AI Terminal
OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Quarterly Report • Dec 15, 2025
2016_rns_2025-12-15_93263d51-75c1-4ecf-b10d-a029f2936949.pdf
Quarterly Report
Open in ViewerOpens in native device viewer
Az OPUS GLOBAL Nyrt.
2025. III. negyedéves konszolidált jelentése
TARTALOMJEGYZÉK
| I. | Vezetői értékelés | 4 |
|---|---|---|
| PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK | 6 | |
| II. | II.1. Konszolidált Mérleg | 7 |
| II.2. Konszolidált Eredménykimutatás | 9 | |
| II.3. Konszolidált Saját tőke változása | 12 | |
| II.4. Konszolidált Cash Flow kimutatása | 14 | |
| ÜZLETI JELENTÉS | 16 | |
| III. | III.1. A Vállalatcsoport aktuális portfóliójának bemutatása | 17 |
| III.2. A beszámolási időszak kiemelt eseményei | 20 | |
| III.3. A Vállalatcsoport IIII. negyedéves gazdálkodásának bemutatása | 23 | |
| III.4. Szegmensenkénti gazdálkodás bemutatása | 31 | |
| • Építőipar szegmens | 31 | |
| • Élelmiszeripar szegmens | 44 | |
| • Turizmus szegmens | 54 | |
| • Energetika szegmens | 68 | |
| • Vagyonkezelés szegmens | 80 | |
| MELLÉKLETEK | 82 | |
| IV. | IV.1. A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése | 83 |
| IV.2. Vállalatirányítási Nyilatkozat | 83 |
Megjegyzés:
A 2025. I-III. negyedéves konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott nemzetközi pénzügyi standardok szerint készült.
Az Igazgatóság a jelentésében az OPUS GLOBAL Nyrt., mint Anyacég megnevezését az alábbiak szerint jeleníti meg a továbbiakban: "Anyacég", "Társaság", "Holding", "OPUS GLOBAL Nyrt.".
Amennyiben a jelentés az OPUS GLOBAL Nyrt. által konszolidált leányvállalatok egységére utal, úgy az alábbi megnevezések használata a jellemző: "OPUS Csoport", "Cégcsoport", "Vállalatcsoport".
A 2025. III. negyedév kiemelt mutatószámai
I. VEZETŐI ÉRTÉKELÉS
A Vállalatcsoport 2025. III. negyedéves gazdálkodásának vezetői értékelése
Az OPUS Vállalatcsoport 2025. szeptember 30-án konszolidált szinten több mint 980 milliárd forintos mérlegfőöszszeggel és közel 379 milliárd forint saját tőkével zárta idő- szakát. A vállalatcsoport adózott eredménye meghaladta a 30 milliárd forintot, ami tovább erősíti a csoport stabil pénzügyi pozícióját és fenntartható működési teljesítményét.
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Főbb pénzügyi adatok | OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.12.31. auditált tényadatok |
2024.12.312025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.12.31 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Mérlegfőösszeg | 980 845 631 | 1 064 679 151 | -83 833 520 | -7,9% |
| Saját tőke | 378 740 345 | 380 971 430 | -2 231 085 | -0,6% |
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Főbb eredményadatok | OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.01.012025.09.30. nem auditált tényadatok |
OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.01.012024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.302025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Összes működési bevétel | 367 685 945 | 448 888 906 | -81 202 961 | -18,1% |
| Működési költségek | 327 532 056 | 417 037 061 | -89 505 005 | -21,5% |
| Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT | 40 153 889 | 31 851 845 | 8 302 044 | 26,1% |
| EBITDA | 75 850 588 | 68 378 645 | 7 471 943 | 10,9% |
| Pénzügyi műveletek eredménye | 110 662 | 3 385 797 | -3 275 135 | -96,7% |
| Adózás előtti eredmény | 40 264 551 | 35 237 642 | 5 026 909 | 14,3% |
| Adózott eredmény | 30 842 290 | 30 449 009 | 393 281 | 1,3% |
| Teljes átfogó jövedelem | 27 944 940 | 31 621 399 | -3 676 459 | -11,6% |
| Foglalkoztatottak létszáma (fő) | 4 325 | 4 462 | -137 | -3,1% |
Az OPUS GLOBAL Nyrt. portfóliójában a vizsgált időszakban nem történt lényeges szerkezeti változás, így a konszolidált pénzügyi adatok megbízhatóan összevethetők az előző év hasonló időszakának számaival.
2025 első három negyedévében a Társaság Mérlegfőösszege 7,9%-kal mérséklődött a 2024. év végi értékhez képest, míg a konszolidált Saját tőke gyakorlatilag stabil maradt, mindössze 0,6%-os csökkenést mutatva. A Mérlegfőösszeg visszaesése döntően az idegen források mérséklődésére vezethető vissza, amely a Vállalatcsoport tőkeszerkezetének további erősödését és a külső finanszírozási kitettség csökkenését eredményezte.
A Cégcsoport 2025 első három negyedévének teljesítménye kedvezően alakult, összhangban a megelőző év eredményszintjével. Az elmúlt időszakban tapasztalható piaci árkonszolidáció – különösen az energia- és alapanyagköltségek alakulása, valamint az infláció mérséklődése – egyaránt mérséklő hatást gyakorolt az Összes működési bevételre és a Működési költségekre. A költségek ennél erőteljesebb csökkenése azonban lehetővé tette, hogy a Csoport 75,9 milliárd forint EBITDA-t érjen el, ami 7,5 milliárd forintos, azaz 10,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az EBITDA-bővüléshez legnagyobb mértékben továbbra is az Energetika szegmens járult hozzá.
A pénzügyi műveletek bevételeinek mérséklődése, valamint a kapcsolódó ráfordítások emelkedése következtében kialakult 110,7 millió forintos Pénzügyi eredmény a Cégcsoport összteljesítményét érdemben nem befolyásolta.
A Csoport az időszak során 40,3 milliárd forint Adózás előtti eredményt ért el, amely jelentős, 14,3%-os növekedést jelent a 2024 első háromnegyedévéhez képest. Az eredménybővülés mértéke a magyar gazdaság egészének teljesítményét is jelentősen meghaladta: míg a hazai GDP 2025 első háromnegyedévében naptárhatással kiigazított adatok szerint csupán 0,6%-kal nőtt, az OPUS Csoport kétszámjegyű eredményjavulást realizált. Eredményünk jól szemlélteti a Vállalatcsoport ellenálló képességét és versenyképességét a kihívásokkal teli makrogazdasági környezetben.
Az adófizetési kötelezettségek teljesítését követően a Csoport Adózott eredménye 30,8 milliárd forint volt, alátámasztva pénzügyi pozíciójának szilárdságát és értékteremtő képességét.
44 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 5 JELENTÉS
II. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
Általános információ a Pénzügyi Kimutatásokhoz kapcsolódóan
Az OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2025. III. negyedéves konszolidált adatai az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és Audit Bizottság által jóváhagyott beszámolón alapuló adatok (IV.1. fejezet), melyet a Társaság az alábbi tartalommal állított össze:
Auditált: Igen / Nem Konszolidált: Igen / Nem
Mérleg: Igen / Nem Eredménykimutatás: Igen / Nem Cash Flow: Igen / Nem Saját tőke változás: Igen / Nem Kiegészítő Melléklet: Igen / Nem Üzleti Jelentés és szegmens elemzés: Igen / Nem
Számviteli Politika változás 2024. évi auditált
Éves jelentéshez képest: Igen / Nem
Számviteli elvek: Magyar / IFRS (EU által elfogadott)
II.1. Konszolidált Mérleg
| Megnevezés (adatok eFt-ban) | 2025.09.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| ESZKÖZÖK | ||
| Éven túli eszközök | ||
| Ingatlanok, gépek, berendezések | 546 828 104 | 540 360 218 |
| Egyéb immateriális javak | 8 612 512 | 10 369 807 |
| Szerződésállomány | 5 287 541 | 9 968 896 |
| Goodwill | 88 636 529 | 88 636 529 |
| Befektetési célú ingatlanok | 621 000 | 621 000 |
| Befektetett pénzügyi eszközök | 4 652 860 | 4 761 607 |
| Éven túli kapcsolt követelések | 11 338 388 | 11 182 212 |
| Halasztott adó követelések | 2 755 906 | 1 648 858 |
| Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből | 20 243 952 | 20 243 952 |
| Egyéb részesedések | 1 198 000 | 1 197 700 |
| Eszköz használati jog | 8 354 273 | 7 542 176 |
| Éven túli eszközök összesen | 698 529 065 | 696 532 955 |
| Forgóeszközök | ||
| Készletek | 19 574 413 | 30 904 892 |
| Tényleges nyereségadó követelés | 3 990 878 | 1 188 567 |
| Vevők | 47 851 641 | 47 957 210 |
| Rövid lejáratú kapcsolt követelések | 13 081 334 | 12 252 020 |
| Egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások | 50 264 070 | 115 596 407 |
| Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek | 147 554 230 | 160 149 100 |
| Értékesítésre tartott eszközök | - | 98 000 |
| Forgóeszközök összesen | 282 316 566 | 368 146 196 |
6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 7 JELENTÉS
Eszközök összesen 980 845 631 1 064 679 151
| FORRÁSOK (adatok eFt-ban) | 2025.09.30 | 2024.12.31 |
|---|---|---|
| Saját tőke | ||
| Jegyzett tőke | 17 459 482 | 17 459 482 |
| Visszavásárolt saját részvény | -52 127 642 | -50 968 625 |
| Tőketartalék | 166 887 066 | 166 887 066 |
| Tartalékok | -252 857 | -274 182 |
| Felhalmozott eredmény | 84 266 680 | 59 427 935 |
| Tárgyévi eredmény | 16 532 115 | 32 371 462 |
| Átértékelési különbség | 218 377 | 1 921 821 |
| Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke összesen | 232 983 221 | 226 824 959 |
| Nem ellenőrzésre jogosító részesedés | 145 757 124 | 154 146 471 |
| Saját tőke összesen | 378 740 345 | 380 971 430 |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek | ||
| Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök | 102 794 562 | 110 790 032 |
| Állami támogatások | 115 683 443 | 116 512 701 |
| Tartozások kötvénykibocsátásból | 111 697 166 | 113 213 777 |
| Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | 2 720 628 | 2 720 627 |
| Hosszú lejáratú céltartalék | 17 777 858 | 19 880 029 |
| Hosszú lejáratú kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek | 1 635 133 | 1 635 134 |
| Hosszú lejáratú lízing kötelezettségek | 6 669 258 | 5 783 255 |
| Halasztott adó kötelezettség | 41 883 601 | 37 354 729 |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen | 400 861 649 | 407 890 284 |
| Rövid lejáratú kötelezettségek | ||
| Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök | 8 497 614 | 10 454 646 |
| Szállítók | 17 264 526 | 42 754 112 |
| Vevőtől kapott előlegek | 16 015 947 | 37 497 043 |
| Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások | 113 685 786 | 118 334 164 |
| Rövid lejáratú kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek | 42 760 842 | 61 459 487 |
| Rövid lejáratú lízing kötelezettségek | 2 081 895 | 2 100 919 |
| Rövid lejáratú céltartalék | 156 527 | 1 128 200 |
| Tényleges nyereségadó kötelezettség | 780 500 | 2 088 866 |
| Rövid lejáratú kötelezettségek összesen | 201 243 637 | 275 817 437 |
| Kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen |
602 105 286 980 845 631 |
683 707 721 1 064 679 151 |
II.2. Konszolidált Eredménykimutatás
| 2025.01.01-2025.09.30 | 2024.01.01-2024.09.30 | |
|---|---|---|
| Árbevétel | 327 803 983 | 421 052 809 |
| Aktivált saját teljesítmények értéke | 21 694 480 | 20 836 181 |
| Egyéb működési bevétel | 18 187 482 | 6 999 916 |
| Összes működési bevétel | 367 685 945 | 448 888 906 |
| Anyagjellegű ráfordítások | 233 931 531 | 335 553 097 |
| Személyi jellegű ráfordítások | 41 565 754 | 37 687 653 |
| Értékcsökkenés | 35 696 699 | 36 526 800 |
| Értékvesztés | 51 798 | 350 261 |
| Goodwill értékvesztés | - | - |
| Egyéb működési költségek és ráfordítások | 16 286 274 | 6 919 250 |
| Összes működési költség | 327 532 056 | 417 037 061 |
| EBITDA | 75 850 588 | 68 378 645 |
| Pénzügyi műveletek és adófizetés előtti eredmény | ||
| (EBIT) | 40 153 889 | 31 851 845 |
| Pénzügyi műveletek bevételei | 16 502 456 | 18 415 300 |
| Badwill | - | - |
| Pénzügyi műveletek ráfordításai | 16 391 794 | 15 029 503 |
| Pénzügyi műveletek eredménye | 110 662 | 3 385 797 |
| Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetésekből |
- | - |
| Adózás előtti eredmény | 40 264 551 | 35 237 642 |
| Jövedelemadó ráfordítások Nettó eredmény folytatódó tevékenységből |
9 422 261 30 842 290 |
4 788 633 30 449 009 |
| Nettó eredmény megszűnő tevékenységből | - | - |
8 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 9
| Megnevezés (adatok eFt-ban) | 2025.01.01-2025.09.30 | 2024.01.01-2024.09.30 |
|---|---|---|
| Árfolyamváltozás hatása | -2 929 418 | 1 277 344 |
| Halasztott adó hatás | 32 068 | -104 954 |
| Egyéb átfogó jövedelem | -2 897 350 | 1 172 390 |
| Teljes átfogó jövedelem | 27 944 940 | 31 621 399 |
| Adózott eredményből | ||
| Anyavállalat tulajdonosaira jutó | 16 532 115 | 19 262 127 |
| Nem ellenőrző részesedésre jutó | 14 310 175 | 11 186 883 |
| Egyéb átfogó jövedelemből | ||
| Anyavállalat tulajdonosaira jutó | -1 682 119 | 718 296 |
| Nem ellenőrző részesedésre jutó | -1 215 231 | 454 093 |
| Teljes átfogó eredményből | ||
| Anyavállalat tulajdonosaira jutó | 14 849 996 | 19 980 423 |
| Nem ellenőrző részesedésre jutó | 13 094 944 | 11 640 976 |
| EPS (alap és higított) | 2025.01.01-2025.09.30 | 2024.01.01-2024.09.30 |
| Súlyozott részvény darabszám | 536 863 364 | 638 966 022 |
| Egy részvényre jutó anyavállalati adózott eredmény folyamatos tevékenységből (Ft) |
30,8 | 30,1 |
II.3. Konszolidált Saját Tőke változás
| Jegyzett tőke | Visszavásárolt saját részvény |
Tőketartalék | Tartalékok | Felhalmozott eredmény |
Tárgyévi ered- mény |
Átértékelési különbség |
tulajdonosaira jutó saját tőke |
Nem ellenőrző részesedés |
Saját tőke összesen |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2024. január 1. | 17 541 151 | -5 279 843 | 166 887 066 | -119 811 | 13 223 241 | 25 856 276 | 184 445 | 218 292 525 | 137 486 186 | 355 778 711 | |
| Eredmény átvezet | ése | - | - | - | - | 25 856 276 | -25 856 276 | - | - | - | - |
| Tárgyévi eredmén | У | - | - | - | -65 619 | - | 19 262 126 | 783 916 | 19 980 423 | 11 640 976 | 31 621 399 |
| Tőkecsökkentés | -81 669 | 81 669 | - | - | -1 172 741 | - | - | -1 172 741 | - | -1 172 741 | |
| Tranzakciók nem e | ellenőrző részesedésekkel kontroll megtartása mellett | - | - | - | - | 16 704 623 | - | - | 16 704 623 | 19 505 434 | 36 210 057 |
| Osztalék | - | - | - | - | -6 733 439 | - | - | -6 733 439 | -19 084 292 | -25 817 731 | |
| Visszavásárolt rés | szvények növekedése/csökkenése | - | -38 973 846 | - | - | 99 810 | - | - | -38 874 036 | - | -38 874 036 |
| 2024. szeptember | r 30. | 17 459 482 | -44 172 020 | 166 887 066 | -185 430 | 47 977 770 | 19 262 126 | 968 361 | 208 197 355 | 149 548 304 | 357 745 659 |
| Részesedésre elsz | zámolt előző évi korrekció (II.3.7.Megjegyzés) | - | - | - | - | 10 462 587 | - | - | 10 462 587 | - | 10 462 587 |
| Eredmény átvezet | ése | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
| Tárgyévi eredmén | У | - | - | - | -88 752 | - | 13 109 336 | 953 460 | 13 974 044 | 5 279 583 | 19 253 627 |
| Leányvállalatok ki | kerülése | - | - | - | - | - | - | - | - | 441 | 441 |
| Tranzakciók NCI-v | al kontroll megtartása mellett | - | - | - | - | - | - | - | - | -683 083 | -683 083 |
| Osztalék | - | - | - | - | - | - | - | - | 1 226 | 1 226 | |
| Visszavásárolt rés | zvények növekedése/csökkenése | - | -6 796 605 | - | - | 987 578 | - | - | -5 809 027 | - | -5 809 027 |
| 2024. december 3 | 31. | 17 459 482 | - 50 968 625 | 166 887 066 | - 274 182 | 59 427 935 | 32 371 462 | 1 921 821 | 226 824 959 | 154 146 471 | 380 971 430 |
| Eredmény átvezet | ése | - | - | - | - | 32 371 462 | -32 371 462 | - | - | - | - |
| Tárgyévi eredmén | У | - | - | - | 21 325 | - | 16 532 115 | -1 703 444 | 14 849 996 | 13 094 944 | 27 944 940 |
| Leányvállalatok ki | kerülése | - | - | - | - | - | - | - | - | -16 638 | -16 638 |
| Tranzakciók NCI-v | al kontroll megtartása mellett | - | - | - | - | 224 142 | - | - | 224 142 | -224 142 | - |
| Osztalék | - | - | - | - | -8 048 304 | - | - | -8 048 304 | -21 243 511 | -29 291 815 | |
| Visszavásárolt rés | szvények növekedése/csökkenése | - | -1 159 017 | - | - | 291 445 | - | - | -867 572 | - | -867 572 |
| 2025. szeptembei | r 30. | 17 459 482 | -52 127 642 | 166 887 066 | -252 857 | 84 266 680 | 16 532 115 | 218 377 | 232 983 221 | 145 757 124 | 378 740 345 |
NCI = Nem ellenőrző részesedés
II.4. Konszolidált Cash Flow kimutatása
| Konszolidált Cash Flow kimutatás | 2025.09.30. | 2024.09.30. |
|---|---|---|
| Adatok eFt-ban | ||
| Működési tevékenységből származó cash flow | ||
| Adózás előtti eredmény | 40 264 551 | 35 237 642 |
| Eredményben elszámolt pénzmozgással nem járó tételek: | ||
| Értékcsökkenés és amortizáció | 35 696 699 | 36 526 800 |
| Elszámolt értékvesztés és visszaírása | 51 798 | 350 261 |
| Céltartalékok változása | -3 073 844 | 75 184 |
| Tárgyi és befektetett eszköz értékesítésén realizált veszteség/ (eredmény) |
-42 496 | 52 739 |
| Üzleti kombinációk változásából eredő eredmény | -16 638 | 181 148 |
| Kamat swap valós érték hatása | 780 198 | 862 967 |
| Árfolyamváltozás hatása | -499 674 | -642 915 |
| Kamat ráfordítás | 8 435 093 | 9 695 108 |
| Kamat bevétel | -5 749 606 | -9 166 710 |
| Kapott osztalék | -3 778 505 | -1 648 334 |
| Működő tőke változásai: | ||
| Vevő és egyéb követelések változása | 64 535 231 | 8 402 776 |
| Forgóeszközök (egyéb) változása | 11 428 541 | 4 122 518 |
| Szállítók és egyéb kötelezettségek változása | -77 175 677 | -47 510 223 |
| Nyereség adó | -10 071 745 | -9 334 043 |
| Működési tevékenységből származó nettó cash flow | 60 783 926 | 27 204 918 |
| Befektetési tevékenységből származó cash flow | ||
| Kapott osztalék | 3 778 505 | 1 648 334 |
| Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése | -44 204 328 | -55 619 798 |
| Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése | 111 631 | 1 347 130 |
| Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök csökkenése | -156 176 | -132 225 |
| Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök növekedése | 108 747 | 1 625 026 |
| Értékpapírok &részesedések növekedése | -292 | -1 036 045 |
| Leányvállalat értékesítése után kapott nettó pénzeszköz | 741 203 | |
| Állami támogatások | - | 5 803 986 |
| Kapott kamatok | 5 006 436 | 9 100 363 |
| Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow | -35 355 477 | -36 522 026 |
| -429 275 -12 594 870 160 149 100 |
772 665 -61 565 219 247 679 196 |
|---|---|
| -53 020 776 | |
| -1 500 000 | -1 500 000 |
| -7 512 938 | -9 684 699 |
| -20 231 965 | -25 817 731 |
| -1 842 239 | -1 649 360 |
| -17 054 673 | -10 197 477 |
| 11 415 342 | 249 979 |
| 1 464 863 | |
| -2 332 434 | -4 421 488 |
| -37 594 044 |
1 4 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 1 5
III. ÜZLETI JELENTÉS
III.1. A Vállalatcsoport aktuális portfóliójának bemutatása
Az OPUS GLOBAL Nyrt. tudatos, következetesen megvalósított stratégia mentén alakította ki portfolióját, mely portfolió kiemelt jelentőségű csoportjába a hosszú távú befektetések tartoznak. Ezek a vállalatok meghatározó piaci szereplők egy-egy stratégiai iparágban (turizmus, energetika, élelmiszeripar, ipar). A portfolió másik, kisebb jelentőségű részeként pedig a likvid befektetéseket kezeli a Vagyonkezelés területe.
Ennek eredményeképpen 2025. évben üzleti szempontból a Társaság tevékenységi köre 5 szegmensre bontható az alábbiak szerint:
- Építőipar
- Élelmiszeripar
- Energetika
- Turizmus
-
Vagyonkezelés
-
év végén az Ipari termelés szegmensből kikerült a Wamsler SE csoport, így ennek neve Építőipar szegmenssé változott. Hasonlóan, az Élelmiszeripar és Mezőgazdaság szegmensből kikerült a Csabatáj Zrt., ezért a szegmens neve Élelmiszeripar szegmenssé változott. A nevek változása tükrözi a szegmensekben lezajlott portfolió tisztítást.
A szegmens jelentések értékei az adott szegmenshez közvetlenül hozzárendelhető tételeket tartalmazzák, ezen besorolás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára.
A konszolidáció célja a Vállalatcsoport egészére vonatkozó adatok együttes bemutatása, mivel hatásuk a Csoport szempontjából eltérhet az egyedi beszámolók által közölt adatoktól.
A Csoport konszolidációs körébe az anyavállalattal együtt 2025. szeptember 30-án 23 társaság tartozik. Ebből 20 vállalat leányvállalatként került bevonásra, 1 vállalat társult vállalkozásként és 1 cég pedig közös vezetésű vállalatként. Az Anyavállalat 10 leányvállalatot közvetlen részesedésen keresztül, 10 leányvállalatot pedig közvetett részesedésen keresztül von be a konszolidálásba. A Csoport szerkezeti felépítését és az anyavállalat tulajdonosi %-át az alábbi ábra és táblázat mutatja be összefoglalóan:
1 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 1 7
A konszolidációs körbe bevont társaságok felsorolása 2025.09.30. napjára vonatkozóan:
| Név | Kapcsolt- sági szint |
Fő üzleti tevékenység | Bejegyzés országa |
Közvetett / Közvetetlen részesedés |
A Kibocsátó részesedése 2025.06.30. |
A Kibocsátó részesedése 2024.12.31. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Építői | par | |||||
| Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. |
L | Egyéb m.n.s. építés | Magyarország | Közvetlen | 51,00% | 51,00% |
| Mészáros Hrvatska d.o.o (1) | L | Mérnöki tevékenység és műszaki tanácsadás |
Horvátország | Közvetett | - | 51,00% |
| R-KORD Építőipari Kft. | L | Egyéb villamos berendezés gyártása |
Magyarország | Közvetlen | 51,00% | 51,00% |
| RM International Zrt. | L | Vasút építése | Magyarország | Közvetett | 51,00% | 51,00% |
| Élelmisz | eripar | |||||
| KALL Ingredients Kereskedelmi Kft. |
L | Keményítő, keményítő- termék gyártása |
Magyarország | Közvetlen | 74,33% | 74,33% |
| KALL Ingredients Trading Kereskedelmi Kft. (2) |
L | Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme |
Magyarország | Közvetett | - | 74,33% |
| TTKP Energiaszolgáltató Kft. (2) |
L | Gőzellátás, légkondicionálás |
Magyarország | Közvetett | - | 74,33% |
| VIRESOL Kft. (4) | L | Keményítő, keményítő- termék gyártása |
Magyarország | Közvetlen | 53,17% | 53,17% |
| Energe | etika | |||||
| MS Energy Holding AG | L | Vagyonkezelés (holding) |
Svájc | Közvetlen | 50,00% | 50,00% |
| MS Energy Holding Zrt. | L | Vagyonkezelés (holding) |
Magyarország | Közvetett | 50,00% | 50,00% |
| OPUS TIGÁZ Zrt. (3) | L | Gázelosztás | Magyarország | Közvetett | 49,66% | 49,66% |
| TURULGÁZ Zrt. | L | Bérbeadás | Magyarország | Közvetett | 49,66% | 49,66% |
| Gerecsegáz Zrt. (6) | L | Bérbeadás | Magyarország | Közvetett | 49,66% | 49,66% |
| OPUS TITÁSZ Zrt. (3) | L | Villamosenergia- elosztás |
Magyarország | Közvetlen | 50,00% | 50,00% |
| OPUS E-LINE Kft. (4) | L | Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése |
Magyarország | Közvetett | 7,48% | 7,48% |
| OPTESZ OPUS Zrt. (5) | К | Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás |
Magyarország | Közvetett | 49,99% | 49,99% |
| Vagyonk | ezelés | |||||
| OPUS GLOBAL Nyrt. | Α | Vagyonkezelés | Magyarország | Anyav. | Anyav. | Anyav. |
| Addition OPUS Zrt. | Т | Vagyonkezelés | Magyarország | Közvetlen | 24,88% | 24,88% |
| OPUS Management Kft. | L | Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás |
Magyarország | Közvetlen | 100,00% | 100,00% |
| OPUS-SAT Tanácsadó Zrt. | L | Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás |
Magyarország | Közvetlen | 99,97 % | 99,71% |
1 8
| Turizmus | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hunguest Szálláshelyszolgáltató Zrt. |
L | Szállodai szolgáltatás | Magyarország | Közvetlen | 99,99% | 99,99% | |
| Relax Gastro & Hotel GmbH | L | Szállodai szolgáltatás | Ausztria | Közvetett | 99,99% | 99,99% | |
| Hunguest Hotels Montenegro d.o.o |
L | Szállodai szolgáltatás | Montenegro | Közvetett | 99,99% | 99,99% | |
| Heiligenblut Hotel GmbH | L | Szállodai szolgáltatás | Ausztria | Közvetett | 99,99% | 99,99% | |
| Balatontourist Idegenforgal- mi és Kereskedelmi Kft |
L | Kempingszolgáltatás | Magyarország | Közvetett | 99,99% | 99,99% | |
| BALATONTOURIST CAMPING Szolgáltató Kft. |
L | Kempingszolgáltatás | Magyarország | Közvetett | 99,99% | 99,99% |
Megjegyzések:
L: Leányvállalatként bevont- azaz az eszközök, források és az eredményszámlák teljes körűen bevonásra kerülnek akvizíciós módszerrel, de az Anyavállalatra jutó eredmény külön soron (is) kimutatásra kerül; T: Társult vállalkozásként és K: Közös vezetésű vállalatként bevont - azaz a vállalatok eredményének csak az Anyavállalatra jutó része kerül kimutatásra equity módszer alapján; A: Anyacég;
- (1) A Mészáros Hrvatska d.o.o végelszámolásra és cégbíróság által törlésre került 2025-ben.
- (2) A TTKP Energiaszolgáltató Kft. és KALL Ingredients Trading Kereskedelmi Kft. végelszámolásra és cégbíróság által törlésre került 2025-ben.
- (3) Az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. tulajdonosainak megállapodása szerint az OPUS GLOBAL Nyrt. olyan többlet irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik ezen két társaságban, mely alapján konszolidálásba bevont leányvállalatnak minősülnek az IFRS irányelvek és a Számvitelről szóló 2000. évi. C törvény szerint.
- (4) Az OPUS TITÁSZ Zrt. 10%-os tulajdonosa az OPUS E-LINE Kft.-nek, és többségi (50% feletti) szavazati jogot gyakorol, mely alapján leányvállalatként került bevonásra.
- (5) Az OPTESZ OPUS Zrt. másik fő tulajdonosa a Status Energy Magántőkealap szintén 49,99%-ban tulajdonos a cégben, mely paritás megegyezik a szavazati arányokkal, így a Csoport közös vállalatként vonja be
- (6) A Gerecse Zrt. 2025. szeptember 30. napjával beolvadt a Turulgáz Zrt-be
A Megjegyzésekhez lásd még a "III.2. A beszámolási időszak kiemelt eseményei" Fejezetet.
III.2. A beszámolási időszak kiemelt eseményei
Közzétételi információk és Tőzsdei kapcsolattartás
A Társaság a Cégcsoportot és a Holdingot érintő eseményekről, intézkedésekről folyamatosan tájékoztatja a részvényeseket és az érdeklődőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján (a kibocsátók listája, OPUS GLOBAL Nyrt. Közzétételek cím alatt), a www.kozzetetelek.hu oldalon és a Társaság honlapján: www.opusglobal.hu.
A Társaság Befektetői kapcsolattartójaként, dr. Németh Krisztián látja el a befektetési kapcsolattartásra vonatkozó feladatokat, valamint a tőkepiaci kommunikációt.
Elérhetőség: + 36 1 433 0701, [email protected]
Portfolió és üzleti kombináció változás
Az OPUS GLOBAL Nyrt. részvény adásvételi szerződéseket kötött a közvetlen tulajdonában álló OPUS-SAT Tanácsadó Zrt. által kibocsátott részvények megszerzésére. A megállapodás végrehajtásának eredményeként a Társaság részesedése az OPUS-SAT Tanácsadó Zrt.-ben 2025. március 31-ig 99,7109 %-ról, 99,8025%-ra, 2025. április 10-én pedig 99,9669 %-ra növekedett.
https://www.bet.hu/newkibdata/129208421/OP_ OPUS%20SAT_HU_20250305.pdf https://bet.hu/newkibdata/129219312/OP_OPUS%20 SAT_HU_20250327.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129234591/OP_ OPUS%20SAT_HU_20250410.pdf
Az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetlen tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 100%-os tulajdonában lévő társasága, a Mészáros Hrvatska d.o.o. törlésre került a horvátországi cégjegyzékből, aminek eredményeként a Társaság ezen közvetett részesedése megszűnt.
https://www.bet.hu/newkibdata/129239963/ OPUS_M%C3%A9sz%C3%A1ros%20Hrvatska%20 doo_20250423_HU.pdf
Az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetlen tulajdonában lévő KALL Ingredients Kereskedelmi Kft. korábban elrendelte a 100% os tulajdonában lévő TTKP Energiaszolgáltató Kft. végelszámolását. A Szolnoki Törvényszék Cégbírósága a végelszámolást követően törölte a TTKP Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékből, aminek eredményeként a Társaság ezen közvetett részesedése megszűnt.
https://www.bet.hu/newkibdata/129255732/OPUS_ KALL%20Ingredients%20Trading_v%C3%A9gelsz%C3%A-1mol%C3%A1s_20250513_HU.pdf
Társasági Jogi változások és események
Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. március 17-től dr. Németh Krisztiánt az OPUS GLOBAL Nyrt. Társaságirányításért felelős vezérigazgatóhelyettesévé nevezte ki.
https://www.bet.hu/newkibda-
ta/129213335/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s%20 vezet%C5%91%20%C3%A1ll%C3%A1s%C3%BA%20 szem%C3%A9lyek_NK_20250317_HU.pdf
A Társaság 2025. április 30-án tartott éves rendes Közgyűlése az alábbi döntéseket hozta:
- A Közgyűlés a könyvvizsgálói jelentés ismeréteben elfogadta a Társaság és a Vállalatcsoport 2024. évi, IFRS alapján elkészített egyedi és konszolidált éves beszámolóját és üzleti jelentését, annak valamennyi mellékletével, a Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság vonatkozó írásbeli jelentésére is figyelemmel.
- A Közgyűlés egyben döntött arról is, hogy a Társaság 2024. évi, 23.308.027 eFt adózott eredményéből 8.048.303.925 Ft osztalék kerüljön kifizetésre és az így fennmaradó öszszeg az eredménytartalékba kerüljön. Az osztalékfizetés kezdő időpontja: 2025. június 17.
- A Közgyűlés szintúgy elfogadta a Társaságnak a
- társaságirányítási gyakorlatát bemutató Felelős Társaságirányítási Jelentését,
- a 2024. évi önálló Fenntarthatósági Jelentését és a
- Javadalmazási Jelentését.
- A Közgyűlés megválasztotta a Társaság állandó könyvvizsgálójának a Quercus Audit Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-t (könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 002651; bejegyzett könyvvizsgáló Tölgyes András József - könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 005572) a 2025. év 12. hónap 31. nappal végződő üzleti évet lezáró Közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2026. év 04. hónap 30. napjáig tartó határozott időtartamra. A megbízás kiterjed a Társaság IFRS számviteli standardok szerint elkészített egyedi éves és konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgálata mellett a fenntarthatósági jelentéseire vonatkozó bizonyosság nyújtására is a 2025. évi üzleti évre vonatkozóan.
• A Közgyűlés felhatalmazta az Igazgatóságot a Társaság által kibocsátott, legfeljebb a Társaság mindenkori alaptőkéje huszonöt százalékának (25%) megfelelő törzsrészvényeknek, mint saját részvényeknek a Társaság általi megszerzésére. A saját részvények megszerzésére viszszterhesen vagy ellenérték nélkül, tőzsdei forgalomban, nyilvános ajánlat útján, vagy tőzsdén kívüli forgalomban is sor kerülhet, ideértve a saját részvény megszerzésére jogosító pénzügyi eszköz által biztosított jog (pl. vételi jog, átcserélési jog stb.) gyakorlása útján történő megszerzést is. Visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összege a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. által nyilvántartott, a megállapodás megkötésének napját megelőző napra vonatkozó záróárfolyam szerinti összegnek a húsz (20) százalékkal növelt összege lehet.
https://www.bet.hu/newkibdata/129247227/OG_KGY_hatarozatok_kozzetetel_HU_20250430.pdf
A Közgyűlésnek a Társaság Alapszabályát érintő változásait a Cégbíróság a Cg.01-10-042533/528. számú végzésével rendelte el.
https://www.bet.hu/site/newkib/hu/2025.05./OPUS_GLO-BAL_Nyrt._-_Alapszabaly_129257965
Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2024. október 18-án bejelentett részvényvisszavásárlási program keretében 2025. január 1. és 31-e között összesen 1.501.570 db saját részvényt vásárolt az MBH Befektetési Bank Zrt. közreműködésével, összesen 793.763.560 Ft értékben.
A Társaság OTC ügylet keretében 2.675.986 darab OPUS törzsrészvényt ruházott át 2025. június 19-én az OPUS Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet (MRP Szervezet) részére 1.464.865.778 Forint érték ellenében. https://www.bet.hu/newkibdata/129277205/OPUS_MR-P_r%C3%A9szv%C3%A9ny%C3%BCgylet_20250619_ HU.pdf
2025-ben az OPUS GLOBAL Nyrt. további részvényviszszavásárlási programról döntött, melynek keretében a Társaság összességében legfeljebb 8.000.000.000 Ft ellenértékért vásárol saját részvényt azzal a kitétellel, hogy a megvásárlásra kerülő saját részvények össznévértéke nem haladhatja meg az OPUS GLOBAL Nyrt. mindenkori alaptőkéjének 25%-át.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. június 18-i tőzsdei kereskedési naptól kezdődően visszavonásig, de legkésőbb 2026. április 30. napjáig a Budapesti Értéktőzsdén napi kereskedés, illetve FIX ügyletek keretében aktuális piaci áron vásárol azzal, hogy a részvényenkénti ellenérték nem haladhatja meg a 2024. évi konszolidált beszámoló alapján számított saját részvények figyelembevétele nélküli egy részvényre jutó saját tőke értékét, azaz a 710 forintot.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. a program keretében történő részvény vásárlások lebonyolítására befektetési szolgáltatót vesz igénybe. A Társaság Közgyűlése 2025. április 30. napján felhatalmazást adott az Igazgatóság részére a saját részvények Társaság általi megszerzésére.
A Közgyűlés felhatalmazása után a meghirdetett program keretében a Társaság 2025. június 18. és szeptember 30-a között 2.612.523 db saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén, összesen 1.536.331 Ft értékben (588 Ft/db átlagáron).
Az OPUS GLOBAL Nyrt. többségi tulajdonában lévő Opus Management Kft. 2025 július 8-án tőzsdén kívüli ügylet keretében a Társaságra átruházott 469.719 darab OPUS GLOBAL Nyrt. törzsrészvény tulajdonjogát. A tranzakciókat követően az Opus Management által közvetlen módon birtokolt saját részvények száma 15.369.719 darabról 14.900.000 darabra csökkent.
https://www.bet.hu/newkibdata/129288580/OP_ saj%C3%A1t%20r%C3%A9szv%C3%A9ny%20%C3%A1llom%C3%A1ny%20v%C3%A1ltoz%C3%A1s_20250708_ HU.pdf
A 2025. évi saját részvény tranzakciókat követően a Társaság közvetlen saját részvény állománya 2025. szeptember 30-án 43.254.405 db, míg csoport szinten összesen 161.667.226 db, mely a kibocsátott részvények 23,15%-át reprezentálja.
https://www.bet.hu/newkibdata/129284115/ OPUS_r%C3%A9szv%C3%A9ny%20v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1s_20250701_HU.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129232390/ OPUS_r%C3%A9szv%C3%A9ny%20visszav%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1si%20program_k%C3%B-6zlem%C3%A9ny_20250408_HU.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129327930/OPUS_szavazati%20jog_20250930_HU.pdf
A KONZUM PE Magántőkealap tőzsdén kívüli ügylet keretében 42.642.994 darab OPUS törzsrészvényt adott el 205.05.06-án, ezáltal az Alap Társaságban fennálló szavazati jogának aránya 9,17%-ról 3,07%-ra csökkent, átlépve ezzel a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (3) bekezdése szerinti 5%-os határértéket.
2 0 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 2 1
A DANUBE Magántőkealap tőzsdén kívüli ügylet keretében 42.642.994 darab OPUS törzsrészvényt vásárolt, ezáltal az Alap Társaságban fennálló szavazati jogának aránya 0%-ról 6,11%-ra növekedett, átlépve ezzel a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 61. § (3) bekezdése szerinti 5%-os határértéket. https://www.bet.hu/newkibdata/129271854/OPUS_Konzum%20PE_savatlepes_HU_20250606.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129271996/OPUS_DA-NUBE%20Mag%C3%A1nt%C5%91kealap_savatlepes_ HU_20250606.pdf
Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. április 30-án megtartott Éves Rendes Közgyűlése a 2024-es üzleti év tekintetében 8.048.303.625 Ft osztalék kifizetéséről határozott. Mivel a Társaság osztalékfizetés előtt - konszolidált csoportszinten - 161.825.673 db "A" sorozatú saját részvénnyel rendelkezett és a saját részvényre eső osztalékot nem vette figyelembe, ezért a Társaság 15 Ft osztalékot fizetett részvényenként.
Osztalékra azok a természetes- és jogi személyek voltak jogosultak, akik a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján, 2025. június 5-én OPUS részvények tulajdonosai és számlavezetőik kérték részvénykönyvi bejegyzésüket. A Társaság megbízottjaként az osztalékfizetési feladatok ellátása tekintetében a KELER Zrt. járt el.
https://www.bet.hu/newkibdata/129268489/OG_Egy%20 r%C3%A9szv%C3%A9nyre%20jut%C3%B3%20osztal%C3%A9k_20250602_HUN.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129262663/OG_osztal%C3%A9kfizet%C3%A9s_rendje_20250526_HU.pdf
Befektetői elemzések
A Scope Ratings GmbH független hitelminősítő elvégezte a Társaság által konszolidációba bevont leányvállalata, az OPUS TIGÁZ Zrt. által kibocsátott Tigáz 2031/A elnevezésű kötvények hitelminősítésének felülvizsgálatát. A Scope Ratings GmbH, mint a Társaság hitelminősítője a BBB-/Positive kibocsátói besorolást megváltoztatta BBB/Stable besorolásra, illetve a kibocsátott kötvényeket BBB- besorolásról megváltoztatta BBB besorolásra.
https://www.bet.hu/newkibdata/129217383/OP_ TIG%C3%81Z%20min%C5%91s%C3%ADt%C3%A9se_ HU_20250325.pdf
A hitelminősítő angol nyelvű jelentése az alábbi linken érhető el:
https://scoperatings.com/ratings-and-research/rating/ EN/178537
https://www.scoperatings.com/ratings-and-research/issuer/611468/documents
A Társaság a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, a vállalati finanszírozást elősegítő Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) való részvétele okán szükséges független hitelminősítési eljárás felülvizsgálatán vett részt júliusban. Az elemzést az elismert független nemzetközi hitelminősítő, a Scope Ratings GmbH végezte. A felülvizsgálati eljárás eredményeképpen a már kiadott minősítés alapján a Társaság megtartotta a kibocsátott kötvényekre az MNB által elvárt befektetési szintnél négy fokozattal magasabb BBB- besorolást, a Társaságra vonatkozóan pedig a BB Stabil kibocsátói minősítését.
https://www.bet.hu/newkibdata/129297938/OPUS_SCOPE_ HU_20250730.pdf
Az eredeti angol nyelvű minősítés az alábbi honlapon érhető el:
https://www.scopegroup.com/ScopeGroupApi/api/analysis?id=38674220-a8a7-4582-9dd4-a79b83c91511
Beszámolási időszakot követő utólagos események
- november 05-én az OPUS GLOBAL Nyrt. 2025. december 15-i határidővel kötelező érvényű vételi ajánlatot nyújtott be MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. részére a KALL Ingredients Kft.-ben ("KALL") fennálló, a KALL jegyzett tőkéjének 15,22%-át megtestesítő üzletrészének megvásárlására. Az ajánlat elfogadása és a tranzakció megvalósulása esetén a Társaság közvetlen részesedése a KALL-ban 74,33% ról 89,55%-ra növekszik.
https://www.bet.hu/newkibdata/129345243/OP_KALL_ HU_20251105.pdf
- szeptember 30. és 2025. november 14. között a Társaság további 1 765 002 db saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén. A tranzakciókat követően a Társaság közvetlen saját részvény állománya 45 019 407 db, csoport szinten öszszesen 163 432 228 db (23,40%). A III. negyedéves pénzügyi jelentések közzétételéig saját részvény visszavásárlásra nem kerül sor.
https://www.bet.hu/newkibdata/129350473/ OPUS_r%C3%A9szv%C3%A9ny%20v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1s_20251117_HU.pdf
A Társaság konszolidációjába bevont közvetlen többségi tulajdonában lévő OPUS-SAT Zrt. közgyűlése 2025. november 21 én elrendelte az OPUS-SAT Zrt. végelszámolását. Az OPUS-SAT Tanácsadó Zrt. végelszámolásának kezdő időpontjaként 2025. december 31. napja került kijelölésre. Az OPUS-SAT Tanácsadó Zrt. végelszámolására a cégcsoport gazdasági tevékenységének racionalizálása érdekében kerül sor.
https://www.bet.hu/newkibdata/129353685/OPUS_SAT_ v%C3%A9gelsz%C3%A1mol%C3%A1s_20251121_HU.pdf
III.3. A Vállalatcsoport I-III. negyedéves gazdálkodásának bemutatása
A III.3 és III.4. pontokban foglalt Üzleti Jelentés a 2025. év I-III. negyedévének pénzügyi adatait hasonlítja össze az eredménykimutatásnál a bázisadatnak tekintendő 2024. év I-III. negyedévének adataival, míg mérlegoldalon a 2024. december 31-i IFRS auditált konszolidált pénzügyi kimutatással.
A Vállalatcsoport gazdálkodásának jelen III.3. pontban foglalt bemutatásában a pénzügyi adatokat a konszolidációs kiszűrésekkel együtt állapította meg a Csoport, így azok megegyeznek a Csoport konszolidált mérleg és eredmény adataival.
A vizsgált időszak és a bázisidőszak összehasonlíthatósága szempontjából fontos megjegyezni, hogy lényeges méretű akvizíció nem történt, azonban 2024. év végén az Építőipar szegmensből kikerült a Wamsler SE csoport (2024.09.30. án mérlegfőösszeg: 15.393.377 ezer Ft, EBIT -300.162 ezer Ft), valamint az Élelmiszeripar szegmensből kikerült a Csabatáj Zrt. (2024.09.30.-án mérlegfőösszeg: 3.407.485 ezer Ft, EBIT -181.820 ezer Ft).
Konszolidált eredménykimutatás kiemelt pénzügyi adatainak bemutatása
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Főbb eredményadatok | OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.01.012025.09.30. nem auditált tényadatok |
OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.01.012024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.302025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Összes működési bevétel | 367 685 945 | 448 888 906 | -81 202 961 | -18,1% |
| Működési költségek | 327 532 056 | 417 037 061 | -89 505 005 | -21,5% |
| Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT | 40 153 889 | 31 851 845 | 8 302 044 | 26,1% |
| EBITDA | 75 850 588 | 68 378 645 | 7 471 943 | 10,9% |
| Pénzügyi műveletek eredménye | 110 662 | 3 385 797 | -3 275 135 | -96,7% |
| Adózás előtti eredmény | 40 264 551 | 35 237 642 | 5 026 909 | 14,3% |
| Adózott eredmény | 30 842 290 | 30 449 009 | 393 281 | 1,3% |
| Teljes átfogó jövedelem | 27 944 940 | 31 621 399 | -3 676 459 | -11,6% |
| Foglalkoztatottak létszáma (fő) | 4 325 | 4 462 | -137 | -3,1% |
(A kimutatásban szereplő tényadatok a 2025.01.01.-2025.09.30. és a 2024.01.01.-2024.09.30. időszakra vonatkozó IFRS számviteli standardok szerint készültek, a csoporton belüli teljes konszolidációs kiszűrést figyelembe véve.)
-
I-III. negyedévben a Vállalatcsoport konszolidált szinten 75.850.588 ezer Ft EBITDA-t ért el, Üzemi eredmény szinten pedig 40.153.889 ezer Ft eredményt realizált. A Cégcsoport 2024. I-III. negyedéves Adózott eredménye 30.842.290 ezer Ft lett.
-
I-III. negyedévben a Vállalatcsoport konszolidált szinten 18,1%-kal alacsonyabb Működési bevételt realizált, amely 81.202.961 ezer Ft-tal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt. A Működési bevételeken belül a Nettó árbevétel 327.803.983 ezer Ft, az Aktivált saját teljesítmények értéke 21.694.480 ezer Ft, az Egyéb működési bevételek 18.187.482 ezer Ft értékben jelentkeztek.
Az egyes portfoliók eltérő volumene jól látható a konszolidált pénzügyi mutatókban, így az Összes működési bevételből 2025. I-III. negyedévben az Energetika szegmens birtokolja a legnagyobb részarányt 41%-ot (152,3 milliárd Ft), az Építőipar szegmens 22%-os részesedéssel 82,5 milliárd Ft), az Élelmiszeripar szegmens 25%-kal (90,8 milliárd Ft), a Turizmus pedig 12%-kal (42,1 milliárd Ft) járult a bevételekhez. A Vagyonkezelés szegmens az összes működési bevételekből továbbra is 0% körüli kértéket tudhat magáénak.
- első kilenc hónapjában a Cégcsoport összes Működési költsége a bevételekkel összhangban szintén csökkent, konszolidált szinten 89.505.005 ezer Ft értékben (-21,5%) a tavalyi bázisidőszakhoz képest.
2 2 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 2 3
A működési költségek összetétele az alábbiak szerint alakult a két negyedév viszonylatában:
| adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve | ||||
|---|---|---|---|---|
| Működési költségek | OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.01.012025.09.30. nem auditált tényadatok |
OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.01.012024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.302025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
| Összes működési költség | 327 532 056 | 417 037 061 | -89 505 005 | -21,5% |
| Anyagjellegű ráfordítások | 233 931 531 | 335 553 097 | -101 621 566 | -30,3% |
| Személyi jellegű ráfordítások |
41 565 754 | 37 687 653 | 3 878 101 | 10,3% |
| Értékcsökkenés | 35 696 699 | 36 526 800 | -830 101 | -2,3% |
| Értékvesztés | 51 798 | 350 261 | -298 463 | -85,2% |
| Goodwill értékvesztés | - | - | - | |
| Egyéb működési költségek és ráfordítások |
16 286 274 | 6 919 250 | 9 367 024 | 135,4% |
A működési költségek százalékos összetétele a tárgy és bázis negyedév viszonylatában alapvetően nem változott meg:
A szegmens szerinti megbontásban a Működési költségek szinte a működési bevételek megoszlásával összhangban alakultak 2025-ben, az Energetika szegmensnél jelentkezik a legnagyobb részarány 39%-ban, az Építőipar szegmens 21%-os, az Élelmiszeripar szegmens 28%-os, míg a Turizmus szegmens 11%-os költség arányt generált. A Vagyonkezelés szegmens részesedése a Működési költségekből 1% -os értéken maradt.
A főbb működési költségnemek szegmensek szerinti megoszlása eltérő arányokat mutat az alábbi grafikon szerint:
Működési költségek szegmensenkénti megoszlása 2025.09.30.
2 4 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 2 5
Működési költségek szegmensenkénti megoszlása 2024.09.30.
A Működési költségeken belül a legnagyobb tétel az Anyagjellegű ráfordítások, melynek mértéke 30%-kal csökkent 2024.09.30-hoz képest. A beszámolási időszakban konszolidált szinten e tétel 233.931.531 ezer Ft értéket mutat, mely magában foglalja az Eladott áruk beszerzési értékét is. Az Anyagjellegű ráfordítások legnagyobb részét, 36% át a vizsgált időszakban az Energetika szegmens adja. Az Építőipar szegmensnél keletkezik további 25%, az Élelmiszeripar szegmensnél 30%, míg a Turizmus szegmens 8%-kal részesedik konszolidált szinten. A Vagyonkezelés szegmens részesedése itt is elhanyagolható, 1% -os értéket képvisel. Az Anyagjellegű ráfordítások alakulásának legfőbb mozgatórugója az alapanyagárak és az energiaárak változása.
A költségstruktúrában 2025. I-III. negyedévben a Személyi jellegű ráfordítások értéke 10%-kal növekedett a bázisidőszakhoz képest, melynek értéke 41.565.754 ezer Ft, ebből 45% az Energetika szegmensnél, 30% a Turizmus, 7% az Építőipar szegmensnél, 17% az Élelmiszeripar szegmensnél jelentkezett, míg a Vagyonkezelés szegmens részesedése ezen a költségtételen is csupán 1%. A személyi jellegű ráfordítások emelkedésének oka az infláció által generált bérszínvonal változása volt, emellett a foglalkoztatottak létszáma 137 fővel csökkent, mely csökkenést elsősorban a Nehézipari szegmens kiválása okozta az Ipari termelés szegmensen belül.
Létszám szegmensenkénti százalékos megoszlása 2025.09.30.
A teljes foglalkoztatotti létszám a Vállalatcsoportnál 2025. szeptember 30-val 4.325 fő volt, a dolgozók megoszlási aránya 56%-a fizikai, 44%-a szellemi dolgozó.
A létszám szegmensenkénti megoszlása magyarázza, hogy a személyi jellegű ráfordítások eltérő arányokat mutat a többi költségnemhez képest.
Létszám szegmensenkénti megoszlása 2025.09.30. (fő) Létszám szegmensenkénti megoszlása 2025.09.30. (fő)
A költségstruktúrát vizsgálva az Értékcsökkenés értéke konszolidált szinten a bázisidőszakhoz képest 2%-kal csökkent, amely a 2025. I-III. negyedéves Működési költségek közel 11%-át képviseli. Az értékcsökkenés szegmensenkénti megoszlásában az Energetika szegmens az értékcsökkenés 62%-át adta, addig az Épíőipar szegmens 14%-ot, az Élelmiszeripar szegmens 16%-ot, a Turizmus szegmens része pedig 8%-ot tett ki, a Vagyonkezelés szegmens részesedése nem éri el az 1%-ot.
Amíg a Cégcsoport 2025. első kilenc hónapjában realizált működési bevétele 18%-ot csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest, addig a működési költségei nagyobb mértékben 22%-kal csökkentek, ezért Üzemi eredmény (EBIT) szinten a Cégcsoport 40.153.889 ezer Ft konszolidált pozitív eredményt ért el, amely a tavalyi év hasonló időszakának üzemi eredményéhez képest egy jelentős, 8.302.044 ezer Forint (26%-os) növekedést eredményezett.
2 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 2 7
Az EBIT változásához hasonlóan a Vállalatcsoport 2025. kilenc hónapos konszolidált EBITDA-mutatója is nagyobb mértékben 75.850.588 ezer forintra növekedett (11%)
A Cégcsoport nettó Pénzügyi műveletek eredményében jelentős csökkenés történt a tavalyi ugyanezen időszakhoz képest. Az idei évben a Csoportnak egyrészt jelentősen csökkentek a kamatbevételei, másrészt nettó árfolyamveszteség keletkezett a tavalyi árfolyamnyereséghez képest, ezért a pénzügyi műveletek tavalyi, kilenc hónapos 3.385.797 ezer Ft nyeresége 110.662 ezer Ft eredményre csökkent, de a Vállalatcsoport 2025. I-III. negyedéves konszolidált adózás előtti eredménye az előző év hasonló időszakához képest (az üzemi eredmény növekedése miatt) még így is 5.026.909 ezer Ft-tal növekedett, mely összesen 40.264.551 ezer Ft-ot ért el.
A Jövedelemadó ráfordítások jelentősen nőttek az adózás előtti eredmény növekedése miatt összesen 9.422.261 ezer Ft-ra.
A Cégcsoport 2025. I-III. negyedévben az adófizetési kötelezettségek teljesítését követően 30.842.290 ezer Ft Adózott eredményt generált, mely az előző év hasonló időszakához képest 1,3%-kal növekedett.
A Cégcsoport Teljes átfogó jövedelme 2025. első kilenc hónapjában 27.944.940 ezer Ft, mely az árfolyamváltozások hatása miatt 11,6%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
Konszolidált mérleg kiemelt pénzügyi adatainak bemutatása
| adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve | ||
|---|---|---|
| Mérlegadatok (záró állomány) |
OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
OPUS GLOBAL Nyrt. Konszolidált 2024.12.31. auditált tényadatok |
2024.12.312025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.12.31 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Mérlegfőösszeg | 980 845 631 | 1 064 679 151 | -83 833 520 | -7,9% |
| Pénzeszközök összesen | 147 554 230 | 160 149 100 | -12 594 870 | -7,9% |
| Éven túli eszközök | 698 529 065 | 696 532 955 | 1 996 110 | 0,3% |
| Forgóeszközök | 282 316 566 | 368 146 196 | -85 829 630 | -23,3% |
| Saját tőke | 378 740 345 | 380 971 430 | -2 231 085 | -0,6% |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek |
400 861 649 | 407 890 284 | -7 028 635 | -1,7% |
| Rövid lejáratú kötelezettségek |
201 243 637 | 275 817 437 | -74 573 800 | -27,0% |
(A kimutatásban szereplő tényadatok a 2025.09.30. nem auditált és 2024.12.31. napjára vonatkozó auditált IFRS számviteli standardok szerint készültek, a csoporton belüli konszolidációs kiszűréseket figyelembe véve.)
Az OPUS Csoport 2025.09.30-án konszolidált szinten 980.845.631 ezer Ft Mérlegfőösszeggel zárt, amely 7,9 %-os csökkenést jelent a tavaly év végi bázisadatokhoz képest.
A Csoport 2025. szeptember 30-i mérlegadatait tekintve az Eszközök legnagyobb értéke az Energetika szegmensnél jelentkezik 46%-ban, az Építőipar szegmens 14%-ban, az Élelmiszeripar szegmens 23%-ban részesedik. Ezt követi 13%-os aránnyal a Turizmus szegmens és a Vagyonkezelés zárja a sort 4%-os megoszlással.
Az Éven túli eszközök értéke az Eszközök értékén belül 71%-ot tesz ki, míg a Forgóeszközök értéke 29%.
Az Eszközökön belül az Éven túli eszközök értéke 698.529.065 ezer Ft volt a beszámolási időszak végén, amely 0,3 %-kal magasabb, mint tavaly év végén.
A Csoport az IFRS 3 standard által megkövetelt eljárást követve az építőipari leányvállalatok apportjakor beazonosított és felvett Szerződésállományokat, melyeket a szerződésállomány nettó pénzáramainak jövőbeni ütemezésével összhangban vezet ki az eszközök közül az eredmény terhére, értékcsökkenésként kimutatva. Ennek megfelelően közel 47%-os csökkenés (4.681.355 ezer Ft) került elszámolásra 2025. első kilenc hónapjában, így a Szerződésállomány nettó értéke az Éven túli eszközöknek már csak 0,8%-át teszik ki.
A Részesedés tőkemódszerrel elszámolt befektetések értéke nem változott a bázisidőszakhoz képest.
A Forgóeszközök között a Készletek értéke 37%-kal csökkent, míg a Vevők értéke 7%-kal nőtt. A Pénzeszközök értéke 12.594.870 ezer Ft-os csökkenést mutat 2025. III. negyedévben, mely még a csökkenéssel együtt is az öszszes eszközök 15%-át teszik ki. A szabad pénzeszközök egy részét a társaságok a treasury tevékenységük során az elérhető legmagasabb kamatfelárat kihasználva lekötik.
Forrásoldalon a Saját tőke értéke gyakorlatilag változatlan szinten maradt (0,6%-os csökkenés), mely az I-III. negyedéves eredmény növelő, illetve a saját részvény vásárlás és az osztalék fizetések csökkentő hatásának eredőjeként alakult ki.
A Kötelezettségek értéke 2025.09.30-ig 12%-os csökkenést mutat a tavaly év végéhez képest.
A Kötelezettség mérlegsor legnagyobb részét, 49%-át az Energetika szegmens adja, az Építőipar szegmens 16%-kal, az Élelmiszeripar szegmens 14%-kal, a Turizmus 9 %-kal, míg a Vagyonkezelés 12%-kal részesedik.
Élelmiszeripar
Vagyonkezelés
Turizmus
Építőipar
Energetika
A Cégcsoport kötelezettségei 2024. év végével 60%-ban hosszú, 40%-ban rövid lejáratúak voltak, addig az idei III. negyedév végével a hosszú lejáratú kötelezettségek 67% ot, a rövid lejáratúak 33%-ot tettek ki.
A Cégcsoport kötvénykibocsátásból eredő kötelezettsége az Anyacég és az OPUS TIGÁZ Zrt. kötvénykibocsátásából ered és a hosszú lejáratú kötelezettségek 28%-át teszi ki, míg az összes forráson belül 11%-kal részesedik. Ezen mérlegsor a Tárgyidőszak végén a 2024.12.31-i értékéhez képest a csökkenést mutat, melynek oka az OPUS TIGÁZ Zrt. 2025. márciusban teljesített tőketörlesztése volt 1,5 mrd forint értékben.
A Kötelezettségek 18%-át a Hitelek és kölcsönök teszik ki (111.292.176 ezer Ft), melyek állománya a bázisidőszakhoz képest 8,2%-kal csökkent.
2 8 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 2 9
Összes hitel szegmensenkénti százalékos megoszlása 2025.09.30.
Minden társaság banki hitelszerződésének megfelelően törlesztette hiteleit és fizette a kamatokat 2025 folyamán.
Részvényinformációk és Részvénypiaci megítélés
Az OPUS GLOBAL Nyrt. alaptőkéje 698.379.268 db (azaz hatszázkilencvennyolcmillió-háromszázhetvenkilencezer-kétszázhatvannyolc), névre szóló, dematerializált módon előállított törzsrészvényből áll ("Részvények").
| Részvény információk | 2025.09.30 | 2024.09.30 | Változás 2025.09.30- 2024.09.30 %-ban |
|---|---|---|---|
| Záróár (Ft) | 562 | 508 | 10,63% |
| Tőzsdére bevezetett Részvényszám (db) | 698 379 268 | 698 379 268 | 0,00% |
| Súlyozott részvény szám (db) | 536 863 364 | 638 966 022 | -15,98% |
| Piaci kapitalizáció (Mrd Ft) | 392 | 354 | 10,73% |
| EPS (Anyavállalatra jutó adózott eredmény/súlyozott részvényszám) |
30,8 | 30,1 | 2,15% |
| BVPS (teljes saját tőke/súlyozott részvényszám) | 705 | 560 | 26,00% |
| Saját részvényszám (db) | 161 667 226 | 144 171 996 | 12,13% |
A Budapesti Értéktőzsde legutóbbi, 2024. március 8-i kosárfelülvizsgálata során az OPUS részvények súlya a BUX indexben 2,3774%-ről 2,2411%-ra változott. A BUMIX indexben az OPUS részvények 13,0070 %-os aránnyal szerepelnek. Részvénypiaci megítélés szempontjából szintén fontos, hogy az OPUS részvény tagja az MSCI, majd az MSCI Hungary Small Cap, MSCI Emerging Markets Small Cap, valamint az MSCI ACWI Small Cap indexeknek is, valamint 2018-tól a Bécsi Értéktőzsde (Wiener Börse AG) határozata alapján a CECE index részévé is vált.
- szeptember 30. napi záró árfolyam 562 Ft volt (2024. december 31. napi záró árfolyam 505 Ft).
Részvényforgalom és záróár 2025. szeptember 30-ig
III.4. Szegmensenkénti gazdálkodás bemutatása
Vállalatcsoport szegmenseinek jelen III.4. pontban bemutatott gazdálkodása, pénzügyi mutatói és adatai IFRS alapon, de konszolidációs kiszűrések nélkül kerültek megállapítás- ra, így azok nem egyeztethetők össze a Csoport konszolidált mérleg és eredmény adataival.
Építőipari szegmens
Az OPUS GLOBAL Nyrt. (a továbbiakban: OPUS GLOBAL) 2023 folyamán stratégiai szinten hozott döntést egy átfogó, a Vállalatcsoport működésének egyszerűsítését és hatékonyságának növelését célzó intézkedéssorozat bevezetéséről, amely keretében az év végére megvalósult az Ipari termelés szegmensen belül az építőipari ágazat szervezeti struktúrájának racionalizálása. Az Ipari termelés szegmens felépítését és összetételét érintő további lényeges változások 2024-ben is folytatódtak. Ennek keretében az OPUS GLOBAL a nehézipari ágazatot képviselő Wamsler Csoport értékesítése mellett döntött, és 2024 során lezárta a tranzakciót a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt. ben meglévő 99,93%-os tulajdonrészének értékesítésével. Az ügylet eredményeként a Wamsler Csoport kikerült az OPUS Csoport vállalati struktúrájából, egyúttal megszűnt a konszolidációs körbe tartozása is.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. 2024 év végére sikeresen végrehajtotta a vállalati struktúra egyszerűsítésére irányuló straté-
giai elképzeléseit, amelynek eredményeként egy átláthatóbb, letisztultabb és hatékonyabb szegmensstruktúra jött létre. A szervezeti racionalizáció célja az operatív működés támogatása, a döntéshozatali folyamatok gyorsítása, vala-
3 0 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 3 1
mint a szinergiák hatékonyabb kiaknázása volt. A nehézipari ágazat konszolidációs körből való kikerülése – a Wamsler Csoport értékesítésének következményeként – jelentős hatással volt az Ipari termelés szegmens tevékenységi körének újradefiniálására. Ennek hatására a szegmens profilja egyértelműen az építőipari tevékenységekre koncentrálódott, ami indokolttá tette a szegmens elnevezésének módosítását is. A nehézipari ágazat konszolidációs körből való kikerülésének következtében a szegmens tevékenységi köre letisztultabbá vált, valamint a szegmens elnevezése a korábbiakban használt Ipari termelés szegmensről Építőipar szegmens megnevezésre változott.
Az OPUS GLOBAL kiemelt jelentőségűnek tekinti az építőipari vállalkozásokat magába foglaló Építőipar szegmenst. Konszolidált szinten az árbevétel 24%-át, míg a mérlegfőösszeg 14%-át adia az Építőipar szegmens az OPUS Csoporton belül.
A. Szegmens cégei
Szegmensbe tartozó leányvállalatok 2025.09.30-án:
| Név | Kapcsoltsági szint |
Üzleti tevékenység |
Bejegyzés országa |
Közvetett / Közvetlen részesedés |
Kibocsátó részesedése 2025.09.30. |
Kibocsátó részesedése 2024.12.31. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. |
L | M.n.s. egyéb építmény építése |
Magyar- ország |
Közvetlen | 51,00% | 51,00% |
| Mészáros Hrvatska d.o.o* |
L | Projekt- management |
Horvátország | Közvetett | - | 51,00% |
| R-KORD Építőipari Kft. |
L | Vasút építése | Magyar- ország |
Közvetett | 51,00% | 51,00% |
| RM International Zrt. | L | Vasút építése | Magyar- ország |
Közvetett | 51,00% | 51,00% |
*A leányvállalat 2025 áprilisában végelszámolással szűnt meg, ennek következtében a Társaság közvetett részesedése is megszűnt. L: Leánvvállalat
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: Mészáros és Mészáros) kedvezményezett átalakulással jött létre 2021.10.01-jén a Mészáros és Mészáros Kft. teljeskörű jogutódjaként. A társaság tevékenysége elsősorban nagytömegű földmunka, híd-, út-, közmű-, vízépítési, épületépítési, és egyéb építőipari kivitelezési, valamint a környezetvédelemhez és az atomenergia területéhez kapcsolódó létesítmények kivitelezési munkáinak végzése. A társaságban az OPUS GLOBAL 51%-os közvetlen tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
A Mészáros és Mészáros jelentős saját kapacitáson túl alvállalkozók bevonásával végzi tevékenységét, önmaga
3 2
fővállalkozóként jellemzően anyagbeszerzés, műszaki előkészítés, projektirányítás, műszaki felügyelethez és ellenőrzéshez, projektmenedzsmenthez kapcsolódó feladatokat lát el.
Közműépítés
A közműépítés a Mészáros és Mészáros működésének alappillére. Az üzletág főként a szennyvízberuházásokkal, víztisztítókkal, vízi közmű és a gázellátási infrastruktúrával kapcsolatos munkákat foglalja magába. A projektek többsége Európai Uniós támogatással, azon belül is a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg.
A klasszikus vízügyi, illetve mélyépítési munkák közé az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos kivitelezések, védképesség növeléséhez kapcsolódó fejlesztések, folyóvizek rehabilitációi tartoznak. A társaság az árvízvédelmi töltések,
valamint egyéb az árvízvédelemhez és vízi közlekedéshez kapcsolódó műtárgyak kivitelezésében is részt vesz.
Közlekedés
A társaság több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik útvasúti híd- építés és rekonstrukciós munkák területén.
Körnvezetvédelem
A környezetvédelmi ágazat jelentős tapasztalatokkal bír uniós- és hazai jogszabályok által előírt komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésében, országos szinten korszerűsíti a települések hulladékgazdálkodási infrastruktúráját és technológiáját az EU egészség- és környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban.
Atomenergia
Magyarország villamosenergia igényének kielégítésében döntő jelentőségű termelő vállalat a Paksi Atomerőmű Zrt., amely üzemeltetési idejének hosszabbítása, valamint az új blokkok építése kapcsán számos, a társaság tevékenységéhez jól illeszkedő feladatot jelentett az elmúlt évben. A kivitelezési munkákhoz szükséges atomenergiai minősítésekkel, tanúsítványokkal rendelkezik a társaság.
A Mészáros Hrvatska d.o.o 2022. január 18-án került megalapításra, mint a Mészáros és Mészáros horvátországi leányvállalata. A horvátországi leányvállalat feladata elsősorban a horvátországi üzleti lehetőségek feltérképezése, valamint projektek önálló, illetve közös vállalkozás keretében történő megvalósítása volt. A váratlanul kitört orosz-ukrán háború hatására a horvát piacra is begyűrűző kedvezőtlenebb hatások negatív irányba mozgatták a remélt üzleti lehetőségeket, ennek következményeként a Mészáros és Mészáros a Mészáros Hrvatska d.o.o végelszámolás útján történő megszűntetése mellett döntött. A horvát leányvállalat végelszámolása 2024-ben megindult, és 2025 áprilisában a cég megszűnésével lezárult.
Az RM International Zrt.-t (továbbiakban: RMI) 2017-ben alapította 50-50%-os részesedéssel a Mészáros és Mészáros jogelődje, valamint az R-KORD Építőipari Kft. A társaság fő tevékenysége - nemzetközi szerződés keretében - a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának (Soroksár – Kelebia szakasz) újjáépítése, fejlesztése, kivitelezése.
A MÁV Zrt. mint megrendelő képviseletében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., az RMI, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., valamint a China Railway Electrification Engineering Group, mint vállalkozó között 2020. május 25-én hatályba lépett a vállalkozói szerződés. A kivitelezést a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. a China Railway Electrification Engineering Group (Magvarország) Kft., valamint az RMI alkotta konzorcium (CRE konzorcium) végzi.
A vállalkozási szerződés hatálybalépését követően elkezdődtek a projekt magyarországi szakaszával kapcsolatos tervezési és kivitelezési munkák. A projektköltségek pénzügyi fedezetét az államközi szerződés, valamint a támogatási szerződés biztosítja. A projekt vonatkozásában irányadó sajátos eljárási, területszerzési, elszámolási és vagyonkezelési szabályokat a BB Törvény (2020. évi XXIX. törvény a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról) állapítja meg. A projekt keretén belül a CRE Konzorcium vállalja többek között a létesítmények tervezését, építését, kivitelezését, teljesítési, jótállási biztosítékok nyújtását és az engedélyek beszerzését.
Az R-KORD Építőipari Kft. (továbbiakban: R-KORD) főtevékenysége vasút építése.
A vállalkozás projekt alapon, elsősorban fővállalkozóként, esetenként alvállalkozók bevonásával végzi tevékenységét. A társaságba 2018-ban beolvadt a korábban 100%-os tulajdonában lévő Vasútautomatika Kft., mely a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. vonalain a telekommunikációs rendszerek. vasúti váltófűtő, biztosító berendezések és ezek áramellátásának tervezésével és támogatásával foglalkozott. A társaság rendszeres beszállítója a MÁV Zrt.-nek és a GYSEV Zrt.-nek, üzleti partnerei: az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Swietelsky Vasúttechnika Kft., MÁV FKG Kft., STRABAG Rail Kft.
OPUS GLOBAL PÉNZÜGYL JELENTÉS 2025
B. Szegmenst érintő gazdasági környezet
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2025. üzleti év harmadik negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) volumene az előző negyedévhez viszonyítva stagnált. Ugyanakkor a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,6%-kal meghaladta a 2024. év azonos időszakában mért szintet. Az év első három negyedévének összesített adatai alapján a magyar gazdaság teljesítménye – a nyers adatok szerint – 0,3%-os, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutatók szerint 0,2%-os növekedést mutatott az előző év azonos periódusához képest. Ezen időszakban a gazdasági növekedés motorját elsősorban a szolgáltatási szektor jelentette, különösen a kommunikációs ágazat, amely kimagasló teljesítményt nyújtott. Ezzel szemben a gazdaság bővülését leginkább az ipari termelés és a mezőgazdaság visszafogottabb teljesítménye korlátozta.
A harmadik negyedév hónapjait vizsgálva az ipari termelés volumene – munkanaphatástól megtisztított adatok alapján – júliusban 1%-kal, augusztusban 4,6%-kal, míg szeptemberben 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ipari termelés összességében a 2025. év első három negyedévében 3,4%-os visszaesést mutatott a 2024-es év azonos időszakához képest. Az értékesítési adatok szintén csökkenést mutattak, a teljes ipari értékesítés 64%-át kitevő külpiaci eladások volumene 2,3%-kal csökkent, míg a 36%-os arányt képviselő hazai értékesítés esetében 4,2%-os visszaesés volt tapasztalható.
A 2025 harmadik negyedévének hónapjai során az építőipari termelés alakulása jelentős ingadozást mutatott, mind a nyers, mind pedig a munkanaptényezővel, illetve szezonálisan kiigazított adatok tekintetében. A negyedév első hónapjában – júliusban – az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 4,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 5,7%-os, míg az egyéb építmények építése 4,7%-os növekedést mutatott. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar teljesítménye 0,8% kal magasabb volt, mint a 2025. júniusi érték. Augusztusban ugyanakkor jelentős visszaesés következett be, a nyers adatok szerint az építőipari termelés volumene 15,2%-kal, a munkanaptényezővel kiigazított mutatók alapján pedig 13,6%-kal maradt el az előző év azonos hónapjától. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 2,3%-kal csökkent, míg az egyéb építmények esetében 34,8%-os visszaesés volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint az építőipar termelése 11,4%-kal alacsonyabb volt, mint a megelőző hónapban. A negyedév záró hónapjában – szeptemberben – az építőipari termelés ismét növekedést mutatott, és a nyers adatok szerint 17,6% kal, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján pedig 15,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázisértéket. Az épületek építése ebben az időszakban 18,3% kal, az egyéb építmények termelése pedig 17,1%-kal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar teljesítménye 16,4%-kal múlta felül a 2025. augusztusi szintet. A harmadik negyedévi adatokat havi bontásban vizsgálva jól látható az építőipar érzékenysége az általános gazdasági és szezonális hatásokra.
Az aktuális negyedévben az építőipar termelői árai összességében 5,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez a növekedés az ágazatban tapasztalható költségoldali nyomást tükrözi, amely részben az alapanyagárak, részben a munkaerőpiaci tényezők alakulásából fakad. Az építőipar egyes ágazatain belül eltérő mértékű áremelkedés volt. A legnagyobb súlyú alágazatban, a speciális szaképítési tevékenységek körében az árak 6,3% kal nőttek, ami az ágazat egészére nézve jelentős hatással bír. Az egyéb építmények építése terén 5,0%-os drágulás volt, az épületek építése esetében pedig az árak 4,6%-kal haladták meg a 2024 harmadik negyedévi árszintet. Az építőipari szektorban továbbra is fennáll az inflációs nyomás, amely a beruházási költségek tervezését és a projektek gazdaságosságát egyaránt befolyásolja. Az árak emelkedése különösen a nagy volumenű, hosszú távú kivitelezési munkák esetében jelent kihívást, mind a kivitelezők, mind a megrendelők számára.
Az építőipari termelés volumene összesen 1,7%-kal bővült 2025 első három negyedévében, a 2024. üzleti év azonos időszakához képest.
Az építőipari termelés szezonálisan és munkanaphatással kiigazított volumenindexei
(2021 havi átlaga = 100%)
Forrás: KSH
A harmadik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves korosztály körében 4 millió 679 ezer főt tett ki, amely 29 ezer fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A 2025. július-szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos száma a 15–74 éves korosztályban 221 ezer fő volt, amely alacsony, 4,5%-os munkanélküliségi rátát jelent. A férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer főt tett ki, míg a nőknél 101 ezer főt regisztráltak. A munkanélküliségi ráta ennek megfelelően a férfiak körében 4,6%, a nők esetében pedig 4,4% volt. A munkanélküliségi mutatók gyakorlatilag megegyeztek a 2024 azonos időszakában mért értékekkel.
3 4 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 3 5
C. Szegmens 2025. III. negyedéves tevékenysége
A szegmens bemutatásának bevezető részében már részletesen ismertetésre kerültek azok az átfogó szervezeti intézkedések, amelyeket az OPUS GLOBAL az elmúlt évek során hajtott végre a szegmens működésének egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele érdekében. Ezen folyamat egyik meghatározó lépéseként 2024-ben sor került a Wamsler Csoport értékesítésére, amelynek eredményeként a nehézipari ágazat teljes egészében kikerült az OPUS Csoport vállalati struktúrájából és konszolidációs köréből. A szegmensszerkezet racionalizálása érdekében a szegmensben végbement egyszerűsítésnek köszönhetően 2025. január 1-jétől az Építőipar szegmens gazdasági és pénzügyi adatainak, valamint működési folyamatait érintő elemzések és értékelések során három meghatározó társaság – a Mészáros és Mészáros, az R-KORD, valamint az RMI – kerül bemutatásra.
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Mérlegadatok (záró állomány) | Építőipar szegmens 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Építőipar szegmens 2024.12.31. auditált tényadatok |
2024.12.31 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.12.31 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Mérlegfőösszeg | 167 221 505 | 221 273 827 | -54 052 322 | -24,4% |
| Pénzeszközök összesen | 49 163 554 | 53 679 750 | -4 516 196 | -8,4% |
| Saját tőke | 30 941 295 | 57 839 373 | -26 898 078 | -46,5% |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek | 15 448 426 | 17 450 899 | -2 002 473 | -11,5% |
| Rövid lejáratú kötelezettségek | 120 831 784 | 145 983 555 | -25 151 771 | -17,2% |
| Hitelek és kölcsönök | - | - | - | - |
| Idegen forrás/Mérlegfőösszeg | - | - | - | - |
Az Építőipar szegmens aggregált mérlegfőösszege a 221,27 milliárd forintról 54,05 milliárd forintot, 24,4%-ot csökkenve 167,22 milliárd forinton zárta 2025 harmadik negyedévét. 2025 első félévében a szegmens aggregált mérlegfőösszege 5,6%-ot csökkenve 208,97 milliárd forinton zárta a félévet. Az összes eszközérték az év első három hónapjában 5,8% csökkent majd a második negyedév során az állomány csökkenése megállt és egy enyhe, negyedév/negyedév alapon 0,2%-os bővülést láthattunk. A harmadik negyedév során az RMI esetében ugyan növekedést láthattunk, de a Mészáros és Mészáros illetve az R-KORD negyedéves, együttes eszközállomány-csökkenésének hatására a harmadik negyedévben következett be a legmarkánsabb állományesés, ami aggregált szinten negyedév/negyedév alapon nagyságrendileg 20%-kal mérsékelte az eszközállományt.
A szegmens három szereplője eltérő súllyal járul hozzá az aggregált eszközértékhez. A harmadik negyedév alatt ebben az eloszlásban változás történt, amely kiegyenlítettebbé tette a szegmenstagok eltérő súlyát. Ezen három hónap alatt az RMI növelte részesedését, míg az R-KORD részesedése csökken, a Mészáros és Mészáros esetében pedig nem történt érdemi arányváltozás. Az eszközállomány harmadik negyedévi alakulását követően az Építőipar szegmens aggregált mérlegfőösszegéből a legnagyobb részarányt - 35% os súlyt - az RMI képvisel, a Mészáros és Mészáros 34%-os, az R-KORD 31%-os súlyt képvisel. 2025 első kilenc hónapja alatt mindegyik szegmens szereplő mérlegfőösszege csökkenést mutatott, a Mészáros és Mészárosnál volt a legkisebb volumenű változás, a társaság mérlegfőösszege a harmadik negyedév végére 11,40 milliárd forinttal, 20%-ot csökkent. Az R-KORD számai mutatták a legnagyobb mozgást, ezen cég esetében az eszközállomány 24,37 milliárd forinttal csökkent, ami nagyságrendileg egyharmados visszaesést jelent. 2025 első három negyedévének végére az RMI mérlegfőöszszegének értéke a 2025 nyitóértékhez képest 25%-kal, 19,36 milliárd forinttal lett alacsonyabb.
Az Építőipar szegmens mérlegének szerkezetében a harmadik negyedév sem hozott említésre méltó strukturális változást, és már évek óta a szegmens aggregált eszközeinek jelentősebb részét (86%) továbbra is a forgóeszközök képezik. Az Építőipar szegmens mérlegének struktúrája – azaz a forgóeszközök mérlegen belüli kiugró részaránya - jól illeszkedik az általános építőipari tevékenységi körhöz, és az iparágra jellemző mérlegszerkezetet láthatunk.
Az Építőipar szegmens befektetett eszközeinek értéke 22,78 milliárd forint volt 2025 harmadik negyedév végén, a tárgy negyedévben 11%-ról 14%-ra nőtt a befektetett eszközök részaránya, aminek az oka nem az éven túli eszközök növekedése, hanem a forgóeszközök jelentősebb csökkenése volt. Az iparági sajátosságokat tükrözi a tárgyi eszközök alacsony 1,23 milliárd forintos értéke is.
Az IFRS standardnak megfelelően a befektetett eszközök között kerül kimutatásra a szegmens szereplőinek a konszolidációs körbe történő bekerülésük időpontjában meglévő szerződésállományainak együttes könyv szerinti értéke. A szerződésállomány értéke folyamatosan csökkenő trendet mutat, mivel az aktivált állományok készültségi fokának megfelelően értékcsökkenés elszámolására kerül sor (a befejezett munkák és feladatok kivezetése (aktiválása) számviteli előírásoknak megfelelően a szerződésállomány csökkenését vonja maga után). A korábbi időszakban, egészen a harmadik negyedévig a befektetett eszközökön belül a szerződésállomány képviselte a legnagyobb értéket, viszont a 2025 első három negyedéve alatt a munkák/projektek tervezett előrehaladásával, illetve lezárásával ezen állomány csökkenése jelentős volt.
A második negyedév után az Építőipar szegmens aggregált kimutatásaiban a szerződésállomány a befektetett eszközöknek még közel 27%-át tette ki, ami 2025. szeptember 30-ra 23%-ra esett vissza, így a csökkenést követően 5,29 milliárd forinton zárta 2025 első három negyedévét. A szegmens mérlegében megjelenő szerződésállomány már csak az RMI szerződésállományát (projektjét) jelenti. Az építőiparnak kedvezőbb időjárás beálltával, valamint a kivitelezési munkák a második és harmadik negyedévben tapasztalható felgyorsulásával a szerződésállomány ütemesen csökkent, és a harmadik negyedév végére a nyitóállományhoz képest közel a felére esett vissza. A szerződésállomány 2025-ben bekövetkezett csökkenésének meghatározó, 90%-ot is meghaladó volumene az RMI-hez köthető. Az R-KORD IFRS alapú kimutatásaiban szereplő szerződésállomány az év elején alacsony értéket képviselt és már az első félév végére meg is szűnt.
- szeptember 30-án a befektetett eszközök között a részesedések értéke képviselte a legnagyobb tételt. Aggregált szinten a részesedések értéke 8,00 milliárd forint volt és az aggregált befektetett eszközök 35%-át tette ki. A részesedések értéke a Mészáros és Mészáros, valamint az R-KORD közös leányvállalatukban meglévő tulajdonjoguk, illetve a befektetéseik könyv szerinti értékét fejezi ki, amely értékében 2025 első kilenc hónapja alatt nem volt változás.
A szegmens három szereplője közül a Mészáros és Mészáros esetében a befektetett eszközök értéke az első féléves stagnálás után a harmadik negyedévi növekedésnek köszönhetően 1,07 milliárd forint, 10% növekedést mutatott a harmadik negyedév végére az év eleji bázishoz képest. Az R-KORD-nál az első negyedévi stagnálás után a második negyedévben megindult csökkenés a harmadik negyedévben lelassult, és 2025 első kilenc hónapja alatt összesen 0,83 milliárd forinttal, 13%-kal esett vissza a befektetett eszközök állománya. Az RMI esetében a befektetett eszközöket tekintve az első félévben mind a két negyedévben állományesés volt, ami a harmadik negyedévben mérséklődő sebességgel tovább folytatódott, végül a kilenc hónap alatt az Építőipar szegmens szereplői közül az RMI-nél jelentkezett a befektetett eszközökön belül legnagyobb - 4,01 milliárd forintos, 42%-os - állománycsökkenés. Ezen állományváltozás az utóbbi két társaság esetében főleg a korábbiakban részletezett szerződésállománnyal áll kapcsolatban.
2025 kilenc hónapja alatt a szegmens aggregált mérlegfőösszeg-csökkenése döntően a forgóeszközökön belül végbement változásokra vezethető vissza. 2025 harmadik negyedévének végére - 26%-os, 50,28 milliárd forintos csökkenést követően - 194,72 milliárd forintról 144,44 milliárd forintra csökkent a szegmens aggregált fogóeszközállománya. A forgóeszközökön belüli folyamatokat áttekintve jól látható, hogy a korábban elhatárolt bevételek 2025-ben történő beérkezése miatt az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások csökkenése a kulcstényező, amely a tárgyév első kilenc hónapja során 87,00 milliárd forintról 29,91 milliárd forintra, 66%-ot csökkenve 57,09 milliárd forinttal változott. Ez a csökkenés a projektmunkák előrehaladásával, az elvégzett kivitelezési munkálatok egy részének lezárásával, összességében az elhatárolt bevételek jóváírásával áll kapcsolatban és eredményezi a forgóeszközökön belüli változásokat, illetve azok átrendeződését. Emellett a forrásoldalon a kötelezettségek részbeni teljesítése, illetve az elhatárolt költségek kiegyenlítése volt látható. Tehát az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások változásával összefüggésben a forgóeszközelemek között átrendeződés volt, többek között aggregált szinten a rövid lejáratú kapcsolt követelések és a vevőállományon belül emelkedést figyelhettünk meg, az előbbi esetében a növekedés 11,35 milliárd forint (66%), az utóbbi esetében pedig 2,99 milliárd forint (10%) volt.
A forgóeszközökön belül a legnagyobb volument a pénzeszközállomány tette ki, 2025. szeptember 30-án 49,16 milliárd forint volt. A pénzeszközök 2025 első három negyedévében 8,4%-kal, 4,52 milliárd forinttal csökkentek. Az év első három hónapjában még a pénzállomány emelkedését jegyezhettük
3 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 3 7
fel, köszönhetően a korábban elvégzett munkák és lezárt projektütemek befolyt ellenértékének. Ezt követően a 2024. évi eredmények után a tulajdonosok részére fizetett osztalék miatt az aggregált pénzeszköz jelentős mértékben csökkent, így a félév végére 11,63 milliárd forintos (-21,7%) állománycsökkenés következett be. A harmadik negyedévben a pénzeszközök 7,11 milliárd forintos növekedését láthatjuk. A likviditás alakulására kedvező hatással volt, hogy - a második negyedév elejétől jelentkező kedvezőbb időjárásnak is köszönhetően - a szegmens szereplői a korábbi kora tavaszi hónapokhoz képest egyre nagyobb intenzitással végezték és zárták le az építőipari projektjeiket.
A forgóeszközöket a szegmens szereplőinél egyenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Mészáros és Mészáros forgóeszközeinek értéke 2025 első kilenc hónapja alatt 57,16 milliárd forintról 11,40 milliárd forintos, 20%-os csökkenés után 45,76 milliárd forinton zárta a harmadik negyedévet. Az állomány csökkenése mögött három mérlegtétel - a pénzeszközök, a vevők és az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások csökkenése húzódott meg. A pénzállomány második negyedévi - a negyedévben megtörtént osztalékfizetés miatt - 15,82 milliárd forintos csökkenését követően, a harmadik negyedévben 8,89 milliárd forint növekedés történt, így összességében 2025 három negyedévében a vállalat pénzeszközállománya 32,07 milliárd forintról 26,22 milliárd forintra csökkent. A vevőállomány az év eleji nyitóadathoz képest ugyan volumenében csak 1,51 milliárd forintos, 37%-os csökkenést mutatott, viszont a második és harmadik negyedévben jelentős volumenű, ellentétes irányú mozgások történtek. A második negyedévi 17,84 milliárd forintos vevőállomány növekedést egy 19,51 milliárd forint volumenű állománynövekedés követte a harmadik negyedévben. A készletekben a harmadik negyedév során ugyan nem volt érdemi változás, mindenek mellett a Mészáros és Mészáros készleteinek alakulása a harmadik negyedév végére 1,24 milliárd forinttal csökkentette a nyitó forgóeszközállományt.
Az RMI forgóeszközei az első féléves 17,95 milliárd forintos csökkenés után a harmadik negyedévben 2,60 milliárd forinttal emelkedtek, így a 2025 első hat hónapjában bekövetkezett csökkenés hatására a társaság forgóeszközállománya a 2024. évi 67,82 milliárd forint értékről indulva 52,48 milliárd forinton zárta 2025 harmadik negyedévét. Az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások állománya 2025 első kilenc hónapja során 28,14 milliárd forintról 9,03 milliárd forintra változott az elhatárolt bevételek lecsökkenése miatt. Ezt a 19,11 milliárd forint állományesést az első és harmadik negyedévi – közel azonos volumenű – állománycsökkenés eredményezte. A projektfeladatok teljesítésével és azok zárásával összefüggésben a vevőállomány az első negyedévben még csökkenést mutatott, de - a második és harmadik negyedévi növekedésének köszönhetően - 1,66 milliárd forinttal, 8%-kal a nyitóérték fölött zárta a tárgynegyedévet. A pénzeszközállományban a növekedési trend a harmadik negyedévben – a második negyedévi csökkenés után – visszatért, aminek eredményeképpen a pénzeszközök - 4,63 milliárd forinttal 30%-os növekedéssel – az év eleji szintről, 15,34 milliárd forintról 19,97 milliárd forintra emelkedtek.
Az R-KORD-nál volt az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások állományának legnagyobb csökkenése (-33,88 milliárd forint, -73%). Ennek hatására a legnagyobb volumenű forgóeszközcsökkenés is (-23,54 milliárd forint) ennél a társaságnál következett be a szegmensen belül. 2025 első kilenc hónapjában az R-KORD forgóeszköze 69,74 milliárd forintról 46,20 milliárd forintra csökkent. A rövid lejáratú kapcsolt felekkel szembeni követelések növekedése a harmadik negyedévben folytatódott, végül a tárgynegyedév végére az év eleji nyitóértékhez képest 13,09 milliárd forint, azaz 170%-os volt az állománynövekedés. A pénzeszközök is csökkentek, 53%-os állományesés látható 2025 első kilenc hónapjában. A pénzállomány értéke az első félévben még emelkedett az év eleji nyitóértékhez képest, majd a harmadik negyedévben bekövetkezett 5,02 milliárd forintos csökkenés miatt 3,30 milliárd forinttal a 6,26 milliárd forintos nyitóérték alá került.
Az Építőipar szegmens aggregált saját tőkéje 2025 első három negyedévében 57,84 milliárd forintról 46,5% csökkenést követően 30,94 milliárd forint volt 2025. szeptember 30-án. A szegmens aggregált saját tőkéje a 2024. évi záróértékhez képest az első negyedévben még 6,2%-os emelkedést mutatott, majd a második negyedévben ez a növekedés megtorpant, és irányváltás történt. Ez a csökkenő trend a harmadik negyedév alatt is fennmaradt, aminek hatására a harmadik negyedévben a saját tőke további 9,19 milliárd forinttal vett fel alacsonyabb értéket. Az IFRS szerint készült kimutatásban látható aggregált saját tőke-csökkenés két egymáshoz szorosan kapcsolódó mérlegtétel – a felhalmozott eredmény és a tárgyévi eredmény – együttesére vezethető vissza. Az év első kilenc hónapjában lezajlott folyamatokat követően a vállalatok súlyai az aggregált saját tőkéhez való hozzájárulásukat tekintve eltolódtak. Az Építőipar szegmens saját tőkéjének a legnagyobb részét, 50%-át továbbra is a Mészáros és Mészáros adja, míg kis arányemelkedés után az R-KORD súlya 30%-ra, az RMI-é pedig 20%-ra nőtt. 2025. szeptember 30-án a Mészáros és Mészáros saját tőkéje 15,41 milliárd forint, az R-KORD-é 9,20 milliárd forint, az RMI-é pedig 6,33 milliárd forint volt.
Az Építőipar szegmens kötelezettségállománya 2025 első két negyedévében ellentétes irányban mozgott. Az első negyedévében a teljes kötelezettségállomány 11%-ot csökkent, majd a második negyedévben a rövid lejáratú kötelezettségek jelentős emelkedésének hatására – a hosszú lejáratú kötelezettségek érdemi módosulása nélkül - negyedév/ negyedév alapon 14,8%-ot emelkedett. A harmadik negyedévben újra csökkentek a rövid lejáratú kötelezettségek, így az éven túli és éven belüli kötelezettségállomány együttesen - negyedév/negyedév alapon – 32,55 milliárd forint, 19,3% csökkenést mutatott. A három negyedévben végbement változások hatására a harmadik negyedév végére a szegmens aggregált kötelezettségállománya 136,28 milliárd forint volt, ami 16,6%-os, 27,15 milliárd forint csökkenés a 2025. évi nyitó értékhez képest.
Az Építőipar szegmens hosszú lejáratú kötelezettségeinek aránya alacsony (11%) a teljes kötelezettségállományon belül. A hosszú lejáratú kötelezettségek között a harmadik negyedévben volt az érdemi állománymozgás (emelkedés). Ennek hatására a 2025. évi nyitóértékhez képest 2,00 milliárd forint, 11,5%-os volt az állományemelkedés. A hosszú lejáratú kötelezettségállomány a szegmens prudens és körültekintő működésével hozható kapcsolatba, gyakorlatilag az üzletmenet során esetlegesen felmerülő veszteségek kezelésére megképzett céltartalékállománnyal egyezik meg. A rövid lejáratú kötelezettségek 25,15 milliárd forinttal, 17,2% kal csökkentek a nyitóállományhoz viszonyítva, ami – a forgóeszközök változásánál már bemutatott összefüggéséhez hasonlóan – elsősorban az egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 31,74 milliárd forintos aggregált állománycsökkenésére vezethető vissza.
Az Építőipar szegmens mérlegszerkezete a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is stabil és egyensúlyt mutat. A szegmens szereplők – a korábbi időszakokhoz képest változatlanul – idegen forrás, hitelek felhasználása nélkül gazdálkodnak. A szegmensszintű 2025-ben realizált évközi aggregált nyereségnek köszönhetően az Építőipar szegmens pénzügyi stabilitása továbbra is megfelelő. Ugyan a pénzeszközök állománya csökkent, a szegmens likviditási helyzete továbbra is kiegyensúlyozott. A szegmens eszközértékén belül 20%-ról 29,4%-ra emelkedett a likvid pénzeszközeszközök aránya. A szegmens minden tagja a működéshez szükséges bankgaranciákkal, illetve bankgaranciakeretekkel rendelkezik.
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Főbb eredményadatok | Építőipar szegmens 2025.01.01 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Építőipar szegmens 2024.01.01 2024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Összes működési bevétel | 105 433 343 | 185 774 303 | -80 340 960 | -43,2% |
| Működési költségek | 91 355 134 | 169 159 669 | -77 804 535 | -46,0% |
| Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT | 14 078 209 | 16 614 634 | -2 536 425 | -15,3% |
| EBITDA | 19 150 798 | 25 872 198 | -6 721 400 | -26,0% |
| Pénzügyi műveletek eredménye | 5 613 282 | 9 136 971 | -3 523 689 | -38,6% |
| Adózás előtti eredmény | 19 691 491 | 25 751 605 | -6 060 114 | -23,5% |
| Adózott eredmény | 18 820 281 | 22 901 484 | -4 081 203 | -17,8% |
| Teljes átfogó jövedelem | 18 820 281 | 22 901 484 | -4 081 203 | -17,8% |
| Foglalkoztatottak létszáma (fő) | 129 | 145 | -16 | -11,0% |
Az Építőipar szegmens 2025 első kilenc hónapjában 105,43 milliárd forint összes működési bevételt ért el, ez 43,2%-os, 80,34 milliárd forint visszaesés a 2024 azonos időszaki bázishoz viszonyítva. A szegmens működési bevételének – a korábbi negyedévekben már jelentkező - csökkenő trendje a harmadik negyedévben is megmaradt, így a 2025 első félévben kialakult 34,1%-os bevételi elmaradás a harmadik negyedév alatt tovább nőtt.
A harmadik negyedév végére a szegmens mindhárom szereplőjénél már bázis alatti árbevételt látunk. 2025 első félévében a szegmens szereplői közül egyedül az R-KORD
3 8 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 3 9
tudott bevételnövekedést kimutatni az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedév alatt ez a bázis feletti árbevétel elkopott, de az R-KORD a korábbi - főleg a második negyedévben elért bázis feletti - árbevételének köszönhetően a szegmensen belül a bázishoz viszonyított legkisebb bevételi elmaradást mutatta ki. A társaság 2025 első három negyedéve alatt 17,92 milliárd forint árbevételt realizált, ami 6,14 milliárd forinttal, 26%-kal maradt el a 2024 első kilenc havi bázishoz képest.
A Mészáros és Mészáros az első negyedévi árbevétel-elmaradását (45%) a második negyedévben elkezdte ledolgozni, és a félév végére az elmaradás 28%-ra csökkent. A harmadik negyedévben viszont egy újabb trendforduló következett be a cég árbevételének alakulásában, és az árbevétel az előző évi bázis negyedévhez viszonyítva ismét növekvő elmaradást mutatott. A Mészáros és Mészáros árbevétele 2025 első kilenc hónapjában 47,72 milliárd forint volt, ami a társaság 2024-es árbevételéhez képest 33%-os, 23,78 milliárd forintos elmaradás.
A legnagyobb árbevétel-elmaradást az RMI mutatta ki. A társaság 2025. első három negyedévi árbevétele 36,57 milliárd forint volt, ez a 2024 első három negyedévi 89,02 milliárd forint bázist jelentő bevételhez képest 52,45 milliárd forint 59%-os bevételcsökkenést jelentett. Ez az árbevétel-csökkenés egyenesen következett abból, hogy a cég tevékenyége egyetlen projekthez kapcsolódik, amelynek az ütemezése már korábban ismert volt. Ennek megfelelően előre jelezhető volt az idei év alacsonyabb árbevétele, így a most bekövetkezett bevételcsökkenés is a várakozásoknak megfelelően alakult.
Az Építőipar szegmens bevételi oldala alapvetően visszaesett a korábbi évekhez képest. Az árbevétel visszaesése leginkább abból következett, hogy a korábbi évekhez képest a szegmens szereplői a tárgyévben alacsonyabb értékben végeztek munkákat, valamint az időközben újonnan elnyert megbízások is alacsonyabb értékűek lettek. A szegmenst érintő gazdasági környezet összességében kedvezőtlenebbül alakult az elmúlt időszakban. A kiírt és potenciálisan elnyerhető munkák száma és főleg azok volumene az elmúlt évek alatt csökkent, és ennek hatása jelentkezett a szegmenstagok bevételeinek alakulásában.
A Mészáros és Mészáros árbevételének üzletágszintű megoszlását az alábbi táblázat mutatja:
HAS alapon, adatok ezer forintban
| Üzletág megnevezése | 2025.09.30 | Megoszlás % | 2024.09.30 | Megoszlás % |
|---|---|---|---|---|
| Közmű | 35 037 305 | 73,43 | 62 160 087 | 86,95 |
| Vízügy, mélyépítés | 2 221 662 | 4,66 | 4 779 707 | 6,69 |
| Atomenergia | 1 071 802 | 2,25 | 1 686 942 | 2,36 |
| Környezetvédelem | 751 763 | 1,58 | 2 704 097 | 3,78 |
| Egyéb | 8 635 284 | 18,10 | 162 109 | 0,22 |
| Összesen | 47 717 816 | 100,00 | 71 492 942 | 100,00 |
A Mészáros és Mészáros árbevételén belül a közmű ágazatban jelentkezett a legnagyobb volumenű árbevétel-visszaesés. Bár az első negyedévi visszaesést követően a közmű ágazat súlya a harmadik negyedév végére is mérsékeltebb maradt, ennek ellenére az ágazat dominanciája és a teljes bevételen belüli magas részaránya változatlanul érvényes. A közmű ágazat mellett a vízügy, mélyépítés, az atomenergia és a környezetvédelem ágazatok árbevételének volumene és súlya is visszaesett, viszont az egyéb bevételek aránya és főleg volumene jelentősen megnőtt, amelynek oka az útépítési munkák 2025 második negyedévében történő megkezdése és felpörgése.
A Mészáros és Mészáros 2025 első kilenc hónapjában több projektet lezárt, de új projektekkel is növelte a munkáinak számát, így ezen hónapok alatt nagyságrendileg 20-22 projekten dolgozott. Néhány kiemelt, nagyobb projektet az alábbi táblázat mutat be:
adatok ezer forintban
| Projekt megnevezése | Teljes projekt árbevétele | Eddig elszámolt árbevétel | Várható árbevétel |
|---|---|---|---|
| 198 Tatabánya szennyvíztisztító telep | 13 316 991 | 11 656 284 | 1 660 707 |
| 199 ÉMO-Göd ivóvíz | 21 965 341 | 19 913 414 | 2 051 927 |
| 213 DMRV vízellátás | 16 345 280 | 13 494 051 | 2 959 229 |
| 226 SzK 3/1 infrastruktúra fejlesztés | 8 318 214 | 8 153 379 | 164 835 |
| 233 Ercsi vízbázis | 12 810 500 | 7 542 027 | 5 268 473 |
| 239 Tatabánya XIV/A Vízakna | 22 894 754 | 2 190 537 | 20 704 218 |
| 241 Tatabánya XIV/C Vízakna | 5 295 525 | 132 198 | 5 163 327 |
| 242 Ács- szennyvízhálózat fejlesztés | 10 094 290 | 1 456 094 | 8 638 196 |
| Összesen | 111 148 896 | 64 537 984 | 46 610 912 |
A Mészáros és Mészáros 2025-ben megkötött új szerződései közül több projekt már 2025. második negyedévét követően, a nyár végén lezárásra is került. Jelenleg a még folyamatban lévő, 2025-ben megkötött új megállapodás közül az egyik az "Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztésével összefüggő tervezési és kivitelezési feladatok megvalósítása (2. rész: szennyvízhálózat fejlesztése)", amely szerződéses értéke 10,10 milliárd forint, és várható befejezése 2026. december vége. További 2025-ben megkötött projektszerződés az "I-K3 vasbeton medence továbbépítése", amely konzorcium keretében kerül elvégzésre, ahol a Mészáros és Mészáros tölti be a konzorciumvezetői szerepkört. A projekt várhatóan 2027 első negyedévében zárul.
Az útépítési munkák bevételi súlya - ahogy korábban látható volt - növekedésnek indult, ehhez az alábbi idei évi szerződések járultak hozzá:
• "M35 autópálya 0+400-43+505 km szelvények közötti 77. szakaszának szintrehozási munkái", ahol a szerződéses nettó összeg: 4 milliárd forint (keretösszeg), és a befejezés 2025.08.31. volt.
- "M3 autópálya 77+550-128+115 km szelvények közötti 65. szakaszának, a 128+115-177+000 km szelvények közötti 66. szakaszának, a 177+000-186+000 km szelvények közötti 67. szakaszának, a 186+000-279+900 km szelvények közötti 68. szakaszának, valamint az M30 autópálya 1+550-30+067 km szelvények közötti 72. szakaszának, szintrehozási munkái", ahol a szerződéses nettó összeg 2 milliárd forint (keretösszeg), és a befejezés 2025.08.31. volt.
- "M3 autópálya 186+000-279+900 km szelvények közötti 68. szakaszának, az M30 autópálya 1+550-30+067 km szelvények közötti 72. szakaszának, valamint az M35 autópálya 0+400-43+505 km szelvények közötti 77. szakaszának szintrehozási munkái, injektálási feladatok", ahol a szerződéses nettó összeg 2,5 milliárd forint (keretöszszeg), és a befejezés 2025.08.31. volt.
- "Szintrehozó felújítási munkák M1, M15, M85 és M86 gyorsforgalmi utakon", ahol a szerződéses nettó összeg 0,5 milliárd forint (keretösszeg), és a befejezés 2025.12.31.
- "Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrása (70 000 m3 ) és az ahhoz közvetlen kapcsolódó beavatkozások", ahol a szerződéses nettó összeg 1,03 milliárd forint és a befejezés 2025.10.31.
Az RMI által realizálható árbevétel várható megoszlása évenkénti bontásban:
| VÁRHATÓ ÁRBEVÉTEL | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előzőekben | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | Összesen | ||
| 22,20% | 25,36% | 27,79% | 19,83% | 4,82% | 100% |
4 0 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 4 1
Az RMI által kivitelezett Soroksár – Kelebia vasútvonal elhúzódó átadás-átvételi eljárásának köszönhetően a projekt korábban 2025 évre tervezett végelszámolása és pénzügyi zárása áthúzódik a 2026-os évre.
A szegmens harmadik meghatározó szereplője, az R-KORD esetében a vizsgált időszakban nem indult új projekt kivitelezése. Az R-KORD tevékenységén belül a vasútépítéssel összefüggő biztosító- és távközlő berendezések ágazat dominanciája változatlanul megmaradt.
Néhány kiemelt, nagyobb projektet az alábbi táblázat mutat be:
adatok ezer forintban
| Projekt megnevezése | Teljes projekt árbevétel | 2025.09.30-ig elszámolt összes árbevétel |
Várható árbevétel |
|---|---|---|---|
| 17034 BU-BE Soroksár-Kelebia | 97 134 072 | 62 903 010 | 34 231 062 |
| 20015 Budapest-Hegyeshalom | 25 877 388 | 25 584 759 | 292 629 |
| 21014 Békéscsaba-Lőkösháza | 42 933 170 | 42 832 056 | 101 114 |
| Összesen | 165 944 630 | 131 319 825 | 34 624 805 |
Jól kirajzolódik, hogy az Építőipari szegmens mindhárom szereplőjénél bevételvisszaesés következett be 2025-ben. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az árbevétel-elmaradás nem párosult szegmensszinten veszteséges gazdálkodással. Ennek oka, hogy az Építőipar szegmens költségszintje a bevételekhez hasonló mértékű visszaesést mutatott, így a szegmens költségei és ráfordításai 2025 első három negyedévében az árbevételhez közel hasonló visszaesést mutattak. A költségcsökkenés az elvégzett kisebb darabszámú és alacsonyabb volumenű munkákkal nagy korrelációt mutat.
Az Építőipar szegmens aggregált működési költsége a 2024 harmadik negyedévi 169,16 milliárd forint bázisról 91,36 milliárd forintra csökkent. A költségoldal csökkenési üteme az árbevételhez hasonló, és azzal párhuzamosan mozgott, igaz az aggregált működési költség visszaesése kissé - 2,54 milliárd forinttal és 2,8 százalékponttal – elmaradt az összes működési bevételétől, ami az üzemi szintű eredményt csökkentette. Az Építőipar szegmens aggregált üzemi szintű nyeresége a 2024 első három negyedévi 16,61 milliárd forintról 14,08 milliárd forintra csökkent 2025. szeptember végére. A szegmens EBITDA-ja 19,15 milliárd forint volt 2025 első kilenc hónapjában, ami - egyrészt az alacsonyabb EBIT, másrészt az idei évben elszámolt alacsonyabb értékcsökkenés hatására - 26%-kal elmaradt a 2024. évi bázistól.
A Mészáros és Mészáros mellett az R-KORD tudott 2025 első kilenc hónapjában nyereségesen gazdálkodni. A Mészáros és Mészáros továbbra is stabilan nyereséges, az üzemi szintű eredménye is stabil maradt. A Mészáros és Mészáros bevételének visszaesése tehát nem a rossz vagy kevésbé hatékony gazdálkodás vagy üzletmenet következménye volt, hanem az iparági körülmények és a piaci feltételek a korábbi évekhez képest kevésbé alakultak kedvezően. Az Építőipar szegmens aggregált üzemi nyereségességének alapja a Mészáros és Mészáros eredményes gazdálkodása.
Az Építőipar szegmensben a pénzügyi műveletek eredménye a harmadik negyedév végére is elmaradásban volt az előző évi bázisidőszakhoz képest. A pénzügyi műveletek eredménye az első negyedévben még negatív tartományban volt, ami a második negyedév végére - a negyedéves bázist meghaladó emelkedésnek köszönhetően - már pozitív tartományba került. Ez a pozitív trend a harmadik negyedévben is megmaradt, aminek köszönhetően a pénzügyi műveletek eredménye a második negyedévi 4,58 milliárd forintról a harmadik negyedév végére már 5,61 milliárd forint lett.
A bázishoz viszonyított kedvezőtlen folyamatok mind a pénzügyi műveletek bevételi oldalán, mind a ráfordításoknál megjelentek. A pénzügyi műveletek bevétele 2,53 milliárd forinttal elmaradt a korábbi évhez képest, a pénzügyi műveletek ráfordítása pedig 1,14 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzügyi műveletek bevételének visszaesését elsősorban a Mészáros és Mészáros pénzügyi bevételcsökkenése okozta. Ennek fő oka, hogy a korábban rendelkezésre álló pénzeszközállomány mérséklődött, valamint 2025-ben a betéti kamatkörnyezet alacsonyabb a 2024. évi bázishoz képest. A pénzügyi műveletek bevételét a bázisidőszakhoz képest – hasonlóan az első negyedévhez – a szegmens szereplői közül csak az R-KORD tudta növelni. A pénzügyi műveletek ráfordításai az R-KORD és az RMI esetében kedvezőtlenebb képet mutattak a tavalyi időszakhoz képest, a Mészáros és Mészáros esetében stagnált a 2024-es bázisidőszakhoz képest. 2025 első kilenc hónapjában a szegmens három tagja közül a Mészáros és Mészáros 3,36 milliárd forint, míg az R-KORD 2,43 milliárd forint nyereséget realizált pénzügyi műveletein.
Az Építőipar szegmens adózás előtti eredménye 19,69 milliárd forint, adózott eredménye 18,82 milliárd forint volt 2025. szeptember 30-án. Az R-KORD 2025-ben az előző év azonos időszaki bázisához képest 2,02 milliárd forinttal növelte adózott eredményét. Az RMI IFRS alapon veszteséget mutatott ki a vizsgált időszakban.
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Működési költségek | Építőipar szegmens 2025.01.01 2025.06.30. nem auditált tényadatok |
Építőipar szegmens 2024.01.01 2024.06.30. nem auditált tényadatok |
2024.06.30 2025.06.30. ösz szehasonlítása |
Változás 2024.06.30 2025.06.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Anyagjellegű ráfordítások | 81 479 474 | 154 137 895 | -72 658 421 | -47,1% |
| Személyi jellegű ráfordítások | 2 877 562 | 2 805 815 | 71 747 | 2,6% |
| Értékcsökkenés | 5 072 589 | 9 257 564 | -4 184 975 | -45,2% |
| Értékvesztés | 363 | 0 | 363 | n.a. |
| Egyéb működési költségek és ráfordítások | 1 925 146 | 2 958 395 | -1 033 249 | -34,9% |
| Összes működési költség | 91 355 134 | 169 159 669 | -77 804 535 | -46,0% |
A harmadik negyedév végén az összes működési költség 91,36 milliárd forintot tett ki, ami 77,80 milliárd forintos, 46,0%-os csökkenést jelent a 2024 azonos időszakának 169,16 milliárd forintos értékéhez képest. Az Építőipar szegmens költségfelépítésében a legnagyobb részt – a korábbi időszakokhoz képest változatlanul - az anyagjellegű ráfordításokban megjelenő alapanyag- és energiaköltségek együttese jelenti. Az összes működési költség 89,1% át az anyagjellegű ráfordítások teszik ki, tehát érdemben ennek a két tételnek az alakulása befolyásolja leginkább a szegmens vállalatainak együttes költségszerkezetét. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 81,48 milliárd forint volt, ami a 2024-es bázisidőszakhoz képest 72,66 milliárd forinttal, 47,1%-kal alacsonyabb. A vizsgált időszakban az anyagjellegű ráfordítások alakulásában meghatározó volt, hogy a bázisidőszakhoz képest eltérőek a különböző kivitelezési munkák fázisai, és az eltérő készültségi szintek befolyásolták az alapanyagok felhasználásának menynyiségét, és a felhasznált alapanyagok típusát, valamint a munkavégzéshez szükséges energiaköltség alakulását. Többek között ezek az eltérő projektfázisok magyarázzák a negyedévek közötti eltérő volumenű költségcsökkenést is. Emellett az Építőipar szegmens a korábbi évekhez képest alacsonyabb értékű munkákat végez, ami szintén hatással volt az anyagjellegű ráfordítások értékére. A személyi jellegű ráfordítások 2,88 milliárd forint volt 2025 első három negyedéve alatt, és az anyagjellegű ráfordításokkal szemben enyhe 71,7 millió forintos, 2,6%-os növekedést mutat. Az értékcsökkenési leírás 5,07 milliárd forint volt, ami 4,18
milliárd forintos, 45,2%-os visszaesés a bázisidőszakhoz képest. Az egyéb működési költségek és ráfordítások szintén csökkentek. Az értékvesztés minimális, gyakorlatilag nulla.
A szegmens tagjait egyenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy mindhárom társaság esetében a költségek alakulása öszszhangban mozgott a bevételi oldal dinamikájával. Öszszességében a költségszint csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy az adott időszakban a társaságok alacsonyabb értékű projekteken dolgoztak , továbbá fontos szerepet játszott a folyamatban lévő munkák ütemezett előrehaladása és azok eltérő fázisai. Ennek következtében mérséklődtek az alapanyag- és energiaköltségek, amelyek a szegmens működési költségeinek közel 90%-át teszik ki.
4 2 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 4 3
ÉLELMISZERIPAR SZEGMENS
2025 elejétől az OPUS Csoporton belül már nincs jelen sem mezőgazdasági tevékenység, sem az ebben az ágazatban működő piaci szereplő, ezért a szegmens elnevezése 2025. január 1-től Mezőgazdasági és élelmiszeripar szegmensről Élelmiszeripar szegmensre módosult.
A szegmens az elmúlt évekhez hasonlóan változatlanul meghatározó szereppel és részesedéssel bír a Vállalatcsoporton belül. 2025 harmadik negyedévének végére a szegmens súlya változatlan maradt a Vállalatcsoport konszolidált kimutatásaiban, az IFRS konszolidált szintű mérlegfőösszeg 22%-át, az árbevétel 25%-át adták a szegmenshez tartozó vállalatok. Az OPUS GLOBAL Nyrt. továbbra is kiemelt szereplőként, és stratégiai ágazatként tekint az Élelmiszeripar szegmensre.
A. Szegmens cégei
Az OPUS GLOBAL Nyrt.-nek a mezőgazdasági ágazatban meglévő részedése 2024. év során megszűnt, 2025 májusára a KALL Ingredients Kft. két inaktív leányvállalatának a végelszámolása lezárult, így a szegmens felépítése az elmúlt közel egy évben két lépésben jelentősen leegyszerűsödött.
Szegmensbe tartozó leányvállalatok 2025.09.30-án:
| Név | Kapcsolt- sági szint |
Üzleti tevékenység | Bejegyzés országa |
Közvetett / Közvetetlen részesedés |
Kibocsátó részesedése 2025.09.30. |
Kibocsátó részesedése 2024.12.31. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| KALL Ingredients Kereskedelmi Kft. |
L | Keményítő, keményítő- termék gyártása |
Magyarország | Közvetlen | 74,33% | 74,33% |
| KALL Ingredients Trading Kereskedelmi Kft.* |
L | Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme |
Magyarország | Közvetett | - | 74,33% |
| TTKP Energiaszolgáltató Kft.* |
L | Gőzellátás, légkondicionálás |
Magyarország | Közvetett | - | 74,33% |
| VIRESOL Kft. | L | Keményítő, keményítő- termék gyártása |
Magyarország | Közvetlen | 53,17% | 53,17% |
L – leányvállalat
A KALL Ingredients Kft. (továbbiakban: KALL) egy kukoricafeldolgozó vállalat, mely magas hozzáadott értékű élelmiszeripari alapanyagokat, főként különféle cukortermékeket és keményítő származékokat, magas minőségű gyógyászati- és étkezési alkoholt, valamint takarmány alapanyagokat állít elő. A vállalat a termékei jelentős hányadát hazánkon kívül értékesíti.
A gyár 67 hektár földterületen, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszapüspöki külterületén található és egy 160 millió EUR értékű zöldmezős beruházás keretében, az elérhető legjobb technológiával épült, aminek köszönhetően hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát. Termelő kapacitását tekintve Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb izocukorgyárának számít, mivel több mint 500.000 tonna GMO-mentes magyar kukoricát képes évente feldolgozni.
A KALL Ingredients Trading Kft. és TTKP Energiaszolgáltató Kft. hosszabb ideje nem folytatott érdemi tevékenységet, az elmúlt években mind a két vállalat inaktív volt. A Vállalatcsoporton belül zajló konszolidációs folyamatok keretében a KALL vezetősége ezen két cég végelszámolással történő megszűntetése mellett döntött. A végelszámolás a társaságok megszűntetésével 2025 májusában lezárult.
A 2015-ben alapított VIRESOL Kft. (továbbiakban: VIRESOL) Közép-Kelet-Európa legmodernebb és leginnovatívabb búzafeldolgozója. A VIRESOL, mely üzemszerű működése során mintegy 250.000 tonna búza feldolgozásával, több mint 250 fővel állítja elő keményítő, alkohol és takarmánytermékeit, 2019-ben kezdte meg működését. A gyár zöldmezős beruházással épült és búzakeményítő gyárként üzemel, emellett alkoholt, maltodextrint, vitális glutént és takarmányt állít elő.
Az üzem Heves vármegyében, Visontán, az ipari parkban található 14 hektáros területen. Az M3 autópálya, a közeli vasúti csatlakozási pont, a megfelelő infrastruktúra, a logisztikai adottságok, a villamos áram-, a gőz- és földgázvételezési pontok közelsége garantálja, hogy a telephely az optimális feltételeket biztosítja mind az üzemeltetés, mind pedig a búza és a végtermékek logisztikája szempontjából.
AZ OPUS GLOBAL Nyrt. részesedése 2024-ben 53,17%-ra változott tekintettel arra, hogy a VIRESOL két tulajdonosa a korábbi megállapodásuk értelmében nem vagyoni hozzájárulással megvalósuló jelentős - a két tulajdonos által eltérő - összegű ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A tranzakció során a tulajdonosok együttesen közel 98 millió EUR összegű tőkeemelést valósítottak meg, aminek következtében jelentősen erősödött a cég tőkeszerkezete.
OPUS GLOBAL PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025
*A társaságok végelszámolással megszűntek 2025-ben.
B. Szegmenst érintő gazdasági környezet
2024-ben a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása 4 ezer milliárd forint felett alakult, ami az előző évitől 8,0%-kal maradt el. A visszaeséshez a teljes termelési volumen 4,4%-os és az árszínvonal 3,8%-os együttes csökkenése vezetett. A növénytermesztés volumene 11%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,9%-kal volt nagyobb. A termelés csökkenése szinte minden termékcsoportot érintett, kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a csapadékhiányos időjárás és a nyári aszály miatt lett gyengébb, ezek a tényezők hátráltatták a növénytermesztést, és indirekten hatottak az Élelmiszeripar szegmens alapanyagainak a költségére és az alapanyagok minőségére.
A KSH adatai szerint az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5 millió hektár. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök a mezőgazdasági terület közel 2,8%-át borították. A vetésszerkezetben a két legfontosabb növénycsoport, a gabonafélék és az olajos magvú növények aránya csak kis mértékben változott. A nyári hónapokban a meleg és száraz időjárásnak köszönhetően országos aszály alakult ki, amely kedvezőtlen körülményeket idézett a termésnek. 2025 első kilenc hónapjában a termelői árak átlagosan 20% körül növekedtek a mezőgazdaság területén az előző év azonos időszakához képest, ami az Élelmiszeripar szegmens alapanyagát jelentő gabonafélék és ipari növények drágulását eredményezte.
A FAO (Food and Agriculture Organization) legfrissebb előrejelzése szerint a globális gabonatermelés 2025-ben 2.971 millió tonnára emelkedik. Ez 3,8%-kal magasabb az előző évhez képest, ami 2013 óta a legnagyobb éves növekedést jelenti. Az emelkedés az összes kultúra várható termésének növekedését tükrözi, amiben a búza, a kukorica és a rizs teszi ki a legnagyobb részesedést. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) októberi előrevetítése szerint az előző szezont 3%-kal meghaladó, 827 millió tonna búzát arathatnak a világon a 2025/2026. gazdasági évben. A növekedés nagy része Ausztráliához köthető, ahol a júliusi-augusztusi esőzések növelték a szezon hozamvárakozásait, és a 2025 ös termelési előrejelzést az ötéves átlaggal megegyező szintre emelték. Az Európai Unióra vonatkozó előrejelzések is növekedtek a magasabb hozamok miatt.
Az IGC októberi projekciójában a 2024/2025. gazdasági évit csaknem 5%-kal meghaladó, 1.297 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2025/2026. gazdasági évben. A kukoricatermelés Brazíliában a vártnál jobb terméshozamok révén emelkedett. Ez a növekedés Kínában is tapasztalható az újonnan közzétett hivatalos adatok alapján. Az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol a termőterület növekedése ellensúlyozta a terméshozamok kismértékű csökkenését. Az Amerikai Egyesült Államok kukoricatermelése várhatóan 427,1 millió tonnával rekordot fog dönteni. Ez a globális termelés harmadát teszi ki, ami a globális kukoricatermelés legnagyobb aránya 2016 óta, azonban a növekedéseket ellensúlyozta az Európai Unióban a száraz és forró időjárás okozta hozamcsökkenés, valamint Mexikóban a vártnál kisebb termőterület.
A hazai gabonatermelés 2025-ben vegyes képet mutatott. A búza esetében egy erős, az átlagot meghaladó évvel számolhatunk, hiszen a betakarított mennyiség meghaladta az 5 millió tonnát, ami stabil alapot biztosít a belső fogyasztás és az export számára. Ezzel szemben a kukorica terméseredményei elmaradtak a korábbi évek átlagától, az aszályos időjárási körülmények következtében a termésátlagok alacsonyak voltak, így a betakarított mennyiség mindössze 3,5 millió tonnára korlátozódott. A kedvezőtlen kukoricatermés miatt Magyarország a belső kereslet kielégítése érdekében importra szorul, ami a piaci folyamatokban és az árak alakulásában is érezhető hatást gyakorol.
Az Élelmiszeripar szegmens keresleti oldalát tekintve jól körvonalazódott már az év elején, hogy az európai izocukorpiac kereslete visszaesett, a rendelkezésre álló termelői kapacitások kihasználtsága jelenleg tartósan 60-70% körül mozog, amelynek oka részben az egészséges, illetve "cukormentes" életmód előretörése. Emellett az elmúlt negyedévekhez hasonlóan 2025 harmadik negyedévében is jelentős hatást vált ki az Európán kívülről érkező alternatív termékek növekvő volumene, valamint a cukorpótló termékek egyre nagyobb aránya is. A fehér cukor ára több mint 9%-os csökkenést mutat, mely termékkel a keményítőből származtatott édesítő piaca erősen korrelál.
A kukoricából készült feldolgozott termékek (etanol, cukor, keményítő stb.) versenyképessége a nyugat-európai piacon kihívásokkal küzd, ugyanis a szegmens szereplőinek az alapanyagárakban növekedéssel kell számolni, azonban a késztermékeik ára 2024 óta csökken. Ez a hatás mérsékelte az Élelmiszeripar szereplőinek hozamszintjét, ugyanakkor a 2025/2026-os gazdálkodási szezon második felére pozitív a piaci szereplők várakozása, mivel a profitabilitásra a korábbi időszakban negatívan ható trend lassul és kezd megtorpanni.
4 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 4 7
C. Szegmens 2025. III. negyedéves tevékenysége nál megfigyelhető 1,26 milliárd forintos állományesés áll.
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Mérlegadatok (záró állomány) | Élelmiszer ipar szegmens 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Élelmiszer ipar szegmens 2024.12.31. auditált tényada tok |
2024.12.31 2025.09.30. ösz szehasonlítása |
Változás 2024.12.31 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Mérlegfőösszeg | 181 352 254 | 194 805 126 | -13 452 872 | -6,9% |
| Pénzeszközök összesen | 10 725 424 | 11 292 935 | -567 511 | -5,0% |
| Saját tőke | 49 357 403 | 58 126 369 | -8 768 966 | -15,1% |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek | 110 094 049 | 115 127 787 | -5 033 738 | -4,4% |
| Rövid lejáratú kötelezettségek | 21 900 802 | 21 550 970 | 349 832 | 1,6% |
| Hitelek és kölcsönök | 46 661 027 | 53 115 468 | -6 454 441 | -12,2% |
| Idegen forrás/Mérlegfőösszeg | 25,7% | 27,3% | -1,5% | -5,6% |
Az Élelmiszeripar szegmens mindkét szereplője a korábbi években átállt az EUR alapú könyvvitelre, ezért a KALL és a VIRESOL esetében a forint alapon elkészített aggregált pénzügyi kimutatásoknál megjelenik az árfolyamhatás. 2025 harmadik negyedévének végére a forintnak az év során megfigyelhető folyamatos erősödésének köszönhetően 5%-os árfolyamhatás jelentkezik a szegmens számaiban. A forint erősödésének dinamikája negyedévek között elteltérő volt, az első és a harmadik negyedévben a forint erősödése az euróhoz képest mind a két negyedévben negyedév/ negyedév alapon 2% körül volt.
Az Élelmiszeripar szegmens aggragált mérlegfőösszege 2025 mindhárom negyedévében csökkenő pályán mozgott, a harmadik negyedév végén a mérlegfőösszeg 181,35 milliárd forint volt, ami a 2024. évvégi 194,81 milliárd forint záróértékhez képest 6,9%-os, 13,45 milliárd forintos állományesést jelent. A mérlegfőösszeg csökkenésének 2025 ös trendje eltérő ütemű volt a különböző negyedévek alatt, a legjelentősebb (3,1%) csökkenés az első negyedévben volt megfigyelhető, majd a második és harmadik negyedévben az állományesés mértéke hónapról hónapra folyamatosan lassult. A mérlegfőösszeg állományváltozása az eszköz oldalon alapvetően két tétel - az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a forgóeszközökön belül a készletek - csökkenésében nyilvánul meg.
Az Élelmiszeripar szegmens mérlegstruktúrája állandó képet mutat, és a korábbiakban megfigyelt mérlegszerkezethez képest a harmadik negyedévben sem következett be érdemi változás. A szegmensben a magas befektetett eszközállomány - ami az alapinfrastruktúrát foglalja magában - indokolt, az élelmiszeripari tevékenység folytatásának alapfeltétele a termelés biztosításához szükséges magasértékű gyártóegységek, épületek és gépek rendelkezésre állása. Ebből a tényből eredeztethetően a mérlegfőösszeg meghatározó részét, 80%-át változatlanul a befektetett eszközök teszik ki, ami 2025 első kilenc hónapjában 5% os, 6,92 milliárd forint csökkenést követően 144,92 milliárd forinton zárta a tárgyidőszakot. Az alaptevékenységhez szükséges infrastruktúra (ingatlanok, gépek, berendezések) a teljes aggregált eszközérték 64%-át jelenti.
A két vállalat közel azonos súllyal van jelen az Élelmiszeripar szegmens aggregált szintű eszközértékében. A vállalatok befektetett eszközértéke is hasonló volumenű, de felépítésében már láthatóak különbségek. A KALL-nál az ingatlanok, gépek, berendezések értéke (68,72 milliárd forint), valamint az immateriális javak értéke (4,94 milliárd forint) magas, egyben domináns. A VIRESOL-nál az ingatlanok, gépek, berendezések értéke (48,05 milliárd forint) mellett a részesedések értéke is meghatározó mérlegelem.
A KALL és a VIRESOL befektetett eszközeinek értéke 2025 harmadik negyedévének végére nagyságrendileg hasonló volumennel csökkent, az előbbi vállalat esetében a viszszaesés 3,53 milliárd forint (5%) volt, az utóbbi társaságnál 3,3 milliárd forintos (4%) csökkentést láthatunk. Az Élelmiszeripar szegmens aggregált befektetett eszközeinek állományváltozása mögött az infrastruktúra 5,59 milliárd forint értékű visszaesése, valamint az immateriális javakA VIRESOL esetében az állományesés főleg az első és a harmadik negyedévek során volt meghatározóbb, a KALLnál a harmadik negyedévben volt kiugró a csökkenés (a kilenc hónapnyi állományváltozás kétharmada). Összességében mind a két szereplőnél jelentkező állománycsökkenés az ingatlanok, gépek, berendezéseken belüli változásokra vezethető vissza. A KALL esetében az első negyedévben az árfolyamhatás és az elszámolt értékcsökkenés ellenére az elvégzett beruházások és fejlesztések hatására – még 1,27 milliárd forint állománynövekedést láthattunk, a második negyedévben még stagnálás volt, viszont a harmadik negyedévben már az árfolyamhatás és beruházásokat meghaladó értékben elszámolt értékcsökkenés együttes következményeként 3%-os állománycsökkenés volt a 2025. évi nyitóértékhez képest. A VIRESOL-nál az elszámolt értékcsökkenést és az árfolyamhatást a január-szeptember között elvégzett karbantartási munkák, kisebb beruházások nem tudták érdemben kiegyenlíteni, így 3,23 milliárd forinttal, 6%-kal lett alacsonyabb az ingatlanok, gépek, berendezések értéke 2025 harmadik negyedévének végére.
A szegmens aggregált szintű befektetett eszközállományának a csökkenésében szerepe volt a KALL immateriális javainál megfigyelhető állományesésnek is, aminek magyarázata a K+F fejlesztésekkel kapcsolatos könyveléstechnikai átsorolások. A KALL immateriális javainak értéke – a kísérleti fejlesztések aktivált értékének csökkenése miatt - 6,08 milliárd forintról 3,42 milliárd forintra esett vissza az első félévben, viszont a harmadik negyedév alatt az állománynak a csökkenése megállt és 1,52 milliárd forint értékű visszakorrekció hatására az immateriális javak értéke 4,94 milliárd forinton zárta a harmadik negyedévet. Ez a 2025. évi nyitóértekhez képest 19%-os 1,14 milliárd forintos csökkenést jelent.
Az Élelmiszeripar szegmens aggregált forgóeszközállománya 42,97 milliárd forintról 6,53 milliárd forint, 15% csökkenést követően 36,44 milliárd forintra változott az év első kilenc hónapja alatt. Az első félév során jelentkezett a forgóeszközök állománycsökkenése, a harmadik negyedévben a változás iránya megfordult és fél milliárd forintot kissé meghaladó emelkedést realizált a szegmens. A forgóeszközök 2025 első három negyedévi aggregált állományváltozásának 95%-a a KALL-nál látható.
Hasonlóan a korábbi évekhez az előző év utolsó negyedévében végrehajtott tudatos stratégiai alapanyag-készletezésnek köszönhetően magas készletszinten zárták a bázis évet a szegmens szereplői, és 2025 első kilenc hónapjában elindult a készletek feldolgozása, illetve az értékesítése, ami a készletértékek esését eredményezte. A szegmens aggregált készletértéke 2025 első kilenc hónapja során 7,99 milliárd forint csökkenést követően 11,56 milliárd forint volt 2025. szeptember 30-án. A csökkenés üteme a harmadik negyedévben 0,41 milliárd forint volt, ami lassulást jelent az első két negyedév csökkenéséhez képest. A készletállomány-változás főleg a KALL-hoz köthető, a társaság készletei 3,47 milliárd forintot csökkentek az első negyedévben, a második negyedévben már kisebb volumenű, 1,71 milliárd forint volt a visszaesés. A harmadik negyedévben tovább lassult a csökkenés üteme, már csak 1,06 milliárd forinttal lett alacsonyabb a készletek értéke. Összességében a KALL készletei 47%-kal 13,42 milliárd forintról 7,18 milliárd forintra csökkentek 2025 első kilenc hónapjában. A VIRESOL esetében a harmadik negyedévben ugyan 0,64 milliárd forint készletnövekedés jelentkezett, de 2025 három negyedévét együttesen vizsgálva a VIRESOL-nál is csökkenő készletállományt figyelhetünk meg 2025-ben. 6,12 milliárd forintról 4,38 milliárd forintra 1,74 milliárd forinttal (-28%) csökkentek a cég készletei. Az alapanyagkészlet ilyen jellegű alakulása mögött egy tudatos stratégia (stratégiai készletezés az évvégén) jelent meg, mivel a termelésbiztonság érdekében az év elején magas kukorica és búza készlettel rendelkezett a cég, amely az első két negyedév alapanyag igényét nagymértékben fedezi. Az év első három negyedévében az Élelmiszeripar szegmens aggregált pénzeszközállománya 11,29 milliárd forintról 10,73 milliárd forintra csökkent. A szegmens szereplői közül a KALL pénzeszközállománya mutatott csökkenést, a VIRE-SOL esetében stagnálást láthattunk. A készlet és a pénzeszközök együttes 8,55 milliárd forintos csökkenését a forgóeszközökön belül a vevőállomány 18%-os, 1,48 milliárd forintos emelkedése csak részben kompenzálta, a KALL és a VIRESOL vevőállománya együttesen 8,42 milliárd forintról 9,90 milliárd forintra nőtt, így ezen mérlegtétel közel 10 milliárd forinton zárta a harmadik negyedévet.
Az Élelmiszeripar szegmens aggregált saját tőkéje 2025 első kilenc hónapjában a tárgyidőszaki veszteséggel öszszefüggésben 15,1%-ot csökkent, azaz 58,13 milliárd forintról 49,36 milliárd forintra változott. Egyedi cégszinten nézve a szegmens szereplői között a saját tőkében bekövetkezett visszaesésben a KALL volt a domináns, a saját tőke csökkenés közel háromnegyede ezen vállalathoz kapcsolható. A szegmens szintű aggragált saját tőke változás (csökkenés) 2025 első és harmadik negyedévében közel azonos 6-6% volt. A második negyedévben a többi negyedévhez képest kisebb volt a visszaesés, negyedév/negyedév alapon 3%-os volt a csökkenés. Az Élelmiszeripar szeg-
4 8 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 4 9
<-- PDF CHUNK SEPARATOR -->
mens tőkehelyzete – főleg a múlt évben a VIRESOL-ban történt tőkeemelésnek köszönhetően - jóval kedvezőbb képet mutat a korábbi évekhez képest. A 2024-ben jelentősen felerősödő aggregált saját tőke arány (30%) 2025 első két negyedévében is alapvetően fennmaradt, illetve kisebb csökkenést követően a saját tőke arány 2025 harmadik negyedévének végén 27% volt. A szegmens mérlegstruktúrájának egyensúlya a korábbi évekhez képest hasonló stabilitást mutat, a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek a befektetett eszközök teljes volumenét lefedik.
A szegmens teljes kötelezettségállománya 3%-kal - 136,68 milliárd forintról 131,99 milliárd forintra - 4,68 milliárd forinttal csökkent. A három negyedévet külön vizsgálva a kötelezettségek 2025-ös állományváltozása az első félévben alakult ki, amikor 5,20 milliárd forint, 3,8% volt a csökkenés. A rövid lejáratú kötelezettségek szegmens szinten alacsony mértékkel 0,35 milliárd forinttal (1,6%) emelkedtek. A VIRESOL esetében stagnáló értéket láthatunk, a KALL-nál volt éven belüli kötelezettségállomány emelkedés. A KALL szállítóállománya 3,69 milliárd forinttal csökkent, amit felülmúlt a cég rövid lejáratú kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségállományának növekedése. Az egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások növekedését gyakorlatilag teljes egészében kiütötte a rövid lejáratú céltartalék megszűnése, így ezen két mérlegsor közel 1 milliárd forintos ellentétes irányú mozgása semlegesítette egymást, azaz nem hatottak a KALL rövid lejáratú kötelezettségének változására. A VIRESOL rövid lejáratú kötelezettségállománya a harmadik negyedév végére változatlan értéken mozgott a bázist jelentős 2024. évi záróállományhoz viszonyítva. Az Élelmiszeripar szegmens aggregált hosszú lejáratú kötelezettségei 4,4%-kal, 5,03 milliárd forinttal csökkentek. A hosszú lejáratú kötelezettségek érdemi változását az első és a harmadik negyedév során figyelhettük meg, aminek háttere részben a két cég deviza alapú hiteleinél valamint a kapcsolt kötelezettségeknél kimutatott – a pénzügyi adatokra kedvezően ható – árfolyamhatás volt, de szerepet játszott az éven túli hitelek esetében a rendes negyedéves tőketörlesztések teljesítése is. Az Élelmiszeripar szegmens két szereplőjének lecsökkent az éven túli kötelezettsége, a KALL esetében 3,63 milliárd forint (5%), a VIRESOL-nál pedig 1,41 milliárd forint (3%) volt a csökkenés.
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:
| Főbb eredményadatok | Élelmiszer ipar szegmens 2025.01.01 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Élelmiszer ipar szegmens 2024.01.01 2024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Összes működési bevétel | 91 919 409 | 84 150 058 | 7 769 351 | 9,2% |
| Működési költségek | 94 105 178 | 76 430 541 | 17 674 637 | 23,1% |
| Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT | -2 185 769 | 7 719 517 | -9 905 286 | -128,3% |
| EBITDA | 3 331 106 | 12 737 641 | -9 406 535 | -73,8% |
| Pénzügyi műveletek eredménye | -3 311 456 | -1 982 410 | -1 329 046 | -67,0% |
| Adózás előtti eredmény | -5 497 225 | 5 737 107 | -11 234 332 | -195,8% |
| Adózott eredmény | -5 971 188 | 4 550 182 | -10 521 370 | -231,2% |
| Teljes átfogó jövedelem | -8 704 174 | 5 652 310 | -14 356 484 | -254,0% |
| Foglalkoztatottak létszáma (fő) | 729 | 696 | 33 | 4,7% |
Az Élelmiszeripar szegmens aggregált összes működési bevétele 2025 első kilenc hónapjában a 2024. évi azonos időszaki bázishoz képest 9,2%-os, 7,77 milliárd forint többletet mutat, és 91,92 milliárd forinton zárta a 2025 harmadik negyedévet. Az összes működési bevétel növekedése az egyéb működési bevételek emelkedésével áll szoros kapcsolatban. A szegmens aggregált árbevétele 81,26 milliárd forint volt, ami megegyezett a korábbi év bázisértékével. A magasabb értékesítési volumen ellenére az árbevétel érdemi változást nem mutatott, gyakorlatilag stagnálásról beszélhetünk. Ennek hátterében három fő tényező áll: egyrészt a világpiacon az érintett időszakban lassan megindult a termékek és alapanyagok árainak konszolidációja, másrészt a termelésben tudatos és állandó a termelés optimalizálása, harmadrészt – tekintve, hogy az Élelmiszeripar szegmens árbevételének jelentős része EUR vagy EUR-ban denominált - 2025 elejétől tendenciózusan jelen volt a forint erősödésének hatása. Az árbevétel forintban kimutatott bázishoz képesti alakulását az euróval szembeni forinterősödés 1,6%-kal csökkentette az év során (2025. június 30-ig az árfolyamhatás 3,9%-ban támogatta az árbevétel növekedést).
A szegmens egyéb működési bevételei jelentősen emelkedtek, a bázishoz képest a növekedés 8,96 milliárd forint volt. Az aggregált aktivált saját termékek értéke ezzel szemben közel két milliárd forinttal mutatott alacsonyabb értéket a 2024. évi bázishoz hasonlítva, így az aktivált saját termékek értékének közel 90%-os csökkenése az egyéb működési bevételek összes működési bevételekre gyakorolt hatását részben ellensúlyozta. Összességében a szegmens szintű árbevételnél azt láthatjuk, hogy a növekvő gyártási, kidarálási és értékesítési volument a forint bázishoz képesti erősödése ellensúlyozta, így az árbevétel nem emelkedett meg, viszont az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó tételek (pl. faktoring) emelkedésének hatására az összes működési bevétel 2024-hez képest megnőtt.
A szegmens két szereplőjét egyenként vizsgálva az látható, hogy a KALL árbevétele 1%-ot csökkent és 2025. szeptember 30-ig 50,65 milliárd forint árbevételt ért el a társaság. A VIRESOL árbevétele 30,62 milliárd forint volt, ami 4%-kal meghaladta az előző évi azonos időszakot jelentő bázisértéket. A KALL összes működési bevétele a fentiekben részletezett hatások következtében 13%-os, a VIRESOL összes működési bevétele 2%-os többletet mutatott 2025 harmadik negyedévének végére.
A szegmens egyéb működési bevételének emelkedése a KALL-hoz kapcsolódik, és a 2025 harmadik negyedévében lebonyolított faktoring forgalommal áll szoros öszszefüggésben. Ez a tétel (faktoring elszámolás) könyvelés-technikailag jelentkezik és érdemben nincs hatással a cég valós tevékenységéhez kapcsolódó bevételeire, illetve eredménytermelő képességére, mivel a megemelkedett faktoring forgalom nem csak a bevételi oldalra hat adminisztratív módon, hanem az egyéb működési költségeknél is 8,76 milliárd forint növekedést indukált. 2024 első kilenc hónapjában az aktivált saját teljesítmények értéke még 2,19 milliárd forinttal emelte meg az összes működési bevételt, ezzel szemben 2025 azonos időszakában - elsősorban a KALL-nál jelentkező hatások miatt - az aktivált saját teljesítmények értéke visszaesett, illetve gyakorlatilag megszűnt (0,27 milliárd forint volt) ezzel az aktivált saját teljesítmények értéke év/év alapon 1,91 milliárd forinttal csökkentette az egyéb működési bevételek bázishoz viszonyított növekedését.
Az Élelmiszeripar szegmens aggregált működési költsége az árbevétel/bevételi oldal stagnálásához képest jelentősen emelkedett. 2025 első kilenc hónapjának a végére az aggregált működési költség 94,11 milliárd forintot ért el, ami 23,1%-kal 17,67 milliárd forinttal magasabb a 2024-es bázisadathoz képest. A költségnövekedésben - a faktoring úgymond adminisztratív hatása mellett - az anyagjellegű ráfordítások játszották a kulcstényezőt. Mivel a cégek tevékenységéhez kapcsolódó költségek az árbevétel emelkedését meghaladták, ezért a szegmens működéséhez köthető nyereségesség visszaesett a 2024. évi bázishoz képest, sőt 2025 első kilenc hónapjának végére negatív tartományba fordult. A költségoldalon a bázishoz viszonyítottan megjelenő kedvezőtlen tendencia a második negyedévben indult meg és gyorsuló ütemet felvéve a harmadik negyedévet is jellemezte. A szegmens aggregált üzemi eredménye (EBIT) mínusz 2,19 milliárd forint volt, ami 9,91 milliárd forinttal marad el a korábbi évben kimutatott nyereséghez képest. A VIRESOL ugyan elmaradt a 2024-ben elért eredményeitől, ennek ellenére 2025-ben továbbra is nyereségesen gazdálkodott, és 0,51 milliárd forint üzemi nyereséget ért el. Ezt a képet árnyalta, hogy a cég nyereségessége zsugorodó tendenciát mutatott 2025 első három negyedéve során. A KALL az aflatoxin szennyezettségből származó árbevételkiesése miatt 2,7 milliárd forint üzemi veszteséget mutatott ki, ami 7,40 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a 2024. szeptember 30-i adat.
Az Élelmiszeripar szegmens visszaeső eredményeségének az oka többtényezős. A VIRESOL gazdálkodása nem kedvezőtlenebb az előző évinél, a cég 2024-ben kiugró, egyedi jellegű profitot ért el azzal, hogy a termékek árkonszolidációja csak időben elcsúsztatva és lassabban követte le az input árak változásait, mely a szerződéses feltételrendszernek volt köszönhető. A KALL esetében pedig egyedi negatív hatásként jelentkezett 2025-ben a kukorica magas aflatoxin szennyezettsége és az ebből fakadó 4 millió EUR-t is meghaladó árbevételkiesés. Ezen felsorolt tényezők mellett mindkét cég esetében az alapanyagár emelkedése is kedvezőtlenül hatott, mert a költségnövekedés volumenét a szegmens szereplői nem tudták teljeskörűen beépíteni a 2025-ös értékesítési áraikba. Összességében a szegmenst súlytó kedvezőtlen külső hatások okozta veszteség ellenére a 2025-re kialakított üzleti stratégia szegmens szinten továbbra is sikeresnek tekinthető.
5 0 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 5 1
Az Élelmiszeripar szegmens EBITDA-ja 2025 első kilenc hónapjában a 2024. évi azonos időszaki bázishoz képest az üzemi szintű eredménnyel nagyságrendileg azonos mértékben volt alacsonyabb. A szegmens alapműködése okán szükséges magas eszközállomány után elszámolt 5,52 milliárd forint - a 2024-es bázisnál 9,9%-kal magasabb értékcsökkenés hatására az EBITDA továbbra is pozitív tartományban mozgott, és 3,33 milliárd forint volt 2025. szeptember 30-ra.
A pénzügyi műveletek eredménye 2025 három negyedévét vizsgálva mind a három negyedévben negatív tartományban volt. Az év során a pénzügyi folyamatok eredményeképpen a pénzügyi műveletek bevételénél 18%-os volt az elmaradás, ezzel szemben a ráfordítások 19%-kal voltak magasabbak a 2024 első kilenc hónap adataihoz képest. Az Élelmiszeripar szegmens aggregált pénzügyi műveleteinek 3,33 milliárd forintos veszteségét láthatjuk 2025 első kilenc hónapjának végére. A pénzügyi műveletek vesztesége technikai, illetve adminisztratív veszteséget jelent, a szegmens szereplői részére érdemben negatív cashflow hatást nem okozott. A pénzügyi veszteség felépülésében meghatározó elem a VIRESOL és a KALL forint alapú tagi hitelállományainak, valamint a külső deviza alapú finanszírozási tételek mérlegzárás napján érvényes árfolyamon történő átértékelésének és az elszámolt kamatoknak.
Az aggregált negatív üzemi szintű eredmény, valamint a 2024-hez képest magasabb pénzügyi veszteség hatására az adózás előtti és az adózott eredmény is negatív tartományba került a harmadik negyedév végére. Az Élelmiszeripar szegmens foglalkoztatotti létszáma 33 fővel, 4,7%-kal nőtt. A létszám emelkedést mutatott a teljes tárgyévben és folyamatosan meghaladta a 700 főt.
| Működési költségek | Élelmiszer ipar szegmens 2025.01.01 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Élelmiszer ipar szegmens 2024.01.01 2024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Anyagjellegű ráfordítások | 71 891 659 | 64 288 533 | 7 603 126 | 11,8% |
| Személyi jellegű ráfordítások | 6 894 525 | 6 016 088 | 878 437 | 14,6% |
| Értékcsökkenés | 5 516 875 | 5 018 124 | 498 751 | 9,9% |
| Értékvesztés | -75 | -21 240 | 21 165 | -99,6% |
| Egyéb működési költségek és ráfordítások | 9 802 194 | 1 129 036 | 8 673 158 | 768,2% |
| Összes működési költség | 94 105 178 | 76 430 541 | 17 674 637 | 23,1% |
Az elmúlt évek során és 2025 első félévében is az Élelmiszeripar szegmens összes működési költségén belül az anyagjellegű ráfordítások domináltak, ennek a tételnek a súlya folyamatosan 80-85%-os tartományban mozgott. 2025. harmadik negyedévében – a korábban már leírtakkal összhangban – elsősorban a KALL által lebonyolított faktoring hatására megnőtt az egyéb működési költségek és ráfordítások volumene és költségen belüli súlya. Ennek a technikai, illetve adminisztratív hatásnak köszönhetően a szegmens működési költségeinek struktúrája kissé eltolódott, az anyagjellegű ráfordítások költségen belüli aránya 2025. első félévében 84% volt, ez a harmadik negyedév végére 75% körülire csökkent.
A költségstruktúrát és az Élelmiszeripar szegmens nyereségtermelő képességét természetesen továbbra is elsősorban az anyagjellegű ráfordítások alakulása befolyásolja. A szegmens költségvolumenét 2025-ben is alapjaiban az alapanyag- és az energiaköltségek befolyásolták, ezek súlya az összköltségen belül folyamatosan magas. A korábbi évben az input- és energiaár-emelkedés hatására ezen tételegyüttes aránya a költségstruktúrában megnőtt, ugyanakkor – szemben az árszint alakulásával és konszolidálásával – az anyagjellegű ráfordítások összes működési költségen belüli szintjének visszakorrigálása egyelőre elmaradt. Az anyagjellegű ráfordítások az év első két negyedévét követően a harmadik negyedévben is a bázisértékhez képest tovább emelkedtek. Az anyagjellegű ráfordítások bázishoz viszonyított növekedése 2025. harmadik negyedévében ráadásul kissé gyorsult. A költségek növekedése a 2025. első félévi 10,6%-os szintről a harmadik negyedév alatt 11,8%-ra nőtt. A 2024-es betakarítás, annak mennyisége és alacsony minősége erősen rányomta az árakra a bélyegét. Az alapanyagköltség növekedése az előző évihez képest 14,66% volt úgy, hogy a felhasznált (kidarált/őrölt) gabona mennyisége 6,1%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az anyagjellegű ráfordítások év/éves változását tekintve 64,29 milliárd forintról 71,89 milliárd forintra 7,60 milliárd forinttal nőtt a tárgyidőszakban. A személyi jellegű ráfordítások a harmadik negyedévben a korábbi negyedévekhez képest kisebb sebességgel nőttek, így 2025 első kilenc hónapjában 14,6%-kal volt magasabban ez a költségtétel, mint 2024 első kilenc hónapjában. A személyi jellegű ráfordítások emelkedése egyrészt a közel 5%-os létszámbővülésnek, valamint a korábbi évek tudatos bérkorrekciós lépéseinek és a 2025. évre vonatkozó rendes bér- és juttatási rendszernek köszönhető.
A szegmens nyereségességi mutatói 2024-ben javuló trendet vettek fel, azonban ez visszaesett, mivel 2025 mindhárom negyedévében az alapanyagárak növekedést mutattak - a korábban már részletezett alapanyagnál megjelenő minőségi problémák miatt - és az Élelmiszeripar szegmens szereplői által a napi működés során használt egyéb termékek (csomagolóanyag, segédanyagok) árainak kedvezőtlenebb alakulása is erősen befolyásolták, és negatív irányba lendítették a költségoldalt.
A felhasznált alapanyag mennyisége év/év összehasonlításban:
| 2025. I-IX. hónap | 2024. I-IX. hónap | Eltérés | |
|---|---|---|---|
| Felhasznált alapanyag (tonna) | 486 597 | 458 424 | 6,1% |
5 2 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 5 3
TURIZMUS SZEGMENS
A Hunguest Zrt. (továbbiakban: Hunguest) és leányvállalatai 2019. július 1-je óta, több mint hat éve szerepelnek leányvállalatként az OPUS GLOBAL Nyrt. (továbbiakban: OPUS GLOBAL) IFRS szerinti konszolidált beszámolójában. Ezen cégek együttesen reprezentálják az OPUS Csoport Turizmus szegmensét, amely 2025 harmadik negyedévének végére a csoportszintű konszolidált mérlegfőösszegének és árbevételének egyaránt 13%-át adja.
A Turizmus szegmens tevékenységi körébe a belföldi és külföldi wellness- és rendezvényturizmus tartozik.
A. Szegmens cégei
Szegmensbe tartozó leányvállalatok 2025.09.30-án:
| Név | Kap- csoltsági szint |
Üzleti | Bejegyzés országa |
Közvetett / közvetlen részesedés |
Kibocsátó részesedése 2025.09.30 |
Kibocsátó részesedése 2024.12.31 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Hunguest Zrt. | L | Szállodai szolgáltatás |
Magyarország | Közvetlen | 99,99% | 99,99% |
| Relax Gastro Hotel GmbH | L | Szállodai szolgáltatás |
Ausztria | Közvetett | 99,99% | 99,99% |
| Heiligenblut GmbH | L | Szállodai szolgáltatás |
Ausztria | Közvetett | 99,99% | 99,99% |
| Hunguest Hotels Montenegro d.o.o |
L | Szállodai szolgáltatás |
Montenegró | Közvetett | 99,99% | 99,99% |
| BALATONTOURIST CAMPING Kft. | L | Kemping- szolgáltatás |
Magyarország | Közvetett | 99,99% | 99,99% |
| BALATONTOURIST Idegenfor- galmi és Kereskedelmi Kft |
L | Kemping- szolgáltatás |
Magyarország | Közvetett | 99,99% | 99,99% |
L: Leányvállalat
A Hunguest, Magyarország vezető vidéki szállodalánca, tovább erősítette országos jelenlétét. 2025 első negyedévében a cégcsoport két új lokációban indította el új szállodák üzemeltetését, így a harmadik negyedév végére már 20 szállodát és két fürdőt üzemeltet országszerte. A belföldi szállodák összesen 3.511 szobával és 7.075 férőhelylyel rendelkeznek. A Hunguest szállodák a kiemelt turisztikai célpontokban, az ország legnépszerűbb fürdő- és üdülőhelyein (Balatonalmádi, Bük, Cegléd, Eger, Egerszalók, Hajdúszoboszló, Hévíz, Gyula, Kőszeg, Nyíregyháza, Szeged, Zalakaros, Tapolca és Tarcal) találhatók. Emellett a Hunguest érdekeltségi körébe tartozik két ausztriai szálloda (a karintiai Heiligenblut am Großglockner-ben elhelyezkedő Sporthotel Heiligenblut és Landhotel Post) külföldi szállodaüzemeltető társaságokon keresztül, valamint a montenegrói Herceg Novi-ban található, közvetlen tengerparti fekvésű Hunguest Hotel Sun Resort.
A Balatontourist – amely a BALATONTOURIST Camping Kft. és a BALATONTOURIST Kft. vállalatokat jelenti – Magyarország piacvezető kempingüzemeltetője, és évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai szabadidős és kempingturizmusnak. A Balatontourist 1.538 kempinghellyel, 76 üdülőházzal, 233 mobilházzal, valamint bérelhető lakókocsikkal és berendezett, komfortos sátrakkal várja a kempingezni vágyókat Balatonakaliban, Balatonberényben, Balatonfüreden és Révfülöpön. A vállalat folyamatos fejlesztésekkel és szolgáltatásbővítéssel törekszik arra, hogy a hazai kempingezés minőségi alternatívát kínáljon a belföldi turizmus palettáján.
B. Szegmenst érintő gazdasági környezet
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetség a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel (továbbiakban: GKI) együttmű-ködve havi rendszerességgel méri a turizmusban várható konjunktúra alakulását, és teszi közzé a Turizmus Konjunktúra Indexet (továbbiakban: TKI) -100 és +100 közötti skálán (ahol -100: jelentősen romlik, +100: jelentősen javul). 2025 harmadik negyedévében a TKI index az alábbiak szerint alakult:
- 2025 harmadik negyedévének első hónapjában, júliusban az index értéke -1 pont volt, 6 ponttal magasabb az előző havi értéknél, és 1 ponttal haladta meg a bázisidőszaki adatot. A piaci szereplők gazdasági és piaci helyzetüket javulónak, de alapvetően stagnálónak értékelték. Az index a szolgáltatási szektor konjunktúra indexénél 10 ponttal, a GKI nemzetgazdasági átlag üzleti bizalmi indexét tekintve pedig 14 ponttal magasabb volt. Az alszektorokat illetően a szálláshelyszolgáltatásban 18 pontos, a vendéglátásban 1 pontos növekedés valósult meg.
- A negyedév közepén, augusztus hónapban az index 4 pontos csökkenése következett be, ezzel a tavalyi azonos időszakhoz képest 2 pontos elmaradás alakult ki. Eszerint a piaci szereplők helyzetüket enyhén negatívnak értékelték, ugyanakkor az index a szolgáltatási szektor konjunktúra indexét 5 ponttal, a GKI nemzetgazdasági átlag üzleti bizalmi indexét 8 ponttal haladta meg. Az alszektorokat illetően a szálláshelyszolgáltatásban 13 pontos csökkenés, a vendéglátásban 1 pontos növekedés valósult meg.
- A negyedév utolsó hónapjában, szeptemberben az index az előző hónaphoz képest visszaesett, és a további 2 pontos csökkenést követően -7 ponton állt, ami 3 ponttal a bázis érték alatt volt, és negatív helyzetértékelést tükröz. Az index a szolgáltatási
szektor konjunktúra indexétől 1 ponttal maradt el, a GKI nemzetgazdasági átlag üzleti bizalmi indexét viszont 4 ponttal meghaladta. Az alszektorokat illetően a szálláshelyszolgáltatásban és a vendéglátásban 1-1 pontos növekedés valósult meg, a csökkenés az egyéb alszektorok visszaesése miatt következett be.
2025-ben a teljes globális turizmus és a világpiacok tekintetében az ENSZ Turisztikai Világszervezete (továbbiakban: UN Tourism) az ágazatban az előző évhez képest 3-5% közötti növekedést valószínűsít. A növekedést elsősorban az ázsiai és a csendes-óceáni piac további fellendülése hajtja. Az említett két régión túl az egyéb régiók stabil növekedését is valószínűsíti a szervezet, melyhez elengedhetetlen az infláció csökkenése és a geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának elkerülése az év során. A fő kihívásokat a magas közlekedési és szállásköltségek jelentik, ugyanakkor a növekedés és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése is alapvető szempont.
Az UN Tourism tényadatai szerint a tárgyév első felében a nemzetközi turistaérkezések száma 5%-kal haladta meg a bázisértéket. A legtöbb külföldi turistát Európa fogadta. A nemzetközi utazási kereslet rugalmasan reagál a magas költségekre és a politikai bizonytalanságra, az ágazati prognózis szerint növekszik a rövidebb és lakhelyhez közeli utazások iránti kereslet. A Globetrender ügynökség tapasztalatai alapján az idei nyár fordulópontot jelent a nyári úti célok kiválasztásában. A túlzott hőség, és az emiatt is kialakuló erdőtüzek miatt az az utazók inkább hűvösebb úti célok felé fordultak. Ez azonban nem feltétlenül az északi országok iránti növekvő keresletet jelenti, hanem részben az útirány (például hegyvidékek és északibb területek preferálása), részben pedig az utazások időzítésében (nyár helyett tavasszal-ősszel való utazás) történt elmozdulást ielent.
54 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025
Az Európai Utazási Bizottság felmérése alapján a túlturizmustól való félelem miatt a kevésbé népszerű vagy ismert úti célok is egyre kedveltebbé válnak. A TUI felmérései alapján a mediterrán térség csúcsszezonja a nyárról az évtized végére a május-június illetve szeptember-október időszakokra tolódik.
A Boston Consulting Group előrejelzése alapján világviszonylatban az elkövetkező 15 évben várhatóan mintegy háromszorosára nő a szabadidős utazásra fordított költés. A növekedés legnagyobb része a belföldi utazásokból ered, a legnagyobb utazási szándékkal pedig az Y- és a Z-generáció rendelkezik majd. Emellett várhatóan növekszik az üzleti és szabadidős utazások kombinációja is, főleg Kína, India és Szaúd-Arábia esetében. Az utazók fő elvárásai az utazás valamennyi részének digitális (mobiltelefon) intézhetősége, a személyre szabhatóság. Az úti cél kiválasztásánál egyre meghatározóbb a közösségi élmény alapú döntés: mások véleménye, közösségi média ajánlásai. Továbbá nő a mesterséges intelligencia szerepe is. A klasszikus tengerparti/városlátogatós turizmus mellett erősödik a kulturális-vallási-spirituális célú utazások iránti érdeklődés. A Europe Assistance felmérése alapján a globális problémák ellenére az európai utazási kedv továbbra is magas. Az úti cél kiválasztásánál fő akadályként a pénzügyi korlát, míg fő szempontként a biztonság szerepel. Felértékelődik a természeti katasztrófáktól való félelem, ugyanakkor háttérbe szorul a környezetvédelem.
A Deloitte elemzése alapján a következő 15 évben a világ turisztikai térképe is jelentős változáson fog átesni. Ma Kína adja a legtöbb utazót a globális turizmusnak, míg Franciaország, Spanyolország és Olaszország, illetve az USA és Kína a lelátogatottabb országok. A jövőben azonban a középosztály várható felemelkedésének következtében jelentős küldőpiaccá válik Pakisztán, Brazília, Szaúd-Arábia, Indonézia és Mexikó. A fogadó országok esetében azonban a jövőben is Európáé lesz a legnagyobb részarány, amit a World Travel & Tourism Council jelentése is alátámaszt. A jelentés szerint az európai hagyományok és az innováció összehangolása fenntartja a kontinens globális versenyképességét és meghatározó szerepét a turizmus fejlesztésében. A leggyorsabban fejlődő régió a Közel-Kelet (főleg Szaúd-Arábia), mely a jelentős befektetések eredményeként globális turisztikai góccá válhat.
A főbb országos markerek (magyarországi vidéki szállodák adatai):
(Vált. = előző év azonos időszakához képesti változás %-ban)
| Mutató | Július | Vált. | Augusztus | Vált. | Szeptember | Vált. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Belföldi vendégéj, ezer | 2.175 | -1,6% | 2.268 | 0,6% | 1.055 | 3,6% |
| Külföldi vendégéj, ezer | 939 | -0,4% | 1.118 | 10,7% | 595 | 8,0% |
| Összes vendégéj, ezer | 3.114 | -1,2% | 3.386 | 3,7% | 1.650 | 5,2% |
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (Kereskedelmi szálláshelyek forgalma)
(Vált. = előző időszakhoz képesti változás %-ban)
| Mutató | 2025. III. negyedév | Vált. | 2025. III. félév (kumulált) |
Vált. |
|---|---|---|---|---|
| Belföldi vendégéj, ezer | 5.498 | 0,3% | 10.999 | 1,4% |
| Külföldi vendégéj, ezer | 2.652 | 5,9% | 5.300 | 5,8% |
| Összes vendégéj, ezer | 8.150 | 2,1% | 16.299 | 2,8% |
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
Országos szinten a vidéki kereskedelmi szálláshelyeket illetően a harmadik negyedévben a vendégéjszakák száma 2,1%-kal, kilenchavi szinten 2,8%-kal nőtt. Az ágazat harmadik negyedéves pozitív eredményének és a növekedésének motorja a beutazó vendégforgalom volt.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és a KSH adatai alapján az alábbi képet láthatjuk az ágazatban:
• Júliusban a vendégek jelentős része, mintegy 65%-a kereskedelmi szálláshelyeken szállt meg, ami továbbra is a legnépszerűbb szállástípusnak számít. A belföldi turizmus tekintetében a legnagyobb növekedés Budapest környékén volt tapasztalható, ahol a vendégek száma 7,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. A külföldi vendégek esetében Szeged és Tokaj térsége mutatta a legdinamikusabb fejlődést, 16%-os emelkedést. A nemzetközi vendégforgalmat tekintve továbbra is Németország, az Egyesült Királyság és Szlovákia számítanak a legjelentősebb küldőpiacoknak.
- Augusztusban a vidéki vendégéjszakák száma alapján a Balaton térsége emelkedett ki, mint a legkedveltebb nyári úti cél. Az itt regisztrált vendégforgalom 72%-át belföldi utazók generálták. A külföldi vendégek körében ebben az időszakban Németország, Lengyelország és Szlovákia voltak a legmeghatározóbb küldő országok.
- A nyári időszakban a legkeresettebb úti célok közé Sió-
fok, Budapest és Eger kerültek, amelyek kiemelkedő népszerűségnek örvendtek a foglalások számát tekintve. A Balaton régió különösen nagy arányt képvisel, az összes nyári foglalás közel egyharmada ide irányult. A vendégek körében a rövid tartózkodás volt a jellemző: a foglalások 30%-a két éjszakára, míg 28%-a egy éjszakára szólt. A szállástípusok közül az apartmanok vezették a népszerűségi listát 32%-os aránnyal, ezt követték a hotelek (27%) és a vendégházak (22%).
• Az őszi időszakban a belföldi vendégek körében, mint legkedveltebb úti célok, Budapest, Eger és Pécs emelkedtek ki. A foglalások többsége továbbra is rövid tartózkodás volt, jellemzően két éjszakás időtartammal. Az őszi hónapokban a szállástípusok megoszlása némileg átalakult, a foglalások 32%-a hotelbe szólt, míg az apartmanok aránya 27% volt.
C. Szegmens 2025. III. negyedéves tevékenysége
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Mérlegadatok (záró állomány) | Turizmus szegmens 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Turizmus szegmens 2024.12.31. auditált tényadatok |
2024.12.31 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.12.31 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Mérlegfőösszeg | 139 735 525 | 137 724 615 | 2 010 910 | 1,5% |
| Pénzeszközök összesen | 2 623 659 | 4 183 094 | -1 559 435 | -37,3% |
| Saját tőke | 60 081 521 | 55 097 732 | 4 983 789 | 9,0% |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek | 62 426 294 | 63 599 846 | -1 173 552 | -1,8% |
| Rövid lejáratú kötelezettségek | 17 227 710 | 19 027 037 | -1 799 327 | -9,5% |
| Hitelek és kölcsönök | 21 012 387 | 22 828 005 | -1 815 618 | -8,0% |
| Idegen forrás/Mérlegfőösszeg | 15,0% | 16,6% | -1,5% | -9,3% |
A Turizmus szegmens pénzügyi hátterének bemutatása az elmúlt években a szállodaipari ágazat és a kemping üzletág elkülönített ismertetésével történt. 2025-től kezdődően – figyelembe véve, hogy a szállodaipari ágazat a Turizmus szegmens aggregált pénzügyi mutatóiban már több mint 96%-os súlyt képvisel – a két ágazat nem kerül különállóan elemzésre. A pénzügyi áttekintés során döntően - de nem kizárólag - a szegmens pénzügyi adataira érdemben befolyással bíró szállodaipari tevékenység, azaz a Hunguest gazdálkodásának áttekintése kerül a fókuszba.
Az aggregált mérlegadatokat tekintve a Hunguest jelenléte a meghatározó - a mérlegfőösszeg esetében 92%-os, a saját tőke esetében 88%-os súlyt képvisel, és a bevételek 90%-áért felel - így alapvetően a Turizmus szegmens operatív működésére, valamint a pénzügyi folyamatokra a szállodaipari ágazaton belül is a Hunguest működésének van kiemelt befolyása.
A Turizmus szegmens eszközértéke (mérlegfőösszege) 2025 harmadik negyedévének végén 139,74 milliárd forint volt. Az év első kilenc hónapja során a szegmens aggregált mérlegfőösszege a 2024 évvégi 137,72 milliárd forint záróértékhez képest 1,5%-kal, 2,01 milliárd forinttal emelkedett. A mérlegfőösszeg az év három negyedévében eltérő dinamikával változott. Az év első negyedéve alatt még a szegmens eszközállományának stagnálását figyelhettük meg, a második negyedévben megindult a növekedés, így a féléves aggregált eszközérték már 0,7%-os többletet mutatott, majd a harmadik negyedévben a növekedési ütem nemcsak fenn-
5 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 5 7
maradt, hanem kissé fel is gyorsult. A Turizmus szegmens mérlegfőösszegének a harmadik negyedév végéig látható növekedése döntően a befektetett eszközök, azon belül is a tárgyi eszközök emelkedésére, valamint a kilenc hónapos nyereséges gazdálkodásra vezethető vissza.
A szegmens befektetett eszközértéke 2025 harmadik negyedévének végén 132.93 milliárd forint volt. ami 2.4%-kal. illetve 3,14 milliárd forinttal haladta meg az év nyitóállományát. A befektetett eszközökön belül két meghatározó mérlegtételt azonosíthatunk. A Turizmus szegmens tevékenységi köréből adódó sajátosság, hogy az ingatlanok, gépek és berendezések értéke magas, így a befektetett eszközök legnagyobb volumenét képviselő mérlegelem a tárgyi eszközök, amely a szállodaipari ágazat infrastruktúráját foglalja magában, és a teljes eszközérték 75%-át (104,11 milliárd forint) teszi ki. A tárgyi eszközökön belül kiemelkedik a Hunguest 93%-os részaránya emellett az ingatlanok, gépek, berendezéseken belül a montenegrói szállodaegység könyv szerinti értéke (4%), valamint a kempingüzletág infrastruktúrája képvisel még jelentősebb értéket. A szegmens aggregált eszközei erős koncentrációt mutatnak a szállodaipar irányába, mivel a tárgyi eszközök 99%-át a szállodák és azok kiszolgáló épületei, valamint a vendéglátáshoz köthető gépek együttese teszi ki. A tárgyi
eszközök mellett az aggregált befektetett eszközök másik meghatározó mérlegtétele a 23,65 milliárd forinton nyilvántartott - 2025 első három negyedévében változatlan értékű - részesedések, ami teljes egészében a Hunguest leányvállalataihoz kapcsolódik.
A szállodaipari piacra való lépés alapvető feltétele a nagyértékű infrastruktúra rendelkezésre állása. Ágazati jellemző, illetve a turizmushoz és a vendéglátáshoz köthető piaci sajátosságnak is tekinthetjük, hogy ezen tevékenységi kör(ök) ellátásához jelentős értékű tárgyi eszköz és egyéb infrastrukturális elem rendelkezésre állása szükséges. Ezt látjuk visszaköszönni a Turizmus szegmens eszközállományának összetételében.
A Hunguest befektetett eszközértéke - az infrastruktúra karbantartásának, az elvégzett és aktivált kisebb fejlesztések eredményeként - 2025 mindhárom negyedéve során folyamatos növekedést mutatott, és az év kilenc hónapja alatt 120,02 milliárd forintról (a 2025. évi nyitóérték) 123,20 milliárd forintra nőtt. A három negyedév alatt bekövetkezett - együttesen 3,18 milliárd forintos, 3%-os - állományemelkedés az ingatlanok, gépek és berendezések 1,36 milliárd forintos, és az eszközhasználati jogban realizált 1,65 milliárd forint értékű növekedésre vezethető vissza. Az IFRS könyvelési metódusban jelentkező eszközhasználati jog növekedésének oka, hogy a Hunguest 2025 márciusában átvette az Andrássy Kúria & Spa üzemeltetési feladatait.
A Hunguest tárgyi eszközeinek értéknövekedése jól mutatja, hogy a társaság nemcsak fenntartja, hanem aktívan fejleszti működési kapacitásait, miközben a modernizációra és a hatékonyság növelésére irányuló beruházásokat is prioritásként kezeli. A Hunguest által 2024 végéig lezárt szállodafejlesztési program hatása az elmúlt években folyamatosan érezhető volt az ingatlanállomány értékének növekedésében. Bár a dinamika 2025-ben mérséklődött, a bővülés nem állt meg teljesen, csak lassult. A közel négy éven át tartó, több ütemben megvalósított fejlesztési ciklus lezárásával 2025 mérföldkőnek számít, hiszen ez az első teljes üzleti év, amikor a Hunguest szállodái immár teljes kapacitással működnek. A fejlesztések révén nemcsak az ingatlanok értéke nőtt, hanem a szolgáltatási színvonal és a hatékonyság is új szintre lépett, ami hosszú távon erősíti a Hunguest versenyképességét és piaci pozícióját.
A Hunguest szállodalánchoz tartozó szállodák:
| Szálloda/fürdő neve | Szobák száma |
Település | Tulajdonos | Üzemeltető | Kapcsolat jellege |
Hatás a Hun- guest Zrtre |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Hunguest Hotel Aqua-Sol | 142 | Hajdúszoboszló | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Béke | 224 | Hajdúszoboszló | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Hotel Apollo | 55 | Hajdúszoboszló | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Sóstó | 123 | Nyíregyháza | Nyíregyháza MJV |
Hunguest Zrt. | üzemeltetés | teljes időszakban |
| Hunguest Szeged | 199 | Szeged | Hung | uest Zrt | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Bük | 360 | Bükfürdő | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Hotel Pelion | 228 | Tapolca | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Bál Resort | 210 | Balatonalmádi | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Gyula | 308 | Gyula | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Saliris | 204 | Egerszalók | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Flóra | 190 | Eger | Hung | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Helios | 212 | Hévíz | Hung | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Panoráma | 205 | Hévíz | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hunguest Hotel Freya | 162 | Zalakaros | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hotel Millennium | 122 | Budapest | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hotel Platánus | 182 | Budapest | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hotel Eger & Park | 214 | Eger | Hungi | uest Zrt. | saját ingatlan üzemeltetése |
teljes időszakban |
| Hotel Aquarell | 90 | Cegléd | MFB-Ingatlan- fejlesztő Zrt. |
Hunguest Zrt. | üzemeltetés | teljes időszakban |
| Andrássy Kúria & Spa | 53 | Tarcal | Témadesign Kft. |
Hunguest Zrt. | üzemeltetés | 2025.03.01-től |
| Hotel Benedict | 35 | Kőszeg | Magyar Bencé: Kongregáció Pannonhalmi Főapátság |
Hunguest 7rt | üzemeltetés | 2025.03.13-tól |
| Hunguest Hotel Sun Resort (CG) |
229 | Herceg Novi/ Montenegró |
9 | est Hotels egro Doo. |
100%-os tulajdonban lévő leányvállalat |
teljes időszakban |
| Sporthotel Heiligenblut (A) | 112 | Heiligenblut/ Ausztria |
Heiligenblut Hotel GmbH |
Relax Gastro Hotel GmbH |
100%-os tulajdonban lévő leányvállalat |
teljes időszakban |
| Landhotel Post (A) | 50 | Heiligenblut/ Ausztria |
Heiligenblu | t Hotel GmbH | 100%-os tulajdonban lévő leányvállalat |
teljes időszakban |
A Hunguest 2025. március 1-től az Andrássy Kúria & Spa, 2025. március 13-tól a kőszegi Hotel Benedict üzemeltetési feladatait vette át. A Hunguest az 53 szobás tarcali Andrássy Kúria & Spa és a 35 szobás kőszegi Hotel Benedict szállodák üzemeltetésével erősítette pozícióját a vidéki szabadidős turizmus piacán, fokozta jelenlétét a Tokaj-Nyíregyháza és a Bük-Sárvár turisztikai térségekben és
tovább bővítette üzemeltetési szerződéseinek számát a saját tulajdonban lévő hotelek mellett. További változás, hogy a Hunguest a két üzemeltetésre átvett egység beindítása mellett – már a tárgyévi jelentés fordulónapját követően, 2025 októberében - értékesítette a két ausztriai, szezonálisan működő, fürdőkapcsolattal nem rendelkező hegyvidéki szállodáját Heiligenblut am Großglocknerben.
BALATONTOURIST-hoz tartozó kempingek:
| Szálláshely neve | Település neve | Terület nagysága |
Üzemeltető | Tulajdonos | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Berény Naturista Kemping |
Balatonberény | 5,5 ha | BALATONTOURIST Kft. |
Balatonberény Község Önkormányzata |
saját üzemeltetés |
| Füred Kemping és Üdülőfalu |
Balatonfüred | 18 ha | BALATONTOURIST CAMPING Kft. | Balatonfüred Város Önkormányzata |
saját üzemeltetés |
| Napfény Kemping | Révfülöp | 7,2 ha | BALATONTOURIST Kft. |
Révfülöp Nagyközség Önkormányzata 60%; MNV Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 40% |
saját üzemeltetés |
| Napfény-Garden Kemping |
Révfülöp | 1,5 ha | BALATONTOURIST Kft. |
Révfülöp Nagyközség Önkormányzata |
saját üzemeltetés |
| Strand-Holiday Kemping |
Balatonakali | 3,6 ha | BALATONTOURIST CAMPING Kft. |
ZION Europe Ingatlanforg. és Hasznosító Kft. |
saját üzemeltetés |
Ahogy a befektetett eszközök esetében is látható volt a Hunguest meghatározó súlya, a szegmens aggregált forgóeszközei között is megjelenik (83%). A forgóeszközök részaránya a Turizmus szegmens aggregált kimutatásaiban nem jelentős, az eszközértékének csupán 4,9%-át, 6,81 milliárd forint értékben adja. 2025 első három negyedévében az aggregált forgóeszközállomány 14%-ot, 1,13 milliárd forintot csökkent, ennek hátterében elsősorban a pénzeszközök 1,56 milliárd forintos állományváltozása állt.
A Turizmus szegmens aggregált pénzeszköze 2025 első kilenc hónapjában 4,18 milliárd forintról 2,62 milliárd forintra csökkent. A Hunguest pénzeszközállománya 3,58 milliárd forintról 1,80 milliárd forintra változott, azaz az aggregált pénzeszközállomány csökkenése elsődlegesen a Hunguestnél végbement változáshoz köthető. Az állománycsökkenés meghatározó része már az első negyedév során bekövetkezett. A második negyedévben ez a csökkenés megállt és egy lassú ütemű, 0,23 milliárd forint értékű emelkedés volt megfigyelhető, majd a harmadik negyedévben újra - nagyságrendileg 10%-os – pénzállomány-csökkenés következett be. A pénzeszközök csökkenése egyrészt összhangban áll az ágazatra jellemző üzletmenet szezonalitásával, másrészt kapcsolatban áll a tárgyi eszközöknél bemutatott állományemelkedéssel. A pénzeszközök
mellett a szegmense másik meghatározó értéket képviselő forgóeszközeleme az egyéb követelések és időbeli elhatárolások, amely 2025 első kilenc hónapiában nem mutatott érdemi változást (+1%), értéke 2.45 milliárd forint volt 2025. szeptember 30-án. A két jelentősebb súlyt képviselő mérlegtétel mellett a többi forgóeszközelem változása az évközi normál üzletmenettel függött össze és a megszokott dinamika szerint alakult. A vevőállomány az év elejétől emelkedést mutatott. Az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolásoknál az első negyedévben realizált 28%-os, 0.48 milliárd forintos visszaesést követően negvedévről negyedévre emelkedést láthattunk, amely eredményeként a harmadik negyedév végére már alulról megközelítette a bázisértéket. A készletek értéke az év során relatíve stabil maradt, jellemzően +/- 5%-os tartományon belül mozgott. és a harmadik negyedév végén 5%-os növekedést mutatott.
2025 első három negyedévében a Turizmus szegmens saját tőkéje 4,98 milliárd forinttal, azaz 9%-kal bővült a 2024. év végi szinthez képest. Ennek eredményeként a szegmens aggregált saját tőkéje 55,10 milliárd forintról 60,08 milliárd forintra emelkedett, ami a szektor stabilizálódását és eredményes gazdálkodását tükrözi. A saját tőke az első negyedévi 1%-os visszaesését követően a második és harmadik negyedévek során már folyamatos növekedést mutatott.
A kemping üzletágban az év eleji holt szezon után a második negyedévben tavasszal már beindultak, illetve kinyitottak a kempingek, valamint a Hunguest egyre eredményesebb évközi gazdálkodásának köszönhetően elkezdett visszarendeződni, majd emelkedni a saját tőke. A szegmens saját tőkéjének 88%-át adó Hunguest esetében a növekedés üteme szintén fokozatosan gyorsult. Az első negyedévben még csak mérsékelt, 0,10 milliárd forintos eredményből fakadó emelkedés volt kimutatható, azonban a második és harmadik negyedévekben már jelentősebb volumenű tőkeerősödés valósult meg. Ennek eredményeként a Hunguest saját tőkéje az év eleji 48,77 milliárd forintról 4,13 milliárd forinttal, azaz 8%-kal nőtt, és 2025 harmadik negyedévének végére elérte az 52,90 milliárd forintos szintet.
A szegmens szereplőinek aggregált kötelezettségállománya 2025 első felében még növekedett, azonban a harmadik negyedévben a tendencia megfordult, és csökkenő irányt vett fel. Így a 2024. évi bázishoz képest 2025 első kilenc hónapjában 3,6% volt az állománycsökkenés. A szegmens aggregált éven túli kötelezettségei 1,17 milliárd forinttal 63,60 milliárd forintról 62,43 milliárd forintra csökkentek. A rövid lejáratú kötelezettségek alakulása 2025-ben változatos képet mutatott, negyedévről negyedévre ellentétes irányba változott. Az első és harmadik negyedévben jelentkező állományesés következményeként az év egészét tekintve 9,5%-kal csökkent, így az aggregált rövid lejáratú kötelezettségek állománya 19,03 milliárd forintról 17,23 milliárd forintra mérséklődött. A szegmens aggregált éven belüli kötelezettségállományának alakulásában (csökkené-
sében) a leginkább meghatározó, hogy a három negyedév alatt - a fejlesztések egyedi elszámolásának hatására - az egyéb éven belüli kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások 1,48 milliárd forinttal, 38%-kal csökkentek. Az ágazati jellemzők szerint hagyományosan a második negyedévben beinduló üzleti aktivitás hatásai is megjelentek, többek között nőtt a szállítóállomány és az igénybe vett rövid lejáratú hitelek volumene. A harmadik negyedév alatt az évközi nyereségnek és a befolyt követeléseknek köszönhetően a kötelezettségek részben kiegyenlítésre kerültek.
Az éven túli kötelezettségek csökkenésében két kulcstényező emelhető ki. Az egyik az árfolyamhatás (forint erősödés), aminek eredményeképpen a szállodaipari ágazat éven túli deviza alapú hiteleinek forintban kifejezett érte csökkent, a másik fontos eleme pedig ezen hitelek pontos, szerződés szerinti törlesztése volt. Ezen kedvező hatást ugyanakkor mérsékelte az első negyedévben jelentkező 1,57 milliárd forintos lízingkötelezettségállomány emelkedése.
A kötelezettségállomány csökkenésével párhuzamosan a szegmens szereplői 1,5 százalékponttal alacsonyabb idegen forrás arány mellett gazdálkodtak, ami a tőkeszerkezet erősödését és a külső finanszírozásból eredő kitettség csökkenését eredményezte. Az idegen források visszaesése mögött – ahogy a fenti bekezdésben is bemutatásra került - egyrészt a szerződésszerűen teljesített hiteltörlesztések állnak, másrészt a devizahitelek esetében a forintban történő kimutatások során jelentkező kedvező árfolyamhatás is érdemi szerepet játszott.
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Főbb eredményadatok | Turizmus szegmens 2025.01.01 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Turizmus szegmens 2024.01.01 2024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Összes működési bevétel | 42 247 911 | 36 530 504 | 5 717 407 | 15,7% |
| Működési költségek | 36 611 337 | 30 277 136 | 6 334 201 | 20,9% |
| Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT | 5 636 574 | 6 253 368 | -616 794 | -9,9% |
| EBITDA | 8 575 179 | 8 539 155 | 36 024 | 0,4% |
| Pénzügyi műveletek eredménye | -422 442 | -2 407 646 | 1 985 204 | 82,5% |
| Adózás előtti eredmény | 5 214 132 | 3 845 722 | 1 368 410 | 35,6% |
| Adózott eredmény | 5 434 962 | 4 784 956 | 650 006 | 13,6% |
| Teljes átfogó jövedelem | 5 293 243 | 4 871 485 | 421 758 | 8,7% |
| Foglalkoztatottak létszáma (fő) | 1 788 | 1 496 | 292 | 19,5% |
A Turizmus szegmens adózás utáni eredménye 5,43 milliárd forint volt 2025 első három negyedévében, ami 13,6% os emelkedéstjelent a 2024-es évi eredményhez képest. A Hunguest adózott eredménye 2025. szeptember 30-án 4,13 milliárd forint volt, ez 19%-kal haladta meg a 2024-es bázist.
A Turizmus szegmens eredménykimutatásának alakulását – az eszköz- és forrásoldalon már említett tendenciákhoz hasonlóan – döntően a szállodaipari ágazat határozza meg, ezen belül is a Hunguest tölti be a kulcsszerepet. A vállalat egyaránt az aggregált szegmensszintű árbevétel, és a költségek 90%-át adja. A téli időszak alatt, az első negyedévben a bevételi és költségadatok alakulását szinte kizárólag a szállodaipari tevékenység befolyásolta, a szezonális üzemelés következtében a kempingek zárva voltak és a működési trendnek megfelelően a szezonra való felkészülés történt meg, ezen időszakban a karbantartások és beruházások zajlottak. A második negyedévtől – az enyhébb időjárásnak köszönhetően – már a kempingüzletág is megkezdhette érdemi működését, és a tavasz beköszöntével növekvő, majd a nyári szezon beindulásával már nagyobb bevételi adatokat ért el, bár a Turizmus szegmensen belüli súlya alacsony, az aggregált számokra való ráhatása ezen ágazati szereplőknek csekély.
A Turizmus szegmens 2025 első kilenc hónapjában 42,25 milliárd forint összes működési bevételt ért el, 15,7%-kal, 5,72 milliárd forinttal haladta meg a 36,53 milliárd forintos 2024-es bázist. A szegmens szereplői az első félévet követően is már bázist meghaladó bevételi adatokról számoltak be, és ez a kedvező, növekvő bevételi trend a harmadik negyedévben is fennmaradt, sőt gyorsuló ütemet vett fel. A bevételnövekedés volumenében a szegmensre jellemző centralizált súlya és sajátosságai okán a Hunguest járt az élen. A társaság árbevétele 2025 első kilenc hónapjában 37,00 milliárd forint, ezzel 5,21 milliárd forinttal, 16%-kal múlta felül a 2024 első három negyedév árbevételét. Az első negyedév alatt is már növekvő árbevételt láthattunk a Hunguestnél, ugyanakkor a 2025-ös árbevétel többlet érdemben a második és harmadik negyedév alatt épült fel. A Hunguest árbevétele 2025 második negyedévében a 2024. évi második negyedév árbevételét 16%-kal, 1,61 milliárd forinttal, a harmadik negyedévben pedig 22%-kal, 2,88 milliárd forinttal szárnyalta túl a 2024 harmadik negyedév árbevételét.
Az árbevétel növekedésének egyik kulcseleme volt, hogy az elmúlt évek felújítási programját követően 2025 az első teljes üzleti év, amikor a Hunguest szállodalánc minden szállodaegysége teljes kapacitással és magasabb szolgáltatási szinten üzemel. A Hunguest az átfogó - részben a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretén belül elnyert forrásokból megvalósuló - 2000 szobát és 125 ezer négyzetméternyi alapterületet érintő fejlesztési programot zárt le az előző év végén. Az átlagos szállodai kapacitás 2025 első negyedév végétől, az üzemeltetésre átvett új szállodákkal tovább bővült. A szállodai szobák férőhelyeinek emelkedése és a kapacitások növekedése, a magasabb szolgáltatási színvonalhoz igazodó árképzés, valamint a turisztikai piacon is megjelenő átlagár-emelkedés együttesen eredményezték a Hunguest által elért árbevétel-növekedést. A Hunguest egységeiben a szobakihasználtság és a "vendégköltés" is meghaladta, a vendégek átlagos tartózkodási ideje pedig elérte a tervezett szintet. A tárgyéven belül a negyedévek közötti eltérő volumenű bevételi és költségadatok jól tükrözik a Turizmus szegmensre jellemző szezonalitást. A kemping üzletág 2,4%-kal növelte 2025 első három negyedévében az összes működési bevételét, így - a szegmensen belül betöltött súlyának és szerepének megfelelő volumennel - szintén hozzájárult a Turizmus szegmens 2025-ben elért magasabb árbevételhez.
2025 első félévében a költségek 3,88 milliárd forinttal, 20,9%-kal múlták felül az előző évi költség adatokat, és a működési költségeknek a bázist meghaladó növekedése a harmadik negyedévben is megmaradt. A Turizmus szegmens aggregált összes működési költsége 2025 első kilenc hónapja alatt 36,61 milliárd forint volt, ami – hasonlóan az első félévhez 20,9%-kal - 6,33 milliárd forinttal magasabb a 30,28 milliárd forintos 2024 első három negyedévi bázisnál.
A Hunguest megnövekedett szállodai kapacitása és a szolgáltatási színvonal emelése – a bevételekhez hasonlóan – a szegmens működési költségeinek emelkedését is magával hozta. A költségnövekedés mögött több tényező áll, egyrészt az energiaárak a bázisidőszakhoz képest magasabb árszintje másrészt a 2024 decemberében újranyitott és felújított szállodák indulásához kapcsolódó egyszeri kiadások is növelték a költségszintet. A Hotel Béke és a Hotel Flóra ugyanakkor az első félév végére sikeresen kitermelte a nyitással összefüggő egyszeri ráfordításokat.
A Turizmus szegmens üzemi szintű nyeresége 2025 első kilenc hónapjában 5,64 milliárd forint volt, ami a korábbi évi bázishoz képest 9,9%-os, 0,62 milliárd forintos csökkenés. A Turizmus szegmens üzemi szintű nyeresége 2025-ben az első félévet követően a harmadik negyedévben jelentős emelkedést mutatott. Az év első félévében is pozitív üzemi szintű eredményt (0,38 milliárd forint) ért el a Turizmus szegmens, viszont - az iparágban legerősebbnek számító főszezonban - a harmadik negyedévben a korábbi negyedéveket jelentősen meghaladó nyereségességet realizált a szegmens. Ennek a megemelkedő eredményvolumennek köszönhetően az első félév végére kialakult 1,19 milliárd forintos üzemi szintű eredmény elmaradás - a 2024 féléves bázishoz képest - közel felét ledolgozta a szegmens.
2025 első három negyedévében a Turizmus szegmensen belül a szállodaipari és a kemping üzletág egyaránt nyereségesen gazdálkodott. A szegmens nyereséges gazdálkodása alapjaiban a Hunguest működésére vezethető vissza. A vállalat az első negyedévben még gyakorlatilag nullszaldós üzemi eredmény mutatott ki, majd a második negyedévben realizált eredmény hatására az első félévet 1,00 milliárd forint üzemi szintű eredménnyel zárta. A harmadik negyedév végére a Hunguest üzemi szintű eredménye 4,84 milliárd forint lett. Ez 15%-kal alacsonyabb a 2024. első kilenc hónapjában realizált nyereségnél, ugyanis a költségszint növekedése meghaladta az árbevétel emelkedéséből származó többletet. Ennek hátterében egyrészt az átvett szállodák indulási költségei álltak, másrészt azok az emelt költségszintek, amelyek az újonnan megnyitott, illetve felújított, magasabb szolgáltatási színvonalú és nagyobb kapacitású szállodai egységek beindításához voltak szükségesek. Ezt jól alátámasztja, hogy az üzemi eredmény bázishoz viszonyított elmaradása az év első kilenc hónapja alatt csökkenő trendet vett fel. Az első negyedévben nem volt üzemi szintű nyeresége a Hunguestnek, majd az első félév végére már nyereséget mutatott ki, de a bázishoz képest 57% volt az üzemi eredmény elmaradás, ami a harmadik negyedév végére 15%-ra csökkent. A kemping üzletág üzemi szintű eredménye 0,70 milliárd forint volt 2025 első három negyedévében, ami 25% os növekedés az előző évi bázishoz képest.
A Turizmus szegmens EBITDA-ja 2025 harmadik negyedévének végére 8,58 milliárd forint volt, ami nagyságrendjében egyezik a 2024 első kilenc hónapjában realizált EBITDA értékkel (+0,4%). Ennek hátterében az áll, hogy idén a korábbi évekhez képest magasabb eszközérték után került
Vendégéjszakák nemzetiségi megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q3
Beutazó turizmus országok szerinti megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q3
6 2 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 6 3
értékcsökkenés elszámolásra. A nagyobb volumenben elszámolt értékcsökkenés ugyan mérsékelte az üzemi szintű eredmény alakulását, ugyanakkor EBITDA-szinten ez a hatás nem jelentkezett.
A pénzügyi műveletek eredménye az előző évi bázishoz képest 2025 mindhárom negyedévében kedvezőbb képet mutatott. Az első negyedévben a pénzügyi műveletek eredménye még pozitív tartományban volt, a második negyedévben - ugyan év/év alapon ez a negyedév is kedvezőbben alakult a 2024-es bázisnál – már negatív tartományba került. A harmadik negyedév végén is negatív volt a pénzügyi műveletek eredménye, de a bázishoz képest a javuló trend folyamatosan szűkítette az elmaradás értékét. Végül a Turizmus szegmens 0,42 milliárd forint aggregált pénzügyi veszteséget könyvelt el 2025. szeptember 30-ig. Bár a pénzügyi műveletek esetében veszteségről beszélünk, de pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a pénzügyi műveletek veszteségének volumene 1,99 milliárd forinttal kedvezőbb az előző évben kimutatott 2,41 milliárd forintos veszteséghez képest. A Hunguest pénzügyi műveleteinek bevétele 1,35 milliárd forint volt, ami 1,2 milliárd forinttal magasabb, mint az előző évben, a pénzügyi ráfordítások pedig 0,85 milliárd forinttal alacsonyabbak. Ennek eredményeként a társaság pénzügyi műveleteinek eredménye a 2024 első három negyedévi 2,38 milliárd forintos veszteségről 2025-ben 0,33 milliárd forintra csökkent. Ez a kedvező változás elsősorban a Hunguest teljesítményében jelentkezett és többek között a kedvezőbb (HUF/EUR) árfolyamhatásra vezethető vissza.
Vendégéjszakák nemzetiségi megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q3 YTD
Beutazó turizmus országok szerinti megoszlása - Hunguest Zrt. 2025 Q3 YTD
A Hunguest szállodáiban 2025 első negyedévében 6,2% os, a második negyedévben 11,5%-os, míg a harmadik negyedév alatt már 15,7%-os vendégéjszaka-szám növekedés volt megfigyelhető. Ennek eredményeként 2025 első kilenc hónapjának a teljes időszakát vizsgálva a vendégéjszakák száma összesen 10,2%-kal emelkedett. A harmadik negyedév során a belföldi forgalom 14,5%-kal, a külföldi forgalom 19,2%-kal bővült, így év elejétől az első kilenc hónapban a belföldi vendégéjszakák száma 9,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig összesen 11,1%-kal haladta meg a 2024-es bázis időszak adatait. Az országos adatokhoz képest az év során a Hunguest vendégéjszakáinak a növekedési üteme mind a belföldi, mind a külföldi forgalom esetében meghaladta az országos átlagot.
A Hunguest szállodák vendégforgalmában változatlanul a belföldi turizmus a meghatározó, 2025 első kilenc hónapjában a vendégek 70,3%-a volt belföldi, Magyarországról érkező vendég. A külföldi vendégek aránya 2025 első három negyedévében 25,7-31,4% között mozgott. A külföldi vendégek országainak sorrendjében a korábbi években megfigyelhető sorrendet láthatunk újra, így a cseh, a román és szlovák utazók adták a legnagyobb számban jelentkező vendéget. A vendégéjszakák nemzetiségi megoszlását és a beutazó turizmus országonkénti bontását 2025 harmadik negyedévében és 2025 első kilenc hónapjában az alábbi ábrák mutatják:
Bel- és külföldi vendégéjszakák megoszlása a Hungest szállodákban a turisztikai térségekben - 2025 Q3
Az országlegjelentősebb hét vidéki turisztikai térségében található Hunguest szállodái 2025 harmadik negyedévének végére a mellékelt ábrán látható arányban realizáltak belföldi és külföldi vendégkört. A legmagasabb külföldi vendégkör-arány a vizsgált időszakban továbbra is a Bük-Sárvár régióban realizálódott. Ebben az időszakban az átlagos külföldi vendégéj-arány a balatoni turisztikai régióban elhelyezkedő szállodákban jelentkezett. Kumulált kilenchavi szinten is a Bük-Sárvár régióba érkeztek a legnagyobb arányban külföldi vendégek.
A Hunguest kapacitása az elmúlt években az akvizíciók és fejlesztési programok révén folyamatosan bővült, ami a munkavállalói létszám növelését is indokolttá tette. A harmadik negyedévben a foglalkoztatotti létszám – az első félévet követően - tovább emelkedett, és már 292 fővel – azaz 19,5%-kal – meghaladta a 2024 első kilenc hónapjában regisztrált értéket.
6 4 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 6 5
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Működési költségek | Turizmus szegmens 2025.01.01 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Turizmus szegmens 2024.01.01 2024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Anyagjellegű ráfordítások | 18 816 802 | 15 987 943 | 2 828 859 | 17,7% |
| Személyi jellegű ráfordítások | 12 426 792 | 9 891 589 | 2 535 203 | 25,6% |
| Értékcsökkenés | 2 938 605 | 2 285 787 | 652 818 | 28,6% |
| Értékvesztés | 28 045 | 2 | 28 043 | n/a |
| Egyéb működési költségek és ráfordítások | 2 401 093 | 2 111 815 | 289 278 | 13,7% |
| Összes működési költség | 36 611 337 | 30 277 136 | 6 334 201 | 20,9% |
A Turizmus szegmens aggregált összes működési költsége a bázist jelentő 2024 első három negyedévéhez, valamint a tárgyév első két negyedévéhez képest is nagyobb volumennel emelkedett. 2025 harmadik negyedévének végére az összesített működési költség elérte a 36,61 milliárd forintot, amely 6,33 milliárd forintos, azaz 20,9%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakában kimutatott értékhez képest.
A szegmens költségstruktúráját - a korábbi évekhez hasonlóan - változatlanul két tételegyüttes határozta meg. Az anyagjellegű ráfordítások a működési költségek több mint 50%-át, a személyi jellegű ráfordítások pedig mindegy egyharmadát teszik ki. Ezen két meghatározó költségelem esetében a szegmens szereplői 17,7%-os, illetve 25,6%-os aggregált növekedést jelentettek, így a 2025 első három negyedévében tapasztalt költségemelkedés döntő hányada ezen tételekhez köthető. A működési költségszint növekedéséhez – a Hunguestnél 2024-ben végbement tárgyi eszközállomány emelkedés miatt – az értékcsökkenés bázishoz képest viszonyított 28,6%-kal magasabb értéke is hozzájárult.
A Turizmus szegmens teljes működési költségállományának 2025-ben is meghatározó hányada, mintegy 96%-a közvetlenül a szállodaipari ágazat működéséhez kapcsolódik, amely arány a korábbi évekhez hasonlóan változatlan. Ezen belül a Hunguest szerepe továbbra is domináns, a vállalat részesedése az ágazati költségek tekintetében meghaladja a 90% ot, ami jól tükrözi a társaság súlyát. A Hunguest esetében a működési költségek emelkedése több, egymással összefüggő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a korábban ismertetett kapacitásbővítés – ideértve az új szolgáltatási egységek és létesítmények üzembe helyezését – érdemben növelte az anyagjellegű ráfordításokat. Ezt tovább erősítette a tárgyidőszakban realizált magasabb vendégforgalom, amely a működési volumen bővülésével párhuzamosan további költ-
Beszállítók száma (2025 Q3YTD)
Foglalkoztatottak megoszlása szerint (2025 Q3YTD) Teljes munkaidős: 97% Részmunkaidős: 3% Fizikai: 68% Szellemi: 32% meglévő szerződéses állomány felülvizsgálatára, amely során a piaci környezet változásait, valamint az aktuális üzleti igényeket figyelembe véve újratárgyalásra kerülnek a beszállítói feltételek. Ezzel párhuzamosan kiemelt figyel-
met fordít a management a beszállítók versenyeztetésére, amely nemcsak a költséghatékonyságot szolgálja, hanem hozzájárul a szolgáltatási színvonal emeléséhez is. A magas minőségi elvárások és a transzparens kiválasztási folyamatok együttesen biztosítják, hogy a felépített beszállítói hálózat érdemben támogassa a vendégélmény folyamatos fejlesztését, valamint erősítse a szállodalánc keresleti oldalát. A stabil, megbízható és minőségi beszállítói háttér elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szálláshely-szolgáltatás fenntartásának, különösen a dinamikusan változó piaci környezetben. 2025 első kilenc hónapjában a Hunguest összesen 1.938 vállalkozással állt aktív üzleti kapcsolatban, ebből 1.887 belföldi, és 51 külföldi partner volt. Ez az arány (97%) jól tükrözi a Hunguest elkötelezettségét a hazai gazdasági szereplőkkel való együttműködés iránt. A partnerhálózat 97%-át magyarországi vállalkozások alkotják, ezáltal a szegmens jelentős mértékben hozzájárul a belföldi gazdaság élénkítéséhez és a helyi értékteremtéshez.
A Hunguest a foglalkoztatott munkavállalók 96%-át teljes munkaidőben, míg 4%-át részmunkaidőben alkalmazta. A munkavállalók 31%-a szellemi, 69%-a fizikai munkakört tölt be. Az ágazat személyi költségei a szállodai kapacitás és a növekvő ügyfélkörrel együttesen mozogva megemelkedtek. A humánerőforrás-politika továbbra is kiemelt szerepet játszik a stratégiai irányításban, figyelembe véve, hogy a megfelelő, szakképzett munkaerő egyre nehezebben elérhető a munkaerőpiacon, ezért a toborzás mellett kiemelten fontos a munkaerő megtartása és a munkavállalói elégedettség elősegítése is. A bérpolitika továbbra is a minőségi, szakképzett munkaerő megtartására irányul, mely egyben bázis is a fejlesztések után átadásra került új szállodák személyzetének kialakításakor.
Foglalkoztatottak megoszlása szellemi-fizikai munkakör szerint (2025 Q3YTD)
rész-teljes munkaidős foglalkozásuk
A Hunguest működésének egyik kiemelt stratégiai eleme a beszállítói kapcsolatok folyamatos racionalizálása és optimalizálása. Ennek keretében rendszeresen sor kerül a
ségnövekedést indukált. A fenti tényezőkkel összhangban a személyi jellegű ráfordítások is emelkedtek, elsősorban az alkalmazotti létszám növekedésének következtében, amely a megnövekedett szolgáltatási igények kiszolgálásához el-
A vállalat elkötelezett amellett, hogy vendégei igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítse, ennek érdekében szolgáltatását folyamatosan fejleszti. A fejlesztési irányokat a rendszeresen végzett vevői elégedettségi felmérések során kapott visszajelzések alapján határozza meg, biztosítva ezzel a szolgáltatások célzott és releváns bővítését. 2025 első negyedévében a Hunguest összesen 101.363 számlázott ügyfelet szolgált ki. A második negyedévben ugyan kisebb visszaesés volt tapasztalható, ekkor 97.435 számlázott ügylet realizálódott. A harmadik negyedév hónapjai alatt azonban ismét növekedés következett be, ebben az időszakban összesen 118.080 számlázott ügylet keletkezett, amelyből 110.732 lakossági, és 7.348 vállalati ügyfélhez kapcsolódott. A teljes, kilenc hónapot felölelő időszakban a Hunguest szolgáltatásait összesen 316.878 kiszámlázott ügyfél vette igénybe. Ezen ügyletszámból 295.387 belföldi, 21.491 külföldi vendégekhez volt köthető, ami jól mutatja a társaság hazai piacon betöltött meghatározó szerepét, valamint a nemzet-
engedhetetlen.
közi jelenlétét is.
6 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 6 7
Számlázott ügylet megoszlása (2025 Q3YTD)
ENERGETIKA SZEGMENS
Az OPUS GLOBAL Nyrt. (a továbbiakban: OPUS GLOBAL) az elmúlt évek során sikeresen teljesítette egyik korábban meghatározott stratégiai célkitűzését, és vezető szereplővé lépett elő a hazai energetikai szektorban. A vállalat az elérhető szinergiák hatékony kiaknázásával optimalizálta az energetikai szolgáltatások közötti együttműködést, ezáltal tovább növelte működésének hatékonyságát, egyben a szegmens szereplőinek a versenyképességét.
Az OPUS GLOBAL meghatározó tulajdonosi szerepet tölt be Kelet-Magyarország két legnagyobb múltú, magas szakmai kompetenciával rendelkező energetikai vállalatában, az OPUS TIGÁZ Zrt.-ben (a továbbiakban: OPUS TIGÁZ) és az OPUS TITÁSZ Zrt.-ben (a továbbiakban: OPUS TITÁSZ). Az OPUS Csoport energetikai portfóliója jelenleg az egyik legkiterjedtebb földrajzi lefedettséggel rendelkezik Magyarországon, szolgáltatási területe az ország mintegy 40%-át fedi le. Az OPUS TIGÁZ 1,28 millió fogyasztó részére biztosítja a földgázellátást, míg az OPUS TITÁSZ 786 ezer ügyfél számára nyújt villamosenergia-szolgáltatást.
- harmadik negyedévének végére, szeptember 30-án az Energetika szegmens adta az OPUS Csoport IFRS konszolidált szintű mérlegfőösszegének 46%-át, árbevételének 39%-át, ezzel a vagyonértékét és árbevételét tekintve egyaránt a legnagyobb súlyt képviselő szegmens az OPUS Csoporton belül.
A. Szegmens cégei
Szegmensbe tartozó vállalatok 2025.09.30-án:
| Név | Kapcsoltsági szint |
Üzleti tevékenység |
Bejegyzés | Közvetett/ közvetlen részesedés |
Kibocsátó részesedése 2025.06.30. |
Kibocsátó részesedése 2024.12.31. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| MS Energy Holding AG | L | Vagyonkezelés | Svájc | Közvetlen | 50,00% | 50,00% |
| MS Energy Holding Zrt. | L | Vagyonkezelés | Magyarország | Közvetett | 50,00% | 50,00% |
| OPUS TIGÁZ Zrt. | L | Gázelosztás | Magyarország | Közvetett | 49,66% | 49,66% |
| TURULGÁZ ZRT. | L | Vezetéktulajdonos - Bérbeadás |
Magyarország | Közvetett | 49,66% | 49,66% |
| GERECSEGÁZ ZRT. | L | Vezetéktulajdonos - Bérbeadás |
Magyarország | Közvetett | 49,66% | 49,66% |
| OPUS TITÁSZ Zrt. | L | Villamosenergia- elosztás |
Magyarország | Közvetlen | 50,00% | 50,00% |
| OPTESZ OPUS Zrt. | KV | Szolgáltató központ |
Magyarország | Közvetlen és közvetett együttesen |
49,99% | 49,99% |
| OPUS E-LINE Kft. | L | Közmű építés | Magyarország | Közvetett | 7,48% | 7,48% |
L: Leányvállalat; KV: Közös vezetésű vállalkozás
6.8
Energetika szegmens – Gázelosztó ágazat:
Az OPUS GLOBAL 2021-ben döntött a MET Holding AG tulajdonában lévő, az MS Energy Holding AG részbeni tulajdonjogának megvásárlásáról. Az ügylet révén az OPUS GLOBAL közvetlenül 50%-os tulajdonrészt szerzett az MS Energy Holding AG-ban, közvetetten pedig 50%-os befolyást az MS Energy Holding Zrt.-ben, valamint 49,66%-os részesedést a TIGÁZ Zrt.-ben. Az MS Energy Holding AG és MS Energy Holding Zrt. kizárólag holding tevékenységet folytatnak. Az MS Energy Holding AG fennmaradó 50%-át - az OPUS GLOBAL mellett - a STATUS ENERGY Magántőkealap birtokolja. A tulajdonosok megállapodása alapján az MS Energy Holding AG felett az OPUS GLOBAL gyakorolja a döntő befolyást, így az MS Energy Holding AG és leányvállalatai 2021. április 1-től az OPUS Csoport konszolidált körébe tartoznak. A TIGÁZ Zrt. a tulaidonosváltást követően OPUS TIGÁZ Gázhálózati Zrt. néven működik, jelezve egyrészt az OPUS Csoporthoz való tartozását, valamint a Csoporton belül betöltött stratégiai szerepét.
Az Energetika szegmens egyik zászlóshajója a gázelosztást végző OPUS TIGÁZ. A társaság földgázelosztási engedélyes tevékenységet végez Magyarország észak-keleti régiójában, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban MEKH) által kiadott engedélyben rögzített földrajzi területen. Szolgáltatási területét tekintve az ország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, több, mint 34 ezer kilométernyi vezetékhálózatot üzemeltet. Az OPUS TIGÁZ által ellátott települések száma meghaladja az 1.100 darabot. Tevékenysége szabályozott árakon (hatóság által
meghatározott tarifákon) alapul, piaca a természetes monopólium jellemzőit viseli. A társaságnak működési területén valós versenytársa nincs.
A földgázelosztási tevékenység alapvető rendeltetése a vezetékes földgáz eljuttatása a gázhálózatok betáplálási (földgáz-fogadó állomás) pontjától a gázfelhasználók telekhatáráig. Ezt a tevékenységet az OPUS TIGÁZ területi elvek szerinti feladatmegosztással végzi, ahol az operatív munkákat a területi egységek végzik.
A földgázelosztási tevékenység valamennyi részfolyamatában korszerű gáztechnikai alkalmazásokat használ a társaság. A megfelelő minőséget független szakértő által auditált minőségbiztosítási rendszer garantálja.
A társaság a gázelosztó-vezetékek tervezését, kivitelezését, üzemeltetését és rekonstrukcióját a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által is elfogadott minőségbiztosítási rendszer keretein belül végzi.
A gázelosztó üzletág további két társaságból áll - ezek a TURULGÁZ Zrt. és a GERECSEGÁZ Zrt. - amely társaságok az OPUS TIGÁZ 100%-os leányvállalatai. Működésük azonos alapokon nyugszik, mindkét társaság Észak-Nyugat-Magyarországon tulajdonol összesen 374 km földgázvezetéket, amely vezetékeken az OPUS TIGÁZ végez földgázelosztói tevékenységet. Árbevételüket a földgázrendszerükön forgalmazott gázmennyiség után járó elosztási díj határozza meg, amelyet az OPUS TIGÁZ fizet részükre üzemeltetési szerződés alapján. Az OPUS TITÁSZ vezetősége a hatékonyságot szem előtt tartva, valamint a szinergiák további erősítése érdekében a gázelosztó ágazat egyszerűsítését határozta el. Ennek keretében a GERECSEGÁZ Zrt. a 2025 harmadik negyedéves jelentés záródátumát követően 2025. októberében beolvadt a TURULGÁZ Zrt-be.
OPUS GLOBAL PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025
*A Gerecse Zrt. a Turulgáz Zrt-be beolvadt és 2025. október 1-jén megszűnt.
Energetika szegmens – Villamosenergia-elosztó ágazat:
Az OPUS TITÁSZ Zrt. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedélyek alapján elosztói tevékenységeket, valamint egyéb nem engedélyköteles tevékenységet végez. Az elosztói tevékenységi kör kiterjed a villamosenergia szállítására, elosztására, az erősáramú vezetékek, átalakító- és kapcsoló-berendezések tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartására, felújítására és fejlesztésére.
Az OPUS GLOBAL 2019 októberében jelentette be vételi szándékát a Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megvásárlására, majd 2021. március 30. napján sor került a végleges adásvételi szerződés megkötésére az E.ON Beteiligungen GmbH-val. A tranzakció zárása - a szükséges hatósági engedélyek beszerzését és a szerződésben meghatározott zárási feltételek teljesítését követően – 2021. augusztus 31-én történt, így a vállalatnak az OPUS Csoport konszolidációs körébe való bevonása is ezen időponttól valósul meg. A társaság 2021. szeptember 1-jétől vette fel az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevet, hogy az OPUS TIGÁZ-hoz hasonlóan ezzel a lépéssel is kifejezze az OPUS Csoporthoz való tartozását.
A villamosenergia-elosztó üzletág felvásárlását követő második, kiemelten fontos fázis, az ún. "Integrációs Fázis" volt, mely magában foglalta azon informatikai és üzleti folyamat-fejlesztéseket, amelyek biztosítják a társaság saját informatikai rendszerén és saját humán erőforrásán alapuló, E.ON csoporttól független önálló működését. A projekt 2023. október 1-jével fontos mérföldkőhöz ért, hiszen az OPUS TITÁSZ átvette a teljes működési területén az áramhálózati- és műszaki ügyekkel kapcsolatos ügyfélszolgálatot az E.ON Ügyfélszolgálati Kft-től, beleértve a már folyamatban lévő műszaki, hálózati ügyeket is.
Az OPUS Csoport Energetika szegmensének villamosenergia-elosztó üzletága letisztult cégstruktúrát mutat. A vállalat több évtizedes múltra visszatekintő, megbízható, stabil, innovatív vállalat, amelynek legfőbb feladata a zavartalan áramellátás biztosítása, ezen belül üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése.
Az OPUS TITÁSZ a villamosenergia törvény (VET) hatálya alá tartozó, hatósági engedélyköteles tevékenységet végző társaság. Szolgáltatási területét a MEKH által kiadott engedély rögzíti és védi. Tevékenysége szabályozott árakon (hatóság által meghatározott tarifákon) alapul, piaca a természetes monopólium jellemzőit viseli, emiatt a működési területén valós versenytársa nincs.
Az OPUS TITÁSZ hat vármegyére kiterjedően látja el a villamosenergia-elosztói engedélyes tevékenységet. Ellátási területe lényegében Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékre, míg kisebb mértékben Bács-Kiskun, Békés, valamint Pest vármegyékre terjed ki. Több, mint 18 ezer négyzetkilométer területen, több, mint 26 ezer kilométer hosszúságú villamosenergia-elosztó hálózatot üzemeltet, közel 400 településen, közel 800 ezer otthonban és munkahelyen biztosítva ezzel a zavartalan villamosenergia ellátást.
2023 júniusában alakult meg az OPUS E-LINE Kft. (továbbiakban OPUS E-LINE), amelynek többségi irányítási jogait az OPUS TITÁSZ gyakorolja, ezért az OPUS GLOBAL leányvállalatként konszolidálja az újonnan létrejött társaságot. Az OPUS E-LINE elsődleges feladata, hogy az OPUS TITÁSZ megrendeléseit teljesítve aktívan kivegye a részét a hazai villamoshálózati beruházások lebonyolításában, tervezési, építési, szerelési tevekénységekben, amelyek az ország átfogó energetikai megújulása miatt szükségessé válnak a jövőben.
A társaság 3%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Zánka Üdülői Egyesületben, mely részesedés könyv szerinti értéke marginális, így nem része az OPUS Csoport konszolidációs körének.
Energetika szegmens - Szolgáltató központ:
Az OPTESZ OPUS Zrt. (továbbiakban: OPTESZ) megalapításának célja az alapítók közvetett tulajdonában lévő OPUS TIGÁZ és OPUS TITÁSZ közötti szinergiák kihasználása, a párhuzamosságok megszüntetése, összességében a racionális és költséghatékony működés elősegítése az érintett társaságok üzemi eredményességének növelése érdekében. Az OPTESZ az OPUS Csoport Energetika szegmens részére gazdasági, emberi erőforrás gazdálkodási, informatikai, jogi, beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, és üzleti támogatási feladatokat lát el, továbbá ügyfélszolgálati, számlázási és a vevői folyószámlakezelési szolgáltatásokat végzi, valamint leolvasási és kikapcsolási feladatokat is ellát.
Az OPTESZ -t az OPUS GLOBAL és a STATUS ENERGY Magántőkealap alapították 2022. május 26-án, az OPUS GLOBAL közvetett és közvetlen részesedése együttesen 49,99%.
A szegmens meghatározó vállalatainak – az OPUS TITÁSZ, az OPUS TIGÁZ, valamint az OPTESZ – igazgatóságai 2022 szeptemberében a társaságok beolvadásos kiválással történő átalakítása mellett döntöttek. A beolvadásos kiválás során az OPUS TIGÁZ és az OPUS TITÁSZ fennmaradtak és a társaságok vagyonának egy részével az OPTESZ-hez, mint átvevő jogutód társasághoz csatlakoztak, ezáltal egyes támogató funkciók kiszervezésre kerültek az OP-TESZ -be, mint szolgáltató központba. A szolgáltató központ 2023. január 1-jével kezdte meg a működését, többek között a gazdasági, a HR, az IT, a jogi, a beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, valamint az üzleti támogatási (gépjármű-üzemeltetési, dokumentumkezelési és üzleti adminisztrációs) szolgáltatásokat végzi. 2023-ban egy második körös beolvadásos kiválási tranzakció keretében újabb támogató funkciók kiszervezése történt meg és ezzel kialakult az OPTESZ terveknek megfelelő, teljes kompetenciakészlete: a fentebb felsorolt funkciók kiegészültek ügyfélkapcsolati, számlázási, vevői folyószámla és kintlévőségkezelési, valamint leolvasási tevékenységgel és kikapcsoláskoordinációs feladatokkal. A második körös beolvadásos kiválásra 2023. augusztus 31-i fordulónappal került sor és ezzel az OPTESZ átalakulása befejeződött, átvette a működéséhez szükséges valamennyi vagyonelemet mind az OPUS TITÁSZ-tól, mind az OPUS TIGÁZ-tól.
Az OPTESZ az OPUS GLOBAL portfóliójának fontos eleme, és az Energetika szegmens meghatározó tagja, amely az elosztó társaságok együttes támogatásával segíti az OPUS Csoport energetikai divíziójának hatékony működésétét.
B. Szegmenst érintő gazdasági környezet
2025 első negyedévét a Brent olaj ára a korábban gyakori 75 dolláros szinten indította, január első heteiben a 80 dolláros szintre emelkedett, majd a hónap utolsó harmadától az olaj ára csökkenő trendet mutatott a negyedév végéig. Ez a trend ugyan lassuló ütemmel, de a második negyedévre is alapvetően megmaradt. 2025 második negyedévének elején az olajpiacon 70 dollár feletti árszintről rövid idő alatt a 60 dollár közelébe zuhantak a jegyzési árak. A második negyedév első két hónapjában jellemzően a 60-65 dolláros szinten ragadtak a jegyzési árak és csak az utolsó hónapban – júniusban – érte el az árszint a 70 dollár körüli árat. A félévet végül a 68 dolláros hordónkénti áron zárta a Brent. Az áresés kapcsolatba hozható az OPEC+ által bejelentett termelésbővítéssel, valamint az év elején a nemzetközi kereskedelmi színtéren megjelenő "vámháborúval" is. Piaci elemzők a jegyzések alakulását főként a geopolitikai konfliktusoknak (például az iráni kínálat körüli aggodalmak), az olajtermelők várakozásoktól elmaradó kínálatnövelésének
és a dollár gyengülésének tudják be. A harmadik negyedévben az olajár összességében csökkenő tendenciát mutatott. A negyedév első hónapjában emelkedést lehetett megfigyelni a piaci árban. A kezdő 68 dolláros szintről a hónap végére 73 dollárt is fizettek érte. Innen augusztus elején egy gyors eséssel egészen 67 dollárig esett az ár. A hónap második felétől a negyedév végéig 69 dollár és 66 dollár között mozgott az olaj ára, majd 66 dolláron zárta a negyedévet. A csökkenés ebben az időszakban a megerősödött olajkínálatnak és a kevésbé növekvő keresletnek volt köszönhető. Mivel az OPEC ebben az időszakban is folytatta a termelés növelését, és a kereslet nem növekedett ezzel arányosan, így ez globális készletnövekedéshez vezetett.
A villamosenergia piacán az első negyedévben emelkedtek az árak az előző év ugyanezen időszakához képest. A HUPX DAM első három hónapos átlagára 135 EUR/MWh körül alakult, mely jóval magasabb, mint a tavalyi első negyedéves
7 0 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 7 1
időszak 73 EUR/MWh átlagára. Az áremelkedést nagyban befolyásolta a korábbi években megszokottnál hidegebb időjárás is. Már az első negyedév második felében megindult az árszint visszakorrigálása, ami kitartott a második negyedév alatt is. A második negyedév első hónapjában a villamosenergia átlagára jóval alacsonyabb volt a korábbi hónapokhoz képest, áprilisban nagyjából 85 EUR/MWh körüli szinten alakult. Májusra tovább csökkent az átlagár 81 EUR/MWh szint köré. Majd a júniusban érkező hőmérséklet-emelkedés hatására enyhe növekedés volt látható, a 84 EUR/MWh árszintre. A második negyedév árai a 2025 első negyedévéhez képest már alacsonyabb árszínvonalon alakultak, és ezen időszak három hónapos átlagára 82 EUR/MWh körül alakult. Az árcsökkenés főleg az enyhe tavaszi időjárásnak és a kiemelkedő mértékű napenergia-termelésnek volt köszönhető. Különlegessége volt a második negyedévnek az április hónap vége és május eleje, amikor negatív piaci árak alakultak ki a felfutó naperőművi termelés és a hiányzó piaci kereslet okán. A rövid ideig tartó árampiaci egyensúlytalanság az ipari felhasználókat érinthette kedvezőtlenül. A villamosenergia-ár 2025 harmadik negyedévében enyhe emelkedő tendenciát mutatott a megelőző második negyedévhez képest és az alaptermékek ára a 100 EUR/MWh szintet is meghaladta. Az árak emelkedését a kereslet és kínálat viszonya határozza meg, amelyre fontos hatást gyakorolt a megújuló villamosenergia termelés alakulása (növekedés). 2025 harmadik negyedévét a villamosenergia-ár több mint 20%-os emelkedéssel kezdte, és 103 EUR/MWh-ra emelkedett júliusban. Augusztusra, a mérsékeltebb hőmérsékletű időjárásnak köszönhetően csökkent a villamosenergia ára 81 EUR/MWh-ra. Az alacsony ár azonban a negyedév utolsó hónapjára ismét növekedett, szeptemberben 102 EUR/MWh átlagárat jelentettek.
Holland TTF földgáz árfolyam 2024 október - 2025 szeptember
A földgáz piacán a holland tőzsdén jegyzett TTF futures tőzsdei határidős megállapodás erős emelkedéssel indította a 2025-ös üzleti évet. Az évnyitó ár a 49 EUR/MWh szintről február elejére 57 EUR/MWh szintre emelkedett, majd március végére visszaesés volt, és az árszint a 40 EUR/MWh érték körülre csökkent. A magyar lakosság földgázfogyasztása az év első hónapjában még csökkenő tendenciát mutatott, majd februárban, a hidegebb időjárásnak köszönhetően, több mint 50%-kal megemelkedett, az elmúlt év azonos időszakához képest. A földgáz piacát 2025 második negyedévében az árak kismértékű csökkenése, és a relatív stabilitás jellemezte. Erre az időszakra alapvetően a kivárás volt a jellemző, aminek fő oka elsősorban a nemzetközi piacon zajló vámháború volt. A negyedév végére az izraeli-iráni konfliktus átmenetileg áremelkedést okozott, majd a tűzszünet hírére mélypontra csökkentek az árak. A második negyedév elején megfigyelhető 40 EUR/MWh körüli árszintről – 20% körüli mértékben – a 32 EUR/MWh árszintre estek a jegyzések a negyedév végére. A harmadik negyedévben a földgáz ára alacsonyan maradt. Júliusban két alkalommal, a hónap közepén és végén, az árfolyam áttörte a 35 EUR/MWh határt. A negyedév második felében csökkent a korábbi évektől megszokott volatilitás, az ár 31 EUR/MWh és 33 EUR/MWh szint között mozgott. Segítette az árak alacsonyan tartását az, hogy nem volt megfigyelhető extrém nyomás a piaci oldalon. A földgázárak alakulására főként az erős LNG kínálat és a tárolók magas töltöttsége volt hatással.
Az Energetika szegmens környezetére az alaptermékek árának alakulása mellett nagy hatása van az EUR/HUF keresztárfolyamnak is. Az árfolyam az év elején, a tavalyi záró 410 körüli értékről az első két hónap végére folyamatos csökkenés mellett a 400-as határ alá süllyedt. Majd március folyamán ismét túllépte ezt a határt, és végül 401 körül zárta a negyedévet. 2025 második negyedévében az euró-forint árfolyam enyhén csökkenő tendenciát mutatott, ami a forint fokozatos erősödését, stabilizálódását jelezte az euróval szemben. Áprilisban az árfolyam még viszonylag magas, átlagosan 406,8 HUF/EUR körül mozgott. Májusban már a forint enyhe erősödése volt megfigyelhető, az átlagár 403,8 HUF/ EUR szintre csökkent, és a mozgás is szűkebb sávban zajlott. Júniusban tovább folytatódott a forint erősödése, az árfolyam átlagosan 402,1 HUF/EUR volt, és a hónap végén 399 forint körül is járt, ami a negyedév legalacsonyabb értékét jelentette. Az EUR/HUF árfolyam a teljes második negyedévben a 400-410 EUR/HUF sávban tartózkodott szélsőséges ingadozások nélkül. 2025 üzleti év harmadik negyedévében folytatódott a korábbi időszakban megfigyelt forint-erősödő tendencia. A júliust indító 399 HUF/EUR árszint néhány kisebb kilengésen kívül, folyamatosan csökkent a negyedév folyamán. Szeptember végére az árfolyam elérte a 389 HUF/ HUF szintet. Ez az év legalacsonyabb értéke, amellyel a forint jelentős stabilizálódást mutat az euróval szemben.
Az Energetika szegmens két nagy társasága az OPUS TIGÁZ és az OPUS TITÁSZ 2025. I-IX. hónapi piaci jelenlétét, illetve az általuk elosztott energia mennyiségét az alábbi táblázat mutatja:
| 2024. I-IX. hónap | 2025. I-IX. hónap | Eltérés | ||
|---|---|---|---|---|
| OPUS TIGÁZ | földgázelosztás (Mm3 ) |
1224 | 1416 | 192 |
| - ebből kisfogyasztók | 742 | 877 | 135 | |
| - ebből nagyfogyasztók | 482 | 539 | 57 | |
| OPUS TITÁSZ | villamosenergia-elosztás (GWh) | 3367 | 3557 | 190 |
| - ebből kisfogyasztók | 1142 | 1259 | 117 | |
| - ebből nagyfogyasztók | 2225 | 2298 | 73 |
Az elosztott energiamennyiségek növekedése egyértelműen jelzi, hogy mindkét társaság – az OPUS TITÁSZ és az OPUS TIGÁZ – bővülést ért el saját piacán, és továbbra is stabilan őrzi meghatározó piaci pozícióját. A kisfogyasztói szegmens keresletét elsősorban az időjárási tényezők befolyásolják, amelyek mindkét vállalat működésére jelentős hatást gyakorolnak. A villamosenergia-elosztás területén ugyanakkor kiemelt szerepet kapnak az elektrifikációs trendek is, különösen a hőszivattyús rendszerek és az elektromos járművek terjedése, amelyek hosszú távon is növelhetik a keresletet. A nagyfogyasztói szegmens teljesítménye elsősorban az adott régió gazdasági aktivitását tükrözi. A két társaság által lefedett területeken 2025 első három negyedévében kedvező gazdasági folyamatok voltak megfigyelhetők, amelyek az előző év azonos időszakához képest pozitív trendet mutatnak.
Szegmens 2025. III. negyedéves tevékenysége
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, mérleg:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Energetika szegmens 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Energetika szegmens 2024.12.31. auditált tényadatok |
2024.12.31 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.12.31 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|
| 526 692 292 | 536 226 655 | -9 534 363 | -1,8% |
| 72 511 989 | 77 947 316 | -5 435 327 | -7,0% |
| 213 180 648 | 199 340 593 | 13 840 055 | 6,9% |
| 225 067 132 | 223 614 105 | 1 453 027 | 0,6% |
| 88 444 514 | 113 271 957 | -24 827 443 | -21,9% |
| 87 634 505 | 90 819 577 | -3 185 072 | -3,5% |
| 16,6% | 16,9% | -0,3% | -2,0% |
7 2 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 7 3
Az OPUS TITÁSZ és az OPUS TIGÁZ kiemelt jelentőséggel bírnak az Energetika szegmensen belül, ezen két cég tölti be a meghatározó szerepet a szegmens aggregált pénzügyi kimutatásait és beszámolóját tekintve. A két társaság együttesen képviseli a szegmens teljes eszközállományának és vagyonértékének 96%-át, valamint az összesített működési bevételek 97%-át. A jelentős koncentráció következtében a szegmens gazdasági folyamatait, valamint a főbb üzleti és szerkezeti változásokat döntően ezen két vállalat működése befolyásolja. Mindemellett az Energetika szegmens kisebb szereplői is fontos, jól körülhatárolható funkciót töltenek be, hozzájárulva a szegmens stabil és eredményes teljesítményéhez.
2025 harmadik negyedévének végére az Energetika szegmens aggregált eszközértéke (mérlegfőösszeg) 526,69 milliárd forintot tett ki, amely 1,8%-kal, azaz 9,53 milliárd forinttal maradt el a 2024. évi záróértéktől. A csökkenés már az év első felében realizálódott, míg a harmadik negyedév során az eszközállomány – az előző negyedévhez képest - 1,36 milliárd forintos növekedést mutatott. A mérlegfőösszeg év eleje óta tapasztalt visszaesése elsősorban az aggregált forgóeszközállomány csökkenésére vezethető vissza. A befektetett eszközök tekintetében az első negyedévi stagnálást követően a második és harmadik negyedévben már növekedés volt megfigyelhető, amelynek eredményeként a harmadik negyedév végére az aggregált befektetett eszközök állománya 2,4%-kal emelkedett.
Az Energetika szegmens működési feltételei rendkívül öszszetettek és szigorúan szabályozottak. Az ágazat sajátos tevékenységi köre miatt a piacra való belépési korlát kifejezetten magas, amit egyrészt a szabályozói környezet komplexitása, másrészt a tevékenység ellátásához és a működéshez szükséges nagy értékű infrastruktúra megléte indokol. Az eszközállomány folyamatos megújítása és állagmegóvása kulcsfontosságú az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Ennek megfelelően az amortizációt pótló, állagmegőrző és állagjavító beruházások az infrastruktúra területén rendszeresek és stratégiai jelentőségűek. A 2024-es évben megvalósított fejlesztések eredményeként a villamosenergia- és földgázhálózat eszközállománya közel 40 milliárd forinttal bővült, és bár kisebb volumenben, ez a beruházási dinamika 2025-ben is tovább folytatódik. Előbbiekben részletezettek következtében a szegmens aggregált befektetett eszközállománya kifejezetten magas értéket mutat, 2025. szeptember 30-án 417,77 milliárd forint volt, ami 9,74 milliárd forinttal magasabb érték a 2024. évi záróadatnál. Az aggregált befektetett eszközök állománya teszi ki a szegmens teljes eszközértékének több, mint 79%-át. Ez a magas befektetett eszközarány a két meghatározó szegmensszereplőhöz köthető, mivel a befektetett eszközök értékének gerincét a szegmens működésének alapjait jelentő infrastruktúra jelenti, ami a hozzávetőlegesen 60.000 kilométer hosszú vezetékhálózatot (villamos- és földgázhálózat együttesen) foglalja magában.
Az Energetika szegmens ingatlanok, gépek és berendezések együttes értéke 2025. szeptember 30-án 325,39 milliárd forint volt, ezzel az infrastruktúra elemei képviselik a befektetett eszközök közel 78%-át. Az ingatlanok, gépek és berendezések 2025 első negyedévében még stagnáltak, ezen három hónap alatt a növekedés marginális volt, az elszámolt értékcsökkenést ellensúlyozták az elvégzett karbantartások és fejlesztések, de érdemi állományváltozást nem láthattunk. Az év elején a téli, a karbantartásra, fejlesztésekre kevésbé ideális hónapokat követően a második és harmadik negyedévben már megindultak a beruházási és fejlesztési munkálatok, így negyedév/negyedév alapon vizsgálva a szegmens szereplői – elsősorban a szegmensen belül meghatározó szerepet betöltő két vállalatnak köszönhetően – a második negyedévben közel 5 milliárd forint, a harmadik negyedévben 5,86 milliárd forint állománytöbbletet realizáltak. Az idei évben az utolsó két negyedévben látható állományváltozások hatására 2025 harmadik negyedévének végére 10,79 milliárd forinttal, 3,4%-kal nőtt az ingatlanok, gépek és berendezések aggregált értéke.
Az Energetika szegmensen belül 2025 harmadik negyedévének végére az ingatlanok, gépek, berendezések együttes értékéből a villamosenergia-elosztás ágazatot reprezentáló OPUS TITÁSZ állománya 190,81 milliárd forint volt, és 59% os súlyt képviselve a szegmensen belül a legmagasabb eszközállománnyal rendelkezik. A vállalat ellátási területén belül megvalósuló új ipari telephelyek villamoshálózati infrastruktúrájának kialakítása és fejlesztése azt eredményezte, hogy a tárgyév első kilenc hónapja alatt az OPUS TITÁSZ befektetett eszközállományának növekedése a korábbi évek dinamikáját lekövetve folytatódott. Az OPUS TITÁSZ esetében az ingatlanok, gépek és berendezések értéke – a korábbiakban leírtakkal összhangban – a második és harmadik negyedévben megvalósult fejlesztések hatására a második negyedév alatt 2,7%-kal, 4,91 milliárd forinttal, a harmadik negyedév során pedig 3,3%-kal, 6,08 milliárd forinttal emelkedett, a három negyedév együttesét nézve az ingatlanok, gépek és berendezések állományán belül bekövetkezett növekedés 12,71 milliárd forint volt 2025. szeptember 30-ig. Az OPUS TIGÁZ esetében az ingatlanok, gépek és berendezések értékének alakulása 2025 első három negyedévében mérsékelt csökkenést mutatott. A visszaesés üteme negyedévről negyedévre lassult, és a harmadik negyedévben már mindössze 0,1%-os csökkenés volt tapasztalható, ami gyakorlatilag a csökkenő trend megállását jelenti. A tárgyi eszközök értékcsökkenése a vizsgált időszakban csak részben került pótlásra, így a vállalat infrastruktúrájának könyv szerinti értéke a 2025. év eleji 135,44 milliárd forintról 1,86 milliárd forinttal 1,4%-kal, 133,58 milliárd forintra mérséklődött 2025. szeptember 30-ig.
Az Energetika szegmens aggregált forgóeszközök állományán belül a befektetett eszközökhöz hasonlóan a jelentős részt, 92%-ot együttesen az OPUS TITÁSZ és az OPUS TIGÁZ forgóeszközállománya teszi ki. Az Energetika szegmens aggregált forgóeszközértéke 2025 mindhárom negyedéve alatt csökkenést mutatott. A harmadik negyedévi 2%-os, 2,28 milliárd forintos csökkenést követően az aggregált forgóeszközállomány 108,92 milliárd forint volt a harmadik negyedév végre, ami 15%-kal és 19,27 milliárd forinttal alacsonyabb érték a 2024. év végi adatnál. A kilenc hónap során mind a két meghatározó szegmens szereplőnél egyaránt – eltérő volumenben és némileg eltérő arányban (12% az OPUS TIGÁZ esetében és 17% az OPUS TITÁSZ esetében) - forgóeszközcsökkenést látunk.
Az OPUS TITÁSZ rendelkezik a szegmensen belül a legmagasabb forgóeszközállománnyal, ami 2025. szeptember 30 án 66,45 milliárd forint értéket képviselt, és az év során realizált 17%-os csökkenést követően a volumene 13,66 milliárd forinttal lett alacsonyabb a 2025. évi nyitóértéhez képest. Az OPUS TITÁSZ forgóeszközállományának csökkenése mögött több tényező áll, amelyek közül egyik meghatározó tényező volt a vevőállomány első negyedévben bekövetkezett, közel 3 milliárd forintos – mintegy 50%-os – visszaesése. Ez a tendencia a második és harmadik negyedévben mérséklődött, de továbbra is csökkentette az aggregált forgóeszközök értékét. A forgóeszközökön belüli átrendeződésben kiemelkedik az elhatárolt bevételek csökkenése, amely következtében az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások állománya 2025 harmadik negyedévének végére 30%-kal, 6,41 milliárd forinttal lett alacsonyabb. A pénzeszközök tekintetében az első negyedévben csökkenés volt ezzel szemben a második és harmadik negyedév során már folyamatos növekedés mutatkozott a negyedéves nyitóértékhez képest. Ez a két negyedéves növekedés azonban csak részben kompenzálta az év eleji állományesést, így a pénzeszközök állományának változása is hozzájárult a tárgyévi aggregált forgóeszközök állománycsökkenéshez. Az első negyedévben a pénzállomány a 2024. év végi magas szállítóállomány rendezésével összefüggésben csökkent le, majd az ezt követő negyedévekben emelkedés volt köszönhetően annak, hogy befolytak a korábban elhatárolt bevételek, és a vevők, valamint a nyereséges gazdálkodás is kedvező hatással volt a pénzeszközök alakulására. A három negyedév összesített adatai alapján a pénzeszközök állománya 3,52 milliárd forinttal csökkent, ugyanakkor az OPUS TITÁSZ továbbra is magas likviditással rendelkezik. A társaság pénzeszközállománya 2025 harmadik negyedévének végén 44,52 milliárd forint volt, amely stabil pénzügyi hátteret biztosít az infrastruktúra folyamatos fejlesztésének finanszírozásához.
Az OPUS TIGÁZ esetében 2025 első kilenc hónapjában szintén csökkenés volt tapasztalható a forgóeszközök állományában, bár jóval alacsonyabb mértékben, mint az OPUS TITÁSZ esetében. A 2024. év végi 38,78 milliárd forint záróértékhez képest a forgóeszközök állománya 4,59 milliárd forinttal csökkent, így 2025 harmadik negyedévének végére 34,19 milliárd forintot tett ki. A csökkenés mögött elsősorban a pénzeszközök, az elhatárolt bevételek, valamint a vevőállomány esése áll. Az év első három negyedévében az elhatárolt bevételek visszaesése következtében az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások értéke 47%-kal, azaz 3,28 milliárd forinttal csökkent. Bár a harmadik negyedévben a társaság jelentősebb összegű előleget biztosított üzleti partnerei részére - amely az egyéb követelések állományát közel 1 milliárd forinttal megemelte - a 2024. év végi értékhez képest az egyéb követelések és aktív időbeli elhatárolások együttes állománya így is 7,03 milliárd forintról 3,75 milliárd forintra csökkent. A vevőállomány 2025 első három negyedévében 39%-kal, míg a pénzeszközök 15%-kal mérséklődtek, ami szintén hozzájárult a forgóeszközök csökkenéséhez.
Összességében az Energetika szegmens eszközoldalán látható változások és a mérlegtételek átrendeződései mögött döntően a két ágazatban realizált tárgyévi nyereség, és az infrastruktúrát érintő fejlesztések és azzal kapcsolatos folyamatok hatásai húzódnak meg.
Az Energetika szegmens működéséhez elengedhetetlenül szükséges nagy értékű infrastruktúra magas tőkeigényt támaszt, amelyet a szegmens eredményes gazdálkodása stabilan támogat. Ennek hatására a saját tőke negyedévről negyedévre folyamatos emelkedést mutatott, 2025 első kilenc hónapjában 6,9%-os, 13,84 milliárd forintos növekedést követően az aggregált saját tőke 213,18 milliárd forint volt. A szegmens két meghatározó szereplője, az OPUS TIGÁZ és az OPUS TITÁSZ, egyaránt növelni tudta saját tőkéjét. Az OPUS TIGÁZ saját tőkéje 4%-os, 2,84 milliárd forintos emelkedést követően 81,30 milliárd forinton zárta a harmadik negyedévet, míg az OPUS TITÁSZ esetében 10%-os növekedés volt látható, így a cég saját tőkéje 104,22 milliárd forintról 114,65 milliárd forintra emelkedett. A szegmens kisebb szereplői szintén eredményes gazdálkodást folytattak, és sikeresen növelték saját tőkéjüket 2025 első kilenc hónapjában. Az OPUS E-Line eseté-
7 4 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 7 5
ben is stabil és jó gazdálkodásról beszélhetünk, pozitív évközi eredmény realizálódott a cégnél, ugyanakkor az elért évközi eredmény némileg elmaradt a 2024. teljes évi bázisértéktől.
Az Energetika szegmens hosszú lejáratú kötelezettségei az első félévi stagnálást követően 0,6%-kal megnőttek, annak ellenére, hogy a külső forrásokhoz kapcsolódó törlesztések a megállapodások szerint pontosan teljesültek. Az emelkedés hátterében a halasztott adófizetési kötelezettségek 2024. évi bázishoz képest bekövetkezett 12%-os növekedése áll. Az OPUS TIGÁZ hosszú lejáratú kötelezettségei az első negyedévben realizált állományesést követő negyedévekben stagnálást mutatott, így 2025 első kilenc hónapja során 74,41 milliárd forintról 73,33 milliárd forintra 1%-kal csökkentek. A gázelosztási ágazat éven túli kötelezettségállományának legmeghatározóbb eleme az OPUS TIGÁZ finanszírozásában kulcsszerepet játszó, a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében 2021-ben kibocsátott, 10 éves futamidejű, fix kamatozású, 50 milliárd forint össznévértékű kötvény. A kötelezettségállomány csökkenését az NKP kötvényhez kapcsolódó ütemezett tőketörlesztés eredményezte, amely meghaladta a halasztott adók 0,42 milliárd forintos növekedését. A villamosenergia-elosztási ágazatban (OPUS TITÁSZ) a halasztott adókötelezettség 4,03 milliárd forintos emelkedése meghaladta a hosszú lejáratú kölcsönök és hitelek csökkenését, így az éven túli kötelezettségállomány 2%-kal, 2,50 milliárd forinttal nőtt, és 2025 szeptember végére elérte a 150,47 milliárd forintot.
Az Energetika szegmens rövid lejáratú kötelezettségeinek első negyedéves állománycsökkenése az első félévet követően a harmadik negyedévben folytatódott, a 2024. év végi 113,27 milliárd forintról 88,44 milliárd forintra csökkent. Ennek a 21,9%-os, közel 25 milliárd forintos állományváltozásnak a nagyobb része (14,96 milliárd forint) az OPUS TITÁSZ-hoz köthető, és a forgóeszközök között említett folyamatokkal hozható kapcsolatba, tehát többek között a vállalat vevőállománya lecsökkent, és az így keletkezett szabad forrást – a korábban rendelkezésre álló pénzeszközökkel együtt – elsősorban a folyamatban lévő fejlesztésekhez és beruházásokhoz köthető nyitott szállítóállományának a csökkentésére fordította. A gázelosztás ágazat rövid lejáratú kötelezettségei is csökkenést mutattak mind a három negyedévben, így 2025 első kilenc hónapja során az OPUS TIGÁZ, mint az ágazat meghatározó társaságának rövid lejáratú kötelezettségei 32%-kal csökkenve, 26,50 milliárd forintról 17,95 milliárd forintra változtak.
A szegmens mérlegstruktúrája stabilitást és változatlanul egyensúlyt mutat. Kifejezetten erős és jó likviditás jellemző a szegmens minden tagjára. Az aggregált saját tőke és a hoszszú lejáratú kötelezettségállomány együttesen meghaladták a befektetett eszközök értékét. A szegmens nyereséges gazdálkodásának köszönhetően tovább növekedett az Energetika szegmens aggregált és cégszintre bontott tőkeereje, amit kiválóan példáz a saját tőke arány további - 37%-ról 40%-ra - erősödése.
Aggregált pénzügyi adatok és részvényesi információk, eredménykimutatás:
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Főbb eredményadatok | Energetika szegmens 2025.01.01 2025.09.30. nem auditált tényadatok |
Energetika szegmens 2024.01.01 2024.09.30. nem auditált tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|---|---|---|---|---|
| Összes működési bevétel | 153 329 136 | 154 398 231 | -1 069 095 | -0,7% |
| Működési költségek* | 129 091 142 | 152 581 483 | -23 490 341 | -15,4% |
| Üzemi (Üzleti eredmény) EBIT | 24 237 994 | 1 816 748 | 22 421 246 | 1234,1% |
| EBITDA | 46 356 304 | 21 188 355 | 25 167 949 | 118,8% |
| Pénzügyi műveletek eredménye | 950 427 | 1 124 189 | -173 762 | -15,5% |
| Adózás előtti eredmény | 25 188 421 | 2 940 937 | 22 247 484 | 756,5% |
| Adózott eredmény | 16 894 400 | 1 726 161 | 15 168 239 | 878,7% |
| Teljes átfogó jövedelem | 16 871 755 | 1 728 767 | 15 142 988 | 875,9% |
| Foglalkoztatottak létszáma (fő) | 1 661 | 1 651 | 10 | 0,6% |
*tartalmazza a hálózati veszteség pótlására vásárolt energia költségét
Az Energetika szegmens 2025 első kilenc hónapjában 153,33 milliárd forint működési bevételt ért el, ami 0,7%-kal marad el az előző év azonos időszakában regisztrált 154,40 milliárd forintos értéktől. Az 1,07 milliárd forintos visszaesés hátterében az aktivált saját teljesítmények értékének 7%-os csökkenése áll, amelyet az egyéb bevételek 0,59 milliárd forintos növekedése csak részben tudott ellensúlyozni. A szegmens aggregált árbevétele 2025 első három negyedévében 132,25 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent, hiszen mindössze 0,25%-kal, 0,33 milliárd forinttal maradt el a 2024-es bázisértéktől. Az első félévben még érzékelhető volt némi visszaesés, azonban a harmadik negyedévben az árbevétel már elérte az előző évi szintet. A szegmens árbevétele kissé alacsonyabb a csökkenő tarifák miatt, melyet az időjárás hatására megnövekedett elosztott mennyiség részben tudott kompenzálni. A piac sajátossága, hogy a tarifaszabályozás utólag követi a piacon lezajló eseményeket, mely kiszámítható piaci körülmények között nem jelent addicionális kihívást a szereplők számára. Ennek a bevételi dinamikának az alakulása a szabályozási korrekció-
ból és a csökkenő tarifákból eredeztethető, és az Energetika szegmens két meghatározó szereplője esetében ellenétes hatással jelentkezett.
2025 első kilenc hónapjában az OPUS TIGÁZ 38,35 milliárd forint árbevételt ért el, ami 4%-kal, 1,47 milliárd forinttal haladta meg a 2024-es bázist képző bevételi adatot. Az OPUS TITÁSZ a harmadik negyedévben egy kisebb részt ledolgozott a bázishoz képest az első félévben kialakult 1,4%-os árbevétel-elmaradásából, a vállalat 89,26 milliárd forint árbevételt ért el 2025. szeptember 30-ig, ami már csak 0,77 %-kal, 0,69 milliárd forinttal volt alacsonyabb a 2024. első kilenc hónapja során elért árbevételhez képest. Bár az aggregált kimutatásokban kisebb súllyal szerepel, az OPUS E-LINE is érdemi árbevételt realizált.
A működést direkt módon elsősorban az energiahordozók világpiaci ára, az EUR/HUF keresztárfolyam és az infláció befolyásolja. Az energiahordozók tőzsdei árának alakulása a 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. közötti időszakban:
Villamos áram (HUPIX DAM) és földgáz (TTF) tőzsdei árának alakulása ( EUR/ MWh)
A földgáz és villamos áram tőzsdei árváltozásain megfigyelhető, hogy alapvetően van kapcsolat a szegmens által alkalmazott árazással. Formálisan nincsenek összekötve, de egyértelmű a közvetett kapcsolat. A fenti ábrán is nyomon követhető, hogy az év második és harmadik negyedévében ez az összefüggés kevésbé jelenik meg a piacon. Ennek oka, hogy az áramtermelő-kapacitásokban jelentős arányt képviselnek a fosszilis tüzelőanyagú, elsődlegesen a gázerőművek, így a földgáz ára beépül a villamos áram tőzsdei árába. Ennek köszönhetően a földgáz tőzsdei árváltozása mind a gázelosztás, mind az villamosenergia-elosztás ágazatot szinte azonos módon érinti. A szegmens aggregált szintű árbevételének első negyedévben elért növekedésében, majd az azt követő két negyedévi kisebb árbevétel-csökkenés alakulásában nagyobb részben az árszint játszott szerepet, kisebb részben az EUR/HUF árfolyam alakulása volt jelen.
2025 harmadik negyedévében tovább folytatódott az a kedvező költségtrend, amely már az év első és második negyedévében is megfigyelhető volt az Energetika szegmensben. Az idei év mindhárom negyedévében a működési költségek szintje alacsonyabb volt, mint a 2024-es év azonos időszakaiban, ami pozitív hatással volt a szegmens gazdálkodására. A költségcsökkenés nemcsak arányában, hanem abszolút értékét tekintve is jelentős volt, a mértéke meghaladta az összes működési bevételben kimutatott alacsony visszaesést (-0,7%), így a bevételi oldal enyhe stagnálása mellett a költségek mérséklődésének hatására (-15,4%) a szegmens eredményessége javult.
Az aggregált összes működési költség az első félévet követően 13,7%-kal volt alacsonyabb a 2024 első félévi bázisnál. A költségszintet vizsgálva az év harmadik negyedéve na-
7 6 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 7 7
gyon kedvezően alakult, és a harmadik negyedév végére az Energetika szegmens működési költsége - a bázishoz képest 23,49 milliárd forint, 15,4% csökkenést követően – 152,58 milliárd forintról 129,09 milliárd forintra mérséklődött. A költségszint alakulásának hátterében elsősorban az OPUS TITÁSZ beszerzésre kerülő energiaköltségének csökkenése áll, amelynek része a hálózati veszteséggel kapcsolatos költség. Az Energetika szegmens aggregált üzemi szintű eredménye 2025 harmadik negyedévének végére 24,24 milliárd forint volt, a szegmens szereplői a 2024. év azonos időszakában realizált nyereségükhöz képest 22,42 milliárd forinttal magasabb eredményt értek el. A nyereségesség ilyen mértékű emelkedésének egyik oka, hogy a közművezeték adó a 2023. évi 83. törvény 80. §-a szerint 2025. január 1-i hatállyal eltörlésre került, ami 2025 első kilenc hónapjában az OPUS TIGÁZ-nál 2,17 milliárd forinttal, az OPUS TITÁSZ esetében 2,58 milliárd forinttal segítette az eredményesség alakulását. 2025 három negyedéve során a költségszint változását az energia beszerzések alakulása is kedvezően befolyásolta, melynek része a hálózati veszteség pótlása.
2025-ben az Energetika szegmens pénzügyi műveleteinek eredménye összességében visszafogottabb képet mutatott a 2024-es évhez képest, ugyanakkor a harmadik negyedévben kedvezőbb tendenciák voltak megfigyelhetők. Bár a pénzügyi műveletek eredménye elmaradt az előző év bázisától, a 2024 harmadik negyedévéhez viszonyítva javuló arányokat láthatunk, ami enyhíti az évközi visszaesés hatását. A 2025 harmadik negyedévében a pénzügyi műveletek eredménye ugyan csökkent a második negyedévhez képest, azonban a 2024 azonos időszakához viszonyítva az elmaradás mértéke már kedvezőbb képet mutat, mint a második negyedévben. Az Energetika szegmens pénzügyi teljesítménye a korábbi évek dinamikáját követve továbbra is pozitív tartományban maradt. A pénzügyi műveletek aggregált eredményének alakulására kedvezően hatott a szegmensben realizált osztalék, ezzel szemben kedvezőtlenül befolyásolta, hogy az OPUS TITÁSZ pénzeszközállományának csökkenése és a kamatkörnyezet változása miatt 2,25 milliárd forinttal alacsonyabb pénzügyi bevételt realizált a társaság. Az év első felében a szegmens aggregált szintű pénzügyi műveleteinek eredménye 1,05 milliárd forintot volt, ami 0,58 milliárd forintos, 35,6%-os visszaesést jelentett a korábbi év azonos időszakához. A harmadik negyedévben a pénzügyi ráfordítások meghaladták az előző év azonos időszaki szintjét, ami hozzájárult az eredmény volumenének további csökkenéséhez. A negyedév végére a pénzügyi műveletek aggregált eredménye 0,95 milliárd forinttal emelte meg az Energetika szegmens aggregált adózás előtti eredményét.
Az Energetika szegmens aggregált adózás előtti eredménye a harmadik negyedévben tovább emelkedett és 25,19 milliárd forint volt, ami 22,25 milliárd forinttal haladta meg a szegmens a 2024. év első kilenc hónapjában elért báziseredményt. A szegmens aggregált adózott eredménye 16,89 milliárd forint volt 2025. szeptember végén, ami 15,17 milliárd forinttal magasabb a korábbi évben kimutatott eredményhez képest.
2025-ben az Energetika szegmens foglalkoztatotti létszáma összességében stabil képet mutatott, sem a 2024. év azonos időszakához, sem a 2025 első félévéhez viszonyítva nem történt jelentős állományi változás. A létszám alakulásában az első két negyedévben láthattunk említendő változásokat, a munkavállalói állomány a két egymást követő negyedévben ellentétes irányban változott. Az első negyedév végére az Energetika szegmens létszáma elérte az 1.721 főt, ami 119 fős, 7,4%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest, mivel a fogyasztásmérő órák leolvasását végző munkavállalók az OPUS TIGÁZ alkalmazotti körébe kerültek, ezzel növelve a vállalat létszámát. A második negyedévben azonban ez a munkavállalói kör átkerült az OPTESZ OPUS kötelékébe, ami a létszám csökkenését eredményezte. A félév végére a foglalkoztatotti struktúra tehát átrendeződött, de összességében nem volt eltérés a korábbi időszakokhoz képest. A félévet követő (harmadik) negyedévben nem volt érdemi létszámmozgás, a harmadik negyedév végén a munkavállalókból a gázelosztás ágazat foglalkoztatott 711 főt, és 950 fő volt a villamosenergia-elosztás ágazathoz sorolható. Az Energetika szegmens emberi erőforrás-gazdálkodásában elsődleges prioritás a magas szintű kompetenciákkal rendelkező szakemberállomány, a szakmai képzések és a munkavállalói kompetenciafejlesztések folyamatos biztosítása, valamint az ösztönzési rendszerek folyamatos fejlesztése.
Összességében 2025 első három negyedévében az Energetika szegmens továbbra is megőrizte pénzügyi egyensúlyát és működési stabilitását, valamint megerősítette pozícióját a hazai energiaszektorban. A szegmens likviditási helyzete megfelelő, a pénzügyi mutatók kiegyensúlyozott működésről tanúskodnak, és az eredménytermelő képesség is javult az év során. A szegmens valamennyi vállalata pozitív adózás előtti és adózás utáni eredményt ért el, ami a hatékony működés és a piaci alkalmazkodóképesség eredménye. A korábbiakban megkezdett és folyamatban lévő jelentős értékű hálózatfejlesztési és állagmegőrző beruházások tovább erősítik a szegmens hosszú távú versenyképességét, valamint ezen fejlesztések az ellátásbiztonságra is kedvezően hatnak, és hozzájárultak, hogy a szegmens infrastruktúrájának értéke továbbra is emelkedő tendenciát mutat.
adatok ezer forintban, kivéve, ha másképp van feltüntetve
| Működési költségek | Energetika Energetika szegmens szegmens 2025.01.01 2024.01.01 2025.09.30. 2024.09.30. nem auditált nem auditált tényadatok tényadatok |
2024.09.30 2025.09.30. összehasonlítása |
Változás 2024.09.30 2025.09.30. %-ban |
|
|---|---|---|---|---|
| Anyagjellegű ráfordítások | 85 907 073 | 109 363 592 | -23 456 519 | -21,4% |
| Személyi jellegű ráfordítások | 18 851 764 | 15 933 594 | 2 918 170 | 18,3% |
| Értékcsökkenés | 22 118 310 | 19 371 607 | 2 746 703 | 14,2% |
| Értékvesztés | 23 465 | 371 414 | -347 949 | -93,7% |
| Egyéb működési költségek és ráfordítások | 2 190 530 | 7 541 276 | -5 350 746 | -71,0% |
| Összes működési költség | 129 091 142 | 152 581 483 | -23 490 341 | -15,4% |
Az Energetika szegmens összes működési költsége 15,4% kal, 23,49 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a korábbi év azonos időszakában. A három negyedév alatt a szegmens szereplőinek a költségszerkezetében és annak felépítésében érdemi átrendeződés nem volt. A szegmensen belül a legjelentősebb költségelemet változatlanul az anyagjellegű ráfordítások teszik ki, aminek a súlya a kilenc hónap alatt az összes működési költségen belül 67-70% között alakult. A második negyedév végére ugyan volt egy kisebb arányeltolódás a költségszerkezetben, de ez a harmadik negyedév alatt helyreállt, és az anyagjellegű ráfordítások aránya újra alulról közelítette a 70%-os értéket, amivel változatlanul a legjelentősebb szerepet tölti be a költségszerkezetben. Az Energetika szegmens által elért költségcsökkenés fő hajtóereje is ennél a költségtételnél azonosítható. Az OPUS TI-TÁSZ esetében 2025 első három negyedévében ugyanis az anyagjellegű ráfordítások 26%-kal 22,78 milliárd forinttal csökkentek. Az OPUS TIGÁZ anyagjellegű ráfordításai 2025 harmadik negyedévében kissé megugrottak, ennek eredményeképpen pedig - a korábbiakban leírt az alapanyagköltségre ható összefüggések következtében - a vállalat 7%-os (1,28 milliárd forint) költségemelkedést mutatott ki ezen tételnél 2025 harmadik negyedévének végére.
Az anyagjellegű ráfordítások aggregált értéke a 2024 első kilenc hónapot jelentő 109,36 milliárd forintról 21,4%-kal csökkent és 85,91 millió forint lett 2025 első három negyedévében. Az anyagjellegű ráfordítások csökkenésében a beszerzett energia kedvezőbb költsége és a villamos energia átviteli díjának kedvezőbb alakulása játszott szerepet. Az anyagjellegű ráfordítás a bevételi oldalon bemutatott folyamatokkal együtt mozogva csökkenést mutat. Jelentős költségelem a szegmensen belül a hálózati veszteség pótlása céljából beszerzett energia költsége és az értékesítési célra beszerzett energia beszerzési és átviteli költsége, ami idén kedvezőbb képet mutatott. A hálózati veszteség költsége a MEKH által meghatározott mennyiségben és áron kerül elismerésre a társaságok hatóság által szabályozott tarifáiban. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a hatósági ármeghatározó mechanizmus szerint az elosztóhálózat-üzemeltetők működési költségeik változásait - beleértve a hálózati veszteség beszerzésével járó költségeket is – csak utólagosan tudják érvényesíteni az elosztói tarifák indexálásán keresztül. Az EUR/HUF keresztárfolyam alakulása a beszerzett energia költségére gyakorol hatást. Az euró erősödése, illetve a forint gyengülése direkt módon megemeli a beszerzés költségét. Az anyagjellegű ráfordítások között szolgáltatás típusú ráfordítások is kimutatásra kerülnek. Ezen a területen elsősorban a tevékenységek visszaszervezése, valamint bizonyos igénybe vett szolgáltatások kedvezőbb alakulása eredményezte az anyagjellegű ráfordítások csökkenését, amely leginkább a gázelosztási üzletágban volt jelentős.
A személyi jellegű ráfordítások értéke 18,3%-kal 2,92 milliárd forinttal emelkedett az első negyedéves nagyobb átlaglétszám és az éves rendes bérrendezést követő magasabb bérszint hatására, valamint egyes juttatásokkal összefüggő költségelemek az év folyamán időben korábban realizálódtak. A korábbi évek során elvégzett és aktivált beruházások hatására megemelkedett vagyonelemek után elszámolt értékcsökkenés 14,2%-kal volt magasabb, mint a 2024-es bázis. A költségszintnek az év során látható kedvező alakulása mögött az egyéb működési költségek és ráfordítások között a korábbi években kimutatott közművezeték adó eltörlése áll. A szegmens két meghatározó szereplője a bázist jelentő 2024. évben együttesen 5,4 milliárd forint közművezeték adót fizetett.
7 8 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 7 9
VAGYONKEZELÉS SZEGMENS
Az OPUS GLOBAL Nyrt. Magyarország egyik legszélesebb portfólióval rendelkező holdingtársasága, amely stratégiai jelentőségű, magas növekedési potenciállal bíró gazdasági szektorokban van jelen. A Vagyonkezelés szegmensben a Társaság elsősorban a likvid és/vagy kisebbségi tulajdonhányaddal rendelkező befektetéseit kezeli, optimalizálva azok értékét és növekedési lehetőségeit, legyen szó közvetlen vagy közvetett részesedésekről.
A Vagyonkezelési szegmens adatai – eltérően a többi üzletágtól – a konszolidációs hatások kiszűrésével kerültek kimutatásra, hogy pontosabb képet adjanak a szegmens önálló teljesítményéről. A szegmens eszközértéke 2024. december 31-én 42,84 milliárd forintot tett ki, míg 2025 első három negyedévének végére 41,1 milliárd forintra mérséklődött, ami az OPUS Csoport konszolidált eszközállományának 4,19%-át képviseli.
A. Szegmens cégei
Szegmensbe tartozó vállalatok 2025.09.30-án:
| Név | Kapcsoltsági szint |
Üzleti tevékenység |
Bejegyzés országa |
Közvetett / Közvetetlen részesedés |
A Kibocsátó részesedése 2025.09.30. |
A Kibocsátó részesedése 2024.12.31. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| OPUS GLOBAL Nyrt. | A | Vagyonkezelés | Magyarország | Anyavállalat | Anyavállalat | Anyavállalat |
| Addition OPUS Zrt. | T | Vagyonkezelés | Magyarország | Közvetlen | 24,88% | 24,88% |
| OPUS Management Kft. | L | Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás |
Magyarország | Közvetlen | 100% | 100% |
| OPUS-SAT Tanácsadó Zrt. | L | Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás |
Magyarország | Közvetlen | 99,97% | 99,71% |
A: Anyavállalat; L: Leányvállalat; T: Társult vállalkozásnak minősített
Az OPUS GLOBAL Nyrt. (a továbbiakban: "Társaság" vagy "Anyavállalat") 1998 óta jelen van a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában, és 2017-től kezdődően jelentős átalakuláson ment keresztül. A stratégiai profilváltás és fejlesztések célja, hogy a Társaság hosszú távon Magyarország vezető ipari termelő és szolgáltató vállalatcsoportjává váljon. Ezt innovációközpontú, eredményorientált megközelítéssel és tapasztalt szakértői csapatának tudására alapozva kívánja elérni. Az elmúlt évek dinamikus portfólióbővülése után a Társaság kiemelt feladata a csoport stratégiai irányítása, működésének összehangolása és a központi adminisztráció biztosítása, miközben a teljes vállalatcsoport tőkepiaci megfeleléséről is gondoskodik.
A 2017 óta megvalósított stratégiai akvizíciók révén az OPUS GLOBAL Nyrt. egy aktív holdingvállalattá fejlődött, amely meghatározó szereplőként befolyásolja a magyar gazdaság több szektorának teljesítményét. Az irányítása alá tartozó leányvállalatok gazdasági eredményein keresztül a Társaság hozzájárul a fenntartható növekedéshez és az értékteremtéshez. Célja, hogy hosszú távon stabil és eredményes működést biztosítson, maximálisan kiaknázva portfóliójának erőforrásait és lehetőségeit. Az OPUS GLO-BAL Nyrt. aktív szerepet vállal leányvállalatainak irányításában, amely elősegíti a hatékony működést és a stratégiai célok elérését.
Az Anyavállalat a portfoliótisztítást, a párhuzamosságok megszűntetését, illetve egy letisztultabb cégstruktúra kialakítását a vagyonkezelési szegmensben is szem előtt tartotta, ennek eredményeképp számos stratégiai tranzakciót hajtott végre, amelyek hozzájárultak a hatékonyabb működéshez és a befektetések értékének optimalizálásához.
Az Addition OPUS Zrt. a társult vállalkozások között, a STATUS Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ből (továbbiakban: STATUS Capital Zrt.) 2020. július 31-ével megvalósult szétválással jött létre, mely alapján a STATUS Capital Zrt., mint szétváló társaság fennmaradt, vagyonának egy része pedig a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az újonnan alapított Addition OPUS Zrt.-re, mint kiválással létrejövő társaságra szállt át. A Társaság tulajdonrésze az átszervezés következtében a STATUS Capital Zrt.-ben megszűnt, az Addition OPUS Zrt.-ben 24,88% lett.
A társult vállalat OPUS részvényeket is birtokol, mindöszszesen 2,47%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik az OPUS GLOBAL Nyrt.-ben.
A KONZUM MANAGEMENT Kft.-t, amelyben a Társaság 30%-os, kisebbségi tulajdonosi részesedéssel bírt, és amely az OPUS GLOBAL Nyrt.-ben 7,10%-os tulajdonrésszel rendelkezett, az Anyavállalat társult vállalkozásként kezelte a tulajdonában lévő leányvállalataival (BLT Ingatlan Kft. és ZION Európa Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.) együtt. 2024. év második felében a KONZUM MANAGEMENT Kft. különválás útján történő szétválással megszűnt. Ezen átalakulás keretében a Társaság új leányvállalataként létrejött az OPUS Management Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: OPUS Management Kft.), amelyben a Társaság 100% részesedéssel rendelkezik. A különválás eredményeként az OPUS Management Kft. birtokába 16.227.762 darab OPUS GLOBAL Nyrt. törzsrészvény került. Az időszak végén - 2025.09.30-án - a társaság közvetlen módon az OPUS GLOBAL Nyrt. törzsrészvényeinek 2,13% át birtokolta.
https://www.bet.hu/newkibdata/129147371/OP_OPUS_ MAN_HU_20241101.pdf https://www.bet.hu/newkibdata/129288580/OP_ saj%C3%A1t%20r%C3%A9szv%C3%A9ny%20%C3%A1llom%C3%A1ny%20v%C3%A1ltoz%C3%A1s_20250708_ HU.pdf
Az OPUS-SAT Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: OPUS-SAT Zrt.) az élelmiszeripar és mezőgazdasági divízió mezőgazdasági ágazatát reprezentáló Csabatáj Zrt. szétválásával, újonnan alapított társaságként jött létre. A Csabatáj Zrt. szétválásával a Társaság célja az volt, hogy a Csabatáj Zrt. mezőgazdasági alaptevékenységéhez nem illeszkedő pénzügyi eszközei kiválással külön társaságba kerüljenek. A tranzakciót követően az alaptevékenységet megtartó Csabatáj Zrt.-ben a Társaság részesedése megszűnt, ezzel párhuzamosan többségi részesedést szerzett az OPUS-SAT Zrt.-ben, amely a Társaság törzsrészvényeinek 1,79%-át birtokolja.
A cégcsoport gazdasági tevékenységének racionalizálása érdekében a társaság közgyűlése a fordulónapot követően elhatározta a végelszámolás megindítását, amelynek kezdő időpontja 2025. december 31.
https://www.bet.hu/newkibdata/129165935/OP_Csabatáj_OPUS%20SAT_HU20241205.pdf https://bet.hu/newkibdata/129234591/OP_OPUS%20 SAT_HU_20250410.pdf
https://www.bet.hu/newkibdata/129353685/OPUS_SAT_ v%C3%A9gelsz%C3%A1mol%C3%A1s_20251121_HU.pdf
8 0 PÉNZÜGYI JELENTÉS 2025 8 1
*Fordulónapot követően a társaság közgyűlése a elhatározta a végelszámolás megindítását, amelynek kezdő időpontja 2025. december 31.
IV. MELLÉKLETEK
IV.1. A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése
A 2025. III. Negyedéves Konszolidált Jelentést az OPUS Csoport Anyavállalatának Igazgatósága 2025. december 10-én az 46/2025. (XII.10.) Igazgatósági határozatban, valamint a Társaság Audit Bizottsága a 3/2025 (12.10.) számú határozatában és a Társaság Felügyelőbizottsága a 3/2025 (12.10.) számú határozatában ebben a formában közzétételre engedélyezte.
IV.2. Vállalatirányítási Nyilatkozat
Az OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1062 Budapest, Andrássy út 59., a továbbiakban: "Társaság") kijelenti, hogy a Társaság által az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudása szerint elkészített 2025. III. negyedéves jelentése valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
AZ OPUS GLOBAL NYRT. 2025. III. NEGYEDÉVES KONSZOLIDÁLT JELENTÉSE KIADÁS DÁTUMA: 2025.12.10.
OPUS GLOBAL NYRT. 1062 BUDAPEST ANDRÁSSY ÚT 59. E-MAIL: [email protected] TEL.: +3614330700