – kivéve az adókat. A Csoport pénzügyi kötelezettségei közé tartoznak a hitelek és kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek, kivéve az adókat és a pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget. A Csoport tőkeinstrumentumokban is rendelkezik befektetésekkel.

A Csoport a következő pénzügyi kockázatoknak van kitéve:

hitelkockázat,
likviditási kockázat,
piaci kockázat.

Ez a fejezet bemutatja a Csoport fenti kockázatait, a Csoport célkitűzéseit, politikáit, folyamatok mérését és kockázatkezelését, valamint a Csoport menedzsment tőkéjét. Az Igazgatóság általános felelősséget visel a Csoport létrehozása, felügyelete és kockázatkezelése terén.

A Csoport kockázat menedzsment politikájának célja, hogy kiszűrje és kivizsgálja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembesül a Csoport, valamint, hogy beállítsa a megfelelő kontrollokat és felügyelje a kockázatokat. A kockázat menedzsment politikát és rendszert időről időre felülvizsgáljuk annak érdekében, hogy tükrözhesse a megváltozott piaci körülményeket és a Csoport tevékenységeit.

Tőkemenedzsment

A Csoport politikája, hogy megőrizze az alaptőkét, amely elegendő ahhoz, hogy a befektetői és hitelezői bizalmat fenntartsa, és biztosítsa a Csoport fejlődését. Az Igazgatóság igyekszik fenntartani azt a politikát, hogy kölcsönadásokból eredő magasabb kitettséget csak magasabb hozam mellett vállal, az erős tőkepozíció által nyújtott előnyök és a biztonság alapján.

A Csoport tőkeszerkezete a nettó idegen tőkéből, valamint a Csoport saját tőkéjéből áll (ez utóbbi a jegyzett tőkét, a tartalékokat és a nem ellenőrző tulajdonosok részesedését foglalja magában).

A Csoport a tőke kezelése során igyekszik biztosítani, hogy a Csoport tagjai folytatni tudják tevékenységüket és egyúttal maximalizálta a tulajdonosok számára a megtérülést a kölcsöntőke és a saját tőke optimális egyensúlyozásával, valamint az optimális tőkestruktúra megtartását a tőkeköltségek csökkentése érdekében. A Csoport azt is figyeli, hogy tagvállalatainak tőkeszerkezete megfelel-e a helyi törvényi előírásoknak. Nem változtak a tőkekezelés célkitűzései, politikái vagy folyamatai a 2025. június 30-án és 2024. december 31-én végződő években.

Hitelezési kockázat

A hitelezési kockázat annak a kockázatát fejezi ki, hogy az adós vagy a partner nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amely pedig pénzügyi veszteséget eredményez a Csoport számára. A Csoport a működési tevékenységéből (elsősorban a vevőkövetelésekből) eredő hitelkockázatnak van kitéve. Pénzügyi eszközök, amelyek hitelezési kockázatoknak vannak kitéve, lehetnek hosszú vagy rövid távú kihelyezések, pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, vevők és egyéb követelések.

A Csoport megállapította, hogy a pénzügyi instrumentumok hitelkockázata nem nőtt jelentősen a kezdeti megjelenítés óta és ezek a pénzügyi instrumentumok alacsony hitelkockázatúaknak minősülnek.

A hitelkockázat nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, amikor a pénzügyi eszközök 30 napot meghaladóan késedelmesek voltak és bedőltek. A Csoport átgondolta, hogy nincs ésszerű várakozás a megtérülésre és információ a leírásra kerülő pénzügyi eszközökre vonatkozó adott politikára vonatkozóan.

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke a maximális kockázati kitettséget mutatják. Az alábbi táblázat a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét mutatja 2025. június 30-án és 2024. december 31-én:

Hitelezési kockázat

	2025.06.30.	2024.12.31.

Vevőkövetelések	107 181	118 903
Szerződéses eszközök	2 472	2 056
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	2 191	3 070
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek	76 282	60 559
Összesen	188 126	184 588

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard alapján a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek is az várható hitelezési veszteség (ECL) modell hatálya alá tartoznak. A Csoport azonban az értékvesztést elhanyagolhatónak ítéli meg ezen eszközök rövid lejárati ideje és magas likviditása miatt. Emellett a Csoport a hitelkockázat mérséklése érdekében diverzifikálja pénzeszközeit több pénzintézet között, értékeli a bankok és pénzintézetek hitelminősítését, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci körülményeket és a szabályozási védelmi mechanizmusokat, például a betétbiztosítási rendszereket.

A várható hitelezési veszteségre (ECL) vonatkozó részletesebb információk a 27. Vevőkövetelések megjegyzésben szerepelnek.

A vevőkövetelések korosítása 2025. június 30-án és 2024. december 31-én a következő volt:

	2025.06.30.	2024.12.31.

Még nem esedékes	85 399	93 725
1-30 napja lejárt	12 831	10 882
30-90 nap között lejárt	3 641	4 404
90-180 nap között lejárt	2 116	2 494
180-360 nap között lejárt	1 900	2 898
360 napon túli	1 294	4 500
Összesen	107 181	118 903

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A korosítás lehetővé teszi a Csoport számára, hogy felmérje a vevőkövetelések kockázatát. A régebbi követelések általában magasabb kockázatot jelentenek, mivel nő annak valószínűsége, hogy az ügyfél nem lesz képes fizetni. A vevőkövetelések értékvesztését lásd a 2.20.1.1. Pénzügyi eszközök értékvesztése megjegyzésben.

A Csoport késedelmes követeléseinek behajtási kockázatát folyamatosan figyelemmel kísérik, és a kockázatot az értékvesztés elszámolásával tükrözik.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Csoport nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Csoport likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között anélkül, hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Csoport jóhírét.

Az alábbi táblázat a Csoport pénzügyi kötelezettségeinek lejáratát foglalja össze a szerződés szerinti diszkontálatlan kifizetések alapján:

2025. június 30-án végződő időszakra	1 éven belül esedékes	1 és 5 éven belül esedékes	5 éven túl esedékes	Összesen

Hitelek és kölcsönök	33 739	174 224	591 992	799 955
Lízing kötelezettségek	29 728	102 688	70 144	202 560
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	26 351	18 446	485	45 282
Szállító- és egyéb tartozások	81 861	0	0	81 861
	171 679	295 358	662 621	1 129 658

2024. december 31-én végződő évre	1 éven belül esedékes	1 és 5 éven belül esedékes	5 éven túl esedékes	Összesen
Hitelek és kölcsönök	10 051	192 163	586 685	788 899
Lízing kötelezettségek	34 279	118 445	41 418	194 142
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	22 432	4 084	1 066	27 582
Szállító- és egyéb tartozások	116 026	0	0	116 026

Piaci kockázat

A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, kamatlábak és a befektetési alapokba történő befektetések árai, változása befolyásolja a Csoport eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett. A piaci kockázat által érintett pénzügyi eszközök a ONE Albania sh.a. OTP klubhitele és 2028-tól kezdődően a 4iG Távközlési Holding Zrt. Vodafone akvizíciós hitele.

Ukrajnai háború miatti kockázat

A Csoportnak nincsenek üzleti kapcsolatai ukrajnai cégekkel, így közvetlen üzleti kockázatot nem érzékelünk.

Érzékenységi vizsgálat

A Csoport megállapította, hogy eredménye alapvetően két pénzügyi természetű kulcsváltozótól függ lényegesen, az árfolyamkockázattól és a kamatkockázattól.

A devizakockázat annak kockázata, hogy egy kitettség valós értéke vagy jövőbeni cash flow-i a devizaárfolyamok változása miatt ingadozni fognak. A Csoport devizaárfolyam-változások kockázatának való kitettsége elsősorban a Csoport működési tevékenységeihez kapcsolódik (amikor a bevétel vagy kiadás külföldi pénznemben van meghatározva).
A kamatkockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i a piaci kamatlábak változásai miatt ingadozni fognak. A Csoport a piaci kamatlábak változásából eredő kockázatnak való kitettsége elsősorban a Csoport változó kamatozású hosszú lejáratú adósságkötelezettségeihez kapcsolódik. A Csoport úgy kezeli a kamatkockázatát, hogy kiegyensúlyozottan rendelkezik fix és változó kamatozású hitelek és kölcsönök portfóliójával.

Ezen kulcsváltozókra elvégezte az érzékenységi vizsgálatokat. A kamatkockázatok csökkentését elsősorban a szabad pénzeszközök lekötésével igyekszik a Csoport biztosítani. Az érzékenységi elemzés azt feltételezi, hogy a kamatlábat hogyan befolyásolja, ha a kamatláb 1%-kal, 5%-kal vagy 10%-kal változik, és hogyan változik az árfolyam a devizaárfolyam 1%-os, 5%-os és 10%-os változás esetén.

A Csoport devizakitettsége 2025. június 30-án a következőképpen alakult:

Devizakitettség

	HUF	Deviza	Összesen

Vevőkövetelések	83 443	23 738	107 181
Szállítói kötelezettségek	36 812	45 049	81 861
Pénzeszközök	63 382	12 900	76 282
Hitelek és kötvények	427 494	362 772	790 266

Kötvények tőketörlesztése

	4iG NKP kötvény	4iG NKP kötvény
Évek	2031/I.	2031/II	Összesen
	HU0000360276	HU0000361019
2026	1 545	37 075	38 620
2027	1 545	37 075	38 620
2028	1 545	37 075	38 620
2029	1 545	37 075	38 620
2030	1 545	37 075	38 620
2031	7 725	185 375	193 100

Kötvények utáni kamatfizetések

	4iG NKP kötvény	4iG NKP kötvény
Évek	2031/I.	2031/II	Összesen
	HU0000360276	HU0000361019
2026	448	22 245	22 693
2027	403	20 021	20 424
2028	358	17 796	18 154
2029	314	15 572	15 886
2030	269	13 347	13 616
2031	224	11 123	11 347

Kamat érzékenység vizsgálat

A Csoport legjelentősebb pénzügyi kötelezettségei közé tartoznak a kötvények, amelyek fix kamatozásúak, valamint a 4iG Távközlési Holding Zrt. által felvett Vodafone akvizíciós hitel, amely szintén fix kamatozású a lehívást (azaz 2023. január 31-ét) követő 5 éves időszakban, amint azt a 39. Hitelek, kölcsönök, kötvények – hosszú lejáratú megjegyzésben részleteztük. Ennek megfelelően, az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard alapján a Csoportot nem érinti jelentős mértékben a kamatlábkockázat, mivel a jövőbeni kamatfizetések előre meghatározottak, és nem befolyásolják a piaci kamatlábak ingadozásai.

Árfolyam érzékenység vizsgálat

A pénzügyi kimutatások egészére vonatkozóan az árfolyamkockázat szempontjából a legnagyobb kitettséget az euróban denominált, a Vodafone akvizícióhoz kapcsolódó hitel jelenti.

Az alábbi táblázat összefoglalja a Csoport által használt külföldi funkcionális pénznemek (pl. EUR, ALL) arányos változásának lehetséges hatását a konszolidált pénzügyi kimutatásokra.

Aktuális árfolyamokkal	2025.06.30.
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	36 638
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	407 796
Nettó eszközállomány	312 043
Adózás előtti eredmény	5 107
1%
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	37 004
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	411 873
Nettó eszközállomány	308 332
Nettó eszközállomány változása	-3 712
Nettó eszközállomány változása (%)	-1,19%
Adózás előtti eredmény	1 396
Adózás előtti eredmény változása	-3 712
Adózás előtti eredmény változása (%)	-72,67%
5%
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	38 470
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	428 185
Nettó eszközállomány	293 485
Nettó eszközállomány változása	-18 558
Nettó eszközállomány változása (%)	-5,95%
Adózás előtti eredmény	-13 450
Adózás előtti eredmény változása	-18 558
Adózás előtti eredmény változása (%)	-363,35%

10%
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	40 302
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	448 575
Nettó eszközállomány	274 927
Nettó eszközállomány változása	-37 116
Nettó eszközállomány változása (%)	-11,89%
Adózás előtti eredmény	-32 008
Adózás előtti eredmény változása	-37 116
Adózás előtti eredmény változása (%)	-726,70%
-1%
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	36 271
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	403 718
Nettó eszközállomány	315 755
Nettó eszközállomány változása	3 712
Nettó eszközállomány változása (%)	1,19%
Adózás előtti eredmény	8 819
Adózás előtti eredmény változása	3 712
Adózás előtti eredmény változása (%)	72,67%
-5%
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	34 806
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	387 406
Nettó eszközállomány	330 601
Nettó eszközállomány változása	18 558
Nettó eszközállomány változása (%)	5,95%
Adózás előtti eredmény	23 665
Adózás előtti eredmény változása	18 558
Adózás előtti eredmény változása (%)	363,35%
-10%
Nem monetáris és forintban denominált eszközök	1 485 035
Devizás eszközök	32 974
Forintban denominált kötelezettségek	801 835
Devizás kötelezettségek	367 016
Nettó eszközállomány	349 159
Nettó eszközállomány változása	37 116
Nettó eszközállomány változása (%)	11,89%
Adózás előtti eredmény	42 223
Adózás előtti eredmény változása	37 116
Adózás előtti eredmény változása (%)	726,70%

49 Pénzügyi instrumentumok

A rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és kötelezettségek közé tartoznak például a vevőkövetelések, az adott kölcsönök, a kifizetett előlegek, a bankbetétek, értékpapírok, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, valamint a kölcsönök és hitelek, a szállítói kötelezettségek, kapott előlegek és az egyéb pénzügyi kötelezettségek. A Csoport a pénzügyi instrumentumokat az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok standarddal összhangban értékeli és mutatja ki könyveiben az adott időszak végén.

2025. június 30.	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL)	Amortizált bekerülési értéken értékelt	Könyv szerinti érték összesen
Pénzügyi eszközök
Nettó lízingbefektetés - hosszú lejáratú	0	1 140	1 140
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
Értékpapírok	102	0	102
Adott kölcsönök	0	162	162
Garanciális kötelezettségek, kaució	0	779	779
Egyéb éven túli eszközök	0	11 089	11 089
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök összesen	102	13 170	13 272
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	0	76 282	76 282
Vevőkövetelések	0	107 181	107 181
Nettó lízingbefektetés - rövid lejáratú	0	586	586
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök
Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök	0	89	89
Adott garanciák	0	498	498
Részvények és diszkontkincstárjegyek	79	0	79
Egyéb pénzügyi követelések	0	1 525	1 525
Rövid lejáratú pénzügyi eszközök összesen	79	186 161	186 240
Pénzügyi eszközök összesen	181	199 331	199 512
Pénzügyi kötelezettségek
Hitelek, kölcsönök, kötvények - hosszú
lejáratú	0	756 527	756 527
Lízing kötelezettségek – hosszú lejáratú Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi	0	139 539	139 539
kötelezettségek	0	16 940	16 940
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek
összesen	0	913 006	913 006
Szállítói kötelezettségek	0	81 861	81 861
Hitelek, kölcsönök, kötvények - rövid lejáratú	0	33 739	33 739
Lízing kötelezettségek – rövid lejáratú Egyéb rövid lejáratú pénzügyi	0	28 599	28 599
kötelezettségek Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek	291	26 060	26 351
összesen	291	170 259	170 550
Pénzügyi kötelezettségek összesen	291	1 083 265	1 083 556

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

2024. december 31.	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL)	Amortizált bekerülési értéken értékelt	Könyv szerinti érték összesen
Pénzügyi eszközök
Nettó lízingbefektetés - hosszú lejáratú	0	1 093	1 093
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
Értékpapírok	102	0	102
Adott kölcsönök	0	168	168
Garanciális kötelezettségek, kaució	0	777	777
Egyéb éven túli eszközök	0	9 797	9 797
Hosszú lejáratú eszközök összesen	102	11 835	11 937
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	0	60 559	60 559
Vevőkövetelések	0	118 903	118 903
Nettó lízingbefektetés - rövid lejáratú	0	673	673
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök
Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök	0	28	28
Adott garanciák	0	341	341
Részvények és diszkontkincstárjegyek	110	0	110
Egyéb pénzügyi követelések	0	2 591	2 591
Rövid lejáratú pénzügyi eszközök összesen	110	183 095	183 205
Pénzügyi eszközök összesen	212	194 930	195 142
Pénzügyi kötelezettségek
Hitelek, kölcsönök, kötvények - hosszú
lejáratú	0	768 646	768 646
Lízing kötelezettségek – hosszú lejáratú	0	130 015	130 015
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi
kötelezettségek	0	3 898	3 898
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek
összesen	0	902 559	902 559
Szállítói kötelezettségek	0	116 026	116 026
Hitelek, kölcsönök, kötvények - rövid lejáratú	0	10 051	10 051
Lízing kötelezettségek – rövid lejáratú	0	29 828	29 828
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi
kötelezettségek	0	22 432	22 432
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek
összesen	0	178 337	178 337
Pénzügyi kötelezettségek összesen	0	1 080 896	1 080 896

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A pénzügyi instrumentumok valós értéke a beszámolási időszak végén a tranzakciós költségek nélkül jegyzett piaci ár. Ha nem áll rendelkezésre a jegyzett piaci ár, az instrumentum valós értéke értékelési modellek vagy diszkontált cash flow technikák segítségével kerül meghatározásra. A diszkontált cash flow technikák alkalmazásakor a becsült jövőbeni cash flow-k a Csoport gazdasági becslésein alapulnak, a diszkontráta pedig a hasonló feltételekkel rendelkező, hasonló instrumentumok mérlegfordulónapi piaci kamatlába. Az értékelési modellek alkalmazása esetén az adatok a beszámolási időszak végén végzett piaci értékelésen alapulnak.

A következő táblázat a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek valós értéken történő értékelésének hierarchiáját mutatja be.

2025.06.30.	1. szint Aktív piacokon jegyzett árak alapján meghatározott valós érték	2. szint Elérhető piaci adatokon alapuló értékelési eljárások	3. szint Nem megfigyelhető inputok alapján meghatározott valós érték	Valós érték összesen
Pénzügyi eszközök
Tőkeinstrumentumok	0	79	0	79
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok	102	0	0	102
Pénzügyi eszközök összesen	102	79	0	181
Pénzügyi kötelezettségek
Származékos ügyletek	0	291	0	291
Pénzügyi kötelezettségek
összesen	0	291	0	291

2024.12.31.	1. szint Aktív piacokon jegyzett árak alapján meghatározott valós érték	2. szint Elérhető piaci adatokon alapuló értékelési eljárások	3. szint Nem megfigyelhető inputok alapján meghatározott valós érték	Valós érték összesen
Pénzügyi eszközök
Tőkeinstrumentumok	0	110	0	110
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok	102	0	0	102
Pénzügyi eszközök összesen	102	110	0	212

Pénzügyi kötelezettségek
Származékos ügyletek Pénzügyi kötelezettségek	0	0	0	0

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Finanszírozási tevékenységből származó kötelezettségek változásai:

	2025 január 1.	Cash flow-k	Deviza árfolyam változások	Új lízingek	Egyéb	2025 június 30.

Kötvények	388 068	-448	0	0	12 330	399 950
Hitelek, kölcsönök – rövid lejáratú	10 051	-1 338	-159	0	13 283	21 837
Lízing kötelezettségek – rövid lejáratú	29 828	-24 870	-211	4 923	18 929	28 599
Hitelek, kölcsönök – hosszú lejáratú	380 578	-1 274	-9 614	0	-1 211	368 479
Lízing kötelezettségek – hosszú lejáratú	130 015	0	-1 781	42 317	-31 012	139 539
Finanszírozásból származó kötelezettségek összesen	938 540	-27 482	-11 765	47 240	-11	946 522

	2024 január 1.	Cash flow-k	Deviza árfolyam változások	Új lízingek	Egyéb	2024 december 31.
Kötvények	388 357	-289	0	0	0	388 068
Hitelek, kölcsönök – rövid lejáratú	14 104	-7 583	378	0	3 152	10 051
Lízing kötelezettségek – rövid lejáratú	24 663	-38 785	421	2 235	41 294	29 828
Hitelek, kölcsönök – hosszú lejáratú	353 449	-2 261	24 915	0	4 475	380 578
Lízing kötelezettségek – hosszú lejáratú	118 402	-704	3 420	16 715	-7 818	130 015
Finanszírozásból származó kötelezettségek összesen	898 975	-49 622	29 134	18 950	41 103	938 540

A fenti táblákban az egyéb oszlopban a rövid-hosszú átsoroláson túl a kamatelhatárolás, valamint a lízingkötelezettségek esetében a módosítás és a kivezetés hatása jelenik meg.

50 Kapcsolt felekkel történt tranzakciók

A Csoport felépítéséről, beleértve a leányvállalatokról, a társult és közös vállalkozásokról szóló információkat a 2.1 A konszolidáció alapja megjegyzés tartalmazza.

A kapcsolt felekkel szembeni kintlévőségek fedezetlenek, kamatmentesek, és készpénz formájában kerülnek kiegyenlítésre. A kapcsolt felekkel kapcsolatos követelésekre vagy kötelezettségekre nem történt garanciavállalás egyik fél irányából sem. 2025 első félévében a Csoport nem nyújtott hitel kapcsolt feleknek és nem is kapott hitelt kapcsolt felektől. A Csoportnak nincsenek szerződéses kötelezettségei kapcsolt felekkel szemben sem 2025. június 30-án, sem 2024. december 31-én.

51 Mérlegen kívüli tételek

51.1 Függő kötelezettségek

A Csoport tagjai 2025. június 30-án nem érintettek le nem zárt peres eljárásokban. Céltartalékok akkor kerülnek megjelenítésre, amikor valószínűvé válik, hogy a múltbéli esemény következtében meglévő kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznok kiáramlására lesz szükség és a várható pénzkiáramlás megbízhatóan becsülhető. A céltartalékok a 38. Céltartalékok megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

A Csoport jövőbeni kötelezettségvállalási lehetőségeit, illetve pénzügyi rugalmasságát tükrözik a vállalt bankgaranciák, valamint a rendelkezésre álló, de le nem hívott hitelkeretek, lásd a 43. Hitelek, kölcsönök, kötvények – rövid lejáratú, illetve a 39. Hitelek, kölcsönök, kötvények - hosszú lejáratú megjegyzést.

51.2 Kötelezettségvállalások és garanciák

A Csoport által vállalt, de 2025. június 30-ig még el nem indult szerződésekhez kapcsolódó jövőbeni diszkontálatlan lízingfizetési kötelezettség 79 millió Ft-ot tett ki (2024. december 31-én: 441 millió Ft).

52 Mérlegfordulónap utáni események

2025. július 2-án a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot tartalmazó együttműködési megállapodást írt alá a védelmi digitalizáció területén megvalósuló stratégiai együttműködési lehetőségek feltárására, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek azonosítása érdekében. A Megállapodás rögzíti, hogy a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. nyitott az együttműködésre a védelmi digitalizáció több kulcsterületén, így különösen a szoftverfejlesztés, rendszerintegráció, üzemeltetés, IT- és távközlési infrastruktúra fejlesztése, valamint a kibervédelem terén. Az együttműködés egyik lehetséges formájaként a felek megvizsgálják egy közös vállalat alapításának lehetőségét is, amely strukturált keretet biztosíthatna a technológiai fejlesztésekhez, valamint hazai és nemzetközi projektek hatékony megvalósításához.

2025. július 2-án a 4iG Távközlési Holding Zrt. adásvételi szerződést kötött az országos virtuális mobilszolgáltató Netfone Telecom Kft. jegyzett tőkéjének 99%-át megtestesítő üzletrészeinek megszerzésére. A Tranzakciót követően a Netfone Telecom önálló vállaltként működik tovább, miközben a 4iG Csoport a továbbiakban is biztosítja a működéshez szükséges hálózati infrastruktúrát, technológiai támogatást és pénzügyi stabilitást.

2025. július 15-én a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. és a kazahsztáni JSC "National Company "Kazakhstan Gharysh Sapary" nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá űripari területeken együttműködési lehetőségek beazonosítására. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat kitűzi közös munkacsoport létrehozását tudástranszfer és közös tevékenységek kialakítására a következő szakterületeken: műholdas adatok megosztása és hasznosítása különös tekintettel a földmegfigyelési és a távközlési adatokra; műhold fejlesztés és felbocsátás; műholdak földi szegmense, valamint MAIT központhoz (gyártó, összeállító, összeszerelő és tesztelő központ) kapcsolódó képességek.

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

2025. július 15-én a 4iG Távközlési Holding Zrt. által 2024. július 4-én megkötött, a regionális távközlési szolgáltató PR-Telecom Zrt. 100%-os részvénycsomagjának megszerzésére irányuló részvény adásvételi szerződés kapcsán a GVH határozatában azt állapította meg, hogy a tranzakcióból eredő versenyproblémák az érintett piacokon kiküszöbölhetők, az érintett vállalkozások által vállalt magatartási szabályok betartása mellett. Ennek megfelelően a 4iG Távközlési Holding Zrt. a GVH-val egyeztetve, többek között az eljárást lezáró határozat kézhezvételét követő 5 éves időszakra nézve az árazásra, a kampányok korlátozására, illetve azok ellenőrzésre vonatkozó magatartási vállalásokat tett, valamint vállalta, hogy azokat a mindenkori kiskereskedelmi távközlési szolgáltatást nyújtó tagvállalatai számára kötelezővé teszi. A tranzakció az egyéb zárási feltételek teljesülését követően, 2025 augusztusában zárulhat.

2025. július 17-én a 4iG Csoport több nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá az Egyesült Arab Emírségek meghatározó vállalataival: a távközlési és a digitális infrastruktúra szektor globális kulcsszereplőjével, az e& vállalatcsoporttal, valamint a világ egyik legnagyobb szuverén befektetési társaságával, a Mubadala Investment Company-val. A szándéknyilatkozat célja, hogy megalapozza a felek közötti együttműködést az elsősorban a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és Európát összekötő tenger alatti kábelprojektek tervezésében, megvalósításában és működtetésében, valamint az Albániában és Magyarországon tervezett adatközpont-fejlesztések tervezése és kivitelezése terén, továbbá egyéb együttműködési lehetőségek felmérése során a távközlés és a digitális infrastruktúra területén. A Mubadala Investment Company-val kötött szándéknyilatkozat célja, hogy keretet teremtsen egy lehetséges jövőbeli együttműködéshez, amely Magyarországon, Közép-Kelet-Európában és a Nyugat-Balkán régióban történő esetleges befektetési és felvásárlási lehetőségek közös feltérképezésére irányul.

2025. július 17-én a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. és az EDGE Group PJSC három nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá, hogy az általuk 2025. április 9-én aláírt szándéknyilatkozatban meghatározott együttműködési területeket (drón, drónelhárítás és űrrel kapcsolatos megoldások) kiegészítsék és tovább bővítsék. Az együttműködés célja az EDGE és a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. technológiai és üzleti képességeinek bővítése Közép- és Kelet-Európában és Afrikában.

További szándéknyilatkozatban kifejezték közös szándékukat az európai pilóta nélküli légi járművek és fejlett légvédelmi rendszerek közös fejlesztése, gyártása, továbbfejlesztése és közös üzletfejlesztése terén való együttműködésre, valamint egy magyarországi közös vállalat létrehozásának lehetőségének megvizsgálására. A Felek tervezik feltárni a Shadow 25/50 pilóta nélküli légijármű és a SkyKnight rendszerek előállításának, közös fejlesztésének és továbbfejlesztésének megvalósíthatóságát Magyarországon és azonosítani kívánják az adott rendszerek potenciális értékesítési lehetőségeit.

A felek a harmadik nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot annak érdekében kötötték, hogy lehetséges együttműködési területeket határozzanak meg a VEGA rendszer (pilóta nélküli forgalomirányítási rendszer) és az ORION rendszer (drónflotta kezelő rendszer) Magyarországon történő alkalmazhatóságával és fejlesztésével kapcsolatban.

2025. július 21-én kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG Nyrt. az Israel Aerospace Industries Ltd-vel a Space Communication Ltd. kötvényadósságának rendezésére, és közösen benyújtották kétoldalú adósságrendezési javaslatukat a Space Communication Ltd. hitelezői számára. A közösen kidolgozott javaslat célja, hogy lezárja az évek óta húzódó adósságrendezési folyamatot, stabilizálva ezzel a Space Communication Ltd. működését és tőkepiaci helyzetét. A javaslat értelmében az izraeli állami tulajdonú IAI többségi, 80%-os tulajdonrészt szerezne a Space Communication Ltd-ben, míg a 4iG Nyrt. megtartaná meglévő 20%-os részvénycsomagját. A pénzügyi terv részeként a felek összesen 12 millió USD összegű, 10%-os kamatozású, 2035-ig lejáró alárendelt részvényesi hitelt nyújtanának a Space Communication Ltd. részére tulajdoni arányuknak megfelelően, amelyből a 4iG Nyrt. 2,4 millió USD kötelezettséget vállal. Az adósságrendezési javaslat elfogadása majd végrehajtása után a Space Communication Ltd. lenne az első olyan közös vállalat, ahol a 4iG Nyrt. a nemzetközileg elismert, Izrael legnagyobb űr- és védelmi ipari vállalatának stratégiai partnerévé válhatna. A 4iG Nyrt. már két alkalommal is javaslatot tett a Space Communication Ltd. adósságának rendezésére. A legutóbbi kísérlet során a kötvénytulajdonosok ugyan elfogadták az adósságrendezési javaslatot, azonban annak zárásához szükséges feltételek a végső határidőig nem teljesültek.

2025. július 22-én a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. által 2024. július 26-án megkötött, a Direct One magyarországi műholdas ügyfélállományának megszerzésére irányuló üzletág átruházási szerződés tárgyában a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a tranzakció által megvalósuló összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. A GVH határozata a közléssel véglegessé vált. A tranzakció az egyéb zárási feltételek teljesülését követően, 2025 őszén zárulhat.

2025. július 30-án a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a regionális szinten is jegyzett forgószárnyas (helikopter) szervizvállalat, a HeliControl Kft. jegyzett tőkéjének 63%-át megtestesítő üzletrészeinek megszerzésére. A HeliControl Kft. 2011-es alapítása óta regionálisan is elismert forgószárnyas szervizvállalattá vált. A cég helikopterek karbantartására, javítására és alkatrész-ellátására specializálódott, ügyfelei között magyar, osztrák, svájci, német, skandináv és más európai helikopterüzemeltetők is megtalálhatók. A tranzakció sikeres lezárását követően a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. új piacra, a forgószárnyas repülőgépek karbantartási és modernizációs piacára léphet.

2025. augusztus 4-én a 4iG Nyrt. befektetési keretszerződést kötött a Jászai Gellért tulajdonában lévő iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt iG TECH II. Magántőkealappal és az iG TECH III. Magántőkealappal a 4iG Nyrt. kizárólagos tulajdonban álló leányvállalatába, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-be történő tőkebevonás megvalósítása érdekében, légi- és/vagy űriparban megvalósításra kerülő beruházások, valamint a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására. A tőkebevonásra az 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. által kibocsátott részvények tőkeemeléssel történő, Befektetők általi megszerzése útján kerül sor. A Befektetők várhatóan szeptember végéig két lépésben mindösszesen 96 milliárd Ft értékű tőkeemelést valósítanak meg a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-ben, az alábbiak szerint:

• Kezdeti befektetésként az iG TECH II. Magántőkealap 75 millió euró, míg az IG Tech III. Magántőkealap 6 milliárd Ft, azaz a két magántőkealap megközelítőleg 36 milliárd Ft tőkét emel a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-ben, amellyel 19,7 százalékos, illetve 3,9 százalékos (mindösszesen 23,6%) részesedést szereznek a vállalatban.

• Második lépésben előreláthatóan szeptember végéig az iG TECH II. Magántőkealap további 6 milliárd Ft, az iG TECH III. Magántőkealap pedig további 54 milliárd Ft értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-ben. A két lépésben megvalósuló tőkeemeléssel a Befektetők összesen maximum 49%-os tulajdonrészt szerezhet az űr- és védelmi ipari holdingvállalatban. A második lépésben megvalósuló befektetések a még folyamatban lévő átvilágítási és értékelési folyamat lezárását követően kezdődhet meg.

A tőkeemelés alapját képező független értékelés a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-nek és leányvállalatainak meglévő több, mint nettó 1,37 milliárd eurós szerződés- és megrendelésállománya (backlog), valamint üzleti terve alapján készült.

2025. augusztus 5-én a 4iG Távközlési Holding Zrt. egy magyar leányvállalatot alapított, amelyet a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 4iG Broadcast Holding Kft. néven nyilvántartásába bejegyzett.

2025. augusztus 7-én a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. 4iG SDT EGY Zrt. néven magyar leányvállalat alapításáról döntött.

2025. augusztus 11-én a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. és a EUTELSAT SA nagy jelentőségű, kötelező érvényű Együttműködési Megállapodást írt alá a 2024. november 20. napján bejelentett HUSAT program megvalósítását érintő frekvenciahasználati jogokhoz és pályapozíciókhoz kapcsolódóan. Az Együttműködési Megállapodás tárgyát jelentő és az Eutelsat SA által a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. -nek bérbe adandó pályapozíciót és frekvencia jogokat a Felek megállapodása alapján bizalmasan kívánják kezelni, ugyanakkor a jelen bejelentéssel 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. megerősíti, hogy a megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a HUSAT program sikeres működéséhez.

2025. augusztus 14-én a 4iG Nyrt. és az Israel Aerospace Industries Ltd. által közösen benyújtott, a Space Communication Ltd. kötvényadósságának rendezésére irányuló kétoldalú adósságrendezési javaslatot a kötvénytulajdonosok nem fogadták el. A kötvénytulajdonosok a kétoldalú adósságrendezési javaslat helyett a Space Communication Ltd. saját adósságrendezési indítványát fogadták el, amelyet a bíróság jóváhagyott. A 4iG Nyrt. számára lehetőség nyílik az elfogadott adósságrendezésben való részvételre, melynek a módját a vezetőség jelenleg mérlegeli. A tranzakcióval kapcsolatos további fejleményekről a 4iG Nyrt. a tőkepiaci szabályoknak megfelelően tájékoztatja a nyilvánosságot.

2025. augusztus 14-én a 4iG Nyrt. alapítói határozatot hozott a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-be történő több lépcsős tőkebevonás megvalósítása érdekében, légi- és/vagy űriparban megvalósításra kerülő beruházások, valamint a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására. A több lépcsős tőkeemelés első fázisában az iG TECH II. Magántőkealap 75 millió euró, míg az IG Tech III. Magántőkealap 6 milliárd Ft, azaz a két magántőkealap megközelítőleg 36 milliárd Ft tőkét emel a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt-ben, mellyel 19,7 százalékos, illetve 3,9 százalékos (mindösszesen 23,6%) részesedést szereznek a vállalatban.

53 Vállalkozás folytatásának elve

Az ukrán és izraeli háborús helyzet hatásainak kapcsán, illetve az egyéb piaci és likviditási kockázatok mérlegelésével a Csoport felmérte és elkészítette az arra vonatkozó becsléseket, hogy fennáll-e a lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, és arra jutott, hogy helytálló a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben, lényeges bizonytalanság nem áll fenn.

A Csoport magas készpénzállománya és a cash flow kimutatásban bemutatott kivételesen erős működési cash flow biztosítja a fennálló kötelezettségek időben történő kiegyenlítését a magas adósságállomány ellenére. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Csoport adósságállományának jelentős részét kitevő kötvényportfólió jelentős tőketörlesztése 2031 előtt nem esedékes.

54 A pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős bejegyzett IFRS könyvelő

Piros Ferenc 2097 Pilisborosjenő, Tulipán köz 1. Regisztrációs szám: 145011

NYILATKOZAT

A Kibocsátó kijelenti, hogy a könyvvizsgálattal alá nem támasztott Jelentés az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint a magyar számviteli törvény 9/A. § alapján, az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült, megbízhatóan mutatja be a Csoport fejlődését és teljesítményét, adatai és állításai a valóságnak megfelelnek, és nem hallgatnak el olyan tényt, amely a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentős.

A Tpt. 57. §. (1) bekezdése alapján a szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel.

Jelen, a 2025. I. félévről szóló jelentés számszaki adataiért, valamint az elemzések és következtetések tartalmi valósságáért felelősséget vállalok.

Budapest, 2025. augusztus 28.

Jászai Gellért Zoltán az Igazgatóság elnöke

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

4iG NYRT. VEZETŐI JELENTÉS

A MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINT 2025. JÚNIUS 30.

1		Általános információk a Társaságról3
	1.1	Általános kiegészítések (telephelyi, fióktelepi és egyéb információk) 3
	1.2	Részvényinformációk 3
	1.3	Tulajdonosi struktúra4
	1.4	Vezető tisztségviselők közvetlen és közvetett részvénytulajdona 4
	1.5	Cégvezetés5
	1.6	Tevékenységi körök5
2		Foglalkoztatáspolitika 6
3		Innováció, kutatás és fejlesztés7
4		Környezetvédelem és fenntarthatóság8
5		Belső ellenőrzés 9
6		Pénzügyi mutatók 9
	6.1	Pénzügyi instrumentumok9
	6.2	Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika 9
	6.3	Likviditás 9
7		Vállalatirányítás9
	7.1	Jegyzett tőke 9
	7.2	Részvények9
	7.3	Vezető tisztségviselők 10
	7.4	Vállalatirányítási nyilatkozat10
8		Mérleg fordulónapja után bekövetkezett, lényeges változások10
9		Kockázatos projektek 10
10		Konszolidált fenntarthatósági jelentés10

1 Általános információk a Társaságról

1.1 Általános kiegészítések (telephelyi, fióktelepi és egyéb információk)

1037 Budapest, Montevideo utca 2/C
1107 Budapest, Somfa utca 10.
8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 96.
6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 41.
4025 Debrecen, Barna utca 23.
01-10-044993
12011069-2-51
12011069-6201-114-01
5 981 499 480 Ft
1995. január 8.
2004. április 2.
2004. szeptember 22.

1.2 Részvényinformációk

Részvények típusa:	névre szóló törzsrészvény, dematerializált
Részvények névértéke:	20 Ft/db
Részvények darabszáma:	299 074 974 darab
Részvények ISIN kódja:	HU 0000167788
Részvények sorozata:	"A"
Részvények sorszáma:	0000001 – 299074974

Részvényekre vonatkozó egyéb tájékoztatás:

Minden részvényhez azonos jogok tartoznak, minden részvény 1 szavazatot jelent.
A részvények a Budapesti Értéktőzsde "PRÉMIUM" kategóriájában forognak és a teljes jegyzett tőkét megtestesítik, nincs egyéb kibocsátott részesedés a 4iG Nyrt.-nél.
A részvények adásvételének nincs korlátozása, elővásárlási jogok nincsenek kikötve, de a részvények átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A részvény átruházása esetén a részvényes a Társasággal szemben részvényesi jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.
A Társaság részvénykönyvét a KELER Zrt. vezeti.
Különleges irányítási jogok nincsenek kikötve.
Nincs tudomásunk az irányítási jogokkal kapcsolatos részvényesi megállapodásról.
Szavazati jogok nincsenek korlátozva, egyedül a visszavásárolt saját részvényekhez nem kapcsolódik szavazati jog.
Kisebbségi jogok: A szavazatok legalább 1 százalékát képviselő részvényesek a Társaság közgyűlésének összehívását az ok és cél megjelölésével bármikor kérhetik.
A választott tisztségviselőket az Alapszabály szerint a Közgyűlés egyszerű többséggel választja.
A Társaság irányítását az Igazgatóság végzi.

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

Az alaptőke felemeléséről az Igazgatóság előterjesztése alapján a Közgyűlés határoz. Az Igazgatóság a Közgyűlés ilyen tartalmú felhatalmazása esetén a Felügyelőbizottság előzetes hozzájárulásával dönthet az alaptőke felemeléséről, illetve az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban jogosult közbenső mérleg elfogadására. A Jelentés készítésekor az Igazgatóságnak nincs felhatalmazása új részvények kibocsátására.
Nincs olyan megállapodás, amely egy nyilvános vételi ajánlatot követően a vállalkozó irányításában bekövetkezett változás miatt lép hatályba, módosul vagy szűnik meg.
Nincs olyan, a Társaság és vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója közötti megállapodás, amely kártalanítást ír elő arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő lemond vagy a munkavállaló felmond, ha a vezető tisztségviselő vagy a munkavállaló jogviszonyát jogellenesen megszüntette vagy a jogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szűnik meg.
1.3 Tulajdonosi struktúra

	2025.06.30.	2024.12.31.

iG COM Magántőkealap	38,93%	38,93%
Rheinmetall AG	25,12%	25,12%
Közkézhányad	13,27%	13,39%
KZF Vagyonkezelő Zrt.	12,12%	12,12%
Bartolomeu ICT Kft.	5,72%	5,72%
4iG Nyrt. saját részvény tulajdon	1,79%	1,67%
iG TECH Invest Kft.	1,71%	1,71%
4iG MRP Szervezet tulajdonában	1,34%	1,34%
Összesen	100,00%	100,00%

1.4 Vezető tisztségviselők közvetlen és közvetett részvénytulajdona

Név	Tisztség	Közvetlen tulajdon (db)	Közvetett tulajdon (db)	Közvetlen és közvetett (db)	Tulajdoni arány (%)
Jászai Gellért Zoltán	Igazgatóság elnöke	0	157 787 385	157 787 385	52,76%
Tóth Béla Zsolt	Igazgatóság tagja	452 200	0	452 200	0,15%
Blénessy László	Igazgatóság tagja	611 265	0	611 265	0,20%
Pedro Vargas Santos David	Igazgatóság tagja	0	17 104 822	17 104 822	5,72%

1.5 Cégvezetés

A 4iG Nyrt. vezető tisztségviselői 2025. június 30-án az alábbiak voltak:

Igazgatóság:	Jászai Gellért Zoltán, az Igazgatóság elnöke Linczényi Aladin Ádám, az Igazgatóság tagja, alelnök Fekete Péter Krisztián, az Igazgatóság tagja, vezérigazgató Blénessy László, az Igazgatóság tagja Pedro Vargas Santos David, az Igazgatóság tagja Tóth Béla Zsolt, az Igazgatóság tagja Thurzó Csaba Ferenc, az Igazgatóság tagja Tomcsányi Gábor, az Igazgatóság tagja
Felügyelő Bizottság (FB):	Dr. Guller Zoltán, az FB elnöke Böszörményi-Nagy Gergely, tag Tóthné Dr. Rózsa Ildikó, tag Klaus Jürgen Neumann, tag
Audit Bizottság (AB):	Dr. Guller Zoltán, az AB elnöke Böszörményi-Nagy Gergely, tag Tóthné Dr. Rózsa Ildikó, tag

1.6 Tevékenységi körök

A Társaság fő tevékenységi köre: 7020 '25 Üzletiviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás.

A Társaság egyéb tevékenységi köre a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR'25) szerint:

2620 '08	Számítógép, perifériás egység gyártása
2823 '08	Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
3320 '08	Ipari gép, berendezés üzembe helyezése
4740 '25	Információs és híradás-technikai termék kiskereskedelme
4690 '25	Vegyestermékkörű nagykereskedelem
4742 '08	Telekommunikációs termék kiskereskedelme
5811 '25	Könyvkiadás
5821 '25	Számítógépes játék kiadása
5829 '25	Egyéb szoftverkiadás
6290 '25	Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
	Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és
6310 '25	kapcsolódó szolgáltatások
6391 '25	Internetes keresőportállal kapcsolatos tevékenységek
6420 '08	Vagyonkezelés (holding)
6812 '25	Ingatlanfejlesztés
6920 '25	Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
7010 '25	Üzletvezetés
7330 '25	PR tevékenység
7490 '08	Máshova nem sorolt, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

7820 '25 Munkaerő-kölcsönzés, egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás
8532 '25 Szakmai középfokú oktatás
8551 '08 Sport, szabadidős képzés
8552 '25 Kulturális képzés
8559 '25 Máshova nem sorolt, egyéb oktatás
9510 '25 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása
4312 '25 Építési terület előkészítése
5819 '25 Egyéb kiadói tevékenység
5911 '25 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
Információ-technológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök,
6220 '25 rendszerek üzemeltetése
6820 '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7112 '25 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7120 '25 Műszaki vizsgálat, elemzés
7311 '25 Reklámügynöki tevékenység
7733 '25 Irodai gép, berendezés, számítógép kölcsönzése
7210 '25 Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés
8230 '08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
4650 '25 Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme
7499 '25 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
9499 '25 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

2 Foglalkoztatáspolitika

A 4iG Csoport HR víziója, hogy a munkavállalók képességeire építő és azokat folyamatosan fejlesztő, magas szakmai sztenderdek szerint működő, ugyanakkor élhető, befogadó és motiváló munkahelyi környezetet alakítson ki.

A 4iG Csoport számára fontos a fiatalok bevonzása, és a már itt dolgozó kollégák megtartása, és a belső karrierutak támogatása, hogy az esetlegesen váltásban gondolkodók a Cégcsoporton belül találják meg karrierjük következő állomását.

A 4iG Csoport célja az esélyegyenlőség és a diszkrimináció mentes munkahelyi környezet megteremtése és biztosítása, a sokszínűség támogatása és az atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő) további területeken történő alkalmazásának folyamatos vizsgálata.

Az önálló funkcióként működő Compliance terület biztosítja, hogy a bármilyen hátrányos megkülönböztetést, vagy ellenséges munkahelyi légkört észlelő munkavállaló panaszait elfogultság nélküli compliance officer vizsgálja ki, és szükség esetén lépéseket tegyen az ok megszüntetésére.

A Csoport kiemelt figyelmet fordít az emberi jogok tiszteletben tartására, ezért elutasít mindenféle kényszermunkát, és a rendelkezésre álló eszközökkel küzd a modern kori rabszolgaság és gyermekmunka minden formája ellen.

A Csoport számára fontos egy egységes szervezeti kultúra megszilárdítása és közös vezetési gyakorlat kialakítása, amely célból rendszeres készségfejlesztő tréningprogramokat biztosít a különböző szintű vezetők számára.

3 Innováció, kutatás és fejlesztés

A 4iG Csoport 2025 első félévében következetesen tovább vitte és kibővítette kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeit, igazodva hosszú távú stratégiai célkitűzéseihez. E célok között kiemelt helyen szerepel a technológiai innováció ösztönzése, a nemzetközi versenyképesség fokozása, valamint a magyar gazdaság digitális átalakulásának támogatása. A Csoport a vizsgált időszakban jelentős erőforrásokat összpontosított olyan projektekre, amelyek egyszerre szolgálják piaci pozícióinak erősítését és a fenntarthatósági célok előmozdítását.

A félév meghatározó eredményei közül kiemelendők a Csoport űripari fejlesztései. 2025 februárjában a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a lengyel Creotech Instruments vállalattal annak érdekében, hogy közösen tárják fel az európai űripari programokban való részvétel lehetőségeit, valamint előkészítsék a további, szélesebb körű együttműködéseket ezen a területen. 2025 áprilisában 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. kiemelt megállapodást kötött az Egyesült Arab Emírségekben működő EDGE Group vállalattal. Az együttműködés keretében közös kutatás-fejlesztési programok indulnak a pilóta nélküli légi járművek (UAS), az UAS-ellenes technológiák (C-UAS), valamint a fejlett űrmegfigyelési és -műveleti rendszerek területén. Ezek a programok stratégiai jelentőségűek a 4iG Csoport hazai és nemzetközi piaci jelenlétének további erősítése szempontjából.

A 4iG Csoport számára a társadalmi felelősségvállalás és a gazdasági értékteremtés egyaránt kiemelt jelentőséggel bír. A Csoport által fejlesztett technológiák érdemben hozzájárulnak Magyarország digitalizációjához, az innovációs ökoszisztéma fejlődéséhez. Ennek érdekében a Csoport tovább erősítette együttműködését több hazai és nemzetközi felsőoktatási intézménnyel új közös kutatási projektek indítása céljából.

A 4iG Csoport 2025 első félévében sikeresen haladt technológiai innovációs céljai megvalósítása felé, miközben bővítette nemzetközi partneri kapcsolatait és tovább növelte jelenlétét a közép-keleteurópai és globális piacokon. A második félévben a Csoport kiemelt célja a nemzetközi K+F programokban való aktívabb szerepvállalás, valamint fenntarthatósági és energiahatékonysági kezdeményezéseinek további erősítése.

4 Környezetvédelem és fenntarthatóság

A 4iG Csoport pénzügyi éves tervezésekor kiemelten kezeli a környezetvédelmi tárgyú költségeket.

A Csoportnál jelentkező környezetvédelmi költségek és felelősségek egyik része üzemeltetésből adódó (hulladékkezelés, légszennyező pontforrások üzemeltetése), másik része pedig a tervezett felújításokhoz és beruházásokhoz kapcsolódik (korszerűsítés, légszennyező pontforrások cseréje).

A hulladékkezelésnél a körforgásos gazdaság támogatása érdekében és gazdasági szempontok alapján a Csoport tagvállalatai törekednek a keletkező hulladékok arányának megváltoztatására és a keletkező hulladékok másodlagos nyersanyagként történő értékesítésére (pl. bontási hulladék, akkumulátorok, leselejtezett készülékek stb.).

A Csoport több telephelyen működtet légszennyező pontforrást (pl. tartalék generátorokat), amelyek esetében az adott ország jogszabályi előírásainak megfelelően éves jelentést készít, illetve levegőterhelési díjat fizet.

A 4iG Csoport tevékenysége során hulladékgazdálkodási és levegővédelemi területen érintett. Tevékenysége ipari termelést nem érint.

Környezetvédelmi politika

A 4iG Nyrt. MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert működtet, amely részeként a menedzsment meghatározta a környezetvédelemmel kapcsolatos irányelveket és elvárásokat. A tagvállalatok ezen elvekhez igazodva végzik tevekénységüket.

Elsődleges szempont a környezet védelme és a vonatkozó jogszabályok, rendelkezések maradéktalan betartása. A 4iG Csoport kiemelt jelentőségűnek tartja a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést, valamint azok társadalmi és gazdasági vonatkozásait. Tevékenysége során felelősséget vállal a természet és a környezet megóvásáért és a környezet állapotának javításáért.

A Csoport műszaki fejlődés és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével egy telephely légszennyező pontforrás cseréjét megtervezte, három telephely esetében pedig az energiahatékonysági célokat figyelembe véve hajtott végre beruházásokat. A megvalósítás költsége 2025. évre tervezésre került. Ezzel közel harmadára csökken a hőtermelő berendezések fajlagos teljesítménye, ezáltal csökken a felhasznált energia mennyisége és a levegőszennyezés mértéke.

5 Belső ellenőrzés

A 4iG Csoportnál független belső ellenőrzés működik, amelynek célja, hogy kockázatszemléletű megközelítéssel és tárgyilagosan értékelje a Cégcsoportba tartozó leányvállalatok belső kontrollrendszerének hatékonyságát. A belső ellenőrzés tevékenységét a 4iG Nyrt. Felügyelőbizottsága által jóváhagyott éves belső ellenőrzési audit program alapján végzi, és közvetlenül a 4iG Nyrt. Felügyelőbizottsága felé tartozik beszámolási kötelezettséggel.

6 Pénzügyi mutatók

6.1 Pénzügyi instrumentumok

A Csoport pénzügyi instrumentumokra vonatkozó információi a 49. Pénzügyi instrumentumok megjegyzésben kerül bemutatásra.

6.2 Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politika

A Csoport kockázatkezelési és fedezeti ügylet politikájára vonatkozó információi a 48. Kockázatkezelés megjegyzésben kerül bemutatásra.

6.3 Likviditás

A Csoport likviditásra vonatkozó információi a 48. Kockázatkezelés megjegyzésben kerül bemutatásra.

7 Vállalatirányítás

7.1 Jegyzett tőke

A Társaság alaptőkéje 5 981 499 480 Ft, amelyből 3 967 835 820 Ft pénzbeli, míg 2 013 663 660 Ft nem pénzbeli hozzájárulás.

Az alaptőke 299 074 974 db 20 Ft-os névértékű névre szóló, "A" sorozatú, dematerializált törzsrészvényre oszlik. A részvények mindenféle szempontból egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírnak. A részvények azonos részvényesi jogokat biztosítanak.

7.2 Részvények

A 2025. január 9-én elfogadott, hatályos létesítő okirat 7. fejezete rendelkezik a részvények átruházásáról, korlátozást nem tartalmaz sem a részvények átruházásának, sem a szavazati jogok gyakorlásának tekintetében.

A Társaságnak nincs tudomása olyan tulajdonosok közti megállapodásról, amely a kibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogok átruházásának korlátozását eredményezné.

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS Adatok millió forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve

A Társaság részvényeinek több, mint húsz százalékával rendelkező részvényesei a jelentés elkészítésének idején:

iG COM Magántőkealap	38,93%
Rheinmetall AG	25,12%

7.3 Vezető tisztségviselők

január 9-én elfogadott, hatályos létesítő okirat vonatkozó rendelkezései tartalmazzák a vezető tisztségviselők:
kinevezésére és elmozdítására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokat,
hatáskörét, különösen a részvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozó jogkörüket.

7.4 Vállalatirányítási nyilatkozat

A Társaság a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság, törzsrészvényeivel történő kereskedés a Budapesti Értéktőzsde által működtetetett szabályozott piacon engedélyezett. A Budapesti Értéktőzsde 2023. évben megjelentette Felelős Társaságirányítási Ajánlásait (Ajánlások), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok társaságirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, illetve javaslatokat. Az Ajánlások elérhetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapján https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasagiranyitas. A Társaság a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásainak való megfelelésről évente nyilatkozik, amelyet mind a Budapesti Értéktőzsde (https://www.bet.hu/) mind a Társaság honlapján a közgyűlési elfogadást követően közzétesz. A nyilatkozatban bemutatásra és magyarázatra kerülnek az ajánlásoktól való esetleges eltérések, valamint a Társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzői a beszámolókészítéssel összefüggésben.

8 Mérleg fordulónapja után bekövetkezett, lényeges változások

A mérleg fordulónap után bekövetkezett lényeges események az 52. Mérlegfordulónap utáni események megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

9 Kockázatos projektek

A Csoport működése során arra törekszik, hogy minimalizálja a projektjeiből származó üzleti kockázatokat, illetve kizárólag olyan együttműködésekben vesz részt, amelyek nem csorbítják szakmai hírnevét és társadalmi megítélését.

A 4iG Csoport üzleti tevékenységét úgy alakítja, hogy az mindenkor megfeleljen a jogszabályoknak, valamint az iparág legszigorúbb etikai normáinak, szabályozásának és gyakorlatának. Kiadásra került a Csoport Etikai Kódexe, amelynek betartására a Csoport fokozottan ügyel.

10 Konszolidált fenntarthatósági jelentés

A Csoport konszolidált fenntarthatósági jelentését a következő oldalakon mutatjuk be.

4iG NYRT. KONSZOLIDÁLT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINT 2025. JÚNIUS 30.

1.	Általános információk 3
1.1.	A jelentésről 3
1.2.	Tevékenységünk, értéklánc 5
1.3.	ESG stratégia 9
1.4.	A szervezet vezetősége 10
1.5.	A fenntarthatóság szervezeti irányítása 14
1.6.	Érintett kapcsolataink 18
1.7.	Kettős lényegességi elemzés 20
1.8.	Kockázatkezelés 27
2.	Környezeti információk 29
2.1.	EU Taxonómia 29
2.2.	Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése 40
2.3.	Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék 48
3.	Társadalmi információk 55
3.1.	Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúly, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás) 58
3.2.	Képzés és készségfejlesztés 65
3.3.	Egészségvédelem és biztonság 69
3.4.	Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség) 74
3.5.	A magánélet védelme 77
3.6.	Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz 91
4.	Vállalatirányítási információk101
4.1.	Vállalati kultúra 101
4.2.	Visszaélést bejelentő személyek védelme 111
4.3.	Korrupció és megvesztegetés 117
4.4.	Politikai szerepvállalás és lobbitevékenységek 124
5.	Mellékletek 129
	NYILATKOZAT145

1. Általános információk

1.1. A jelentésről

Jelentéstételi időszak	2025. január 1. – június 30. (2025 I. félév)
Jelentéstétel gyakorisága	Féléves

A számviteli törvény 134/J. § és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet előírja, hogy a Társaságnak el kell elkészítenie a konszolidált üzleti jelentését és annak részét képező konszolidált fenntarthatósági jelentését.

A fenntarthatósági teljesítményünkről szóló jelentést a konszolidált féléves pénzügyi jelentés integrált részeként teszi közzé a 4iG Csoport (továbbiakban: 4iG, 4iG Csoport vagy Csoport). Az integrált éves jelentés magyar és angol nyelven készült, eltérés esetén a magyar nyelvű változat tekintendő irányadónak.

A 4iG Csoport 2021 óta a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI – Global Reporting Initiative) irányelveinek megfelelően készített önkéntes fenntarthatósági jelentést. A 2025-ös félévre vonatkozó jelentés az új vállalati fenntarthatósági uniós irányelv (CSRD - Corporate Sustainability Reporting Directive) és a részét képző Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány (ESRS - European Sustainability Reporting Standards) rendelkezéseinek megfelelően mutatja be a 4iG Csoport tevékenységét, működését és az eddig elért eredményeit. Az új irányelv 2024-től szigorúbb követelményeket határoz meg a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozóan.

A konszolidációs hatókör megegyezik a pénzügyi beszámolóban alkalmazott körrel. A 4iG Csoport összevont fenntarthatósági jelentést készít, a konszolidálásba bevont leányvállalatok mentesülnek az egyedi vagy összevont fenntarthatósági beszámolás alól.

A 4iG Csoport számos érintettel rendelkezik, így az Európai Unió és az országok, melyekben működünk, a vezetőség, munkatársak, alvállalkozók, beszállítók, ügyfelek, tulajdonosok és részvényesek mind nagy jelenőséggel bírnak tevékenységünk szempontjából. A jelentés releváns fejezetében bővebben kifejtjük az "upstream", mint például a beszállítók, és "downstream", mint például a vevők (B2B, B2C) értékláncra vonatkozó információkat (lásd: Tevékenységünk, értéklánc fejezet). A kettős lényegességi vizsgálat során a 4iG Csoport felmérte és figyelembe vette az upstream és downstream értéklánc hatásait, kockázatait és lehetőségeit.

A jelentéstételi időszakban a 4iG Csoport nem élt azzal a lehetőséggel, hogy kihagyjon valamely, szellemi tulajdonnak, "know-how"-nak vagy innovációs eredményeknek megfelelő konkrét információt. A 4iG Csoport fenntarthatósági jelentésében nem élt a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyásának lehetőségével, amire a 2013/34/EU irányelv adna lehetőséget vállalatcsoportunk számára.

Az ESRS szabványban előírt időhorizontokat használja a 4iG Csoport a fenntarthatósági teljesítményeinek kommunikálása során. A lényegességi elemzés során értékelt hatások, kockázatok és lehetőségek meghatározásánál is az ESRS által leírt időhorizont került alkalmazásra: rövid táv kevesebb mint 1 év; közép táv - 1-5 év, hosszú táv - több mint 5 év.

A jelentésünkben közzétett számszerű adatok esetében a tényszerűségre törekszünk, ott, ahol nem áll rendelkezésre teljes körű adat, ott becslést vagy számítást használtunk, melynek pontos kifejtése az adott fejezet számszerű adatainak magyarázatánál szerepel. Azon adatközléseknél, ahol becslésre alapozzuk a bemutatott mérőszám információkat, külön leíró részben jelezzük a becslésnél alkalmazott feltételezéseinket, illetve a becslési bizonytalanság szintjét, ami a becsült adat értelmezéséhez véleményünk szerint szükséges.

Becslés ágazati átlagok és közelítések alkalmazásával

A 4iG Csoport működési területein a kommunális és szelektív hulladék kezelésére kötelező a helyi közszolgáltató igénybevétele. A 309/2014. (XII. 11.) Kormány rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről alapján nem kell nyilvántartást vezetnie a hulladéktermelőnek a 2012. évi CLXXXV. törvény 66. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékról. Ezek alapján a közszolgáltató annak mért mennyiségét nem igazolja vissza a hulladéktermelő számára, ezért a közszolgáltatás keretében elszállított kommunális hulladék mennyiségét csak becsléssel tudjuk meghatározni. A keletkező kommunális hulladékok számítása az edények űrmérete, ürítési gyakoriság alapján a hulladékgyűjtő edényekre vonatkozó jelenleg hatályos MSZ EN 840-1:2013 szabvány alapján történik, a kalkuláció során létszám szerinti feltételezéssel is éltünk. A számítás alapját képező szabvány rögzíti a szabványos hulladékgyűjtő edényekben gyűjthető hulladék maximális mennyiséget. A telephelyeken lévő hulladékgyűjtő edények mérete eltérő (120; 240; 1100 liter és 5 m3 űrméret).

Amennyiben nem állt rendelkezésre primer és historikus adat, úgy "proxy" adat felhasználásával becsültünk (működési terület (m² )) Ezen becslések gyakorisága és mértéke elenyészőnek és alacsonynak tekinthetőek.

Másik faktor a becslési bizonytalanság terén, a felhasznált kibocsátási tényezők alkalmazásából fakadt. Csoportunk törekedett arra, hogy minél pontosabb tényezőkkel kalkuláljon, azonban erre nem volt mindig lehetőség. Annak érdekében, hogy pontosabb adat hiányában nagyságrendi felmérést tudjunk tenni, a Scope 3 kibocsátásesetében többször alkalmaztunk költés alapú (spend-based) adatgyűjtést, ami a hitelességi hierarchia legalján helyezkedik el, ezzel növelve a bizonytalansági szintet.

Végül, bizonyos folyamatokkal kapcsolatos ún. szcenárió bizonytalansági faktort is számba vettünk. Ez elsősorban a Scope 3 termék használatból fakadó kibocsátásra vonatkozott, ahol azzal kapcsolatos információink, hogy a szolgáltatásunkat felhasználók, hogyan (pl. milyen gyakran, mennyi ideig) használják, limitált volt. Ennek alapján megalapozott feltételezések mentén becsültünk, mely szintén emelkedett bizonytalanságot eredményezett.

A felmérés során egy rangsorolási skálát állítottunk fel, amelyet a GHG Protocol vonatkozó iránymutatása¹ alapján határoztunk meg. Ennek értelmében, az adott kibocsátási források feltételezett bizonyossági mértékét, szakértői vélemény alapján "magas"; "jó"; "megfelelő"; és "alacsony" kategóriákba soroltuk.

Célunk, hogy a jövőben az említett bizonytalansági források mértékét érdemben csökkentsük. Ennek érdekében tervezünk felállítani egy Leltár Irányítási Tervet (Inventory Management Plan), mely a pontosabb, átláthatóbb és konzisztensebb adatgyűjtést, és abból fakadó jelentést eredményez.

A jelentéstételi időszakra vonatkozóan nem került bevezetésre a mérőszámok pontosságának javítása érdekében intézkedés, mindez rövidtávú céljaink között szerepel.

¹ hivatkozás (13-15. old.): https://ghgprotocol.org/sites/default/files/2023-03/ghg-uncertainty.pdf (GHG Protocol guidance on uncertainty assessment in GHG inventories and calculating statistical parameter uncertainty, Table 2&3)

A jelentésben - annak érdekében, hogy a vállalatcsoportunk tevékenységeinek sajátosságait jól tükröző információk minél teljeskörűbben megjelenjenek – szervezetspecifikus mutatószámokat is megjelenítünk, amelyek az ESRS-től eltérő, más fenntarthatósági beszámolási szabványokból kerültek átemelésre, a lenti felsorolásnak megfelelően.

Globális jelentéstételi kezdeményezés (GRI Global Reporting Initiative), (továbbiakban: GRI) szabvány munkaügyi témakörben készített, javadalmazással és munkaidővel kapcsolatos tervezete: REWO 7d - Munkaidő nyomon követése nevű indikátor2
GRI 418-1 indikátor: Az ügyfelek magánéletének megsértésével és az ügyféladatok elvesztésével kapcsolatos megalapozott panaszok3
GRI telekommunikációs ágazati kiegészítő dokumentumában közzétett, a távközlési termékek és szolgáltatások elérhetőségének mértéke nevű mutatója⁴
MSZ ISO 37002:2022 Visszaélés-bejelentési irányítási rendszerek. Irányelvek a kivizsgált és lezárt visszaélések számát bemutató indikátor ⁵

1.2. Tevékenységünk, értéklánc

A budapesti központtal működő, magyar többségi tulajdonban lévő 4iG Csoport, Magyarország és a nyugat-balkáni régió meghatározó integrált szolgáltatásokat nyújtó távközlési, IT rendszerintegrátor, valamint űripari és technológiai vállalatcsoportja, amely a tudásalapú, digitális gazdaság egyik meghatározó szereplője. A csoport anyavállalata, a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett tőkepiaci társaság. A 4iG vállalatai a régió digitális átalakulásának és távközlési fejlődésének vezető lakossági- és üzleti szolgáltatói.

A 4iG közel három évtizede van jelen Magyarországon az ICT technológiák területén, az innovatív digitális megoldások minden szegmensében jelentős múlttal rendelkezik. A vállalat 2020-tól átfogó expanziós stratégiáját hajtott végre, melynek keretében számos sikeres akvizíció révén új szolgáltatási területekre – mint a távközlés, az űripar, a technológiai és védelmi ipar - valamint új piacokra lépett Magyarországon, Montenegróban, Albániában és Izraelben. A cégcsoport növekedése és nemzetközi partnerségei bizonyítják a 4iG menedzsmentjének elkötelezettségét a technológiai fejlődés és a folyamatos fejlesztések mellett.

A piac változásainak megfelelve a vállalatcsoport folyamatosan bővíti szolgáltatásait, szakemberállományát és portfólióját. A 4iG egymásra épülő integrált távközlési, informatikai, valamint űripari és technológiai szolgáltatásai jelentős versenyelőnyt biztosítanak a hagyományos informatikai, vagy telekommunikációs vállalatokhoz képest.

A 4iG Csoport 2025-ben 4 országban 35 leányvállalattal rendelkezett, alkalmazottainak száma 8 219 fő volt. Részletesebb információk a munkavállalókkal kapcsolatban a "Munkavállalói sokszínűség" fejezetben szerepelnek.

Távközlés

A 4iG Csoport 2025-re a régió egyik meghatározó távközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalatcsoportjává vált, bevételeinek többsége (81,76 százaléka) a távközlésből származik.

² hivatkozás (28. old.): https://www.globalreporting.org/media/btfluea2/gri-topic-standards-for-labor\_gri-remuneration-and-working-time-exposure-draft.pdf ³ hivatkozás (6. old.): https://transparencylab.org/Documentation/Advocacy,%20Monitoring,%20Sustainable%20-

^%20Responsible%20Initiatives/Global%20Reporting%20Initiative/GRI%20418%20Customer%20Privacy\_2016.pdf

⁴ hivatkozás (9. old.): https://cdn.prod.website-

files.com/64abf03488f32826460fe327/64dced6b4d3f0bd8a0cf3a4e\_6398b14d7bfc81460de41bd4\_gri\_telecom-supplement-july-2003.pdf ⁵ hivatkozás (6. old.): https://www.iso.org/standard/65035.html

A 4iG magyarországi és nyugat-balkáni távközlési portfólióját az 4iG Távközlési Holding Zrt. fogja össze, amelyben a magyar állam 37,90százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. Az elmúlt években végrehajtott hazai akvizíciók – többek között a Vodafone Magyarország Zrt., a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: DIGI), az Invitech ICT Sevices Kft. és a HungaroDigitel akvizíció. 2024. december 31-én a Vodafone Magyarország Zrt. átalakult és a rebranding (márkaváltás) folyamat eredményeként One Magyarország Zrt. néven folytatta tevékenységét. Ennek megfelelően a jelentésben a továbbiakban One Magyarországként hivatkozunk rá. 4iG Csoport a montenegrói ONE Crna Gora és az albán ONE Albania tulajdonosaként a Nyugat-Balkán piacvezető távközlési-infokommunikációs szolgáltatója.

Informatika, digitalizáció

A 4iG Csoport közel 30 éve működik az informatikai piacon, és 2021 óta Magyarország egyik jelentős rendszerintegrátora. A cégcsoport informatikai szolgáltatásai magukban foglalják az adatközponti és felhőszolgáltatásokat, kiberbiztonsági megoldásokat, valamint üzleti rendszerek integrációját.

A 4iG platform- és gyártófüggetlen informatikai portfóliót működtet, és együttműködik a világ vezető hardver- és szoftverszállítóival. Szolgáltatásai a vállalati és kormányzati szektor digitalizációját célozzák. A cégcsoport tevékenysége kiterjed az IoT (Internet of Things)-megoldásokra, az adatalapú rendszerekre, a blokklánc technológiára és a mesterséges intelligenciára. Infrastruktúra-szolgáltatói és beszállítói megfelelnek az iparági kiberbiztonsági előírásoknak.

A 4iG Csoport portfóliójába tartoznak az alábbi informatikai szolgáltatások:

Távoli jelenlét szolgáltatás,
Programozás és szoftverfejlesztés,
Adathálózati és IT biztonsági megoldások,
Adatközponti infrastruktúra üzemeltetés,
Hardverszervizelés,SAP integráció,
Médiaplatform üzemeltetés.

Űripar és technológia

A 4iG Csoport űripari és technológiai portfólióját a 4iG Űr és Védelmi Zrt. (4iG S&D Zrt.) fogja össze, amelynek főbb piaci területei az űripar- és műholdfejlesztés, dróngyártás és drónvédelem, valamint a védelmi digitalizáció. A 4iG leányvállalatainak partnerei között a világ legmeghatározóbb űrügynökségei úgy, mint a NASA, ESA,JAXA és a DLR is megtalálhatók.

A cégcsoport űripari gyártókapacitását a vállalatcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. által indított zöldmezős beruházásban megvalósuló REMTECH űripari gyártóközpont biztosítja, amely űreszközök fejlesztésével és közepes méretű, legfeljebb 400 kilogrammos műholdak gyártásával, összeszerelésével, integrálásával és tesztelésével foglalkozik. A legmodernebb technológiával ellátott, Közép-Kelet Európában is egyedülálló üzem várhatóan 2026-ban kezdi meg működését.

A 4iG képességei ezen felül a drónfejlesztést és -gyártást (Rotors and Cams Zrt.), földi műholdas jelfeladást (Hungaro DigiTel Kft.), valamint szatellit-tervezést (CarpathiaSat Zrt.) is magában foglalják.

Jövőkép

A 4iG Csoport célja, hogy digitális megoldásokkal és technológiai fejlesztésekkel kiszolgálja a lakossági, üzleti és kormányzati igényeket. A Csoport informatikai és távközlési szolgáltatásokat nyújt Magyarországon és a nyugat-balkáni régióban, és az elmúlt években több akvizícióval bővítette tevékenységét. Ennek eredményeként a 4iG informatikai-távközlési konvergens szolgáltatóvá vált, amely versenytársa lehet a piacon működő nagyobb távközlési vállalatoknak.

A 4iG Csoport 2023 őszén elindította transzformációs programját, amelynek célja a Csoport működésének átalakítása és hatékonyságának növelése. A program középtávon több mint 400 milliárd forintos cégérték-növekedést céloz meg. A 4iG Csoport továbbra is akvizíciókkal kívánja bővíteni erőforrásait és belépni új piacokra.

A 4iG Csoport az informatika és távközlés mellett az űripari és technológiai szektorokban is terjeszkedik, amelyek a Csoport számára további növekedési lehetőségeket biztosíthatnak.

A 4iG Csoport életében 2021 óta a legnagyobb kihívást a szervezeti bővülés, és az ezzel kapcsolatos feladatok jelentik. A Csoporthoz csatlakozott leányvállalatok működését számos területen szükséges összehangolni egymással, mely egységesítést követel meg belső szabályzatok, politikák és folyamatok tekintetében. A fenntarthatósági jelentés összeállításakor ez a folyamat még zajlik.

Értéklánc

Upstream	Saját működés	Downstream
Termékek és szolgáltatások beszerzése	Hálózatok üzemeltetése, szolgáltatások fejlesztése	Termékek és szolgáltatások értékesítése
Technológiai partnerek (szoftvergyártók, hardvergyártók, informatikai eszköz gyártók, hálózatfejlesztők, karbantartók) Adatközponti felhő megoldások és rendszerek	Tevékenység Távközlés: Hálózatok működtetése (mobil, internet, vezetékes hálózat), távközlési szolgáltatások nyújtása Termékértékesítés: okostelefonok, laptopok, TV készülékek, egyéb elektronikai készülékek Informatikai megoldások: üzleti rendszerek, rendszerintegráció, kiberbiztonsági tanácsadás/technológiai integráció, informatikai rendszerüzemeltetés Űripar és technológia: Műholdas szolgáltatások (adatátvitel, és feladás) Drónfejlesztés és -gyártás	Üzemeltetők és szerviz szolgáltatók Értékesítők Ügyfelek (vállalati és lakossági)

A 4iG Csoport értékláncának főbb szereplőit az alábbi táblázat részletezi:

Upstream: A Csoport beszállítói főként technológiai partnerek, telekommunikációs szolgáltatók (mobiltelefon-gyártók, mobiltelefon-eszköz és -alkatrész beszállítók), valamint hálózatfejlesztők és karbantartók. A 4iG Csoport beszerzési stratégiája helyi és nemzetközi beszállítók keverékén alapszik. A 4iG Csoport technológiai partnerei informatikai eszközökkel, adatközpontokkal, illetve szoftverekkel, hardverekkel járulnak hozzá a Csoport adatközponti- és felhőszolgáltatási, valamint kiberbiztonsági megoldásaihoz. A 4iG Csoport technológiai partnerei által forgalmazott hardver és szoftver eszközök, adatközpontok vagy szolgáltatások felhasználásával mérnökök építik ki a komplex és biztonságos infrastruktúrákat. A 4iG Csoport telekommunikációs partnerei – beleértve a hálózati berendezések gyártóit, optikai és vezeték nélküli eszközöket szállító vállalatokat, valamint szoftvermegoldásokat kínáló szolgáltatókat – hozzájárulnak ahhoz, hogy a 4iG Csoport modern és nagy kapacitású kommunikációs hálózatok tudjon üzemeltetni.

Saját működés: A 4iG Csoport tevékenysége kiterjed a távközlési hálózatok üzemeltetésére, a távközlési szolgáltatások nyújtására, informatikai megoldások fejlesztésére és rendszerintegrációra, valamint technológiai eszközök értékesítésére. Működésünk célja, hogy stabil infrastruktúrát, korszerű digitális megoldásokat és megbízható szolgáltatásokat biztosítsunk ügyfeleink számára, elősegítve ezzel a digitalizációt és az innovációt.

Fő tevékenységi területek:

Távközlés - A mobil-, internet- és vezetékes hálózatok biztosítása, amelyek lehetővé teszik a stabil és megbízható kapcsolatot és távközlési szolgáltatások nyújtását mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelek számára.

Termékértékesítés - Okostelefonok, laptopok, televíziók és egyéb elektronikai készülékek forgalmazása, amelyek támogatják a modern digitális életmódot és az üzleti hatékonyságot.

Informatikai megoldások - Üzleti rendszerek fejlesztése és integrációja vállalatok és intézmények számára, rendszerintegráció és kiberbiztonsági technológiai tanácsadás, amely segít az ügyfeleknek hatékonyan és biztonságosan működni. Informatikai rendszerüzemeltetés, amely biztosítja az IT rendszerek zavartalan működését és karbantartását.

Űripar és dróntechnológia - A 4iG Csoport fejlett műholdas adatátviteli és kommunikációs megoldásokat, valamint innovatív dróntechnológiai fejlesztéseket kínál, amelyek hozzájárulnak a modern iparágak digitális fejlődéséhez. A műholdas megoldások nagyobb földrajzi lefedettséget és a kritikus adatok gyors továbbítását biztosítják, míg a dróntechnológiai fejlesztések fenntartható és hatékony eszközöket nyújtanak különböző iparágak számára, elősegítve azok működésének optimalizálását.

Downstream: A Csoport üzemeltetés, szerviz és üzleti értékesítés tevékenységeit alvállalkozókon keresztül végzi, az alvállalkozók jellemzően munkaerő közvetítő cégek. Az informatikai rendszer megoldásokat és hálózati karbantartásokat az üzemeltetési és szervizes dolgozók végzik, akik szintén alvállalkozói a Csoportnak. A Csoport távközlési szolgáltatása keretében számos üzletet működtet, melyek elsődlegesen a lakossági ügyfelek kiszolgálását célozzák. Ezekben az üzletekben jellemzően nem a 4iG Csoport saját munkavállalói dolgoznak, hanem munkaerőközvetítő cégek alkalmazottai.

Eredmény, megteremtett érték: A 4iG Csoport tevékenysége révén olyan értéket teremt ügyfelei számára, amely biztosítja a stabil és megbízható digitális infrastruktúrát, támogatja a vállalkozások és közintézmények digitalizációját, valamint elősegíti a gazdasági és társadalmi fejlődést.

Stabil hálózati lefedettség (mobil, internet, vezetékes) a tevékenységet végző országokban, amely biztosítja a zavartalan kommunikációt, a folyamatos elérhetőséget és a modern digitális szolgáltatások igénybevételének lehetőségét.

A 4iG Csoport informatikai megoldásokkal a közintézmények és vállalkozások digitalizációja, amely hozzájárul a hatékonyság növeléséhez, a fenntartható működéshez és a versenyképesség fokozásához. A digitalizáció révén csökkennek az adminisztratív terhek, javul a folyamatok hatékonysága.

A 4iG Csoport célja, hogy innovatív technológiai megoldásaival és stabil hálózati infrastruktúrájával támogassa ügyfeleit a digitális világ lehetőségeinek maximális kihasználásában.

1.3. ESG stratégia

A 4iG Csoport 2024 során kialakította az ESG Stratégiáját, melynek fő fókusza az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia beszerzés növelése, a keletkező hulladék csökkentése, a társadalom digitalizációja és a munkavállalói sokszínűség növelése, melyet a 4iG Csoport Fenntarthatósági Bizottsága egyhangúlag elfogadott. Hiszünk abban, hogy tevékenységünk és szolgáltatásaink révén hozzá tudunk járulni a klímaváltozással kapcsolatos kihívásoknak való megfelelésnek, pl. a digitalizáció további erősítése révén.

-

A 4iG Csoport ESG Stratégiájának legfontosabb elemei:

az energiahatékonyság és a megújuló energia beszerzés növelése, melyek a közvetlen (ÜHG kibocsátás csökkentés) és közvetett kibocsátásaink csökkentésében játszanak jelentős szerepet,
keletkező elektronikai és működésből származó hulladékok csökkentése, azok lehető legmagasabb arányú újrahasznosítása másodlagos gazdasági nyersanyagként, mely nem csak a hulladék képződés csökkentéséhez, de az újrahasznosítható anyagok arányának a növelését is támogatja,
a hálózati lefedettség növelése, mely az elmaradottabb régiók digitális felzárkóztatását támogatja (lefedettség növelése a hátrányos régiókban és a határ menti településeken, társadalmilag/gazdaságilag hátrányos célcsoportok hálózati hozzáférésének fejlesztése)
a vállalati sokszínűség támogatása érdekében a 4iG Csoporton belül megjelenő generációk sokszínűsége, pl.: X, Y, Z generációk között biztosítva legyen a tapasztalat és a friss szemlélet megfelelő egyensúlya,
illetve a mindenkori vállalatirányításra vonatkozó és várható jogszabályi megfelelés.

A 2024. évi kettős lényegességi elemzés eredményei - amelyek az 1.7. fejezetben részletesebben bemutatásra kerülnek - segítenek azonosítani a stratégiánkat érintő lényeges hatásokat és kockázatokat, amelyek kezelését folyamatosan végezzük. A 2025 első félévre vonatkozóan nem volt változás a kettős lényegességi elemzés eredményeit illetően. Rövidtávú célunk, hogy ezek az eredmények és az azokból következő intézkedések teljeskörűen integrálódjanak a stratégiánkba és a fenntarthatósági jelentéseinkbe. Az ESG Stratégiánkhoz kapcsolódó pontos pénzügyi vagy kibocsátás csökkentési százalékos arányokat a 4iG Csoport átalakulásának lezárulása után tervezzük meghatározni az adott működési területre vonatkozóan.

Az ESG célkitűzések még nincsenek megbontva termék- és szolgáltatáscsoportok, ügyfélkategóriák és földrajzi területek szerint. A 4iG Csoport a jelentés évében nem forgalmazott olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre bizonyos piacokon tilalmak vonatkoznak.

A 4iG Csoport stratégiájának, üzleti modelljének és értékláncának kialakításakor a vállalatcsoportunk belső erőforrásaira és tudásbázisára építünk: versenytárselemzéseket végzünk, stratégiai előrejelzéseket készítünk, illetve szolgáltató leányvállalataink rendszeresen mérik ügyfeleink és a lakosság igényeit. Így jelentésünk összeállításakor is a belső dokumentumainkra és a szakterületeink által összegyűjtött és átadott információkra támaszkodtunk.

A jelentés elkészítéséhez szükséges adatok gyűjtésére, fejlesztésére és biztosítására vonatkozó megközelítésünk jelenleg is folyamatos fejlesztés alatt áll. A gyakorlatban az adatgyűjtés során a szervezet különböző részlegei együttműködnek, hogy azonosítsuk és rögzítsük a 4iG Csoport fenntarthatósági céljai és a jelentéstételi szabványok szempontjából releváns adatokat. E folyamat magában foglalja a belső adatforrások elemzését, a meglévő rendszerek fejlesztését, valamint az adatok minőségének biztosítását, riportálását.

1.4. A szervezet vezetősége

A 4iG Csoport irányítási szervezete a 4iG Nyrt. Igazgatósága, mely a közgyűlés előtt tartozik beszámolással. A 4iG Nyrt. legfontosabb irányító szervei a Közgyűlés, az Igazgatóság, míg a kontroll funkciókat a Felügyelőbizottság, valamint az Auditbizottság látják el. Az alábbiakban ismertetjük szerepüket, feladataikat és tagjainak kiválasztási módját. A testületek létszámára vonatkozó adatok a 2025 első félévre vonatkozó állapotot tükrözik.

A 4iG Csoport figyelmet fordít arra, hogy irányító és kontroll testületeinek átfogó tudása összhangban legyen a szervezet ESG törekvéseivel. Biztosítva a vezetők naprakészségét a fenntarthatóság témaköreit illetően, felsővezetőink számos Compliance, energiagazdálkodási és minőségirányítási képzésen vesznek részt. A vállalatcsoport menedzsmentje évente, a lényegességi vizsgálat elvégzésével párhuzamosan az Fenntarthatósági Bizottság bevonásával megvizsgálja, hogy a 4iG Csoport szakértői területein és az irányítási szervein belül rendelkezésre áll-e a fenntarthatósági ügyek áttekintéséhez és értékeléséhez szükséges szakértelem és tudás. Amennyiben a vizsgálat alapján szükséges, az azonosított tudáshiányokat tréningekkel vagy külső szakértők bevonásával orvosoljuk annak érdekében, hogy a lényegességi vizsgálat során azonosított hatásokat, lehetőségeket és kockázatokat teljeskörűen értékelni, értelmezni és a szükséges megoldási lehetőségeket azonosítani tudjuk.

Közgyűlés

A legfőbb szerv a 4iG Nyrt. Közgyűlése, mely a részvényesek összességéből áll. A részvényesek az éves (rendes), illetve eseti (rendkívüli) közgyűlések keretében döntenek a Társaság működését meghatározó legfontosabb kérdésekben, irányítási és ellenőrzési jogaikat itt gyakorolják.

A Közgyűlésen a részvényesek, illetve – tanácskozási joggal – az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló vesznek részt. A közgyűlési tisztségviselők, nevezetesen az elnök, a jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámláló és a jegyzőkönyvhitelesítő személyére az Igazgatóság tesz javaslatot.

Igazgatóság

A Társaság Igazgatósága a részvénytársaság ügyvezető szerve, melynek tagjai a Társaság vezető tisztségviselőinek minősülnek. A vezető tisztségviselők e minőségükben a Társaság részvényesei, illetve munkavállalója által nem utasíthatók, az Igazgatóság független testületként gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.

Az Alapszabály értelmében a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása. A Társaság Igazgatósága 2025-ben 8 főből állt, saját tagjai közül megválasztva az Igazgatóság elnökét. A Társaság Igazgatóságának elnöke Jászai Gellért, a vállalat főrészvényese.

Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés határozatlan időtartamra választja meg, újraválaszthatja és bármikor visszahívhatja. Az Igazgatóság eljár minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdésben, amely a Társaság Alapszabálya vagy a jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Társaság Közgyűlése kizárólagos hatáskörébe. A Csoport igazgatósági tagjainak megválasztásában a munkavállalók nem vettek részt.

	2025 I. félév
Ügyvezető	7 fő
Nem ügyvezető	1 fő
Független igazgatósági tagok aránya	12,5%
Nő	0%
Férfi	100%

2025 első félévben nem volt fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szakértelem és készségek fejlesztésére vonatkozó intézkedés a Csoport igazgatósági tagjainak körében. Az igazgatóság tagjai a táblázatan megjelenített szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek.

Igazgatóság
tag neve

Szakmai tapasztalat

Jászai Gellért

Az Államigazgatási Főiskolát követően az ingatlanfejlesztés és befektetés területén
szerzett széleskörű tapasztalatot. Az SCD Group alapítójaként és többségi tulajdonosaként
közel egy évtizedig a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó ingatlanfejlesztési,
turisztikai és kockázati tőkebefektetési vállalatát irányította. 2011-től a nemzetközi
tőkepiacon tanácsadóként dolgozott. 2015-től a Konzum Nyrt. igazgatóságának elnöke,
kisebbségi tulajdonosa, valamint a Konzum Management Kft. ügyvezető igazgatója. A
vállalat átstrukturálását és újrapozícionálását követően a Konzum Nyrt. és az OPUS Global
Nyrt. összeolvadását irányította. 2018. augusztusától a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója és
az igazgatóság elnöke. Befektetési tevékenységében ma már csak az informatikára és az
ICT piacra koncentrál: korábbi érdekeltségeinek értékesítését követően, 2020 júliusától a
vállalat
főrészvényese
lett.
2022-ben
lemondott
vezérigazgatói
tisztségéről,
az
igazgatósági elnöki tisztségének megtartása mellett.

Igazgatóság tag neve	Szakmai tapasztalat
Linczényi Aladin	A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem elvégzését követően az Általános Értékforgalmi Banknál kezdte pályafutását. 2004-ben csatlakozott a Raiffeisen Bank Zrt. csapatához, ahol fiókigazgató, majd 2011-től területi igazgató munkakört töltött be. 2012-től kezdődően a KONZUM Management Kft.-nél az ingatlanbefektetési és ingatlanforgalmazási tevékenységet irányította. 2015-től a KPRIA Hungary Kft. vezérigazgatója, 2016-tól a KONZUM Nyrt. igazgatóságának tagja, 2017-től a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatósági tagja és vezérigazgatója. 2018-tól a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese és az infokommunikációs nagyvállalat igazgatóságának tagja. 2022-től igazgatósági tagságának megtartása mellett az igazgatóságalelnöki pozícióját is betölti.
Blénessy László	1993-ban szerzett műszaki informatikus diplomát a Pécsi Tudományegyetemen. 1997-ben csatlakozott a Daten-Kontor Kft.-hez, a mai T-Systems Magyarország egyik elődcégéhez, ahol több vezető pozíció betöltését követően ügyvezető igazgató és tulajdonostárs. A Daten-Kontor 2011-ben a Magyar Telekom csoport leányvállalata lett, ahol ügyvezetőként irányította a céget. A következő években az IQSYS Zrt. nagyvállalati alkalmazás-fejlesztési ágazatát és a Daten-Kontort együttesen irányította. 2018-tól az INNObyte Zrt. vezérigazgatói tanácsadói pozíciójában dolgozott. 2020-tól többségi részesedést szerzett a vállalatban és a kereskedelmi, gyártási folyamatok irányításáért, valamint a stratégia, innováció és üzletfejlesztés területekért is felelt. 2020-ban az INNObyte Zrt. többségi részvénycsomagját a 4iG vásárolta meg, amelyet követően a tőkepiaci társaság igazgatósági tagjává választották. A szakember az elmúlt években aktív szerepet vállalt a vállalatcsoport operatív irányításában: a Vodafone Magyarország akvizíciót követően a vállalat megbízott vezérigazgatója, illetve 2022 áprilisától közel egy évig az Antenna Hungária vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. 2024. márciusáig a 4iG csoport technológiáért felelős vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.
Fekete Péter	2005-ben diplomázott a Corvinus Egyetemen. Emellett tanulmányokat folytatott a párizsi HEC-en, és a University of North Carolina MBA képzésén. Szakmai pályafutását Londonban a CIBC World Markets kanadai befektetési banknál kezdte. Ezt követően olyan nagy nevű nemzetközi befektetési bankoknál dolgozott, mint az UBS Investment Bank, a Jefferies International és a Houlihan Lokey, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett akvizíciós és vállalatfinanszírozási területeken. 2017. szeptemberében csatlakozott a Konzum Nyrt.-hez mint vezérigazgató-helyettes. 2019. júliusa óta dolgozik a 4iG Nyrt.-nél, kezdetben elnöki tanácsadóként, majd 2020 nyarától vezérigazgató-helyettesként és az igazgatóság tagjaként. 2022-től igazgatósági tagsága megtartása mellett a 4iG Csoport vezérigazgatói feladatait is ellátja.
Pedro Vargas Santos David	Pedro Vargas Santos David közgazdász diplomáját 2006-ban szerezte az Universidade Nova de Lisboa-n, emellett mesterszakot végzett az INSEAD egyetemen gazdasági adminisztráció területen. Végzettséggel rendelkezik a Harvard Egyetemről és jelenleg a Católica Portuguesa egyetemen doktorjelölt politológia szakon. Karrierjét 2006-ban a McKinsey & Company-nál kezdte, mint vezető tanácsadó, majd az évek során több menedzsment pozíciót töltött be Portugália számos piacvezető vállalatánál, mint például a Jeronimo Martins Csoportnál, ill. a PB Colombia-nál. Jelenleg az Alpac Capital vezérigazgatója és ügyvezető partnere, valamint adjunktus a Nova egyetemen.

Igazgatóság tag neve	Szakmai tapasztalat
Thurzó Csaba	Közgazdász és jogi szakokleveles közgazdász végzettségeket szerzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szakmai pályafutását portfolió menedzserként a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt.- nél kezdte, majd 2003- 2004 között Befektetési, részvényesi és sajtókapcsolati Igazgatóként dolgozott. 2005-ben a Magyar Posta Zrt.-nél folytatta pályafutását, ahol 2011-től kontrolling igazgatóként, 2017-2018 között gazdasági vezérigazgató-helyettesként tevékenykedett. 2018. szeptembere óta a 4iG Nyrt. gazdasági és operatív vezérigazgató-helyettese. Több, mint 18 év vezetői tapasztalattal rendelkezik. 2016-ban a Budapesti Gazdasági Egyetem Ezüst pecsétgyűrűvel díjazta szakmai munkásságát. 2020-ban a Budapest Economic Forumon Magyarország legjobb pénzügyi vezetői közé választották, CFO Master 2020 díjat kapott. 2024. szeptember 30-tól a 4iG Nyrt. igazgatósági tagja.
Tomcsányi Gábor	1997-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetem és a francia ESSCA elvégzése után pályafutását a CIB Bank Projekt- és Strukturált Finanszírozások Osztályán kezdte osztályvezetőként. 2001-ben finanszírozási igazgató, majd vezérigazgató lett az SCD Group-nál, amely Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó ingatlanfejlesztési, turisztikai és kockázati tőkebefektetési vállalatává vált. Ezután tőkepiaci tanácsadóként dolgozott, valamint számos magyarországi ingatlanbefektetés és ingatlanfejlesztés megvalósulását segítette a Hillside International társtulajdonosaként. 2018-tól a BÉT legnagyobb ingatlanbefektetésekkel és vagyonkezeléssel foglalkozó tőzsdei társaságának, az Appeninn Nyrt.-nek vezérigazgatója volt. Ezzel egyidőben a 4iG Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnökévé nevezték ki, majd a társaság vezérigazgatói tanácsadója lett. A 4iG Csoport operatív működési és támogató területeit 2022 szeptember 1. óta a vállalat Csoport Operatív általános vezérigazgató-helyetteseként irányítja. Cégcsoport szinten vezeti a társaságirányítást, a kommunikációt, a HR-t, a biztonságot, a minőségirányítást, a beruházás és ingatlankezelést, a jogot, valamint a beszerzést. 2024. szeptember 30-tól a 4iG Nyrt. igazgatósági tagja.
Tóth Béla Zsolt	Mérnök-informatikus, több mint 25 éves szakmai és projekttapasztalattal rendelkezik az informatikai piacon. A cégcsoporton belüli pályafutását 1995-ben a Humansoft Kft.-nél kezdte. Több mint egy évtizeden keresztül műszaki igazgatóként irányította a szakmai területeket, majd 2006-tól 2010-ig a vállalat ügyvezetői feladatait látta el. Jelenleg a 4iG cégcsoport igazgatóságának tagja, valamint a vezérigazgatói tanácsadója.

Felügyelőbizottság

A Felügyelőbizottság a Társaság ügyvezetésének ellenőrzését végzi a Társaság legfőbb szerve számára. E körben a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja. Tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásáról a Közgyűlés rendelkezik.

A Felügyelőbizottság 2025 első félévben 4 független tagból állt. Feladatait, hatáskörét és működését a Ptk., az Alapszabály és a Felügyelőbizottság ügyrendje rögzíti.

Auditbizottság

A három tagú Auditbizottság tisztségviselőit a Közgyűlés a Felügyelőbizottság független tagjai közül választja. Az Auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az Auditbizottság feladatait, hatáskörét és működését a Ptk., a Budapesti Értéktőzsde előírásai és az Alapszabály rögzíti.

1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása

A 4iG Csoporton belül több belső bizottság működik szakmai témakörök köré szerveződve, amelyek közül a fenntarthatósági jelentés szempontjából a legfontosabb a Fenntarthatósági Bizottság. A Bizottság célja az ESG működés kialakítása és koordinálása, valamint egy egységes fenntarthatósági, környezeti és minőségirányítási stratégia kidolgozása, amely minden tagvállalatra érvényes, és azonos szintre emeli a fenntarthatóságot érintő kötelezettségeket.

A 4iG Csoport Vezérigazgatója döntött a Fenntarthatósági Bizottság felállításáról. A Fenntarthatósági Bizottság a Vezérigazgató mellett működő tanácsadó, véleményalkotó és döntéselőkészítő szerv. A Fenntarthatósági Bizottság elnöke a Csoport Operatív általános és transzformációs vezérigazgatóhelyettes, aki a legmagasabb szinten felelős a Fenntarthatósági Bizottság működéséért. Az operatív vezetést a Csoport ESG és fenntarthatósági vezető látja el, biztosítva az ESG célok és irányelvek összehangolt megvalósítását a vállalatcsoporton belül. A Bizottság csoportszintű hatáskörrel rendelkezik, működését a 4iG Csoport ESG és Fenntarthatósági Szabályzata szabályozza.

2023-ban megkezdtük az ESG tevékenységek irányítását és végrehajtását támogató szervezeti struktúra kialakítását a Csoport és a tagvállalatok közötti szinergia érdekében. Ez támogatja az egységes fenntarthatósági adatgyűjtést és a gördülékeny adatszolgáltatást, valamint ennek jelentését is. Illetve a kapcsolódó szakterületekkel való együttműködést és a jövőbeni tevékenységek ESG szempontoknak való megfelelését is.

A hatások, kockázatok és lehetőségek kezeléséért felelős irányítási feladatokat a vállalatcsoportnál a Fenntarthatósági Bizottság látja el. A Fenntarthatósági Bizottság egy vállalatcsoporton átívelő támogató bizottság, ESG témákban ad ki központi állásfoglalások, határoz meg minden leányvállalatunkra érvényes alapelveket, irányokat. A Bizottság az ESG téma komplex kezelésére szakosodott, ezért egy szakterület sem tartozik felé kötelező beszámolással, de konzultatívan bármely szakterület fordulhat hozzá iránymutatásért. Amennyiben szükséges, a Fenntarthatósági Bizottság a vállalatcsoport felsővezetéséhez fordulhat bizonyos döntések meghozatala vagy informálás céljából, de önállóan döntést nem hoz. A Fenntarthatósági Bizottság szükség esetén elindíthat csoportszintű projekteket egy-egy fontos fenntarthatósági témában. A 4iG Csoportban a leányvállalatok több tanúsított ISO irányítási rendszert is működtetnek. Az IT szektorban tevékenykedő leányvállalataink ISO 9001 és ISO 14001, a telekommunikációs szektorban működő leányvállalataink pedig ISO 9001 és amennyiben működésükhöz kapcsolódik, úgy ISO 27001 irányítási rendszerrel is rendelkeznek (One Magyarország Zrt., DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.). Ezen kívül a 4iG Nyrt. rendelkezik ISO 37001, 45001 és 50001 irányítási rendszerekkel is. Ezek a bevezetett és működtetett irányítási rendszerek, illetve az ezek alapján bevezetett eljárások segítik a fenntarthatósághoz is kapcsolódó területek hatékony menedzselését, a kockázatokhoz és hatásokhoz azonosított intézkedések teljesülésének ellenőrzését. Az irányítási folyamatok fejlesztése és hatékonyságuk növelése folyamatosan zajlik, annak érdekében, hogy a vállalkozás gyorsan és hatékonyan reagálhasson az újonnan felmerülő kihívásokra és lehetőségekre. A vezetőség rendszeresen, évenként felülvizsgálja a szervezet irányítási rendszereit, biztosítva annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatékonyságát.

A Fenntarthatósági Bizottság az éves munkaterve alapján – évente legalább négy alkalommal – ülésezik. Az éves munkatervet a Fenntarthatósági Bizottság a tárgyévet megelőző utolsó bizottsági ülésen fogadja el. A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját és napirendjét is.

A Fenntarthatósági Bizottság tagjai:

Elnök: Csoport Operatív általános és transzformációs vezérigazgató-helyettes
Csoport Beszerzési igazgató
Csoport Compliance vezető
Csoport HR igazgató
Csoport Jogi és szabályozási igazgató
Csoport Minőségirányítási és belső szabályozási igazgató
Csoport Társaságirányítási és működésfejlesztési igazgatóság
Csoport Vállalati Kapcsolatok és Kommunikációs igazgató
Csoport Számviteli igazgató
Csoport Treasury Igazgató
Csoport Kontrolling igazgató
Csoport Adózási igazgató
Csoport Pénzügyi Operatív igazgató
Csoport Ingatlangazdálkodási és beruházási igazgató
Kormányzati és Nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető
Csoport Befektetői kapcsolatok és Tőkepiac igazgató
Csoport ESG és fenntarthatósági vezető

A Fenntarthatósági Bizottság kiemelt céljai és főbb feladatai:

Ellenőrzési szerepkör:

Felügyeli az összes fenntarthatósághoz kapcsolódó ("nem pénzügyi") kockázatot, politikákat, tevékenységeket, stratégiákat és rendszereket;
Ellenőrzi a nyilvános fenntarthatósági jelentéseket a nemzetközi szabványokkal összhangban;

Fenntarthatósági teljesítmény serkentése:

Támogatja a 4iG Csoport ESG minősítés (EcoVadis) eredményének folyamatos javulását. Ez magában foglalja az olyan fenntarthatósági tényezők értékelését, mint az üzleti tevékenység környezeti hatása, társadalmi felelősségvállalás és irányítási gyakorlatok, információt kér az egyes divíziók vezetésétől a környezeti, társadalmi és hosszú távú gazdasági és fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről és megvitatja az ezekkel kapcsolatos csökkentési, illetve fejlesztési akciókat;
Biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok beépüljenek a 4iG Csoport mindennapi működésébe.

A Fenntarthatósági Bizottság az egyes specifikus témákban információt kér az érintett szakterületektől, ugyanakkor a Fenntarthatósági Bizottság a Társaság Igazgatósági testületének beszámolással tartozik a vállalatcsoport által közzé tett adatokkal kapcsolatban. A Fenntarthatósági Bizottság munkájáról és eredményeiről legalább évente egyszer beszámol az Igazgatóságnak. Az éves beszámolások egyikén a Fenntarthatósági Bizottság ismerteti a kettős lényegességi felmérés kapcsán azonosított hatásokról, lehetőségekről és kockázatokról az Igazgatóságot, illetve ennek keretében tájékoztatja őket az érintettektől kapott visszajelzésekről, illetve az érintettek bevonása módjáról és eredményéről a lényegességi felmérés folyamatában.

ESG és Fenntarthatósági Működési Modell

1. Irányítás és döntéshozatal (csoportszint)

o Az Elnöki Kabinet negyedévente kap jelentést az ESG és fenntarthatósági KPI-ok szerinti teljesítményről.
o A Csoport Operatív általános vezérigazgató-helyettese és a Fenntarthatósági Bizottság között folyamatos egyeztetés zajlik, utóbbi kéthavonta ülésezik a kulcs ESG és fenntarthatósági ügyekben.
o A Csoport Minőségirányítási és belső szabályozási igazgató szerepe támogatja az ESG megfelelőségi és szabályozási keretek biztosítását.

2. Kompetencia központ (csoportszint)

o Az ESG és Fenntarthatósági vezető kulcsszereplőként kéthetente beszámol az ESG és fenntarthatósági tevékenységek előrehaladásáról.
o A csoportszintű szakterületek havonta jelentést adnak az ESG és fenntarthatósági akciók előrehaladásáról, biztosítva a stratégiai összhangot.

3. Végrehajtás (tagvállalati szint)

o A kijelölt tagvállalati ESG felelősök és a funkcionális szakértők havonta jelentést adnak az ESG és fenntarthatósági akciók előrehaladásáról.
o A tagvállalat vezetése negyedévente tájékoztatást kap az ESG és fenntarthatósági KPIok szerinti teljesítményről.

4. Egyeztetési platformok

o Az ESG és fenntarthatósági célkitűzések integrálása érdekében az ESG munkacsoportok és a funkcionális munkacsoportok folyamatos szakmai támogatást nyújtanak.

Az ESG és Fenntarthatósági Munkacsoport a csoportszintű és tagvállalati ESG és fenntarthatósági szakértők egyeztetési platformja. Feladata a jó gyakorlatok megosztása, a vitás kérdések tisztázása, valamint input biztosítása a csoportszintű ESG és fenntarthatósági célkitűzések, szabályzatok és kezdeményezések kialakításához. A munkacsoport vezetője a Csoport ESG és Fenntarthatósági vezető. A Funkcionális Munkacsoportok a csoportszintű és tagvállalati funkcionális szakértők egyeztetési platformját képezik, amelyek hasonlóan az ESG munkacsoporthoz, a jó gyakorlatok megosztását és a vitás kérdések tisztázását segítik elő. Emellett inputot adnak a szakterületi ESG és fenntarthatósági célkitűzések, szabályzatok és kezdeményezések kialakításához. A munkacsoportokat a csoportszintű funkcionális szakterületek vezetői irányítják.

Ez a struktúra biztosítja az ESG és fenntarthatósági elvek szervezeti szintű integrációját, az egyértelmű felelősségi köröket és a rendszeres monitoringot a csoportszintű és tagvállalati szinteken egyaránt.

A 2024. év során az egyes tagvállalatok fenntarthatósági irányításában még jelentős különbségek mutatkoztak meg, melyek mérséklése a 2025 és 2026-os évek során tervezett.

GOV-3 A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba

A 4iG Csoport ösztönző mechanizmusai jelenleg nem tartalmaznak fenntarthatósági teljesítményre vonatkozó elemeket, beleértve az éghajlatváltozásiszempontokat is. Az ösztönzőknek hatékonyan kell működniük, és igazodniuk kell a 4iG Csoport üzleti modelljéhez és iparági környezetéhez. A Csoport vizsgálja a fenntarthatósági szempontok integrálásának lehetőségeit az ösztönző mechanizmusokba.

GOV-4 Nyilatkozat az átvilágításról

AZ ÁTVILÁGÍTÁS ALAPVETŐ ELEMEI	A FENNTARTHATÓSÁGI NYILATKOZAT BEKEZDÉSEI
a) az átvilágítás beépítése az irányításba, a stratégiába és az üzleti modellbe	1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása 1.7. Kettős lényegességi elemzés
b) az érintett érdekelt felekkel való együttműködés az átvilágítás valamennyi kulcsfontosságú lépése során	1.7. Kettős lényegességi elemzés 3. Társadalmi információk
c) a káros hatások meghatározása és értékelése	1.7. Kettős lényegességi elemzés 2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése 2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás-kiáramlás, Hulladék 3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás) 3.2. Képzés és készségfejlesztés 3.3. Egészségvédelem és biztonság 3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség) 3.5. A magánélet védelme 3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz
d) az említett káros hatások kezelésére irányuló intézkedések meghozatala	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése 2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás-kiáramlás, Hulladék 3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás) 3.2. Képzés és készségfejlesztés 3.3. Egészségvédelem és biztonság 3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség) 3.5. A magánélet védelme

AZ ÁTVILÁGÍTÁS ALAPVETŐ ELEMEI

A FENNTARTHATÓSÁGI NYILATKOZAT BEKEZDÉSEI

3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

e) ezen erőfeszítések
hatékonyságának nyomon követése és
kommunikáció

2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,
Éghajlatváltozás mérséklése
2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó
erőforrás-kiáramlás, Hulladék
3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti
egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos
foglalkoztatás)
3.2. Képzés és készségfejlesztés
3.3. Egészségvédelem és biztonság
3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek
közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő
bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és
integrációja, Sokszínűség)
3.5. A magánélet védelme
3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

A 4iG Csoport az ESG hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására, kezelésére és nyomon követésére átvilágítási (due diligence) eljárásokat alkalmaz.

Az átvilágítás fő szempontjai és lépései közé tartozik, hogy a Fenntarthatósági Bizottság évente értékeli a vállalat működésére, ellátási láncára és érintettjeire gyakorolt lényeges környezeti és társadalmi hatásait. A Csoport a releváns érintettekkel – munkavállalók, beszállítók, befektetők – való párbeszéd biztosítja az átláthatóságot és a szélesebb körű kockázati szempontok figyelembevételét. Mindemellett a 4iG Csoport figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályokat, nemzetközi szabványokat és iparági legjobb gyakorlatokat.

Rendszeres ESG-adatgyűjtés, valamint az IRO-k (hatások, kockázatok, lehetőségek) elemzése belső és külső forrásokból történik. Az ESG hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az Fenntarthatósági Bizottság megvitatja, és a megfelelő döntésfórumokra, döntésre viszi.

1.6. Érintett kapcsolataink

A 4iG Csoport az informatikai és távközlési szektor egyik meghatározó szereplője a régióban, amely kiterjedt upstream és downstream értéklánccal rendelkezik. Az értéklánc szerkezete biztosítja az ellátási stabilitást, a fenntarthatósági elvek érvényesülését és az üzleti folyamatok hatékonyságát. Jelen fejezetben bemutatjuk az azonosított érintetteket és a velük való együttműködéseinket.

Munkavállalók/Vezetők: Fő tevékenységeiből fakadóan a cégcsoport legfontosabb értéke az ember, illetve az a közösség, amit munkavállalói és partnerei alkotnak, hiszen ők birtokolják azt a tudást, szakmai hozzáértést és tapasztalatot, melyre a 4iG szolgáltatásai épülnek. A HR területén évek óta folyamatosak a fejlesztések, amelyek középpontjában a munkatársak állnak, valamint a munkavállalói élmény és a szolgáltató HR kialakítását célozzák.

A 4iG Csoport munkavállalói számára elégedettségi felméréseket, úgynevezett "Pulse Survey" kérdőíveket küld ki a Csoport központi HR területe. A 4iG Csoport a munkavállalóival elsősorban e-mailes formában, illetve a saját intranet oldalain keresztül folyamatos belső közleményekkel és tájékoztató információkkal kommunikál. Ezzel elősegítve, hogy a munkavállalók első kézből értesüljenek a Csoport legfontosabb üzleti döntéseiről.

A 4iG B2C ügyfeleivel, akárcsak üzleti partnereivel kiépített bizalmi kapcsolat támogatja az igények valós megértését és az ügyfélelégedettség maximalizálását.

Stratégiai partnerek, üzleti partnerek, beszállítók: A 4iG Nyrt. bevezette az ISO 37001:2019 szabvány szerint kialakított Antikorrupciós irányítási rendszert. A tanúsítvány megszerzésével a 4iG a vállalati kultúra fejlesztését, az etikai és üzleti értékek gyakorlati működésbe való átültetését valósította meg. Ennek megfelelően szállítóitól és üzleti partnereitől elvárja, hogy elfogadják az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) részeként az antikorrupciós és tisztességtelen üzleti magatartás tilalmi feltételeit, továbbá megismerjék és elfogadják az Üzleti Partneri Etikai Kódexét. A 4iG Csoport a gazdaság számos területén és globális szinten felépített beszállítói, üzleti partneri körrel rendelkezik. A cégcsoport sikeressége szempontjából kritikus, hogy olyan partnerekkel építsen ki hosszú távú üzleti kapcsolatot, amelyek megbízhatóak, és amelyek maguk is megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak, szemléletükben és tevékenységükben egyre jobban érvényesítik a fenntarthatósági szempontokat. A 4iG Csoport ellátási lánca szoros együttműködéseken alapul, amely a beszállítók és tagvállalatok közötti kapcsolatokra, és a tagvállalati szinten elérhető szinergiák kiaknázására épít.

A magyarországi leányvállalatok beszerzési költségvetésének döntő többségénél belföldi beszállítókkal dolgozik.

Részvényesek, befektetők: A 4iG Csoport vezetése tisztában van alapvető kötelességével, miszerint képviselje és előmozdítsa a részvényesek érdekeit, és elismeri elszámoltathatóságát a társaság teljesítményén és tevékenységén keresztül. A társaság stratégiai céljai megvalósulásának elsődleges bázisa a befektetői bizalom, ezért folyamatos és aktív kapcsolatban áll valamennyi részvényesével rendszeres jelentések és közlemények útján, akik a döntéshozatalban a közgyűlésen vehetnek részt.

A 4iG Csoport számára kiemelten fontos befektetőink átfogó és transzparens tájékoztatása, amely tevékenységünk alapvető részét képezi. Ennek szerves része a fenntarthatóság bemutatása, amely nemcsak vállalatunk stratégiai prioritásai közé tartozik, hanem a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett részvényesként vállalt kötelezettségeinket is tükrözi.

A tájékoztatás széleskörű és sokoldalú csatornákon keresztül valósul meg, amelyek között szerepelnek:

Road show és reverse road show események, amelyek során közvetlenül találkozunk befektetőinkkel és elemzőkkel, hogy megosszuk a legfontosabb eredményeinket és terveinket.
Elemzői és befektetői konferenciák, amelyek lehetőséget biztosítanak számunkra a vállalati stratégia és eredmények bemutatására, miközben értékes visszajelzéseket kapunk a piaci szereplőktől.
Videó- és telefonkonferenciák, amelyek gyors és rugalmas kommunikációt tesznek lehetővé az érintettek számára.
Éves és rendkívüli közgyűlések, amelyek a részvényesekkel való közvetlen párbeszéd platformját biztosítják.
Hivatalos közzétételek a vállalat honlapján és a Budapesti Értéktőzsde weboldalán, amelyek garantálják az információk széles körű elérhetőségét és átláthatóságát.
Sajtóközlemények és nyilvános sajtótájékoztatók, amelyek során a média képviselői közvetlenül értesülhetnek vállalatunk híreiről.
Közösségi média csatornák aktív használata, amelyek modern és interaktív kommunikációs lehetőséget biztosítanak.
Kormányzati szervek és szabályozók: A 4iG Csoport a működése során jóhiszeműen és őszintén, a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban jár el, kizárólag megengedett módszereket alkalmaz. A 4iG Csoport arra törekszik, hogy jó és átlátható kapcsolatot alakítson ki a kormányzati és az EU-s tisztségviselőkkel, illetve más külső érintettekkel, többek között folyamatos kommunikációval az országos és nemzetközi szakmai szervezetek képviselőivel és tagjaival. Ilyen szervezet például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), vagy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz).
Civil szervezetek: Az érintett felek közé tartoznak a helyi, regionális és nemzeti közösségek, valamint speciális csoportok, nem kormányzati szervezetek, vállalatok, iskolák és egyetemek. Aktívan hozzájárulunk azoknak a közösségeknek a gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, digitalizációjának fejlesztéséhez, ahol a 4iG Csoport működik.

Az érdekelt felekkel való együttműködés célja, hogy megértsük igényeiket és elvárásaikat, azonosítsuk a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.

A kettős lényegességi vizsgálat keretein belül a külső érintettek; Ügyfelek, Részvényesek, Befektetők, Stratégiai partnerek, Üzleti partnerek, Beszállítók, Kormányzati szervek, Szabályozók, Civil szervezetek számára készítettünk egy kérdőívet, ahol felsoroltuk a 4iG Csoport előzetesen meghatározásra került lényegesnek minősíthető témáit, ebből jelöltük melyek azok a témák, amik lényegesnek minősíthetőek és elérték vagy meghaladták a küszöbértéket, illetve jelöltük azokat is definícióval, amelyek nem érték el a küszöb értéket, ezért nem nyilvánítható lényeges témának.

A külső érintettek dönthettek arról, hogy elfogadják-e a lényeges témáit a 4iG Csoportnak vagy nem, ez esetben lehetőséget biztosítottunk nekik a véleményük és meglátásaik becsatornázására.

A beérkezett értékelhető válaszokat figyelembe vettük a kiértékelési folyamat során, mint külső érintetti vélemény becsatornázás. A kettős lényegességi elemzés részleteit és eredményeit a következő fejezetben mutatjuk be.

A rövidtávú céljaink között szerepel az érdekelt feleink álláspontjainak még mélyebb figyelembevétele.

1.7. Kettős lényegességi elemzés

A 2024. éves jelentésünkhöz 2024 utolsó negyedévében a CSRD követelményeinek megfelelő kettős

lényegességi elemzést készítettünk annak érdekében, hogy az ESRS által előírt módszertant követve határozzuk meg a lényeges témáinkat, melyekkel kapcsolatos fenntarthatósági teljesítményünkről beszámolunk. A 2024-es üzleti évhez képest nem történt változás a kettős lényegességi elemzés eredményeit illetően 2025 első félévre vonatkozóan.

Az ESRS-ek szerinti fenntarthatósági jelentéstétel az ESRS 1-21 alapján a kettős lényegesség elve alapján történt, így a lényegességi vizsgálat az ESRS szerinti fenntarthatósági beszámolás kiindulópontja. A vizsgálat célja, hogy azonosítani tudjuk a beszámolóban megemlítendő, fenntarthatósághoz kapcsolódó lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. Ezen folyamat központi eleme az érintett érdekelt felekkel való együttműködés. Az érdekelt felek azok, amelyek hatást gyakorolhatnak a 4iG Csoportra, vagy amelyekre a csoportunk hatást gyakorolhat, ezen belül is két fő csoport különböztetünk meg:

1. érintett érdekelt felek: olyan egyének vagy csoportok, amelyek érdekeit pozitívan vagy negatívan – érintik vagy érinthetik a 4iG Csoport tevékenységei, valamint az értéklánca mentén fennálló közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatai; és
1. a fenntarthatósági jelentésünk felhasználói: az általános célú pénzügyi beszámolás elsődleges felhasználói (meglévő és potenciális befektetők, hitelezők, köztük az eszközkezelők, hitelintézetek, biztosítók), valamint a fenntarthatósági nyilatkozatok egyéb felhasználók, köztük a 4iG Csoport üzleti partnerei, szakszervezetek és szociális partnerek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek, kormányok, elemzők és tudományos dolgozók.

A lényeges téma meghatározása során alkalmazott főbb folyamatlépések:

Az ESRS által meghatározott kettős lényegességi módszertant követve először azonosítottuk a 4iG Csoport működése szempontjából releváns témákat, melyek az ún. alkalmazási követelményekben (ESRS 1 AR16) definiálva vannak. Az ESRS-ben található témákat 70 témacsoportba osztottuk, majd az első vizsgálatunk során a 70 témacsoportból 14-et minősítettünk nem relevánsak amiatt, mert a működésünk a kettős lényegességi vizsgálat szempontjából nincs kapcsolatban ezekkel. A fennmaradó 56 téma esetében a 4iG Csoport érintett szakterületeit és szakértőit bevonva meghatároztuk a működésünk során vagy az értékláncunkban keletkező legjellemzőbb hatásokat, lehetőségeket és kockázatokat. Ahol releváns volt, az alább bemutatott módszertan szerint figyelembe vettük, megvizsgáltuk és elemeztük a hatásokból fakadó lehetőségeket és kockázatokat is. Ezeknek a meghatározásakor – illetve a későbbi hatás- és pénzügyi lényegesség elvégzésekor is – figyelembe vettük a vállalatcsoportunk saját műveletei és üzleti kapcsolatai révén keletkező, illetve saját és beszállítóink működésének vizsgálata során a földrajzi elhelyezkedésből és a tevékenységi körökből fakadó specifikus hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket, melyek például egy-egy régió kevésbé átfogó jogi szabályozásából vagy kevéssé fejlett munkabiztonsági érettségből adódhatnak. Ezen kívül a vizsgálatunk során benchmark jelleggel megvizsgáltunk a 2023-as üzleti évre elkészített, a jelentéstevők által ESRS alapúnak ítélt jelentéseket a folyamat lépéseire vonatkozóan, illetve konzultáltunk az értékelések szempontjából releváns csoportszintű szakterületekkel. A kettős lényegességi elemzés során ugyancsak alkalmaztuk az átvilágítási eljárást, mely az - 1.6. A fenntarthatóság szervezeti irányítása részben – leírásra került. A hatások, kockázatok és lehetőségek meghatározásához és értékeléséhez kapcsolódó adatokat és információkat publikusan elérhető adatbázisokból és a belső beszerzési nyilvántartásunkból vettünk.

Az így meghatározott 48 negatív hatást, 34 pozitív hatást, 56 kockázatot és 56 lehetőséget ugyancsak szakértőinket bevonva értékeltük az alábbi szempontrendszer használatával. A kockázatok és lehetőségek meghatározásakor megvizsgáltuk a 4iG Csoport függőségeiből és hatásaiból eredő kapcsolatokat, és ahol releváns volt, ott ezeket is rögzítettük és értékeltük a lent bemutatott módszertant követve.

Hatásértékelés vizsgálati szempontok:
- o Környezeti-társadalmi hatás mértéke (1, minimális, elenyésző 5, nagyon magas);
- o Környezeti-társadalmi hatás hatóköre (1, korlátozott 5, globális, teljes);
- o Környezeti-társadalmi hatás valószínűsége (1, nem valószínű, szinte soha [<10%] 5, garantált, szinte biztos [71%<]);
- o Amennyiben negatív hatásokat értékeltünk, úgy figyelembe vettük a hatás visszaállíthatóságát is (1, könnyen orvosolható – 5, visszafordíthatatlan);
- o Ezen kívül vizsgáltuk a következő tényezőket is, amelyek nem befolyásolták a hatások értékelési pontszámát: hatás keletkezési helye (upstream, működés vagy downstream értéklánc); hatás időhorizontja (rövid, közép vagy hosszútáv); a hatás tényleges vagy potenciális jellege).
A pénzügyi lényegesség értékelése során vizsgálati szempontjaink voltak⁶ :
- o Kockázat vagy lehetőség előfordulási valószínűsége (1, nagyon alacsony, szinte soha – 5, szinte biztos);
- o Pénzügyi hatás nagyságrendje (1, nagyon alacsony 5, nagyon magas);
- o Ezen kívül vizsgáltuk a következő tényezőket is, amelyek nem befolyásolták a hatások értékelési pontszámát: hatás keletkezési helye (upstream, működés vagy downstream értéklánc); hatás időhorizontja (rövid, közép vagy hosszútáv); a pénzügyi hatás típusa (cash-flow vagy tőke).

A fenti szempontok szerinti értékelést szakértői becslés módszerével végeztük el, figyelembe véve az értékelési szempontok kapcsán rendelkezésünkre álló belső információkat. Egyéb bemeneti adatforrás, különleges feltételezéseket nem használtunk fel a lényegességi vizsgálatunk elvégzésénél. Az értékelést követően az információlényegességi eljárásunk során meghatároztuk, hogy az összesített étékelési pontszámok esetében hány ponttól számít lényegesnek egy hatás, kockázat vagy lehetőség. Ezt a küszöbértéket a hatáslényegesség és pénzügyi lényegesség esetében is 2,2 pontnak definiáltuk a

⁶ A lehetőségek azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló eljárás jelenleg nem épül be a vállalkozás általános irányítási folyamatába.

maximum elérhető 5 pontból annak érdekében, hogy ne hanyagoljunk el a működésünk szempontjából fontos témát. A vezetői döntés a 2,2 pontos lényegességi küszöbről a témák elemzési eredményei és a menedzsment 4iG Csoportról alkotott képe alapján került meghatározásra.

A lényegességi elemzésünk validálása során a külső érintettek (ügyfelek, részvényesek, befektetők, stratégiai partnerek, üzleti partnerek, beszállítók, kormányzati szervek, szabályozók, civil szervezetek) számára készítettünk egy kérdőívet, ahol bemutattuk a lényegesnek és a nem lényegesnek minősített témáinkat. A kérdőív kitöltése során a külső érintettek dönthettek róla, hogy elfogadják-e a 4iG Csoport lényeges témáit. A beérkezett értékelhető válaszokat figyelembe vettük a kiértékelési folyamat során, mint külső érintetti vélemény becsatornázást.

A lényeges téma lista külső érintettekkel történt validációját követően a releváns szakterületekkel egy végső belső validációt is tartottunk, majd ezt követően a végső listát első körben a 4iG Csoport Fenntarthatósági Bizottsága hagyta jóvá, melynek az elnöke a 4iG Csoport Operatív általános és transzformációs vezérigazgató-helyettese. Az Fenntarthatósági Bizottsági jóváhagyást követően az Igazgatóság is hivatalosan jóváhagyta a 4iG Csoport kettős lényegességi elemzését. Ez a folyamat megegyezik a 4iG Csoport általános jóváhagyási folyamataival. A kettős lényegességi elemzés során azonosított kockázatok és lehetőségek jelenleg még nem épültek be a sztenderd kockázatérékelési folyamatainkba, ezek összefüggésének vizsgálatára később fog sor kerülni. Ennek megfelelően a fenntarthatósági típusú kockázatok nem kerültek összehasonlításra vagy rangsorolásra más típusú kockázatokkal.

Az értékelési pontrendszerünket követve, az alábbi ábrán mutatjuk be a lényegesnek minősített témáink hatás- és pénzügyi lényegességi besorolását. Összesen 10 témát soroltunk lényegesnek kizárólag hatás, 2 témát kizárólag pénzügyi, míg 4 témát mind hatás-, mind pénzügyi lényegesség alapján.

A kettős lényegességi elemzés eredményei átfogó képet nyújtanak a szervezet működésének környezeti- társadalmi hatásairól, valamint az ezekhez kapcsolódó pénzügyi kockázatokról és lehetőségekről.

Témakör		Hatások, kockázatok és lehetőségek	Értéklánc	Időhorizont	Fejezet
	(-)	A 4iG Csoport infrastrukturális fejlesztései a szélsőséges időjárás és hőmérséklet-emelkedés hatásainak mérséklésére irányulnak (pl. új technológiák, megerősített adótornyok, új energiaellátó rendszerek). Ezek növelhetik az energia- és erőforrásigényt, fokozva a saját ÜHG-kibocsátást, ami kedvezőtlen hatással lehet az értékláncra és a környezetre. (tényleges hatás)	Saját működés Downstream	Közép távú	2.2.
	(+)	Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás az energiahatékony technológiáknak köszönhetően, ezáltal a globális felmelegedés mérséklése, a lokális és globális hatások csökkentése. (tényleges hatás)	Upstream Saját működés Downstream	Közép távú	2.2.
E1 Éghajlatváltozás	(-)	A szervezet a szükségesnél több energiát használ fel, és több üvegházhatású gázt bocsát ki, ezáltal hozzájárul a klímaváltozáshoz, mely extrémebb időjárási hatásaival negatív következményeket jelenthet az ország és ügyfeleink számára egyaránt. (tényleges hatás)	Upstream	Hosszú távú	2.2.
	(+)	Energiahatékony működés, csökkenő függés a vásárolt energiától. Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenése, mely pozitív hatással lehet a leendő befektetőkre, mivel egyre nagyobb az érdeklődés és az elvárás a befeketetési döntések során a témában, illetve pozitív hatással lehet az ügyfelekre, akik előtérbe helyezik a termék és szolgáltatás igénybevétele előtt a 4iG Csoport fenntarthatósági törekvéseit. (tényleges hatás)	Upstream	Közép távú	2.2.
	(✓)	Zöld finanszírozási lehetőségek, ESG szempontokat szem előtt tartó befektetők és ügyfelek megnyerése.	Saját működés Downstream	Rövid távú	2.2.
E5 Körforgásos	(-)	A 4iG Csoport nagy mennyiségű elektronikai eszközt forgalmaz és használ infrastruktúra-építéshez és szolgáltatásaihoz. Az elavult, cserélt vagy hibás eszközök nem megfelelő ártalmatlanítása e-hulladékot eredményezhet, amely veszélyt jelenthet a környezetre és a helyi közösségekre. (potenciális hatás)	Upstream Downstream	Közép távú	2.3.
gazdaság	(-)	A 4iG Csoport által kezelt eszközök, mint a mobiltelefonok és hálózati berendezések, veszélyes anyagokat tartalmazhatnak, melyek nem megfelelő hulladék kezelése szennyezhetik a talajt, vizet és levegőt, negatívan érintve a helyi közösségeket és a hulladékfeldolgozó munkavállalók egészségét. (potenciális hatás)	Saját működés Downstream	Közép távú	2.3.
	(+)	A munkatársak elégedettsége, elkötelezettségük és produktivitásuk növekedése a megfelelő munkakörülmények és foglalkoztatási gyakorlatok által. (tényleges hatás)	Downstream	Rövid távú	3.1.
S1 Saját	(+)	Munkahelyi balesetek megelőzése, munkavállalói megbetegedések minimalizálása (pl.: megfelelő védőeszközök biztosítása) (tényleges hatás)	Downstream	Rövid távú	3.3.
munkavállalók	(-)	A tehetséges munkavállalók körében emelkedett fluktuáció, a munkavállalók bevonzásának nehézsége a munkavállalók fenntarthatóság iránti érdektelenségének kialakulása. (potenciális hatás)	Saját működés	(-) Hosszú távú	3.2.
	(+)	A tehetséges munkavállalók elköteleződésének növekedése, a toborzási folyamat könnyebbé válása. A munkavállalók kapcsolódó ismereteinek és elköteleződésének növekedése. (tényleges hatás)	Downstream	(+) Rövid távú

Témakör		Hatások, kockázatok és lehetőségek	Értéklánc	Időhorizont	Fejezet
	(-)	Az esélyegyenlőség és befogadás hiánya elégedetlenséget okozhat és megnehezítheti az új munkaerő bevonzását, egyes tehetséges munkavállalók szakmai érvényesülését. (potenciális hatás)	Downstream	Hosszú távú	3.4.
	(✓)	A személyes adatok tekintetében lehetőségként jelentkezik a munkavállalók és a munkáltató közötti bizalom erősítése, mivel a transzparens együttműködés erősíti a felek közötti kapcsolatot és együttműködést.	Downstream	Rövid távú	3.5.
	(!)	Bírságok és szankciók, melyek az adatok helytelen kezeléséből, és az azokkal való visszaélésből fakadhatnak. Csökkenő befektetői és ügyfél bizalom miatti bevétel és befektetés kiesésének kockázata.	Saját működés Downstream	(!) Közép távú	3.5.
S4 Fogyasztók és	(✓)	Az adatforgalom megbízható felügyelete, a személyes adatok kezelésének jogszerűsége, a magas kiberbiztonság és az adatszivárgás elkerülése a 4iG Csoport pozitív megítélése által, nagyobb piaci szerepet biztosít.		( ✓ ) Rövid távú
végfelhasználók	(-)	Piaci lehetőségek elvesztéséhez vezethet, ha a 4iG Csoport nem biztosít megfelelő termékeket, szolgáltatásokat, foglalkoztatási és befogadási lehetőségeket a hátrányos helyzetű csoportok számára (beleértve az idősebbeket és a fogyatékkal élőket is). (potenciális hatás)	Downstream	Hosszú távú	3.6.
	(-)	A Csoport a jogszabályi és etikai szabályok áthágásával káros hatást gyakorol, kevésbé lesz vonzó munkahely a munkavállalók és befektetők számára. (tényleges hatás)	Saját	Közép távú	4.1.
	(✓)	Versenyképesség megtartása/növelése megfelelő politikák és gyakorlatok alkalmazása által, kisebb alkalmazkodási költséghez vezethet.	működés Downstream
	(+)	Visszaélést bejelentő (whistle-blower) szabályzat működtetése az etikus magatartás és átláthatóság ösztönzése pozitív hatással lehet a munkavállalóinkra. (tényleges hatás)	Saját működés Downstream	Rövid távú	4.2.
	(✓)	A visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása erősíti a 4iG Csoport belső átláthatóságát és biztonságát a megfelelő kommunikáció a vállalat és a munkavállalók között, illetve a szabályzatok, politikák gyakorlásával.
G1 Üzleti magatartás	(-)	A korrupció és megvesztegetés jelentősen csökkenti a Csoportba vetett ellátási láncban szereplő üzleti partneri és a befektetők bizalmat, valamint csökkenti a transzparens működést. (tényleges hatás)	Upstream Saját működés Downstream	(-) Hosszú távú	4.3.
	(+)	A korrupció és vesztegetés megelőzésére és észlelésére bevezetett intézkedések, beleértve a képzéseket, erősítik a 4iG Csoport etikai normáit és átláthatóságát, növelve a partnerek és felhasználók bizalmát. (tényleges hatás)		(+) Rövid távú
	(✓)	A korrupcióellenes intézkedések védik a 4iG Csoport hírnevét és szolgáltatásaink megbízhatóságát, erősítik üzleti kapcsolatainkat, és hosszú távú versenyelőnyt biztosíthatnak.		✓ ( ) Hosszú távú
	(-)	A 4iG Csoport esetleges etikátlan politikai szerepvállalása, korrupciós vádakhoz vezethet, amely negatív hatással lehet a Csoport érintettjeinek megítélésére. (potenciális hatás)	Upstream Saját működés Downstream	(-) Hosszú távú	4.4.
	(+)	A transzparens működés fenntartása elősegíti a 4iG Csoportba vetett bizalom megőrzését, valamint korrupciós kockázatok elkerülését. (tényleges hatás)		(+) Közép távú

Jelmagyarázat: Pozitív hatás (+), Negatív hatás (-), Kockázat (!), Lehetőség (✓) Az értékelésünk alapját képező hatások, lehetőségek és kockázatok részletes bemutatását, ezek hatását működésünkre és stratégiánkra az egyes, lényeges témákhoz kapcsolódó fejezetrészekben mutatjuk be.

Vállalatcsoportunk ESG stratégiája – melyről bővebb információ az 1.3. fejezetben található – 2024 ben került elfogadásra az Fenntarthatósági Bizottság által, majd a Csoport Menedzsment Bizottság által. A stratégia foglalkozik a most lényeges témaként azonosított hatások többségével, ugyanakkor jelenleg még nem készült el a stratégiánk rezilienciavizsgálata, mely a stratégia lényeges témavizsgálat során definiált kockázatokkal szembeni ellenállóképességét vizsgálja mélyebben.

Értékelésünk szerint a pénzügyi kockázatok között nem szerepel olyan, amely a következő éves beszámolási időszakban lényeges kiigazítást tenne szükségessé a kapcsolódó pénzügyi kimutatásokban szereplő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékében.

Az ESRS által meghatározott közzétételi követelmények esetében minden, a lényeges témáinkhoz kapcsolódó, vállalatunk és riportálási gyakorlatunk szempontjából releváns kötelező közzétételt bemutatunk jelentésünkben. Az egyes mutatók jelentésen belüli pontos helyét a jelentésünk végén található ESRS tárgymutató fejezet mutatja be részletesen. A könnyebb azonosíthatóság érdekében a közzétételek kódjait az egyes fejezetek elején kapcsos zárójelben közöljük.

Annak érdekében, hogy a lényeges témáink mentén szervezetspecifikus információkat is szolgáltassunk a 4iG Csoport működéséről, a GRI indikátordefinícióit követve is közlünk adatokat, ezeket ugyancsak a tárgymutató tartalmazza. A szervezetspecifikus indikátorokat az alábbi témacsoportok kapcsán alkalmazzuk azért, hogy ágazatspecifikus uniós standardok hiányában további fenntarthatósági jelentéstételi és ágazatspecifikus standardokon keresztül mutassuk be a 4iG Csoport teljesítményét. Az érintett témák:

Saját munkavállalóink munkaideje Az ügyfeleink adatainak védelme Ügyfeleink és potenciális ügyfeleink hozzáférése termékeinkhez és szolgáltatásinkhoz Visszaélést bejelentő személyek védelem

Kettős lényegességi vizsgálatunk eredménye alapján három olyan témacsoport azonosítottunk (szennyezések, vízi erőforrások és biológiai sokféleség), melyek nem kaptak lényeges besorolást, ugyanakkor az ESRS közzétételi követelményei alapján kötelező közzétételeket tartalmaznak.

A szennyezéssel kapcsolatos hatások, lehetőségek és kockázatok azonosítása és értékelése kapcsán a 4iG Csoport a rendelkezésére álló információk elemzésén alapuló módszerrel átvilágította a saját operációját és telephelyeit, melynek keretében áttekintette az alkalmazott technológiáit és a veszélyes, potenciálisan szennyező forrásként azonosítható felhasznált anyagokat. Figyelembe véve az átvilágítás eredményét, a historikus szennyeződések csekély mértékét és azt, hogy a 4iG Csoport nem végez gyártási, termelési tevékenységet, a kapcsolódó kockázatok, lehetőségek és hatások alacsony értékeket kaptak az elemzésünk során. A vízi erőforrásokkal kapcsolatos hatások, lehetőségek és kockázatok azonosítása során megvizsgáltuk a 4iG Csoport tevékenységeit az alkalmazott technológiák, eljárások és telephelyeink elhelyezkedése szempontjából. Elemzésünk arra jutott, hogy a Csoport nem használ vízintenzív technológiákat, illetve nincs kapcsolatban tengeri erőforrásokkal, nem használja azokat. A biológiai sokféleséggel és ökoszisztémákkal kapcsolatos hatás, kockázat és lehetőség azonosítás során kérdőíves felmérést és térképes elemzést használva megvizsgáltuk, hogy telephelyeink érintenek-e vagy közel helyezkednek-e el nemzeti parkokhoz, vagy Natura2000-es természetvédelmi területekhez. Tekintettel arra, hogy a 4iG Csoportnak mindössze 5 telephelye érint ilyen területeket földhasználati jog kapcsán, a biológiai sokféleségtől, az ökoszisztémáktól és azok szolgáltatásaitól való függőséget, átállási és fizikai kockázatokat vagy lehetőségeket, rendszerszintű kockázatokat nem azonosítottunk. Rendelkezésünkre álló információk alapján a 4iG Csoport telephelyei nem érintenek biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket, a fent említett, ilyen területeken meglévő földhasználati jogunk kapcsán nem üzemeltetünk olyan technológiát vagy berendezéseket, melyek természetes élőhelyek és fajok élőhelyeinek károsodásához, vagy olyan fajok megzavarásához vezetnének, amelyek számára védett területet jelöltek ki. A 4iG Csoport a vonatkozó EU-s jogszabályokat betartva kivitelezési, létesítési munkálatai során a jogszabályokat betartva vizsgálja, hogy szükséges-e környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat lefolytatnia, ezen eljárásokat az előírások alapján elvégzi. 2025 első félévbe nem kaptunk vagy rendelkeztünk olyan kötelezéssel, mely környezet- vagy természetvédelmi mérséklési intézkedéseket írt volna elő számunkra. A fent bemutatott átvilágítási eljárások elvégzése során belső érintettjeinkkel konzultáltunk, külső érintettjeinkkel nem folytattunk a témában specifikus konzultációt.

A kettős lényegességi vizsgálatunk során azonosított hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel a 2024-es évben a vizsgálat anyagának megismerésekor foglalkozott a 4iG Csoport Igazgatósága. A vizsgálat egésze, így az azonosított hatások, lehetőségek és kockázatok is bemutatásra és elfogadásra kerültek általuk. A vizsgálat lefolytatása az Fenntarthatósági Bizottság feladata volt, így a bizottság munkáján keresztül - melynek vezetője maga is igazgatósági tag – is megismerhette a legfőbb döntéshozó szervünk a feltárt listát.

1.8. Kockázatkezelés

A 4iG Csoport olyan munkakörnyezet és vállalati kultúra kialakításán dolgozik, amely alkalmas a kockázatok bekövetkezésének veszélyét felismerni és elhárítani, valamint a bekövetkezett károk rendezését biztosítani. Ennek a szellemiségében kezeltük a fenntarthatósági jelentésünk kidolgozásával kapcsolatos kockázatokat is. 2025 első félévében ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek számára történő időszakos beszámolás nem történt, ennek módszertani kialakítása rövidtávú cél. A teljes vállalatcsoportra érvényes sztenderdizált és dokumentált kockázatkezelési rendszer még kialakítás alatt van, ugyanakkor több módszert már most is alkalmaztunk annak érdekében, hogy a jelentett információk és adatok teljeskörűsége és pontossága minél megbízhatóbb legyen. A 2025 első félévi fenntarthatósági jelentés készítésére való felkészülést megelőzte egy adatgyűjtési útmutató összeállítása, az indikátorok szakterületekkel való egyeztetése, annak érdekében, hogy az indikátorok a teljes Csoportban egységesen kerüljenek értelmezésre. A jelentésben megjelenő adatok keresztellenőrzése, a jelentés egyes részeinek jóváhagyása a 4iG Csoport szakterületi vezetőinek felelőssége volt. A 2025 első féléves fenntarthatósági jelentés összeállítása során a kockázatkezelésünk az alábbi tényezőkre fókuszált:

Jelentett adatok teljeskörűsége
Jelentett adatok, információk pontossága
Jelentett adatok, információk ellenőrizhetősége

Mindhárom tényező esetében kontrollként a négy szem elvét alkalmaztuk, azaz minden adat legalább két, független szakértő által ellenőrzésre került. Annak érdekében, hogy egyértelműsítsük a jelentés kiterjedését, adatkérelmeinket az érintett leányvállalatok pontos megjelölésével küldtük ki adatszolgáltató szakterületeink felé, a hiányos információk közlésének kockázatát kerülendő. Az adatok pontossága kapcsán információkat kértünk be az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy az információ visszaellenőrizhető bizonyítékokon, számításokon vagy becsléseken alapul-e. A számítások esetén a négy szem elve a megfelelő számítási metódus alkalmazásának ellenőrzését, a becslések esetében pedig a becslés ismert vagy feltételezett pontatlanságának vizsgálatát jelentette.

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

Ahol ellenőrizhető, belső rendszereinkből riportált adatokat közlünk, ott adatszolgáltatóink az adat újraelőállítással történő ellenőrzését is elvégezték, illetve összevetették az adatokat más célból készült riportok eredményeivel is keresztellenőrzés céljából. Ha olyan információ jutott tudomásunkra, ami az adat megbízhatóságát vagy teljeskörűségét érinti, az adott adatközlésnél külön felhívjuk rá a figyelmet. A fenntarthatósági kockázatmenedzsmentünk kapcsán külön kockázatpriorizálási módszereket nem alkalmaztunk, jelentős, a jelentett adatok pontosságát vagy megbízhatóságát befolyásoló kockázat nem jutott tudomásunkra, így ilyen kockázatokat nem közöltünk a vállalatvezetői testületekkel sem. Módszertanából adódóan a legnagyobb pontatlansággal - mivel feltételezéseken és becsléseken alapul – a Scope 3 ÜHG kibocsátási számításunk terhelt.

2. Környezeti információk

Meggyőződésünk, hogy amit a környezetvédelem és az energiahatékonyság terén teszünk, biztosítéka cégünk működésének, versenyképességének és folyamatos fenntartható fejlődésének. Ennek a törekvésnek a jegyében a 4iG Informatikai Zrt. elkötelezte magát az ISO 14001 környezetirányítási és az ISO 50001 energiagazdálkodási szabvány szerinti irányítási rendszerek bevezetése és működtetése mellett. A szabványok 2024-ben a 4iG Informatikai Zrt. mellett az 4iG Távközlési Holding Zrt.-re, a One Magyarország Zrt.-re, az ACE Network Zrt.-re és két külföldi leányvállalatunkra, a ONE Albániára és a ONE Crna Gora-ra voltak bevezetve. 2025-ben tervezzük, hogy további leányvállalatainkra is kiterjesztjük irányítási rendszereinket.

Ahogyan a 4iG Nyrt. integrált környezetirányítási és energiagazdálkodási rendszerének politikájában7 is olvasható, elhivatottak vagyunk abban, hogy szolgáltatásaink terén a fenntartható fejlődés elkötelezettségével összhangban csökkentsük a tevékenységünkhöz szükséges energiafelhasználást és ezzel együtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Víziónk, hogy megteremtjük az egyensúlyt az üzleti céljaink elérése, a környezet megóvása és a hatékony energiafelhasználás között. A 4iG által folytatott tevékenység minőségének, színvonalának javítása és a környezetterhelés csökkentése érdekében a 4iG munkatársainak energia- és környezettudatosságát folyamatosan fejlesztjük.

A 4iG Csoport jelenleg nem rendelkezik az ebben a fejezetben felsorolt lényeges témák tekintetében (Energia, Klímaváltozás mérséklése, Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, Erőforráskiáramlás, Hulladékok) a teljes cégcsoportra kiterjedő egységes vállalati politikával, intézkedésekkel, célokkal. Ennek oka, hogy a 2024-es évben vállalati felvásárlásokat követő vállalati integrációra helyeztük a működési fókuszunkat, egységes politika az integrációs folyamat lezárása után kerül pontosításra és bevezetésre.

2.1. EU Taxonómia8

1. Rendelet

Az Európai Bizottság által elfogadott EU Taxonómia rendelet (2020/852/EU) hivatott kialakítani a fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét. Célja annak meghatározása, hogy az egyes gazdasági tevékenységek milyen feltételek teljesítése esetén minősülnek fenntarthatónak. A szabályozás közös értelmezési keretrendszert biztosít az EU területén, visszaszorítva a "zöld" vagy "fenntartható" megnevezések megalapozatlan használatát. A szabályozás emellett beszámolási kötelezettséget támaszt a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok bizonyos körével szemben arról, hogy a tevékenységük milyen arányban feleltethető meg a szabályozás fenntarthatósági kritériumainak.

A jelentéstételi kötelezettség elvárásait a Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete részletezi. A szabályozás hatálya alá tartozó vállalatoknak két szempont –taxonómiához igazodó és taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek – szerint kell három-három kulcsfontosságú teljesítménymutatót, a vállalat beruházásait jelző CAPEX, a karbantartási költségeket megjelenítő OPEX és a forgalom adatokat bemutatnia (bár a 'forgalom' kifejezést használja a taxonómia, a Csoport a számviteli politikájában és az EU Taxonómia jelentésében az 'árbevétel' kifejezést használja). A mutatók pontos értelmezését az EU 2021/2178 felhatalmazáson alapúló rendelete részletezi.

⁷ https://www.4ig.hu/sw/static/file/4iG\_Nyrt-Kornyezet-es-energiairanyitasi-politika-2021-08-24.pdf

⁸ EU Taxonómia

Egy tevékenységet akkor sorol a Taxonómia rendelet igazítható kategóriába, ha az támogatja az EU hat környezetvédelmi célkitűzésének egyikét:

1. Az éghajlatváltozás mérséklését
1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást
1. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét
1. A körforgásos gazdaságra való átállást
1. A szennyezés megelőzését és csökkentését
1. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét és helyreállítását

Egy tevékenység támogató jellegének meghatározását a Taxonómia rendelet ún. felhatalmazáson alapuló jogi aktusai segítik, amelyek felsorolják azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyeket igazíthatónak lehet tekinteni. Ezek a jogszabályok részletes előírásokat tartalmaznak arról, hogy a tevékenység végzésének milyen kritériumnak kell megfelelnie ahhoz, hogy az igazodó kategóriába sorolható legyen. Ennek egyik feltétele többek között az is, hogy a tevékenység végzése ne veszélyeztesse jelentősen a hat EU-s célkitűzés egyikének megvalósulását (ún. - DNSH kritériumok), továbbá, hogy a meghatározott minimális biztosítékok is érvényesüljenek az emberi jogok betartása és a felelős üzleti magatartás biztosítása érdekében.

2. Azonosított gazdasági tevékenységek

A 4iG Csoport a Taxonómia mutatószámok meghatározása során először a vállalatcsoport leányvállalatai által végzett tevékenységeket azonosította, és ezeket feleltette meg a Taxonómia rendeletben felsorolt gazdasági tevékenységek listájával. Az előzetes felmérések során a leányvállalatok által végzett tevékenységek NACE kódjait használtuk. Azokat a tevékenységeket, amelyek nem párosíthatóak a Taxonómia rendeletben található gazdasági tevékenységekkel, a nem igazítható kategóriába soroltuk. Azon tevékenységeink esetében, amelyek igazítható besorolást kaptak, megvizsgáltuk az igazodás bizonyításához szükséges technikai kritériumokat, DNSH-elveket és a minimális biztosíték elvárásokat is.

A fenti vizsgálatok eredményeként az alábbi igazítható tevékenységeket azonosítottuk:

CCA 8.2 - Információ-technológiai szolgáltatás

Ezen a tevékenységen a Csoport IT szakértői, mérnöki tevékenységéhez kapcsolódó árbevétel, tőke- és működési kiadásai szerepelnek.

Az árbevétel magában foglalja a platformfüggetlen, egyedi szoftvertervezést és – fejlesztést, a teljes körű nagyvállalati IT megoldások tervezését, tesztelését, IT üzemeltetését és támogatását, ERP (komplex vállalatirányítási) rendszerek üzemeltetését, banki adatszolgálat teljes körű támogatása, dokumentum- és ügykezelő rendszerek fejlesztését és üzemeltetését.

A tőkekiadások között szerepelnek a fejlesztéshez szükséges eszközigények, valamint a 4iG Nyrt. esetében a gondosóra fejlesztések és az IoT modulok fejlesztésének aktivált költségei, továbbá egyéb szoftverfejlesztéssel kapcsolatos eszközök is.

CCA 8.3 - Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

A tevékenység keretében a 4iG Távközlési Holding Zrt., az AH Média Kereskedelmi Zrt., az AH Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.; One Magyarország Zrt., valamint a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. műsorszórási tevékenységhez kapcsolódó árbevételei, tőke- és működési kiadásai találhatók.

Az árbevétel között az országos földfelszíni televízió- ("DVB-T szolgáltatások"), és rádióműsor szétosztási, valamint műsorszórási szolgáltatásokból származó árbevétel került bemutatásra. A rádióés televízióműsor-terjesztéssel kapcsolatos szolgáltatások lényege, hogy a rádió- és televíziós jeleket a rádió- és televízióműsor-szolgáltatók stúdióitól a Társaság eljuttatja a hallgatók és nézők számára, valamint a rádió- és televízióműsor-szolgáltatók által készített műsorokat földfelszíni, illetve műholdas műsorszóró rendszereken keresztül terjeszti. Ezen kívül digitális műholdas feladó szolgáltatást is nyújt, amellyel kapcsolat hozható létre tévéstúdiók, valamint mobil berendezések, körzeti stúdiók és nemzetközi programforrások között.

A működési kiadások között találhatók a műsorszórással kapcsolatos javítási és karbantartási költségek. A tőkekiadásokban szerepelnek a műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékes hálózat kiépítésének és korszerűsítésének tárgyévi költségei. Ezen kívül itt található az aktivált műsorszolgáltatási díj is, amely a média szolgáltatóknak (például TV2, HBO) történő fix, nézőszámtól független kifizetéseket foglalja magában.

CCA 13.3 - Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás

A tevékenység keretében a médiatartalmak műsorgyártásával kapcsolatos árbevétel, tőke- és működési kiadások találhatók, amelyeket a 4iG Távközlési Holding Zrt. és az AH Média Kereskedelmi Zrt. nyújtanak.

Az árbevétel magában foglalja a műsorgyártási szolgáltatások során külső partnereknek (például MTVA, AMC kábelcsatorna, hazai sportszövetségek) nyújtott élő közvetítésekből, műsorok rögzítéséből és műsorjel továbbításából származó bevételeket. Elsősorban sportesemények, kulturális rendezvények, koncertek, valamint TV stúdiós produkciók és szórakoztató műsorok gyártásával foglalkozik, mind belföldön, mind külföldön.

A hazai piacon egyedülálló kapacitással rendelkező, a legmodernebb technológiával (akár 24 kamerával) felszerelt HD és 2024-től UHD (4K) ready OB produkciós járművek segítségével vállalja televíziós és internetes közvetítések, valamint műsorok gyártását. Ennek következtében a működésiés tőkekiadások között a műsorgyártáshoz használt eszközökkel kapcsolatos költségek szerepelnek.

CCM 8.1 - Adatfeldolgozási szolgáltatás

Ennél a tevékenységnél a 4iG Távközlési Holding Zrt. és az AH Média Kereskedelmi Zrt. által nyújtott GDPR adattörlő szolgáltatásokhoz, valamint az Invitech ICT Services Kft. és az Invitech ICT Infrastructure Kft. felhő alapú szolgáltatásaihoz és adatközpontjaihoz kapcsolódó árbevétel, tőke- és működési kiadások kerültek figyelembevételre.

év végén megkötésre kerültek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére végzett új, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos szolgáltatási szerződések (GDPR törlő szolgáltatás). E tevékenység keretében a társaságok által nyújtott GDPR adattörlő szolgáltatásból származó árbevétel nettó módon kerül elszámolásra.

Az Invitech ICT Services Kft. és az Invitech ICT Infrastructure Kft. ("Invitech") felhő alapú szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a felhasználók számára hozzáférhetők, lehetővé téve azt, hogy rugalmasan és biztonságosan tárolják, kezeljék és hozzáférjenek adataikhoz bárhonnan, bármikor. Továbbá, az Invitech adatközponti kompetenciája hat, földrajzilag elkülönülő telephelyre terjed ki, amelyek Budapesten és Dél-Alföldön találhatók. Ezek a létesítmények elsősorban a kereskedelmi célú, jelenlegi és jövőbeni üzleti, intézményi ügyfelek igényeit szolgálják ki. Az Invitech adatközpontjai az Uptime Institute által meghatározott nemzetközi ajánlások alapján épültek, amelyek a technológiai részletekre, a kapacitásokra, a redundancia szintekre és a karbantarthatóságra vonatkoznak. E különleges létesítmények legfontosabb jellemzője a nagy kapacitás és a többszörösen tartalékolt, kiemelkedően magas átviteli képességű távközlési összeköttetés.

A működési kiadások az adatközpontok karbantartásának és javításának költségeit foglalják magukban, míg a tőkekiadások a hálózatépítéshez szükséges eszközök és szerverek beszerzését, valamint az adatközpontokba vásárolt IT berendezéseket tartalmazzák.

CEY 5.2 - Tartalék alkatrészek értékesítése

Ezen a tevékenységen a pótalkatrész-kereskedelemből származó bevétel jelenik meg, amely a 4iG Nyrt.-ben külön üzletágként működik, ahol garanciális és nem garanciális javításokat kínál, és ehhez kapcsolódóan pótalkatrészeket értékesít.

CEY 5.5 – Termék, mint szolgáltatás és egyéb, körkörös használat irányuló és eredményorientált szolgáltatási modellek

A One Magyarország Zrt., a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., valamint a ONE Albania sh.a. entitások esetében tőkekiadásként kerülnek megjelenítésre a CPE eszközök, többek között a set-top boxok (például a Vodafone Mediaboxot, amely a Vodafone TV szolgáltatást biztosítja az előfizetőknek) modemek és routerek aktivált értékét. Ezek az eszközök a társaságok tulajdonában vannak, és a TVszolgáltatásnyújtás során bérbeadásra kerülnek az ügyfeleknek.

Mivel a CPE eszközökből származó bevétel az IFRS 15 szerint nem minősül különálló teljesítési kötelemnek (tekintettel arra, hogy a szolgáltató a set-top boxokat az ügyfél szolgáltatásra való csatlakoztatására használja), ezért a CPE eszközök bérbeadásához nem rendelünk külön árbevételt, amelyet e tevékenység keretében megjeleníthetnénk.

Vizsgálatunk során igazodó tevékenységet nem azonosítottunk, tekintettel arra, hogy az igazodás több alapfeltételére (pl. a tevékenység klímaváltozásnak történő ellenállóságára) vonatkozóan nem készített még 2025-ben vizsgálatot a 4iG Csoport. Ezen, az igazodás bizonyításához szükséges vizsgálatokat 2025 második félév folyamán tervezi elkészíteni.

Az igazíthatóként azonosított gazdasági tevékenységek igazodási kritériumainak ellenőrzését a Csoportszintű ESG csapat végezte a leányvállalati környezeti szakértők bevonásával. Első lépésben az egyes tevékenységekhez kapcsolódó, különböző környezeti célokra fókuszáló technikai vizsgálati kritériumok értelmezése valósult meg, amelynek eredményeként minden tevékenységhez egy-egy vizsgálati kérdőív készült. Ezek a kérdőívek tartalmazták a lényeges hozzájárulási kritériumokat, illetve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést. A kérdőív kérdéseit a Csoportszintű ESG szakterület az érintett leányvállalati környezeti szakértőkkel együttműködve válaszolta meg. A minimális biztosítékokra vonatkozó elvárások a Csoportszintű Compliance terület bevonásával kerültek értelmezésre és megválaszolásra.

3. Számviteli politikák

Általános elvek

A kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) a környezeti szempontból fenntartható- vagy a taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható gazdasági tevékenységekhez rendelt összeget mutatják a Csoport összes árbevételének, tőkekiadásának (CAPEX) vagy működési kiadásának (OPEX) százalékos arányában. A Csoport minden KPI esetén meghatározta a számlálót és a nevezőt. A KPI-k célja, hogy bemutassák, milyen mértékben kapcsolódik a Csoport árbevétele, tőkekiadása és működési kiadása egy pénzügyi év során a fenntartható gazdasági tevékenységekhez. A KPI-k nevezőjébe csak a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban feltüntetett leányvállalatok árbevételei, tőkekiadásai és működési kiadásai kerülnek. A Csoport befektetései által végzett gazdasági tevékenységekből származó árbevételek, tőkekiadások és működési kiadások, amelyek a tőkemódszer szerint kerülnek elszámolásra, nem szerepelnek a közzéteendő KPI-okban. Az azonosított

taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható gazdasági tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) pénzügyi adatainak összegyűjtése során a Csoport figyelembe vette a konszolidációs folyamatban végrehajtott kiszűréseket és módosító tételeket.

Kettős elszámolás

A KPI-k kiszámítása során a Csoport elkerülte a kettős elszámolást a számlálóban, biztosítva, hogy ugyanazt az árbevételt, tőkekiadást vagy működési kiadást ne rendeljen több mint egy taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható gazdasági tevékenységhez. A jelenlegi beszámolási időszakban a Csoport nem azonosított olyan árbevételt, tőkekiadást vagy működési kiadást, amely több mint egy taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységhez kapcsolódna.

Több célhoz való hozzájárulás

Amikor egy gazdasági tevékenység több környezeti célhoz (ahogy azt korábban felsoroltuk) hozzájárul, a Csoportnak bizonyítania kell, hogy a gazdasági tevékenység megfelel az összes vonatkozó kritériumnak az alkalmazandó célok tekintetében, amelyekhez hozzájárul. A KPI-kra vonatkozó táblákban bármilyen, ilyen tevékenységgel kapcsolatos árbevételt, tőkekiadást vagy működési kiadást úgy kell feltüntetni, mint ami hozzájárul az összes olyan célhoz, amelyhez a tevékenység jelentős mértékben hozzájárul. A jelenlegi beszámolási időszakban a Csoport olyan gazdasági tevékenységeket azonosított, ahol a vonatkozó összeg közvetlenül egy olyan gazdasági tevékenységhez rendelhető, amely egy cél támogatását szolgálja.

A KPI-k megbontása

Bizonyos esetekben célszerű lehet a Csoport számára, hogy egy árbevételt, tőkekiadást vagy működési kiadást megbontson és annak részeit különböző gazdasági tevékenységekhez allokáljon, biztosítva azt, hogy a tétel ne haladja meg a 100%-ot a különböző gazdasági tevékenységek között. A jelenlegi beszámolási időszakban a Csoport nem azonosított olyan tételt az árbevétel, tőkekiadás vagy működési kiadás tekintetében, ahol allokációt kellett volna végeznie, ezért nem alkalmazott allokációs módszert az összegek különböző gazdasági tevékenységek közötti felosztására.

4. A kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) meghatározása

Árbevétel

Az árbevétel KPI nevezője megegyezik a Csoport pénzügyi kimutatásaiban az IAS 1.82(a) szerint közzétett árbevétellel. Az EU Taxonómia jelentésben szereplő bevétel KPI nevezője összevethető a Csoport nettó árbevétel sorával a konszolidált eredményre és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásából, amely 2025-ös üzleti év első felére vonatkozóan 350 827 millió forintot jelent (lásd 3. Fejezet – Értékesítés nettó árbevétele).

A Csoportnál a tipikus árbevétel tranzakciók közé tartoznak azok, amelyeket a Csoport az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel és az IFRS 16 Lízingek alapján ismer el. Azok a bevételek, amelyek nem kerülnek bemutatásra árbevételként, nem szerepelnek a nevezőben. Ilyen például a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételek, valamint az állami támogatások, melyek nem tartoznak az árbevétel definíciójába az IAS 1 szerint, és ezek a bevételek nem kerülnek figyelembevételre az árbevétel KPI nevezőjében.

A taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható KPI-k számlálója a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek árbevételének összesítésével kerül meghatározásra. Általános elvként a Csoport úgy véli, hogy az árbevétel akkor tekinthető taxonómiához igazíthatónak, ha az a bevétel közvetlenül az adott tevékenység kibocsátásából származik.

Az árbevételhez kapcsolódó információk (KPI-k) táblázatos formában kerülnek bemutatásra, a Bizottság (EU) 2021/2178 Felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott táblák használatával (jelentős módosítások nélkül) az alábbiak szerint:

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

						Lényeges hozzájárulási kritériumok* (A jelentős károkozás elkerülést célzó elvnek való								DNSH-kritériumok
Gazdasági tevékenységek	Kód	Árbevétel (millió forint)	Az árbevétel hányada 2025 I. félév (%)	Az éghajlatváltozás mérséklése	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás	Víz és tengeri erőforrások	Szennyezés	Körforgásos gazdaság	Biológiai sokféleség	Az éghajlatváltozás mérséklése	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás	Víz és tengeri erőforrások	Szennyezés	Körforgásos gazdaság	Biológiai sokféleség	Minimális biztosítékok	Az árbevétel taxonómiához igazodó (A.1.) vagy igazítható (A.2.) hányada 2024 (%) Auditált	Kategória (támogató tevékenység)	Kategória (átállási tevékenység)
A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
A.1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek
0 0% A.2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevekénységek)				0%	0%	0%	0%	0%	0%								0%
																	0,66%
Adatfeldolgozási szolgáltatás Adatközpontú megoldások az ÜHG kibocsátás csökkentésére	CCM 8.1 CCM 8.2	2.532 0	0,72% 0,00%	EL EL	N/EL N/EL	N/EL N/EL	N/EL N/EL	N/EL N/EL	N/EL N/EL								0,00%
Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások	CCM 9.3	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Információ-technológiai szolgáltatás	CCA 8.2	29.090	8,29%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								7,56%
Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás	CCA 8.3	37.500	10,69%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								11,25%
Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás	CCA 13.3	1.191	0,62%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,70%
Tartalék alkatrészek értékesítése	CEY 5.2	77	0,02%	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	EL	N/EL								0,03%
Használt cikkek értékesítése	CEY 5.4	0	0,00%	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	EL	N/EL								0,00%
A.2. Taxonómiához igazítható, de szempontból nem fenntartható (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) árbevétele	környezeti tevékenységek	71.390	20,35%														20,20%
Taxonómiához igazítható tevékenységek árbevétele 71.390 (A.1.+A.2.)		20,35%														20,20%
B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
Taxonómiához nem igazítható tevékenységek árbevétele			79,65%														79,80%
ÖSSZESEN (A+B)		350.827	100%														100%

*EL – Taxonómiához igazítható tevékenység a vonatkozó célhoz; N/EL – Taxonómiához nem igazítható tevékenység a vonatkozó célhoz.

Tőkekiadások (CAPEX)

A nevező a tárgyi eszközök és az immateriális eszközök pénzügyi év során bekövetkezett növekedéseit tartalmazza, az érintett pénzügyi évre vonatkozó értékcsökkenés, amortizáció és – többek között az átértékelésekből és értékvesztésekből eredő – újraértékelések figyelembevétele előtt, továbbá a valós érték változásai nélkül. A nevező az eszközhasználati jog, valamint a tárgyi eszközök és az immateriális eszközök üzleti kombinációkból származó növekedéseit is tartalmazza.

A Csoportnál a tőkekiadások olyan költségeket tartalmaznak, amelyek a következő standardok alapján kerülnek elszámolásra:

IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 73. bekezdése e) pontjának i. és iii. alpontja;
IAS 38 Immateriális javak standard 118. bekezdése e) pontjának i. alpontja;
IFRS 16 Lízingek standard 53. bekezdésének h) pontja.

A tőkekiadás KPI nevezője megegyezik a tárgyi és immateriális eszközökhöz, valamint az eszközhasználati joghoz kapcsolódó eszközök növekedésének összegével a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban. A tárgyévi növekedések az alábbi fejezetekben kerülnek bemutatásra:

Tárgyi eszközök növekedése 17. fejezet Ingatlanok, gépek és berendezések
Immateriális eszközök növekedése 19. fejezet Egyéb immateriális eszközök
Eszközhasználat joghoz kapcsolódó növekedések 20. fejezet Eszközhasználati jog

A Csoport összes tőkekiadása a 2025-ös üzleti év első felére 108 399 millió forintot tesz ki.

A Csoport csak olyan gazdasági tevékenységeket azonosított, amelyek taxonómiához igazíthatóak, de környezeti szempontból nem fenntarthatóak; a kapcsolódó tőkekiadási tételek is igazíthatóak, de nem igazodó kategóriába kerülnek.

A Csoport nem azonosított olyan tőkekiadást, amely egy taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek bővítésére irányuló tőkekiadási terv része lenne, vagy amely lehetővé tenné a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek számára, hogy taxonómiához igazodó tevékenységgé váljanak; ezért a tőkekiadási tervek közzétételére vonatkozó követelmények nem alkalmazhatók.

A tőkekiadáshoz kapcsolódó információk (KPI-k) táblázatos formában kerülnek bemutatásra, a Bizottság (EU) 2021/2178 Felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott táblák használatával (jelentős módosítások nélkül) az alábbiak szerint:

2025. JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

				DNSH-kritériumok Lényeges hozzájárulási kritériumok* (A jelentős károkozás elkerülést célzó elvnek való megfelelés)
Gazdasági tevékenységek	Kód	CAPEX (millió forint)	A CAPEX hányada 2025 I. félév (%)	Az éghajlatváltozás mérséklése	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás	Víz és tengeri erőforrások	Szennyezés	Körforgásos gazdaság	Biológiai sokféleség	Az éghajlatváltozás mérséklése	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás	Víz és tengeri erőforrások	Szennyezés	Körforgásos gazdaság	Biológiai sokféleség	Minimális biztosítékok	A CAPEX taxonómiához igazodó (A.1.) vagy igazítható (A.2.) hányada 2024 (%) Auditált	Kategória (támogató tevékenység)	Kategória (átállási tevékenység)
A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
A.1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek
		0	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%								0%
A.2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevekénységek) Energiahatékonysági berendezések üzembe
helyezése, karbantartása és javítása	CCM 7.3	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Épületek megszerzése és tulajdonlása	CCM 7.7	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Adatfeldolgozási szolgáltatás	CCM 8.1	285	0,26%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,34%
Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére	CCM 8.2	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Információ-technológiai szolgáltatás	CCA 8.2	3.988	3,68%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								6,29%
Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás	CCA 8.3	21.036	19,41%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								12,34%
Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás	CCA 13.3	133	0,12%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								1,00%
Termék mint szolgáltatás és egyéb, körkörös használat irányuló és eredményorientált szolgáltatási modellek	CEY 5.5	4.415	4,07%	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	EL	N/EL								1,97%
A.2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) CAPEX-e		29.857	27,54%														21,94%
Taxonómiához igazítható tevékenységek CAPEX-e (A.1.+A.2.) 29.857			27,54%														21,94%
B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
Taxonómiához nem igazítható tevékenységek CAPEX-e			72,46%														79,00%
ÖSSZESEN (A+B)	108.399	100%														100%

*EL – Taxonómiához igazítható tevékenység a vonatkozó célhoz; N/EL – Taxonómiához nem igazítható tevékenység a vonatkozó célhoz.

Működési kiadások (OPEX)

Az OPEX esetében nincs előírás arra, hogy közvetlen hivatkozást kell alkalmazni a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő kapcsolódó sorokra, mivel az EU taxonómiában az OPEX definíciója eltérhet a különböző számviteli keretrendszerekben használt meghatározásoktól.

Az EU Taxonómia Rendelet szerint az OPEX KPI-k nevezője közvetlen, nem tőkésített költségekből áll, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

kutatás és fejlesztés
épületfelújítási intézkedések
rövid távú lízingek
karbantartás, javítás és a karbantartással kapcsolatos anyagok
az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközöknek a vállalkozás vagy kiszervezés esetén, a tevékenységeket végző – harmadik fél általi napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadást, amely az ilyen eszközök folyamatos és tényleges működésének biztosításához szükséges

Továbbá, a képzési és egyéb humánerőforrás-alkalmazkodási igényekkel kapcsolatos kiadások, amelyek a fenti lista tételeihez tartoznak, szintén részei a nevezőnek.

Az OPEX KPI-k nevezőjébe nem számítanak bele az anyagköltségek, az eszközöket üzemeltető alkalmazottakkal kapcsolatos költségek, a kutatás-fejlesztési projektek kezelésével kapcsolatos költségek, valamint az ingatlanok, gépek és berendezések üzemeltetéséhez szükséges elektromos folyadékok vagy reagensek költségei. Általánosságban a Csoport a közvetett költségeket, mint például az adminisztratív kiadásokat, nem veszi figyelembe az OPEX KPI-k nevezőjében.

A Csoport hasonlóan a CAPEX-hez, ha egy OPEX tétel taxonómiához igazíthatónak minősül, akkor az a tétel a megfelelő gazdasági tevékenységen belül taxonómiához igazíthatóként jelenik meg, és figyelembe veszi az OPEX KPI-k számlálójában.

A működési kiadáshoz kapcsolódó információk (KPI-k) táblázatos formában kerülnek bemutatásra, a Bizottság (EU) 2021/2178 Felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott táblák használatával (jelentős módosítások nélkül) az alábbiak szerint:

											DNSH-kritériumok
					Lényeges hozzájárulási kritériumok*							(A jelentős károkozás elkerülést célzó elvnek való megfelelés)
Gazdasági tevékenységek	Kód	OPEX (millió forint)	Az OPEX hányada 2025 I. félév (%)	Az éghajlatváltozás mérséklése	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás	Víz és tengeri erőforrások	Szennyezés	Körforgásos gazdaság	Biológiai sokféleség	Az éghajlatváltozás mérséklése	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás	Víz és tengeri erőforrások	Szennyezés	Körforgásos gazdaság	Biológiai sokféleség	Minimális biztosítékok	Az OPEX taxonómiához igazodó (A.1.) vagy igazítható (A.2.) hányada 2024 (%) Auditált	Kategória (támogató tevékenység)	Kategória (átállási tevékenység)
A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
A.1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek
		0	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%								0%
A.2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevekénységek)
Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás	CCM 6.5	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Közúti áruszállítás	CCM 6.6	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)	CCM 7.4	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Épületek megszerzése és tulajdonlása	CCM 7.7	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,24%
Adatfeldolgozási szolgáltatás	CCM 8.1	79	0,46%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,47%
Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére	CCM 8.2	0	0,00%	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,00%
Információ-technológiai szolgáltatás	CCA 8.2	13	0,08%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,48%
Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás	CCA 8.3	1.023	5,98%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								2,87%
Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás	CCA 13.3	45	0,26%	N/EL	EL	N/EL	N/EL	N/EL	N/EL								0,26%
A.2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) OPEX-e		1.160	6,78%														4,32%
Taxonómiához igazítható tevékenységek CAPEX-e (A.1.+A.2.) 1.160			6,78%														4,32%
B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
Taxonómiához nem igazítható tevékenységek OPEX-e			93,22%														95,68%
ÖSSZESEN (A+B)		17.107	100%														100%

*EL – Taxonómiához igazítható tevékenység a vonatkozó célhoz; N/EL – Taxonómiához nem igazítható tevékenység a vonatkozó célhoz

2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése

A természeti erőforrásokkal és az energiával való kíméletes bánásmód vállalatcsoportunk ESG stratégiájának meghatározó eleme, hosszú távú célunk olyan műszaki megoldások és folyamatok fejlesztése és alkalmazása, melyek a környezet terhelésének egyidejű csökkenésével anyag- és energiamegtakarításhoz is vezetnek, és egyben a környezeti kockázatok csökkentését is lehetővé teszik.

A 4iG Csoport jelenleg nem rendelkezik átállási tervvel. A Csoporton belül zajló transzformáció lezárása után, terveink szerint 2025. második félévben kerül majd meghatározásra az átállási terv, az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó politika, valamint a célok és a hozzájuk tartozó intézkedési tervek. A 4iG Csoport 2025. első félévben a Scope1, Scope 2, illetve a Scope 3 kibocsátásait felmérte (Scope 3 hatókörön belül az összes releváns kategóriát felmérte, melyek a következők: 3.1 Vásárolt áruk és szolgáltatások, 3.2 Tőkejavak, 3.6 Üzleti utak, 3.11 Eladott termékek használata). A 4iG Csoport a 2024-es évet határozta meg bázis évének és a jövőbeni összehasonlítási adatait ehhez mérten fogja közzétenni.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Energia

Lényeges hatás/lehetőség	Időhorizont
Negatív hatás: A szervezet a szükségesnél több energiát használ fel, és több üvegházhatású gázt bocsát ki, ezáltal hozzájárul a klímaváltozáshoz, mely extrémebb időjárási hatásaival negatív következményeket jelenthet az ország és ügyfeleink számára egyaránt.	Hosszú távon
Pozitív hatás: Energiahatékony működés, csökkenő függés a vásárolt energiától. Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenése, mely pozitív hatással lehet a leendő befektetőkre, mivel egyre nagyobb az érdeklődés és az elvárás a befektetési döntések során a témában, illetve pozitív hatással lehet az ügyfelekre, akik előtérbe helyezik a termék és szolgáltatás igénybevétele előtt a 4iG Csoport fenntarthatósági törekvéseit.,	Hosszú távon
Lehetőség:

Zöld finanszírozási lehetőségek, ESG szempontokat szem előtt tartó befektetők és ügyfelek megnyerése. Rövid távon

Az energiafelhasználással és az energiahatékonysággal kapcsolatban a kettős lényegességi elemzésünk elvégzése során hosszútávú, elsődlegesen a környezetre és áttételesen az emberekre ható negatív hatásként azonosítottuk, hogy egyes potenciális energiahatékonysági beruházások azonosításának vagy végrehajtásának elmaradása a beszállítói láncban vagy az operációnkban tovább növeli az ÜHG (üvegházhatású gázok) kibocsátásunkat és ezen keresztül tovább erősíti a globális felmelegedést. Amennyiben erősíteni tudjuk a Csoport energiahatékonyságát különböző energiahatékonyságra irányuló kezdeményezésekkel, az mind a befektetői, mind a lakossági, mind az ügyfél oldalról pozitív hatásként növelni tudja a bizalmat vállalatcsoportunk irányába, továbbá csökkenteni tudjuk az energia felhasználásunkból származó ÜHG kibocsátást. A 4iG Csoport számára rövid távon lehetőséget jelent a zöld finanszírozási források kihasználása, valamint az ESG szempontokat előtérbe helyező befektetők és ügyfelek megszólítása. Ezen hatásokat és lehetőségeket leginkább a beszállítói láncunkban (termékbeszerzésekhez köthető gyártási folyamatok) és az energiaintenzív tevékenységeinkben (mobil átjátszóállomások és szerverek üzemeltetése) látjuk koncentrálódni. Stratégiánk részeként a - 1. Politika – Energia, Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, Klímaváltozás mérséklése - fejezetben bemutatásra kerülő ISO 50001 energiagazdálkodás irányítási rendszer hivatott ezen hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket kezelni; az ebben azonosított potenciális energiahatékonysági beruházási lehetőségek végrehajtásáról évről évre döntést hoz az érintett leányvállalatunk vezetősége és ezekben az esetekben rendelkezésre bocsátja a szükséges pénzügyi forrásokat is. A hatások, kockázatok és lehetőségek a kettős lényegességi elemzés során 2024-ben kerültek azonosításra, így ezek pénzügyi teljesítményre való várható hatásainak mérésére még nem volt lehetőség.

Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Lényeges hatás Időhorizont Negatív hatás A 4iG Csoport által végrehajtott infrastrukturális fejlesztések, amelyek célja a szélsőséges időjárási események és hőmérséklet-emelkedés hatásainak mérséklése (pl. új technológiák bevezetésével, megerősített adótornyok vagy új energiaellátó rendszerek kiépítésével), fokozhatják az energia- és erőforrásigényt. Ezáltal növelve a saját működésből fakadó ÜHG kibocsátást, amely a teljes értékláncunkra és a környezetre negatív hattással van. Közép távon

Az éghajlatváltozásra gyakorolt és az abból eredő csoportszintű hatások meghatározása elsősorban a kettős lényegességi elemzésünk során azonosított hatások, kockázatok és lehetőségek felhasználásával történt. A hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket a szakterületek bevonásával, véleményük becsatornázásával határoztuk meg. A klímaadaptáció kapcsán az elemzéshez használt alapadatok, megfigyelések historikus alapúak, jövőbeni klímamodellek jelenleg nem állnak vállalatcsoportunk rendelkezésére sem a fizikai, sem az átállási kockázatok azonosítására, sem a beszállítóink, sem saját operációnk és sem az ügyfeleink vonatkozásában. Hatásaink, lehetőségeink és kockázataink elemzésekor így nem készítettünk éghajlatváltozási forgatókönyv elemzést sem. A saját működésünk kapcsán a kettős lényegességi elemzés elkészítésekor középtávon releváns negatív hatásként azonosítottuk az infrastruktúra bővítésünk kapcsán jelentkező többlet ÜHG kibocsátást, mely erősíti a globális felmelegedés hatásait. A hatás tényleges és középtávú, amely a folyamatos intézkedések által jelentős előnyt nyújt a zavartalan működés biztosításában, ezért a hatás mértéke közepes. A vállalatcsoportunk stratégiája kapcsán nem végeztünk még klímaváltozással kapcsolatos reziliencia vizsgálatot, ennek oka, hogy a vállalatcsoport 2025-ben még átalakulóban van. Várakozásaink szerint a hatások és kockázatok nem okoznak jelentős, a kockázatkezelési eljárásaink szempontjából releváns pénzügyi hatást.

Éghajlatváltozás mérséklése

Lényeges hatás Időhorizont

Pozitív hatás:

Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás az energiahatékony technológiáknak köszönhetően, ezáltal a globális felmelegedés mérséklése, a lokális és globális hatások csökkentése. Közép távon

Középtávon jelentkező tényleges pozitív hatásként azonosítottuk az energiahatékony technológiáknak köszönhető alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást, mely hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez, a lokális és globális hatások csökkentéséhez. Ez a hatás saját működésünkben van leginkább jelen, és a globális felmelegedés alakulásán keresztül hatnak közvetetten a környezetre és az emberekre. Várakozásaink szerint a bemutatott átállási hatások és kockázatok nem okoznak jelentős, a kockázatkezelési eljárásaink szempontjából releváns pénzügyi hatást rövidtávon.

A vállalatcsoportunkban az alábbi - 1. Politika – Energia, Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, Klímaváltozás mérséklése - fejezetben bemutatásra kerülő leányvállalatainkra bevezetett és működtetett ISO 50001 energiagazdálkodási szabvány szerinti irányítási rendszereken keresztül követjük a megvalósuló, illetve megvalósítandó energiahatékonysági projektjeinket, melyeknek hatásuk van a Scope 2 kibocsátásaink csökkentésére. A visszamérés alapjául mindig az előző év fajlagos energia adatát használjuk.

1. Politika – Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése

A 4iG Csoport 2025. első félévben – az intenzív akvizíciós tevékenysége okán – még nem rendelkezett egységes csoportszintű, minden leányvállalatára éghajlatváltozással és energiagazdálkodással kapcsolatos politikával. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó tevékenység jelenleg az energiairányítási rendszerek működtetésén keresztül valósul meg.

A 4iG Nyrt. 2021. óta rendelkezik összevont Környezet- és Energiairányítási Politikával. A 4iG Nyrt.-n kívül a One Magyarország Zrt. és a 4iG Távközlési Holding Zrt. rendelkezik önálló energiagazdálkodással kapcsolatos politikával. A hatályos, energiairányítással kapcsolatos tagvállalati szabályozók rögzítik az energiagazdálkodás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. A politikával rendelkező leányvállalatok mindegyike működtet energetikai kockázatértékelési rendszert, melyet külső szerződött partnerként az energetikai szakreferens, valamint a csoportszintű kockázatmenedzsment és az energetikai szakterület támogat.

A 4iG Nyrt. a külső fél által tanúsított ISO 50001 energiagazdálkodás irányítási rendszer kapcsán rendelkezik energiagazdálkodással kapcsolatos politikával. A politika rögzíti a tevékenységünkhöz szükséges energiafelhasználás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése iránti elkötelezettségünket. A politika hatálya kiterjed a társaság székhelyein végzett informatikai eszközök és megoldások kereskedelmére, szerviztevékenységekre, informatikai rendszer fejlesztésre, rendszerintegrációra, IT üzemeltetésre, szoftverfejlesztésre, tanácsadásra, fővállalkozói tevékenységre, projektmenedzsmentre és az ezekhez kapcsolódó támogató tevékenységekre, beleértve összes munkavállalót, alvállalkozót és érintett felet, akik kapcsolatban állnak a 4iG Nyrt.-vel.

A Politikában foglalt rendelkezések betartása valamennyi munkavállaló felelőssége, azonban a rendelkezések kommunikálásért, betartásáért és betartatásáért a 4iG Nyrt. vezetői kiemelt felelősséget viselnek. A munkavállalókat és más érintett feleket – szükség esetén alvállalkozókat – aktívan bevonjuk (pl.: szakterületi workshopok, e-mailes visszajelzések) az energetikával kapcsolatos kockázatok azonosításába és a jogszabályi megfelelőséggel kapcsolatos kérdésekbe. A politikát minden munkavállaló és alvállalkozó számára kommunikáljuk, és hozzáférhetővé tesszük a Társaság belső hálózatán (intranet). A politikát évente felülvizsgáljuk annak biztosítása érdekében, hogy hatékony, a Vállalatcsoportunk céljainak megfelelő legyen.

A One Magyarország Zrt. és a 4iG Távközlési Holding Zrt. rendelkezett 2025. első félévben saját energiairányítási politikával és belső szabályozással. Ezek kitérnek az energiagazdálkodás fenntarthatóvá tételére, az energiafelhasználás csökkentésére és optimalizálására, jogszabályi előírások betartására és az egyensúly megtartására az üzleti céljaink elérése, a hatékony energiafelhasználás és ezáltal a környezetünk megóvása között.

2. Intézkedések, célkitűzések – Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése

A 4iG Csoport egyes tagvállalatai - az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény értelmében - nagyvállalatoknak minősülnek. A törvény több kötelezettséget is előír a nagyvállalatok számára, ilyen a négyévente teljesítendő energetikai auditálási kötelezettség. Azon nagyvállalat, amely ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodás irányítási rendszert vezet be és működtet, mentesül a négyévente kötelező auditálási kötelezettség alól.

Az energia auditokon, valamint az ISO 50001 szabvány szerinti belső és külső auditok alkalmával feltárásra kerültek az energiahatékonyság növelésének lehetőségei, melyek megvalósításával hozzájárulunk a fenntartható működéshez és a költségcsökkentéshez.

Egyszerű intézkedések (alacsony beruházási költséggel vagy anélkül megvalósíthatók), például üzemidőn kívüli fogyasztás csökkentése, megfelelő hőmérséklet beállítása, gépjárműhatékonyság növelése, energetikai monitoring rendszer bevezetése, dolgozók oktatása és számlaellenőrzések.
Költségoptimális beruházások (támogatás nélkül is megtérülők), mint az almérési rendszerek bevezetése, világításkorszerűsítés, hűtési rendszerek fejlesztése, hálózati eszközök (HUB) összevonása, napelemes rendszerek telepítése vagy energiahatékony eszközbeszerzés.
Költségigényes beruházások (hosszabb megtérüléssel vagy támogatás szükségességével), például épületfelújítás, gépészeti fejlesztések, kondenzációs kazánok telepítése.

A 4iG Csoport rövid távú célként határozta meg, hogy a magyarországi tagvállaltoknál jelenleg zajló transzformációs időszakot követően egységes csoportszintű energiagazdálkodási politika megfogalmazása valamennyi tagvállaltunk és munkavállalónk számára.

A 4iG Csoport a 2024-es évben már elkezdte felmérni az üvegházhatású gáz kibocsátásait a 2023-as évre vonatkozóan, melynek egyik oka, hogy a One Magyarország Zrt. ebben az évben csatlakozott a cégcsoporthoz. A 2025. első félévre vonatkozó felmérést a jelentéshez külön elkészítettük. A 4iG Csoport 2025. második félévben, a cégcsoport átalakulásának lezárulása után tervezi meghatározni

JÚNIUS 30. FÉLÉVES JELENTÉS

éghajlat változással kapcsolatos kibocsátás csökkentési céljait és a megvalósulásukhoz kapcsolódó javadalmazási arányokat. Ekkor tervezzük annak az áttekintését is, hogy az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek tagjainak javadalmazásában figyelembe vegyük-e az éghajlattal kapcsolatos megfontolásokat, melyek jelenleg nem részei a javadalmazási struktúrának.

3. Mérőszámok

[E1-5] Energiafogyasztás és -szerkezete

Globális tekintetben az ICT szektor nem tartozik a magas éghajlati hatású szektorok közé, vállalatcsoportunk összesített energiafogyasztását az alábbi táblázat mutatja be, mely tartalmazza a saját műveletekhez kacsolódó technológiai, közlekedéshez és energetikához kapcsolódó felhasználásainkat is.

Energiafogyasztás és energiaszerkezet	2025 I. félév
Összes fosszilisenergia-fogyasztás (MWh)	19 891,33
Fosszilis források aránya az összes energiafogyasztáson belül (%)	13,12%
Nukleáris forrásokból származó összes energiafogyasztás (MWh)	10 369,24
Nukleáris forrásokból származó energiafogyasztás aránya az összes energiafogyasztáson belül (%)	6,84%
Energiafogyasztás és energiaszerkezet	2025 I. félév
Tüzelőanyag-fogyasztás megújuló források tekintetében, beleértve a biomasszát (ami magában foglalja a biológiai eredetű ipari és települési hulladékot, a biogázt, a megújuló hidrogént stb.) (MWh)	0
Megújuló forrásokból vásárolt vagy beszerzett villamos energia, hő, gőz és hűtés fogyasztása (MWh)	121 361,09
Saját előállítású, nem tüzelőanyagból származó megújuló energia fogyasztása	0
Összes megújulóenergia-fogyasztás (MWh)	121 361,09
A megújuló források aránya az összes energiafogyasztáson belül (%)	80,04%
Összes energiafogyasztás (MWh)	151 621,66

A 4iG Csoport 2025-ös üzleti évre vonatkozóan a teljes magyarországi operációt lefedően rendelkezik zöld villamosenergia beszerzéssel származási garancia (Guarantee of Origin, GO) keretében. A montenegrói operációnk minden energiafogyasztását az országos energiamixre vetítve 53,3% megújuló alapúnak vettük. A One Albania villamosenergia fogyasztását kalkuláltuk megújulóként, tekintettel arra, hogy Albánia 100%-ban megújuló alapon – nagyrészt vízenergia felhasználásával – állítja elő az ország áram szükségletét.

Energiatermelési adatok

A nem megújuló energiatermelés alatt a 4iG Csoport telephelyein lévő helyhez kötött pontforrások, tüzelőberendezések és aggregátorok által előállított energiát értjük. A tüzelőberendezések nagyrészt épületeink fűtési hőszükségletének és használati melegvíz igényének kielégítését szolgálják, míg az aggregátorok a szünetmentes technológiák (szervertermek, hálózatüzemeltetéshez szükséges berendezések) működéséhez szükséges villamosenergiát állítják elő abban az esetben, ha az külső forrásból nem áll rendelkezésre. A magyarországi tagvállalatok esetében megújuló energiatermelés a 2025. első félévben nem volt.

A megújuló és nem megújuló energiatermelés adatait az alábbi táblázatban részletezzük.

Megújuló energiatermelés (MWh)	0
Nem megújuló energiatermelés (MWh)*	11 528
*Az adat a 2024 év végi nem megújuló energiatermelést mutatja be.

A 4iG Csoport a jelentéstételi időszakban One Albania esetében és a teljes magyarországi operációt lefedően a teljes villamosenergia igényét megújuló energiaforrásból szerezte be. A Csoport legnagyobb energiafogyasztással bíró vállalatai a 4iG Távközlési Holding, a DIGI és a One Magyarország.

A Scope 1, 2 és 3 hatókörbe tartozó bruttó és összes ÜHG kibocsátás

Az üvegházhatású gázkibocsátásnak különböző kategóriáit különböztetjük meg az alábbiak szerint.⁹

A saját közvetlen kibocsátás (Scope 1) a vállalat tulajdonában levő, vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származik.
A saját közvetett kibocsátás (Scope 2) a vásárolt energia előállításából származik. A hálózati villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat például ebbe a kategóriába kell sorolni.
A közvetett kibocsátás (Scope 3) a szervezet működésének eredménye, de nem a vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásból származik.

A jelentés félévében a Csoport vállalatai egységes módszertan szerint mérték fel a Scope 1, Scope 2 és Scope 3 kibocsátásukat.

Az adótornyokra cégcsoporton belüli betelepülő tagvállalatok esetében a 2024-es évtől minden esetben a főmérő tulajdonosa jelenti a kibocsátást, ezzel elkerülve a kettős könyvelést.

A 4iG Csoport 2025 első féléves kibocsátási leltára a Greenhouse Gas Protocol előírásainak megfelelően készült, az ún. pénzügyi kontroll elvét követve, mely szerint a vállalkozás felelős – és így szerepelteti jelentésében – minden, a pénzügyi irányítása alatt álló eszközhöz kapcsolódó kibocsátásért. A Scope 1-2-3 kalkuláció a "GHG Emission Calculation Tool provided by the GHG Protocol" (WRI, 2014) módszertant alkalmazta. A számítási módszertan az Greenhouse Gas Protocol útmutatásait követi: "Technical Guidance for Calculating Scope 3 Emissions" (1.0 verzió) – "Supplement to the Corporate Value Chain (Scope 3) Accounting and Reporting Standard" (WRI, WBCSD, 2013).

Alkalmazott emissziós faktorok:

Scope 1:

Helyhez-kötött égetés: EPA, "Emission Factors for Greenhouse Gas Inventories10 "
Mobil égetés: EPA, "Emission Factors for Greenhouse Gas Inventories"

⁹ Definíciók forrása: GHG Protocol.

¹⁰ hivatkozás: EPA - Emission Factors for Greenhouse Gas Inventories - https://www.epa.gov/system/files/documents/2025-01/ghg-emission-factors-hub-2025.pdf

Diffúz kibocsátás: IPCC Sixth Assessment Report, 2020 (AR6)

Scope 2:

Helyhez-kötött villamosenergia: IEA data from the IEA (2024) Emission Factors 202411
Piaci alapú villamosenergia: AIB, European Residual Mixes 2023, May 30, 2024
Vásárolt távhő: EPA, "Emission Factors for Greenhouse Gas Inventories"

Scope 3:

Vásárolt áruk és szolgáltatások:

Alkalmazott forrás: US EPA: US Environmentally-Extended Input-Output (USEEIO) database (Ingwersen, 2024b)

Tőkebefektetések:

Alkalmazott forrás: US EPA: US Environmentally-Extended Input-Output (USEEIO) database (Ingwersen, 2024b)

Üzleti utazások:

DEFRA: Greenhouse gas reporting: conversion factors 2024 (DEFRA, 2024)
A költésalapú adatok esetében: US EPA: US Environmentally-Extended Input-Output (USEEIO) database (Ingwersen, 2024b)

Az eladott termékek használata:

Helyhez-kötött villamosenergia: IEA data from the IEA (2024) Emission Factors 2024

A számításoknál az alábbi esetekben használtunk becslést, feltételezést:

Hűtőközegek fugitív emissziója esetében, amennyiben a hűtőközeg keverék, úgy a globális felmelegedési potenciálját (GWP) az elegyet alkotó gázok GWP adatából számítottuk;
Tűzoltó készülékekből, berendezésekből származó ÜHG kibocsátást nullának vettük, az adatszolgáltatás alapján nem volt ilyen kibocsátás 2025. első félévben;
A villamosenergia felhasználáshoz kapcsolódó ÜHG kibocsátás esetében helyi alapú számításnál a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), míg a piaci alapú számításnál az Association of Issuing Bodies nevű szervezet (AIB) referenciaadatait használtuk fel.
Amennyiben az adott periódusnak a villamosáram fogyasztási adata nem állt rendelkezésre a jelentéstételi évben, valamint működésbeli és strukturális változás nem történt, úgy a megelőző év azonos periódusának fogyasztását használtuk fel, mint becslés.
A számításnál releváns ÜHG-ként a CO2-t, a CH4-et, az N2O-t és HFC-ket vettük figyelembe.

A Scope 3 kalkulációhoz alkalmazott kritériumok az iparági iránymutatásokon alapultak. Ehhez egy iparág-specifikus iránymutatást használtunk (ITU, GESI, GSMA, SBTI, 2020), amely hangsúlyozza, hogy a legjelentősebb 3. környezeti hatás kategóriák egy ICT vállalatok esetében valószínűleg a következők lesznek:

3.1 Vásárolt áruk és szolgáltatások;
3.11 Az eladott termékek használata;
3.2 Tőkebefektetések kategória, mivel a vállalat jelentős pénzügyi kitettséggel rendelkezik, ami feltételezhetően jelentős kibocsátásokat von maga után.
3.6 Üzleti utazások kategóriája is szerepelt, mivel a csoport nemzetközi szintre bővült.

Az alábbi táblázatban a Scope 1, 2 és 3 kategóriába tartozó kibocsátásainkat mutatjuk be:

¹¹ hivatkozás: IEA - www.iea.org/statistics

	Kibocsátás összesen / Scope (t CO2e)
Scope 1 – piaci alapú	6 005
ebből helyhez-kötött égetés	1 240
ebből mobil égetés	4 671
ebből hűtőközegek fugitív emissziója	93
ebből EU ETS alatt	0
Scope 2 – piaci alapú	38 473
ebből vásárolt villamosenergia	37 875
ebből vásárolt távhő	598
Scope 2 – helyi alapú	19 016
ebből vásárolt villamosenergia	18 419
ebből vásárolt távhő	598
Scope 3 – piaci alapú	41 073
3.1 Vásárolt áruk és szolgáltatások	18 403
3.2 Tőkebefektetések	8 903
3.6 Üzleti utazások	181
3.11 Az eladott termékek használata	13 587

Teljes ÜHG kibocsátás Scope 1,2,3 – helyi alapú 66 094

Nincs olyan társaság, amely felett operatív kontrollt gyakorolna a 4iG Csoport, így azokhoz nem kapcsolódik ÜHG kibocsátás.

Teljes ÜHG kibocsátás Scope 1,2,3 – piaci alapú 85 551

A 4iG Csoport tagvállalatai közül egyik sem folytat EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységet.

Tervezett intézkedések a jövőben Scope 1,2,3 kategóriákban:

A Scope 1,2 kibocsátásoknál alacsony a bizonytalansági szint, de az adatgyűjtés támogatása szoftveres megoldással egy tervezett intézkedése a Csoportnak.

Megvásárolt áruk és szolgáltatások, valamint tőkebefektetések

Minden kiadást kategorizálni kell.
A vállalat releváns érintettjeit be kell vonni a beszerzési kategóriák és az EEIO-adatbázis tényezőinek összekapcsolásába.

• A kulcsfontosságú beszállítóktól be kell kérni a Scope 1 és 2, valamint a termékkel kapcsolatos üvegházhatású gáz (GHG) adatait.

Üzleti utazások

Kötelezően alkalmazni kell a távolságalapú módszert és ennek megfelelően gyűjteni az aktivitási adatokat.
Nyomon kell követni az utazási osztályt (pl. business, economy) és a pontos indulási/célállomási helyszínt (pl. repülőtér neve, IATA-kódok).

Értékesített termékek használata

Újra kell értékelni a releváns termékek listáját a feltételezett hatásuk alapján, hogy javuljon a szolgáltatások reprezentációja.
Részletesebben ki kell dolgozni a termékek és szolgáltatások specifikációját (pl. energiafelhasználás, feltételezett élettartam, közvetett kibocsátási lehetőségek).
Felmérésekből vagy másodlagos adatokból származó kutatási eredményeket kell alkalmazni a termékhasználati forgatókönyvek pontosabb meghatározására.

Az értékláncában szereplő gazdálkodó egységek beszámolási dátuma és a vállalkozás általános célú pénzügyi kimutatásai között bekövetkező jelentős események és a körülmények változásai hatásainak közzététele (az ÜHG-kibocsátásával kapcsolatban). Nincs eltérő jelentési évvel rendelkező leányvállalata a 4iG csoportnak.

Üvegházhatású-gáz kibocsátás intenzitása

ÜHG-kibocsátás intenzitása:

Az üvegházhatású gázok (röviden: ÜHG) kibocsátásának intenzitása indikálja, hogy egységnyi (milliárd forint) megtermelt gazdasági értékhez mennyi üvegházhatású gáz – jelen esetben szén-dioxid ekvivalens – kibocsátása kapcsolódik. A jelentés félévében a 4iG Csoport teljes ÜHG intenzitása piaci alapú (market based) 243,9 tonna CO2e/milliárd; teljes ÜHG intenzitása helyi alapú (location based) 188,4 tonna CO2e/milliárd forint volt a 2025-ös üzleti év első felében a teljes nettó árbevételre vetítve (350.827 millió forint).

2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék

második félévében létrejött Magyarországon egy új hulladékgazdálkodási rendszer, melynek értelmében az egyes hulladékáramok esetében a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (a továbbiakban: MOHU) rendelkezik jogokkal és kötelezettségekkel (elszállítás, ártalmatlanítás, újrahasznosítás stb.). Ennek értelmében a 4iG Csoport magyarországi tagvállalatai ezen hulladékáramokra szerződéssel rendelkezik a MOHU-val, a fennmaradó hulladékok esetében (kommunális hulladék) olyan szolgáltatókkal állunk kapcsolatban, akik a lehető legmagasabb arányban biztosítják az elszállított hulladékok újrahasznosítását. A 197/2014. Kormány rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szerint a lakossági ügyfeleink és üzleti partnereink részére biztosítjuk az elektronikai berendezések (például mobil telefonok, routerek, boxok, vonalas telefonkészülékek, laptopok stb.) üzlethelységekben való leadását, postai úton való visszajuttatását, illetve meghibásodás esetén a helyszíni szerelést végző kollégák elszállítják, majd ezen eszközök újrahasznosítása érdekében dokumentáltan átadásra kerülnek arra jogosult újrahasznosítást végző partnerek részére. A települési kommunális hulladékot az adott településhez tartozó közszolgáltató szállítja el a kötelező közszolgáltatás keretében.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Lényeges hatás	Időhorizont
Negatív hatás: A 4iG Csoport jelentős mennyiségű elektronikai eszközt, forgalmaz, és használ mind az infrastruktúrák kiépítése, mind a szolgáltatásai biztosítása során. Az ezen eszközök elavulásából, cseréjéből, hibás működéséből vagy nem megfelelő ártalmatlanításából/újrahasznosításából származó e hulladék veszélyt jelenthet a helyi közösségekre és a környezetre egyaránt.	Közép távon

Hulladék
Lényeges hatás	Időhorizont

Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás

munkavállalók egészségét.

A termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás kapcsán a kettős lényegességi elemzésünk elvégzése során közép- és hosszútávú, mind az emberekre és a környezetre ható hatásokként azonosítottuk upstream értékláncunkban a nem-megújuló erőforrások kimerülését és a forgalmazott termékekből keletkező e-hulladékokat melyek veszélyt jelenthetnek a környezetre. Ezen negatív hatás leginkább a beszállítói láncunkban (termék beszerzésekhez köthető gyártási folyamatok) látjuk koncentrálódni. Várakozásaink szerint közép- és hosszútávon fel kell készülnünk a nyersanyagok szűkössé válásából adódó beszerzési áremelkedésekre, ezekre jelenleg még nem rendelkezünk kezelési tervvel.

A jelentős tényleges és potenciális hulladékképződéssel járó tevékenységek köre a 4iG Csoportban vállalatonként eltérő. A legmagasabb hulladékképződéssel járó tevékenységeink az infrastruktúra karbantartása, az IT üzemeltetés, illetve a hálózatok fenntartása, melyek elektronikai és egyéb, például csomagolóanyagokból származó hulladékok keletkezésével járnak. Emellett csomagolási hulladék képződik a beszerzés és a forgalmazás során is.

Az ESG stratégiánk egyik fontos eleme a működésünk során keletkező hulladékok csökkentése. Ezt a hulladékok újrahasznosítási arányának magasan tartásával és növelésével, illetve a beszerzések során azon beszállítók előnyben részesítésével tervezzük elérni, melyek termékei, szolgáltatásai esetében kevesebb a csomagolóanyag, magasabb az energiahatékonyság és hosszabb az élettartalom.

A 4iG Csoport a munkálatai során keletkező hulladékokat a mindenkori jogszabályok szerint kezeli.

Gyártói és forgalmazói kötelezettségének a 4iG Csoport úgy tesz eleget, hogy a termékdíj törvény alá tartó elektronikai eszközöknél a termékdíj megfizetése mellett az állami hasznosítási rendszert használja. A csomagolási anyagok, az akkumulátorok, a külföldről beszerzett elektronikai eszközök után EPR díjat fizetünk. A 4iG Csoport magyarországi leányvállalatai rendelkeznek a 681/2023 (XII.29) a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt kötelező környezetvédelmi felelősség biztosítással.

1. Politika - Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék

A 4iG Csoport 2025. első félévben nem rendelkezett egységes, minden leányvállalatára a termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlással és hulladékgazdálkodással kapcsolatos politikával.

A 4iG Nyrt. 2021. óta rendelkezik összevont Környezet- és Energiairányítási Politikával. A cégcsoport transzformációs projekt lezárultával, 2025. második félévben kívánunk egységes, csoportszintű környezetvédelmi politikát kiadni a leányvállalatok részére. 2024. év végén a 4iG Nyrt.-n kívül az ACE Network Zrt., One Crna Gora és a One Albania rendelkezett környezetközpontú irányítási politikával és tanúsított ISO 14001 irányítási rendszerrel. A meglévő környezetirányítással kapcsolatos szabályzatok (4iG Távközlési Holding Zrt., 4iG Nyrt., One Magyarország Zrt. - Integrált irányítási kézikönyv, Környezetközpontú és Energiairányítási Szabályzat) rögzítik az környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. A politikával rendelkező leányvállalatok működtetnek környezeti tényezőkhöz kapcsolódó kockázatértékelési rendszert, melyet külső szerződött partnerként környezetvédelmi tanácsadó mellett a csoportszintű kockázatmenedzsment és a környezetvédelmi szakterület támogat.

A 4iG Csoport vezetése elkötelezett a környezet védelme iránt, ennek keretében kiemelt figyelmet fordítunk a munkavégzésünk során keletkező környezetkárosító hatások megelőzésére, illetve folyamatos mérséklésére.

A 4iG Nyrt. a külső fél által tanúsított ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer kapcsán rendelkezik környezeti politikával. A politika kifejezi elkötelezettségünket abban, hogy tevékenységeink környezetre gyakorolt hatását megvizsgáljuk és a jelentősnek ítélt hatások kezelésére környezeti programokat dolgozunk ki. A politika hatálya kiterjed a társaság székhelyein végzett informatikai eszközök és megoldások kereskedelmére, szerviztevékenységekre, informatikai rendszer fejlesztésre, rendszerintegrációra, IT üzemeltetésre, szoftverfejlesztésre, tanácsadásra, fővállalkozói tevékenységre, projektmenedzsmentre és az ezekhez kapcsolódó támogató tevékenységekre, beleértve összes munkavállalót, alvállalkozót és érintett felet, akik kapcsolatban állnak a 4iG Nyrt.-vel.

A Politikában foglalt rendelkezések betartása valamennyi munkavállaló felelőssége, azonban a rendelkezések kommunikálásért, betartásáért és betartatásáért a 4iG Nyrt. vezetői kiemelt felelősséget viselnek. A munkavállalókat és más érintett feleket – szükség esetén alvállalkozókat – aktívan bevonjuk a környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosításába és a jogszabályi megfelelőséggel kapcsolatos kérdésekbe. A politikát minden munkavállaló és alvállalkozó számára kommunikáljuk, és hozzáférhetővé tesszük a Társaság belső hálózatán (intranet). A politikát évente felülvizsgáljuk annak biztosítása érdekében, hogy hatékony, a Vállalatcsoportunk céljainak megfelelő legyen.

2. Intézkedések, célkitűzések - Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforráskiáramlás, hulladékkezelés

A vállalatcsoportunkban a - 1. Politika - Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforráskiáramlás, Hulladék - fejezetben bemutatott leányvállalatainkra bevezetett és működtetett ISO 14001 környezetirányítási szabvány szerinti irányítási rendszeren keresztül követjük a megvalósuló környezetvédelmi intézkedéseket, melynek visszamérését évente végezzük. A 4iG Csoport 2024-ben elfogadott ESG Stratégiájának egyik fontos pillére a keletkező hulladékok csökkentése, illetve a keletkező elektronikai hulladékok újrahasznosításának elősegítése, ilyen például a saját hulladékok (pl. hálózati hulladékok, karbantartási hulladékok stb.) újrahasznosítási arányának növelése. A stratégiához kapcsolódó célkitűzések meghatározását 2025. második félévben tervezzük, a 2024. év során keletkezett hulladék mennyiségére vetítve.

A hulladékainkkal és a hulladékgazdálkodásunkkal kapcsolatban a kettős lényegességi elemzésünk elvégzése során középtávú, elsődlegesen a környezetre ható potenciális negatív hatásként azonosítottuk, ha a hulladékgazdálkodásunk következtében valamilyen környezetre veszélyes anyag jutna ki az operációnkból vagy az általunk forgalmazott termékek kapcsán az ügyfeleinktől.

Tevékenységünkre jellemző hulladékok, másodlagos nyersanyagok a műsorszórás esetén: adóberendezés keret, switch, router, tápvonal kábelek, antenna, antenna tartó tornyok és fém tartó konzolok, valamint a folyamatos üzemvitel biztosításához szükséges egyéb berendezések korszerűsítéséből, cseréjéből keletkező másodlagos nyersanyagok; távközlés esetében: mobil telefonok, vonalas készülékek, setup box-ok, wifi router, kültéri egység, elem/akkumulátor, bontott kábelek, folyamatos szolgáltatásához szükséges egyéb eszközök, berendezések.

Lehetőséget látunk abban, ha minél több hulladékunkat újrahasznosítjuk, illetve keletkezésüket megelőzzük a saját működésünkben (minden napi működésünk, az ügyfeleknél kihelyezett routerek stb.), akár a hulladék kezelői értékláncunkban. Hulladékcsökkentésre irányuló intézkedések kerültek bevezetésre, mint például a One Magyarország esetén az elektronikus szerződéskötés, számlázás, ekommunikáció, e- SIM bevezetése, készülék beszámítása új készülék vásárlása esetén.

Ezen irányokat támasztja alá az anyavállalatunknál bevezetett ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer, amelynek keretében figyelmet fordítunk első körben a saját hulladékgazdálkodási gyakorlatunk javítására, illetve a kiválasztott hulladék kezelők tevékenységére is. Ezen hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket a beszállítói láncunkban (termékbeszerzésekhez köthető gyártási folyamatok, például tender esetén újrahasznosított csomagoló anyag hányad, termék újra hasznosított anyagtartalom arányának figyelembevétele) és a saját hulladékgazdálkodási gyakorlatunkban látjuk koncentrálódni. Stratégiánk részeként - 1. Politika - Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék - fejezetben bemutatott ISO 14001 irányítási rendszer hivatott ezen hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket kezelni; az ebben azonosított hulladékgazdálkodási lehetőségek végrehajtásáról évről évre döntést hoz az érintett leányvállalatunk vezetősége, és ezekben az esetekben rendelkezésre bocsátja a szükséges pénzügyi forrásokat is.

3. Mérőszámok - Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, hulladék kezelés

A keletkező kommunális (szelektív és vegyes) hulladékokat kötelező közszolgáltatás keretében szállíttatjuk el a MOHU által kijelölt közszolgáltatóval. A hulladékok nyilvántartásáról szóló törvény szerint az elszállított hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség a MOHU-t terheli, a közszolgáltatási szerződés alapja nem a hulladék tömege, hanem az adott űrmértékű hulladékgyűjtő edényzetek száma és a szállítási gyakorisága. Így ezen hulladékáramokra csak becsült mennyiséggel rendelkezünk, mely számítást az edények űrmérete, ürítési gyakoriság alapján a hulladékgyűjtő edényekre vonatkozó jelenleg hatályos Msz EN 840-1:2013 szabvány alapján végeztük. A szabvány rögzíti a szabványos hulladékgyűjtő edényekben gyűjthető hulladék maximális mennyiséget, mely a számítás alapját képezi. A telephelyeken lévő hulladékgyűjtő edények mérete eltérő (120; 240; 1100 liter és 5 m3 méret), így a számításnál ezeket is figyelembe vettük.

Szelektív gyűjtés 11 telephelyről történik az űrméret, ürítési gyakoriság és a szabványban rögzített mennyiség alapján éves szinten 176,8 tonna mennyiségben.

Az MSz EN 840 szabvány kimondja, hogy csak olyan hulladékgyűjtő edény vehet részt a közszolgáltatásban, amely megfelel a szabványban rögzítetteknek és rendszeresített gyűjtőjárművel begyűjthető.

Az Msz 840-1 szabvány a 120 és 240 liter űrtartalmú, 840-2 szabvány az 500; 770 és 1100 liter űrtartalmú, 840-3 szabvány a domború tetejű 770 és 1100 liter űrtartalmú edényekre vonatkozik.

Szabvány szerint elhelyezhető maximális hulladékmennyiség az űrtartalom függvényében: 70 liter-20 kg, 120 liter-40 kg, 240 liter-60 kg, 1100 liter- 300 kg, 3 m3-800 kg, 5 m3- 1000 kg.

A két érintett tagvállalat (4iG Távközlési Holding és Invitech) esetében a hulladék mennyiség meghatározása számítással történt, melynek alapja a gyűjtőedény darabszám, ürítési gyakoriság és a szabvány szerinti maximálisan elhelyezhető hulladék mennyiség.

Számításnál a maximálisan elhelyezhető hulladék mennyiséggel számoltunk tekintve, hogy a tényleges ürített hulladék súlya nem ismert és a begyűjtésre használt hulladékgyűjtő gépjárművek (rotopress, variopress) csak túlterhelés miatt szabályoznak le -és nem viszik el a hulladékot -, hulladéksúlyt nem tudnak mérni.

Hulladékkal kapcsolatos adatok, információk közzététele:

	2025 I. félév	Kapcsolódó tevékenység, hulladék forrása
Összes termelt hulladék (tonna)	792,242
ebből veszélyes hulladék	32,305
		Műsorszóró állomások
Ólomakkumulátor	32,305	szünetmentes tápegységeinek
		(akkumulátor) cseréje
Használt motorolaj	0	Gépjárművek karbantartása
Elektronikai hulladék	0	Szennyezett, technológiához
		kapcsolódó és IT hulladékok
Elem	0	Irodai hulladék
ebből nem veszélyes hulladék	759,937
Kevert hulladék	0	szét nem válogatott építési, bontási hulladék
	0	Építési, bontási tevékenységből
Ipari jellegű vegyes fémhulladék		származó hulladékok
Műanyag tartalmú egyéb hulladék
	1,937	hulladék
Elektronikai hulladék	36,897	Technológiához kapcsolódó és IT
		hulladékok
Ipari jellegű fémhulladék	176,908	Építési, bontási tevékenységből
		származó hulladékok
Kommunális hulladék	390,623	Becsült mennyiség, kommunális
		típusú irodai hulladék
Szelektív hulladék	89,96	Irodai szelektív hulladék, nagyrészt csomagolóanyag és papír

		Kapcsolódó tevékenység, hulladék
	2025 I. félév	forrása
Elektronikai hulladék	3,089	Híradástechnika karbantartás
	Fa hulladék 10,3	Működés, karbantartásból adódó
		raklapok és faoszlopok
Elektronikai berendezés	18,944	Híradástechnika karbantartás
Papír hulladék	0	Csomagolási és irodai hulladék
Kábel	11,03	Távközlési karbantartás, kivitelezés
Vörösréz, bronz, sárgaréz	0	Távközlési karbantartás, kivitelezés
Alumínium	0,876	Távközlési karbantartás, kivitelezés
Elem, akkumulátor	0,004	Távközlési karbantartás, kivitelezés
Lomhulladék	3,9	Távközlési karbantartás, kivitelezés
Beton	15,469	Távközlési karbantartás, kivitelezés
A radioaktív hulladék teljes mennyisége (tonna)	0	-

A fenti táblázat tartalmazza a 4iG Csoport tevékenységei szempontjából releváns összes hulladéktípust.

	Mértékegység	A szervezet telephelyén	2025 I. félév A szervezet telephelyén kívül	Összesen
Az ártalmatlanítástól eltérített hulladék teljes mennyisége	tonna	0	386,15	386,15
Az ártalmatlanításból kivont veszélyes hulladékok összmennyisége	tonna	0		32,305
Újrafelhasználás előkészítése	tonna	0	32,305	32,305
Újrahasznosítás	tonna	0	0	0
Egyéb behajtási műveletek	tonna	0	0	0
Az ártalmatlanításból
kivont nem veszélyes hulladék teljes súlya	tonna	0	353,845	353,845
Újrafelhasználás előkészítése	tonna	0	353,845	353,845
Újrahasznosítás	tonna	0	0	0
Egyéb behajtási műveletek	tonna	0	0	0

	Mértékegység	A szervezet telephelyén	2025 I. félév A szervezet telephelyén kívül	Összesen
Az ártalmatlanításra irányított teljes mennyisége	tonna	0	406,09	406,09
Az ártalmatlanításra szállított veszélyes hulladékok összmennyisége	tonna	0	0	0
Hulladékégetés (energetikai hasznosítással) Hulladékégetés	tonna	0	0	0
(energetikai hasznosítás nélkül)	tonna	0	0	0
Szemétlerakás	tonna	0	0	0
Egyéb behajtási műveletek	tonna	0	0	0
Az ártalmatlanításra szállított nem veszélyes	tonna	0	406,09	406,09
hulladékok összmennyisége
Hulladékégetés (energetikai hasznosítással)	tonna	0	0	0
Hulladékégetés (energetikai hasznosítás nélkül)	tonna	0	0	0
Szemétlerakás	tonna	0	406,092	406,092
Egyéb behajtási műveletek	tonna	0	0	0

A nem veszélyes hulladék esetében a lerakott hulladék teljes mennyisége a kommunális hulladékot tartalmazza. Telephelyeinken és irodáinkban szelektív hulladék gyűjtő edényzetek is ki vannak helyezve, illetve a működés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok 48,74%-át újrahasznosításra küldjük.

3. Társadalmi információk

A 4iG Csoport számára a legfontosabb értéket munkavállalói jelentik, akik szakmai tudásukkal és egyéni kompetenciáikkal hozzájárulnak a Csoport sikeres működéséhez és folyamatos növekedéséhez.

Az utóbbi években, beleértve 2025 első félévét, a 4iG Csoport humánerőforrás területe szempontjából a legnagyobb kihívást a csoportban zajló transzformációs folyamat és a dinamikus növekedés jelentette, különösen a különböző tagvállalatok integrációja tekintetében. Ez a folyamat folyamatos harmonizációt igényelt és igényel, különösen a munkavállalókat érintő területeken.

A folyamat célja egy közös vállalati értékrend kialakítása, amely hosszú távon is meghatározó szerepet tölt be a cégcsoport életében.

Stratégiai célunk, hogy kiaknázzuk a tagvállalatok egyedi erősségeit, tudásbázisát és bevált gyakorlatait, ezáltal elősegítve az egységes vállalati kultúra kialakítását. Ezen meglévő értékekre építve törekszünk a 4iG Csoport fenntartható növekedésére és hatékony működésére.

A 4iG Csoport kettős lényegességi elemzésének elvégzése során öt lényeges témát azonosított a saját munkaerejével kapcsolatban:

Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)
Képzés és készségfejlesztés
Egészségvédelem és biztonság
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)
Magánélet védelme (3.5. fejezetben kerül bemutatásra)

A következő alfejezetekben bemutatott témakörök és az ott leírt hatások és lehetőségek érintik a 4iG Csoport összes munkavállalóját, ezért a bemutatás során nem teszünk közöttük megkülönböztetést, a leírtak a teljes munkavállalói csoportra érvényesek. A 4iG Csoportnál 2025 első félévében a teljes munkavállalói létszámához képest kevés, ~3%-ot kitevő nem alkalmazottnak minősülő kolléga dolgozott. Ők a gyakornokként nálunk dolgozó, diákszövetkezeteken keresztül bérelt munkavállalónak minősülők, illetve a megbízásos jogviszonnyal rendelkezők. A Munkavállalóink túlnyomó többségét (~97%) kitevő alkalmazottaink száma így több mint 8200.

A 4iG Csoport egy tudás alapú munkatársi bázisra építő cégcsoport, ezért munkatársaink jólléte, egészsége és biztonsága működésünk egyik kiemelt fókuszterülete. Működésünknek munkavállalóinkra leginkább pozitív hatásai vannak, célunk, hogy a pozitív hatásokat erősítve, az esetleges negatív hatásokat és a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét csökkentve, a kapcsolódó lehetőségeket pedig kiaknázva végezzük feladatainkat.

Saját munkavállalóink kapcsán a legfőbb negatív hatás a munkabalesetek bekövetkezése. Egyes leányvállalataink esetében túlnyomórészt irodai munkavégzés folyik, ugyanakkor a One Magyarországnál, a DIGI-nél és az 4iG Távközlési Holding Zrt -nél nagyobb számú szerelői állományt is foglalkoztat cégcsoportunk. A negatív hatások munkabaleseti nyilvántartásaink szerint csak elszórva jelentkeznek, nem jelennek meg rendszerszinten.

Működésünk leginkább kézzelfogható pozitív hatása a foglalkoztatás növelése és a méltányos bérezés nyújtása munkatársaink részére. Vállalatcsoportunkban jelenleg leányvállalati szinten eltérő juttatási csomagot kínálunk munkavállalóinknak, melyek közös ismérve, hogy versenyképes, vonzó, a munkavállalói igényeket kiszolgáló csomagként támogatja a munkaerő felvételi és megtartási céljainkat. Hatékony, nyílt kommunikációra törekszünk alkalmazottainkkal, melynek kapcsán lehetőséget biztosítunk a bevonásuk, az észrevételeik működésbe történő beépítése kapcsán. Leányvállalataink jelenleg eltérő szabályozással, de egységesen lehetőséget biztosítanak munkavállalóinknak a munkakörük betöltéséhez szükséges tréningek elvégzésére, mely már rövid távon a vállalatcsoport tudásbázisának és sikerességének növekedési lehetőségét hordozza magában. Vállalatcsoportunk jelenleg nem foglalkozik egységes esélyegyenlőségi vagy női kvótákhoz kötött programokkal, mely középtávon kockázatként fogalmazódott meg a vizsgálataink során. A 2024-es év vállalati felvásárlásai és a jelentősen kiterjedtebb működéssel érintett holdingstruktúra következtében a 2025-ös második félév egyik legfontosabb feladata - többek között a saját munkavállalóinkat érintő kérdésekben - az egységes 4iG Csoport működési struktúra kialakítása. Vállalatcsoportunk nem azonosított az eltérő földrajzi elhelyezkedésből - kiemelten Albánia és Montenegró vonatkozásában fakadó konkrét csoportokra vonatkozó hatásokat, kockázatokat vagy lehetőségeket.

A 4iG Csoport működése kapcsán nem azonosítottunk a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, valamint a zöldebb és klímasemleges műveletek megvalósítására irányuló átállási tervekből eredő, a saját munkaerőnkre gyakorolt lényeges hatásokat. A 4iG Csoport nem foglalkoztat sem közvetlenül, sem közvetve alkalmazotti státusztól eltérő státuszban olyan sajátos jellemzőkkel rendelkező személyeket, adott körülmények között dolgozókat vagy egyes konkrét tevékenységeket végzőket, akik az általánosan a munkakörükhöz tartozónál jelentősen nagyobb veszélynek lennének kitéve.

A 4iG Csoport aktívan együttműködik a munkavállalóival annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy véleményüket figyelembe vegyék és beépítsék a döntéshozatali folyamatokba.

A Csoport nyitott kommunikációs csatornákat tart fenn, amelyek ösztönzik a visszajelzéseket, és lehetőséget biztosítanak a munkahelyi körülményekkel és a szervezeti célokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban való érdemi részvételre.

A 4iG Csoport különböző platformokon keresztül rendszeres kapcsolattartási lehetőségeket alakított ki:

Hivatalos munkavállalói felmérések (Pulse Survey): Ezek a felmérések lehetővé teszik a 4iG Csoport számára, hogy visszajelzést gyűjtsön a teljes munkavállalói kör elkötelezettségével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről, mint például a karrierfejlesztési lehetőségek, szervezeten belüli kommunikáció hatékonysága, változáskezelés és az általános jóllét.
Dolgozói fórumok: A 4iG Csoport menedzsmentje rendszeresen tart dolgozói fórumokat, a transzformáció során a Projekt vezetése minden jelentősebb eredményről beszámol a munkatársak felé személyesen, e-mailben vagy videoüzenet formájában, valamint arról is, jelenleg hol tart az átalakulás. Ezen fórumok célja, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak a csoportszintű eredményekről, irányvonalakról és a Csoport jövőbeli kilátásairól.
Ezentúl a kommunikációs platformokat és csatornákat, mint például az intranet, illetve az úgynevezett "Viva Engage" felületünket használjuk az intézkedések közlésére, és lehetőséget biztosítunk a dolgozóknak arra, hogy felvethessék kérdéseiket.
A munkavállalók nagyobb csoportjait érintő döntésekkel kapcsolatban tájékoztatásra kerültek az érdekképviseleti csoportok. 2025 első félévében a 4iG Nyrt. leányvállalatai közül a One Magyarország Zrt., az 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. rendelkeztek munkavédelmi képviselőkkel. A többi tagvállalat a jelentés félévében nem rendelkezett érdekképviselővel. A munkavállalók a munkavédelmi képviselőkkel a kapcsolatot e-mailes formában, igény esetén személyesen tudják felvenni. Az éves kötelező munkavédelmi oktatásban feltüntetésre kerül a kapcsolattartó.
Operatív szinten annak biztosításáért, hogy ezekre az együttműködésekre sor kerüljön, és hogy az eredmények áthassák a 4iG Csoport által alkalmazott megközelítést, a Csoport HR Igazgató felelős.

<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->

A 4iG Csoport nem tett közzé olyan globális keretmegállapodást vagy más, a munkavállalók képviselőivel kötött megállapodást, amely kifejezetten a saját munkaereje emberi jogainak tiszteletben tartására irányult volna.

S1-3 A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a saját munkaerő számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák

A munkavállalókat érintő negatív hatások korrekciójának, valamint a munkavállalók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák elsődlegesen a Csoport HR Igazgatóság által kerül biztosításra. A nem biztonságos munkakörnyezettel, balesettel vagy egyéb munkavédelmi témával kapcsolatos bejelentéseket a 4iG Csoport munkavállalói közvetlen felettesüknek, illetve a HR vezetőnek kötelesek jelenteni telefonon vagy e-mailben. A Csoport jelenleg nem végez értékelést arra vonatkozóan, hogy saját munkavállalói mennyire ismerik és mennyire bíznak az aggályaik vagy szükségleteik felvetésére és kezelésére szolgáló struktúrákban vagy folyamatokban.

A munkavállalók emellett jogosultak a visszaélés-bejelentést benyújtani a Compliance szervezet részére, amennyiben bármilyen vélt vagy valós, jogellenes magatartást vagy egyébként az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex követelményébe, vagy belső szabályzatba ütköző magatartást tapasztalnak. A visszaélés-bejelentési csatorna rendelkezésre állásáról, a visszaélés-bejelentések kezeléséről a 4.2 fejezetben található részletes információ. A visszaélés-bejelentési csatorna nem helyettesíti a munkavállalók számára az aggályok megfogalmazására rendelkezésre álló csatornákat, hanem attól függetlenül, azzal párhuzamosan működnek.

3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúly, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)

Vízió

A munka és magánélet közötti megfelelő egyensúly fenntartása kulcsfontosságú a munkavállalói jóllét szempontjából, hiszen hosszú távon segít megelőzni a kiégést és csökkenti a fluktuáció kockázatát. Ennek érdekében a 4iG Csoport 2025-ben is biztosította munkatársai számára a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint továbbra is elkötelezettek vagyunk a hibrid munkavégzési modell (helyszíni és távoli munkavégzés) mellett a teljes vállalatcsoporton belül. Emellett a csoportszintű Etikai és Üzleti Magatartási Kódex (továbbiakban: Etikai Kódex vagy Kódex) is tartalmazza a tisztességes munkafeltételekre vonatkozó követendő és kerülendő magatartási formákat, illetve a munkaügyi alapelveket, mint a munkaidő tiszteletben tartását és a munka-magánélet egyensúlyát.

Az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető szempont a 4iG Csoport üzleti modelljében. A 4iG Csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe integrálja az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogok egyetemes nyilatkozatának irányadó elveit, amelyek a Csoport munkaügyi politikáinak alapvető keretéül szolgálnak. Bár kifejezetten az Etikai Kódexben nem szerepel, de betartja a nemzetközileg elismert emberi jogi normákat, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization - ILO) nyilatkozatát a munkahelyi alapelvekről és jogokról, valamint az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásait. A 4iG Csoport biztosítja a munkaügyi törvények betartását, a tisztességes béreket, a megkülönböztetésmentességet és a megfelelő munkakörnyezet biztosítását.

A 4iG Csoport nem tűri a kényszer- és gyermekmunka semmilyen formáját, sem az etikátlan foglalkoztatás egyéb formáit, így például a bérek visszatartását, a betegszabadság vagy a napi pihenőidő megtagadását, vagy az alternatív foglalkoztatási formákkal való visszaélést.

E kötelezettségvállalások támogatása érdekében a 4iG Csoport egyes tagvállalatai olyan politikákat vezettek be, mint az egészségvédelemi és biztonsági szabályzat, távmunka szabályzat, javadalmazási szabályzat, valamint olyan, az Etikai kódexben foglalt iránymutatások, mint a jóllét, befogadás, sokszínűség és egyenlőség, amelyek biztosítják a megfelelőséget és elősegítik a pozitív munkahelyi kultúrát.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúly, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)

Lényeges hatás/kockázat	Időhorizont
Pozitív hatás A munkatársak elégedettsége, elkötelezettségük és produktivitásuk növekedése a megfelelő munkakörülmények és foglalkoztatási gyakorlatok által.	Rövid távon

A munka és magánélet egyensúlya, valamint a megfelelő munkafeltételek közvetlen hatással vannak a munkavállalók jóllétére. A fluktuáció mérséklése érdekében a 4iG Csoport biztosítja a tisztességes munkakörülményeket, versenyképes bérezést és a munka-magánélet egyensúlyát, egyes tagvállalatok a negatív hatások kezelésére enyhítő intézkedéseket, többek között munkaügyi politikákat is kidolgoztak (részletesebb leírása az "1. Politikák" alfejezetben). A munkavállalókra túlzottan koncentrálódó hatások csökkentik motivációjukat és növelik a stressz-szintjüket. Ezek a tényezők hozzájárulhatnak a mentális és fizikai egészségügyi problémák kialakulásához.

Az azonosított pozitív hatás közvetlen kapcsolatban áll a 4iG Csoport stratégiájával és üzleti modelljével, mivel a humántőke az egyik legfontosabb tényező a Csoport fenntartható növekedésben. A 4iG Csoport saját működése érintett a munkafeltételekkel összefüggő hatásokban, mivel saját munkavállalói körében jelenhetnek meg ezek a hatások.

1. Politikák - Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúly, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)

A 4iG Csoport transzformációs folyamata miatt 2025 első félévében még nem álltak rendelkezésre egységesített, csoportszintű politikák minden területen. Ugyanakkor a tagvállalatok önállóan már rendelkeztek saját munkaügyi politikákkal és gyakorlatokkal, amelyek biztosították működésük szabályozottságát és megfelelőségét.

A 4iG Nyrt. és a One Magyarország rendelkezik vállalati szintű távoli munkavégzésre vonatkozó szabályzattal, amely meghatározza az otthoni munkavégzés feltételeit, a munkavégzés rendjét és az ehhez kapcsolódó eljárásokat. A DIGI és az 4iG Távközlési Holding Zrt. esetében a Humánpolitikai szabályzat foglalja magába a munkaidő-kezelést és az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat. Az Invitech az irodai és otthoni munkavégzést egyaránt szabályozza, amelyet a Számítógép alapú munkavégzési szabályzat rögzít.

A béren kívüli juttatások és ösztönzők területén a vállalatok különböző szabályzatokat alkalmaztak. A 4iG Nyrt. Cafeteria Szabályzatot vezetett be, amely lehetőséget biztosít az egyéni igényekhez igazított béren kívüli juttatásokra. A DIGI egy úgynevezett Változóbér Szabályzatot működtet, amely meghatározza a munkavállalók bónuszainak és juttatásainak kereteit. A 4iG Távközlési Holding Zrt. esetében a Dolgozói kézikönyv rögzíti a béren kívüli juttatásokat – köztük jutalmakat –, ezenfelül az Invitech, One Magyarország, ONE Albánia és a ONE Crna Gora rendelkezik Bónusz- és Javadalmazási Szabályzattal, amelyek az ösztönző programok részleteit és a javadalmazási kritériumokat rögzítik.

A szabadságkezelés és a munkaidő-nyilvántartás szabályozására a 4iG Csoport különböző vállalatainál eltérő szabályzatok voltak érvényben a tárgyévben. A 4iG Nyrt. dedikált Szabadság Szabályzatot alkalmaz, amely egységes kereteket biztosít a munkavállalók számára a szabadságok igénylésére és kezelésére. A 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI esetében a Humánpolitikai Szabályzat tartalmazza a szabadságkezelésre vonatkozó előírásokat. A One Magyarország szabadságkezelése az Otthoni Munkavégzési Szabályzatukban integráltan jelenik meg. Az adott tagvállalat által alkalmazott politikák és szabályzatok hatálya kiterjed az összes általa foglalkoztatott munkavállalóra. A munkaügyi politikák legfőbb belső érdekelt felei a munkavállalók és a vezetők, míg a külső érdekelt felek szempontjából a jogalkotók. A 4iG Csoport központi javadalmazási területe rendszeresen figyeli, hogy a munkavállalók az adott ország meghatározott referenciaértékénél (minimálbér, illetve garantált bérminimum) kevesebb bért ne kaphassanak. 2025 első félévében - a tőzsdei javadalmazási jelentésünkkel összhangban - a Csoport tagvállalatainál nem voltak beépítve a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó ösztönzők a javadalmazásba.

A munkaügyi politikák végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős vezetői szintek vállalatonként eltérőek. A 4iG Nyrt. esetében a HR igazgató felügyeli a szabályzatok betartását, míg a 4iG Távközlési Holding Zrt.-nél a HR szervezet és a szakmai vezető felelős. A DIGI-nél a HR Business Partner (HRBP) vezető, míg az Invitech és a One Magyarország esetében a vezérigazgató-helyettes és a HR igazgató látja el ezt a feladatot. A szabályzatok végrehajtása során a vállalatok különböző harmadik féltől származó szabványokat és kezdeményezéseket tartanak tiszteletben, beleértve a bevezetett és tanúsított ISO 9001 és ISO 27001 szabványok szerinti irányítási rendszereket, az OECD irányelveit és az uniós foglalkoztatási szabályokat.

A fentebb említett munkaügyi szabályzatok elérhetőségét tekintve minden olyan tagvállalat, ahol van érvényben lévő szabályzat, azt belső rendszereken, például intraneten vagy SharePoint felületen teszi közzé a munkavállalói számára.

Egyes tagvállalatok a 2025. első félévben még nem rendelkeztek elfogadott munkaügyi politikákkal adott fenntarthatósági kérdésre vonatkozóan. Az érintett tagvállalatok mérete még nem indokolta ezen munkaügyi politikák bevezetését. A tagvállalatok a kialakítási folyamatot aktívan végzik, és rövid távon tervezik ezen politikák bevezetését, ahol indokolt.

Érintett tagvállalatok:

Hungaro Digitel Kft. (HDT)
Poli Computer PC Kft.
Innobyte Zrt.
ACE Network Zrt.
BRISK Digital Group Kft.
CarpathiaSat Zrt.

2. Intézkedések - Munka és magánélet egyensúlya, munkafeltételek

A 4iG Csoportban a politikáink, eljárásaink és folyamataink szolgálnak a lehetséges negatív hatások megelőzésére és a pozitív eredmények elősegítésére irányuló tevékenységeink alapjául. Ezek a keretek segítenek azonosítani és végrehajtani a munkaerőnkre gyakorolt lehetséges negatív és pozitív hatások kezelésére irányuló intézkedéseket. Rendszeres értékelések elvégzésével és a munkavállalóktól olyan csatornákon keresztül érkező visszajelzések beépítésével, mint a munkavállalói felmérések (Pulse Survey) és belső csatornák, platformok (intranet, Viva Engage) biztosítják, hogy erőfeszítéseink összhangban legyenek az igényeikkel, és hozzájáruljanak egy támogató és befogadó munkahelyhez. Célunk annak biztosítása, hogy gyakorlataink ne okozzanak vagy ne járuljanak hozzá jelentős negatív hatásokhoz a munkaerőnkre nézve.

A jelentés félévében a munkavállalók egészségének megőrzése és javítása érdekében cégcsoportszintű egységes egészségbiztosítási juttatást biztosítunk minden munkavállalónk számára Magyarországon. A kisgyermekes családok támogatására extra apasági szabadságot biztosítunk az erre jogosult munkavállalóinknak a törvényi előírásokon felül.

A 4iG Csoport tagvállalatai a helyi munkajogi szabályozások betartása mellett konkrét intézkedésekkel biztosítják a munkavállalók jogainak védelmét és a foglalkoztatási feltételeket. Az alkalmazott intézkedések közé tartoznak:

Munkaidő szabályozás, szabadságok: A helyi jogszabályoknak megfelelően a munkaidő és a túlórák kezelése, beleértve a megfelelő pihenőidő és szabadnapok biztosítását. A 4iG Csoport ezt minden tagvállalatától elvárja. Ezen túlmenően úgynevezett "Apa nap" szabadságot is igénybe tudnak venni a munkavállalók, a gyermek születésekor az édesapák számára extra - 10 nap - fizetett szabadságot biztosítunk. Az anyák számára a törvényben előírt szülési szabadságon túl extra kiegészítő szabadságot biztosítunk. Akinek a munkaviszonya legalább 1 éve fennáll, gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg.
Munkabérek és juttatások: A vállalat a minimálbérre és az iparági sztenderdekre vonatkozó előírásoknak megfelelően alakítja ki a munkavállalói javadalmazási rendszert.
Foglalkoztatási feltételek: Az egyenlő bánásmód elve alapján a kiválasztási és foglalkoztatási folyamatok során biztosított az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentes környezet az Etikai kódexben is előírt működési alapelvként.
Munka-magánélet egyensúly: Az "1. Politikák" fejezetben említett tagvállalatok munkavállalói számára távmunka és rugalmas munkavégzési lehetőségek állnak rendelkezésre, ahol ezt a munkakör jellege lehetővé teszi.

Ezek az intézkedések biztosítják, hogy a 4iG Csoport tagvállalatai megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek, miközben támogatják a munkavállalók jóllétét és hosszú távú elkötelezettségét. Az intenzív csoportszintű átalakulás után a következő években arra összpontosítunk, hogy a munkafeltételekben magas színvonalú munkahelyi gyakorlatot tartsunk fenn, amely összhangban van a jogi követelményekkel és az etikai irányelvekkel, biztosítva, hogy minden munkavállaló tisztességes és tiszteletteljes bánásmódban részesüljön.

3. Célkitűzések - Munka és magánélet egyensúlya, munkafeltételek

A 2025-ös üzleti év első félévben a csoportszintű átalakulások miatt nem határoztunk meg konkrét célkitűzéseket, azonban üzleti működésünk részeként értékeljük kezdeményezéseinket és azok hatásait a megfelelő vezetői szinteken. A kialakított folyamatainkat azokon a funkciókon belül rögzítjük, amelyek napi szintű felelősséggel tartoznak az irányelveink betartásának biztosításáért, emellett folyamatos bevonási csatornáink és az aggályok felvetésére szolgáló csatornáink is rendelkezésre állnak. Ez a döntés tükrözi a stratégiai fókusz és az iparág-specifikus prioritások iránti elkötelezettségünket. A 4iG Csoport a transzformációs projekt végezetével középtávon tervezi a célok meghatározását, amelyeket majd Csoportszinten szeretne elérni.

Mérőszámok - [S1-6] A vállalkozás alkalmazottainak jellemzői

A társadalmi fejezetrészben bemutatott létszámadatok a 4iG Csoport 2025. június 30-i statisztikai állományát tükrözik, kivéve azokban az esetekben, ahol az ESRS ettől eltérő adatot kér (S1-15 és S1-16 mérőszámok előállításánál).

A létszámok megadásakor – ahol az ESRS nem kéri másképp - a munkaviszonyban álló, a KSH útmutatója szerinti statisztikai létszámba tartozók figyelembevételével készül a jelentés - így a gyermek születése kapcsán távol levő, a 30 napnál hosszabb betegség miatt távollevő, a munkavégzés alól felmentett és a fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalók nem kerülnek figyelembevételre. Továbbá nem kerülnek figyelembevételre a munkaszerződés szerint havi 60 óra alatt foglalkoztatott munkavállalók sem.

Az adatok főben (Headcount) vannak megadva, a teljes munkaidő egyenérték szerinti alkalmazotti létszámot (FTE12) csak a javadalmazási mérőszámok (bérkülönbség és teljes javadalmazás, S1-16 mérőszámok) kiszámításakor alkalmaztunk. Az itt bemutatott 2025 első félév végi létszám adatra a legjellemzőbb adat a pénzügyi kimutatásban a személyi jellegű ráfordítások fejezetben szereplő statisztikai átlag létszám.

2025 I. félév
5 192
3 027
0
0
8 219

S1-6 Nemek szerinti megoszlás

¹² FTE (full-time equivalent) - teljes munkaidő egyenérték

Számítási módszer - Nemek szerinti megoszlás

A "nemek szerinti megoszlás" azon munkavállalók számát jelenti, akiknek jogilag elismert neme nő vagy férfi. A 4iG Csoportnál a "nemek szerinti megoszlást" úgy számítják ki, hogy a nők és férfiak összesített létszámát összegzik az összes működési országban.

S1-6 Földrajzi megoszlás
Saját munkavállalók száma (fő)	2025 I. félév
Magyarország	7 098
Albánia	725
Montenegró	396
Összes munkavállaló	8 219

Számítási módszer - Földrajzi megoszlás

Az alkalmazottak földrajzi megoszlását úgy számoljuk ki, hogy az egyes földrajzi helyszíneken, ahol a vállalataink találhatóak, összesítjük az alkalmazottak teljes létszámát. Az albán és montenegrói foglalkoztatási szabályok az S1-6 mérőszám szempontjából nem tartalmaznak eltérő definíciót a saját munkavállalókra vonatkozóan.

S1-6 Alkalmazottak jellemzői szerződéstípus szerinti bontásban

	2025 I. félév
Alkalmazottak jellemzői (fő)	Nő	Férfi	Egyéb	Nincs információ	Összesen
Alkalmazottak	3 027	5 192	0	0	8 219
Állandó alkalmazottak	2 951	5 145	0	0	8 096
Ideiglenes alkalmazottak	47	76	0	0	123
Rendelkezésre állási kötelezettség mellett foglalkoztatott alkalmazottak száma	2 675	4 625	0	0	7 241

Számítási módszer – Alkalmazottak jellemzői szerződéstípus szerinti bontásban

Állandó alkalmazottak: Állandó alkalmazottak alatt a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók létszámát értjük. A 4iG Csoportnál az "állandó alkalmazottak" számát úgy számoljuk ki, hogy az összes tagvállalatban dolgozó állandó alkalmazottak számát összesítjük. Ideiglenes alkalmazottak: Ideiglenes alkalmazottak alatt azon alkalmazottak létszámát értjük, akiknek a munkaszerződése meghatározott időre szól. A 4iG Csoportnál az "ideiglenes alkalmazottak" számát az összes tagvállalatban dolgozó ideiglenes alkalmazottak számának összesítésével számoljuk ki. Rendelkezésre állási kötelezettség mellett foglalkoztatott alkalmazottak: Olyan munkavállaló, akinek a szerződés szerinti munkarendje nem kötetlen, így a napi munkaidőbeosztása előre meghatározott. Emellett a munkáltató készenlétet, ügyeletet rendelhet el vagy állásidő merülhet fel. A rendelkezésre állási kötelezettség mellett foglalkoztatott alkalmazottak számát úgy számoljuk ki, hogy nemek szerint összegezzük azon munkavállalók számát, akinek a szerződés szerinti munkarendje nem kötetlen.

S1-6 Munkavállalói fluktuáció Munkavállalói fluktuáció 2025 I. félév Fluktuációs ráta (%) 7,9%

Kilépett munkavállalók létszáma (fő) 647

Számítási módszer – Munkavállalói fluktuáció

A "kilépett munkavállalók létszáma" a 4iG Csoporttól távozott munkavállalók összesített létszámát jelenti, míg a "fluktuációs ráta" a 4iG Csoportot elhagyó munkavállalók százalékban kifejezett aránya. A 4iG Csoportot elhagyó alkalmazottak teljes számát úgy számítjuk ki, hogy a beszámolási időszak alatt az összes működési országban történt kilépéseket összesítik. A 4iG csoportot elhagyó munkavállalók alatt azokat értjük, akiknek a cégcsoport bármelyik tagvállalatnál munkaviszonya állt fenn és ez a munkaviszonya a 2025 első félév során bármilyen módon (közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással, határozott idő lejártával vagy munkavállaló halála miatt) megszűnt. Nem tartoznak a kilépők közé azon munkavállalók, akik a megszűnést követő napon – a cégcsoportos munkaviszony figyelembevétele mellett – a cégcsoport más tagvállalatánál munkaviszonyt létesítettek. A távozó alkalmazottak százalékos arányának meghatározásához a kilépők összlétszámát elosztjuk 2025.06.30-án statisztikai állományba tartozók összlétszámával.

[S1-7] A saját munkaerőn belül nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók jellemzői

S1-7 Nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók

	2025 I. félév
A nem alkalmazottak száma (fő)	374
Gyakornokok	335
Megbízásos jogviszonnyal rendelkezők	39

Számítási módszer - Nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók

A gyakornokok és a megbízásos jogviszonnyal rendelkezők nem minősülnek munkavállalóknak. Ők olyan személyek, akiknek a munkája hozzájárul a 4iG Csoporthoz, de nem állnak velünk munkaviszonyban. A gyakornokok és a megbízásos jogviszonnyal rendelkezők (jellemzően egyéni vállalkozók, akik ideiglenes vagy szezonális projektben való munkavégzés céljából történő munkaerőfelvétel) teljes száma a beszámolási időszak záró napja szerint került bemutatásra.

[S1-10] Megfelelő bérek

A 4iG Csoport minden munkavállalója az alkalmazandó referenciabérekkel (minimálbér és a garantált bérminimum) összevetve megfelelő bérezésben részesül.

[S1-15] A munka és a magánélet közötti egyensúly

Munka és magánélet egyensúlya	2025 I. félév
A teljes állományból családi szabadságra jogosult munkavállalók aránya (%)	40,91%
A családi szabadságot igénybe vevő férfiak aránya (%)	52,49%
A családi szabadságot igénybe vevő nők aránya (%)	47,51%
A teljes munkavállalói állományból családi szabadságot igénybe vevők aránya (%)	30,48%

Számítási módszer - Munka és magánélet egyensúlya

A családdal kapcsolatos szabadság magában foglalja a szülési szabadságot, az apasági szabadságot, a törvény által garantált gyermek után járó pótszabadságot és a gondozói szabadságot. A családi szabadságot igénybe vevők száma úgy lett meghatározva, hogy a 2025.06.30-án munkajogi állományban levő (június 30-án munkaviszonnyal rendelkező) munkavállalók közül megvizsgáltuk, hogy mely munkavállaló volt jogosult és mely munkavállaló vette igénybe a családi szabadságot 2025 első félévében. Az így kapott létszámot elosztottuk a munkajogi állományba tartozó munkavállalók összes számával. A kalkulációk során a több tagvállalatnál is jogviszonnyal rendelkező munkavállalók csak egy alkalommal lettek figyelembe véve a létszámtorzítás elkerülés érdekében. A családdal kapcsolatos szabadságot igénybe vevők arányát úgy kell kiszámítani, hogy a családi szabadságot, szülési szabadságot, apasági szabadságot, szülői szabadságot, illetve gondozói szabadságot igénybe vevő munkavállalók számát nemenként összesítjük, majd elosztjuk a családi szabadságra jogosult összes munkavállaló számával.

Csoport-specifikus indikátor - Munkaidő nyomon követése

	Magyarország	2025 I. félév Montenegró	Albánia
Rugalmas munkaidő-beosztással rendelkező munkavállalók aránya (%)	9,3%	66%	0%
Rugalmas munkaidő-beosztással rendelkező nem alkalmazottként	0	0	0
foglalkoztatottak aránya (%)

A 4iG Csoport a munkaidőre vonatkozó információkat a GRI REWO-7 (munkaidő nyomonkövetése) indikátor d. pontja szerint mutatja be. Ennek megfelelően bemutatjuk a munkavállalóink és a nem alkalmazottként foglalkoztatottak arányát arra vonatkozóan, hogy kiknek jár rugalmas munkaidőbeosztás. Az adatokat a legjelentősebb működési területeinkre, azaz Magyarországra, Montenegróra és Albániára külön-külön összesítettük. A GRI REWO-7d pontja azt kéri, hogy jelenítse meg a Csoport a rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozó alkalmazottak és nem alkalmazott munkavállalók százalékos arányát, jelentős működési helyszínek szerint. Albánia és Montenegró esetében a magasabb érték annak köszönhető, hogy a törzsidő mellett a munkaidő kezdete rugalmas, amelyet a munkaszerződések is rögzítenek. Ennek megfelelően az érintett munkavállalók rugalmas munkaidő-beosztással rendelkező foglalkoztatottaknak minősülnek.

Számítási módszer - Munkaidő nyomon követése

A rugalmas munkaidő beosztás alatt a kötetlen munkarendbe sorolt munkavállalókat értjük. Az ő esetükben a munkáltató a napi munkaidejét meghatározta ugyan, de a napi munkaidőbeosztás jogát átengedi a munkavállaló részére. A rugalmas munkaidő-beosztással rendelkező munkavállalók százalékos arányát úgy számítjuk ki, hogy elosztjuk a rugalmas munkaidő-beosztással rendelkező munkavállalók számát az összes munkavállalóval, majd megszorozzuk 100-zal. A rugalmas munkaidőbeosztással rendelkező nem alkalmazottként foglalkoztatottak arányát úgy számítjuk ki, hogy elosztjuk a rugalmas munkaidő-beosztással rendelkező nem alkalmazottként foglalkoztatottak számát az összes nem alkalmazottként foglalkoztatott számával, majd megszorozzuk 100-zal. Az adatokat a 2025.06.30 ai állapot alapján adtuk meg.

3.2. Képzés és készségfejlesztés

Vízió

Cégcsoportunk tevékenységének középpontjában az ügyfél áll, működésünk alapfeltétele a korrekt és pontos ügyfélkiszolgálás. Ennek érdekében szakembereinket folyamatosan képezzük, hogy a technológiák felhasználásával és rövid reakcióidővel tudjuk kezelni az ügyfeleink igényeit, az iparágaink bármely szegmensére vonatkozóan.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Képzés és készségfejlesztés

Lényeges hatások	Időhorizont
Negatív hatás A tehetséges munkavállalók körében emelkedett fluktuáció, a munkavállalók bevonzásának nehézsége, a munkavállalók fenntarthatóság iránti érdektelenségének kialakulása.	Hosszú távon
Pozitív hatás A tehetséges munkavállalók elköteleződésének növekedése, a toborzási folyamat könnyebbé válása. A munkavállalók kapcsolódó ismereteinek és elköteleződésének növekedése.	Rövid távon

A 4iG Csoport elkötelezett a tehetségek bevonzása és megtartása, valamint a fenntarthatóság szervezeti jelenlétének erősítése mellett. Célja, hogy a munkavállalók megfelelő képzést és készségfejlesztési lehetőségeket kapjanak. Továbbá cél, hogy Csoport saját gyakorlatai ne okozzanak lényeges negatív hatásokat a munkaerejére nézve, és ne járulnak hozzá ilyen lényeges hatásokhoz.

A potenciális negatív hatások közé tartozik a tehetséges munkavállalók növekvő fluktuációja és a fenntarthatósági ismeretek hiányából adódó érdektelenség. Ezek hosszú távon hatással lehetnek a Csoport szakértelmére és működési hatékonyságára.

A hatások hosszú távon érvényesülnek és elsősorban a Csoport működésére, azaz saját munkavállalóira koncentrálódnak, illetve downstream értékláncára (pl.: az üzletekben dolgozók, akik nem saját munkavállalók).

A 4iG Csoport célja, hogy a képzési és készségfejlesztési stratégiáját továbbfejlessze, biztosítva a fenntarthatósági kompetenciák integrálását a döntéshozatalba és a szervezeti működésbe, ezzel támogatva a hosszú távú üzleti sikerességet és munkavállalói elégedettséget.

1. Politikák - Képzés és készségfejlesztés

A 4iG Csoport működési feltétele, hogy maradéktalanul megfeleljen a hatályos törvényi előírásoknak és a minősítéseik által támasztott követelményeknek. Ennek érdekében minden munkavállaló számára kötelező a belépéskor és évente ismétlődő e-learning kurzusok elvégzése. A teljesítést rendszeres munkaügyi és megfelelőség értékelő szervezetek által lefolytatott külső auditok ellenőrzik, amelyek esetleges nem megfelelőség esetén pénzbírságot és üzleti kockázatokat vonhatnak maguk után. Az egyes tagvállalatok képzési szabályzatai biztosítják a vállalati működés szabályozottságát és az alkalmazottak folyamatos szakmai fejlődését.

2025 első félévében a 4iG Csoport központosítási folyamatának következményeként még nem volt elfogadott csoportszintű politika a saját munkaerejére gyakorolt képzés és készségfejlesztéssel kapcsolatos lényeges hatások kezelésére vonatkozóan, de a Csoport a munkaerő támogatására vonatkozó intézkedéseket rugalmasan alkalmazta a folyamatos változásokhoz és igényekhez igazodva.

Politika	Politika fő tartalmi elemei	Politika hatálya*	Betartatásáért legmagasabb szintű felelős	Nemzetközileg alkalmazott szabványok	Elérhetősége
Képzés és készségfejlesztés szabályzat	A képzési szabályzat részletesen leírja és monitorozza a képzési folyamatokat, részvételi feltételeket és vonatkozó képzési programokat. Tanulmányi szerződések feltételeit részletezi – One Magyarország, Digi Kft esetén.	One Magyarország, 4iG Távközlési Holding Zrt., Digi, Invitech	Csoport HR Igazgató Igazgatósági és MNC grade vezetők felelősek a végrehajtásért - Invitech esetén	-	Intranet
E-learning szabályzat	A kötelező e-learning kurzusokon való részvétel folyamata, felelősségek, kötelezettségek. Kapcsolódó folyamatlépések. Következmény menedzsment.	4iG Nyrt.**	Csoport HR Igazgató	Az E-learning szabályzat figyelembe veszi az MSZ ISO 45001, ISO 27001, ISO 14001 – szabványokat	Intranet

A tagvállalatok képzési szabályzatai a következőképpen alakultak 2025 első félévében:

*A felsorolt tagvállalatoknál a politikák hatálya kiterjed az összes általuk foglalkoztatott munkavállalóra.

** A Szabályzat hatálya kiterjed a 4iG Nyrt. munkavállalóira, valamint a Szabályzat 2.5 pontja szerinti

oktatás tekintetében az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalóira.

A One Magyarország esetében a politika tartalma kiterjed az alapelvekre, az elérhető oktatási és fejlesztései lehetőségekre, jelentkezési irányelvekre, lemondásra és hiányzásra, képzések kiértékelésére és visszajelzésre, tanulmányi szerződésre, a szabályzat betartására.

A jövőbeli csoportszintű politika kialakításakor a kulcsszereplők közreműködését kérjük a politika véglegesítés előtti véleményezésben. A hatályba lépést jóváhagyási folyamat előzi meg.

A kötelező e-learning kurzusok teljesítésére az új belépőknek összesen 14 nap állt rendelkezésükre, beleértve a belépés napját is.

Az ismétlődő kötelező e-learning kurzusokat minden naptári évben el kell végezni a meghatározott teljesítési feltételek szerint. Ez alól nem mentesültek azok a munkavállalók sem, akik onsite (irodai és telephelyen történő munkavégzés) vagy távmunkaszerződés alapján dolgoznak, azaz nem a 4iG csoport irodaépületeiben végzik munkájukat. Az onsite munkavégzés esetén előfordulhat, hogy egyes kötelező képzéseket a szolgáltatás helyszínén (ügyfélnél) kell teljesíteni, amennyiben ezt az ügyfél előírja. Ilyen esetben a munkavállalónak mindkét előírásnak meg kell felelnie. A munka- és tűzvédelmi oktatás elvégzése a megbízási és gyakornoki jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek számára is kötelező a jogviszony kezdetekor, majd évente ismételten. A Képzés-Fejlesztés Osztály e-mailben értesítette a munkavállalókat az elérhető kurzusokról és a teljesítési határidőkről. A kurzusok tartalmáért felelős szakterületeknek az ismétlő képzések időszaka előtt kellett frissíteniük a tananyagok tartalmát. A kötelező e-learning kurzusok kiosztását, a hozzáférések biztosítását, valamint a munkavállalók technikai és egyéb tudnivalókról való tájékoztatását a Képzés-Fejlesztési Osztály végezte a politikában megfogalmazottak szerint.

A 4iG Nyrt. Tekintetében az alábbi kötelező oktatások kerültek meghatározásra

Munka- és tűzvédelmi oktatás
Információbiztonsági tudatosság oktatás
Információbiztonsági szabályzat oktatás
Korrupció és megvesztegetés elleni szabályzat oktatás
Etikai kódex oktatás
Energiagazdálkodási irányítási rendszer oktatás
Integrált irányítási rendszer oktatás
Munkavállalói adatvédelmi és adatkezelési oktatás

A DIGI-nél, az Invitechnél, a 4iG Távközlési Holding Zrt.-nél és a One Magyarországnál elfogadott képzési politika szerint a csoportos szervezésű, több résztvevőt érintő képzések esetén a képzés szervezése tartalmazta a külső partnerrel történő kapcsolatfelvételt, a koordinációt, a képzést végző partner és a résztvevő szervezet közötti egyeztetést, a munkavállalók kiértesítését, a beszerzési igény elindítását, amennyiben szükséges a tanulmányi szerződés megkötését, a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével.

A konszolidációs körbe bevont további tagvállalatok tekintetében a 2025. első félévben nem ált rendelkezésre elfogadott képzési politika.

2. Intézkedések - Képzés és készségfejlesztés

A 4iG Nyrt. minden új belépő munkavállaló számára a belépés napjától hozzáférést biztosított az elearning platformhoz, és biztosította számukra az összes kötelező online elvégzendő kurzust is. A munka- és tűzvédelmi oktatás a munkavállalók első napján személyesen megtartásra került, ezen túlmenően minden új munkavállalónak még a belépés napján el kellett végeznie az erre vonatkozó elearning kurzust és sikeres vizsgát tennie a tananyagból.

Általánosságban jellemző, egész cégcsoport szinten, hogy a Társaság nyomon követi és értékeli a képzésekkel kapcsolatos visszajelzéseket, workshop elégedettségi adatokat gyűjt. Elektronikus visszamérő kérdőívet kapnak a kollégák a képzések után. A résztvevői értékeléseket a beérkezéskor azonnal feldolgozzuk és a 70% alatti értékelési szempontokat kivizsgáljuk és javító intézkedéseket teszünk, amit kommunikálunk a beszállító és a résztvevő szervezeti egység vezetője felé.

Csoportszinten a képzések során összegyűjtött visszajelzések alapján a Társaság azonosítja a problémákat, és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek enyhítik a változások hatását. A HR támogatja a munkavállalókat a változásokkal kapcsolatos nehézségek kezelésében, miközben folyamatosan biztosítja a szakmai fejlődést. Ezen folyamatok révén meghatározzuk, hogy milyen intézkedések szükségesek a saját munkaerőre gyakorolt konkrét tényleges vagy potenciális negatív hatás kezelésére. A munkatársakat az intézkedésekbe a HR rendezvényeken bevonjuk, tájékoztatást adunk és észrevételeiket, javaslataikat beépítjük a vezetői döntésekbe.

Abban az esetben, amennyiben egy képzés ára meghaladta a vállalat szabályzatában meghatározott bizonyos összeget (tagvállalatonként elértő, a pontos összeget a szabályzatok tartalmazzák) tanulmányi szerződés került megkötésre a munkavállaló és munkáltató között. A tréningen való részvétel alapfeltétele volt a tanulmányi szerződés aláírása a képzés megkezdése előtt, erről HR szakember adott előzetes tájékoztatást a munkavállaló részére. A tanulmányi szerződés a Munka törvénykönyve alapján került kialakításra.

A támogatott képzések során a következő támogatási formákra volt lehetőség:

Tandíj- és / vagy költségtámogatás
Munkaidő kedvezmény

Szakmai konferencián való részvételre a szakterületi vezető és / vagy a HR vezetővel való előzetes egyeztetést és jóváhagyást követően volt lehetőség. A 4iG Csoport a változáskezelési kihívásokon belül alapelvként átfogó cselekvési terveket és erőforrásokat biztosított annak érdekében, hogy hatékonyan kezelje a saját munkaerejére gyakorolt lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. Ennek részeként egy nagy volumenű transzformációs projekt támogatására 120 fős felsővezetői Change Management workshopot szerveztünk a 2024-es év elején, amely a humán kockázatok kezelésére és a lehetőségek kiaknázására fókuszált. A programot ezt követően kibővítettük középvezetői szintre, majd a munkavállalók szélesebb körét is bevontuk, biztosítva ezzel az egész szervezetre kiterjedő változáskezelési stratégiát. Ezen intézkedések célja a hatékony szervezeti átalakulás támogatása, valamint a munkavállalók folyamatos fejlődésének és alkalmazkodóképességének elősegítése. Ebben a programban a 4iG Nyrt., a One Magyarország, az Invitech, a 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI vett részt.

Az intézkedések hatóköre kiterjed a vezetőségre, a középvezetőkre és a teljes munkavállalói körre, ezáltal biztosítva, hogy a transzformáció során minden szinten egységes célok és irányelvek érvényesüljenek. A változáskezeléssel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának tervezett időhorizontja rövidtávú, amely biztosítja, hogy a változások és fejlesztések megfelelő ütemben és hatékonyan valósuljanak meg.

Az éves vállalati költségtervezés része, hogy minden tagvállalat meghatározza a képzési keretét az adott évre vonatkozóan.

A 4iG Nyrt. a teljes cégcsoportra vonatkozóan lépéseket tett a hatások kezelésére és a korrekció biztosítására. Mentorprogramokat indítottunk annak érdekében, hogy az új munkavállalói és szervezeti változások zökkenőmentesen történjenek meg. 2025 első félévében a változásokat támogató mentorálás és a képzési programok révén biztosítottuk, hogy a munkavállalók sikeresen alkalmazkodjanak az új struktúrákhoz.

Célzott képzéseinkkel (képességfejlesztő képzésekkel, mint pl. időgazdálkodás képzések, stresszkezelés, alkalmazkodási képesség fejlesztő tréning, illetve szakmai képzésekkel, amik szorosan kapcsolódnak a szakterületükhöz) támogatjuk a kollégáinkat. Minden tagvállalatunkra kiterjesztettük a "Coach Corner" belső coaching program szolgáltatásunkat, ahol belső kollégák támogatják azokat a kollégákat, akik szeretnének a munkával kapcsolatos elakadásaikon dolgozni. A Navigátor program ugyanezt a célt szolgálja a vezetők számára. A DIGI, 4iG Távközlési Holding Zrt., Invitech, One Magyarország munkavállalói a saját e-learning vagy a belső vállalati kommunikációs platformján érhetik el az e-learning tartalmakat akár kötelező vagy önképzés kapcsán, változatos témakörökben. Az erőforrásokat rugalmasan és az adott helyzetekhez igazodva biztosítják a hatások kezelésére belülről leginkább, figyelembe véve a 4iG Csoport aktuális szükségleteit és prioritásait.

3. Célkitűzések - Képzés és készségfejlesztés

A 2025. első félévben a csoportszintű átalakulások miatt nem határoztunk meg konkrét célkitűzéseket. A 4iG Csoport a transzformációs projekt végezetével, középtávon tervezi a célok meghatározását, amelyeket majd csoportszinten szeretne elérni. A 2025 második félévben befejeződő vállalati átalakulást követően várhatóan középtávon, 2-3 éven belül meghatározunk csoportszintű célokat a témában. Jelenleg politikáink, intézkedéseink hatékonyságát nem követjük nyomon.

Bár nem volt meghatározott célkitűzése a cégcsoportnak, a politikában alapelveket határozunk meg annak érdekében, hogy kereteken belül tartsuk a képzési folyamatainkat.

	A teljesítményértékelésben részt vevő alkalmazottak aránya (%) 2025 I. félév	A képzési órák átlagos száma (fejenként) 2025 I. félév
Nők	3,0%	2,97
Férfiak	5,7%	5,94
Összesen	8,7%	8,91

Mérőszámok – [S1-13] Képzés és készségfejlesztés

Számítási módszer - Képzés és készségfejlesztés

Átlagos képzési órák

A képzési órák a képzésre és készségfejlesztésre fordított időt jelentik. A képzés és készségfejlesztés különböző módszereket foglal magában. Az egy alkalmazottra jutó és nemek szerinti képzési órákat úgy számoljuk ki, hogy a 4iG Csoportban nyilvántartott, összes, illetve nemekre leosztott összes képzési órát elosztjuk az összes munkavállalói, illetve az egyes nemek létszámával, az S1-6 közzétételben szereplő teljes munkavállalói létszámot használva.

Teljesítményértékelések

A teljesítményértékelésben részt vevő munkavállalók százalékos arányát az S1-6 közzétételben szereplő teljes munkavállalói létszámot használva nevezőként számítják ki. A nevező tartalmazza azokat a munkavállalókat is, akik nem jogosultak teljesítményértékelésre, de a teljes létszám részét képezik. A teljesítményértékelésben részesült munkavállalók alkotják a számlálót.

3.3. Egészségvédelem és biztonság

Vízió

A 4iG Csoport tevékenységéből fakadóan kétféleképpen értelmezi az egészségvédelem és biztonság témakörét. Azon leányvállalatainknál, ahol a munkavégzés típusából adódóan fokozott kockázatok jelennek meg, szigorú munkavédelmi előírásoknak kívánunk megfelelni. Ezen vállalatok a One Magyarország, a 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., ahol fizikai munkát végző munkatársaink - szerelők, infrastrukturális hálózati elemeket telepítők, hálózati rendszereket építők - magasban történő munkavégzést, hosszú utazással érintett feladatokat és aknában történő munkákat végezhetnek. A baleseteknek és egészségügyi kockázatoknak a vállalatcsoport szabálykövető magatartásával, folyamatos ellenőrzésekkel, az egymásra való maximális odafigyeléssel, valamint a biztonságos munkakörnyezet kultúrájának megteremtésével kívánjuk elejét venni. A 4iG Csoport többi, irodai munkát végző munkatársa esetén is kiemelten figyelünk az egészséges, ergonomikus és biztonságos munkakörülmények megteremtésére és fenntartására.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Egészségvédelem és biztonság

Lényeges hatás Időhorizont

Pozitív hatás

Munkahelyi balesetek megelőzése, munkavállalói megbetegedések minimalizálása (pl.: megfelelő védőeszközök biztosítása). Rövid távon

Az egészségvédelem és biztonság témaköre kapcsán a jelentéstételre történő felkészülés vonatkozásában a munkahelyi baleseteket lényeges témaként azonosítottuk. Tényleges pozitív hatásként azonosítottuk a munkahelyi balesetek megelőzésére, munkavállalói megbetegedések, balesetek minimalizálására tett erőfeszítéseket a megfelelő védőeszközök biztosítása révén. Az azonosított lényeges hatások már rövid távon, leginkább a saját munkavállalókat érintve éreztetik hatásukat vállaltcsoportunk operációjában. Bár előfordulhatnak veszélyes munkavégzési körülmények a vállalatcsoportunk működése során, leginkább a szerelői állományunk esetében, a balesetek bekövetkezése nem kapcsolható össze közvetlenül a vállalatunk stratégiájával vagy üzleti modelljével. A következő években kialakítani tervezett egységes munkavédelmi szabályzatunkkal kívánunk ezen balesetekre reagálni és csökkenteni ezek számát. 2025 első félévében a bekövetkezett munkahelyi balesetek nem voltak materiális hatással a vállalatcsoportunk pénzügyi teljesítményére.

1. Politikák - Egészségvédelem és biztonság

A 4iG Csoport 2025. első félévében – az intenzív akvizíciós tevékenysége okán - nem rendelkezett egységes, minden leányvállalatára kiterjedő munkavédelmi szabályzattal. 2024. január 8-án került kiadásra a 4iG Nyrt. saját munkavédelmi szabályzata, és 2025 második félévében kívánunk egységes, csoportszintű munkavédelmi útmutatást kiadni a leányvállalatok részére. A 4iG Nyrt.-n kívül a One Magyarország Zrt., a 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. rendelkezik még önálló munkavédelmi szabályzattal, a többi leányvállalatunk, ahol jellemzően irodai munkavégzés történik, nem dolgozta még ki saját munkabiztonsági szabályzat-rendszerét, a vonatkozó munkavédelmi jogszabályok ugyanakkor ezen vállalatok esetében is betartásra kerülnek. A meglévő munkavédelmi szabályzatok rögzítik a munkavédelem személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. A jelentésbe bevont leányvállalatok mindegyike átfogó munkahelyi kockázatértékelési és munkavédelmi rendszert működtet, melyet munka- és tűzvédelmi szakember, esetlegesen külső munka- és tűzvédelmi szolgáltató támogat. A munkavédelmi kockázatértékelés kiterjed a tagvállalatok által üzemeltetett infrastruktúrákra – például a hálózati lefedettséget biztosító mobiltornyokra – is. A tagvállalatok tevékenységétől függően a következő területeket, folyamatokat vizsgálva végzünk kockázatelemzést:

munkahelyek, munkahelyi környezet,
technológia és tevékenységek,
gépek és berendezések, munkaeszközök,
képernyős munkahelyek, munkavállalók pszichoszociális terheltsége,
kézi anyagmozgatás,
veszélyes anyagok és keverékek,
biológiai veszélyek.

A 4iG Csoport vezetésének egyik fő célja, hogy biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítson minden munkavállaló, alvállalkozó, látogató és más érintett felek számára egyaránt. A 4iG Csoport nem rendelkezik csoportszintű politikával, a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos alapelveket a Csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexének 3.2. fejezete rögzíti minden munkavállalóra és az értékláncra kiterjedőleg.

A 4iG Nyrt. a külső fél által tanúsított ISO 45001 irányítási rendszere kapcsán rendelkezik munkavédelmi politikával. A politika kifejezi elkötelezettségünket a munkával kapcsolatos sérülések, betegségek és foglalkozási eredetű megbetegedések megelőzése, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság folyamatos javítása iránt. A politika hatálya kiterjed a társaság székhelyein végzett informatikai eszközök és megoldások kereskedelmére, szerviz tevékenységekre, informatikai rendszer fejlesztésre, rendszerintegrációra, IT üzemeltetésre, szoftverfejlesztésre, tanácsadásra, fővállalkozói tevékenységre, projektmenedzsmentre és az ezekhez kapcsolódó támogató tevékenységekre, beleértve az összes munkavállalót, alvállalkozót, látogatót és érintett felet, akik kapcsolatban állnak a 4iG Nyrt.-vel. A Politikában foglalt rendelkezések betartása valamennyi munkavállaló felelőssége, azonban a rendelkezések kommunikálásért, betartásáért és betartatásáért a 4iG Nyrt. vezetői kiemelt felelősséget viselnek. A munkavállalókat és más érintett feleket – szükség esetén alvállalkozókat – aktívan bevonjuk a munkahelyi egészség és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos veszélyek azonosításába, kockázatok kiértékelésébe, jogszabályi megfelelőséggel kapcsolatos kérdésekbe. A politikát minden munkavállaló és alvállalkozó számára kommunikáljuk, és hozzáférhetővé tesszük a Társaság belső hálózatán. A politikát évente felülvizsgáljuk annak biztosítása érdekében, hogy hatékony, a Vállalatcsoportunk céljainak megfelelő legyen.

A One Magyarország Zrt., a 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. rendelkezett még 2024. év végén saját munkavédelmi szabályzattal. Ezek kitérnek az ergonomikus irodai és hibrid munkavégzés követelményeire, a balesetek bejelentési kötelezettségére és kivizsgálási szabályaira, a potenciálisan veszélyes környezetben vagy körülmények között történő munkavégzés (magasban, felszín alatti aknában történő munkavégzés vagy hosszú utazással járó munkák) szabályaira, illetve az alvállalkozóinktól elvárt felkészültségi és viselkedési normákra.

Kiemelt figyelmet fordítunk a kötelező foglalkozás-egészségügyi, munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra, a munkavédelemmel kapcsolatos oktatásokra, a munkavédelmi ellenőrzésekre, az alkoholos vagy egyéb befolyásoltság alatti munkavégzés tilalmára és a megfelelő egyéni védőeszközök és munkaeszközök biztosítására, szabályos viselésére.

A szabályzataink a hazai jogszabályi környezetre, így többek között a Munka törvénykönyvére, a Kötelező egészségbiztosítás ellátására vonatkozó törvényre, a Munkavédelemről szóló törvényre, illetve az ezekhez kapcsolódó több tíz rendeletre és biztonsági szabályzatra alapozzuk, ezek figyelembevételével készítjük el és vizsgáljuk felül. A fent bemutatott szabályzatok munkabalesetmegelőzési és kockázat csökkentő, kezelő intézkedési részeket is tartalmaznak.

2. Intézkedések, célkitűzések - Egészségvédelem és biztonság

A 4iG Csoport 2025 első félévében még nem rendelkezett a teljes vállalatcsoportra kiterjedő, a felsővezetés által jóváhagyott intézkedésekkel vagy mérhető célokkal a munkahelyi egészség és biztonság kapcsán. A 2025-ös üzleti év első félévének vállalati átalakulását követően a fókuszunk a csoportszintű munkaegészségügyi és -védelmi szabályzatok, politikák kidolgozásán, illetve az intézkedések és a célok meghatározásán lesz 2025 második félévében. A 4iG Nyrt. esetében ugyanakkor kijelölésre kerültek intézkedések és célok már 2024-ben is, 2025. második féléves teljesítési határidővel. Ezek a következőek voltak:

Tudatosság növelése a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban, az éves oktatások részvételi arányának 90%-osra növelése.
Elsősegélynyújtó tanfolyamon részt vett kollégák számának 30 főre emelése.
Munka- és egészségvédelmi veszélyek azonosítása, értékelése és csökkentése. Kockázatok megszüntetése és/vagy minimalizálása rendszeres telephelyi bejárások, munkahelyi kockázatértékelési dokumentum felülvizsgálata útján. Legalább évi 12 db telephelyi bejárás megtartása.

Ezek mellett vállalatunk komplex egészségbiztosítási csomagot biztosít munkatársaink részére külső szolgáltatón keresztül, erről bővebben a 3.1. fejezetben írunk. Egyes vállalatainknál bizonyos napokon ingyenes gyümölcsöt biztosítunk munkatársainknak, illetve a helyszín biztosításával támogatjuk a csapatsportok gyakorlását.

A 4iG Csoport központi munkavédelmi vezetője folyamatosan nyomon követi a vállalatcsoportnál bekövetkezett balesetek számát, illetve az ezek miatt előforduló sérülések, esetleges halálesetek számát is. 2025 első félévében vállalatcsoportunknál nem történt súlyos vagy halálos munkahelyi baleset sem a saját munkaerő, sem az egyéb foglalkoztatotti körben. A 2025. első félévben a 4iG Nyrt. leányvállalatai közül a One Magyarország Zrt., a 4iG Távközlési Holding Zrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. rendelkeztek vállalati szintű munkavédelmi képviselőkkel. A többi tagvállalat a jelentés évében nem rendelkezett munkavédelmi képviselővel. A munkavállalók a munkavédelmi képviselőkkel a kapcsolatot e-mailes formában, igény esetén személyesen tudják felvenni. Az éves kötelező munkavédelmi oktatásban feltüntetésre kerül a kapcsolattartó.

Ugyancsak monitorozzuk a nyilvántartásba veendő, bejelentésköteles balesetek számát a vállalatcsoportunknál. A 20 regisztrált munkahelyi baleset összesen 103 nap munkaidőkieséssel járt. A balesetek mindegyike a magyarországi operációban történt, Albániában és Montenegróban nem regisztráltunk munkahelyi balesetet. Azon munkavállalók, akik nem tartoznak az alkalmazotti kategóriában (gyakornokok és kölcsönzött munkaerő) ugyancsak nem szenvedtek munkahelyi balesetet 2025 első félévében. Vállalatcsoportunknál nem történtek a munkával összefüggő, nyilvántartásba veendő megbetegedések a tárgyév első félévében, továbbá a 4iG Csoportban nem történt a munkával összefüggő dolgozói (beleértve az alkalmazott és nem alkalmazott foglalkoztatott munkavállalókat) haláleset.

Mérőszámok [S1-14] Egészségvédelem és biztonság

	2025 I. félév
Az egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozó alkalmazottak aránya (%)	10%
Az egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer hatálya alá tartozó gyakornokok és vállalkozók aránya (%)	9%
A munkával kapcsolatos balesetek száma	20
A regisztrálható munkabalesetek aránya (egy millió munkaórára vetítve)	2,30
Munkával kapcsolatos balesetekből eredő munkahelyi sérülések miatt kiesett napok száma	103
A nyilvántartható munkahelyi megbetegedések száma	0
A munkával kapcsolatos sérülések/betegségek következtében bekövetkezett halálesetek száma	0

Számítási módszer - Egészségvédelem és biztonság

Munkával kapcsolatos balesetek száma: A 4iG Csoporthoz tartozó vállalatok helyi munkavédelmi irányítási rendszereiben nyilvántartott, a beszámolási időszakban a munkavállalókat ért balesetek konszolidált száma.

A regisztrálható munkabalesetek aránya: Ez a ráta az egymillió ledolgozott órára jutó munkabalesetek számát jelenti, és úgy számítják ki, hogy a jelentési időszakban regisztrált esetek számát elosztják a 4iG Csoport összes ledolgozott munkaóráival, és megszorozzák egymillióval.

A nyilvántartható munkahelyi megbetegedések száma: A 2025. évi első félévben foglalkozási egészségügyi megbetegedés 13 nem történt a 4iG Csoportban.

Kiesett napok száma: A kiesett napok száma, a távollét első teljes napjától és utolsó napjától kezdődően, beleértve az időszak összes naptári napját (pl. hétvégékkel és munkaszüneti napokkal együtt).

Halálesetek száma: A 4iG Csoportban és a Csoport telephelyein dolgozó egyéb munkavállalók körében regisztrált halálesetek száma, amelyek munkával kapcsolatos sérülések vagy munkával kapcsolatos megbetegedések eredményeképp következtek be.

¹³ Foglalkozási egészségügyi megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás.

3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)

Vízió

A 4iG Csoport minden munkavállalójától elvárja, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, intézkedéstől, feltételtől, mulasztástól, utasítástól vagy gyakorlattól, amely (közvetlen vagy közvetett) hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, kiközösítést, jogellenes elkülönítést vagy megtorlást valósít meg. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden olyan intézkedés vagy magatartás, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Ezen elvárosokat a Vállalatcsoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe is tartalmazza, amelyet minden munkavállaó megismer a belépését követően.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)

Lényeges hatás Időhorizont

Negatív hatás

Az esélyegyenlőség és befogadás hiánya elégedetlenséget okoz és megnehezíti az új munkaerő bevonzását, egyes tehetséges munkavállalók szakmai érvényesülését. Hosszú távon

Az egyenlő bánásmódhoz és esélyegyenlőséghez kapcsolódó hatások, kockázatok és lehetőségek elsősorban a vállalat működésében, vagyis saját munkavállalói közösségünkben koncentrálódnak. A sokszínűség és befogadás hiányából eredő lényeges negatív hatások közé tartozik a munkavállalói elégedetlenség növekedése, a munkahelyi közösség kohéziójának gyengülése és az új tehetségek bevonzásának nehézsége. Emellett egyes munkavállalói csoportok szakmai érvényesülése akadályokba ütközhet, ami hátráltathatja az egyéni fejlődést és az innovációs potenciált.

A sokszínű csoportok együttműködése elősegítheti az új nézőpontok beépítését a döntéshozatali folyamatokba, ami hosszú távon fenntartható növekedéshez vezethet.

1. Politikák - Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

Jelenleg a Cégcsoport egységes sokszínűségi és társadalmi befogadási politikáját az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe tartalmazza. Ezen kívül a cégcsoport egyik tagvállalata sem rendelkezett a jelentés évében dedikált sokszínűségi és befogadási politikával.

Középtávú célunk, hogy a magyarországi tagvállalatoknál jelenleg zajló transzformációs időszakot követően ezt a fontos területet egy egységes szabályrendszerbe foglaljuk és érthető, mérhető és motiváló célokat fogalmazzunk meg valamennyi tagvállalatunk és munkavállalónk számára.

2. Intézkedések, célkitűzések - Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

A 4iG Csoport az elmúlt évek intenzív akvizíciós tevékenysége folytán különböző hátterű és kultúrájú cégek olvasztótégelyévé vált, emellett a sokszínűség és befogadás, mint alapérték tovább erősödött a mindennapokban. Tudjuk, hogy az egymás megértésén, tiszteletén és elfogadásán alapuló megközelítés nélkül kevésbé lennénk sikeresek a meglévő ügyfélkör és beszállítói partnereink megtartásában és újak szerzésében.

Munkavállalóink tekintetében politikánk, hogy a teljes munkavállalói életciklus alatt egyenlő bánásmódban részesítsük őket a felvételi eljárástól kezdődően a képzésekhez való hozzáférésen, az előléptetéseken és a kompenzáción át.

A 2025. első félévben 4iG csoportszinten az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség és egyéb, a társadalmi befogadással kapcsolatos témákkal összefüggő konkrét intézkedésekről nem számolunk be. Bár a 4iG Csoport célja, hogy mindenkinek egyenlő esélyeket biztosítson, és hogy a jelentkezőket és a munkavállalókat személyes jellemzőiktől, például faji vagy etnikai hovatartozástól, bőrszíntől, vallási vagy politikai világnézettől, vagy annak hiányától, származástól, nemtől, szexuális beállítottságtól, kortól, nemi identitástól vagy annak kifejeződésétől, nemzetiségtől, családi állapottól, várandósságtól, gyermekszüléstől, genetikai tulajdonságtól, egészségügyi állapottól, illetve az alkalmazandó jogszabályok által védett egyéb helyzetétől, tulajdonságától vagy jellemzőjétől (a továbbiakban együtt: "védett tulajdonság") függetlenül egyenlő bánásmódban részesítse.

Ezen elvárásokat az Etikai kódexünk is tartalmazza, azonban a ténylegesen azonosított hatás enyhítésére vagy előmozdítására vonatkozó jelentéssel nem rendelkezünk.

A 4iG-ban csoportszinten 2025 első félévében az alábbi munkavállalói csoportok esélyegyenlőségi helyzetének javítására fókuszáltunk:

Kisgyermekes családok támogatása - extra apasági szabadság a törvényi előírásokon felül.

Az alábbi témákban tervezünk jövőbeni programokat indítani:

Gyermek otthoni gondozásáról visszatérő anyák reintegrálása a szervezetbe,
Pályakezdők elhelyezkedésének támogatása gyakornoki programokkal,
Kulturális diverzitás Mentorprogramunkban magyar, albán és montenegrói munkavállalók dolgoznak együtt.

2025 első félévében a 4iG Csoport tagvállalatainak további szervezeti és működési transzformációs folyamata zajlott még, amelynek célja hatékonyan működő új szervezetek és új együttműködési struktúrák kialakítása. Ezt a folyamatot a csoportszintű HR rendszerek digitalizációja, folyamataink harmonizációja és egységesítése kíséri, valamint jelentős munkavállalói állomány jogutódlásos és szervezeti átalakításos mozgása. Ezért 2025 során koherens összehasonlítható bázisév kialakítása nagy nehézségekbe ütközne. Ezért terveink között a folyamatok megalkotása és finomhangolása a fő cél, hogy 2026-ban már bázisévi adatokkal rendelkezzünk és ezekre építve rövid távon mérhető célokat tűzzünk ki a sokszínűség és befogadás területén is.

Mérőszámok - [S1-9] Sokszínűségi mérőszámok

S1-9 Nemek szerinti megoszlás a felsővezetésben

	2025 I. félév
Felsővezetésben dolgozók nemek szerint	Létszám	Arány
Férfi	86	76 %
Nő	27	24 %
Összes felsővezetésben dolgozó	113	100%

Számítási módszer - Nemek szerinti megoszlás a felsővezetésben

A felsővezetés a vezérigazgató alatti egy szinttel alacsonyabb szintet jelenti. A 4iG Csoportnál a nemek közötti megoszlás számításához elsőként összegezték a felső vezetésben dolgozó nők és férfiak létszámát. Majd a nemenkénti felsővezetői létszámot elosztották az összegzett felsővezetői létszámmal, hogy kiszámítsák az egyes nemek megoszlási arányát. Ez a számítás a jelentési időszak záró időpontján (2025.06.30) alapul.

S1-9 Munkavállalók életkor szerinti megoszlása

Munkavállalók kor szerinti megoszlása létszámban kifejezve	2025 I. félév
30 év alatti	1 437
30-50 év közötti	4 900
50 év feletti	1 882
Összes munkavállaló	8 219

Számítási módszer - Életkor szerinti megoszlás

A munkavállalók életkori megoszlását a 30 év alatti (29 éves vagy fiatalabb), a 30 és 50 év közötti (30- 49 éves) és az 50 éves vagy annál idősebb munkavállalók összesített létszámának összesítésével számítják ki, a 2025. június 30-i állapot szerint. Azon munkavállalókat, akiknek június 30-án van a születésnapjuk, már az aznapi magasabb életkorral vettük figyelembe. A létszámok a 2025.06.30-án statisztikai állományba tartozók alapján lettek meghatározva.

S1-12 Fogyatékossággal élő személyek aránya

A fogyatékossággal élők százalékos aránya 0,4% volt a jelentés félévében. A használt számítási módszer: a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, osztva a 2025.06.30-án statisztikai állományba tartozó összes munkavállaló számával. A megváltozott munkaképességű munkavállalók meghatározása a 2011. évi CXCI. törvény alapján történt.

[S1-16] Javadalmazási mérőszámok (bérkülönbség és teljes díjazás)

S1-16 Béregyenlőség

	2025 I. félév
Nemek közötti bérszakadék	20,84%

A nemek közötti bérbeli eltérést ebben a kimutatásban a belső összetétel határozza meg, mivel a cégcsoportban jellemzően a felsővezetés összetételében felülreprezentáltak a férfiak. Ugyanakkor elmondható, hogy az azonos munkakörben, illetve munkaköri szinten foglalkoztatott munkavállalók között a bérbeli eltérés minimális.

Számítási módszertan

A bruttó órabér a szerződés szerinti havi bruttó alapbér alapján került meghatározásra a napi óraszám figyelembevételével. A százalékos arány előállításakor a férfi alkalmazottak átlagos bruttó órabérét kivonják a női alkalmazottak átlagos bruttó órabéréből, amelyet elosztanak a férfi alkalmazottak átlagos bruttó órabérével, és végül megszorozzák 100-zal.

3.5. A magánélet védelme

Vízió

A 4iG Csoport minden tagvállalata elkötelezett a személyes adatok védelme, az adat- és információbiztonsági előírások betartása, valamint az adatvédelmi panaszok teljes körű kivizsgálása és megalapozott adatvédelmi panasz esetén annak orvoslása mellett annak érdekében, hogy az érintettek emberi méltóság és magánélet tiszteletben tartásához fűződő, valamint a munkavállalással kapcsolatos jogai megfelelő módon érvényesüljenek csoportszinten csakúgy, mint az egyes tagvállalatok szintjén. Mindemellett a 4iG Csoport jelentős munkavállalói létszámmal rendelkezik, amely mind a Csoporthoz tartozó vállalatok számából, mind azok széles tevékenységi köreiből ered. E két tényező folytán elmondható, hogy a 4iG Csoport tagvállalatai jelentős mennyiségű személyes adatot kezelnek, amiből fakadóan fokozott körültekintéssel kell eljárniuk a megfelelőség érdekében. Bárminemű jogellenes adatkezelés a káros társadalmi hatások – pl. kieső bevételek, jelentős bizalomvesztés stb. – mellett rendkívül komoly jogkövetkezményeket is maguk után vonhatnak mind csoport, mind pedig tagvállalati szinten. Ennek tudatában a 4iG Csoport kiemelt figyelmet fordít a személyes adatok védelmére új adatvédelmi követelmények bevezetésével, azok folyamatos figyelemmel kísérésével és fejlesztésével.

A 4iG Csoport az egyes tagvállalatok tekintetében adatvédelmi tisztviselőkből álló, illetve velük együttműködő személyekből és területekből álló adatvédelmi szervezetrendszer közreműködésével biztosítja az adatvédelmi megfeleléshez szükséges magas szintű szakmai tanácsadást, valamint e megfelelés folyamatos és folyamatba épített ellenőrzését. 2025 első félévében a 4iG Csoport tagvállalatainál kinevezett adatvédelmi tisztviselők vizsgálták ki az adatvédelemmel kapcsolatos panaszok megalapozottságát, illetve szükség esetén javaslatot tettek azon intézkedések meghozatalára, amelyek a jogsértések megelőzését vagy helyreállítását célozták. Az egyes tagvállalatoknál működő adatvédelmi tisztviselők részben megbízási jogviszony, részben munkaviszony keretében látják el e tevékenységüket.

A 4iG Csoport ezzel párhuzamosan megkezdte az egységes adatvédelmi képzés kialakítását a 4iG Csoport munkavállalói számára. Ennek keretében új képzési anyagot vezettünk be 2023-ban, amely kötelezően teljesítendő a 4iG Nyrt. munkavállalói számára. Emellett a One Magyarország Zrt. tart fenn évente kötelezően ismétlődő adatvédelmi tréninget.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

A magánélet védelme (saját munkavállalók személyes adatainak védelme)

Lényeges lehetőség Időhorizont

A személyes adatok kezelése tekintetében lehetőségként jelentkezik a munkavállalók és a munkáltató közötti bizalom erősítése, mivel a transzparens együttműködés erősíti a felek közötti kapcsolatot és együttműködést. Rövid távon

A magánélet védelme (a fogyasztók és végfelhasználók személyes adatainak védelme)

Lényeges kockázat/lehetőség

Kockázat

Bírságok és szankciók, melyek a személyes adatok helytelen kezeléséből és az azokkal való visszaélésből fakadhatnak. Csökkenő befektetői és ügyfél bizalom miatti bevétel és befektetés kiesés. Közép távon

Lehetőség

Az adatforgalom megbízható felügyelete, a személyes adatok kezelésének jogszerűsége, a magas kiberbiztonság, illetve az adatszivárgás elkerülése a vállalat pozitív megítélése által nagyobb piaci szerepet biztosít a vállalatnak. Rövid távon

A természetes személyek – legyenek munkavállalók vagy ügyfelek (előfizetők) - alapvető jogait és szabadságait (mint például a véleménynyilvánítás szabadsága) fenyegető hatások és kockázatok különböző valószínűséggel és súlyossággal jelentkezhetnek a személyes adatok kezelése során, ami fizikai, anyagi vagy nem anyagi károkat eredményezhet.

Ennek megfelelően a jelentés évében a témában a magánélet (azon belül a személyes adatok) védelme tekintetében egyrészt vizsgálatra kerültek a munkavállalókra gyakorolt hatások, kockázatok és lehetőségek, másrészt a fogyasztókra, végfelhasználókra gyakorolt hatások, kockázatok és lehetőségek.

A munkavállalók tekintetében lényegességi szempontból a lehetőségek kerültek azonosításra – "A személyes adatok kezelése tekintetében lehetőségként jelentkezik a munkavállalók és a munkáltató közötti bizalom erősítése, mivel a transzparens együttműködés erősíti a felek közötti kapcsolatot és együttműködést". Ennek indoka, hogy egy megfelelő adatvédelmi keretrendszer a munkavállalók és munkáltatók közötti viszonyban képes a bizalom erősítésére. Ez már rövidtávon is pozitív hatással bír, mivel a transzparens együttműködés alkalmas arra, hogy javítsa a felek közötti kapcsolatokat. E lehetőség pénzügyi szempontból is jelentkezik, mivel a növekvő bizalom alkalmas arra, hogy egyben növelje a munkavállalói elkötelezettséget, csökkentse a fluktuációt.

A fogyasztók és végfelhasználók tekintetében egyrészt lényeges kockázatok – "Bírságok és szankciók, melyek a személyes adatok helytelen kezeléséből, és az azokkal való visszaélésből fakadhatnak. Csökkenő befektetői és ügyfél bizalom miatti bevétel és befektetés kiesés", másrészt lehetőségek kerültek azonosításra – "Az adatforgalom megbízható felügyelete, a személyes adatok kezelésének jogszerűsége, a magas kiberbiztonság, illetve az adatszivárgás elkerülése a vállalat pozitív megítélése által nagyobb piaci szerepet biztosít a vállalatnak".

Az azonosított kockázatok jelentősek lehetnek, az érintettek mindennapjaira érzékelhető hatást gyakorolhatnak a kényelmetlenségeken kívül, mivel az egyes adatok szivárgása (mint pl. helymeghatározási, forgalmi adatok vagy munkavállalók esetén a bérszámfejtéssel összefüggő személyes adatok) vagy a szolgáltatás nyújtásához használt azonosító adatok kiszivárgása tekintetében jelentős negatív hatással szembesülhetnek az érintettek (pl. profilozás vagy azonosító adatokon keresztül a szolgáltatással való visszaélés), azáltal, hogy így az érintettek magánszférájába jobban beavatkozó információkhoz is hozzáférhetnek, ezekkel az adatokkal pedig visszaélhetnek. A hatás tényleges, mivel ügyfeleink és munkavállalóink több országban találhatóak, egy esetleges adatszivárgás kiterjedt hatást fejtene ki, illetve szabályozói hatósági eljárást vagy adatvédelmi hatósági eljárást is vonhatna maga után.

Az érintettek (így a fogyasztók, végfelhasználók) kiemelt jelentőséggel bírnak a 4iG Csoport számára, mivel az általunk kezelt személyes adatok és felügyelt adatforgalom védelme közvetlen hatást gyakorol az érintettek biztonságára és bizalmára. A magas szintű információ- és kiberbiztonság fenntartása, valamint az adatszivárgások és visszaélések megelőzése üzleti stratégiánk alapvető részét képezi, és értékláncunk egészére kiterjed. Az azonosított hatások és kockázatok észszerűen várható időhorizontja már rövid távon fennállhat, mivel az ügyfél-, valamint munkavállalói adatokat érintő adatszivárgások, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos szabályozási és bizalmi kockázatok folyamatos és azonnali kihívást jelentenek.

Az adatvédelem és információbiztonság területén jelentkező kockázatok szorosan kapcsolódnak üzleti stratégiánkhoz és működési modellünkhöz. A folyamatosan változó ügyfélkör, különösen a lakossági ügyfelek növekvő száma, folyamatos adatvédelmi követelményeket és fejlesztéseket tesz szükségessé.

A fogyasztók és végfelhasználók tekintetében a kockázatok mellett lehetőségek is azonosításra kerültek. A fogyasztók és végfelhasználók tekintetében pozitív lehetőségként jelentkezik a fogyasztók és végfelhasználók bizalma. Hiszen minél jobban bíznak a fogyasztók és végfelhasználók abban, hogy személyes adataikat az előírt jogszabályi követelményeknek megfelelően kezelik, az pozitív pénzügyi hatást gyakorolhat a 4iG Csoport számára, hiszen meg lehet előzni a fogyasztók és végfelhasználók elvándorlását.

A 4iG Csoport a gyakorlati adatvédelmi megfelelés támogatása érdekében adatvédelmi tisztviselők közreműködésével biztosít szakmai tanácsadást és ellenőrzéseket. 2025 első félévében a csoport adatvédelmi tisztviselői kivizsgálták az adatvédelemmel kapcsolatos panaszokat, és kockázatértékelést folytattak az esetleges problémák kezelésére.

A hatások ezáltal ténylegesen jelentkeznek mind a munkavállalók, mind az ügyfelek (előfizetők) oldalán. A hatással érintettek köre ezáltal egyrészt a munkavállalók, valamint az ügyfelek (előfizetők) tekintetében határozható meg, mivel az ő tekintetükben tudnak szignifikánsan érvényesülni. E hatások tehát egyrészt a 4iG Csoport tagvállalatai által nyújtott szolgáltatásokhoz (elektronikus hírközlési szolgáltatás) kapcsolódnak, másrészt a tagvállalatok saját munkaerejével kapcsolatban (vagyis az egyes tagvállalatokkal munkaviszonyban álló munkavállalókkal kapcsolatban) merülnek fel.

Fizikai, anyagi vagy nem anyagi kárként realizálódhat olyan eset, amely az adatkezelés diszkriminációhoz, személyazonosság-lopáshoz, csaláshoz, pénzügyi veszteséghez, jóhírnév sérelméhez, a szakmai titoktartás által védett személyes adatok bizalmasságának elvesztéséhez (például az álnevesített adatok jogosulatlan visszafejtése által) vagy egyéb jelentős gazdasági vagy társadalmi hátrányhoz vezethet.

Továbbá akkor is fennállhat negatív hatás vagy kockázat, ha az érintetteket megfosztják jogaiktól és szabadságaiktól, vagy akadályozzák őket a személyes adataik feletti ellenőrzés gyakorlásában. Adatvédelmi szempontból kockázatosnak minősül az is, ha a 4iG Csoport tagvállalatai olyan személyes adatokat kezelnek, melyek különleges személyes adatnak minősülnek. Erre a munkavállalók vonatkozásában kerülhet korlátozott körben sor, például munkahelyi baleset esetében.

A munkavállalók vonatkozásában továbbá tényleges negatív hatásként jelentkezhet, amennyiben a munkáltatójuk, mint adatkezelő a jogszabályokkal össze nem egyeztethető célokból kezeli személyes adataikat és emiatt hátrány éri őket (pl. ha munkavégzés közben megfigyelésre kerülne valamely munkavállaló és ennek folytán a munkáltató úgy ítélné meg, hogy teljesítménye nem megfelelő, vagy diszkrimináció érné az adatkezelés eredményeként, vagy a munkáltató ellenőrzési jogkörén túlmutatóan a munkavállalók magánéletébe kívánna jogellenes módon beavatkozni). Mindez jelentős bizalomvesztéshez vezethet a munkavállalók oldalán. Így jelentős adatvédelmi kockázatnak tekinthető az is, ha a személyes adatok elemzése vagy kezelése révén az érintettek munkateljesítményére, gazdasági helyzetére, egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körére, megbízhatóságára vagy viselkedésére, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó profilokat hoznak létre vagy használnak fel.

Mindemellett a 4iG Csoport tagvállalatainak egyes szolgáltatásai keretében a termékekhez és szolgáltatásokhoz való szélesebb körű, fogyasztók általi hozzáférése a személyes adataik nagyszámú kezelését eredményezheti.

Ez alapján látható, hogy a tényleges negatív hatások mindkét érintetti kör tekintetében egyrészt működésbeli szempontból, másrészt downstream oldalon (azaz az ellátási lánc következő szintjén) jelentkezhetnek. Mindkét érintetti kör tekintetében a lényeges hatás kockázatot jelenthet, hiszen az ügyfelek (előfizetők) személyes adatainak nem jogszerű kezelése, vagy az őket érintő adatvédelmi incidensek ügyfélvesztést eredményezhetnek, melynek folytán az ügyfelek megszüntethetik előfizetésüket a 4iG Csoport tagvállalataival, a munkavállalók tekintetében pedig olyan bizalomvesztést, amely a munkavállaló vállalattól történő elvándorlását eredményezheti. Emellett a kockázatok pénzügyi oldalon is jelentkezhetnek potenciálisan, mivel a nem jogszerű adatkezelési tevékenység hatósági szankciókat (bírságot) vonhat maga után, amely nyilvánosságra hozatala egyben reputációs kockázatot is jelenthet. Ezáltal látható, hogy a negatív hatások rövidtávon is bekövetkezhetnek.

Mindkét érintetti kör számára pozitív hatásként jelentkezhet, ha a 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatok jogszerű, jól definiált keretek között végzik adatkezelési tevékenységeiket, azokról előzetes, pontos és teljeskörű tájékoztatást adnak mind a munkavállalók, mind az ügyfelek számára. Ez különösen a munkavállalóknál jelenthet lényeges pozitív hatást, erősíteni képes a munkavállaló és a munkáltató közötti bizalmat, mivel egyértelmű lesz a munkavállaló számára, hogy a személyes adatai kezelésére pontosan miért kerül sor, ezáltal biztosítani lehet számára, hogy ellenőrizni tudja, ki, miért és milyen alapon férhet hozzá személyes adataihoz. Továbbá a megfelelő adatvédelmi intézkedések és a magas szintű adatbiztonsági intézkedések jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak. A megbízható adatkezelés és az adatvédelmi incidensek megelőzése erősíti a vállalat piaci pozícióját, hozzájárulva az ügyfélbizalom fenntartásához és növeléséhez.

Ezen okoknál fogva az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályi követelményeink (melyek teljeskörűen kiterjednek, és nem tesznek különbséget belső, munkavállalókra vonatkozó és külső, ügyfelekre vonatkozó adatok között) is elvárják a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázat-alapú megközelítést, melynek keretében figyelembe kell venni az adatkezelés jellegére, körülményeire és

céljaira, valamint az adatkezeléssel érintett természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázatokat.A 4iG Csoport ennek megfelelően messzemenően érvényesíti az általános adatvédelmi rendelet ("GDPR") 24-25. cikkeiben foglalt kötelezettségeket.

1. Politikák – Fogyasztók és a munkavállalók személyes adatainak védelme

A 4iG Csoport adatvédelmi szabályozása az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokra, különösen az általános adatvédelmi rendelet ("GDPR") előírásaira épül. Tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyek az adatkezelési alapelvek betartására, az érintettek tájékoztatására és az érintettek adatvédelmi jogainak érvényesítésére vonatkoznak. Emellett meghatározza az adatfeldolgozók és a további adatfeldolgozók14 bevonására, az adatkezelési tevékenységek nyilvántartására, az adatvédelmi incidensek bejelentésére és a magas kockázatú adatkezelések adatvédelmi hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket is.

Az adatvédelmi szabályozás nem tesz különbséget azon természetes személyek tekintetében, akiknek személyes adatait a 4iG Csoport tagvállalatai kezelik. Így a személyes adatok kezelése tekintetében lefektetett elvárásoknak mind a munkavállalók, mind pedig a fogyasztók, végfelhasználók tekintetében egyaránt érvényesülniük kell. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyes tagvállalatok nem szabályozhatnak bizonyos speciális kérdéseket egyes érintetti csoportok vonatkozásában. Példaként említhetők az előfizetőkkel kapcsolatos adatkezelések, vagy a munkáltatói ellenőrzések szabályait tartalmazó belső szabályzatok elfogadása.

A szabályzatot a 4iG Csoport vezérigazgatója hagyja jóvá, és betartatása is az ő felelősségébe tartozik. A szabályzatban foglalt kötelezettségek betartásáért valamennyi olyan szervezeti egység felelős, amely személyes adatokat kezel. Az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok, valamint az adatvédelmi szabályzatban foglalt követelmények érvényesülését az adatvédelmi tisztviselő ellenőrzi. Az adatvédelmi tisztviselő a vállalati hierarchiában a tagvállalatoknál a vezérigazgató alá tartozó funkció.

A szabályzat a 4iG Csoport minden leányvállalatára kiterjed, és minden adatkezelési tevékenységgel érintett folyamatunkra irányadó, így kiemelten a munkavállalói és ügyféladatok kezelésével kapcsolatos folyamatokra.

A 4iG Csoport különösen a következő harmadik félhez tartozó jogszabályokat, szabványokat és irányelveket veszi figyelembe:

A GDPR mint kötelezően alkalmazandó jogszabály,
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és a nemzeti felügyeleti hatóságok iránymutatásai,
Az WP2915 munkacsoport ajánlásai.

Az adatvédelmi szabályzat, valamint az adatkezelési tájékoztató kulcsfontosságú érdekelt felei az érintettek, akiknek személyes adatait kezelik, valamint a 4iG Csoport kapcsolódó üzleti folyamatainak tulajdonosai, azaz azon szervezeti egységek, akik a folyamatok kialakítása során személyes adatokat kezelnek vagy terveznek kezelni. Az érintettek számára kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek a rájuk vonatkozó adatkezelésekkel és azok körülményeivel (így különösen az adatkezelés céljával, jogalapjával, a személyes adatok megőrzésének idejével, azon entitásokról (címzettekről), akiknek a

¹⁴ Adatfeldolgozó alatt azon természetes vagy jogi személyeket értjük, akik az adatkezelő nevében kezelnek személyes adatokat. Nem minősülnek adatfeldolgozónak a munkavállalók, mivel ők egy adatkezelő irányítása alatt járnak el. További adatfeldolgozók alatt pedig azon természetes vagy jogi személyeket értjük, akit egy adatfeldolgozó von be a személyes adatok kezelésébe.

¹⁵ Az Európai Unió korábban hatályos adatvédelmi irányelvének 29. cikke alapján létrehozott, a tagállamok nemzeti hatóságainak képviselőiből álló adatvédelmi munkacsoport. Az EDPB felváltotta a munkacsoportot, amely 2018. május 25-ig (a GDPR kötelező alkalmazásáig) foglalkozott a magánélet és a személyes adatok védelmével kapcsolatos kérdésekkel.

személyes adatok továbbításra kerülnek, a nemzetközi adattovábbítások tényével és garanciáival), az adatvédelmi jogaikkal és azok gyakorlásának módjával, valamint az adatvédelmi panasz megtételének lehetőségével a 4iG Csoport érintett vállalatainál, és hogy adatvédelmi panaszaikat megfelelően kivizsgálják.

Az adatvédelmi tárgyú szabályzatok nem nyilvánosak, mivel belső folyamatokat és üzleti titoknak minősülő belső folyamati eljárásokat tartalmaznak, ebből fakadóan azok csak a munkavállalók számára elérhetők. Bizonyos esetekben, figyelemmel a GDPR-ban foglalt elszámoltathatóság elvére is, a szabályzatokat megismerhetővé kell tenni a felügyeleti hatóság vagy bíróság számára is.

Az érintettek számára azonban a 4iG Csoport tagvállalatai elérhetővé teszik az adatkezelési tájékoztatókat, amelyek részletes információkat tartalmaznak az adatkezelési célokról, a jogalapokról, a megőrzési időkről és az érintetti jogok gyakorlásának lehetőségeiről, valamint az adatkezelés további körülményeiről, például a nemzetközi adattovábbítás tényéről és az alkalmazott garanciákról, valamint azon entitásokról, akik címzettként a személyes adatokat akár önálló adatkezelőként, akár adatfeldolgozóként kezelik.

A 4iG Csoport tagvállalatai kötelesek tevékenységeik megtervezése során figyelembe venni az adott tevékenységből fakadó esetleges adatvédelmi kockázatokat, melynek során vizsgálniuk kell az adatkezelés jellegére, körülményeire és céljaira, valamint az adatkezeléssel érintett természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázatokat. Amennyiben egy adatkezelési tevékenység magas kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy azonosítsák a felmerülő kockázatokat, meghatározzák a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket, és biztosítsák azok végrehajtását.

Egyes esetekben – amikor az érintett tagvállalat a jogos érdeket azonosítja megfelelő jogalapként – érdekmérlegelési tesztet is el kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy az érintettek jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek-e a 4iG Csoport tagvállalatainak jogos érdekeivel szemben. Az érdekmérlegelés során figyelembe kell venni az érintettek érdekeit, a tervezett tevékenység által jelentett esetleges hatásokat, a lehetséges kockázatokat, valamint az alkalmazandó kockázatcsökkentő intézkedéseket. Az érdekmérlegelési teszt eredménye határozza meg, hogy az adatkezelés jogalapjaként valóban szolgálhat-e az adatkezelőként eljáró 4iG Csoport tagvállalatának jogos érdeke.

A 4iG Csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe előírja az emberi jogok tiszteletben tartását minden tevékenység tekintetében. Az adatvédelmi megfelelőség szempontjából ez azt jelenti, hogy az érintettek jogait és szabadságait minden adatkezelési tevékenység során tiszteletben kell tartani és e jogokra tekintettel kell az egyes adatkezelési tevékenységeket kialakítani. Ez nem köthető egyetlen meghatározott emberi joghoz, mivel az adott adatkezelési tevékenységtől függ, hogy az adatkezelés mely alapjogokat érintheti (pl. magánélethez való jog, véleménynyilvánítás szabadsága, méltányos eljáráshoz való jog, diszkrimináció tilalma). A 4iG Csoport tagvállalatai kötelesek az adott érintetti kör számára könnyen elérhető módon adatkezelési tájékoztatóikat az adott adatkezelési tevékenységeikre vonatkozóan rendelkezésre bocsátani. Amennyiben új adatkezelési tevékenység bevezetésére kerül sor vagy egy meglévő tevékenységben olyan jelentős változás következik be, mely az adatkezelés módosulását eredményezi, az érintetteket e változásokról – az adatkezelési tájékoztató útján – szintén tájékoztatni kell. Fogyasztók, végfelhasználók számára e tájékoztatók nyilvánosan elérhetőek azon tagvállalat weboldalán, amely az érintettek tekintetében a személyes adatok kezelését végzi. A munkavállalók vonatkozásában az adatkezelési tájékoztatót a tagvállalatok az intranetes felületeiken teszik elérhetővé.

Az adatvédelmi szabályzat végrehajtásáért felelős vezetők kötelesek biztosítani, hogy a szervezet adatkezelési gyakorlata megfeleljen a GDPR előírásainak és a vonatkozó adatvédelmi követelményeknek. A 4iG Csoport az adatkezelési tevékenységeket a GDPR előírásaival összhangban végzi, amely a személyes adatok kezelésével kapcsolatos legátfogóbb szabályozási követelményeket határozza meg.

2. A saját munkaerővel, a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok

A 4iG Csoport tagvállalatai kötelesek tevékenységeik megtervezése során figyelembe venni az adott tevékenységből fakadó esetleges adatvédelmi kockázatokat, valamennyi érintetti kör tekintetében és a kockázatokkal arányos kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazniuk. Ennek érdekében a Csoport Compliance csoportszinten, illetve az egyes tagvállalatoknál kijelölt adatvédelmi tisztviselő együttműködik azon szakterületekkel, amelyek az adatkezelési tevékenység tekintetében meghatározó szereppel rendelkeznek.

Amennyiben egy adatkezelési tevékenység magas kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni. Ennek célja, hogy azonosítsák az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat, meghatározzák a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket és biztosítsák azok végrehajtását.

Az érintettek (ideértve a fogyasztókat, végfelhasználókat, valamint a munkavállalókat) jogosultak adatvédelmi jogaik gyakorlására – például hozzáférési jog, helyesbítéshez való jog vagy tiltakozáshoz való jog – bármely 4iG Csoport tagvállalatánál, amely adatkezelőként jár el és kezeli az érintettek személyes adatait. Mindemellett jogosultak adatvédelmi panaszt benyújtani az egyes tagvállalatok felé, annak kivizsgálása érdekében, hogy az adatkezelésre jogszerűen került-e sor.

Ha a tagvállalat adatfeldolgozóként jár el, köteles tájékoztatni az adatkezelőként eljáró szervezetet a beérkezett kérésekről és információt nyújtani az érintettek számára az adatkezelőről. A 4iG Csoport azon tagvállalatai, amelyek nagy számú érintett vonatkozásában kezelnek személyes adatokat - a GDPR 24. cikkével és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gyakorlatával összhangban elfogadtak olyan belső szabályozókat, amelyek az érintetti jogok gyakorlásának feltételeit, a vonatkozó eljárásokat és egyéb kérdéseket szabályoznak.

Amennyiben a 4iG Csoport tagvállalata adatkezelőként jár el, köteles megfelelő tájékoztatást nyújtani az érintettek számára az adatvédelmi jogaik gyakorlásával kapcsolatos intézkedésekről. E kötelezettség nem korlátozódik az érintettek meghatározott körére, annak valamennyi olyan esetben érvényesülnie kell, ahol az érintett személyes adatait a 4iG Csoport valamely tagvállalata kezeli és az érintett joggyakorlásra irányuló kérelmet nyújt be.

Továbbá, amennyiben egy adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, a 4iG Csoport tagvállalata köteles haladéktalanul értesíteni az érintetteket. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adatvédelmi tisztviselő vagy egyéb kapcsolattartó elérhetőségét, ahol további információ kérhető, az adatvédelmi incidens valószínű következményeinek leírását, valamint az incidens kezelésére hozott vagy tervezett intézkedések részleteit, ideértve a lehetséges negatív hatások enyhítésére szolgáló intézkedéseket is.

A fentieken túlmenően az érintettek mindenkor jogosultak egyedi tájékoztatást kérni és kapni az adatkezelések olyan körülményeiről is, amelyekről a vonatkozó jogszabályok alapján az adatkezelőként eljáró tagvállalatok nem lennének kötelesek tájékoztatást nyújtani. E kiegészítő lehetőség biztosítja azt, hogy az érintettek az adatkezelés bármely körülményéről megfelelő és érthető információkat kaphassanak.

A 4iG Csoport leányvállalatai közvetlenül vagy közvetve léphetnek kapcsolatba az érintettekkel (ideértve a fogyasztókat, előfizetőket, valamint a munkavállalókat is) egy adott tevékenység függvényében. Azok a leányvállalatok, amelyek tevékenységük jellege, hatóköre vagy céljai miatt jelentős mennyiségű személyes adatot kezelnek, már kijelöltek adatvédelmi tisztviselőket. Jelenleg a következő leányvállalatok rendelkeznek adatvédelmi tisztviselővel:

4iG Nyrt.
One Magyarország Zrt.
DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.
D-Infrastruktúra Távközlési Kft.
Invitech ICT Services Kft.
Invitech ICT Infrastructure Kft.
4iG Távközlési Holding Zrt.
AH Média Kereskedelmi Zrt.
AH Infrastruktúra Zrt.
InviTechnokom Kft.
HungaroDigiTel Kft.
ONE Crna Gora
ONE Albania

A 4iG Csoport Compliance szakterülete folyamatosan figyelemmel kíséri a leányvállalatok tevékenységeit, és szükség esetén javaslatot tesz a vezérigazgatónak egy adatvédelmi tisztviselő kinevezésére. Az érintettek jogosultak kapcsolatba lépni az adatvédelmi tisztviselővel minden, személyes adataik kezelésével kapcsolatos kérdésben, valamint gyakorolhatják adatvédelmi jogaikat az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok szerint. Erre az egyes tagvállalatok megfelelő infrastruktúrát (pl. dedikált e-mail cím) biztosítanak az adatvédelmi tisztviselők számára, amelyről az érintettek is tájékoztatást kapnak az adatkezelési tájékoztatóban. Amennyiben egy leányvállalat nem jelölt ki adatvédelmi tisztviselőt, a 4iG Csoport Compliance szakterülete támogatást nyújt a tagvállalat számára az adatvédelmi kérelmek kezelésében.

Amennyiben új adatkezelési tevékenység bevezetésére kerül sor vagy egy meglévő tevékenységben olyan jelentős változás következik be, mely az adatkezelés módosulását eredményezi, az érintetteket e változásokról – az adatkezelési tájékoztató útján – szintén tájékoztatni kell. Fogyasztók, végfelhasználók esetén e tájékoztatók nyilvánosan elérhetőek azon tagvállalat weboldalán, amely az érintettek tekintetében a személyes adatok kezelését végzi. A munkavállalók vonatkozásában az adatkezelési tájékoztatót a tagvállalatok az intranetes felületeiken teszik elérhetővé. Az érintettekkel való kommunikáció gyakorisága előre nem határozható meg, mivel az egyes szervezeti egységek által bevezetett vagy módosított adatkezelési tevékenységektől függ az adatkezelési tájékoztató módosítása és az érintettek felé történő kommunikációja. Az érintetti joggyakorlás tekintetében az érintettek döntésétől függ, hogy kívánják-e gyakorolni az adatvédelmi jogaikat. A közvetlen vagy közvetett kapcsolattartás napi rendszerességgel történhet az adott tevékenység vagy az érintett joggyakorlásának függvényében.

Az egyes vállalatokon belül az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik szervezetileg, biztosítva az operatív függetlenségét, és más szervezeti egységektől, valamint az üzleti döntéshozóktól történő elkülönülését, ezzel is biztosítva az érintettekkel való együttműködés megvalósítását és az adatkezeléssel kapcsolatban megfogalmazott javaslatainak szervezeti beépítését. Az együttműködés hatékonysága mérhető az érintettek adatvédelmi kérelmeire adott válaszok és intézkedések révén, amelyeket a 4iG Csoport leányvállalatai kezelnek.

A 4iG Csoporthoz tartozó leányvállalatoknak úgy kell megtervezniük tevékenységeiket, hogy figyelembe veszik az azokból eredő változó mértékű adatvédelmi kockázatokat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység magas kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, a tagvállalatoknak adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezniük annak felmérése érdekében, hogy az adott adatkezelési tevékenységgel kapcsolatban milyen eredendő kockázatok merülhetnek fel, és fel kell mérniük, hogy milyen szükséges intézkedéseket kell hozni e kockázatok mérséklése érdekében, valamint felügyelniük kell az ilyen intézkedések végrehajtását. Amennyiben a tervezett adatkezelési tevékenység az érintettek sérülékeny csoportjára (pl. gyermekek, idősek) irányul, az adatvédelmi hatásvizsgálatnak figyelembe kell vennie az ő egyedi helyzetüket.

Egyedi esetekben, ahol ez szükséges, az érintettek tekintetében érdekmérlegelési tesztet is végeznek annak ellenőrzése érdekében, hogy az érintettek jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek-e a 4iG Csoporthoz tartozó leányvállalatok jogos érdekeivel szemben, és hogy a tervezett adatkezelés szükséges és arányos-e az adott adatkezelési cél eléréséhez. Az érdekmérlegelés során gondosan figyelembe kell venni az érintettek érdekeit és jogait, és meg kell nézni, hogy a tervezett tevékenység járhat-e az érintettek érdekeire, jogaira és szabadságaira nézve kockázatokkal, nem kívánt hatásokkal, egyúttal azt is ellenőrizni kell, hogy a megfelelő intézkedések végrehajtásával mérsékelhetők-e az ilyen kockázatok, és hogy ezek az intézkedések hogyan csökkentik az ilyen kockázatokat, ezáltal meggyőződve arról, hogy az érintettek érdekei, jogai vagy szabadságai nem fogják felülírni az adatkezelő jogos érdekét.

3. A negatív hatások korrekciójának folyamatai a saját munkaerő, a fogyasztók és a végfelhasználók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák

Az érintettek, legyen szó akár fogyasztókról, akár munkavállalókról, jogosultak arra, hogy érvényesítsék adatvédelmi jogaikat (pl. hozzáférési jog, helyesbítéshez való jog, tiltakozási jog) azon 4iG Csoporthoz tartozó vállalatoknál, amelyek adatkezelőként kezelik személyes adataikat. Amennyiben a 4iG Csoport valamely tagvállalata adatfeldolgozóként jár el, köteles értesíteni az adatkezelőként eljáró szervezetet az érintetti kérelemről, valamint tájékoztatást nyújtani az érintettek számára az adatkezelő

személyéről és a kérelem továbbításának tényéről. Ha a 4iG Csoport adott leányvállalata adatkezelőként működik, akkor az érintettek adatvédelmi jogainak gyakorlása során tájékoztatnia kell őket az érintett kérelme alapján megtett intézkedésekről.

Az adatvédelmi jogok gyakorlása alapján megtett intézkedések bizonyos esetekben kiterjedhetnek nem anyagi jellegű jóvátételre (például bocsánatkérés az érintettől), bizonyos esetekben pedig anyagi jóvátételre is (például kártérítés biztosítása az érintett részére). Az ilyen nem anyagi és anyagi jóvátétel a konkrét eset körülményeitől, valamint az érintettet érő potenciális kártól vagy veszteségtől függ.

Továbbá, egy esetleges magas kockázatú adatvédelmi incidens (azaz olyan adatvédelmi incidens, amely valószínűsíthetően magas kockázatot jelent a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve) esetén az érintett 4iG Csoport leányvállalatai kötelesek haladéktalanul tájékoztatni az érintetteket. Ilyen helyzetekben a vállalatnak információt kell közölnie az érintettekkel az adatvédelmi tisztviselőről vagy más kapcsolattartó pontról, ahol további információ kérhető; ismertetnie kell a személyes adatokat érintő incidens valószínűsíthető következményeit, valamint a megtett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve az esetleges káros hatások enyhítésére irányuló lépéseket.

Valamennyi érintett tekintetében a 4iG Csoport leányvállalatai, amelyek a személyes adataikat kezelik, felelősek azért, hogy olyan dedikált csatornákat működtessenek, amelyeken keresztül a munkavállalók, továbbá a fogyasztók vagy végfelhasználók kapcsolatba léphetnek az adatvédelmi tisztviselővel.

Az alábbi vállalatoknál külön dedikált csatornák állnak rendelkezésre:

4iG Nyrt. ([email protected])
One Magyarország Zrt. ([email protected])
DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. ([email protected])
D-Infrastruktúra Távközlési Kft. ([email protected])
4iG Távközlési Holding Zrt. ([email protected])
AH Média Kereskedelmi Zrt. ([email protected])
AH Infrastruktúra Zrt. ([email protected])
Invitech ICT Services Kft. ([email protected])
Invitech ICT Infrastructure Kft. ([email protected])
ONE Albania ([email protected])
ONE Crna Gora ([email protected])
Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. ([email protected])

A 4iG Csoport azon leányvállalatai, amelyek tevékenységük jellege, terjedelme és/vagy célja alapján jelentős mennyiségű személyes adatot kezelnek, már kijelöltek adatvédelmi tisztviselőket annak érdekében, hogy megfeleljenek az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok követelményeinek.

A 4iG Csoport leányvállalatai az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok alapján kötelesek közzétenni az adatvédelmi tisztviselő(ik)re vonatkozó elérhetőségi információkat, ha ilyen kinevezésre került. Amennyiben egy adott 4iG Csoport leányvállalat nem nevezett ki adatvédelmi tisztviselőt, akkor is köteles biztosítani egy meghatározott csatornát, amelyen keresztül az érintettek benyújthatják adatvédelmi kérelmeiket.

Azok a 4iG Csoporthoz tartozó leányvállalatok, amelyek adatkezelőként működnek és közvetlenül vagy közvetve fogyasztók személyes adatait kezelik, már kialakították saját adatvédelmi csatornáikat, amelyeken keresztül az érintettek kapcsolatba léphetnek az adatvédelmi tisztviselővel adatvédelmi jogaik gyakorlása érdekében.

Az érintettek bizalmát az adatvédelmi csatornák iránt az ezen csatornákon keresztül benyújtott adatvédelmi kérelmek erősíthetik. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek tisztában vannak az adatvédelmi csatornák létezésével, mivel a 4iG Csoport leányvállalatai kötelesek ezeket az adatvédelmi tájékoztatóikban feltüntetni, és azokat az érintettek számára elérhetővé tenni. Az érintettek számára továbbá lehetőség nyílik arra, hogy adatvédelmi panaszukat benyújtsák a 4iG Csoport vállalatainál kijelölt megfelelőségi csatornán is (az ún. visszaélés-bejelentési rendszerben). Ennek révén az érintettek védelmet élveznek a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályzat által

biztosított általános keretrendszerben.

4. Intézkedések – Fogyasztók és a munkavállalók személyes adatainak védelme

A 4iG Csoport egyik kiemelt intézkedése az egységes adatvédelmi kontroll-mechanizmus létrehozása és kiterjesztése a Csoport leányvállalatainál. Az intézkedés célja, hogy egységes folyamatokat és sztenderdeket alakítson ki az adatvédelmi megfelelés területén, ezáltal növelve az adatvédelmi irányítás hatékonyságát. Ezenkívül az adatvédelmi ellenőrzési mechanizmusokat a 4iG Csoporton belüli folyamatban lévő átalakulásokhoz igazítva kívánja létrehozni annak érdekében, hogy hatékonyan kezelje az ebből fakadó kihívásokat.

A 4iG Csoport leányvállalatainak kötelessége a kockázatokkal arányosan kezelni minden olyan adatvédelmi kérdést, amely hatással lehet az érintettek jogaira vagy szabadságára, ezáltal minimalizálva az adatkezelésből eredő tényleges vagy potenciális negatív hatásokat. Amennyiben a leányvállalat adatvédelmi tisztviselőt nevezett ki, köteles konzultálni vele a tervezett adatkezelési tevékenységekről vagy az adatkezelésekben bekövetkezett változásokról és ezek lehetséges kockázatairól. Ha nincs kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adott leányvállalatnak a 4iG Csoport Compliance szervezetéhez kell fordulnia. Az adatvédelmi tisztviselő vagy a Compliance szervezet a tervezett adatkezelés elemzése után részletes kontrollkövetelményeket határoz meg annak érdekében, hogy csökkentsék az adott adatkezelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat. A kontrollintézkedések végrehajtása az adatkezelést végző üzleti egység felelőssége.

A leányvállalatoknak tevékenységeiket úgy kell megtervezniük, hogy figyelembe vegyék az esetlegesen felmerülő, változó valószínűségű adatvédelmi kockázatokat. Ha egy adatkezelési tevékenység magas kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy azonosítsák az adatkezelésből eredő kockázatokat, meghatározzák a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket, és felügyeljék azok végrehajtását.

A 4iG Csoport adatvédelmi eljárásai biztosítják, hogy minden adatkezelési tevékenység a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történjen, és hogy a szükséges kockázatértékelési és kockázatcsökkentési intézkedések maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek.

A 4iG Csoport leányvállalatai közzéteszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a fogyasztókra és/vagy végfelhasználókra gyakorolt hatásokból és a velük kapcsolatos függőségekből eredő lényeges kockázatok csökkentése érdekében terveznek vagy hajtanak végre. Emellett bemutatják, hogyan követik nyomon e folyamatok hatékonyságát. A leányvállalatok figyelembe veszik, hogy a fogyasztókra és végfelhasználókra gyakorolt hatások milyen kockázatokat jelenthetnek, beleértve a hírnév sérülését vagy jogi felelősségvállalást olyan esetekben, amikor az érintetti joggyakorlás eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelésben érintett szervezeti egység nem az adatvédelmi jogszabályi elvárásoknak megfelelően járt el.

Ugyanakkor üzleti lehetőségeket is azonosítanak, például a piac differenciálásán és a biztonságos termékek biztosításán keresztül történő ügyfélmegtartást és -növekedést. Amikor a leányvállalatok értékelik, hogy a fogyasztókkal kapcsolatos függőségek kockázattá alakulhatnak-e, figyelembe veszik a külső tényezőket és azok hatásait. A kockázatkezelési folyamatokba való integrálásuk során elemzik, hogy milyen mértékben és hogyan épülnek be a meglévő kockázatkezelési mechanizmusokba.

A fogyasztókkal és végfelhasználókkal, valamint a munkavállalókkal kapcsolatos üzleti lehetőségek kihasználására irányuló intézkedések nem relevánsak az adatvédelmi kontrollok szempontjából, mivel ezek elsődleges célja az adatkezeléssel kapcsolatos kockázatok mérséklése, valamint az érintettek jogainak és szabadságainak védelme.

Amikor a leányvállalatok értékelik, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos függőségek kockázattá alakulhatnak-e, figyelembe veszik a külső és belső tényezőket és azok hatásait. A kockázatkezelési folyamatokba való integrálásuk során elemzik, hogy milyen mértékben és hogyan épülnek be a meglévő kockázatkezelési mechanizmusokba.

Továbbá, a 4iG Csoport leányvállalatai konzultálnak a tervezett adatkezelési tevékenységeikről annak érdekében, hogy felmérjék az esetleges negatív hatásokat az érintettekre nézve, és megfelelő intézkedéseket hozzanak a kockázatok mérséklésére.

2025 első félévben nem jelentettek súlyos emberi jogi problémákat vagy incidenseket a fogyasztókkal és végfelhasználókkal, valamint a munkavállalókkal kapcsolatban.

Az intézkedés végrehajtásának időhorizontja középtávra terjed ki. Ennek keretében a 4iG Csoport Compliance területe már megkezdte egy új adatvédelmi kontroll-mechanizmus kialakítását, amely egységesített folyamatokat és követelményeket tartalmaz (például belső eljárásokat, új sablonokat stb.). Az intézkedés több szintű képzési anyagokat is magában foglal, amelyek figyelembe veszik a különböző üzleti szegmensek sajátosságait, valamint az azokhoz kapcsolódó adatkezelési kockázatokat. A 4iG Csoport leányvállalatai jogszabályi kötelezettségük alapján kötelesek megfelelni az alkalmazandó adatvédelmi előírásoknak, így ezen követelmények teljesítése folyamatosan biztosított.

Korábbi időszakban erre vonatkozó közzététel nem történt. Az adatvédelmi megfelelés biztosítás a 4iG Csoport Compliance funkció hatáskörébe tartozik azzal, hogy az ezzel összefüggő költségek a 4iG Csoport Compliance szervezetet, illetve az egyes tagvállalatokat terhelik.

A 4iG Csoport elkötelezett az érintettekre, így különösen a munkavállalókra, a fogyasztókra és végfelhasználókra gyakorolt lényeges negatív hatások megelőzése, enyhítése és korrekciója iránt. Jelenleg a kulcsfontosságú intézkedések végrehajtásának aktuális szakaszában a legjelentősebb azonosított negatív hatás az ügyfél adatokat (előfizetői, végfelhasználói adatokat) érintő potenciális adatvédelmi incidensek, valamint az adatvédelmi jogszabályokkal nem összeegyeztethető folyamatok kialakítása.

5. Célkitűzések – Fogyasztók és a munkavállalók személyes adatainak védelme

Az egységes adatvédelmi megfelelési keretrendszer 4iG Csoporton belüli kiterjesztésére vonatkozó cél összhangban van a politikával, mivel a 4iG Csoport minden leányvállalatának érdeke, hogy egységes megközelítéssel és folyamatokkal rendelkezzenek, amelyek megkönnyítik az adatvédelmi kontrollok hatékony és egységes fellépés mentén történő érvényre juttatását. Ezt felismerve a 4iG Csoport a fenntarthatósági stratégiájában is kiemelte az adatvédelmi követelmények fejlesztését.

A mérhető cél értéke ebből a szempontból az egységes csoportszintű elvárások, folyamatok kiterjesztése valamennyi 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatra vonatkozóan. A cél természete ezáltal az egységes követelmények kiterjesztésében mérhető.

A cél hatókörébe azon 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatok tartoznak, amelyek személyes adatok kezelését végzik. A bázisérték ezáltal az egységes belső folyamatok, kontrollok és követelmények szabályzati szinten történő kialakítása, melynek báziséve a 2025-ös üzleti év lesz. Az időszak középtávú, az időtáv 2025 és 2030-as üzleti években került meghatározásra.

A célkitűzéssel kapcsolatban jelenleg nem tudunk konkrét mérföldköveket meghatározni, várhatóan arra vonatkozóan a következő riportálási időszakban tud a 4iG Csoport információt nyújtani.

A cél meghatározásánál lényeges feltételezés, hogy az egységesített folyamatok, kontrollok és követelmények előmozdítják a szervezeti egységek számára a megfelelési követelmények hatékonyságát és megkönnyítik a folyamatok átláthatóságát. E célkitűzés nem kapcsolódik olyan környezetvédelmi célkitűzéshez, amelynek meggyőző tudományos bizonyítékon kellene alapulnia. A célkitűzés tekintetében jelenleg nem történt változás.

Az érdekelt felek, akiket e folyamatba a 4iG Csoport be tud vonni, a csoporton belül működő adatvédelmi tisztviselők. A fogyasztók és végfelhasználók a teljesítmény nyomon követésébe és a teljesítményből származó tanulságok vagy fejlesztések azonosításába nem kerültek bevonásra, mivel a tervezett folyamatok és belső követelmények üzleti titoknak minősülnek.

A 4iG Csoport leányvállalatai számára egységes adatvédelmi ellenőrzési mechanizmus kialakítása és kiterjesztése összhangban van a Csoport által meghatározott irányelvekkel. Minden leányvállalat számára előnyös, ha egységes megközelítést és folyamatokat alkalmaznak az adatvédelmi megfelelés biztosítása érdekében, amely elősegíti az adatkezeléssel összefüggő folyamatok hatékonyságjavulását.

Mérőszámok – Fogyasztók és a munkavállalók személyes adatainak védelme

A jelentésben olyan mutatószámokat is bemutatunk, amelyek más beszámolási szabványokból származnak, és kiegészítik az ESRS követelményeit. Az fogyasztók védelme témakörben használt mutatószám a GRI szabvány 418-1-es számú indikátora, amely az ügyfelek magánéletének megsértésével és az ügyféladatok elvesztésével kapcsolatos megalapozott panaszok számát mutatja be a jelentéstételi időszakra vonatkozóan.

	2025 I. félév
Külső felektől érkezett panaszok (A szervezet által megalapozott panaszok száma, darab)	2 162
Szabályozó szervektől beérkező panaszok (A szabályozó hatóságoktól beérkezett panaszok száma, darab)	3
Megalapozott panaszok összesen (darab)	2 165
Azonosított ügyféladat-szivárgások (Megerősített adatszivárgások száma, darab)	74

Azonosított ügyféladat-lopások (megerősített adatlopások száma, darab)	0
Az ügyféladatok azonosított veszteségei (megerősített adatvesztések száma, darab)	31
Azonosított incidensek összesen (darab)	105
Az ügyfelek magánéletével kapcsolatos jogi szankciók teljes összege (euróban):	0

Számítási módszer – Fogyasztók és végfelhasználók védelme szervezet specifikus indikátor

Panasz alatt a 4iG Csoport a külső felektől (előfizetőktől) érkezett panaszok és szabályozó szervektől beérkező adatvédelmi vizsgálatok. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabályozó szervek panaszt nem tesznek, vizsgálatot és mást eljárást (adatvédelmi hatósági eljárást) folytatnak a 4iG Csoport vonatkozásában. Az azonosított ügyféladat-szivárgások kifejezést a 4iG Csoport a 29. cikk alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport (WP 29-es Munkacsoport) és az Európai Adatvédelmi Testület gyakorlatára tekintettel bizalmassági incidensként értékelte. Ezen incidensek száma került a fenti táblázatban feltüntetésre. Az összes beérkezett panasz és incidens összegzésre került.

S1-17 Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások

	2025 I. félév
A munkavállalókat érintő súlyos emberi jogi incidensek száma a jelentéstételi időszakban:	0 db
A vállalkozás munkavállalóival kapcsolatos súlyos emberi jogi incidensek száma a jelentéstételi időszakban, beleértve annak megjelölését, hogy ezek közül hány esetben nem tartották tiszteletben az ENSZ Üzleti és Emberi Jogi Irányelveinek, az ILO munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozatának vagy az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak rendelkezéseit: A nyilvánosságra hozott incidensek miatt kiszabott bírságok,	0 db -
büntetések és kártérítések teljes összege:
A jelentési időszak alatt történt diszkriminációs incidensek teljes száma:	0 db
A saját dolgozók számára fenntartások felvetésére szolgáló csatornákon keresztül benyújtott panaszok száma:	0 db
A nyilvánosságra hozott incidensek miatt kiszabott bírságok, büntetések és kártérítések teljes összege:	-

A jelentéstételi időszakban nem történt súlyos emberi jogi incidens és ebből fakadó kiszabott bírság, büntetés vagy kártérítés. Súlyos emberi jogi incidensnek minősül minden olyan cselekmény, mulasztás vagy körülmény, amely súlyosan sérti az egyének alapvető emberi jogait, különösen akkor, ha az érintettek emberi méltóságát, testi vagy lelki integritását, személyes szabadságát, valamint a diszkriminációmentes bánásmódhoz és a tisztességes munkafeltételekhez való jogát jelentős mértékben csorbítja.

A Csoport központi Humánerőforrás területe a "3. Társadalmi információk fejezetben" foglaltak szerint 2025 első félévében még nem rendelkezett dedikált csatornával vagy folyamattal a saját dolgozók számára fenntartások felvetésére szolgáló esetek, panaszok bejelentésére. Ugyanakkor a Csoporthoz érkező valamennyi incidens (mint visszaélés-bejelentés) a Compliance által kivizsgálásra került, mivel etikailag megalapozott esetekről volt szó. Ezeket minden esetben a Compliance visszaélésbejelentésként kezelte, biztosítva a megfelelő eljárást és vizsgálatot. A "4.2. Visszaélést bejelentő személyek védelme" fejezetben részletesebben ismertetjük a beérkezett visszaélés-bejelentések számát. A mérőszám mérését külső szerv nem validálta.

3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

Vízió

A 4iG Csoport működését két fő üzleti szegmens határozta meg a 2025 első félévében. A telekommunikációs tevékenységek, illetve a távközlési szegmensben a 4iG Csoport mobil-, vezetékesés internetszolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára. Ebbe beletartozik a hálózati infrastruktúra biztosítása, valamint a kapcsolódó digitális és kommunikációs szolgáltatások működtetése és fejlesztése. A másik ilyen az IT szolgáltatások és kereskedelmi tevékenységek végzése, amely szegmensben a 4iG Csoport hardver- és szoftverértékesítést, fejlesztést, üzemeltetést, támogatást, tanácsadást és implementációs szolgáltatásokat nyújt. Ide tartozik az üzleti rendszerek integrációja, az IT infrastruktúra üzemeltetése és a kiberbiztonsági megoldások is.

A Csoport tagvállalatai közül a 2025. első félévben a One Magyarország, a DIGI, a 4iG Távközlési Holding Zrt., az Invitech, illetve két külföldi leányvállalat, a One Crna Gora és a One Albania szolgáltattak telekommunikációs megoldásokat ügyfeleinek, legyen szó vezetékes vagy mobil szolgáltatásokról, műsorterjesztésről, illetve különféle értéknövelt szolgáltatásokról.

A telekommunikációs szolgáltatások portfóliója az alábbi fő csoportokra bonthatóak:

Vezetékes Internet Szolgáltatás: A 4iG Csoport Magyarországon és a Balkán régióban (Montenegró, Albánia) szélessávú, stabil és akár 1000 Mbit/s maximális letöltési sebességű vezetékes internetkapcsolatot biztosít otthoni és üzleti felhasználók számára. A szolgáltatás elérhető optikai (FTTH), koaxiális (HFC) és réz alapú (DSL) technológiákon keresztül, lehetővé téve a gyors és megbízható adatkapcsolatot. A Csoport folyamatosan fejleszti hálózatát a kötelezettségvállalások szerinti megfelelés, illetve a versenyhátrány elkerülése érdekében. A kötelezettségekről részletesebben ezen fejezet "2. Intézkedések, Célkitűzések - Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz" részben írunk.
Vezetékes Telefon Szolgáltatás: A vezetékes telefonálás továbbra is fontos szerepet tölt be a kommunikációban. A Csoport modern analóg és VoIP (Voice over IP) technológiákat alkalmaz, biztosítva a hangátvitelt.
Műsorterjesztési Szolgáltatás: A televíziózás és rádióhallgatás terén a Csoport innovatív megoldásokat kínál, legyen szó kábeles, műholdas vagy IP-alapú (IPTV) tartalomszolgáltatásról.
Mobil Hang- és Internet Szolgáltatás: A Csoport mobilkommunikációs szolgáltatásai lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára hanghívásokra és gyors internetezésre, amelyet fejlett 2G, 4G és 5G hálózatok biztosítanak.
Értéknövelt és Kiegészítő Szolgáltatások: A 4iG Csoport nemcsak alapvető telekommunikációs szolgáltatásokat kínál, hanem számos kiegészítő megoldást is biztosít ügyfelei számára. Ezek az extra lehetőségek növelik az ügyfélélményt, valamint kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a szolgáltatások igénybevételét. A kínálatban szerepelnek okoseszközök (pl.: okosórák, táblagépek), az internet használatot megkönnyítő úgynevezett hálózati kiegészítők (pl.: Wi-Fi routerek, jelerősítők) és az internet használatot biztonságosabbá tevő úgynevezett biztonsági

megoldások (például vírusirtó szoftverek, tűzfalak), amelyek segítenek az ügyfeleknek a digitális világ teljeskörű megismerésében és kihasználásában.

Támogatás Hátrányos Helyzetű Ügyfelek Számára: A One Magyarország és a ONE Albania 2025. első félévben több olyan szolgáltatást biztosított, amelyek a társadalmi felelősségvállalást erősítették, kiemelve a hátrányos helyzetű ügyfelek számára elérhető szolgáltatásokat. A hátrányos helyzetű ügyfelek olyan természetes személyek vagy csoportok, akik különböző társadalmi, gazdasági, egészségügyi vagy technológiai tényezők miatt korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a digitális szolgáltatásokhoz, termékekhez és infrastruktúrához. Ebbe a kategóriába tartozhatnak többek között az idősebb korosztályba tartozó ügyfelek, a fogyatékkal élő ügyfelek, ideértve a látás-, hallás-, mozgás- és egyéb érzékszervi vagy kognitív korlátozásokkal élő személyek, az alacsony jövedelmű ügyfelek, akik számára az internethez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés pénzügyi akadályokba ütközhet, illetve az elszigetelt vagy vidéki területeken élő ügyfelek, akik földrajzi elhelyezkedésük miatt korlátozott távközlési és digitális szolgáltatásokhoz férnek hozzá.

Ezen felül, a 4iG Csoport szolgáltatásai az adatközponti és felhőmegoldásoktól, az IT biztonságtól és a mesterséges intelligenciától az adatalapú technológiákig terjednek. A 4iG Csoport integrált informatikai megoldásokat és életciklusokon átívelő digitális szolgáltatásokat biztosít ügyfeleinek, részletesebben erről az "1.2 Tevékenységünk" fejezetben írunk.

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Lényeges hatás/kockázat	Időhorizont
Negatív hatás Piaci lehetőségek elvesztéséhez vezethet, ha a 4iG Csoport nem biztosít megfelelő termékeket, szolgáltatásokat, foglalkoztatási és befogadási lehetőségeket a hátrányos helyzetű csoportok számára (beleértve az idősebbeket és a fogyatékkal élőket is).	Hosszú távon

A 4iG Csoport elkötelezett olyan termékek és szolgáltatások fejlesztése mellett, amelyek elősegítik a társadalmilag/gazdaságilag hátrányos célcsoportok hálózati hozzáférésének fejlesztését.

A lényegességi vizsgálatunk során azonosított kockázatok és lehetőségek közvetlenül kapcsolódnak üzleti modellünkhöz, saját működésünkhöz és értékláncunkhoz, különösen a downstream, az ügyfelekkel kapcsolatos szegmensben. Ha nem biztosítunk megfelelő digitális hozzáférést hátrányos helyzetű csoportok számára, az piaci lehetőségek elvesztéséhez vezethet, csökkentheti termékeink és szolgáltatásaink iránti keresletet, valamint gyengítheti a 4iG Csoport társadalmi megítélését és versenyképességét. Ezzel szemben a digitális befogadás elősegítésével nemcsak üzleti növekedést érhetünk el, hanem vonzóbbá válhatunk mind a munkaerőpiacon, mind a befektetői környezetben. A negatív hatás jellemzően rendszerszintű és széles körben elterjedt, mivel a digitális hozzáférés korlátozottsága az iparág egészére kiható kihívás. A földrajzi, gazdasági vagy technológiai akadályokkal küzdő fogyasztói csoportok kiszolgálásának hiánya nemcsak a 4iG Csoport számára, hanem az egész telekommunikációs és informatikai szektor számára is kockázatot jelent. Továbbá, a már említett hátrányos helyzetű ügyfélcsoportok - idősebb, fogyatékkal élő, alacsony jövedelmű és a vidéki, elzárt területeken élő ügyfelek - lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága miatt.

A becslések szerint a negatív hatás csak hosszú távon következhet be a downstream értékláncban. Az inkluzív szolgáltatások beépítése a 4iG Csoport stratégiájában és üzleti modelljében hosszú távon is meghatározó tényező. Az akadálymentes megoldások fejlesztése nemcsak a jelenlegi piaci igényekre ad választ, hanem lehetőséget teremt új ügyfélcsoportok elérésére és a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodásra is. Mindez a 4iG Csoport fenntartható növekedésének és versenyképességének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kap üzleti döntéshozatalunk során.

A hozzáférhetőség biztosításával kapcsolatos hatások és intézkedések hosszú távon érvényesülnek, mivel az érintettek igényei és a technológiai lehetőségek folyamatosan változnak. Ezért célunk, hogy fejlesztési stratégiánkat folyamatosan igazítsuk az új kihívásokhoz és lehetőségekhez.

A 4iG Csoport aktív szerepet vállal a lényeges hatások kezelésében és az üzleti kapcsolatok révén történő megvalósításban. Beszállítóinkkal és technológiai partnereinkkel együttműködve dolgozunk azon, hogy folyamatosan bővítsük és fejlesszük a termékeket és szolgáltatásokat.

1. Politikák - Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

A 4iG Csoport számára fontos, hogy minden ügyfélcsoport hozzáférhessen termékeihez és szolgáltatásaihoz. Az Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) alapján biztosítja a megfizethető és széles körben elérhető szolgáltatásokat, amelyek különösen fontosak a hátrányos helyzetű felhasználók számára. Az akadálymentesség és az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében a Csoport olyan önkéntes és kötelező intézkedéseket hajt végre, amelyek lehetővé teszik az idősek, a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű felhasználók számára is a folyamatos kommunikációt és digitális hozzáférést a termékeinkhez és szolgáltatásainkhoz. A szolgáltatások elérhetősége kiterjed az ügyfelek teljes spektrumára, beleértve az üzleti és a lakossági ügyfeleket is. Az ügyfelek számára termékeinkkel és szolgáltatásainkkal kapcsolatosan minden releváns információ elérhető a Csoport hivatalos weboldalán, valamint ügyfélszolgálati csatornákon keresztül. A szolgáltatások elérhetősége, az árképzés és a díjazási feltételek egyértelműen és könnyen hozzáférhető módon jelennek meg, biztosítva az ügyfelek számára a tájékozott döntéshozatalt.

A weboldal és a mobilalkalmazás akadálymentesítési fejlesztései révén a látás- és hallássérült ügyfelek is könnyen használhatják a digitális ügyintézési lehetőségeket.

A 4iG Csoport 2025 első félévében nem rendelkezett különálló politikával a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés témakörében. Ugyanakkor az erre vonatkozó kötelezettségek és elvek az ÁSZF-ben kerültek meghatározásra, amelyek rögzítik a szolgáltatások elérhetőségét, hozzáférhetőségét és igénybevételének feltételeit, beleértve a hátrányos helyzetű és sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezéseket is. A politika hiányának oka, hogy a szolgáltatások hozzáférhetőségére vonatkozó követelmények és vállalások már meglévő szabályozási keretek, szerződéses kötelezettségek és iparági standardok által meghatározottak. Az ÁSZF tartalmazza azokat alapelveket, amelyek a szolgáltatások biztosítására vonatkoznak, ideértve az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, az alacsony jövedelmű ügyfelek számára elérhető megfizethető díjcsomagokat, valamint a vonatkozó jogszabályi megfelelést, például a 2022. évi XVII. törvény rendelkezéseit a fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférésről.

A 4iG Csoport folyamatosan vizsgálja egy különálló, fenntarthatósági szempontokat is lefedő hozzáférési politika kialakításának lehetőségét, amely indokolt esetben, középtávon kerülhet kidolgozásra.

S4-3 negatív hatások korrekciójának folyamatai és a fogyasztók és a végfelhasználók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák

A 4iG Csoport azonosított panaszesetek és visszajelzések alapján végzi a szolgáltatások és az ügyfélkapcsolatok folyamatos fejlesztését. A fogyasztók és végfelhasználók a következő csatornákon keresztül jelenthetik be panaszaikat vagy tehetnek észrevételeket:

Személyesen ügyfélszolgálati irodákban
Telefonon az ügyfélszolgálaton keresztül (Magyarország) Belföldről díjmentesen: 1270 Külföldről: 1270 vagy +36 70 700 1270 (normál díjjal hívható), (Montenegró) Belföldről és külföldről egyaránt hívható: 1700, (Albánia) Belföldről díjmentesen: 142 / 123, vagy 0/24 ügyfélszolgálat üzenetes elérhetőség: +355688000142.
Online panaszbejelentő felületen
E-mailben (Magyarország) [email protected], (Montenegró) [email protected], (Albánia) [email protected]

A panaszkezelési csatornákat a vállalat maga üzemelteti, külső harmadik fél bevonása nélkül.

A 4iG Csoport elvárja partnereitől, hogy az ügyfélszolgálati folyamatok és a panaszkezelési mechanizmusok terén megfeleljenek az iparági és szabályozási előírásoknak. A Csoport ellenőrzi a kapcsolt szolgáltatók ügyfélkezelési folyamatait, különösen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének vonatkozásában.

A 4iG Csoport monitorozza a beérkező panaszokat, azok kezelésének idejét és eredményességét. Az ügyfelek visszajelzéseit felhasználja a panaszkezelési rendszer fejlesztésére, és azonosítja a rendszeres ügyfélélményt befolyásoló problémákat.

A Csoport biztosítja, hogy az ügyfelek átlátható és könnyen hozzáférhető információkhoz jussanak a panaszkezelési folyamataikról. Ennek érdekében az ügyfélszolgálati csatornákat és a panaszkezelési eljárásokat a honlapján is részletesen ismerteti.

A 4iG Csoport rendelkezik Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzattal, amelyet a "4.2. Visszaélést bejelentő személyek védelme" fejezetben részletezi. Ez biztosítja, hogy az ügyfelek és más érdekelt felek bármilyen panaszt vagy visszaélést félelem nélkül jelenthetnek, és ezzel kapcsolatban nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás. A vállalat szigorúan kezeli az ilyen eseteket, és biztosítja a panaszt tevők védelmét.

2. Intézkedések, Célkitűzések - Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

A 4iG Csoport folyamatosan törekszik innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésére, hogy minden ügyfélcsoport egyenlő eséllyel férhessen hozzá szolgáltatásainkhoz. A 2025 első félévben a One Magyarország és a ONE Albania szolgáltatásai között igénybevehető volt olyan megoldás, amely a hátrányos helyzetű ügyfelek számára nyújtott támogatást.

A hírközlési szolgáltatások akadálymentesítése érdekében a One Magyarország csatlakozott a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) akadálymentesítési ajánlásához, amely célul tűzte ki a fogyatékkal élő felhasználók számára az információkhoz és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítását. A digitális akadálymentesítés keretében a vállalat az alábbi intézkedéseket hajtotta végre és tervezi továbbfejleszteni:

Az ügyfélszolgálati munkatársak érzékenyítő tréningekben részesülnek annak érdekében, hogy hatékony segítséget nyújthassanak a fogyatékossággal élő ügyfelek számára. A tréningek tematikáját a HÉT szervezetei fogyatékkal élők érdekképviseleti szervezeteivel egyeztetve alakították ki. A tréningprogramok megkezdése legkésőbb a csatlakozást követő négy hónapon belül történt meg, és célja, hogy minden ügyfélkapcsolati munkatárs képzést kapjon a speciális ügyfélkiszolgálási helyzetek kezelésére.
A fogyatékkal élő ügyfelek tájékozódásának megkönnyítése érdekében a vállalat az ügyfélszolgálatokon és a hivatalos honlapján is részletes útmutatót biztosít a számukra elérhető szolgáltatásokról, kedvezményekről, valamint azokról a helyszínekről, amelyek akadálymentesen elérhetők. Emellett a weboldalon elérhetővé tettük a Global Accessibility Reporting Initiative (GARI) adatbázisát, amely tájékoztatást nyújt a különböző fogyatékkal élők számára megfelelő készülékekről és eszközökről. A honlap akadálymentesítése az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény16 jogszabályi kötelezettségeinek is eleget tesz.
A One Magyarország ügyfélszolgálati helyszínein lehetőséget biztosít a fogyatékkal élő ügyfelek számára, hogy a szolgáltatásokhoz kínált eszközöket helyben kipróbálhassák. Ez különösen fontos azok számára, akik speciális igényű végberendezéseket, például hallókészülékkel kompatibilis telefonokat használnak.
A One Magyarország az ajánlásban szereplő határidőnek megfelelve elvégezte honlapjának akadálymentesítését a webshop kivételével, ennek köszönhetően a publikus honlapunk lakossági előfizetők részére kifejlesztett oldalainak egy jelentős része magas százalékban megfelel a WCAG szabványnak.

A One Magyarország akadálymentesítési intézkedései nemcsak az önkéntes vállalásokra épülnek, hanem jogszabályi előírásokat is teljesítenek. A 2022. évi XVII. törvény17 a fogyatékossággal élő személyek számára történő hozzáférhetőség javításáról előírja, hogy a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a digitális és fizikai hozzáférhetőséget mindenki számára. Ennek megfelelően biztosítja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó információk könnyen érthetők és hozzáférhetők legyenek, akadálymentes ügyfélszolgálati felületeket és kommunikációs csatornákat hoz létre, illetve gondoskodik arról, hogy a fogyatékkal élő ügyfelek azonos feltételek mellett vehessenek igénybe minden szolgáltatást.

Ezentúl, a One Magyarország együttműködést alakított ki különböző szervezetekkel annak érdekében, hogy azok tagjai meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatásokat kedvezményes feltételekkel vehessenek igénybe. Az együttműködésben részt vevő szervezetek:

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ),
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ),
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ),
Sályi Mozgásfogyatékos Gyermekekért Alapítvány,
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ).

A One Magyarország szolgáltatásai között igénybe vehető volt a Senior Okosóra tarifacsomag, amely 2023. december 1-jei hatállyal került át a kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető tarifacsomagok közé, de a határozatlan időre kötött szerződések miatt még jelenleg is több száz ügyfél használja a tarifacsomagot. A Senior Okosóra tarifacsomag induló költsége 10 000 Ft, havidíja határozatlan idejű szerződéssel 4 765 Ft (2 875 Ft tarifacsomag + 1 890 Ft internet), míg 1 év határozott idejű szerződéssel 4 265 Ft (2 375 Ft tarifacsomag + 1 890 Ft internet), amely 100 perc belföldi és EU

¹⁶ 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

¹⁷ 2022. évi XVII. törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól

roaming hívást, valamint 500 MB adatforgalmat tartalmaz. A Senior Okosóra tarifacsomag célja, hogy megkönnyítse az előfizető vagy családtagjai mozgásának nyomon követését és a kapcsolattartást. Az okosóra geolokációs adatokat továbbít, valamint egy előzetesen beállított telefonszámot hívhat, amelyet egy okostelefonos alkalmazáson keresztül lehet megadni és díjmentesen módosítani. Az óra pulzus- és vérnyomásmérést is végez, azonban az így kapott adatok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek hitelesített orvosi mérésnek. Az eszköz használata a hozzá kapcsolódó alkalmazás és weboldal regisztrációjához, valamint harmadik fél szerződéses feltételeinek elfogadásához kötött.

A ONE Albania szintén elkötelezett amellett, hogy termékei és szolgáltatásai mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Ennek érdekében a ONE Albania weboldalát úgy tervezték, hogy minden felhasználó számára elérhető legyen, függetlenül nyelvüktől, helyüktől vagy képességeiktől. Ez magában foglalja a hallás-, mozgás- és látássérült személyek igényeinek figyelembevételét is. A weboldal támogatja a billentyűzet alapú navigációt, lehetővé téve a "Tab" és "Enter" billentyűkkel történő böngészést, ami különösen hasznos a mozgáskorlátozott felhasználók számára (pl.: azoknak a felhasználóknak, akik nem tudnak egeret használni). Emellett, a weboldalon elérhetőek a ONE Albania általános szerződési feltételeinek hanganyag formátumai, amelyek megkönnyítik a látássérült felhasználók számára az információkhoz való hozzáférést.

A ONE Albania kedvezményes tarifacsomagokat kínál a fogyatékkal élő személyeknek, mint például:

"One Ultra Fiber" 60 Mbps: ~5400 Ft helyett, ~4200 Ft/hó
"One Ultra Fiber" 100 Mbps: ~6700 Ft helyett, ~5900 Ft/hó

Továbbá, a One Magyarország és a Digi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (továbbiakban: NMHH) által kijelölt egyetemes szolgáltatóként kötelezett a meghatározott földrajzi területeken a hozzáférhető és megfizethető hírközlési szolgáltatások biztosítására.

Az egyetemes szolgáltatás keretében biztosítja a helyhez kötött szélessávú internet-hozzáférést és a hangszolgáltatást minden kijelölt számozási körzetben, legalább 8 Mbit/s letöltési és 2 Mbit/s feltöltési sebességgel. A rászoruló ügyfelek számára kedvezményes áron kínálja ezeket a szolgáltatásokat, így az alacsony jövedelmű vagy szociálisan hátrányos helyzetű felhasználók számára a telefon- és internetkapcsolat létesítése ingyenes. A havi előfizetési díj 899 Ft a helyhez kötött telefonszolgáltatás esetén, amely tartalmaz 105 perc belföldi hívást, míg a helyhez kötött internet-hozzáférés díja 1766 Ft havonta. A telefon- és internetszolgáltatás kombinált csomagban is elérhető 2665 Ft/hó áron.

A kijelölt egyetemes szolgáltatási területeken a 4iG Csoport köteles nyilvános telefonállomásokat (telefonfülkéket) működtetni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sürgősségi hívások kezdeményezésére és a kommunikációra olyan helyeken is, ahol más alternatíva nem áll rendelkezésre.

Az egyetemes szolgáltatás keretében az érintett tagvállalatoknak meg kell felelnie a 13/2011. (XII.27.) NMHH rendeletben és a 6/2015. (X.26.) NMHH rendeletben előírt követelményeknek, amelyek a hálózati minőséget és az előfizetői szolgáltatások megbízhatóságát szabályozzák.

A 4iG Csoport által biztosított nyilvános telefonállomásoknak meg kell felelniük a 6/2015. (X.26.) NMHH rendelet 19-21. §-ában foglalt követelményeknek. A 2025. első félévre vonatkozó teljesítési adatok az alábbiak szerint alakultak:

Primer körzetben a működőképes érmés és kártyás nyilvános telefonállomások aránya 99,99%, miközben a jogszabály által elvárt célérték 90%.
Másodlagos körzetben az elért teljesítmény 98,10%, amely szintén meghaladja a jogszabályi 90%-os célértéket.
Országos szinten a működőképes állomások aránya 2024-ben elérte a 100%-ot, így a 4iG Csoport teljes mértékben biztosítja az előírt egyetemes szolgáltatási feltételeket.

2023-ban a 4iG Csoport és Magyarország kormánya szándéknyilatkozatot kötött a digitális infrastruktúra fejlesztéséről. A megállapodás célja az infokommunikációs vállalatcsoport szerepvállalásának megerősítése a hazai és nemzetközi versenyképesség növelését célzó kormányzati gazdaságpolitika, valamint a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) minél magasabb szintű megvalósításában. A Kormány digitalizációs céljaival összhangban a 4iG Csoport a megállapodásban vállalta, hogy 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil- és vezetékes hálózati beruházást valósít meg Magyarországon.

A megállapodás értelmében a 4iG informatikai képességeivel és szakértelmével hozzájárul Magyarország digitalizációjához, technológiai megoldásaival pedig támogatja a kormány digitalizációs törekvéseit, amelyekkel a magyar állampolgárok és gazdaság szereplői számára modern szolgáltatásokat biztosít, egyebek mellett az e-közigazgatás, egészségügy, vagy az oktatás területén.

A Magyar Kormány digitalizációs céljait támogatva a 4iG Csoport négy kiemelt vállalást tett a mobil- és vezetékes hálózati beruházások területén:

A csoport 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil- és vezetékes hálózati beruházást valósít meg Magyarországon.
A beruházások eredményeképpen a jelenlegi gigabites szolgáltatási területéhez képest 2028 ig a 4iG további 1,1 millió háztartásban teszi elérhetővé a gigabit képes hálózatot vezetékes vagy nagykapacitású 5G vezeték nélküli technológiák használatával.
A 4iG a lakosság közel száz százaléka számára teszi elérhetővé a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használatát.
A 4iG Csoport Budapesten és agglomerációjában, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén vállalja a nagy kapacitású 5G technológia kiépítését, amelynek keretében legalább 1000 bázisállomáson telepíti a jelenleg elérhető legmodernebb 5G technológiát.
első félévben a csoportszintű átalakulások miatt nem határoztunk meg további konkrét célkitűzéseket a lényeges negatív hatás mérséklésére. A 4iG Csoport a transzformációs projekt végezetével, középtávon tervezi a célok meghatározását, amelyeket majd csoportszinten szeretne elérni.

Mérőszámok - Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

A telekommunikációs hálózati lefedettségi adatainak meghatározására a GRI telekommunikációs ágazati kiegészítő dokumentumában közzétett - a távközlési termékek és szolgáltatások elérhetőségének mértéke - nevű indikátorát használtuk. Az indikátor bemutatja a telekommunikációs hálózati lefedettségi adatokat beltéri mobil- és helyhez kötött (vezetékes) hálózat lefedettségi arányát (mobil hálózatok esetén) technológiák szerint, a helyhez kötött (vezetékes) hálózatnál pedig az országos lefedett háztartások száma – millió főben – és a gigabit képes hozzáférési pontok arányát. Ezeket a mutatókat éves gyakorisággal tesszük közzé, ezért 2025 első félévére vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre frissített adatok. Ennek megfelelően a 2024. év végi értékeket mutatjuk be.

Telekommunikációs hálózati lefedettség

A 4iG Csoporton belül a One Magyarország, One Crna Gora és a ONE Albania rendelkezik saját mobil rádiótelefon hálózattal, amelyen mobil telefon, internet és egyéb adatátviteli szolgáltatásokat nyújt. A mobil rádiótelefon hálózat 2G és 4G technológiák esetében Magyarországon 99% feletti, 5G technológia esetében 50% feletti, Montenegróban a 2G és 4G technológiák 97% feletti és az 5G technológia 73% feletti országos beltéri lakossági lefedettséget biztosít. Albániában a 2G és 4G technológiák 98% feletti és az 5G technológia 46% feletti lefedettséget biztosít.

Mobil hálózat – országos beltéri lakossági lefedettség aránya technológiák szerint (%)	Magyarország	Montenegró (One Crna Gora)	Albánia (ONE Albania)
2G	99% feletti	97% feletti	98% feletti
4G	99% feletti	97% feletti	98% feletti
5G	50% feletti	73% feletti	46% feletti

A 4iG Csoportba tartozó további, saját mobil rádiótelefon hálózattal nem rendelkező tagvállalatok közül a DIGI virtuális mobil szolgáltatóként (MVNO) a One Magyarország mobil rádiótelefon hálózatán keresztül szolgálja ki az előfizetőit. A 4iG Távközlési Holding Zrt. 2024. június 30-án megszüntette a mobil internet szolgáltatás nyújtását, és az Invitech hasonlóan más mobilszolgálatók hálózatát használva (ideértve a One Magyarország mobil rádiótelefon hálózatát is) nyújt vagy nyújtott mobilinternet szolgáltatást ügyfeleinek.

Mobil hálózati előfizetések (SIM kártyák) száma 2024:

	One Magyarország	DIGI	Invitech	Montenegró	Albánia
Mobil hálózat - aktív előfizetések - SIM-ek - száma (lakossági, üzleti szegmens, mobil telefon, mobil internet, M2M) (db)	közel 4,2 millió	közel 150 ezer	3 ezer alatt	közel 400 ezer	közel 1,3 millió

A One Magyarország, az NMHH-val és a többi mobilszolgáltatóval közös egyeztetéseket követően - 2022-ben megkezdte az elavult 3G technológia lekapcsolását, amelynek lezárásaként 2023. március 27. és április 10. között az ország valamennyi részén megszűnt a 3G hálózat. A 3G lekapcsolás, amely minden mobilszolgáltatót érintett, a rendelkezésre álló frekvenciák jobb kihasználását és jobb minőségű 4G és 5G szolgáltatások nyújtását eredményezte.

A mobil technológiák előfizető oldali igénybevételének vonatkozásban készülék oldalról többféle korlátja lehet az adott helyen elérhető legmagasabb minőségű szolgáltatásnak:

készülék beállítása,
készülék hálózati képessége,
SIM kártya típusa,
az adott földrajzi helyen elérhető hálózati technológia,
időjárás, tereptárgyak, épület szerkezet,
bázisállomás terheltsége és attól való távolság.

A 4G/5G hálózat eléréséhez legalább 4G képes SIM kártyára, 4G/5G képes készülékre van szükség, amely beállításaiban is engedélyezi ezeket a technológiákat és természetesen szükséges, hogy az adott helyszínen elérhető legyen a megfelelő hálózati technológia.

Helyhez kötött (vezetékes) hálózati lefedettség

A 4iG Csoporton belül a One Magyarország és a DIGI rendelkezik nagyobb földrajzi területeket lefedő (jellemzően egy-egy településen belüli) egységes hálózatokkal. 2024-ben a DIGI-ből kivált a D-Infrastruktúra Kft., amely a DIGI számára változatlan feltételekkel biztosítja az egységes hálózatokhoz való hozzáférést, ezért a DIGI lefedettségét sajátként adjuk meg.

A 4iG Csoportba tartozó 4iG Távközlési Holding Zrt. és az Invitech jellemzően üzleti előfizetők részére nyújtanak egyedi igények alapján kiépített elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, amelyeket vagy saját hálózatépítési projektek vagy nagykereskedelmi együttműködések keretében más hálózatüzemeltetőktől bérelt szakaszok, alépítmények igénybevételével biztosítanak, de nem alkotnak egységes lefedő hálózatot az adott településen vagy földrajzi területen.

A lefedett háztartások számának meghatározása során az adott végponton elérhető saját vagy kizárólagos hozzáférésű egységes hálózaton belül elérhető legkorszerűbb technológia került megjelenítésre az összesítésben – optika (FTTH), Hybrid Fiber-Coax (HCF), xDSL sorrendben –, amennyiben több is elérhető volt közülük.

Az alábbi táblázat a One Magyarország, a DIGI, a One Crna Gora és a ONE Albania helyhez kötött (vezetékes) hálózati lefedettségét mutatja be, kiemelve a háztartások és üzleti igénypontok számát, valamint a gigabit képes hozzáférési pontok arányát. A táblázat továbbá technológiai bontásban is bemutatja a hálózati infrastruktúrát, megkülönböztetve a Hybrid Fiber Coax (HFC) és az optikai (FTTH) technológiákat.

Szolgáltató	Lefedett háztartások és üzleti igénypontok	Gigabit képes hozzáférési pontok aránya (%)	Technológia
One Magyarország	2,2 millió	95	Hybrid Fiber Coax (HFC)
Digi	2,1 millió	80	Optikai (FTTH)
Montenegró	közel 650 ezer	22*	Optikai (FTTH)
Albánia	290 ezer	75*	Hybrid Fiber Coax (HFC), Optikai (FTTH)

*Montenegró és Albánia esetén a számok nem az arányt jelölik, hanem a gigabit képes hozzáférési pontokat országszerte.

Helyhez kötött hálózati előfizetők száma 2024:

	One Magyarország	DIGI	4iG Távközlési Holding Zrt.	Invitech	Montenegró	Albánia
Helyhez kötött hálózat - előfizetők száma (lakossági, üzleti szegmens, telefon, internet és műsorterjesztés szolgáltatások) (db)	közel 750 ezer	közel 1 millió	közel 60 ezer	5 ezer alatt	5 ezer alatt	közel 290 ezer

A vezetékes hálózatok estében is fennállnak technológiából adódó műszaki korlátok, amelyek befolyásolhatják az előfizetői szolgáltatás minőségét:

az adott címen elérhető technológia,
a végpont távolsága,
saját vagy bérelt hálózat: bizonyos területeken más szolgáltatók hálózatát használjuk például bérelt infrastruktúra vagy nagykereskedelmi hozzáférés -, amelyek eltérő elérhetőséget és sebességet biztosíthatnak,
végberendezések és eszközök: a szolgáltató által kihelyezett végberendezések az előfizető által igényelt és adott helyszínen elérhető technológia függvényeként kerülnek meghatározásra, amelyek kapacitását nagyban befolyásolhatják a felhasználó részéről használt további eszközök – például wifi router – vagy műszaki megoldások például vezetékes kapcsolódás helyett vezeték nélküli.

Számítási módszer

A lefedettségi arány Magyarországon a One Magyarország esetében 2,2 millió, a DIGI esetében 2,1 millió, de számottevő mértékű átfedések vannak, így a hálózati lefedettség és az üzleti igény pontok nem kerültek konszolidálásra. A gigabit képes hozzáférési pontok aránya a One Magyarország (95%), a DIGI (80%), Montenegró és Albánia esetén nem állt rendelkezésre arányszám, csak a gigabit képes hozzáférési pontok országszerte, ez Montenegró esetében 22 darab, Albánia esetében pedig 75 darab.

4. Vállalatirányítási információk

A 4iG Csoport a hatékony és eredményes vállalatirányítás működtetése érdekében szükségesnek tartja egy olyan etikai keretrendszer kialakítását és folyamatos fejlesztését, amely a jogszerű működés keretein túl hangsúlyt helyez az alapvető etikai értékek közvetítésére is. Egy vállalat életében a jogszerű működés biztosítása önmagában csak a működés kereteit teremti meg, azokat tartalommal azon etikai elvárások töltik meg, amelyeket a 4iG Csoport a munkavállalók és az üzleti partnerek irányába a mindennapi tevékenysége során közvetít. Erre tekintettel a 4iG Csoport az ESG stratégiájában a vállalatirányítással kapcsolatos célkitűzésként rögzítette az etikus működés és megfelelőség biztosítását.

A jogi keretek tartalommal történő feltöltésében jelentős szerepet kap egy olyan vállalati kultúra kiépítése és táplálása, amely az etikus, tisztességes és átlátható magatartásokat juttatja érvényre a 4iG Csoporton belül. Ezen alapvető értékek érvényre juttatása tekintetében a 4iG Csoport négy olyan lényeges témát azonosított, amelyek hozzájárulnak e követelmények érvényre juttatásában.

Az első téma a vállalati kultúra, amely rész a 4iG Csoport alapvető etikai keretrendszerét ismerteti (4.1 fejezet), a második téma a visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi rendszer működésére fókuszál (4.2 fejezet), a harmadik a korrupció és megvesztegetés elleni fellépéssel foglalkozik (4.3 fejezet), míg a negyedik téma a politikai szerepvállalást és lobbitevékenységeket mutatja be (4.4 fejezet).

4.1. Vállalati kultúra

Hatások, kockázatok és lehetőségek elemzése

Vállalati kultúra

Lényeges hatás/kockázat	Lehetőség	Időhorizont
Negatív hatás A szervezet a jogszabályi és etikai szabályok áthágásával káros hatást gyakorol, kevésbé lesz vonzó munkahely a munkavállalók és befektetők számára.	Versenyképesség megtartása/növelése megfelelő politikák és gyakorlatok alkalmazása által, kisebb alkalmazkodási költséghez vezethet.	Közép távon

A vállalati kultúrába nem csak a szabályok követése tartozik bele, hanem olyan íratlan, etikai elvárások is, amelyek a mindennapi életben jelen vannak. Ezért a hatások, kockázatok és lehetőségek szempontjából az adott tevékenység és helyszín annyiban kap jelentőséget, hogy befolyásolhatják az alkalmazandó jogszabályi elvárásokat a 4iG Csoport egyes tagvállalatai vonatkozásában. Ezzel szemben az ágazatok és ügyletek nem bírnak jelentősebb szereppel, mivel a vállalati kultúrán keresztül érvényre jutatott követelmények ágazattól és ügylettől függetlenek, azok jellegére tekintet nélkül érvényesülniük kell.

A jelentés évében a témában azonosított lényeges negatív hatás tényleges, mivel etikai normasértések, illetve meg nem feleléssel összefüggő ügyek bármikor fennállhatnak. A vállalati kultúra és etikus viselkedés tekintetében ezért nagy hangsúlyt helyezünk egy olyan etikai keretrendszer kiépítésére és a 4iG Csoport mindennapi működésébe történő beépítésére, amely hozzájárul a tényleges etikai normasértések, illetve meg nem felelési ügyek és helyzetek megelőzésére, valamint az ebből fakadó kockázatok csökkentésére. A vállalati kultúra és etikus viselkedéssel kapcsolatos követelmények kialakításánál ezért a 4iG Csoport tekintettel volt azon belső és külső tényezők összességére, amelyek az etikus működést befolyásolták, azaz hatással lehetnek a 4iG Csoport működésére, vagy amely tényezőkre egyébként a tevékenységével a 4iG Csoport hatást gyakorol.

A vállalati kultúrát illetően jelentős negatív hatásként került azonosításra az alkalmazandó jogszabályi követelményeknek, valamint a kapcsolódó hatósági iránymutatásoknak, elvárásoknak történő megfelelés. A jogszabályi megfelelés elengedhetetlen részét képezi bármely szervezet életének, hiszen e követelmények határozzák meg azokat a cselekvési kereteket, melyben a vállalkozásoknak saját működésüket ki kell alakítaniuk. E követelmények jelentős hatással vannak a 4iG Csoport működésére, mivel az alkalmazandó jogszabályi követelményeknek való meg nem felelés kockázatként jelenik meg a 4iG Csoport tevékenységében, e követelmények áthágása káros hatást gyakorol a szervezetre, másrészt káros hatással lehet a 4iG Csoport tagvállalatain kívül álló személyekre is, mint a vevők, a befektetők / tulajdonosok, vagy a beszállítók.

A befektetők oldaláról leginkább a 4iG Nyrt. tekintetében jelentkezik az alkalmazandó jogszabályi követelményeknek való megfelelésből fakadó negatív hatás, hiszen a 4iG Nyrt. tőzsdén jegyzett vállalatként köteles nem csak a saját, de a 4iG Csoport tagvállalatait érintő jelentős eseményeket is közzétenni a befektetők tájékoztatása érdekében. A jogszabályi nem megfelelés kockázatot jelent a 4iG Nyrt. működésére, mivel az csökkenti a befektetői bizalmat, negatív befektetői megítéléshez vezethet.

Belső tényezőként jelentkezik emellett a vezetők értéktudatossága, amely a - Vezetői szerepvállalás fejezetben is - ismertetettek szerint az értéktudatos vállalati kultúra megteremtésének egyik feltétele. Elvárt, hogy a felső-, valamint a középvezetők példát mutassanak és közvetítsék a vállalati kultúrát a szervezet egészében, hiszen az ő magatartásuk befolyásolja a munkavállalók magatartását.

A lehetőségek szempontjából egy egészséges vállalati kultúra kialakítása hozzájárul a versenyképesség megtartásához és növeléséhez. A megfelelő politikák, szabályok és gyakorlatok bevezetése kisebb alkalmazkodási költséget jelent, ami elősegíti a jogszabályoknak és etikus keretek kialakulását, ezáltal pozitív hatást tud gyakorolni a működésre.

A fent azonosított hatások, valamint az azokban rejlő lehetőségek folytán a 4iG Csoport működési modelljének egyik legfontosabb eleme az etikus üzleti magatartás és a jogszabályoknak való teljeskörű megfelelés. A megfelelőség biztosítása érdekében a 4iG Csoport kulcsszereplői a Compliance és minőségirányítási területek, amelyek tevékenységét a legmagasabb vezetői szinten hagyják jóvá. Az érintett tevékenységek közé tartozik az alkalmazottak képzése vagy például az etikus magatartás biztosítása az üzleti partnerekkel való együttműködés során.

A 4iG Csoport stratégiai döntéseiben külön figyelmet fordít a hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére. Az etikus működés fenntartása érdekében folyamatosan fejleszti belső szabályzatait, valamint átláthatósági törekvéseinek részeként rendszeres jelentéseket készít. Az ilyen intézkedések nemcsak rövid távon biztosítják a jogszabályi megfelelést, hanem hosszú távon hozzájárulnak a versenyképesség megőrzéséhez és a fenntartható növekedéshez.

1. Politikák – Vállalati kultúra

A 4iG Csoport az előző pontban ismertetett hatásokból eredő kockázatok kezelése, valamint lehetőségek érvényesítése érdekében alakította ki az üzleti etikai megfelelési keretrendszerét, melynek része az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex (a továbbiakban: Etikai Kódex vagy Kódex), az Üzleti Partneri Etikai Kódex, illetve további hat szabályzat,18 melyek hatálya a 4iG Csoport valamennyi munkavállalójára és az adott szabályzattal érintett egyéb személyekre terjednek ki.

A 4iG Csoport célja az értéktudatos vállalati kultúra megteremtése. A 4iG Csoport által vallott értékeket a 4iG Csoport Etikai és Üzleti Magatartási Kódexe tartalmazza. Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex célja a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő etikai kultúra és működés megteremtéséhez szükséges alapelvek, alapvető normák rögzítése, az elvárt üzleti magatartás, illetve a 4iG Csoport alapértékeinek meghatározása. A 2020-ban elfogadott Etikai és Üzleti Magatartási Kódex a 4iG Csoport szabályozási keretrendszerének alapját képezi, az alapvető működési kereteteket rögzíti. Ennek érdekében az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex rögzíti azokat az elvárásokat, melyeket a mindennapi működés során érvényre kell juttatni.

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben meghatározott szabályok a 4iG Csoport, azaz a 4iG Nyrt., illetve annak közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatainak minden munkavállalójára vonatkoznak, beleértve a vezetőket is. Minden olyan vállalatnál, mely bár nem tartozik a 4iG Csoportba, de abban a 4iG Nyrt.-nek vagy valamely leányvállalatának tulajdoni hányada van, törekedni kell arra, hogy e vállalat átvegye a 4iG Csoport etikai normáit, vagy ezekkel egyenértékű szabályokat és kultúrát kövessen.

A 4iG Csoport szabályozási struktúrájában az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex a legmagasabb szintű szabályozó, melyre tekintettel annak végrehajtásáért a 4iG Csoport Irányító testülete és felső vezetése felelős, illetve valamennyi egyéb szabályozónak azzal összhangban kell állnia. Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex kialakítása során figyelmet fordítottunk különösen a nemzetközi etikai és a korrupcióellenes sztenderdekre így különösen a 4iG Nyrt. által működtetett ISO 37001:2019 antikorrupciós irányítási rendszer szabványra.

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex hivatott az etikus, tisztességes és átlátható magatartásokra vonatkozó kereteket biztosítani, amely fejezetekre bontva meghatározza az emberi jogokkal, az etikus és tisztességes magatartással kapcsolatos alapvető kötelezettségvállalásokat és követelményeket (mint például a diszkrimináció tilalmát, a munkavállalókkal szembeni tisztességes bánásmód

¹⁸ E szabályzatokat jelen fejezetben ismertetjük. Ezen szabályzatok a Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzat, az Etikai Bizottság eljárásrendjére vonatkozó szabályzat, a Korrupció és Megvesztegetés Elleni Szabályzat, az Ajándékozási Szabályzat, az Összeférhetetlenségi Szabályzat, valamint a Compliance funkciót leíró szabályzat.

követelményét, az egészséges munkakörnyezet biztosításának követelményét, a tisztességes foglalkoztatási feltételekre vonatkozó alapvető elvárásokat, a vállalati tulajdon védelmére vonatkozó követelményeket, a szellemi tulajdon és a személyes adatok védelmét, valamint az átlátható és tisztességes üzleti magatartással kapcsolatos, a munkavállalókkal és a vezetéssel szembeni kötelezettségeket tartalmazó követelményeket (mint például a megvesztegetéssel és korrupcióval szembeni zéró tolerancia, a versenyjogi szabályok tiszteletben tartása, szankciókkal, importtal és exporttal kapcsolatos korlátozások tiszteletben tartása).

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex az egyes fejezetek tekintetében konkrét iránymutatást nyújt a munkavállalók számára, annak érdekében, hogy elősegítse azon magatartások felismerését, melyek adott helyzetben követendőek vagy kerülendőek lehetnek. Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben a munkatársaknak bármilyen kérdésük merül fel egy adott helyzet megítélésével kapcsolatban, vagy olyan helyzettel szembesülnek, amelyek vonatkozásában úgy ítélik meg, hogy az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex nem nyújt megfelelő útmutatást, akkor forduljanak a Compliance szervezethez.

Az etikai megfelelési keretrendszer kialakítása, az antikorrupciós irányítási rendszer kiépítése, illetve az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex megalkotása során meghatároztuk az érdekelt harmadik felek körét, illetve az érdekelt felek érdekeit és elvárásait. Ennek keretében megállapítottuk, hogy az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben meghatározott alapelvek betartása és az etikai szervezet működésének biztosítása harmadik felek számára is kulcsfontosságú. Ennek érdekében a Compliance.4ig.hu honlapon közzétesszük az etikai keretrendszer érdekelt felek számára releváns szabályozóit (ideértve az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet is), illetve a szerződéses kontrolljaink között szerepeltetjük az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex megismerésére, illetve a korrupció tilalmára vonatkozó rendelkezéseket.

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex a legmagasabb szintű szabályzatként határozza meg a 4iG Csoport működési kereteit. Ezzel párhuzamosan az üzleti partnerekkel szembeni elvárásokat az Üzleti Partneri Etikai Kódex rögzíti. Ezen elvárások az üzleti partnerek felé megfogalmazott olyan követelmények, amelyek az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex szervezetre irányadó követelményeit hivatottak "kifelé", az üzleti partnerek irányában érvényre juttatni.

Az Üzleti Partneri Etikai Kódex tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek a 4iG Csoport Üzleti Etikai és Magatartási Kódexében meghatározott elvekből eredően a 4iG Csoport az üzleti tevékenysége során magára nézve irányadónak tekint és amiket a partnereivel szemben is érvényre kíván juttatni. A 4iG Csoport üzleti partnereivel szemben elvárás, hogy szervezetük méretével, összetettségével és kockázati kitettségükkel arányos intézkedéseket tegyenek az etikus működés és megfelelőség biztosítása érdekében, ismerjék meg, illetve kövessék a 4iG Csoport által vallott etikai és megfelelőségi elveket, és alkalmazzák ezeket saját értékláncukban.

A 4iG Csoport elvárja partnereitől, hogy amennyiben a 4iG Üzleti Partneri Etikai Kódex sérelmével kapcsolatos információról szereznek tudomást, úgy erről, valamint ezen gyanú alapján lefolytatott belső eljárás (önellenőrzés) eredményéről késedelem nélkül tájékoztassák a 4iG Csoportot az általa erre a célra kialakított Etikai és Compliance Vonalon.

Az Üzleti Partneri Etikai Kódex megalkotásában az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex esetében ismertetett tényezőket vettük figyelembe azzal, hogy az Üzleti Partneri Etikai Kódex egyik kifejezett célja az érdekelt harmadik felek felé történő kommunikáció. Ennek érdekében az Üzleti Partneri Etikai Kódexet a Compliance.4ig.hu oldalon is közzétesszük.

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexen, valamint az Üzleti Partneri Etikai Kódexen kívül a Compliance szervezet számos olyan szabályzatot dolgozott ki, amelyek egyrészt a vállalati kultúrára is hatnak, másrészt szorosan kapcsolódnak a korrupció megelőzéséhez, a korrupciós kockázatok csökkentéséhez, valamint az etikus működés kialakításához és az etikai követelmények érvényre juttatásához.

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex szabályainak és az értéktudatos vállalati kultúra hatékony érvényesülése érdekében a 4iG Csoport etikai megfelelési programot, illetve azzal összefüggésben ISO 37001:2019 Antikorrupciós Irányítási Rendszert vezetett be 2020 szeptemberében, amely 2020 decemberében külső auditor által tanúsításra is került. A 4iG Csoport ezért lefektette a fentiek megvalósulásához szükséges szabályokat, létrehozta az Etikai (Compliance) szervezetet és biztosította annak működéséhez szükséges erőforrásokat.

Ezen alapvető Compliance keretrendszer részét képezi a Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzat, az Etikai Bizottság eljárásrendjére vonatkozó szabályzat, a Korrupció és Megvesztegetés Elleni Szabályzat, az Ajándékozási Szabályzat, az Összeférhetetlenségi Szabályzat, valamint a Compliance funkciót leíró szabályzat.19 E szabályzatok operatív szintű végrehajtásáért a Csoport Compliance vezető felelős. Ezen szabályzatok alapvető követelményeit az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex rögzíti, részletes, konkrét iránymutatást és elvárásokat viszont az egyes szabályzatok fogalmaznak meg a vezetőkkel és a munkavállalókkal szemben. A szabályzatok a munkavállalók számára teljeskörűen elérhetőek az intranetes felületeket, illetve a szabályzatok kiadásakor (pl. felülvizsgálatot követően) a munkavállalók számára kommunikálásra kerülnek.

Az etikai és korrupcióellenes megfelelés biztosításának további kulcseleme a folyamatba épített kontrollok rendszere, melyek az adott folyamatokat érintő belső szabályzatokba, illetve a szerződéses és egyéb dokumentációba kerültek beillesztésre.

A 4iG Csoport elkötelezett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elvei, valamint az OECD antikorrupciós és etikus üzleti magatartási irányelvei iránt, mely elköteleződést az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben megfogalmazott alapelvek tükröznek (pl. esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, hátrányos megkülönböztetés tilalma, emberi méltóság, antikorrupciós követelmények, tisztességes kereskedelem és verseny, szankciós követelmények tiszteletben tartása). E kötelezettségvállalásokat rendszeresen kommunikálja az érintettek felé, például hírlevélen, intraneten és a 4iG Csoport nyilvános weboldalán elérhető Compliance aloldalon keresztül, ahol a Compliance keretrendszerhez tartozó további csoportszintű szabályzatok, mint az Üzleti Partneri Etikai Kódex, a Korrupció és Megvesztegetés elleni Szabályzat, a Visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi szabályzat, valamint az Etikai Bizottság eljárásrendjére vonatkozó szabályzat is publikálásra kerülnek.

A 4iG Csoport Igazgatósága és Vezérigazgatója felügyeletet gyakorol az etikai keretrendszer felett, melynek keretében a Compliance szervezet beszámol a tevékenységéről, az etikai és egyéb Compliance hatáskörbe tartozó ügyekről, feladatokról, továbbá – tekintettel arra, hogy a 4iG Nyrt. ISO 37001:2019 Antikorrupciós irányítási rendszert is működtet – évente vezetőségi átvizsgálás keretében áttekinti az antikorrupciós irányítási rendszer működését.

Vezetői szerepvállalás

¹⁹ Megjegyezzük, hogy az Ajándékozási Szabályzat, az Összeférhetetlenségi Szabályzat, valamint a Compliance funkciót leíró Szabályzat nem került nyilvánosságra hozatalra, ezek belső szabályozói dokumentumok, melyek a vezetők és munkavállalók számára érhetőek el.

A vezetői szerepvállalás és elköteleződés kapcsán kiemelendő a 4iG Csoport által vallott etikai értékek és előírások megjelenítése és kommunikációja. Emellett lépéseket tettünk ezek munkavállalókkal és a 4iG Csoport üzleti partnereivel történő betartatására, nyomon követésére, illetve ellenőrzésére is. Ezen cél megvalósítása érdekében a 4iG Csoport egy Etikai Bizottságból és egy közvetlen eléréssel rendelkező független megfelelési funkcióból (Csoport Compliance) álló etikai szervezet felállítása mellett döntött, amelynek elsődleges feladata a 4iG Csoport jogszabályoknak, szabványoknak, illetve a vállalatcsoport etikai elköteleződésének megfelelő működésének biztosítása abból a célból, hogy a 4iG Csoport a munkavállalói, az ügyfelei, a részvényesei, az üzleti partnerei és a többi érintett bizalmát megőrizhesse, valamint a vállalatcsoport jó hírnevét megóvhassa.

Az értéktudatos vállalati kultúra megteremtésének feltétele az is, hogy a felső vezetők ("tone at the top") és a középvezetők ("mood in the middle") példát mutassanak és közvetítsék a vállalati kultúrát a szervezet egészében. Ennek érdekében – egyebek között – a 4iG Csoport elvárja valamennyi vezetőjétől, hogy etikus magatartásukkal példamutatóan járjanak el a vállalatcsoport valamennyi munkavállalója előtt. Tekintettel arra, hogy a munkahelyi vezetőknek kiemelt szerepük van a Kódex alapján kialakítandó etikus légkör megalapozásában, értékelésében és folyamatos ellenőrzésében, ezért a vezetők kötelesek a Kódex rendelkezéseit és a benne megfogalmazott elveket alaposan ismerni, és azokat az utasításaik, döntéseik meghozatala, illetve a mindennapi tevékenységük során megfelelően kommunikálni és érvényre juttatni. A Felső Vezetőség az Etikai (Compliance) Szervezet fenntartásával lehetőséget biztosít arra, hogy nem etikus magatartás észlelése esetén a munkavállalók és más személyek az Etikai és Compliance Vonalon (lásd. 4.2 fejezet 1. alpontja) bejelentést tegyenek és emiatt a bejelentő, illetve a más csatornákon a problémákat, kérdéseket megfogalmazó munkavállalók semmilyen megtorlásnak ne legyenek kitéve.

A fenti szabályok valamennyi vezetőre vonatkoznak, ezért a 4iG Csoport képzéssel, tudatosítással, a normavilágosság elvének megfelelő szabályozókkal és a már említett Etikai (Compliance) Szervezet útján biztosítja az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyeleti testületek üzleti magatartással kapcsolatos szakértelmét.

Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex alapján a 4iG Csoport vezetőinek felelősségi körébe tartozik, hogy jó példával járjanak elöl az etikus magatartás és megfelelőség terén, közvetlen irányításuk alá tartozó munkatársaikkal megismertessék a Kódexet, meggyőződjenek arról, hogy a kollegáik ezt megértették, és hogy minden cselekedetükben az etikai előírások tiszteletben tartása tükröződjön. A 4iG Csoport a megfelelőségi kockázatok szándékos vagy súlyosan gondatlan figyelmen kívül hagyását, illetve figyelembe nem vételét a vezetői képességek egyértelmű hiányának tekinti.

2. Intézkedések – Vállalati kultúra

A vállalati kultúra fejlesztése érdekében a 4iG Csoport tagvállalatai felé elvárásként fogalmazódott meg a csoportszintű compliance keretrendszer tagvállalati szintű átvétele, valamint az Etikai (Compliance) szervezet kiépítésének elvárása annak érdekében, hogy a csoportszintű elvárások és követelmények tagvállalati szinten is erősebben jelen legyenek. A szervezeti átalakulásoknak köszönhetően a 2023-as üzleti év során megkezdődött a csoportszintű összehangolás és a 4iG Csoport egyes tagvállalatainak jelentős betagozódása a csoportszintű követelmények alá, amely a 2024-es üzleti évben tovább folytatódott, így a leányvállalatok részben saját vállalásaik, részben a csoportszintű elvárások szerint működtek. Ezen csoportszintű elvárásokhoz történő betagozódás a 2024-es üzleti év során az alábbi, 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatok tekintetében történt meg:

One Magyarország Zrt.,
D-Infrastruktúra Távközlési Kft.,
Invitech ICT Services Kft.,
Invitech ICT Infrastructure Kft.,
AH Média Kereskedelmi Zrt.,
AH Infrastruktúra Zrt.,
ONE Albania,
ONE Crna Gora.

Egyes tagvállalatok a csoportszintű követelményekhez való igazodás már korábban, a 2023-as üzleti év során részben vagy egészben elvégezték (például a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.). Ilyen a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft., amely a 2024-es üzleti év során már a csoportszintű követelményekhez igazodó Etikai és Üzleti Magatartási Kódex-szel, Üzleti Partneri Etikai Kódex-szel, Összeférhetetlenségi Szabályzattal, valamint Ajándékozási Szabályzattal rendelkezett. A Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. a 2024-es üzleti évben emellett megkezdte a Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzat, valamint az Etikai Bizottság eljárásrendjére vonatkozó szabályzat tagvállalati szintű kialakítását is. A külföldi leányvállalataink (ONE Albania, ONE Crna Gora) szintén követik a Csoportszintű Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet.

A csoportszintű Compliance követelmények, szabályzatok tagvállalati szintű kiterjesztése az antikorrupciós irányítási rendszer csoportszintű kiterjesztésének célkitűzésével esik egybe. Az antikorrupciós irányítási rendszerrel kapcsolatos szabályzatok szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex nem csak alapvető magatartási követelményeket vár el a munkavállalóktól (pl. emberi méltóság, tisztességesség, zaklatással szembeni zéró tolerancia), hanem olyan, az üzleti életben releváns alapvető követelményeket is meghatároz (pl. zéró tolerancia a korrupcióval szemben, tisztességes üzleti eljárások), amelyek az antikorrupciós irányítási rendszer alapvető kereteit is biztosítják. Mindemellett számos olyan Compliance szabályzat került megalkotásra (pl. Compliance funkciót leíró szabályzat, Ajándékozási Szabályzat, Összeférhetetlenségi Szabályzat, valamint Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi szabályzat) melyek nem csak a vállalati kultúra kialakításában játszanak kulcsfontosságú szerepet, hanem az antikorrupciós irányítási rendszernek is szerves részét képezik.

Ezen szabályozói keretrendszerben jelentős szerepet képez a munkavállalók oktatása is, amelynek alapvető célja a munkavállalói tudatosság növelése, a szabályok ismeretének és munkatársak általi követésének biztosítása, mind etikai, mind antikorrupciós szempontból.

A 4iG Csoport számára a vállalati kultúra részét képezik az etikán és antikorrupciós tárgyú képzéseken kívüli egyéb képzések is, mint például az adatvédelmi képzés, ami pedig az adatvédelmi megfelelési célkitűzésekkel áll szoros összefüggésben, az adatvédelmi megfelelési keretrendszer csoporton belüli kiterjesztésével párhuzamosan értelmezhető, vagyis az adatvédelmi kötelezettségekre vonatkozó elvárások, folyamatok és feladatok ismertetése, munkatársak általi megértése és a mindennapi munkavégzésük keretében történő érvényre juttatása az elsődleges célja.

A fentiekből adódóan a vállalati kultúra intézkedési hatóköre egybeesik az antikorrupciós irányítási rendszer, valamint az adatvédelmi keretrendszer csoportszintű kiterjesztésének célkitűzésével azon tagvállalatok vonatkozásában, amelyek egyrészt antikorrupciós oldalról érdemi üzleti tevékenységet végeznek, tehát, ahol külső, harmadik felekkel (vevőkkel, beszállítókkal, egyéb üzleti partnerekkel) történik ügyleti, üzleti interakció, másrészt adatvédelmi oldalról személyes adatok kezelése történik.

Ezen intézkedések végrehajtásának időhorizontja (mind az antikorrupciós irányítási rendszer kiterjesztése, mind az adatvédelmi megfelelési keretrendszer kiterjesztése tekintetében) középtávú, az elérési céldátum 2030-ban került meghatározásra.

A vállalati kultúrával összefüggő fenti célkitűzésekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni pénzügyi források elkülönítése tekintetében önálló pénzügyi forrás nem került meghatározásra, hanem a 4.3 fejezet 2. alpontjában meghatározott pénzügyi forrásokba értendőek bele.

3. Célkitűzések – Vállalati kultúra

Az előző részben leírtak szerint a vállalati kultúra tekintetében egyrészt a Compliance szabályzatok kiterjesztése, másrészt a kapcsolódó képzések kiterjesztése szoros összefüggésben áll a 4iG Csoport azon célkitűzésével, hogy egységes Compliance keretrendszer kerüljön érvényre juttatásra a 4iG Csoporton belül, ezzel hozzájárulva a 4.1 fejezet "Hatások, kockázatok és lehetőségek" részében részletezett kockázatok kezeléséhez, valamint lehetőségek érvényesítéséhez.

A cél elérése két értékben mérhető: a cél elérésének egyik értékét a csoportszintű Compliance szabályzatokhoz igazodó működési keretrendszer tagvállalati szintű kiépítése képezi (amelyek szabályzati szinten hivatottak a szükséges működési kereteket meghatározni), másrészt a tagvállalatoknál bevezetendő, kapcsolódó Compliance képzések és azok tagvállalati munkavállalók által történő százalékos elvégzése képezi, akiknél a Compliance keretrendszer kiépítésre és a kapcsolódó tudatosságnövelő képzések bevezetésre kerülnek. Erre vonatkozóan a 4.1 fejezet "Metrikák és mérőszámok részben" kerültek részletes információk meghatározásra.

A cél természete ezáltal a Compliance keretrendszer és a kapcsolódó képzések egységességben mérhető, vagyis abban, hogy minden olyan 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatnál, akik az akció hatókörébe tartoznak (vagyis a fentiekben leírtak szerint olyan ügyleti, üzleti tevékenységet folytatnak, amelyek az antikorrupciós irányítási keretrendszer hatókörébe eshetnek, vagy pedig adatvédelmi szempontból személyes adatkezeléssel kapcsolatos érdemi tevékenységet végeznek) egységes sztenderdek és elvárások szintjén kerüljön a Compliance keretrendszer kialakításra a kapcsolódó tudatossági képzések bevezetésével egyetemben.

A cél meghatározása és a megfelelő cél-értékek meghatározása tekintetében a 2025. első félévben nem történt változás. A kijelölt célok báziséve, azaz kezdő éve a 2024-es üzleti év, amelyben már jelentős előrelépések történtek a csoporton belül végrehajtásra kerülő transzformáció keretében azon tagvállalatok vonatkozásában, amelyek e transzformációban érintettek. A célkitűzéshez kapcsolódó időszak középtávú, azaz célkitűzés, hogy a 2030-as üzleti évre valamennyi fenti kritériumnak megfelelő tagvállalat az egységes keretrendszer alá tagozódjon.

A célok elérése tekintetében a 2025. első félévben még nem kerültek specifikus mérföldkövek meghatározásra azon oknál fogva, hogy az idei üzleti évben még folyamatban lévő transzformációs program fogja meghatározni a középtávon elérendő mérföldköveket. Emiatt várhatóan a 2025-ös üzleti évre vonatkozó jelentésében fog tudni a 4iG Csoport konkrétabb mérföldköveket meghatározni.

A célok eléréséhez kapcsolódóan külön módszertan nem került meghatározásra, mivel itt abból a lényeges feltételezésből indulunk ki, hogy valamennyi, 4iG Csoporthoz tartozó és jelen intézkedési kör alá vont tagvállalat érdeke, hogy egységes folyamatok és szabályok mentén járjanak el a mindennapi munkavégzésük során. Ez hatékonyságjavulást eredményez a tagvállalatok oldalán, hiszen minden tagvállalatnak ezáltal egységes követelményrendszerhez kell igazodnia, ami megkönnyíti a csoporton belüli együttműködést. A célkitűzésekhez nem kapcsolódnak környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések, így e tekintetben a tudományos bizonyítékok léte nem értelmezhető.

Az érdekelt felek a célok meghatározásába nem kerültek közvetlenül bevonásra. Alapvetően elmondható, hogy a kockázatok és lehetőségek tekintetében a külső érdekelt felek (beszállítók, vevők, üzleti partnerek) körében általános elvárás, hogy azon üzletfelek, akikkel üzleti tevékenységet folytatnak, hasonló alapelvek és etikai elvárások mentén folytassák üzleti tevékenységüket, mint amit ők maguk is képviselnek. Ezáltal bevett gyakorlat a nemzetközi üzleti életben olyan etikai kódexek kiadása, amelyek ezen alapvető elkötelezettséget tükrözik és amelyeket viszonossági alapon a felek egymás rendelkezésére bocsátanak annak érdekében, hogy mindkét fél meggyőződjön ezen alapvető elkötelezettségekről. Az érdekelt felek másik része a befektetők, akik részéről általában elvárás, hogy a vállalkozások transzparensen és az alapvető etikai és üzleti tisztesség körébe tartozó követelményeknek megfelelően végezzék tevékenységüket és a vállalatok ennek megfelelő tudatossággal járjanak el.

A célkitűzések tekintetében elért teljesítmény a 2024-es üzleti évben jelentősnek mondható, mivel a 4iG Csoporton belül folyamatban lévő transzformáció keretében a szétválással érintett tagvállalatok sikeresen kialakították a csoportszintű elváráshoz igazodó Compliance keretrendszert. Ez összesen 5 tagvállalatot takar: a D-Infrastruktúra Távközlési Kft., Invitech ICT Services Kft., Invitech ICT Infrastructure Kft., AH Média Kereskedelmi Zrt., valamint AH Infrastruktúra Zrt.), emellett a One Magyarország Zrt. a 2024-es üzleti év során szintén befejezte a 4iG Csoport Compliance keretrendszerének implementálását.

A 2025. első félévre vonatkozó adatokat a 4.1. fejezet "Metrikák és mérőszámok – Vállalati kultúra" alpontja tartalmazza.

A keretrendszerhez kapcsolódó tudatosságnövelő képzések egységesítése 2025 második félévében fog megkezdődni a HR szervezet bevonásával.

Mérőszámok – Vállalati kultúra

A vállalati kultúra fejlesztése érdekében a 4iG Csoport egyes tagvállalatai a 2024-es üzleti évben már változó mélységű képzéseket vezettek be az etikai követelmények vállalatokon belüli érvényre juttatásának érdekében, amely elősegíti a munkatársak tudatos eljárását is. Vannak olyan tagvállalatok, ahol a képzési keretrendszer még nem került kiépítésre. Azon tagvállalatok, ahol már kialakításra került a képzés, a Képzési Szabályzat20 is kötelezővé teszi valamennyi munkavállaló számára, hogy belépéskor, valamint évente kötelezően elvégezze a korrupció és megvesztegetés elleni képzést. Az egyes tagvállalatok jelenleg eltérő kiépítettségi szinten állnak. Az egységes képzési rendszerek kiépítésével, valamint a képzési kötelezettségek meghatározásával és kommunikálásával a 4iG Csoport HR szervezete foglalkozik.

Míg a 4iG Nyrt.-ben, valamint a One Magyarország Zrt.-ben külön specializált képzések állnak rendelkezésre az alacsonynál magasabb korrupciós kockázati besorolású munkatársak számára, addig egyes tagvállalatok egységes képzést adnak minden munkatárs számára. Ezen képzések elvégzése mindenki számára kötelezően kerül kiadásra. A 4iG Nyrt.-ben a képzési rendszer adta korlátok miatt jelenleg nem lehet a munkakörök között különbséget tenni.

A Felső Vezetőség (az operatív menedzsmentet ellátó felső vezetők) és az Irányító Testület (azaz az Igazgatóság) részére a Csoport Compliance vezető tart vezetői képzést, melyet követően minden évben írásbeli antikorrupciós nyilatkozatot tesznek, melyben nyilatkoznak a releváns szabályzatok ismeretéről. A Compliance szervezet általánosságban három nagy kérdéskör tekintetében épített ki, valamint tervezi a tagvállalatok számára e képzési keretrendszer kiterjesztését: Etikai képzés (amely az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex alapvető elvárásait hivatott ismertetni), az Antikorrupciós képzés (amely a Korrupció és megvesztegetés elleni szabályzat szerinti elvárásokat, valamint a kapcsolódó ajándékozási és összeférhetetlenségi követelményeket ismerteti), valamint az adatvédelmi alapképzést és az adatvédelmi jogszabályok (így különösen az EU 2016/679. számú általános adatvédelmi rendelete – "GDPR") szerinti alapvető követelményeket hivatott a munkavállalók számára ismertetni. Ez a három kérdéskör képezi a lenti szervezetspecifikus indikátorok tekintetében megadott mérőszámok alapját.

Az antikorrupciós képzés keretében a munkatársak számára ismertetésre kerül, hogy mi minősül korrupciónak, milyen esetei lehetnek, mi a szervezeten belüli egyes szereplők szerepe a korrupciós kockázatok felismerésében és kezelésében, bemutatja a Compliance szervezet szerepét a korrupciós kockázatok kezelésében, valamint ismerteti a munkatársak számára a visszaélés-bejelentési csatornát, a bejelentés-tételi lehetőségeket, valamint visszaélés-bejelentés esetén a retorzióval szembeni védelmet.

Etikai kódex képzésen, antikorrupciós képzésen és adatvédelmi képzésen részt vettek száma a 2025.
első félévben.

Képzési kategória	2025 I. félév
Munkavállalók száma, akik az Etikai Kódex-szel kapcsolatos képzésben részesültek (Etikai képzés)	3231 fő
Munkavállalók száma, akik antikorrupciós képzésben részesültek	3236 fő
Munkavállalók száma, akik adatvédelmi képzésben részesültek	3289 fő

A mérőszámok mögötti módszerek az adott tagvállalatban, az adott üzleti évben azon munkavállalók létszámát tükrözik, akik a táblázatban szereplő – változó mélységű – képzéseket elvégezték. A módszer tekintetében jelen vannak feltételezések és korlátok. A mérőszámot külső szerv nem validálta.

²⁰ Megjegyezzük, hogy Képzési Szabályzat nem került nyilvánosságra hozatalra, ezek belső szabályozói dokumentumok, melyek a vezetők és munkavállalók számára érhetőek el.

4.2. Visszaélést bejelentő személyek védelme

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Visszaélést bejelentő személyek védelme

Lényeges hatás/kockázat	Lehetőség	Időhorizont
Pozitív hatás Visszaélést bejelentő (whistle-blower) szabályzat működtetése, az etikus magatartás és átláthatóság ösztönzése pozitív hatással lehet a munkavállalóinkra. (tényleges hatás)	A visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása erősíti a 4iG Csoport belső átláthatóságát és biztonságát, a megfelelő kommunikáció a vállalat és a munkavállalók között, illetve a szabályzatok, politikák gyakorlásával.	Rövid távon

Elkötelezettek vagyunk egy hatékony és átfogó ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) vállalatirányítási modell kialakítása mellett, amelyet az etikus vállalati kultúra alapelvei határoznak meg. Meggyőződésünk, hogy ez közvetlenül hozzájárul munkavállalóink, ügyfeleink, részvényeseink, beszállítóink és más érdekelt feleink elégedettségéhez.

Az irányítási folyamataink keretében azonosítjuk és értékeljük az irányítással és az elszámoltathatósággal kapcsolatos kockázatokat annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljük és mérsékeljük azokat.

A 4iG Csoport elkötelezett a visszaélést bejelentő személyek védelme, minden ellenük irányuló retorziók megelőzése mellett, ezzel elkerülve a jogi és etikai problémákat okozó megtorlást a bejelentő személyekkel szemben és az ebből adódó kockázatokat, amelyek a vállalatcsoport reputációjára is hatással lehetnek.

A jelentés évében azonosított lényeges pozitív hatás – A megfelelő visszaélés-bejelentési rendszer ösztönzi az etikus magatartást és átláthatóságot – már rövid távon tud jelentkezni. Egy megfelelően kialakított visszaélés-bejelentési rendszer már rövid távon tényleges pozitív hatást tud gyakorolni, mivel az ösztönzi az etikus magatartást és átláthatóságot, emellett képes arra, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme által növelje a bizalmat.

A visszaélés-bejelentések fogadása és a bejelentők védelme tekintetében lehetőségként került azonosításra az anonim bejelentések biztosításának lehetősége. Az anonim (vagyis bármilyen, közvetett vagy közvetlen azonosítás megadása nélküli) bejelentések megtételének lehetősége a visszaélés-bejelentési rendszer hatékonyságát növelő tényezőként hathat, hiszen vannak olyan személyek, akik nagyobb bizalommal fordulnak a visszaélés-bejelentési csatornákhoz abban az esetben, ha anonim módon is biztosított számukra a bejelentés lehetősége.

A visszaélés-bejelentési rendszer működtetése emellett pozitív pénzügyi hatással is járhat, hiszen a bejelentett visszaélések kivizsgálása és gyorsabb kezelése (pl. belső szabályzatoknak való nemmegfelelés esetén) csökkentheti a potenciális költségeket megfelelő intézkedések bevezetése által. A lehetőségben rejlő hatások bekövetkezésének valószínűsége magas, mivel a 4iG Csoport már az alábbi fejezetben ismertettek szerint foglalkozik e témával.

A visszaélések bejelentésére szolgáló mechanizmusok bevezetése, valamint a bejelentő személyek védelmének biztosítása kiemelt fontosságú a 4iG Csoport számára. Ez azért is bír jelentőséggel, mivel a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján csak az ott meghatározott követelményeket teljesítő, azaz a vállalattal jogviszonyban állt, álló vagy jövőbeli jogviszonyt létesíteni szándékozó személy számára biztosított a bejelentés tétele. Ezzel szemben a 4iG Csoport nem korlátozza a bejelentést tévő személyek körét, és ezáltal az őket megillető védelmet sem.

Célunk, hogy a bejelentést tevő személyek biztonságban és retorzióktól mentesen jelezhessék a visszaéléseket, így hozzájárulva az átláthatóság, az etikus működés és az elszámoltathatóság elveinek erősítéséhez. A megfelelő védelem hiánya jogi és etikai problémákat, valamint a bejelentőkkel szembeni megtorlásból fakadó kockázatokat eredményezhet, amelyek negatívan befolyásolhatják a 4iG Csoport reputációját és működését.

A jogi és etikai problémák megelőzése érdekében vállalatunk számos intézkedést vezetett be. Ennek alapját az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex képezi, amely megteremti a visszaélés-bejelentések fogadásának és kezelésének alapvető kereteit. Ezekre az alapvető követelményekre épít a Visszaélésbejelentési és Bejelentővédelmi szabályzat, amely a konkrét eljárási folyamatokat, követelményeket és ellenőrzési mechanizmusokat rögzíti, amelyek célja, hogy megelőzzék a bejelentőkkel szembeni retorziókat és biztosítsák a visszaélések megfelelő kezelését. Emellett rendszeres jelentésekkel és közzétételekkel biztosítjuk az érdekelt felek számára az átláthatóságot és az információáramlást.

A bejelentővédelmi intézkedések hatásai folyamatosak és hosszú távúak, ezért elkötelezettek vagyunk meglévő gyakorlataink továbbfejlesztése mellett. Az azonosított lényeges pozitív hatás a munkavállalókon keresztül a saját működésünkre, a külső érdekelt feleken keresztül pedig az értékláncunkra van hatással. Célunk, hogy az értéklánc minden szintjén egységes és hatékony szabványokat alakítsunk ki, amelyek megerősítik a munkavállalók és más érintett felek bizalmát. E megközelítés révén vállalatunk megfelel az etikus működés és az átláthatóság elveinek, miközben minimalizálja a kockázatokat és maximalizálja az érdekelt felek elégedettségét.

1. Politikák – Visszaélést bejelentő személyek védelme

A visszaélés-bejelentési eljárás az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben került magas szinten meghatározásra, melynek részletszabályait a Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzat (jelen alfejezetben a továbbiakban: "Szabályzat") rögzíti. A Szabályzat határozza meg a visszaélésbejelentések vizsgálatára vonatkozó eljárási részletszabályokat, ismerteti a bejelentő csatornákat, a bejelentők azon lehetőségét, hogy jelentsenek bármilyen lehetséges jogsértést vagy visszaélést (amely az alkalmazandó jogszabályi követelmények, az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex, valamint vállalatra vonatkozó belső szabályzatok megsértésére vonatkozhat), és rögzíti a bejelentők védelmére vonatkozó követelményeket, valamint a bejelentőkkel szembeni bárminemű retorzió tilalmát.

A visszaélés-bejelentésekkel kapcsolatos vizsgálatot a független, csoportszinten, valamint tagvállalati szinten működő Compliance Officer végzi, aki szükség esetén az Etikai Bizottság elé terjeszti az ügyet. Ennek érdekében a visszaélés-bejelentési eljáráshoz kapcsolódóan csoportszinten elfogadásra került az Etikai Bizottság eljárásrendjére vonatkozó szabályzat, amely visszaélés-bejelentési eljárás lefolytatásának eredményeként ülésezhet, amennyiben az eset súlya (lehetséges jogsértés vagy visszaélés súlyossága) szükségessé teszi annak összehívását. A visszaélés-bejelentési vizsgálat lefolytatása alapján az összehívásra a Compliance Officer tesz javaslatot.

A 4iG Csoport visszaélés-bejelentési szabályzata kétszintű. Egyrészt a csoportszintű bejelentési csatornákra és eljárásokra terjed ki, másrészt végrehajtási kötelezettséget ír elő a csoporthoz tartozó magyar joghatóság alatt álló leányvállalatok számára, amelyek a magyarországi bejelentési szabályozási követelményeknek (pl. 2023. évi XXV. törvény) való megfelelés érdekében a szabályzathoz kapcsolódó végrehajtási kötelezettséggel rendelkeznek. A csoportszintű visszaélés-bejelentési csatorna fogadhat minden olyan visszaélés-bejelentést, amely a 4iG Csoport leányvállalatainak tevékenységével kapcsolatos. A bejelentések anonim módon is megtehetők, mind belső, mind külső érintettek által, függetlenül attól, hogy a bejelentő jogviszonyban áll-e a vállalattal.

Azok a kapcsolt vállalkozások, amelyekre a 2023. évi XXV. törvény közvetlenül alkalmazandó, kötelesek saját visszaélés-bejelentési csatornát létrehozni, és önállóan kezelni és kivizsgálni a visszaélésbejelentéseket. 2025. első félévben az alábbi társaságok rendelkeztek saját bejelentő csatornával, és saját szabályzatot vezettek be, amely tükrözi a csoportszintű szabályzat követelményeit, kötelezettségeit és vizsgálati eljárását:

4iG Nyrt. (4iG Nyrt. visszaélés-bejelentési csatornája egyben a csoportszintű visszaélésbejelentési csatornát is jelenti),
One Magyarország Zrt.,
DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.,
D-Infrastruktúra Távközlési Kft.,
Invitech ICT Services Kft.,
Invitech ICT Infrastruktúra Kft.,
4iG Távközlési Holding Zrt.,
AH Média Kereskedelmi Zrt.,
AH Infrastruktúra Zrt.,
HungaroDigiTel Kft.,
ACE Network Zrt.,
ONE Albania,
ONE Crna Gora.

A magyarországi leányvállalatok a csoportszintű bejelentési szabályzatot implementálják, így a csoport saját csatornáin keresztül egységes megközelítést tud biztosítani a bejelentések kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatban. A 2024-es pénzügyi évben a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. is megkezdte saját visszaélés-bejelentési csatornáinak, struktúrájának és politikájának kialakítását.

A további magyarországi leányvállalatok egyéni visszaélés-bejelentési csatornákat még nem hoztak létre. Ennek oka, hogy egyes leányvállalatok nem rendelkeznek olyan tényleges kereskedelmi tevékenységgel, amely megfelelési ellenőrzés alá tartozhat, vagy 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak, melynek okán nem tartoznak a 2023. évi XXV. törvény hatálya alá.

A 4iG Csoport zéró toleranciát hirdet a bejelentők elleni megtorlással szemben. A Visszaélés bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzat részletesen ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyek megtorlásnak minősülhetnek, és garantálja a bejelentők védelmét. Az Etikai Kódexben és a szabályzatban is rögzített visszaélés-bejelentési csatornák minden munkavállaló számára elérhetők az intraneten, míg a külső bejelentők a vállalat weboldalán keresztül érhetik el az információkat.

A visszaélések bejelentésének lehetőségéről a munkatársak a Vállalati kultúra fejezetben megadott metrikák szerint kapnak képzést, egyrészt az etikai képzések, másrészt az antikorrupciós képzések témakörökben. A visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi szabályzatot rendszeresen felülvizsgáljuk, és az eredményekről a munkavállalókat tájékoztatjuk.

A csoportszintű visszaélés-bejelentési csatorna elérhető:

Írásban: [email protected]
Postai úton: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címre, Compliance Officer feltüntetésével
Online: https://www.4ig.hu/etika-Compliance-bejelentes

2. Intézkedések - Visszaélést bejelentő személyek védelme

A visszaélést bejelentő személyek védelme tekintetében elérendő kulcsfontosságú intézkedések egybeesnek a vállalati kultúrára (4.1. fejezet), valamint a korrupciós és megvesztegetéssel szembeni fellépésre (4.3 fejezet) vonatkozó intézkedésekkel. Ennek indoka, hogy a vállalati kultúra körébe tartozó alapvető etikai megfontolások, melyek magas szinten az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben, míg az antikorrupciós irányítási rendszerrel kapcsolatos követelmények a vonatkozó szabályzatokban (így különösen a Korrupció és Megvesztegetés elleni Szabályzat, az Ajándékozási Szabályzat, valamint Összeférhetetlenségi Szabályzat) foglaltak által jutnak érvényre. Mindkét célkitűzés tekintetében elvárás, hogy mindazon személyek, akik a 4iG Csoport tagvállalatainak magatartásával összefüggésben olyan helyzetet tapasztalnak, amely jogszabálysértésre, az etikai normák megsértésére vagy korrupciós visszaélésekre utalhatnak, egységes folyamatok és szempontok mentén kerüljenek kivizsgálásra. Ebből adódóan a csoportszintű Compliance keretrendszer folyamatos kiterjesztése magában foglalja a visszaélés-bejelentési eljárások, a Visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi szabályzat tagvállalati kiterjesztését, ideértve a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó garanciális szabályokat is.

Ebből fakadóan a visszaélést bejelentő személyek védelmével kapcsolatos intézkedések hatóköre egybeesik a vállalati kultúra és antikorrupciós irányítási rendszer csoportszintű kiterjesztésének célkitűzésével azon tagvállalatok vonatkozásában, amelyek érdemi üzleti tevékenységet végeznek, tehát, ahol külső, harmadik felekkel (vevőkkel, beszállítókkal, egyéb üzleti partnerekkel) történik ügyleti, üzleti interakció.

Ezen intézkedések végrehajtásának időhorizontja (mint az antikorrupciós irányítási rendszer kiterjesztése) középtávú, az elérési céldátum 2030-ban került meghatározásra.

A visszaélés-bejelentési eljárásra vonatkozó követelményrendszer, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmével kapcsolatban lényeges hatás abban azonosítható, hogy egy hatékony visszaélés-bejelentési rendszer működés eredményeként akár munkavállalói felelősségre vonásra vagy az üzleti partnerekkel fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésére kerülhet sor, amennyiben jogszabálysértés vagy a belső szabályzatok megsértésének ténye kerül megállapításra. Azonban a visszaélés-bejelentési rendszer hatékony működésével kapcsolatos előnyök meghaladják e hátrányokat, mivel a rendszerrel kapcsolatban számos garanciális elem beépítésre került. Ilyen például a vizsgálat során eljáró Compliance Officer-ek függetlensége és pártatlansága, valamint az ügy Etikai Bizottság elé terjesztésének lehetősége.

A visszaélést bejelentők védelmével kapcsolatos célkitűzések vonatkozásában jelenlegi és jövőbeni pénzügyi források elkülönítése tekintetében önálló pénzügyi forrás nem került meghatározásra, azok a 4.3 fejezet 2. alpontjában meghatározott pénzügyi forrásokba értendőek bele.

3. Célkitűzések - Visszaélést bejelentő személyek védelme

A visszaélést bejelentő személyek védelme tekintetében egyrészt a csoportszintű Compliance szabályzatok tagvállalati kiterjesztése (ideértve a Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi Szabályzatot), valamint a visszaélés-bejelentési csatornák csoportszintű elvárásokhoz történő igazítása (különösen az anonimitási követelmény biztosítása útján) tud hozzájárulni a 4.3 fejezet 2. alpontjában részletezett kockázatok kezeléséhez, valamint lehetőségek érvényre juttatásához.

A cél elérésének mérhető értéke ezáltal a csoportszintű Compliance szabályzatok tagvállalati szintű kiterjesztése útján, másrészt a csoportszintű szabályzatokban meghatározott követelményeknek megfelelő visszaélés-bejelentési keretrendszer kialakításában állapítható meg.

A cél természete ezáltal a Compliance keretrendszer és a visszaélés-bejelentési eljárások tagvállalati szintű egységességében mérhető. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tagvállalatnak a csoportszintű követelményekhez igazodva kell kiépítenie és fenntartania a visszaélés-bejelentési csatornákat, valamint a csoportszintű Visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi szabályzatban foglalt elvárásokat és garanciákat kell a saját működésükbe építeni.

A cél hatóköre a Vállalati kultúra fejezetben (4.1.), valamint a korrupció és megvesztegetés elleni fellépésre vonatkozó fejezetben (4.3.) meghatározott hatókörhöz igazodik. A célkitűzés hatóköre tehát azon 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatok köréhez igazodik, akik érdemi tevékenységgel rendelkeznek, vagyis ügyleti, üzleti kapcsolatokat tartanak fenn harmadik felekkel.

A cél és a megfelelő cél-értékek meghatározása tekintetében a 2025. első félév során nem történt változás.A célkitűzéshez kapcsolódó időszak középtávú, azaz célkitűzés, hogy a 2030-as üzleti évre valamennyi fenti kritériumnak megfelelő tagvállalat az egységes keretrendszer alá tagozódjon.

A célok elérése tekintetében a 2025-ös üzleti év első felében még nem kerültek specifikus mérföldkövek meghatározásra azon oknál fogva, hogy a még folyamatban lévő transzformációs program fogja meghatározni a középtávon elérendő mérföldköveket. Emiatt várhatóan a 2025-ös üzleti évre vonatkozó jelentésében fog tudni a 4iG Csoport konkrétabb mérföldköveket meghatározni.

A célok eléréséhez kapcsolódóan külön módszertan nem került meghatározásra, mivel itt abból a lényeges feltételezésből indulunk ki, hogy valamennyi, 4iG Csoporthoz tartozó és jelen intézkedési kör alá vont tagvállalat érdeke, hogy egységes folyamatok és szabályok mentén járjanak el a mindennapi munkavégzésük során. Ez hatékonyságjavulást eredményez a tagvállalatok oldalán, hiszen ezáltal minden tagvállalatnak egységes követelményrendszerhez kell igazodnia, ami megkönnyíti a csoporton belüli együttműködést. A célkitűzésekhez nem kapcsolódnak környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések, így e tekintetben a tudományos bizonyítékok léte nem értelmezhető.

Az érdekelt felek a célok meghatározásába nem kerültek közvetlenül bevonásra. Alapvetően elmondható, hogy a kockázatok és lehetőségek tekintetében a külső érdekelt felek (beszállítók, vevők, üzleti partnerek) körében általános elvárás, hogy azon üzletfelek, akikkel üzleti tevékenységet folytatnak, hasonló alapelvek és etikai elvárások mentén folytassák üzleti tevékenységüket, mint amit ők maguk is képviselnek. Ebbe tartozik azon követelmény is, hogy maguk az üzleti partnerek, azok munkavállalói képesek legyenek a 4iG Csoport tagvállalatait érintő visszaéléseket bejelenteni, úgy, hogy azok kivizsgálásra kerüljenek, biztosítva ezen vizsgálat során számukra a retorzióval szembeni védelmet. A munkavállalók vonatkozásában pedig szintén alapvető elvárás, hogy rendelkezésre álljon számukra egy olyan visszaélés-bejelentési keretrendszer, amelyen keresztül bizalommal fordulhatnak a Compliance szervezethez úgy, hogy biztosítva van a bejelentés tétele miatti megtorlással szembeni védelem.

A célkitűzések tekintetében elért teljesítmény a 2024-es üzleti évben jelentősnek volt mondható, mivel a 4iG Csoporton belül folyamatban lévő transzformáció keretében a szétválással érintett tagvállalatok sikeresen kialakították a csoportszintű elváráshoz igazodó Compliance keretrendszert. Ez összesen 5 tagvállalatot takar: a D-Infrastruktúra Távközlési Kft., Invitech ICT Services Kft., Invitech ICT Infrastructure Kft., AH Média Kereskedelmi Zrt., valamint AH Infrastruktúra Zrt.), emellett a One Magyarország Zrt. a 2024-es üzleti év során szintén befejezte a 4iG Csoport Compliance keretrendszerének implementálását. 2025 első félévében nem történt változás.

Mérőszámok – Visszaélést bejelentő személyek védelme

A 4iG Csoport tagvállalatai által a 2025. első félévben fogadott és kivizsgált visszaélés-bejelentések száma. A visszaélés-bejelentés definíciójának meghatározására az MSZ ISO 37002:2022 szabvány (Visszaélés-bejelentés irányítási rendszerek. Irányelvek) 3.10. pontja szerinti definíciót használtuk. Definíció: Feltételezhető vagy tényleges szabálysértés bejelentése a visszaélést bejelentő személy által.

	2025 I. félév
A visszaélés-bejelentések teljes száma	0
A kivizsgált és lezárt visszaélés-bejelentések teljes száma	Kivizsgálás alatt áll	Lezárt
	0	0

Számítási módszer

A fenti metrikák mögötti módszer a 2025. első félévben az egyes tagvállalatok által fogadott és kivizsgált visszaélés-bejelentési eljárások számát tükrözi, amely eljárásokban a bejelentők védelmének szintén érvényesülnie kell. A mérőszámokat külső szerv nem hagyta jóvá.

4.3. Korrupció és megvesztegetés

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata

Korrupció és vesztegetés

Lényeges hatás/kockázat	Lehetőség	Időhorizont
Negatív hatás A korrupció és megvesztegetés jelentősen csökkenti a vállalatba vetett ellátási láncban szereplő üzleti partneri bizalmat és a befektetők bizalmát, valamint csökkenti a transzparens működést.	A korrupció és megvesztegetés ellen tett gyakorlatokkal, nemcsak a vállalatunk hírnevét védjük meg, hanem a szolgáltatásaink megbízhatóságát is biztosítjuk. Ez a proaktív megközelítés elősegíti a fenntartható üzleti kapcsolatok kialakítását, és hozzájárul a piaci pozíciónk erősítéséhez, így hosszú távon versenyelőnyhöz juttathat.
Pozitív hatás A korrupció és vesztegetés megelőzésére és észlelésére, (beleértve a képzést, amelyek az alkalmazottainkat felkészítik a korrupt gyakorlatok észlelésére) bevezetett intézkedésekkel erősíthetjük a 4iG Csoport etikai normáit és átláthatóságát, ami növeli a felhasználók, partnereink és beszállítóink bizalmát.		Hosszú távon

A jelentés évében a témában azonosított lényeges negatív hatás - A korrupció és megvesztegetés jelentősen csökkenti a vállalatba vetett ellátási láncban szereplő üzleti partneri bizalmat és a befektetők bizalmát, valamint csökkenti a transzparens működést – tényleges. A negatív hatás hosszútávon súlyosan károsíthatja a 4iG Csoport hírnevét, a befektetői bizalmat, valamint az üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatokat.

A korrupció és megvesztegetés elleni küzdelem egy fontos célkitűzést jelent a 4iG Csoport számára, mivel ezek a tényezők jelentős hatással vannak az üzleti modellünk átláthatóságára, az érintett felekkel való kapcsolatok minőségére, valamint a vállalatunk általános megítélésére. A korrupciós és gazdasági visszaélések kockázatainak azonosítása és kezelése, illetve a zéró tolerancia elvének gyakorlati alkalmazása alapvető elemei stratégiánknak.

A korrupcióval és megvesztegetéssel kapcsolatos negatív hatások közé tartozik a vállalat átláthatóságának csökkenése, valamint a partnerek és befektetők bizalmának megingása, amelyek hosszú távon rontják a vállalat üzleti eredményeit és reputációját. Ugyanakkor a korrupció megelőzésére tett intézkedések, például a rendszeres képzések és a kockázatkezelési folyamatok, erősítik a 4iG Csoport etikai normáit, növelik az érintett felek – ügyfelek, partnerek és beszállítók – bizalmát, valamint hozzájárulnak az átlátható és felelős működéshez. A negatív hatás mértéke magas, hiszen a korrupciós és megvesztegetéssel kapcsolatos vádak széleskörű negatív következményekkel járhatnak az üzleti kapcsolatokra és a 4iG Csoport társadalmi megítélésére. A jelentős negatív következmények pedig nehezen orvosolhatóak, mivel a hírnévromlás helyreállítása hosszú időt vesz igénybe.

Pozitív hatásként jelentkezik a korrupció és megvesztegetés elleni proaktív intézkedések tétele, amelyek nemcsak a vállalatcsoport hírnevének védelmét szolgálják, hanem biztosítják a szolgáltatások megbízhatóságát is. Ez elősegíti a fenntartható üzleti kapcsolatok kialakítását és a piaci pozíció erősítését, ami hosszú távon jelentős versenyelőnyhöz juttathatja a vállalatot. Az ilyen gyakorlatok pozitív hatással vannak az érintett felek elégedettségére, miközben csökkentik az esetleges pénzügyi és reputációs kockázatokat. A pozitív hatások már rövidtávon jelentkeznek, alkalmasak az etikai normák erősítésére, és ezáltal a 4iG Csoportba és az üzleti ökoszisztéma vetett bizalom növelésére.

Mindemellett a korrupció és megvesztegetés ellen tett intézkedésekben lehetőségek is rejlenek, hiszen ezek az intézkedések képesek a vállalat hírnevének védelmére, alkalmasak arra, hogy biztosítsák a szolgáltatások megbízhatóságát, ezáltal hozzájárulnak a fenntartható üzleti kapcsolatok kiépítéséhez és piaci pozíciónk erősítéséhez. Ez pénzügyi szempontból lényeges – pozitív – lehetőséget jelent. E lehetőségben rejlő hatások hosszútávúak, mivel a bizalom építése időt igényel, azonban alkalmasak arra, hogy a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt pozitív hatások által csökkentsék a jogi és pénzügyi kockázatokat.

A korrupciós kockázatok kezelése érdekében a 4iG Nyrt. 2020 decembere óta tartja fenn az ISO 37001 es antikorrupciós szabványnak megfelelő kontroll-és monitoringrendszerét, melyet minden évben külső auditor tanúsít. E keretrendszer 4iG Csoporton belüli fokozatos kiterjesztése prioritást élvez. A korrupciós kockázatok értékelése és kezelése szervezeti egységek szintjén történik, különös figyelmet fordítva a beszállítói és ügyfélkapcsolatokra, a közbeszerzésekre, valamint a felvásárlási és összeolvadási ügyletekre.

A korrupció és megvesztegetés kezelésére irányuló intézkedésekkel biztosítjuk az átlátható működést és az érintett felek bizalmának fenntartását. Ezek az intézkedések az egész értékláncra kiterjednek és lehetőséget biztosítanak a működésünk erősítéséhez.

1. Politikák – Korrupció és megvesztegetés

A 4iG Csoport a Vállalati Kultúra (4.1.) fejezetben részletezettek szerint csoportszintű Etikai és Üzleti Magatartási Kódexet, Üzleti Partneri Magatartási Kódexet, Korrupció és Megvesztegetés elleni Szabályzatot, Visszaélés-bejelentési és Bejelentővédelmi szabályzatot fogadott el, melyek az etikus, tisztességes és átlátható magatartásra vonatkozó alapvető követelményeket határoznak meg. Az Etikai és Üzleti Magatartási Kódex zéró toleranciát fogalmaz meg a korrupció és megvesztegetés minden formájával szemben, míg vesztegetés és korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeket a Korrupció és Megvesztegetés Elleni Szabályzat fejti ki részletesen. A szabályzatokban és az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben foglalt követelmények végrehajtásáért és érvényesítéséért az egész szervezet felelős, a szabályzatokban meghatározott konkrét feladatok elvégzéséért a Compliance szervezet felel.

E szabályzatok tükrözik a 4iG Csoport azon törekvését, hogy olyan munkakörnyezetet és vállalati kultúrát teremtsünk, amely felismeri és megelőzi a korrupciós kockázatok előfordulását, és biztosítja, hogy az ebből eredő károkat orvosoljuk.

A 4iG Csoport kifejezetten tiltja és ellenzi a korrupció minden formáját és elkötelezett abban, hogy olyan vállalati kultúrát alakítson ki és tartson fenn, amely alkalmas a korrupció megelőzésére és az esetleges korrupciós cselekmények felderítésére. A 4iG Csoport folyamatosan törekszik arra, hogy az iparági normáknak és sztenderdeknek megfelelően antikorrupciós jó gyakorlatot honosítson meg és ennek megfelelően képezze munkavállalóit.

Erre tekintettel a 4iG Nyrt. MSZ ISO 37001:2019 szabvány szerinti Antikorrupciós irányítási rendszert vezetett be, melynek leányvállalati szintű kiépítése folyamatosan történik. A Compliance funkció kiemelt küldetése az Antikorrupciós irányítási rendszer működtetése az MSZ ISO 37001:2019 szabvány elvárásai szerint. Ennek érdekében felmértük és azonosítottuk a korrupciós kockázatokat és oly módon alakítottuk ki a Compliance keretrendszert, hogy az alkalmazott kontrollok arányosak legyenek a korrupciós kockázatokkal.

A 4iG Csoport Korrupciós és megvesztegetés elleni szabályzatában – mely az MSZ ISO 37001:2019 szabvány szerinti Antikorrupciós Politikának minősül – az Etikai és Üzleti Magatartási Kódexben rögzített alapvető követelményekkel összhangban meghatároztuk az antikorrupciós célok megvalósításához szükséges keretrendszert.

A 4iG Csoport prioritásként kezeli, hogy valamennyi korrupciós esemény, illetve annak veszélye a lehető legrövidebb időn belül felderítésre kerüljön, ezért a 4iG Csoport bejelentési csatornákat (pl. a Compliance.4ig.hu oldalon elérhető Etikai és Compliance vonalat) működtet, melyeken keresztül a 4iG Csoport munkavállalói, partnerei, ügyfelei, valamint a korrupciós cselekményről tudomással bíró más személyek – akár anonim módon – bejelentést tehetnek. Azon tagvállalatok tekintetében, ahol kiépítésre kerültek az önálló visszaélés-bejelentési csatornák (melyről részletesen a 4.2. fejezetben található további információ), ott maguk a tagvállalatok is önállóan tudják fogadni a korrupcióra vagy megvesztegetésre vonatkozó visszaélés-bejelentéseket.

A 4iG Csoport támogatja, ösztönzi, illetve a munkavállalóitól és – a szerződések korrupció-ellenes rendelkezéseivel összhangban – a szerződéses partnereitől elvárja, hogy a tudomásukra jutott minden korrupciós esemény esetén tegyenek bejelentést. Meggyőződésünk, hogy az esetleges korrupciós cselekmények felderítésében és megelőzésében kulcsszerepük van azoknak a munkavállalóknak, szerződéses partnereknek, illetve ügyfeleknek, akik az esetleges korrupciós cselekményt, vagy annak közvetlen veszélyét először észlelik.

Az elmúlt években végbement akvizíciók és cégfelvásárlások is arra ösztönözték a 4iG Csoportot, hogy megfeleljen az egyre szigorodó új tulajdonosi-, szabályozói- és ügyfélelvárásoknak. A cégcsoport teljes transzparenciára törekszik folyamatainak kialakítása, bemutatása és alkalmazása során. A jelentés évében versenyellenes magatartással, trösztellenes (ideértve a monopóliumellenes) jogszabályok megsértésével kapcsolatos jogi eljárás nem indult a cégcsoport vállalatai ellen.

Az antikorrupciós keretrendszer kialakításánál és működésénél az ISO 37001-es szabványkövetelményekre épülő kialakítás erős korrupcióellenes kontrollt és monitoring rendszert biztosít. A korrupciós kockázatokat szervezeti egységek alapján méri fel és értékeli a társaság. Az azonosított jelentős kockázatok között szerepel a beszállítók, alvállalkozók kiválasztása, a beszállítókhoz és az ügyfelekhez kapcsolódó kockázat, a közbeszerzésekkel kapcsolatos kockázat, a konzorcium keretében kötött ügyletek, az egyéb, hivatalos személyekkel fennálló kapcsolat, a szponzoráció és adományozás, ajándékozás, felvásárlás és összeolvadás. A jelentéstételi időszak alatt a cégcsoport egy vállalatánál sem történt megerősített korrupciós eset és 2025 első félévében nem folyt korrupcióval kapcsolatban indított nyilvános jogi eljárás sem a tagvállalatoknál, sem a munkavállalóknál, valamint a korrupció és megvesztegetés elleni jogszabályok megsértésében való bűnösséget megállapító ítéletre, illetve bírságolásra sem került sor.

A 2025 üzleti év első felében emellett a 4iG Csoport tagvállalatainál nem került sor megerősített korrupciós vagy vesztegetési incidens feltárására. Ebből fakadóan nem volt olyan megerősített korrupciós vagy vesztegetéssel érintett incidens, amelynek eredményeként munkavállalók fegyelmi felelősségre vonására vagy elbocsátására került volna sor, illetve nem volt olyan megerősített korrupciós vagy vesztegetéssel érintett incidens, melynek eredményeként üzleti partnerekkel fennálló szerződés került volna megszüntetésre vagy meg nem újításra. A 4iG Csoport tagvállalatai vagy a tagvállalatok munkavállalói ellen a 2025. első félévben nem indult korrupcióval vagy vesztegetéssel kapcsolatban bírósági eljárás, illetve nem volt olyan bírósági eljárás sem, amely a 2025. első félév előtt indult volna, de lezárására a 2025 első félévében került volna sor.

Az antikorrupciós politikák és eljárások ismerete minden igazgatósági tag és operatív menedzsmenti tag számára kötelező érvényű. A 4iG Csoport a Képzési Szabályzatában kötelezővé teszi valamennyi munkavállaló számára, hogy belépéskor, valamint évente kötelezően elvégezze a korrupció és megvesztegetés elleni képzést. A képzés végig veszi a korrupció fogalmát, fogalmi elemeit, a kockázatok felismerésére vonatkozó helyzeteket, az üzleti partnerekkel kapcsolatban megjelenő kockázatokat, valamint elvárja a szerződéskötés során, hogy megfelelő kontrollok érvényesüljenek az antikorrupciós szerződési klauzulák vagy az antikorrupciós nyilatkozat megtételének követelésével. A Felső Vezetőség és az Irányító Testület részére a Csoport Compliance vezető tart vezetői képzést, melyet követően a Felső Vezetőség és az Irányító Testület minden évben írásbeli antikorrupciós nyilatkozatot tesz, melyben nyilatkoznak a releváns szabályzatok ismeretéről.

A 4iG Csoporton belül a képzési politika kialakításáért a 4iG Csoport HR szervezete felelős. Azon 4iG Csoport tagvállalatok vonatkozásában, ahol rendelkezésre áll képzési rendszer, ott a Vállalati kultúrára vonatkozó 4.1.6. alfejezet "Metrikák" részében meghatározottak szerint kötelesek a munkatársak az egyes képzéseket elvégezni, ilyen a Korrupció és megvesztegetés megelőzésére vonatkozó képzést is. A képzés elvégzése évente kötelező.

A 4iG Csoport széleskörű kockázatazonosítást, felmérést, elemzést és értékelést végez, különös tekintettel arra, hogy a 4iG Csoport egyes tagvállalatai más-más ISO szabvány szerint tanúsítottak, amiből fakadóan az adott szabvány tekintetében e feladatokat a tanúsítás fenntartása érdekében el kell látniuk. Ezen tevékenységnek része a korrupciós kockázatazonosítás, felmérés, elemzés és értékelés az MSZ ISO 37001:2019 szabvány előírásainak tükrében. A korrupciós kockázatfelmérés magában foglalja a munkakörök, tevékenységek, illetve az egyes funkciók korrupciós kockázatát. A korrupciós kockázat azonosítás és értékelés módszertanát a Kockázatok kezelése és lehetőségek tervezése szabályzat21 tartalmazza.

Az elvégzett kockázatazonosítást és felmérést követően a korrupciós kockázatok összesítése az egyes szervezeti egységek/szakmai területek és a korrupciós kockázat típusok alapján történik. Minden szervezeti egységhez/szakmai területhez, illetve korrupciós kockázat típushoz a korrupciós kockázatfelmérés során hozzárendelt legmagasabb pontszám kerül rögzítésre. Ezután az egyes pontszámokhoz kerül hozzárendelésre a korrupciós kockázati besorolás. Ez a besorolás képezi az elvárt kontrollok szintjének meghatározását.

Az elvégzett kockázatértékelés alapján megállapítható, hogy a 4iG Csoporton belül a csoportszintű, illetve tagvállalati szintű irányítási, pénzügyi, illetve a beszerzési, az értékesítési és műszaki megvalósításért felelős szakterületek a korrupciós kockázatoknak leginkább kitett funkciók.

A korrupcióval és vesztegetéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálása a Compliance hatáskörébe tartozik. A Visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi szabályzat szerint a korrupciós ügyek vizsgálatának lefolytatásáért a Compliance funkció, a Compliance Officer felelős. A Compliance funkció a szervezeten belül egy független, pártatlan funkcióként jár el a bejelentések kivizsgálásánál. A Compliance funkció függetlenségét és pártatlanságát biztosítja az, hogy a Vezérigazgató irányítása alatt áll. Így elkerülhető a szakmai konfliktus, és a vizsgálat során érvényesítendő függetlenségi szempontok nem ütköznek más üzleti vagy támogató területek prioritásával. A Compliance funkció függetlenségét és pártatlanságát emellett részletesen a Compliance funkciót leíró szabályzat ismerteti,22 amely nem csak a Compliance szervezettel szemben, de magukkal a szervezetben dolgozó Compliance Officerekkelszemben is elvárja a függetlenséget. A függetlenség és pártatlanság követelményét ezen felül a Visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi szabályzat is alapelvi szinten rögzíti.

Hasonlóképp, amennyiben egy vizsgálat eredményeként az ügy súlya szükségessé teszi az Etikai Bizottság összehívását, az Etikai Bizottság függetlenségét biztosítja, hogy az szintén elkülönülten működik a vállalatok szervezetétől. A 4iG Csoport Igazgatósága és Vezérigazgatója felügyeletet

²¹ A Szabályzat nem nyilvános, az belsőleg, a vezetők és munkavállalók által ismerhető meg.

²² Megjegyezzük, hogy a szabályzat nem nyilvános, az csak belsőleg érhető el a vezetők, illetve a munkatársak számára.

gyakorol az etikai keretrendszer felett, melynek keretében a Compliance szervezet csoportszinten beszámol a tevékenységéről, az etikai és egyéb Compliance hatáskörbe tartozó ügyekről, feladatokról (ide értve a cégcsoport tagvállalatait is) , továbbá – tekintettel arra, hogy a 4iG Nyrt. ISO 37001:2019 Antikorrupciós irányítási rendszert is működtet – évente vezetőségi átvizsgálás keretében áttekinti az antikorrupciós irányítási rendszer működését. A Csoport Compliance vezető emellett éves szinten riportál a 4iG Nyrt. Igazgatóságának az előző éves tevékenységéről, ennek keretében bemutatja a csoport tagvállalatai által végzett tevékenységeket, ideértve a korrupciós ügyek kivizsgálását is és azok eredményét. Amennyiben az ügy súlya azt indokolttá teszi, az Etikai Bizottság eljárását követően a Csoport Compliance vezető rendkívüli jelentést tud az Igazgatóság, mint Irányító Testület részére benyújtani a vizsgálati eredményekről, az Etikai Bizottság eljárásáról, valamint azok kimeneteléről.

Azon tagvállalatok tekintetében, amelyeknél a korrupció és megvesztegetés elleni képzés bevezetésre került, valamennyi munkavállaló számára egységesen kerül a képzési anyag kiadásra. Erre vonatkozó részletes információt a 4.1 fejezet "Metrikák és mérőszámok – Vállalati kultúra" részben található.

2. Intézkedések –Korrupció és megvesztegetés

A 4iG Csoport Compliance szervezetének célja a Compliance keretrendszer folyamatos kiterjesztése tagvállalati szinten, valamint az ISO 37001:2019 számú szabványnak megfelelő antikorrupciós rendszer kiépítése és fejlesztése.

Az antikorrupciós irányítási rendszer kiterjesztésével kapcsolatban a 4iG Csoport leányvállalatainak végre kell hajtaniuk a korrupcióellenes irányítási rendszerrel kapcsolatos csoportszintű követelményeket (beleértve minden vonatkozó szabályzatot), létre kell hozniuk a szükséges folyamatokat és ki kell nevezniük a rendszer irányítását végző Compliance Officer-eket, valamint a belső szabályzatokat és folyamatokat az ISO 37001:2019 szabvány követelményeivel teljes egészében összhangba kell hozniuk. Emellett elvárás, hogy bevezessenek olyan tudatosságnövelő képzési rendszert, amely a korrupció és megvesztegetés megelőzésével foglalkozik, továbbá biztosítaniuk kell a Compliance Officer általi visszaélés-bejelentések kivizsgálását, valamint közreműködésüket a szerződéses kapcsolatok ellenőrzésében és a harmadik felek kockázatértékelésében.

A keretrendszer kiterjesztése az egyes tagvállalatoknál a 2025. első félévben is folyamatosan zajlott azáltal, hogy az egyes telekommunikációs tagvállalatok elvégezték a Compliance és antikorrupciós keretrendszer kiépítését. Ezek a tagvállalatok:

One Magyarország Zrt.
D-Infrastruktúra Távközlési Kft.
Invitech ICT Services Kft.
Invitech ICT Infrastruktúra Kft.
AH Média Kereskedelmi Zrt.
AH Infrastruktúra Zrt.

Az intézkedések hatókörébe azon tagvállalatok tartoznak bele, amelyek érdemi kereskedelmi tevékenységgel rendelkeznek, azaz olyan tevékenységet végeznek, melynek során harmadik felekkel (üzleti partnerekkel, vevőkkel, beszállítókkal) állnak üzleti kapcsolatban, ezáltal korrupciós kockázat merülhet fel náluk.

Az intézkedések végrehajtásának időhorizontja középtávú, a 2030-as üzleti évre lett meghatározva.

Az antikorrupciós rendszer 4iG Csoporton belüli kiterjesztésével kapcsolatban azonosított lényeges hatás pozitív, mivel lehetővé teszi a tagvállalatok tisztességes és transzparens működésének előmozdítását. Lényeges hatás továbbá, hogy egy hatékony antikorrupciós irányítási rendszer működtetése hozzájárul a korrupciós esetek feltárásához, amelynek eredményeként akár munkavállalói felelősségre vonásra vagy az üzleti partnerekkel fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésére kerülhet sor, amennyiben jogszabálysértés vagy a belső szabályzatok megsértésének ténye kerül megállapításra. Azonban az antikorrupciós irányítási rendszer működtetésével kapcsolatos előnyök meghaladják a hátrányokat, mivel hosszútávon a rendszer hozzájárul az etikus és transzparens vállalati működéshez.

3. Célkitűzések - Korrupció és megvesztegetés

Általános célkitűzés, hogy 2030-ig azok a 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatok, amelyek érdemi kereskedelmi tevékenységet folytatnak, vagyis olyan tevékenységet végeznek, melynek során harmadik felekkel (üzleti partnerekkel, vevőkkel, beszállítókkal) állnak ügyleti, üzleti kapcsolatban, igazodjanak a csoportszintű antikorrupciós szabályzatokhoz és folyamatokhoz. E célkitűzés szoros kapcsolatban áll a 4iG Csoport antikorrupciós politikájával, ami az ISO 37001-es szabványra épül.

A cél mérhető értéke ezáltal (a 4.1 és 4.2. fejezetekben rögzítettekhez hasonlóan) a csoportszintű Compliance szabályzatok tagvállalati szintű kiterjesztésében és a kapcsolódó folyamatok tagvállalati implementálásában határozható meg.

A cél természete ezáltal a Compliance keretrendszer tagvállalati szintű kiépítésében és egységesítésében mérhető. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tagvállalatnak a csoportszintű követelményekhez igazodva kell kiépítenie és működtetnie az antikorrupciós irányítási rendszert és annak valamennyi elemét, ezeket az elvárásokat pedig a saját működésükbe kell beépíteni.

A cél hatóköre a Vállalati kultúra fejezetben (4.1.), valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó fejezetben (4.3.) meghatározott hatókörhöz igazodik. A célkitűzés hatóköre tehát azon 4iG Csoporthoz tartozó tagvállalatok köréhez igazodik, akik érdemi tevékenységgel rendelkeznek, vagyis ügyleti, üzleti kapcsolatokat tartanak fenn harmadik felekkel, ezáltal korrupciós kockázatok merülhetnek fel a működésükben.

A cél és a megfelelő cél-értékek meghatározása tekintetében jelenleg nem történt változás.

A célkitűzéshez kapcsolódó időszak középtávú, azaz célkitűzés, hogy a 2030-as üzleti évre valamennyi fenti kritériumnak megfelelő tagvállalat az egységes keretrendszer alá tagozódjon.

A célok elérése tekintetében a 2025. évi első üzleti félévben még nem kerültek specifikus mérföldkövek meghatározásra azon oknál fogva, hogy az üzleti évben folyamatban lévő transzformációs program fogja meghatározni a középtávon elérendő mérföldköveket.

A célok eléréséhez kapcsolódóan külön módszertan nem került meghatározásra, mivel itt abból a lényeges feltételezésből indulunk ki, hogy valamennyi, 4iG Csoporthoz tartozó és jelen intézkedési kör alá vont tagvállalat érdeke, hogy egységes folyamatok és szabályok mentén járjanak el a mindennapi munkavégzésük során és hogy az antikorrupciós irányítási rendszer kontrolljai ezáltal egységesen érvényesüljenek az érintett tagvállalatok tekintetében. Ez hatékonyságjavulást eredményez a tagvállalatok oldalán, hiszen ezáltal minden tagvállalatnak egységes követelményrendszerhez kell igazodnia, ami megkönnyíti a csoporton belüli együttműködést. A célkitűzésekhez nem kapcsolódnak környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések, így e tekintetben a tudományos bizonyítékok léte nem értelmezhető.

A célkitűzések tekintetében elért teljesítmény a 2024-es üzleti évben jelentősnek mondható, mivel a 4iG Csoporton belül folyamatban lévő transzformáció keretében a szétválással érintett tagvállalatok sikeresen kialakították a csoportszintű elváráshoz igazodó Compliance keretrendszert. Ez összesen 5 tagvállalatot takar: a D-Infrastruktúra Távközlési Kft., Invitech ICT Services Kft., Invitech ICT Infrastructure Kft., AH Média Kereskedelmi Zrt., valamint AH Infrastruktúra Zrt., emellett a One Magyarország Zrt. a 2024-es üzleti év során szintén befejezte a 4iG Csoport Compliance keretrendszerének implementálását.

Mérőszámok – Korrupció és megvesztegetés

A korrupció és megvesztegetés elleni tárgykörű képzések

A képzésekkel kapcsolatban részletes adatokat a Vállalati kultúra fejezet "Metrika" része tartalmaz. (Vö. 4.1.6. fejezet)

Korrupciós esetekkel kapcsolatos számadatok

A 2025. első félévben a 4iG Csoport Compliance szervezete részére nem érkezett bejelentés olyan esetről, amely korrupcióra vagy vesztegetésre utalt volna.

4.4. Politikai szerepvállalás és lobbitevékenységek

Hatások, kockázatok és lehetőségek vizsgálata
-----------------------------------------------	--	--

Lényeges hatás/kockázat	Időhorizont
Negatív hatás Etikátlan politikai szerepvállalás, amely korrupciós vádakhoz vezethet.
	Hosszú távon
Pozitív hatás
Transzparens működés fenntartása, amely elősegíti a vállalatba
vetett bizalom megőrzését, valamint korrupciós kockázatok elkerülését.	Közép távon

A politikai szerepvállalás téma potenciális negatív hatásai közé tartozik az etikátlan politikai szerepvállalás, amely korrupciós vádakhoz vezethet, gazdasági versenyhátrányt eredményezve. Ugyanakkor a 4iG Csoport számára lehetőséget jelenthet az iparági szabályozási környezet formálásában való részvétel, amely elősegítheti az innováció és a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezését. Továbbá, a lehetőségek kihasználása pozitív hatásokat eredményez, többek között a transzparens működés fenntartását, amely elősegíti a partnerek, befektetők vállalatba vetett bizalmának megőrzését, valamint a korrupciós kockázatok elkerülését.

A politikai szerepvállalás a 4iG Csoport működésének több területére is hatással lehet, beleértve az upstream (beszállítói lánc), a belső működést (saját munkavállalók) és a downstream (ügyfelek, partnerek). A 4iG Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a szabályozási környezet alakulását, és szakmai munkacsoportokon keresztül biztosítja, hogy észrevételei megfelelő módon eljussanak a döntéshozókhoz. A Csoport hosszú távú célja az üzleti átláthatóság erősítése, amely hozzájárul a szabályozási megfelelés fenntartásához és a piaci stabilitás biztosításához.

A 4iG Csoport politikai szerepvállalása elsősorban az iparági szabályozás alakításában való részvételre és a nemzetközi digitalizációs fejlesztések támogatására összpontosul. Ennek keretében szándéknyilatkozatokat kötött Magyarország, Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró kormányaival, amelyek célja a digitális infrastruktúra fejlesztése, az innováció elősegítése és a fenntartható technológiai megoldások támogatása. Ezek az együttműködések nem politikai lobbitevékenységként értelmezhetők, hanem az érintett országok technológiai fejlődését támogató stratégiai kezdeményezések.

1. Politikák - Politikai szerepvállalás és lobbitevékenységek

A 4iG Csoport nem rendelkezik különálló politikával vagy szabályzattal, mivel lobbitevékenységeit szakmai szervezeteken keresztül végzi. A Csoport Jogi és Szabályozási Igazgatósági területe felel a politikai szerepvállalással és lobbitevékenységekkel összeegyeztethető tevékenységekért a 4iG Csoportban. A terület a Szervezeti Működési Szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) előírtak alapján működik és lát el feladatokat. Ezentúl a 4iG Nyrt. szerepel az EU átláthatósági nyilvántartásában (EU Transparency Register), - 616062152002-13 -, illetve a EuroAtlantic Consulting & Investment PLC - 972512343021-81 – regisztrációs szám alatt.

A 4iG Csoport transzformációs programjának végezetével, középtávon indokolt esetben a Csoport kialakíthat különálló politikát vagy szabályzatot a politikai szerepvállalásával és lobbitevékenységével kapcsolatos intézkedéseinek szabályozására. A beszámolási időszakban kinevezett ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok között nincs olyan személy, aki a kinevezését megelőző két évben hasonló tisztséget töltött volna be a közigazgatásban, beleértve a szabályozó szerveket is.

2. Intézkedések, Célkitűzések - Politikai szerepvállalás és lobbitevékenységek

A 4iG Csoport elkötelezett az átlátható és etikus vállalati működés mellett, különös tekintettel politikai szerepvállalására és szabályozási környezethez való viszonyára. A Csoport stratégiai megállapodásokat és szándéknyilatkozatokat kötött Magyarország és több balkáni ország kormányaival, amelyek célja a digitalizáció, a távközlési hálózatfejlesztés, a digitális infrastruktúra modernizálása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés támogatása.

A Magyarország Kormányával 2023. november 9-én aláírt stratégiai megállapodás célja a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének bővítése, valamint aktív szerepvállalása a Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2030-ig terjedő célkitűzéseinek megvalósításában. Az együttműködés több területet érint, így a digitalizációt, a távközlési hálózatfejlesztést, valamint a versenyképesség növelését. A megállapodás értelmében Magyarország Kormánya 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, 2025. január 1-jétől pedig kivezeti a távközlési pótadót. Emellett közös programok indulnak a kis- és középvállalkozások digitalizációjának elősegítésére, az ipar 4.0 fejlesztésére, valamint az energetikai és fenntarthatósági törekvések támogatására. A megállapodás kiterjed az innovációra, a kutatás-fejlesztésre és a képzési támogatásokra, továbbá hangsúlyozza a társadalmi felelősségvállalás, az oktatás, az egészségügy, a sport és a honvédelem fejlesztésének fontosságát is.

A balkáni térségben a 4iG Csoport több együttműködési megállapodást kötött, amelyek közül kiemelkedik a 2024. február 5-én az Albán Köztársaság Információs Társadalom Nemzeti Ügynökségével és az Albánia Infrastrukturális és Energiaügyi Minisztériumával aláírt szándéknyilatkozat. Az albániai együttműködések célja az ország digitális fejlődésének elősegítése, valamint a Földközi-tenger alatti kábelprojekt megvalósítása, amely új alternatív összeköttetést biztosít Albánia és más régiók között.

Észak-Macedóniában a 4iG Csoport hosszú távú együttműködésre törekszik a legmodernebb mobil- és szélessávú technológiák bevezetése, az 5G, az IoT és a mesterséges intelligencia integrációja, valamint a digitális ökoszisztéma fejlesztése terén. A szándéknyilatkozat elősegíti a régió versenyképességét, a gazdasági növekedést és a helyi munkaerő fejlesztését képzési programok és új foglalkoztatási lehetőségek révén.

Montenegróval a 4iG Csoport a 2022–2026-os digitális átalakulási stratégia megvalósításának támogatására kötött szándéknyilatkozatot. A megállapodás részeként a vállalat hozzájárul az 5G hálózat, az intelligens városprojektek és az e-kormányzati fejlesztések megvalósításához, valamint támogatja az ország távközlési és digitalizációs törekvéseit.

Ezen túlmenően a 4iG Csoport nem folytat konkrét, dedikált akciókat a témában, de szakmai munkacsoportokon keresztül érvényesíti észrevételeit a releváns jogszabályokkal kapcsolatban, illetve szándéknyilatkozatain keresztül támogat együttműködési projekteket. A Csoport különböző hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek a tagja, amelyet a következő táblázat részletesen bemutat.

Szervezet	Tagságban résztvevő szervezetek
5G Koalíció (5GK)	4iG Nyrt., Invitech ICT Services Kft., AH Média Kereskedelmi Zrt., One Magyarország Zrt.
Blockchain Koalíció	4iG Nyrt.
CritCom	4iG Nyrt.
Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISz)	One Magyarország Zrt.
Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT)	DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., Invitech ICT Services Kft., AH Média Zrt., One Magyarország Zrt., D Infrastruktúra Távközlési Kft.
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE)	4iG Nyrt., One Magyarország Zrt., DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., Invitech ICT Services Kft.
Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISzT)	AH Média Zrt., One Magyarország Zrt., Invitech ICT Services Kft.
Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz) - Szövetség a Digitális Gazdaságért	4iG Nyrt., One Magyarország Zrt., 4iG Informatikai Zrt.

Hazai szakmai szervezetek:

Szervezet	Tagságban résztvevő szervezetek
Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)	4iG Nyrt.
Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSz)	DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., Invitech (pártoló tag)
Magyar Vegyipari Egyesület (MVEde)	One Magyarország Zrt.
Magyar Versenyjogi Egyesület (MVE)	One Magyarország Zrt.
Mesterséges Intelligencia Koalíció	4iG Nyrt.
Nemzetközi szakmai szervezetek:
Szervezet	Tagságban résztvevő szervezetek
The American Chamber of Commerce in Hungary (AmCham)	4iG Nyrt, 4iG Informatikai Zrt., ONE Albania, ONE Montenegro
Connect Europe	4iG Nyrt, One Albania
Digital Europe	4iG Nyrt.
EMF-portal	DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., One Magyarország Zrt.

O-RAN Alliance 4iG Nyrt.

A 4iG Csoport a szakmai szervezetek révén érvényesíteni tudja az észrevételeit, különösen a jogszabályokkal kapcsolatban. A szakmai szervezetek jelentős szereplők a munkaügyi és szabályozási folyamatokban, különösen a hírközlés, informatika és távközlés területén, mivel közvetítő szerepet töltenek be a vállalatok, a munkavállalók és a kormányzat között. A Csoport a szakmai szervezeteken keresztül akár hatni tud a szabályozási környezetre, amely befolyásolhatja a működését is.

Zrt., ONE Albania, ONE Montenegro, 4iG Nyrt.

A 2025. első félévben a 4iG Csoport nem fogadott el mérhető, eredményorientált célokat, amelyek relevánsak lennének a közzététel szempontjából, mivel a Csoport nem végez ilyen tevékenységeket, indokolt esetben a célkitűzések meghatározására középtávon kerülhet sor. Jelenleg politikáink, intézkedéseink hatékonyságát nem követjük nyomon.

Mérőszámok - [G1-5] Politikai befolyás és lobbitevékenység mérőszámok

A megjelenített mérőszámok azt mutatják be, hogy a Csoport az adott beszámolási időszakban sem közvetlenül, sem közvetetten nem nyújtott pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulást politikai pártoknak, politikai kampányoknak vagy egyéb, politikai célú szervezeteknek.

Pénzügyi hozzájárulás alatt olyan közvetlen pénzbeli támogatásokat értünk, amelyeket politikai pártok, politikai szervezetek vagy kampányok részére juttatnak el. A természetbeni hozzájárulás magában foglalhatja például ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások nyújtását, infrastruktúra vagy eszközök biztosítását, illetve egyéb, pénzben nem kifejezett támogatási formákat. A közvetett hozzájárulás pedig akkor valósulhatna meg, ha a Csoport más szervezeten vagy harmadik félen keresztül nyújtana politikai célú támogatást.

Az adatok összegyűjtése és ellenőrzése során a Csoport egyes tagvállalatainak jogi osztályai egyaránt részt vettek. A beszámolási időszakban nem történt külső szerv általi validálás.

Közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzügyi és természetbeni politikai hozzájárulások 2025 I. félév

	Pénzügyi	Természetbeni
Ország/Földrajzi terület	hozzájárulás (millió	hozzájárulás (millió
	forint)	forint)
Magyarország	0	0
Albánia	0	0
Montenegró	0	0

5. Mellékletek

1. melléklet

ESRS közzétételi követelmények listája

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal
	ESRS 2 Általános közlemények
BP-1	A fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítésének általános alapja	1.1. A jelentésről	3
BP-2	Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek	1.1. A jelentésről	3
GOV-1	Az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe	1.4. A szervezet vezetősége	11
GOV-2	A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületei számára szolgáltatott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések	1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása	15
GOV-3	A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba	1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása	15
GOV-4	Nyilatkozat az átvilágításról	1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása	15
GOV-5	Kockázatkezelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolás belső kontrollja	1.8. Kockázatkezelés	28
SBM-1	Stratégia, üzleti modell és értéklánc	1.2. Tevékenységünk, értéklánc	5
SBM-2	Az érdekelt felek érdekei és álláspontja	1.6. Érintetti kapcsolataink	19
SBM-3	Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
IRO-1	A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
IRO-2	A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények	Mellékletek	129

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
	ESRS E1 Éghajlatváltozás
ESRS 2, GOV-3	A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba	1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása	15
E1-1	Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó átállási terv	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS 2 SBM-3	Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
ESRS 2 IRO-1	Az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
E1-2	Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
E1-3	Az éghajlatváltozásra irányuló politikákhoz kapcsolódó intézkedések és erőforrások	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
E1-4	Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban meghatározott célok	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
E1-5	Energiafogyasztás és -szerkezet	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
E1-6	Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
E1-7	ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek révén finanszírozott ÜHG-mérséklési projektek	N/A	N/A	Nem jelentett közzététel
E1-8	Belső szén-dioxid-árazás	N/A	N/A	Nem jelentett közzététel

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
E1-9	A lényeges fizikai és átállási kockázatokból, valamint az éghajlattal kapcsolatos potenciális lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások	N/A	N/A	Phase-in közzététel
	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
	ESRS E5 Körforgásos gazdaság
ESRS 2, IRO-1	Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
E5-1	Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák	2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék	48
E5-2	Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések és erőforrások	2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék	48
E5-3	Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célok	2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék	48
E5-4	Erőforrás-beáramlások	N/A	N/A	Nem lényeges téma
E5-5	Erőforrás-kiáramlások	2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék	48
E5-6	Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos lényeges kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások	N/A	N/A	Phase-in közzététel

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal
	ESRS S1 Saját munkaerő
ESRS 2 SBM-2	Az érdekelt felek érdekei és álláspontja	1.6. Érintett kapcsolataink	19
ESRS 2 SBM-3	Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
S1-1	A saját munkaerővel kapcsolatos politikák	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58
			65
		3.2. Képzés és készségfejlesztés	70
		3.3. Egészségvédelem és biztonság	74
		3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	77
		3.5. Magánélet védelme
S1-2	A saját munkavállalókkal és a munkavállalói képviselőkkel a hatások terén folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok	3. Társadalmi információk	55
		3.5. Magánélet védelme	77
S1-3	A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a saját munkavállalók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák	3. Társadalmi információk	55
		3.5. Magánélet védelme	77
S1-4	Intézkedések a saját munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a saját munkaerőhöz kapcsolódó lényeges kockázatok csökkentésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58
			65
		3.2. Képzés és készségfejlesztés	70
		3.3. Egészségvédelem és biztonság	74
		3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért	77

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
		egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)
		3.5. Magánélet védelme
S1-5	A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti	58
	előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok	egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	65
		3.2. Képzés és készségfejlesztés	70
		3.3. Egészségvédelem és biztonság	74
		3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	77
		3.5. Magánélet védelme
S1-6	A vállalkozás alkalmazottainak jellemzői	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	59
S1-7	A saját munkaerőn belül nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók jellemzői	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	59
S1-8	A kollektív tárgyalások általi lefedettség és a szociális párbeszéd	N/A	N/A	Nem lényeges téma
S1-9	Sokszínűségi mérőszámok	3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	74
S1-10	Megfelelő bérek	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
S1-11	Szociális védelem	N/A	N/A	Phase-in közzététel
S1-12	Fogyatékossággal élő személyek	3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	74
S1-13	Képzési és készségfejlesztési mérőszámok	3.2. Képzés és készségfejlesztés	65
S1-14	Egészségvédelmi és biztonsági mérőszámok	3.3. Egészségvédelem és biztonság	70
S1-15	A munka és a magánélet közötti egyensúly mérőszámai	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58
S1-16	Jövedelmi mérőszámok (bérkülönbség és teljes jövedelem)	3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	74
S1-17	Incidensek, panaszok, valamint súlyos emberi jogi hatások	3.5. Magánélet védelme	77
Csoport - specifikus indikátor	GRI - REWO 7d - Munkaidő nyomon követése indikátor	3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58
	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
	ESRS S4 Fogyasztók és végfelhasználók

ESRS 2 SBM-2 Az érdekelt felek érdekei és álláspontja 1.6. Érintett kapcsolataink 16

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal
ESRS 2 SBM-3	Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
S4-1	A fogyasztókkal és a végfelhasználókkal kapcsolatos	3.5. A magánélet védelme	77
	politikák	3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz	91
S4-2 A fogyasztókkal és a végfelhasználókkal a hatások terén		3.5. A magánélet védelme	77
	folytatott együttműködés érdekében alkalmazott folyamatok	3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz	91
S4-3	A negatív hatások korrekciójának folyamatai és a	3.5. A magánélet védelme	77
	fogyasztók és a végfelhasználók számára az aggályok megfogalmazására lehetőséget biztosító csatornák	3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz	91
S4-4	Intézkedések a fogyasztókra és a végfelhasználókra gyakorolt lényeges hatásokra vonatkozóan, valamint a fogyasztókhoz és a végfelhasználókhoz kapcsolódó lényeges kockázatok kezelésére és lényeges lehetőségek kihasználására irányuló megközelítések, továbbá ezen intézkedések hatékonysága	3.5. A magánélet védelme	77
		3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz	91
S4-5	A lényeges negatív hatások kezeléséhez, a pozitív hatások	3.5. A magánélet védelme	77
	előmozdításához, valamint a lényeges kockázatok és lehetőségek kezeléséhez kapcsolódó célok	3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz	91
Csoport - specifikus indikátor	GRI 418-1 indikátor: Az ügyfelek magánéletének megsértésével és az ügyféladatok elvesztésével kapcsolatos megalapozott panaszok	3.5. A magánélet védelme	77
Csoport - specifikus indikátor	GRI telekommunikációs ágazati kiegészítő dokumentumában közzétett, a távközlési termékek és szolgáltatások elérhetőségének mértéke	3.6. Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz	91

	Közzétételi követelmény	Fejezet	Oldal	Kiegészítő információ
	ESRS G1 Üzleti magatartás
ESRS 2 GOV-1	Az ügyviteli, felügyelő, illetve ügyvezető szervek szerepe	4.1. Vállalati kultúra	101
ESRS 2 IRO 1	A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok bemutatása	1.7. Kettős lényegességi elemzés	22
G1-1	A vállalati kultúrára és az üzleti magatartásra vonatkozó politikák, valamint a vállalati kultúra	4.1. Vállalati kultúra	101
G1-2	A beszállítókkal fenntartott kapcsolatok kezelése	N/A	N/A	Nem lényeges téma
G1-3	A korrupció és a vesztegetés megelőzése és felderítése	4.3. Korrupció és megvesztegetés	117
G1-4	A korrupció és a vesztegetés megerősített esetei	4.3. Korrupció és megvesztegetés	117
G1-5	Politikai befolyás és lobbitevékenység	4.4. Politikai befolyás és lobbitevékenység	125
G1-6	Fizetési gyakorlat	N/A	N/A	Nem lényeges téma
Csoport - specifikus indikátor	MSZ ISO 37002:2022 Visszaélés-bejelentési irányítási rendszerek. Irányelvek - a kivizsgált és lezárt visszaélések számát bemutató indikátor	4.2. Visszaélést bejelentő személyek védelme	111

2. melléklet

A horizontális és tematikus standardokban szereplő, egyéb uniós jogszabályokból származó adatpontok jegyzéke

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a 3. pillérre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Fejezet	Oldal
ESRS 2 GOV-1 Nemek szerinti megoszlás igazgatótanácsban 21. bekezdés d) pont	13. sz. mutató az I. melléklet 1. az táblázatában		az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklete	1.4. A szervezet vezetősége	11
ESRS 2 GOV-1 A 21. bekezdés e) pontjában említett független igazgatósági tagok százalékos aránya			az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete	1.4. A szervezet vezetősége	11
ESRS 2 GOV-4 Átvilágítási nyilatkozat 30. bekezdés	10. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában			1.5. A fenntarthatóság szervezeti irányítása	15
ESRS 2 SBM-1 Részvétel fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont i. alpont	4. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában	Az 575/2013/EU rendelet 449 a. cikke; A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete 1. tábla: A környezeti kockázatra vonatkozó minőségi információk és 2. tábla: A társadalmi kockázatra vonatkozó minőségi információk	az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete	N/A	N/A
ESRS 2 SBM-1 Részvétel vegyi anyagok gyártásához kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont ii. alpont	9. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában		az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. melléklete"	N/A	N/A
ESRS 2 SBM-1 Részvétel vitatott fegyverekhez kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont iii. alpont	14. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában		(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet ( 29), az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, II. melléklet	N/A	N/A

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a 3. pillérre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Hivatkozás az uniós Klímarendeletre	Fejezet	Oldal
ESRS 2 SBM-1 Részvétel dohánytermesztéshez és - termeléshez kapcsolódó tevékenységekben 40. bekezdés d) pont iv. alpont			(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1) bekezdése, II. melléklet		N/A	N/A
ESRS E1-1 2050-ig a klímasemlegességre való átállásra vonatkozó terv 14. bekezdés				(EU) 2021/1119 rendelet, 2. cikk (1) bekezdés	2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-1 A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt vállalkozások 16. bekezdés g) pont		449a. cikk 575/2013/EU rendelet; A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete, 1. tábla: Banki könyv – éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A kitettségek hitelminősége ágazatonként, kibocsátásmennyiség és hátralévő futamidő szerint	(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, 12. cikk, (1) Az bekezdés, d)–g), és 12. cikk, (2) bekezdés.		2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-4 ÜHG-kibocsátáscsökkentési célkitűzés 34. bekezdés	4. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában	449a. cikk 575/2013/EU rendelet; A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete, 3. tábla: Banki könyv – éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Igazodási mérőszámok	(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, 6. cikk Az		2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-5 Fosszilis forrásokból származó energia felhasználása, források szerinti bontásban (csak az éghajlatra jelentős hatást gyakorló ágazatok) 38. bekezdés	Az I. melléklet 1. táblázatának 5. sz. mutatója és 2. táblázatának 5. sz. mutatója				2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-5 Energia- fogyasztás és -szerkezet, 37. bekezdés	5. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában				2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-5 Energiaintenzitás a nagy éghajlati hatással bíró ágazatokban folytatott	6. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában				Nem releváns

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a 3. pillérre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Hivatkozás az uniós Klímarendeletre	Fejezet	Oldal
tevékenységekkel összefüggésben 40– 43. bekezdés
ESRS E1-6 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG- kibocsátás 44. bekezdés	Az I. melléklet 1. táblázatának 1. sz. és 2. sz. mutatója	449a. cikk; 575/2013/EU rendelet; A Bizottság (EU) 2022/2453 végrehajtási rendelete, 1. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: A kitettségek hitelminősége ágazatonként, kibocsátásmennyiség és hátralévő futamidő szerint	(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, 5. cikk (1) bekezdés. 6. cikk és 8. cikk (1) bekezdés		2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-6 Bruttó ÜHG-kibocsátás intenzitása 53– 55. bekezdés	3. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában	575/2013/EU rendelet, 449 a. cikk; (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, 3. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Igazodási mérőszámok	(EU) 2020/1818 rendelet, 8. cikk (1) bekezdés		2.2. Energia, Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, Éghajlatváltozás mérséklése	40
ESRS E1-7 ÜHG-elnyelések és szén-dioxid-kreditek 56. bekezdés				(EU) 2021/1119 rendelet, 2. cikk (1) bekezdés	N/A	N/A
ESRS E1-9 A benchmarkportfólió kitettsége az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak 66. bekezdés			(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet, (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet		N/A	N/A
ESRS E1-9 A pénzösszegek akut és krónikus fizikai kockázat szerinti bontásban, 66. bekezdés a) pont ESRS E1-9 Lényeges fizikai kockázatnak kitett jelentős eszközök helye 66. bekezdés c) pont		575/2013/EU rendelet, 449 a. cikk; (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, (46) és (47) preambulumbekezdés; 5. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázat: Fizikai kockázatokkal szembeni kitettség.			N/A	N/A
ESRS E1-9. Ingatlanvagyon könyv szerinti értékének bontása energiahatékonysági osztályok szerint 67. bekezdés c) pont		575/2013/EU rendelet, 449 a. cikk; (EU) 2022/2453 bizottsági végrehajtási rendelet, (34)			N/A	N/A

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a 3. pillérre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Fejezet	Oldal
		preambulumbekezdés; 2. tábla: Banki könyv – Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás kockázata: Ingatlannal fedezett hitelek – biztosíték energiahatékonysága	A
ESRS E1-9 A portfólió kitettségének mértéke az éghajlattal kapcsolatos lehetőségeknek 69. bekezdés			(EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet	N/A	N/A
ESRS E2-4 Az Európai PRTR-rendelet (Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás) II. mellékletében felsorolt minden egyes szennyező anyag levegőbe, vízbe és talajba kibocsátott mennyisége, 28. bekezdés	8. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában, 2. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában, 1. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában, 3. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E3-1 Víz és tengeri erőforrások, 9. bekezdés	7. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E3-1 Célzott politika, 13. bekezdés	8. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E3-1 Fenntartható óceánok és tengerek 14. bekezdés	12. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E3-4 Összes újrahasznosított és újrafelhasznált víz, 28. bekezdés c) pont	6.2. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem Lényeges
ESRS E3-4 Összes vízfogyasztás saját tevékenységekből m3 -ben/millió EUR nettó bevétel 29. bekezdés	6.1. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS 2 – IRO 1 – E4 16. bekezdés a) pont i. alpont	7. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában			Nem lényeges
ESRS 2 – IRO 1 – E4 16. bekezdés b) pont10.	sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS 2 – IRO 1 – E4 16. bekezdés c) pont14.	sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges

Közzétételi követelmény és a	Hivatkozás a	Hivatkozás a	Hivatkozás az	Fejezet	Oldal
kapcsolódó adatpont	fenntarthatósággal kapcsolatos	referenciamutatókról szóló rendeletre	uniós Klímarendeletre
	közzétételekről szóló
	rendeletre
ESRS E4-2 Fenntartható földhasználati/mezőgazdasági gyakorlatok vagy politikák 24. bekezdés b) pont	11. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E4-2 Fenntartható óceáni/tengeri gyakorlatok vagy politikák 24. bekezdés c) pont	12. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E4-2 Az erdőirtás kezelésére irányuló politikák, 24. bekezdés d) pont	15. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			Nem lényeges
ESRS E5-5 Nem újrafeldolgozott hulladék, 37. bekezdés d) pont	13. sz. mutató az I. melléklet 2. táblázatában			2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék	48
ESRS E5-5 Veszélyes hulladék és radioaktív hulladék, 39. bekezdés	9. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában			2.3. Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás- kiáramlás, Hulladék	48
ESRS 2 – SBM3 – S1 Kényszermunka előfordulásának kockázata, 14. bekezdés f) pont	13. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában			3. Társadalmi információk	55
ESRS 2 – SBM3 – S1 Gyermekmunka előfordulásának kockázata 14. bekezdés g) pont	12. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában			3. Társadalmi információk	55
ESRS S1-1 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások 20. bekezdés	Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója			3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58
ESRS S1-1 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1– 8. számú alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák, 21. bekezdés		(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet		3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya, Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)	58
ESRS S1-1	11. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában			3.1. Munkafeltételek (A munka és magánélet közötti egyensúlya,	58

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Fejezet	Oldal
Az emberkereskedelem megelőzésére irányuló eljárások és intézkedések 22.			Munkaidő, Megfelelő bérek, Biztos foglalkoztatás)
bekezdés ESRS S1-1 munkabaleset-megelőzési politika vagy irányítási rendszer, 23. bekezdés	1. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		3.3. Egészségvédelem és biztonság	70
ESRS S1-3 panasztételi/panaszkezelési mechanizmusok, 32. bekezdés c) pont	5. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		3. Társadalmi információk	55
ESRS S1-14 A halálesetek száma, valamint a munkával kapcsolatos balesetek száma és aránya, 88. bekezdés b) és c) pont)	2. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet	3.3. Egészségvédelem és biztonság	70
ESRS S1-14 Sérülés, baleset, haláleset vagy betegség miatt kieső napok száma 88. e) pont	3. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		3.3. Egészségvédelem és biztonság	70
ESRS S1-16 A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség 97. a) pont	12. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet	3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	74
ESRS S1-16 Túlzott vezérigazgatói díjazás aránya 97. b) pont	8. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		3.4. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség (Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, Sokszínűség)	74
ESRS S1-17 Hátrányos megkülönböztetés előfordulása, 103. a) pont	7. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		3.5. Magánélet védelme	77
ESRS S1-17. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó	Az I. melléklet 1. táblázatának 10. sz. mutatója és 3. táblázatának 14. sz. mutatója	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet, (EU)	3.5. Magánélet védelme	77

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Fejezet
ENSZ-irányelvek és az OECD figyelmen		2020/1818 felhatalmazáson
kívül hagyása 104. bekezdés a) pont		alapuló rendelet,12. cikk (1) bekezdés
ESRS 2 – SBM3 – S2 Gyermekmunka vagy kényszermunka jelentős kockázata az értékláncban, 11. b) pont	Az I. melléklet 3. táblázatának 12. sz. és 13. sz. mutatója		Nem lényeges
ESRS S2-1 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások 17. szakasz	Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója		Nem lényeges
ESRS S2-1 Az értékláncban dolgozókkal	Az I. melléklet 3. táblázatának		Nem lényeges
kapcsolatos politikák 18. szakasz	11. sz. és 4. sz. mutatója
ESRS S2-1 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ irányelvek és az OECD-irányelvek figyelmen kívül hagyása 19. bekezdés	10. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet, (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet,12. cikk (1) bekezdés	Nem lényeges
ESRS S2-1 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1– 8. számú alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdésekre vonatkozó átvilágítási politikák, 19. bekezdés		(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet	Nem lényeges
ESRS S2-4 Az upstream és downstream értéklánchoz kapcsolódó emberi jogi problémák és incidensek 36. bekezdés	14. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		Nem lényeges
ESRS S3-1 Emberi jogokkal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalások, 16. bekezdés	Az I. melléklet 3. táblázatának 9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója		Nem lényeges
ESRS S3-1 az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ irányelvek, az ILO elvei vagy az OECD irányelvek figyelmen kívül hagyása 17. szakasz	10. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet, (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikk (1) bekezdés	Nem lényeges

Közzétételi követelmény és a kapcsolódó adatpont	Hivatkozás a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre	Hivatkozás a referenciamutatókról szóló rendeletre	Fejezet	Oldal
ESRS S3-4	14. sz. mutató az I. melléklet 3.		Nem lényeges
Emberi jogi problémák és incidensek, 36. bekezdés	táblázatában
ESRS S4-1	Az I. melléklet 3. táblázatának		3.5 Magánélet védelme	77
A fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó politikák, 16. bekezdés	9. sz. mutatója és 1. táblázatának 11. sz. mutatója
ESRS S4-1 Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ irányelvek és az OECD-irányelvek figyelmen kívül hagyása 17. szakasz	10. sz. mutató az I. melléklet 1. táblázatában	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet, (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelet,12. cikk (1) bekezdés	3.5 Magánélet védelme	77
ESRS S4-4 Emberi jogi problémák és incidensek, 35. bekezdés	14. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		3.5 Magánélet védelme	77
ESRS G1-1 Az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye, 10. bekezdés b) pont	15. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		4.3. Korrupció és megvesztegetés	117
ESRS G1-1 A visszaélést bejelentő személyek védelme 10. bekezdés d) pont	6. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		N/A	N/A
ESRS G1-4 A korrupció és a vesztegetés elleni törvények megsértése miatt kiszabott bírságok, 24. bekezdés a) pont	17. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában	(EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet, II. melléklet	4.3. Korrupció és megvesztegetés	117
ESRS G1-4 Korrupció- és vesztegetés-ellenes normák 24. bekezdés b) pont	16. sz. mutató az I. melléklet 3. táblázatában		4.3. Korrupció és megvesztegetés	117

NYILATKOZAT

A Kibocsátó kijelenti, hogy a 2025. első félévi Vezetői jelentés megbízható képet ad a Csoport helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket, valamint nem hallgat el olyan tényt vagy információt, amely a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

Továbbá kijelenti, hogy az Vezetői jelentésben található Fenntarthatósági Jelentés a magyar számviteli törvényben (2000. évi C. törvény) előírt fenntarthatósági beszámolási standardokkal, a European Sustainability Reporting Standards (ESRS-ek) és a 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (EU taxonómia rendelet) előírásaival összhangban készült el.

Budapest, 2025. augusztus 28.

Jászai Gellért Zoltán az Igazgatóság elnöke

BUDAPEST, KRISZTINA KÖRÚT 39. TEL: +36 1 270 7600 WEB: WWW.4IG.HU

AI Terminal

4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2005_rns_2025-08-29_1e593d69-c93b-490d-ab93-4e5295bb7153.pdf

KONSZOLIDÁLT

pénzügyi és vezetői jelentés

TARTALOM

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

PÉNZÜGYI JELENTÉS

VEZETŐI JELENTÉS

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Bevezetés

Csoportszintű átalakulás

Független elemzés

HR és vállalatirányítás

Jegyzett értékpapírokra vonatkozó információk

Tulajdonosi kör

Részvényárfolyam alakulása

Jegyzett kötvények

Szegmensjelentés

Magyarország

Nyugat-Balkán és nemzetközi kapcsolatok

Tőkeemelés

Szerződés- és megrendelésállomány (Backlog)

Űripar

Space Communications Ltd. Israel (SpaceCom)

Védelmi ipar

N7 Defence Zrt. tranzakció

Egyéb megállapodások és tranzakciók

4iG NYRT. ÉVKÖZI TÖMÖRÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás

Konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás (folytatás)

Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

Konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás (folytatás)

Konszolidált saját tőke változás kimutatás

Konszolidált cash-flow kimutatás

1 Általános rész

1.1. A Csoport bemutatása

ii) A beszámoló készítésének alapja (Megfelelőségi nyilatkozat)

iii) Vállalkozás folytatása

iv) Jelentős számviteli megítélések, becslések és feltételezések

2 A számviteli politika lényeges elemei

2.1 A konszolidáció alapja

Leányvállalatok

Társult és közös vezetésű vállalkozások

2.2 Külföldi pénznemek

Tranzakciók és egyenlegek

Csoport tagjai

2.3 Értékesítés nettó árbevétele

1.lépés: A vevői szerződés azonosítása

Szerződésmódosítások

2.lépés: Szerződésben szereplő teljesítési kötelem azonosítása

Megbízó vagy ügynök besorolás szempontjai

3.lépés: A tranzakciós ár meghatározása

Változó ellenérték

Jelentős finanszírozási komponens

4.lépés: A tranzakciós ár teljesítési kötelmekhez allokálása a szerződésben

5.lépés Bevétel elszámolása, amikor a Csoport teljesíti a teljesítési kötelmet

2.3.1. Főbb bevétel típusok

IT-vel kapcsolatos bevételek

Vezetékes és mobil távközlésből származó bevételek

2.3.2. Szerződéses egyenlegek

Szerződéses eszköz

Szerződéses kötelezettség

A szerződés megszerzésének költségei

A szerződés teljesítésének költségei

2.4 Egyéb működési bevétel

2.5 Aktivált saját teljesítmények

2.6 Alapanyagok és felhasznált készletek költsége

2.7 Igénybe vett szolgáltatások

2.8 Személyi jellegű ráfordítások

2.9 Egyéb működési ráfordítások

2.10 Értékcsökkenés és amortizáció

2.11 Pénzügyi bevételek/ráfordítások

2.12 Nyereségadók

Tényleges adó

Halasztott adó

2.13 Egy részvényre jutó eredmény (EPS)

2.14 Ingatlanok, gépek és berendezések

2.15 Immateriális javak

Műsorszolgáltatási jog