A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

2025. december 2.

TARTALOMJEGYZÉK

1. A TÁRSASÁG ADATAI	3
2. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE ÉS RÉSZVÉNYEI	3
3. A RÉSZVÉNYEK ELLENÉRTÉKEKÉNT NYÚJTOTT VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA	4
4. RÉSZVÉNYESI JOGOK	4
4. RÉSZVÉNYESI JOGOK 5. A TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE	7
6. AZ IGAZGATÓSÁG	10
7. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG	12
8. AZ ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ	14
9. CÉGJEGYZÉS
10. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE
11. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJÉNEK LESZÁLLÍTÁSA	15
12. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG	15
13. AZ IGAZGATÓSÁGI TAGOK ÉS FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI TAGOK KÁRTALANÍTÁSA	16
14. FGYÉB RENDEI KEZÉSEK	16

1. A TÁRSASÁG ADATAI

1.1. A Társaság neve

A Társaság neve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

A Társaság rövidített neve: Magyar Telekom Nyrt.

1.2. A Társaság neve angolul

A Társaság neve angolul: Magyar Telekom Telecommunications Public Limited Company

A Társaság rövidített neve angolul: Magyar Telekom Plc.

1.3. A Társaság székhelye

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.

1.4. A Társaság telephelyei, fióktelepei

A Társaság telephelyeinek és fióktelepeinek felsorolását az 1. sz. Melléklet tartalmazza.

1.5. A Társaság tevékenységi köre

Főtevékenység:

61.10'25 Vezetékes, vezeték nélküli és műholdas távközlés

Egyéb tevékenység:

A főtevékenységen kívüli tevékenységek felsorolását a 2. sz. Melléklet tartalmazza.

2. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE ÉS RÉSZVÉNYEI

2.1. Alaptőke és részvények

A Társaság alaptőkéje 93.861.749.700 Ft (azaz Kilencvenhárommilliárd-nyolcszázhatvanegymillióhétszáznegyvenkilencezer-hétszáz forint), amely 938.617.497 db egyenként 100 Ft névértékű "A" sorozatú névre szóló törzsrészvényből áll.

A Társaság részvényei dematerializált formában előállított részvények.

2.2. A részvénykönyv

A részvénykönyv vezetője a Társaság Igazgatósága vagy az általa a részvénykönyv vezetésével megbízott személy. A részvénykönyv vezetője a részvényesekről - ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is - illetve részvényesi meghatalmazottakról (nominee) részvényfajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott (nominee) - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét.

Az alakilag igazolt részvényest a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A bejegyzett részvényest kérelme alapján törölni kell a részvénykönyvből. A részvénykönyv vezetője akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az Alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénykönyv vezetője a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, a részvénykönyv rá vonatkozó részéről a részvénykönyv vezetőjétől másolatot igényelhet. A másolatot öt napon belül, ingyenesen kell kiadni a jogosultnak.

3. A RÉSZVÉNYEK ELLENÉRTÉKEKÉNT NYÚJTOTT VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA

3.1. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének késedelme

Ha a részvényes a Társaság felé esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, az Igazgatóság harminc napos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a részvényest a teljesítésre.

3.2. A részvényesi jogok megszűnése

Amennyiben a részvényes a 3.1. pontban meghatározott harminc napos határidőt elmulasztja, a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő részvényesnek az érintett részvényekkel kapcsolatos részvényesi jogviszonya a határidő lejártát követő napon megszűnik. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a Társaságnak okozott kárért a volt részvényes a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. Ha a részvényes által átvenni vállalt részvényekre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, az alaptőkét a részvényes által vállalt vagyoni hozzájárulás mértékével le kell szállítani.

Az átvállalás feltételeit a tőkeemelést kimondó közgyűlési határozattal egyidejűleg kell meghatározni a 10. pontban foglaltak figyelembevételével.

A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes az érintett részvényekhez kapcsolódó teljes vagyoni hozzájárulását a Társasággal szemben teljesítette.

4. RÉSZVÉNYESI JOGOK

A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a Társasággal szemben tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.

Nincs szükség a részvényesi jogok gyakorlásához a tulajdonosi igazolásra, ha a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges jogosultság megállapítására a Társaság által kezdeményezett tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor.

A Társaság kezdeményezésére történő tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetője a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi.

Azon részvények tulajdonosai, akiknek nevét a részvénykönyvbe nem jegyezték be, valamint azok a részvénytulajdonosok, akik a részvényeiket a részvények átruházására és megszerzésére vonatkozó rendelkezések megszegésével szerezték, nem jogosultak arra, hogy a Társasággal szemben a részvényekhez fűződő jogaikat gyakorolják.

A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét az Igazgatóság tagja, a Felügyelőbizottság tagja és az Állandó Könyvvizsgáló.

A részvényes jogainak a Társasággal szemben való gyakorlására részvényesi meghatalmazottat (nominee) bízhat meg, aki a Társasággal szemben a részvénykönyvbe való bejegyzést követően a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

4.1. Közgyűlésen való részvétel joga, szavazati jog

A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni.

A részvényes részvényesi jogait személyesen vagy képviselő útján is gyakorolhatja. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazásnak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint egyértelműen és kifejezetten tartalmaznia kell:

a) a részvényes meghatalmazásra irányuló nyilatkozatát,
b) a részvényes és meghatalmazott megjelölését,
c) azt, hogy a meghatalmazás egy közgyűlésre vagy meghatározott időre szól,
d) kiterjed-e a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre,
e) a meghatalmazás esetleges további korlátozásait.

Ha a részvényest több képviselő képviseli, és ezek egymástól eltérően szavaznak vagy nyilatkoznak, valamennyiük által leadott szavazat, illetve megtett nyilatkozat semmis.

A Közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott (nominee) vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe.

A Közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét - lezárásának időpontjában - a részvénykönyv tartalmazza. A részvénynek a Közgyűlés kezdőnapját megelőző átruházása nem érinti a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a Közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.

A részvényes és képviselője a közgyűlési regisztráció során a személyazonosságát igazolni köteles.

Minden "A" sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Közgyűlésen.

Azon személyek, akik a Közgyűlés előtt, a regisztráció során részvény tulajdonukat a nevükre szóló értékpapír-számla kivonattal igazolják, de nevük a részvénykönyvben nem szerepel, a Közgyűlésen részt vehetnek, de részvényesi jogaikat nem gyakorolhatják.

4.2. Tájékoztatáshoz való jog

A részvényes jogosult a Közgyűlésen felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni.

A Közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadni úgy, hogy a részvényes - a Közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére - a szükséges felvilágosítást legkésőbb a Közgyűlés napja előtt három nappal megkapja.

A Társaság a honlapján, a Közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:

(a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;
(b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat.

Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton (kizárólag e-mail útján) is meg kell küldeni.

4.3. Osztalék

A Társaságnak a felosztható és a Közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg.

Osztalékra az a részvényes jogosult, aki a Társaság által meghirdetett osztalékfizetésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a részvénykönyvben szerepel. A Társaság osztalékról szóló értesítésének közzététele és az osztalék kifizetése a vonatkozó szabályoknak megfelelően történik. A Társaság az osztalékot az erre vonatkozó közgyűlési határozat által megszabott időponttól átutalással fizeti ki a részvényeseknek.

A részvényesek az osztalékfizetés kezdő napjától számított, a jogszabályban meghatározott elévülési időtartam (öt év) alatt igényelhetik az osztalékot. Ezt követően az osztalékkövetelés iránti igény elévül.

A Közgyűlés vagy az Alapszabály felhatalmazása alapján az Igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a Társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
c) a Társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetéséről az Igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Az Igazgatóság javaslatához a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a Társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell - részvényeik névértékének arányában - számításba venni.

Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

4.4. Kisebbségi jogok

A Társaság részvényesei, akik együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a Társaság Közgyűlésének összehívását. Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a Közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében az ülést az indítványozók kérelmére a Cégbíróság hívja össze, vagy a Cégbíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására. A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A Társaság Közgyűlése a kisebbség kérelmére összehívott ülésen dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a Társaság viseli-e.

Ha a Társaság Közgyűlése elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább egy

százalékával rendelkező részvényesnek vagy részvényeseknek a Közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a Cégbíróság a Társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. A kérelem teljesítését a Cégbíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő részvényesek visszaélnek. A vizsgálattal a Társaság Állandó Könyvvizsgálója nem bízható meg. A vizsgálat költségeit az indítványozók kötelesek előlegezni. A vizsgálat költségeit a Társaság viseli, kivéve, ha az indítványozók a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezték.

Ha a Társaság Közgyűlése elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Társaságnak valamely részvényese, az Igazgatóság tagja, a Felügyelőbizottság tagja, továbbá az Állandó Könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a Közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a Társaság javára maguk is érvényesíthetik.

Ha a Társaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő - javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az Igazgatósággal, az Igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

5. A TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE

5.1. A Közgyűlés jogállása

A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés döntései - amelyeket határozati formában hoz - kötelezőek a Társaság részvényeseire, egyéb szerveire és tisztségviselőire is.

5.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek

Az alábbi ügyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

(a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, ha a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik;
(b) a Társaság alaptőkéjének felemelése, ha a törvény másként nem rendelkezik;
(c) a Társaság alaptőkéjének leszállítása, ha a törvény másként nem rendelkezik;
(d) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása;
(e) döntéshozatal a Társaság más társasággal történő egyesülését, beolvadását, szétválását, valamint a Társaság megszűnését, felszámolását vagy más működési vagy társasági formába történő átalakulását illetően. Átalakulási eljárásban, ha az Igazgatóság az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészíti, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a Közgyűlés - a vonatkozó jogszabályok alapján - egy ülésen határoz. Erre a Közgyűlésre el kell készíteni az átalakulási tervet, amelyben az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, az Igazgatóság által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó, könyvvizsgáló által ellenőrzött vagyonmérleg- tervezet és vagyonleltár-tervezet szerepelhet;
(f) döntés ha a törvény másként nem rendelkezik átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
(g) a Felügyelőbizottság, Auditbizottság és az Igazgatóság tagjainak és póttagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, a Felügyelőbizottság és az Igazgatóság tagjaival szembeni kártérítési igény érvényesítése;
(h) a Társaság Állandó Könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint az Állandó Könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemei tartalmának meghatározása, továbbá az Állandó Könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítése;

(i) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról;
(j) a felelős társaságirányítási jelentés elfogadása;
(k) a Társaság zártkörű alaptőke-emelése esetén a részvények átvételére jogosultak kijelölése a jogszabályi rendelkezések szerint;
(l) az Igazgatóság hatáskörébe tartozó átvezetés kivételével döntés a Társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséről;
(m) döntés részvények tőzsdéről történő kivezetésének kérelmezéséről;
(n) döntés az Igazgatóság tagjainak adandó felmentvényről;
(o) döntés ha az Alapszabály másképp nem rendelkezik osztalékelőleg fizetéséről;
(p) döntés ha a törvény másképp nem rendelkezik saját részvény megszerzéséről;
(q) döntés a jegyzési elsőbbségi, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog kizárásáról;
(r) véleménynyilvánító szavazás keretében támogatja vagy elutasítja a Javadalmazási Politikát és a Javadalmazási Jelentést;
(s) azon kérdések eldöntése, amelyeket törvény vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

5.3. Határozathozatal

A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve a 5.2. (a), (c)-(f), (l), (m) pontokban felsorolt kérdésekben hozott határozatokat, amelyekhez a jelenlévő részvényesek legalább háromnegyedes többsége szükséges.

5.4. A Közgyűlés összehívásának joga

A Közgyűlést a jogszabályban és az Alapszabályban erre feljogosítottak kötelesek, illetve jogosultak összehívni.

5.5. A Közgyűlés megtartása

A Társaság minden évben legalább egy alkalommal köteles Közgyűlést tartani - éves rendes Közgyűlés -, amelyen a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját jóváhagyják. Az éves rendes Közgyűlést legkésőbb az üzleti évet követő év április 30-ig kell megtartani.

A Társaság az éves rendes Közgyűlésen kívül szükség esetén bármikor tarthat rendkívüli Közgyűlést.

5.6. A Közgyűlés összehívása

A Társaság Közgyűlésére szóló meghívót a Közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően közzé kell tenni a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott, a Társaság értesítéseinek és hirdetményeinek közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően, amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik. A Társaság Közgyűléséről szóló meghívót az Igazgatóság, illetve a testület teszi közzé, amely jogszabály vagy az Alapszabály alapján Közgyűlés összehívására jogosult vagy köteles.

A közgyűlési meghívó az alábbiakat tartalmazza:

(a) a Társaság nevét és székhelyét;
(b) a Közgyűlés időpontját és helyszínét;

(c) a Közgyűlés megtartásának módját;
(d) a Közgyűlés napirendi pontjait;
(e) a Közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és időpontját;
(f) a szavazati jog gyakorlásához az Alapszabályban előírt feltételeket, valamint a közgyűlési részvételre, a részvényesek azonosítására, a képviselet módjának igazolására és a közgyűlési regisztrációra vonatkozó részletes feltételeket, információkat;
(g) a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit is, továbbá feltünteti a határozattervezetek és a Közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyét.

5.7. Határozatképesség

A Közgyűlés határozatképes, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részvényes személyesen vagy képviselője útján a Közgyűlésen a Közgyűlést összehívó hirdetményben megszabott időpontban megjelenik.

Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a nem határozatképes Közgyűléssel azonos kezdőnappal is összehívható, azonban a két Közgyűlés közötti időtartam legfeljebb huszonegy nap lehet.

5.8. A Közgyűlés megnyitása, tisztségviselőinek megválasztása

A Közgyűlés elnökét az Igazgatóság előterjesztése alapján a Közgyűlés választja meg. A Közgyűlés elnökének megválasztásáig az Igazgatóság előterjesztésében a Közgyűlés elnökeként javasolt személy látja el a Közgyűlés elnökének teendőit, illetve gyakorolja hatáskörét. A Közgyűlés megválasztja továbbá a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvhitelesítőt.

5.9. A Közgyűlés elnöke

Közgyűlés elnöke:

(a) megállapítja a határozatképességet;
(b) javaslatot tesz a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője, a jegyzőkönyvet hitelesítő egy részvényes, illetve képviselőjének személyére;
(c) elfogadtatja a Közgyűléssel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét, illetve az utólag szabályosan felvett napirendi pontok tárgyalási sorrendjét;
(d) vezeti a Közgyűlést, a Közgyűlés vitáit, megadja, illetve megvonja a szót;
(e) a felszólalások időtartamát meghatározhatja;
(f) megállapítja a szavazások eredményét, és kihirdeti a Közgyűlés határozatait;
(g) szünetet rendel el;
(h) javaslatot tehet a Közgyűlés felfüggesztésére;
(i) ha a napirendben szereplő minden kérdésről határoztak, a Közgyűlést berekeszti.

5.10. Szavazási eljárás

A Közgyűlésen a szavazás számítógépes eljárással történik. Amennyiben számítógépes szavazásra bármely okból (pl. technikai hiba miatt) nincs lehetőség, a Közgyűlés elnöke dönthet úgy, hogy a szavazás a napirend valamennyi pontjára, vagy egyes pontjaira a számítógépes szavazási eljárás helyett szavazójegy felmutatásával történik.

A Közgyűlés helyszínén, a közgyűlési regisztráció során a jelenléti ív részvényes általi aláírásával a Társaság minden szavazásra jogosult részvényesnek átadja a szavazógépet, illetve a szavazójegyet, miután ellenőrizte, hogy a részvényest megfelelően bejegyezték a részvénykönyvbe.

Számítógépes szavazásnál a szavazatok összeszámlálása elektronikus úton történik, a Közgyűlés elnöke minősül szavazatszámlálónak. A számítógéppel történő szavazás technikai részleteit a Közgyűlés elnöke vagy az általa felkért személy a szavazás megkezdése előtt ismerteti. A szavazás eredményéről a szavazást követően a Közgyűlés elnöke tájékoztatja a részvényeseket.

Nem számítógépes szavazásnál a részvényesek szavazójegyet kapnak. A szavazás a szavazójegy felmutatásával történik, a szavazatok összeszámlálását a Közgyűlés elnöke által felkért szavazatszámlálók végzik. A szavazójeggyel történő szavazás technikai részleteit a Közgyűlés elnöke vagy az általa felkért személy a szavazás megkezdése előtt ismerteti. A szavazás eredményéről szavazást követően a Közgyűlés elnöke tájékoztatja a részvényeseket.

6. AZ IGAZGATÓSÁG

6.1. Az Igazgatóság jogállása

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, és képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróság és más hatóság előtt.

6.2. Az Igazgatóság tagjai

Az Igazgatóság legalább öt (5), de legfeljebb tizenegy (11) tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása, amennyiben a Közgyűlés eltérően nem rendelkezik, hároméves időtartamra, a megválasztásuk évét követő harmadik év május 31. napjáig szól azzal, hogy amennyiben a megbízatásuk lejáratának évében az éves rendes Közgyűlés május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás a Közgyűlés napjával jár le. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés bármikor visszahívhatja vagy újraválaszthatja. Amennyiben külön megállapodás eltérően nem rendelkezik, az igazgatósági tag - amennyiben a Társasággal munkaviszonyban áll - visszahívása vagy megválasztása nem érinti a Társasággal szemben fennálló munkaviszonyához kapcsolódó jogait. A Közgyűlés jogosult igazgatósági póttagokat választani, akiknek a megbízatása azzal a feltétellel kezdődik, hogy az igazgatósági tagok száma öt (5) alá csökken. Amennyiben több póttag kerül megválasztásra, akkor a pótlás sorrendjét is meg kell határozni. Az igazgatósági tagok megbízatásának lejáratára vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az igazgatósági póttagok esetében is.

6.3. Az Igazgatóság ügyrendje, az Igazgatóság elnöke

A jogszabályok és az Alapszabály keretei között az Igazgatóság az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Igazgatóság elnökét (és ha az Igazgatóság szükségesnek tartja, elnökhelyettesét) az Igazgatóság ügyrendjében foglaltaknak megfelelően választják. Az Igazgatóság elnöke jogosult a Felügyelőbizottság üléseire állandó meghívottakat delegálni.

6.4. Az Igazgatóság hatásköre

Az Igazgatóság

(a) hatáskörébe tartozik minden olyan a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály vagy a jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe;
(b) gondoskodik a Társaság mérlegét és eredmény-kimutatását is magában foglaló számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséről, és ezeket a Közgyűlés elé terjeszti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó indítvánnyal együtt;
(c) gondoskodik a felelős társaságirányítási jelentés elkészítéséről és azt a Közgyűlés elé terjeszti;
(d) köteles gondoskodni a Társaság könyveinek szabályszerű vezetéséről, beleértve többek között a számviteli nyilvántartásokat és a részvénykönyvet is;
(e) a jogszabály és az Alapszabály által meghatározott keretek között a szükséges bejelentéseket a Cégbíróság felé megteszi, illetve intézkedik a szükséges közzétételekről;
(f) az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlés részére a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról;
(g) jóváhagyja a Társaság éves üzleti tervét, amely üzleti terv egyben a vezetés részére a Társaság éves működéséhez szükséges felhatalmazásokat is megadja;
(h) olyan bizottságokat hozhat létre, amelyek tagjai kizárólag az Igazgatóság tagjai lehetnek és amelyekre hatáskörének egy részét átruházhatja;
(i) jogosult az igazgatósági tagokból és az Igazgatóságon kívülálló személyekből álló bizottság létrehozására, és ezen bizottságoknak a megfelelő felhatalmazást megadni;
(j) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalóival szemben, az általa meghatározott Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint;
(k) három havonta jelentést készít a Felügyelőbizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról;
(l) a Közgyűlés felhatalmazása alapján gondoskodik saját részvény vásárlásáról, ezzel kapcsolatosan szükség esetén közbenső mérleg elfogadásáról és gondoskodik a saját részvény elidegenítéséről;
(m) a Közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a Társaság alaptőkéjének hatáskörébe utalt felemeléséről, ezzel kapcsolatosan szükség esetén közbenső mérleg elfogadásáról, és az ezzel kapcsolatos Alapszabály módosításról;
(n) megköti a Közgyűlés Állandó Könyvvizsgáló megválasztására vonatkozó határozatának meghozatalától számított 90 napon belül a tevékenység ellátására vonatkozó szerződést az Állandó Könyvvizsgálóval;
(o) dönt a részvények adott szabályozott piacon való forgalomban tartásának átvezetéssel történő megszüntetéséről;
(p) jogosult a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására;
(q) a Közgyűlés felhatalmazása alapján dönt osztalékelőleg fizetéséről és ezzel kapcsolatosan szükség esetén közbenső mérleg elfogadásáról; és
(r) jóváhagyja a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket, amennyiben ilyen jóváhagyás jogszabály alapján szükséges.

6.5. Az Igazgatóság tagjainak felelőssége

Az Igazgatóság tagjai a Társaság ügyvezetését a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látják el. Az Igazgatóság tagjai az ügyvezetési tevékenységük során a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

Az Igazgatóság tagja által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a Társaság felel. Az Igazgatóság tagja a Társasággal egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

7. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

7.1. A Felügyelőbizottság jogállása

A Felügyelőbizottság a Társaság érdekeinek megóvása érdekében ellenőrzi a Társaság ügyvezetését.

7.2. A Felügyelőbizottság tagjai

A Felügyelőbizottság öt (5) tagból áll. A tagokat a Közgyűlés választja meg. A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása, amennyiben a Közgyűlés eltérően nem rendelkezik, hároméves időtartamra, a megválasztásuk évét követő harmadik év május 31. napjáig szól azzal, hogy amennyiben a megbízatásuk lejáratának évében az éves rendes Közgyűlés május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás a Közgyűlés napjával jár le. A Közgyűlés jogosult a Felügyelőbizottságba munkavállalói és független póttagokat választani, akiknek a megbízatása azzal a feltétellel kezdődik, hogy a munkavállalói felügyelőbizottsági tagok száma kettő (2), illetve a független felügyelőbizottsági tagok száma három (3) alá csökken. Amennyiben több póttag kerül megválasztásra, akkor a pótlás sorrendjét is meg kell határozni. Az felügyelőbizottsági tagok megbízatásának lejáratára vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a felügyelőbizottsági póttagok esetében is.

A Felügyelőbizottság mindenkor megválasztott tagjai közül három tagnak a Ptk. alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően független személynek, két tagnak pedig a Társaság munkavállalójának kell lennie.

Nem minősül függetlennek a Felügyelőbizottság tagja különösen akkor, ha

a) a Társaság munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;
b) a Társaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszony alapján tevékenységet folytat;
c) a Társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa;
d) közeli hozzátartozója vagy élettársa a Társaság nem független vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának;
e) a Társaság eredményes működése esetén felügyelőbizottsági tagsága alapján vagyoni juttatásra jogosult, vagy az felügyelőbizottsági tagságért járó díjon kívül bármilyen javadalmazásban részesül a Társaságtól, illetve a Társasághoz kapcsolt vállalkozástól;
f) a Felügyelőbizottság nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van;
g) a Társaság Állandó Könyvvizsgálója vagy az Állandó Könyvvizsgáló társaság tagja, illetve alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig;
h) vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló egy olyan gazdasági társaságban, amelynek független igazgatótanácsi tagja egyben a nyilvánosan működő részvénytársaság vezető tisztségviselője.

A Felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a Társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Központi Üzemi Tanács által jelölt személyeket a Közgyűlés köteles a Felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben kizáró ok áll fenn.

7.3. A Felügyelőbizottság ügyrendje, a Felügyelőbizottság elnöke

A Felügyelőbizottság elnökét (és ha a Felügyelőbizottság szükségesnek tartja, elnökhelyettesét) a Felügyelőbizottság a tagjai sorából választja a Felügyelőbizottság ügyrendjének rendelkezéseivel összhangban. Az Auditbizottság elnökét a Felügyelőbizottság az Auditbizottság tagjai sorából választja. Amennyiben a Felügyelőbizottság elnöke az Auditbizottságnak is tagja, úgy a Felügyelőbizottság elnöke az Auditbizottság megválasztott elnökének is tekintendő. A felügyelőbizottsági és az auditbizottsági ülések együttesen is megtarthatók. Az Igazgatóság elnöke által delegált állandó meghívottak részt vehetnek a Felügyelőbizottság ülésein, és jogosultak hozzáférni az összes előterjesztéshez, előkészítő anyaghoz és egyéb információhoz, amelyet a felügyelőbizottsági tagok rendelkezésére bocsátanak. A Felügyelőbizottság

ügyrendjét maga állapítja meg, amely további jóváhagyás nélkül hatályos. Az elnök ellátja a jogszabályokban, jelen Alapszabályban és a Felügyelőbizottság ügyrendjében foglalt feladatokat.

7.4. A Felügyelőbizottság hatásköre

A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Közvetlenül a Felügyelőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában.

Ha a Felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy az Alapszabályba ütközik, ellentétes a Közgyűlés határozataival vagy egyébként sérti a Társaság érdekeit, a Felügyelőbizottság jogosult összehívni a Társaság Közgyűlését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

7.5. A Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

A Felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

7.6. Auditbizottság

A Felügyelőbizottság függetlennek minősülő tagjaiból a Közgyűlés három (3) fős Auditbizottságot választ az egyes tagok felügyelőbizottsági tagságával megegyező időtartamra. A Közgyűlés jogosult auditbizottsági póttagokat választani, akiknek a megbízatása azzal a feltétellel kezdődik, hogy az auditbizottsági tagok száma három (3) alá csökken. Amennyiben több póttag kerül megválasztásra, akkor a pótlás sorrendjét is meg kell határozni. Az auditbizottsági tagok megbízatásának lejáratára vonatkozó szabályok alkalmazandók az auditbizottsági póttagok esetében is.

Az Auditbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Felügyelőbizottság hagy jóvá. A felügyelőbizottsági és az auditbizottsági ülések együttesen is megtarthatók.

Az Auditbizottság

a) segíti a Felügyelőbizottságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, az Állandó Könyvvizsgáló kiválasztásában és az Állandó Könyvvizsgálóval való együttműködésben;
b) figyelemmel kíséri a Társaság belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek, a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső ellenőrzésének hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás és a fenntarthatósági beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
c) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet – különösen annak végrehajtását, figyelembe véve a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
d) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására megválasztott könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég függetlenségét is);
e) tájékoztatja a Társaság Közgyűlését a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység eredményéről, bemutatja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és azt, hogy az Auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában.

Az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában az Auditbizottság tesz javaslatot a Felügyelőbizottság részére.

8. AZ ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ

8.1. Az Állandó Könyvvizsgáló választása

Az Állandó Könyvvizsgálót a Társaság Közgyűlése határozott időre, de legfeljebb kétéves időtartamra választja meg.

8.2. Az Állandó Könyvvizsgáló feladata

Az Állandó Könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

8.3. Az Állandó Könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei

Az Állandó Könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében:

(a) betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe;
(b) az Igazgatóság tagjaitól, a Felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet;
(c) a Társaság fizetési számláját, pénztárát, könyveit, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja;
(d) köteles részt venni a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolót tárgyaló Közgyűlésén, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza;
(e) szükség esetén tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és az Auditbizottság ülésein;
(f) késedelem nélkül köteles az Igazgatóságtól a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha:
(i) a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését; vagy
(ii) olyan körülményt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelőbizottság tagjainak e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után;
(g) ha az (f) pont szerinti kezdeményezés nem vezet eredményre, az Állandó Könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről az illetékes Cégbíróságot értesíteni.

9. CÉGJEGYZÉS

A céget (i) az Igazgatóság két tagja, vagy (ii) az Igazgatóság egy tagja és a Társaságnak az Igazgatóság két tagja által e célból felhatalmazott munkavállalója vagy (iii) a Társaságnak az Igazgatóság két tagja által erre felhatalmazott két munkavállalója akként jegyzi, hogy a Társaság géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előre nyomtatott cégszerű (cég) neve alá, a Cégbíróságnak benyújtott hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően együttesen írják alá a nevüket.

10. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE

10.1. Az alaptőke felemelésének esetei

A Társaság alaptőkéjének felemeléséről a Közgyűlés határoz. Az alaptőke felemelése új részvények forgalomba hozatalával (ideértve az új részvények zártkörű forgalomba hozatalát is), az alaptőkén felüli vagyon terhére, vagy feltételes alaptőkeemelésként, átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával történik a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

A Közgyűlés, a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, felhatalmazhatja az Igazgatóságot az alaptőke felemelésére.

Az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az egyenként 100 Ft névértékű névre szóló dematerializált "A" sorozatú törzsrészvények tulajdonosai, mint az alaptőke-emeléssel érintettnek minősülő részvényfajta vagy részvényosztály részvényesei, az alaptőke tervezett felemeléséhez az alaptőke felemeléséről szóló közgyűlési határozat meghozatala előtt külön is hozzájáruljanak. A hozzájárulásról a Közgyűlésen jelenlévő "A" sorozatú törzsrészvények tulajdonosai egyszerű szótöbbséggel döntenek. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát - nem alkalmazhatók.

10.2. Jegyzési elsőbbség

Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvényeseket - ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket -, majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben – a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbségi, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.

Az Igazgatóság köteles hirdetményi úton tájékoztatni a részvényeseket, továbbá az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről és módjáról, így a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló - tizenöt napos - időszak kezdő- és zárónapjáról.

11. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJÉNEK LESZÁLLÍTÁSA

A Társaság az alaptőkéjét leszállíthatja; a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben az alaptőke leszállítása kötelező.

Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az egyenként 100 Ft névértékű névre szóló dematerializált "A" sorozatú törzsrészvények tulajdonosai, mint az alaptőke-leszállítással érintettnek minősülő részvényfajta vagy részvényosztály részvényesei, az alaptőke tervezett leszállításához, az alaptőke leszállításról szóló közgyűlési határozat meghozatala előtt külön is hozzájáruljanak. A hozzájárulásról a Közgyűlésen jelenlévő "A" sorozatú törzsrészvények tulajdonosai háromnegyedes szótöbbséggel döntenek. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát - nem alkalmazhatók.

12. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjaira a Ptk. 3:115. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok (összeférhetetlenségi szabályok) nem alkalmazandóak, helyette az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjaira a jelen pontban foglalt kizáró okokat kell alkalmazni.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhetnek társasági részesedést, és nem lehetnek vezető tisztségviselők, illetve felügyelőbizottság tagjai olyan külföldi vagy belföldi gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság főtevékenysége, kivéve, ha azt jogszabály vagy az Alapszabály megengedi.

Az előző bekezdésben foglalt korlátozás ellenére az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai megválaszthatók a Társaság főtevékenységével azonos főtevékenységet is végző olyan külföldi vagy belföldi gazdasági társaságban vezető tisztségviselőnek, illetve felügyelőbizottsági tagnak,

(i) amely a Társaságban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy

(ii) amelyben a Társaság vagy a Társaságban többségi befolyással rendelkező személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25% tulajdoni hányaddal és/vagy szavazati joggal rendelkezik.

13. AZ IGAZGATÓSÁGI TAGOK ÉS FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI TAGOK KÁRTALANÍTÁSA

13.1. Kártalanítás

A Társaság a jogszabályok által megengedett maximális mértékig kártalanítja az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság minden olyan volt és jelenlegi tagját, aki valamely fenyegető, függőben lévő avagy befejezett polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásba vagy perbe a Társaságnál betöltött e tisztségénél fogva félként kényszerül vagy ennek veszélye fenyegeti, mindazon költségek (ideértve az ügyvédi költségeket is) viselésére kötelező ítélet, bírság vagy egyezségként fizetendő összegek tekintetében, amelyek a fenti eljárásokkal, illetőleg perekkel kapcsolatban ténylegesen és ésszerűen merültek fel, amennyiben e személy jóhiszeműen és oly módon cselekedett, amely ésszerű feltételezése szerint a Társaság legjobb érdekében állt, avagy nem tűnt a Társaság érdekeivel ellenkezőnek, illetőleg - büntető eljárás esetén - nem volt ésszerű oka azt hinni, hogy cselekedete jogellenes volt.

13.2. A költségek megelőlegezése

A Társaság valamely igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja által bármely polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásban vagy perben viselt költségeket (ideértve az ésszerű ügyvédi díjakat) az eljárás befejezése előtt is megtérítheti az érintett személynek, amennyiben az vállalja az összeg visszafizetését, ha megállapítást nyer, hogy a 13.1. pont szerint nem jogosult kártalanításra a Társaság részéről.

13.3. Biztosítás

A Társaságnak jogában áll biztosítást kötni és fenntartani az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság jelenlegi és volt tagjai javára bármely, az e minőségükben vagy azzal kapcsolatban a terhükre megállapított vagy általuk viselt felelősség vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a Társaságnak az Alapszabály 13.1. és 13.2. pontjai avagy a jogszabályok alapján jogában áll-e őket az adott felelősség miatt kártalanítani.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.1. Értesítések

A Társaság értesítéseit, tájékoztatásait, részvényeseknek szóló felszólításait és hirdetményeit a Társaság honlapján (www.telekom.hu), a Budapesti Értéktőzsde Honlapján, a jogszabályban meghatározott esetekben pedig a Cégközlönyben is közzé kell tenni. A Társaság által közzétett értesítések, tájékoztatások, felszólítások és hirdetmények hivatalos és irányadó nyelve a magyar nyelv.

14.2. Egyéb

A jelen Alapszabály teljes egészében a Társaság korábbi Alapszabályának helyébe lép. Következésképpen, a jelen Alapszabály hatálybalépésével a Társaság korábbi Alapszabályának szövege hatályát veszti. Az Alapszabály hivatalos és irányadó nyelve a magyar nyelv. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. valamint az irányadó egyéb jogszabályok hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű Alapszabály elkészítésére az 1. sz. melléklet módosítása adott okot. Az Alapszabály 1. sz. mellékletének 2025. december 2-i hatályú módosítása – egy fióktelep törlése- az Alapszabály 6.4. (p) pontjában foglalt felhatalmazás szerint a Társaság Igazgatósága által 2025. december 2-án elfogadott 5/4 (2025.12.02.) sz. határozaton alapul.

Ellenjegyzem, Budapesten,2025. december 2. napján

1.SZ. MELLÉKLET A TÁRSASÁG TELEPHELYEI, FIÓKTELEPEI

(a) A Társaság telephelyei:

1073 Budapest, Dob u. 76-78.

1106 Budapest, Örs vezér tere 25. 1. em.

1138 Budapest, Váci út 178.

1195 Budapest, Üllői út 201.

1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75. a-c.

1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. 2. em.

1123 Budapest, Alkotás út 53.

1062 Budapest, Váci út 1-3.

1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 8-10.

1033 Budapest, Huszti út 32.

1098 Budapest, Távíró utca 3-5.

1156 Budapest, Száraznád utca 1-3.

1211 Budapest, Rákóczi Ferenc út 154-170.

1087 Budapest, Kerepesi út 9.

1119 Budapest, Hadak útja 1.

1087 Budapest, Asztalos Sándor út 13.

1087 Budapest, Ciprus utca 2-6.

(b) A Társaság fióktelepei:

4026 Debrecen, Bethlen u. 1.

3525 Miskolc, Régiposta u. 9.

9400 Sopron, Széchenyi tér 7-10.

5600 Békéscsaba, Andrássy u. 44.

7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 11.

7100 Szekszárd, Arany János u. 31.

7400 Kaposvár, Széchenyi tér 1.

8600 Siófok, Szabadság tér 10/A.

8200 Veszprém, Ádám Iván utca 1. 8000 Székesfehérvár, Palotai út 1.

9700 Szombathely, Fő tér 17.

9021 Győr, Budai út 1.

8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 1.

6722 Szeged, Londoni krt. 3.

6000 Kecskemét, Korona utca 2. 2. emelet

5600 Békéscsaba, Andrássy út 37-43.

4025 Debrecen, Piac u. 26.

4400 Nyíregyháza, Nagy Imre tér 1.

3525 Miskolc, Szentpáli u. 2-6.

3300 Eger, Törvényház u. 4.

4029 Debrecen, Csapó u. 30.

6724 Szeged, Rókusi körút 2-10.

7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky E.u.15.

7621 Pécs, Jókai Mór utca 10.

7632 Pécs, Aidinger J. utca 45.

8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 4.

9023 Győr, Verseny utca 16.

2800 Tatabánya, Győri út 7-9.

9024 Győr, Vasvári Pál 1/a.

6720 Szeged, Széchenyi tér 16.

4400 Nyíregyháza, Szegfű utca 75. 3526 Miskolc, Arany János tér 1.

7633 Pécs, Szántó Kovács János utca 3.

8900 Zalaegerszeg, Sport utca 18.

2040 Budaörs, Ipartelep utca 13-15.

9024 Győr, Hédervári út 3.

2.SZ. MELLÉKLET A TÁRSASÁG EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI

18.13'25	Nyomdai előkészítő tevékenység
18.14'25	Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
18.20'25	Egyéb sokszorosítás
26.30'25	Híradástechnikai berendezés gyártása
33.14'25	Ipari villamos gép, berendezés javítása, karbantartása
33.20'25	Ipari gép, berendezés üzembe helyezése
35.12'25	Villamosenergia-termelés megújuló forrásból
35.15'25	Villamosenergia-kereskedelem
35.16'25	Villamosenergia-tárolás
35.23'25	Gázkereskedelem
35.30'25	Gőzellátás, légkondicionálás
41.00'25	Lakó- és nem lakóépület építése
42.21'25	Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
42.22'25	Elektromos, híradástechnikai célú közmű építése
42.99'25	M.n.s. egyéb építmény építése
43.11'25	Bontás
43.12'25	Építési terület előkészítése
43.21'25	Villanyszerelés
43.22'25	Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
43.24'25	Egyéb épületgépészeti szerelés
43.50'25	Építőmérnöki szaktevékenység
43.99'25	M.n.s. egyéb speciális szaképítés
46.14'25	Gép, ipari berendezés, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme
46.43'25	Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme

46.49'25	Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme
46.50'25	Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme
46.64'25	Egyéb gép, berendezés nagykereskedelme
46.71'25	Gépjármű nagykereskedelme
46.90'25	Vegyes termékkörű nagykereskedelem
47.12'25	Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
47.40'25	Információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme
47.54'25	Villamos háztartási készülék kiskereskedelme
47.55'25	Bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelme
47.61'25	Könyv-kiskereskedelem
47.62'25	Újság-, papíráru-kiskereskedelem
47.64'25	Játék-kiskereskedelem
47.69'25	M.n.s. kulturális, szabadidős cikk kiskereskedelme
47.71'25	Ruházat-kiskereskedelem
47.72'25	Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem
47.75'25	Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme
47.78'25	Egyéb új áru kiskereskedelme
47.79'25	Használt cikk kiskereskedelme
47.81'25	Gépjármű-kiskereskedelem
47.91'25	Vegyes termékkörű kiskereskedelem közvetítése
47.92'25	Szakosodott kiskereskedelem közvetítése
52.10'25	Raktározás, tárolás
55.10'25	Szállodai szolgáltatás
55.20'25	Üdülési célú és egyéb rövid távú szálláshely-szolgáltatás
55.90'25	Egyéb szálláshely-szolgáltatás
56.11'25	Éttermi vendéglátás
56.12'25	Mozgó vendéglátás
56.21'25	Rendezvényi étkeztetés
56.22'25	Szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás
58.11'25	Könyvkiadás
58.12'25	Napilapkiadás
58.13'25	Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'25	Egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)
58.21'25	Számítógépes játék kiadása
58.29'25	Egyéb szoftverkiadás
59.20'25	Hangfelvétel-készítés, -kiadás
60.10'25	Rádióműsor-szolgáltatás, audiotartalom-terjesztés

60.20'25	Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása, videótartalom-terjesztés
60.39'25	Egyéb tartalomterjesztési tevékenység
61.20'25	Távközlés viszonteladása, közvetítése
61.90'25	Egyéb távközlés
62.10'25	Számítógépes programozás
62.20'25	Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése
62.90'25	Egyéb információtechnológiai szolgáltatás
63.10'25	Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és kapcsolódó
	szolgáltatások
63.91'25	Internetes keresőportállal kapcsolatos tevékenységek
63.92'25	Egyéb információs szolgáltatás
64.21'25	Vagyonkezelés (holding)
66.19'25	Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
66.22'25	Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
68.11'25	Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
68.12'25	Ingatlanfejlesztés
68.20'25	Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
68.31'25	Ingatlanügyletek közvetítése
68.32'25	Egyéb ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás
69.20'25	Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
70.20'25
	Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás
71.11'25	Építészmérnöki tevékenység
71.12'25	Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
71.20'25	Műszaki vizsgálat, elemzés
72.10'25	Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés
72.20'25	Társadalomtudományi, humán kutatás, kísérleti fejlesztés
73.11'25	Reklámügynöki tevékenység
73.12'25	Médiareklám
73.20'25	Piac-, közvélemény-kutatás
73.30'25	PR-tevékenység
74.11'25	Ipari terméktervezés, divattervezés
74.12'25	Grafikai tervezés, vizuális kommunikáció
74.30'25	Fordítás, tolmácsolás
74.99'25	M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
77.11'25	Személygépjármű kölcsönzése
77.12'25	Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)
77.21'25	Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
77.22'25	Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése
77.33'25	Irodai gép, berendezés, számítógép kölcsönzése
77.39'25	Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
77.40'25	Immateriális javak kölcsönzése, kivéve a szerzői jogdíjban részesülő javakat
79.11'25	Utazásközvetítés
79.12'25	Utazásszervezés
79.90'25	Egyéb foglalás
80.01'25	Nyomozói, személybiztonsági tevékenység
80.09'25	M.n.s. biztonsági tevékenység
81.10'25	Építményüzemeltetés
82.10'25	Adminisztratív, üzletmenetet támogató szolgáltatás
82.20'25	Telefonos ügyfélszolgálat
82.30'25	Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
82.91'25	Követelésbehajtás
82.99'25	M.n.s. egyéb üzletmenetet támogató szolgáltatás
85.32'25	Szakmai középfokú oktatás
85.51'25	Sport-, szabadidős képzés
85.59'25	M.n.s. egyéb oktatás
85.69'25	M.n.s. oktatást kiegészítő tevékenység
95.10'25	Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása

3. SZ. MELLÉKLET A TÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGÁNAK, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁNAK, AUDITBIZOTTSÁGÁNAK TAGJAIRA, VALAMINT AZ ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ADATOK

Az Igazgatóság tagjai:

Daniel Daub Fekete Gábor André Lenz Mladen Mitic Frank Odzuck

Ratatics Péter Rékasi Tibor

Szabó Melinda

A Felügyelőbizottság tagjai:

Bereznai Gyula Prof Dr. Borbély Attila Dorogházi Krisztina Szakonyi András Varga Zsoltné

Az Auditbizottság tagjai:

Prof Dr. Borbély Attila Dorogházi Krisztina Szakonyi András

Az Állandó Könyvvizsgáló:

Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C.; cégjegyzékszám: nyilvántartásba vételi szám: 000083)

Az Állandó Könyvvizsgáló által kijelölt személyében felelős bejegyzett könyvvizsgáló: Bodor Kornél (kamarai tagsági szám: 007346). Akadályoztatása esetén a kijelölt helyettes könyvvizsgáló: Molnár Gábor (kamarai tagsági szám: 007239).

AI Terminal

Magyar Telekom Telecommunications Plc

2015_rns_2025-12-22_2f225351-1df4-4626-bd12-c6ba7febed7c.pdf